3329 serse 2013-04-06 09:18:22 [Válasz erre: 3328 Búbánat 2013-04-06 08:55:15]
Gondolom ez a felvétel cd-én nem jelent meg.Pedeig szívesen meghallgatnám. Van nekem egy felvételen a számítógépen, most találtam meg, de ennek nincs meg a szereposztása. Úgy küldte át nekem valaki neten, de már nem is tudom ki??? Így jár az ember, ha mindenfélét összegyűjt a gépén.
Gondolom ez a felvétel cd-én nem jelent meg.Pedeig szívesen meghallgatnám. Van nekem egy felvételen a számítógépen, most találtam meg, de ennek nincs meg a szereposztása. Úgy küldte át nekem valaki neten, de már nem is tudom ki??? Így jár az ember, ha mindenfélét összegyűjt a gépén.
3328 Búbánat 2013-04-06 08:55:15 [Válasz erre: 3322 IVA 2013-04-05 18:34:34]
Jó, hogy Speranza említette ezt a felvételt, amely az Operettszínház előadása alapján készült: teljesen kiment a fejemből, pedig ott voltam a premieren, nagyon hangulatos, sikere produkciónak tapsolhattunk! Az a lemez a [url] http://www.covermytunes.com/cd-cover/Jnos_Vitz-463862141.html; János vitéznek [/url] a Fővárosi Operettszínház 1979 őszén bemutatott előadása alapján készült el a Hungarotonnál: a felvételre 1979 novemberében került sor, és a Qualiton adta ki 1980-ban (SLPX 16618-20). Utánanéztem ennek a színházi előadásnak. Vámos László a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1978. augusztus 16-án megrendezett előadását egy évvel később átvitte az Operettszínházba, azonos szereposztással: 1979. november 17-én volt a bemutatója. Kettős (vagy hármas) szereposztással került színre Kacsoh daljátéka: Kukorica Jancsi: Kovács József, Maros Gábor, Virágh József Iluska: Oszvald Marika, Galántay Aliz Bagó: Gárday Gábor, Marik Péter A gonosz mostoha: Békés Itala, Halász Aranka, Várhegyi Teréz A francia királykisasszony: Zsadon Andrea, Domonkos Zsuzsa A francia király: Suka Sándor, Latabár Kálmán Vezényelt: Oberfrank Géza Gajdó Tamás írja tanulmányában erről a produkcióról a következőket: A rendező mesevilágot teremtett a színpadra, amelybe Koós Iván jelmezei és díszletei vezették be a nézőt. Vámos bátran vállalta az eredeti zenét az eredeti librettóval, a mű kedves naivitását, sőt olykor a közhelyeket is. A befejezésben Vámos ismét visszatért Petőfihez: a szerelmespár a tündérek körében maradt, a Petőfi vers utolsó sorait hangszórókon hallhatta a közönség, miközben a színpadon feltűnt a kis magyar falu képe. Ezt követte a már említett új bemutató az Erkel Színházban 1987. február 24-én.
Jó, hogy Speranza említette ezt a felvételt, amely az Operettszínház előadása alapján készült: teljesen kiment a fejemből, pedig ott voltam a premieren, nagyon hangulatos, sikere produkciónak tapsolhattunk! Az a lemez a [url] http://www.covermytunes.com/cd-cover/Jnos_Vitz-463862141.html; János vitéznek [/url] a Fővárosi Operettszínház 1979 őszén bemutatott előadása alapján készült el a Hungarotonnál: a felvételre 1979 novemberében került sor, és a Qualiton adta ki 1980-ban (SLPX 16618-20). Utánanéztem ennek a színházi előadásnak. Vámos László a Szegedi Szabadtéri Játékokon 1978. augusztus 16-án megrendezett előadását egy évvel később átvitte az Operettszínházba, azonos szereposztással: 1979. november 17-én volt a bemutatója. Kettős (vagy hármas) szereposztással került színre Kacsoh daljátéka: Kukorica Jancsi: Kovács József, Maros Gábor, Virágh József Iluska: Oszvald Marika, Galántay Aliz Bagó: Gárday Gábor, Marik Péter A gonosz mostoha: Békés Itala, Halász Aranka, Várhegyi Teréz A francia királykisasszony: Zsadon Andrea, Domonkos Zsuzsa A francia király: Suka Sándor, Latabár Kálmán Vezényelt: Oberfrank Géza Gajdó Tamás írja tanulmányában erről a produkcióról a következőket: A rendező mesevilágot teremtett a színpadra, amelybe Koós Iván jelmezei és díszletei vezették be a nézőt. Vámos bátran vállalta az eredeti zenét az eredeti librettóval, a mű kedves naivitását, sőt olykor a közhelyeket is. A befejezésben Vámos ismét visszatért Petőfihez: a szerelmespár a tündérek körében maradt, a Petőfi vers utolsó sorait hangszórókon hallhatta a közönség, miközben a színpadon feltűnt a kis magyar falu képe. Ezt követte a már említett új bemutató az Erkel Színházban 1987. február 24-én.
3327 IVA 2013-04-06 00:48:28 [Válasz erre: 3324 Búbánat 2013-04-05 23:59:14]
Kedves Búbánat, köszönöm Neked is a további, alapos pontosítást. A 2001-es Fehér András-rendezésről elég erős emlékeim maradtak: a látvány (amelynek megoldásáról Viriustól és immár Csiki Gábortól is tudok) lehangoló volt. Méltatlan az Erkel Színház színpadához, nemcsak gyerekkori élményemhez hasonlítva, hanem mert úgy hatott a széles színpadon, mintha bábszínházi díszlet lenne. Ahogy írod, számomra új előadást fogok látni, tehát reménykedhetem, amíg szét nem nyílik a függöny. A hangzásvilág talán csak egyes elemeiben lesz új, mert ama káprázatos szcenikai élményt nyújtó első János vitézeim az 1949-es felújítás szériájában mentek, tehát Kenessey hangszerelésében. Akkor is balett-táncosok voltak a tündérek (hmm..., hol Gencsy Sárit, hol Vámos Ágnest övezve).
Kedves Búbánat, köszönöm Neked is a további, alapos pontosítást. A 2001-es Fehér András-rendezésről elég erős emlékeim maradtak: a látvány (amelynek megoldásáról Viriustól és immár Csiki Gábortól is tudok) lehangoló volt. Méltatlan az Erkel Színház színpadához, nemcsak gyerekkori élményemhez hasonlítva, hanem mert úgy hatott a széles színpadon, mintha bábszínházi díszlet lenne. Ahogy írod, számomra új előadást fogok látni, tehát reménykedhetem, amíg szét nem nyílik a függöny. A hangzásvilág talán csak egyes elemeiben lesz új, mert ama káprázatos szcenikai élményt nyújtó első János vitézeim az 1949-es felújítás szériájában mentek, tehát Kenessey hangszerelésében. Akkor is balett-táncosok voltak a tündérek (hmm..., hol Gencsy Sárit, hol Vámos Ágnest övezve).
3326 IVA 2013-04-06 00:17:02 [Válasz erre: 3323 Csiki Gábor 2013-04-05 20:53:02]
Kedves Csiki Gábor! Arra emlékszem, hogy annak idején (2001-ben) a Pesti Műsor adattárában volt valami zavar, mert ott még mindig Kerényi Imrét tüntették fel rendezőként (talán az Operaház plakátjain is), amiről tudtam, hogy téves, miután Kerényi 1987-es rendezését többször is láttam. De most ráeszméltem (és utánanéztem), hogy ezen a fórumon (Társművészetek topic, 764. sz. alatt, 2013-01-04 15:51:14 keltezéssel) Virius fórumtárs már tisztázta egyszer ezt a félreinformáltságomat, csak megfeledkeztem róla. Nagyon köszönöm az ismételt tisztába tevésemet, a 2. számú tájékoztatással együtt, amelyet igenis fontosnak tartok, még ha úgy történt is, hogy én – ezek szerint – az első szereposztás Jancsiját láttam.
Kedves Csiki Gábor! Arra emlékszem, hogy annak idején (2001-ben) a Pesti Műsor adattárában volt valami zavar, mert ott még mindig Kerényi Imrét tüntették fel rendezőként (talán az Operaház plakátjain is), amiről tudtam, hogy téves, miután Kerényi 1987-es rendezését többször is láttam. De most ráeszméltem (és utánanéztem), hogy ezen a fórumon (Társművészetek topic, 764. sz. alatt, 2013-01-04 15:51:14 keltezéssel) Virius fórumtárs már tisztázta egyszer ezt a félreinformáltságomat, csak megfeledkeztem róla. Nagyon köszönöm az ismételt tisztába tevésemet, a 2. számú tájékoztatással együtt, amelyet igenis fontosnak tartok, még ha úgy történt is, hogy én – ezek szerint – az első szereposztás Jancsiját láttam.
3325 IVA 2013-04-06 00:13:37 [Válasz erre: 3316 szálkák 2013-04-05 09:36:11]
A főbejárattól balra eső parkoló bejáratánál behajtani tilos tábla van. (Alatta kivéve engedéllyel feliratú tábla, még lejjebb zsákutca tábla.) Ez a tiltás felülírja azt, hogy a parkolót milyen célra alakították ki. Más kérdés, hogy noha az Operaház érezhetően az Erkel Színház közönségének kedvében akar járni, miért nem kér intézkedést arra, hogy a tilalmat a legnagyobb nézőterű színház előadásainak idejére feloldják. De ameddig ez nem történik meg, az autósoknak célszerű tisztelniük a KRESZ előírásait.
A főbejárattól balra eső parkoló bejáratánál behajtani tilos tábla van. (Alatta kivéve engedéllyel feliratú tábla, még lejjebb zsákutca tábla.) Ez a tiltás felülírja azt, hogy a parkolót milyen célra alakították ki. Más kérdés, hogy noha az Operaház érezhetően az Erkel Színház közönségének kedvében akar járni, miért nem kér intézkedést arra, hogy a tilalmat a legnagyobb nézőterű színház előadásainak idejére feloldják. De ameddig ez nem történik meg, az autósoknak célszerű tisztelniük a KRESZ előírásait.
3324 Búbánat 2013-04-05 23:59:14 [Válasz erre: 3320 IVA 2013-04-05 18:28:50]
Kedves IVA! Csiki Gábor megadta választ kérdésedre. Én nem láttam az Operastúdiónak a Fehér András rendezte, és általad is említett, 2001-es János vitézét, így arról a produkcióról nincsenek további ismereteim. A 2003. december 17-20-i előadások (kettős premier) az Erkel Színházban már Palcsó Sándor új rendezése volt (felújítás), tehát a mostani színrevitelt tekintem új betanulásnak. A 2003 decemberi bemutatókat (díszlet: Csikós Attila, Jelmez: Beda Judit) Doman Katalin vezényelte. A címszerepet Kaszás Attila alakította, a francia királyként az egyik szereposztásban Haumann Pétert, a másikban pedig Rozsos Istvánt láthattuk. Iluskát Pérchy Kornélia, a Francia királykisasszonyt Csonka Zsuzsanna, Bagót pedig Réti Attila alakította. A Mostoha szerepében pedig Kalmár Magdát láthatta a közönség. Strázsamesterként Gárday Gábor, Csőszként Hantos Balázs, Bartoló tudósként pedig Kiss Péter lépett színpadra. A szólót Keveházi Krisztina, Kozmér Alexandra, Marosi Edit és Dienes Ilona táncolta. Ha 2001 óta nem láttad az Operában a János vitézt, akkor mindenképpen új látvány- és talán hangzásvilággal is találkozol majd. Például a harmadik felvonásban, tündérországban tündéreket balett táncosok képviselik - éneküket hangszórón keresztül - felvételről - halljuk...
Kedves IVA! Csiki Gábor megadta választ kérdésedre. Én nem láttam az Operastúdiónak a Fehér András rendezte, és általad is említett, 2001-es János vitézét, így arról a produkcióról nincsenek további ismereteim. A 2003. december 17-20-i előadások (kettős premier) az Erkel Színházban már Palcsó Sándor új rendezése volt (felújítás), tehát a mostani színrevitelt tekintem új betanulásnak. A 2003 decemberi bemutatókat (díszlet: Csikós Attila, Jelmez: Beda Judit) Doman Katalin vezényelte. A címszerepet Kaszás Attila alakította, a francia királyként az egyik szereposztásban Haumann Pétert, a másikban pedig Rozsos Istvánt láthattuk. Iluskát Pérchy Kornélia, a Francia királykisasszonyt Csonka Zsuzsanna, Bagót pedig Réti Attila alakította. A Mostoha szerepében pedig Kalmár Magdát láthatta a közönség. Strázsamesterként Gárday Gábor, Csőszként Hantos Balázs, Bartoló tudósként pedig Kiss Péter lépett színpadra. A szólót Keveházi Krisztina, Kozmér Alexandra, Marosi Edit és Dienes Ilona táncolta. Ha 2001 óta nem láttad az Operában a János vitézt, akkor mindenképpen új látvány- és talán hangzásvilággal is találkozol majd. Például a harmadik felvonásban, tündérországban tündéreket balett táncosok képviselik - éneküket hangszórón keresztül - felvételről - halljuk...
3323 Csiki Gábor 2013-04-05 20:53:02 [Válasz erre: 3320 IVA 2013-04-05 18:28:50]
Kedves IVA! Az Erkel Szinház 2001-es János vitéz-bemutatóját FEHÉR ANDRÁS rendezte, emlékeim szerint az Operaház rendelkezésre álló MINDENFÉLE diszlet-elemeiből. A produkciót az akkoriban Gonzálezné Horváth Veronika által vezetett Operastúdió "vizsgaelőadásának" szánták, két szereposztásban, pár előadásban, ám végül emlékeim szerint még egy évadig műsoron maradt. Minderre kér dolog miatt hívtam fel a figyelmet : 1. Ismerve Palcsó Sándort, nem feltétlenül örülne, ha a 2001-es produkciót összefüggésbe hoznák a nevével. 2. A második szereposztás Jancsija szerénységem volt. De a második pont nem annyira fontos...
Kedves IVA! Az Erkel Szinház 2001-es János vitéz-bemutatóját FEHÉR ANDRÁS rendezte, emlékeim szerint az Operaház rendelkezésre álló MINDENFÉLE diszlet-elemeiből. A produkciót az akkoriban Gonzálezné Horváth Veronika által vezetett Operastúdió "vizsgaelőadásának" szánták, két szereposztásban, pár előadásban, ám végül emlékeim szerint még egy évadig műsoron maradt. Minderre kér dolog miatt hívtam fel a figyelmet : 1. Ismerve Palcsó Sándort, nem feltétlenül örülne, ha a 2001-es produkciót összefüggésbe hoznák a nevével. 2. A második szereposztás Jancsija szerénységem volt. De a második pont nem annyira fontos...
3322 IVA 2013-04-05 18:34:34 [Válasz erre: 3319 Speranza 2013-04-05 18:15:38]
Ez a felvétel az operettszínházi előadás alapján készült.
Ez a felvétel az operettszínházi előadás alapján készült.
3321 IVA 2013-04-05 18:33:23 [Válasz erre: 3317 serse 2013-04-05 12:49:53]
Én még láttam Palló Imrét a János vitézben, de akkor már (mint a rádiófelvételen is) Bagó szerepét énekelte. Katona Lajos és Tóth Lajos baritonistákkal osztozott a szerepen, míg a címszerepet Sárdy János, máskor Kövecses Béla énekelte.
Én még láttam Palló Imrét a János vitézben, de akkor már (mint a rádiófelvételen is) Bagó szerepét énekelte. Katona Lajos és Tóth Lajos baritonistákkal osztozott a szerepen, míg a címszerepet Sárdy János, máskor Kövecses Béla énekelte.
3320 IVA 2013-04-05 18:28:50 [Válasz erre: 3314 Búbánat 2013-04-05 01:01:38]
Kedves Búbánat, nagyon örültem a beszámolódnak. Azt hiszem, visszatérek még hozzá, az én előadásom után. Addig viszont kérdezlek. „Tíz évvel ezelőtt volt Kacsoh Pongrác János vitézének legutóbbi felújítása az Erkel Színházban” – írod, és valószínűleg erről az alkalomról találtam Kalahari [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=1538;Színészkurzus - János vitéz az Erkel Színházban[/url] című kritikáját. A János vitézt én 2001. március 24-én láttam legutóbb az Erkelben, Derzsi György (János vitéz), Rőser Orsolya (Iluska) és Fonyó Barbara (Királykisasszony) főszereplésével. Azt a produkciót is Palcsó Sándor rendezte. Szerinted már akkor is Csikós Attila díszleteit használták és a 2013. december 20-i előadás csak új betanulás volt, avagy teljes felújítás, és ez esetben a 2001-eshez képest eltérő látványra számíthatok?
Kedves Búbánat, nagyon örültem a beszámolódnak. Azt hiszem, visszatérek még hozzá, az én előadásom után. Addig viszont kérdezlek. „Tíz évvel ezelőtt volt Kacsoh Pongrác János vitézének legutóbbi felújítása az Erkel Színházban” – írod, és valószínűleg erről az alkalomról találtam Kalahari [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=1538;Színészkurzus - János vitéz az Erkel Színházban[/url] című kritikáját. A János vitézt én 2001. március 24-én láttam legutóbb az Erkelben, Derzsi György (János vitéz), Rőser Orsolya (Iluska) és Fonyó Barbara (Királykisasszony) főszereplésével. Azt a produkciót is Palcsó Sándor rendezte. Szerinted már akkor is Csikós Attila díszleteit használták és a 2013. december 20-i előadás csak új betanulás volt, avagy teljes felújítás, és ez esetben a 2001-eshez képest eltérő látványra számíthatok?
3319 Speranza 2013-04-05 18:15:38 [Válasz erre: 3318 Búbánat 2013-04-05 17:44:01]
Úgy tudom, 1980-ban Oberfrank Gézával is készült egy stúdiófelvétel, ezen is tenorista, Kovács József énekelte a címszerepet, Bagó Gárday Gábor, Iluska Oszvald Marika, a Francia királykisasszony Zsadon Andrea volt.
Úgy tudom, 1980-ban Oberfrank Gézával is készült egy stúdiófelvétel, ezen is tenorista, Kovács József énekelte a címszerepet, Bagó Gárday Gábor, Iluska Oszvald Marika, a Francia királykisasszony Zsadon Andrea volt.
3318 Búbánat 2013-04-05 17:44:01 [Válasz erre: 3317 serse 2013-04-05 12:49:53]
Ismereteim szerint az 1904-es ősbemutatón a Király Színházban eredetileg Takács Mihály, a Magyar Királyi Operaház kitűnő baritonistája énekelte volna a címszerepet, míg meg nem fúrta őt Fedák Sári, és végül ő kapta meg Jancsit: a harmincas évek elejéig mint nadrágszerep, szoprán hangon adták elő Pesten. (Hogy más színházban, és vidéken, határon túl, mi volt a gyakorlat, nem tudom.) Aztán 1931-ben Palló Imre személyében került sor az Operaházban először, hogy bariton hangon hallhatta a közönség énekelni Jancsit. A darabot ekkor hangszerelte át Buttykay Ákos. A harmincas évek végétől éneklik tenorok is, mára ez a kialakult hagyomány. Az 1949-es felújítás során Kenessey Jenő újrahangszerelte. Az Erkel Színház 1987-es felújításban már Dénes István hangszerelésében, és zenei betoldásában játszották, míg 2003-tól és most is, ismét a Kenessey-féle átdolgozásban hallhatjuk a zenei anyagot. Az ismert stúdiófelvételeken Sárdy János (a rádióban) és Ilosfalvy Róbert (hanglemezre) éneklik a címszerepet.
Ismereteim szerint az 1904-es ősbemutatón a Király Színházban eredetileg Takács Mihály, a Magyar Királyi Operaház kitűnő baritonistája énekelte volna a címszerepet, míg meg nem fúrta őt Fedák Sári, és végül ő kapta meg Jancsit: a harmincas évek elejéig mint nadrágszerep, szoprán hangon adták elő Pesten. (Hogy más színházban, és vidéken, határon túl, mi volt a gyakorlat, nem tudom.) Aztán 1931-ben Palló Imre személyében került sor az Operaházban először, hogy bariton hangon hallhatta a közönség énekelni Jancsit. A darabot ekkor hangszerelte át Buttykay Ákos. A harmincas évek végétől éneklik tenorok is, mára ez a kialakult hagyomány. Az 1949-es felújítás során Kenessey Jenő újrahangszerelte. Az Erkel Színház 1987-es felújításban már Dénes István hangszerelésében, és zenei betoldásában játszották, míg 2003-tól és most is, ismét a Kenessey-féle átdolgozásban hallhatjuk a zenei anyagot. Az ismert stúdiófelvételeken Sárdy János (a rádióban) és Ilosfalvy Róbert (hanglemezre) éneklik a címszerepet.
3317 serse 2013-04-05 12:49:53
Még sohasem láttam a János Vitézt és felvételről se hallgattam meg. Lehet most majd pótolom. Lenne egy kérdésem a darabbal kapcsolatban. Németh Amadé A magyar opera története c. könyvében azt írja, hogy az 1931-es operaházi bemutatón Palló Imre alakította a címszerepet, ahogy a filmváltozatban is ő Kukorica Jancsi - János Vitéz. És azt is írja, hogy a címszerepet bariton v. tenor alakítja. Miért van ez? eredetileg is ez volt a bevett gyakorlat? Vagy utólag írták át? Azt írja a könyv, hogy áthangszerelték a darabot utólag. Palló Imrének átírták a főszereplő szólamát is bariton hangfekvésbe?
Még sohasem láttam a János Vitézt és felvételről se hallgattam meg. Lehet most majd pótolom. Lenne egy kérdésem a darabbal kapcsolatban. Németh Amadé A magyar opera története c. könyvében azt írja, hogy az 1931-es operaházi bemutatón Palló Imre alakította a címszerepet, ahogy a filmváltozatban is ő Kukorica Jancsi - János Vitéz. És azt is írja, hogy a címszerepet bariton v. tenor alakítja. Miért van ez? eredetileg is ez volt a bevett gyakorlat? Vagy utólag írták át? Azt írja a könyv, hogy áthangszerelték a darabot utólag. Palló Imrének átírták a főszereplő szólamát is bariton hangfekvésbe?
3316 szálkák 2013-04-05 09:36:11
Kissé OFF! Az előadás kezdése után - hívásra? - több kocsival megjelent a közterület felügyelet, és a főbejárattól balra eső parkolóban /ugyan miért van a parkoló/ található összes kocsi kerekét 'lebilincselték'. ON
Kissé OFF! Az előadás kezdése után - hívásra? - több kocsival megjelent a közterület felügyelet, és a főbejárattól balra eső parkolóban /ugyan miért van a parkoló/ található összes kocsi kerekét 'lebilincselték'. ON
3315 Búbánat 2013-04-05 01:03:43 [Válasz erre: 3314 Búbánat 2013-04-05 01:01:38]
Helyesbítek: "egy híján száztíz éves"
Helyesbítek: "egy híján száztíz éves"
3314 Búbánat 2013-04-05 01:01:38 [Válasz erre: 3313 IVA 2013-04-05 00:16:13]
Tíz évvel ezelőtt volt Kacsoh Pongrác János vitézének legutóbbi felújítása az Erkel Színházban, nem emlékszem, mikor volt ott az utolsó előadása, az bizonyos, hat éve zárta be kapuit a színház. Csütörtök este tehát ugyanebben - a Palcsó Sándor rendezte (díszlet: Csikós Attila, Jelmez: Beda Judit) - színrevitelben láthattuk viszont a daljátékot. Feltételezem, nemcsak nekünk, az idősebb generációnak volt benne sok öröme. Időközben felcseperedett egy új korosztály, azok között nagyon sokan lehetnek, akik számára itt minden új volt, s talán most először jutottak el az Erkel Színházba is. Mindenesetre, megfigyelésem szerint a tömött nézőtéren helyet foglalók zöme tíz év alatti vagy egy-két évvel idősebb gyerekekből tevődött ki. Több száz, akár ezer fiatal nyüzsgött az előadás kezdetekor, és zsibongott a szünetekben hozzátartozóik (szülők, nagyszülők) kíséretében. És volt egy olyan réteg is, aki csak azért jött el, mert szereti a színházat, szeret operába vagy operettbe is járni, és szereti magát a János vitézt – kortól függetlenül. Visszatérve a kicsikre, megfigyeltem, arcuk ragyogott, mohón fogadták be a látványvilágot, teljesen lekötötte figyelmüket a kedves daljáték a fordulatos cselekményével, meseszövésével. Az érzelmes és/vagy humoros dalokat, a szép táncokat (huszárok bevonulása; a francia királyi udvartartás; a tündérek országa balett betétjei) lelkesen megtapsolták; a szöveg, a dialógus is nem megterhelő és főleg érthető volt, így tehát a fogékony korban levő korosztály jól fogadta Kacsoh egy híján százéves mesterművét. Látszott rajtuk, hogy élvezik mindazt, ami fenn történik a színpadon: a fordulatos cselekmény, a behízelgő melódiák, az egyszerű, de színpompás díszletek, a mesés jelmezek mind-mind mozgatták a fantáziájukat, és persze a humor is jócskán „feldobta” a kicsiket-nagyokat egyaránt. Én már nagyon régen láttam a darabot, így nekem is felüdülést jelentett a hosszú idő eltelte után ismét bemutatott Petőfi-Bakonyi-Heltai- Kacsoh – Kenessey Jenő- féle János vitézen jelen lenni - és kicsit nosztalgiázni is… Brickner Szabolcs és Hajnóczy Júlia művészházaspár által megformált Kukorica Jancsi és Iluska itt a színpadon is remek párt alkotnak együtt! Kiválóan hozták a szerepüket, szépen énekeltek, ragyogó alakítást nyújtottak! Régi szerepébe tért vissza a Bagót játszó Bátki Fazekas Zoltán, csakúgy a francia királyt nagy komédiázó kedvvel és humorral megformáló Haumann Péter. (Jellemzően: utóbbi színművészünk részesült talán a legnagyobb tetszésnyilvánításban a címszerepet megformáló Brickner Szabolcs mellett.) A francia királykisasszonyt Hruby Edit alakította, bájosan, szép hangon; koloratúrái teljében énekelte nem könnyű énekelnivalóit. A gonosz mostohát a maszkmester által szinte felismerhetetlenné tett Kovács Annamária játszotta, és szintén a régiek alakították kis szerepüket: a szerdán még a Toscában Sciarronét alakító Tóth János ezúttal a strázsamesterré avanzsált, Hantos Balázs mint a falu csősze és Kiss Péter mint Bartolo, a tudós egészítették ki a szereplőgárdát. Nagyon tetszettek a táncok (koreográfia: Merki P. Andrea és Nádasdy András). Az énekkar is a helyén volt (karigazgató: Strauss Kálmán), jól illeszkedett a játékba, a zenekart pedig a fiatal Köteles Géza vezényelte – közös érdemük, hogy egy jól sikerült bemutatónak tapsolhattunk! Egy olyan régi produkció érkezett vissza az Erkel Színház színpadára, ami ismét sokak örömére szolgálhat, és remélhetőleg hosszú időre a repertoáron marad.
Tíz évvel ezelőtt volt Kacsoh Pongrác János vitézének legutóbbi felújítása az Erkel Színházban, nem emlékszem, mikor volt ott az utolsó előadása, az bizonyos, hat éve zárta be kapuit a színház. Csütörtök este tehát ugyanebben - a Palcsó Sándor rendezte (díszlet: Csikós Attila, Jelmez: Beda Judit) - színrevitelben láthattuk viszont a daljátékot. Feltételezem, nemcsak nekünk, az idősebb generációnak volt benne sok öröme. Időközben felcseperedett egy új korosztály, azok között nagyon sokan lehetnek, akik számára itt minden új volt, s talán most először jutottak el az Erkel Színházba is. Mindenesetre, megfigyelésem szerint a tömött nézőtéren helyet foglalók zöme tíz év alatti vagy egy-két évvel idősebb gyerekekből tevődött ki. Több száz, akár ezer fiatal nyüzsgött az előadás kezdetekor, és zsibongott a szünetekben hozzátartozóik (szülők, nagyszülők) kíséretében. És volt egy olyan réteg is, aki csak azért jött el, mert szereti a színházat, szeret operába vagy operettbe is járni, és szereti magát a János vitézt – kortól függetlenül. Visszatérve a kicsikre, megfigyeltem, arcuk ragyogott, mohón fogadták be a látványvilágot, teljesen lekötötte figyelmüket a kedves daljáték a fordulatos cselekményével, meseszövésével. Az érzelmes és/vagy humoros dalokat, a szép táncokat (huszárok bevonulása; a francia királyi udvartartás; a tündérek országa balett betétjei) lelkesen megtapsolták; a szöveg, a dialógus is nem megterhelő és főleg érthető volt, így tehát a fogékony korban levő korosztály jól fogadta Kacsoh egy híján százéves mesterművét. Látszott rajtuk, hogy élvezik mindazt, ami fenn történik a színpadon: a fordulatos cselekmény, a behízelgő melódiák, az egyszerű, de színpompás díszletek, a mesés jelmezek mind-mind mozgatták a fantáziájukat, és persze a humor is jócskán „feldobta” a kicsiket-nagyokat egyaránt. Én már nagyon régen láttam a darabot, így nekem is felüdülést jelentett a hosszú idő eltelte után ismét bemutatott Petőfi-Bakonyi-Heltai- Kacsoh – Kenessey Jenő- féle János vitézen jelen lenni - és kicsit nosztalgiázni is… Brickner Szabolcs és Hajnóczy Júlia művészházaspár által megformált Kukorica Jancsi és Iluska itt a színpadon is remek párt alkotnak együtt! Kiválóan hozták a szerepüket, szépen énekeltek, ragyogó alakítást nyújtottak! Régi szerepébe tért vissza a Bagót játszó Bátki Fazekas Zoltán, csakúgy a francia királyt nagy komédiázó kedvvel és humorral megformáló Haumann Péter. (Jellemzően: utóbbi színművészünk részesült talán a legnagyobb tetszésnyilvánításban a címszerepet megformáló Brickner Szabolcs mellett.) A francia királykisasszonyt Hruby Edit alakította, bájosan, szép hangon; koloratúrái teljében énekelte nem könnyű énekelnivalóit. A gonosz mostohát a maszkmester által szinte felismerhetetlenné tett Kovács Annamária játszotta, és szintén a régiek alakították kis szerepüket: a szerdán még a Toscában Sciarronét alakító Tóth János ezúttal a strázsamesterré avanzsált, Hantos Balázs mint a falu csősze és Kiss Péter mint Bartolo, a tudós egészítették ki a szereplőgárdát. Nagyon tetszettek a táncok (koreográfia: Merki P. Andrea és Nádasdy András). Az énekkar is a helyén volt (karigazgató: Strauss Kálmán), jól illeszkedett a játékba, a zenekart pedig a fiatal Köteles Géza vezényelte – közös érdemük, hogy egy jól sikerült bemutatónak tapsolhattunk! Egy olyan régi produkció érkezett vissza az Erkel Színház színpadára, ami ismét sokak örömére szolgálhat, és remélhetőleg hosszú időre a repertoáron marad.
3313 IVA 2013-04-05 00:16:13 [Válasz erre: 3312 Búbánat 2013-04-04 13:06:37]
Én csak a sorozat vége felé megyek, némi "népműveléssel" egybekötve. De addig még két Verdi-darabnak is fogok örülni, remélem. És addig is kíváncsian várom a beszámolódat, kedves Búbánat, mint a műfaj első számú kedvelőjéét is e fórumon, és persze a másokét is.
Én csak a sorozat vége felé megyek, némi "népműveléssel" egybekötve. De addig még két Verdi-darabnak is fogok örülni, remélem. És addig is kíváncsian várom a beszámolódat, kedves Búbánat, mint a műfaj első számú kedvelőjéét is e fórumon, és persze a másokét is.
3312 Búbánat 2013-04-04 13:06:37
Ma kezdődik a János vitéz előadás sorozata az Erkel Színházban!
Ma kezdődik a János vitéz előadás sorozata az Erkel Színházban!
3311 IVA 2013-04-03 01:24:20 [Válasz erre: 3306 serse 2013-04-02 16:04:10]
Várható volt, hiszen jelezték, hogy megismerhetjük a Háryt a legautentikusabb magyar rendező, Vidnyánszky „Amipicinépünk” Attila értelmezésében.
Várható volt, hiszen jelezték, hogy megismerhetjük a Háryt a legautentikusabb magyar rendező, Vidnyánszky „Amipicinépünk” Attila értelmezésében.
3310 IVA 2013-04-03 01:21:00 [Válasz erre: 3305 serse 2013-04-02 16:02:58]
Megesik manapság, hogy házastársak, vagy politikusok egymásról szóló üzeneteikről egy-egy sajtóhírből, riportból értesülnek. Ez jutott eszembe arról, hogy az Erkel Színház újdonságairól a Jegymesteren keresztülszivárgó cseppekben értesülünk, mielőtt onnan, ahonnan kellene: az Operaház honlapjáról.
Megesik manapság, hogy házastársak, vagy politikusok egymásról szóló üzeneteikről egy-egy sajtóhírből, riportból értesülnek. Ez jutott eszembe arról, hogy az Erkel Színház újdonságairól a Jegymesteren keresztülszivárgó cseppekben értesülünk, mielőtt onnan, ahonnan kellene: az Operaház honlapjáról.
3309 Heiner Lajos 2013-04-02 21:12:18 [Válasz erre: 3302 -zéta- 2013-04-01 21:14:39]
És Welser-Möstön mit esznek? És Marco Armiliaton? És Nostredan és Carignanin? Riccardo Frizzan vagy Nosedan? Nem folytatom, mert ma még szeretnék aludni. Fenti urakat is kapjuk rendszeresen, ha szerencsére csak ritkán hús-vér formában Mo-n.
És Welser-Möstön mit esznek? És Marco Armiliaton? És Nostredan és Carignanin? Riccardo Frizzan vagy Nosedan? Nem folytatom, mert ma még szeretnék aludni. Fenti urakat is kapjuk rendszeresen, ha szerencsére csak ritkán hús-vér formában Mo-n.
3308 Spangel Péter 2013-04-02 19:03:59 [Válasz erre: 3307 chenier 2013-04-02 17:19:48]
De jön jövőre is...
De jön jövőre is...
3307 chenier 2013-04-02 17:19:48 [Válasz erre: 3302 -zéta- 2013-04-01 21:14:39]
Azt, hogy vérig aláz mindenkit. Tecccik! Normális esetben az Arabella után, vagy inkább előtte örök búcsút kellett volna venni tőle.
Azt, hogy vérig aláz mindenkit. Tecccik! Normális esetben az Arabella után, vagy inkább előtte örök búcsút kellett volna venni tőle.
3306 serse 2013-04-02 16:04:10 [Válasz erre: 3305 serse 2013-04-02 16:02:58]
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/24/Hary-Janos;Meg Háry János is.[/url]
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/24/Hary-Janos;Meg Háry János is.[/url]
3305 serse 2013-04-02 16:02:58
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/573/Tante-Simone;Úgy néz ki lesz Dohnányi opera is az Erkelben a jövő évadban.[/url]
[url]https://www.jegymester.hu/hun/Production/573/Tante-Simone;Úgy néz ki lesz Dohnányi opera is az Erkelben a jövő évadban.[/url]
3304 Spangel Péter 2013-04-02 09:02:45 [Válasz erre: 3302 -zéta- 2013-04-01 21:14:39]
Aki eszik rajta, úgyis hallgat...
Aki eszik rajta, úgyis hallgat...
3303 IVA 2013-04-02 04:07:35 [Válasz erre: 3299 Búbánat 2013-04-01 19:59:13]
Az Erkel Színház felújításának kivitelezője már év eleje óta ismert. Lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, hogy ki a rekonstrukció tervezője? A Thália és a Madách Színház felújításakor lehetett tudni, hogy az építész-tervező Siklós Mária, aki később az új Nemzeti Színház tervezője lett. „Színessé válik az előcsarnok”... – erről a Madách Színház felújítása jutott eszembe, amelynek nézőterét korábban a kopott, világos dió színű faburkolat határozta meg. Az akkori igazgató, Kerényi Imre annak idején azt nyilatkozta, hogy a színházban minden változatlan marad, csak a kopottság tűnik el. Ehhez képest a színház enteriőrje oly radikálisan megváltozott, mint művészi arculata az évek során. Bordó bársonyos és harsányan csiricsáré lett. „(...) kékké a nézőtér mennyezete” – ez az új Nemzeti színvilágát ígéri. (A Thália nézőterét a cseresznyefa szín és egyfajta acélkék bársony jellemzi.) A Budapesti Építész Kamara 2000-ben ugyan kizárta Siklós Máriát, aki nyomban fellebbezett a döntés ellen, de azóta nem hallottam sem ennek fejleményeiről, sem az építészről... „Ez eddigi narancssárgát ünnepélyesebb, sötét szőnyegek és drapériák váltják fel.” - Vajon a „sötét” milyen szín?
Az Erkel Színház felújításának kivitelezője már év eleje óta ismert. Lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, hogy ki a rekonstrukció tervezője? A Thália és a Madách Színház felújításakor lehetett tudni, hogy az építész-tervező Siklós Mária, aki később az új Nemzeti Színház tervezője lett. „Színessé válik az előcsarnok”... – erről a Madách Színház felújítása jutott eszembe, amelynek nézőterét korábban a kopott, világos dió színű faburkolat határozta meg. Az akkori igazgató, Kerényi Imre annak idején azt nyilatkozta, hogy a színházban minden változatlan marad, csak a kopottság tűnik el. Ehhez képest a színház enteriőrje oly radikálisan megváltozott, mint művészi arculata az évek során. Bordó bársonyos és harsányan csiricsáré lett. „(...) kékké a nézőtér mennyezete” – ez az új Nemzeti színvilágát ígéri. (A Thália nézőterét a cseresznyefa szín és egyfajta acélkék bársony jellemzi.) A Budapesti Építész Kamara 2000-ben ugyan kizárta Siklós Máriát, aki nyomban fellebbezett a döntés ellen, de azóta nem hallottam sem ennek fejleményeiről, sem az építészről... „Ez eddigi narancssárgát ünnepélyesebb, sötét szőnyegek és drapériák váltják fel.” - Vajon a „sötét” milyen szín?
3302 -zéta- 2013-04-01 21:14:39 [Válasz erre: 3299 Búbánat 2013-04-01 19:59:13]
Csak tudnám, mit eszünk Stefan Soltészen???
Csak tudnám, mit eszünk Stefan Soltészen???
3301 serse 2013-04-01 21:01:32 [Válasz erre: 3300 serse 2013-04-01 21:00:09]
Jó ez a felnőtt opera megnevezés most hülyeség, de akkor is! Akkor most a Hunyadi is a lebutított formában fog menni a fiatalságnak? Mert azt ne mondja már nekem valaki, hogy vannak olyan rendezők, dramaturgok, akik képesek ezt normálisan és színvonalasan kivitelezni. Lackfi szövegétől se remélek sok jót.
Jó ez a felnőtt opera megnevezés most hülyeség, de akkor is! Akkor most a Hunyadi is a lebutított formában fog menni a fiatalságnak? Mert azt ne mondja már nekem valaki, hogy vannak olyan rendezők, dramaturgok, akik képesek ezt normálisan és színvonalasan kivitelezni. Lackfi szövegétől se remélek sok jót.
3300 serse 2013-04-01 21:00:09 [Válasz erre: 3299 Búbánat 2013-04-01 19:59:13]
Nem azért de számomra a gyerekdarab nem azt jelenti, hogy lebutítunk egy felnőtt operát, hanem egy olyan darabot, amit gyerekeknek írtak! És vannak ilyen operák, akkor miért kell a Varázsfuvolából Parázsfuvolácskát csinálni Szinetár rendezésében? Most ki vagyok akadva! Remélem az elkövetkezendő 25 évben megélem egyszer, hogy a Don Giovanni mellett a másik nagy Mozart kedvencemet normális előadásban láthatom Pesten.
Nem azért de számomra a gyerekdarab nem azt jelenti, hogy lebutítunk egy felnőtt operát, hanem egy olyan darabot, amit gyerekeknek írtak! És vannak ilyen operák, akkor miért kell a Varázsfuvolából Parázsfuvolácskát csinálni Szinetár rendezésében? Most ki vagyok akadva! Remélem az elkövetkezendő 25 évben megélem egyszer, hogy a Don Giovanni mellett a másik nagy Mozart kedvencemet normális előadásban láthatom Pesten.
3299 Búbánat 2013-04-01 19:59:13
A "Mi újság a Magyar Állami Operaházban?" topicján a 46971 sorszám alatt bemásolt, Ókovács Szilveszerrel készült interjú részletét itt is közzéteszem: P.T.: - Térjünk vissza az Erkel Színházra! Úgy néz ki, hogy egy kis magyar abszurd jó véget ér. Kevésen múlt az épület lebontása. De rengetegen szurkoltak a megmaradásáért… Ó.Sz.: - Hiszem, hogy dolgom van ezen a poszton, ez most nem a hátradőlés ideje. Saját ügyemként kezeltem, aztán egyre több társra találtam, így tudtuk az Erkelt feléleszteni. Teli házakkal megy a Don Giovanni, egészen már, felfokozott hangulatban arat tomboló sikert a Turandot is. A fontos dolgok most az Erkelben történnek: elkezdünk beruházni a jövőbe. A megtérülést nem most, hanem húsz év múlva lehet elkönyvelni. Az Erkel Színház a tökéletes látásról és hallásról s az akadálymentes hozzáférésről szól. Mostantól senkinek nem probléma operát és balettet látogatni, nem ragozom tovább, mekkora fegyvertény ez egy történelem és válság sújtotta országban. P.T.: - Hogyan fog kinézni a színház a november 7-i, Erkel születésnapi megnyitóra? Ó.Sz.: - A nézőforgalmi vizesblokkok már szállodai színvonalúak lettek, vadonatúja. Őszig beüvegezik a bejáratot, vagyis előbbre, a lépcső aljára kerülnek az ajtók. A leszűkített főlépcső ’bevágásainál’ egyik oldalon kávézót, a másikon pedig kiállítóteret alakítanak ki a ’háromszögekben’. Megváltozik az enteriőr, színessé válik az előcsarnok, kékké a nézőtér mennyezete, új lámpasorok készülnek, az eddigi narancssárgát ünnepélyesebb, sötét szőnyegek és drapériák váltják fel. Kibontják a jelenleg lezárt, raktárnak használt tetőteraszt, ami jó partihelyszín lehet, ahová a színházi terek érintése nélkül fel lehet majd jutni. Ez bevételi lehetőség is számunkra. Luxus ezután sem várható, de az Erkel sosem erről szólt: linóleum vált linóleumot, tehát általában nem megújulást, inkább megfiatalodást mondanék. Itt oktatjuk a diákságot, képezzük tovább tanáraikat, neveljük az új közönséget, fogadjuk a régi rajongókat. Helyet adunk a családoknak, de a Facebook-generációnak is. P.T.: - Mivel készülnek a nyitásra, milyen lesz a jövő évad az Erkelben? Ó.Sz.: - Kiadvány is készül, kiállítás is nyílik az Erkel Színház történetéről. 1914. január 1-jén, a világon az elsők között itt, az akkori Népoperában volt Wagner Parsifaljának Bayreuthon kívüli bemutatója. Reiner Frigyes dirigált. Ő ötven éve, 1963. november 15-én halt meg, ami hat hétre van az említett másik határnaptól; úgyhogy Wagner-év lévén novemberben Reiner (és a magyarországi premier) emlékére szervezünk egy estet Parsifal- és Ring-részletekkel, Stefan Soltész vezényel majd. Szezononként százötven-százhetven estén szeretnénk játszani az Erkelben. Csúcsra járatva, a próbákkal együtt az év nagy részére le lesz kötve a ház. A hétfő szünnap, ezekre a napokra befogadunk programokat. Sok az érdeklődő, kezdenek felfigyelni az épületre. Több könnyűzenei és táncegyüttes, énekes jelentkezett már, hogy jönne hozzánk – a minőség szűrőjén minden bejelentkezőnek át kell mennie, Fásy-mulató nem lesz nálunk. Megmarad az Erkel népoperai jellege, népszerű nagyoperák és daljátékok lesznek műsoron, néha nagyoperett is bekerül majd, lényegesen alacsonyabb helyárakkal, mint az Operaházban – de azonos színvonalon. Minden muzsikus, minden énekes ugyanazt a honoráriumot kapja, mint az Andrássy úton, így az elvárások is azonosak, a repertoár viszont más lesz. Minden évben szeretnénk bemutatni egy-egy gyerekdarabot, épp jövőre Parázsfuvolácska címen a Mozart-mű artistaképzősökkel színesített parafrázisát, amelynek prózáit Lackfi János írja." /„Szélcsend nélkül” / Ókovács Szilveszter az Opera megfiatalodásáról és irányváltásáról /Új Ember, Mértékadó magazin, Kultúra – Tv-és rádióműsor, Arcvonások, 2013. április 1-14. Pallós Tamás/
A "Mi újság a Magyar Állami Operaházban?" topicján a 46971 sorszám alatt bemásolt, Ókovács Szilveszerrel készült interjú részletét itt is közzéteszem: P.T.: - Térjünk vissza az Erkel Színházra! Úgy néz ki, hogy egy kis magyar abszurd jó véget ér. Kevésen múlt az épület lebontása. De rengetegen szurkoltak a megmaradásáért… Ó.Sz.: - Hiszem, hogy dolgom van ezen a poszton, ez most nem a hátradőlés ideje. Saját ügyemként kezeltem, aztán egyre több társra találtam, így tudtuk az Erkelt feléleszteni. Teli házakkal megy a Don Giovanni, egészen már, felfokozott hangulatban arat tomboló sikert a Turandot is. A fontos dolgok most az Erkelben történnek: elkezdünk beruházni a jövőbe. A megtérülést nem most, hanem húsz év múlva lehet elkönyvelni. Az Erkel Színház a tökéletes látásról és hallásról s az akadálymentes hozzáférésről szól. Mostantól senkinek nem probléma operát és balettet látogatni, nem ragozom tovább, mekkora fegyvertény ez egy történelem és válság sújtotta országban. P.T.: - Hogyan fog kinézni a színház a november 7-i, Erkel születésnapi megnyitóra? Ó.Sz.: - A nézőforgalmi vizesblokkok már szállodai színvonalúak lettek, vadonatúja. Őszig beüvegezik a bejáratot, vagyis előbbre, a lépcső aljára kerülnek az ajtók. A leszűkített főlépcső ’bevágásainál’ egyik oldalon kávézót, a másikon pedig kiállítóteret alakítanak ki a ’háromszögekben’. Megváltozik az enteriőr, színessé válik az előcsarnok, kékké a nézőtér mennyezete, új lámpasorok készülnek, az eddigi narancssárgát ünnepélyesebb, sötét szőnyegek és drapériák váltják fel. Kibontják a jelenleg lezárt, raktárnak használt tetőteraszt, ami jó partihelyszín lehet, ahová a színházi terek érintése nélkül fel lehet majd jutni. Ez bevételi lehetőség is számunkra. Luxus ezután sem várható, de az Erkel sosem erről szólt: linóleum vált linóleumot, tehát általában nem megújulást, inkább megfiatalodást mondanék. Itt oktatjuk a diákságot, képezzük tovább tanáraikat, neveljük az új közönséget, fogadjuk a régi rajongókat. Helyet adunk a családoknak, de a Facebook-generációnak is. P.T.: - Mivel készülnek a nyitásra, milyen lesz a jövő évad az Erkelben? Ó.Sz.: - Kiadvány is készül, kiállítás is nyílik az Erkel Színház történetéről. 1914. január 1-jén, a világon az elsők között itt, az akkori Népoperában volt Wagner Parsifaljának Bayreuthon kívüli bemutatója. Reiner Frigyes dirigált. Ő ötven éve, 1963. november 15-én halt meg, ami hat hétre van az említett másik határnaptól; úgyhogy Wagner-év lévén novemberben Reiner (és a magyarországi premier) emlékére szervezünk egy estet Parsifal- és Ring-részletekkel, Stefan Soltész vezényel majd. Szezononként százötven-százhetven estén szeretnénk játszani az Erkelben. Csúcsra járatva, a próbákkal együtt az év nagy részére le lesz kötve a ház. A hétfő szünnap, ezekre a napokra befogadunk programokat. Sok az érdeklődő, kezdenek felfigyelni az épületre. Több könnyűzenei és táncegyüttes, énekes jelentkezett már, hogy jönne hozzánk – a minőség szűrőjén minden bejelentkezőnek át kell mennie, Fásy-mulató nem lesz nálunk. Megmarad az Erkel népoperai jellege, népszerű nagyoperák és daljátékok lesznek műsoron, néha nagyoperett is bekerül majd, lényegesen alacsonyabb helyárakkal, mint az Operaházban – de azonos színvonalon. Minden muzsikus, minden énekes ugyanazt a honoráriumot kapja, mint az Andrássy úton, így az elvárások is azonosak, a repertoár viszont más lesz. Minden évben szeretnénk bemutatni egy-egy gyerekdarabot, épp jövőre Parázsfuvolácska címen a Mozart-mű artistaképzősökkel színesített parafrázisát, amelynek prózáit Lackfi János írja." /„Szélcsend nélkül” / Ókovács Szilveszter az Opera megfiatalodásáról és irányváltásáról /Új Ember, Mértékadó magazin, Kultúra – Tv-és rádióműsor, Arcvonások, 2013. április 1-14. Pallós Tamás/
3298 Búbánat 2013-03-30 14:01:42 [Válasz erre: 3296 IVA 2013-03-30 05:16:11]
Még az is lehet, hogy "kikölcsönözték" Az álarcosbál nem oly régi élő MET-közvetítése magyar nyelvű feliratozását...
Még az is lehet, hogy "kikölcsönözték" Az álarcosbál nem oly régi élő MET-közvetítése magyar nyelvű feliratozását...
3297 serse 2013-03-30 08:10:12 [Válasz erre: 3296 IVA 2013-03-30 05:16:11]
Az is vicces volt, mikor Katharina Wagner Lohengrinjében Ottó király a rendszerváltás után is király volt és Lohengrin a XX. századi, kvázi parlamentben, a régi istenekről dalolt :-). Tényleg sokszor megbicsaklanak és kisiklanak ezek a dolgok. Kevés az olyan kortalanító v. modern korba helyező rendezés ami ezt ki tudja küszöbölni. Egyébként az Álarcosbál anno a Tháliában felirat nélkül ment.
Az is vicces volt, mikor Katharina Wagner Lohengrinjében Ottó király a rendszerváltás után is király volt és Lohengrin a XX. századi, kvázi parlamentben, a régi istenekről dalolt :-). Tényleg sokszor megbicsaklanak és kisiklanak ezek a dolgok. Kevés az olyan kortalanító v. modern korba helyező rendezés ami ezt ki tudja küszöbölni. Egyébként az Álarcosbál anno a Tháliában felirat nélkül ment.
3296 IVA 2013-03-30 05:16:11 [Válasz erre: 3291 virius 2013-03-29 11:20:47]
Nyers színben úszó díszletre és jelmezekre emlékszem az Idomeneo színpadáról, bálarakásokra, amelyek nagy hegyek hatását is keltették. (Talán csak Élektra jelmezének színe volt elütő a környezettől.) A kissé elvont látványtól eltekintve nem egy különösen merész előadás emléke maradt bennem, talán azért sem, mert korábban, másképp nem láttam a darabot. Nekem minden kortalanító és miliőáthelyező kísérlet kisiklik valahol. A kolozsvári Álarcosbált nem láttam, de az előadás képgalériáját végignéztem. A díszletben hangsúlyosnak látszó világítótesteken nem azt láttam, hogy a rendező valamelyik szerző (Scribe vagy Verdi) korába helyezte volna a cselekményt. Ezt a történetet pl. elsősorban azért nem tudom a jelenre utaló korban elfogadni, mert az apród státus csak bizonyos történelmi korig létezett. Bár a szerelmes ember könnyen elveszti az eszét, az sem valószínű, hogy egy XX. v. XXI. századi politikusfeleség képes lenne hinni egy szerelemoltó fű hatásában, amely csak egy borzalmas helyen tenyészik. Az sem korunkra jellemző, hogy a házasságtörésnek nemhogy a ténye, de már a gondolata is halálos bűnnek számítson. Mi lehetett az oka a felirat ilyen gyatra megoldásának? 1. Lehet, hogy a Kolozsvári Operában nem feliratozzák az idegen nyelven tolmácsolt darabokat? 2. Lehet, hogy a kolozsvári hordozó nem volt kompatibilis az Erkel Színház villanyújságjának rendszerével? 3. Nem számoltak a változatok eltérésével?
Nyers színben úszó díszletre és jelmezekre emlékszem az Idomeneo színpadáról, bálarakásokra, amelyek nagy hegyek hatását is keltették. (Talán csak Élektra jelmezének színe volt elütő a környezettől.) A kissé elvont látványtól eltekintve nem egy különösen merész előadás emléke maradt bennem, talán azért sem, mert korábban, másképp nem láttam a darabot. Nekem minden kortalanító és miliőáthelyező kísérlet kisiklik valahol. A kolozsvári Álarcosbált nem láttam, de az előadás képgalériáját végignéztem. A díszletben hangsúlyosnak látszó világítótesteken nem azt láttam, hogy a rendező valamelyik szerző (Scribe vagy Verdi) korába helyezte volna a cselekményt. Ezt a történetet pl. elsősorban azért nem tudom a jelenre utaló korban elfogadni, mert az apród státus csak bizonyos történelmi korig létezett. Bár a szerelmes ember könnyen elveszti az eszét, az sem valószínű, hogy egy XX. v. XXI. századi politikusfeleség képes lenne hinni egy szerelemoltó fű hatásában, amely csak egy borzalmas helyen tenyészik. Az sem korunkra jellemző, hogy a házasságtörésnek nemhogy a ténye, de már a gondolata is halálos bűnnek számítson. Mi lehetett az oka a felirat ilyen gyatra megoldásának? 1. Lehet, hogy a Kolozsvári Operában nem feliratozzák az idegen nyelven tolmácsolt darabokat? 2. Lehet, hogy a kolozsvári hordozó nem volt kompatibilis az Erkel Színház villanyújságjának rendszerével? 3. Nem számoltak a változatok eltérésével?
3295 IVA 2013-03-30 04:39:06 [Válasz erre: 3289 serse 2013-03-29 09:53:39]
Persze hogy a drámaváltozatok eltérnek az regényektől, aminek – dramaturgiai okok mellett – legfőbb oka a játékidő korlátja. Hiszen míg egy regény cselekménye akár több ezer oldalon át hömpölyöghet, a színpadon két-három óra áll rendelkezésre a legfontosabb, leglényegesebb, leghatásosabb jelenetek és reflexiók elmondásához. Az opera-adaptáció további radikális tömörítést kíván, a zenés, énekes műfaj sajátosságainak és torvényeinek megfelelően. A sok kényszerű és önkényes változtatás ellenére több ilyen operában akadnak egész jelenetek, amelyek azonosak az alapul szolgáló drámákéival, olykor szinte változatlanul hagyott szövegrészletek is, pl. az Otellóban, a Bánk bánban.
Persze hogy a drámaváltozatok eltérnek az regényektől, aminek – dramaturgiai okok mellett – legfőbb oka a játékidő korlátja. Hiszen míg egy regény cselekménye akár több ezer oldalon át hömpölyöghet, a színpadon két-három óra áll rendelkezésre a legfontosabb, leglényegesebb, leghatásosabb jelenetek és reflexiók elmondásához. Az opera-adaptáció további radikális tömörítést kíván, a zenés, énekes műfaj sajátosságainak és torvényeinek megfelelően. A sok kényszerű és önkényes változtatás ellenére több ilyen operában akadnak egész jelenetek, amelyek azonosak az alapul szolgáló drámákéival, olykor szinte változatlanul hagyott szövegrészletek is, pl. az Otellóban, a Bánk bánban.
3294 serse 2013-03-29 16:59:13
Egyébként Ascher rendezése tisztességes munka, amely szépen lehetővé teszi az opera zenei kibontakozását, nincs benne semmi zavaró tényező, ugyanakkor példázatszerűvé tesz, általánosít. De pont amiatt, mert semmi másra nem törekedett, csak egyszerű és már-már puritán módon elmesélni a történetet, kiemelte a történet sablonosságát. Előre kiszámítható volt minden és megjósolható, és a rendező nem próbálta meg ezt árnyalni, vagy legalábbis látványos és szép díszletekkel és jelmezekkel, az énekesek magas színvonalú színészi alakításával, a hatásos tömegmozgatással feledtetni. Selmeczi vezénylése meg nekem nem volt több jól begyakorolt, rutinos mestermunkánál. Nem éreztem különösebben egyéninek. Az énekesek szépen helytálltak, és hát igen, megint egy hölgy vitte a pálmát: Wiedemann Bernadett! De Kele Brigitta is szépen és hatásosan énekelt. Ő még színészi játékával is igyekezett hitelesebbre venni figuráját. Pataki betegsége ellenére tisztességesen helyt állt, de én különösebben nem éreztem nagy szabásúnak az alakítását. Balla Sándor jó Renato volt, Covacinschi Yolandi élénken és könnyedén énekelte Oscar szerepét. A kisebb szerepekben is mindenki szépen állta a sarat, a kórus jó volt. Nem volt olyan rossz előadás, de számomra messze nem volt tökéletes. Azért élveztem és ha már ilyen formában visszatérne ez az opera az Erkelbe, annak is örülnünk kellene. És hát igen: a feliratok tényleg bezavartak olykor.
Egyébként Ascher rendezése tisztességes munka, amely szépen lehetővé teszi az opera zenei kibontakozását, nincs benne semmi zavaró tényező, ugyanakkor példázatszerűvé tesz, általánosít. De pont amiatt, mert semmi másra nem törekedett, csak egyszerű és már-már puritán módon elmesélni a történetet, kiemelte a történet sablonosságát. Előre kiszámítható volt minden és megjósolható, és a rendező nem próbálta meg ezt árnyalni, vagy legalábbis látványos és szép díszletekkel és jelmezekkel, az énekesek magas színvonalú színészi alakításával, a hatásos tömegmozgatással feledtetni. Selmeczi vezénylése meg nekem nem volt több jól begyakorolt, rutinos mestermunkánál. Nem éreztem különösebben egyéninek. Az énekesek szépen helytálltak, és hát igen, megint egy hölgy vitte a pálmát: Wiedemann Bernadett! De Kele Brigitta is szépen és hatásosan énekelt. Ő még színészi játékával is igyekezett hitelesebbre venni figuráját. Pataki betegsége ellenére tisztességesen helyt állt, de én különösebben nem éreztem nagy szabásúnak az alakítását. Balla Sándor jó Renato volt, Covacinschi Yolandi élénken és könnyedén énekelte Oscar szerepét. A kisebb szerepekben is mindenki szépen állta a sarat, a kórus jó volt. Nem volt olyan rossz előadás, de számomra messze nem volt tökéletes. Azért élveztem és ha már ilyen formában visszatérne ez az opera az Erkelbe, annak is örülnünk kellene. És hát igen: a feliratok tényleg bezavartak olykor.
3293 serse 2013-03-29 16:49:22 [Válasz erre: 3292 Búbánat 2013-03-29 11:30:48]
Nyilván ha nem lettek volna népszerűek, akkor nem nyúltak volna hozzájuk az operaszerzők és a maguk korában ezek a darabok még hatásosak is lehetek. Egyfajta populáris színházi darabok voltak, amikre nagy volt az igény. Egyébként némelyiket olykor ma is előveszik. És nyilván a tehetséges zeneszerzők a bennük rejlő lehetőségeket jól kitudták használni és képesek voltak ezáltal maradandót alkotni.
Nyilván ha nem lettek volna népszerűek, akkor nem nyúltak volna hozzájuk az operaszerzők és a maguk korában ezek a darabok még hatásosak is lehetek. Egyfajta populáris színházi darabok voltak, amikre nagy volt az igény. Egyébként némelyiket olykor ma is előveszik. És nyilván a tehetséges zeneszerzők a bennük rejlő lehetőségeket jól kitudták használni és képesek voltak ezáltal maradandót alkotni.
3292 Búbánat 2013-03-29 11:30:48 [Válasz erre: 3289 serse 2013-03-29 09:53:39]
A sablonok, klisék, az előre kiszámítható, megjósolható történések, fordulatok az eredeti, középszerű, jól megcsinált színdarabok saját korukban azért nagyon népszerűek, sikeresek (vagy akár polgárpukkasztóak) voltak, de mindenképpen a közönség igen érdeklődött irántuk - és a potenciális szövegkönyvírók és operakomponisták figyelmét is felkeltették ezek a drámák, színművek. Ha nem így lett volna, nem születtek volna meg a „zenés színház” ma ismert, közönséget vonzó darabjai, a halhatatlan operák, a híres operettek. Igazad van, hogy a sikeres színdarabokból írt szövegkönyvek önmagukban legtöbbször elég silány vagy középszerű produktumok, mondjuk, Verdi vagy Puccini nélkül mit sem érnének, mit sem mondanának ma a műfajba szerelmesedett közönségnek.
A sablonok, klisék, az előre kiszámítható, megjósolható történések, fordulatok az eredeti, középszerű, jól megcsinált színdarabok saját korukban azért nagyon népszerűek, sikeresek (vagy akár polgárpukkasztóak) voltak, de mindenképpen a közönség igen érdeklődött irántuk - és a potenciális szövegkönyvírók és operakomponisták figyelmét is felkeltették ezek a drámák, színművek. Ha nem így lett volna, nem születtek volna meg a „zenés színház” ma ismert, közönséget vonzó darabjai, a halhatatlan operák, a híres operettek. Igazad van, hogy a sikeres színdarabokból írt szövegkönyvek önmagukban legtöbbször elég silány vagy középszerű produktumok, mondjuk, Verdi vagy Puccini nélkül mit sem érnének, mit sem mondanának ma a műfajba szerelmesedett közönségnek.
3291 virius 2013-03-29 11:20:47 [Válasz erre: 3281 Búbánat 2013-03-28 01:16:00]
Láttam a szerdai Álarcosbál-előadást. Ismerve Ascher harmincegynéhány évvel ezelőtti Idomeneo-rendezését, most meglepett a visszafogottsága, a "hagyományos" rendezés keretein belül maradt, lehet, hogy a helyi színpadi körülmények miatt lett olyan a színpad, amilyen, de ahhoz képest a színváltozásokat ügyesen megoldották. Engem nem zavart a mű kortalanná tétele avagy a szerző korába, világába helyezése (Budapesten ez amúgy is divat, lásd Valló Manonja, Kerényi Imre Bánk bánja, no meg a Vecsernye és a Rózsalovag és a legújabb Hunyadi, de említhetném a debreceni Luciát is). Sokkal inkább zavaró volt, hogy feliratnak a legutóbbi pesti előadáshoz készült szöveg ment, ami a "svéd" változathoz készült. Tehát amikor Riccardót meg grófot említettek, akkor a feliratban Gustavót meg felséget olvashattunk... Megjegyzem, ebben a kortalanított rendezésben Riccardo ugyanúgy lehetett volna akár Gustavo is, ganz egal... Még ennéél is zavaróbb, hogy a szöveg híven leírja az álruhák színét (mind az összeesküvőkét, mind Riccardo/Gustavóét), ehhez képest nem azok a színek játszottak (az összeesküvőknek égszínkék sáljuk volt, a tenor főszereplőnek, nevezzük akár svéd királynak, akár bostoni kormányzónak, valamilyen testszínű sálja)... Mindenesetre hatalmas bravó az egész társulatnak, főleg a két, az előadást betegen is vállaló főszereplőnek. Minden hibája ellenére érdemes lenne ezt a rendezést átvennie az Operaháznak is az Erkel színpadán. Persze egy beépített forgószínpad jót tehetne az ügynek, de sajnos forgó továbbra sem lesz itt...
Láttam a szerdai Álarcosbál-előadást. Ismerve Ascher harmincegynéhány évvel ezelőtti Idomeneo-rendezését, most meglepett a visszafogottsága, a "hagyományos" rendezés keretein belül maradt, lehet, hogy a helyi színpadi körülmények miatt lett olyan a színpad, amilyen, de ahhoz képest a színváltozásokat ügyesen megoldották. Engem nem zavart a mű kortalanná tétele avagy a szerző korába, világába helyezése (Budapesten ez amúgy is divat, lásd Valló Manonja, Kerényi Imre Bánk bánja, no meg a Vecsernye és a Rózsalovag és a legújabb Hunyadi, de említhetném a debreceni Luciát is). Sokkal inkább zavaró volt, hogy feliratnak a legutóbbi pesti előadáshoz készült szöveg ment, ami a "svéd" változathoz készült. Tehát amikor Riccardót meg grófot említettek, akkor a feliratban Gustavót meg felséget olvashattunk... Megjegyzem, ebben a kortalanított rendezésben Riccardo ugyanúgy lehetett volna akár Gustavo is, ganz egal... Még ennéél is zavaróbb, hogy a szöveg híven leírja az álruhák színét (mind az összeesküvőkét, mind Riccardo/Gustavóét), ehhez képest nem azok a színek játszottak (az összeesküvőknek égszínkék sáljuk volt, a tenor főszereplőnek, nevezzük akár svéd királynak, akár bostoni kormányzónak, valamilyen testszínű sálja)... Mindenesetre hatalmas bravó az egész társulatnak, főleg a két, az előadást betegen is vállaló főszereplőnek. Minden hibája ellenére érdemes lenne ezt a rendezést átvennie az Operaháznak is az Erkel színpadán. Persze egy beépített forgószínpad jót tehetne az ügynek, de sajnos forgó továbbra sem lesz itt...
3290 serse 2013-03-29 09:58:13 [Válasz erre: 3287 IVA 2013-03-29 04:18:39]
[url]http://www.jegymester.hu/hun/Production/557/I-Spiritisti;Selmeczi György I Spiritisti c. operája is fent van a jegymesteren.[/url] Januárban fogják adni, igaz nem az Erkelben, hanem a MÁO-ban.
[url]http://www.jegymester.hu/hun/Production/557/I-Spiritisti;Selmeczi György I Spiritisti c. operája is fent van a jegymesteren.[/url] Januárban fogják adni, igaz nem az Erkelben, hanem a MÁO-ban.
3289 serse 2013-03-29 09:53:39 [Válasz erre: 3282 IVA 2013-03-28 01:20:55]
Ezt most nem egészen értem. A kaméliás hölgynek van színpadi változata, még hozzá a regényíró, Ifj. Alexander Dumas tollából. Természetesen a Traviata szövegkönyve teljesen más, csak alapul veszi A kaméliás hölgy történet. De már a prózai színdarab se azonos a regénnyel, az is önálló műalkotás, egy másik műfajban. Ahogy Verdi Traviátája is. Vagy a Rigoletto, a Lujza Miller, a Don Carlos, az Otello - ezek is prózai színdarabokból indulnak, ki de önálló műalkotások, egy másik műfajban. Általában az operákat a zene tartja életben, nem pedig a magas művészi színvonalú szövegkönyvek. Mert azok legtöbbször a középszerű, jól megcsinált színdarabok szintjén mozognak, tel-is tele dramaturgiai hibákkal. Mindig szegény Egressyt, meg Erkelt szidják emiatt nálunk, holott számos operát ki lehetne igazítani e tekintetben - régebben ennek nagy divatja is volt. Az álarcosbál szövegkönyve is tele van sablonokkal és klisékkel, minden kiszámítható, minden előre megjósolható. Semmi izgalmas nincs benne. A sodró drámai lendületet, a magas hőfokon izzó érzelmeket, mindazt, amiért szeretjük ezt az operát Verdi teszi hozzá a szöveghez a zenével. Az operák általában vérszegények, semmitmondóak zene nélkül. Ugyanakkor mégis színpadi műfajok, ezért számomra fontos a színpadi megjelenítés hatásossága. A zene is nagy élmény lehet egy koncertszerű előadás esetében, vagy ha az ember otthon feltesz egy cd-ét, hanglemezt (ki melyiket), de számomra az igazán komplex élményt mindig a jó rendezés és a jó zenei kivitelezés együttes jelenléte adja meg. Mert az operában a színház, a szöveg és a zenei sajátos egységet alkot. De kétségtelen, hogy az opera zenei műfaj és a legfontosabb benne a zene. De egy jó rendezés a zene hatását is fokozhatja, erősítheti.
Ezt most nem egészen értem. A kaméliás hölgynek van színpadi változata, még hozzá a regényíró, Ifj. Alexander Dumas tollából. Természetesen a Traviata szövegkönyve teljesen más, csak alapul veszi A kaméliás hölgy történet. De már a prózai színdarab se azonos a regénnyel, az is önálló műalkotás, egy másik műfajban. Ahogy Verdi Traviátája is. Vagy a Rigoletto, a Lujza Miller, a Don Carlos, az Otello - ezek is prózai színdarabokból indulnak, ki de önálló műalkotások, egy másik műfajban. Általában az operákat a zene tartja életben, nem pedig a magas művészi színvonalú szövegkönyvek. Mert azok legtöbbször a középszerű, jól megcsinált színdarabok szintjén mozognak, tel-is tele dramaturgiai hibákkal. Mindig szegény Egressyt, meg Erkelt szidják emiatt nálunk, holott számos operát ki lehetne igazítani e tekintetben - régebben ennek nagy divatja is volt. Az álarcosbál szövegkönyve is tele van sablonokkal és klisékkel, minden kiszámítható, minden előre megjósolható. Semmi izgalmas nincs benne. A sodró drámai lendületet, a magas hőfokon izzó érzelmeket, mindazt, amiért szeretjük ezt az operát Verdi teszi hozzá a szöveghez a zenével. Az operák általában vérszegények, semmitmondóak zene nélkül. Ugyanakkor mégis színpadi műfajok, ezért számomra fontos a színpadi megjelenítés hatásossága. A zene is nagy élmény lehet egy koncertszerű előadás esetében, vagy ha az ember otthon feltesz egy cd-ét, hanglemezt (ki melyiket), de számomra az igazán komplex élményt mindig a jó rendezés és a jó zenei kivitelezés együttes jelenléte adja meg. Mert az operában a színház, a szöveg és a zenei sajátos egységet alkot. De kétségtelen, hogy az opera zenei műfaj és a legfontosabb benne a zene. De egy jó rendezés a zene hatását is fokozhatja, erősítheti.
3288 IVA 2013-03-29 04:46:22 [Válasz erre: 3286 Búbánat 2013-03-28 12:04:12]
Kedves Búbánat, üzeneted eszembe juttatta azokat az időket, amikor előfordult olykor, hogy nehéz eldönteni, az Erkelbe menjek-e vagy az Operába, mert mindkettőben olyan előadás zajlott, amelyikről nem szívesen maradtam le. Akkoriban a televízió is okozott hasonló problémát: melyiket válasszam a két csatorna közül. Azóta a több tucat tévécsatornából lehet választani. Milyen szerencse, hogy több tucat operaház viszont nem épült a fővárosban! De hogy ismét van egy másik, annak nem lehet eléggé örülni.
Kedves Búbánat, üzeneted eszembe juttatta azokat az időket, amikor előfordult olykor, hogy nehéz eldönteni, az Erkelbe menjek-e vagy az Operába, mert mindkettőben olyan előadás zajlott, amelyikről nem szívesen maradtam le. Akkoriban a televízió is okozott hasonló problémát: melyiket válasszam a két csatorna közül. Azóta a több tucat tévécsatornából lehet választani. Milyen szerencse, hogy több tucat operaház viszont nem épült a fővárosban! De hogy ismét van egy másik, annak nem lehet eléggé örülni.
3287 IVA 2013-03-29 04:18:39
Az Operaház honlapján még nem szerepel, de a Jegymesteren már igen, noha "nem értékesíthető": 2013. november 9. 19:00 - A kékszakállú herceg vára / Mario és a varázsló - Visegrádi-bérlet
Az Operaház honlapján még nem szerepel, de a Jegymesteren már igen, noha "nem értékesíthető": 2013. november 9. 19:00 - A kékszakállú herceg vára / Mario és a varázsló - Visegrádi-bérlet
3286 Búbánat 2013-03-28 12:04:12 [Válasz erre: 3284 IVA 2013-03-28 01:51:49]
Kedves IVA! Valóban úgy volt, hogy a János vitézzel „kezdek” az újra megnyitott Erkel Színházban. Ugyanis korábban a naptáramból láttam, hogy Az álarcosbál „elúszott” az aznapra meghirdetett Máté-passió főpróbám miatt (nem beszélve a szintén erre a napra a Fészekbe meghirdetett Barlay Zsuzsa születésnapi köszöntéséről, hová ugyancsak szívesen mentem volna el); csupa ütközés, dönteni (és lemondani) kellett erről-arról. Aztán minden szerencsésen alakult: a Barlay Zsuzsa-est elmaradt (egy későbbi időpontban rendezik meg), a főpróba korábban befejeződött, így habozás nélkül átrohantam az Erkelbe, „találtak” még egy darab ülőhelyet, ahová a színváltozás alatt „besurrantam”, elfoglaltam helyem a földszinten, és Ulrica jelenetétől kezdve élvezhettem Verdi gyönyörű operáját.
Kedves IVA! Valóban úgy volt, hogy a János vitézzel „kezdek” az újra megnyitott Erkel Színházban. Ugyanis korábban a naptáramból láttam, hogy Az álarcosbál „elúszott” az aznapra meghirdetett Máté-passió főpróbám miatt (nem beszélve a szintén erre a napra a Fészekbe meghirdetett Barlay Zsuzsa születésnapi köszöntéséről, hová ugyancsak szívesen mentem volna el); csupa ütközés, dönteni (és lemondani) kellett erről-arról. Aztán minden szerencsésen alakult: a Barlay Zsuzsa-est elmaradt (egy későbbi időpontban rendezik meg), a főpróba korábban befejeződött, így habozás nélkül átrohantam az Erkelbe, „találtak” még egy darab ülőhelyet, ahová a színváltozás alatt „besurrantam”, elfoglaltam helyem a földszinten, és Ulrica jelenetétől kezdve élvezhettem Verdi gyönyörű operáját.
3285 szálkák 2013-03-28 11:26:54 [Válasz erre: 3282 IVA 2013-03-28 01:20:55]
"Ha ez nem A kaméliás hölgy színpadi változata lenne, ilyen nem létezik. Nem véleményezhető és nem is vethető össze semmivel. Szerintem ilyen eddig senkinek sem jutott eszébe, bár halványan dereng, mintha valami kabaréműsorban szavalták volna már egy áriának a szövegét." Erre próbáltam más úton rávilágítani. Tehát a Traviata - és bármely más OPERA - rendezés, jelmezek, stb nélkül előadva teljes élményt adhat, énekesek, zenekar nélkül " ilyen nem létezik." Ezek után kikövetkeztethető a véleményem a mai rendezői túlhatalomról.
"Ha ez nem A kaméliás hölgy színpadi változata lenne, ilyen nem létezik. Nem véleményezhető és nem is vethető össze semmivel. Szerintem ilyen eddig senkinek sem jutott eszébe, bár halványan dereng, mintha valami kabaréműsorban szavalták volna már egy áriának a szövegét." Erre próbáltam más úton rávilágítani. Tehát a Traviata - és bármely más OPERA - rendezés, jelmezek, stb nélkül előadva teljes élményt adhat, énekesek, zenekar nélkül " ilyen nem létezik." Ezek után kikövetkeztethető a véleményem a mai rendezői túlhatalomról.
3284 IVA 2013-03-28 01:51:49 [Válasz erre: 3281 Búbánat 2013-03-28 01:16:00]
Kedves Búbánat, örülök, hogy nem álltad a szavad, amely szerint csak a János vitézzel tértél volna vissza az Erkel Színházba első ízben. Ezt az előadást sajnos ki kellett hagynom. Eddigi három látogatásomkor nekem is az volt a benyomásom, hogy a közönségben (az Operáéval megszokottal szemben teljesen itthoni) keveredett az otthonosság és némi megilletődés érzése. Előadások előtt és a szünetekben gesztusokból, tekintetekből érződött, hogy mindenkiben tudatos az a kálvária, amelyen a színház és hívei átmentek az utóbbi hat évben. Úgy nézegettük a lépcsők mentén a művészek képeit, akiket évtizedeken át csodálhattunk itt és az Operában, mintha kedves ismerősöket láttunk volna viszont. Milyen fiatalok, milyen szépek voltak! Szomorú aktualitása miatt is ajánlom mindenkinek, keresse meg a jobb oldalon Szőnyi Olga képét, amely felidézi szépségét és sugárzó egyéniségét, amennyire egy fényképtől telik.
Kedves Búbánat, örülök, hogy nem álltad a szavad, amely szerint csak a János vitézzel tértél volna vissza az Erkel Színházba első ízben. Ezt az előadást sajnos ki kellett hagynom. Eddigi három látogatásomkor nekem is az volt a benyomásom, hogy a közönségben (az Operáéval megszokottal szemben teljesen itthoni) keveredett az otthonosság és némi megilletődés érzése. Előadások előtt és a szünetekben gesztusokból, tekintetekből érződött, hogy mindenkiben tudatos az a kálvária, amelyen a színház és hívei átmentek az utóbbi hat évben. Úgy nézegettük a lépcsők mentén a művészek képeit, akiket évtizedeken át csodálhattunk itt és az Operában, mintha kedves ismerősöket láttunk volna viszont. Milyen fiatalok, milyen szépek voltak! Szomorú aktualitása miatt is ajánlom mindenkinek, keresse meg a jobb oldalon Szőnyi Olga képét, amely felidézi szépségét és sugárzó egyéniségét, amennyire egy fényképtől telik.
3283 IVA 2013-03-28 01:26:23 [Válasz erre: 3280 Búbánat 2013-03-28 00:01:48]
Mindig jó ilyesmit olvasni!
Mindig jó ilyesmit olvasni!
3282 IVA 2013-03-28 01:20:55 [Válasz erre: 3278 szálkák 2013-03-27 20:14:57]
A koncertszerű előadás a színpadon is koncertszerű előadás. Nagy élményem volt, amikor az Operaházban az 1980-tól 1984-ig tartó rekonstrukció idején, még mielőtt teljes felfordulás lett volna az épületben, tartottak két koncertszerű előadást. A Rajna kincse csodálatos volt, ugyanazon a színpadon, ahol annyiszor, még nem sokkal korábban is, szcenírozva láthattuk! Teljes öröm volt, hiszen az élet ajándékának tekinthettük, hogy a váratlanul és hirtelenül bezárt épületben lehettünk, amelytől el sem tudtunk búcsúzni. És remek volt az előadás, szinte nem is hiányzott a színpadi játék és látvány, azért sem, mert mindenki tudta, miért kell beérnünk a koncerttel. A másik ilyen produkció a Mesterdalnokok III. felvonása volt, Tokody Ilona énekelte Évát. „Vajon Traviátának lenne nevezhető, ha ugyanezt szépen megrendezve, bevilágítva, jelmezben stb, stb, de zenekar, énekszólamok nélkül, prózában adnák elő” Ha ez nem A kaméliás hölgy színpadi változata lenne, ilyen nem létezik. Nem véleményezhető és nem is vethető össze semmivel. Szerintem ilyen eddig senkinek sem jutott eszébe, bár halványan dereng, mintha valami kabaréműsorban szavalták volna már egy áriának a szövegét.
A koncertszerű előadás a színpadon is koncertszerű előadás. Nagy élményem volt, amikor az Operaházban az 1980-tól 1984-ig tartó rekonstrukció idején, még mielőtt teljes felfordulás lett volna az épületben, tartottak két koncertszerű előadást. A Rajna kincse csodálatos volt, ugyanazon a színpadon, ahol annyiszor, még nem sokkal korábban is, szcenírozva láthattuk! Teljes öröm volt, hiszen az élet ajándékának tekinthettük, hogy a váratlanul és hirtelenül bezárt épületben lehettünk, amelytől el sem tudtunk búcsúzni. És remek volt az előadás, szinte nem is hiányzott a színpadi játék és látvány, azért sem, mert mindenki tudta, miért kell beérnünk a koncerttel. A másik ilyen produkció a Mesterdalnokok III. felvonása volt, Tokody Ilona énekelte Évát. „Vajon Traviátának lenne nevezhető, ha ugyanezt szépen megrendezve, bevilágítva, jelmezben stb, stb, de zenekar, énekszólamok nélkül, prózában adnák elő” Ha ez nem A kaméliás hölgy színpadi változata lenne, ilyen nem létezik. Nem véleményezhető és nem is vethető össze semmivel. Szerintem ilyen eddig senkinek sem jutott eszébe, bár halványan dereng, mintha valami kabaréműsorban szavalták volna már egy áriának a szövegét.
3281 Búbánat 2013-03-28 01:16:00 [Válasz erre: 3280 Búbánat 2013-03-28 00:01:48]
A Kolozsvári Magyar Opera társulata pár éve (2009) már elhozta Az álarcosbált Budapestre - akkor a Thália Színházban vendégszerepelt Verdi remekével. Ugyanazt a rendezést láthattuk most is, ami Ascher Tamás munkája. Számomra felejthető ez a kitalált, egy díszletben játszódó sivár színpadkép – még akkor is, ha gyors színváltozásokat tesz lehetővé: stilizált, (kézzel) körbeforgatható díszletházat látunk végig. Itt a Momuson is volt arról az előadásról kritika: [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=5330; Utolsó bálozók (Az Álarcosbál a Kolozsvári Magyar Operától) [/url] A négy évvel ezelőtti bemutatkozás nem igen volt akkor sikeres, és ebben meghatározó tényező lehetett a Verdi- operajátszásra teljesen alkalmatlan Thália Színház – úgy ahogy van. Az akkori énekművészek közül most is itt volt Pataki Adorján (Riccardo) és Kele Brigitta (Amelia). Szerintem a tenor hangképzése nem sokat javult az elmúlt években, viszont a szoprán igazán szép, drámai hanggal van megáldva, amihez előnyös külső megjelenés is társul, és itt az Erkel Színház színpadán kiválóan megállta helyét Verdi operájában. Remek Renatónak tapsolhattunk Balla Sándor személyében, aki főleg a második felvonásban „dolgozott meg” a jól megérdemelt sikeréért. Új Oszkár érkezett: Covacinscchi Yoland formálta meg igen szépen és tehetségesen az apród szerepét, és Ulricaként jött „besegíteni” tőlünk Wiedemann Bernadett, aki – mondanom sem kell – jött, látott (itt: énekelt) és győzött… Az énekkar már a pár évvel ezelőtti Szerelmi bájital-előadásán is remekül helytállt a Müpában, itt az Erkelben is az egyik erőssége volt a produkciónak. A zenekar - megint Selmeczi György vezényelte, akinek irányítása alatt - talán a „rezeket” leszámítva, jól „muzsikált”; az üstdobokkal alaposan „megtámogatva” hatásos, bár olykor túl hangosan játszott. Ezzel együtt panaszra semmi okunk, élvezetes, szép operaelőadásban volt részünk, és sok szép zenei élménnyel is töltekeztünk. Számomra meg azért is örvendetes, amit a kolozsvári magyar operatársulat most elhozott nekünk újra, mert módot adott nekem a Magyar Állami Operaház repertoárjából közel nyolc éve hiányzó Álarcosbált újra az Erkel Színházban viszontláthatni; egyúttal ez volt most a hat év után újra kinyílt Erkelben az első opera, amit a nagyszerű akusztikai térben élvezhettem újra. Nem utolsósorban: kellett nekünk nagyon már ez a szívünkhöz nőtt régi-új színház is… Ahogy konstatáltam, a közönség nyomban szívébe zárta, újra belakta, mondhatni „ magáévá tette” régi kedvencét – mintha soha nem is lett volna az a bizonyos ránk erőszakolt, kényszeredett, sok éves bezártság. A szabadság érzete tükröződött a szemünkben, a hálatelt ragyogás, ahogy ismét a birtokunkba vettük az „öreg” épületet: mintha csak tegnap lett volna, amikor hat éve – mondhatni könnyek között - búcsút mondtunk neki. Sokan azt hitték/hittük akkor, hogy örökre. Kevesen hittük akkor, hogy eljön nekünk még a „vissza a jövőbe” – vagy a múltba? Hát márciustól megcáfolhatatlanul eljött ez a kegyes állapot!
A Kolozsvári Magyar Opera társulata pár éve (2009) már elhozta Az álarcosbált Budapestre - akkor a Thália Színházban vendégszerepelt Verdi remekével. Ugyanazt a rendezést láthattuk most is, ami Ascher Tamás munkája. Számomra felejthető ez a kitalált, egy díszletben játszódó sivár színpadkép – még akkor is, ha gyors színváltozásokat tesz lehetővé: stilizált, (kézzel) körbeforgatható díszletházat látunk végig. Itt a Momuson is volt arról az előadásról kritika: [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=5330; Utolsó bálozók (Az Álarcosbál a Kolozsvári Magyar Operától) [/url] A négy évvel ezelőtti bemutatkozás nem igen volt akkor sikeres, és ebben meghatározó tényező lehetett a Verdi- operajátszásra teljesen alkalmatlan Thália Színház – úgy ahogy van. Az akkori énekművészek közül most is itt volt Pataki Adorján (Riccardo) és Kele Brigitta (Amelia). Szerintem a tenor hangképzése nem sokat javult az elmúlt években, viszont a szoprán igazán szép, drámai hanggal van megáldva, amihez előnyös külső megjelenés is társul, és itt az Erkel Színház színpadán kiválóan megállta helyét Verdi operájában. Remek Renatónak tapsolhattunk Balla Sándor személyében, aki főleg a második felvonásban „dolgozott meg” a jól megérdemelt sikeréért. Új Oszkár érkezett: Covacinscchi Yoland formálta meg igen szépen és tehetségesen az apród szerepét, és Ulricaként jött „besegíteni” tőlünk Wiedemann Bernadett, aki – mondanom sem kell – jött, látott (itt: énekelt) és győzött… Az énekkar már a pár évvel ezelőtti Szerelmi bájital-előadásán is remekül helytállt a Müpában, itt az Erkelben is az egyik erőssége volt a produkciónak. A zenekar - megint Selmeczi György vezényelte, akinek irányítása alatt - talán a „rezeket” leszámítva, jól „muzsikált”; az üstdobokkal alaposan „megtámogatva” hatásos, bár olykor túl hangosan játszott. Ezzel együtt panaszra semmi okunk, élvezetes, szép operaelőadásban volt részünk, és sok szép zenei élménnyel is töltekeztünk. Számomra meg azért is örvendetes, amit a kolozsvári magyar operatársulat most elhozott nekünk újra, mert módot adott nekem a Magyar Állami Operaház repertoárjából közel nyolc éve hiányzó Álarcosbált újra az Erkel Színházban viszontláthatni; egyúttal ez volt most a hat év után újra kinyílt Erkelben az első opera, amit a nagyszerű akusztikai térben élvezhettem újra. Nem utolsósorban: kellett nekünk nagyon már ez a szívünkhöz nőtt régi-új színház is… Ahogy konstatáltam, a közönség nyomban szívébe zárta, újra belakta, mondhatni „ magáévá tette” régi kedvencét – mintha soha nem is lett volna az a bizonyos ránk erőszakolt, kényszeredett, sok éves bezártság. A szabadság érzete tükröződött a szemünkben, a hálatelt ragyogás, ahogy ismét a birtokunkba vettük az „öreg” épületet: mintha csak tegnap lett volna, amikor hat éve – mondhatni könnyek között - búcsút mondtunk neki. Sokan azt hitték/hittük akkor, hogy örökre. Kevesen hittük akkor, hogy eljön nekünk még a „vissza a jövőbe” – vagy a múltba? Hát márciustól megcáfolhatatlanul eljött ez a kegyes állapot!
3280 Búbánat 2013-03-28 00:01:48
A kolozsvári operatársulat vendégjátékéban igen szép előadásban került színre este Az álarcosbál a zsúfolásig megtelt Erkel Színházban! Zúgot a vastaps utána...
A kolozsvári operatársulat vendégjátékéban igen szép előadásban került színre este Az álarcosbál a zsúfolásig megtelt Erkel Színházban! Zúgot a vastaps utána...
