4439 IVA 2014-02-09 06:11:48 [Válasz erre: 4438 IVA 2014-02-09 05:00:36]
A 3. bekezdés egyik mondata helyesen: ... Ügyes beszélő, de nem olyan színészi tehetségnek tűnő, aki vitathatatlanná tenné a fölösleges közjátékot.
A 3. bekezdés egyik mondata helyesen: ... Ügyes beszélő, de nem olyan színészi tehetségnek tűnő, aki vitathatatlanná tenné a fölösleges közjátékot.
4438 IVA 2014-02-09 05:00:36
Szöktetés a szerájból – 2014. február 8. Emlékezetem óta mindig az Operában adták a Szöktetést. Mivel a darabnak kevés a szereplője, kicsi a zenekara, mindig az volt az érzésem, hogy azért megy az Operában, mert az Erkelt nem töltené meg a közönsége. Most átplántálták az Erkelbe. Tegnap volt az első előadás, ráadásul szombat este – a nézők meg is töltötték volna az Operaház nézőterét. De így is sikeres volt az előadás. Noha színházi este előtti délután rá szoktam pillantani az internetre, nincs-e változás, mindig kérek napi műsorlapot a jegyszedőtől, hátha az frissítettebb, mint a honlap. Ezúttal a jegyszedő nem tudott adni, mondván, a darabban játszó, jelmezes gyerekek osztogatják szerte a színházban. Volt még idő, visszafordultam, körülnéztem a földszinti előcsarnokban, az emeleti büfében, gyereket sehol sem láttam. Végül egy másik jegyszedő nekem adta az egy szál lapját. Úgy gondoltam, ezzel túljutottunk az est – elnézést a kifejezésért, de nem lett úrrá rajtam a vígoperához illő jókedv –, szóval az est baromságán. De nem is vonom vissza, Mozartnál jobban senki se akarjon közelebb hozni hozzám egy darabot. Káel Csaba rendezését csak a tévében láttam évekkel ezelőtt, nem emlékszem, hogy akkor is egy prológ tolakodott-e a nyitány elé. Nyílt az Erkel új gyászfüggönye (azt sejtettem, rekedt énekes miatt fognak elnézést kérni, de nem), jelmezes, szerecsenre mázolt arcú „árus” lépett ki mögüle. A színlap szerint Szőlősi Levente, aki termetre nem gyermeki, orgánuma szerint viszont mutálás előtti. Ügyes beszélő, de olyan színészi tehetségnek tűnő, aki a fölösleges közjátékot vitathatatlanná tenné. Úgy látszik, az Erkel Színház közönsége rászorult a kalauzolására: szerájban fogunk járni, ahol európai nőket tartanak fogva, ez öröm az árusnak, mert az európaiak szeretnek vásárolni... Azt az érdekességet nem mondta, hogy bár keleti palotában vagyunk, ahol spanyol és angol lányok raboskodnak, mindenki magyarul fog beszélni, de amikor a (magyar) szó már kevés az érzelmek kifejezéséhez, nyomban német nyelvű éneklésbe csapnak, majd vissza a magyar prózába. Nos, eszem ágában sincs visszavonni a baromságot, sőt! („Találkozunk majd a szünetben” – mondta még a fiú, aki a második és a harmadik felvonás előtt is a függöny elé lépett, némi megkönnyebbülésre rövidebb szöveggel. Ugyanakkor más gyermeki lényeket nem láttam az előadásban.) Csikós Attila mobil palotaelemei fölöttébb szépek, de nem állnak össze sem szellemes színpaddá, sem díszletkölteménnyé. Velich Rita jelmezei fantáziadúsak és festőiek, de tónusuknak nem kedvez a színpad kellemetlenül kitalált és hanyagul is kezelt világítása. Nem is tudom, hogy mitől volt olyan fényes ez a színpad évtizedekkel ezelőtt, amikor még nem volt egy-egy reflektor-torony szerelve az I. emeleti első oldalpáholyok ormára. (A Turandot rossz világításához még a színpad két szélén is elhelyeztek egy-egy reflektoros traverzet.) A Szöktetés színpadán még a rivalda deszkáira is szereltek fényszórókat, ezek sem produkáltak esztétikai hatást, de valószínűleg szükség van az áramfogyasztásukra, hogy a színház jövőre is megkaphassa az energiafogyasztásra használható keretet. Összefoglalva az eddigieket: örülök, hogy csak az egyik szereposztásra váltottam jegyet, nem tagadva, hogy tavalyi Donna Anna-alakítása után Kolonits Klárát akartam hallani-látni Konstanza szerepében. Nem hiszem, hogy lehet jobban, szebben megszólaltatni Konstanzát. Kolonits Klára hibátlanul, bravúrosan énekelt, hangja minden fekvésben fénnyel, melegséggel szárnyalt, szerepfelfogása, játéka hiteles és megindító. Drámai, nem lépve túl a darab mindvégig derűs hangvételén. Rácz Rita hangját a közép-, illetve a felső regiszterben eltérő színűnek hallottam. Jelenleg nem vágyom arra, hogy primadonnai koloratúrszoprán szerepben halljam. [Következő gondolatom elé szúrom, hogy Házy Erzsébetet gyerekkoromban láttam a Szöktetésben, (fekete-fehér) tévéközvetítésben. Az egész előadásból csak ő Blonde- és Székely Mihály Ozmin-alakítása dereng.] Emlékezetem szerint Házy, Erdész Zsuzsa, Andor Éva, Kalmár Magda, Ötvös Csilla alakítása érdekesebb és gazdagabb figurát formált Blonde alakjából, és szórakoztatóbb jeleneteket Blonde és Ozmin kapcsolatáról. Nyomban hozzáteszem: lehet, hogy ezt most a rendezés és a gyatra megvilágítás homályosította el. (Káel Csaba rendezéséről különben ennél többet nem mondok, mert nincs saját elképzelésem arról, hogy ezt a darabot hogyan lehetne igazán jól megrendezni.) Amiben határozottabb vagyok: Rácz Rita játékára számomra árnyat vetett a beszéde: egy televíziós sitcom-sorozat szereplőjének ripizése. Lehet, hogy a színház vezetősége éppen ilyen „mai hangvételű lánnyal” akarja közel hozni a figurát a közönséghez, nálam nem jártak sikerrel. Megyesi Zoltán prózája Pedrillo szerepében megfelelt a jól játszó operaénekesinek, énekével is kedves figurát hozott, de mintha maga a demi-alak nem állna közel hozzá. Belmonte alakítójával sajnos különös zavarban vagyok. Horváth István tenoristát nem ismerem, a MÁO honlapján közölt arcképével nem tudtam azonosítani azt, aki Belmontét énekelte – viszont a számomra szintén ismeretlen Szappanos Tiboréval valamivel jobban. A YouTube-on látható Z. Horváth Istvánnal sem. Nem jeleztek szereplőváltozást, ilyen bizonytalanságban mégsem szeretnék véleményt írni egy név mellé. Szvétek László Ozminja nagyon tetszett. Nemcsak éneklése, hanem prózája is, amely hátrányos helyzetbe hozta a Szelim basát játszó, színészi és szinkronszerepei nyomán híresen vonzó orgánumú Rátóti Zoltánt. A hang az Erkel Színház terében nem tűnt olyan jelentősnek, a játék sem kivételesnek. Lehet, hogy csak azért, mert annyira kíváncsi voltam arra, hogy milyen adottság választott ki a vendégjátékra éppen egy olyan színészt, akinek Kaposvárt igazgatói elfoglaltságai vannak, aktuálisan két Molnár Ferenc-darab rendezői munkája is.
Szöktetés a szerájból – 2014. február 8. Emlékezetem óta mindig az Operában adták a Szöktetést. Mivel a darabnak kevés a szereplője, kicsi a zenekara, mindig az volt az érzésem, hogy azért megy az Operában, mert az Erkelt nem töltené meg a közönsége. Most átplántálták az Erkelbe. Tegnap volt az első előadás, ráadásul szombat este – a nézők meg is töltötték volna az Operaház nézőterét. De így is sikeres volt az előadás. Noha színházi este előtti délután rá szoktam pillantani az internetre, nincs-e változás, mindig kérek napi műsorlapot a jegyszedőtől, hátha az frissítettebb, mint a honlap. Ezúttal a jegyszedő nem tudott adni, mondván, a darabban játszó, jelmezes gyerekek osztogatják szerte a színházban. Volt még idő, visszafordultam, körülnéztem a földszinti előcsarnokban, az emeleti büfében, gyereket sehol sem láttam. Végül egy másik jegyszedő nekem adta az egy szál lapját. Úgy gondoltam, ezzel túljutottunk az est – elnézést a kifejezésért, de nem lett úrrá rajtam a vígoperához illő jókedv –, szóval az est baromságán. De nem is vonom vissza, Mozartnál jobban senki se akarjon közelebb hozni hozzám egy darabot. Káel Csaba rendezését csak a tévében láttam évekkel ezelőtt, nem emlékszem, hogy akkor is egy prológ tolakodott-e a nyitány elé. Nyílt az Erkel új gyászfüggönye (azt sejtettem, rekedt énekes miatt fognak elnézést kérni, de nem), jelmezes, szerecsenre mázolt arcú „árus” lépett ki mögüle. A színlap szerint Szőlősi Levente, aki termetre nem gyermeki, orgánuma szerint viszont mutálás előtti. Ügyes beszélő, de olyan színészi tehetségnek tűnő, aki a fölösleges közjátékot vitathatatlanná tenné. Úgy látszik, az Erkel Színház közönsége rászorult a kalauzolására: szerájban fogunk járni, ahol európai nőket tartanak fogva, ez öröm az árusnak, mert az európaiak szeretnek vásárolni... Azt az érdekességet nem mondta, hogy bár keleti palotában vagyunk, ahol spanyol és angol lányok raboskodnak, mindenki magyarul fog beszélni, de amikor a (magyar) szó már kevés az érzelmek kifejezéséhez, nyomban német nyelvű éneklésbe csapnak, majd vissza a magyar prózába. Nos, eszem ágában sincs visszavonni a baromságot, sőt! („Találkozunk majd a szünetben” – mondta még a fiú, aki a második és a harmadik felvonás előtt is a függöny elé lépett, némi megkönnyebbülésre rövidebb szöveggel. Ugyanakkor más gyermeki lényeket nem láttam az előadásban.) Csikós Attila mobil palotaelemei fölöttébb szépek, de nem állnak össze sem szellemes színpaddá, sem díszletkölteménnyé. Velich Rita jelmezei fantáziadúsak és festőiek, de tónusuknak nem kedvez a színpad kellemetlenül kitalált és hanyagul is kezelt világítása. Nem is tudom, hogy mitől volt olyan fényes ez a színpad évtizedekkel ezelőtt, amikor még nem volt egy-egy reflektor-torony szerelve az I. emeleti első oldalpáholyok ormára. (A Turandot rossz világításához még a színpad két szélén is elhelyeztek egy-egy reflektoros traverzet.) A Szöktetés színpadán még a rivalda deszkáira is szereltek fényszórókat, ezek sem produkáltak esztétikai hatást, de valószínűleg szükség van az áramfogyasztásukra, hogy a színház jövőre is megkaphassa az energiafogyasztásra használható keretet. Összefoglalva az eddigieket: örülök, hogy csak az egyik szereposztásra váltottam jegyet, nem tagadva, hogy tavalyi Donna Anna-alakítása után Kolonits Klárát akartam hallani-látni Konstanza szerepében. Nem hiszem, hogy lehet jobban, szebben megszólaltatni Konstanzát. Kolonits Klára hibátlanul, bravúrosan énekelt, hangja minden fekvésben fénnyel, melegséggel szárnyalt, szerepfelfogása, játéka hiteles és megindító. Drámai, nem lépve túl a darab mindvégig derűs hangvételén. Rácz Rita hangját a közép-, illetve a felső regiszterben eltérő színűnek hallottam. Jelenleg nem vágyom arra, hogy primadonnai koloratúrszoprán szerepben halljam. [Következő gondolatom elé szúrom, hogy Házy Erzsébetet gyerekkoromban láttam a Szöktetésben, (fekete-fehér) tévéközvetítésben. Az egész előadásból csak ő Blonde- és Székely Mihály Ozmin-alakítása dereng.] Emlékezetem szerint Házy, Erdész Zsuzsa, Andor Éva, Kalmár Magda, Ötvös Csilla alakítása érdekesebb és gazdagabb figurát formált Blonde alakjából, és szórakoztatóbb jeleneteket Blonde és Ozmin kapcsolatáról. Nyomban hozzáteszem: lehet, hogy ezt most a rendezés és a gyatra megvilágítás homályosította el. (Káel Csaba rendezéséről különben ennél többet nem mondok, mert nincs saját elképzelésem arról, hogy ezt a darabot hogyan lehetne igazán jól megrendezni.) Amiben határozottabb vagyok: Rácz Rita játékára számomra árnyat vetett a beszéde: egy televíziós sitcom-sorozat szereplőjének ripizése. Lehet, hogy a színház vezetősége éppen ilyen „mai hangvételű lánnyal” akarja közel hozni a figurát a közönséghez, nálam nem jártak sikerrel. Megyesi Zoltán prózája Pedrillo szerepében megfelelt a jól játszó operaénekesinek, énekével is kedves figurát hozott, de mintha maga a demi-alak nem állna közel hozzá. Belmonte alakítójával sajnos különös zavarban vagyok. Horváth István tenoristát nem ismerem, a MÁO honlapján közölt arcképével nem tudtam azonosítani azt, aki Belmontét énekelte – viszont a számomra szintén ismeretlen Szappanos Tiboréval valamivel jobban. A YouTube-on látható Z. Horváth Istvánnal sem. Nem jeleztek szereplőváltozást, ilyen bizonytalanságban mégsem szeretnék véleményt írni egy név mellé. Szvétek László Ozminja nagyon tetszett. Nemcsak éneklése, hanem prózája is, amely hátrányos helyzetbe hozta a Szelim basát játszó, színészi és szinkronszerepei nyomán híresen vonzó orgánumú Rátóti Zoltánt. A hang az Erkel Színház terében nem tűnt olyan jelentősnek, a játék sem kivételesnek. Lehet, hogy csak azért, mert annyira kíváncsi voltam arra, hogy milyen adottság választott ki a vendégjátékra éppen egy olyan színészt, akinek Kaposvárt igazgatói elfoglaltságai vannak, aktuálisan két Molnár Ferenc-darab rendezői munkája is.
4437 IVA 2014-02-03 04:17:28
További érdekességek a Magyar Állami Operaház honlapján Ha a műsorban, az új darabok oldalán és a főpróbák színlapján fel tudják tüntetni, hogy Zártkörű főpróba (Mindenki Operája sorozat), miért nem különböztetik meg így a bemutatókat? Igaz, furcsának tűnik, hogy mostanság a pár éve pihentetett előadások is főpróbát kapnak, és ezek első előadása valóban nem bemutató. De nem jelzik premierként A víg özvegy balettadaptációjának első előadását sem, holott az még sohasem szerepelt magyar színpadon, sőt a Spiritisztákét sem, amely ősbemutató volt. A víg özvegy cselekményének ismertetőjével gyarapodott a száma azoknak a tartalomismertetőknek, amelyek nem nyújtanak olvasmányélményt, és a követhetetlenségig önismétlő cselekményt sejtetnek, remélhetőleg megtévesztően. Egyúttal nyilvánosság elé került egy újabb szöveg, amely tárháza a könnyebb-súlyosabb helyesírási és gépelési hibáknak. Úgy látszik, ezen a téren türelmesnek kell lennünk, míg elfoglalja helyét a pályázatnyertes, szakirányú végzettséggel rendelkező, világnyelveket is ismerő, határozott időre (néhány hónapra) szóló szerződéssel felvett dramaturg, akit nyelvi lektori feladatok is várnak.
További érdekességek a Magyar Állami Operaház honlapján Ha a műsorban, az új darabok oldalán és a főpróbák színlapján fel tudják tüntetni, hogy Zártkörű főpróba (Mindenki Operája sorozat), miért nem különböztetik meg így a bemutatókat? Igaz, furcsának tűnik, hogy mostanság a pár éve pihentetett előadások is főpróbát kapnak, és ezek első előadása valóban nem bemutató. De nem jelzik premierként A víg özvegy balettadaptációjának első előadását sem, holott az még sohasem szerepelt magyar színpadon, sőt a Spiritisztákét sem, amely ősbemutató volt. A víg özvegy cselekményének ismertetőjével gyarapodott a száma azoknak a tartalomismertetőknek, amelyek nem nyújtanak olvasmányélményt, és a követhetetlenségig önismétlő cselekményt sejtetnek, remélhetőleg megtévesztően. Egyúttal nyilvánosság elé került egy újabb szöveg, amely tárháza a könnyebb-súlyosabb helyesírási és gépelési hibáknak. Úgy látszik, ezen a téren türelmesnek kell lennünk, míg elfoglalja helyét a pályázatnyertes, szakirányú végzettséggel rendelkező, világnyelveket is ismerő, határozott időre (néhány hónapra) szóló szerződéssel felvett dramaturg, akit nyelvi lektori feladatok is várnak.
4436 IVA 2014-02-02 08:39:54 [Válasz erre: 4435 Héterő 2014-02-01 06:14:02]
Lehet, hogy érdemes lenne indítanunk egy topicot Trófeák a Magyar Állami Operaház honlapjáról címmel, bár szerényebb lenne az egyszerűbb témacím: A Magyar Állami Operaház honlapja. Ha egyszer valaki nekiül rendbe hozni, hadd örüljön, hogy a fórumozók kigyűjtötték neki a feladatokat, és nem kell végigböngésznie a MÁO és az Erkel Színház topicját. Később aztán örülhetnénk annak, hogy a topic okafogyottá vált...
Lehet, hogy érdemes lenne indítanunk egy topicot Trófeák a Magyar Állami Operaház honlapjáról címmel, bár szerényebb lenne az egyszerűbb témacím: A Magyar Állami Operaház honlapja. Ha egyszer valaki nekiül rendbe hozni, hadd örüljön, hogy a fórumozók kigyűjtötték neki a feladatokat, és nem kell végigböngésznie a MÁO és az Erkel Színház topicját. Később aztán örülhetnénk annak, hogy a topic okafogyottá vált...
4435 Héterő 2014-02-01 06:14:02 [Válasz erre: 4433 IVA 2014-02-01 05:31:14]
Ezt a szép trófeát most te lőtted!
Ezt a szép trófeát most te lőtted!
4434 IVA 2014-02-01 05:36:43 [Válasz erre: 4427 -zéta- 2014-01-30 18:56:28]
Csak magunk közt: a MÁO honlapján ugyan azt látom, hogy Váradi Zita egyik előadás Liùját sem énekelte, ha gyógyultan fellép Adinaként, „egyidőben” énekelheti majd valamennyi Francia királylányt.
Csak magunk közt: a MÁO honlapján ugyan azt látom, hogy Váradi Zita egyik előadás Liùját sem énekelte, ha gyógyultan fellép Adinaként, „egyidőben” énekelheti majd valamennyi Francia királylányt.
4433 IVA 2014-02-01 05:31:14 [Válasz erre: 4404 IVA 2014-01-26 04:50:39]
Turandot – 2014. január 31. Ha az operaházi helyáraknak kicsit több mint negyedébe kerülő Erkel színházi operaelőadásokat illik nem operaházi, hanem népoperai igénnyel hallgatni, a Turandot-széria utolsó előadását egyfelől nem érheti kifogás, másfelől Létay Kiss Gabriella és az énekkar teljesítményét illik benne ajándéknak, ráadásnak tekinteni. Sőt, a hivatkozott január 25-i előadáshoz képest ezúttal a Héja Domonkos által vezényelt zenekar, az egész produkció sem kerülne az operaházi átlag alá. Létay Kiss Gabriella Liù-alakítása hangban és éneklésben szépséges és megrendítő. Rálik Szilviát sajnálatosan keveset láttam még színpadon. A varázsfuvola rossz emlékű vígszínházi előadásban hangja és színpadi játéka is figyelemre méltó volt, Saloméja novemberben meggyőző és nagy élmény, ezért akartam látni Turandotként is (Jenufája előtt). Csupán a Salome árnyékában tűnt most Turandotja kevésbé csillogónak. Az övé sem súlyos drámai szoprán (amint Jee Hye Han hangja sem), de vivőerő és habitus terén nem kételkedem abban, hogy igazi Turandot, és úgy éreztem, voltak és lehetnek tökéletes estéi is a szerepben. Az adott rendezés, világítás hiányos keretein belül személyisége, játéka sem hagyott hiányérzetet. {Nem értem, hogy ha az ily sudár énekesnő ledobott jelmeze alatt maradt (a hősnő megtisztulását szimbolizáló? ugyan!) fehér ruha lehet ilyen tisztességes szabású is, kevésbé sudár kolléganőit miért kell átaludt hálóingnek látszó viselésére kárhoztatni, még ha csak arra a rövidke időre is.} Lee Jeong-Won hangadása és az általa nyújtott élmény most is egyenetlennek tűnt. Néhány helyen hamiskásnak is hallottam. A miniszterek Kelemen Zoltán, Beöthy-Kiss László és Kiss Péter hármasában is tetszettek, énekben, játékban egyaránt. (Említettem már, milyen nagyszerű a MÁO honlapja? Kiderül belőle, hogy Beöthy-Kiss László novemberben A kékszakállú herceg várában is énekelt...)
Turandot – 2014. január 31. Ha az operaházi helyáraknak kicsit több mint negyedébe kerülő Erkel színházi operaelőadásokat illik nem operaházi, hanem népoperai igénnyel hallgatni, a Turandot-széria utolsó előadását egyfelől nem érheti kifogás, másfelől Létay Kiss Gabriella és az énekkar teljesítményét illik benne ajándéknak, ráadásnak tekinteni. Sőt, a hivatkozott január 25-i előadáshoz képest ezúttal a Héja Domonkos által vezényelt zenekar, az egész produkció sem kerülne az operaházi átlag alá. Létay Kiss Gabriella Liù-alakítása hangban és éneklésben szépséges és megrendítő. Rálik Szilviát sajnálatosan keveset láttam még színpadon. A varázsfuvola rossz emlékű vígszínházi előadásban hangja és színpadi játéka is figyelemre méltó volt, Saloméja novemberben meggyőző és nagy élmény, ezért akartam látni Turandotként is (Jenufája előtt). Csupán a Salome árnyékában tűnt most Turandotja kevésbé csillogónak. Az övé sem súlyos drámai szoprán (amint Jee Hye Han hangja sem), de vivőerő és habitus terén nem kételkedem abban, hogy igazi Turandot, és úgy éreztem, voltak és lehetnek tökéletes estéi is a szerepben. Az adott rendezés, világítás hiányos keretein belül személyisége, játéka sem hagyott hiányérzetet. {Nem értem, hogy ha az ily sudár énekesnő ledobott jelmeze alatt maradt (a hősnő megtisztulását szimbolizáló? ugyan!) fehér ruha lehet ilyen tisztességes szabású is, kevésbé sudár kolléganőit miért kell átaludt hálóingnek látszó viselésére kárhoztatni, még ha csak arra a rövidke időre is.} Lee Jeong-Won hangadása és az általa nyújtott élmény most is egyenetlennek tűnt. Néhány helyen hamiskásnak is hallottam. A miniszterek Kelemen Zoltán, Beöthy-Kiss László és Kiss Péter hármasában is tetszettek, énekben, játékban egyaránt. (Említettem már, milyen nagyszerű a MÁO honlapja? Kiderül belőle, hogy Beöthy-Kiss László novemberben A kékszakállú herceg várában is énekelt...)
4432 IVA 2014-01-30 22:53:06 [Válasz erre: 4431 belsen 2014-01-30 22:16:27]
Ha a hála elmaradna, jogos lenne Ingrid panasza...
Ha a hála elmaradna, jogos lenne Ingrid panasza...
4431 belsen 2014-01-30 22:16:27 [Válasz erre: 4426 IVA 2014-01-30 18:48:20]
Vajon lesz-e olyan hálás az Operaház, hogy a jövő évadra Kertessi Ingrid eleve kap előadást a Bájitalból?!
Vajon lesz-e olyan hálás az Operaház, hogy a jövő évadra Kertessi Ingrid eleve kap előadást a Bájitalból?!
4430 detto 2014-01-30 22:11:19 [Válasz erre: 4423 IVA 2014-01-30 18:25:17]
A harmadik felv.-ban a császár mellett még meg szokott jelenni.Lehet, hogy ezt statisztára osztották.(?)
A harmadik felv.-ban a császár mellett még meg szokott jelenni.Lehet, hogy ezt statisztára osztották.(?)
4429 tiramisu 2014-01-30 21:26:00 [Válasz erre: 4428 Heiner Lajos 2014-01-30 21:00:57]
Persze, a kibicnek semmi sem drága! :-(
Persze, a kibicnek semmi sem drága! :-(
4428 Heiner Lajos 2014-01-30 21:00:57 [Válasz erre: 4427 -zéta- 2014-01-30 18:56:28]
Ha valakinek olyan technikája van, mint VZ-nak, mehet együtt.
Ha valakinek olyan technikája van, mint VZ-nak, mehet együtt.
4427 -zéta- 2014-01-30 18:56:28 [Válasz erre: 4426 IVA 2014-01-30 18:48:20]
Csak magamban: nem szerencsés egyidőben Liút és Adinát énekeltetni valakivel...
Csak magamban: nem szerencsés egyidőben Liút és Adinát énekeltetni valakivel...
4426 IVA 2014-01-30 18:48:20
[url]http://www.opera.hu/hu/erkel/news/Kertesi_Ingrid_a_ma_esti_Szerelmi_bajitalban_0;A Szerelmi bájital női főszerepébe – Váradi Zita és Hajnóczy Júlia betegsége miatt – ma Kertesi Ingrid ugrik be.[/url] Vajon Liùt énekli-e holnap Váradi Zita, vagy Létay Kiss Gabriella helyettesíti? A MÁO honlapja még nem jelzi...
[url]http://www.opera.hu/hu/erkel/news/Kertesi_Ingrid_a_ma_esti_Szerelmi_bajitalban_0;A Szerelmi bájital női főszerepébe – Váradi Zita és Hajnóczy Júlia betegsége miatt – ma Kertesi Ingrid ugrik be.[/url] Vajon Liùt énekli-e holnap Váradi Zita, vagy Létay Kiss Gabriella helyettesíti? A MÁO honlapja még nem jelzi...
4425 IVA 2014-01-30 18:38:33 [Válasz erre: 4421 rotor 2014-01-30 15:10:32]
Az előadást a szegénység védi. Nemigen újítanak fel manapság repertoárdarabot csak azért, hogy – az adott kor és operavezetés szemlélete szerint – jobb, korszerűbb fusson helyette, holott a közönség még a régebbit is megtapsolja. Ez a múlt század második felének gyakorlata volt. Mostanában többnyire hosszabb ideje elhanyagolt, vagy hányattatáson keresztülment műveket újítanak fel.
Az előadást a szegénység védi. Nemigen újítanak fel manapság repertoárdarabot csak azért, hogy – az adott kor és operavezetés szemlélete szerint – jobb, korszerűbb fusson helyette, holott a közönség még a régebbit is megtapsolja. Ez a múlt század második felének gyakorlata volt. Mostanában többnyire hosszabb ideje elhanyagolt, vagy hányattatáson keresztülment műveket újítanak fel.
4423 IVA 2014-01-30 18:25:17 [Válasz erre: 4416 márta 2014-01-27 09:51:27]
A Mandarin drámaiszemély-neve az eredeti librettóban – a színlapon és első megszólalásakor – Un mandarino (a magyar szövegkönyv személylistáján Egy mandarin), ahol az un, illetve az egy nem számjelző ugyan, de a határozatlan névelő is egyes számra utal. A továbbiakban – a Mandarin kommentárja előtt (a tömeg bekiabálása után), majd II. felvonásbeli megjelenésekor és megszólalásában – azonban Il mandarino, ahol a határozott névelő arra utal, hogy azonos az iménti mandarinnal. Ha ettől nagyvonalúan eltekintünk, továbbá oly engedékenyek vagyunk, hogy felolvashatja azt a császári hirdetményt akár más-más mandarin is a palota előtt, illetve később, a próbatételt indítva – a Mandarinnak még akkor is csak két jelenete van az operában: egy az első felvonás elején, egy a második felvonás második képében. Hogyan lehet a szerep e két jelenését (szólamrészét) háromfelé osztani?
A Mandarin drámaiszemély-neve az eredeti librettóban – a színlapon és első megszólalásakor – Un mandarino (a magyar szövegkönyv személylistáján Egy mandarin), ahol az un, illetve az egy nem számjelző ugyan, de a határozatlan névelő is egyes számra utal. A továbbiakban – a Mandarin kommentárja előtt (a tömeg bekiabálása után), majd II. felvonásbeli megjelenésekor és megszólalásában – azonban Il mandarino, ahol a határozott névelő arra utal, hogy azonos az iménti mandarinnal. Ha ettől nagyvonalúan eltekintünk, továbbá oly engedékenyek vagyunk, hogy felolvashatja azt a császári hirdetményt akár más-más mandarin is a palota előtt, illetve később, a próbatételt indítva – a Mandarinnak még akkor is csak két jelenete van az operában: egy az első felvonás elején, egy a második felvonás második képében. Hogyan lehet a szerep e két jelenését (szólamrészét) háromfelé osztani?
4422 Momo 2014-01-30 16:11:17 [Válasz erre: 4420 márta 2014-01-30 09:17:24]
Ez a háromfelé osztott Mandarin Pesten is volt, aztán - még a premier előtt - valamelyik zenekari próbán megszüntették. Azóta egy Mandarin van.
Ez a háromfelé osztott Mandarin Pesten is volt, aztán - még a premier előtt - valamelyik zenekari próbán megszüntették. Azóta egy Mandarin van.
4421 rotor 2014-01-30 15:10:32
Akkor ilyen ha két géniusz találkozik?: Puccini-Kovalik Lehet, hogy védett előadás lesz belőle...
Akkor ilyen ha két géniusz találkozik?: Puccini-Kovalik Lehet, hogy védett előadás lesz belőle...
4420 márta 2014-01-30 09:17:24
A Mandarin szólamát a nyitójelenetben 3 részre osztotta Kovalik. Később többek között beállt Farkasréti Mária a címszerepbe és Molnár András Kalafba. Ebben az előadásban sokkal jobb volt, mint a pestiben Marton Évával. Ez volt Kovalik első igazi operarendezése. Emlékszem, föl voltunk háborodva, hogy lehet egy kezdőnek adni egy ilyen nehéz darabot! Aztán lett, ami lett - óriási siker, nagyszerű előadás. Persze nem mondták, hogy egy zsenivel van dolgunk...
A Mandarin szólamát a nyitójelenetben 3 részre osztotta Kovalik. Később többek között beállt Farkasréti Mária a címszerepbe és Molnár András Kalafba. Ebben az előadásban sokkal jobb volt, mint a pestiben Marton Évával. Ez volt Kovalik első igazi operarendezése. Emlékszem, föl voltunk háborodva, hogy lehet egy kezdőnek adni egy ilyen nehéz darabot! Aztán lett, ami lett - óriási siker, nagyszerű előadás. Persze nem mondták, hogy egy zsenivel van dolgunk...
4419 Búbánat 2014-01-28 11:26:45 [Válasz erre: 4418 IVA 2014-01-27 19:25:46]
Tudok "szerepnégyezésről" is...
Tudok "szerepnégyezésről" is...
4418 IVA 2014-01-27 19:25:46 [Válasz erre: 4417 oicka 2014-01-27 13:58:18]
Érdekes, hogy a szerephármazást is -kettőzésnek nevezték.
Érdekes, hogy a szerephármazást is -kettőzésnek nevezték.
4417 oicka 2014-01-27 13:58:18 [Válasz erre: 4416 márta 2014-01-27 09:51:27]
1995-ben (okt.20) Szegeden volt a Kovalik-féle Turandot bemutatója. Az erdeti szereposztás a főbb szerepekre ez volt. Turandot: Misura Zsuzsa m.v. (szerepkettőzés) Szilfai Márta m.v. (szerepkettőzés) Timur: Szakály Péter (szerepkettőzés) Altorjai Tamás (szerepkettőzés) Laborfalvy Soós Béla m.v. (szerepkettőzés) Kalaf: Bándi János (szerepkettőzés) Vajk György (szerepkettőzés) Liu: Vámossy Éva (szerepkettőzés) Szilágyi Erzsébet (szerepkettőzés) Vajda Júlia (szerepkettőzés) Rendező : Kovalik Balázs m.v.
1995-ben (okt.20) Szegeden volt a Kovalik-féle Turandot bemutatója. Az erdeti szereposztás a főbb szerepekre ez volt. Turandot: Misura Zsuzsa m.v. (szerepkettőzés) Szilfai Márta m.v. (szerepkettőzés) Timur: Szakály Péter (szerepkettőzés) Altorjai Tamás (szerepkettőzés) Laborfalvy Soós Béla m.v. (szerepkettőzés) Kalaf: Bándi János (szerepkettőzés) Vajk György (szerepkettőzés) Liu: Vámossy Éva (szerepkettőzés) Szilágyi Erzsébet (szerepkettőzés) Vajda Júlia (szerepkettőzés) Rendező : Kovalik Balázs m.v.
4416 márta 2014-01-27 09:51:27
Palerdi András az eredeti, szegedi produkcióban Timúr volt, Kelemen Zoltán pedig a mandarint énekelte. Pontosabban a mandarin/3-at, mert a szólam három részre és énekesre volt osztva.
Palerdi András az eredeti, szegedi produkcióban Timúr volt, Kelemen Zoltán pedig a mandarint énekelte. Pontosabban a mandarin/3-at, mert a szólam három részre és énekesre volt osztva.
4415 IVA 2014-01-27 02:04:05 [Válasz erre: 4413 IVA 2014-01-26 20:35:58]
Nem volt örömteli az alkalom – amint a szegénység semmilyen megnyilvánulása sem öröm – a jelmezárverés az Operában, és sajnálom, hogy a végre [url]http://www.pumpkin-paradise.com/erkell-nekunk-jelmezarveres-az-operaban/;színesben látható Liù-kosztüm[/url]öt nem az énekesnőről készült fényképen találtam. A kép „föléírása”: „Festett felső, nadrág övvel Legendás, Kossuth-díjas szopránénekesnőnk, Kincses Veronika, pályájának kezdetén viselte a bordós-barnás színvilágú öltözetet Puccini: Turandot című operájában, Liu alakjának megformálójaként. A ruha tervezője, Márk Tivadar munkássága a mai napig etalon a hazai jelmeztervezésben.” A magazin szövegét pontosítom azzal, hogy Kincses Veronika Liù szerepében nem határozottan pályájának kezdetén mutatkozott be, és a „bordós-barnás színvilág” nem pontos a jelmez leírásához.
Nem volt örömteli az alkalom – amint a szegénység semmilyen megnyilvánulása sem öröm – a jelmezárverés az Operában, és sajnálom, hogy a végre [url]http://www.pumpkin-paradise.com/erkell-nekunk-jelmezarveres-az-operaban/;színesben látható Liù-kosztüm[/url]öt nem az énekesnőről készült fényképen találtam. A kép „föléírása”: „Festett felső, nadrág övvel Legendás, Kossuth-díjas szopránénekesnőnk, Kincses Veronika, pályájának kezdetén viselte a bordós-barnás színvilágú öltözetet Puccini: Turandot című operájában, Liu alakjának megformálójaként. A ruha tervezője, Márk Tivadar munkássága a mai napig etalon a hazai jelmeztervezésben.” A magazin szövegét pontosítom azzal, hogy Kincses Veronika Liù szerepében nem határozottan pályájának kezdetén mutatkozott be, és a „bordós-barnás színvilág” nem pontos a jelmez leírásához.
4414 rotor 2014-01-26 23:54:46 [Válasz erre: 4410 Livingstone 2014-01-26 15:32:11]
Remélem nem arra gondolsz, hogy -horribile dictu!- Létay-nak Turandotot adjanak?
Remélem nem arra gondolsz, hogy -horribile dictu!- Létay-nak Turandotot adjanak?
4413 IVA 2014-01-26 20:35:58 [Válasz erre: 4412 IVA 2014-01-26 18:18:44]
A régi Liùk sorából kifelejtettem [url]http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/1/5/_/150999_328012104_big.jpg;Raskó Magdát[/url], de legalább találtam róla linkelhető képet a leírt jelmezben. Ezen az oldalon [url]http://www.tordaieva.eoldal.hu/fenykepek/szerepek/szerepek/;Tordai Éva[/url] Liù-képére lehet rátalálni, sajnos rossz minőségben. Itt pedig [url]http://operavilag.net/interjuk/ezek-az-en-kincseim-hasznald-beszelgetes-pitti-katalinnal/;Pitti Katalin[/url] látható a kék-lazacrózsaszín jelmezkölteményben. Turandot gyönyörű császárlány – ez adja a darab bonyodalmát. Liù rabszolgalány, aki szerelmes a Hercegbe, és dédelgeti is magában ezt az érzést. Ő is nő, akinek minden esélyét nem lehet kizárni. Nőiességétől fosztja meg a textilhulladékokból összetákolt, csupán a test takarását szolgáló „jelmez” a jelenlegi előadásban, ezért nemcsak csúnya, hanem rossz is.
A régi Liùk sorából kifelejtettem [url]http://pctrs.network.hu/clubblogpicture/1/5/_/150999_328012104_big.jpg;Raskó Magdát[/url], de legalább találtam róla linkelhető képet a leírt jelmezben. Ezen az oldalon [url]http://www.tordaieva.eoldal.hu/fenykepek/szerepek/szerepek/;Tordai Éva[/url] Liù-képére lehet rátalálni, sajnos rossz minőségben. Itt pedig [url]http://operavilag.net/interjuk/ezek-az-en-kincseim-hasznald-beszelgetes-pitti-katalinnal/;Pitti Katalin[/url] látható a kék-lazacrózsaszín jelmezkölteményben. Turandot gyönyörű császárlány – ez adja a darab bonyodalmát. Liù rabszolgalány, aki szerelmes a Hercegbe, és dédelgeti is magában ezt az érzést. Ő is nő, akinek minden esélyét nem lehet kizárni. Nőiességétől fosztja meg a textilhulladékokból összetákolt, csupán a test takarását szolgáló „jelmez” a jelenlegi előadásban, ezért nemcsak csúnya, hanem rossz is.
4412 IVA 2014-01-26 18:18:44 [Válasz erre: 4408 telramund 2014-01-26 10:54:06]
Mit értesz régi rendezés alatt? Kovalik Balázs rendezése előtt 1958-tól majd’ 40 éven át egyetlen régi rendezés (Nádasdy Kálmán és Mikó András) ment, Márkus László és Márk Tivadar jelmezeivel. Azalatt egyes Turandotoknak (Dobránszky Zsuzsa, Sass Sylvia) eltérő jelmezt tervezett Márk Tivadar, ám Liù jelmeze az Orosz Júliáé óta nem változott. Az pedig nem szürke volt, hanem középkék és hamvas lazacszín kombinációja. Liù közép-ázsiai jellegű nadrágot viselt, fején fémekkel díszített üzbég sapkát, amelyről hosszú, fáradtrózsaszín, nem átlátszó fátyol omlott alá. (Úgy emlékszem, ez a bokájáig ért, és a csuklója táján volt rögzítve.) Ezt viselte Házy Erzsébet, Szecsődi Irén, Neményi Lili is, bár őket csak fekete-fehér képen láttam e jelmezben. De a színgazdag színpadon ebben a színállású jelmezben láttam Szabó Rózsát, Tordai Évát, Tokody Ilonát, Kincses Veronikát, Pitti Katalint is Liùként. (Nagy barátja nem vagyok a borús időnek, csak kis barátja, mert annak is megvannak a szépségei. És az adja különleges értékét a verőfénynek és az azúr égnek, aminek viszont nagyobb barátja vagyok.)
Mit értesz régi rendezés alatt? Kovalik Balázs rendezése előtt 1958-tól majd’ 40 éven át egyetlen régi rendezés (Nádasdy Kálmán és Mikó András) ment, Márkus László és Márk Tivadar jelmezeivel. Azalatt egyes Turandotoknak (Dobránszky Zsuzsa, Sass Sylvia) eltérő jelmezt tervezett Márk Tivadar, ám Liù jelmeze az Orosz Júliáé óta nem változott. Az pedig nem szürke volt, hanem középkék és hamvas lazacszín kombinációja. Liù közép-ázsiai jellegű nadrágot viselt, fején fémekkel díszített üzbég sapkát, amelyről hosszú, fáradtrózsaszín, nem átlátszó fátyol omlott alá. (Úgy emlékszem, ez a bokájáig ért, és a csuklója táján volt rögzítve.) Ezt viselte Házy Erzsébet, Szecsődi Irén, Neményi Lili is, bár őket csak fekete-fehér képen láttam e jelmezben. De a színgazdag színpadon ebben a színállású jelmezben láttam Szabó Rózsát, Tordai Évát, Tokody Ilonát, Kincses Veronikát, Pitti Katalint is Liùként. (Nagy barátja nem vagyok a borús időnek, csak kis barátja, mert annak is megvannak a szépségei. És az adja különleges értékét a verőfénynek és az azúr égnek, aminek viszont nagyobb barátja vagyok.)
4411 IVA 2014-01-26 17:30:20 [Válasz erre: 4406 Momo 2014-01-26 10:38:56]
Én 1999-ben láttam a rendezést először, akkor már a Operában ment. Köszönöm az információt. Ahogy a nép énekli Beckmesser láttán: „Ez sehogy se tetszik”.
Én 1999-ben láttam a rendezést először, akkor már a Operában ment. Köszönöm az információt. Ahogy a nép énekli Beckmesser láttán: „Ez sehogy se tetszik”.
4410 Livingstone 2014-01-26 15:32:11
Létai volt az est fénypontja. Lírai szopránja magvasabban és sötétebben szólt a Turandoténál. Megint szereposztási melléfogás!
Létai volt az est fénypontja. Lírai szopránja magvasabban és sötétebben szólt a Turandoténál. Megint szereposztási melléfogás!
4409 oicka 2014-01-26 13:19:40
A Turandot tegnapi előadását másodszor néztem meg, és az énekesek kimagasló művészete és a kórus remek teljesítménye mentette meg! BRAVÓ ÉNEKKAR! Sajnos a rendezés, és a világítás szinte romjaira esett szét. A 22 éves Aida rendezés jobban elviselte a porosodást, mint ez az 1997-es Turandot. Talán, ha maga a rendező (Kovalik) felújítaná, elképzelhető, hogy még néhány évre megmenthető lenne.Lehet, hogy így is megtartják, de az eredetitől már nagyon távol van ez az előadás. A rengeteg fix lámpát, ha elkerülték az énekesek, akkor szinte árnyjáték volt, és az is igaz, hogy vannak fontos helyek, amelyek valamilyen hiba miatt eleve sötéten maradtak.. Gyakran épp a két protagonista:Turandot és Kalaf megvilágítása igen problémásnak tűnik.Turandot megjelenése az elsötétedés után nagyobb fényben történt régebben, ettől erőteljesebb volt. Ez az opera az Erkelben lett bemutatva, mégis olyan, mintha keresné a helyét ebben a színházban. A tavalyi tervezői ígéret ellenére a sötétre meszelt falak(!) sem láttatják jobban az időnként homályba burkolózó színpadot. Lehet, hogy tart még a próbaüzem?? A zenekarban sok tévesztés volt, -(hangszerek mikor és mit,) -talán volt olyan zenész, aki először játszotta.(?) A karmester, Héja Domonkos, korát meghazudtolóan gyakran enervált tempókat játszatott, és húzta mint a rétestésztát. Dinamikai árnyalás nyomokban! Megbocsájtandó, hogy a felvonás végeket talán már hangosabban nem is lehet játszani, de ott hatásos volt. A szereplők közül a három minisztert említem először, mindhármuk teljes összhangban nagyon impozánsan teljesített.(Kelemen Zoltán, Meggyesi Zoltán, Kiss Péter). A címszereplő Jee Hye H. fiatal kora ellenére tökéletes mesternője a hangszerének. Hogy ezzel a lírai "hangszerrel" szabad-e ezt a szerepet énekelni, amelyet mások 40 évesen, vagy azután kezdenek,-ne legyen igazam- úgy érzem a jövőjét veszélyezteti. A Kalafot éneklő Lee Yong W. magabiztos és stabil énekes, aki talán a ma jan. 26-án este (!!) leendő szereplése miatt helyenként jobban spórolt. Az első előadáson ugyanis mindvégig átjött a hangja. Létay K. Gabriella Liuja beért alakítássá vált. Kiegyenlített hangjával hajlékonyan bánik, hangszíne helyenként szinte drámaibb a Turandoténál. Fried Péter hangilag, színészileg részleteiben is kidolgozta és formálta fennségessé Timur alakját. Örvendetes, hogy néhány idösebb énekes újra lehetőséget kap: Berczelly István múlt heti aidás Fáraója után, most Róka Istvánt hallhattuk a Altoum-császár szerepében.
A Turandot tegnapi előadását másodszor néztem meg, és az énekesek kimagasló művészete és a kórus remek teljesítménye mentette meg! BRAVÓ ÉNEKKAR! Sajnos a rendezés, és a világítás szinte romjaira esett szét. A 22 éves Aida rendezés jobban elviselte a porosodást, mint ez az 1997-es Turandot. Talán, ha maga a rendező (Kovalik) felújítaná, elképzelhető, hogy még néhány évre megmenthető lenne.Lehet, hogy így is megtartják, de az eredetitől már nagyon távol van ez az előadás. A rengeteg fix lámpát, ha elkerülték az énekesek, akkor szinte árnyjáték volt, és az is igaz, hogy vannak fontos helyek, amelyek valamilyen hiba miatt eleve sötéten maradtak.. Gyakran épp a két protagonista:Turandot és Kalaf megvilágítása igen problémásnak tűnik.Turandot megjelenése az elsötétedés után nagyobb fényben történt régebben, ettől erőteljesebb volt. Ez az opera az Erkelben lett bemutatva, mégis olyan, mintha keresné a helyét ebben a színházban. A tavalyi tervezői ígéret ellenére a sötétre meszelt falak(!) sem láttatják jobban az időnként homályba burkolózó színpadot. Lehet, hogy tart még a próbaüzem?? A zenekarban sok tévesztés volt, -(hangszerek mikor és mit,) -talán volt olyan zenész, aki először játszotta.(?) A karmester, Héja Domonkos, korát meghazudtolóan gyakran enervált tempókat játszatott, és húzta mint a rétestésztát. Dinamikai árnyalás nyomokban! Megbocsájtandó, hogy a felvonás végeket talán már hangosabban nem is lehet játszani, de ott hatásos volt. A szereplők közül a három minisztert említem először, mindhármuk teljes összhangban nagyon impozánsan teljesített.(Kelemen Zoltán, Meggyesi Zoltán, Kiss Péter). A címszereplő Jee Hye H. fiatal kora ellenére tökéletes mesternője a hangszerének. Hogy ezzel a lírai "hangszerrel" szabad-e ezt a szerepet énekelni, amelyet mások 40 évesen, vagy azután kezdenek,-ne legyen igazam- úgy érzem a jövőjét veszélyezteti. A Kalafot éneklő Lee Yong W. magabiztos és stabil énekes, aki talán a ma jan. 26-án este (!!) leendő szereplése miatt helyenként jobban spórolt. Az első előadáson ugyanis mindvégig átjött a hangja. Létay K. Gabriella Liuja beért alakítássá vált. Kiegyenlített hangjával hajlékonyan bánik, hangszíne helyenként szinte drámaibb a Turandoténál. Fried Péter hangilag, színészileg részleteiben is kidolgozta és formálta fennségessé Timur alakját. Örvendetes, hogy néhány idösebb énekes újra lehetőséget kap: Berczelly István múlt heti aidás Fáraója után, most Róka Istvánt hallhattuk a Altoum-császár szerepében.
4408 telramund 2014-01-26 10:54:06 [Válasz erre: 4404 IVA 2014-01-26 04:50:39]
Liu jelmeze a régi rendezésben is szürke és más rendezésekben is általában a szürke különböző árnyalataival kombinál,legfeljebb kevés más szín keverékével.(pl felső rész fehér) A szürke,mint szín egyébként sokak számára nem kedvelt,pedig rendkívül jól öltöztet,de nem minden típusnak áll jól.Ezt most általánosságban írom nem Liuhoz kötve.Aki a szürkét nem szereti a borús időnek sem lehet nagy barátja
Liu jelmeze a régi rendezésben is szürke és más rendezésekben is általában a szürke különböző árnyalataival kombinál,legfeljebb kevés más szín keverékével.(pl felső rész fehér) A szürke,mint szín egyébként sokak számára nem kedvelt,pedig rendkívül jól öltöztet,de nem minden típusnak áll jól.Ezt most általánosságban írom nem Liuhoz kötve.Aki a szürkét nem szereti a borús időnek sem lehet nagy barátja
4407 macskás 2014-01-26 10:52:50 [Válasz erre: 4401 Robesz 2014-01-18 19:44:13]
:)) Köszi:) Közben a Carmenről is megtaláltam ezt a terminus technikust, a Koncertkalendáriumban. No comment...
:)) Köszi:) Közben a Carmenről is megtaláltam ezt a terminus technikust, a Koncertkalendáriumban. No comment...
4406 Momo 2014-01-26 10:38:56 [Válasz erre: 4404 IVA 2014-01-26 04:50:39]
"Hogy hogyan szokott belépni Turandot ebben a rendezésben, abból csak arra emlékszem, hogy ügyetlen és hatástalan, de eltér a tegnap estitől, amikor elsötétült az egész színpad, és a sötétből bukkant fel az énekesnő középen..." Ez az eredeti koncepció, (amikor máshogy van, annak mindig valami konkrét oka van).
"Hogy hogyan szokott belépni Turandot ebben a rendezésben, abból csak arra emlékszem, hogy ügyetlen és hatástalan, de eltér a tegnap estitől, amikor elsötétült az egész színpad, és a sötétből bukkant fel az énekesnő középen..." Ez az eredeti koncepció, (amikor máshogy van, annak mindig valami konkrét oka van).
4405 Robesz 2014-01-26 10:13:44 [Válasz erre: 4404 IVA 2014-01-26 04:50:39]
A 21.-i előadáson is elsötétült a színpad Turandot belépője előtt, szóval lehet ez a rendezés része. Szerencsés vagy, hogy teljesen hallottad Jee Hye Han-t, én olyan helyen ültem, ahol sajnos alig volt hallható, nagyon nehezen jött át a hangja a zenekaron keresztül. Héja szerintem nagyban ludas ezért.
A 21.-i előadáson is elsötétült a színpad Turandot belépője előtt, szóval lehet ez a rendezés része. Szerencsés vagy, hogy teljesen hallottad Jee Hye Han-t, én olyan helyen ültem, ahol sajnos alig volt hallható, nagyon nehezen jött át a hangja a zenekaron keresztül. Héja szerintem nagyban ludas ezért.
4404 IVA 2014-01-26 04:50:39 [Válasz erre: 3208 IVA 2013-03-18 06:39:36]
Turandot – 2014. január 25. „Visszaolvastam, miket írtam a rendezésről bő négy évvel ezelőtt, és meglepődtem azon, hogy az újranézett előadás alatt nemcsak ugyanazok a kifogások, hanem ugyanazok a kifejezések is fogalmazódtak meg bennem, ezért nem ismételem őket” – ezt a Turandot legutóbb (2013. március 17-án) látott előadásáról szóló, itt hivatkozott hozzászólásomban írtam, most változatlan érvényességgel másolom ide. Szőröstül-bőröstül megvetem ezt a rendezést – akartam mondani, koncepcióstul-díszletestül-jelmezestül, csak ezt túl gusztusos fogalmazásnak tartottam. Ha lehet rangsorolni a produkció elemeinek silányságát, a tegnap estiből a világítás öncélúságát, közhelyességét és esetlegességét állítom a negatív dobogó első fokára. A 2., 3., és 4. helyet biztosan tartja a rendezés, a díszlet és a jelmez, ám mindjárt az 5. helyen áll a karmester, Héja Domonkos és a zenekar teljesítménye. Az zavarna kevésbé, hogy többször nem egyszerre szólalnak meg a fúvósok. Jobban, hogy különben kellő hangerejű szólistákat elnyom olykor a zenekar. (Olyan helyen ültem, ahová az énekeseknek nem kell áténekelniük a orkesztert!) Ám legjobban az zavar, hogy bár a Turandot most sem tévesztette el hatását rám és a közönség többi, ezernél több tagjára, nem érvényesült a partitúrának az egyszerre pazar és kifinomult szépsége – holott a többnyire kiváló énekesek és a kórus adottak voltak ehhez. Először hallottam a címszerepet éneklő Jee Hye Hant. Nagyon tetszett! Szinte valamennyi Turandottól megszoktam, hogy az I. felvonásban olyan karmozdulattal tagadja meg a kegyelmet, mintha ő maga csapná le a Perzsa herceg fejét. Jee Hye Han mozdulata finomabb, artisztikusabb volt a megszokott hentesüzemi műveletnél, mégis ellentmondást nem tűrő, ami előrevetítette, hogy a szokottól eltérő Turandotot fogok hallani is. Jee Hye Han hangja egy rendkívüli (Turandot szólamához feltétlenül elegendő) vivőerővel rendelkező lírai szoprán, amely minden regiszterben kiegyenlítetten és könnyedén szól. Éneklése olyan tökéletes, hogy nem hiányoltam belőle a „mediterrán”, sötét tónusokat. Amit egy kicsit igen, azon még gondolkodom: a gyűlölködés és az eltökéltség, tehát valami őrület tüzét. Gondolkodom, mert lehet, hogy egy jégszívű császárlány szenvedélyének nem kell lángolnia, lehet jeges is. Gondolkodom, mert ebben a rendezésben, illetve annak ápolatlansági szintjén alig van lehetősége az énekesnőnek vizuális eszközökkel kiegészíteni a hősnő portréját. A II. felvonásban valami malőr történhetett a színpadi technikával. Először az Altoum császárt felhozó gépezet nem emelte fel egészen a kis pavilont. Hogy hogyan szokott belépni Turandot ebben a rendezésben, abból csak arra emlékszem, hogy ügyetlen és hatástalan, de eltér a tegnap estitől, amikor elsötétült az egész színpad, és a sötétből bukkant fel az énekesnő középen, mint egy revüben. Márpedig a bevonulás is része a főhősnő szerepének, aki jelentőségéhez képest úgyis keveset van a színpadon. Gondolhatnám azt is, hogy Jee Hye Han tökéletes éneklése és illúziókeltő megjelenése mellől csak a személyiség ereje hiányzott – de ezt sem gondolom! Hogyan láthatnám az énekesnő személyiségét, ha az oly fontos ária és a talányok feltevése alatt malacpofának látszó álarcot visel? Ha az éneklésében egyetlen frázist kifogásolhatnék, az a Kalafhoz intézett kérdése az apja felé irányuló lázadása után: „Mi vuoi nelle tue braccia a forza, riluttante, fremente?” – itt nem találtam elég erőteljesnek, de hogyan is találhattam volna, amikor nem nézett sem a Császárra, sem Kalafra, csak állt, meglehetős árnyékban, az énekkar „tetején” mint annak szólistája egy kórusműben, és nem mint egy olyan hősnő, akivel éppen életének legnagyobb drámája történik? Lee Jeong-Won hangját hol magvas, kissé baritonális tenornak hallottam (amit szeretek), hol kissé képzetlennek, a Nessun dorma kivételével pedig folyamatosan olyannak, amit a zenekar minduntalan elnyom. Természetes játéka imponáló, de a hősi kiállás lehetne erősebb benne (a világítás is segíthetné ebben). Létay Kiss Gabriella már azzal is nyert nálam, hogy nem olyan elfogadhatatlanul civil hajzattal alakította Liùt, mint amilyennel Frankó Tündét és Váradi Zitát láttam korábban. Ám a szürke különböző árnyalataiból gondosan összeválogatott nyesedékhalmaz mint jelmez fölött változatlanul nem tudok napirendre térni. Szép és jó alakítás a Létay Kiss Gabrielláé, szárnyaló hanggal és kellő érzelemmel énekben és játékban egyaránt. Tetszett Fried Péter Timurja. Talán a rossz maszkja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Mandarint éneklő Palerdi András ezúttal kevésbé, mint máskor. Kelemen Zoltán, Megyesi Zoltán és Kiss Péter miniszterhármasát kiválónak találtam.
Turandot – 2014. január 25. „Visszaolvastam, miket írtam a rendezésről bő négy évvel ezelőtt, és meglepődtem azon, hogy az újranézett előadás alatt nemcsak ugyanazok a kifogások, hanem ugyanazok a kifejezések is fogalmazódtak meg bennem, ezért nem ismételem őket” – ezt a Turandot legutóbb (2013. március 17-án) látott előadásáról szóló, itt hivatkozott hozzászólásomban írtam, most változatlan érvényességgel másolom ide. Szőröstül-bőröstül megvetem ezt a rendezést – akartam mondani, koncepcióstul-díszletestül-jelmezestül, csak ezt túl gusztusos fogalmazásnak tartottam. Ha lehet rangsorolni a produkció elemeinek silányságát, a tegnap estiből a világítás öncélúságát, közhelyességét és esetlegességét állítom a negatív dobogó első fokára. A 2., 3., és 4. helyet biztosan tartja a rendezés, a díszlet és a jelmez, ám mindjárt az 5. helyen áll a karmester, Héja Domonkos és a zenekar teljesítménye. Az zavarna kevésbé, hogy többször nem egyszerre szólalnak meg a fúvósok. Jobban, hogy különben kellő hangerejű szólistákat elnyom olykor a zenekar. (Olyan helyen ültem, ahová az énekeseknek nem kell áténekelniük a orkesztert!) Ám legjobban az zavar, hogy bár a Turandot most sem tévesztette el hatását rám és a közönség többi, ezernél több tagjára, nem érvényesült a partitúrának az egyszerre pazar és kifinomult szépsége – holott a többnyire kiváló énekesek és a kórus adottak voltak ehhez. Először hallottam a címszerepet éneklő Jee Hye Hant. Nagyon tetszett! Szinte valamennyi Turandottól megszoktam, hogy az I. felvonásban olyan karmozdulattal tagadja meg a kegyelmet, mintha ő maga csapná le a Perzsa herceg fejét. Jee Hye Han mozdulata finomabb, artisztikusabb volt a megszokott hentesüzemi műveletnél, mégis ellentmondást nem tűrő, ami előrevetítette, hogy a szokottól eltérő Turandotot fogok hallani is. Jee Hye Han hangja egy rendkívüli (Turandot szólamához feltétlenül elegendő) vivőerővel rendelkező lírai szoprán, amely minden regiszterben kiegyenlítetten és könnyedén szól. Éneklése olyan tökéletes, hogy nem hiányoltam belőle a „mediterrán”, sötét tónusokat. Amit egy kicsit igen, azon még gondolkodom: a gyűlölködés és az eltökéltség, tehát valami őrület tüzét. Gondolkodom, mert lehet, hogy egy jégszívű császárlány szenvedélyének nem kell lángolnia, lehet jeges is. Gondolkodom, mert ebben a rendezésben, illetve annak ápolatlansági szintjén alig van lehetősége az énekesnőnek vizuális eszközökkel kiegészíteni a hősnő portréját. A II. felvonásban valami malőr történhetett a színpadi technikával. Először az Altoum császárt felhozó gépezet nem emelte fel egészen a kis pavilont. Hogy hogyan szokott belépni Turandot ebben a rendezésben, abból csak arra emlékszem, hogy ügyetlen és hatástalan, de eltér a tegnap estitől, amikor elsötétült az egész színpad, és a sötétből bukkant fel az énekesnő középen, mint egy revüben. Márpedig a bevonulás is része a főhősnő szerepének, aki jelentőségéhez képest úgyis keveset van a színpadon. Gondolhatnám azt is, hogy Jee Hye Han tökéletes éneklése és illúziókeltő megjelenése mellől csak a személyiség ereje hiányzott – de ezt sem gondolom! Hogyan láthatnám az énekesnő személyiségét, ha az oly fontos ária és a talányok feltevése alatt malacpofának látszó álarcot visel? Ha az éneklésében egyetlen frázist kifogásolhatnék, az a Kalafhoz intézett kérdése az apja felé irányuló lázadása után: „Mi vuoi nelle tue braccia a forza, riluttante, fremente?” – itt nem találtam elég erőteljesnek, de hogyan is találhattam volna, amikor nem nézett sem a Császárra, sem Kalafra, csak állt, meglehetős árnyékban, az énekkar „tetején” mint annak szólistája egy kórusműben, és nem mint egy olyan hősnő, akivel éppen életének legnagyobb drámája történik? Lee Jeong-Won hangját hol magvas, kissé baritonális tenornak hallottam (amit szeretek), hol kissé képzetlennek, a Nessun dorma kivételével pedig folyamatosan olyannak, amit a zenekar minduntalan elnyom. Természetes játéka imponáló, de a hősi kiállás lehetne erősebb benne (a világítás is segíthetné ebben). Létay Kiss Gabriella már azzal is nyert nálam, hogy nem olyan elfogadhatatlanul civil hajzattal alakította Liùt, mint amilyennel Frankó Tündét és Váradi Zitát láttam korábban. Ám a szürke különböző árnyalataiból gondosan összeválogatott nyesedékhalmaz mint jelmez fölött változatlanul nem tudok napirendre térni. Szép és jó alakítás a Létay Kiss Gabrielláé, szárnyaló hanggal és kellő érzelemmel énekben és játékban egyaránt. Tetszett Fried Péter Timurja. Talán a rossz maszkja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Mandarint éneklő Palerdi András ezúttal kevésbé, mint máskor. Kelemen Zoltán, Megyesi Zoltán és Kiss Péter miniszterhármasát kiválónak találtam.
4403 IVA 2014-01-25 04:13:27 [Válasz erre: 4402 nizajemon 2014-01-19 20:31:30]
Láttam, hogy láttad, de azért ide linkelem [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6677;a főoldalon megjelent[/url] kritikát.
Láttam, hogy láttad, de azért ide linkelem [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=6677;a főoldalon megjelent[/url] kritikát.
4402 nizajemon 2014-01-19 20:31:30
Beszámoló a másik szereposztásról az Aidában?
Beszámoló a másik szereposztásról az Aidában?
4398 zalbarna 2014-01-18 15:09:29 [Válasz erre: 4397 zalbarna 2014-01-18 15:08:06]
najó, meg a Varázsfüvöle...
najó, meg a Varázsfüvöle...
4397 zalbarna 2014-01-18 15:08:06 [Válasz erre: 4396 zalbarna 2014-01-18 15:07:01]
najó, meg a Dido...
najó, meg a Dido...
4395 macskás 2014-01-18 15:00:07 [Válasz erre: 4394 Búbánat 2014-01-18 11:02:27]
Hmmmmmmmmmmm... Azt hittem, a Don Giovanni az operák operája. És ha itt tartunk, szintén azt hittem, hogy minden ária átitatódik érzelemmel.
Hmmmmmmmmmmm... Azt hittem, a Don Giovanni az operák operája. És ha itt tartunk, szintén azt hittem, hogy minden ária átitatódik érzelemmel.
4394 Búbánat 2014-01-18 11:02:27 [Válasz erre: 4387 ferocissimoato 2014-01-15 23:04:07]
[url] http://mno.hu/grund/akinek-elobb-tapsolt-allva-new-york-mint-budapest-1205845; Akinek előbb tapsolt állva New York, mint Budapest - interjú [/url] MNO, 2014. január 17., péntek 10:45, frissítve: péntek 14:17 , szerző: Kiss Eszter Veronika Pályakezdése harmincéves jubileumát ünnepelte kedden Amneris szerepében Komlósi Ildikó az Erkel Színházban. − Kedd este állva tapsolt önnek a közönség. − Évekig fogok ebből az estéből táplálkozni. Szeretetárban úsztam, és úgy éreztem, odaadtam mindent, ami csak a lelkemben, a szívemben volt. Nekem sokkal előbb tapsolt állva az egész New York-i Metropolitan, mint az Erkel Színház, viszont az, hogy itthon ünnepelhettem, számomra a legfontosabb. […] − Melyik az a szerep, amelyik most különösen fontos önnek? − Amneris. Az Aidát nem véletlenül tartják az operák operájának, valóban az is. Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozására lehetőséget adó szerepe az Amneris, főleg a 4. felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdöm a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok. Rengeteg szép szerep van, imádom például a verizmust is. Verdit énekelni azonban az egyik legnehezebb dolog, a kíséret valóban csak kíséret, és a hangi tisztaság, valamint az érzelmi mélység az, ami igazából számít. Nem szeretem a csak hangi produkciókat, bár imádom a gyönyörű orgánumokat, mégis azokkal a produkciókkal tudok igazán azonosulni, ahol a hang, mint egy itatóspapír, átitatódik érzelemmel és értelemmel. A másik zeneszerző, aki nagyon fontos számomra, Richard Strauss. Ő is velem van pályám kezdete óta. […]
[url] http://mno.hu/grund/akinek-elobb-tapsolt-allva-new-york-mint-budapest-1205845; Akinek előbb tapsolt állva New York, mint Budapest - interjú [/url] MNO, 2014. január 17., péntek 10:45, frissítve: péntek 14:17 , szerző: Kiss Eszter Veronika Pályakezdése harmincéves jubileumát ünnepelte kedden Amneris szerepében Komlósi Ildikó az Erkel Színházban. − Kedd este állva tapsolt önnek a közönség. − Évekig fogok ebből az estéből táplálkozni. Szeretetárban úsztam, és úgy éreztem, odaadtam mindent, ami csak a lelkemben, a szívemben volt. Nekem sokkal előbb tapsolt állva az egész New York-i Metropolitan, mint az Erkel Színház, viszont az, hogy itthon ünnepelhettem, számomra a legfontosabb. […] − Melyik az a szerep, amelyik most különösen fontos önnek? − Amneris. Az Aidát nem véletlenül tartják az operák operájának, valóban az is. Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozására lehetőséget adó szerepe az Amneris, főleg a 4. felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdöm a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok. Rengeteg szép szerep van, imádom például a verizmust is. Verdit énekelni azonban az egyik legnehezebb dolog, a kíséret valóban csak kíséret, és a hangi tisztaság, valamint az érzelmi mélység az, ami igazából számít. Nem szeretem a csak hangi produkciókat, bár imádom a gyönyörű orgánumokat, mégis azokkal a produkciókkal tudok igazán azonosulni, ahol a hang, mint egy itatóspapír, átitatódik érzelemmel és értelemmel. A másik zeneszerző, aki nagyon fontos számomra, Richard Strauss. Ő is velem van pályám kezdete óta. […]
4393 IVA 2014-01-18 03:39:00 [Válasz erre: 4392 rotor 2014-01-17 12:34:10]
Köszönöm, láttam valamikor ezt az egész előadást a YouTube-on. Megmondom őszintén, nem autóduda, hanem egérfogó meg patkánycsapda járt közben az eszemben, no persze nem a különben is sajnálatra méltó énekesek, hanem csakis a rendező és az igazgató iránti figyelmességből helyeztem volna bele szalonnát, dióbelet. 1976-tól Békés András Lohengrin-rendezésének valamennyi előadását megnéztem az Erkel Színházban. Mindig nagy és annál is nagyobb élményem jelentős részét köszönhetem az énekkarnak, akik a rengeteg „ácsorgásban” sem hangadó gépek, hanem éneklő szereplők voltak a színpadon, a dráma arcai. Szörnyű lett volna A diótörő egereit látnom helyettük. {Ah, itt most egy mély (s)óhaj következik: Erkel Színház, Lohengrin!...}
Köszönöm, láttam valamikor ezt az egész előadást a YouTube-on. Megmondom őszintén, nem autóduda, hanem egérfogó meg patkánycsapda járt közben az eszemben, no persze nem a különben is sajnálatra méltó énekesek, hanem csakis a rendező és az igazgató iránti figyelmességből helyeztem volna bele szalonnát, dióbelet. 1976-tól Békés András Lohengrin-rendezésének valamennyi előadását megnéztem az Erkel Színházban. Mindig nagy és annál is nagyobb élményem jelentős részét köszönhetem az énekkarnak, akik a rengeteg „ácsorgásban” sem hangadó gépek, hanem éneklő szereplők voltak a színpadon, a dráma arcai. Szörnyű lett volna A diótörő egereit látnom helyettük. {Ah, itt most egy mély (s)óhaj következik: Erkel Színház, Lohengrin!...}
4392 rotor 2014-01-17 12:34:10 [Válasz erre: 4390 IVA 2014-01-16 02:24:53]
Egyenesen autódudát kapcsoltál volna akkor Bayreuth/2012-ben? http://www.youtube.com/watch?v=jelAXy5d7XE
Egyenesen autódudát kapcsoltál volna akkor Bayreuth/2012-ben? http://www.youtube.com/watch?v=jelAXy5d7XE
4390 IVA 2014-01-16 02:24:53 [Válasz erre: 4385 tiramisu 2014-01-15 21:51:48]
Mind nagy igazságok. Bár... a Katharina Wagner rendezte Lohengrin után nagyon sajnáltam, hogy nincs nálam az úttörősípom. (Fütyülni ugyanis nem tudok.)
Mind nagy igazságok. Bár... a Katharina Wagner rendezte Lohengrin után nagyon sajnáltam, hogy nincs nálam az úttörősípom. (Fütyülni ugyanis nem tudok.)
