Remek írás Zéta tollából.Minden szava igaz!
Én eleve elkönyveltem, hogy az Erkelben nincs süllyesztő - erre tessék! Rátóti nem sokat művelt rendezés címén, a legvégső pillanatokkal azonban alapjában hamisította meg a darab mondanivalóját. Most már nincs türelmem kitérni Heródes viselkedésváltozásának elemzésére.
Lehetne sorolni a rendezői hibákat. A legnyilvánvalóbb az volt, amikor a hóhér kivégzőszerszám és (ezüst)tál nélkül ment lefejezni szegény prófétát. (Utóbbit az a derék katona, aki ételt vitt neki, nyilván rendszeresen meg is borotválta.) Talán a járvány miatti kényszerből, de nem megfelelő megoldásnak találtam, hogy Heródes és b. neje csak úgy kettesben jelentek meg a színen, aztán úgy ültek az egyik oszlop tövében, mint 2 öreg csöves.
R. Strauss antiszemitizmusának megítélése bonyolult kérdés, amit inkább a R. Strauss fórumon lehetne megvitatni. Ám attól én még nem leszek antiszemita, ha rámutatok az 5 zsidó hitvitájának szarkasztikus ábrázolására, hiszen Wilde eleve ilyen szándékkal írta le a teológiai/filozófiai szőrszálhasogatást. (Ezen az alapon a Brian élete is antiszemitaként skatulyázható be.) Egy mai beírás ezzel a rövid jelenettel kapcsolatban: https://faymiklos.hu/2020/09/17/sahalohomehe
Strauss példája ebben a jelenetben nyilvánvalóan a Siegfried 2. felvonásában a Neidhöhle előtt veszekedő Alberich és Mime groteszk kettőse volt - utóbbi NEM tartozik a nagy Wagner-slágerek közé.
Az alábbiakat még 15-én éjjel írtam, de mindeddig nem tudtam beillesztani. KÖSZÖNET A GÉPHÁZNAK!!!
Én Kocsár Balázson nem verném el a port. A straussi zenekar hangorkánjának túlordításához több tényező szükségeltetik: Énekesek, akik megfelelő hangerővel bírnak, továbbá a rendezés nem a háttérbe állítja őket. Ha az énekeseket oda állítják, a hangszerek minden énekest elnyomnak. Sera Gösch 2 éve a Szigeten nemcsak engem nyűgözött le; most azonban legnagyobb részben kénytelen vagyok igazat adni neked. Leginkább visított, és sajnos öregszik. (Hát igen, a keleti szépségek...) A Heródesről írtakkal egyetértek. Ez a Sacher nem az a heródesi alkat: Jóképű, magas középkorú férfi, aki nem énekel elég rondán, ill. hisztérikusan a kéjenc zsarnok szerepében. Lukács Gyöngyit alig lehetett hallani, ezt a hálátlan kis szerepet nem neki írták. Szemerédy volt a legjobb, ám a zenekar őt is legtöbbször túlharsogta.
Én örültem annak, hogy a díszlet nem egy kolumbiai kokainbáró vagy banánköztársaságbeli diktátor rezidenciája volt. Mivel feltételeztem, hogy az Erkelnek nincs süllyesztője, kényszermegoldásnak fogadtam el az alacsony pinceajtót, amelyen a magas Szemerédynek, a szintén megnyúlt katona alakítójának, végül a hóhérnak kellett átpréselnie magát. A legvégén be kellett ismernem a tévedésemet.
Megvallom: Nekem a néhai Csikós Attila díszletei jobban tetszettek, mint a jelen produkcióban alkalmazottak. Vörös Győző tevékenysége és megítélése azonban nem függ össze a zenei megvalósítással. Én már annak is örülök, ha egy klasszikus opera helyszínét nem elmegyógyintézetbe/falanszterbe/hajléktalan-menhelyre teszik át.
Bravó! A rendező védelmében annyit azért megjegyeznék, hogy ez a süllyesztős jelenet telitalálat volt. Cak az időzítéssel volt egy kis baj, nem a végére, hanem az elejére kellett volna tenni a csattanót. Jut eszembe, most már kezdem sejteni, mit is jelent a "törököt fogtunk" szólás.
Én már voltam olyan Varázsfuvola előadáson, ahol az Éj királynőjét - jogosan - kipfújolta a közönség. Másnap a társulat az egyik nézőtől kapott egy bocsánatkérő levelet, melyben külön megdicsérte a koloratúrszoprán nagyszerű teljesítményét.
Szóval amikor vastaps van, az nem kritikátlanságot vagy következemények nélküliséget jelent, hanem udvariasságot. A közönség udvariasságát a pocsék előadás ellenére is. Ez az, amivel rendre és gátlástalanul visszaélnek a hazai zenei élet legbefolyásosabb alakítói.
Tök jó, hogy zéta megírta a kritikáját, de én attól tartok, hogy a főzeneigazgatónak nagyobb fejfájást fog okozni a kerti medencéjének algátlanítása. :)
Egy zenei oldalon olvastam az alábbi speciális beszámolót a Salome-bemutatóról. Nagyon szellemes és nagyon igaz.
RÁTARTI’ SALOME
Nagyon jó kritika, én különösen az utolsó mondatot értékelem nagyra, és ajánlom mindenki szives figyelmébe, aki bármilyen minőségben az operaszínpad közelébe kerül!
Drága Corvette, vastaps, az mindig van. :)
Amúgy értem a célzásodat. Fritz Tamás szavaival élve: Ez egy következmények nélküli ország.
Akkor most volt vastaps az előadás végén, vagy nem volt?
"Akkor az énekes énekeljen olyat, amiben hallatszik. Ha nem olyat választ, akkor meg egye meg amit főzött."
Kedves Dávid, ebben kicsit vitatkoznék. Egyrészt nem ő eszi meg, hanem mi, és ez óriási különbség. Másrészt hogyan érted azt, hogy az énekes választja meg, hogy mit énekel? A világ nem így működik. Nem az énekes választ szerepet, hanem az énekest választják a szerepre. Az énekes ebben a kontextusban egy áru a piacon, és a zenei igazgató (vagy akinek ez a felelelős reszortja) választja ki a feladatra. Sera Gösh ebben maximum annyira felelős, hogy nincsen önkritikája, hanem kapva kap az alkalmon, énekli azt, amire kiválasztják és énekli azt, amiért megfizetik. Nem ő az igazi felelős, hanem az, aki őt erre a szerepre kiválasztja. És ez a zenei vezető, aki őt kiválasztotta, vajon kinek felelős? Jobb helyen a közönségnek. Nálunk, gondolom, senkinek.
Akkor az énekes énekeljen olyat, amiben hallatszik. Ha nem olyat választ, akkor meg egye meg amit főzött. Ön meg tegye a megfelelő helyre: ez sz.r volt.
Nem találom a megfelelő topikot, így itt gratulálok Zétának a Salome kritikájához.
"Végső soron a karmester a zenei vezető, nemcsak a zenekar hangzásáért felel, hanem az egész előadásért. Nem tárhatja szét a kezét azzal, hogy ez van. Arról is érdekes lenne tudni, hogy a szereplők válogatása hogyan történik, és kinek a felelőssége az, hogy ki énekel a színpadon"
Olvastam pár jónevű énekes nyilatkozatát arról, hogyan osztályozzák a karmestereket énekesbarát vagy nem énekesbarát jelzővel, ez a finomabb változat. Volt, aki operához értő, vagy operához nem értő minősítést használt. Magyarul: tudatában van-e a karmester, érdekli-e az a tény, hogy pár ember a színpadon áll és énekel? Nem mindig. Ami pedig a felelősség kérdését illeti, létezik még ez a fogalom? A felelősségvállalásról már említést tenni sem érdemes! Pedig annak is léteznie kellene, pl. az említett esetben is.
O.K. Rendben, nagy zenekar, nagy hangerő. De én balga lélek mégiscsak szeretném hallani az énekest : )))
Ez így van. De mi van akkor, ha mégis énekel? A margitszigeti, 2 évvel ezelőtti előadás azért volt elfogadható, mert ott a hangmérnök sokat tudott javítani a helyzeten, csak fel kellett tekerni Gösh mikrofonjának hangerejét. Az Erkelben viszont egészen más a helyzet, de gondolom, hogy nem a premieren derült ki, hogy Gösh hangja nem képes szárnyalni. Csak volt valamikor egy zenekari próba, és egy személy, aki a nézőtér különböző pontjairól tesztelte a hangzást? És ha ez így volt, akkor valamit kellett volna csinálni, menteni a menthetőt. Az énekest-énekeseket más helyre pozícionálni, esetleg egy mikroportot bujtatni Gösh keblei közé, vagy ne adj Isten a zenekart picit visszafogni. Végső soron a karmester a zenei vezető, nemcsak a zenekar hangzásáért felel, hanem az egész előadásért. Nem tárhatja szét a kezét azzal, hogy ez van. Arról is érdekes lenne tudni, hogy a szereplők válogatása hogyan történik, és kinek a felelőssége az, hogy ki énekel a színpadon...
Már ne haragudjon kedves új fórumozó, de a nagy zenekari hangerő Richard Strauss bűne! Azért kellenek hozzá nagy hangú énekesek, hogy át tudják énekelni. Egyébként meg nem igaz, hogy soha senkit nem lehetett hallani az énekesek közül. Göscht a legtöbbször alig lehetett hallani, bizonyos részeknél pedig egyáltalán nem, ez sajnos igaz. De Lukács Gyöngyi hangja még a palota felső emeletéről is átszólt, és Jürgen Zacher, Szemerédy Károly is áténekelte a zenekart. Viszont voltak olyan kis szereplők, akik a színpad legelején állva sem szóltak ki.
Kedves Viola!
Aki nem tudja áténekelni a Strauss-i . köztudottan óriási - zenekart, az ne énekeljen Strauss-t. Nem a zenekar vagy a karmester hibája, ha valakinek nincsen hangja.
Üdv.Mindenkinek! Új tagként szólalok meg. A Salome c. előadás rám is kicsit leverő élményként hatott a következők miatt : Bár a díszlet , a színpadkép , a jelmezek nagyon szépek voltak , én igencsak megrémültem , hogy vajon Beethoven sorsára fogok -e jutni , mert nem hallottam jól az énekeseket . Komoly rémületet éreztem, hogy talán már kezdek nagyothalló lenni. Csak akkor hallottam őket , ha a színpadszélre kijöttek. A zenekar olyan brutális hangerőt produkált , hogy Saloménak és másoknak esélye sem volt , különösen a színpad beljebb eső részén , túlénekelni . A karmester azt hitte val.szeg, hogy ő a főszereplő , és nem mutatott alázatot se a mű, se az énekesek iránt ....
A rendezés : tele volt alaphibákkal . pl: Szent János elől áll a közönség felé fordulva , Salome hátul, fönt énekel a szép szeméről . Hogy látja ? könyörgök! Sehogy .
Salome táncából levettem, hogy az is hisztérikus akart lenni , és a disszonanciát volt hivatott hangsúlyozni , de ehhez nem kellett volna pornó mozdulatokkal fűszerezni , mert ez gusztustalan és ízléstelen volt .
Stb.... Lehetne folytatni , de minek...
Én meghallgattam az előadás előtti Hangolót . A zenetörténész ex katedra antiszemitának titulálta R. Strausst és az operát is . Nem tudtam, hova kerültem.!!!! Egy úr a végén fel is szólalt ez ellen , amire az volt a válasz , hogy hát igen , hát külön kell választani a művet és az alkotót ...
A fiatal szakemberben fel sem merült , hogy ez az opera a keresztény értékek mellett áll ki ugyan, de attól még nem antiszemita . Elképesztő volt a zenetörténész stílusa is , szlenggel tűzdelte előadását tele , egészen oda nem illő módon .
Mintha láttam volna Szinetár Miklóst is a folyosón. Vajon mi volt az ő véleménye? Úgy meghallgatnám !
Ókovács Szilveszter 2017-ben az Opera zenekarát elkísérte jordániai „kiküldetésre”, s ha már ott volt, Vörös Győző régész, egyiptológus invitálására – akivel korábban együtt vacsorázott egy fogadáson – ellátogatott Machaerusba is; az ötlet azon a vacsorán fogant: milyen jól mutatna ez a feltárt heródesi-palota oszlopsoraival mint „autentikus” díszlet az itthoni Salome operában, az Erkel Színház színpadán.
Az ötletet - mint láttuk - tett követte, partnereket talált hozzá és a többi már (meg)ismert…
Forrás: https://www.origo.hu/kultura/20170919-okovacs-szilveszter-medvetamadas-meg-mindenele.html
Látom, megint személyeskedsz. Helyben vagyunk.
Roma locuta, causa finita?
Szegény, ma reggelig sokunk számára ismeretlen Vörös Győző, úgy került ebbe a topikba, mint Pilátus a krédóba. Javaslom, hogy most, mivel munkáját megismertük és alaposan elemeztük, búcsúzzunk el tőle, és bízzuk nevét - momus körökben - a feledésre. :)
Tisztelt Klára! Előre is elnézését kérem, egyáltalán nem Önre irányulnak következő szavaim, de ezt a „magas labdát” tényleg nem lehet kihagyni.
Idézem az Ön mondatát: „Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét”
Nem tudtam, hogy ezen a planétán (palénétán) létezés és Vörös Győző nevének ismerete automatikusan összekapcsolt, egymásból következő kategóriák.
Vörös Győző büszke lehetne rá, hogy a mai napon 7.811.610.000 ember ismeri a nevét!!!
Még egyszer elnézését kérem, nem akartam Ön semmiképpen sem megbántani.
Ha láttam volna nem lennék kívámcsi az émekes teljesítményekre.Na meg nem szoktam a véleményem magamban tartani!
Ha láttad, kedves Telamund, akkor írjad le a véleményedet. Én amint hazaértem, írtam kritikát az előadásról (10630). Nekem ami a szívemen, az a számon, lelkendeztem nemegyszer hazai operaelőadások kapcsán és most is előítéletek nélkül ültem be az Erkelbe. Arról írtam, amit láttam és hallottam. Ha valaki mást látott és hallott, majd leírja. :)
Bizonyára érkezik olyan kritika,mely mindnekiről szól főleg az énekesekről lévén A Salome egy opera..Hallottam igen negatív vélemyényeket,bár biztosan tudom, hogy elfogulatlan krtitkát itt nem fogok olvasni.(ED:-nek : semmi sem véletlen!
Tisztelt joska141!
Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét. Én a 10643 sz. alatt tett bejegyzésemben egyetértettem avval, hogy a vetítés olcsóbb lett volna bármiyen díszletnél. Erre reagált H. fórumtárs, aki szóbahozta Vörös Győző nevét, és nyilván akaratán kívül elindított egy lavinát. Én akkor sem értettem, hogyan került ez összefügésbe az általam beírtakkal és most sem értem. Nem vitatom Vörös Győző munkásságát, sem az MMA Ön által említett nagybecsű tagjainak tevékenységét, de szeretnék kimaradni ebből az egészből, mert a végén majd kiderül, hogy én vitatom bármely fentebb említett kiválóság érdemeit!
"Világszenzáció lehet a Salome őszi bemutatója." - írja a kultura.hu. És a mondat folytatásából megtudjuk, hogy miért lehet világszenzáció: "Évek óta dédelgetett terv valósul meg azzal, hogy Vörös Győző ókorkutató jordániai feltáró munkája nyomán Richard Strauss zenedrámája először kerül színre az eredeti evangéliumi helyszínt – Heródes machaerusi palotájának oszlopos udvarát – megidéző díszlettel."
Nekem Vörös Győzővel nincsen semmi bajom, már csak azért sem, mert nem ismerem, most hallottam a nevét először. És a régészeti kutatásokkal sincsen semmi bajom, ezeket fontosnak tartom, és ha pl. a Nemzeti Múzeumban a kutatásaiból nyílik egy tárlat, akkor azt nagyon szívesen megnézem, és maketten is szívesen tanulmányozom majd Heródes egykori palotáját.
De mitől lenne világszenzáció a Salome magyarországi őszi bemutatója? Az autentikus díszlet miatt? Talán ez a Salome egy régészeti-építészeti-helytörténeti kiállítás? Nem. Ez a Salome egy opera, Richard Strauss talán legjobb operája. És vajon mitől lesz világszenzáció egy opera bemutató? Ki-ki válaszoljon erre a kérdésre érzelmei, tudása, eltökéltsége, vérmérséklete szerint. Én csak egy nagyon csendes megjegyzést teszek a tegnapi cirkusszal kapcsolatban: attól nem lesz értékesebb egy nagy darab ürülék, ha díszdobozba csomagolják.
Tisztelt Klára! Vörös Győző nevét igazából Ókovács Szilveszter Főigazgató Úr „dobta be” az operalátogatók és hallgatók részére a következők szerint.
Beszámoló az ókorkutatásról:
A belinkelt cikkeben szerepel: „Makovecz Imre írta alá a Magyar Művészeti Akadémia részéről azt a koncessziós szerződést, amely lehetővé teszi 20 évre, 2029-ig a Vörös Győző által vezetett régészcsoport számára, hogy befejezze a korábban elkezdett ásatásokat a Machaeruson. Mi magyarok több mint 30 pályázó közül lettünk kiválasztva, így Jordániában idén 11 éve folynak ásatások a Holt-tenger keleti partján található evangéliumi jelentőséggel bíró hegyen.”
Operai évad indítása:
A belinkelt cikk szerepel: „Ókovács Szilveszter közölte: az évadot Richard Strauss Salome című operájával indítják majd el. A mű magyar jelentősége, hogy Vörös Győző régész egyiptológus tárta fel Machareus várát, a helyet, ahol Heródes Antipas udvarában megtörtént “az a bizonyos születésnapi borzalom”, hogy Keresztelő Szent Jánost lefejezték. Ezt a rekonstruált palotai környezetet a világon először mutatják majd meg az opera díszleteként – tette hozzá a főigazgató.”
Vörös Győző tudományos munkásságát elég részletesen ismerteti a következő cikk:
https://magyarnarancs.hu/belpol/a_voros_gyozo-ugy_es_az_mta_a_mumiak_bosszuja-61650
Óvakodok, hogy politikai, régészeti, operarendezési és számos más témában kellő szakmai ismeretek nélkül állást foglaljak, most sem teszem. Azt azonban megjegyzem, hogy az idézett cikkekben szereplő, kompetenciával bíró személyek valamennyien a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, beleértve egy korábbi hozzászólásban említett Rátóti Zoltán rendezőt is. Ennek alapján az embernek olyan benyomása támad, mint ha a Magyar Állami Operaház a Magyar Művészeti Akadémia fiókintézménye lenne….
Salome tánca - Oscar Wilde
Eredeti francia:
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde1.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde2.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde3.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde4.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde5.html
Engem nem a palota zavart, mert ezzel a díszlettel, megfelelő címszereplővel és rendezővel akár még jó produkció is születhetett volna. Sajnos sokan azt hiszik, hogy operát akárki rendezhet, elég csak a megfelelő politikai oldalon állni. Rátótinak fogalma sincs az énekesek mozgatásáról, a zenéről és annak hatalmáról, a hangokról, a dramaturgiáról és úgy mindent egybevéve Strauss Saloméjáról. A címszereplőről nincs mit írni, mert semmi köze a szólamhoz, és mert egészen más típúsú hang kell ennek az elénekléséhez. Heródes és Heródiás alakjával és éneklésével én személy szerint elégedett voltam, igaz, őket is sokszor hozta lehetetlen színpadi helyzetbe a rendező. A tánc koreográfia merő képtelenség, mint Johanáán színészkedése is, mintha az énekes azt se tudná, hogy kit kell eljátszania. A jelmezek jók, de nem tudták megmenteni az előadást!!
Bocs, én nem említettem Vörös Győzőt nevét, még csak nem is gondoltam rá. Csak annyit jegyeztem meg, hogy a vetítés valszeg megoldható házilag, a díszletért nyilván fizetni kell egy díszlettervezőnek, bárki is az illető.
TOVÁBBRA SEM TUDOM BEÍRNI A SALOMÉVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEMET! EZ MINDENNEK A LEGALJA CSIMBORASSZÓJA!!!
KI
Vörös Győző tevékenységére és annak fogadtatására most ne térjünk ki. A vele szemben felhozottak eléggé meggyőzően hatnak - ugyanakkor családi tapasztalatból tudom, hogy a magyar régészi/muzeológusi szakmában az egyik fél legszívesebben egy teáskanál vízbe fojtaná bele az ellenoldaliakat. Amúgy a magyar régészet/őstörténet iránt érdeklődőknek melegen ajánlom Jókai: A kis királyok c., eléggé késői regényét. Nem a legjobb írása, rengeteg benne a szokásos locsifecsi, sőt a magyar múlt délibábos "kutatása" nem is a legfontosabb mondanivalója, de...!!!
BE
GÉPHÁZ! Még mindig nem tudom beilleszteni, amit tegnap éjjel írtam.
A DGG-nek van egy 1970 körüli felvétele, amelyen - ha nem tévedek - Gwyneth Jones énekli a címszerepet a Hamburgi operában Karl Böhm vezényletével. Én ezt talán a FSZEK-ben végighallgattam, a kísérő füzetben pedig benne volt Wilde/Lachmann teljes szövege, kurzívval szedve a Strauss által deleált részek - ezek nagy része a lényeget nem érintő szóvirág. Strauss nagyon helyesen feszesítette az irodalmi alapanyagot.
Pataki a minap Dr. Marianusként nyújtott teljesítménye után nekem tegnap kellemes meglepetést okozott.
Hétfátyoltánccal súlyosbítva is "remekül szórakozna,és élvezné a dolgot"? Nono! (nem Luigi) ;-)
De a falra vetített oszlopokat valószínűleg megoldják házilagos kivitelben, és nyilván nem kell érte búsás összeget kifizetni valakinek! Mert szerintem erről szólt a történet!
Bocs, ha engem rá tudnának venni bármilyen módom, hogy lépjek fel egy színdarabban, vagy operában és ezért még fizetnének is, biztosan és is remekül szórakoznék, és élvezném a dolgot! (nem kell mentőt hívnotok, nincs lázam, tökéletesen egészséges vagyok, és nincs az a pénz....:)
"Oscar Wilde 'Salome' c. ... drámája Gustave Flaubert 'Heródiás'-át követi ... Keresztelő Szent János mindkettőjüknél Salome féktelen érzéki vágyainak, nem pedig Heródiás bosszújának az áldozata. Strauss, Hedwig Lachmann német fordításában, jelentéktelen módosításokkal, szinte szó szerint zenésítette meg Wilde szövegét." Forrás: Till Géza: Opera.
Autentikus díszletek??
Hát, most nagyon durva leszek: elmehetnek ezek a fenébe az autentikus díszletükkel együtt. Ha a falra vetítenek 6 nyavalyás dór oszlopot, nekem az is óriási élmény lett volna, ha a vetített kép előtt egy Strauss operát mutatnak be, és nem ezt, a nem is tudom, hogy mit.
Gösch saját elmondása szerint élvezte a tegnapi fellépést, és sikerként élte meg a színpadon nyújtott teljesítményét. Ő egészen biztosan jól szórakozott. :)
Kellett némi mazochizmus, hogy valaki végignézze ezt az előadást. Én nagy önfegyelemmel kb. negyed óráig bírtam. Amint megszólalt Gösch a színpadon, legszívesebben azonnal menekültem volna. De bíztattam magam, hogy legyek türelmes, és hallgassam meg a többi szereplőt is. De egyre csak az járt a fejemben, hát köteles vagyok én ezt a csirkehangú nőt hallgatni, mikor hallottam már jobbnál jobb Salomékat? Legutóbb Mattila bűvölt el a MET előadásában, de előtte Marlis Petersen is fantasztikus volt a BSO-ban. Itthon az Operában utoljára Rálik Szilviát hallottam, aki kiváló volt ebben a szerepben, és a partnerei között akkor pont az említett Gerhard Siegel és Komlósi Ildikó is ott voltak. Remek előadás volt!
Most végül nem volt türelmem a tetracha párt kivárni, de ahogy olvasom, nem sokat vesztettem velük. Azért azt meg tudtam állapítani, hogy Szemerédy Károlynak elég hangja van a szerephez, és Pataky Dánielnek szintén. A zenekar hangos volt, de nem hallottam a Strauss zene szépségét, a rendezés, amíg láttam, abból állt, hogy az énekeseket, amikor sorra kerültek, udvariasan a színpad előterébe, a közönséggel szembe terelte. (Különösen jó, mikor Narraboth úgy énekel Salome szépségéről, arca színéről, hogy közben rá se néz.) A díszlet az szép volt, de nekem az előző is megfelelt. Lehet, hogy kevésbé volt autentikus, de működött. Sok pénzbe kerülhetett ez a három előadás!
A jelen esetben Hedwig Lachmann teljes drámafordítását kerestem, de a német Gutenberg projektben csak a Strauss-féle meghúzott szövegkönyv található meg. Strauss (de Wilde is!) szerintem azt akarta kifejezni, hogy az elutasítás kegyetlen, perverz bosszúra sarkallja az eredetileg nem is romlott hercegnőt. Heródes, a szánalmas, züllött zsarnok ugyanakkor a végén igazságtevő államférfivá lép elő, aki persze így sem teheti jóvá hatalmas bűnét.
Adjunk igazat a szerzőnek: Ő a legjobbnak a címszerep legelső megformálóját, Marie Wittichet (remélem, jól jegyeztem meg a nevét) tartotta, aki a drezdai főpolgármester felesége volt, 120 kilót nyomott és hangsúlyozta, hogy ő tisztességes asszony.
Kedves Hangyász,
megvallom, én nem olvastam Wilde novelláját, de elhiszem, hogy a hangsúlyok nála máshol vannak, ugyanúgy, mint ahogyan a bibliai alaptörténetben is, amelyben Salome a tánc után anyjától kérdezi meg, hogy mit kérjen Heródestől, és Heródiás veszi rá a leányt, hogy Keresztelő Szent János fejét kérje. De itt most nem Wildéről és nem is a Bibliáról van szó, hanem Straussról, hogy ő mit gondolt, és mit akart kifejezni Salome karakterével. És az igazság az, hogy még erről sincsen igazán szó, hanem konkrétan erről a szörnyű előadásról, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Salome egy zavarosfejű szüzike volt-e, vagy a Strauss opera - János jellemezte - büdös kurvája, itt arról van szó, hogy Gösch tökéletesen alkalmatlan volt a szerepére.
Csak annyiban szállnék most vitába, hogy Salome nem eredendően gonosz. Megvan a véleménye a mostohaapjáról és annak udvaráról. Az anyjához fűződő viszonya nem világos: Heródiás, aki éber szemmel figyeli a mostohaleánya után nyálát csorgató kéjenc zsarnok férjét, tisztában van a helyzettel, és talán tévesen neki - mármint Heródiás - felé tett gesztusként értelmezi Saloménak a hétfátyoltánc fejében követelt "honoráriumát". Wilde/Lachmann szövegének kb. a fele Strauss áldozatául esett, így a végén az a rész, amelyben kb. azt rója fel a halott prófétának, hogy: szűz voltam, de te... stb. A most látott rendezésben Gösch nyilván rendezői utasításra kapta fel diadalittasan a fejét, amikor Heródes színre lépett már, de még nem kezdte el kérlelni a mostohalányát.
Ha valaki látta volna, ne árulja el a végét! Van a Bartókon megint szombatonként ÚZÚ? Vagy várjunk meg egy "profi" kritikát (amennyiben ilyen van még)?
