Ez a bejegyzés kapna tőlem egy lájkot, és egy dühös szmájlit, ha lehetne!
Elgondolkodtató? Pedig nincs itt semmi látnivaló. A rendszer a kinevezett kedvenceket párnázza ki jó nagy rakat (adófizetői) pènzzel. Csak annyit tennék hozzá vagy inkább kérdeznék: nem lehetett volna jobb, nívósabb ezeket a rakat pénzeket nagyrészt felejtős musicalek helyett maradandó(bb) alkotásokra, teszem azt, Erkelben játszott operákra, balettekre illetve az azokat előadó társulatra fordítani? Persze ha a Főigazgató úgy hanyagolta és engedte el az Erkelt, mint egy lufit... Ennyit arról, hogy a hivatalos narratíva szerint gazdasági, takarékossági ("nehéz kifűteni", muhaha!) okokból kapcsolták le az Erkelt a három társulatnyi méretű intézményről.
Azért elgondolkodtató a támogatás mikéntje és esetenkénti összege!
Még ebben az évadban,
júniusban négy előadásban színre kerül a Vámpírok
bálja musical.
Igen pontosan a nagy támogatás miatt olcsóak a jegyárak. A legdrágább jegy 14.000 a legolcsóbb 4.000 forint ami egy musical esetében nagyon baráti. Az Operettszínházban pl a Carmen esetében a legdrágább jegy ami nem páholy 16.000 körül van, de az István a király esetében ahol ráadásul dinamikus árazás is volt, egészen 18.000 forintig felment(én ennyiért vásároltam az első sorba a jegyemet). A Madáchban a Pretty Woman musicalre is elkérhetnek ugyanennyit.
És mitől olyan olcsók most itt a jegyek? Ők kapnak támogatást, miközben mások nem?
Mindenesetre annyi pozitív, hogy az Operettszínházból elküldött vagy elment szinészek, szinésznők is kapnak újra szerepeket pl. Vágó Bernadett, Veréb Tamás, Szabó P. Szilveszter.
Kérdés elég lesz e ez a 6 előadás egy szezonra.
Igen, Február 14-én lesz a bemutatója, ez szintén sikeresnek ígérkezik, tekintve hogy a film is rekordokat döntöget. Tavasszal pedig még a Rebecca is érkezni fog, ami szintén egy siker darab volt anno az Operettszínházban és most a Szegedi Szabadtérin játszák.
Azt olvastam valahol , hogy jövőre lesz a Hogyan tudnék élni nélküled filmnek musical változata, amit az Erkelben fognak játszani.
Az általad említett címeken kívül még sok más operett, daljáték volt jelen a Városi Színház majd később az Erkel Színház színpadán (bemutatók, felújítások) - ahol több-kevesebb ideig játszották ezeket:
Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony (Bemutató: 1923)
Farkas Ferenc: Csínom Palkó (Bemutató: 1951)
Kacsóh Pongrác: János vitéz (Felújítás: 1949)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem (Bemutató: 1999)
Carl Millöcker: A koldusdiák (Bemutató: 1921)
Jacques Offenbach: Kékszakáll (Bemutató: 1981)
Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (Bemutató: 1923)
Schubert – Berté: Három a kislány (Bemutató: 1951)
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (Felújítás: 1921)
Ifj. Johann Strauss: A denevér (Felújítás: 1950)
Arthur Sullivan: A mikádó (Bemutató: 1924)
Franz von Suppé: A szép Galathea (Felújítás: 1922)
Franz von Suppé: Boccaccio (Felújítás: 1922)
Vincze Zsigmond: A gárdista (Bemutató: 1924)
Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (Bemutató: 1922)
Az 1930-as években Városi Színház neven futott a mai Erkel Színház, és akkor operettek is mentek itt.
Ki fogják tölteni, gyorsan fogynak a jegyek. Ezek közül egy se ismeretlen darab azoknak akik kedvelik a musicaleket. Az Elizabeth sikeres volt, a Trón jelenleg is fut Kecskeméten, az Apácashow is sikeres volt az Operettszínházban és vitték többször a Szegedi Szabadtérire is. Az Álomutazó az egyetlen amiről nem tudok nyilatkozni, de több helyről hallom hogy az is egy jó darab. A jegyárak barátiak, jóval olcsóbb mint a Madách és még az Operettszínház árainál is barátibb.
Az idézett bekezdés sajnos igaz. De ki vagy kik tehetnek arról, hogy így alakult az Erkel sorsa az Operaház kezében?
A Főigazgatò mèg mindig a helyèn van? Hàrom szìnhàzra mèretezett tàrsulata pedig vastapsol: köszönjük Szilveszter, nem kellett annyit strapàlnunk magunkat! Piha Erkel Szìnhàz! Szűk öltözők, rossz technikai felszereltsèg, nincs klìma. Abcùg Szil ... khm ... Abcùg Erkel! Vigye csak Szente meg Cseke a ... oda.
Ez igaz, hogy már operával nem lehetett megtölteni a nézőteret, néhány kivétel persze volt, de nagyon kevés pl. Carmen, Hunyadi László, Varázsfuvola. Még annak ellenére sem, hogy a jegyárak jóval kedvezőbbek voltak, mint most az Operaházban. Emlékszem legutóbb a Sevillai borbélyt láttam ott, egész jó helyről elöl, de a jegyet pedig féláron vettem valamelyik fesztiválon.
Szente Vajk: Elfelejthetnénk végre, hogy a színházzal állást kell foglalni politikailag
Index.hu – Sümegi Noémi – 2025.05.04.
„A színház többé nem egyszerű önkifejezés. Nem az, hogy valamit gondolok a világról, azt impulzusból fölrakom a színpadra, és aztán vagy jönnek a nézők, vagy nem, vagy értik, vagy nem. Ez többé nincs” – mondta az Indexnek adott nagyinterjúban Szente Vajk.
- Az Operaháznak azért ez nagy veszteség, hiszen az Erkel mindig is odatartozott.
- Nem biztos. Mi a veszteség? Ha itt sok száz saját előadást játszott volna az Operaház 2023–24-ben, akkor biztos, hogy ez az egész nincs. Ha prosperáló operajátszás lett volna itt, mondjuk, évi 300 ezer embernek, akkor ez a koncepció nem születik meg. Abban nem látok veszteséget, hogy befogadott koncertek vagy táncshow-k helyett színházi előadások lesznek. Az Operával való kapcsolatból is az tűnik ki, örömmel veszik, hogy itt egy új színház születik.
Négy darab elég lehet(ne) egy fél szezon kitöltésére. Máshol 1-1 jó produkció fut hónapokig. Más kérdés, hogyan töltik be a nézőteret ezekkel a cuccokkal.
Eddig viszonylag jó véleménnyel voltam róla, de ugyebár van az a pénz, amelyért korpás lesz az ember haja. :O(
Jellemző, hogy Sümegi Noémi írta ezt a lelkendezést. (((
Most úgy nézem összesen 4 előadással akarják kitölteni a szeptembertól december 27-ig tartó időszakot. Trón, Elizabet, Apácashow és Álomutazó... ráadásul 1800 fős a nézőtér.
Miutàn tudjuk, hogy a nyelvùjìtott magyarban mit jelent a "repülőrajt" szò, meglepetès nincs ès nem vàrhatò.
Beteszem ezt a linket az "idejétmúlt" Erkel Színház topicba is, hadd szomorkodjunk, mivé vált az egykori "jónevű" zenei kultúrintézmény.
"Megtartotta évadbejelentő koncertjét az Erkel Színház, felvillantották, milyen előadások várhatók az első évadban. Szente Vajk ügyvezető igazgató és Cseke Péter művészeti igazgató vezetésével ugyanis Magyarország legnagyobb kőszínháza ezentúl musicalekre szakosodott zenés színházként működik: kereslet a közönség részéről biztosan lesz az előadásokra, mert már a 2025. május 2-i bemutatkozás is tomboló sikert aratott, 1800 néző tapsolt felállva a gálaest végén."
A napokban castingot, tagtoborzást tartottak a II. János Pál pápa téren lévő nagy fehér épületben, az új profilú intézmény leendő produkcióihoz lehetett jelentkezni egy szám eléneklésével.
Az Operaház utolsó Erkelben tartott előadásán tiszteletét tette Ókovács Szilveszter, Gulyás Dénes és az opera műfaj számos kiválósága. A nézők és az előadók a Himnusz éneklésével búcsúztak a végén.
Opera Café - Búcsúzunk az Erkel Színháztól
(Az OPERA Facebook oldaláról)
„Nincs még egy olyan színes előélettel rendelkező színház, mint az Erkel. A megnyitása óta eltelt 114 év során számtalan arcát mutatta meg: operáknak, baletteknek, koncerteknek és televíziós műsoroknak adott helyet. 2025 januárjától már nem az OPERA kezelésében működik, de márciusig még saját produkciókat is láthatnak a színpadán.”
Az Opera Café-ban az alábbi dokumentumfilmmel búcsúzunk a teátrumtól.
Koncepció: Dr. Ókovács Szilveszter
Rendező: Ruttner Kata
Narrátor: Tóth Ildikó
Operatőr: Kovács Márk, Németh Gyula
Technikus: Illés Árpád, Barta Dénes
Vágó: Szász Attila, Gelencsér Ákos
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ
(26:06)
A bejátszott dokumentumfilmben nyilatkozik:
Miklósa Erika, Csiki Gábor, Ókovács Szilveszter, Edita Gruberova, Hajzer Nikolett, Solymosi Tamás, Aczél András, Karczag Márton, Szinetár Miklós, Simándyné Hegedűs Judit, Mihálkovics Tivadar, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely.
A filmösszeállítás levetítése után Ókovács Szilveszter szól és áttekinti az Erkel Színháztól való búcsút megelőző történéseket – indoklásával (21:14 perctől)
Aranybánya – 58. rész – Az Erkel Színház
(Operaház/YouTube)
„A szombati Gurre-dalok koncert után már csak három János vitéz előadást tart az OPERA az Erkel Színházban, mely 1951 óta volt a társulat második otthona. Az Aranybánya legújabb adásában az egykori Népopera épületétől egy különleges helyszínen vesz búcsút Karczag Márton.”
Monumentális, ritkán hallható művel búcsúzik az Erkel Színháztól az Opera
Több mint háromszáz fős előadói apparátus
szólaltatja meg a 150 éve született Arnold Schönberg Gurre-dalok című,
monumentális oratóriumát 2025. február 15-én az Erkel Színházban. A késő
romantika wagneri és mahleri jegyekben bővelkedő nagyszabású záródarabját, ami
korábban mindössze két alkalommal hangzott el Magyarországon, a Magyar
Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Nánási Henrik nemzetközi hírű
karmester vezényletével
/Magyar Nemzet - 2025. 02. 06. 14:23/
A wagneri alakokhoz mérhető szólistaszerepekben Kovácsházi István (Waldemar), Szabóki Tünde (Tove), Schöck Atala (Erdei galamb), Haja Zsolt (Paraszt), Ujvári Gergely (Bolond Klaus) és Gulyás Dénes (Narrátor) működnek közre.
A monumentális produkciót Czeglédi Zsombor vetítései
kísérik.
Nánási Henrik: „A Gurre-dalok olyan szintézise a zeneirodalomnak, melyben a kor minden zenei irányzata ötvöződik. Schönberg neve hallatán talán sokan szkeptikusak, de mikor meghallgatják, valami egészen gyönyörűvel találkoznak. Szeretném, ha a közönség olyan meglepetéssel és rajongással fogadná, amit ez a kivételes darab megérdemel.”
A koncert a körülmények hatására különleges többlettartalommal is bővült: a rendkívüli alkalomra tekintettel az Opera ezen az esten búcsúzik el egy rövid megemlékezéssel hivatalosan is az Erkel Színháztól, amely 1949-től 2024-ig, vagyis 75 éven át volt a Magyar Állami Operaház játszóhelye.
Annyi kiegészítést teszek, hogy Varga József a 2008-as keltezésű cikke írásakor még nem sejthette, hogy az Erkel Színházról írt „nekrológ” lesz az életében utoljára megjelent zenei témájú recenziója, hogy hamarosan már őérte tartanak végbúcsút; a „nekrológ” már őt is megilleti. Varga József a következő évben elhunyt, így már nem korrigálhatott, nem élhette meg a korábban elparentált Erkel Színház évekkel későbbi újra megnyitását – ahogyan a mostani tényleges „gyászt” sem.
Egyszer már szó volt – 2007-ben – az Erkel Színház végnapjairól, később arról is szóltak híradások, hogy bezárják és lebontják az épületet. Szerencsére, ez utóbbi ötletet elvetették, akkor csak a bezárás valósult meg hosszú évekre (próbahely, illetve raktár lett belőle), hogy aztán 2013. november 7. óta ismét „mint a magyar opera- és balettkedvelő közönség megfizethető színházaként működjön.”
Az alábbi cikk szerzője 2009-ben „nekrológot’ írt a színházról – aminek gondolatisága – más nézetben most kaphat értelmet:
Búcsú az Erkel Színháztól – nosztalgikus nekrológ
VARGA JÓZSEF: Elvégeztetett! A ma még Erkel Színház néven ismert épülettömb sorsa megpecsételődött, és várja a bontás...
Új szó online - 2008. november 20. 19:00
Bármilyen más név sokkal rosszabb lenne az Erkelnél. Szerintem marad.
off Olyan diplomatikus vagy, hogy az illetèkesek becserèlhetnènek, ès elfoglalhatnàd a büdösszàjù, öltözőszagù sportriporterből külügyminisztèriumi (!!) àllamtitkàrrà = quasi fődiplomatàvà repìtett lèny helyèt. Csak jobb lehetsz őnàla :-)
„Bál” van az Operaházban
Hirklikk.hu - Somfai Péter | 2024. december 3. 14:55
Derült égből villámcsapásként érte a többséget, hogy
november 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amelynek
értelmében január 1-jétől új zenés színházat alakítanak az Erkel Színházból.
Bóta Gábor
színházkritikus a Hírklikknek felidézte, nem
volt pályázat, s alig tudni bármit a változtatásról. Nem tudni, milyen
előadásokat akar az új vezetés befogadni, beleférnek-e majd zenei koncertek az
ország egyik legnagyobb színházába, ne adj Isten akár még egy-egy opera
előadása, vagy csak a musical.
Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók
Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke kifejti gondolatait erről a témáról is.
Diplomatikusan fogalmaztam... -:)
Èn pedig Kim Jong Un ès felmenőinek vàlasztàsi valamint Vidnyànszky Attila ès màs szinigazgatòk làtogatottsàgi statisztikàiban olvasok 98-99%-os rèszvèteli ill. telìtettsègi adatokat. Ugyan mikor fogunk pl. Kiss-B. Atillàtòl alacsony làtogatottsàgi adatokat kapni? Ès mikor fogunk Szente Vajkèk Erkeljèről? Az "egyesek" valòjàban egyetlen fòrumtàrs, akinek ottani stàtusza nem ismeretes, de minimum bennfentes lehet. Ami pedig a bevètelkiesèst illeti, az valòban senkinek nem èrdeke, de a következmènyek nèlküli orszàgban szìnhàzban nincs e tekintetben fèlni- vagy làtnivalò, amint azt pl. a Nemzeti Szìnhàz hivatalos bevèteli statisztikài is mutattàk. A teàtrumot bőkezűen feltőkèsìtettèk, kipòtoltàk a csökkenő jegyeladàs/ok miatt csökkenő-elmaradò ill. be nem folyt pènzt ès kèsz. Termèszetesen az adòfizetők pènzèből, ahogy azt màr megszokhattuk, pontosabban, meg kell/ett szoknunk.
Ezzel szemben én mindig azt olvasom és az Operett... fórumon egyesek arról számolnak be, hogy nem kell "lasszózni" a közönséget: minden egyes előadáson teltház van és állóováció. Ez igaz a musicalre és az operettre egyaránt. Igazat adok, hogy végülis nem érdeke senkinek, hogy profilt tisztítsanak, a musicalektől mentesítsék a teátrumot, ami azzal járhat, hogy a fizető közönség jelentős szegmense elpártol onnét, mert a bevételkiesés senkinek nem érdeke.
Ez azt jelenti, hogy mindegy, hogy mit jàtszanak az Erkelben, csak meglegyen? Folyjanak rà milliàrdok csak azèrt, mert kèt NER-kedvencnek kedve tàmadt jàtèkszernek hasznàlni az orszàg legnagyobb szìnhàzèpületèt? Ha annyira buzog bennük a művèszi alkotòkedv, bèreljèk-bèrelnèk ki ők az èpületet, ahogy az működött a kèt vh. között ès működik ma is sok helyen a vilàgban. Aztàn majd kiderülne, bevàlik-e a szàmìtàsuk üzleti alapon (is). Persze könnyebb "művèszkedni" az adòfizetők pènzèből... vajon hovà tűntek a gyurcsànyozòk? Hovà tűntek az operajàtszàst az Erkelbe is jogosan (vissza)követelôk? Az Operahàzat ès minden, vele kapcsolatos intèzkedèst koràbban bőszen vèdő korifeus most, az Erkel-"szèljàràs" megfordulàsàval egy laza csuklòmozdulattal engedi el az Erkelt, ès mèg meg is magyaràzza, mièrt kell ennek ìgy törtènnie.
Àtvinni? Ha jòl sejtem, az Operettben jàtszott kortàrs (musical) produkciòkra lasszòval kell összevattàzni a közönsèget. Gondolod, hogy ez sikerülni fog az Erkel-hodàlyban? Persze pènz(bevètel) nem szàmìt, majd kipòtoljàk a fenntartòk. Megjegyzem, az Operettszìnhàz fennàllàsa òta mindig jàtszott musicalt, legfeljebb akkor mèg nem hasznàltàk minden musicalre ezt a szòt. Tovàbbà a "profiltisztitott" Operettszìnhàz is többnyire kongana az üressègtől, ha az àltalad a MÀV-nàl pontosabb menetrendszerűsèggel felsorolt operetteket jàtszanà(na)k Lecocqtòl Sidney Jonesig ès Ziehrertől Benatzkyig.
Kíváncsian várom a leendő igazgató és a másik megnevezett, főrendező későbbre ígért tájékoztatását a részletekről, a koncepció- és műsortervről, műfajok szerinti címekről, önálló, saját produkciókról. Kiket szerződtetnek az új Színházba, milyen feladatkörben, milyen szerepekre. Honnan toborozzák a zenekart, énekkart, tánckart stb.
Az Operettszínház tovább fogja játszani a musicaleket, mert erre kötelezi a szerződése, nem csak az operettre. Az Erkel viszont nem fog operettet játszani, ha nem muszáj. Se operát, se balettot, se kortárs táncjátékot, se singspielt. Az hogy "zenés-táncos" színház, csak a magyar neve a musicalszínháznak.
Operettet és musicalt Budapesten jelenleg több színházban játszanak (kiemelten: Operettszínház, Madách Színház, de egyéb színházi társulatok is műsorukon tartják a két zenés műfaj néhány darabját). Ugyanakkor az új színház a "táncszínház" felé is nyitni fog - a koncepció szerint.
Ha Szente Vajk lesz az igazgató, akkor itt valami operett-musical vonal lesz. Kár érte, de legalább az épület nem bontatik le. Megjegyzem: Brnoban, nem főváros és kb. 500 ezer fő a lakossága, a Nemzeti Színház szépen üzemelteti a Janacek Színház modern épületét az opera és balett előadások számára, második játszóhelyként. Nemrég voltam ott egy egészen jó Ruszalkán. Az épület szépen karban tartott, a csehek közül mindenki szépen fel volt öltözve. Nem volt teltház, de a végén felállva tapsolt a publikom. És a jegyárak alatta vannak sokkal a budapesti jegyeknek - megnézem amúgy és jegyárak tekintetében Prágában is ez a helyzet. Most már, ha olyan időszakban utazom, nem fogom kihagyni, hogy Csehországban, Szlovákiában, Romániában stb. betérkel operát nézni. Biztos pl. Csehországban sincs kolbászból a kerítés, de a hazai állapotokhoz képest szerintem sokkal jobb a helyzet a kulturális szférában.
A nyári margitszigeti bemutató után az Erkel Színházban tegnap
este volt szerencsém újra Káel Csaba
rendezte szellemes, ötletekkel teli, különleges vizuális megoldásokat is
láttató Sevillai borbélyhoz. Rossini pompás zenéjű vígoperájának ez a
produkciója ezúttal is sok érdeklődőt vonzott a színházba. Az összes közreműködő
művész remekelt szerepében, ugyanakkor ismét ámultam nagyszerű kvázi színészi
megmutatkozásukon is. Minden dicséretet megérdemel Tóth Sámuel Csaba karmester, jól látta el ő is a feladatát, neki is
köszönhetően „együtt lélegzett” az operazenekar meg az énekesek, a közönség pedig
a bravúros énekszámok, együttesek után nem csituló tapsokkal és ovációkban
fejezte ki mindezért elismerését.
Balga Gabriella
(Rosina), Váradi Zita (Berta), Haja Zsolt (Figaro), Rab Gyula (Almaviva gróf), Kiss András (Bartolo), Szvétek László (Basilio), Erdős Attila (Fiorello), Halász Gergely e.h. (Őrtiszt)
Az alábbi
lelkes, beszámoló-cikkben minden benne foglaltatik, ami után már nem is keresek
szavakat...
Rendkívüli látvány, rendkívüli rendezés, rendkívüli énekesek - ez A sevillai borbély
Origo.hu
– 2024. szeptember 19.
Vági
Barbara
„Könnyed, szellemes muzsika, humoros helyzetek, valódi kikapcsolódás - erre vágytam, amikor beültem az Erkel Színházba, hogy megnézzem Rossini: A sevillai borbély című vígoperáját. Ráadásul tudtam, hogy Káel Csaba egészen különlegesen vitte színre az előadást, és nagyon kíváncsi voltam, hogyan jelenik meg a produkció némafilmes megközelítésben. Éreztem, hogy kivételes előadást látok majd, de hogy ennyire parádés lesz a rendezés, ennyire tökéletesek lesznek az énekesek, a színjátszás, a díszlet, a filmszerű megjelenítés, azt nem gondoltam. Káel Csaba előadása rabul ejtett. Bátran ajánlom mindenkinek - még azoknak is, akik nem járnak rendszeresen operába, kevésbé ismerik ezt a műfajt, mert egyrészt egészen biztosan felismernek egy-két dallamot - hiszen A sevillai borbély az egyik legismertebb opera -, és mosolyogva dúdolják majd magukban még az előadás után órákkal is, másrészt pedig garantálom, hogy fergeteges szórakozásban lesz részük.”
Áriák és Történetek
Fiatal Énekművészek Ária estje az
Erkel Színház első emeleti aulájában, az Opera Studio Sopron szervezésében
www.operastudio.hu
„Magyar és nemzetközi énekművészek az operairodalom szebbnél szebb áriáit éneklik Önöknek, miközben rövid betekintést nyerhetnek az áriák mögött húzódó történetekbe, konfliktusokba, szerelmekbe, érzésekbe. Ezeknek a zenéknek olyan magnetikus erejük van, hogy közel sem kell opera rajongónak lennünk ahhoz, hogy a varázsa megérintsen minket. Évszázadokon keresztül emberek százezreinek rajongása övezte a műfajt, mely nem véletlenül a klasszikus zenei műfajok csúcsa.”
Zongorán
közreműködnek és az est házigazdái is egyben az Operaház művészei: Dénes István karmester és Zsubrits Katalin zongoraművész.
A koncerten részt vevő fiatal tehetségek és énekművészek a Pitti Katalin és Gulyás Dénes által az Erkelben tartott nemzetközi opera mesterkurzus záró eseményeként lépnek fel az Aulában.
„Sokuk már több szerepet tudhat a háta mögött, vagy éppen egy következő szerepre készül. Úgy gondoljuk, hogy ennek a műfajnak van jövője és a mai fiatal generáció kezében is stabil tudás kell, hogy legyen és van is. Mestereink tudása ily módon fenn tud maradni. Minden programunk ennek tudatában jön létre.”
A hangversenyen fellépő fiatal énekművészek:
Kapi
Zsuzsanna, Hágen Orsolya, Julia Ermakova (Oroszország), Eva Helde (Svédország),
Németh Nagy Viktória, Stinner Cecília, Bede Blanka, Ruszó Alexandra, Vadász
Adrienn, Hajdú Zsuzsa, Nagy Blanka, Dani Dávid, Steve Crader (USA), Keresztes
Laura, Fábián Bernadett, Szabó Noémi
JEGYEK limitált számban a helyszínen is vásárolhatók a koncert előtt fél órával.
Koncert időpontja: 2023. október 31. 19 óra
