Én még 2019-ben láttam az előadást, az akkori énekesek közül Palerdi András nekem tetszett, Létay-Kiss semmi extra, de emlékeim szerint nem volt rossz, a tenor Marcello Giordani azóta eltávozott közülünk (László Boldizsár énekel most). emlékeim szerint Balczó Péter is jó volt.
A rendezés nekem kifejezetten tetszett. Klasszikus hatású, a díszlet látványos, a rendezői üzenetek nem ütnek el a darab alapvető mondanivalójától, a jelmezek, ugyan a történet korszakán változtatnak, de látványosak. A kocsmai jelenet szimbolikája érdekes, a "kitoloncolás" jelenet kellően erőteljes és hideg. Talán valami béna kivetítés nem tetszett, meg az, ahogy szegény Giordani anno alig tudott nagy nehezen az ágyba befeküdni.
Számomra egy második megnézést megér - ami úgy néz ki, számomra is búcsú lesz az Erkeltől.
Csak sikerült kinyírni a Házat.Csak vállalhatatlan gondolataim vannak mellébeszélésről,ordító kreténségről,alkalmatlanságról,politikusok seggébe bújásáról,velük való takarózásról.Béke a poraira,nekem olyan.mintha egy meghatározó szerelem ment volna el.
Kedves forumtársaim, lenne egy kérdésem. Érdemese megnézni a pesti Manont? Olvastam, hogy már az Erkelben nem fognak operát játszani, elszeretnék búcsúzni ettol, nekem nagyon kedves, színháztol.
Hát nem ezeket nevezném "nagy musicalnak", az nálam nem ez a színvonal.
Cabaret, Chicago, West Side Story, Dream Girls, Webber darabok, Greese, Csókolj meg Katám,.... az már más kategória.
Ha az operettszínház több operettet játszana annak sokan örülnék, én különösképp Ábrahám darabokat (Hawaii rózsája, 3:1 a szerelem javára és persze a Bál a Savoyban és Viktória, sőt a Mese a Grand Hotelben is érdekes lenne). Jacobi Leányvásárját vagy Zeller Madarászát várnám vagy akár Huszka Güll Babáját, Leo Fall Sztambull rózsáját, vagy Benatzky-Stolz Fehér lóját... meg Gyöngy Pál Kadetszerelem is jöhet. A Cigánybáró pedig hamarosan még utoljára megnézhető az Erkel Színházban.
Az Erkel Színház már kezdi "odaszoktatni" a musicalekre vágyó "tömegeket" - ha később, egyszer akár Városi Színház néven, ismét "befogadó színházzá" válna.
Ókovács Szilveszter: "Akár így, akár úgy, egy átépített Erkelben/Városiban sok musical fog menni, ez ma a papírforma. Ott vannak Rosta Mária produkciói, Szente Vajk darabjai, Szikora Robi is beszállt a musicalírásba, emellett vidéki színházakban, de budapesti teátrumokban is születnek olyan produkciók, amelyek hatalmasat robbannának ekkora helyen: itt játszani egyszer, nagyot, miközben háromszoros a nézőtér, meg fogja érni." (Lásd Index-interjú a főigazgatóval)
Sőt, arról is hallottam "pletykákat", hogy idővel a Budapesti Operettszínház tisztán operetteket játszó színházzá alakulna át.
Majd lehet tartani a covid távolságot, minden negyedik székre ül 1 ember....
Hát erre nem sokan lesznek kiváncsiak, max a nagyon vallásos emberek.
Az Erkel Színház státuszát át kellene tekinteni vagy -strukturálni, újraépíteni. Ehelyett a házat akarják ismét quasi újraépíteni. Aztán újranyitják és addigra elfogyhat a maradék közönség. Und so weiter...És azt már nem lehet a járványra fogni. Addig is állami százmilliókkal és vattázott közönséggel kitömött musicalekkel töltik ki a sokasodó opera- és balettmentes napokat.
Erre és ilyenekre kell az Erkel Színház. Tragédia.
|
A Szent Erzsébet musical (Lezsák Sándor-Szikora Róbert: Ég tartja a Földet– Erzsébet, a szerelem szentje) teljes, kettős szereposztása egy bevezető cikk után megtekinthető a Magyar Fórum netes oldalán. |
Az Ég tartja a Földet – Igazi sztárparádénak ígérkezik a készülő Szent Erzsébet-musical
Magyar Kurír - KULTÚRA – 2022. január 11., kedd | 17:02 - Pallós Tamás
Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová sajtónyilvános olvasópróbát hirdettek. A sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert, Zsuffa Tünde és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljének előkészületei.
A darab leendő kulisszái mögé tekintő hangolódás bevezetéseként a rendező, Cseke Péter osztotta meg gondolatait a sajtó munkatársaival és a széles körben népszerű műfaj iránt érdeklődőkkel. Amikor tavaly márciusban felhívta Lezsák Sándor, hogy elvállalná-e egy Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó musical színpadra állítását, jóllehet mindent alaposan átgondoló típus, igazgatóként felelős döntéseket hozó, régi színházi ember, ezúttal azonnal igent mondott a felkérésre. Annak ellenére, hogy nem volt még szövegkönyv, dalok sem, csak zenei ötletek, alapok, dalkezdemények, amelyeket évekkel korában Szikora Róbert vázlatolt.
Elolvasta Zsuffa Tünde történelmi regényét, majd az alkotók csapatához csatlakozva egy hat hónapon át tartó „kölcsönös tiszteleten, szereteten alapuló, egymást építő kritikával serkentő, harmóniában és jókedvvel megélt” közös munka vette kezdetét. Ennek eredménye a tizennyolc színészt, nyolc gyerekszereplőt, nyolc énekesből álló ensemble-t, harminc táncost, kaszkadőröket, artistákat, összesen mintegy hetven főt felvonultató darab, amelynek – kettős szereposztású – ősbemutatójára április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban kerül sor.
A musical negyvenhét jelenetét kiszolgáló látványos, korhű díszletet Szendrényi Éva, a pazar kivitelű jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A zenei alap hangszerelője Kiss Gábor, a világítástervező Madarász Zsolt, a koreográfiát Benkő Dávid és Morvai Veronika készíti.
A címszerepre két nagyszerű orgánumú, beszédtechnikai modorosságok nélkül, szépen artikuláló, rendkívül muzikális, „éterien” éneklő fiatal művészt választottak: Györfi Annát és Békefi Viktóriát. Minden szempontból ideális Erzsébetek.
A sajtóeseményen részletek hangzottak el a műből: rövid jelenetek és persze néhány dal ízelítőként. A musical cselekménye „kerettel”, Erzsébet szenttéavatási szertartásával indul; az őt méltató prózai monológot – IX. Gergely pápa szerepében – Varga Miklós tolmácsolta. A szülők, II. András és Gertrúd királyné vitáját – amely a gyermek Erzsébet elengedéséről, Türingiába küldéséről szól – Szekeres Adrien és Horányi László „hangjátéka” idézte.
Ez a párbeszéd készíti elő az aggódó anya, Gertrúd érzelmes búcsúját, Szekeres énekszólóját, amelyhez végül a király is csatlakozik. Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa szigorú, zord karakter. Kemény, feszes, zúzós dalát (Gyűlölöm Erzsébetet) Vasvári Mónika hitelesítette
Erzsébet és Lajos kölcsönös vallomását, a musical „szerelmi kettősét” (Szívemből énekelek) Györfi Anna és Vastag Tamás szólaltatta meg. A következő prózai részletben Walter lovag (Buch Tibor) és II. András (Dóczi Péter) az Aranybulláról, a pénzszóró magyar urakról, a keresztes hadjáratról és az Európát is fenyegető iszlám veszélyről dialogizált. Erzsébet és fivére, Béla – gyermekkorukra emlékező – duettjét, a musical címadó számát (Az Ég tartja a Földet) Békefi Viktória és Dánielfy Gergő énekelte először a média képviselői, ha tetszik, közönség előtt.
A darab végén az ifjan özvegyen maradt, elűzött Erzsébet az ispotályban megálmodja közelgő halálát. Gyermekei sorsát, jövőjét addigi örök védelmezőjére, Walterre bízza. Az alkotók által Dolhai Attila lelkére szabott ima, a lovag Erzsébettől való búcsúja (Menj, csak pár lépés a Menny!) olyan „zenei jutalomjáték”, amely minden bizonnyal a musical egyik nagy slágere lesz. Merthogy a sajtó munkatársainak szánt előzetes legfőbb hozadéka talán éppen az volt, hogy a kétkedőket meggyőzze: egy olyan nemzetközi mércével is mérhető, egyszerre felemelő és izgalmas alkotás születik, amely – ha továbbra is minden jól megy – valóban sikeres lehet.
A producer, Pataki András is ezt a reményt erősítette. Az áprilisi premiereket követően a musicalnek május elején is lesz még két előadása az Erkel Színházban, majd vidéki turnéra viszik a darabot. Nyáron többek között Szent Erzsébet szülőhelyén, Sárospatakon és a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban is bemutatják.
Már készül a német fordítása is, 2023-ban nemcsak a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és Délvidékre szeretnék elvinni a leghíresebb magyar szentről szóló musicalt, hanem Ausztriába és Németországba is.
A musical kiemelt médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió és Televízió.
Pont olyan, mint ő és az origo.
Nagyinterjú Gulyás Dénessel az origo.hu optikájával itt.
Számított rá? Én nem. Ő már kasszától távozott, a Kossuth-díjjal kifizetve.
Az aláírók között megint nincs ott Gulyás Dénes (Pécsi Nemzeti Színház)-
NYILATKOZAT (a Facebookról átemelve)
Kedves Magyar Állami Operaházzal szerződésben lévő énekes szólisták,
a tudomásunkra hoztátok többen, hogy 2 napja kaptatok egy levelet az Operaház vezetőségétől, amelyben állítólag szerepel egy olyan mondat, amely azt a kijelentést teszi, hogy többek közt a mi "panaszaink" hatására készült számotokra egy újabb felkérő.
Ettől a kijelentéstől a leghatározottabban elhatárolódunk!
Aki kicsit is követte nyilatkozatainkat, az tudhatja, hogy sohasem az előadásszám ellen emeltünk szót, hanem az irreálisan magas premier szám ellen, amelyeknek a próba időszakai teszik lehetetlenné a veletek való együtt dolgozást, nem az előadásaik.
Arra utalni ezzel a mondattal, hogy meghallották "panaszainkat" és egyeztetve velünk hozták a jövő évadról ezeket a döntéseket, ami miatt több énekesnek kevesebb pénze és előadása lesz, az minden valóságalapot nélkülöző hangulatkeltés és minket célzó hitelrontás. Nevetséges már csak azért is, mert december óta nem tudtuk elérni semmilyen fórumon, hogy a főigazgató úr leüljön velünk érdemben tárgyalni, mint az a sajtóban is jól követhető volt.
Állítólag január 27-én találkozni fogunk a vezetőséggel és tárgyalni a kikérők rendszeréről, a lehetőségekről és a vidéki operajátszás jövőjéről. Legalább is mi így megyünk oda. Ezt nevezte el az igazgató úr OperaFórum4-nek. Számunkra értelmezhetetlen, hogy egy január 27-i megbeszélés állítólagos hatásai már egy január 21-i levélben tényként megjelennek.
A másik két indoka a levélnek, a covid helyzet és az Erkel színház körül található érthetetlen anomáliák épp elég indokot kell, hogy szolgáltassanak.
Hogy Ókovács Szilveszter igazgató úr kultura.hu interjújában található mondatát idézzük: "Rajtunk más ne keresse a saját felelősségét!"
Maradunk örök híveitek,
Cser Ádám
Dinyés Dániel
Silló István
Somogyi Tóth Dániel
Hol van IVA ,aki a fórumon olyan sokat harcolt az Erkel bezárásakor,, ?
Edmond Dantes elképzelni sem meri, mi történne, ha ő írna ilyesmit. Minimum megköveznék. Talán még ő is saját magát. Pedig az Erkel mai konstellációjában valóban kolonc. A kicsinyítése után is -az igényekhez mérten- túlméretes. Teszem hozzá: sajnos, de ez a helyzet. Elképzelni is rémes, mit kezdene a ma világa a szintén irtózatos méretű Népszínházzal. Városképileg és színháztörténetileg fájdalmas a hiánya, de megtölthetetlen és alig hasznosítható lenne, csak ez már sosem derül ki. Történelem.
Igen, bent van a DigiTárban, hiányos szereposztással. Ezt belinkeltem 11208 sz. hozzászólásomban, és felvetettem, hogy ki lehetne egészíteni.
Ld. 11215 ... :-) sakk-matt??
Az egyik fórumtársunk (aki amúgy "bennfentes" az Operában) írta le tavaly ezeket a mondatokat itt a fórumon - az ő mondatait idézte most Edmond Dantes.
Ezt a förmedvényt én is olvastam valahol, akkor is elszörnyedtem rajta, de nem ugrik be, hogy hol.
Egyetlen apró megjegyzés: évekig, sőt étvizedekig volt bérletünk az Operába, Erkelbe, és a bérletes előadások mellett is gyakran jártunk mindkét helyre. Nem minden este volt zsúfolásig tele a nézőtér, de nem voltk üresen tátongó széksorok! Mai napig visszasírom, visszasírjuk a színházi buszokat, amik minden este ott álltak az Erkel előtt, és türelmesen megvárták, míg az előadásnak vége lett, és a nézők kijöttek az épületből.
Honnan van ez az idézet?
Bennfentes idézet: "1.Az Erkel egy kezelhetetlen, hodály méretű csődtömeg. Hatalmas nézőtérrel, lehetetlen kiszolgáló terekkel. Eredetileg több mint 3000, jelenleg is több mint 2000 fős nézőtérrel, (amibe most csak 1800 szék van berakva. Azaz nem a tér lett kisebb, csak kevesebb benne a szék.) Önálló színházként mindig életképtelen volt. Le kellene bontani, és építeni helyette egy praktikus színházépületet. (Ha kell egyáltalán még egy színház.) 2. Az elmúlt 70 évben úgy oldották meg az Erkel fenntartását, hogy integrálták az Opera szervezetébe. Ez stabilan működött. De az, hogy az Erkelt integrálták az Opera szervezetébe, nem azt jelenti, hogy minden gondja megoldódott, és automatikusan tele lett a nézőtere. Csak a fenntartása van így megoldva. Valóban nem muszáj ennek így lennie. Lehet befogadó színház. Az Operának nem minden produkciója tölt meg 1800 széket."
Kiskegyed örüljön továbbra is a csodálatosan vezetett színház csodálatos vezetésének, földi operarajongók problémáival ne törődjön! Örüljön fizetésének és egyéb juttatásainak! Hogy az előre meghirdetett, interneten és nyomtatásban közzétett programoknak a fele se igaz, nem számít. Állítólag a jelenlegi vezetés adta vissza az Erkelt az operának, amit a csúf kommenisták elvettek tőlük. Most ő árusítja ki. Az Úr adta, az Úr elveszi, áldott legyen az Ő neve! Maga szerint biztos. Kérdezzük meg róla az énekeseket is!
Drágák a jegyek, ezt tudta?
A pozsonyi vendégjáték bent van a Digitárban.
Valamit benéztem, helyesbítenem kell: ma nem Az ezred lányára kapható még ezernél több jegy az Erkelbe, hanem a Manon Lescaut-ra. Ezrednél Ezernél több jegy Az ezred lányára jövő szombatra kapható. Holnapra valamivel kevesebb.
Sőt, az Operaházban vasárnap délelőttönként is voltak előadások!
Kedves Cilike, az eléggé köztudott, hogy nemsokára végre sikerül újra megnyitni a hőn szeretett Operaházunkat is. De én, mint őskövület még pontosan emlékszem, hogy régebben heti hat napon át mindkét színház folyamatosan tudott játszani.
Mindenütt azt írják "110 év után újra az Opera műsorán Az ezred lánya". Ez nem egészen korrekt, 2005 október 8-án szerepelt a mű az Operaházban, a pozsonyi produkció vendégeskedett itt. Részletek (ezekkel ki lehetne egészíteni az OperaDigiTár hiányos adatait). Ugyanez a produkció Miskolcon is szerepelt akkortájt.
Kinyit az Operaház, ezt tudta?
Azt hallom, hogy az Erkel Színház már a közeljövőben megszűnik, illetve operát többet nem fognak játszani egyáltalán, a tervezett műsorból semmi sem igaz. De akkor minek volt a vita a vidéki operaigazgatókkal?
Csak azt nem értem: ha egy bizonyos idő után látható, hogy ennyi jegy maradt, miért nem adja az Operaház ezeket féláron, a saját jegyárusító rendszerében? Az Operaház honlapján még mindig teljes áron tudnám megvenni a mai előadás jegyeit. Miért kell ezzel további szervezetek bevételét növelni a különböző, félárra számított jutalékokkal? Számítógépes programmal ez nem egy bonyolult feladat lenne.
A ”Ma este színház” mindig előző este 21,00 órától indul, ugyanezt az Operaház is megtehetné, részére ez semmi bevételi többletet vagy hiányt nem jelentene, „csak” az emberek vehetnék olcsóbban a jegyeket.
Az Operaház friss hírlevele szerint "óriási siker Az ezred lánya". (Ezt az epitheton ornanst már jól ismerjük a Főigazgató Úr kedvenc levelező-oldaláról.) Az "óriási siker" sajnos inkább erkölcsi természetű. Mára (!) és holnapra még kb. 1.250, vasárnapra több mint 800 jegy eladó. Kedves takatsa, el ne küldj oda, mert én is elküldelek :-)
A Klasszik Rádió 92.1 Opera Extra- Podcast műsorában a vendég: Palerdi András, basszista, a Magyar Állami Operaház magánénekese - Donizetti Az ezred lánya című vígoperájának Erkel Színházi bemutatójáról kérdezte a műsorvezető, Szerémi Nóra.
Brangäne vagy Fricka.
Ha Bayreuth, akkor a két Erda.
Istenem! Szövegértés! Nem, Az ezred lánya esetében megvolt a félház biztosan, arra reflektáltam, hogy relatíve kis létszámú, sokkal kisebb létszámú közönség esetében is megvolt már a szép siker. Ha kevesen vannak egy előadáson, és 2016-ban a Szokolay Hamleten nagyon kevesen voltak, akkor se fújolt senki. Tehát a megjelentek között az előadás siker volt. Részemről aki nem látta, azt sajnálom, mert jó előadás volt, nem nem az Ezred lányáról van most itt szó, hanem a Szokolay Hamletjéről, amit 2016-ban adtak legutoljára. Ott volt ilyen kis létszámú a közönség, nem volt bombasiker, de nem volt fújolás se. Akik jelen voltak, azoknak tetszett az előadás lassan hat éve, tehát nem volt kudarc. Nem voltak sokan 2016 novemberében a Bátori Mária koncerten se, de szép tapsot kaptak az énekesek a kisebb létszámú közönségtől is, sőt, akkor kifejezetten kitartó taps volt ides-tova lassan hat éve novemberben, tehát a megejelentek között szép siker volt az előadás. Nem voltunk sokan, de nekünk tetszett attól még. Ekkor még nem volt kamaraszínpad, most már van.
Az ezred lányán ennél többen voltak és nem volt teltház, de akik jelen voltak, azok kitartóan tapsoltak és nekik tetszett az előadás.
Shöck Atala a legszebb hangú magyar énekes. Számomra mindig ünnep, ha őt hallom énekelni. Olyan Einsam wachend in der Nacht-t, amilyet ő énekelt a Müpában, még életemben nem hallottam.
2004-7 között, valamelyik viráglány, meg volt még egy szerepe
Mit énekelt Bayreuthban és mikor?
Szerintem is, Schöck Atala kiváló választás volt a Márkiné szerepéhez. Remekül játszott.
És nem csak a tekintetben, ahogy a főigazgató úr megfogalmazta: "Biztos vagyok benne, hogy Schöck Atala is pompás prózista lesz, különleges feladat ez a kiváló mezzoszoprán számára."
Schöck Atala pompásan énekelte is az amúgy kevéske énekelnivalóit a vígoperában.
Szerepelt Bayreuthban.
Schock Atalát Pozsonyban ismertem meg. A muvésznot nagyra becsulom, gyonyoru nagy hang, intelligens eloadás mod. Schock Atalának bizony Bayreuthban a helye. Sajnos a MÁO nem szerepelteti opera darabban./ kivéve az Ezred lányát - de itt beugro/.
"Az új beálló, Schöck Atala „fiatalosabb” márkinéra karikírozta magát, humorral sem volt híján, viszont alakításából hiányzik az a mindent elsöprő lendület, ami szereptársát, Farkasréti Máriát oly' jellemezte a premieren."
Nekem nem volt hiányérzetem. Úgy vélem, Schöck Atalának egyszerűen más volt a szerepfelfogása, Inkább az előkelő, arisztokrata nőt jelenítette meg. Tudjuk, ez az arisztokrata nő annak idején félrelépett egy katonatiszttel (eme félrelépés gyümölcse Marie), Meg azóta is imádja a katonákat. Meg most a komornyikjával van talán túlságosan is bizalmas kapcsolatban. De mégiscsak egy arisztokrata, van tartása.
Farkasréti Mária (akit szintén kedvelek), harsányabb, vulgárisabb figurát hozott. Ő sokszor alakít ilyen karaktereket, mindig élvezetesen. Schöck, azt hiszem, inkább kivételként alakít most ilyen humoros figurát. Nekem nagyon tetszik. És az a gyönyörű hang... Őt mostanában MINDENBEN hajlandó vagyok megnézni-meghallgatni, mert, úgy vélem, érdemes. Nagy élményem volt a közelmúltban a Verdi Requiem az Erkel Színházban meg a Prokofjev-kantáta a Müpában.
Bocsánat: basszus! persze, elírtam, javítom máris. Köszönöm az észrevételt.
