249 jukiguni 2010-11-22 17:11:08
Valaki felpakolta a youtube-ra: [url]http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f[/url]
Valaki felpakolta a youtube-ra: [url]http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f[/url]
248 zalbarna 2010-11-21 22:44:07 [Válasz erre: 247 zalbarna 2010-11-21 22:43:00]
nem értelek, tisztán érzem, hogy tartasz valamitől, csak nem tudom, mitől...
nem értelek, tisztán érzem, hogy tartasz valamitől, csak nem tudom, mitől...
247 zalbarna 2010-11-21 22:43:00 [Válasz erre: 246 Momo 2010-11-21 22:38:51]
nem azt mondom meg mi a helyes, hanem azt, hogy a helyes gondolkodás mindenkire nézve követelmény. Ettől még helyt adok más álláspontoknak...
nem azt mondom meg mi a helyes, hanem azt, hogy a helyes gondolkodás mindenkire nézve követelmény. Ettől még helyt adok más álláspontoknak...
246 Momo 2010-11-21 22:38:51 [Válasz erre: 243 zalbarna 2010-11-21 22:36:16]
Aztán, amikor rákérdeztem erre, közölted, hogy "muszáj mindenkinek HELYESEN gondolkodni..." Szóval közölted, csak eggyel később.
Aztán, amikor rákérdeztem erre, közölted, hogy "muszáj mindenkinek HELYESEN gondolkodni..." Szóval közölted, csak eggyel később.
245 zalbarna 2010-11-21 22:38:18 [Válasz erre: 244 zalbarna 2010-11-21 22:37:15]
belelátsz szándékomat, ami nincs...why?
belelátsz szándékomat, ami nincs...why?
244 zalbarna 2010-11-21 22:37:15 [Válasz erre: 243 zalbarna 2010-11-21 22:36:16]
azt jelenti, hogy nem értem... meg kell nekem magyarázni, ha vki akarja ...
azt jelenti, hogy nem értem... meg kell nekem magyarázni, ha vki akarja ...
243 zalbarna 2010-11-21 22:36:16 [Válasz erre: 239 Momo 2010-11-21 22:24:19]
Nem közöltem, hogy ez a helyes gondolkodás. azt mondtam, "Nem is nagyon értem, hogy lehet erről másképpen gondolkozni..." de azt nem mondtam, hogy nem lehet...
Nem közöltem, hogy ez a helyes gondolkodás. azt mondtam, "Nem is nagyon értem, hogy lehet erről másképpen gondolkozni..." de azt nem mondtam, hogy nem lehet...
241 zalbarna 2010-11-21 22:28:00 [Válasz erre: 240 zalbarna 2010-11-21 22:24:32]
Gyorsan válaszolok, mi ? nézd meg az időket... (az az igazság, hogy a válaszokat már tegnap megírtam..) :)))
Gyorsan válaszolok, mi ? nézd meg az időket... (az az igazság, hogy a válaszokat már tegnap megírtam..) :)))
240 zalbarna 2010-11-21 22:24:32 [Válasz erre: 238 Momo 2010-11-21 22:14:55]
Ha műről beszélünk, akkor valami eredetiről beszélünk...
Ha műről beszélünk, akkor valami eredetiről beszélünk...
239 Momo 2010-11-21 22:24:19 [Válasz erre: 237 zalbarna 2010-11-21 22:13:39]
na, a lényegre térve: a 230-ban és a 232-ben légyegében közölted, hogy a 229. hsz a helyes gondolkodás. Noha az csak egy olvasói vélemény. Én meg azt gondolom, hogy 1. sztem nem kóser, ha valaki (aki nem az úr prófétája) meg akarja mondani, hogy mi a helyes, és mi nem. 2. sztem az sem kóser, ha valaki közli, hogy muszáj úgy gondolkodni, ahogy ő helyesnek tartja. Mindez elég messzire vezet... és nagyszerű történelmi példák vannak a végeredményre. :-)))
na, a lényegre térve: a 230-ban és a 232-ben légyegében közölted, hogy a 229. hsz a helyes gondolkodás. Noha az csak egy olvasói vélemény. Én meg azt gondolom, hogy 1. sztem nem kóser, ha valaki (aki nem az úr prófétája) meg akarja mondani, hogy mi a helyes, és mi nem. 2. sztem az sem kóser, ha valaki közli, hogy muszáj úgy gondolkodni, ahogy ő helyesnek tartja. Mindez elég messzire vezet... és nagyszerű történelmi példák vannak a végeredményre. :-)))
238 Momo 2010-11-21 22:14:55 [Válasz erre: 237 zalbarna 2010-11-21 22:13:39]
értem... és hogy jön ez a Bánk bánhoz...?
értem... és hogy jön ez a Bánk bánhoz...?
237 zalbarna 2010-11-21 22:13:39 [Válasz erre: 236 Momo 2010-11-21 22:08:16]
Nem kell, hogy tartalmi vonatkozásait ismerjem egy gondolkodásnak száz százalékban. A helyes gondolkodásnak ugyanis vannak formai feltételei... (Ugyanúgy mint az esztétikai önértéknek :))))....)
Nem kell, hogy tartalmi vonatkozásait ismerjem egy gondolkodásnak száz százalékban. A helyes gondolkodásnak ugyanis vannak formai feltételei... (Ugyanúgy mint az esztétikai önértéknek :))))....)
236 Momo 2010-11-21 22:08:16 [Válasz erre: 235 zalbarna 2010-11-21 22:02:54]
na, gondolj csak bele... honnan tudnád, hogy mások nem gondolkodnak helyesen... ha nem lenne egy határozott elképzelésed arról, hogy mi a helyes...? :-)))
na, gondolj csak bele... honnan tudnád, hogy mások nem gondolkodnak helyesen... ha nem lenne egy határozott elképzelésed arról, hogy mi a helyes...? :-)))
235 zalbarna 2010-11-21 22:02:54 [Válasz erre: 234 Momo 2010-11-21 21:59:22]
ettől félsz Te, de én nem teszek ilyet..:)))
ettől félsz Te, de én nem teszek ilyet..:)))
234 Momo 2010-11-21 21:59:22 [Válasz erre: 232 zalbarna 2010-11-21 19:44:48]
aha... és, hogy mi a helyes azt te mondod meg... ügyes... :-))))
aha... és, hogy mi a helyes azt te mondod meg... ügyes... :-))))
233 Spangel Péter 2010-11-21 21:52:32
Tegnap este végre meg tudtam nézni az Erkel-filmet, Pécsi Sándorral. Ilyen filmek kellenének napjainkban is. Megrendítő volt Udvary Tibort, Székely Mihály és a többieket, a magyar operajátszás akkori színe javát látni a nagyszerű prózai színészeinkkel együtt. Másfél felvonást meghallgattam a 6-i Bánkból is. Erről nehezebb véleményt írni...
Tegnap este végre meg tudtam nézni az Erkel-filmet, Pécsi Sándorral. Ilyen filmek kellenének napjainkban is. Megrendítő volt Udvary Tibort, Székely Mihály és a többieket, a magyar operajátszás akkori színe javát látni a nagyszerű prózai színészeinkkel együtt. Másfél felvonást meghallgattam a 6-i Bánkból is. Erről nehezebb véleményt írni...
232 zalbarna 2010-11-21 19:44:48 [Válasz erre: 231 Momo 2010-11-21 19:24:36]
Muszáj mindenkinek HELYESEN gondolkodni...:))
Muszáj mindenkinek HELYESEN gondolkodni...:))
231 Momo 2010-11-21 19:24:36 [Válasz erre: 230 zalbarna 2010-11-21 19:10:58]
Muszáj mindenkinek egy logika mentén gondolkodni...?
Muszáj mindenkinek egy logika mentén gondolkodni...?
230 zalbarna 2010-11-21 19:10:58 [Válasz erre: 229 jukiguni 2010-11-21 18:47:12]
Igen. Nem is nagyon értem, hogy lehet erről másképpen gondolkozni...
Igen. Nem is nagyon értem, hogy lehet erről másképpen gondolkozni...
229 jukiguni 2010-11-21 18:47:12 [Válasz erre: 227 zalbarna 2010-11-21 17:44:46]
Ez igaz, de szerintem az is fontos lenne, hogy a kritikai kiadások alapján az eredeti darabokat ismertessék meg a közönséggel, kisebb nagyobb húzásokkal, kiigazításokkal, de mégiscsak az eredetit. Mert egyébként az egyszerű opera látogató mi hasznát látná a kiritkai kiadásnak? És az opera nem múzeumba való filológiai érdekesség. Szerintem egy opera kritikai kiadásának elkészítésének ez is kell, hogy az ösztönzője legyen. És hát igen én is remélem, hogyha meg lesz a színházi vezetésben a generáció váltás, akkor majd végre Erkel szelleme fog diadalmaskodni és méltó módon fogják interpretálni operáit.
Ez igaz, de szerintem az is fontos lenne, hogy a kritikai kiadások alapján az eredeti darabokat ismertessék meg a közönséggel, kisebb nagyobb húzásokkal, kiigazításokkal, de mégiscsak az eredetit. Mert egyébként az egyszerű opera látogató mi hasznát látná a kiritkai kiadásnak? És az opera nem múzeumba való filológiai érdekesség. Szerintem egy opera kritikai kiadásának elkészítésének ez is kell, hogy az ösztönzője legyen. És hát igen én is remélem, hogyha meg lesz a színházi vezetésben a generáció váltás, akkor majd végre Erkel szelleme fog diadalmaskodni és méltó módon fogják interpretálni operáit.
228 -zéta- 2010-11-21 18:20:44 [Válasz erre: 226 jukiguni 2010-11-21 17:08:51]
Fogják játszani, ne aggódj, csak lepereg ez a színházvezetői generáció, nézd meg Borisz-előadások sorsát, talán 1968-ban volt az első eredeti, ma már szinte mindenki azt adja...
Fogják játszani, ne aggódj, csak lepereg ez a színházvezetői generáció, nézd meg Borisz-előadások sorsát, talán 1968-ban volt az első eredeti, ma már szinte mindenki azt adja...
227 zalbarna 2010-11-21 17:44:46 [Válasz erre: 226 jukiguni 2010-11-21 17:08:51]
Sztem az azonosíthatósága az operának , az a kritik. kiadás értelme..ratioja
Sztem az azonosíthatósága az operának , az a kritik. kiadás értelme..ratioja
226 jukiguni 2010-11-21 17:08:51
És még egyszer felteszem a kérdést: mi értelme van az operák kritikai kiadásának, ha nem fogják őket játszani??????????? Erre még senki sem reagált.
És még egyszer felteszem a kérdést: mi értelme van az operák kritikai kiadásának, ha nem fogják őket játszani??????????? Erre még senki sem reagált.
225 jukiguni 2010-11-21 16:55:54
A librettót ki lehet igazítani, a zenéből lehet húzni, ha kell, de Nádasdyék teljesen figyelmen kívül hagyták Erkel eredeti koncepcióját! És Az ember tragédiája esetében: Arany csak javaslatokkal élt, min kellene változtatni, amiket Madách elfogadott!!!!!!! A közhiedelemmel ellentétben Arany nem önkényesen nyúlt bele as Tragédiába, hanem Madách felkérésére, nagyon szerényen, sokszor az esetleg, talán szavakat használva javasolta a szöveg kiigazítását. És annak idején Nádasdyék verziója is újszerűnek, másnak, idegennek hatott, és mégis megszerette a közönség. Szerintem korektebb lenne, ha egy ideig az eredeti Erkel darabok mennének, hogy a közönség maga döntse el: jó lesz-e ez nekünk vagy mégse? Annak idején Nádasdyék esetében is sokan támadták az átdolgozást és helytelenítették azt! Az eredeti Borisz Godunovot is megszerette a közönség, amikor a XX. század második felében egyszercsak elkezdték az eredeti verziót játszani a világ dalszínházai!!!! Én nem vagyok hajlandó még egyszer beülni az átdolgozott Erkel operákra! Inkább nem nézek Erkelt, ahogy Rimszikij-Korszakov Boriszára sem mennék el vagy még egyszer nem ülük be a Kovalik féle Xerxészre sem!!! Tizenévesen azért nem voltam hajlandó indián regényeket olvasni, mert minden magyar kiadásban azt olvastam: hogy az ifjúság számára átdolgozta ez meg ez. Hát kösz szépen! Engem az eredeti Karl May érdekelt volna magyar fordításban, nem a kiigazított! Persze a fordítás már maga egy átdolgozás, de egy normál fordítás nem hagy ki vagy nem ír át részeket a regényben, hanem követi az eredeti cselekményt.
A librettót ki lehet igazítani, a zenéből lehet húzni, ha kell, de Nádasdyék teljesen figyelmen kívül hagyták Erkel eredeti koncepcióját! És Az ember tragédiája esetében: Arany csak javaslatokkal élt, min kellene változtatni, amiket Madách elfogadott!!!!!!! A közhiedelemmel ellentétben Arany nem önkényesen nyúlt bele as Tragédiába, hanem Madách felkérésére, nagyon szerényen, sokszor az esetleg, talán szavakat használva javasolta a szöveg kiigazítását. És annak idején Nádasdyék verziója is újszerűnek, másnak, idegennek hatott, és mégis megszerette a közönség. Szerintem korektebb lenne, ha egy ideig az eredeti Erkel darabok mennének, hogy a közönség maga döntse el: jó lesz-e ez nekünk vagy mégse? Annak idején Nádasdyék esetében is sokan támadták az átdolgozást és helytelenítették azt! Az eredeti Borisz Godunovot is megszerette a közönség, amikor a XX. század második felében egyszercsak elkezdték az eredeti verziót játszani a világ dalszínházai!!!! Én nem vagyok hajlandó még egyszer beülni az átdolgozott Erkel operákra! Inkább nem nézek Erkelt, ahogy Rimszikij-Korszakov Boriszára sem mennék el vagy még egyszer nem ülük be a Kovalik féle Xerxészre sem!!! Tizenévesen azért nem voltam hajlandó indián regényeket olvasni, mert minden magyar kiadásban azt olvastam: hogy az ifjúság számára átdolgozta ez meg ez. Hát kösz szépen! Engem az eredeti Karl May érdekelt volna magyar fordításban, nem a kiigazított! Persze a fordítás már maga egy átdolgozás, de egy normál fordítás nem hagy ki vagy nem ír át részeket a regényben, hanem követi az eredeti cselekményt.
224 musicus2 2010-11-21 15:12:34
Ilyen is van. Az "alkotó" a lap egykori főszerkesztője. Kommentálnom felesleges. Hajdu Bihari Napló 2010.11.16. kedd Átdolgozások Különös világ a színház. A kulisszák között megtörténhet bármi és bárminek az ellentéte is. Itt van például Erkel Ferenc. Ünnepeljük, persze, hiszen kétszáz esztendeje született, de számomra keserű ízek is keverednek az ünneplésbe. Például az operáival kapcsolatban. Hallgatom az Új Zenei Újság vitáját (?) Erkel operáiról, és nem nagyon értem, miről is beszélnek. Hiszen dalművei közül lényegében csak a Bánk bán és a Hunyadi László él, a Bátori Mária, a Névtelen hősök, a Brankovics György és az István királyról írott mű inkább zenei és színházi kuriózum, mintsem élő hagyomány. (Holott én emlékszem egy kiváló debreceni Brankovicsra, amelyben Tréfás György remekelt.) Most az a fő vitapont Erkel körül, hogy azt a Bánk bánt (és Hunyadit) kell-e játszani a színházakban és hangversenytermekben, amelyet Erkel eredetileg írt, vagy a Nádasdy Kálmán és más kiváló szakemberek által a huszadik század közepén átalakított változatot. Azt persze senki sem vitatja, hogy Az ember tragédiája előadásánál figyelembe kell venni Arany János átigazításait. Azt sem, hogy Katona drámájának viszont csak ártott Illyés Gyula „átigazítása". mai színházban általános gyakorlat, hogy klasszikusokat átírnak, megváltoztatnak, modernizálnak. Shakespeare-től Moliére-ig. És nekünk van ez a két nemzeti daljátékunk, és ezeket is vissza akarják vinni az ős-változathoz. Úgy vélem, zenetörténetileg jogos ez a lépés, de „zenehallgatásilag" nem. A két opera gyakran játszott változata beleivódott a közönségbe, és ha azt akarjuk, hogy az operabarátok köre ne csak kiváltságosok gyülekezete legyen, akkor tudomásul kell vennünk az átlag közönség elfogadta, őrzi, szereti a Nádasdy-féIe változatot, ha kissé romantikusak, ha kissé kommerszek is. Vajon kinek jut ma eszébe, hogy a Csárdáskirálynő vagy a Bál a Savoyban esetében visszanyúljon az eredeti librettóhoz? Rendezők és karmesterek nagyon is szabadon bánnak a zeneszerzők számaival. Javaslat? Mutassuk be egyszer az eredetit, legyen a szakmai rétegeknek is öröme és rágicsálni valója. De repertoáron maradjon csak az átdolgozott, szeretett, népszerű változat. Mondjuk, az igazi Tisza-parti jelenettel és az igazi palotással. Bényei József Remélem, hogy a beolvasásból adódó minden hibát sikerült kigyomlálnom. m2.
Ilyen is van. Az "alkotó" a lap egykori főszerkesztője. Kommentálnom felesleges. Hajdu Bihari Napló 2010.11.16. kedd Átdolgozások Különös világ a színház. A kulisszák között megtörténhet bármi és bárminek az ellentéte is. Itt van például Erkel Ferenc. Ünnepeljük, persze, hiszen kétszáz esztendeje született, de számomra keserű ízek is keverednek az ünneplésbe. Például az operáival kapcsolatban. Hallgatom az Új Zenei Újság vitáját (?) Erkel operáiról, és nem nagyon értem, miről is beszélnek. Hiszen dalművei közül lényegében csak a Bánk bán és a Hunyadi László él, a Bátori Mária, a Névtelen hősök, a Brankovics György és az István királyról írott mű inkább zenei és színházi kuriózum, mintsem élő hagyomány. (Holott én emlékszem egy kiváló debreceni Brankovicsra, amelyben Tréfás György remekelt.) Most az a fő vitapont Erkel körül, hogy azt a Bánk bánt (és Hunyadit) kell-e játszani a színházakban és hangversenytermekben, amelyet Erkel eredetileg írt, vagy a Nádasdy Kálmán és más kiváló szakemberek által a huszadik század közepén átalakított változatot. Azt persze senki sem vitatja, hogy Az ember tragédiája előadásánál figyelembe kell venni Arany János átigazításait. Azt sem, hogy Katona drámájának viszont csak ártott Illyés Gyula „átigazítása". mai színházban általános gyakorlat, hogy klasszikusokat átírnak, megváltoztatnak, modernizálnak. Shakespeare-től Moliére-ig. És nekünk van ez a két nemzeti daljátékunk, és ezeket is vissza akarják vinni az ős-változathoz. Úgy vélem, zenetörténetileg jogos ez a lépés, de „zenehallgatásilag" nem. A két opera gyakran játszott változata beleivódott a közönségbe, és ha azt akarjuk, hogy az operabarátok köre ne csak kiváltságosok gyülekezete legyen, akkor tudomásul kell vennünk az átlag közönség elfogadta, őrzi, szereti a Nádasdy-féIe változatot, ha kissé romantikusak, ha kissé kommerszek is. Vajon kinek jut ma eszébe, hogy a Csárdáskirálynő vagy a Bál a Savoyban esetében visszanyúljon az eredeti librettóhoz? Rendezők és karmesterek nagyon is szabadon bánnak a zeneszerzők számaival. Javaslat? Mutassuk be egyszer az eredetit, legyen a szakmai rétegeknek is öröme és rágicsálni valója. De repertoáron maradjon csak az átdolgozott, szeretett, népszerű változat. Mondjuk, az igazi Tisza-parti jelenettel és az igazi palotással. Bényei József Remélem, hogy a beolvasásból adódó minden hibát sikerült kigyomlálnom. m2.
223 Búbánat 2010-11-19 12:22:09
Mindent Erkelről: online emlékezet Az Országos Széchényi Könyvár új, Erkel honlapot hozott létre: http://erkel.oszk.hu A bicentenárium alkalmából felkerült Erkelről a világhálóra szinte minden. A Magyar Nemzetben olvastam (s már én is meggyőződtem erről), hogy a honlap szépen kivitelezett és jól strukturált: a címlapon életteli színek, Erkel Ferenc aláírását és kézzel írott hangjegyeit variáló grafika és egy csellóra írott zeneműve fogad, az első lépés pedig a választás a Tanulószoba és a Kutatószoba szolgáltatásai között. Előbbi inkább a kezdő közönséget célozza meg, s az életút és az életmű megszokott ismertetésén túl átvezet Erkel korába is: a Bánk bán és a Hunyadi László ősbemutatónak címlapjai, a korabeli sajtó beszámolói és kritikái tájékoztatják a ma olvasóját arról, milyen hatalmas ovációval fogadta a közönség az operákat, amelyek azért mégsem maradtak minden kritika nélkül. Tartozik a tanulószobához képgaléria és multimédia-gyűjtemény is, amely döntően a Himnuszt járja körül: 26 nyelven szavalják, és persze megzenésített változatban is meghallgathatjuk a nemzeti költeményt. A későábbi, már a kamera korában készült előadásokról filmfelvételeket is megosztanak a weblap szerkesztői. Bár szakirodalmakra a Tanulószoba anyagai is hivatkoznak, a kutatás terepe értelemszerűen inkább a Kutatószoba: itt található a ma ismert legteljesebb Erkel-bibliográfia, számon online is elérhető szakirodalom, és több Erkel-kéziratot és más, a zeneszerzővel kapcsolatos emléket is digitalizáltak a két szobában.
Mindent Erkelről: online emlékezet Az Országos Széchényi Könyvár új, Erkel honlapot hozott létre: http://erkel.oszk.hu A bicentenárium alkalmából felkerült Erkelről a világhálóra szinte minden. A Magyar Nemzetben olvastam (s már én is meggyőződtem erről), hogy a honlap szépen kivitelezett és jól strukturált: a címlapon életteli színek, Erkel Ferenc aláírását és kézzel írott hangjegyeit variáló grafika és egy csellóra írott zeneműve fogad, az első lépés pedig a választás a Tanulószoba és a Kutatószoba szolgáltatásai között. Előbbi inkább a kezdő közönséget célozza meg, s az életút és az életmű megszokott ismertetésén túl átvezet Erkel korába is: a Bánk bán és a Hunyadi László ősbemutatónak címlapjai, a korabeli sajtó beszámolói és kritikái tájékoztatják a ma olvasóját arról, milyen hatalmas ovációval fogadta a közönség az operákat, amelyek azért mégsem maradtak minden kritika nélkül. Tartozik a tanulószobához képgaléria és multimédia-gyűjtemény is, amely döntően a Himnuszt járja körül: 26 nyelven szavalják, és persze megzenésített változatban is meghallgathatjuk a nemzeti költeményt. A későábbi, már a kamera korában készült előadásokról filmfelvételeket is megosztanak a weblap szerkesztői. Bár szakirodalmakra a Tanulószoba anyagai is hivatkoznak, a kutatás terepe értelemszerűen inkább a Kutatószoba: itt található a ma ismert legteljesebb Erkel-bibliográfia, számon online is elérhető szakirodalom, és több Erkel-kéziratot és más, a zeneszerzővel kapcsolatos emléket is digitalizáltak a két szobában.
222 macskás 2010-11-17 21:53:46
222.
222.
221 Haandel 2010-11-17 17:10:35 [Válasz erre: 218 Haandel 2010-11-16 19:14:57]
[url] http://www.wttw.com/res/pdf/guide/WWCIGuide_November_2010.pdf;Guide- November 2010[/url] p. 26, 27 [url]http://www.wpr.org/music/vandegraaff/;Peter Van De Graaff[/url]
[url] http://www.wttw.com/res/pdf/guide/WWCIGuide_November_2010.pdf;Guide- November 2010[/url] p. 26, 27 [url]http://www.wpr.org/music/vandegraaff/;Peter Van De Graaff[/url]
218 Haandel 2010-11-16 19:14:57
Chicago, Illinois, USA The Tuesday Night Opera with Peter Van De Graaff: [url]http://hungaroton.net/hu/node/3108?destination=genres%2F65;Erkel’s “Bánk bán”[/url] Tuesday, November 16, 2010 | 8 pm (CST) → 03:00 (CET) | [url]http://www.wfmt.com/main.taf?p=4;WFMT[/url]
Chicago, Illinois, USA The Tuesday Night Opera with Peter Van De Graaff: [url]http://hungaroton.net/hu/node/3108?destination=genres%2F65;Erkel’s “Bánk bán”[/url] Tuesday, November 16, 2010 | 8 pm (CST) → 03:00 (CET) | [url]http://www.wfmt.com/main.taf?p=4;WFMT[/url]
217 Búbánat 2010-11-13 00:36:13 [Válasz erre: 216 Búbánat 2010-11-13 00:21:05]
Pontosítom egyik mondatomat: "Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett naqyszabású Ünnepi Nyitány mellett a Hunyadi László szívet melengető Palotása, az első romantikus opera: a Bátori Mária nyitánya, a Névtelen hősökből a pompás Verbunkos, a Dózsa Györgyből a nevezetes, Fegyvertánc és a Bánk bánból az elragadó Csárdás) egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból."
Pontosítom egyik mondatomat: "Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett naqyszabású Ünnepi Nyitány mellett a Hunyadi László szívet melengető Palotása, az első romantikus opera: a Bátori Mária nyitánya, a Névtelen hősökből a pompás Verbunkos, a Dózsa Györgyből a nevezetes, Fegyvertánc és a Bánk bánból az elragadó Csárdás) egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból."
216 Búbánat 2010-11-13 00:21:05
Aki tegnap este elment a Művészetek Palotájába, hogy a Nemzeti Hangversenyteremben részese legyen a Nemzeti Filharmonikusok ünnepi Erkel-gálájának, felemás érzésekkel élte meg a koncertet. Rögtön az elején nem várt, de örömteli eseményként Medveczky Ádám pálcája alatt a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Az első taktusok hallatán persze egy emberként állt fel helyéről a közönség és sokan imára összekulcsolt kézzel hallgatták végig nemzeti imádságunk zenéjét. Először csak néhányan kezdtek a zenekari anyagra „ráénekelni”, amihez később még többen - igen visszafogott hangerővel – csatlakoztak. Igen megható volt ez a kezdet, s mikor újra elfoglaltuk helyünket, kezdődött el a meghirdetett Erkel-gála, mely az előzetesen megadott programtól a továbbiakban már nem tért el. Medveczky Ádám és a zenekar, szólisták mintegy „főpróbaként” előző estén ugyanezzel a műsorral tisztelegtek a veszprémi közönség előtt a magyar nemzeti romantika legnagyobb mesterének 200 éves születése napja alkalmából. Megjegyzem, a karmester igen nagy rutinra tett szert az Erkel-koncertek vezénylésében, hiszen alig két hónapja – szeptember 13-án - a Károlyi Kert szabadtéri színpadán is abszolvált egy Erkel-estet („Erkel hősnői” volt a gála címe). Akkor a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát vezényelte. Én is beszámoltam itt a Momuson az akkori operagála-élményemről. Azon a hangversenyen is énekelt a tegnapi koncert egyedüli női közreműködője, Rálik Szilvia. A Károlyi Kertben a Hunyadi László és a Bánk bán részletei álltak a középpontban, de tegnap este két kivétellel (Erzsébet, István király) az összes Erkel-operából felcsendültek szép részletek, sőt a ritkán játszott önálló hangversenyszámmal, az „Ünnepi Nyitány”-nyal kezdődött el a várva várt gálakoncert. Sajnos, az énekes szólisták – Rálik kivételével – nem igazán hoztak lázba bennünket. Pataki Adorján (tenor) és Sándor Árpád (bariton) tisztességes igyekezetük mellett is igen halovány énekteljesítményt nyújtottak, ami csökkentette az amúgy igen szép est zenei élményét. Különösen Pataki volt igen visszafogott, és erőtlen tenorja csak ritkán jött át a zenekari hangzatokon, pedig nagyon szép jelenetekben hallhattuk őt: Marat és Murát kettőse a Brankovicsból, a börtönkép és a tercett a Hunyadiból, valamint Bánk és Tiborc nagy kettősében. Az Erdélyből jött rokonszenves művész, aki 2005-től a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, s már többször énekelt Magyarországon, végül a gála záró számában, Bánk áriájában végre megcsillogtatta tehetségét, amiért őszinte örömmel tapsoltunk neki. A Székelyudvarhelyről származó Sándor Árpád is a Kolozsvári Magyar Opera tagja. Ő a hangfajánál és robusztus alkatánál fogva „mozgalmasabb” és változatosabb karaktereket jelenített meg áriájában és jeleneteiben, és baritonja is erőteljesebben szólt; azok a jelenetek, melyekben közreműködött (Brankovics György áriája, Gara nádor áriája és jelenet, Tiborc és Bánk kettőse) színesebbé, elevenebbé váltak megformálásában. Nekem különösen a Saroltából előadott Ordító kántor áriája hadaró része tetszett igazán… Egyértelműen Rálik Szilvia jelenetei jelentették a magas színvonalat, amit a közönség tapsaiban is kifejezésre juttatott. Az első énekelni valója, Mara megszólaltatása a Muráttal való kettősben még „nem dobott fel”, főleg az éles hangok nem tetszettek, de az önálló áriákban többnyire tudása legjavát nyújtotta és elvarázsolt szép szopránjával: La Grange ária a Hunyadi Lászlóból bravúros énekelnivalókkal, amelyben itt-ott némi alul intonálást éreztem, de Ilonka áriája a Névtelen hősökben és még inkább Rózsa búcsúja a Dózsa Györgyből tényleg elragadtatott tetszésnyilvánításokban részesült. Az opera mindenekelőtt vokális műfaj, az operakoncertekre is legtöbbször az énekes szólistákra kíváncsian megyünk el. Ez a gála rendhagyó módon, nem az énekesek átlagos teljesítménye miatt hatott, hanem a nagyszerű zenekar által kiváló tolmácsolásban elhangzott zenekari részletek által, melyek önállóan is élményt nyújtanak a hallgatónak; Erkel Ferenc ritkábban hallható műveire koncentrálva az érdeklődést – szerencsénkre, mondom én – , az énekes számokat kissé háttérbe szorítva, az egy önálló zenekari számmal és operák zenekarra írt részleteivel (nyitány, táncok), állítom, az est legnagyobb sikereit aratták. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarról régóta tudom, s tapasztaltam számtalanszor, hogy milyen magas nívón szólaltatja meg a zeneirodalom szimfonikus remekműveit (de más műfajokba kirándulva is alkot kimagaslót), s ennek sok koncertjén tanúja vagyok (voltam); operát ritkán játszik, én sem voltam ezzel általuk elkényeztetve (az ÁHZ időszaka egy másik korszakot ölel fel), így most revelációként hatott, hogy a Kocsis Zoltán igazgatta Filharmonikusok Medveczky Ádám átszellemült irányítása alatt milyen kimunkált produkcióra képes, akkor is amikor operát (annak részleteit) játszik, hogy azt is igen magas művészi fokon valósítja meg. Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett Ünnepi Nyitány egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból. Ezek voltak számomra az Erkel-gála legmaradandóbb percei. Önfeledten ünnepelni nemzeti szerzőnk géniuszát - erre is lehetőséget nyújtott volna a jól megválasztott énekes szólistákkal, esetleg más tematikában összeállított műsor; a Nemzeti Filharmonikusok élükön a profi opera dirigenssel inkább az ünnepélyesség, a méltóság és talán a bensőségesség érzetét teremtették meg számunkra. És ez nem kevés! Számomra bebizonyosodott, így is lehet méltó módon emlékeznünk és kifejezni a tiszteletünket, a nagyrabecsülésünket, szeretetünket Liszt mellett a XIX. század legnagyobb magyar romantikus komponistája, Erkel Ferenc lángelméje előtt - ahogyan tette ezt az összes közreműködő és a közönség tegnap este a Művészetek Palotájában.
Aki tegnap este elment a Művészetek Palotájába, hogy a Nemzeti Hangversenyteremben részese legyen a Nemzeti Filharmonikusok ünnepi Erkel-gálájának, felemás érzésekkel élte meg a koncertet. Rögtön az elején nem várt, de örömteli eseményként Medveczky Ádám pálcája alatt a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Az első taktusok hallatán persze egy emberként állt fel helyéről a közönség és sokan imára összekulcsolt kézzel hallgatták végig nemzeti imádságunk zenéjét. Először csak néhányan kezdtek a zenekari anyagra „ráénekelni”, amihez később még többen - igen visszafogott hangerővel – csatlakoztak. Igen megható volt ez a kezdet, s mikor újra elfoglaltuk helyünket, kezdődött el a meghirdetett Erkel-gála, mely az előzetesen megadott programtól a továbbiakban már nem tért el. Medveczky Ádám és a zenekar, szólisták mintegy „főpróbaként” előző estén ugyanezzel a műsorral tisztelegtek a veszprémi közönség előtt a magyar nemzeti romantika legnagyobb mesterének 200 éves születése napja alkalmából. Megjegyzem, a karmester igen nagy rutinra tett szert az Erkel-koncertek vezénylésében, hiszen alig két hónapja – szeptember 13-án - a Károlyi Kert szabadtéri színpadán is abszolvált egy Erkel-estet („Erkel hősnői” volt a gála címe). Akkor a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát vezényelte. Én is beszámoltam itt a Momuson az akkori operagála-élményemről. Azon a hangversenyen is énekelt a tegnapi koncert egyedüli női közreműködője, Rálik Szilvia. A Károlyi Kertben a Hunyadi László és a Bánk bán részletei álltak a középpontban, de tegnap este két kivétellel (Erzsébet, István király) az összes Erkel-operából felcsendültek szép részletek, sőt a ritkán játszott önálló hangversenyszámmal, az „Ünnepi Nyitány”-nyal kezdődött el a várva várt gálakoncert. Sajnos, az énekes szólisták – Rálik kivételével – nem igazán hoztak lázba bennünket. Pataki Adorján (tenor) és Sándor Árpád (bariton) tisztességes igyekezetük mellett is igen halovány énekteljesítményt nyújtottak, ami csökkentette az amúgy igen szép est zenei élményét. Különösen Pataki volt igen visszafogott, és erőtlen tenorja csak ritkán jött át a zenekari hangzatokon, pedig nagyon szép jelenetekben hallhattuk őt: Marat és Murát kettőse a Brankovicsból, a börtönkép és a tercett a Hunyadiból, valamint Bánk és Tiborc nagy kettősében. Az Erdélyből jött rokonszenves művész, aki 2005-től a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, s már többször énekelt Magyarországon, végül a gála záró számában, Bánk áriájában végre megcsillogtatta tehetségét, amiért őszinte örömmel tapsoltunk neki. A Székelyudvarhelyről származó Sándor Árpád is a Kolozsvári Magyar Opera tagja. Ő a hangfajánál és robusztus alkatánál fogva „mozgalmasabb” és változatosabb karaktereket jelenített meg áriájában és jeleneteiben, és baritonja is erőteljesebben szólt; azok a jelenetek, melyekben közreműködött (Brankovics György áriája, Gara nádor áriája és jelenet, Tiborc és Bánk kettőse) színesebbé, elevenebbé váltak megformálásában. Nekem különösen a Saroltából előadott Ordító kántor áriája hadaró része tetszett igazán… Egyértelműen Rálik Szilvia jelenetei jelentették a magas színvonalat, amit a közönség tapsaiban is kifejezésre juttatott. Az első énekelni valója, Mara megszólaltatása a Muráttal való kettősben még „nem dobott fel”, főleg az éles hangok nem tetszettek, de az önálló áriákban többnyire tudása legjavát nyújtotta és elvarázsolt szép szopránjával: La Grange ária a Hunyadi Lászlóból bravúros énekelnivalókkal, amelyben itt-ott némi alul intonálást éreztem, de Ilonka áriája a Névtelen hősökben és még inkább Rózsa búcsúja a Dózsa Györgyből tényleg elragadtatott tetszésnyilvánításokban részesült. Az opera mindenekelőtt vokális műfaj, az operakoncertekre is legtöbbször az énekes szólistákra kíváncsian megyünk el. Ez a gála rendhagyó módon, nem az énekesek átlagos teljesítménye miatt hatott, hanem a nagyszerű zenekar által kiváló tolmácsolásban elhangzott zenekari részletek által, melyek önállóan is élményt nyújtanak a hallgatónak; Erkel Ferenc ritkábban hallható műveire koncentrálva az érdeklődést – szerencsénkre, mondom én – , az énekes számokat kissé háttérbe szorítva, az egy önálló zenekari számmal és operák zenekarra írt részleteivel (nyitány, táncok), állítom, az est legnagyobb sikereit aratták. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarról régóta tudom, s tapasztaltam számtalanszor, hogy milyen magas nívón szólaltatja meg a zeneirodalom szimfonikus remekműveit (de más műfajokba kirándulva is alkot kimagaslót), s ennek sok koncertjén tanúja vagyok (voltam); operát ritkán játszik, én sem voltam ezzel általuk elkényeztetve (az ÁHZ időszaka egy másik korszakot ölel fel), így most revelációként hatott, hogy a Kocsis Zoltán igazgatta Filharmonikusok Medveczky Ádám átszellemült irányítása alatt milyen kimunkált produkcióra képes, akkor is amikor operát (annak részleteit) játszik, hogy azt is igen magas művészi fokon valósítja meg. Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett Ünnepi Nyitány egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból. Ezek voltak számomra az Erkel-gála legmaradandóbb percei. Önfeledten ünnepelni nemzeti szerzőnk géniuszát - erre is lehetőséget nyújtott volna a jól megválasztott énekes szólistákkal, esetleg más tematikában összeállított műsor; a Nemzeti Filharmonikusok élükön a profi opera dirigenssel inkább az ünnepélyesség, a méltóság és talán a bensőségesség érzetét teremtették meg számunkra. És ez nem kevés! Számomra bebizonyosodott, így is lehet méltó módon emlékeznünk és kifejezni a tiszteletünket, a nagyrabecsülésünket, szeretetünket Liszt mellett a XIX. század legnagyobb magyar romantikus komponistája, Erkel Ferenc lángelméje előtt - ahogyan tette ezt az összes közreműködő és a közönség tegnap este a Művészetek Palotájában.
215 Momo 2010-11-12 08:54:59 [Válasz erre: 213 Momo 2010-11-12 08:41:53]
És egy kritikusi jótanács 1861-ből: "A czimszerepet Bignio igen szépen énekli s igen szögletesen játszsza, Kár ezért a, gyönyörü hangu fiatalemberért. Táncziskolába kellene járnia, vagy egy évig talán megtanulna járni s mozogni." :-)
És egy kritikusi jótanács 1861-ből: "A czimszerepet Bignio igen szépen énekli s igen szögletesen játszsza, Kár ezért a, gyönyörü hangu fiatalemberért. Táncziskolába kellene járnia, vagy egy évig talán megtanulna járni s mozogni." :-)
214 Momo 2010-11-12 08:49:10 [Válasz erre: 213 Momo 2010-11-12 08:41:53]
Aszongya 1861-ben a Trubadúr kapcsán: "Ezeket a régi, sokszor hallott, s utonutfélen fütyülgetett könnyü operákat és nótákat szemethunyva is tisztességesen eléneklik énekeseink, különösen a karok, mindkét nemből. Csak fel kell huzni a függönyt s megy az Osztán magától, mint az óragép." Ez a "régi" darab akkor már legalább 8 éves volt... :-)
Aszongya 1861-ben a Trubadúr kapcsán: "Ezeket a régi, sokszor hallott, s utonutfélen fütyülgetett könnyü operákat és nótákat szemethunyva is tisztességesen eléneklik énekeseink, különösen a karok, mindkét nemből. Csak fel kell huzni a függönyt s megy az Osztán magától, mint az óragép." Ez a "régi" darab akkor már legalább 8 éves volt... :-)
213 Momo 2010-11-12 08:41:53
[url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+kora-888.html;Erkel kora[/url] - időutazás korabeli újságcikkek segítségével „De mégis milyen korszak volt ez? Milyen színházi élet? És milyen közönség? Belepillanthatunk a Nemzeti Színház mindennapjaiba – bő százötven évvel ez előttről. Utazásunkhoz a Vasárnapi Ujság Színházi Napló rovatát hívjuk segítségül, amelyben olykor távirati stílusban, olykor bővebben, néha lelkesedve, néha vitriolosan írtak beszámolókat az előadásokról, méghozzá minden héten. A rovat hírei mellett helyet kaptak Kakas Márton levelei, aki nem más, mint – álnéven – Jókai Mór…” (Opera-Világ)
[url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+kora-888.html;Erkel kora[/url] - időutazás korabeli újságcikkek segítségével „De mégis milyen korszak volt ez? Milyen színházi élet? És milyen közönség? Belepillanthatunk a Nemzeti Színház mindennapjaiba – bő százötven évvel ez előttről. Utazásunkhoz a Vasárnapi Ujság Színházi Napló rovatát hívjuk segítségül, amelyben olykor távirati stílusban, olykor bővebben, néha lelkesedve, néha vitriolosan írtak beszámolókat az előadásokról, méghozzá minden héten. A rovat hírei mellett helyet kaptak Kakas Márton levelei, aki nem más, mint – álnéven – Jókai Mór…” (Opera-Világ)
212 jukiguni 2010-11-11 14:52:23 [Válasz erre: 208 atunde 2010-11-10 15:33:40]
Így most már érthető. Sajnos a Brankovics kritkai kiadására még várni kell! Egyenlőre a Sarolta készül, de a Zenetudományi Intézet igazán ki tesz magáért a kritikai kiadások kapcsán, csak ha nem fogjuk játszani az operákat, akkor ez sem sokat fog segíteni a tisztelt zenekedvelő közönségnek abban, hogy jobban megismerje Erkel életművét.
Így most már érthető. Sajnos a Brankovics kritkai kiadására még várni kell! Egyenlőre a Sarolta készül, de a Zenetudományi Intézet igazán ki tesz magáért a kritikai kiadások kapcsán, csak ha nem fogjuk játszani az operákat, akkor ez sem sokat fog segíteni a tisztelt zenekedvelő közönségnek abban, hogy jobban megismerje Erkel életművét.
211 Momo 2010-11-11 14:47:50
Én azért nagyra értékelem az Opera-Világ Erkel év kapcsán való - ünnepi - munkálkodását: Az előbb fogtam fel, hogy az utóbbi 8 hónapban 13 írásuk foglalkozott Erkellel, és hozzá kötődő témákkal: [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+nyomaban-884.html;Erkel nyomában[/url] - Szobrok, emléktáblák, régi lakóhelyek Budapesten és vidéken - képriport az évforduló alkalmából 2010. november 10. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+sandorra+emlekezunk-882.html;Erkel Sándorra emlékezünk[/url] - 110 éve hunyt el a neves karmester 2010 november 9. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+kalauz:+biblio++es+diszkografia+-881.html;Erkel-kalauz: biblio- és diszkográfia[/url] - A hozzáférhető (szak)irodalomból, illetve megjelent hangzó- és mozgókép-anyagból válogattunk egy csokorra valót ismerkedéshez - a 200 éves zeneszerzővel. 2010. november 8. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel++a+tetszhalott-880.html;Erkel, a tetszhalott[/url] - Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára 2010 november 7. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.tisztelgest+szuntess!-887.html;Tisztelgést szüntess! - Bánk bán[/url] - félszcenírozott előadás a Magyar Állami Operaházban, – kritika/beszámoló 2010. november 6. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.%E2%80%9Ea+nadasdy+verzio+mar+betoltotte+tortenelmi+szerepet%E2%80%9D+%E2%80%93+beszelgetes+heja+domonkossal+%28ii++resz%29-873.html;A Nádasdy-verzió már betöltötte történelmi szerepét[/url] - beszélgetés Héja Domonkossal II. rész – interjú 2010. november 3. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+es+a+magyar+opera+kezdetei+%E2%80%93+beszelgetes+gurmai+%C3%89va+zenetortenesszel-856.html;Erkel és a magyar opera kezdetei[/url] - beszélgetés Gurmai Éva zenetörténésszel – interjú 2010. október 18. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.szabaditsatok+ki+erkelt!-834.html;Szabadítsátok ki Erkelt! [/url] - Erkel-napok a Károlyi-palotában – kritika/beszámoló 2010. szeptember 11., 13. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.sakk++erkel+ur!-832.html;Sakk, Erkel úr! [/url] - Erkel-napok a Károlyi-palotában – kritika/beszámoló 2010. szeptember 10., 12. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+es+wagner-735.html;Erkel és Wagner[/url] - avagy egy valódi háború és egy jelképes tűzszünet története (Pest, 1853-1863) – tanulmány 2010 június 15. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+maraton+a+tavaszi+fesztivalon-696.html;Erkel-maraton a Tavaszi Fesztiválon[/url] - Brankovics György - a Kolozsvári Magyar Opera előadása; Bátori Mária és Sarolta – keresztmetszet, Thália Színház – kritika/beszámoló 2010. április 1., 4. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.multi+plexi-690.html;Multi-plexi - Hunyadi László[/url] – a Győri Nemzeti Színház előadása a Tavaszi Fesztiválon, Művészetek Palotája, Fesztivál Színház, – kritika/beszámoló 2010. április 2. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.negyedszerre%E2%80%A6+-683.html;Negyedszerre?[/url] - Dózsa György (keresztmetszet) – koncertszerű előadás a Magyar Állami Operaházban – kritika/beszámoló 2010. március 22.
Én azért nagyra értékelem az Opera-Világ Erkel év kapcsán való - ünnepi - munkálkodását: Az előbb fogtam fel, hogy az utóbbi 8 hónapban 13 írásuk foglalkozott Erkellel, és hozzá kötődő témákkal: [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+nyomaban-884.html;Erkel nyomában[/url] - Szobrok, emléktáblák, régi lakóhelyek Budapesten és vidéken - képriport az évforduló alkalmából 2010. november 10. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+sandorra+emlekezunk-882.html;Erkel Sándorra emlékezünk[/url] - 110 éve hunyt el a neves karmester 2010 november 9. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+kalauz:+biblio++es+diszkografia+-881.html;Erkel-kalauz: biblio- és diszkográfia[/url] - A hozzáférhető (szak)irodalomból, illetve megjelent hangzó- és mozgókép-anyagból válogattunk egy csokorra valót ismerkedéshez - a 200 éves zeneszerzővel. 2010. november 8. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel++a+tetszhalott-880.html;Erkel, a tetszhalott[/url] - Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára 2010 november 7. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.tisztelgest+szuntess!-887.html;Tisztelgést szüntess! - Bánk bán[/url] - félszcenírozott előadás a Magyar Állami Operaházban, – kritika/beszámoló 2010. november 6. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.%E2%80%9Ea+nadasdy+verzio+mar+betoltotte+tortenelmi+szerepet%E2%80%9D+%E2%80%93+beszelgetes+heja+domonkossal+%28ii++resz%29-873.html;A Nádasdy-verzió már betöltötte történelmi szerepét[/url] - beszélgetés Héja Domonkossal II. rész – interjú 2010. november 3. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+es+a+magyar+opera+kezdetei+%E2%80%93+beszelgetes+gurmai+%C3%89va+zenetortenesszel-856.html;Erkel és a magyar opera kezdetei[/url] - beszélgetés Gurmai Éva zenetörténésszel – interjú 2010. október 18. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.szabaditsatok+ki+erkelt!-834.html;Szabadítsátok ki Erkelt! [/url] - Erkel-napok a Károlyi-palotában – kritika/beszámoló 2010. szeptember 11., 13. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.sakk++erkel+ur!-832.html;Sakk, Erkel úr! [/url] - Erkel-napok a Károlyi-palotában – kritika/beszámoló 2010. szeptember 10., 12. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+es+wagner-735.html;Erkel és Wagner[/url] - avagy egy valódi háború és egy jelképes tűzszünet története (Pest, 1853-1863) – tanulmány 2010 június 15. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.erkel+maraton+a+tavaszi+fesztivalon-696.html;Erkel-maraton a Tavaszi Fesztiválon[/url] - Brankovics György - a Kolozsvári Magyar Opera előadása; Bátori Mária és Sarolta – keresztmetszet, Thália Színház – kritika/beszámoló 2010. április 1., 4. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.multi+plexi-690.html;Multi-plexi - Hunyadi László[/url] – a Győri Nemzeti Színház előadása a Tavaszi Fesztiválon, Művészetek Palotája, Fesztivál Színház, – kritika/beszámoló 2010. április 2. [url]http://www.opera-vilag.hu/hirek_teljes.negyedszerre%E2%80%A6+-683.html;Negyedszerre?[/url] - Dózsa György (keresztmetszet) – koncertszerű előadás a Magyar Állami Operaházban – kritika/beszámoló 2010. március 22.
210 virius 2010-11-11 13:47:56
Magyar Cantate - a Szent koronáról Közel másfél évszázad kottakiadásának fájó hiányát szándékozik pótolni a kiadvány, melyet 2010-ben, az Erkel-bicentennárium évében is csak magán-kezdeményezés eredményeképpen vehet kezébe kórusénekes, muzsikus, avagy érdeklődő zenehallgató. Erkel Ferenc e máig kiadatlan művét Ferenc József 1867-es királlyá koronázása alkalmából komponálta Szigligeti Ede: A szent korona c. ünnepi előjátéka befejező részének szövegére. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A Magyar Cantate 34 ütemes zenekari előjátékkal (Moderato Religioso) kezdődik Esz-dúrban, mely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is utal a Himnusz bevezető motívumára, amit azután még kétszer ismételnek meg további hangszercsoportok. (Erkel már itt finom utalást tesz a nemzeti szimbólumok egységére) Az előjátékban megjelenő másik zenei gondolat pedig végigvonul a darab következő énekes részeiben is. A partitúra szerint a hangszeres preludiumot (Szigligeti darabjában) próza követte, ennek jelzését azonban elhagytuk. A mű középső, 162 ütemnyi „Cantate" - szakaszában a hangnem Gesz-dúrba vált, a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve tárja elénk azt a pillanatot, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, illetve a nemzetet megtestesítő legfőbb szimbólumot, a szent koronát: „Istennek anyja, mennynek Asszonya, fogadd kegyedbe e szent koronát! Küldj égi áldást késő korban is.." Ezt a képet több, látszólag a királyt éltető gondolat követi. Erkelt már életében is többször vádolták azzal, hogy behódolt az uralkodóháznak, holott aki belát a sorok közé és érti a zenei motívumokba rejtett utalásokat, az pontosan az ellenkezőjét hallhatja ki ebből a műből is: „Legyen hatalmas 's boldog a király, (azért) hogy boldogítsa a magyar hazát...A királyi eskü záloga, hogy szent a törvény 's a nemzet joga." Utóbbi akár egy ultimátummal is felér! vagy: „Éljen a király! A szelíd békében boldogított népe áldást mond fejére." Minden valamire való királyt dicsőítő motívum triumfáló dúr akkordokban szólal meg az európai zenei gyakorlatban. Nem úgy Erkelnél, aki az akkordfelbontást leszállított hetedik fokra (tá) zárja, amivel feszültséget teremt, feltételes módot fogalmaz, s egyben felszólít. Nem mást, mint az uralkodót, akinek mellesleg a darab szól. Az Erkel számára legfontosabb dologról a harmadik, 64 ütemes „Hymnus" - rész Szigligeti szövegét saját szavaival kiegészítő kezdősorai tanúskodnak: „Ó áldd meg Isten a magyar királyt, Ó áldd meg Isten a magyar hazát!" Különösen ez utóbbit, a magyarság boldogabb jövőjébe vetett hitét tekinthetjük egész élete ars poeticájának. Művét végül egy 25 ütemes virtuóz Presto zenekari rész zárja. 1867 után legközelebb csak 1953 tavaszán hangozhatott el a Magyar Cantate a Kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán Lakatos István, az intézmény zenetörténet tanára jóvoltából, aki 1951-ben találta meg a mű partitúráját Marosvásárhelyen Erkel zongoraművész-tanár dédunokájánál, (Henszelman) Erkel Saroltánál. A Zeneműkiadó Vállalat 1963-ban ugyan megjelentetett egy „Ünnepi kantáta" kottát szoprán, alt, tenor, basszus szólóra és vegyeskarra, de az '50-es évek szellemiségéhez és elvárásaihoz igazított, a történelmi múltat megtagadó, az új eszmét hirdető szocialista-realista szöveggel. (..Mi fényre vágytunk, s ránk csak éj borúlt, felhőkbe burkolt égbolt volt a múlt...Ám a szívben tiltva élt a vágy, hogy legyűrjük az éjt, a vak homályt..) Érdekességképpen; az egyetlen szóazonosság a kétfajta szövegben a zenekari bevezetést követő „Cantate" rész 84. ütemében található „honfi" szó, természetesen merőben más kontextusban. Ismét eredeti szöveggel csak 1994. június 15-én, a Hymnus születése 150. évfordulójának ünnepi hangversenyén a Zeneakadémián mutatta be a művet e sorok írója a Magyar Rádió Énekkarának szólistái, valamint az Erkel Ferenc Kamarakórus közreműködésével, Almási László Attila orgonaművész kíséretével. Újabb másfél évtized elteltével sikerült a régóta dédelgetett tervet megvalósítani; a Marosvásárhelyen élő Erkel-ükunoka, Szőnyi Zoltán karmester jóvoltából 2010. tavaszán kaptam kézhez az eredeti partitúra másolatát, majd ezt követően nyílt lehetőség a teljes kórus-, és zenekari kottaanyag elkészítésére. A kottagrafika Simon Tamás nagybőgőművész kollégám felelős munkáját dicséri. Ennek nyomán hangozhat el ismét eredeti formájában, válhat reményeink szerint minél szélesebb körben ismertté szépapám, Erkel Ferenc Magyar Cantate-je, hogy végre elfoglalja megérdemelt helyét a magyar zenetörténetben. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2010 őszén Somogyváry Ákos
Magyar Cantate - a Szent koronáról Közel másfél évszázad kottakiadásának fájó hiányát szándékozik pótolni a kiadvány, melyet 2010-ben, az Erkel-bicentennárium évében is csak magán-kezdeményezés eredményeképpen vehet kezébe kórusénekes, muzsikus, avagy érdeklődő zenehallgató. Erkel Ferenc e máig kiadatlan művét Ferenc József 1867-es királlyá koronázása alkalmából komponálta Szigligeti Ede: A szent korona c. ünnepi előjátéka befejező részének szövegére. A bemutató a szerző vezényletével Pesten, a Nemzeti Színházban volt 1867. június 11-én. Az előadást a korabeli feljegyzések szerint másnap megismételték. A Magyar Cantate 34 ütemes zenekari előjátékkal (Moderato Religioso) kezdődik Esz-dúrban, mely nemcsak hangnemében, de a basszus szólamok teljes első ütemével is utal a Himnusz bevezető motívumára, amit azután még kétszer ismételnek meg további hangszercsoportok. (Erkel már itt finom utalást tesz a nemzeti szimbólumok egységére) Az előjátékban megjelenő másik zenei gondolat pedig végigvonul a darab következő énekes részeiben is. A partitúra szerint a hangszeres preludiumot (Szigligeti darabjában) próza követte, ennek jelzését azonban elhagytuk. A mű középső, 162 ütemnyi „Cantate" - szakaszában a hangnem Gesz-dúrba vált, a négy szólista és a kórus váltakozva énekelve tárja elénk azt a pillanatot, amikor István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, illetve a nemzetet megtestesítő legfőbb szimbólumot, a szent koronát: „Istennek anyja, mennynek Asszonya, fogadd kegyedbe e szent koronát! Küldj égi áldást késő korban is.." Ezt a képet több, látszólag a királyt éltető gondolat követi. Erkelt már életében is többször vádolták azzal, hogy behódolt az uralkodóháznak, holott aki belát a sorok közé és érti a zenei motívumokba rejtett utalásokat, az pontosan az ellenkezőjét hallhatja ki ebből a műből is: „Legyen hatalmas 's boldog a király, (azért) hogy boldogítsa a magyar hazát...A királyi eskü záloga, hogy szent a törvény 's a nemzet joga." Utóbbi akár egy ultimátummal is felér! vagy: „Éljen a király! A szelíd békében boldogított népe áldást mond fejére." Minden valamire való királyt dicsőítő motívum triumfáló dúr akkordokban szólal meg az európai zenei gyakorlatban. Nem úgy Erkelnél, aki az akkordfelbontást leszállított hetedik fokra (tá) zárja, amivel feszültséget teremt, feltételes módot fogalmaz, s egyben felszólít. Nem mást, mint az uralkodót, akinek mellesleg a darab szól. Az Erkel számára legfontosabb dologról a harmadik, 64 ütemes „Hymnus" - rész Szigligeti szövegét saját szavaival kiegészítő kezdősorai tanúskodnak: „Ó áldd meg Isten a magyar királyt, Ó áldd meg Isten a magyar hazát!" Különösen ez utóbbit, a magyarság boldogabb jövőjébe vetett hitét tekinthetjük egész élete ars poeticájának. Művét végül egy 25 ütemes virtuóz Presto zenekari rész zárja. 1867 után legközelebb csak 1953 tavaszán hangozhatott el a Magyar Cantate a Kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán Lakatos István, az intézmény zenetörténet tanára jóvoltából, aki 1951-ben találta meg a mű partitúráját Marosvásárhelyen Erkel zongoraművész-tanár dédunokájánál, (Henszelman) Erkel Saroltánál. A Zeneműkiadó Vállalat 1963-ban ugyan megjelentetett egy „Ünnepi kantáta" kottát szoprán, alt, tenor, basszus szólóra és vegyeskarra, de az '50-es évek szellemiségéhez és elvárásaihoz igazított, a történelmi múltat megtagadó, az új eszmét hirdető szocialista-realista szöveggel. (..Mi fényre vágytunk, s ránk csak éj borúlt, felhőkbe burkolt égbolt volt a múlt...Ám a szívben tiltva élt a vágy, hogy legyűrjük az éjt, a vak homályt..) Érdekességképpen; az egyetlen szóazonosság a kétfajta szövegben a zenekari bevezetést követő „Cantate" rész 84. ütemében található „honfi" szó, természetesen merőben más kontextusban. Ismét eredeti szöveggel csak 1994. június 15-én, a Hymnus születése 150. évfordulójának ünnepi hangversenyén a Zeneakadémián mutatta be a művet e sorok írója a Magyar Rádió Énekkarának szólistái, valamint az Erkel Ferenc Kamarakórus közreműködésével, Almási László Attila orgonaművész kíséretével. Újabb másfél évtized elteltével sikerült a régóta dédelgetett tervet megvalósítani; a Marosvásárhelyen élő Erkel-ükunoka, Szőnyi Zoltán karmester jóvoltából 2010. tavaszán kaptam kézhez az eredeti partitúra másolatát, majd ezt követően nyílt lehetőség a teljes kórus-, és zenekari kottaanyag elkészítésére. A kottagrafika Simon Tamás nagybőgőművész kollégám felelős munkáját dicséri. Ennek nyomán hangozhat el ismét eredeti formájában, válhat reményeink szerint minél szélesebb körben ismertté szépapám, Erkel Ferenc Magyar Cantate-je, hogy végre elfoglalja megérdemelt helyét a magyar zenetörténetben. Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2010 őszén Somogyváry Ákos
209 Búbánat 2010-11-10 21:39:55
A Nemzeti Filharmonikusok ma este Veszprémben gálakoncerttel tisztelegnek Erkel Ferenc emléke előtt. Veszprém Aréna Sport- és rendezvénycsarnok, 19 óra Közreműködnek: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Rálik Szilvia, Pataki Adorján, Sándor Árpád (ének) Vez.: Medveczky Ádám Műsor: - Ünnepi nyitány - Brankovics György - Brankovics áriája, Mara és Murát kettőse - Hunyadi László - Gara nádor áriája, La Grange ária, Palotás, László áriája, Tercett - Bátori Mária- Nyitány - Névtelen hősök - Ilonka áriája, Verbunkos - Sarolta - Ordító kántor áriája - Dózsa György - Fegyvertánc, Rózsa búcsúja - Bánk bán - Csárdás, Bánk áriája, Bánk és Tiborc kettőse Holnap este a Müpában, a Nemzeti Hangversenyteremben megismétlik ezt a gazdag ünnepi programot!
A Nemzeti Filharmonikusok ma este Veszprémben gálakoncerttel tisztelegnek Erkel Ferenc emléke előtt. Veszprém Aréna Sport- és rendezvénycsarnok, 19 óra Közreműködnek: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Rálik Szilvia, Pataki Adorján, Sándor Árpád (ének) Vez.: Medveczky Ádám Műsor: - Ünnepi nyitány - Brankovics György - Brankovics áriája, Mara és Murát kettőse - Hunyadi László - Gara nádor áriája, La Grange ária, Palotás, László áriája, Tercett - Bátori Mária- Nyitány - Névtelen hősök - Ilonka áriája, Verbunkos - Sarolta - Ordító kántor áriája - Dózsa György - Fegyvertánc, Rózsa búcsúja - Bánk bán - Csárdás, Bánk áriája, Bánk és Tiborc kettőse Holnap este a Müpában, a Nemzeti Hangversenyteremben megismétlik ezt a gazdag ünnepi programot!
208 atunde 2010-11-10 15:33:40
Kedves musicus2 és jukiguni, A mondat úgy szólt, hogy a "hazai színházakban". Természetesen tudunk a komáromi produkcióról, ám ez egyszeri, szabadtéri előadás volt, és bár drukkoltunk az ismétlésnek, és sajnáljuk, ha nem jön össze, sajnos mégsem mondhattuk róla, hogy bármelyik színházunk repertoárját gazdagítja az István király. Bár így lenne, de megint ott tartunk, hogy Kolozsvár 4 Erkel-művet tart éppen műsoron, a MÁO egyet sem. (Nem, a Bánk bán-átdolgozást nem sorolom az Erkel-művek közé.) Attól tartok, hogy amíg a Brankovics kritikai kiadása nem készül el, nem nagyon fog senki próbálkozni a színrevitelével. Mármint eleve csak Debrecen jön szóba, más színházakat láthatóan nem érdekel a dolog. :-((
Kedves musicus2 és jukiguni, A mondat úgy szólt, hogy a "hazai színházakban". Természetesen tudunk a komáromi produkcióról, ám ez egyszeri, szabadtéri előadás volt, és bár drukkoltunk az ismétlésnek, és sajnáljuk, ha nem jön össze, sajnos mégsem mondhattuk róla, hogy bármelyik színházunk repertoárját gazdagítja az István király. Bár így lenne, de megint ott tartunk, hogy Kolozsvár 4 Erkel-művet tart éppen műsoron, a MÁO egyet sem. (Nem, a Bánk bán-átdolgozást nem sorolom az Erkel-művek közé.) Attól tartok, hogy amíg a Brankovics kritikai kiadása nem készül el, nem nagyon fog senki próbálkozni a színrevitelével. Mármint eleve csak Debrecen jön szóba, más színházakat láthatóan nem érdekel a dolog. :-((
207 jukiguni 2010-11-10 10:14:54
Utólag nekem is eszembe jutott, hogy talán a komáromi István királyt is megemlíthette volna az operavilág cikke. Egyébként nekem sem a Bánk bán a kedvencem Erkeltől, hanem a Brankovics, amit csak összeszabdalt, erősen meghúzott verziók alapján ismerek, de számomra még így is sokkal drámaibb a zene sodrása, mint a Bánk bánnál. Ezzel most nem szóltam le a Bánkot, ez az én különvéleményem.
Utólag nekem is eszembe jutott, hogy talán a komáromi István királyt is megemlíthette volna az operavilág cikke. Egyébként nekem sem a Bánk bán a kedvencem Erkeltől, hanem a Brankovics, amit csak összeszabdalt, erősen meghúzott verziók alapján ismerek, de számomra még így is sokkal drámaibb a zene sodrása, mint a Bánk bánnál. Ezzel most nem szóltam le a Bánkot, ez az én különvéleményem.
206 musicus2 2010-11-09 23:10:18 [Válasz erre: 204 musicus2 2010-11-09 22:39:49]
[url]http://erkel200.hu/;Itt[/url]
[url]http://erkel200.hu/;Itt[/url]
205 nizajemon 2010-11-09 22:47:08 [Válasz erre: 203 -zéta- 2010-11-09 22:39:43]
ajajj,attól tartok szomorú sors vár rám,azt én tettem hozzá.
ajajj,attól tartok szomorú sors vár rám,azt én tettem hozzá.
204 musicus2 2010-11-09 22:39:49 [Válasz erre: 202 Spangel Péter 2010-11-09 22:31:05]
Csak a pénz hiányzik még... Ld. az Erkel topicot.
Csak a pénz hiányzik még... Ld. az Erkel topicot.
203 -zéta- 2010-11-09 22:39:43 [Válasz erre: 201 nizajemon 2010-11-09 22:27:10]
Írásod második felét (a pontok utániakat) is mondta Lukács Gyöngyi vagy azt Te tetted hozzá?
Írásod második felét (a pontok utániakat) is mondta Lukács Gyöngyi vagy azt Te tetted hozzá?
202 Spangel Péter 2010-11-09 22:31:05 [Válasz erre: 196 musicus2 2010-11-09 21:23:15]
Jelentem, a Müpa honlapja szerint december 23-án előadják az István királyt!!!
Jelentem, a Müpa honlapja szerint december 23-án előadják az István királyt!!!
201 nizajemon 2010-11-09 22:27:10 [Válasz erre: 200 nizajemon 2010-11-09 22:20:55]
van a tubuson egy 11 perces összeállítás a próbáról,nyilatkoznak az énekesek is.Lukács Gyöngyi mondja,hogy elérzékenyült,mert azért ez magyar zene....bár azok nem tartották elég jónak akik össznépi zsepigyűrésbe taszították Nénetország értelmiségét Bajorországtól Hamburgig.
van a tubuson egy 11 perces összeállítás a próbáról,nyilatkoznak az énekesek is.Lukács Gyöngyi mondja,hogy elérzékenyült,mert azért ez magyar zene....bár azok nem tartották elég jónak akik össznépi zsepigyűrésbe taszították Nénetország értelmiségét Bajorországtól Hamburgig.
