Továbbra sem tudok válaszolni, elmentettem a hsz.-om elejét.
Nem tudok válaszolni.
Tralala, tralala, pritty-pretty-prütty!
A Covidnak volt egy nem várt, de igen kellemes mellékhatása, a MET napontkénti operaközvetítései. Első hónapban kitörő lelkesedéssel vetettük bele magunkat a jobbnál jobb operák nézésébe, aztán kicsit megszoktuk, kicsit meguntuk, kicsit belefáradtunk. Mert a jóhoz is hozzá lehet szokni, és a jót is meg lehett unni. Álomba ringatott minket hónapokig a bőség és a sok jó.
De ma, eljött az igazság pillanata, felébredtünk: Salome, premier az Erkel Színházban.
Premier? Félig-meddig, hiszen két éve csaknem ez az előadás elhangzott már a Margitszigeten, így nem kellett nulláról kezdeni, a zenekar és az énekesek egy része már többé-kevésbé ismerte az operát. No, meg a főszereplő is ugyanaz volt, Sera Gösh. Nekem a Margitszigeti produkció tetszett, bár a hangosítással nem voltam megelégedve, vagy legalábbis a hangosításra fogtam sokmindent. Most rájöhettem, hogy nem volt igazam. Gyenge félház volt, ami azért is meglepő, mivel ez nemcsak a premier volt, hanem az egyetlen előadás, amelyre a közönség bejöhetett. Már megszokhattuk, hogy az előadás a főigazgató monológjával kezdődik. Beszélt több dologról, de a mondanivalója legnagyobb részében azzal foglalkozott, hogy ecsetelte a zenekar nehéz helyzetét, hogy még a főpróba is elmaradt a Covid tesztelés miatt, és köszönetet rebegett a zenekarnak, hogy elvállalták az előadást, pedig meglett volna a munkajogi lehetőségük arra, hogy elutasítsák a fellépést. Érdekes gondolat. Hát nekik nem ez a dolguk? Mint ahogyan a tanár dolga az, hogy tanítson, az orvos-nővér dolga, hogy gyógyítson, az eladó dolga, hogy eladjon, stb. Miért jár extra köszönet a zenekarnak, ha játszik a meghirdetett előadáson? Nem a közönségnek járna inkább köszönet, hogy kifizette a jegyet, rászánja a szabadidejét, és az egészségét kockáztatva elmegy az előadásra, holott ez nem kötelessége?
E kis bevezető után következett az előadás. Elöljáróban el kell, hogy mondjam, én nagyon szeretem Richard Strausst, az Árnyéknélkülit háromszor is láttam az opera előadásában, és úgy gondolom, hogy a Salome, Straussnak talán a legnagyobb műve. De ez az előadás még csak nem is emlékeztetett az igazi Straussra. Ha egy mondattal kellene véleményt nyilvánítanom: kritikátlanul rossz volt. Bár sok szereplő van ebben az operában, de mégicsak egyszereplős darab ez, minden Salomén áll vagy bukik. Sera Gösh pedig kimondhatatlanul rossz volt. Ennek a nőnek egészen egyszerűen nincsen hangja. Vagy nem hallottam semmit, vagy pedig valami visítozással vegyes artikulálatlan ordítozást. Nem tudom, hogy mi az a szerep, amit el tud énekelni, de biztosan nem Salome az. Salome egészen más. Salome a gonosz inkarnációja, és a GONOSZ attól igazán borzalmas, hogy varázslatosan szép. Ez a szépség teljes mértékig hiányzott belőle és a hangjából, helyette valami idegbajos és hisztérikus ordítozást, sikítozást kaptunk. A hétfátyoltánc pedig olyan volt mint egy obszcén és gusztustalan gimnasztikai gyakorlat. Mit mondjak a többi szereplőről? Tulajdonképpen ezek után teljesen lényegtelen volt, hogy hogyan énekelnek és mit csinálnak. Talán csak annyit, hogy a Margitszigeti Heródes (Gerhard Siegel) nagyságrendekkel jobb volt a mostaninál (Jürgen Sacher), a kéjenc-pojácát kiválóan alakította, és a Margitszigeten Komlósi Ildikó is emlékezeteset nyújtott. A zenekarról és Kocsár Balázsról még illik néhány szót ejteni. Durva, kiegyensúlyozatlan, egysíkú és minden elképzelés nélküli volt. Kellene egy jó karmester, nagyon-nagyon-nagyon kellene!!
Én nem tudom, hogy Főigazgató úr hatásköre meddig terjed, de azt talán el tudná érni, hogy a ruhatárosok-jegyszedők az előadás közben - az ajtókon kívül - ne beszélgessenek olyan hangosan, hogy a halkabb részeknél a beszélgetésük zavaróan beszűrődjön a nézőtérre. Ha mást nem is, ennyit talán megérdemlünk.
Autentikus díszletek közt tér vissza Salome az Erkel Színházba
2020. szeptember 10. 11:53 Opera.hu
„A járványügyi helyzetre való tekintettel a darab mindössze egyetlen alkalommal, 2020. szeptember 15-én látható az évadban az Erkel Színházban. A produkció ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno 2020 nemzetközi zenei és operafesztiválra, ahol a tervek szerint 2020. október 10-én lesz látható a Brnói Nemzeti Színházban.”
Megy a KoronaGála....
Kapcs.: 10.543 sorszám
2020.09.07 21:05 - 22:00 Bartók Rádió
A Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának (karig.: Csiki Gábor) hangversenye
Vezényel: Kocsár Balázs
Km.: Nino Machaidze (szoprán), Boncsér Gergely (tenor), Kálmándy Mihály (bariton)
1. Lehár Ferenc: Arany és ezüst keringő,
2. Giuseppe Verdi:
a) A lombardok - Oronte áriája II. felv. (Boncsér),
b) Otello - Tűzkar (énekkar),
c) A szicíliai vecsernye - Elena áriája V. felv. (Machaidze),
3. Pjotr Csajkovszkij: A hattyúk tava - Magyar tánc,
4. Joseph Haydn: A teremtés - Nyitány,
5. Antonin Dvorák: Ruszalka - Dal a Holdhoz (Machidze),
6. Giacomo Puccini: Tosca
a) Képária (Boncsér),
b) Te Deum-jelenet (Kálmándy, énekkar),
7. Johann Strauss: A denevér - Nyitány
(Erkel Színház, 2020. február 22. - részletek)
Jellegzetesen az az eset, amikor már a hír alapján nyilvánvaló a józan szemlélő számára, hogy ebből csakis ócska bóvli sülhet ki.
Szente Vajk és Galambos Attilától számomra a Csoportterápia kellemes meglepetés volt, ügyesen figurázta ki a musicalek (illetve a shakespear-i vígjátékok) világát, szerethető darab.
Számomra a Puskást középpontba állító téma a problémásabb. Puskásról tudunk mindent, ismerjük a kultuszát. Kérdés, hogy az alkotóknak van-e ehhez kapcsolódóan bármilyen érdemi mondanivalójuk. Mert ha nincs, akkor nagyon könnyű belefutni abba, hogy az egész egy közhelyekkel teleszórt, pátosszal meghintett giccses valamivé váljon.
Sajnos a semmitmondó sablonos nyilatkozatok (Puskás igazi hős, ikon, emberként és sportolóként is igazán példamutató stb.), illetve a darabból látott rövid részlet a kellemetlen tánckoreográfiával nem sok jót ígérnek, mindazonáltal részemről szurkolok, hátha összejön valami értékelhető.
Tehetségtelen ripacs.
Frissítés 2.0 Szente Vajk: Nagyon régi tervünk volt a Puskás musical (origo.hu)
.. a koronavírus-járvány miatt ... a Hősök terén tartott bemutató helyett az Erkel Színházban tartják az első előadásokat ... ez amolyan előbemutató lesz, mert ... amint oldódnak a korlátozások, a musicalt szabadtéren, stadionokban, több ezer ember előtt is szeretnék bemutatni. Néhány részlet a Szente Vajkkal készült interjúból: "Szabó László producerrel ... 2011-ben találkoztunk először, és amolyan focibarátságként indult a mi közös utunk ... a gyerekkori idoljaim közé beemelkedett az Aranycsapat összes futballistája ... Az ötleten, ami nagyjából egy százaléka egy produkciónak, éveken át gondolkodtunk ... a darabot pedig az év elejétől írtuk, és mivel egy vadonatúj magyar műről van szó, nehéz megmondani, mikor kerül a végleges állapotába ... először nézzék meg a nézők. Erre is nagyszerű lesz ez az előbemutató, ami után levonjuk majd a tanulságokat ... jó gólhelyzet az, hogy alkotóként vagyok benne az előadásban ... Mi ezt a bemutatót egy nagy szabadtéri helyre terveztük körülbelül ötezer embernek. De úgy gondoltuk, hogy akkor vagyunk felelősségteljesek (sic! - ED), és akkor vigyázunk egymásra a legjobban, ha most előbemutatóként az Erkel Színházban, jelentősen alacsonyabb nézőszámmal mutatjuk be az előadást ... először nézzék meg a nézők. Erre is nagyszerű lesz ez az előbemutató, ami után levonjuk majd a tanulságokat." Teljes cikk itt.
PS Momuson egy másik "Puskás-musicalről" jóval korábban is írtak már, itt.
Szinetár-worship. Engem is zavar, - ahhoz ugyan fiatal vagyok, hogy a munkássága egészét megítéljem -, de amit láttam tőle azok alapján egy tehetséges iparos, legkevésbé sem akkora zseni, amekkorának lépten-nyomon beállítják.
Ő itt legfeljebb vizsgáztató lehet.
Akkor hát eljött nálam a coming out pillanata :-) Évtizedek óta követem és zavar(t) Szinetár Miklós totális rátelepedése a magyar színházi, operett-, opera-, tévé- és filméletre, temérdek állás- és címhalmozása, megszámlálhatatlan főrendezői, professzori, művészeti vezetői, főigazgatói, elnöki, elnökhelyettesi, kormánybiztosi, főmunkatársi, bizottsági, főcsővezetői és ki tudja milyen címei-rangjai és hát megszámlálhatatlan rendezése is kicsit tán sok...igaz, ő legalább balhét nem rendezett, mivel ő konfliktuskerülő és minden rendszerben megfelelni óhajtó és megfelelni képes személy. (Forrás: wiki)
Tény nem szerencsés.De akkor vegye helyette Szinetár Miklóst!Tudjuk Őt megválasztották ,többször is mindenhova személyéhez kétség sem férhet..Egyáltalán nem !
Hadd pontosítsak. Vidnyánszky Attilához nem "valami pozíciót" vágtak hozzá, hanem annyi címe, rangja van, annyi "széket" = pozíciót vágtak már hozzá, hogy szinte ki sem látszik mögülük, ami az ő esetében azért -pestiesen szólva- nem semmi :-) és a sok vezérigazgatás, (helyettes?) rektorkodás, tanszékvezetés, MMA-tagság-ügyintézés, POSZT-átvétel és most már SZFE alapítványi kuratóriumi elnőkösködés mellett annyi helyen és annyifélét rendez: operát, operettet, színházat ...és sajnos olykor balhét is (rendez), hogy lassan már a Rekordok Könyvébe is bekerül: kétes dicsőség.
A polgármesterrel való összehasonlítás nem szerencsés, legyen szó bárhol, bármilyen színezetű, pártállású polgármesterről. Polgármester, önkormányzat: politikai állás, tekintve, hogy az állampolgárok választják meg hatályos választási törvény alapján, meghatározott időközönként. Vidnyánszky Attilát ellenben semelyik funkciójára nem választották meg, pontosabban: nem megválasztották, hanem kinevezték. Ékes példa minderre épp a Színművészeti, ahová úgy nevezték ki (és nem megválasztották) őt és a kuratórium többi tagját, hogy arról az érintettek nemhogy nem szavazhattak -mint pl. egy polgármesterről- de még véleményüket, javaslatukat sem hallgatták meg.
Ez egy vicc, ugye?
Egyet az okay, de húszat?
Nagyon ritka az a művészember,akinek ha hozzávágnak valami poziciót nem fogadja el.Ez minden politikai rendsszerben így volt és így is lesz.Tetszik nem tetszik ez van.Még a szocialliberálisoknál is így van,Bár utóbbi kategória nem létezik ,mert ellentmond egymásnak..Ott van a VII .kerületi polgármester ,aki elmondta ,hogy nem ért e városvezetéshez mégis megválasztották. HÁt most látszik a tevékenysége..Aztán 5o évig ,megvolt ki lehet a Színművészetin bármi is akár hallgató is .Ne kívánja ,hogy sorolni kezdjem.!
Ebben sajnos ellent kell mondanom. Ha csak nekem lenne problema, az meg csak hagyjan, bar ketsegtelenul igaz a regi mondas: "varietas delectat" es a vilag legnagyobb muveszei is unalmassa valnanak, ha minden csapbol mindig ok folynanak. A Karpatalja geniusza azonban talan nem tartozik a vilag legnagyobb muveszei koze, bar egyes hirportalok (pl. origo.hu) igyekeznek ot annak lattatni, talan ezzel kompenzalva a nala szinte tapinthato, folyamatosan erezheto frusztraltsagot, kisebbrendusegi erzest...amit enyhen szolva sajatos emberi megnyilvanulasai, terfoglalasai is jol szemleltetnek. Egy igazi nagy szemelyiseg, muvesz olykor kepes hatrebb lepni, nem pedig hegyomlaskent razudulni egy orszag teljes szinhazi szcenajara. A magyar szinjatszas tortenetebe ketsegtelenul be fog kerulni neve es munkassaga, ha velhetoen nem is ugy, ahogy azt o szeretne vagy gondolja.
Ez Önnek probléma,mert nekem nem igazán!Ez persze nem véletlen!
Meglesz, nem nagy ügy.. Jelöltek: Vidnyánszky Attila, Vidnyánszky Attila, Vidnyánszky Attila.
Az István, a királyról megírtam már a véleményemet, tessék utánakeresni, nem akarom önmagamat ismételni. Érdekelne azért, kik miket nyújtottak be az Operettbe a pályázat ürügyén. (Nyilvánvalóan még a közpénzen megrendezett Koltay Gábor-féle Hősök terei giccsparádét sem érték el.)
Rendezői vizsgafeladat: Trianon-operett/musical, a végén H. Hajnalka apoteózisával.
A Palestrina-mű pár hete volt rejtvénykérdés a Játékban :-)
Valakiknek az apoteózisa, dicsőítése – legyen az egy király koronázása, felmagasztalása vagy egy pápa beiktatása stb. nem mai „találmány”, régebbi korokban is „dívott”:
pld. Rossini A reimsi utazás című operáját felkérésre írta: X. Károly francia király megkoronázását (1825) ünnepelték vele. Guillaume de Machaut Rheimsi Koronázó Miséje V. Károly francia király koronázására készült (1364), Händel: II. György megkoronázása (1727) – a zeneszerző négy himnuszt írt a király dicsőítésére. Palestrina patrónusának, II. Marcell pápának ajánlotta Missa papae Marcelli miséjét.
A zeneirodalom tele van koronázási misékkel, Te Deum-okkal, dicsőítő énekekkel, kantátákkal; egy személyt felmagasztaló kompozíciók voltak ezek is: Liszt Ferenc: Magyar király-dala; „Sztálin-kantáta” stb.
Tőlem ugyan lehet bárkitől szerzett bárkit felmagasztaló zene az, ha adott korban volt/van rá igény, felkérés az éppen regnáló hatalom részéről, érdeklődés utána és a közönség is befogad(t)ja - csak legyen valami szép, nemes, épületes mondanivalójú gondolata, azt se bánom ha elfogultság árad ki belőlük, ha jó és értékes zene. Mert anélkül mit sem ér az egész. De ha ilyen nincs, akkor megette a fene az egészet és méltó a feledésre - szövegestül, zenéstül. Könnyen felejtünk. Ám előfordulhat, hogy amit annak idején könnyedén, talán érdemtelenül félredobtunk, egy más korban, korszakban újra felfedezünk, újraértékelünk - valamiért, valaki(k)ért.... Ez is lehet egy szempont, ha ma értékítéleteket tartunk – főleg ha még be se mutattak valamit, máris prekoncepcióval élünk, prejudikálunk. Végtére, tényleg akár ez is bebizonyosodhat... Majd utána ki-ki szubjektíve úgyis leírja a saját véleményét. Akár tetszik valakinek, akár nem.
Nekem Honthy apoteózisa jobban bejönne ;-)
Pedig mit lehetne ebből kihozni: Román állami prostik kara, Clemenceau belépője és bosszúáriája, Masaryk és Beneš kettőse, az Hotel Madridban internált magyar delegáció együttese, a végén Horthy apoteózisa á la István, a király.
ÚRISTEN!!! Természetesen majd ezt is agyondicsérik a megfelelő helyről.
Frissítés: A nemzeti összetartozást is szimbolizálja a Puskás musical! Továbbiak a szokásos helyen, itt olvashatók. Figyelem! Aki össze akar tartozni a Puskás musicallel, még megteheti: az Erkel Színház jegytérképe elég árulkodónak tetszik: 100%-ban lezárt kipirosítva a teljes erkély és az összes közép- és oldalpáholy, a földszinten szigorúan szimmetrikus tömbökben bőven akad még hely. Valahonnan -talán a Bajor Gizi rakpartról- már ismerős kép.
Szerintem ez mindenkinek csak jobb így. Ma mar mindenből musicalt írnak. Anettkából bezzeg készült opera is.
Az Operett...-topikban (4322 alatt) van a Trianon-musicalről szóló írás, utána többen is hozzászóltunk a témához. Abból az interjúból megtudhattuk, hogy "A Trianon-emlékév kapcsán meghirdetett pályázattal és a százéves évfordulóra tervezett premierrel kapcsolatban Kiss-B. Atilla úgy fogalmazott, hogy mint ahogy Trianon maga nem sikertörténet, a pályázat sem lett az. – Túl rövid volt az idő ahhoz, hogy olyan minőségi termés szülessen, amire igazán büszkék lehetünk. A pályázatot eredménytelennek nyilvánítottuk, de nem mondtam le arról, hogy méltó emléket állítsunk az évfordulónak – mondta Kiss-B. Atilla, és azt is hozzátette, hogy későbbi, tervezett koncertjükön fellépnek majd az elszakított területeken élő és ott alkotó nagyszerű művészek." Teljes cikk ide kattintva olvasható el. Időközben az Operettszínházban kitört a meetoo-balhé nem történt semmilyen zaklatás, a főigazgató viszont rossz néven vette, hogy a sajtót, pontosabban annak egy részét az utóbbi nemlétező ügy jobban foglalkoztatja mint Trianon illetve a róla el-nem-készült musical.
De valami Trianon musical is tervezve volt, de az végül nem készült el.
10600
Kiegészítve az Ön ténybeli, helyes információját a "168 óra" idevonatkozó cikkéből:
"A darabot Galambos Attila és Szente Vajk írta, a zeneszerző Juhász Levente, a díszletet Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alda tervezte, a koreográfus Túri Lajos Péter, a zenei vezető Károly Katalin."
Természetesen - mint ahogy Puskás idején - pártunk és kormányunk prominensei is szerepelnek a darab bemutatója körül, neveik felsorolását mellőzöm.
Hát ez így olyan fiaskó szagú... egyáltalán írt már valamit ez a no. name szerző? Még a szövegíró viszonylag jónak tűnik, van mögötte pár darab.
Rendező: Szente Vajk
Zeneszerző: Juhász Levente
Szövegíró: Galambos Attila
Kik a szerzők?
Puskás Öcsiről muszáj volt musicalt készíteni - legalábbis ezzel a címmel tudósít az origo.hu arról, hogy "2020. augusztus 20-án a budapesti Erkel Színházban 15.00-kor és 19.00-kor játsszák azt a musicalt, amely Puskás Ferenc életének 1937-1960 közötti szakaszát mutatja be. Az előbemutatókra készülő társulat versenyt futva az idővel készül a minden szempontból különleges premierre."
A cikkből megtudhatjuk, "a szervezők eredetileg egy grandiózus bemutatóban gondolkodtak, de a terveiket a koronavírus-járvány miatti korlátozások keresztülhúzták. A Hősök tere helyett így került a darab az Erkel Színházba. Ugyanakkor mindenki nagyon bízik abban, hogy idővel feloldhatóak lesznek a korlátozások és a musicalt szabadtéren, stadionokban, több ezer ember előtt is be lehet majd mutatni." A teljes cikk itt olvasható. Szerintem a Népstadion Puskás Aréna lesz a méltó helyszín. Biztosan zsúfolásig megtelik ... mint stadionjaink általában.
Szerintem ez a balettet nem érinti annyira. Ott azért sokkal inkább parancsra mennek a dolgok, mint az operaszekcióban, a művészekkel sem egyeztetgetnek annyit, a szereposztási tervek is bőven változnak az évad során formától, alkalmasságtól függően. A szokásos négy szereposztásos szériára továbbá kapásból van 6-8 legalább elfogadható Hattyú, és a jelenlegi erőnlétében a társulatnak tudnia kell bármikor gond nélkül abszolválni a mű előadását. Ha elúszni látszik a darab, annak már most látható egyéb oka lehet, nem az, hogy a művészekkel értekezve később döntenek a sorsáról.
A tegnapi Opera Café adása végén (M5 csatorna), a műsorvezető hölgy utalt arra, hogy a következő évad jegy- és bérletártékesítése előreláthatólag augusztus elsejétől kezdődik el; a csúszás - az évadterv, szereposztások, a bemutatásra kerülő darabok eldöntése mind - a művészekkel való egyeztetések függvénye - az Intézménytől való kényszerű távolságtartás és nehézkes kapcsolatfelvétel következménye is.
Ha jól látom, a balettek közül a Bemutató Szabad Bérlet a Párizs lángjait, a Repertoár Szabad Bérlet pedig csak a Manont és a Hófehérkét tartalmazza, vagyis A hattyúk tava és a Spartacus jövő évadra tervezett repertoár előadásairól feltehetőleg lemondott a Ház. Meglehet, túl bizonytalan hozzá a helyzet. Vagy talán mégsem sikerül ezeket a darabokat beszuszakolni az Erkelbe... Pedig a számos balettelőadáson tapasztalható 30-40% körüli nézőszám, illetve a Nagymező utcai konkurencia megjelenése után már-már úgy tűnt, hogy a balettegyüttes vezetése elszánta magát egy erős évad létrehozására, komoly darabokkal. A Manonra vajon hányan lesznek kíváncsiak...?
Na ne! Ezt hívják zsákbamacskának és ha valaki magánemberként vagy nem állami intézményként hasonló akciót hirdet, akkor azt jól megbüntetik?
Egyáltalán, mi a garancia arra, hogy lesz jövő évad? Mert ha történetesen mégsem, akkor a jelenlegi jegy- és bérletvisszaváltási össznépi társasjáték (bocs, tudom, hogy az érintetteknek ez egyáltalán nem játék) a jövő évadra is prolongáltatik? Még mindig a Müpa jegy- és bérletvisszaváltási eljárását javasolnám követni! Ráadásként csak halkan említem meg, hogy a világ nagy opreházai -melyek közé a MÁO sorolja önmagát - hetek óta sugározzák a korábbi előadások felvételeit! Sőt, hangversenytermek, zenekarok, és a Müpa is.
Az operaház a jövő évadra egy nagyon vicces bérletfizetési akciót hirdetett. Fizess most tízezreket a bérletért, aztán majd valamikor, a bizonytalan jövőben, megtudod, hogy a bérletedet be tudod-e váltani az általad kívánt 4 előadásra, és egyáltalán hová kapsz helyet. MIt szóltok hozzá? Én mindenesetre nem fogom elsietni a vásárlást.
Az igényelhető szabadfelhasználású jegyről:
Annyit tudok pontosítani a leírásodhoz, hogy a vonalkódok beadása után annyit láthatsz, hogy a vonalkód rögzítése megtörtént. Semmilyen visszaigazolást nem kapsz, a leírás szerint majd jún. 16-a után értesítenek. Ja, és még egy fontos információ: az egész akció csak június 15-ig tart, és állítólag, ha nem élsz vele, akkor utána már futhatsz a pénzed után. Ezt írják:
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a visszaváltási határidő jogvesztő. A határidő után nem kezdeményezhető a jegy visszaváltása/cseréje. Kérjük, a tájékoztatásnak megfelelően legyen szíves eljárni a visszaváltás során!
Hát, ha ez nem jogsértő magatartás (pénzedet nem fizetik vissza, ráadásul a szabad jegy igénylést is nagyon szűk határidőhöz kötik) akkor semmi sem az. Ráadásul csak jún. 15-e után kapsz információt arról, hogy valóban rögzítették-e a kérelmedet és helyt adtak-e az igényednek, tehát akkor, amikor korrekcióra lehetőséged már nem lesz.
Rendben. Megérdeklődöm.
Ebben (kp.) nem vagyok 100% biztos. Ugy emlekszem, nekem csak utalvanykuldest irtak. Legalabbis neten (jegy.hu) vasarolt jegyek eseteben. En neten vettem jegyet. Lehet, hogy a penztarban vasarolt jegyek arat maskent juttatjak vissza, de en utananeznek.
Türelem rózsát (?) terem!
Végül is nekem semmi nem sürgős. Kivárom, amíg újra megnyílnak a pénztárak, és készpénzben visszafizetik a vásárolt jegyek árát.
Én kb. másfél hete kértem vissza, és most küldték az utalványt bérletre (jegyre júni 30. utánt írtak). Igazából vonalkód, amit kinyomtatva lehet személyes vásárlásnál használni, online pedig a bérlethez hasonlóan, a kód megadásával le lehet vásárolni. Ha a jegy drágább, akkor bankkártyával lehet a különbözetet fizetni, ha olcsóbb, a maradék felhasználható a következő vásárlásnál. Gyakorlatilag operaházi vásárlásoknál készpénzzel egyenértékű.
