7036 Beatrice 2016-12-04 20:39:35
A Lucia-széria befejeződésével, öt előadás megtekintése után szeretnék még pár gondolatot megosztani azokkal, akiket ez esetleg érdekel: A rendezést valahogy megszoktam. Ami változatlanul nagyon taszít, az a díszlet. Mint Mezei Néző blogjából tudjuk, ez egy ideiglenes megoldás, mert az igazi díszlet nem készült el. Hát, ideiglenesnek is kitalálhattak volna valami jobbat, mint ez a förtelem. Nem tudom, mit csodálkoztak a produkció létrehozói, hogy a premieren kibúzták őket. A díszlet miatt megérdemelték. Talán elkerülhették volna, ha kommunikálják, hogy ez egy pótmegoldás. Még csak nem is logikus, hogy Lammermoor várát tatarozzák, hiszen az Ashton família igencsak le van égve, miből telik nekik az állványzatra, meg a munkálatokra? Az is mekkora gáz, az esküvőt egy felújítás alatt álló épületben tartani. A díszlettől eltekintve a produkció szerintem elmegy, a rendező kidolgozta a szereplők viszonyait, és aránylag hagyja érvényesülni az énekeseket, bár kicsit sok a fel-le mászkálás és kúszás-mászás. A világítási effektusok tetszettek. A nekem negyedik (a sorozaton belül ötödik) előadáson örömmel nyugtáztam, hogy végre megszűnt a szárazjeget kibocsátó szelepek pöfögő-sziszegő hangja, ami az előző előadásokon az effektus indításakor volt tapasztalható, és némi szándékolatlan elidegenítést eredményezett. Remélem, a japán vendégjátékon sem lesz ilyen zavaró körülmény - a japánok ugyanis nagyon igényesek arra, hogy mit kapnak a pénzükért. (Ezért azt is remélem, hogy a vendégjátékig a valódi díszlet is elkészül.) Fontosnak tartom elmondani, hogy nagyon elégedett vagyok Horváth István produkciójával. A premieren tapasztalt kisebb egyenetlenség a későbbi előadásokon már nem volt érzékelhető. Én szeretem a viszonylag könnyű és mozgékony hangú tenorokat az ilyen szerepekben, csodálatos, gyönyörködtető, kifinomult megoldásokat tudnak hozni, melyekre súlyosabb hangú kollégáik általában nem képesek. Úgy vélem, Horváth ezzel a szereppel nagyon szép lehetőséget kapott, és azzal maximálisan élt is, újabb lépést előrelépve pályáján. Ha további belcanto szerepeket kap, én ott leszek a nézőtéren. Ez a Lucia-sorozat arra is ráébresztett, hogy milyen jó színész. Persze a hatást fokozni tudja a jó színpadi partner, jelen esetben Kolonits Klára. Duettjüknek minden pillanatából csak úgy sugárzott, hogy Lucia és Edgardo mennyire imádják egymást. A szimpatikus szerelmesek későbbi tragikus sorsa így nagy megrendülést tud kelteni a nézőben. A második szereposztás erőssége Kálmándy Mihály volt, és volt egy olyan előadás is, a 27-i, amikor beugrott az első szereposztásba, megbetegedett kollégája helyett. (Nem leszólni akarom a fiatal, széphangú, tehetséges Szegedi Csabát, de jelenleg még nem tart ott, ahol idősebb, tapasztaltabb pályatársa.) Nekem ez a 27-i előadás tetszett a legjobban.
A Lucia-széria befejeződésével, öt előadás megtekintése után szeretnék még pár gondolatot megosztani azokkal, akiket ez esetleg érdekel: A rendezést valahogy megszoktam. Ami változatlanul nagyon taszít, az a díszlet. Mint Mezei Néző blogjából tudjuk, ez egy ideiglenes megoldás, mert az igazi díszlet nem készült el. Hát, ideiglenesnek is kitalálhattak volna valami jobbat, mint ez a förtelem. Nem tudom, mit csodálkoztak a produkció létrehozói, hogy a premieren kibúzták őket. A díszlet miatt megérdemelték. Talán elkerülhették volna, ha kommunikálják, hogy ez egy pótmegoldás. Még csak nem is logikus, hogy Lammermoor várát tatarozzák, hiszen az Ashton família igencsak le van égve, miből telik nekik az állványzatra, meg a munkálatokra? Az is mekkora gáz, az esküvőt egy felújítás alatt álló épületben tartani. A díszlettől eltekintve a produkció szerintem elmegy, a rendező kidolgozta a szereplők viszonyait, és aránylag hagyja érvényesülni az énekeseket, bár kicsit sok a fel-le mászkálás és kúszás-mászás. A világítási effektusok tetszettek. A nekem negyedik (a sorozaton belül ötödik) előadáson örömmel nyugtáztam, hogy végre megszűnt a szárazjeget kibocsátó szelepek pöfögő-sziszegő hangja, ami az előző előadásokon az effektus indításakor volt tapasztalható, és némi szándékolatlan elidegenítést eredményezett. Remélem, a japán vendégjátékon sem lesz ilyen zavaró körülmény - a japánok ugyanis nagyon igényesek arra, hogy mit kapnak a pénzükért. (Ezért azt is remélem, hogy a vendégjátékig a valódi díszlet is elkészül.) Fontosnak tartom elmondani, hogy nagyon elégedett vagyok Horváth István produkciójával. A premieren tapasztalt kisebb egyenetlenség a későbbi előadásokon már nem volt érzékelhető. Én szeretem a viszonylag könnyű és mozgékony hangú tenorokat az ilyen szerepekben, csodálatos, gyönyörködtető, kifinomult megoldásokat tudnak hozni, melyekre súlyosabb hangú kollégáik általában nem képesek. Úgy vélem, Horváth ezzel a szereppel nagyon szép lehetőséget kapott, és azzal maximálisan élt is, újabb lépést előrelépve pályáján. Ha további belcanto szerepeket kap, én ott leszek a nézőtéren. Ez a Lucia-sorozat arra is ráébresztett, hogy milyen jó színész. Persze a hatást fokozni tudja a jó színpadi partner, jelen esetben Kolonits Klára. Duettjüknek minden pillanatából csak úgy sugárzott, hogy Lucia és Edgardo mennyire imádják egymást. A szimpatikus szerelmesek későbbi tragikus sorsa így nagy megrendülést tud kelteni a nézőben. A második szereposztás erőssége Kálmándy Mihály volt, és volt egy olyan előadás is, a 27-i, amikor beugrott az első szereposztásba, megbetegedett kollégája helyett. (Nem leszólni akarom a fiatal, széphangú, tehetséges Szegedi Csabát, de jelenleg még nem tart ott, ahol idősebb, tapasztaltabb pályatársa.) Nekem ez a 27-i előadás tetszett a legjobban.
7035 Edmond Dantes 2016-12-04 20:24:11
Donizetti: Lammermoori Lucia Erkel Színház, 2016. december 3. Tegnap este óta van egy jó és egy rossz hírem. Jó hír, hogy az újra megnyitott Erkel Színházban bizonyos jelek szerint folytatódik a rekonstrukció, a színpadot felállványozták, óraszám hullik a por, a vakolat vagy valami ködös-párás izé, ami szünetre a nézőteret is beteríti. Időnként egy nagy kristálycsillár is belóg, ami meggondolatlanság. Építkezés közben nem hagyjuk a csillárt a plafonon vagy ha mégis muszáj, akkor lefóliázzuk. Rossz hír, hogy az előadás végén kiderül: ez nem építkezés (volt), hanem a Lammermoori Lucia új rendezésének új díszlete, már ha díszletnek nevezhető ez az állványerdő, néhány, a tatarozáshoz szükséges kellékkel megspékelve. A fentről sűrűn befújt por (vagy köd vagy vízpára) határozottan nem tesz jót a láthatóságnak, az olykor erős fények sem javítanak a vizuális hatáson. Bizonyos musical- vagy rockelőadásokon szoktak ilyesmiket (állványzat, befújás) bevetni, de akkor például a jelmezek stílusát is a díszlethez igazítják. Az új Lucia szereplői azonban "igazi" skót (milyen is az az igazi skót?) középkori jelmezeket, Tihanyi Ildi más operákban is (újra)hasznosítható ruháit hordják. Üdítő kivétel Lucia őrülési jelenetbeli ruhája, a szokásos vérfoltos fehér hálóing helyett mutatós holmi került a hősnőre. Végül is a lényeg így megvan: nagyjelenetben ütős cucc dukál. Nem hinném, hogy Donizetti hatvanvalahány operájából éppen a Luciát szánta-írta a legnépszerűbb drámai művének. Hogy mégis így alakult a dolog, az szerintem egyetlen tényezőnek köszönhető, a már említett őrülési jelenetnek, ami nagy dobás volt akkor, modell lett jó sok operahős illetve -hősnő megzavarodásához. Az egész opera visszamenőleg is a nagyjelenetre épül, a közönség végigüli az első két felvonást, jobb fülűek megjegyeznek pár kulcsmotívumot Lucia első áriájában és a szerelmi kettősben, amik visszajönnek a nagy monológban, aztán a színváltozás jótékony sötétjében számosan távozni szoktak. (Neves Edgardók jó zárójelenetükkel megmenthetik az estét e kínos exodustól.) Talán a szépséges, bár rövid szextett is eltűnt volna a Lucia-partitúrával együtt a kottatárak mélyén, ha a művet nem tartja életben a mutatós primadonna-címszerep. Valószínűleg a mostani felújítás is annak köszönhető, hogy az Intézmény rendelkezik két olyan kitűnő művésznővel, akikkel -ha különböző adottságokkal, de- emlékezetesen, karakteresen kiállítható a címszerep. A rendezésről nem szeretnék sokkal többet írni, a fentebb jelzettekben talán már utaltam rá, hogy olyan "hibrid" produkció született Szabó Máté kezei közt, ami helyett szívesebben néztem volna meg a darabot inkább koncertáns formában; talán nincs is igazán jól megrendezhető Lucia. A komor, itt szó szerint is ködös Skóciában lezajló rémdrámát a háttérben látható festett kék égbolt-díszlet sem tudja összehozni a Donizetti sok művében hallott "italiano" zenei klisékkel. Néhány mostani melléfogás pedig egyenesen mulatságos, bár aligha ez volt a rendező szándéka: az ifjú szerelmesek jelképesen elhált (?) nászát mellőzném a duettből, mert a zene túl rövid, és mire a földön fekve összebújnak, szinte már fel is kell állniuk. Az előzetes és immár menet közbeni hírverések két világraszóló primadonna-produkciót vizionáltak. Kolonits Klára nagyszerű énekesnő, hangja súlyosan, kifejezőn, árnyaltan szól, minden regiszterében kiegyenlített, sugallatos...de nem koloratúrszoprán, a szónak sem a hagyományos, de a mai értelmében sem, noha Callas óta a legtöbb koloratúrszoprán tényleg "más" mint annak előtte volt. Luciája arcán már első megjelenésekor idvezült, tétova mosoly ül, előrevetítve a későbbi tragédia, az elborulás árnyékát. Nem gyereklány ő, de nem ám, hanem érett nő, ám a túlhatalom így is könnyedén legyűri, sorsa eleve elrendeltetett: legalábbis ő így láttatja. Felhőtlenül talán csak első áriájában és a szerelmi kettősben boldog (vagy talán már ott sem egészen?), hangja ezekben a jelenetekben a legmeggyőzőbb, ezért is nagy kár a már említett "virtuális szexjelenet" beiktatása Edgardóval. Az őrülési szcénában kifejezetten zavart a trillákat kísérő hangszer: üvegharmonikának hívják, eddig sem ismertem, eddig sem hiányzott, és a jelenet -talán emiatt is?- kissé "leült" a lassú szakasz végén. A gyors rész tempója mintha lassabb lett volna a megszokottnál és a záró magas hangot is szívesen hallgattam volna picit kitartottabban. Összességében Kolonits Klára Luciája egy nagyon rokonszenves, nagyobb erők között esélytelenül felmorzsolódó, szerencsétlen sorsú hősnő mélységesen emberi, de nem emberfeletti teljesítménye. Ezek a "nagyobb erők" szó szerint is nagyobbak, súlyosabbak. Horváth István Edgardója elismerésre méltó biztonsággal győzi a szólam szinte folytonosan és kényelmetlenül magas fekvését, záró áriája is megoldott, világos kosztümje és néhány beállítása -főleg a már kifogásolt szerelmi együttlét- nem passzol a művész alkatához. Legutóbb Don Ottavióként láttam, hangja inkább abba a szerepkörbe illik színben is, dinamikában különösen; ő nem spinto, legalábbis ezúttal és ebben a szerepben biztosan nem volt az. Mozart mellett inkább Rossini, Donizetti vígoperái, később pedig karakterszerepek várhatnak rá. Szegedi Csaba komor, hatalmas ruhásszekrényként, bár szépen énekelte el kétrészes áriáját, a szerep egysíkúságán azonban, mely valamiképpen Luna és Forza/Carlos előképe, nem tudott javítani, hangsúlyos, de nem eléggé jelentős kezdet után jó volt a Lucia-Enrico duettben, ezt követően már szinte csak a szextettben van némi énekelni valója, mivel E&E azaz Edgardo és Enrico duettje ezúttal is kihúzatott. Szappanos Tibort jobban kedvelem oratóriuménekesként, énekesi karrierje is inkább a pódiumon semmint az operaszínpadon teljesedhet ki. Két comprimario szerepben két egészséges, szépen szóló hangot hallottunk: Kun Ágnes Annáét (Alisa) és Ujvári Gergelyét (Normanno). A premier állítólagos izgalmait, beugráasait illetve ezek negatív mellékhatásait tegnap már nemigen éreztem sem a kórus, sem a zenekar teljesítményén, és Kocsár Balázs is a lényegre koncentrálhatott: a bergamói mester gyakran verklizenének tűnő melódiáinak lehetőleg minél változatosabb és minél pontosabb tolmácsolására. A közönség pedig nagy tapssal honorálta a közreműködők munkáját.
Donizetti: Lammermoori Lucia Erkel Színház, 2016. december 3. Tegnap este óta van egy jó és egy rossz hírem. Jó hír, hogy az újra megnyitott Erkel Színházban bizonyos jelek szerint folytatódik a rekonstrukció, a színpadot felállványozták, óraszám hullik a por, a vakolat vagy valami ködös-párás izé, ami szünetre a nézőteret is beteríti. Időnként egy nagy kristálycsillár is belóg, ami meggondolatlanság. Építkezés közben nem hagyjuk a csillárt a plafonon vagy ha mégis muszáj, akkor lefóliázzuk. Rossz hír, hogy az előadás végén kiderül: ez nem építkezés (volt), hanem a Lammermoori Lucia új rendezésének új díszlete, már ha díszletnek nevezhető ez az állványerdő, néhány, a tatarozáshoz szükséges kellékkel megspékelve. A fentről sűrűn befújt por (vagy köd vagy vízpára) határozottan nem tesz jót a láthatóságnak, az olykor erős fények sem javítanak a vizuális hatáson. Bizonyos musical- vagy rockelőadásokon szoktak ilyesmiket (állványzat, befújás) bevetni, de akkor például a jelmezek stílusát is a díszlethez igazítják. Az új Lucia szereplői azonban "igazi" skót (milyen is az az igazi skót?) középkori jelmezeket, Tihanyi Ildi más operákban is (újra)hasznosítható ruháit hordják. Üdítő kivétel Lucia őrülési jelenetbeli ruhája, a szokásos vérfoltos fehér hálóing helyett mutatós holmi került a hősnőre. Végül is a lényeg így megvan: nagyjelenetben ütős cucc dukál. Nem hinném, hogy Donizetti hatvanvalahány operájából éppen a Luciát szánta-írta a legnépszerűbb drámai művének. Hogy mégis így alakult a dolog, az szerintem egyetlen tényezőnek köszönhető, a már említett őrülési jelenetnek, ami nagy dobás volt akkor, modell lett jó sok operahős illetve -hősnő megzavarodásához. Az egész opera visszamenőleg is a nagyjelenetre épül, a közönség végigüli az első két felvonást, jobb fülűek megjegyeznek pár kulcsmotívumot Lucia első áriájában és a szerelmi kettősben, amik visszajönnek a nagy monológban, aztán a színváltozás jótékony sötétjében számosan távozni szoktak. (Neves Edgardók jó zárójelenetükkel megmenthetik az estét e kínos exodustól.) Talán a szépséges, bár rövid szextett is eltűnt volna a Lucia-partitúrával együtt a kottatárak mélyén, ha a művet nem tartja életben a mutatós primadonna-címszerep. Valószínűleg a mostani felújítás is annak köszönhető, hogy az Intézmény rendelkezik két olyan kitűnő művésznővel, akikkel -ha különböző adottságokkal, de- emlékezetesen, karakteresen kiállítható a címszerep. A rendezésről nem szeretnék sokkal többet írni, a fentebb jelzettekben talán már utaltam rá, hogy olyan "hibrid" produkció született Szabó Máté kezei közt, ami helyett szívesebben néztem volna meg a darabot inkább koncertáns formában; talán nincs is igazán jól megrendezhető Lucia. A komor, itt szó szerint is ködös Skóciában lezajló rémdrámát a háttérben látható festett kék égbolt-díszlet sem tudja összehozni a Donizetti sok művében hallott "italiano" zenei klisékkel. Néhány mostani melléfogás pedig egyenesen mulatságos, bár aligha ez volt a rendező szándéka: az ifjú szerelmesek jelképesen elhált (?) nászát mellőzném a duettből, mert a zene túl rövid, és mire a földön fekve összebújnak, szinte már fel is kell állniuk. Az előzetes és immár menet közbeni hírverések két világraszóló primadonna-produkciót vizionáltak. Kolonits Klára nagyszerű énekesnő, hangja súlyosan, kifejezőn, árnyaltan szól, minden regiszterében kiegyenlített, sugallatos...de nem koloratúrszoprán, a szónak sem a hagyományos, de a mai értelmében sem, noha Callas óta a legtöbb koloratúrszoprán tényleg "más" mint annak előtte volt. Luciája arcán már első megjelenésekor idvezült, tétova mosoly ül, előrevetítve a későbbi tragédia, az elborulás árnyékát. Nem gyereklány ő, de nem ám, hanem érett nő, ám a túlhatalom így is könnyedén legyűri, sorsa eleve elrendeltetett: legalábbis ő így láttatja. Felhőtlenül talán csak első áriájában és a szerelmi kettősben boldog (vagy talán már ott sem egészen?), hangja ezekben a jelenetekben a legmeggyőzőbb, ezért is nagy kár a már említett "virtuális szexjelenet" beiktatása Edgardóval. Az őrülési szcénában kifejezetten zavart a trillákat kísérő hangszer: üvegharmonikának hívják, eddig sem ismertem, eddig sem hiányzott, és a jelenet -talán emiatt is?- kissé "leült" a lassú szakasz végén. A gyors rész tempója mintha lassabb lett volna a megszokottnál és a záró magas hangot is szívesen hallgattam volna picit kitartottabban. Összességében Kolonits Klára Luciája egy nagyon rokonszenves, nagyobb erők között esélytelenül felmorzsolódó, szerencsétlen sorsú hősnő mélységesen emberi, de nem emberfeletti teljesítménye. Ezek a "nagyobb erők" szó szerint is nagyobbak, súlyosabbak. Horváth István Edgardója elismerésre méltó biztonsággal győzi a szólam szinte folytonosan és kényelmetlenül magas fekvését, záró áriája is megoldott, világos kosztümje és néhány beállítása -főleg a már kifogásolt szerelmi együttlét- nem passzol a művész alkatához. Legutóbb Don Ottavióként láttam, hangja inkább abba a szerepkörbe illik színben is, dinamikában különösen; ő nem spinto, legalábbis ezúttal és ebben a szerepben biztosan nem volt az. Mozart mellett inkább Rossini, Donizetti vígoperái, később pedig karakterszerepek várhatnak rá. Szegedi Csaba komor, hatalmas ruhásszekrényként, bár szépen énekelte el kétrészes áriáját, a szerep egysíkúságán azonban, mely valamiképpen Luna és Forza/Carlos előképe, nem tudott javítani, hangsúlyos, de nem eléggé jelentős kezdet után jó volt a Lucia-Enrico duettben, ezt követően már szinte csak a szextettben van némi énekelni valója, mivel E&E azaz Edgardo és Enrico duettje ezúttal is kihúzatott. Szappanos Tibort jobban kedvelem oratóriuménekesként, énekesi karrierje is inkább a pódiumon semmint az operaszínpadon teljesedhet ki. Két comprimario szerepben két egészséges, szépen szóló hangot hallottunk: Kun Ágnes Annáét (Alisa) és Ujvári Gergelyét (Normanno). A premier állítólagos izgalmait, beugráasait illetve ezek negatív mellékhatásait tegnap már nemigen éreztem sem a kórus, sem a zenekar teljesítményén, és Kocsár Balázs is a lényegre koncentrálhatott: a bergamói mester gyakran verklizenének tűnő melódiáinak lehetőleg minél változatosabb és minél pontosabb tolmácsolására. A közönség pedig nagy tapssal honorálta a közreműködők munkáját.
7034 Edmond Dantes 2016-12-02 17:05:44
Ajánló (valasz.hu) Világhírű Wagner-szoprán az Erkelben V. Nagy Viktória/ 2016.12.02. Ha létezik ma olyan operaénekesnő, aki az első pillanatban képes meghódítani a közönséget, akkor Iréne Theorin egészen biztosan ilyen. Az egy dolog, hogy egészen fantasztikus a hangja, és az is, amit művelni képes vele, a másik, hogy a sztárságnak mindenféle sallangja, allűrje nélkül képes élni, járni-kelni, utazni, sétálni, vásárolni, beszélgetni – pont úgy, mint bárki más. Pedig ő aztán tényleg világsztár. Iréne Theorin a koppenhágai Zeneakadémia és Királyi Operaiskola növendékeként diplomázott. Napjaink egyik leghatásosabb drámai szopránjaként a világ nagy operaszínpadainak és hangversenytermeinek visszatérő vendége, akit a kritika és a közönség főként Strauss- és Wagner-énekesként ünnepel a milánói Scalától, a New York-i Metropolitanig mindenütt. December 5-én, hétfőn este azonban Budapesten, az Erkel Színházban énekel, a világhírű dirigens, Richter János halálának 100. évfordulójára rendezendő hangversenyen. Theorin igazából 2008-ban robbant be az operaélet élvonalába, amikor a Wagner-szentélyben, vagyis a Bayreuthi Fesztiválon beugróként debütált, mint a Trisztán és Izolda hősnője. Wagner figurái közül a másik emblematikus szerepe A Nibelung gyűrűjének Brünnhildéje, de az olasz repertoár drámai hősnőit is szívesen megformálja, például Turandotot, vagy Erzsébetet a Don Carlosból. Bár az Operaházban és az Erkel Színházban eddig még nem énekelt, a magyar közönség nagyon is jól ismeri, mint a nyári Budapesti Wagner-napok egyik állandó szereplőjét. Az egyik legemlékezetesebb Müpa-beli Brünnhilde-alakítása 2014-ben történt, amikor egy, a bokáját ért baleset miatt csak bottal tudott járni a színpadon is – ám az eszköz (és a fájdalom) egyáltalán nem akadályozták abban, hogy tökéletesen énekeljen, sőt, a botot színpadi kellékké változtatva képes volt árnyalni is az isteni leány karakterét. Hajlok rá, hogy Iréne Theorin valószínűleg bárhol, bármikor képes Wagnert énekelni. Nyoma sincs erőlködésnek, mélység vagy magasság szabta korlátnak, olyan magától értetődően tesz oda minden hangot, mintha mondjuk az időjárásról beszélne. Pedig rengeteget dolgozik minden előadás, fellépés előtt, mélységes alázattal készül az adott szerepre, érdekli a karakter jellemfejlődése. Hangi adottságait soha nem használja erőfitogtatásra, még akkor sem, amikor például A walkürben olyan Hojotohó kiáltással lép be a színre, hogy a nézőtéren ülők azt hiszik, a hangja menten leviszi a hajukat. Elsöprő erejű a megérkezése, és végig uralja a színpadot, de közben arra is vigyáz, hogy ne nyomja el a többi énekest. „Negyvenévesen azt hittem, van még tíz évem a színpadon. Aztán ötvenévesen is azt gondoltam, van még tíz évem a színpadon. Íme, ez vagyok én, most” – mondta Theorin (aki amúgy 53 éves), a legnagyobb természetességgel. Olyan közvetlenséggel beszél az idő múlásáról, ahogy a Facebook-on tartja a kapcsolatot a legtávolabbi rajongóival is. Mindenre válaszol, mindenre reagál, úgy, hogy igazából nem tudni, tulajdonképpen mikor van erre ideje. Egyik nap még Rómában van, másnap már Rigában, Lipcsében, Bécsben vagy éppen Budapesten. Hozzánk a hétfői koncert után legközelebb jövő nyáron jön, szintén a Müpa Ringjének Brünnhildéje kedvéért.
Ajánló (valasz.hu) Világhírű Wagner-szoprán az Erkelben V. Nagy Viktória/ 2016.12.02. Ha létezik ma olyan operaénekesnő, aki az első pillanatban képes meghódítani a közönséget, akkor Iréne Theorin egészen biztosan ilyen. Az egy dolog, hogy egészen fantasztikus a hangja, és az is, amit művelni képes vele, a másik, hogy a sztárságnak mindenféle sallangja, allűrje nélkül képes élni, járni-kelni, utazni, sétálni, vásárolni, beszélgetni – pont úgy, mint bárki más. Pedig ő aztán tényleg világsztár. Iréne Theorin a koppenhágai Zeneakadémia és Királyi Operaiskola növendékeként diplomázott. Napjaink egyik leghatásosabb drámai szopránjaként a világ nagy operaszínpadainak és hangversenytermeinek visszatérő vendége, akit a kritika és a közönség főként Strauss- és Wagner-énekesként ünnepel a milánói Scalától, a New York-i Metropolitanig mindenütt. December 5-én, hétfőn este azonban Budapesten, az Erkel Színházban énekel, a világhírű dirigens, Richter János halálának 100. évfordulójára rendezendő hangversenyen. Theorin igazából 2008-ban robbant be az operaélet élvonalába, amikor a Wagner-szentélyben, vagyis a Bayreuthi Fesztiválon beugróként debütált, mint a Trisztán és Izolda hősnője. Wagner figurái közül a másik emblematikus szerepe A Nibelung gyűrűjének Brünnhildéje, de az olasz repertoár drámai hősnőit is szívesen megformálja, például Turandotot, vagy Erzsébetet a Don Carlosból. Bár az Operaházban és az Erkel Színházban eddig még nem énekelt, a magyar közönség nagyon is jól ismeri, mint a nyári Budapesti Wagner-napok egyik állandó szereplőjét. Az egyik legemlékezetesebb Müpa-beli Brünnhilde-alakítása 2014-ben történt, amikor egy, a bokáját ért baleset miatt csak bottal tudott járni a színpadon is – ám az eszköz (és a fájdalom) egyáltalán nem akadályozták abban, hogy tökéletesen énekeljen, sőt, a botot színpadi kellékké változtatva képes volt árnyalni is az isteni leány karakterét. Hajlok rá, hogy Iréne Theorin valószínűleg bárhol, bármikor képes Wagnert énekelni. Nyoma sincs erőlködésnek, mélység vagy magasság szabta korlátnak, olyan magától értetődően tesz oda minden hangot, mintha mondjuk az időjárásról beszélne. Pedig rengeteget dolgozik minden előadás, fellépés előtt, mélységes alázattal készül az adott szerepre, érdekli a karakter jellemfejlődése. Hangi adottságait soha nem használja erőfitogtatásra, még akkor sem, amikor például A walkürben olyan Hojotohó kiáltással lép be a színre, hogy a nézőtéren ülők azt hiszik, a hangja menten leviszi a hajukat. Elsöprő erejű a megérkezése, és végig uralja a színpadot, de közben arra is vigyáz, hogy ne nyomja el a többi énekest. „Negyvenévesen azt hittem, van még tíz évem a színpadon. Aztán ötvenévesen is azt gondoltam, van még tíz évem a színpadon. Íme, ez vagyok én, most” – mondta Theorin (aki amúgy 53 éves), a legnagyobb természetességgel. Olyan közvetlenséggel beszél az idő múlásáról, ahogy a Facebook-on tartja a kapcsolatot a legtávolabbi rajongóival is. Mindenre válaszol, mindenre reagál, úgy, hogy igazából nem tudni, tulajdonképpen mikor van erre ideje. Egyik nap még Rómában van, másnap már Rigában, Lipcsében, Bécsben vagy éppen Budapesten. Hozzánk a hétfői koncert után legközelebb jövő nyáron jön, szintén a Müpa Ringjének Brünnhildéje kedvéért.
7033 Klára 2016-11-27 14:30:38 [Válasz erre: 7025 Cilike 2016-11-27 09:47:23]
Ez is azt bizonyítja, hogy sokan a "NÉVRE" és nem az operára vesznek jegyet, és mindegy, kedvencük hogyan énekel, dukál neki a halleluja. Ilyen esetekben sokszor viszonyítási alap sincs! Ettől függetlenül, ahogy nem vagyunk egyformák, más az ízlésünk - és a néző sem mindig top-formában van.
Ez is azt bizonyítja, hogy sokan a "NÉVRE" és nem az operára vesznek jegyet, és mindegy, kedvencük hogyan énekel, dukál neki a halleluja. Ilyen esetekben sokszor viszonyítási alap sincs! Ettől függetlenül, ahogy nem vagyunk egyformák, más az ízlésünk - és a néző sem mindig top-formában van.
7032 estallo 2016-11-27 12:35:29 [Válasz erre: 7031 estallo 2016-11-27 11:35:11]
Koszonom, mar Elkelt!
Koszonom, mar Elkelt!
7031 estallo 2016-11-27 11:35:11 [Válasz erre: 7030 Edmond Dantes 2016-11-27 11:17:37]
Elnézést,fszt 7.sor!! Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.7 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
Elnézést,fszt 7.sor!! Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.7 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
7030 Edmond Dantes 2016-11-27 11:17:37 [Válasz erre: 7029 estallo 2016-11-27 10:59:13]
Csak a rend kedvéért (mert rendnek és tisztességnek lennie kell): a kérdéses hely (17.sor) t é n y l e g e s ára 1.500 Ft per db, igaz, abba a sorba már csak 1-1 szóló jegy kapható, de ennyiért = 1.500 Ft/db. Akkor tessék mondani, hol itt az árengedmény?
Csak a rend kedvéért (mert rendnek és tisztességnek lennie kell): a kérdéses hely (17.sor) t é n y l e g e s ára 1.500 Ft per db, igaz, abba a sorba már csak 1-1 szóló jegy kapható, de ennyiért = 1.500 Ft/db. Akkor tessék mondani, hol itt az árengedmény?
7029 estallo 2016-11-27 10:59:13
Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.17 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.17 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
7028 estallo 2016-11-27 10:59:11
Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.17 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
Ma esti Luciára /Erkel van fszt. jobbk.17 sor, 2db jegyem 5800 helyett 3500/ 2db. Prviben S.O.S. ha érdekel vkit.
7027 Edmond Dantes 2016-11-27 10:58:59 [Válasz erre: 7019 ladislav kozlok 2016-11-26 22:51:01]
Attól tartok, mindjárt a lista legelejéről lemaradt Barcelona/Liceu, vagy tévedek?
Attól tartok, mindjárt a lista legelejéről lemaradt Barcelona/Liceu, vagy tévedek?
7026 parampampoli 2016-11-27 10:04:34 [Válasz erre: 7025 Cilike 2016-11-27 09:47:23]
Tudom, és saját mércém szerint nem is léptem át sose azt a határt. Címlapos írásaimban különösen ügyelek erre. Hogy a közönség kiket ünnepel... na, ez már egy bonyolult kérdés, lehetne elemezni holnap reggelig. Ezért inkább bele se kezdek, de annyit mondhatok, csodálkozni én is szoktam, és elég gyakran. De nem hinném, hogy a siker önmagában értékmérő lenne. Van mikor igen, persze, de van, amikor egyáltalán nem.
Tudom, és saját mércém szerint nem is léptem át sose azt a határt. Címlapos írásaimban különösen ügyelek erre. Hogy a közönség kiket ünnepel... na, ez már egy bonyolult kérdés, lehetne elemezni holnap reggelig. Ezért inkább bele se kezdek, de annyit mondhatok, csodálkozni én is szoktam, és elég gyakran. De nem hinném, hogy a siker önmagában értékmérő lenne. Van mikor igen, persze, de van, amikor egyáltalán nem.
7025 Cilike 2016-11-27 09:47:23
Franca és Parampampoli, mindketten intelligens, művelt emberek vagytok, szerintem tudjátok mindketten, hol van az a határ, ami a kritikát a sértéstől elválasztja. Egyébként sokszor megdöbbenek, mikor egy énekest, aki szerintem -sőt, kollégáim szerint is -nem teljesített jól, a közönség nagy bravózással ünnepel. Mindig rá kell jönnöm ilyenkor, mennyire másféleképpen élik meg a különböző emberek ugyanazt a produkciót.
Franca és Parampampoli, mindketten intelligens, művelt emberek vagytok, szerintem tudjátok mindketten, hol van az a határ, ami a kritikát a sértéstől elválasztja. Egyébként sokszor megdöbbenek, mikor egy énekest, aki szerintem -sőt, kollégáim szerint is -nem teljesített jól, a közönség nagy bravózással ünnepel. Mindig rá kell jönnöm ilyenkor, mennyire másféleképpen élik meg a különböző emberek ugyanazt a produkciót.
7024 parampampoli 2016-11-27 09:22:53 [Válasz erre: 7022 Werbőczy 2016-11-27 08:29:10]
Ahogy mondod, egyetértek.
Ahogy mondod, egyetértek.
7023 parampampoli 2016-11-27 08:46:44 [Válasz erre: 7021 nickname 2016-11-27 07:36:57]
Csak semmi félelem! Bátran mindenről, és legfőképpen: őszintén. Akinek nem tetszik vagy meg akar sértődni, tegye!
Csak semmi félelem! Bátran mindenről, és legfőképpen: őszintén. Akinek nem tetszik vagy meg akar sértődni, tegye!
7022 Werbőczy 2016-11-27 08:29:10 [Válasz erre: 7021 nickname 2016-11-27 07:36:57]
És sajnos vannak hallgathatlanul rossz énekesek is, akik úgy vannak beállítva, mintha jók lennének! A Traviata meg nem csak szimplán unalmas, hanem egy tehetségtelenül elfuserált produkció!
És sajnos vannak hallgathatlanul rossz énekesek is, akik úgy vannak beállítva, mintha jók lennének! A Traviata meg nem csak szimplán unalmas, hanem egy tehetségtelenül elfuserált produkció!
7021 nickname 2016-11-27 07:36:57
Én inkább azt mondanám, hogy a MÁO benne van a világ legegyenetlenebb színvonalú operaházainak listájában az első öt hely valamelyikén. Vannak nagyon jó énekesek és nagyon jó előadások és vannak unalom a köbön produkciók. Lásd évadnyitó Traviáta - de már ezt is félve írom le, mert esetleg valakit megsértek vele.
Én inkább azt mondanám, hogy a MÁO benne van a világ legegyenetlenebb színvonalú operaházainak listájában az első öt hely valamelyikén. Vannak nagyon jó énekesek és nagyon jó előadások és vannak unalom a köbön produkciók. Lásd évadnyitó Traviáta - de már ezt is félve írom le, mert esetleg valakit megsértek vele.
7020 parampampoli 2016-11-26 23:13:22 [Válasz erre: 7018 ladislav kozlok 2016-11-26 22:40:56]
Ja, persze... ha a csak a krémet kóstolgatjuk, akkor biztos. -:)
Ja, persze... ha a csak a krémet kóstolgatjuk, akkor biztos. -:)
7019 ladislav kozlok 2016-11-26 22:51:01
A 10 operaház amely szerintem a legjobbak Europában -abc sorrendben - Bécs/Staasoper/, Berlin/Deutsche Oper/, Budapest/MAO/, Hamburg, London/ROH/,Milano/La Scala/, Munchen/Staatsoper/, Paris/Opera National/, Velence/La Fenice/, Zurich,
A 10 operaház amely szerintem a legjobbak Europában -abc sorrendben - Bécs/Staasoper/, Berlin/Deutsche Oper/, Budapest/MAO/, Hamburg, London/ROH/,Milano/La Scala/, Munchen/Staatsoper/, Paris/Opera National/, Velence/La Fenice/, Zurich,
7018 ladislav kozlok 2016-11-26 22:40:56
A múlt héten megnéztem a Toscát/Lukacs,Agache/ és a Lúciát /Kolonits/. Mind ketto nagyon tetszett, Oriási alakításakat lathattam és hallottam.Láttam már tobb tucat sikeres eloadást a MAO-ban. Es ezért nyugott szívvel mondhatom, hogy a Magyar Allami Opera Europa 10 legjobb operaihoz tartozik.
A múlt héten megnéztem a Toscát/Lukacs,Agache/ és a Lúciát /Kolonits/. Mind ketto nagyon tetszett, Oriási alakításakat lathattam és hallottam.Láttam már tobb tucat sikeres eloadást a MAO-ban. Es ezért nyugott szívvel mondhatom, hogy a Magyar Allami Opera Europa 10 legjobb operaihoz tartozik.
7017 perempe 2016-11-26 12:11:31 [Válasz erre: 7016 Pristaldus 2016-11-26 08:52:24]
mellettem olaszok ültek, akik pont az otthoni, modern rendezésekre panaszkodtak. (Velencéből jöttek, de szerintük ez a jellemző az egész országra.) rákérdeztem a kiejtésre is, Fokanovot mondták negatívumként, különben az énekesekkel és a produkcióval meg voltak elégedve ők is.
mellettem olaszok ültek, akik pont az otthoni, modern rendezésekre panaszkodtak. (Velencéből jöttek, de szerintük ez a jellemző az egész országra.) rákérdeztem a kiejtésre is, Fokanovot mondták negatívumként, különben az énekesekkel és a produkcióval meg voltak elégedve ők is.
7016 Pristaldus 2016-11-26 08:52:24
Igazán nagy kár, hogy mindössze 6 db előadást játszottak a Toscából, mert ebből az operából sokkal többet is el tudnának adni a közönségnek! A régi rendezés ellenére, vagy talán éppen azért igény van rá, ráadásul az idén mind a két szereposztás erős volt, igazi egyéniségek, jó hangok, olyanok, akiknek valók a szerepek, és el is tudják őket énekelni!
Igazán nagy kár, hogy mindössze 6 db előadást játszottak a Toscából, mert ebből az operából sokkal többet is el tudnának adni a közönségnek! A régi rendezés ellenére, vagy talán éppen azért igény van rá, ráadásul az idén mind a két szereposztás erős volt, igazi egyéniségek, jó hangok, olyanok, akiknek valók a szerepek, és el is tudják őket énekelni!
7015 Heiner Lajos 2016-11-26 07:25:41 [Válasz erre: 7007 Klára 2016-11-25 18:32:12]
Rattle amúgy jócskán el van maradva néhai 1/2 X kollégájától, van mit behoznia - de alig múlt hatvan.
Rattle amúgy jócskán el van maradva néhai 1/2 X kollégájától, van mit behoznia - de alig múlt hatvan.
7014 perempe 2016-11-26 02:51:39 [Válasz erre: 7013 lujza 2016-11-26 01:25:44]
tényleg nagyon jó volt a mai előadás, ráadásul a pásztorfiút is lehetett hallani a harmadik felvonás elején!!! (idáig 3 Toscán voltam az új szezonban, de nem lehetett semmit se hallani belőle gyakorlatilag.) lehet, hogy másoknak a tenor számít... az első sor közepén ült egy hapsi fiatal, de felnőtt fia mellett. szünetben laposüveget villantott, ivott, majd megkínálta a fiát is.
tényleg nagyon jó volt a mai előadás, ráadásul a pásztorfiút is lehetett hallani a harmadik felvonás elején!!! (idáig 3 Toscán voltam az új szezonban, de nem lehetett semmit se hallani belőle gyakorlatilag.) lehet, hogy másoknak a tenor számít... az első sor közepén ült egy hapsi fiatal, de felnőtt fia mellett. szünetben laposüveget villantott, ivott, majd megkínálta a fiát is.
7013 lujza 2016-11-26 01:25:44
Érdemes volt elolvasnom ppp kritikáját, mert így nem futamodtam meg a Tosca meghallgatásától. Nagyon jó előadás volt a pénteki is, telt házzal, pedig bérletszünet volt, olyan sikerrel, amilyet rég hallottam. És rengeteg fiatal néző volt! Vagyis lehet jó előadás is, melyben minden szereplő egyenletesen szépen teljesít, elfogadható rendezés, jó zenekar és karmester, és még telt ház és nagy siker is, és mindez az Erkelben. Sok ilyet kívánnék, jót tenne az Operának!
Érdemes volt elolvasnom ppp kritikáját, mert így nem futamodtam meg a Tosca meghallgatásától. Nagyon jó előadás volt a pénteki is, telt házzal, pedig bérletszünet volt, olyan sikerrel, amilyet rég hallottam. És rengeteg fiatal néző volt! Vagyis lehet jó előadás is, melyben minden szereplő egyenletesen szépen teljesít, elfogadható rendezés, jó zenekar és karmester, és még telt ház és nagy siker is, és mindez az Erkelben. Sok ilyet kívánnék, jót tenne az Operának!
7012 estallo 2016-11-25 22:44:04 [Válasz erre: 7010 vivart 2016-11-25 21:32:47]
Az előttem szóló 7011. sz /Cilike hozászólással teljesen egyetértek. Ahogy egy régi szinházi szabály mondja, a jegyedet amikor megveszed, az arra biztositék, hogy azon az este te ülhetsz ott. Még a műsor és szereplőváltoztatás joga is a szinházé. Ha mást kaptál, amit vártál, otthagyod az előadást, vagy nem tapsolsz, vagy.... Az hogy a szinház mit ad érte, és ha az nem tetszik, az nem egy visszacserélhető ing! , hogy adnak egy másikat helyette. Én vasárnap újra megnézem, és bizom abban, hogy nem mondja le senki, és már az eredeti szereposztást hallhatom.
Az előttem szóló 7011. sz /Cilike hozászólással teljesen egyetértek. Ahogy egy régi szinházi szabály mondja, a jegyedet amikor megveszed, az arra biztositék, hogy azon az este te ülhetsz ott. Még a műsor és szereplőváltoztatás joga is a szinházé. Ha mást kaptál, amit vártál, otthagyod az előadást, vagy nem tapsolsz, vagy.... Az hogy a szinház mit ad érte, és ha az nem tetszik, az nem egy visszacserélhető ing! , hogy adnak egy másikat helyette. Én vasárnap újra megnézem, és bizom abban, hogy nem mondja le senki, és már az eredeti szereposztást hallhatom.
7011 Cilike 2016-11-25 22:04:36
Most megint jön valaki, aki az összesen harmadik hozzászólásában sérteget mindenkit, aki egy produkcióban résztvett. Mert ez a Lucia nem fércmunka, a művészek komoly próbákon vettek részt és aki akarta, az látta ennek az eredményét. aki az állványok láttán rögtön eldöntötte, hogy ez vacak, az meg nem mondható szabad szellemnek. Ez a rendezés igenis sokat elmond a karakterekről, a kapcsolatokról, sokkal érdekelsebben rajzolja meg a történetet, mint a régi szééép, megépített díszletek között játszódó, semmitmondó, statikus színreállítás.
Most megint jön valaki, aki az összesen harmadik hozzászólásában sérteget mindenkit, aki egy produkcióban résztvett. Mert ez a Lucia nem fércmunka, a művészek komoly próbákon vettek részt és aki akarta, az látta ennek az eredményét. aki az állványok láttán rögtön eldöntötte, hogy ez vacak, az meg nem mondható szabad szellemnek. Ez a rendezés igenis sokat elmond a karakterekről, a kapcsolatokról, sokkal érdekelsebben rajzolja meg a történetet, mint a régi szééép, megépített díszletek között játszódó, semmitmondó, statikus színreállítás.
7010 vivart 2016-11-25 21:32:47 [Válasz erre: 6992 Kokapu 2016-11-25 11:21:23]
Ha a " Mezei néző blog" irója szerint nem készült el a diszlet, akkor valójában milyen előadást kapunk az Operaháztól, ill. miért nem halasztotta el a premiert. A rendező és tervezők is , ezek szerint egy fel nem vállalható , de a szereplőkkel együtt egy bevállalt előadás részesei lettek önkéntelenül és nyilván kötelezően /akinek nem tetszik, az mehet/, és igy a füst és köd mind mind azért van, mert nincs diszlet. Ezek szerint Magyar Állami Operaház egyfajta tisztességtelen játékba kezdett a közönség felé is(?). A "Simándy100 -Kaufmannal" már elég adalék lett volna az Operaház moráljának megismeréséhez. Az "A bánya' c. opera sajtótájékozatóján panaszaival kifakadt finn rendező ki merte mondani véleményét, mert ő nem érzett fenyegetettséget, és elkeseredetten sejtetni engedte, hogy a Magyar Állami Operaházban szervezetlenség, és fejetlenség van. Az Operaházban uralkodó helyzetet nem véletlenül hasonlitotta a mediterran hanyagsághoz, és orosz nemtörődöm állapotokhoz. Ez a Lammermoori Lucia "helyzet" pedig minden elképzelést felül múl, és komoly intézmény vezetési gondokra utal. Annak volt igaza, aki itt is leirta, hogy talán egy koncertszerű előadás sorozat, vagy egy u.n. félig szcenirozott előadás ennél a „fércmunkánál“ is jobb lett volna.
Ha a " Mezei néző blog" irója szerint nem készült el a diszlet, akkor valójában milyen előadást kapunk az Operaháztól, ill. miért nem halasztotta el a premiert. A rendező és tervezők is , ezek szerint egy fel nem vállalható , de a szereplőkkel együtt egy bevállalt előadás részesei lettek önkéntelenül és nyilván kötelezően /akinek nem tetszik, az mehet/, és igy a füst és köd mind mind azért van, mert nincs diszlet. Ezek szerint Magyar Állami Operaház egyfajta tisztességtelen játékba kezdett a közönség felé is(?). A "Simándy100 -Kaufmannal" már elég adalék lett volna az Operaház moráljának megismeréséhez. Az "A bánya' c. opera sajtótájékozatóján panaszaival kifakadt finn rendező ki merte mondani véleményét, mert ő nem érzett fenyegetettséget, és elkeseredetten sejtetni engedte, hogy a Magyar Állami Operaházban szervezetlenség, és fejetlenség van. Az Operaházban uralkodó helyzetet nem véletlenül hasonlitotta a mediterran hanyagsághoz, és orosz nemtörődöm állapotokhoz. Ez a Lammermoori Lucia "helyzet" pedig minden elképzelést felül múl, és komoly intézmény vezetési gondokra utal. Annak volt igaza, aki itt is leirta, hogy talán egy koncertszerű előadás sorozat, vagy egy u.n. félig szcenirozott előadás ennél a „fércmunkánál“ is jobb lett volna.
7009 Klára 2016-11-25 21:15:03 [Válasz erre: 7008 Heiner Lajos 2016-11-25 18:54:26]
Érdekes a sok "volna". Frappáns következtetés, de ebben a feltevés sorozatban hova teszi a közbenső feleséget? Egyébként ha csak a karmesteri teljesítményt nézzük, Sir Simon nem a legkedvencebb kedvencem, de attól másoknak, más darabban még tetszhet. Ami a Nro 3 feleség Carmen-jét illeti, abban tökéletesen egyetértünk. Már mások is megírták ezen a helyen, hogy a férj karmester - feleség énekesnő párosítás is hozhat vadhajtásokat.
Érdekes a sok "volna". Frappáns következtetés, de ebben a feltevés sorozatban hova teszi a közbenső feleséget? Egyébként ha csak a karmesteri teljesítményt nézzük, Sir Simon nem a legkedvencebb kedvencem, de attól másoknak, más darabban még tetszhet. Ami a Nro 3 feleség Carmen-jét illeti, abban tökéletesen egyetértünk. Már mások is megírták ezen a helyen, hogy a férj karmester - feleség énekesnő párosítás is hozhat vadhajtásokat.
7008 Heiner Lajos 2016-11-25 18:54:26 [Válasz erre: 7007 Klára 2016-11-25 18:32:12]
Kedves Klára, tartok attól, hogy téved. Merthogy ha nem az lett volna Rattle első neje, aki volt, akkor esetleg nem vette volna el a jelenlegit. És akkor ez a hölgy maradt volna a barokk repertoárnál, és nem merészkedett volna Carment énekelni.
Kedves Klára, tartok attól, hogy téved. Merthogy ha nem az lett volna Rattle első neje, aki volt, akkor esetleg nem vette volna el a jelenlegit. És akkor ez a hölgy maradt volna a barokk repertoárnál, és nem merészkedett volna Carment énekelni.
7007 Klára 2016-11-25 18:32:12 [Válasz erre: 7001 parampampoli 2016-11-25 13:25:52]
Nem hiszem, hogy Sir Simon Rattle vagy jelenlegi felesége tevékenységének megítélésében az előző feleségének kiléte lenne a döntő tényező! Kinek az a színész/énekes/karmester stb, jön be, kinek az. Ha minden érintett ugyanazt adná, ugyanazon a színvonalon, mint a több, miért is járnánk operába vagy koncertre?
Nem hiszem, hogy Sir Simon Rattle vagy jelenlegi felesége tevékenységének megítélésében az előző feleségének kiléte lenne a döntő tényező! Kinek az a színész/énekes/karmester stb, jön be, kinek az. Ha minden érintett ugyanazt adná, ugyanazon a színvonalon, mint a több, miért is járnánk operába vagy koncertre?
7006 Búbánat 2016-11-25 18:15:55 [Válasz erre: 7004 Kolonits Klára 2016-11-25 16:04:34]
Én eddig nem szólaltam meg itt a két szoprán énekesnő Lucia megformálását illetően, tudatosan kerültem a velük kapcsolatban hosszú ideje itt zajló minősít(get)ésekre való reflektálást, pláne nem összehasonlítva produkciójukat! Pontosan azért nem, mert tudom, azzal milyen forrongó reakciókat váltanék ki egyes fórumtársak közül; nem célom az amúgy itt és a "Kolonits Klára" topicban való purparlé további "kavarása" sem. (Éppen ezért nem írtam semmit a Miklósa Erika topicjába se az ő Lucia alakításáról - amiről szintén megvan a véleményem, de ezt is megtartom magamnak.) Kolonits Klára és Miklósa Erika is jól tudja, miként vélekedem művészetükről, alakításukról, személyiségükről, emberségükről; őket nem szabadna senkinek egymás ellen "kijátszani" - akik minden tiszteletet, megbecsülést és szeretet megérdemelnek évtizedek óta tartó sikeres énekművészi pályafutásukért, művészetük terén elért eredményükért. A Magyar Állami Operaház büszke lehet, hogy van két olyan kiválósága, akikre - eddigi kvalitásaik ismeretében - bátran ráoszthatta Donizetti operájának címszerepét. Mindkét művésznő a saját egyéniségét, lelkületét, énekhangját, tudását tette bele a produkcióba. Gondolom, ezzel semmi újat nem mondtam... Ennyit teszek hozzá Kolonits Klára művésznő jól megfontolt, megszívlelendő szavaihoz.
Én eddig nem szólaltam meg itt a két szoprán énekesnő Lucia megformálását illetően, tudatosan kerültem a velük kapcsolatban hosszú ideje itt zajló minősít(get)ésekre való reflektálást, pláne nem összehasonlítva produkciójukat! Pontosan azért nem, mert tudom, azzal milyen forrongó reakciókat váltanék ki egyes fórumtársak közül; nem célom az amúgy itt és a "Kolonits Klára" topicban való purparlé további "kavarása" sem. (Éppen ezért nem írtam semmit a Miklósa Erika topicjába se az ő Lucia alakításáról - amiről szintén megvan a véleményem, de ezt is megtartom magamnak.) Kolonits Klára és Miklósa Erika is jól tudja, miként vélekedem művészetükről, alakításukról, személyiségükről, emberségükről; őket nem szabadna senkinek egymás ellen "kijátszani" - akik minden tiszteletet, megbecsülést és szeretet megérdemelnek évtizedek óta tartó sikeres énekművészi pályafutásukért, művészetük terén elért eredményükért. A Magyar Állami Operaház büszke lehet, hogy van két olyan kiválósága, akikre - eddigi kvalitásaik ismeretében - bátran ráoszthatta Donizetti operájának címszerepét. Mindkét művésznő a saját egyéniségét, lelkületét, énekhangját, tudását tette bele a produkcióba. Gondolom, ezzel semmi újat nem mondtam... Ennyit teszek hozzá Kolonits Klára művésznő jól megfontolt, megszívlelendő szavaihoz.
7005 Beatrice 2016-11-25 17:07:54 [Válasz erre: 7004 Kolonits Klára 2016-11-25 16:04:34]
Köszönet a Művésznőnek rokonszenves megnyilvánulásáért. Megjegyzem, az opera mindig is óriási szenvedélyeket kavart, nemcsak a színpadon, hanem a rajongók körében is. Az énekesek közül meg a szopránok illetve a tenorok táborában dúltak mindig is a legnagyobb ellenségeskedések. Gondoljunk pl. a Callas-Tebaldi frakciók háborújára. A rajongók sokszor azon igyekeznek, ki tud nagyobb szóbombát elsütni a rivális (vagy annak gondolt) énekes rovására. Ne feledjük azonban, hogy játékfegyverrel is lehet valódi sebet ejteni...
Köszönet a Művésznőnek rokonszenves megnyilvánulásáért. Megjegyzem, az opera mindig is óriási szenvedélyeket kavart, nemcsak a színpadon, hanem a rajongók körében is. Az énekesek közül meg a szopránok illetve a tenorok táborában dúltak mindig is a legnagyobb ellenségeskedések. Gondoljunk pl. a Callas-Tebaldi frakciók háborújára. A rajongók sokszor azon igyekeznek, ki tud nagyobb szóbombát elsütni a rivális (vagy annak gondolt) énekes rovására. Ne feledjük azonban, hogy játékfegyverrel is lehet valódi sebet ejteni...
7004 Kolonits Klára 2016-11-25 16:04:34
Tisztelt Fórumozók, ez nem egy nickname, valóban Kolonits Klára vagyok. Azért kell most megszólalnom ebben a formában, mert az önök párbeszéde sajnos olyan irányt vett, amit nem szeretnék szó nélkül hagyni. Én mélyen elítélem, hogy egy világsikeres kollégámat le „csak celeb”-ezzenek és elkezdjenek róla olyanokat írni, amik vagy megalapozatlanok, vagy szimplán rossz szándékúak, emberi és női mivoltában megalázzák. Természetesen mindenkinek van egy hangi és szerep ideálja, és számomra megtiszteltetés sokuké lenni, de kollégám már eddig is befutott pályáját nem tisztelni, negligálni, ez számomra elfogadhatatlan! Pláne, hogy sokuk önök közül olyan fényben tüntetik fel, mintha ellenemben történne Erika életében bármi is! Ki kell ábrándítsam önöket, mi Erikával jóban vagyunk, egyik első szurkolója voltam már akkor, amikor AZ első színházi fellépésemen vettem részt a Kamaraopera Varázsfuvolájában 1994 tavaszán. Első dáma lehettem az ő bombasztikus Éj királynője mellett. A Lammermoori Luciát is vele láttam először és szerettem meg 1997-ben. Karrierje nem kelthet mást az emberekben, mint minimum tiszteletet. Ókovács igazgató úrnak köszönhető tények: az első Verdi: Requiemem; Don Giovanni beugrás; a személyes Traviata „maratonom” az operaházban; a Szöktetés beállás; a Hunyadi Szilágyi Erzsébetje; Kammersängerin kitüntetés (és az ezáltali anyagi fedezet a Bel Canto Reloaded CD elkészüléséhez!!); a Szinetár féle Varázsfuvola Éj királynője; a koprodukciós Luisa Miller a kolozsváriakkal; a Menzel féle Cosi fan tutte; a Székely Mihály plakett; az Erkel Színház béli októberi jutalomjáték: Bel Canto koncert; a Bátori Mária; és mindennek koronájaként a Lammermoori Lucia. Senki másnak nem köszönhettem ennyit. Mindenkori feladatomnak a gyakorlást és a szerepekben való elmélyülést tekintem, nem pedig a pálya-ívemmel való állandó foglalatosságot. Aki ismer, az tudja, hogy számomra a Művészet az értékek megkeresése és megtalálása bárkiben és bármiben. Nem helytálló, hogy nem énekeltem soha külföldön (csak a fix évad szerződések: 2012/13 Weimar; 2013-15 Linz) de aki a nagy házakban való éneklést hiányolja a pályafutásomból, annak a válaszokat a személyiségem és a kor ütközésében kell keresnie. Végső megfontolandó gondolatnak szeretném ideírni: nem azzal magasztalunk fel egy énekest, hogy a másikat sárba tiporjuk.
Tisztelt Fórumozók, ez nem egy nickname, valóban Kolonits Klára vagyok. Azért kell most megszólalnom ebben a formában, mert az önök párbeszéde sajnos olyan irányt vett, amit nem szeretnék szó nélkül hagyni. Én mélyen elítélem, hogy egy világsikeres kollégámat le „csak celeb”-ezzenek és elkezdjenek róla olyanokat írni, amik vagy megalapozatlanok, vagy szimplán rossz szándékúak, emberi és női mivoltában megalázzák. Természetesen mindenkinek van egy hangi és szerep ideálja, és számomra megtiszteltetés sokuké lenni, de kollégám már eddig is befutott pályáját nem tisztelni, negligálni, ez számomra elfogadhatatlan! Pláne, hogy sokuk önök közül olyan fényben tüntetik fel, mintha ellenemben történne Erika életében bármi is! Ki kell ábrándítsam önöket, mi Erikával jóban vagyunk, egyik első szurkolója voltam már akkor, amikor AZ első színházi fellépésemen vettem részt a Kamaraopera Varázsfuvolájában 1994 tavaszán. Első dáma lehettem az ő bombasztikus Éj királynője mellett. A Lammermoori Luciát is vele láttam először és szerettem meg 1997-ben. Karrierje nem kelthet mást az emberekben, mint minimum tiszteletet. Ókovács igazgató úrnak köszönhető tények: az első Verdi: Requiemem; Don Giovanni beugrás; a személyes Traviata „maratonom” az operaházban; a Szöktetés beállás; a Hunyadi Szilágyi Erzsébetje; Kammersängerin kitüntetés (és az ezáltali anyagi fedezet a Bel Canto Reloaded CD elkészüléséhez!!); a Szinetár féle Varázsfuvola Éj királynője; a koprodukciós Luisa Miller a kolozsváriakkal; a Menzel féle Cosi fan tutte; a Székely Mihály plakett; az Erkel Színház béli októberi jutalomjáték: Bel Canto koncert; a Bátori Mária; és mindennek koronájaként a Lammermoori Lucia. Senki másnak nem köszönhettem ennyit. Mindenkori feladatomnak a gyakorlást és a szerepekben való elmélyülést tekintem, nem pedig a pálya-ívemmel való állandó foglalatosságot. Aki ismer, az tudja, hogy számomra a Művészet az értékek megkeresése és megtalálása bárkiben és bármiben. Nem helytálló, hogy nem énekeltem soha külföldön (csak a fix évad szerződések: 2012/13 Weimar; 2013-15 Linz) de aki a nagy házakban való éneklést hiányolja a pályafutásomból, annak a válaszokat a személyiségem és a kor ütközésében kell keresnie. Végső megfontolandó gondolatnak szeretném ideírni: nem azzal magasztalunk fel egy énekest, hogy a másikat sárba tiporjuk.
7003 Heiner Lajos 2016-11-25 14:57:49 [Válasz erre: 7001 parampampoli 2016-11-25 13:25:52]
Rattle vezenyletevel nagyon vegyes dolgokat hallottam. Becsi Beethoven-ciklusanak a felenel eladtam maradek jegyeimet. A masik veglet: Salzburgban valami eszmeletlen Mahler Masodikat dirigalt. Az I. tetel Nagy fokozasanal elkezdett uvolteni a muzsikusaira - Becsiek - es azok tenyleg meg tobbet adtak.
Rattle vezenyletevel nagyon vegyes dolgokat hallottam. Becsi Beethoven-ciklusanak a felenel eladtam maradek jegyeimet. A masik veglet: Salzburgban valami eszmeletlen Mahler Masodikat dirigalt. Az I. tetel Nagy fokozasanal elkezdett uvolteni a muzsikusaira - Becsiek - es azok tenyleg meg tobbet adtak.
7002 Heiner Lajos 2016-11-25 14:56:05 [Válasz erre: 7001 parampampoli 2016-11-25 13:25:52]
Nem adhatom ki muncheni barataim bizalmas infojat, bocsi...
Nem adhatom ki muncheni barataim bizalmas infojat, bocsi...
7001 parampampoli 2016-11-25 13:25:52 [Válasz erre: 7000 Heiner Lajos 2016-11-25 12:57:00]
Ismétlem, nekem Petrenko jobb, mint Rattle. Akkor hát reménykedjünk, hogy tettünk egy lépést a javulás irányába? Vissza a múltba? Szerintem ne reménykedjünk. -:( Ki volt Rattle első felesége?
Ismétlem, nekem Petrenko jobb, mint Rattle. Akkor hát reménykedjünk, hogy tettünk egy lépést a javulás irányába? Vissza a múltba? Szerintem ne reménykedjünk. -:( Ki volt Rattle első felesége?
7000 Heiner Lajos 2016-11-25 12:57:00 [Válasz erre: 6998 parampampoli 2016-11-25 12:28:49]
Petrenko lett a fonok Berlinben. Nikisch - Furtwängler - von Karajan - Abbado - Rattle - Petrenko. Ha tetszik, akkor mutatis mutandis, Caruso - Björling - di Stefano - Bergonzi - Cura. Ha ismerted volna Rattle elso nejet, akkor Kozena asszonyt jobban ertekelned...
Petrenko lett a fonok Berlinben. Nikisch - Furtwängler - von Karajan - Abbado - Rattle - Petrenko. Ha tetszik, akkor mutatis mutandis, Caruso - Björling - di Stefano - Bergonzi - Cura. Ha ismerted volna Rattle elso nejet, akkor Kozena asszonyt jobban ertekelned...
6999 Franca 2016-11-25 12:56:34 [Válasz erre: 6984 Edmond Dantes 2016-11-24 20:04:13]
..tehet róla Miklósa Erika, Ókovács Szilveszter, a köztévé, amelyik nem az ő Luciáját veszi fel.." Hát, erről például tehet. Ugyan ki más tehetne róla, ha nem a köztévé vagy az igazgató? Attól függően, hogy ki választotta ki a kettőből a rosszabbat.
..tehet róla Miklósa Erika, Ókovács Szilveszter, a köztévé, amelyik nem az ő Luciáját veszi fel.." Hát, erről például tehet. Ugyan ki más tehetne róla, ha nem a köztévé vagy az igazgató? Attól függően, hogy ki választotta ki a kettőből a rosszabbat.
6998 parampampoli 2016-11-25 12:28:49 [Válasz erre: 6997 Heiner Lajos 2016-11-25 12:21:37]
Meghajlok a tény előtt, hogy kevesebbet láttam Dudamelt, mint te, élőben pedig egyáltalán nem, de nekem abban, amit hallottam és láttam vele felvételen, nem tetszett egyáltalán. Látványként is idegesített. Bocsi, lehet, hogy le vagyok maradva, de nem Petrenko lett a berlinek új főnöke? Mert ha ő, akkor Dudamel után senkinek nem kell könnyet ejteni. (Rattle után se, őt se kedveltem sose. Feleségét meg egyenesen rühellem.) Petrenkót láttam élőben, igaz, hogy csak kétszer, de nagyon jó volt. (Ariadne in Naxos Bécsben.)
Meghajlok a tény előtt, hogy kevesebbet láttam Dudamelt, mint te, élőben pedig egyáltalán nem, de nekem abban, amit hallottam és láttam vele felvételen, nem tetszett egyáltalán. Látványként is idegesített. Bocsi, lehet, hogy le vagyok maradva, de nem Petrenko lett a berlinek új főnöke? Mert ha ő, akkor Dudamel után senkinek nem kell könnyet ejteni. (Rattle után se, őt se kedveltem sose. Feleségét meg egyenesen rühellem.) Petrenkót láttam élőben, igaz, hogy csak kétszer, de nagyon jó volt. (Ariadne in Naxos Bécsben.)
6997 Heiner Lajos 2016-11-25 12:21:37 [Válasz erre: 6996 miketyson 2016-11-25 11:55:38]
Ebben teljesen igazad van. Abbado ´86-os pesti Mahler Kilencedikje a Kongresszusi Kozpontban eletem egy Nagy koncertelmenye volt. Sose felejtem el a zarotetel utani dobbent csondet, aztan felenk taps, ami elhallgatott, es megint nema csond. De azt is vedd figyelembe, akkor Abbado, 53 evesen, eleteben eloszor dirigalta a darabot, Dudamel majd´egy generacionyi idovel fiatalabban. Es sokkal jobb volt, mint pl. az a becsi eloadas a Gewandhaus Zkrral, amit hallottam, Masurral, es jobb, mint Mehtae. Hogy szandekosan ne emlitsek egy botranyos muncheni produkciot Barsajjal. Amugy a pesti utan jopar evvel hallottam ismet Abbadoval a Mahler Kilencediket, mar a Berliniekkel, hiaba jobb a zenekar, nem tudta az a hangulatot, elmenyt visszaadni,mint a pestie volt. Ha meg arra gondolsz, hogy ki lett most a Berliniek fozeneigazgatoja, akkor zokoghatsz Dudamel utan. Ujevi Koncertjere nagyonkivancsi Leszek, bar csak felvetelrol latom majd - akut sorozesem van jan. 1-en Karlovy Varyban.
Ebben teljesen igazad van. Abbado ´86-os pesti Mahler Kilencedikje a Kongresszusi Kozpontban eletem egy Nagy koncertelmenye volt. Sose felejtem el a zarotetel utani dobbent csondet, aztan felenk taps, ami elhallgatott, es megint nema csond. De azt is vedd figyelembe, akkor Abbado, 53 evesen, eleteben eloszor dirigalta a darabot, Dudamel majd´egy generacionyi idovel fiatalabban. Es sokkal jobb volt, mint pl. az a becsi eloadas a Gewandhaus Zkrral, amit hallottam, Masurral, es jobb, mint Mehtae. Hogy szandekosan ne emlitsek egy botranyos muncheni produkciot Barsajjal. Amugy a pesti utan jopar evvel hallottam ismet Abbadoval a Mahler Kilencediket, mar a Berliniekkel, hiaba jobb a zenekar, nem tudta az a hangulatot, elmenyt visszaadni,mint a pestie volt. Ha meg arra gondolsz, hogy ki lett most a Berliniek fozeneigazgatoja, akkor zokoghatsz Dudamel utan. Ujevi Koncertjere nagyonkivancsi Leszek, bar csak felvetelrol latom majd - akut sorozesem van jan. 1-en Karlovy Varyban.
6996 miketyson 2016-11-25 11:55:38 [Válasz erre: 6995 Heiner Lajos 2016-11-25 11:38:28]
A másik felét. A Mahler 9. Hogy lett volna mérhető Abbadóéhoz?
A másik felét. A Mahler 9. Hogy lett volna mérhető Abbadóéhoz?
6995 Heiner Lajos 2016-11-25 11:38:28 [Válasz erre: 6993 miketyson 2016-11-25 11:30:03]
Ujragondoltam. Es retrospective sem tetszett a Beethoven Hetedikje.
Ujragondoltam. Es retrospective sem tetszett a Beethoven Hetedikje.
6994 Heiner Lajos 2016-11-25 11:38:21 [Válasz erre: 6993 miketyson 2016-11-25 11:30:03]
Ujragondoltam. Es retrospective sem tetszett a Beethoven Hetedikje.
Ujragondoltam. Es retrospective sem tetszett a Beethoven Hetedikje.
6993 miketyson 2016-11-25 11:30:03 [Válasz erre: 6991 Heiner Lajos 2016-11-25 09:53:27]
Ne már, Lajos. Gondold újra
Ne már, Lajos. Gondold újra
6992 Kokapu 2016-11-25 11:21:23
Ezen az oldalon azt írják, hogy a Lammermoori Luciához nem készült el a díszlet. [url]http://mezeinezo.blog.hu/2016/11/19/opera_erkel_lucia_ket_tuz_kozott_lammermoori_lucia_cimszerepben_kolonits_klara_2016_11_18_premier;mezeinezoblog[/url] Nem tudom, hogy ez mennyire reális információ, de egy magyarázat az állványzatra. Egyébként én tegnap láttam (Kolonits Klárával), csodálatos volt, és a "díszlet" minimum furcsa, de annyira nem volt zavaró (bár előtte már itt olvastam róla, nem ért felkészületlenül).
Ezen az oldalon azt írják, hogy a Lammermoori Luciához nem készült el a díszlet. [url]http://mezeinezo.blog.hu/2016/11/19/opera_erkel_lucia_ket_tuz_kozott_lammermoori_lucia_cimszerepben_kolonits_klara_2016_11_18_premier;mezeinezoblog[/url] Nem tudom, hogy ez mennyire reális információ, de egy magyarázat az állványzatra. Egyébként én tegnap láttam (Kolonits Klárával), csodálatos volt, és a "díszlet" minimum furcsa, de annyira nem volt zavaró (bár előtte már itt olvastam róla, nem ért felkészületlenül).
6991 Heiner Lajos 2016-11-25 09:53:27 [Válasz erre: 6986 parampampoli 2016-11-24 21:09:49]
Azon Keves dolgok egyike, ahol nem ertek egyet Veled. Olyan dirigenseket volt alkalmam eloben lati, mint von Karajan, Solti, C. Kleiber, Mehta, Muti, Bernstein, Levine, Ozawa, Abbado, Maazel, Neumann, Blomstedt, stb., de a legnagyobb hatast talan Dudamel salzburgi bemutatkozasa tette ram. Inkabb az lehet a gond, hogy egyes hiradasok szerint kezd kifaradni, kar lenne. Pesti Mahler Kilencedikje az egyik legszebb volt, amit valaha eloben hallottam (pedig Abbado, Mehta, Masur, Fischer Ä., es masok). Beethoven Hetedikje viszont nem tetszett.
Azon Keves dolgok egyike, ahol nem ertek egyet Veled. Olyan dirigenseket volt alkalmam eloben lati, mint von Karajan, Solti, C. Kleiber, Mehta, Muti, Bernstein, Levine, Ozawa, Abbado, Maazel, Neumann, Blomstedt, stb., de a legnagyobb hatast talan Dudamel salzburgi bemutatkozasa tette ram. Inkabb az lehet a gond, hogy egyes hiradasok szerint kezd kifaradni, kar lenne. Pesti Mahler Kilencedikje az egyik legszebb volt, amit valaha eloben hallottam (pedig Abbado, Mehta, Masur, Fischer Ä., es masok). Beethoven Hetedikje viszont nem tetszett.
6990 Pristaldus 2016-11-25 08:14:55 [Válasz erre: 6985 nizajemon 2016-11-24 20:21:48]
Az a baj, hogy az Operában senkit nem kezelnek az értékei szerint! Egyeseket túlértékelnek, egy néhányukat nevetségesen túldimenzionálva, míg másokat, aki többre lennének érdemesek, keveset foglalkoztatnak! Ebből adódik az a színvonalkatyvasz, amit az előadásokon tapasztal a közönség!
Az a baj, hogy az Operában senkit nem kezelnek az értékei szerint! Egyeseket túlértékelnek, egy néhányukat nevetségesen túldimenzionálva, míg másokat, aki többre lennének érdemesek, keveset foglalkoztatnak! Ebből adódik az a színvonalkatyvasz, amit az előadásokon tapasztal a közönség!
6986 parampampoli 2016-11-24 21:09:49 [Válasz erre: 6983 Edmond Dantes 2016-11-24 19:56:26]
Nekem nem volt nagy karmester, most sem az, akkor is idegesített, most is. Nem röhögtem rajta, inkább sírnék. Csak pl. volt arra, hogy még sztárolt karmesterek se válogathatják meg az énekeseket.
Nekem nem volt nagy karmester, most sem az, akkor is idegesített, most is. Nem röhögtem rajta, inkább sírnék. Csak pl. volt arra, hogy még sztárolt karmesterek se válogathatják meg az énekeseket.
6985 nizajemon 2016-11-24 20:21:48 [Válasz erre: 6984 Edmond Dantes 2016-11-24 20:04:13]
Mi a kábító nézőpont? Megérteném,ha egy harmatos teljesítményt tupíroznánk.Nem tettem,a többiek sem. Mindösszesen érdeklődtem,hogy értékén kezelik-e Kolonits Klárát. (szerintem nem) Hogy kinek mi repül a szájába,engem cseppet sem érdekel. Fontosabbnak tartanám annak a megbeszélését,hogy az elmúlt években miért csak az utolsó pillanatokban foglalkoztatták,adott esetben előadások/premierek megmentőjeként?Arra jó volt? Mesterien csúsztatsz,de ha jó érzés,akkor tedd.
Mi a kábító nézőpont? Megérteném,ha egy harmatos teljesítményt tupíroznánk.Nem tettem,a többiek sem. Mindösszesen érdeklődtem,hogy értékén kezelik-e Kolonits Klárát. (szerintem nem) Hogy kinek mi repül a szájába,engem cseppet sem érdekel. Fontosabbnak tartanám annak a megbeszélését,hogy az elmúlt években miért csak az utolsó pillanatokban foglalkoztatták,adott esetben előadások/premierek megmentőjeként?Arra jó volt? Mesterien csúsztatsz,de ha jó érzés,akkor tedd.
6984 Edmond Dantes 2016-11-24 20:04:13
Sikeresen eltereltétek a témát a lényegről. Mindenki tehet arról, hogy az általam is tisztelt művésznő még nem lép/ett fel visszatérőn, folyamatosan a világ minden jelentős színpadán: tehet róla Miklósa Erika, Ókovács Szilveszter, a köztévé, amelyik nem az ő Luciáját veszi fel, a nemzetközi ügynökhálózat (melyikre gondoltok?), az összes opera- és fesztiváligazgató, továbbá a négy évszak (nem a Vivaldié) és a sült galamb, amelyik rossz szájba repült. És ez az "elkábító" nézőpont éppen az érintett művész számára a legártalmasabb, amint azt egy korábbi hozzászólásában momo -akivel nem túl gyakran értünk egyet- helyesen megállapította.
Sikeresen eltereltétek a témát a lényegről. Mindenki tehet arról, hogy az általam is tisztelt művésznő még nem lép/ett fel visszatérőn, folyamatosan a világ minden jelentős színpadán: tehet róla Miklósa Erika, Ókovács Szilveszter, a köztévé, amelyik nem az ő Luciáját veszi fel, a nemzetközi ügynökhálózat (melyikre gondoltok?), az összes opera- és fesztiváligazgató, továbbá a négy évszak (nem a Vivaldié) és a sült galamb, amelyik rossz szájba repült. És ez az "elkábító" nézőpont éppen az érintett művész számára a legártalmasabb, amint azt egy korábbi hozzászólásában momo -akivel nem túl gyakran értünk egyet- helyesen megállapította.
