Rőser Valois Margitnak is jó volt - érhetett volna még az alakítás, de nekem tetszett.
Talán szabadfogással, a kötött esetünkben kudarcra vezethet...
Ha már birkózni kell, régen rossz!
A szegedi Bánk tényleg etalon a három főszereplő valóban kiemelkedő, nagyszerű alakításával és persze Pál Tamás karizmatikus dirigálásával. Miért nem lehet ezt Pesten is ilyen formávan játszani vagy visszatérni a Nádasdy féle változatra. Miért kell különcködni. Igen, nicknaméval egyet pértek és köszönöm. Valóban van két nagyszerű Melindánk Kolonits és Rösler személyében én javasolnám még Kriszta Kingát is.
Rőser Orsolya is megbírkózna az eredeti, koloratúrásá Melindával és persze Kolonitnsak is énekelnie kellene eredeti formájában a szerepet. Szegeden egy igazi etalon volt és bebizonyította, hogy ha megfelelő énekes énekli, akkor Melinda szólama eredeti formájában is nagyon hatásos pszichológialag.
Ez durcás válasz.
Feketét sajnos nem hallottam, biztos nagyszerű volt, Kovácsházit viszont igen, ő szintén. Ott van még Boldi, tehát három kiváló Bánk - igaz, egyik sem Simándy -, mindegyik önmaga. És ezért jók. Éas ezért volt kár a bariton változatot előszedni ilyen mischunformában. Ás belekontárkodni Erkel csodálatos művébe. A 2010-ben bemutatott ősváltozat hiteles volt, ez nem. De legalább tenor énekli megint.
Olyan sok mindent nem fog énekelni. Most újra tenor Bánk lesz és állítólag Fekete Attila a múltkor jó Bánk volt, akkor jelenleg miért csak Kovácsházi István van kiírva a szerepre?
De mit csinál szegény 2019-ben? Nem hiszem, hogy fél évig készülne fel az Aidára? Ha "tiltólistán" van, az a MÁO szégyene, nem az övé. Ha pedig kölföldön lép fel, azt megemlíthetnék, hadd legyen büszke rá kishazánk közönsége! Ahogy Kolonits művésznő külföldi sikereire is büszkék vagyunk, miközben persze itthon nagyon hiányzik.
és fél évig vakaródzhat, aztán meg nyomathatja a vidéki kultúrokban! Azért ez szégyen!
2020-ban másban is fellép: https://www.opera.hu/tarsulat/szemely/fekete-attila/
Fekete Attilát látom Radames szerepében... máshol nem.
Érdemes lesz a Kalendáriumban most megjelent szereposztásokat összehasonlítani fél év múlva a honlapon szereplő szereposztásokkal...
Nem baj Kolonits Violettáját ünnepelték most az olaszok és a kolozsváriak, a Normját meg majd ünneplik a franciák. Nekünk nem kell - Melindaként se minek. A Luciát is levették jövőre. Fekete Attil se kell nekünk, majd énekel mindent Boncsér, azt is, amit nem kellene.
A következő évad szereposztásai már nagyrészt fenn vannak az Opera honlapján. Tipikusan már megint ugyanazok énekelnek kb mindent, teljesen mellőzve más énekeseket.
Ókovács Szilveszter főigazgató válaszlevele Valencia James karibi táncosnőnek az index.hu-n itt olvasható. (Benne: 2019. nov. 20-ától további 4 Porgy és Bess-előadás lesz az Erkelben.)
Újabb véleménycikk a pesti Porgy és Bessről a mandiner.hu-n itt olvasható.
https://www.operabase.com/curseason/hu
Itt látható a teljes 2019-220-as évad
Mit szóltok az Erkel 2019-20-as évadához? Most nem tudom, hogy mely előadások lesznek az új Eifell műhelyben, melyek az Erkelbe. Az operaház mikor nyit meg?
Azt tudtad, hogy ez egy megtörtént eseményen alapul? Tényleg született egy csupa szőr ember, akitől mindenki félt. A darabot egyszer láttam, már nem emlékszem rá, de egy sláger van benne, amit mindenki ismer. De szerintem ez inkább gyerekeknek való darab.
Budapesti Operettszínház honlapja, meghallgatás május 27-én a főbb szerepekre:
http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=139&menuId=24
Ezt honnan veszed? Elvileg az csak felújítás szerintem, tehát az nem valami helyett lesz.
Ja, és ha már nem szerepelt a pályázatban és most nincs a repertoáron, újra lesz a Szépség és a Szörnyeteg...
A Légy jó mindhalálig musicalt játsza a József Attila Színház, szóval talán az is elmarad? Operettet szerintem operettre cserél le, tehát inkább a Légy jó mindhalálig helyett lesz a Trianon musical. Utóbbi megint melléfogás lehet, de hát most van a 100 évforduló, gondolom azért teszik fel.
Ez a Carousel Molnár Liliiomja után nagy melléfogás az opinak, alig viszik rá a jegyet, pedig világsiker. Gondolom summás volt a jogdíj utána. Látta valaki közületek, hogy milyen? Bécsben is megy a darab...
Benne van Kiss B. Attila nyilvános főigazgatói pályázatának 19.oldalán:
Nagyszínpad 1. Kacsóh: János vitéz 2. Suppé: Boccaccio 3. Szakcsi Lakatos: Bestia 4. Kocsák: Légy jó mindhalálig
Teátrum: 1. Weill: Koldusopera 2. magyar zenés darab ősbemutató
Raktárszínház: Eisemann: Egy csók és más semmi
Gondolom csak a János vitéz változik egy - már meghirdetett - Trianon műre.
Az Operettszínház jövő évadra a Kacsoh János vitézét tervezte eredetileg, most néztem, hogy lesz az Erkelben, gondolom egymás elől nem cél elhalászni a közönséget, így valami mást talál ki helyette az opi, hisz nem akar összeveszni Ókováccsal. Tudtok valamit az opi 2019/20-as programjáról?
Angol wiki szerint: 1860, Frankfurt (koncert változat), más művekből vett részletekkel kiegészítve. Színpadi premier: 1867, Párizs, Théâtre des Fantaisies-Parisiennes. Francia wiki szerint nagyjából ugyanez ld. fent. Spanyol wiki szerint dettó ld. fent. Zenei lexikon (magyar) szerint: "más Mozart-művekkel kiegészített formában történt bemutatásával több ízben kisérleteztek:1867 Párizsban, 1936 Salzburgban (Mortari kieg.), 1940 Londonban (Redlich kieg.) Talán szerencsésebb, valósabb megfogalmazás lenne kb. így, feltéve, hogy ez és így megáll: "A kairó lúd Budapesten most bemutatott változatát még soha, sehol nem játszották." Nem szól akkorát mint az, hogy "világpremier"...viszont igaz(abb).
Hanem hol és mikor?
A legújabb Tatjana-levélhez belinkelt index-cikkben Tatjana Vanessa James tényeket ír. Ez talán nem kellemes Főigazgató Úrnak. Válasz"levelében" Ókovács Szilveszter hosszasan (el)terel. Ez talán nem kellemes a tényeket ismerőknek. "Egyszerűen perverz, ha egy fehér ember aláírja, hogy identitásának elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat." (Idézet vége.) Ez így igaz.Vagy ha nem ez igaz, akkor az igaz, hogy szerződésben rögzített előírás kijátszása, jogi trükközés történt. Tudja ezt jól Főigazgató Úr is, mert akkora tanulmányt körített a táncosnő leveléről elrugaszkodva, hogy doktori disszertációnak is megállhat. Jól jött a táncosnő Auftaktja, ami eme értekezés megírására inspirálta, vélhetően még az írás közzétetele előtt. Doktori disszertációkban is vannak tévedések, ahogyan az ő írásában is. Az 1977-es zürichi eset például: sántít. Tudható, az episztolában is olvasható, hogy az "all black cast" kötelem Ira (és nem George) Gershwin halála, 1983 után élesedett be és ki. Ezt sem Rákász Gergely sem Simon Estes nem cáfol(hat)ja, Oscar Wilde, Richard Strauss, a fél zeneirodalom, afroamerikai művészek névsorának idecitálása sem fedheti el. Pacta sunt servanda. Punctum.
PS A kairói lúd "világpremierje" nem itt, nem most volt.
Rasszizmus ellen rasszizmussal, avagy mit delirál a magyarokról az Index táncosnője?
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2111. levélária
Kedves Tatjána Néném!
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.05.04. 11:42 Origo
A varázsfuvolához valóban szokás elvinni gyerekeket, ami szerintem alapvetően téves műsorválasztás számukra, tekintve, hogy az operairodalom egyik legtalányosabb, sokrétű és nehezen megfejthető mondanivalót hordozó, könyvtárnyi irodalmat-filozófiát kitermelő alkotása. Britten A kis kéményseprő -eredeti címén: Let's Make an Opera- című művét talán a mese- illetve gyermekoperák közé lehet sorolni, mindenesetre biztosan inkább mint Mozart remekét. A balettek nagyobb része, már csak látványvilága miatt is, szerintem gyermekbarát, bár éppen néhány alapmű -A hattyúk tava, Giselle- komor cselekménye szintén megterhelheti a gyerekeket... noha az internet -nem mindig pozitív értelemben- mára erősen megedzette a gyerekek "lelkivilágát".
Köszönöm szépen a segítséget!
Kedves Tatjana! Embere és szeme válogatja, ki honnan látja legjobban a feliratokat, illetve hogy milyen szemüveg segíti ebben.
A földszintről általában jól látszanak, az első 12 sorból biztosan. Viszont az első 2–3 sor hátránya ebből a szemponból, hogy nagyon felfelé kell nézni az olvasáshoz, ami fáraszthatja a nyakat és erősebben megosztja a figyelmet a színpad és a felirat között.
Aki az utcán jól látja messziről a reklámokat, el tudja olvasni a közeledő villamos számát, annak az erkélyről sem probléma a feliratok olvasása. Távollátónak vagy jó szemüveggel biztosan nem.
Mielőtt sok jegyet váltana előre a következő évadra, érdemes még egy idei előadáson próbát tenni.
A magyar opera nem nagyon játszik gyerekeknek darabot, hát nem sok gyerekoperát ismerek Hunpendinck Jancsi és Juliska, Rossini Hamupipőke, Ránki Pomadé király új ruhája, Mozart: Varázsfuvola, Kodály Háry János, Kacsóh János vitéz, bár az inkább operett. A Hamupipőkét igazán feltehetnék.
A Diótörő ugye megy, viszont hiányolom a Csajkovszkij Csipkerózsikáját is a balettek közül.
Ti esetleg tudtok más gyermekoperát vagy balettot?
Szép napot! Kérem bocsássák meg a laikus kérdésem, de sajnos eddig nem tudtunk sokszor eljutni az Erkel-be, bár gyerekkoromban bérletem volt, de messzire költöztünk. A közeljövőben szeretnénk sokkal több előadást megnézni idős édesanyámmal. Mivel ő nem lát jól, érdeklődnék, hogy mennyire olvasható a felirat? Erről fotót nem találtam sajnos. Önök mit javasolnak időseknek, hányadig sorig vegyek jegyeket? Még annyit, hogy mennyire kényelmesek az új székek és jól elférnek-e a lábak? Válaszukat előre is nagyon köszönöm
Tegnap „Cinema Szinetár”-estre került sor az Erkel Színházban.
Az Opera honlapján előzetesen ezt olvashatjuk erről a rendezvényről:
A hazai művészeti élet egyik doyenje Szinetár Miklós, az Opera korábbi főigazgatója. Ma is aktív, hosszú életútja során a televíziózáshoz, operetthez, filmgyártáshoz, könyvek írásához, operarendezéshez és igazgatáshoz egyaránt komoly múlt fűzi. Az első Cinema Szinetáron 12 operafilmjéről, a másodikon színházi, prózai és operettrendezéseiről mesélt, azokból szemezgetett,és énekeslegendák közreműködése tette felejthetetlenné a programot. Sem a közönség, sem mi nem tudtuk elfogadni, hogy a hároméves sorozat tavaly véget ért, így újra one-man-show-val kombinált előadás készül: kedvenc szerzők, művek, produkciók és előadók mentén, két színházi felvonásban, egy fülesfotel és egy vetítővászon felvonultatásával – egyszóval minden, ami a hosszú élet és művészi életút eddigi meséiből
kimaradt.
Rendező: Aczél András
Hogy a látottaknak egyből a közepébe vágjak: a sorban a negyedik Cinema-est” már abban is továbblépett az előzőektől, hogy Szinetár Miklós ezúttal "bevonta" show-jába családtagjai közül a leányát, Szinetár Dóra színésznő-énekest, meg feleségét is, Hámori Ildikó színésznőt.
Történt ugyanis egy meglepő, váratlan fordulat: Szinetárnak a televíziós Liszt-filmje első részében a gyermek Liszt Ferenc játszik egy technikás, komoly zongoraművet, de a darab végét már nem látjuk, mert közben - deus ex machina-ként - egyszerre csak hirtelen felemelkedik és hátrább tolódik a mozivászon: alóla/mögüle meg előbukkan egy zongora, amin Bolba Tamás karmester, az Operettszínház zenei vezetője éppen játssza a filmben hallott kompozíció utolsó taktusait – annak lezárásaként, némi jazzes beütésű improvizálással betetőzve.
Persze a közönségnek „leesett az álla”, s a nagy tapsok után Szinetár Miklós máris egymás után szólítja a színpadra leányát és feleségét, akiknek énekes produkcióit hallottuk a következőkben Bolba Lajos zongorakíséretével:
- Dal a Valahol Európában című musicalből (Szinetár Dóra előadásában)
- Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája – a musicalből Hámori Ildikó énekelt el egy dalt.
- Édith Piaf híres sanzonja - Norbert Glanzberg szerzeménye: „Padam, padam…” (Hámori Ildikó)
- Volt még egy közösen, kettejük által előadott dal is.
Ami még említésre méltó volt a műsorból.
A vetítések műfaji sokszínűséget takartak: Szinetár Miklós ritkán látható, régi filmrendezéseiből válogatott ki néhányat, ízelítőt kaptunk azokból, melyeket felvezetett és kommentált szellemes, humoros, filozofikus vagy fanyar gondolataival és persze jóízű mesélőkedvvel, személyes vonatkozású kis történetekkel is megtűzdelve.
A filmbejátszások közt voltak fekete-fehér és színes, televíziós gyártású rövid- és dokumentumfilmekből kivágott részletek (- afrikai bennszülöttek világába, kultúrájukba betekintést nyújtó; - Kantonban kígyóhúsból készült ételek, és a hüllő epéje tartalmából készült italkülönlegességek bemutatása is).
Láthattunk részleteket az ugyancsak Szinetár Miklós rendezte Rózsa Sándor televíziós filmsorozatból - vallási, templomi és körmenetes jelenet, mely aztán gyújtogatásba, tűzvészbe torkollik; Rózsa Sándor kiment a lángok közül bennrekedt személyeket, őt magát viszont üldözőbe veszik a csendőrök...
És persze, az említett, Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozat első epizódjából bejátszott részlet.
A Zenés TV Színház produkciói közül is kaptunk filmbejátszásokat:
Rossini: A sevillai borbély (1977)
- Nyitány
- Figaró belépője (Melis György)
- Az 1. felvonás fináléja - a cseles borbélyt a zseniális Melis György, Almaviva grófot Berkes János, Rosinát Ötvös Csilla, Basiliót Gregor József, Bartolót Marczis Demeter, Bertát Barlay Zsuzsa keltette életre, a zenekart Fischer Ádám vezényli.
Ezt a Szinetár Miklós rendezte vígoperát a stúdióban élőben rögzítették a tévékamerák.
Offenbach: Hoffmann meséi (televíziós operafilm, 1981)
Karmester: Lukács Ervin
Rendező: Szinetár Miklós
- Kleinzack-legenda - Kelen Péter (Hoffmann), km. Sinkó György (Crespel), Laczó András (Nathanael), Tímár Béla (Hermann). az Ifjú Zenebarátok Kórusa
- Ferenc dala. II. felv. (Feleki Kamill)
Szinetár Miklós elbúcsúzott, elköszönt közönségétől – de reméljük, nem utoljára tette…
„CINEMA SZINETÁR – avagy Szinetár szerint a színház”
Erkel Színház, 2019. május 5.
Tehát, kedves Lujza, ezúttal hasonló a véleményünk.
Háry János – 2019. április 26.
Nem mintha nem találnék érdekesebb és élvezetesebb olvasmányt a színháztörténetből, de ezúttal sem voltam rest elolvasni, miket írtam a Vidnyánszky Attila rendezte Háry János korábban látott előadásairól, kíváncsian arra, mit tartok akkori véleményemből érvényesnek, mit nem, és leginkább arra, hogy miben változott a produkció.
Nos, 2013 októberében, amikor az Erkel Színház újraindításának csonka, próbaüzemi évadja után az immár mai állapotúra felújított szentélyben tekinthettük meg a Csokonai Színház és az Operaház közös produkciójának szánt (végül már csak az Erkelben adott) előadást, látványában az hozott csalódást, hogy Olekszandr Belozub díszlete a maga monstrum mivoltában is elvész az Erkel széles színpadán, lerí róla, hogy nem oda tervezték. Azóta viszont végignéztünk számos vidéki színházi vendégjátékot, az Operaház színpadáról igénytelenül, hevenyészetten apadtált, vagy itt hiányosan visszaállított díszleteket, kisebb színpadokra való kamarabaletteket, melyek hiányérzetet keltő látványa után már nem is tűnik olyan fájdalmasnak a Háryé. Nekem talán azért sem, mert ezúttal emeleti erkélyről néztem az előadást, ahol a forgószínpadra helyezett építmény nem ormótlan, sőt jobban érvényesül, nem tűnik annyira gyérnek a tánckar sem. A rendezés nem élt a szellemes mesebeli látványosságok káprázatának lehetőségeivel, a színpadon megoszló téli és nyári tartományok lehetséges vizuális élményével, amelynek a XXI. században látványosabbnak kellene lennie, és a technikától is elvárható lenne nagyobb teljesítmény. (Ha nem ismerném a darabot félszáz éve, lehet, hogy észre sem venném az határőrház arrébb- és visszataszításának eredményét.) A bécsi palotában élő háromfejű sas, amelynek Örzse kedves dalában játéka lenne, legfeljebb egy stúdiószínpadon mutatna, ama játék helyett pedig Ebelasztin báró ripacsodása szétveri a jelenetet. Tehát a díszlet, méreténél is nagyobb hiánya a művészi minőség.
Elismerem, hogy nem könnyű kihívás egyszerre megteremteni egy ragyogó, operai dimenziójú zenéhez a látványt és mégis megőrizni a darabnak azt a pikantériáját, hogy a kalandok (talán sohasem megjárt) mesés helyszíneit és eseményeit egy parasztember meséli saját szókincsével, akinek a hallgatósága talán sosem jutott túl Nagyabony határain. Ugyanezért nehéz ábrázolni a személyeket is. Bizonyos azonban, hogy a magyar huszár egyenruhája a képzeletben és a mesében sem fehér, a magyar menyecske pedig (aki a hűséges zenésszínpadi nőalakok népes táborának jelentős alakja), bármennyire felvágták is a nyelvét, megjelenésében sem kihívó és határozottan szeretetre méltó. (Jelmez: Bianka Imelda Jeremias)
Mária Lujza ábrázolása is Örzse jellemzésének eszköze lenne: az elnyomók és az arisztokraták ellenszenves vonásait viselnie kell, de ha alakja jelentéktelen, nem adja meg a rangját Örzse vonzerejének. A nagy Háryk és nagy Örzsék idejében nem véletlenül osztották a császár leányának (Napóleon hitvesének) szerepét nagy mezzo-primadonnáinkra (Palánkay Klára, Szőnyi Olga, Sándor Judit), míg Szinetár Miklós a darab 1965-ös fimváltozathoz az utóbbi énekhangja mellé a kor szexszimbólumának tartott Tordai Terit választotta. Az obsitos természetesen nem írja le a császárlány hajszínét, de úgy gondolom, színpadon a színpad vizuális követelményeinek kell megfelelni. Már nem emlékeztem arra, amit a 2013-ban látott Háryról szólva írtam, miszerint Várhelyi Évát elfogadhatatlanul civil megjelenésűnek találtam a színpadon Mária Lujza szerepében, pedig ha máskor nem, eszembe juthatott volna ez a Lammermoori Lucia idén látott előadásán, amelynek egyébként is szürke vizuális összképéből is „kitűnt” Várhelyi Éva Alisájának szürkesége, az 1960-as évekbeli fehér galléros iskolaköpenyeket idéző jelmezével (Tihanyi Ildi terve) megtetézve.
A színpadi sutaságok erdejében szinte csoda, hogy a művészek jó része örömet, sőt erős élményt tud nyújtani.Az örömet szerzők sorában első helyen említem az Operaház szívvel éneklő kórusát. A második rész elején elhangzó katonadalt a férfikar már-már könnyeket fakasztó szépséggel adta elő.
Muszáj némi meghatódással megjegyeznem, hogy a 83 éves Csurka László töretlenül (nagy)színpadképes és hiteles az öreg Háry szerepében, amelyet a 2013-as bemutató óta visz. A fiatal Háryként akkor is Nagy Zoltánt láttam, aki ezúttal énekben tetszett jobban, mint prózában, kiállásban és mozgásban is kifogástalan címhős. Tetszett még Gábor Géza Marci bácsi szerepében, és szépen, szép hangon énekelt Balga Gabriella Örzse rikító jelmezében. Egy portéfilmből tudom, hogy az énekesnő sajátja a palóc tájszólás, azt viszont nem, hogy alkalmazni lehetne-e ezt Örzse énekszólamában is. Így a váltás kissé olyan előadásokra emlékeztet, amelyben más nyelven szól a próza, más nyelven az ének.
Vajon a rendező vagy az előadást karbantartó játékmester vagy maga Kőrösi András (Ferenc császár), Szerekován János (Ebelasztin báró), Hoffmann Richárd (Krucifix), Szmerek Tamás (Magyar silbak) és Vass Tamás (Magyar silbak) felel-e a számomra nehezen elviselhető, ripacskodó játékért? Nevüket csak azért említem meg, nem szívesen, hogy másokra ne vonatkozzon ez az észrevételem. Nem hiszem, hogy visszafogottabb játékuk mellett nem arattak volna méltán nagy sikert az énekesek és az Operaház Zenekara, amelyet a legjobb Háry János-előadások színvonalán vezényelt Medveczky Ádám.
Nem értem, hogy nincs is operakaland az idén és mégis ekkora előadásszámban megy a Háry. Jövőre ilyen magas előasszámmal fog menni ez a gyenge Hunyadi is - redezésügyileg mindenképpen az és ennyi előadással kétlem, hogy minden este megfelelő lesz a zenei kivitelezés. Bár lehet, hogy jövőre már lesz operakaland. Most nézem, hogy a Hunyadik délelőtti és délutáni - kora esti előadások.
Eredetileg a "Fanyalgások" topicba szerettem volna írni az érzéseim alapján, de mivel már szóba hoztad a Háryt, mégiscsak itt a helye. Én ma délelőtt vittem el az unokámat Háry nézőbe. A földszint tele volt, az emeletet nem láttam. Az előadás zeneileg, és a közreműködő szólisták, ének- és balettkar részéről abszolút rendben volt, de ami a rendezést illeti, engem nagyon zavart. pedig igazán nem tekinthető modernnek, és kimondottam esztétikus színpadképek is vannak benne, de az egész annyira kimódolt, szellemkedő, és Kodály művéhez méltatlan volt, hogy engem nagyon zavart. Régen láttam a Háryt, még az Operában, a Melis-Mészöly duóra emlékszem leginkább, és vérbő előadásokra, ez pedig nem az volt. Most a szűk színpadon minden állandó mozgásban volt, de ez inkább csak zavaró volt, és felesleges. Mintha a rendező nem bízott volna a műben, és le akarta volna kötni a figyelmünket a sok járás-keléssel. Tudom, mindez csak stilizált volt, mint a mesében, de ki látott már fehér ruhás huszárt? És Örzse miért beszél erős tájszólásban, ha nem úgy énekel? Ezek csak apróságok, de lehetne folytatni, és szerintem gyerekeket félrevezetni elég nagy bűn!
Fáj a szívem: a tegnap esti, alig fél házas Háry János élménye után szívesen nézném meg a vasárnapit is, ha nem szólítana jegyem máshová. A rendezés gyenge, az előadás ricsajos, a zene csodálatos!
Még 1084 eladatlan jegy van, minden kategóriában – csekélység! Ezen kívül csak a május 5-i délelőtti előadás érhető el a fizető nézők számára (50 %-os matiné-kedvezménnyel), amelyre már csak 231 szabad jegy van. Ebből elég jól látszik a közönség árérzékenysége. És sajnos az is, hogy az Operaház vezetőségét egyáltalán nem érdekli a bevétel. (Talán nem is érdekelt benne.) Kodály zenéjének népszerűsítéséről mint hivatásról már ne is beszéljünk.
Remekmű a Háry János, nézzétek meg!
Köszönöm, sajnálom, hogy mindezt nem láthattam.
Ez az: 45-ös fordulatszámú! Köszönöm.
Nem állítással helyeztem szembe, hogy Házy nem az 1950-es évek végén énekelte Lolát, hanem azzal, hogy az ’50-es évek elején nem láthattam, sem őt sem a Parasztbecsületet. (Budapesttől távoli száműzetésben éltem, ráadásul még írni-olvasni sem tudtam.)
Egyébkénr nem sokszor énekelte Lolát. 119521 10 04 1952 11 08 1953 01 17
1956 07 08 1956 07 24 Operaház vendégjátéka a Margiszszigeti Szabadtéti Színpadon
Pontosan a kersztmetszet 45 fordulatszámos bakkelit lemezre lészült.az 5o-es évek közepén olyan szuper énekesekkel min a csodás Takács Paula,A nagyszerű Simándy,Fodor János Házy Erzsaébet és Némerh Anna
Bocs .de senki nem állította,hogy nem pályája elején énkelte Lolát,pláne fontos,hogy már akkor is milyen nagyszerű volt
Csak az utóbbi időben, a Facebook egy-egy csoportjában találkoztam pár fényképpel, amelyek Lola szerepében örökítették meg Házy Erzsébetet, aki az 1950-es évek végén már nem énekelt a különben gyakran játszott Parasztbecsületben. Akkoriban Pavlánszky Edina, Vámos Ágnes, Szőnyi Olga és Gombos Éva váltogatta egymást Lolaként. A leggyakoribb Lola, Pavlánszky még 1965-ben is birtokolta a szerepet, de akkor már Andor Éva és Szabó Rózsa váltotta. Az 1967-es felújításon újból mezzoszopránokra, Szabó Anitára és Mészöly Katalinra osztották Lolát.
Az említett Parasztbecsület-keresztmetszet nyilván jóval a Qualiton teljes felvétele előtt készült. Már nem emlékszem, hogyan neveztük a nagylemez és a kislemez közötti bakelit méretét. Talán olyanra? (A nagylemez tartósan 60 forintos ára idején 35 vagy 45 Ft-ba került.)
