4489 Momo 2014-02-15 01:42:32 [Válasz erre: 4486 Aurora 2014-02-15 01:08:31]
Ami a Bájitalt illeti: Ez egy korábbi felvétel, a Thália Színházból. Sólyom Nagy Sándor és az Operaház énekkara van a képen. [url]http://operavilag.net/budapest/repertoarszemle-xiv/;Itt[/url] van kritika a 2008-as sorozatról.
Ami a Bájitalt illeti: Ez egy korábbi felvétel, a Thália Színházból. Sólyom Nagy Sándor és az Operaház énekkara van a képen. [url]http://operavilag.net/budapest/repertoarszemle-xiv/;Itt[/url] van kritika a 2008-as sorozatról.
4487 Aurora 2014-02-15 01:12:45 [Válasz erre: 4486 Aurora 2014-02-15 01:08:31]
az olaszból lett magyar [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41021/Donizetti_Szerelmi_bajital;zászló[/url] kimaradtaz előbb
az olaszból lett magyar [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41021/Donizetti_Szerelmi_bajital;zászló[/url] kimaradtaz előbb
4486 Aurora 2014-02-15 01:08:31
Nekem tetszett a Szerelmi bájital és a Szöktetés a szerájból is, igaz, előbbi sokkal jobban. Szórakoztató volt. Az előadás elején meglepődtem a magyar változaton, de jól esett így hallani. Nemcsak hiányos, de pontatlan is a műsorlap; nagyon egyszerű a kettőspont után kitörölni a nevet, és egy másikat írni helyette a magyar nyelvű feliratokhoz. Pontatlan a honlap is; miszerint az előadás este tízig tart. Erre is számítottam, mert előző nap a Szöktetésnél jól volt feltüntetve az előadás tartama. Eme illetékesek valóban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen nyelven megy a darab és meddig tart? Nem a szövegnyelv volt az egyetlen magyarosítás. [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41023/Donizetti_Szerelmi_bajital;Magyar kerékpár[/url] gurult be, olaszból lett magyar [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41021/Donizetti_Szerelmi_bajital;zászló[/url] lengett. Ámbár nem az általam látott előadásról valók a képek, a bicikli hasonlóan festett. Tudja valaki, kik szerepelnek rajta? Az előadás vége felé járva kissé kizökkentő volt a lámpagyújtás, de reményt keltő is egyben, hogy talán mi is kapunk a csodaszerből, amit a szereplő lányok osztogattak kosarukból. A [url]http://www.youtube.com/watch?v=hD_GxJurOPQ&feature=youtu.be;Szöktetés a szerájból[/url] előadás sava-borsa számomra Konstanze és Ozmin éneke és játéka volt. Kolonits Klára fantasztikusan énekelt, Szvétek Lászlónak még nem láttam ilyen jó alakítását, bár lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nem tartok a kétezredik alakomnál, de abban egyetértek svaler-rel, hogy az első fél óra gyengébb volt szerdán. Számomra Belmonte alakítása volt unalmas. Találkoztam már zavaróan rossz világítással az Erkelben, de erre ezúttal nincs panaszom. Viszont rettenetesen zavart a sok, egymás hegyén-hátán lévő világítólámpa kattogása. Felváltava; hol balról, hol jobbról. Talán túlmelegedtek(?). Ez nem tűnt fel valakinek? Engem többször is kizökkentett. A zenekar mindkét este tetszett. Mindenesetre a szerdai és csütörtöki előadás is nagy sikert aratott, amennyiben ezt a taps alapján ítéljük meg.
Nekem tetszett a Szerelmi bájital és a Szöktetés a szerájból is, igaz, előbbi sokkal jobban. Szórakoztató volt. Az előadás elején meglepődtem a magyar változaton, de jól esett így hallani. Nemcsak hiányos, de pontatlan is a műsorlap; nagyon egyszerű a kettőspont után kitörölni a nevet, és egy másikat írni helyette a magyar nyelvű feliratokhoz. Pontatlan a honlap is; miszerint az előadás este tízig tart. Erre is számítottam, mert előző nap a Szöktetésnél jól volt feltüntetve az előadás tartama. Eme illetékesek valóban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen nyelven megy a darab és meddig tart? Nem a szövegnyelv volt az egyetlen magyarosítás. [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41023/Donizetti_Szerelmi_bajital;Magyar kerékpár[/url] gurult be, olaszból lett magyar [url] http://pb.jegy.hu/hungary/images/41021/Donizetti_Szerelmi_bajital;zászló[/url] lengett. Ámbár nem az általam látott előadásról valók a képek, a bicikli hasonlóan festett. Tudja valaki, kik szerepelnek rajta? Az előadás vége felé járva kissé kizökkentő volt a lámpagyújtás, de reményt keltő is egyben, hogy talán mi is kapunk a csodaszerből, amit a szereplő lányok osztogattak kosarukból. A [url]http://www.youtube.com/watch?v=hD_GxJurOPQ&feature=youtu.be;Szöktetés a szerájból[/url] előadás sava-borsa számomra Konstanze és Ozmin éneke és játéka volt. Kolonits Klára fantasztikusan énekelt, Szvétek Lászlónak még nem láttam ilyen jó alakítását, bár lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nem tartok a kétezredik alakomnál, de abban egyetértek svaler-rel, hogy az első fél óra gyengébb volt szerdán. Számomra Belmonte alakítása volt unalmas. Találkoztam már zavaróan rossz világítással az Erkelben, de erre ezúttal nincs panaszom. Viszont rettenetesen zavart a sok, egymás hegyén-hátán lévő világítólámpa kattogása. Felváltava; hol balról, hol jobbról. Talán túlmelegedtek(?). Ez nem tűnt fel valakinek? Engem többször is kizökkentett. A zenekar mindkét este tetszett. Mindenesetre a szerdai és csütörtöki előadás is nagy sikert aratott, amennyiben ezt a taps alapján ítéljük meg.
4485 Janus 2014-02-15 00:01:58 [Válasz erre: 4484 svaler 2014-02-14 22:33:14]
Szombaton az első előadáson ennél egy fokkal jobb volt a helyzet. És a jegyek nagyját is eladták. Bár ami igaz, az igaz: a Házban a régóta futó rendezéseket senki sem tartja karban megfelelő módon. Időről-időre felfrissítik őket, de ennek folyamatnak kellene lenni, hogy a közönség ne érzékelhesse elfáradtnak a produkciókat, nem pedig egy felújítás szerű eseménynek.
Szombaton az első előadáson ennél egy fokkal jobb volt a helyzet. És a jegyek nagyját is eladták. Bár ami igaz, az igaz: a Házban a régóta futó rendezéseket senki sem tartja karban megfelelő módon. Időről-időre felfrissítik őket, de ennek folyamatnak kellene lenni, hogy a közönség ne érzékelhesse elfáradtnak a produkciókat, nem pedig egy felújítás szerű eseménynek.
4484 svaler 2014-02-14 22:33:14 [Válasz erre: 4482 Janus 2014-02-14 20:12:05]
Nincs köztünk vita: közepes színvonalú előadás volt. Jó iparosokat láttunk/hallottunk. Csakhogy ez így nem művészet, ezért kár elmenni az előadásra. Én nem a világszínvonalat kérem számon, hanem a hozzáállást. Attól, hogy egy előadás szegényes, még igenis oda kell tenni a legjobbat, amit aznap este ki tudunk hozni magunkból. A szerdai Szöktetés ebből a szempontból volt félelmetesen középszerű és unalmas. Egy rendezőnek vagy valakinek illene leporolni időnként a darabot és lelket verni az énekesekbe. Különben ripacskodás lesz a vége. Aki ott volt, emlékezhet rá, milyen halálos csöndben ment le az első félóra... egyetlen poén sem váltott ki nevetést, egyetlen zenei szám sem eredményezett tapsot... nem véletlenül. :(
Nincs köztünk vita: közepes színvonalú előadás volt. Jó iparosokat láttunk/hallottunk. Csakhogy ez így nem művészet, ezért kár elmenni az előadásra. Én nem a világszínvonalat kérem számon, hanem a hozzáállást. Attól, hogy egy előadás szegényes, még igenis oda kell tenni a legjobbat, amit aznap este ki tudunk hozni magunkból. A szerdai Szöktetés ebből a szempontból volt félelmetesen középszerű és unalmas. Egy rendezőnek vagy valakinek illene leporolni időnként a darabot és lelket verni az énekesekbe. Különben ripacskodás lesz a vége. Aki ott volt, emlékezhet rá, milyen halálos csöndben ment le az első félóra... egyetlen poén sem váltott ki nevetést, egyetlen zenei szám sem eredményezett tapsot... nem véletlenül. :(
4483 Búbánat 2014-02-14 20:51:22 [Válasz erre: 4474 IVA 2014-02-14 01:59:13]
„[…] az előadás magyar nyelvű, ennek feltüntetését már lespórolták az oldalról. (Különben ezért a ritka örömért mentem el megnézni a darabot.) […]” Úgy másfél éve beszámoltam a Duna Palotában bemutatott Szerelmi bájital-előadásról, mely a Bel Canto Operatársulat produkciójában jött létre - mégpedig magyar nyelven! (Balczó Péter is énekelt-játszott benne.) Kifejeztem abbéli meggyőződésemet, hogy az a produkció megállná a helyét akár az Operaházban/Erkel Színházban is. Emlékszem, utána frushena fórumtársunk erre úgy reagált: „kizárt, hogy magyar nyelven és így cakumpakk ez az Operaházba való lenne.” Ezután egy kis polémia alakult ki közöttünk. Ő is látta azt az előadást, melyről nála más észrevételek csapódtak le, mint nálam, de a fő ellenvéleménye az volt, hogy a Szerelmi bájitalt nem szabad az Operában/Erkelben magyarul előadni. Pedig emlékeim szerint a hatvanas években, és később is, az 1978-as vagy a további felújítások alkalmával (így az 1995/96 évadban, majd a 2000-es évektől) - egy-két befogadott külföldi produkciót leszámítva -, kizárólag magyarul játssza az Erkel Színház a Szerelmi bájitalt. Lehet erről vitatkozni, de szerintem nem érdemes. Ez a magyar szövegre való „átültetés” bevált, és már így gyökeredzett meg, „hagyományossá” vált. Pompás vígopera ez, és én a magam részéről örülök, hogy nem eredeti nyelven hangzik fel nálunk a darab, ami Blum Tamás igényes fordításában jól érthetően, követhetően és „oldottan” hat - a magyar ajkú közönségre bizonyosan és mindmáig. Erről bárki meggyőződhetett az elmúlt két hét alatt is, ha beült színház valamelyik Szerelmi bájital-előadására. (Az Erkel Színházban - ebben az évadban - már csak egyszer kerül színre Donizetti mesterműve: holnap este.)
„[…] az előadás magyar nyelvű, ennek feltüntetését már lespórolták az oldalról. (Különben ezért a ritka örömért mentem el megnézni a darabot.) […]” Úgy másfél éve beszámoltam a Duna Palotában bemutatott Szerelmi bájital-előadásról, mely a Bel Canto Operatársulat produkciójában jött létre - mégpedig magyar nyelven! (Balczó Péter is énekelt-játszott benne.) Kifejeztem abbéli meggyőződésemet, hogy az a produkció megállná a helyét akár az Operaházban/Erkel Színházban is. Emlékszem, utána frushena fórumtársunk erre úgy reagált: „kizárt, hogy magyar nyelven és így cakumpakk ez az Operaházba való lenne.” Ezután egy kis polémia alakult ki közöttünk. Ő is látta azt az előadást, melyről nála más észrevételek csapódtak le, mint nálam, de a fő ellenvéleménye az volt, hogy a Szerelmi bájitalt nem szabad az Operában/Erkelben magyarul előadni. Pedig emlékeim szerint a hatvanas években, és később is, az 1978-as vagy a további felújítások alkalmával (így az 1995/96 évadban, majd a 2000-es évektől) - egy-két befogadott külföldi produkciót leszámítva -, kizárólag magyarul játssza az Erkel Színház a Szerelmi bájitalt. Lehet erről vitatkozni, de szerintem nem érdemes. Ez a magyar szövegre való „átültetés” bevált, és már így gyökeredzett meg, „hagyományossá” vált. Pompás vígopera ez, és én a magam részéről örülök, hogy nem eredeti nyelven hangzik fel nálunk a darab, ami Blum Tamás igényes fordításában jól érthetően, követhetően és „oldottan” hat - a magyar ajkú közönségre bizonyosan és mindmáig. Erről bárki meggyőződhetett az elmúlt két hét alatt is, ha beült színház valamelyik Szerelmi bájital-előadására. (Az Erkel Színházban - ebben az évadban - már csak egyszer kerül színre Donizetti mesterműve: holnap este.)
4482 Janus 2014-02-14 20:12:05 [Válasz erre: 4481 Franca 2014-02-14 17:22:24]
Nem volt világszínvonalú előadás, de annyira borzalmasan laposnak se nevezném. Szerintem a mostani kínálatban egy erősebb közép mezőny. Kolonits remekül énekelt, a többiek átlag színvonalon mozogtak, de ha nem kérjük mindig számon a világszínvonalat, meg hogy mi volt régen, akkor még szórakozni is lehet az előadáson. De ez csak az én véleményem.
Nem volt világszínvonalú előadás, de annyira borzalmasan laposnak se nevezném. Szerintem a mostani kínálatban egy erősebb közép mezőny. Kolonits remekül énekelt, a többiek átlag színvonalon mozogtak, de ha nem kérjük mindig számon a világszínvonalat, meg hogy mi volt régen, akkor még szórakozni is lehet az előadáson. De ez csak az én véleményem.
4481 Franca 2014-02-14 17:22:24 [Válasz erre: 4480 svaler 2014-02-14 16:04:23]
Most elkeserítettél. Én is készülök menni vasárnap, még nem láttam ezt az előadást. A Jegymester szerint még fél ház sincs, ami semmi jót nem ígér, ezt támasztják alá az általad leírtak is. Ha csak a jegy ára bánná, de az útiköltség annak többszöröse, nem beszélve az oda-vissza több, mint öt órás útról. Lehet, hogy nem ér meg ennyi áldozatot ez az előadás.
Most elkeserítettél. Én is készülök menni vasárnap, még nem láttam ezt az előadást. A Jegymester szerint még fél ház sincs, ami semmi jót nem ígér, ezt támasztják alá az általad leírtak is. Ha csak a jegy ára bánná, de az útiköltség annak többszöröse, nem beszélve az oda-vissza több, mint öt órás útról. Lehet, hogy nem ér meg ennyi áldozatot ez az előadás.
4480 svaler 2014-02-14 16:04:23 [Válasz erre: 4479 álmodó 2014-02-14 13:00:52]
A Szöktetést láttam az Erkelben, a Bájital tényleg kedves darab. A Szöktetés ellenben hihetetlenül lapos előadásban megy mostanában, és maximum Kolonits Klára hangja adhat okot némi örömre, ami azonban kevés ahhoz, hogy az egészet megmentse az unalomtól. csak azt nem értem, hogy nincs felelőse az előadásoknak, nem látják a vezetők, hogy ezzel a darabbal nincs minden rendben?
A Szöktetést láttam az Erkelben, a Bájital tényleg kedves darab. A Szöktetés ellenben hihetetlenül lapos előadásban megy mostanában, és maximum Kolonits Klára hangja adhat okot némi örömre, ami azonban kevés ahhoz, hogy az egészet megmentse az unalomtól. csak azt nem értem, hogy nincs felelőse az előadásoknak, nem látják a vezetők, hogy ezzel a darabbal nincs minden rendben?
4479 álmodó 2014-02-14 13:00:52 [Válasz erre: 4476 svaler 2014-02-14 11:04:30]
nem tudom mit láttál az Erkelben, hogy ennyire untad.... (A Bájital kedves darab, nem mondanám unalmasnak-, a pát évvel ezelőtti előadásokra gondolok, amelyekhez volt szerencsém).
nem tudom mit láttál az Erkelben, hogy ennyire untad.... (A Bájital kedves darab, nem mondanám unalmasnak-, a pát évvel ezelőtti előadásokra gondolok, amelyekhez volt szerencsém).
4478 álmodó 2014-02-14 12:58:24 [Válasz erre: 4475 Hegyirabló 2014-02-14 10:46:41]
Talán, mert volt hely (nem tudom, csak tippelek). Hála az égnek, hogy ilyen szerencsésen sikerült, és remek, hogy tetszett az előadás. :-)
Talán, mert volt hely (nem tudom, csak tippelek). Hála az égnek, hogy ilyen szerencsésen sikerült, és remek, hogy tetszett az előadás. :-)
4477 Hegyirabló 2014-02-14 11:57:34 [Válasz erre: 4476 svaler 2014-02-14 11:04:30]
De én nem az Erkelben voltam, hanem az Operában, ahogy azt írtam is. Csak az Opera topikhoz nem lehet hozzászólni, ezért javasolta valaki, hogy ide írjak.
De én nem az Erkelben voltam, hanem az Operában, ahogy azt írtam is. Csak az Opera topikhoz nem lehet hozzászólni, ezért javasolta valaki, hogy ide írjak.
4476 svaler 2014-02-14 11:04:30 [Válasz erre: 4475 Hegyirabló 2014-02-14 10:46:41]
Szép napot! Szerdán én is ott voltam, bár én életemben nem először, hanem kb. kétezredszer, és egyáltalán nem voltam elragadtatva a látottaktól. Az előadás előtt félórával még 1200 jegy közül lehetett válogatni az interneten. A pénztárnál nem engedtek jegyet venni emeleti páholyba, viszont a földszintre az internetes ár harmadáért ajánlottak jegyeket. Kérdeztem, mi lesz azokkal, akik már megvették drágábban, azt válaszolták, hogy igen, vannak reklamációk... Szerintem minden előadásnak kell legyen felelőse, aki "eladja" a házat. Kérdés, hogy mit tesz érte, mennyire ért hozzá... Nyilvánvaló, hogy az Erkelbe sokkal kevesebb külföldi jut el, mint az Operába, egyszerűen kívül esik a turisztikai városrészeken... már csak ezért sem értem, miért nem magyarul énekelnek (a Bájital ritka kivétel)... Maga az előadás kb. olyan unalmas volt, mint az a hangulat, amit a szünetben lehetett érezni. Valakinek rajta kellene tartania az ujját a darab pulzusán, de ez a valaki vagy nem létezik, vagy kb. úgy ért hozzá, mint a közönségszervező a saját feladatához... szegény énekesek!!! egyik jobb, mint a másik és csak kínlódnak ebben a rendezetlen közegben... ettől függetlenül imádom az Erkelt, jó volna megint olyan, forró hangulatú előadásokat látni, mint az "átkosban" ... amikor vendégünk volt Patané, pavarotti, Popov stb.... persze mindez egy öregember magánvéleménye... nem kell komolyan venni :)
Szép napot! Szerdán én is ott voltam, bár én életemben nem először, hanem kb. kétezredszer, és egyáltalán nem voltam elragadtatva a látottaktól. Az előadás előtt félórával még 1200 jegy közül lehetett válogatni az interneten. A pénztárnál nem engedtek jegyet venni emeleti páholyba, viszont a földszintre az internetes ár harmadáért ajánlottak jegyeket. Kérdeztem, mi lesz azokkal, akik már megvették drágábban, azt válaszolták, hogy igen, vannak reklamációk... Szerintem minden előadásnak kell legyen felelőse, aki "eladja" a házat. Kérdés, hogy mit tesz érte, mennyire ért hozzá... Nyilvánvaló, hogy az Erkelbe sokkal kevesebb külföldi jut el, mint az Operába, egyszerűen kívül esik a turisztikai városrészeken... már csak ezért sem értem, miért nem magyarul énekelnek (a Bájital ritka kivétel)... Maga az előadás kb. olyan unalmas volt, mint az a hangulat, amit a szünetben lehetett érezni. Valakinek rajta kellene tartania az ujját a darab pulzusán, de ez a valaki vagy nem létezik, vagy kb. úgy ért hozzá, mint a közönségszervező a saját feladatához... szegény énekesek!!! egyik jobb, mint a másik és csak kínlódnak ebben a rendezetlen közegben... ettől függetlenül imádom az Erkelt, jó volna megint olyan, forró hangulatú előadásokat látni, mint az "átkosban" ... amikor vendégünk volt Patané, pavarotti, Popov stb.... persze mindez egy öregember magánvéleménye... nem kell komolyan venni :)
4475 Hegyirabló 2014-02-14 10:46:41
Szép napot! Szerdán voltam életemben először operában, azon este után azt gondolom, hogy jómagam mindig is látens opera rajongó voltam, annyira magával ragadott az előadás, a zene, az ének. Már most azt nézem, hogy mi lesz a következő, amire elmegyünk. Történt egy érdekes dolog. Eredetileg mi a harmadik emeleten a középülésen ültünk volna, de mikor megérkeztünk felajánlották, hogy üljünk díjmentesen a földszintre, még pedig a harmadik sorba. Ez még inkább emelte nekem a színházi élményt. Sejtem az okát, de még is megkérdezem, mi volt ennek az oka? Gyakran csinál ilyet az Operaház? Előre is köszönöm a felvilágosítást.
Szép napot! Szerdán voltam életemben először operában, azon este után azt gondolom, hogy jómagam mindig is látens opera rajongó voltam, annyira magával ragadott az előadás, a zene, az ének. Már most azt nézem, hogy mi lesz a következő, amire elmegyünk. Történt egy érdekes dolog. Eredetileg mi a harmadik emeleten a középülésen ültünk volna, de mikor megérkeztünk felajánlották, hogy üljünk díjmentesen a földszintre, még pedig a harmadik sorba. Ez még inkább emelte nekem a színházi élményt. Sejtem az okát, de még is megkérdezem, mi volt ennek az oka? Gyakran csinál ilyet az Operaház? Előre is köszönöm a felvilágosítást.
4474 IVA 2014-02-14 01:59:13
Szerelmi bájital – 2014. február 13. Azzal kezdem, hogy félmunkába ütköztem a MÁO honlapján, olvasva, hogy a Szerelmi bájitalt fordította Blum Tamás. Bár ez eltér a sokkal általánosabb, mert gyakoribb a magyar feliratokat készítette formulától, viszont csak sejteni engedi, hogy az eladás magyar nyelvű, ennek feltüntetését már lespórolták az oldalról. (Különben ezért a ritka örömért mentem el megnézni a darabot.) A színházban kapott szórólapon viszont már nem félmunkát, hanem rossz munkát végeztek, amikor azt nyomtatták rá: Magyar nyelvű feliratok: BLUM TAMÁS. Ha nem írnám, csak olvasnám a hozzászólásaimat, már gyanús lenek magamnak, amiért rendre a világosítás kitalálását vagy kivitelezését kifogásolom az Erkel Színház előadásaiban. Pedig, előrebocsájtom, semmilyen személyes viszony nem fűz egyik színház világosítóihoz sem. A színpad világosítása követheti (ábrázolhatja) a napszakot, az időjárást, a tájat, az atmoszférát. Máskor – vagy ugyanakkor – a cselekményt, a zenét is aláfestheti, a hősök lelkiállapotának, érzéseinek hangsúlyozására, fokozására is alkalmas. Csikós Attila hagyományos naturalisztikus díszletéhez illenék elsősorban a napszakot érzékeltetnie, egyebeket csak másodlagosan. Véleményem szerint a Szerelmi bájital világosítása következetlen, zavaros, a díszletet nem fejeli meg az atmoszférateremtés erejével, így hát nem is tudom, képes-e erre ez a díszlet. Az igényesnek tűnő jelmezek sajnos elsősorban azt érzékeltetik, hogy legalább 50 éve áporodnak jelmeztárban. (Valószínűleg korántsem, ám a színpadon a hatás számít.) Az opera nem jelmezrevü, mégis határozottan szegény ügy, hogy Adina, aki nem szegény leány, a meghiúsult esküvő után nem átöltözött, hanem visszaöltözött. Rendezésről alig beszélhetünk az előadás esetében, inkább csak színpadi beállításokról. Alapjában véve az előadás minden szereplője jól énekelt, megfelelő hangon. Sajnos fájón hiányoznak a nagy egyéniségek, akik nemcsak kellemessé, hanem ellenállhatatlanná is tehetnék ezt a vígoperát. Akiket régebbi előadásokon láttam-hallottam és kedveltem a női főszerepben, részben inkább szubrett-egyéniségek voltak, mint primadonnák (Kalmár Magda, Csengery Adrienne), illetve egyértelműen szubrett: Ötvös Csilla. Ez mégis lényegtelen kérdés volt, mert erős személyiség nyilvánult meg az alakításukból. Váradi Zitából a sugárzó (primadonnai vagy szubrett) személyiséget hiányoltam. Balczó Péter rokonszenves, kedves jelenség. Van egy szép hangszíne, amelyet ugyanakkor – nem egységesen közép- vagy magas fekvésben, hanem számomra rejtélyesen – elmaszatol egy kellemetlen tónus, amiről úgy érzem, vagy hangképzési hiba, vagy nem lírai, hanem karaktertenor szólamokra predesztinálja az énekest. Szegedi Csaba Belcore figurájának rajzával, kedélyével és öniróniájával azonnal elnyerte tetszésemet. Szüle Tamás Dulcamarája minden tekintetben kifogástalannak tűnt. Nem az ő hibája, hogy Begányi Ferencet, Gregor Józsefet láttam a szerepben. Lehangoló volt, hogy az előadás előtt csak erős fél házat láttam a nézőtéren. 19:03-kor becsukták a földszinti ajtókat, a mobiltelefonok kikapcsolására figyelmeztető közlés magyar nyelvű része még a közönség zsibongása és a zenekar hangolása közben hangzott (volna) el. Biztató volt, hogy az előadást teltházas hangzással vastapsolta meg a közönség.
Szerelmi bájital – 2014. február 13. Azzal kezdem, hogy félmunkába ütköztem a MÁO honlapján, olvasva, hogy a Szerelmi bájitalt fordította Blum Tamás. Bár ez eltér a sokkal általánosabb, mert gyakoribb a magyar feliratokat készítette formulától, viszont csak sejteni engedi, hogy az eladás magyar nyelvű, ennek feltüntetését már lespórolták az oldalról. (Különben ezért a ritka örömért mentem el megnézni a darabot.) A színházban kapott szórólapon viszont már nem félmunkát, hanem rossz munkát végeztek, amikor azt nyomtatták rá: Magyar nyelvű feliratok: BLUM TAMÁS. Ha nem írnám, csak olvasnám a hozzászólásaimat, már gyanús lenek magamnak, amiért rendre a világosítás kitalálását vagy kivitelezését kifogásolom az Erkel Színház előadásaiban. Pedig, előrebocsájtom, semmilyen személyes viszony nem fűz egyik színház világosítóihoz sem. A színpad világosítása követheti (ábrázolhatja) a napszakot, az időjárást, a tájat, az atmoszférát. Máskor – vagy ugyanakkor – a cselekményt, a zenét is aláfestheti, a hősök lelkiállapotának, érzéseinek hangsúlyozására, fokozására is alkalmas. Csikós Attila hagyományos naturalisztikus díszletéhez illenék elsősorban a napszakot érzékeltetnie, egyebeket csak másodlagosan. Véleményem szerint a Szerelmi bájital világosítása következetlen, zavaros, a díszletet nem fejeli meg az atmoszférateremtés erejével, így hát nem is tudom, képes-e erre ez a díszlet. Az igényesnek tűnő jelmezek sajnos elsősorban azt érzékeltetik, hogy legalább 50 éve áporodnak jelmeztárban. (Valószínűleg korántsem, ám a színpadon a hatás számít.) Az opera nem jelmezrevü, mégis határozottan szegény ügy, hogy Adina, aki nem szegény leány, a meghiúsult esküvő után nem átöltözött, hanem visszaöltözött. Rendezésről alig beszélhetünk az előadás esetében, inkább csak színpadi beállításokról. Alapjában véve az előadás minden szereplője jól énekelt, megfelelő hangon. Sajnos fájón hiányoznak a nagy egyéniségek, akik nemcsak kellemessé, hanem ellenállhatatlanná is tehetnék ezt a vígoperát. Akiket régebbi előadásokon láttam-hallottam és kedveltem a női főszerepben, részben inkább szubrett-egyéniségek voltak, mint primadonnák (Kalmár Magda, Csengery Adrienne), illetve egyértelműen szubrett: Ötvös Csilla. Ez mégis lényegtelen kérdés volt, mert erős személyiség nyilvánult meg az alakításukból. Váradi Zitából a sugárzó (primadonnai vagy szubrett) személyiséget hiányoltam. Balczó Péter rokonszenves, kedves jelenség. Van egy szép hangszíne, amelyet ugyanakkor – nem egységesen közép- vagy magas fekvésben, hanem számomra rejtélyesen – elmaszatol egy kellemetlen tónus, amiről úgy érzem, vagy hangképzési hiba, vagy nem lírai, hanem karaktertenor szólamokra predesztinálja az énekest. Szegedi Csaba Belcore figurájának rajzával, kedélyével és öniróniájával azonnal elnyerte tetszésemet. Szüle Tamás Dulcamarája minden tekintetben kifogástalannak tűnt. Nem az ő hibája, hogy Begányi Ferencet, Gregor Józsefet láttam a szerepben. Lehangoló volt, hogy az előadás előtt csak erős fél házat láttam a nézőtéren. 19:03-kor becsukták a földszinti ajtókat, a mobiltelefonok kikapcsolására figyelmeztető közlés magyar nyelvű része még a közönség zsibongása és a zenekar hangolása közben hangzott (volna) el. Biztató volt, hogy az előadást teltházas hangzással vastapsolta meg a közönség.
4473 Búbánat 2014-02-13 10:55:49
[url] http://operavilag.net/kiemelt/hetkoznapi-kedvenceink/; Hétköznapi kedvenceink [/url] Opera Világ.hu, 2014. február 3. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – az Erkel Színház január 30-i előadásáról ÁDÁM TÜNDE írt kritikát „Mitől lesz jó egy vígopera előadása? Vajon attól, hogy a szereplők kiválóan komédiáznak? Vagy attól, hogy a belcanto dallamok tolmácsolásában jeleskednek? Elegendő-e az egyik a másik nélkül? Nyilván nem, és visszatekintve az elmúlt évek új betanulásaira, látszik is valamiféle törekvés, hogy a megfelelő énekesek kerüljenek a darabba. Most is új beállókkal találkoztunk ezen a csütörtök estén, és cseppet sem bántuk meg a döntést, hogy az Erkel Színházat választottuk.” „Kertesi Ingrid kapcsán elfogultságot jelentek be, hiszen neki, illetve váratlan beugrásának köszönhető, hogy egyáltalán ott voltam az előadáson. Adina szerepében utoljára 2008-ban láthattuk, és valószínűleg minden kritikánál többet mond, hogy a mellényzsebből előhúzva, beugrással, ennyi idő után is minimum ugyanazon a magas színvonalon abszolválta az előadást.”
[url] http://operavilag.net/kiemelt/hetkoznapi-kedvenceink/; Hétköznapi kedvenceink [/url] Opera Világ.hu, 2014. február 3. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – az Erkel Színház január 30-i előadásáról ÁDÁM TÜNDE írt kritikát „Mitől lesz jó egy vígopera előadása? Vajon attól, hogy a szereplők kiválóan komédiáznak? Vagy attól, hogy a belcanto dallamok tolmácsolásában jeleskednek? Elegendő-e az egyik a másik nélkül? Nyilván nem, és visszatekintve az elmúlt évek új betanulásaira, látszik is valamiféle törekvés, hogy a megfelelő énekesek kerüljenek a darabba. Most is új beállókkal találkoztunk ezen a csütörtök estén, és cseppet sem bántuk meg a döntést, hogy az Erkel Színházat választottuk.” „Kertesi Ingrid kapcsán elfogultságot jelentek be, hiszen neki, illetve váratlan beugrásának köszönhető, hogy egyáltalán ott voltam az előadáson. Adina szerepében utoljára 2008-ban láthattuk, és valószínűleg minden kritikánál többet mond, hogy a mellényzsebből előhúzva, beugrással, ennyi idő után is minimum ugyanazon a magas színvonalon abszolválta az előadást.”
4472 tiramisu 2014-02-12 10:36:20 [Válasz erre: 4469 IVA 2014-02-12 02:57:54]
Kedves IVA, bizony így van, ahogy írtad.
Kedves IVA, bizony így van, ahogy írtad.
4471 Janus 2014-02-12 08:00:34 [Válasz erre: 4468 Héterő 2014-02-11 22:35:24]
Miért ne lenne érdemes érteni? Ha meg nem jó a szöveg javítani kell a műfordításon, vagy újat kell készíteni. Az Angol Nemzeti Opera mindent angolul játszik és nagyon jól el vannak. Általában színvonalas a zenei megvalósításuk és engem annyira nem érdekel, hogy Verdit angolul kell hallgatnom. És akkor gondolom te prózai színházba egyáltalán nem jársz kis hazánkban, hiszen ott minden magyarul megy! És az irodalom a szó művészete és a műfordítás nem azonos önmagával, ergo te csak eredeti angolban nézed meg Shakespeare-t, mert színház és nyelv szétválasztásával megölik az irodalmat. Vagy a prózai színház esetében teszel kivételt? Már pedig ha igen, akkor nem értem. Hiszen az irodalom esetében a szövegen nagyobb a hangsúly, mert a szöveg esetenként teljesen mást mond eredeti nyelven, mint műfordításban. Sokszor egy-egy francia vagy angol szónak nincs is jó magyar megfelelője, sokszor nem is lehet jó műfordítást csinálni, csak ha kicsit átírják az eredeti szöveget.
Miért ne lenne érdemes érteni? Ha meg nem jó a szöveg javítani kell a műfordításon, vagy újat kell készíteni. Az Angol Nemzeti Opera mindent angolul játszik és nagyon jól el vannak. Általában színvonalas a zenei megvalósításuk és engem annyira nem érdekel, hogy Verdit angolul kell hallgatnom. És akkor gondolom te prózai színházba egyáltalán nem jársz kis hazánkban, hiszen ott minden magyarul megy! És az irodalom a szó művészete és a műfordítás nem azonos önmagával, ergo te csak eredeti angolban nézed meg Shakespeare-t, mert színház és nyelv szétválasztásával megölik az irodalmat. Vagy a prózai színház esetében teszel kivételt? Már pedig ha igen, akkor nem értem. Hiszen az irodalom esetében a szövegen nagyobb a hangsúly, mert a szöveg esetenként teljesen mást mond eredeti nyelven, mint műfordításban. Sokszor egy-egy francia vagy angol szónak nincs is jó magyar megfelelője, sokszor nem is lehet jó műfordítást csinálni, csak ha kicsit átírják az eredeti szöveget.
4470 IVA 2014-02-12 03:03:02 [Válasz erre: 4468 Héterő 2014-02-11 22:35:24]
Érdemes érteni, kedves Héterő, különben nem tudjuk, hogy nem volt érdemes. De nemcsak a megértésről van szó. Aki nem muzsikus, az operazenét nem partitúrából, nem zongorakivonatból tanulja meg (memorizálja, teszi magáévá), hanem hallás után. Vokális zene esetében ez csak ismerős nyelvű szöveggel együtt rögződik. Márpedig rögződnie kell valamennyire, minél erősebben, mert ha az egyszeri néző nem visz belőle haza, nem él tovább vele, elengedi, akkor nem lesz vágya arra, hogy újból lássa-hallja a darabot, más műveit is megismerje a szerzőnek, a műfajnak. Legfeljebb arra fog vágyni, hogy felvehesse a felsliccelt ruháját, vagy elmondhassa a cégnél, hogy megint volt az Operában, amely, mint ismeretes, igen elit hely, nem is magyarul énekelnek.
Érdemes érteni, kedves Héterő, különben nem tudjuk, hogy nem volt érdemes. De nemcsak a megértésről van szó. Aki nem muzsikus, az operazenét nem partitúrából, nem zongorakivonatból tanulja meg (memorizálja, teszi magáévá), hanem hallás után. Vokális zene esetében ez csak ismerős nyelvű szöveggel együtt rögződik. Márpedig rögződnie kell valamennyire, minél erősebben, mert ha az egyszeri néző nem visz belőle haza, nem él tovább vele, elengedi, akkor nem lesz vágya arra, hogy újból lássa-hallja a darabot, más műveit is megismerje a szerzőnek, a műfajnak. Legfeljebb arra fog vágyni, hogy felvehesse a felsliccelt ruháját, vagy elmondhassa a cégnél, hogy megint volt az Operában, amely, mint ismeretes, igen elit hely, nem is magyarul énekelnek.
4469 IVA 2014-02-12 02:57:54 [Válasz erre: 4461 takatsa 2014-02-11 11:33:48]
Nincs szétválasztva a zene és a szöveg a műfordított „változatban”, aminek a műfaj a népszerűségét köszönhette, ezért igencsak szerencsés találmány. A jó műfordításban is szervesen összefügg a szöveg a zenével, legfeljebb nem oly tökéletesen, mint az eredetiben. Ha zenei lejtésében, ritmikájában, prozódiájában nem lesz is olyan, mint az eredeti, attól még lehet jó és szép a megszólaltatás. Az előadásban nem a partitúrát halljuk. Az énekeseknek az is kedvező lenne, ha úgy léphetnének a színpadra, ahogy a főzést vagy a barkácsolást abbahagyták délután. De a közönség kedvéért, aki az előadásra vágyik és fizet is érte, sminkelniük kell, jelmezbe bújni, beskálázni. A közönséget ugyanúgy nem érdekli, hogy az énekes másutt milyen nyelven énekli a szerepet. Érdekes módon Ilosfalvy Róbert, Polgár László, Kincses Veronika, Tokody Ilona és mások magyarul is be tudták tanulni külföldön énekelt szerepeiket, ill. fordítva. A vendégként hazajáró Sass Sylvia volt, aki feltételeket szabott az Operaháznak ez ügyben – jó oka volt rá... Egyébként kár eltúlozni a nemzetköziségünket: az Operában és az Erkel Színházban fellépő énekeseink többsége nem énekel „a világon bárhol”. Nekem nem probléma az eredeti nyelvű előadás, olvasnom sem kell a nyers szöveget. De ha már a feliratozásra hivatkozunk: ezzel van alaposan szétválasztva a szöveg és a zene. Különben az Erkelben a földszint elejéről és az oldalpáholyokból alig látszik a villanyújság, egy-egy sorból csak egyes szavakat lehet elolvasni. Gyermekeket sajnos nem tudok rávenni operaelőadásokra. Mind az angolt tanulják és szeretik, más nyelvű előadásból úgy érzik, nem hozzájuk szól. Bármilyen felsőfokú operajárók vagyunk is, tudomásul kell venni: az Operaház másfél ezer, az Erkel Színház kb. 1800 nézőjének többsége nem muzsikus, nem tanul(t) zenét, ha egy-két világnyelvet ismer is, nem tud valamennyi nyelven, amelyen operákat adnak elő. „Csupán” zeneélvező, vagy az akar lenni. A magyar nyelvű előadások és a provincializmis – ez a két dolog Fischer Iván nyomán került közös kontextusba, illetve az én számos hozzászólásomban, amelyekben nem győzöm Fischert kárhoztatni e nagy hatású kijelentése miatt. Különösen amikor annyi provinciális, olykor meghatározóan provinciális operaelőadást látok Pesten, különben eredeti nyelven. És ha már itt tartunk... Úgyis mostanában akartam bejegyezni, csak nem szívesen. A Magyar Állami Operaház közönséget kiszolgáló mosdói... nem szagmentesek. Lehetne mentegetni azzal, hogy 30 éves fajansz, már beleette magát az, amitől. De ez nem igaz, igényes, városi, fővárosi, nagyvárosi, világvárosi (nem provinciális) igényű takarítás kérdése a dolog. És persze azért sem igaz, mert már az Erkelben is. Bizony, már az Erkel Színház mosdói... sem szagmentesek. Március elején csak egy éve lesz, hogy használatba vettük a teljesen felújított mosdókat, és máris van ott egy kis vízkő, egy kis rozsda, egy kis szag. A színpadon meg olaszul, franciául, németül énekelnek. S akkor még nem tértem ki a hosszú leples kerek asztalok forgalmára a büfékben (mindkét házban), az előcsarnokban, a véget érni nem akaró szünetekre, és a részben emiatt 18 órás kezdésekre, olyan darabok esetében is, amelyeket mindig 19 órakor kezdtek. A magyar nyelvű előadások száma már évtizedek óta egy-két darabra csappant. Akkor mégis, mi „hátráltatja azt a törekvést, hogy világviszonylatban is elismert operaházunk, operatársulatunk legyen”?...
Nincs szétválasztva a zene és a szöveg a műfordított „változatban”, aminek a műfaj a népszerűségét köszönhette, ezért igencsak szerencsés találmány. A jó műfordításban is szervesen összefügg a szöveg a zenével, legfeljebb nem oly tökéletesen, mint az eredetiben. Ha zenei lejtésében, ritmikájában, prozódiájában nem lesz is olyan, mint az eredeti, attól még lehet jó és szép a megszólaltatás. Az előadásban nem a partitúrát halljuk. Az énekeseknek az is kedvező lenne, ha úgy léphetnének a színpadra, ahogy a főzést vagy a barkácsolást abbahagyták délután. De a közönség kedvéért, aki az előadásra vágyik és fizet is érte, sminkelniük kell, jelmezbe bújni, beskálázni. A közönséget ugyanúgy nem érdekli, hogy az énekes másutt milyen nyelven énekli a szerepet. Érdekes módon Ilosfalvy Róbert, Polgár László, Kincses Veronika, Tokody Ilona és mások magyarul is be tudták tanulni külföldön énekelt szerepeiket, ill. fordítva. A vendégként hazajáró Sass Sylvia volt, aki feltételeket szabott az Operaháznak ez ügyben – jó oka volt rá... Egyébként kár eltúlozni a nemzetköziségünket: az Operában és az Erkel Színházban fellépő énekeseink többsége nem énekel „a világon bárhol”. Nekem nem probléma az eredeti nyelvű előadás, olvasnom sem kell a nyers szöveget. De ha már a feliratozásra hivatkozunk: ezzel van alaposan szétválasztva a szöveg és a zene. Különben az Erkelben a földszint elejéről és az oldalpáholyokból alig látszik a villanyújság, egy-egy sorból csak egyes szavakat lehet elolvasni. Gyermekeket sajnos nem tudok rávenni operaelőadásokra. Mind az angolt tanulják és szeretik, más nyelvű előadásból úgy érzik, nem hozzájuk szól. Bármilyen felsőfokú operajárók vagyunk is, tudomásul kell venni: az Operaház másfél ezer, az Erkel Színház kb. 1800 nézőjének többsége nem muzsikus, nem tanul(t) zenét, ha egy-két világnyelvet ismer is, nem tud valamennyi nyelven, amelyen operákat adnak elő. „Csupán” zeneélvező, vagy az akar lenni. A magyar nyelvű előadások és a provincializmis – ez a két dolog Fischer Iván nyomán került közös kontextusba, illetve az én számos hozzászólásomban, amelyekben nem győzöm Fischert kárhoztatni e nagy hatású kijelentése miatt. Különösen amikor annyi provinciális, olykor meghatározóan provinciális operaelőadást látok Pesten, különben eredeti nyelven. És ha már itt tartunk... Úgyis mostanában akartam bejegyezni, csak nem szívesen. A Magyar Állami Operaház közönséget kiszolgáló mosdói... nem szagmentesek. Lehetne mentegetni azzal, hogy 30 éves fajansz, már beleette magát az, amitől. De ez nem igaz, igényes, városi, fővárosi, nagyvárosi, világvárosi (nem provinciális) igényű takarítás kérdése a dolog. És persze azért sem igaz, mert már az Erkelben is. Bizony, már az Erkel Színház mosdói... sem szagmentesek. Március elején csak egy éve lesz, hogy használatba vettük a teljesen felújított mosdókat, és máris van ott egy kis vízkő, egy kis rozsda, egy kis szag. A színpadon meg olaszul, franciául, németül énekelnek. S akkor még nem tértem ki a hosszú leples kerek asztalok forgalmára a büfékben (mindkét házban), az előcsarnokban, a véget érni nem akaró szünetekre, és a részben emiatt 18 órás kezdésekre, olyan darabok esetében is, amelyeket mindig 19 órakor kezdtek. A magyar nyelvű előadások száma már évtizedek óta egy-két darabra csappant. Akkor mégis, mi „hátráltatja azt a törekvést, hogy világviszonylatban is elismert operaházunk, operatársulatunk legyen”?...
4468 Héterő 2014-02-11 22:35:24 [Válasz erre: 4459 Janus 2014-02-10 18:32:19]
Kedves Janus, két éve, [url]http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=438&pager=4;230 alatt írtam[/url] A varázsfuvola nálunk szokásos magyar szövegéről. Nézd meg pl. a Die Lieb' versüßet és a Sie würzet unsre Lebenstage kezdetű versszakokat. Szerinted érdemes ezt érteni?
Kedves Janus, két éve, [url]http://www.momus.hu/forum.php?forumcat=438&pager=4;230 alatt írtam[/url] A varázsfuvola nálunk szokásos magyar szövegéről. Nézd meg pl. a Die Lieb' versüßet és a Sie würzet unsre Lebenstage kezdetű versszakokat. Szerinted érdemes ezt érteni?
4467 Janus 2014-02-11 22:08:30 [Válasz erre: 4466 Búbánat 2014-02-11 20:05:58]
Köszönöm! A Vajdára, a Simonéra és a Don Giovannira biztos elmegyek, de lehet a többire is.
Köszönöm! A Vajdára, a Simonéra és a Don Giovannira biztos elmegyek, de lehet a többire is.
4466 Búbánat 2014-02-11 20:05:58 [Válasz erre: 4450 Janus 2014-02-09 13:45:11]
A Primavera14- sorozat előadásainak időpontja: április 22. Rigoletto - Győr április 23. Vajda János: Don Perlimplín/Don Cristóbal - Debrecen április 24. Ory grófja - Kolozsvári Állami Magyar Opera április 25. Don Giovanni - Miskolc április 26. Szerelmi bájital - Pécs április 27. Simone Boccanegra - Szeged
A Primavera14- sorozat előadásainak időpontja: április 22. Rigoletto - Győr április 23. Vajda János: Don Perlimplín/Don Cristóbal - Debrecen április 24. Ory grófja - Kolozsvári Állami Magyar Opera április 25. Don Giovanni - Miskolc április 26. Szerelmi bájital - Pécs április 27. Simone Boccanegra - Szeged
4465 virius 2014-02-11 15:50:54 [Válasz erre: 4457 Búbánat 2014-02-10 14:44:07]
Nem biztos. Vígh Ibolya babypausén van... :-)
Nem biztos. Vígh Ibolya babypausén van... :-)
4464 Speranza 2014-02-11 12:46:49
Én is az eredeti nyelvű játszás híve vagyok - általában, mégis úgy gondolom, árnyaltabb a dolog ennél. Népszerű, gyakran játszott operák esetében, amiket a közönség szinte már "kívülről" ismer, indokolt az eredeti nyelv, főleg ha még külföldi vendégénekes is van az előadásban, hiszen akkor a közös nyelv eleve nem is lehet más, mint amin a darab íródott. viszont pl. ifjúsági előadások, illetve secco recitatívós vígoperák, valamint prózai dialógusos darabok (Carmen, Fidelio, Szöktetés) esetében nem árt, ha a közönség érti a recitativót, prózát, mert ha az áriák, együttesek szövegét nem is képes lekövetni első hallásra, mégis sokat nyer azzal, hogy a humoros szituációk illetve a cselekmény jobban követhető. A feliratozás jó ha van, de egyrészt azt sem látja jól mindenki minden néző, másrészt nem mindenki szeret úgy operát nézni színházban, hogy közben olvasni kell. Prózai dialógusos operák esetében öszvér megoldás lehet a magyar próza - eredeti nyelvű ének-kombináció, de teljes mértékben megértem, ha valaki ezt nem találja elfogadhatónak.
Én is az eredeti nyelvű játszás híve vagyok - általában, mégis úgy gondolom, árnyaltabb a dolog ennél. Népszerű, gyakran játszott operák esetében, amiket a közönség szinte már "kívülről" ismer, indokolt az eredeti nyelv, főleg ha még külföldi vendégénekes is van az előadásban, hiszen akkor a közös nyelv eleve nem is lehet más, mint amin a darab íródott. viszont pl. ifjúsági előadások, illetve secco recitatívós vígoperák, valamint prózai dialógusos darabok (Carmen, Fidelio, Szöktetés) esetében nem árt, ha a közönség érti a recitativót, prózát, mert ha az áriák, együttesek szövegét nem is képes lekövetni első hallásra, mégis sokat nyer azzal, hogy a humoros szituációk illetve a cselekmény jobban követhető. A feliratozás jó ha van, de egyrészt azt sem látja jól mindenki minden néző, másrészt nem mindenki szeret úgy operát nézni színházban, hogy közben olvasni kell. Prózai dialógusos operák esetében öszvér megoldás lehet a magyar próza - eredeti nyelvű ének-kombináció, de teljes mértékben megértem, ha valaki ezt nem találja elfogadhatónak.
4463 Janus 2014-02-11 12:10:33 [Válasz erre: 4461 takatsa 2014-02-11 11:33:48]
Az Angol Nemzeti Opera minden előadása és hangfelvétele angol. Mégis világviszonylatban elismert operatársulat. Persze a magyar nem világnyelv. De hallgass meg régi, magya nyelvű operaelőadás felvételeket és láss csodát: érteni fogod a szöveget! Volt idő, mikor csodálatos énekeseink magyar nyelvű éneklése teljesen érthető volt.
Az Angol Nemzeti Opera minden előadása és hangfelvétele angol. Mégis világviszonylatban elismert operatársulat. Persze a magyar nem világnyelv. De hallgass meg régi, magya nyelvű operaelőadás felvételeket és láss csodát: érteni fogod a szöveget! Volt idő, mikor csodálatos énekeseink magyar nyelvű éneklése teljesen érthető volt.
4462 detto 2014-02-11 12:02:40 [Válasz erre: 4461 takatsa 2014-02-11 11:33:48]
Három-féle megoldással találkoztam eddig az "A Varázsfuvola" esetében. 1.Eredeti nyelven próza és ének 2.Az opera egésze lefordítva (még a MET-ben is, angolul!,csakúgy, ahogy Bartók Kékszakállújával is megtették!!)) 3."Öszvér" megoldás, ami igen jónak tűnt. A honi operaház nyelvére fordított próza, de erdeti német nyelven szólaltak meg az áriák.Ilyen módon hallottam előadást Párizsban, Stockholmban.
Három-féle megoldással találkoztam eddig az "A Varázsfuvola" esetében. 1.Eredeti nyelven próza és ének 2.Az opera egésze lefordítva (még a MET-ben is, angolul!,csakúgy, ahogy Bartók Kékszakállújával is megtették!!)) 3."Öszvér" megoldás, ami igen jónak tűnt. A honi operaház nyelvére fordított próza, de erdeti német nyelven szólaltak meg az áriák.Ilyen módon hallottam előadást Párizsban, Stockholmban.
4461 takatsa 2014-02-11 11:33:48 [Válasz erre: 4460 IVA 2014-02-10 19:08:13]
Én úgy gondolom, hogy olyan nyelven kell minden operát énekelni, amilyen nyelven a szerző alkotta. Ebben a műfajban a zene és a szöveg szervesen összefügg, nem szerencsés szétválasztani, és a lefordított szöveg - legyen az a legjobb fordítás - zenei lejtésében, ritmikájában, prozódiájában sohasem lesz olyan, mint az eredeti. Éppen ezért nagyon örültem, amikor az opera áttért az eredeti nyelvű előadásokra. Ez az énekeseknek is kedvezőbb, mert a a szerepet egyszer kell betanulniuk, és aztán a világon bárhol elénekelhetik. És még egy nagyon fontos szempont: a cselekmény sokkal jobban követhető, ha feliratozzák. Pl. két hete - ha nem ismerem az operát - a Szerelmi bájital magyar nyelvű előadásából vajmi keveset értettem volna meg, mivel a két baritonon kívül a szöveget csak elvétve lehetett érteni. Visszatérés a magyar nyelvű előadásokra a provincializmus irányába mutat, és hátráltatja azt a törekvést, hogy világviszonylatban is elismert operaházunk, operatársulatunk legyen.
Én úgy gondolom, hogy olyan nyelven kell minden operát énekelni, amilyen nyelven a szerző alkotta. Ebben a műfajban a zene és a szöveg szervesen összefügg, nem szerencsés szétválasztani, és a lefordított szöveg - legyen az a legjobb fordítás - zenei lejtésében, ritmikájában, prozódiájában sohasem lesz olyan, mint az eredeti. Éppen ezért nagyon örültem, amikor az opera áttért az eredeti nyelvű előadásokra. Ez az énekeseknek is kedvezőbb, mert a a szerepet egyszer kell betanulniuk, és aztán a világon bárhol elénekelhetik. És még egy nagyon fontos szempont: a cselekmény sokkal jobban követhető, ha feliratozzák. Pl. két hete - ha nem ismerem az operát - a Szerelmi bájital magyar nyelvű előadásából vajmi keveset értettem volna meg, mivel a két baritonon kívül a szöveget csak elvétve lehetett érteni. Visszatérés a magyar nyelvű előadásokra a provincializmus irányába mutat, és hátráltatja azt a törekvést, hogy világviszonylatban is elismert operaházunk, operatársulatunk legyen.
4460 IVA 2014-02-10 19:08:13 [Válasz erre: 4459 Janus 2014-02-10 18:32:19]
Pesten én is csak magyarul hallottam A varázsfuvolát. Most csak azért vannak kétségeim, mert a színlapon nincs feltüntetve, ki fordította a szöveget. Szerintem, mivel sok benne a próza, az egésznek magyarul kellene mennie. De felőlem „nyugodtan mehet magyarul” az egész operairodalom is. Az Operaház nagy aranykoraiban is ez volt a gyakorlat. Most, hogy ismét van Erkel Színházunk, itt lenne az alkalom egyaránt kedvezni az eredeti nyelvű és a műfordításban elhangzó előadások híveinek.
Pesten én is csak magyarul hallottam A varázsfuvolát. Most csak azért vannak kétségeim, mert a színlapon nincs feltüntetve, ki fordította a szöveget. Szerintem, mivel sok benne a próza, az egésznek magyarul kellene mennie. De felőlem „nyugodtan mehet magyarul” az egész operairodalom is. Az Operaház nagy aranykoraiban is ez volt a gyakorlat. Most, hogy ismét van Erkel Színházunk, itt lenne az alkalom egyaránt kedvezni az eredeti nyelvű és a műfordításban elhangzó előadások híveinek.
4459 Janus 2014-02-10 18:32:19 [Válasz erre: 4453 IVA 2014-02-10 02:12:36]
Az iskolás keret tényleg idegesítő volt - ezzel egyetértek. A Varázsfuvolát én eddig magyarul láttam Pesten, németül nem. De ha volt német nyelvű előadása a Házban akkor valaki tájékoztasson róla. Szerintem mivel sok benne a próza, ezért nyugodtan mehet magyarul az egész. Meg a Szöktetés is. Sőt: ez a két darab szerintem igen jó ifjúsági előadás is lehet - még egy ok a magyar nyelvű előadásuk mellett.
Az iskolás keret tényleg idegesítő volt - ezzel egyetértek. A Varázsfuvolát én eddig magyarul láttam Pesten, németül nem. De ha volt német nyelvű előadása a Házban akkor valaki tájékoztasson róla. Szerintem mivel sok benne a próza, ezért nyugodtan mehet magyarul az egész. Meg a Szöktetés is. Sőt: ez a két darab szerintem igen jó ifjúsági előadás is lehet - még egy ok a magyar nyelvű előadásuk mellett.
4458 Búbánat 2014-02-10 14:47:11 [Válasz erre: 4457 Búbánat 2014-02-10 14:44:07]
[url] http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=572%3Agioachino-rossini-ory-grofja&catid=36%3Aharmadik&Itemid=64&lang=hu; Az Ory grófja [/url]
[url] http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=572%3Agioachino-rossini-ory-grofja&catid=36%3Aharmadik&Itemid=64&lang=hu; Az Ory grófja [/url]
4457 Búbánat 2014-02-10 14:44:07 [Válasz erre: 4450 Janus 2014-02-09 13:45:11]
A Koozsvári Magyar Opera tavaly szeptember 22-én mutatta be [url] http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=572%3Agioachino-rossini-ory-grofja&catid=36%3Aharmadik&Itemid=64&lang=hu; Az Ory grófját; [/url] elképzelhető, hogy ugyanabban a szereposztásban hozzák el hozzánk is: Vezényel: Jankó Zsolt Adél Formoutiers grófnő - Vigh Ibolya Isolier - Barabás Zsuzsa Ory gróf - Bardon Tony Alice - Chiuariu Lívia Ragonde - Veress Orsolya Le Guverneur - Sándor Csaba Raimbaud - Balla Sándor
A Koozsvári Magyar Opera tavaly szeptember 22-én mutatta be [url] http://www.hungarianopera.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=572%3Agioachino-rossini-ory-grofja&catid=36%3Aharmadik&Itemid=64&lang=hu; Az Ory grófját; [/url] elképzelhető, hogy ugyanabban a szereposztásban hozzák el hozzánk is: Vezényel: Jankó Zsolt Adél Formoutiers grófnő - Vigh Ibolya Isolier - Barabás Zsuzsa Ory gróf - Bardon Tony Alice - Chiuariu Lívia Ragonde - Veress Orsolya Le Guverneur - Sándor Csaba Raimbaud - Balla Sándor
4456 Búbánat 2014-02-10 13:13:37 [Válasz erre: 4446 Momo 2014-02-09 11:45:03]
Igen, ezen a Szöktetés-bemutatón (felújítás) - akkor is- szintén ott voltam : 1994. november 26. Erkel Színház – Szöktetés a szerájból Rendező: Kerényi Miklós Gábor Kovács János – Bazsinka Zsuzsanna, Kertesi Ingrid, Mukk József, Derecskei Zsolt, Szüle Tamás, Fodor Tamás (Szelim basa – próza)
Igen, ezen a Szöktetés-bemutatón (felújítás) - akkor is- szintén ott voltam : 1994. november 26. Erkel Színház – Szöktetés a szerájból Rendező: Kerényi Miklós Gábor Kovács János – Bazsinka Zsuzsanna, Kertesi Ingrid, Mukk József, Derecskei Zsolt, Szüle Tamás, Fodor Tamás (Szelim basa – próza)
4455 IVA 2014-02-10 02:41:04 [Válasz erre: 4450 Janus 2014-02-09 13:45:11]
A szereposztást persze nem közlik a MÁO honlapján. Pedig oda linkelhetnék legalább a [url]http://gyoriszinhaz.hu/musor/807-szinlap;győri bemutató[/url] oldalát, annyi munkával, mint most én ide. Így sem derül ki, hogy a majdnem teljesen kettőzött szereposztásból melyik látható Pesten, noha érdekes kérdés, hogy fellép-e Rácz István az Erkel Színházban...
A szereposztást persze nem közlik a MÁO honlapján. Pedig oda linkelhetnék legalább a [url]http://gyoriszinhaz.hu/musor/807-szinlap;győri bemutató[/url] oldalát, annyi munkával, mint most én ide. Így sem derül ki, hogy a majdnem teljesen kettőzött szereposztásból melyik látható Pesten, noha érdekes kérdés, hogy fellép-e Rácz István az Erkel Színházban...
4454 IVA 2014-02-10 02:15:27 [Válasz erre: 4446 Momo 2014-02-09 11:45:03]
A Kerényi-féle rendezést kihagytam, és úgy látszik, ki is esett az emlékezetemből. Pedig fontos tudni, hogy volt, és ment a darab az Erkelben is, köszönöm.
A Kerényi-féle rendezést kihagytam, és úgy látszik, ki is esett az emlékezetemből. Pedig fontos tudni, hogy volt, és ment a darab az Erkelben is, köszönöm.
4453 IVA 2014-02-10 02:12:36 [Válasz erre: 4442 Janus 2014-02-09 10:13:00]
Nem tudom, hogyan lesz szokás előadni A varázsfuvolát áprilistól. A MÁO honlapján az új rendezés színlapján nem tüntették fel sem a libretto fordítójának, sem a magyar nyelvű feliratok készítőjének nevét. Én is úgy gondolom, minden kifogásom ellenére, hogy csak ne jöjjön a Szöktetés ennél rosszabb rendezésben és látvánnyal. De ha népszavazást fognak kiírni a Szöktetés a szerájból díszletére, én [url]http://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Nagykepek/SzoktetesKF192.jpg;ezekre a tervekre[/url] fogok voksolni. (Ld. mindhárom képet.) Találkoztam már néhány borzalommal, szerencsére csak képeken. Nincs elképzelésem arról, hogyan lehetne megrendezni ezt a művet közhelyek nélkül, de mégsem lilán, hiszen a zene nem olyan. Az iskolás keret- ill. közjátékot idegesítő ötletnek találtam.
Nem tudom, hogyan lesz szokás előadni A varázsfuvolát áprilistól. A MÁO honlapján az új rendezés színlapján nem tüntették fel sem a libretto fordítójának, sem a magyar nyelvű feliratok készítőjének nevét. Én is úgy gondolom, minden kifogásom ellenére, hogy csak ne jöjjön a Szöktetés ennél rosszabb rendezésben és látvánnyal. De ha népszavazást fognak kiírni a Szöktetés a szerájból díszletére, én [url]http://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Nagykepek/SzoktetesKF192.jpg;ezekre a tervekre[/url] fogok voksolni. (Ld. mindhárom képet.) Találkoztam már néhány borzalommal, szerencsére csak képeken. Nincs elképzelésem arról, hogyan lehetne megrendezni ezt a művet közhelyek nélkül, de mégsem lilán, hiszen a zene nem olyan. Az iskolás keret- ill. közjátékot idegesítő ötletnek találtam.
4452 IVA 2014-02-10 01:45:39 [Válasz erre: 4440 macskás 2014-02-09 08:59:10]
Köszönöm. (Bartha Alfonz volt a kedvenc Belmontém...)
Köszönöm. (Bartha Alfonz volt a kedvenc Belmontém...)
4451 Janus 2014-02-09 13:46:34 [Válasz erre: 4450 Janus 2014-02-09 13:45:11]
műsorkalendárium és operatársulatok
műsorkalendárium és operatársulatok
4450 Janus 2014-02-09 13:45:11
És tegnap megnéztem a kitett műsor kalendárium szerint folytatódik a vidéki operatársulat vendégszereplése az Erkelben. A Primavera14 nevezetű minifesztivál keretén belül egy héten át tekinthetjük meg vidéki operatársulataink előadásait a fővárosban április utolsó hetében. Azonban a műsorról se a[url]http://www.jegymester.hu/hun/Production/537/Primavera;a jegymesteren[/url] (ahol már lehet jegyet kapni a produkciókra), se az Opera honlapján nem kapunk tájékoztatást. Nem hoztam el magammal tegnap a kitett műsor kalendáriumok közül egyet se, így nem tudom milyen sorrendben, de a következő előadásokkal fognak vendégszerepelni az Erkelben a vidéki társulatok: Rigoletto - Győr (ez az egy van fent a honlapon) Szerelmi bájital - Pécs Simone Boccanegra - Szeged Don Giovanni - Miskolc Ory grófja - Kolozsvári Állami Magyar Opera Vajda János: Don Perlimplín/Don Cristóbal - Debrecen Csak ha valakit érdekel és nem találna róla információt a neten.
És tegnap megnéztem a kitett műsor kalendárium szerint folytatódik a vidéki operatársulat vendégszereplése az Erkelben. A Primavera14 nevezetű minifesztivál keretén belül egy héten át tekinthetjük meg vidéki operatársulataink előadásait a fővárosban április utolsó hetében. Azonban a műsorról se a[url]http://www.jegymester.hu/hun/Production/537/Primavera;a jegymesteren[/url] (ahol már lehet jegyet kapni a produkciókra), se az Opera honlapján nem kapunk tájékoztatást. Nem hoztam el magammal tegnap a kitett műsor kalendáriumok közül egyet se, így nem tudom milyen sorrendben, de a következő előadásokkal fognak vendégszerepelni az Erkelben a vidéki társulatok: Rigoletto - Győr (ez az egy van fent a honlapon) Szerelmi bájital - Pécs Simone Boccanegra - Szeged Don Giovanni - Miskolc Ory grófja - Kolozsvári Állami Magyar Opera Vajda János: Don Perlimplín/Don Cristóbal - Debrecen Csak ha valakit érdekel és nem találna róla információt a neten.
4449 parampampoli 2014-02-09 12:03:31 [Válasz erre: 4446 Momo 2014-02-09 11:45:03]
Abban is Szvétek volt Ozmin, még főiskolásként. A rendezés eléggé vitatható volt, de nagyon jól és szívesen emlékszem két kiváló hölgyre, Bazsinka Zsuzsára és Kertesi Ingridre, illetve Derecskei Zsolt kitűnő Pedrillójára. És hát Kovács János kitűnő vezénylésére. Annál kevesebb örömünk telt Csányi Lászlóéban.
Abban is Szvétek volt Ozmin, még főiskolásként. A rendezés eléggé vitatható volt, de nagyon jól és szívesen emlékszem két kiváló hölgyre, Bazsinka Zsuzsára és Kertesi Ingridre, illetve Derecskei Zsolt kitűnő Pedrillójára. És hát Kovács János kitűnő vezénylésére. Annál kevesebb örömünk telt Csányi Lászlóéban.
4448 Momo 2014-02-09 12:02:08 [Válasz erre: 4446 Momo 2014-02-09 11:45:03]
[url]http://www.antikvarium.hu/konyv/w-a-mozart-szoktetes-a-szerajbol-253622;Itt[/url] a műsorismertető adatlapja az Antikvárium.hu-n.
[url]http://www.antikvarium.hu/konyv/w-a-mozart-szoktetes-a-szerajbol-253622;Itt[/url] a műsorismertető adatlapja az Antikvárium.hu-n.
4447 nizajemon 2014-02-09 12:01:04 [Válasz erre: 4446 Momo 2014-02-09 11:45:03]
:-) (kínjábn röhög,de azért "aranyos" történet.Úgy tapasztaltam,hogy a Trubadúr bemutató körül kezdett visszatérni a közönség.
:-) (kínjábn röhög,de azért "aranyos" történet.Úgy tapasztaltam,hogy a Trubadúr bemutató körül kezdett visszatérni a közönség.
4446 Momo 2014-02-09 11:45:03
Volt egy szöktetés felújítás az Erkelben. Kerényi Miklós Gábor rendezte. 1994 novemberében volt a bemutató. (Ennek egyik előadásán fordult elő később, hogy egy kedd este, a színpadról sikerült megszámolni a nézőtéren ülő mind a 142 nézőt.)
Volt egy szöktetés felújítás az Erkelben. Kerényi Miklós Gábor rendezte. 1994 novemberében volt a bemutató. (Ennek egyik előadásán fordult elő később, hogy egy kedd este, a színpadról sikerült megszámolni a nézőtéren ülő mind a 142 nézőt.)
4445 nizajemon 2014-02-09 11:44:49 [Válasz erre: 4438 IVA 2014-02-09 05:00:36]
Egyértelműen nem oda való(Erkel).Ahogy a Kékszakállú sem.Emlékeim szerint az ezredforduló utáni bemutatásakor is erős "nézőhiánnyal"küzdött a darab.
Egyértelműen nem oda való(Erkel).Ahogy a Kékszakállú sem.Emlékeim szerint az ezredforduló utáni bemutatásakor is erős "nézőhiánnyal"küzdött a darab.
4444 Búbánat 2014-02-09 11:21:25
4444
4444
4443 Búbánat 2014-02-09 11:20:10 [Válasz erre: 4438 IVA 2014-02-09 05:00:36]
Nem annyira régen láttam a Szöktetést: legutóbb tavaly május 7-én az Operaházban. Beszámoltam róla a Mi újság a MÁO-ban? c. topicban, a 47249 sorszám alatt. Nem terveztem újra megnézni Mozart operáját, pedig elsősorban Kolonits miatt, talán mégis meg kellene tennem?.. Örülök, hogy tegnap is szép alakítást nyújtott Konstanzaként - ezúttal az Erkel színpadán!
Nem annyira régen láttam a Szöktetést: legutóbb tavaly május 7-én az Operaházban. Beszámoltam róla a Mi újság a MÁO-ban? c. topicban, a 47249 sorszám alatt. Nem terveztem újra megnézni Mozart operáját, pedig elsősorban Kolonits miatt, talán mégis meg kellene tennem?.. Örülök, hogy tegnap is szép alakítást nyújtott Konstanzaként - ezúttal az Erkel színpadán!
4442 Janus 2014-02-09 10:13:00 [Válasz erre: 4438 IVA 2014-02-09 05:00:36]
Nem most plántálták át a darabot az Erkelbe: én tíz évvel ezelőtt is ottan láttam ugyanebben a rendezésben, a 2003-2004-es évadban. Az szerintem is baromság, hogy miért nem lehetett az egész előadást magyarul kivitelezni, mint a Varázsfuvolát szokás. [url]http://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/die-entfuhrung-aus-dem-serail/;A rendezésről meg csak annyit, hogy ezt elnézegetve a magyar közönség szerintem kifejezetten jól jár ezzel a rendezéssel és díszletekkel.[/url] Ez nem egy mostani rendezés, de egy jó nagy baromság lehetett - persze most biztos velem van a gond és vagyok túl konzervatív, de ezt vállalom. Minden közhelyessége ellenére inkább nézem egy Káel-féle rendezésben a Szöktetést, mint egy ilyen borzalomban. Egyébként én tegnap kifejezetten jól szórakoztam az előadáson. Bár a Szöktetés áll hozzám a legkevésbé közel a nagy Mozart operák közül.
Nem most plántálták át a darabot az Erkelbe: én tíz évvel ezelőtt is ottan láttam ugyanebben a rendezésben, a 2003-2004-es évadban. Az szerintem is baromság, hogy miért nem lehetett az egész előadást magyarul kivitelezni, mint a Varázsfuvolát szokás. [url]http://www.komische-oper-berlin.de/spielplan/die-entfuhrung-aus-dem-serail/;A rendezésről meg csak annyit, hogy ezt elnézegetve a magyar közönség szerintem kifejezetten jól jár ezzel a rendezéssel és díszletekkel.[/url] Ez nem egy mostani rendezés, de egy jó nagy baromság lehetett - persze most biztos velem van a gond és vagyok túl konzervatív, de ezt vállalom. Minden közhelyessége ellenére inkább nézem egy Káel-féle rendezésben a Szöktetést, mint egy ilyen borzalomban. Egyébként én tegnap kifejezetten jól szórakoztam az előadáson. Bár a Szöktetés áll hozzám a legkevésbé közel a nagy Mozart operák közül.
4441 macskás 2014-02-09 09:00:32 [Válasz erre: 4440 macskás 2014-02-09 08:59:10]
ripacsjelölttől :) Én jól szórakoztam tegnap:))
ripacsjelölttől :) Én jól szórakoztam tegnap:))
4440 macskás 2014-02-09 08:59:10 [Válasz erre: 4439 IVA 2014-02-09 06:11:48]
Horváth István volt. Mi éppen attól a kis ripacstóljelölttől kaptuk a szórólapot:)
Horváth István volt. Mi éppen attól a kis ripacstóljelölttől kaptuk a szórólapot:)
