4389 IVA 2014-01-16 02:22:05 [Válasz erre: 4383 Robesz 2014-01-15 20:31:31]
„Én nem tudom, de az életük a tapsolás... :)” Pesten a közönség viselkedésében, így a tapsolásban is, mindig voltak divatok. Akadtak olyan évek, amikor a sajtó is cikkezett a tapintatlan és hálátlan nézőkről, akik jó előadások után is hanyatt-homlok rohannak a ruhatárba, amint a függöny legördül. A közelebbi múltban a közönség szinte véget érni nem akaró tapsolása dívott, már-már zavarba hozva a meghajláshoz előtapsolt művészeket. Akkoriban jegyezte meg egy kritikus, hogy a közönség mintha előadás után azt gondolná: „Most végre mi következünk!” – Talán ez a kényszeresség működik a mindenkori közbetapsolókban is.
„Én nem tudom, de az életük a tapsolás... :)” Pesten a közönség viselkedésében, így a tapsolásban is, mindig voltak divatok. Akadtak olyan évek, amikor a sajtó is cikkezett a tapintatlan és hálátlan nézőkről, akik jó előadások után is hanyatt-homlok rohannak a ruhatárba, amint a függöny legördül. A közelebbi múltban a közönség szinte véget érni nem akaró tapsolása dívott, már-már zavarba hozva a meghajláshoz előtapsolt művészeket. Akkoriban jegyezte meg egy kritikus, hogy a közönség mintha előadás után azt gondolná: „Most végre mi következünk!” – Talán ez a kényszeresség működik a mindenkori közbetapsolókban is.
4388 IVA 2014-01-16 02:17:42 [Válasz erre: 4373 telramund 2014-01-14 11:45:54]
„Utóbbi beírásokban annyi a téves közlés,hogy ember legyen a talpán, aki veszi a fáradtságot a helyesbítésre.” Nos akkor, Ember, legyen a talpán, és vegye a fáradságot (ez talán el is űzi a fáradtságot) a téves közlések helyesbítésre, aminek felbecsülhetetlen értéke lehet. Konkrétumok nélkül viszont ez a bejegyzés csak a beírások szerzőit akarja minősíteni, és az sem derül ki, mely beírásokéit.
„Utóbbi beírásokban annyi a téves közlés,hogy ember legyen a talpán, aki veszi a fáradtságot a helyesbítésre.” Nos akkor, Ember, legyen a talpán, és vegye a fáradságot (ez talán el is űzi a fáradtságot) a téves közlések helyesbítésre, aminek felbecsülhetetlen értéke lehet. Konkrétumok nélkül viszont ez a bejegyzés csak a beírások szerzőit akarja minősíteni, és az sem derül ki, mely beírásokéit.
4387 ferocissimoato 2014-01-15 23:04:07
Komlósi Ildikó 1989 November 14-n énekelte elöször Amnerist, számomra eléggé igéretesen, de kissé szintelenül.5 nappal késöbb November 19-n már jobb volt. Rohonyi Anikó volt az Aida, aki minden nagyobb frázisba szinte belefulladt, számomra nem voltak ezek igazán perzselö elöadások.
Komlósi Ildikó 1989 November 14-n énekelte elöször Amnerist, számomra eléggé igéretesen, de kissé szintelenül.5 nappal késöbb November 19-n már jobb volt. Rohonyi Anikó volt az Aida, aki minden nagyobb frázisba szinte belefulladt, számomra nem voltak ezek igazán perzselö elöadások.
4386 parampampoli 2014-01-15 22:07:56 [Válasz erre: 4385 tiramisu 2014-01-15 21:51:48]
Esküszöm, én minden este várom, hogy valaki megtegye: álljon fel, és okítsa ki Dénes Istvánt, hogy karmesternek, nem népművelőnek szerződtették.
Esküszöm, én minden este várom, hogy valaki megtegye: álljon fel, és okítsa ki Dénes Istvánt, hogy karmesternek, nem népművelőnek szerződtették.
4385 tiramisu 2014-01-15 21:51:48 [Válasz erre: 4383 Robesz 2014-01-15 20:31:31]
Ők fizetik a jegyet, ha tetszik tapsolnak! Joguk van! Kioktatni pedig már az általános iskolában kell a közönséget és nem az előadások közben! Nem akkor van az illem-oktatás ideje A közönség többsége tudja, hogy mikor illik és kell tapsolni.... Jobb, mint a kifütyülés és kibúzás.... Mi lenne, ha a közönség soraiból felállna valaki és azt mondaná, hogy nem tetszett az ária, vagy a vonósok futama, vagy a karmester ne hadonásszon, hanem vezényeljen! :-)
Ők fizetik a jegyet, ha tetszik tapsolnak! Joguk van! Kioktatni pedig már az általános iskolában kell a közönséget és nem az előadások közben! Nem akkor van az illem-oktatás ideje A közönség többsége tudja, hogy mikor illik és kell tapsolni.... Jobb, mint a kifütyülés és kibúzás.... Mi lenne, ha a közönség soraiból felállna valaki és azt mondaná, hogy nem tetszett az ária, vagy a vonósok futama, vagy a karmester ne hadonásszon, hanem vezényeljen! :-)
4384 tiramisu 2014-01-15 21:51:44 [Válasz erre: 4383 Robesz 2014-01-15 20:31:31]
Ők fizetik a jegyet, ha tetszik tapsolnak! Joguk van! Kioktatni pedig már az általános iskolában kell a közönséget és nem az előadások közben! Nem akkor van az illem-oktatás ideje A közönség többsége tudja, hogy mikor illik és kell tapsolni.... Jobb, mint a kifütyülés és kibúzás.... Mi lenne, ha a közönség soraiból felállna valaki és azt mondaná, hogy nem tetszett az ária, vagy a vonósok futama, vagy a karmester ne hadonásszon, hanem vezényeljen! :-)
Ők fizetik a jegyet, ha tetszik tapsolnak! Joguk van! Kioktatni pedig már az általános iskolában kell a közönséget és nem az előadások közben! Nem akkor van az illem-oktatás ideje A közönség többsége tudja, hogy mikor illik és kell tapsolni.... Jobb, mint a kifütyülés és kibúzás.... Mi lenne, ha a közönség soraiból felállna valaki és azt mondaná, hogy nem tetszett az ária, vagy a vonósok futama, vagy a karmester ne hadonásszon, hanem vezényeljen! :-)
4383 Robesz 2014-01-15 20:31:31 [Válasz erre: 4382 Búbánat 2014-01-15 15:45:44]
Az előadás kezdete előtt tájékoztattak bennünket az ünnepi eseményről, melyben azt az infót is megkaptuk, hogy Wagner Parsifal-jában debütált Komlósi Ildikó az Erkel Színházban 30 évvel ezelőtt. Az előadás végén pedig Ókovács Szilveszter köszöntötte a művésznőt, a közönség pedig álló tapssal. Komlósi is megszólalt, megköszönte az ünneplést, és elárulta, hogy ha az előadás előtt történik meg ez a köszöntés, a meghatódottságtól nem tudott volna énekelni. Az előadás egyébként remek volt, annak ellenére, hogy sem Komlósi Ildikó, sem Fekete Attila nem énekelt makulátlanul. Mégis, összhang, izzás és valami kölcsönös erő volt az énekesek között, amik nagyszerűvé tették az előadást. A közönség persze megint nem bírt magával, hiába intett és mutatott STOP-ot a közönség felé Dénes István a felvonások végén, csak beletapsoltak mindenbe... Én nem tudom, de az életük a tapsolás... :)
Az előadás kezdete előtt tájékoztattak bennünket az ünnepi eseményről, melyben azt az infót is megkaptuk, hogy Wagner Parsifal-jában debütált Komlósi Ildikó az Erkel Színházban 30 évvel ezelőtt. Az előadás végén pedig Ókovács Szilveszter köszöntötte a művésznőt, a közönség pedig álló tapssal. Komlósi is megszólalt, megköszönte az ünneplést, és elárulta, hogy ha az előadás előtt történik meg ez a köszöntés, a meghatódottságtól nem tudott volna énekelni. Az előadás egyébként remek volt, annak ellenére, hogy sem Komlósi Ildikó, sem Fekete Attila nem énekelt makulátlanul. Mégis, összhang, izzás és valami kölcsönös erő volt az énekesek között, amik nagyszerűvé tették az előadást. A közönség persze megint nem bírt magával, hiába intett és mutatott STOP-ot a közönség felé Dénes István a felvonások végén, csak beletapsoltak mindenbe... Én nem tudom, de az életük a tapsolás... :)
4382 Búbánat 2014-01-15 15:45:44 [Válasz erre: 4381 belsen 2014-01-15 13:05:45]
Előzetesen azt írta az Opera Világ portál, hogy az esten Komlósi Ildikót személyesen köszönti Ókovács Szilveszter főigazgató. Megtörtént?
Előzetesen azt írta az Opera Világ portál, hogy az esten Komlósi Ildikót személyesen köszönti Ókovács Szilveszter főigazgató. Megtörtént?
4381 belsen 2014-01-15 13:05:45
Kimagasló színvonalú Aida előadás volt a tegnapi, szép 30. jubileuma Komlósi Ildikónak. Érezhetően mindent beledadott, de nemcsak ő, hanem minden szereplő.Igazi ÜNNEPI ELŐADÁS-hétköznap- az Erkelben. Sümegi Eszter kiegyenlítetten, magas művészi megoldásokkal énekelt, az az ember érzése, hogy olyan technikai fölénnyel bír, mintha bármikor előről kezdhetné az egész produkciót. Fekete Attila is "vincitor"-ként énekelte végig a szerepet. (Valaki mondhatná neki, hogy gondoljon a következő 10-15 évre, nem kell egy este megváltani a világot hangerővel.) Kálmándy Mihály Amonasro-ja figurában, hangban sokat ért, főleg a Nílus-parti jelenetben volt ez érezhető. Ramfisként Fried Péter méltóságot sugárzó alakjával, fennséges dús basszus hangjával a nagy basszus elődök nyomába lépett. Dénes István láthatóan együtt élt a színpaddal, és a zenekart inspriálva színes előadás, élvezetes előadás jött létre a keze alatt. A tegnapi szólistákat szívesen látnám viszont együtt egy Don Carlos-ban!!
Kimagasló színvonalú Aida előadás volt a tegnapi, szép 30. jubileuma Komlósi Ildikónak. Érezhetően mindent beledadott, de nemcsak ő, hanem minden szereplő.Igazi ÜNNEPI ELŐADÁS-hétköznap- az Erkelben. Sümegi Eszter kiegyenlítetten, magas művészi megoldásokkal énekelt, az az ember érzése, hogy olyan technikai fölénnyel bír, mintha bármikor előről kezdhetné az egész produkciót. Fekete Attila is "vincitor"-ként énekelte végig a szerepet. (Valaki mondhatná neki, hogy gondoljon a következő 10-15 évre, nem kell egy este megváltani a világot hangerővel.) Kálmándy Mihály Amonasro-ja figurában, hangban sokat ért, főleg a Nílus-parti jelenetben volt ez érezhető. Ramfisként Fried Péter méltóságot sugárzó alakjával, fennséges dús basszus hangjával a nagy basszus elődök nyomába lépett. Dénes István láthatóan együtt élt a színpaddal, és a zenekart inspriálva színes előadás, élvezetes előadás jött létre a keze alatt. A tegnapi szólistákat szívesen látnám viszont együtt egy Don Carlos-ban!!
4380 parampampoli 2014-01-15 09:58:23 [Válasz erre: 4379 kugli 2014-01-15 05:30:08]
Ugyanez a véleményem róla nekem is.
Ugyanez a véleményem róla nekem is.
4379 kugli 2014-01-15 05:30:08 [Válasz erre: 4371 -zéta- 2014-01-14 07:15:56]
Térjünk kicsit vissza Pallóhoz. Én mint Svéd Sándor rajongó egy-két dolgot el kell ismerjek. Szépen, ízesen beszélt és énekelt magyarul! Ő volt az első regös a Kékszakállúban. Kodály zenéjének - már a húszas évektől - elkötelezett propagátora volt 50 éves pályája végéig. Olvassátok el a Ferencsik könyv rá ( illetve a tanulására ) vonatkozó részét. Ezzel együtt nagyon nem szerettem az orgánumát.
Térjünk kicsit vissza Pallóhoz. Én mint Svéd Sándor rajongó egy-két dolgot el kell ismerjek. Szépen, ízesen beszélt és énekelt magyarul! Ő volt az első regös a Kékszakállúban. Kodály zenéjének - már a húszas évektől - elkötelezett propagátora volt 50 éves pályája végéig. Olvassátok el a Ferencsik könyv rá ( illetve a tanulására ) vonatkozó részét. Ezzel együtt nagyon nem szerettem az orgánumát.
4378 IVA 2014-01-15 05:09:01 [Válasz erre: 4376 parampampoli 2014-01-14 13:59:31]
Ha meggondoljuk, a műélvező közönség emlékezete számára minden előadás „lemezfelvétel”, erre is illenék tekintettel lenni.
Ha meggondoljuk, a műélvező közönség emlékezete számára minden előadás „lemezfelvétel”, erre is illenék tekintettel lenni.
4377 IVA 2014-01-15 05:04:10 [Válasz erre: 4375 parampampoli 2014-01-14 13:53:17]
Kedves Parampampoli, teljes tiszteletem Tóth Aladáré és hősies tevékenységéé! (Az esetek gyakoribb változatát láthattuk Bacsó Péter Te rongyos élet! c. filmjében, Őze Lajos és Udvaros Dorottya jelenetében, még ha ott egy kritikussal volt is dolga a színésznőnek.) (Értelmezésem szerint a vita nem azonos a veszekedéssel, a párbajjal: nem egy negatív, barátságtalan szóváltás.)
Kedves Parampampoli, teljes tiszteletem Tóth Aladáré és hősies tevékenységéé! (Az esetek gyakoribb változatát láthattuk Bacsó Péter Te rongyos élet! c. filmjében, Őze Lajos és Udvaros Dorottya jelenetében, még ha ott egy kritikussal volt is dolga a színésznőnek.) (Értelmezésem szerint a vita nem azonos a veszekedéssel, a párbajjal: nem egy negatív, barátságtalan szóváltás.)
4376 parampampoli 2014-01-14 13:59:31 [Válasz erre: 4370 IVA 2014-01-14 05:24:05]
Egyetértek véleményeddel, amit Dénes István hiábavaló próbálkozásairól írsz. Sajnos a közönség olyan, hogy ha az előadás jó -- de még akkor is, ha kevésbé -- amint elkezdik leengedni a függönyt, azonnal tapsikolni kezd. Hányszor, istenem, de hányszor esett ennek áldozatul az általam imádott Bohémélet 3. felvonásának befejezése, mert nem lehetett hallani a kulcsfontosságú záróakkordot, vagy a Forza fináléjának éteri zenekari lezárását! Ezen semmiféle integetés meg utólagos magyarázás nem segít. Csak kétféle megoldás létezhet, szerintem: vagy a rendező, aki úgy rendezi meg a darabot, hogy függöny csak az utolsó akkordot követő generálsötétben gördül le Vagy az a megoldás, amit Baden-Badenben tapasztaltam Gruberova európai Norma-debütálásának koncertjén, ahol bemondták, hogy a zenei anyagból lemez lesz, ezért nyomatékosan kérik a közönséget, hogy csak a legutolsó zenei hang lecsengése után nyilvánítsanak véleményt. És úgy is történt.
Egyetértek véleményeddel, amit Dénes István hiábavaló próbálkozásairól írsz. Sajnos a közönség olyan, hogy ha az előadás jó -- de még akkor is, ha kevésbé -- amint elkezdik leengedni a függönyt, azonnal tapsikolni kezd. Hányszor, istenem, de hányszor esett ennek áldozatul az általam imádott Bohémélet 3. felvonásának befejezése, mert nem lehetett hallani a kulcsfontosságú záróakkordot, vagy a Forza fináléjának éteri zenekari lezárását! Ezen semmiféle integetés meg utólagos magyarázás nem segít. Csak kétféle megoldás létezhet, szerintem: vagy a rendező, aki úgy rendezi meg a darabot, hogy függöny csak az utolsó akkordot követő generálsötétben gördül le Vagy az a megoldás, amit Baden-Badenben tapasztaltam Gruberova európai Norma-debütálásának koncertjén, ahol bemondták, hogy a zenei anyagból lemez lesz, ezért nyomatékosan kérik a közönséget, hogy csak a legutolsó zenei hang lecsengése után nyilvánítsanak véleményt. És úgy is történt.
4375 parampampoli 2014-01-14 13:53:17 [Válasz erre: 4369 IVA 2014-01-14 04:27:26]
Kedves IVA! Az, hogy Komlósi Ildikó úgy érezte, Amneris debütálásakor még nem volt a hangjának való, azért volt helyes érzés, mert a hangja olyan volt, amilyen. Petri Miklós hangjára pedig épp ugyanezért volt való Scarpia szerepe: mert olyan volt, amilyen. Ezen a téren nem lehet általánosítani, mert mindenre és az ellenkezőjére is van példa, ahogy azt zéta bejegyzése is alátámasztja. Tóth Aladár nem véletlenül osztotta ki azonnal a szerepet rá, és nem véletlen, hogy Palló azért vette el az "új Svéd Sándortól" Scarpiát, mert senkit a világon nem gyűlölt annyira, mint épp Svéd Sándort. Akinek szerinte mindig rosszak voltak a magasságai. No comment. Pallóról nem kívánok nyilatkozni a továbbiakban, bár lenne mit bőven, mert őt a magyar operatörténet egyik idoljának tartják sokan -- én nem, énekesileg semmiképp, emberileg még annyira se. Hogy átmentette a Magyar Operaházat 1956 viharain? Ugyan már... nem kellett átmenteni semmit, ott olyan művésztitánok voltak akkor, akik Palló nélkül is bőven felszínen tudták volna tartani a színházat, különösen Tóth Aladár, aki egy sereg kitelepítéssel fenyegetett énekest mentett meg, és a színházat, mint Noé bárkáját az özönvíz tengerén tudta működtetni világszínvonalon. Palló a nagy túlélő volt, aki minden hatalmat egyformán ki tudott szolgálni, és meg is tette mindig, szemrebbenés nélkül. (Nem emlékszem két évvel ezelőtti vitánkra, bocsáss meg, én úgy emlékszem, hogy mi általában nem vitatkozni, sokkal inkább egyetérteni szoktunk ezen a fórumon. Ha nem is mindig... -:)
Kedves IVA! Az, hogy Komlósi Ildikó úgy érezte, Amneris debütálásakor még nem volt a hangjának való, azért volt helyes érzés, mert a hangja olyan volt, amilyen. Petri Miklós hangjára pedig épp ugyanezért volt való Scarpia szerepe: mert olyan volt, amilyen. Ezen a téren nem lehet általánosítani, mert mindenre és az ellenkezőjére is van példa, ahogy azt zéta bejegyzése is alátámasztja. Tóth Aladár nem véletlenül osztotta ki azonnal a szerepet rá, és nem véletlen, hogy Palló azért vette el az "új Svéd Sándortól" Scarpiát, mert senkit a világon nem gyűlölt annyira, mint épp Svéd Sándort. Akinek szerinte mindig rosszak voltak a magasságai. No comment. Pallóról nem kívánok nyilatkozni a továbbiakban, bár lenne mit bőven, mert őt a magyar operatörténet egyik idoljának tartják sokan -- én nem, énekesileg semmiképp, emberileg még annyira se. Hogy átmentette a Magyar Operaházat 1956 viharain? Ugyan már... nem kellett átmenteni semmit, ott olyan művésztitánok voltak akkor, akik Palló nélkül is bőven felszínen tudták volna tartani a színházat, különösen Tóth Aladár, aki egy sereg kitelepítéssel fenyegetett énekest mentett meg, és a színházat, mint Noé bárkáját az özönvíz tengerén tudta működtetni világszínvonalon. Palló a nagy túlélő volt, aki minden hatalmat egyformán ki tudott szolgálni, és meg is tette mindig, szemrebbenés nélkül. (Nem emlékszem két évvel ezelőtti vitánkra, bocsáss meg, én úgy emlékszem, hogy mi általában nem vitatkozni, sokkal inkább egyetérteni szoktunk ezen a fórumon. Ha nem is mindig... -:)
4374 márta 2014-01-14 12:26:19
Az énektechnika és a hang rejtelmes dolog. Egyszer megírom legnépszerűbb tévedéseim sorát. Vajda Juli például lírai koloratúrszopránként huszonévesen Aidát énekelt Szegeden. Akkor szigorúan megírtam, hogy ez életveszélyes. Aztán fölényesen végigénekelt egy szép, hosszú pályát, rengeteg szereppel, pár határesettel, és most, 50-en túl sem akar tönkremenni, a hangja teljesen friss.
Az énektechnika és a hang rejtelmes dolog. Egyszer megírom legnépszerűbb tévedéseim sorát. Vajda Juli például lírai koloratúrszopránként huszonévesen Aidát énekelt Szegeden. Akkor szigorúan megírtam, hogy ez életveszélyes. Aztán fölényesen végigénekelt egy szép, hosszú pályát, rengeteg szereppel, pár határesettel, és most, 50-en túl sem akar tönkremenni, a hangja teljesen friss.
4373 telramund 2014-01-14 11:45:54
Utóbbi beírásokban annyi a téves közlés,hogy ember legyen a talpán, aki veszi a fáradtságot a helyesbítésre.
Utóbbi beírásokban annyi a téves közlés,hogy ember legyen a talpán, aki veszi a fáradtságot a helyesbítésre.
4372 IVA 2014-01-14 08:26:31 [Válasz erre: 4371 -zéta- 2014-01-14 07:15:56]
Köszönöm, kedves -Zéta-! Konkrétan nem azt a véleményemet akartam megfogalmazni, hogy nem szerencsés Scarpiával kezdeni fiatalon, hanem hogy semmivel sem lehet szerencsésebb, mint Amnerisszel, illetve Telramunddal (Palló), Turandottal (Dobránszky Zsuzsa) vagy bármelyik szereppel, amelyről a szakmán kívüli - éppen a szakmabeliektől - úgy tudja, hogy hangromboló vagy -gyilkos szerepek. De nyilván nincs általános szabály és általános eset. Szőnyi Olga pl. húszas évei körül kapta meg Amnerist is, Ebolit is, és ha pályája nem tartozik is a legkiegyensúlyozottabbak közé, hosszan vitt széles repertoárt, Judittól Richard Straussokon át Brünnhildéig.
Köszönöm, kedves -Zéta-! Konkrétan nem azt a véleményemet akartam megfogalmazni, hogy nem szerencsés Scarpiával kezdeni fiatalon, hanem hogy semmivel sem lehet szerencsésebb, mint Amnerisszel, illetve Telramunddal (Palló), Turandottal (Dobránszky Zsuzsa) vagy bármelyik szereppel, amelyről a szakmán kívüli - éppen a szakmabeliektől - úgy tudja, hogy hangromboló vagy -gyilkos szerepek. De nyilván nincs általános szabály és általános eset. Szőnyi Olga pl. húszas évei körül kapta meg Amnerist is, Ebolit is, és ha pályája nem tartozik is a legkiegyensúlyozottabbak közé, hosszan vitt széles repertoárt, Judittól Richard Straussokon át Brünnhildéig.
4371 -zéta- 2014-01-14 07:15:56 [Válasz erre: 4369 IVA 2014-01-14 04:27:26]
Kicsit hozzátennék még azért Palló Imre képéhez: - Palló első szerepe Telramund volt, ami bizony Scarpiával mérhető feladat, - Amikor Palló igazgató lett, az összes baritonista döbbenten vette észre Jámbortól Melisig, hogy a friss direktor szinte minden napra beosztotta magát, olyan szerepekben is, amelyeket akkor már évtizede nem énekelt, ők meg parlagon hevertek... De ez persze semmit nem von le Palló énekesi mivoltából, s azt is elismerem, hogy igazgatóként sikerrel evezett át az 56' okozta sokkon, s eredményesen édesgette vissza a nagyvilágból a szétszóródni látszó nyájat... S hogy egy énekes összeroppan-e a feladat súlyától vagy sem, azt mindig egyesével kell értékelni, ugyanakkor általánosságban osztom a véleményedet: nem szerencsés Scarpiával kezdeni, de pl. Sólyom-Nagy Sándor egészen simán túlélte...
Kicsit hozzátennék még azért Palló Imre képéhez: - Palló első szerepe Telramund volt, ami bizony Scarpiával mérhető feladat, - Amikor Palló igazgató lett, az összes baritonista döbbenten vette észre Jámbortól Melisig, hogy a friss direktor szinte minden napra beosztotta magát, olyan szerepekben is, amelyeket akkor már évtizede nem énekelt, ők meg parlagon hevertek... De ez persze semmit nem von le Palló énekesi mivoltából, s azt is elismerem, hogy igazgatóként sikerrel evezett át az 56' okozta sokkon, s eredményesen édesgette vissza a nagyvilágból a szétszóródni látszó nyájat... S hogy egy énekes összeroppan-e a feladat súlyától vagy sem, azt mindig egyesével kell értékelni, ugyanakkor általánosságban osztom a véleményedet: nem szerencsés Scarpiával kezdeni, de pl. Sólyom-Nagy Sándor egészen simán túlélte...
4370 IVA 2014-01-14 05:24:05 [Válasz erre: 4363 Héterő 2014-01-12 05:01:52]
Amikor a rádió és saját hanglemeztáram jóvoltából beleszerettem a makulátlan stúdiófelvételek hallgatásába (ez meglehetősen régen volt), igencsak kezdett zavarni a nyíltszíni taps az előadásokban, hát még az áriák ismétlését követelő taps, és persze az áriák megismétlése. (Legjobban Tosca imájának ismétlése magyar nyelvű előadásban olaszul, illetve olaszul éneklő Toscától magyarul.) „Tüntetésből” nem is vettem részt ezekben a tetszésnyilvánításokban, kitéve magam annak, hogy a körülöttem tombolók megvetően néznek rám. Mondanom sem kell, egyéni „forradalmammal” nem sikerült megváltoztatnom az Operaház és az Erkel Színház szokásait. De a nagyvilágét sem sikerült volna, hiszen tudjuk, hogy ez nem magyar specialitás, az opera bölcsőjében pedig hagyományosan nem ismer gátlásokat az „értő” közönség a közbetapsolás, sőt közbeüvöltözés terén. Dénes Istvánnak sem fog sikerülni, addig semmi esetre sem, míg a közönségtől nem előzetesen kéri az önmérsékletet, hanem a darab közben. A partitúrába szánt hatással ugyanúgy ellenkezik a hangok elnyomása a tapssal, mint egy zenerészlet megismételtetése. De sajnos ahhoz sem fűznék sok reményt, ha a színlapra nyomtatnák, és az előadás előtt közölnék, hogy a tapsokat csak a felvonások, illetve az előadás végén fogadják a művészek. Nem a pesszimizmusom, hanem a tapasztalatom miatt. Hiszen volt már ilyen. Amikor – évtizedekkel ezelőtt – divatba hozták a függöny mellőzését, az érkező közönség nyitott színpaddal fogadását, közölték olykor, hogy a művészek csak az előadás végén köszönik meg a tapsot, ám a közönség mégis tapsikolt. A prózai színházi közönséget szinte teljes mértékben sikerült leszoktatni erről: ha egy színházjáró az Operába téved, meghökkenti az ünneplés minden felvonás után. Az operaközönség hajthatatlannak tűnik. Ezért bármennyire megértem is Dénes István pedagógiai ambícióját, nem vagyok biztos abban, hogy „nagyon helyesen” regulázza meg a közönséget, akitől még csak nem is kérték a fegyelmet.
Amikor a rádió és saját hanglemeztáram jóvoltából beleszerettem a makulátlan stúdiófelvételek hallgatásába (ez meglehetősen régen volt), igencsak kezdett zavarni a nyíltszíni taps az előadásokban, hát még az áriák ismétlését követelő taps, és persze az áriák megismétlése. (Legjobban Tosca imájának ismétlése magyar nyelvű előadásban olaszul, illetve olaszul éneklő Toscától magyarul.) „Tüntetésből” nem is vettem részt ezekben a tetszésnyilvánításokban, kitéve magam annak, hogy a körülöttem tombolók megvetően néznek rám. Mondanom sem kell, egyéni „forradalmammal” nem sikerült megváltoztatnom az Operaház és az Erkel Színház szokásait. De a nagyvilágét sem sikerült volna, hiszen tudjuk, hogy ez nem magyar specialitás, az opera bölcsőjében pedig hagyományosan nem ismer gátlásokat az „értő” közönség a közbetapsolás, sőt közbeüvöltözés terén. Dénes Istvánnak sem fog sikerülni, addig semmi esetre sem, míg a közönségtől nem előzetesen kéri az önmérsékletet, hanem a darab közben. A partitúrába szánt hatással ugyanúgy ellenkezik a hangok elnyomása a tapssal, mint egy zenerészlet megismételtetése. De sajnos ahhoz sem fűznék sok reményt, ha a színlapra nyomtatnák, és az előadás előtt közölnék, hogy a tapsokat csak a felvonások, illetve az előadás végén fogadják a művészek. Nem a pesszimizmusom, hanem a tapasztalatom miatt. Hiszen volt már ilyen. Amikor – évtizedekkel ezelőtt – divatba hozták a függöny mellőzését, az érkező közönség nyitott színpaddal fogadását, közölték olykor, hogy a művészek csak az előadás végén köszönik meg a tapsot, ám a közönség mégis tapsikolt. A prózai színházi közönséget szinte teljes mértékben sikerült leszoktatni erről: ha egy színházjáró az Operába téved, meghökkenti az ünneplés minden felvonás után. Az operaközönség hajthatatlannak tűnik. Ezért bármennyire megértem is Dénes István pedagógiai ambícióját, nem vagyok biztos abban, hogy „nagyon helyesen” regulázza meg a közönséget, akitől még csak nem is kérték a fegyelmet.
4369 IVA 2014-01-14 04:27:26 [Válasz erre: 4356 parampampoli 2014-01-11 10:32:03]
Kedves Parampampoli! Megragadom azt a helyzetet, hogy ebben a topicban tájékoztattál Komlósi Ildikó Erkel-beli Amneris-bemutatkozásának történetéről, és arról nyomban állást is foglaltál: „Igaza volt!” Mármint Komlósinak abban, hogy egynéhány évvel a diplomázása után visszaadta Amneris szerepét, mert túl korainak tartotta akkori hangjához. Tehát a téma szerint itt ugyanúgy, de tekintettel a friss gyászeseményre, sokkal inkább helye van egy észrevételemnek, mint a Pantheonban. Nem lenne értelme felújítani egy éppen két évvel ezelőtti (2012-01-08) vitánkat, amely akkor sem vezetett eredményre, mert nem is vezethetett. Hiszen ha valakinek nem tetszik egy hang, amelyet csak felvételekről ismerhet, valakinek pedig tetszik, noha gyakorlatilag szintén csak felvételek alapján, ebben nem lehet – és nem is kell – közös nevezőre jutni. Ami pedig Palló Imre igazgatói és emberi tulajdonságait illeti, arról Te csak közvetett ismeretekkel rendelkezel, én jószerivel semmilyennel sem. De bármennyire hajlamos lennék is hitelt adni a fél évszázadosnál is régebbi eseményeknek, és függetlenítem magam a személyes elfogultsággal nem azonosítható, kedves gyerekkori emlékemtől, úgy gondolom, Palló Imre intézkedésében nem lehet kizárni azt az elvet és megfontolást, mely szerint vizsga után azonnal szerződtetett énekesre, új tagként, nem helyes azonnal kiosztani Scarpiát. Még akkor sem lehet kizárni, ha az igazgató történetesen baritonista volt és szintén birtokosa a szerepnek. Úgy gondolom, ha ma egy fiatal pályakezdő megkapná Scarpiát, Te lennél az első, aki hevesen ellenezné. Az persze lényeges különbség az összevetett két pályakezdésben, hogy míg Komlósi Ildikó maga adta vissza az érett hangot feltételező, súlyos szerepet, a nemrég elhunyt Petri Miklósra a nem önkéntes, bár hasonló fordulat deprimálóan hatott. Az alattomos betegség, amelynek később Petri Miklós reményteli karrierje áldozatul esett, gondolom, független volt Palló személyétől, aki 1958 őszétől már nem volt az Operaház igazgatója, és immár 36 éve van „a másik világban”.
Kedves Parampampoli! Megragadom azt a helyzetet, hogy ebben a topicban tájékoztattál Komlósi Ildikó Erkel-beli Amneris-bemutatkozásának történetéről, és arról nyomban állást is foglaltál: „Igaza volt!” Mármint Komlósinak abban, hogy egynéhány évvel a diplomázása után visszaadta Amneris szerepét, mert túl korainak tartotta akkori hangjához. Tehát a téma szerint itt ugyanúgy, de tekintettel a friss gyászeseményre, sokkal inkább helye van egy észrevételemnek, mint a Pantheonban. Nem lenne értelme felújítani egy éppen két évvel ezelőtti (2012-01-08) vitánkat, amely akkor sem vezetett eredményre, mert nem is vezethetett. Hiszen ha valakinek nem tetszik egy hang, amelyet csak felvételekről ismerhet, valakinek pedig tetszik, noha gyakorlatilag szintén csak felvételek alapján, ebben nem lehet – és nem is kell – közös nevezőre jutni. Ami pedig Palló Imre igazgatói és emberi tulajdonságait illeti, arról Te csak közvetett ismeretekkel rendelkezel, én jószerivel semmilyennel sem. De bármennyire hajlamos lennék is hitelt adni a fél évszázadosnál is régebbi eseményeknek, és függetlenítem magam a személyes elfogultsággal nem azonosítható, kedves gyerekkori emlékemtől, úgy gondolom, Palló Imre intézkedésében nem lehet kizárni azt az elvet és megfontolást, mely szerint vizsga után azonnal szerződtetett énekesre, új tagként, nem helyes azonnal kiosztani Scarpiát. Még akkor sem lehet kizárni, ha az igazgató történetesen baritonista volt és szintén birtokosa a szerepnek. Úgy gondolom, ha ma egy fiatal pályakezdő megkapná Scarpiát, Te lennél az első, aki hevesen ellenezné. Az persze lényeges különbség az összevetett két pályakezdésben, hogy míg Komlósi Ildikó maga adta vissza az érett hangot feltételező, súlyos szerepet, a nemrég elhunyt Petri Miklósra a nem önkéntes, bár hasonló fordulat deprimálóan hatott. Az alattomos betegség, amelynek később Petri Miklós reményteli karrierje áldozatul esett, gondolom, független volt Palló személyétől, aki 1958 őszétől már nem volt az Operaház igazgatója, és immár 36 éve van „a másik világban”.
4368 Búbánat 2014-01-13 00:01:30 [Válasz erre: 4367 detto 2014-01-12 22:44:55]
Az említett képek nemcsak az első emeletig hiányoznak a lépcsőfeljáró falairól: tovább, fel a második, a felső erkélyre vezető szintig a fal mindkét oldalán ott függtek a nagy művészeink portréi, fotói. Tényleg nagyon hiányoznak!!!
Az említett képek nemcsak az első emeletig hiányoznak a lépcsőfeljáró falairól: tovább, fel a második, a felső erkélyre vezető szintig a fal mindkét oldalán ott függtek a nagy művészeink portréi, fotói. Tényleg nagyon hiányoznak!!!
4367 detto 2014-01-12 22:44:55
T. Operaház! Az Erkel Színház felújítása óta időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre az előcsarnokban. Ellenben nem helyezték vissza az Operaház magánénekeseinek és magántáncosainak, karmestereinek fényképeit, amelyek művészek magánportréi voltak, a földszinttől az első emeletig a falakon. Ezt a szép hagyományt igazán visszállíthatnák!
T. Operaház! Az Erkel Színház felújítása óta időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre az előcsarnokban. Ellenben nem helyezték vissza az Operaház magánénekeseinek és magántáncosainak, karmestereinek fényképeit, amelyek művészek magánportréi voltak, a földszinttől az első emeletig a falakon. Ezt a szép hagyományt igazán visszállíthatnák!
4366 IVA 2014-01-12 21:57:06 [Válasz erre: 4362 IVA 2014-01-12 03:55:32]
Helyesbítések: A harmadik zavar természetesen a IV. felvonás első képe, tehát az opera utolsó előtti képének indulásakor történt. - függöny -
Helyesbítések: A harmadik zavar természetesen a IV. felvonás első képe, tehát az opera utolsó előtti képének indulásakor történt. - függöny -
4365 Myway 2014-01-12 19:14:08 [Válasz erre: 4364 oicka 2014-01-12 16:16:58]
Nagyon tetszik a megfogalmazás: az Erkel "ravatal- függönye" - sajnos borzalmas hangulata van, a régi "fos"-sárga is jobb volt!
Nagyon tetszik a megfogalmazás: az Erkel "ravatal- függönye" - sajnos borzalmas hangulata van, a régi "fos"-sárga is jobb volt!
4364 oicka 2014-01-12 16:16:58 [Válasz erre: 4362 IVA 2014-01-12 03:55:32]
Sajnos az Erkel "ravatal-függönye" már nem először makacsolja meg magát! Lehet, hogy a 'kisördög " beköltözése a hamarjában végzett felújítás eredménye.jó lenne minél hamarabb megválni tőle!
Sajnos az Erkel "ravatal-függönye" már nem először makacsolja meg magát! Lehet, hogy a 'kisördög " beköltözése a hamarjában végzett felújítás eredménye.jó lenne minél hamarabb megválni tőle!
4363 Héterő 2014-01-12 05:01:52 [Válasz erre: 4362 IVA 2014-01-12 03:55:32]
Nem tudni, mi okból...? Volt eset, amikor – nagyon helyesen – meg is magyarázta az "értő" közönségnek: az ária után lelkesen beletapsoltak a gyönyörű cselló-szólamba, hát hallgassák meg most, amit elmulasztottak.
Nem tudni, mi okból...? Volt eset, amikor – nagyon helyesen – meg is magyarázta az "értő" közönségnek: az ária után lelkesen beletapsoltak a gyönyörű cselló-szólamba, hát hallgassák meg most, amit elmulasztottak.
4362 IVA 2014-01-12 03:55:32 [Válasz erre: 3438 IVA 2013-04-21 06:22:57]
Aida – 2014. január 11. „Mostanában” kissé kalandos Aidákat fogok ki. A hivatkozott hozzászólásomban véleményezett 2013. április 20-án látott előadás után a most szombati is ilyen volt. A mobiltelefonok kikapcsolására felhívó figyelmeztetés előtt, szintén „mennyei” férfihang tudatta, hogy az időjárási körülmények következtében Fekete Attila művész úr betegen vállalta fellépését Radames szerepében. A közleményt taps fogadta, amely nyilván nem a művész betegségének, hanem áldozatkészségének szólt. Magam nem tapsoltam meg ezt, hiszen még a laikus számára is tudott, hogy az ilyen áldozat a közönség elnézése és elismerése mellett is kockázatos. Ez az (egyik) átka a tömbösített műsorrendnek, amelyben 11 nap alatt lezavarnak 8 Aidát! Hiába van 3 tenorista is használatban a szerepre, aki tegnap abszolválta, nyilván nem akarja másnap ismételni, illetve az sem, akinek két nap múlva kell elénekelnie. És persze az is lehet, hogy a váltótársak nem szabadok vagy nem elérhetők. A lényegre térve: Fekete Attila csak alig néhány megoldást nem kockáztatott, és kevés hangjánál volt érzékelhető az állapota. Ha nem tudjuk, tán észre sem vesszük, illetve magunktól is csak alkalmi problémára gyanakszunk. Szépen alakította szerepét. Nem tudni, mi okból, az első kép után Dénes István karmester valami, a közönség számára érthetetlen dolgot mutatott a zenekarnak, majd a templomjelenet húrpendülései előtt megismételtette az első kép – Aida áriája utáni – záró dallamát. A harmadik zavar a IV. felvonás utolsó képe indulásakor történt. A néhány ütemnyi, izgatott bevezető után az Erkel Színház új, ravatalozóba való függönye nem nyílt szét. A zenekar leállt, Dénes hátraszólt a közönségnek: „Most jön a ráadás.” A zene újraindul – a függöny nem nyílik –, a zene leáll. A függöny elé lép Döme István főügyelő, és közli, hogy a függöny vezérlőberendezése felmondta a szolgálatot, a hiba elhárításáig türelmünket kérik. Igen hamar a föggöny széjjelnyílik, indul az izgatott bevezető zene – ám Komlósi Ildikó nem jelenik meg a sziklasír tetején. Negyedszeri indításra azonban végre felhangzik a Vetélytársam hát megszökött, az aljas!, sajnos nem magyarul, és a villanyújságon is egész más a szöveg, de legalább rendben lezajlik az Aida. Elsősorban azért néztem újra, mert fülemben maradtak Sümegi Eszter tavaszi alakításának szép hangjai, biztos és csillogó magasságai: tudatosan váltottam jegyet az ő előadására. Tetszett most is, színpadi játéka valamivel árnyaltabbnak tűnt a múltkor kifogásoltnál. Vokális alakítására is azt mondom, sose halljak rosszabbat az Erkelben. Amennyivel kevésbé ünnepi minőségűnek, kissé halványabbnak tűnt, talán az ipari szériával magyarázható: erre céloztam feljebb, a blokkosított műsorrend másik átkára utalva. (Sümegi a múltkori, hihetetlen fonatrengetegénél szerényebb, ám valamilyen fémszalaggal bonyolított parókával játszott, ezúttal világosabbra festett bőrrel és szilveszteri bálra való sminkkel. Talán nem is lehetett rossz dolog rabszolgának lenni az egyiptomi udvarban, ha egy rangját titkoló fogoly ennyit foglalkozhatott a külsejével és ennyi ékszert viselhetett magán. Amneris helyében én áthelyeztettem volna a piramisépítkezésekhez, hogy megspóroljam mindhármunk tragédiáját.) Komlósi Ildikó az I. felvonásban azt az érzetemet keltette, hogy – mint már annyiszor – egy delelőjén túljutott mezzoszoprán Amnerisét fogom hallani. Ám a II. felvonásban, az Aidával való kettősben naggyá nőtt, szenvedélyes éneklése háttérbe parancsolta az iménti érzést. A szépséges opera szépséges fináléjának végén többnyire sajnálom, hogy az egymástól és az élettől búcsúzó szerelmespár éterbe szárnyaló kettőse után Amneris (többnyire mellezett) hangját hallom utolsóként, ám Komlósi Ildikó telten, gyönyörűen zengő Pace, t'implorója és játéka – tán most először – igazolta számomra Verdi leleményét. Ezúttal is tetszett Kálmándi Mihály Amonasrója, új élményként Kovács István (szakállasan is túl fiatalos megjelenésű) Királya, Kiss Péter Hírnöke. Fried Péter az est egyik kimagasló hangélményét nyújtotta Ramfis szerepében. A napi szereposztás (remélhetőleg megbízható) szórólapja jóvoltából lejegyezhetem a nem túl eredeti és jelentékeny balettbetét szólistáinak nevét: Szegő András címzetes magántáncos és Tabbouch Ali Viktor, Pőcze Eszter és Danielle Gould, Bedő Borisz és Hegyesi Gergely tánckari művészek feltétlenül dicséretet érdemelnek. A négy táncoslány csoportja feltehetően nem a tánctudásával, hanem a bájtalan koreográfiával és a tarka, de esetlen jelmezével azt a benyomást keltette, mintha olyan színház operaelőadását látnám, amelyiknek nincs saját tánckara...
Aida – 2014. január 11. „Mostanában” kissé kalandos Aidákat fogok ki. A hivatkozott hozzászólásomban véleményezett 2013. április 20-án látott előadás után a most szombati is ilyen volt. A mobiltelefonok kikapcsolására felhívó figyelmeztetés előtt, szintén „mennyei” férfihang tudatta, hogy az időjárási körülmények következtében Fekete Attila művész úr betegen vállalta fellépését Radames szerepében. A közleményt taps fogadta, amely nyilván nem a művész betegségének, hanem áldozatkészségének szólt. Magam nem tapsoltam meg ezt, hiszen még a laikus számára is tudott, hogy az ilyen áldozat a közönség elnézése és elismerése mellett is kockázatos. Ez az (egyik) átka a tömbösített műsorrendnek, amelyben 11 nap alatt lezavarnak 8 Aidát! Hiába van 3 tenorista is használatban a szerepre, aki tegnap abszolválta, nyilván nem akarja másnap ismételni, illetve az sem, akinek két nap múlva kell elénekelnie. És persze az is lehet, hogy a váltótársak nem szabadok vagy nem elérhetők. A lényegre térve: Fekete Attila csak alig néhány megoldást nem kockáztatott, és kevés hangjánál volt érzékelhető az állapota. Ha nem tudjuk, tán észre sem vesszük, illetve magunktól is csak alkalmi problémára gyanakszunk. Szépen alakította szerepét. Nem tudni, mi okból, az első kép után Dénes István karmester valami, a közönség számára érthetetlen dolgot mutatott a zenekarnak, majd a templomjelenet húrpendülései előtt megismételtette az első kép – Aida áriája utáni – záró dallamát. A harmadik zavar a IV. felvonás utolsó képe indulásakor történt. A néhány ütemnyi, izgatott bevezető után az Erkel Színház új, ravatalozóba való függönye nem nyílt szét. A zenekar leállt, Dénes hátraszólt a közönségnek: „Most jön a ráadás.” A zene újraindul – a függöny nem nyílik –, a zene leáll. A függöny elé lép Döme István főügyelő, és közli, hogy a függöny vezérlőberendezése felmondta a szolgálatot, a hiba elhárításáig türelmünket kérik. Igen hamar a föggöny széjjelnyílik, indul az izgatott bevezető zene – ám Komlósi Ildikó nem jelenik meg a sziklasír tetején. Negyedszeri indításra azonban végre felhangzik a Vetélytársam hát megszökött, az aljas!, sajnos nem magyarul, és a villanyújságon is egész más a szöveg, de legalább rendben lezajlik az Aida. Elsősorban azért néztem újra, mert fülemben maradtak Sümegi Eszter tavaszi alakításának szép hangjai, biztos és csillogó magasságai: tudatosan váltottam jegyet az ő előadására. Tetszett most is, színpadi játéka valamivel árnyaltabbnak tűnt a múltkor kifogásoltnál. Vokális alakítására is azt mondom, sose halljak rosszabbat az Erkelben. Amennyivel kevésbé ünnepi minőségűnek, kissé halványabbnak tűnt, talán az ipari szériával magyarázható: erre céloztam feljebb, a blokkosított műsorrend másik átkára utalva. (Sümegi a múltkori, hihetetlen fonatrengetegénél szerényebb, ám valamilyen fémszalaggal bonyolított parókával játszott, ezúttal világosabbra festett bőrrel és szilveszteri bálra való sminkkel. Talán nem is lehetett rossz dolog rabszolgának lenni az egyiptomi udvarban, ha egy rangját titkoló fogoly ennyit foglalkozhatott a külsejével és ennyi ékszert viselhetett magán. Amneris helyében én áthelyeztettem volna a piramisépítkezésekhez, hogy megspóroljam mindhármunk tragédiáját.) Komlósi Ildikó az I. felvonásban azt az érzetemet keltette, hogy – mint már annyiszor – egy delelőjén túljutott mezzoszoprán Amnerisét fogom hallani. Ám a II. felvonásban, az Aidával való kettősben naggyá nőtt, szenvedélyes éneklése háttérbe parancsolta az iménti érzést. A szépséges opera szépséges fináléjának végén többnyire sajnálom, hogy az egymástól és az élettől búcsúzó szerelmespár éterbe szárnyaló kettőse után Amneris (többnyire mellezett) hangját hallom utolsóként, ám Komlósi Ildikó telten, gyönyörűen zengő Pace, t'implorója és játéka – tán most először – igazolta számomra Verdi leleményét. Ezúttal is tetszett Kálmándi Mihály Amonasrója, új élményként Kovács István (szakállasan is túl fiatalos megjelenésű) Királya, Kiss Péter Hírnöke. Fried Péter az est egyik kimagasló hangélményét nyújtotta Ramfis szerepében. A napi szereposztás (remélhetőleg megbízható) szórólapja jóvoltából lejegyezhetem a nem túl eredeti és jelentékeny balettbetét szólistáinak nevét: Szegő András címzetes magántáncos és Tabbouch Ali Viktor, Pőcze Eszter és Danielle Gould, Bedő Borisz és Hegyesi Gergely tánckari művészek feltétlenül dicséretet érdemelnek. A négy táncoslány csoportja feltehetően nem a tánctudásával, hanem a bájtalan koreográfiával és a tarka, de esetlen jelmezével azt a benyomást keltette, mintha olyan színház operaelőadását látnám, amelyiknek nincs saját tánckara...
4361 IVA 2014-01-12 03:36:53 [Válasz erre: 4356 parampampoli 2014-01-11 10:32:03]
Kedves Parampampoli, köszönöm a pontos tájékoztatást.
Kedves Parampampoli, köszönöm a pontos tájékoztatást.
4360 IVA 2014-01-12 03:36:03 [Válasz erre: 4351 oicka 2014-01-10 14:45:24]
Csakugyan porosnak hat ez az Aida – de csak ne seprűzzék ki, mert félő, hogy rosszabb is jöhet a helyébe! Oláh Gusztáv Amneris-lakosztálya még megúszta a hatósági lakásleválasztást, Csikós Attilánál a kerevet és a királylányt legyező szolgák mintha egy cselédszobába szorultak volna. A rabszolgagyerekek (itt nem annyira gyerekek) mintha azért nem hátrálva távoznának, mert nincs helyük megfordulni. Nem tudom, hogyan kívánta ennek a bizodalomnak az udvari etikettje, mindenesetre a bevonulási jelenetben az Amneris hokedliját behozó szolga hátrálva távozik, ezért kívánatos lenne a következetesség. (Leginkább persze azért, mert a háttal kivonulás megindítóbb.) A túlméretezett sziklasír előbb sokat takar a papokból, később olyan szűkre szabja Amneris őrjöngésének a terét, hogy a papok súrolják, majd' fellökik szegényt. Egy következő felújítás, attól tartok, esetleg rókalyukba helyezné a cselekményt – Az Erkel Színház igazán nem kicsi színpadán. Gondos világítással talán többet lehetne kihozni ebből a szép, de elégtelenül variálható díszletből, ám az – a tavalyi előadással összevetve – esetlegesnek tűnik. És persze a színészvezetésre is ráférne a gondosság.
Csakugyan porosnak hat ez az Aida – de csak ne seprűzzék ki, mert félő, hogy rosszabb is jöhet a helyébe! Oláh Gusztáv Amneris-lakosztálya még megúszta a hatósági lakásleválasztást, Csikós Attilánál a kerevet és a királylányt legyező szolgák mintha egy cselédszobába szorultak volna. A rabszolgagyerekek (itt nem annyira gyerekek) mintha azért nem hátrálva távoznának, mert nincs helyük megfordulni. Nem tudom, hogyan kívánta ennek a bizodalomnak az udvari etikettje, mindenesetre a bevonulási jelenetben az Amneris hokedliját behozó szolga hátrálva távozik, ezért kívánatos lenne a következetesség. (Leginkább persze azért, mert a háttal kivonulás megindítóbb.) A túlméretezett sziklasír előbb sokat takar a papokból, később olyan szűkre szabja Amneris őrjöngésének a terét, hogy a papok súrolják, majd' fellökik szegényt. Egy következő felújítás, attól tartok, esetleg rókalyukba helyezné a cselekményt – Az Erkel Színház igazán nem kicsi színpadán. Gondos világítással talán többet lehetne kihozni ebből a szép, de elégtelenül variálható díszletből, ám az – a tavalyi előadással összevetve – esetlegesnek tűnik. És persze a színészvezetésre is ráférne a gondosság.
4359 detto 2014-01-11 23:15:02 [Válasz erre: 4357 Búbánat 2014-01-11 13:20:59]
"P.R." a Föld," P.R." a minden…..
"P.R." a Föld," P.R." a minden…..
4358 Búbánat 2014-01-11 13:26:23 [Válasz erre: 4352 pinocchio 2014-01-10 16:42:39]
Tedd még hozzá: Sümegi Aidát énekelt 2004 nyarán a St. Margarethen Festivalon. Kitűnő előadás volt, látványos szabadtéri előadás, elefántokkal,miegymással,hatalmas statisztériával, DVD-n is kijött.
Tedd még hozzá: Sümegi Aidát énekelt 2004 nyarán a St. Margarethen Festivalon. Kitűnő előadás volt, látványos szabadtéri előadás, elefántokkal,miegymással,hatalmas statisztériával, DVD-n is kijött.
4357 Búbánat 2014-01-11 13:20:59 [Válasz erre: 4351 oicka 2014-01-10 14:45:24]
Nem tudom, az Operaház honlapjának szerkesztői részéről miért ez a felhajtás az Aida mostani szereposztásának kiemelt "reklámozása" tekintetében? A főbb szerepekben Sümegi Eszter, Fekete Attila, Komlósi Ildikó adták 2011. december 18-án. Ugyancsak Dénes István vezényletével láttam az operát 2013. április 18-án, már az újra megnyitott Erkel Színházban, szintén Sümegivel, Feketével és Komlósival. És úgy, mint tegnap, a Király szerepében akkor is már Berczelly István énekelt. Igaz, Amonasrót mindkét alkalommal Fokanov alakította, a főpapot Palerdi András. Tehát leszámítva Kálmándi Mihály és Fried Péter beállását, semmi rendkívülit nem látok a mostani Aida-sorozat eme szereposztásában - hiszen tavaly és három éve is, ugyanezekkel az énekesekkel adták elő a darabot. Ott voltam, és élveztem a produkciókat. Most nem tervezem az Aidát velük megint megnézni.
Nem tudom, az Operaház honlapjának szerkesztői részéről miért ez a felhajtás az Aida mostani szereposztásának kiemelt "reklámozása" tekintetében? A főbb szerepekben Sümegi Eszter, Fekete Attila, Komlósi Ildikó adták 2011. december 18-án. Ugyancsak Dénes István vezényletével láttam az operát 2013. április 18-án, már az újra megnyitott Erkel Színházban, szintén Sümegivel, Feketével és Komlósival. És úgy, mint tegnap, a Király szerepében akkor is már Berczelly István énekelt. Igaz, Amonasrót mindkét alkalommal Fokanov alakította, a főpapot Palerdi András. Tehát leszámítva Kálmándi Mihály és Fried Péter beállását, semmi rendkívülit nem látok a mostani Aida-sorozat eme szereposztásában - hiszen tavaly és három éve is, ugyanezekkel az énekesekkel adták elő a darabot. Ott voltam, és élveztem a produkciókat. Most nem tervezem az Aidát velük megint megnézni.
4356 parampampoli 2014-01-11 10:32:03 [Válasz erre: 4355 IVA 2014-01-11 02:21:43]
Amnerist Petrovics Emil osztotta ki Komlósi Ildikóra a 80-as évek második felében, az énekesnő ellenkezése ellenére, aki túl korainak tartotta a feladatot akkori hangjához. (Igaza volt!) Nem tudom, pontosan hányszor énekelte, max 1-2-szer, de utána vissza is adta. Majd később külföldre szerződve találkozott újra a szereppel. Egyszóval 30 évvel ezelőtti debütálásról szó sincs.
Amnerist Petrovics Emil osztotta ki Komlósi Ildikóra a 80-as évek második felében, az énekesnő ellenkezése ellenére, aki túl korainak tartotta a feladatot akkori hangjához. (Igaza volt!) Nem tudom, pontosan hányszor énekelte, max 1-2-szer, de utána vissza is adta. Majd később külföldre szerződve találkozott újra a szereppel. Egyszóval 30 évvel ezelőtti debütálásról szó sincs.
4355 IVA 2014-01-11 02:21:43 [Válasz erre: 4352 pinocchio 2014-01-10 16:42:39]
»Amneris szerepét négy alkalommal Komlósi Ildikó énekli. Nemzetközi hírű mezzoszopránunk, aki a New York-i Metropolitan után lép ismét színpadra Budapesten, pályája egyik meghatározó pillanatát ünnepli majd a 14-ei előadáson: „Épp 30 évvel ezelőtt, január 13-án írtam alá operaházi szerződésemet, még végzős akadémistaként, és mivel az Operát akkor éppen felújították, az Erkelben debütáltam Amnerisként. Tehát szinte napra pontosan három évtizede indult el a pályám itt, ezeken a deszkákon, éppen ebben a szerepben. Ezzel kezdődött a világkarrierem, tehát az Erkelbe minden lehetséges értelemben „hazajövök” – vall a jubileumról Komlósi Ildikó.« Hogy mikor írta alá operaházi szerződését Komlósi Ildikó, azt valószínűleg ő tudja legjobban. Más egyéb nem pontos. Tény, hogy 1980 őszétől 1984 őszéig tartott az Operaház felújítása, de tévedés, hogy az énekesnő pályája 1983. januárjában éppen Amneris szerepében indult el, az Erkel Színház deszkáin. Teljes szerepben, valóban végzős akadémistaként, 1983. június 8án, Prokofjev Eljegyzés a kolostorban c. operájának bemutatóján lépett fel. Amnerisszel lehet, hogy már az 1982. július 2-i operavizsgán, de inkább csak az 1983. július 3-i operavizsgán vizsgázott, de nem a teljes szereppel, nem komplett előadásban. Alakítása kétségtelenül már akkor kiáltott az után, hogy övé legyen a szerep, mégis jó pár év telt el addig. Előbb (1984. június 22-én) került sor bemutatkozására Verdi Requiemjében, majd Octavian szerepében, A rózsalovag felújításának másodpremierjén, 1985. december 23-án. Biztos vagyok abban, hogy a Domingo fellépésével fémjelzett 1987. április Aida-előadás időszakában még sehol sem volt Komlósi Amnerise az Erkel Színházban, sőt még 1988-ban sem. Ha mégis úgy lenne, hogy – az Operaház beharangozójával, illetve Komlósi vallomásával egyezően – „szinte napra pontosan három évtizede indult el a” pályája „ezeken a deszkákon, éppen ebben a szerepben”, akkor csakis beugrás történhetett, amelynek semmilyen előrejelzése és semmilyen visszhangja nem volt. Az Aida egyébként nem az Operaház felújítása miatt ment az Erkelben: abban az időben az Aida – Mikó András rendezése – sohasem ment az Operában.
»Amneris szerepét négy alkalommal Komlósi Ildikó énekli. Nemzetközi hírű mezzoszopránunk, aki a New York-i Metropolitan után lép ismét színpadra Budapesten, pályája egyik meghatározó pillanatát ünnepli majd a 14-ei előadáson: „Épp 30 évvel ezelőtt, január 13-án írtam alá operaházi szerződésemet, még végzős akadémistaként, és mivel az Operát akkor éppen felújították, az Erkelben debütáltam Amnerisként. Tehát szinte napra pontosan három évtizede indult el a pályám itt, ezeken a deszkákon, éppen ebben a szerepben. Ezzel kezdődött a világkarrierem, tehát az Erkelbe minden lehetséges értelemben „hazajövök” – vall a jubileumról Komlósi Ildikó.« Hogy mikor írta alá operaházi szerződését Komlósi Ildikó, azt valószínűleg ő tudja legjobban. Más egyéb nem pontos. Tény, hogy 1980 őszétől 1984 őszéig tartott az Operaház felújítása, de tévedés, hogy az énekesnő pályája 1983. januárjában éppen Amneris szerepében indult el, az Erkel Színház deszkáin. Teljes szerepben, valóban végzős akadémistaként, 1983. június 8án, Prokofjev Eljegyzés a kolostorban c. operájának bemutatóján lépett fel. Amnerisszel lehet, hogy már az 1982. július 2-i operavizsgán, de inkább csak az 1983. július 3-i operavizsgán vizsgázott, de nem a teljes szereppel, nem komplett előadásban. Alakítása kétségtelenül már akkor kiáltott az után, hogy övé legyen a szerep, mégis jó pár év telt el addig. Előbb (1984. június 22-én) került sor bemutatkozására Verdi Requiemjében, majd Octavian szerepében, A rózsalovag felújításának másodpremierjén, 1985. december 23-án. Biztos vagyok abban, hogy a Domingo fellépésével fémjelzett 1987. április Aida-előadás időszakában még sehol sem volt Komlósi Amnerise az Erkel Színházban, sőt még 1988-ban sem. Ha mégis úgy lenne, hogy – az Operaház beharangozójával, illetve Komlósi vallomásával egyezően – „szinte napra pontosan három évtizede indult el a” pályája „ezeken a deszkákon, éppen ebben a szerepben”, akkor csakis beugrás történhetett, amelynek semmilyen előrejelzése és semmilyen visszhangja nem volt. Az Aida egyébként nem az Operaház felújítása miatt ment az Erkelben: abban az időben az Aida – Mikó András rendezése – sohasem ment az Operában.
4354 Spangel Péter 2014-01-10 21:25:11 [Válasz erre: 4353 Spangel Péter 2014-01-10 21:24:47]
Valóban,
Valóban,
4353 Spangel Péter 2014-01-10 21:24:47 [Válasz erre: 4351 oicka 2014-01-10 14:45:24]
Balóban, szerintem is kiváló előadás volt. Ilyen teljesítmények hallatán a "fagyos" közönség is kénytelen volt "olvadni". Valami elkezdődött...
Balóban, szerintem is kiváló előadás volt. Ilyen teljesítmények hallatán a "fagyos" közönség is kénytelen volt "olvadni". Valami elkezdődött...
4352 pinocchio 2014-01-10 16:42:39
Csak a rend kedvéért: Az Operaház honlap ajánlója felsorolja néhány Aidában szereplő énekes külföldi fellépését. [url]http://www.opera.hu/hu/news/Aida_vilagsztarokkal_az_Erkelben;Aida világsztárokkal az Erkelben[/url] Hozzátenném,hogy Sümegi Eszter Barcelonában, Torontoban és Pittsburg-ben is énekelte Aida szerepét. Fried Péter ha jól tudom Amsterdamban, Nizza-ban énekelte Ramfist, továbbá élő sat tv közvetítésben lehetett látni a Pulai Opera Festival Aidájának Ramfisaként.
Csak a rend kedvéért: Az Operaház honlap ajánlója felsorolja néhány Aidában szereplő énekes külföldi fellépését. [url]http://www.opera.hu/hu/news/Aida_vilagsztarokkal_az_Erkelben;Aida világsztárokkal az Erkelben[/url] Hozzátenném,hogy Sümegi Eszter Barcelonában, Torontoban és Pittsburg-ben is énekelte Aida szerepét. Fried Péter ha jól tudom Amsterdamban, Nizza-ban énekelte Ramfist, továbbá élő sat tv közvetítésben lehetett látni a Pulai Opera Festival Aidájának Ramfisaként.
4351 oicka 2014-01-10 14:45:24
Tegnap este nagyszerű Aida előadást láthattam, hallhattam. Talán már 25 éve is van, hogy megy ez a "poros" Nagy Viktor rendezte előadás. Mégsem mondható, hogy ki kellene seprűzni. Annál is inkább, mert az énekesek közül az Operaház talán a legjobb erőit vonultatta fel. Sümegi Eszter a címszerepben az előadás leg-legje volt, jelenleg klasszis számba megy alakítása. Ahogy azt az eleinte "fagyos" közönség végül ki is fejezte számára szűnni nem akaró tapsával. Radames,- Fekete Attila szívembe lopta magát a románc záró 'b'-jének tökéletes decrescendo-jával.(Simándy óta nem tudta ezt igy szinte senki.(-És rögtön megbocsájtottam a fránya Norma-gikszert). Komlósi Ildikó (már-már) túl rutinos Amnerisként a tőle elvárt nagyszerű formát hozta. Külön gratuláció a Király szólamát tökéletesen elóadó Berczelly Istvánnak. Még talán régi szerepét, az Amonasrot is képes lenne elénekelni, lehet, hogy érdemes lenne az Operaháznak ezt megtudakolnia,ha jól utánanéztem, jövőre 50 éve lesz a pályán. Tegnap este Kálmándy Mihály abszolválta Amonasro szerepét, nekem néha mesterkélt sötétítéssel, és fénytelenebb magassággal, de ez az én fülem, egyébként meggyőző erővel. Nagy öröm volt újra az Operaház, ill. Erkel színpadán látni és hallani Fried Pétert, aki kormos basszusával Ramfis szerepét énekelte, egész frenetikus ítélkezési jelenettel,amit így még sosem hallottam talán, úgy nyomott be a hangja a székbe. A zenekar érzékenyen reagált Dénes István pálcájára, aki remek tempókkal és dinamikai árnyalásokkal szólatatta meg a darabot. ( A máik szerposztást is meghallgatom, akkor majd arról is írok)
Tegnap este nagyszerű Aida előadást láthattam, hallhattam. Talán már 25 éve is van, hogy megy ez a "poros" Nagy Viktor rendezte előadás. Mégsem mondható, hogy ki kellene seprűzni. Annál is inkább, mert az énekesek közül az Operaház talán a legjobb erőit vonultatta fel. Sümegi Eszter a címszerepben az előadás leg-legje volt, jelenleg klasszis számba megy alakítása. Ahogy azt az eleinte "fagyos" közönség végül ki is fejezte számára szűnni nem akaró tapsával. Radames,- Fekete Attila szívembe lopta magát a románc záró 'b'-jének tökéletes decrescendo-jával.(Simándy óta nem tudta ezt igy szinte senki.(-És rögtön megbocsájtottam a fránya Norma-gikszert). Komlósi Ildikó (már-már) túl rutinos Amnerisként a tőle elvárt nagyszerű formát hozta. Külön gratuláció a Király szólamát tökéletesen elóadó Berczelly Istvánnak. Még talán régi szerepét, az Amonasrot is képes lenne elénekelni, lehet, hogy érdemes lenne az Operaháznak ezt megtudakolnia,ha jól utánanéztem, jövőre 50 éve lesz a pályán. Tegnap este Kálmándy Mihály abszolválta Amonasro szerepét, nekem néha mesterkélt sötétítéssel, és fénytelenebb magassággal, de ez az én fülem, egyébként meggyőző erővel. Nagy öröm volt újra az Operaház, ill. Erkel színpadán látni és hallani Fried Pétert, aki kormos basszusával Ramfis szerepét énekelte, egész frenetikus ítélkezési jelenettel,amit így még sosem hallottam talán, úgy nyomott be a hangja a székbe. A zenekar érzékenyen reagált Dénes István pálcájára, aki remek tempókkal és dinamikai árnyalásokkal szólatatta meg a darabot. ( A máik szerposztást is meghallgatom, akkor majd arról is írok)
4350 IVA 2014-01-08 04:54:39 [Válasz erre: 4349 Búbánat 2014-01-07 14:27:00]
Jó a kritika címe, és különben is... Fájdalmas volt a képen viszontlátnom a Haramiák Amáliájának jelmezét, amelyet már-már jótékonyan elfeledtem volna.
Jó a kritika címe, és különben is... Fájdalmas volt a képen viszontlátnom a Haramiák Amáliájának jelmezét, amelyet már-már jótékonyan elfeledtem volna.
4349 Búbánat 2014-01-07 14:27:00
[url] http://operavilag.net/kiemelt/vadregenyek/; Vadregények [/url] Opera Világ, 2014. január 6. Verdi Schiller-trilógiája az Erkel Színházban, 2013. november 29-december 1. A Kolozsvári Magyar Opera és a Magyar Állami Operaház közös produkciójáról ÁDÁM TÜNDE írt kritikát
[url] http://operavilag.net/kiemelt/vadregenyek/; Vadregények [/url] Opera Világ, 2014. január 6. Verdi Schiller-trilógiája az Erkel Színházban, 2013. november 29-december 1. A Kolozsvári Magyar Opera és a Magyar Állami Operaház közös produkciójáról ÁDÁM TÜNDE írt kritikát
4348 Búbánat 2013-12-31 13:35:52
Ma este a Bartók Rádióban 19.30 - 21.10 Erkel Gála Erkel Színház, 2013. november 7. Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karig. Szabó Sípos Máté), Gyermekkórusa (karig. Gupcsó Gyöngyvér) István Király Operakórus (karig. Somogyváry Ákos) Vezényelnek: Medveczky Ádám, Dénes István és Kocsár Balázs I. Erkel: 1.) Magyar Cantate (ea. Kertesi Ingrid, Dobi Kiss Veronika, Horváth István, Jekl László, István Király Operakórus, karig. Somogyvári Ákos) 2.) Hunyadi László a. Palotás b. Cabaletta, III. felv. (ea. Szakács Ildikó, vez. Medveczky) c. Gara nádor áriája, II. felv. (ea. Bretz Gábor, vez. Medveczky) d. Az I. felvonás fináléja (ea. Horváth István, énekkar, vez. Medveczky), 3.) Brankovics György - a címszereplő áriája, II. felv. (ea. Kováts Kolos, vez. Dénes) 4.) Bánk bán a. Bánk áriája, II. felv. (ea. Kiss B. Attila, vez. Dénes) b. Gertrúd és Bánk kettőse, II. felv. (ea. Horváth István, Fekete Attila, Wiedemann Bernadett, vez. Dénes) c. Bordal, I. felv. (ea. Kálmándi Mihály, István Király Operakórus) d. Bánk és Petur kettőse (ea. Bándi János, Berczelly István, vez. Dénes) II. Kodály: Háry János 1. Bécsi harangjáték (vez. Medveczky) 2. ABCD (gyermekkórus, vez. Medveczky) III. Ránki György: Pomádé király új ruhája - Készülj népem (ea. Palerdi András, gyermekkórus, vez. Medveczky) IV. Goldmark - Seregi: A makrancos Kata - Pas de deux (vez. Kocsár) V. Hubay: A cremonai hegedűs - hegedűszóló (Puskás Rodrigo - hegedű, vez. Kocsár) VI. Lehár: Cigányszerelem - Ilona dala (ea. Fodor Beatrix, énekkar, vez. Kocsár) VII. Kacsóh: János vitéz - Bagó dala, II. felv. (ea. Szegedi Csaba, vez. Dénes) VIII. Kodály: 1. Háry János - Intermezzo (vez. Dénes) 2. Székely fonó a. A csitári hegyek alatt (ea. Rősler Orsolya Hajnalka, László Boldizsár, vez. Medveczky) b. Zárójelenet (ea. Frankó Tünde, Sánta Jolán, Berkes János, Gurbán János, énekkar, vez. Medveczky)
Ma este a Bartók Rádióban 19.30 - 21.10 Erkel Gála Erkel Színház, 2013. november 7. Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karig. Szabó Sípos Máté), Gyermekkórusa (karig. Gupcsó Gyöngyvér) István Király Operakórus (karig. Somogyváry Ákos) Vezényelnek: Medveczky Ádám, Dénes István és Kocsár Balázs I. Erkel: 1.) Magyar Cantate (ea. Kertesi Ingrid, Dobi Kiss Veronika, Horváth István, Jekl László, István Király Operakórus, karig. Somogyvári Ákos) 2.) Hunyadi László a. Palotás b. Cabaletta, III. felv. (ea. Szakács Ildikó, vez. Medveczky) c. Gara nádor áriája, II. felv. (ea. Bretz Gábor, vez. Medveczky) d. Az I. felvonás fináléja (ea. Horváth István, énekkar, vez. Medveczky), 3.) Brankovics György - a címszereplő áriája, II. felv. (ea. Kováts Kolos, vez. Dénes) 4.) Bánk bán a. Bánk áriája, II. felv. (ea. Kiss B. Attila, vez. Dénes) b. Gertrúd és Bánk kettőse, II. felv. (ea. Horváth István, Fekete Attila, Wiedemann Bernadett, vez. Dénes) c. Bordal, I. felv. (ea. Kálmándi Mihály, István Király Operakórus) d. Bánk és Petur kettőse (ea. Bándi János, Berczelly István, vez. Dénes) II. Kodály: Háry János 1. Bécsi harangjáték (vez. Medveczky) 2. ABCD (gyermekkórus, vez. Medveczky) III. Ránki György: Pomádé király új ruhája - Készülj népem (ea. Palerdi András, gyermekkórus, vez. Medveczky) IV. Goldmark - Seregi: A makrancos Kata - Pas de deux (vez. Kocsár) V. Hubay: A cremonai hegedűs - hegedűszóló (Puskás Rodrigo - hegedű, vez. Kocsár) VI. Lehár: Cigányszerelem - Ilona dala (ea. Fodor Beatrix, énekkar, vez. Kocsár) VII. Kacsóh: János vitéz - Bagó dala, II. felv. (ea. Szegedi Csaba, vez. Dénes) VIII. Kodály: 1. Háry János - Intermezzo (vez. Dénes) 2. Székely fonó a. A csitári hegyek alatt (ea. Rősler Orsolya Hajnalka, László Boldizsár, vez. Medveczky) b. Zárójelenet (ea. Frankó Tünde, Sánta Jolán, Berkes János, Gurbán János, énekkar, vez. Medveczky)
4347 Búbánat 2013-12-30 15:25:50 [Válasz erre: 4346 Spangel Péter 2013-12-30 15:20:35]
Úgy akkor ebben páholyban élvezte a Nabuccót Pinchas Steinberg.
Úgy akkor ebben páholyban élvezte a Nabuccót Pinchas Steinberg.
4346 Spangel Péter 2013-12-30 15:20:35 [Válasz erre: 4345 Búbánat 2013-12-30 15:16:04]
Úgy tudom, igen.
Úgy tudom, igen.
4345 Búbánat 2013-12-30 15:16:04 [Válasz erre: 4344 Spangel Péter 2013-12-30 14:37:47]
Pontosítom ezt: a zenekari árok felett jobbra, az első emeletire páholyra gondoltam. Ez most ott a proscenium-páholy?
Pontosítom ezt: a zenekari árok felett jobbra, az első emeletire páholyra gondoltam. Ez most ott a proscenium-páholy?
4344 Spangel Péter 2013-12-30 14:37:47 [Válasz erre: 4343 Búbánat 2013-12-29 14:32:46]
Hol van az Erkelben színpad feletti páholy?
Hol van az Erkelben színpad feletti páholy?
4343 Búbánat 2013-12-29 14:32:46 [Válasz erre: 4307 Búbánat 2013-12-15 14:32:30]
Pompás Nabuccót láthattunk tegnap délután az Erkel Színházban! Parampampoli fórumtársunk egy előző Nabucco-előadásról írt beszámolója a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicban olvasható; felesleges ismétlésekbe bocsátkoznom, hiszen annak minden megállapítása erre az előadásra is mérvadó. Hozzáteszem, hogy Dénes István lendületesebben vezényelt, mint a főpróbán a zenekart dirigáló Moshe Atzmon. Nagy siker volt!!! Dénes István – Kálmándi Mihály, Horváth István, Palerdy András, Boross Csilla, Gál Erika, Cserhalmi Ferenc (Baál főpapja), Abdallo (Ujvári Gergely), Anna (Miksch Adrienn), Szólót táncolt: Szabó Barbara Megjegyzem, a színpad feletti páholyában megtekintette az előadást – ha jól láttam - Pinchas Steinberg karmester is.
Pompás Nabuccót láthattunk tegnap délután az Erkel Színházban! Parampampoli fórumtársunk egy előző Nabucco-előadásról írt beszámolója a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? című topicban olvasható; felesleges ismétlésekbe bocsátkoznom, hiszen annak minden megállapítása erre az előadásra is mérvadó. Hozzáteszem, hogy Dénes István lendületesebben vezényelt, mint a főpróbán a zenekart dirigáló Moshe Atzmon. Nagy siker volt!!! Dénes István – Kálmándi Mihály, Horváth István, Palerdy András, Boross Csilla, Gál Erika, Cserhalmi Ferenc (Baál főpapja), Abdallo (Ujvári Gergely), Anna (Miksch Adrienn), Szólót táncolt: Szabó Barbara Megjegyzem, a színpad feletti páholyában megtekintette az előadást – ha jól láttam - Pinchas Steinberg karmester is.
4342 IVA 2013-12-24 04:10:10
Az Erkel Színház homlokzatán a szuggesztív tekintetű Bretz Gábor (Cipolla, Kékszakállú) helyére a János vitéz, a Rigoletto plakátjának helyére a Szöktetés a szerájból molinója került.
Az Erkel Színház homlokzatán a szuggesztív tekintetű Bretz Gábor (Cipolla, Kékszakállú) helyére a János vitéz, a Rigoletto plakátjának helyére a Szöktetés a szerájból molinója került.
4341 IVA 2013-12-24 04:09:07 [Válasz erre: 4340 oberon 2013-12-22 13:32:44]
Eszembe jut Lukin Márta, akit valamikor a televízióban láttam, amint zongorával előadja (nem az Habanerát, hanem) a Seguidillát. Nemhogy két sorral, de már a dal kezdő sorát megelőlegező zenekari (zongorás) bevezető alatt is elbűvölt: a szereppel azonosuló tekintetével. Sajnos ebből még nem tudom, milyen Carmen lehetett (vagy lehetett volna).
Eszembe jut Lukin Márta, akit valamikor a televízióban láttam, amint zongorával előadja (nem az Habanerát, hanem) a Seguidillát. Nemhogy két sorral, de már a dal kezdő sorát megelőlegező zenekari (zongorás) bevezető alatt is elbűvölt: a szereppel azonosuló tekintetével. Sajnos ebből még nem tudom, milyen Carmen lehetett (vagy lehetett volna).
4340 oberon 2013-12-22 13:32:44 [Válasz erre: 4338 IVA 2013-12-21 04:34:51]
Én most is csak megírtam azt, amit láttam-hallottam. Se többet, se kevesebbet. Csak mellékesen: ahhoz, hogy valakiről kiderüljön, van-e erotikus kisugárzása, alkalmas-e Carmen szerepére, mint előadó (nem hangilag, hanem figurában) nem kell rendezés, jelmez, díszlet, világítás. Elég két sort előadnia a Habanerá-ból, akár zongorával.
Én most is csak megírtam azt, amit láttam-hallottam. Se többet, se kevesebbet. Csak mellékesen: ahhoz, hogy valakiről kiderüljön, van-e erotikus kisugárzása, alkalmas-e Carmen szerepére, mint előadó (nem hangilag, hanem figurában) nem kell rendezés, jelmez, díszlet, világítás. Elég két sort előadnia a Habanerá-ból, akár zongorával.
