299 Búbánat 2012-07-06 11:20:26
ELFELEJTETT ERKEL MŰVEK GYULÁN, A BELVÁROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMBAN [url] http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&menuparam_8=7208; A közönség és a kórus együtt énekelte a Himnuszt [/url] Gyulai Hírlap, Kósa Ferenc • KULTÚRA • 2012. július 02. 13:01 Gyulai Várszínházi produkció keretében különleges Erkel koncert helyszíne volt vasárnap, a belvárosi római katolikus templom. Nagy zeneszerzőnk ismeretlen műveiből és az 1844-ben Kölcsey Hymnusának megzenésítésére kiírt pályázatra beküldött művekből adott elő az István Király Operakórus, és a gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar. A hangverseny első részében Somogyváry Ákos zenével és korabeli sajtóidézetekkel illusztrálva bemutatta, hogyan alakult ki a 19. század első felében nemzeti himnuszunk. Előbb a Vörösmarty Szózatára kiírt pályázat győztesének máig is gyakran énekelt művét adta elő az alkalmilag egyesült két kórus. A Kölcsey által írt Hymnus megzenésítésének pályázatára annak idején tizenhárom mű érkezett, amelyből öt dicséretesnek minősítettet hallhattunk, ezeket többnyire németes, vagy verbunkos dallamra írták. Egressy Béni Szózatát a két első Hymnus pályaművet Perlaki Attila dirigálta. Kevésbé ismert, ritkán játszott művek előadása mindig hordoz magában kockázatot, a jelenlegi koncert anyagának összeállítói, azonban jó érzékkel válogattak Erkel elfeledett művei közül. Erkel egyetlen kantátája a „Magyar Cantate” Ferenc József királlyá koronázására íródott, szövegében és dallamában számos célzással arra, hogy mi várható el egy magyar királytól. Somogyváry Ákos – aki egyébként Erkel egyenes ági leszármazottja – még 2010-ben az eredeti partitúra alapján elkészítve vitte a nagyközönség elé ezt a keveset hallott darabot. A másik méltatlanul feledett mű az István király opera, amely a millennium óta az Erkel bicentenárium alkalmával került színre először a komáromi Monostori erőd falai között. Somogyváry Ákos több budapesti kórusból szervezte meg erre az előadásra az István Király Operakórust. Gyulán az opera kórusváltozata adott keresztmetszetet a műről. A két Erkel művet Somogyváry Ákos vezényelte, szólót énekelt Jekl Zoltán (basszus), Koós Flóra (szoprán), Heim Mercédesz (alt), Megyesi Zoltán (tenor), közreműködött Kassai István és Csányi Valéria (zongorán), Horváth Márton Levente (orgonán). A közönség vastapssal ünnepelte a minden tekintetben hatásos és ritkán hallható produkciót, majd felemelő érzés volt, amikor az egyesült kórussal együtt énekelte „nemzeti fohászunkat”, a Himnuszt. Végül Somogyváry Ákos köszönetet mondott a közönségnek, azért mert a hőség és az Európa-bajnoki döntő ellenére megtöltötte a templomot. Megköszönte Görgényi Ernő polgármester kezdeményező támogatását és Gedeon József színházigazgató meghívását.
ELFELEJTETT ERKEL MŰVEK GYULÁN, A BELVÁROSI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMBAN [url] http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&menuparam_8=7208; A közönség és a kórus együtt énekelte a Himnuszt [/url] Gyulai Hírlap, Kósa Ferenc • KULTÚRA • 2012. július 02. 13:01 Gyulai Várszínházi produkció keretében különleges Erkel koncert helyszíne volt vasárnap, a belvárosi római katolikus templom. Nagy zeneszerzőnk ismeretlen műveiből és az 1844-ben Kölcsey Hymnusának megzenésítésére kiírt pályázatra beküldött művekből adott elő az István Király Operakórus, és a gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar. A hangverseny első részében Somogyváry Ákos zenével és korabeli sajtóidézetekkel illusztrálva bemutatta, hogyan alakult ki a 19. század első felében nemzeti himnuszunk. Előbb a Vörösmarty Szózatára kiírt pályázat győztesének máig is gyakran énekelt művét adta elő az alkalmilag egyesült két kórus. A Kölcsey által írt Hymnus megzenésítésének pályázatára annak idején tizenhárom mű érkezett, amelyből öt dicséretesnek minősítettet hallhattunk, ezeket többnyire németes, vagy verbunkos dallamra írták. Egressy Béni Szózatát a két első Hymnus pályaművet Perlaki Attila dirigálta. Kevésbé ismert, ritkán játszott művek előadása mindig hordoz magában kockázatot, a jelenlegi koncert anyagának összeállítói, azonban jó érzékkel válogattak Erkel elfeledett művei közül. Erkel egyetlen kantátája a „Magyar Cantate” Ferenc József királlyá koronázására íródott, szövegében és dallamában számos célzással arra, hogy mi várható el egy magyar királytól. Somogyváry Ákos – aki egyébként Erkel egyenes ági leszármazottja – még 2010-ben az eredeti partitúra alapján elkészítve vitte a nagyközönség elé ezt a keveset hallott darabot. A másik méltatlanul feledett mű az István király opera, amely a millennium óta az Erkel bicentenárium alkalmával került színre először a komáromi Monostori erőd falai között. Somogyváry Ákos több budapesti kórusból szervezte meg erre az előadásra az István Király Operakórust. Gyulán az opera kórusváltozata adott keresztmetszetet a műről. A két Erkel művet Somogyváry Ákos vezényelte, szólót énekelt Jekl Zoltán (basszus), Koós Flóra (szoprán), Heim Mercédesz (alt), Megyesi Zoltán (tenor), közreműködött Kassai István és Csányi Valéria (zongorán), Horváth Márton Levente (orgonán). A közönség vastapssal ünnepelte a minden tekintetben hatásos és ritkán hallható produkciót, majd felemelő érzés volt, amikor az egyesült kórussal együtt énekelte „nemzeti fohászunkat”, a Himnuszt. Végül Somogyváry Ákos köszönetet mondott a közönségnek, azért mert a hőség és az Európa-bajnoki döntő ellenére megtöltötte a templomot. Megköszönte Görgényi Ernő polgármester kezdeményező támogatását és Gedeon József színházigazgató meghívását.
298 Búbánat 2012-03-15 21:26:20
2012.március 15-én este (22:00) m2 csatorna: Erkel Ferenc: Névtelen hősök Zenés TV Színház (80 perc) rendező: Vámos László dramaturg: Ruitner Sándor szereplők: Melis György (Parasznyai, református tiszteletes) Sárvári Győző (Gábor, a fia) Barlay Zsuzsa (Sáskáné) Pászthy Júlia (Ilonka, a lánya) Csák György (Jóska, a fia) Benkóczy Zoltán (Csipkés, módos gazda) Korcsmáros Péter (Jankó, Csipkés bérese) A play back technikával felvett operafilm egyes szereplőinek énekhangját "kölcsönzik": Berkes János Gulyás Dénes Gregor József Kertész Tamás Kovács Pál Széky Sándor
2012.március 15-én este (22:00) m2 csatorna: Erkel Ferenc: Névtelen hősök Zenés TV Színház (80 perc) rendező: Vámos László dramaturg: Ruitner Sándor szereplők: Melis György (Parasznyai, református tiszteletes) Sárvári Győző (Gábor, a fia) Barlay Zsuzsa (Sáskáné) Pászthy Júlia (Ilonka, a lánya) Csák György (Jóska, a fia) Benkóczy Zoltán (Csipkés, módos gazda) Korcsmáros Péter (Jankó, Csipkés bérese) A play back technikával felvett operafilm egyes szereplőinek énekhangját "kölcsönzik": Berkes János Gulyás Dénes Gregor József Kertész Tamás Kovács Pál Széky Sándor
297 musicus2 2012-01-24 18:22:48 [Válasz erre: 296 Momo 2012-01-02 01:46:43]
Valóban nem vagyok megelégedve a válasszal, az illetésnek írt levelemet azonban nem küldtem el, mert nyilvánvalóan máshol kell fegyvertársasakat keresnem. Az utcaelnevezések kérdése elsősorban politikai akarat kérdése, és csak másodsorban jogi-hivatali kérdés. Erre a fővárosban elég példát ismerünk, akár a legközelebbi közelmúltból is. Ezért hiba volt az, hogy nem a főpolgármester úrnak címeztem a beadványt, hanem az illetékes irodának. Az ügyintéző nem tehetett mást, mint hogy jogszabályi hivatkozásokkal elutasítja az előterjesztést. Érvelése nyilván jogszerű, de méltatlan ahhoz a Fővároshoz, amely Erkelnek köszönheti a Zeneakadémiát, az Operaházat (mind az intézményt, mind az épületet) és az első állandó pesti hangversenyzenekart. Röviden érveim a hivatalos levél sorszámozott bekezdéseire. 1. Általános észrevételem, hogy az utcaelnevezés gyakorlata kevésbé a jogszabályok függvénye, mint inkább a politikai akaraté. Nem hiszem el, hogy a Fővárosnál nincsen arra politikai akarat, hogy Erkelről méltóképpen megemlékezzenek, utcanévadással, utcanév változtatással is. Kétlem, hogy pl. a Főpolgármesteri Hivatal tőszomszédságában levő Herzl Tivadar térnek lett volna helyrajzi száma (a telek minden bizonnyal a Dohány ill. a Síp utcák részét képezi), ám a hely szelleme (a nagyzsinagóga közelsége) indokolta, hogy ott a magyarországi cionizmus legnevesebb képviselőjéről teret nevezzenek el. 2-3. Ahogy azt beadványomban leírtam, a hivatalos levélben felsorolt Erkel „utcák” közül három gyakorlatilag nem létezik. A XVIII. kerületi Erkel Ferenc utca helyén két raktár áll, az utcát beépítették. A vele párhuzamos Erkel Ferenc közt mindkét oldalról egy-egy háztömb határolja, a műhold felvételről megállapítható, hogy legfeljebb az egyik oldalon lehet nem több mint egy bejárat. A XX. kerületi Erkel Ferenc utcánál ugyanez a helyzet, csak innen már két háznak van bejárata. A XVI. kerületi Erkel utca már sugárútnak számít a maga négy tömbjével, 16 családi házával. A IX. kerületi Erkel utcáról szintén nem mondhatunk el sokkal többet, ha csak annyit nem, hogy ez az egyetlen köztér, amelyet Budapest székesfőváros a saját hatáskörében hajlandó volt nemzeti himnuszunk zeneköltőjéről elnevezni. Ez lenne Erkel emlékének méltó őrzése? Ez a lenne a Főváros hivatalos álláspontja?! 4. Kíváncsi lennék, hogy a Ferihegyi repülőtérre vezető út átnevezésére milyen tervek vannak a fővárosnál. 5. A hivatalos levélben így ír az ügyintéző: Megítélésünk szerint egy jelentős magyar (vagy külföldi) személyiség (legyen akár politikus, sportoló, művész, stb.) emlékének méltó módon való megőrzését jelenti a róla történő közterület-elnevezés. Az emlék megőrzésének „méltósága” nem függhet az elnevezett közterület hosszától, nagyságától és az ilyen jellegű indok nem szolgálhat alapul az elnevezés megváltoztatására sem. Ha valóban helytálló lenne az ügyintéző által kifejtett gondolatmenet, akkor (mellőzöm az egykori Lenin, Marx, stb. nevezetű, sohasem jelentéktelen méretű köztereinket) nem a Horthy Miklós utat nevezték volna át annak idején – teljes joggal – Bartók Béla úttá. És nem most, 2011-ben kellett volna átnevezni a fél Magyarországot rommá bombáztató Roosevelt elnök nevét viselő teret – teljesen indokoltan – Széchenyi István térré. Akinek a nevét egyébként régóta számos köztér viselte és ma is viseli Budapesten. 6. Az Oktogon nevének megváltoztatását szintén nem tervezzük, mivel az olyan jelentős közterületi és tájékozódási csomópont, amelyek átnevezése a lakosság igen széles körét érintené, és amelyre vonatkozóan az érintett kerületi önkormányzat részéről sem érkezett javaslat. Az Oktogon tér egyébként 1990-ben kapta vissza az 1950. előtti elnevezését. A Moszkva tér még jelentősebb közterületi és tájékozódási csomópont, mint az Oktogon, mégis visszakapta régi nevét, a ma már alig ismert Széll Kálmánról. A Kodály körönd neve is Körönd volt azelőtt, és pontosan olyan jelentős funkciója volt és van is, mint az Oktogonnak, Kodály halála után 1971-ben mégis átnevezték, és a lakosság megszokta az új elnevezést. 7. Számos precedens van arra, hogy egy neves személyiségről több közteret neveztek el a Fővárosban. Volt és van Széchenyi tér a Józsefvárosban is, mégis, a Széchenyi hosszas küzdelmei által felépített és róla elnevezett Lánchídnál éppen az idén neveztek el, sőt, neveztek át egy teret Széchenyi Istvánról. Ha volt és van Széchenyi tér és most lett Széchenyi István tér is, akkor miért ne lehetne Budapesten a Kodály körönd mellett pl. Kodály Zoltán út is? Miért ne lehetne az Erkel Ferenc utca mellett Erkel Ferenc út, vagy Erkel Ferenc tér is? Mindebből következően tudomásul vettem, de nem fogadhatom el a tájékoztatást, amely figyelmen kívül hagyja a beadvány legnyomósabb indokát, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját, szűkkeblű szemléletmódot tükröz, és ellentmond a jelenlegi gyakorlatnak. Jelen levél tükrében megértem a kormány intézkedését a Liszt Ferenc repülőtér elnevezése kapcsán. Reménykedem abban, hogy a várospolitika felül fog emelkedni a jogszabályok betűjén, és a jog szelleme szerint intézkedik majd, aszerint tehát, amiért a jogszabályokat annak idején meghozták.
Valóban nem vagyok megelégedve a válasszal, az illetésnek írt levelemet azonban nem küldtem el, mert nyilvánvalóan máshol kell fegyvertársasakat keresnem. Az utcaelnevezések kérdése elsősorban politikai akarat kérdése, és csak másodsorban jogi-hivatali kérdés. Erre a fővárosban elég példát ismerünk, akár a legközelebbi közelmúltból is. Ezért hiba volt az, hogy nem a főpolgármester úrnak címeztem a beadványt, hanem az illetékes irodának. Az ügyintéző nem tehetett mást, mint hogy jogszabályi hivatkozásokkal elutasítja az előterjesztést. Érvelése nyilván jogszerű, de méltatlan ahhoz a Fővároshoz, amely Erkelnek köszönheti a Zeneakadémiát, az Operaházat (mind az intézményt, mind az épületet) és az első állandó pesti hangversenyzenekart. Röviden érveim a hivatalos levél sorszámozott bekezdéseire. 1. Általános észrevételem, hogy az utcaelnevezés gyakorlata kevésbé a jogszabályok függvénye, mint inkább a politikai akaraté. Nem hiszem el, hogy a Fővárosnál nincsen arra politikai akarat, hogy Erkelről méltóképpen megemlékezzenek, utcanévadással, utcanév változtatással is. Kétlem, hogy pl. a Főpolgármesteri Hivatal tőszomszédságában levő Herzl Tivadar térnek lett volna helyrajzi száma (a telek minden bizonnyal a Dohány ill. a Síp utcák részét képezi), ám a hely szelleme (a nagyzsinagóga közelsége) indokolta, hogy ott a magyarországi cionizmus legnevesebb képviselőjéről teret nevezzenek el. 2-3. Ahogy azt beadványomban leírtam, a hivatalos levélben felsorolt Erkel „utcák” közül három gyakorlatilag nem létezik. A XVIII. kerületi Erkel Ferenc utca helyén két raktár áll, az utcát beépítették. A vele párhuzamos Erkel Ferenc közt mindkét oldalról egy-egy háztömb határolja, a műhold felvételről megállapítható, hogy legfeljebb az egyik oldalon lehet nem több mint egy bejárat. A XX. kerületi Erkel Ferenc utcánál ugyanez a helyzet, csak innen már két háznak van bejárata. A XVI. kerületi Erkel utca már sugárútnak számít a maga négy tömbjével, 16 családi házával. A IX. kerületi Erkel utcáról szintén nem mondhatunk el sokkal többet, ha csak annyit nem, hogy ez az egyetlen köztér, amelyet Budapest székesfőváros a saját hatáskörében hajlandó volt nemzeti himnuszunk zeneköltőjéről elnevezni. Ez lenne Erkel emlékének méltó őrzése? Ez a lenne a Főváros hivatalos álláspontja?! 4. Kíváncsi lennék, hogy a Ferihegyi repülőtérre vezető út átnevezésére milyen tervek vannak a fővárosnál. 5. A hivatalos levélben így ír az ügyintéző: Megítélésünk szerint egy jelentős magyar (vagy külföldi) személyiség (legyen akár politikus, sportoló, művész, stb.) emlékének méltó módon való megőrzését jelenti a róla történő közterület-elnevezés. Az emlék megőrzésének „méltósága” nem függhet az elnevezett közterület hosszától, nagyságától és az ilyen jellegű indok nem szolgálhat alapul az elnevezés megváltoztatására sem. Ha valóban helytálló lenne az ügyintéző által kifejtett gondolatmenet, akkor (mellőzöm az egykori Lenin, Marx, stb. nevezetű, sohasem jelentéktelen méretű köztereinket) nem a Horthy Miklós utat nevezték volna át annak idején – teljes joggal – Bartók Béla úttá. És nem most, 2011-ben kellett volna átnevezni a fél Magyarországot rommá bombáztató Roosevelt elnök nevét viselő teret – teljesen indokoltan – Széchenyi István térré. Akinek a nevét egyébként régóta számos köztér viselte és ma is viseli Budapesten. 6. Az Oktogon nevének megváltoztatását szintén nem tervezzük, mivel az olyan jelentős közterületi és tájékozódási csomópont, amelyek átnevezése a lakosság igen széles körét érintené, és amelyre vonatkozóan az érintett kerületi önkormányzat részéről sem érkezett javaslat. Az Oktogon tér egyébként 1990-ben kapta vissza az 1950. előtti elnevezését. A Moszkva tér még jelentősebb közterületi és tájékozódási csomópont, mint az Oktogon, mégis visszakapta régi nevét, a ma már alig ismert Széll Kálmánról. A Kodály körönd neve is Körönd volt azelőtt, és pontosan olyan jelentős funkciója volt és van is, mint az Oktogonnak, Kodály halála után 1971-ben mégis átnevezték, és a lakosság megszokta az új elnevezést. 7. Számos precedens van arra, hogy egy neves személyiségről több közteret neveztek el a Fővárosban. Volt és van Széchenyi tér a Józsefvárosban is, mégis, a Széchenyi hosszas küzdelmei által felépített és róla elnevezett Lánchídnál éppen az idén neveztek el, sőt, neveztek át egy teret Széchenyi Istvánról. Ha volt és van Széchenyi tér és most lett Széchenyi István tér is, akkor miért ne lehetne Budapesten a Kodály körönd mellett pl. Kodály Zoltán út is? Miért ne lehetne az Erkel Ferenc utca mellett Erkel Ferenc út, vagy Erkel Ferenc tér is? Mindebből következően tudomásul vettem, de nem fogadhatom el a tájékoztatást, amely figyelmen kívül hagyja a beadvány legnyomósabb indokát, Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját, szűkkeblű szemléletmódot tükröz, és ellentmond a jelenlegi gyakorlatnak. Jelen levél tükrében megértem a kormány intézkedését a Liszt Ferenc repülőtér elnevezése kapcsán. Reménykedem abban, hogy a várospolitika felül fog emelkedni a jogszabályok betűjén, és a jog szelleme szerint intézkedik majd, aszerint tehát, amiért a jogszabályokat annak idején meghozták.
296 Momo 2012-01-02 01:46:43 [Válasz erre: 295 musicus2 2012-01-02 00:41:41]
Úgy érzem, nem vagy elégedett az eredménnyel, de szerintem azért nagyon korrektül válaszoltak neked ebben az ügyben. (Persze valószínűleg az "ügyintéző" foglalkozott a levéllel, amit aztán a főosztályvezető írt alá.) Az azért nekem se annyira tetszik, hogy Erkel nevét egyetlen belső kerületi közterület viseli, a – Pál utcai fiúkban még Pipa utcaként feltűnő – Erkel utca, (a IX. kerületben). Meg persze ott az Erkel Színház, ami ha nem is közterület, de középület.
Úgy érzem, nem vagy elégedett az eredménnyel, de szerintem azért nagyon korrektül válaszoltak neked ebben az ügyben. (Persze valószínűleg az "ügyintéző" foglalkozott a levéllel, amit aztán a főosztályvezető írt alá.) Az azért nekem se annyira tetszik, hogy Erkel nevét egyetlen belső kerületi közterület viseli, a – Pál utcai fiúkban még Pipa utcaként feltűnő – Erkel utca, (a IX. kerületben). Meg persze ott az Erkel Színház, ami ha nem is közterület, de középület.
295 musicus2 2012-01-02 00:41:41 [Válasz erre: 281 musicus2 2011-06-01 15:12:51]
Alább közlöm az Erkel utca elnevezésről írt javaslatunkra küldött válaszlevelet. Mivel az ügyet folytatni nem lehet már, a továbbiakban a "diszkréciónak" nincs célja. Akinek szeme van, lássa. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztály ikt. szám: FPH003 /7352- 16/2011 Kassai István úr észére ügyintéző: dr. Damó Ágnes tárgy: Tájékoztatás a fővárosi közterületek elnevezése tárgyában tett javaslatokról Tisztelt Kassai István Úr! Megköszönöm a fővárosi közterület-elnevezésekhez kapcsolódóan ismertette velünk véleményét és javaslatait. Az Ön által felvetett elnevezések ügyében az alábbi tájékoztatást adom. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § k) pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik a személynevet viselő közterületek elnevezése, a közterület nevében személynév meghatározása, valamint az ilyen közterületek nevének megváltoztatása. Közterületek elnevezését bárki kezdeményezheti a kerületi vagy a fővárosi önkormányzatnál. Az elmúlt időszakban a lakosság részéről számos megkeresés, javaslat, kérelem érkezett egyes fővárosi közterületek elnevezésének megváltoztatására vonatkozóan, melyek nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2011. április hónapban több fővárosi közterület esetében is döntött az elnevezésről, vagy az elnevezés megváltoztatásáról. Levelében megfogalmazott javaslataira — azok sorrendjében — a következő válaszokat adom: 1. A Főpolgármesteri Hivatal földhivatali adatokat tartalmazó nyilvántartása alapján megállapítást nyert, hogy az Ön által Erkel térre elnevezni javasolt — az Operaház előtt megjelölt — közterület a VI. kerületi Andrássy út része, külön helyrajzi számmal nem rendelkezik, így annak elnevezésére nincs lehetőség. 2-3. Az Erkel Ferencről történő elnevezési javaslata kapcsán megjegyzem, hogy a fővárosban 5 közterület viseli jelenleg is a zeneszerző nevét az alábbiak szerint: Erkel Ferenc köz (XVIII. kerület) Erkel Ferenc utca (XVIII. kerület) Erkel Ferenc utca (XX. kerület) Erkel utca (IX. kerület) Erkel utca (XVI. kerület) Erkel Ferenc nevét tehát Budapesten — mint ahogyan Ön is megállapította — számos közterület is viseli, ily módon emlékét a főváros méltó módon őrzi, újabb, róla történő elnevezést nem látunk indokoltnak. 4. A Ferihegyi repülőtérre vezető út nevének megváltoztatása a Ferihegyi repülőtér átnevezését követően valóban időszerűvé vált, azonban — az előbbiekből kiindulva — nem az Erkel Ferencről történő elnevezésben gondolkodunk. 5. Bartók Béla zeneszerzőről történő elnevezésekre vonatkozó javaslatait illetően tájékoztatom, hogy jelenleg a fővárosban 6 közterület viseli Bartók Béla nevét az alábbiak szerint: Bartók Béla utca (XIX. kerület) Bartók Béla utca (XVII. kerület) Bartók Béla utca (XVIII. kerület) Bartók Béla utca (XV. kerület) Bartók Béla út (XXII. kerület) - Bartók Béla út (Xl. kerület) A Bartók Béláról elnevezett közterületek átnevezését (az elnevezések „megszüntetését") nem tartjuk szükségesnek, erre irányuló kezdeményezés egyébként az érintett kerületi önkormányzatok részéről sem érkezett. Megítélésünk szerint egy jelentős magyar (vagy külföldi) személyiség (legyen akár politikus, sportoló, művész, stb.) emlékének méltó módon való megőrzését jelenti a róla történő közterület-elnevezés. Az emlék megőrzésének „méltósága” nem függhet az elnevezett közterület hosszától, nagyságától és az ilyen jellegű indok nem szolgálhat alapul az elnevezés megváltoztatására sem. 6. Az Oktogon nevének megváltoztatását szintén nem tervezzük, mivel az olyan jelentős közterületi és tájékozódási csomópont, amelyek átnevezése a lakosság igen széles körét érintené, és amelyre vonatkozóan az érintett kerületi önkormányzat részéről sem érkezett javaslat. Az Oktogon tér egyébként 1990-ben kapta vissza az 1950. előtti elnevezését. 7. Kodály Zoltán zeneszerző nevét méltóképpen őrzi a Kodály körönd, Budapest egyik legszebb ilyen jellegű közterülete. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. rendelet (3) bekezdése kimondja, hogy a személyről történő elnevezés esetében az utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel. Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik. A jogszabály ezen rendelkezése lehetőséget biztosít arra, hogy egy olyan jeles magyar személyiség esetében mint, amilyen Kodály Zoltán is volt, a közterület elnevezésénél elegendő csupán a vezetéknevet használni, hiszen a lakosság széles körében így (is) ismert és nem téveszthető össze egy másik személlyel. Kérem tájékoztatásom elfogadását. Budapest, 2011, május 25. Tisztelettel: Brutóczky László főosztályvezető
Alább közlöm az Erkel utca elnevezésről írt javaslatunkra küldött válaszlevelet. Mivel az ügyet folytatni nem lehet már, a továbbiakban a "diszkréciónak" nincs célja. Akinek szeme van, lássa. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztály ikt. szám: FPH003 /7352- 16/2011 Kassai István úr észére ügyintéző: dr. Damó Ágnes tárgy: Tájékoztatás a fővárosi közterületek elnevezése tárgyában tett javaslatokról Tisztelt Kassai István Úr! Megköszönöm a fővárosi közterület-elnevezésekhez kapcsolódóan ismertette velünk véleményét és javaslatait. Az Ön által felvetett elnevezések ügyében az alábbi tájékoztatást adom. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § k) pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik a személynevet viselő közterületek elnevezése, a közterület nevében személynév meghatározása, valamint az ilyen közterületek nevének megváltoztatása. Közterületek elnevezését bárki kezdeményezheti a kerületi vagy a fővárosi önkormányzatnál. Az elmúlt időszakban a lakosság részéről számos megkeresés, javaslat, kérelem érkezett egyes fővárosi közterületek elnevezésének megváltoztatására vonatkozóan, melyek nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2011. április hónapban több fővárosi közterület esetében is döntött az elnevezésről, vagy az elnevezés megváltoztatásáról. Levelében megfogalmazott javaslataira — azok sorrendjében — a következő válaszokat adom: 1. A Főpolgármesteri Hivatal földhivatali adatokat tartalmazó nyilvántartása alapján megállapítást nyert, hogy az Ön által Erkel térre elnevezni javasolt — az Operaház előtt megjelölt — közterület a VI. kerületi Andrássy út része, külön helyrajzi számmal nem rendelkezik, így annak elnevezésére nincs lehetőség. 2-3. Az Erkel Ferencről történő elnevezési javaslata kapcsán megjegyzem, hogy a fővárosban 5 közterület viseli jelenleg is a zeneszerző nevét az alábbiak szerint: Erkel Ferenc köz (XVIII. kerület) Erkel Ferenc utca (XVIII. kerület) Erkel Ferenc utca (XX. kerület) Erkel utca (IX. kerület) Erkel utca (XVI. kerület) Erkel Ferenc nevét tehát Budapesten — mint ahogyan Ön is megállapította — számos közterület is viseli, ily módon emlékét a főváros méltó módon őrzi, újabb, róla történő elnevezést nem látunk indokoltnak. 4. A Ferihegyi repülőtérre vezető út nevének megváltoztatása a Ferihegyi repülőtér átnevezését követően valóban időszerűvé vált, azonban — az előbbiekből kiindulva — nem az Erkel Ferencről történő elnevezésben gondolkodunk. 5. Bartók Béla zeneszerzőről történő elnevezésekre vonatkozó javaslatait illetően tájékoztatom, hogy jelenleg a fővárosban 6 közterület viseli Bartók Béla nevét az alábbiak szerint: Bartók Béla utca (XIX. kerület) Bartók Béla utca (XVII. kerület) Bartók Béla utca (XVIII. kerület) Bartók Béla utca (XV. kerület) Bartók Béla út (XXII. kerület) - Bartók Béla út (Xl. kerület) A Bartók Béláról elnevezett közterületek átnevezését (az elnevezések „megszüntetését") nem tartjuk szükségesnek, erre irányuló kezdeményezés egyébként az érintett kerületi önkormányzatok részéről sem érkezett. Megítélésünk szerint egy jelentős magyar (vagy külföldi) személyiség (legyen akár politikus, sportoló, művész, stb.) emlékének méltó módon való megőrzését jelenti a róla történő közterület-elnevezés. Az emlék megőrzésének „méltósága” nem függhet az elnevezett közterület hosszától, nagyságától és az ilyen jellegű indok nem szolgálhat alapul az elnevezés megváltoztatására sem. 6. Az Oktogon nevének megváltoztatását szintén nem tervezzük, mivel az olyan jelentős közterületi és tájékozódási csomópont, amelyek átnevezése a lakosság igen széles körét érintené, és amelyre vonatkozóan az érintett kerületi önkormányzat részéről sem érkezett javaslat. Az Oktogon tér egyébként 1990-ben kapta vissza az 1950. előtti elnevezését. 7. Kodály Zoltán zeneszerző nevét méltóképpen őrzi a Kodály körönd, Budapest egyik legszebb ilyen jellegű közterülete. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. rendelet (3) bekezdése kimondja, hogy a személyről történő elnevezés esetében az utcanév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel. Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik. A jogszabály ezen rendelkezése lehetőséget biztosít arra, hogy egy olyan jeles magyar személyiség esetében mint, amilyen Kodály Zoltán is volt, a közterület elnevezésénél elegendő csupán a vezetéknevet használni, hiszen a lakosság széles körében így (is) ismert és nem téveszthető össze egy másik személlyel. Kérem tájékoztatásom elfogadását. Budapest, 2011, május 25. Tisztelettel: Brutóczky László főosztályvezető
294 musicus2 2011-12-08 10:26:08 [Válasz erre: 284 musicus2 2011-06-15 13:58:16]
Az Erkel kórusműveket bemutató CD sikere. "Az International Classical Music Awards (ICMA) klasszikus zenei díjra jelölt Erkel Ferenc kórusművei című CD a kórus kategória legjobb tíz lemeze közé került, így továbbra is versenyben van az elismerésért. „Úgy vélem, ennél magasabbra már nem fog jutni a CD, de így is siker, mert az Erkel-ügynek nemzetközi téren is igen jót tesz” – mondta Hollós Máté, az év elején megjelent lemezt gondozó Hungaroton ügyvezetője december 1-jén, csütörtökön az MTI-nek. Erkel CDA felvételen a pécsi Bartók Béla Férfikart és Egyetemi Nőikart Lakner Tamás, a Musica Nostra Nőikart és a MÁV Szimfonikus Zenekart az Erkel-leszármazott Somogyváry Ákos vezényli, és ugyancsak ő dirigálja az István király című opera zongorakísérettel elhangzó részleteit. Az ICMA korábban a cannes-i nemzetközi audio- és filmvásárhoz, a Midemhez kötődött, ma már azonban önálló. Hamarosan tizennégy különböző kategóriában nevezik meg az év felvételét a régizenei CD-ktől kezdve az opera-DVD-kig. A Lakner Tamás által vezetett pécsi Bartók Béla Férfikar háromnegyed lemeznyi kórusművet válogatott ki felvételre. Hollós Máté hozzátette: a CD-knél szokásos egyórás terjedelem eléréséhez kapóra jött a kiadónak, hogy a 2010 nyarán Komáromban bemutatott István király című Erkel-operából az előadásra szervezett vegyeskar felénekelne részleteket. A lemezen szereplő valamennyi kórusmű hátterében történeti érdekesség áll. Az első darab a Himnusz a cappella változata, de az Erkel érdeklődésének homlokterébe került műfaj két további példája, a zeneszerző két Magyar király-himnusza is hallható rajta. A felvételt záró szám, a Magyar Cantate tavaly novemberben hangzott el először az 1867-es bemutató óta. Csaknem 150 évig azért nem szólalt meg a II. Ferenc József magyar királlyá koronázására komponált alkotás, mert a kották hiányoztak. (MTI"
Az Erkel kórusműveket bemutató CD sikere. "Az International Classical Music Awards (ICMA) klasszikus zenei díjra jelölt Erkel Ferenc kórusművei című CD a kórus kategória legjobb tíz lemeze közé került, így továbbra is versenyben van az elismerésért. „Úgy vélem, ennél magasabbra már nem fog jutni a CD, de így is siker, mert az Erkel-ügynek nemzetközi téren is igen jót tesz” – mondta Hollós Máté, az év elején megjelent lemezt gondozó Hungaroton ügyvezetője december 1-jén, csütörtökön az MTI-nek. Erkel CDA felvételen a pécsi Bartók Béla Férfikart és Egyetemi Nőikart Lakner Tamás, a Musica Nostra Nőikart és a MÁV Szimfonikus Zenekart az Erkel-leszármazott Somogyváry Ákos vezényli, és ugyancsak ő dirigálja az István király című opera zongorakísérettel elhangzó részleteit. Az ICMA korábban a cannes-i nemzetközi audio- és filmvásárhoz, a Midemhez kötődött, ma már azonban önálló. Hamarosan tizennégy különböző kategóriában nevezik meg az év felvételét a régizenei CD-ktől kezdve az opera-DVD-kig. A Lakner Tamás által vezetett pécsi Bartók Béla Férfikar háromnegyed lemeznyi kórusművet válogatott ki felvételre. Hollós Máté hozzátette: a CD-knél szokásos egyórás terjedelem eléréséhez kapóra jött a kiadónak, hogy a 2010 nyarán Komáromban bemutatott István király című Erkel-operából az előadásra szervezett vegyeskar felénekelne részleteket. A lemezen szereplő valamennyi kórusmű hátterében történeti érdekesség áll. Az első darab a Himnusz a cappella változata, de az Erkel érdeklődésének homlokterébe került műfaj két további példája, a zeneszerző két Magyar király-himnusza is hallható rajta. A felvételt záró szám, a Magyar Cantate tavaly novemberben hangzott el először az 1867-es bemutató óta. Csaknem 150 évig azért nem szólalt meg a II. Ferenc József magyar királlyá koronázására komponált alkotás, mert a kották hiányoztak. (MTI"
293 jukiguni 2011-09-06 08:08:32
Erkelről beszél Héja Domonkos is, azonban nem a róla elnevezett színházról, hanem magáról a szerzőről: művészi programjának két sarokköveként említi Erkel Ferenc és Richard Strauss operáinak műsorra tűzését. (...) Az Erkel-művek felújítás-sorozatát illetően pedig csak annyit mondhatunk: várakozással tekintünk a konkrét tervek elé. A rendre alulértékelt szerző megbecsülésében fordulatot jelenthetne, ha egy igazgató-előadóművész nem csak szavakban, de tettekkel is kiállna mellette – Héja Bánk bán-vezénylésének színvonala talán már az elsőnek tekinthető e tettek sorában." /Operavilág/ Hátha Héja főzeneigazgatóként visszahozná a repertoárba a Hunyadit, esetleg egy Brankovicsot vagy Dózsát (bár a Dózsa talán a legproblematikusabb Erkel opera) is színpadra állíttatna, a készülő félben lévő kritikai kiadások alapján (úgy tudom a Sarolta, a Brankovics és a Dózsa kiadás előkészületei is már előre haladott állapotban vannak), akkor minden tiszteletem az övé lenne. De az István királyt is elő lehetne venni. Sőt, most hallgattam meg kétszer egymás után a Névtelen hősök rádió felvételét és ez is egy igazán jó kis szórakoztató darab lenne.
Erkelről beszél Héja Domonkos is, azonban nem a róla elnevezett színházról, hanem magáról a szerzőről: művészi programjának két sarokköveként említi Erkel Ferenc és Richard Strauss operáinak műsorra tűzését. (...) Az Erkel-művek felújítás-sorozatát illetően pedig csak annyit mondhatunk: várakozással tekintünk a konkrét tervek elé. A rendre alulértékelt szerző megbecsülésében fordulatot jelenthetne, ha egy igazgató-előadóművész nem csak szavakban, de tettekkel is kiállna mellette – Héja Bánk bán-vezénylésének színvonala talán már az elsőnek tekinthető e tettek sorában." /Operavilág/ Hátha Héja főzeneigazgatóként visszahozná a repertoárba a Hunyadit, esetleg egy Brankovicsot vagy Dózsát (bár a Dózsa talán a legproblematikusabb Erkel opera) is színpadra állíttatna, a készülő félben lévő kritikai kiadások alapján (úgy tudom a Sarolta, a Brankovics és a Dózsa kiadás előkészületei is már előre haladott állapotban vannak), akkor minden tiszteletem az övé lenne. De az István királyt is elő lehetne venni. Sőt, most hallgattam meg kétszer egymás után a Névtelen hősök rádió felvételét és ez is egy igazán jó kis szórakoztató darab lenne.
292 macskás 2011-07-18 21:08:46 [Válasz erre: 290 jukiguni 2011-07-18 14:46:47]
:) Ez nehéz szülés volt:)))
:) Ez nehéz szülés volt:)))
291 Heiner Lajos 2011-07-18 15:38:10 [Válasz erre: 290 jukiguni 2011-07-18 14:46:47]
Igen, egesz pontosan az Arktisz es Antarktisz kozott.
Igen, egesz pontosan az Arktisz es Antarktisz kozott.
290 jukiguni 2011-07-18 14:46:47 [Válasz erre: 289 jukiguni 2011-07-18 14:46:04]
Nagy-Britannia, azon belül Anglia.
Nagy-Britannia, azon belül Anglia.
289 jukiguni 2011-07-18 14:46:04 [Válasz erre: 288 jukiguni 2011-07-18 14:45:09]
Vagyis nem Wales, csak Nagy-Britannia. Írok össze-vissza hülyeségeket.
Vagyis nem Wales, csak Nagy-Britannia. Írok össze-vissza hülyeségeket.
288 jukiguni 2011-07-18 14:45:09 [Válasz erre: 287 pizzicato 2011-07-18 14:33:52]
Jaj, bocsánat! Nem tudom miért írtam Németországot. Javítom: Wales, Nagy-Britannia.
Jaj, bocsánat! Nem tudom miért írtam Németországot. Javítom: Wales, Nagy-Britannia.
287 pizzicato 2011-07-18 14:33:52 [Válasz erre: 286 jukiguni 2011-07-18 14:30:25]
Ez mitől Németország?
Ez mitől Németország?
286 jukiguni 2011-07-18 14:30:25 [Válasz erre: 285 jukiguni 2011-07-18 14:29:16]
De úgy látom csak pár előadás volt.
De úgy látom csak pár előadás volt.
285 jukiguni 2011-07-18 14:29:16
[url]http://www.dorsetopera.com/08/2003.shtml;Nem is tudtam, hogy a Hunyadit is játszották nem rég Németországban![/url]
[url]http://www.dorsetopera.com/08/2003.shtml;Nem is tudtam, hogy a Hunyadit is játszották nem rég Németországban![/url]
284 musicus2 2011-06-15 13:58:16
[url]http://www.hungaroton.hu/en/node/4987?destination=genres%2F61%3Fpage%3D20;Ferenc Erkel Choral Works[/url] Mivel a produkcióban részt vettem, az előadásról nem írhatok recenziót. A műsorösszeállításról viszont igen, és ezt meg is fogom tenni. Örvendetes, hogy az elszabotált Erkel évben a Hungaroton meg tudott jelentetni egy új felvételeket tartalmazó CD-t a támogatások elviselhetetlen szűkössége ellenében is.
[url]http://www.hungaroton.hu/en/node/4987?destination=genres%2F61%3Fpage%3D20;Ferenc Erkel Choral Works[/url] Mivel a produkcióban részt vettem, az előadásról nem írhatok recenziót. A műsorösszeállításról viszont igen, és ezt meg is fogom tenni. Örvendetes, hogy az elszabotált Erkel évben a Hungaroton meg tudott jelentetni egy új felvételeket tartalmazó CD-t a támogatások elviselhetetlen szűkössége ellenében is.
283 musicus2 2011-06-09 20:34:26 [Válasz erre: 282 musicus2 2011-06-09 20:33:16]
Az alábbi írás gyorsan és hirtelen készült, alaposabb adatgyűjtésre nem volt módom.
Az alábbi írás gyorsan és hirtelen készült, alaposabb adatgyűjtésre nem volt módom.
282 musicus2 2011-06-09 20:33:16
A média és a művészvilág egy emberként hörkent fel a tegnapi hírre, amely a NEFMI honlapján is olvasható, imígyen: Új hangzásban a Himnusz és a Szózat 2011. június 8. 16:35 Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter levélben fordult a magyarországi közoktatási intézményekhez 2011. június 7-én, annak érdekében, hogy a Himnusz és a Szózat diákok által szívesebben fogadott, könnyebben énekelhető változatát eljuttassa még az évzáró ünnepélyek előtt az iskolákba. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett, elektronikusan letölthető alkotások a Magyar Honvédség Központi Zenekara, valamint a Honvéd Férfikar előadásában hangzanak fel. Réthelyi Miklós bízik benne, hogy a magyarság összetartozását hirdető, jelképes erejű zeneművek most elérhetővé tett változatai népszerűek lesznek, az együtténekléssel pedig emelik majd az oktatási intézmények ünnepi pillanatainak fényét. (kormany.hu) A médiában viszont már ilyesmik jelentek meg, és az alábbi hír még a barátságosabb tálalások egyike: Könnyített Himnuszt énekelhetnek a diákok Az X-Faktor győztese énekli a Parlamentben (…) Mélyebb és lassabb a magyar Himnusz új változata. A nemzeti erőforrás miniszter levelet írt minden iskolába, amiben azt javasolja: az évzárókon már ezt énekeljék, mert könnyebb a gyerekeknek – a dal az oktatási hivatal internetes oldaláról letölthető. A mélyebb változat nem ismeretlen, már korábban is előfordult, hogy ezt adták elő. Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás miniszter azt szeretné, ha már a Himnusz új, könnyebben énekelhető változatát adnák elő a ballagáson az ország minden iskolájában. „Úgy gondoljuk, hogy az évzárón már ezt a verziót fogjuk meghallgatni” – mondta Kucseráné Szabó Mária, az Erzsébethelyi Általános iskola igazgatója. Az új verzió tempója lassabb, és mélyebb hangnemben is van. Ez Szegeden már nem újdonság. „Mivel eredetileg is lejjebb vettem, ez számunkra nem jelent újdonságot” – mondta Falusek Emese, a Ságvári Endre Gyakorló Iskola énektanára.A miniszter zenekari feldolgozást küldött, amit le is játszhatnak az ünnepségeken. „Eddig zongorakísérettel énekeltük, most lesz egy zenekari változat” – mondta Tolnainé Demeter Csilla, a nagykanizsai Kőrösy Csoma Általános Iskola énektanára. Már eddig sem volt szokatlan, hogy másik hangnemben adták elő a Himnuszt. A Réthelyi Miklós által javasolt változat is ismert a szakértők előtt. „A tavaly ősszel Gyulán felavatott Erkel-szobor talapzatára ugyancsak ebben a hangnemben d-ről kezdve vésték fel a Himnusz kezdetét, váltott is ki némi vitát ott” – mondta Halász István, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese. Az országgyűlési képviselőknek is fel kell készülniük a Himnuszból. Már az Országgyűlés előtt van az a fideszes javaslat, amely szerint minden hét első napján a Himnusszal kezdődjön az ülés. Arra azonban nem tér ki a beadvány, hogy az eredeti, vagy az új verziót kell elénekelniük a képviselőknek. Íme a link, ahonnan az előadások letölthetők: [url]http://www.oh.gov.hu/letoltesek/letoltes;Himnusz, Szózat[/url] Egy hír, amely a Himnusz és a Szózat diákok által szívesebben fogadott, könnyebben énekelhető változatáról szól, joggal kelt gyanakvást a mai világban. Valójában a helyzet a következő. Ez a Himnusz előadás zeneileg gyakorlatilag azonos a ma leggyakrabban énekelt változattal, tehát amit B-dúrban, mélyebb fekvésben éneklünk. A kórus férfikar, ezt maga Erkel is megírta így, de kíséret nélkül, és magas fekvésben, azaz Esz-dúrban. A hangszerelés viszont más, mint amit megszoktunk, fúvószenekarra készült, általam ismeretlen, illetve a honlapon meg nem nevezett szerző hangszerelésében, aki a Dohnányi-féle dob-tremolókkal dúsított átdolgozást vette mintaképül, amelyben az eredeti 1844-es Erkel darabhoz képest elmarad a negyedik sor ismétlése. Nem értem, hogy miért, milyen tanácsadás alapján választotta ki éppen ezt a verziót a minisztérium. Nem szebb, és nem jobb a közkézen forgó, ugyanebben a hangnemben rögzített hangfelvételeknél, sőt! Az előadói gárda természetesen kiváló, a tőle megszokott színvonalú előadást hallhatjuk itt is. A Himnusz letölthető zenekari változata nekem kimondottan antipatikus a szimfonikus zenekari hangszereléshez képest. Közének kíséretére alkalmas zenekari Himnusz felvétel B-dúrban, tehát mélyebb fekvésben is létezik és megvásárolható, szerintem szebb, mint a letölthető zene. A Szózatról nem tudok ilyen mélységben nyilatkozni, mert a mű változatait kevésbé ismerem, de így is meg merem kockáztatni, hogy a már elég régóta használatos transzpozíción és az általam egyelőre nem ismert eredetű fúvószenekari hangszerelésen kívül nincs különösebb változás-változtatás. Mióta az eszemet tudom, több helyen olvastam és hallotta arról, hogy szükséges lenne a Himnuszt és a Szózatot mélyebb hangfekvésben játszani-énekelni. A szerzők ezeket a műveket négyszólamú kórusra írták, ahol a legfelső szólam, tehát a szoprán, vagy a magas tenor énekli a dallamot. Egy kórus-énekestől elvárható, hogy magas á-t énekeljen, de az átlagembertől aligha. Suttogták, hogy a létező szocializmusban éppen azért tették fel az ünnepélyeken a vegyeskar által énekelt felvételeket a lemezjátszóra, hogy a köznép leszokjon arról, hogy a Himnuszt énekelje. Hallgasson csak. Most ez a helyzet hivatalosan, sőt hatóságilag is megváltozik, nemzeti imáink mindenütt mindenki számára énekelhető fekvésben hangzanak majd el. A katolikus népénekek között ott van a Himnusz is, már nagyon régóta abban a mély fekvésben, amit a NEFMI most javasol. Felháborodni tehát nem szükséges, legfeljebb értetlenkedni a Minisztérium kommunikációs stratégiáján és döntési mechanizmusainak furcsaságain.
A média és a művészvilág egy emberként hörkent fel a tegnapi hírre, amely a NEFMI honlapján is olvasható, imígyen: Új hangzásban a Himnusz és a Szózat 2011. június 8. 16:35 Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter levélben fordult a magyarországi közoktatási intézményekhez 2011. június 7-én, annak érdekében, hogy a Himnusz és a Szózat diákok által szívesebben fogadott, könnyebben énekelhető változatát eljuttassa még az évzáró ünnepélyek előtt az iskolákba. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett, elektronikusan letölthető alkotások a Magyar Honvédség Központi Zenekara, valamint a Honvéd Férfikar előadásában hangzanak fel. Réthelyi Miklós bízik benne, hogy a magyarság összetartozását hirdető, jelképes erejű zeneművek most elérhetővé tett változatai népszerűek lesznek, az együtténekléssel pedig emelik majd az oktatási intézmények ünnepi pillanatainak fényét. (kormany.hu) A médiában viszont már ilyesmik jelentek meg, és az alábbi hír még a barátságosabb tálalások egyike: Könnyített Himnuszt énekelhetnek a diákok Az X-Faktor győztese énekli a Parlamentben (…) Mélyebb és lassabb a magyar Himnusz új változata. A nemzeti erőforrás miniszter levelet írt minden iskolába, amiben azt javasolja: az évzárókon már ezt énekeljék, mert könnyebb a gyerekeknek – a dal az oktatási hivatal internetes oldaláról letölthető. A mélyebb változat nem ismeretlen, már korábban is előfordult, hogy ezt adták elő. Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás miniszter azt szeretné, ha már a Himnusz új, könnyebben énekelhető változatát adnák elő a ballagáson az ország minden iskolájában. „Úgy gondoljuk, hogy az évzárón már ezt a verziót fogjuk meghallgatni” – mondta Kucseráné Szabó Mária, az Erzsébethelyi Általános iskola igazgatója. Az új verzió tempója lassabb, és mélyebb hangnemben is van. Ez Szegeden már nem újdonság. „Mivel eredetileg is lejjebb vettem, ez számunkra nem jelent újdonságot” – mondta Falusek Emese, a Ságvári Endre Gyakorló Iskola énektanára.A miniszter zenekari feldolgozást küldött, amit le is játszhatnak az ünnepségeken. „Eddig zongorakísérettel énekeltük, most lesz egy zenekari változat” – mondta Tolnainé Demeter Csilla, a nagykanizsai Kőrösy Csoma Általános Iskola énektanára. Már eddig sem volt szokatlan, hogy másik hangnemben adták elő a Himnuszt. A Réthelyi Miklós által javasolt változat is ismert a szakértők előtt. „A tavaly ősszel Gyulán felavatott Erkel-szobor talapzatára ugyancsak ebben a hangnemben d-ről kezdve vésték fel a Himnusz kezdetét, váltott is ki némi vitát ott” – mondta Halász István, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatóhelyettese. Az országgyűlési képviselőknek is fel kell készülniük a Himnuszból. Már az Országgyűlés előtt van az a fideszes javaslat, amely szerint minden hét első napján a Himnusszal kezdődjön az ülés. Arra azonban nem tér ki a beadvány, hogy az eredeti, vagy az új verziót kell elénekelniük a képviselőknek. Íme a link, ahonnan az előadások letölthetők: [url]http://www.oh.gov.hu/letoltesek/letoltes;Himnusz, Szózat[/url] Egy hír, amely a Himnusz és a Szózat diákok által szívesebben fogadott, könnyebben énekelhető változatáról szól, joggal kelt gyanakvást a mai világban. Valójában a helyzet a következő. Ez a Himnusz előadás zeneileg gyakorlatilag azonos a ma leggyakrabban énekelt változattal, tehát amit B-dúrban, mélyebb fekvésben éneklünk. A kórus férfikar, ezt maga Erkel is megírta így, de kíséret nélkül, és magas fekvésben, azaz Esz-dúrban. A hangszerelés viszont más, mint amit megszoktunk, fúvószenekarra készült, általam ismeretlen, illetve a honlapon meg nem nevezett szerző hangszerelésében, aki a Dohnányi-féle dob-tremolókkal dúsított átdolgozást vette mintaképül, amelyben az eredeti 1844-es Erkel darabhoz képest elmarad a negyedik sor ismétlése. Nem értem, hogy miért, milyen tanácsadás alapján választotta ki éppen ezt a verziót a minisztérium. Nem szebb, és nem jobb a közkézen forgó, ugyanebben a hangnemben rögzített hangfelvételeknél, sőt! Az előadói gárda természetesen kiváló, a tőle megszokott színvonalú előadást hallhatjuk itt is. A Himnusz letölthető zenekari változata nekem kimondottan antipatikus a szimfonikus zenekari hangszereléshez képest. Közének kíséretére alkalmas zenekari Himnusz felvétel B-dúrban, tehát mélyebb fekvésben is létezik és megvásárolható, szerintem szebb, mint a letölthető zene. A Szózatról nem tudok ilyen mélységben nyilatkozni, mert a mű változatait kevésbé ismerem, de így is meg merem kockáztatni, hogy a már elég régóta használatos transzpozíción és az általam egyelőre nem ismert eredetű fúvószenekari hangszerelésen kívül nincs különösebb változás-változtatás. Mióta az eszemet tudom, több helyen olvastam és hallotta arról, hogy szükséges lenne a Himnuszt és a Szózatot mélyebb hangfekvésben játszani-énekelni. A szerzők ezeket a műveket négyszólamú kórusra írták, ahol a legfelső szólam, tehát a szoprán, vagy a magas tenor énekli a dallamot. Egy kórus-énekestől elvárható, hogy magas á-t énekeljen, de az átlagembertől aligha. Suttogták, hogy a létező szocializmusban éppen azért tették fel az ünnepélyeken a vegyeskar által énekelt felvételeket a lemezjátszóra, hogy a köznép leszokjon arról, hogy a Himnuszt énekelje. Hallgasson csak. Most ez a helyzet hivatalosan, sőt hatóságilag is megváltozik, nemzeti imáink mindenütt mindenki számára énekelhető fekvésben hangzanak majd el. A katolikus népénekek között ott van a Himnusz is, már nagyon régóta abban a mély fekvésben, amit a NEFMI most javasol. Felháborodni tehát nem szükséges, legfeljebb értetlenkedni a Minisztérium kommunikációs stratégiáján és döntési mechanizmusainak furcsaságain.
281 musicus2 2011-06-01 15:12:51
Közreadom az alábbi szöveget, hogy ne ismétlődhessen meg az 1992-es szégyen. A válaszokat majd később közlöm. Budapest 2011. április 18. Kassai István 1124 Bp., Apor Vilmos tér 24. Fővárosi Közgyűlés Igazgatási és Hatósági Főosztály 1840 Budapest, Városház u. 9-11. Tárgy: Méltó köztér elnevezése Erkel Ferencről Tisztelt Közgyűlés! Az Erkel Ferenc Társaság 1992. március 14-i közgyűlési határozata alapján beadvánnyal fordultunk a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztályának vezetőjéhez, amelyben javasoltuk, hogy Erkel Ferenc halálának 100. évfordulóján, azaz 1993 június 15-én, a Fővárosi Közgyűlés nevezze el Erkel Ferenc térnek az Operaház előtti teret (az Andrássy útnak a Dalszínház utca és Hajós utca által határolt részét, ld. a II. melléklet végét). A javaslathoz mellékeltük az Operaház akkori igazgatójának támogató levelét. A megemlékezésnek ez a formája akkor nem valósulhatott meg. Most újra benyújtjuk egykori tervezetünket. Erkel Ferenc születésének tavalyi 200. évfordulós ünnepségei jószerével áldozatul estek a gazdasági válságnak. Amíg Liszt Ferencről születésének 200. évfordulójára Magyarország legjelentősebb repülőterét nevezték el, Budapesten máig sem viseli méltó köztér Erkel nevét (ld. a II. mellékletet). Javasoljuk továbbá, hogy Bartók Béla születésének 130. évfordulójára tekintettel (1881 – 1945) Fővárosi Közgyűlés változtassa meg az Oktogon tér nevét Bartók Béla oktogonra, így az Andrássy úton legnagyobb zeneszerzőinkről elnevezett terek sorakoznának, a Lánchídtól a Városliget felé születésük sorrendjében. Erkel Ferenc (1810), Liszt Ferenc (1811), Bartók Béla (1881) és Kodály Zoltán (1882). (Ld. III. melléklet). Amennyiben a Közgyűlés valamilyen okból nem találná alkalmasnak a javasolt közteret, úgy indítványozzuk a Köztársaság tér belátás szerinti átnevezését Erkel Ferenc térré, ahol az idén száz éve átadott Erkel Színház épülete áll. Ha ez sem lehetséges, úgy egyéb jelentős köztér átnevezését indítványozzuk, ilyen lehet pl. az Egérút, avagy a Ferihegyi repülőtérre vezető út, esetleg a BAH csomópont (Gesztenyés kert). Javasoljuk továbbá, hogy a Fővárosi Közgyűlés – belátás szerint – nevezze át az Erkel Ferenc és Bartók Béla nevét viselő, ám személyükhöz helytörténetileg nem kötődő túl rövid utcákat, szám szerint hatot. Valamint javasoljuk, hogy mivel Kodály Zoltán teljes nevét nem viseli budapesti köztér, a közgyűlés belátás szerint rója le a tanácsrendszernek ezt az adósságát is. A Liszt – Erkel – Mahler évfordulós ünnepségsorozatba (Felemelő Századok) ezek az intézkedések, mint reprezentatív események, jól beleilleszthetők lennének. Kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy indítványunkat tűzte napirendjére. Az Erkel Ferenc Társaság elnöksége nevében tisztelettel Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Az Erkel Ferenc Társaság elnökségi tagja Mellékletek: I. Erkel Ferenc és az Operaház II. Budapest Főváros Erkelről elnevezett közterei III. A legnagyobb magyar zeneszerzők emlékterei az Andrássy úton IV. Helytörténet V. Költségek, publicity I. ERKEL FERENC ÉS AZ OPERAHÁZ. Erkel Ferenc (1810-1893) a múlt század magyar zeneéletének legnagyobb érdemű és hatású személyisége volt. Alkotó és szervező munkája Budapesthez kapcsolta, így tiszteletünk kifejezése, kultuszának ápolása és ébren tartása évfordulóktól függetlenül is kötelességünk. Liszt mellett a múlt század legnagyobb magyar zongoraművésze volt. Korának legkiválóbb magyar karmestere volt. Mint zeneszerző, megírja Himnuszunkat, kilenc operájával megteremti és világszínvonalra emeli a magyar dalművet. 1838-1874 között közel negyven évig a Nemzeti Színház operatársulatának első karmestere, zeneigazgatója; 1874 után főzeneigazgatója. Szívós és módszeres nevelőmunkával megalapozza a magyar operajátszás kultúráját. 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot, mely zenekarnak első vezető karnagya. Ez az első állandó koncertzenekar Pesten, jogutódja ma is működik (Filharmóniai Társaság). Az 1868-ban megalakult Országos Daláregyesület (jogutódja a KÓTA) létrehozásáért sokat fáradozott. A több tízezres taglétszámú dalos társadalom Erkelt az egyesület megalakulásakor országos karnaggyá, majd 1880-ban tiszteletbeli karnaggyá választotta. 1875-ben Liszttel együtt megalapították a Zeneakadémiát, amelynek Liszt az elnöke. Erkel igazgató, és a felsőbb zongora osztályok tanára, a munka zöme őrá hárult. Liszt hosszú külföldi tartózkodásai idején Erkelre bízta növendékeit. Kevésbé ismert, de dokumentálható, hogy Erkel minden befolyását és tekintélyét latba vetve megakadályozta, hogy a Nemzeti Színház operatársulatát – az Operaház építését elhalasztva — „ideiglenes" épületben helyezzék el. Abban a Gyapjú utcai Német Színházban, amely néhány év múlva le is égett. Minthogy Erkelen kívül az operatársulatnak abban az időben más, akár megközelítően befolyásos képviselője nem volt, bátran állíthatjuk, hogy ha nem lett volna Erkelünk, ma nincs Ybl Miklós által tervezett gyönyörű Operaháza a Fővárosnak – mint ahogy Nemzeti Színháza nem is lett, még a XX. században sem! Nem véletlen tehát, hogy az Operaház megnyitása után Erkelt főzeneigazgatói ranggal tüntették ki, és – ami példa nélkül áll – már életében elhelyezték szobrát az Operaház homlokzatán. II. BUDAPEST FŐVÁROS ERKEL FERENCRŐL ELNEVEZETT KÖZTEREI. Az alább felsorolt köztereket az 1950 előtt független Újpesti, Rákospalotai stb. községek, városok nevezték el Erkel Ferencről, tisztelegve szelleme előtt. A Nagybudapesthez csatolás után annyi történt „mindössze”, hogy ezek közül az utcák közül kettőt sürgősen átneveztek. A régi Budapest is elkeresztelt egy utcát Erkelről, a Ferencvárosban; a Millenium lázában gyorsan épülő főváros egyik vadonatúj utcáját. Ez az utca a Nagycsarnok közelsége miatt a szlömösödő városrész különösen kétes utcája lett, csak az utóbbi évtizedekben válik vonzó környékké. XVIII. kerület (Pestszentlőrinc): Erkel Ferenc köz. A lajosmizsei MÁV vonal „Kispest” állomásánál kezdődő köz, a Liszt Ferenc u. és a Hengersor u. között. A térképen: ,,E. F. k.” IV. kerület (Újpest): Mező utca, majd Erkel utca, majd Lahner György utca, ma Erkel Gyula utca. Újpest azt a Mező utcát nevezte el Erkelről, ahol Erkel Gyula, Erkel Ferenc legidősebb fia 1891-ben megalapította a város első zeneiskoláját. Ezért a IV. kerület önkormányzata 1991-ben visszaállította az utcanevet, most már Erkel Gyula utcaként. IX. kerület (Ferencváros): Erkel utca, ld. feljebb. XI. kerület (Kelenvölgy): Erkel utca. Megszűnt. Átkeresztelték Zebegény utcára, ma is ezt a nevet viseli. XVI. kerület (Mátyásföldi): Erkel utca. A Vak Bottyán és a Corvin u. közötti rövid utca, a Centenáriumi lakótelep szélén levő Margit utcával párhuzamos első út. Oly rövid, hogy a térképen csak az „E. u.” rövidítés fér el. XVIII. kerület (Pestszentlőrinc): Erkel Ferenc utca. A lajosmizsei MÁV vonal „Kispest” állomásánál kezdődő utca, a Liszt Ferenc u. és a Hengersor u. között. A térképen „Erkel F. u.”. A műholdfelvétel szerint ez egy nem létező utca. XX. kerület (Pestszenterzsébet, Szabótelep): Erkel Ferenc utca. Igen rövid köz a Katona József u. és az Atléta u. közt. A térképen: „E. F. u.” XV. kerület (Rákospalota): Erkel Ferenc tér. Megszűnt. Átkeresztelték Vácduka térré, ma is ezt a nevet viseli. Erkel Ferencről Budapesten azóta sincs tér elnevezve. Budapesten a múltban sem volt, és jelenleg sincs méltó köztér Erkelről elnevezve. Gondolkodóba eshetünk, ha a ferencvárosi Erkel utcát elhelyezkedésében és méretében összehasonlítjuk azokkal a közterekkel, amiket Liszt Ferencről, Kodály Zoltánról és Bartók Béláról, neveztek el. Az előzőek megkapták – méltán! – a Főváros legszebb tereit, míg az utóbbiról – úgyszintén méltán! – sugárutat neveztek el. Az évforduló alkalmat nyújtana arra hogy a Főváros rendezze ilyen természetű adósságát. Az általunk javasolt térnél az Andrássy út (a ma már mindenki által megtekinthető műholdfelvételek szerint) észrevehetően kiöblösödik. A téren két, a környezettől építészetileg és funkcióban egyaránt elkülönülő épület van: a Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) és a Magyar Táncművészeti Főiskola egykori épülete (Andrássy út 25). A térre hat utca torkollik, azaz három utca szeli át, ill. határolja. Így a terület eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket egy térrel szemben támasztani lehet. Nincs tér a Fővárosban, amely méltóbban és alaposabb okkal viselhetné Erkel Ferenc nevét, mint az a tér, ahol az Operaház található. Az Operaház, amelynek létrehozatalát Erkelnek köszönheti a Főváros. Az évforduló alkalmat nyújtana arra hogy a Főváros rendezze adósságát. A Köztársaság tér valaha vásártér volt, amíg át nem nevezték Tisza Kálmán térnek. Mai elnevezését a rövid életű II. köztársaságról (1946-49) kapta. Az Erkel Színház 1911-ben (száz éve) épült, mint Népopera. Nyitóelőadása Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója volt. Az épület Városi Színház, később a Magyar Művelődés Háza néven működött. 1951-ben az operaházhoz csatolták, 1953-ban nevezték el Erkel Ferencről. 2007-ben bezárták, felújítása napirenden van. A színházavatás 100. évfordulója indokolja a tér nevének megváltoztatását. III. A LEGNAGYOBB MAGYAR ZENESZERZŐK EMLÉKTEREI AZ ANDRÁSSY ÚTON. Utcaelnevezések esetében a Főváros – többek közt – az alábbi elvek szerint dönt: • Egy személyről csak egy köztér legyen elnevezve, az átfedéseket meg kell szüntetni, vagy számukat csökkenteni kell. • Új utcák elnevezésénél, vagy régiek átkeresztelésénél a névbokrok létrehozását részesíti előnyben. A fentiekre tekintettel a következőket javasoljuk: Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója (1810.11.07.) tiszteletére (legkésőbb 2011. november 6-ig) 1. Operaház előtti teret (az Andrássy útnak a Dalszínház utca és Hajós utca által határolt részét) Erkel térnek javasoljuk elnevezni. Az Andrássy út átszámozását elkerülendő javaslom, hogy az Erkel Ferenc tér utáni két ház kapjon kettős számot: az Andrássy út 24 kaphatná a 22-24, az Andrássy út 27 pedig a 25-27 számot. 2. A ferencvárosi Erkel utcát – mint történelmivé vált elnevezést – meg kell tartani, bár sem az utcának, sem a városrésznek nem volt semmiféle kapcsolata Erkellel. Ez az utca az Erkel család emlékezetét szolgálhatja, hisz volt köztük postafőtanácsos, bankigazgató, iskolaalapító, anyakönyvvezető, színházépítő, sikeres operettszerző, tisztifőorvos, Európa hírű karmester is. 3. A XVI, XVIII és a XX. kerületben levő Erkel utcaneveket belátás szerint meg lehet szüntetni. Ez a négy utca ugyanis nem Erkel Ferencre emlékeztet, inkább a tanácsrendszerre, amely a meglévő hét, csatolt községben lévő Erkel utcából éppen a legjelentéktelenebbeket hagyta meg Himnuszunk zeneszerzőjének nevén. 4. Belátás szerint elnevezhető Erkel Ferencről egy jelentősebb út valamelyik kerületben, olyat, mint például az Egér út néven nyilvántartott út, vagy akár a Ferihegyi repülőtérre vezető út. Az így létrejött három köztér sokkalta méltóbban őrizné Erkel Ferenc emlékét, mint a jelenlegi öt. A nevük pedig semmiféle keveredésre nem ad lehetőséget: Erkel utca, Erkel Ferenc út, Erkel Ferenc tér. 5. Bartók Béla évfordulójának (1881.03.25.) tiszteletére, legkésőbb 2012. március 24-ig a meglévő hat Bartók nevét viselő utca ill. út közül kettőt vagy hármat belátás szerint meg lehet szüntetni. Helytörténeti okok miatt megtartandó a XVII. kerületi, valamint jellegük okán a XI és XXII kerületiek. Rövidsége miatt a XV és XIX kerületit lehetne megszüntetni. 6. Az Oktogon teret – a történelmi elnevezés megtartásával – belátás szerint át lehet nevezni Bartók Béla oktogon, vagy (a Kodály körönd analógiájára) Bartók oktogon névre. Az új – régi+új – elnevezés össze nem téveszthető, és a város életébe éppúgy be fog illeszkedni, ahogy a Körönd-ből átkeresztelt Kodály körönd. 7. Az egyik megszüntetett Bartók Béla utcát – vagy más közteret – Kodály Zoltán út névre át kell keresztelni. Kodály nem tehet arról, hogy a mai Nagybudapest létrejötte után halt meg – nem büntethető azzal, hogy teljes nevét egyetlenegy köztér se viselhesse. Javaslatunk végrehajtása esetén az Andrássy úton legnagyobb zeneszerzőinkről elnevezett terek sorakoznának. Mégpedig – a Lánchídtól a Városliget felé – születésük sorrendjében! (Erkel 1810, Liszt 1811, Bartók 1881, Kodály 1882). Az esetlegesen megszüntetett Erkel és Bartók utcákat XIX-XX. századi zenei életünk érdemes személyiségeiről lehetne elnevezni, olyanokról, akiknek máig sincs utcája Budapesten. IV. HELYTÖRTÉNET Utcaelnevezések esetében a helytörténet döntő szempont lehet. Erkel Ferenc Pest-Budai lakhelyei a következők. • Czigler-ház, Úri utca (Budai Vár); • Elefántos-ház, Magyar utca (Belváros) a Kossuth Lajos u. sarkán állt; • Régi Zeneakadémia (Terézváros), Vörösmarty u. és Andrássy út sarka; • Király u. 84. (Terézváros) Dubez Péter bérháza; • Diana utca 7. (Svábhegy) Placht hegedűkészítő háza. Mind történelmi, védett utcanevek. Erkel Ferenc munkahelyei. • Nemzeti Színház. (a Grassalkovich-telken, az Astoriánál), itt ma Business Center áll. Itt nem lehet Erkelről közteret elnevezni, mert méltatlanná vált a hely. • Zeneakadémia. A régi és az új épületet övező mindegyik utcanév védett (Liszt Ferenc tér, Teréz körút, Király utca), vagy létjogosult (Dohnányi Ernő utca). • Operaház. Az itt levő tér esetében nem kell meglevő, védett névhez hozzányúlni, mert a térnek sosem volt neve. Az Operaház homlokzatán ott áll Erkel Ferenc szobra - éppúgy, mint a Liszt Ferenc téren Liszté, a köröndön Kodályé. Az Andrássy út teljes átszámozása elkerülhető. Ha a részben lakóház Balettintézeti épület privatizációja után valóban szállodát alakítanának ki, úgy ezt is el lehet nevezni Erkelről. A Józsefvárosnak, illetve a Köztársaság térnek helytörténetileg nincsen köze Erkelhez, az átnevezés jogosultságát a téren álló színházépület elnevezése és avatásának centenáriuma adná. V. KÖLTSÉGEK : PUBLICITY Tájékoztatásként néhány adat az Erkel centenárium kapcsán felmerülő költségek nagyságrendjéről. • Egy operaelőadás betanítása és színpadra állítása kb. 80 millió Ft. • Egy CD lemez felvétele (nagyzenekar+kórus+szólisták), legyártása, csomagolása legalább 25 MFt. • Egy Erkel dalmű partitúrájának kottakiadása mintegy 20 MFt. • Egy operagála Erkel műveiből, élvonalbeli szólistákkal legalább 10 MFt. • Ezzel szemben az indítványunk lényegét képező pontokban vázolt valamennyi intézkedés végrehajtásának együttes költsége messze alatta marad egy papírkötésű könyv bekerülési költségének, és mint ilyen, túlzás nélkül nevezhető az évforduló legkevésbé költséges intézkedésének. Felhívom becses figyelmüket arra is, hogy a kis költségvonzat mellett indítványunk végrehajtása szinte aránytalanul nagy publicity lehetőséget hordoz, amely jó szervezéssel (ünnepélyes avatás, koszorúzás, operai díszelőadás, esetleg-TV közvetítés) még növelhető is lenne. Tisztelettel Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Az Erkel Ferenc Társaság elnökségi tagja
Közreadom az alábbi szöveget, hogy ne ismétlődhessen meg az 1992-es szégyen. A válaszokat majd később közlöm. Budapest 2011. április 18. Kassai István 1124 Bp., Apor Vilmos tér 24. Fővárosi Közgyűlés Igazgatási és Hatósági Főosztály 1840 Budapest, Városház u. 9-11. Tárgy: Méltó köztér elnevezése Erkel Ferencről Tisztelt Közgyűlés! Az Erkel Ferenc Társaság 1992. március 14-i közgyűlési határozata alapján beadvánnyal fordultunk a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Igazgatási és Hatósági Ügyosztályának vezetőjéhez, amelyben javasoltuk, hogy Erkel Ferenc halálának 100. évfordulóján, azaz 1993 június 15-én, a Fővárosi Közgyűlés nevezze el Erkel Ferenc térnek az Operaház előtti teret (az Andrássy útnak a Dalszínház utca és Hajós utca által határolt részét, ld. a II. melléklet végét). A javaslathoz mellékeltük az Operaház akkori igazgatójának támogató levelét. A megemlékezésnek ez a formája akkor nem valósulhatott meg. Most újra benyújtjuk egykori tervezetünket. Erkel Ferenc születésének tavalyi 200. évfordulós ünnepségei jószerével áldozatul estek a gazdasági válságnak. Amíg Liszt Ferencről születésének 200. évfordulójára Magyarország legjelentősebb repülőterét nevezték el, Budapesten máig sem viseli méltó köztér Erkel nevét (ld. a II. mellékletet). Javasoljuk továbbá, hogy Bartók Béla születésének 130. évfordulójára tekintettel (1881 – 1945) Fővárosi Közgyűlés változtassa meg az Oktogon tér nevét Bartók Béla oktogonra, így az Andrássy úton legnagyobb zeneszerzőinkről elnevezett terek sorakoznának, a Lánchídtól a Városliget felé születésük sorrendjében. Erkel Ferenc (1810), Liszt Ferenc (1811), Bartók Béla (1881) és Kodály Zoltán (1882). (Ld. III. melléklet). Amennyiben a Közgyűlés valamilyen okból nem találná alkalmasnak a javasolt közteret, úgy indítványozzuk a Köztársaság tér belátás szerinti átnevezését Erkel Ferenc térré, ahol az idén száz éve átadott Erkel Színház épülete áll. Ha ez sem lehetséges, úgy egyéb jelentős köztér átnevezését indítványozzuk, ilyen lehet pl. az Egérút, avagy a Ferihegyi repülőtérre vezető út, esetleg a BAH csomópont (Gesztenyés kert). Javasoljuk továbbá, hogy a Fővárosi Közgyűlés – belátás szerint – nevezze át az Erkel Ferenc és Bartók Béla nevét viselő, ám személyükhöz helytörténetileg nem kötődő túl rövid utcákat, szám szerint hatot. Valamint javasoljuk, hogy mivel Kodály Zoltán teljes nevét nem viseli budapesti köztér, a közgyűlés belátás szerint rója le a tanácsrendszernek ezt az adósságát is. A Liszt – Erkel – Mahler évfordulós ünnepségsorozatba (Felemelő Századok) ezek az intézkedések, mint reprezentatív események, jól beleilleszthetők lennének. Kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy indítványunkat tűzte napirendjére. Az Erkel Ferenc Társaság elnöksége nevében tisztelettel Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Az Erkel Ferenc Társaság elnökségi tagja Mellékletek: I. Erkel Ferenc és az Operaház II. Budapest Főváros Erkelről elnevezett közterei III. A legnagyobb magyar zeneszerzők emlékterei az Andrássy úton IV. Helytörténet V. Költségek, publicity I. ERKEL FERENC ÉS AZ OPERAHÁZ. Erkel Ferenc (1810-1893) a múlt század magyar zeneéletének legnagyobb érdemű és hatású személyisége volt. Alkotó és szervező munkája Budapesthez kapcsolta, így tiszteletünk kifejezése, kultuszának ápolása és ébren tartása évfordulóktól függetlenül is kötelességünk. Liszt mellett a múlt század legnagyobb magyar zongoraművésze volt. Korának legkiválóbb magyar karmestere volt. Mint zeneszerző, megírja Himnuszunkat, kilenc operájával megteremti és világszínvonalra emeli a magyar dalművet. 1838-1874 között közel negyven évig a Nemzeti Színház operatársulatának első karmestere, zeneigazgatója; 1874 után főzeneigazgatója. Szívós és módszeres nevelőmunkával megalapozza a magyar operajátszás kultúráját. 1853-ban megalapította a Filharmóniai Társaságot, mely zenekarnak első vezető karnagya. Ez az első állandó koncertzenekar Pesten, jogutódja ma is működik (Filharmóniai Társaság). Az 1868-ban megalakult Országos Daláregyesület (jogutódja a KÓTA) létrehozásáért sokat fáradozott. A több tízezres taglétszámú dalos társadalom Erkelt az egyesület megalakulásakor országos karnaggyá, majd 1880-ban tiszteletbeli karnaggyá választotta. 1875-ben Liszttel együtt megalapították a Zeneakadémiát, amelynek Liszt az elnöke. Erkel igazgató, és a felsőbb zongora osztályok tanára, a munka zöme őrá hárult. Liszt hosszú külföldi tartózkodásai idején Erkelre bízta növendékeit. Kevésbé ismert, de dokumentálható, hogy Erkel minden befolyását és tekintélyét latba vetve megakadályozta, hogy a Nemzeti Színház operatársulatát – az Operaház építését elhalasztva — „ideiglenes" épületben helyezzék el. Abban a Gyapjú utcai Német Színházban, amely néhány év múlva le is égett. Minthogy Erkelen kívül az operatársulatnak abban az időben más, akár megközelítően befolyásos képviselője nem volt, bátran állíthatjuk, hogy ha nem lett volna Erkelünk, ma nincs Ybl Miklós által tervezett gyönyörű Operaháza a Fővárosnak – mint ahogy Nemzeti Színháza nem is lett, még a XX. században sem! Nem véletlen tehát, hogy az Operaház megnyitása után Erkelt főzeneigazgatói ranggal tüntették ki, és – ami példa nélkül áll – már életében elhelyezték szobrát az Operaház homlokzatán. II. BUDAPEST FŐVÁROS ERKEL FERENCRŐL ELNEVEZETT KÖZTEREI. Az alább felsorolt köztereket az 1950 előtt független Újpesti, Rákospalotai stb. községek, városok nevezték el Erkel Ferencről, tisztelegve szelleme előtt. A Nagybudapesthez csatolás után annyi történt „mindössze”, hogy ezek közül az utcák közül kettőt sürgősen átneveztek. A régi Budapest is elkeresztelt egy utcát Erkelről, a Ferencvárosban; a Millenium lázában gyorsan épülő főváros egyik vadonatúj utcáját. Ez az utca a Nagycsarnok közelsége miatt a szlömösödő városrész különösen kétes utcája lett, csak az utóbbi évtizedekben válik vonzó környékké. XVIII. kerület (Pestszentlőrinc): Erkel Ferenc köz. A lajosmizsei MÁV vonal „Kispest” állomásánál kezdődő köz, a Liszt Ferenc u. és a Hengersor u. között. A térképen: ,,E. F. k.” IV. kerület (Újpest): Mező utca, majd Erkel utca, majd Lahner György utca, ma Erkel Gyula utca. Újpest azt a Mező utcát nevezte el Erkelről, ahol Erkel Gyula, Erkel Ferenc legidősebb fia 1891-ben megalapította a város első zeneiskoláját. Ezért a IV. kerület önkormányzata 1991-ben visszaállította az utcanevet, most már Erkel Gyula utcaként. IX. kerület (Ferencváros): Erkel utca, ld. feljebb. XI. kerület (Kelenvölgy): Erkel utca. Megszűnt. Átkeresztelték Zebegény utcára, ma is ezt a nevet viseli. XVI. kerület (Mátyásföldi): Erkel utca. A Vak Bottyán és a Corvin u. közötti rövid utca, a Centenáriumi lakótelep szélén levő Margit utcával párhuzamos első út. Oly rövid, hogy a térképen csak az „E. u.” rövidítés fér el. XVIII. kerület (Pestszentlőrinc): Erkel Ferenc utca. A lajosmizsei MÁV vonal „Kispest” állomásánál kezdődő utca, a Liszt Ferenc u. és a Hengersor u. között. A térképen „Erkel F. u.”. A műholdfelvétel szerint ez egy nem létező utca. XX. kerület (Pestszenterzsébet, Szabótelep): Erkel Ferenc utca. Igen rövid köz a Katona József u. és az Atléta u. közt. A térképen: „E. F. u.” XV. kerület (Rákospalota): Erkel Ferenc tér. Megszűnt. Átkeresztelték Vácduka térré, ma is ezt a nevet viseli. Erkel Ferencről Budapesten azóta sincs tér elnevezve. Budapesten a múltban sem volt, és jelenleg sincs méltó köztér Erkelről elnevezve. Gondolkodóba eshetünk, ha a ferencvárosi Erkel utcát elhelyezkedésében és méretében összehasonlítjuk azokkal a közterekkel, amiket Liszt Ferencről, Kodály Zoltánról és Bartók Béláról, neveztek el. Az előzőek megkapták – méltán! – a Főváros legszebb tereit, míg az utóbbiról – úgyszintén méltán! – sugárutat neveztek el. Az évforduló alkalmat nyújtana arra hogy a Főváros rendezze ilyen természetű adósságát. Az általunk javasolt térnél az Andrássy út (a ma már mindenki által megtekinthető műholdfelvételek szerint) észrevehetően kiöblösödik. A téren két, a környezettől építészetileg és funkcióban egyaránt elkülönülő épület van: a Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) és a Magyar Táncművészeti Főiskola egykori épülete (Andrássy út 25). A térre hat utca torkollik, azaz három utca szeli át, ill. határolja. Így a terület eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket egy térrel szemben támasztani lehet. Nincs tér a Fővárosban, amely méltóbban és alaposabb okkal viselhetné Erkel Ferenc nevét, mint az a tér, ahol az Operaház található. Az Operaház, amelynek létrehozatalát Erkelnek köszönheti a Főváros. Az évforduló alkalmat nyújtana arra hogy a Főváros rendezze adósságát. A Köztársaság tér valaha vásártér volt, amíg át nem nevezték Tisza Kálmán térnek. Mai elnevezését a rövid életű II. köztársaságról (1946-49) kapta. Az Erkel Színház 1911-ben (száz éve) épült, mint Népopera. Nyitóelőadása Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója volt. Az épület Városi Színház, később a Magyar Művelődés Háza néven működött. 1951-ben az operaházhoz csatolták, 1953-ban nevezték el Erkel Ferencről. 2007-ben bezárták, felújítása napirenden van. A színházavatás 100. évfordulója indokolja a tér nevének megváltoztatását. III. A LEGNAGYOBB MAGYAR ZENESZERZŐK EMLÉKTEREI AZ ANDRÁSSY ÚTON. Utcaelnevezések esetében a Főváros – többek közt – az alábbi elvek szerint dönt: • Egy személyről csak egy köztér legyen elnevezve, az átfedéseket meg kell szüntetni, vagy számukat csökkenteni kell. • Új utcák elnevezésénél, vagy régiek átkeresztelésénél a névbokrok létrehozását részesíti előnyben. A fentiekre tekintettel a következőket javasoljuk: Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója (1810.11.07.) tiszteletére (legkésőbb 2011. november 6-ig) 1. Operaház előtti teret (az Andrássy útnak a Dalszínház utca és Hajós utca által határolt részét) Erkel térnek javasoljuk elnevezni. Az Andrássy út átszámozását elkerülendő javaslom, hogy az Erkel Ferenc tér utáni két ház kapjon kettős számot: az Andrássy út 24 kaphatná a 22-24, az Andrássy út 27 pedig a 25-27 számot. 2. A ferencvárosi Erkel utcát – mint történelmivé vált elnevezést – meg kell tartani, bár sem az utcának, sem a városrésznek nem volt semmiféle kapcsolata Erkellel. Ez az utca az Erkel család emlékezetét szolgálhatja, hisz volt köztük postafőtanácsos, bankigazgató, iskolaalapító, anyakönyvvezető, színházépítő, sikeres operettszerző, tisztifőorvos, Európa hírű karmester is. 3. A XVI, XVIII és a XX. kerületben levő Erkel utcaneveket belátás szerint meg lehet szüntetni. Ez a négy utca ugyanis nem Erkel Ferencre emlékeztet, inkább a tanácsrendszerre, amely a meglévő hét, csatolt községben lévő Erkel utcából éppen a legjelentéktelenebbeket hagyta meg Himnuszunk zeneszerzőjének nevén. 4. Belátás szerint elnevezhető Erkel Ferencről egy jelentősebb út valamelyik kerületben, olyat, mint például az Egér út néven nyilvántartott út, vagy akár a Ferihegyi repülőtérre vezető út. Az így létrejött három köztér sokkalta méltóbban őrizné Erkel Ferenc emlékét, mint a jelenlegi öt. A nevük pedig semmiféle keveredésre nem ad lehetőséget: Erkel utca, Erkel Ferenc út, Erkel Ferenc tér. 5. Bartók Béla évfordulójának (1881.03.25.) tiszteletére, legkésőbb 2012. március 24-ig a meglévő hat Bartók nevét viselő utca ill. út közül kettőt vagy hármat belátás szerint meg lehet szüntetni. Helytörténeti okok miatt megtartandó a XVII. kerületi, valamint jellegük okán a XI és XXII kerületiek. Rövidsége miatt a XV és XIX kerületit lehetne megszüntetni. 6. Az Oktogon teret – a történelmi elnevezés megtartásával – belátás szerint át lehet nevezni Bartók Béla oktogon, vagy (a Kodály körönd analógiájára) Bartók oktogon névre. Az új – régi+új – elnevezés össze nem téveszthető, és a város életébe éppúgy be fog illeszkedni, ahogy a Körönd-ből átkeresztelt Kodály körönd. 7. Az egyik megszüntetett Bartók Béla utcát – vagy más közteret – Kodály Zoltán út névre át kell keresztelni. Kodály nem tehet arról, hogy a mai Nagybudapest létrejötte után halt meg – nem büntethető azzal, hogy teljes nevét egyetlenegy köztér se viselhesse. Javaslatunk végrehajtása esetén az Andrássy úton legnagyobb zeneszerzőinkről elnevezett terek sorakoznának. Mégpedig – a Lánchídtól a Városliget felé – születésük sorrendjében! (Erkel 1810, Liszt 1811, Bartók 1881, Kodály 1882). Az esetlegesen megszüntetett Erkel és Bartók utcákat XIX-XX. századi zenei életünk érdemes személyiségeiről lehetne elnevezni, olyanokról, akiknek máig sincs utcája Budapesten. IV. HELYTÖRTÉNET Utcaelnevezések esetében a helytörténet döntő szempont lehet. Erkel Ferenc Pest-Budai lakhelyei a következők. • Czigler-ház, Úri utca (Budai Vár); • Elefántos-ház, Magyar utca (Belváros) a Kossuth Lajos u. sarkán állt; • Régi Zeneakadémia (Terézváros), Vörösmarty u. és Andrássy út sarka; • Király u. 84. (Terézváros) Dubez Péter bérháza; • Diana utca 7. (Svábhegy) Placht hegedűkészítő háza. Mind történelmi, védett utcanevek. Erkel Ferenc munkahelyei. • Nemzeti Színház. (a Grassalkovich-telken, az Astoriánál), itt ma Business Center áll. Itt nem lehet Erkelről közteret elnevezni, mert méltatlanná vált a hely. • Zeneakadémia. A régi és az új épületet övező mindegyik utcanév védett (Liszt Ferenc tér, Teréz körút, Király utca), vagy létjogosult (Dohnányi Ernő utca). • Operaház. Az itt levő tér esetében nem kell meglevő, védett névhez hozzányúlni, mert a térnek sosem volt neve. Az Operaház homlokzatán ott áll Erkel Ferenc szobra - éppúgy, mint a Liszt Ferenc téren Liszté, a köröndön Kodályé. Az Andrássy út teljes átszámozása elkerülhető. Ha a részben lakóház Balettintézeti épület privatizációja után valóban szállodát alakítanának ki, úgy ezt is el lehet nevezni Erkelről. A Józsefvárosnak, illetve a Köztársaság térnek helytörténetileg nincsen köze Erkelhez, az átnevezés jogosultságát a téren álló színházépület elnevezése és avatásának centenáriuma adná. V. KÖLTSÉGEK : PUBLICITY Tájékoztatásként néhány adat az Erkel centenárium kapcsán felmerülő költségek nagyságrendjéről. • Egy operaelőadás betanítása és színpadra állítása kb. 80 millió Ft. • Egy CD lemez felvétele (nagyzenekar+kórus+szólisták), legyártása, csomagolása legalább 25 MFt. • Egy Erkel dalmű partitúrájának kottakiadása mintegy 20 MFt. • Egy operagála Erkel műveiből, élvonalbeli szólistákkal legalább 10 MFt. • Ezzel szemben az indítványunk lényegét képező pontokban vázolt valamennyi intézkedés végrehajtásának együttes költsége messze alatta marad egy papírkötésű könyv bekerülési költségének, és mint ilyen, túlzás nélkül nevezhető az évforduló legkevésbé költséges intézkedésének. Felhívom becses figyelmüket arra is, hogy a kis költségvonzat mellett indítványunk végrehajtása szinte aránytalanul nagy publicity lehetőséget hordoz, amely jó szervezéssel (ünnepélyes avatás, koszorúzás, operai díszelőadás, esetleg-TV közvetítés) még növelhető is lenne. Tisztelettel Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész Az Erkel Ferenc Társaság elnökségi tagja
280 musicus2 2011-05-24 15:44:00 [Válasz erre: 279 jukiguni 2011-03-31 11:50:36]
Nem tudjátok, hogy ki terjeszti ezt a CD-t a nemzetközi piacon?
Nem tudjátok, hogy ki terjeszti ezt a CD-t a nemzetközi piacon?
279 jukiguni 2011-03-31 11:50:36
Azt nem tudja valaki, hol szerezhető be az ős Bánk bán cd? Még mindig hiába keresgélem a nagyobb zeneműboltok, CD árusítók weblapjain. Egyszerűen nincsen. Nem akartam most elő szedni az opera topikját, ezért ide írtam.
Azt nem tudja valaki, hol szerezhető be az ős Bánk bán cd? Még mindig hiába keresgélem a nagyobb zeneműboltok, CD árusítók weblapjain. Egyszerűen nincsen. Nem akartam most elő szedni az opera topikját, ezért ide írtam.
278 musicus2 2011-03-31 10:02:34
Ez a koncert elmarad, ma tudtam meg. Április 5-e a felvidék annexiójának napja, és állítólag az ottani magyarok tiltakoztak ellene, hogy épp azon a napon... Valószínűleg NEM a magyarok tiltakoznak, hiszen annál szebb megemlékezés nem lehetne ezen a gyásznapon, mint hogy felmutatjuk értékeinket. És történik mindez Magyarország EU elnökségének idején. Valami hasonló történt Budapesten is: a Felemelő századok (Erkel, Mahler, Liszt évforduló) nyitókoncertjére felkérték a művészeket, majd két héttel a koncert előtt lemondták az egészet. A szlovák nacionalisták kb. úgy viselkednek Erkel ügyben, mint az előző és a jelen magyar kormányok liberálisai. Erkel zavaró tényező. hogy miért, azt már megtárgyaltuk. A Felemelő századok nyitókoncertje a pesti Operaházban végül is végleg elmaradt. A kassai koncert május 31-re lesz elhalasztva, reméljük le is zajlik majd. Best of Erkel gálakoncert Dátum: 2011-04-05 Helyszín: Kassa, Művészetek Háza Rendező: Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusa Társrendező: Csemadok Kassa Városi Választmánya Gálaest Erkel Ferenc operáiból és kompozícióiból. Kassa, 2011. április 5. Fellépnek: Bazsinka Zsuzsanna, Kriszta Kinga, Cselóczki Tamás, Wagner Lajos operaénekesek, Kassai István zongoraművész, a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Fesztiválkórus (karigazgató: Pad Zoltán, vezényel: Kocsár Balázs) A Gyulai Várszínház előadása az EU Tanácsának magyar elnöksége alkalmával a kassai Magyar Főkonzulátus és az Állami Filharmónia szervezésében. Műsor: I. rész 1.Hunyadi nyitány – Zenekar 2. Mátyás áriája – Kriszta Kinga 3. V. László áriája – Cselóczki Tamás 4. II. felvonás nyitókép – Kriszta Kinga, Kórus női kar 5. Mint a tenger – Bazsinka Zsuzsanna, Kórus női kar 6. Gara nádor bosszú áriája – Wagner Lajos 7. László és Mária búcsúja- Kriszta Kinga - Cselóczki Tamás- Wagner Lajos 8. Hunyadi: I felvonás finálé (Cselszövőkar) – Cselóczki Tamás, Kórus férfikar Szünet II. rész 1. Változatok Bartay Endre: Csel című operájára – Kassai István zongoraművész 2. Bánk áriája – Mint száműzött ki vándorol… - Cselóczki Tamás 3. Bánk – Tiborc – Cselóczki Tamás, Wagner Lajos 4. Ég ura kérünk… - Kórus 5. Melinda áriája, Ölj meg engem Bánk – Bazsinka Zsuzsanna 6. Bordal – Wagner Lajos, Kórus 7. Három a tánc, három a tánc – Kórus 8. Hunyadi: Palotás - Zenekar
Ez a koncert elmarad, ma tudtam meg. Április 5-e a felvidék annexiójának napja, és állítólag az ottani magyarok tiltakoztak ellene, hogy épp azon a napon... Valószínűleg NEM a magyarok tiltakoznak, hiszen annál szebb megemlékezés nem lehetne ezen a gyásznapon, mint hogy felmutatjuk értékeinket. És történik mindez Magyarország EU elnökségének idején. Valami hasonló történt Budapesten is: a Felemelő századok (Erkel, Mahler, Liszt évforduló) nyitókoncertjére felkérték a művészeket, majd két héttel a koncert előtt lemondták az egészet. A szlovák nacionalisták kb. úgy viselkednek Erkel ügyben, mint az előző és a jelen magyar kormányok liberálisai. Erkel zavaró tényező. hogy miért, azt már megtárgyaltuk. A Felemelő századok nyitókoncertje a pesti Operaházban végül is végleg elmaradt. A kassai koncert május 31-re lesz elhalasztva, reméljük le is zajlik majd. Best of Erkel gálakoncert Dátum: 2011-04-05 Helyszín: Kassa, Művészetek Háza Rendező: Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusa Társrendező: Csemadok Kassa Városi Választmánya Gálaest Erkel Ferenc operáiból és kompozícióiból. Kassa, 2011. április 5. Fellépnek: Bazsinka Zsuzsanna, Kriszta Kinga, Cselóczki Tamás, Wagner Lajos operaénekesek, Kassai István zongoraművész, a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Fesztiválkórus (karigazgató: Pad Zoltán, vezényel: Kocsár Balázs) A Gyulai Várszínház előadása az EU Tanácsának magyar elnöksége alkalmával a kassai Magyar Főkonzulátus és az Állami Filharmónia szervezésében. Műsor: I. rész 1.Hunyadi nyitány – Zenekar 2. Mátyás áriája – Kriszta Kinga 3. V. László áriája – Cselóczki Tamás 4. II. felvonás nyitókép – Kriszta Kinga, Kórus női kar 5. Mint a tenger – Bazsinka Zsuzsanna, Kórus női kar 6. Gara nádor bosszú áriája – Wagner Lajos 7. László és Mária búcsúja- Kriszta Kinga - Cselóczki Tamás- Wagner Lajos 8. Hunyadi: I felvonás finálé (Cselszövőkar) – Cselóczki Tamás, Kórus férfikar Szünet II. rész 1. Változatok Bartay Endre: Csel című operájára – Kassai István zongoraművész 2. Bánk áriája – Mint száműzött ki vándorol… - Cselóczki Tamás 3. Bánk – Tiborc – Cselóczki Tamás, Wagner Lajos 4. Ég ura kérünk… - Kórus 5. Melinda áriája, Ölj meg engem Bánk – Bazsinka Zsuzsanna 6. Bordal – Wagner Lajos, Kórus 7. Három a tánc, három a tánc – Kórus 8. Hunyadi: Palotás - Zenekar
277 jukiguni 2011-03-01 08:05:21
Ma a Bartók Rádión: 19.35 Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010 Erkel: Dózsa György - opera keresztmetszet Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Szigligeti Ede írta Vezényel: Kovács János, km: a Nemzeti Énekkar (karig: Antal Mátyás) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara A szereposztás: Dózsa György - Fekete Attila, Csáki Laura - Miksch Adrienn, Rózsa, Dózsa menyasszonya - Fodor Beatrix, II. Ulászló, magyar király - Geiger Lajos, Zápolya, erdélyi vajda - Perencz Béla, Bornemissza, magyar nemes - Boncsér Gergely, Költő - Schöck Atala, Jósnő - Wiedemann Bernadett, Lőrinc barát - Cser Krisztián, Barna, parasztlegény - Molnár Zsolt, Ambrus, szabó - Geiger Lajos, Bagos, mészáros - Cser Krisztián (Magyar Állami Operaház , március 22.)
Ma a Bartók Rádión: 19.35 Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010 Erkel: Dózsa György - opera keresztmetszet Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Szigligeti Ede írta Vezényel: Kovács János, km: a Nemzeti Énekkar (karig: Antal Mátyás) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara A szereposztás: Dózsa György - Fekete Attila, Csáki Laura - Miksch Adrienn, Rózsa, Dózsa menyasszonya - Fodor Beatrix, II. Ulászló, magyar király - Geiger Lajos, Zápolya, erdélyi vajda - Perencz Béla, Bornemissza, magyar nemes - Boncsér Gergely, Költő - Schöck Atala, Jósnő - Wiedemann Bernadett, Lőrinc barát - Cser Krisztián, Barna, parasztlegény - Molnár Zsolt, Ambrus, szabó - Geiger Lajos, Bagos, mészáros - Cser Krisztián (Magyar Állami Operaház , március 22.)
276 Búbánat 2010-12-24 23:42:01
/A rádió honlapjáról/ Erkel és az operatörténet Műsor: 2010. december 25., szombat 18.10-19.00 Milyen operakarmester volt Erkel Ferenc? Milyen műveket mutattak be az ő égisze alatt? Milyen hatást tett operáira az európai környezet operatermése? Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, Szabolcsi Bence és Kroó György növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémia zenetudományi tanszakán 1969-ben. A Zenetudományi Intézetben előbb a Bartók Archívumban és a 20. századi magyar zenetörténeti osztályon dolgozott, majd egyre jobban elmélyedt a magyar opera és operajátszás történetének kutatásában. Az ő vezetésével folyik jelenleg is Erkel Ferenc operáinak összkiadása, eddig a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán partitúrája jelent meg eredeti formájában. Az idei Erkel-év kicsengéseként Tallián Tibor két téma felől közelíti meg és ismerteti a rádióhallgatókkal Erkel Ferenc életművét. Mai előadása azt boncolja, milyen operakarmester volt Erkel Ferenc, milyen művek kerültek bemutatásra az ő égisze alatt, és milyen hatást tett Erkel operáira az európai környezet operatermése. Január 8-án „Erkel és a történelem" címmel tart előadást a 19. századi történelmi események és a magyar mester munkásságának összefüggéseiről. Erkel Ferenc korszakai - a magyar opera korszakai. Szülővárosában, Békés-Gyulán még megélhette a főúri kastélyszínházi gyakorlat maradványait. Pozsonyban Johann August Stöger kiváló operatársulata révén megismerkedhetett a fejlett városi német operajátszással. Kolozsvárott találkozott a kialakulóban lévő nemzeti művészi zenével, megtapasztalta az erdélyi magyar arisztokrácia művészetpártolását, és megfigyelhette az 1819-ben alakult konzervatórium, valamint az 1821-ben megnyílt első állandó magyar színház működését. Talán itt emelte föl először az operakarmesteri pálcát. Budán, a Nemzeti Játékszín karnagyaként kapcsolatba került nemes Pest Vármegye színházrajongó notabilitásaival, akik minden erejüket latbavetve küzdöttek az állandó magyar színház felépítéséért, és 1837-ben a tervet meg is valósították. Mielőtt 1838 januárjában a Pesti Magyar Színházhoz szerződött volna, Erkel egy évig működött másodkarmesterként a pesti német Városi Színházban. Itt megtanulta egy viszonylag nagy, professzionista zenészekből álló orkeszter irányítását, és felkészült a Nemzeti Színház operazenekarának megszervezésére és vezetésére. A Nemzeti Színház operájának terhe eleinte kizárólag az ő vállaira nehezedett. Néhány év múlva a heti két, majd három operai est vezénylését megoszthatta másod- és harmad- karnagyokkal (Doppler Károly, Huber Károly, majd Erkel Gyula és Sándor). Ám zenei képességek és karnagyi tekintély dolgában Erkel Ferenc Richter János szerződtetéséig nem talált vetélytársra. Ő mutatta meg a magyar főváros közönségének, hogy a dirigens munkája nem csak mesterség: művészet is. A kar-mestert elsődlegesen a zene-kar vezetőjének tekintették. De ő tanította be az énekeseket is, vezette a szoba- és összpróbákat, és felelt az előadások zökkenőmentes lebonyolításáért. Újdonságok kiválasztásáról, szereposztásról, a napi műsor összeállításáról eleinte az operarendező szava döntött, többnyire a primadonna (vagy primadonnák) kívánsága szerint. A próféta 1850-es bemutatójától kezdve egyre inkább az operához kerestek énekest, s nem az énekeshez választottak operát. Erkel, az első karmester, főzeneigazgató, majd operaigazgató szavának súlya fokozatosan növekedett. Véleménye nem mindig csengett egybe a hangadókéval. 1866-ban nem vállalta a Lohengrin vezénylését, bizonyára nem zenei ízléskülönbségek miatt, hanem a színház erőinek elégtelenségét látva. Öt évvel később már ő mutatta be a Tannhäusert. Kritkai vélemények szerint tolmácsolása drámai sűrűségében felülmúlta Richterét. Szembehelyezkedve a 19. századi operakedvelő közvéleménnyel, Erkel kiállt az ideális klasszicizmusért: Mozartért, Beethovenért. De elkötelezetten szolgálta a jelent is. Érdeméből lett az opera Rossinitól Verdiig, Spontinitól Massenet-ig, Webertől Wagnerig tartó nagy évszázada a magyar operaművelés nagy évszázada is. (Tallián Tibor) -------------------------------------------------------------------------------- Előadások a zenéről Erkel és az operatörténet A mikrofonnál: Tallián Tibor Szerkesztő: Papp Márta
/A rádió honlapjáról/ Erkel és az operatörténet Műsor: 2010. december 25., szombat 18.10-19.00 Milyen operakarmester volt Erkel Ferenc? Milyen műveket mutattak be az ő égisze alatt? Milyen hatást tett operáira az európai környezet operatermése? Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, Szabolcsi Bence és Kroó György növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémia zenetudományi tanszakán 1969-ben. A Zenetudományi Intézetben előbb a Bartók Archívumban és a 20. századi magyar zenetörténeti osztályon dolgozott, majd egyre jobban elmélyedt a magyar opera és operajátszás történetének kutatásában. Az ő vezetésével folyik jelenleg is Erkel Ferenc operáinak összkiadása, eddig a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán partitúrája jelent meg eredeti formájában. Az idei Erkel-év kicsengéseként Tallián Tibor két téma felől közelíti meg és ismerteti a rádióhallgatókkal Erkel Ferenc életművét. Mai előadása azt boncolja, milyen operakarmester volt Erkel Ferenc, milyen művek kerültek bemutatásra az ő égisze alatt, és milyen hatást tett Erkel operáira az európai környezet operatermése. Január 8-án „Erkel és a történelem" címmel tart előadást a 19. századi történelmi események és a magyar mester munkásságának összefüggéseiről. Erkel Ferenc korszakai - a magyar opera korszakai. Szülővárosában, Békés-Gyulán még megélhette a főúri kastélyszínházi gyakorlat maradványait. Pozsonyban Johann August Stöger kiváló operatársulata révén megismerkedhetett a fejlett városi német operajátszással. Kolozsvárott találkozott a kialakulóban lévő nemzeti művészi zenével, megtapasztalta az erdélyi magyar arisztokrácia művészetpártolását, és megfigyelhette az 1819-ben alakult konzervatórium, valamint az 1821-ben megnyílt első állandó magyar színház működését. Talán itt emelte föl először az operakarmesteri pálcát. Budán, a Nemzeti Játékszín karnagyaként kapcsolatba került nemes Pest Vármegye színházrajongó notabilitásaival, akik minden erejüket latbavetve küzdöttek az állandó magyar színház felépítéséért, és 1837-ben a tervet meg is valósították. Mielőtt 1838 januárjában a Pesti Magyar Színházhoz szerződött volna, Erkel egy évig működött másodkarmesterként a pesti német Városi Színházban. Itt megtanulta egy viszonylag nagy, professzionista zenészekből álló orkeszter irányítását, és felkészült a Nemzeti Színház operazenekarának megszervezésére és vezetésére. A Nemzeti Színház operájának terhe eleinte kizárólag az ő vállaira nehezedett. Néhány év múlva a heti két, majd három operai est vezénylését megoszthatta másod- és harmad- karnagyokkal (Doppler Károly, Huber Károly, majd Erkel Gyula és Sándor). Ám zenei képességek és karnagyi tekintély dolgában Erkel Ferenc Richter János szerződtetéséig nem talált vetélytársra. Ő mutatta meg a magyar főváros közönségének, hogy a dirigens munkája nem csak mesterség: művészet is. A kar-mestert elsődlegesen a zene-kar vezetőjének tekintették. De ő tanította be az énekeseket is, vezette a szoba- és összpróbákat, és felelt az előadások zökkenőmentes lebonyolításáért. Újdonságok kiválasztásáról, szereposztásról, a napi műsor összeállításáról eleinte az operarendező szava döntött, többnyire a primadonna (vagy primadonnák) kívánsága szerint. A próféta 1850-es bemutatójától kezdve egyre inkább az operához kerestek énekest, s nem az énekeshez választottak operát. Erkel, az első karmester, főzeneigazgató, majd operaigazgató szavának súlya fokozatosan növekedett. Véleménye nem mindig csengett egybe a hangadókéval. 1866-ban nem vállalta a Lohengrin vezénylését, bizonyára nem zenei ízléskülönbségek miatt, hanem a színház erőinek elégtelenségét látva. Öt évvel később már ő mutatta be a Tannhäusert. Kritkai vélemények szerint tolmácsolása drámai sűrűségében felülmúlta Richterét. Szembehelyezkedve a 19. századi operakedvelő közvéleménnyel, Erkel kiállt az ideális klasszicizmusért: Mozartért, Beethovenért. De elkötelezetten szolgálta a jelent is. Érdeméből lett az opera Rossinitól Verdiig, Spontinitól Massenet-ig, Webertől Wagnerig tartó nagy évszázada a magyar operaművelés nagy évszázada is. (Tallián Tibor) -------------------------------------------------------------------------------- Előadások a zenéről Erkel és az operatörténet A mikrofonnál: Tallián Tibor Szerkesztő: Papp Márta
275 musicus2 2010-12-14 11:29:13 [Válasz erre: 272 Búbánat 2010-12-12 22:26:31]
NEM folytatódik az Erkel-év! Informátorom úgy látszik, nem volt eléggé tájékozott. Kommentár később.
NEM folytatódik az Erkel-év! Informátorom úgy látszik, nem volt eléggé tájékozott. Kommentár később.
274 musicus2 2010-12-13 01:01:02
A 254-262-263. sz. alatt közölt levélváltásnak általános tanulsága is van. Az első egy udvarias, de nagyon határozott visszautasítás az Erkel évre vonatkozó felvetéseimre, míg a másik ugyanaz, de az udvariatlan fajtából. E két levélből megállapítható tehát, hogy a jelenlegi kormány köreiben nincs politikai akarat Erkel évfordulójának méltó megünneplésére. Bezzeg az ellenoldal nagyonis felismerte ennek az évfordulónak a jelentőségét. Mozgósított is minden nagyágyút, a köreibe tartozó publicistákat, kurátorokat, művészeket és háttérembereket egyaránt. Sikerült Mahlert belenyomni az évfordulós ünnepségbe, hogy az amúgy is nevetségesen csekély pénzeszközök nagyobb részét ne Erkelre kelljen költeni. Ezt a sátáni ötletet egyébként nem a minisztériumban találták ki, de nem is a Zimányi-féle Klassz iroda ötlete volt, ahogy ez nyilvánosságra került. Fischer és Kovalik nyilatkozatai sem véletlenül hangzottak el (általában külföldi újságírók előtt...) Ha más nem, hát legalább ez az össztűz jelzésként kellett volna szolgáljon a jelenlegi kormány politikusai részére, hogy az Erkel jubileum több, mint nagy magyar zeneszerző évfordulós ünnepségeinek megrendezése, vagy meg nem rendezése. Ez a felismerés nem történt meg. Kár.
A 254-262-263. sz. alatt közölt levélváltásnak általános tanulsága is van. Az első egy udvarias, de nagyon határozott visszautasítás az Erkel évre vonatkozó felvetéseimre, míg a másik ugyanaz, de az udvariatlan fajtából. E két levélből megállapítható tehát, hogy a jelenlegi kormány köreiben nincs politikai akarat Erkel évfordulójának méltó megünneplésére. Bezzeg az ellenoldal nagyonis felismerte ennek az évfordulónak a jelentőségét. Mozgósított is minden nagyágyút, a köreibe tartozó publicistákat, kurátorokat, művészeket és háttérembereket egyaránt. Sikerült Mahlert belenyomni az évfordulós ünnepségbe, hogy az amúgy is nevetségesen csekély pénzeszközök nagyobb részét ne Erkelre kelljen költeni. Ezt a sátáni ötletet egyébként nem a minisztériumban találták ki, de nem is a Zimányi-féle Klassz iroda ötlete volt, ahogy ez nyilvánosságra került. Fischer és Kovalik nyilatkozatai sem véletlenül hangzottak el (általában külföldi újságírók előtt...) Ha más nem, hát legalább ez az össztűz jelzésként kellett volna szolgáljon a jelenlegi kormány politikusai részére, hogy az Erkel jubileum több, mint nagy magyar zeneszerző évfordulós ünnepségeinek megrendezése, vagy meg nem rendezése. Ez a felismerés nem történt meg. Kár.
273 musicus2 2010-12-13 00:42:37 [Válasz erre: 272 Búbánat 2010-12-12 22:26:31]
Sajnos, valóban nem lesz már az idén István király. Az erkel200 honlapon ennek az oka is látható: a beérkezett támogatás 0 Ft. Orbán Viktor miniszterelnöki védnöksége ide, vagy oda.
Sajnos, valóban nem lesz már az idén István király. Az erkel200 honlapon ennek az oka is látható: a beérkezett támogatás 0 Ft. Orbán Viktor miniszterelnöki védnöksége ide, vagy oda.
272 Búbánat 2010-12-12 22:26:31
Sajnos, nem lesz István király a Müpában.
Sajnos, nem lesz István király a Müpában.
271 Búbánat 2010-12-09 00:25:13 [Válasz erre: 270 Sipi 2010-12-08 09:09:43]
Kedves Sipi! Köszönöm felajánlásodat, de megvan nekem is DVD-n - a TV-ből egyből DVD-lemezre vettem. Korábbi bejegyzésemben csak azt akartam megfogalmazni, hogy ez a becses TV-közvetítés kijöhetne "gyári" lemezen- dobozban... Mellesleg, egy kedves ismerősömnek, átírtam lemezre (ahogy Te is kedvesen felajánlottad ezt a segítséget), lehet, hogy azóta már "vándorútra" kelt az átirat...
Kedves Sipi! Köszönöm felajánlásodat, de megvan nekem is DVD-n - a TV-ből egyből DVD-lemezre vettem. Korábbi bejegyzésemben csak azt akartam megfogalmazni, hogy ez a becses TV-közvetítés kijöhetne "gyári" lemezen- dobozban... Mellesleg, egy kedves ismerősömnek, átírtam lemezre (ahogy Te is kedvesen felajánlottad ezt a segítséget), lehet, hogy azóta már "vándorútra" kelt az átirat...
270 Sipi 2010-12-08 09:09:43
Én felvettem az egészet számítógépre, de túl hosszú ahhoz, hogy kitegyem a YouTube-ra. Kedves Búbánat, ha esetleg a számítógépes felvétel (DivX) megfelel amíg nem jön ki hivatalosan, akkor a következő találkozásunkkor elviszem DVD-n.
Én felvettem az egészet számítógépre, de túl hosszú ahhoz, hogy kitegyem a YouTube-ra. Kedves Búbánat, ha esetleg a számítógépes felvétel (DivX) megfelel amíg nem jön ki hivatalosan, akkor a következő találkozásunkkor elviszem DVD-n.
269 jukiguni 2010-12-08 08:47:14 [Válasz erre: 268 Búbánat 2010-12-06 20:22:41]
Én se bánnám, bár ma reggel megkaptam DVD-re írva a tévé közvetítés felvételét egy kedves ismerősömtől. Úgyhogy ma jó indult a napom. Egyébként tudomásom szerint az operaház több emlékezetes előadásából létezik felvétel, amiket igazán kiadhatnának DVD-én. Ha nem is mindet, legalább egy-kettőt. Biztosan lenne rá igény.
Én se bánnám, bár ma reggel megkaptam DVD-re írva a tévé közvetítés felvételét egy kedves ismerősömtől. Úgyhogy ma jó indult a napom. Egyébként tudomásom szerint az operaház több emlékezetes előadásából létezik felvétel, amiket igazán kiadhatnának DVD-én. Ha nem is mindet, legalább egy-kettőt. Biztosan lenne rá igény.
268 Búbánat 2010-12-06 20:22:41 [Válasz erre: 267 jukiguni 2010-12-06 17:13:10]
Én azt sem bánnám, ha a TV-felvétel DVD-n kijönne!
Én azt sem bánnám, ha a TV-felvétel DVD-n kijönne!
267 jukiguni 2010-12-06 17:13:10
Én nem értem az egészet, hiszen pályázatról, remélt anyai támogatásról nincs szó a levélben. Viszont Györiványi a momuson is olvasható interjújában azt állítja, hogy támogatást kaptak az eredeti Bánk bán lemezre vételére. Csak azt nem tudom, hogy ez csak hangfevételt, vagy CD kiadást is jelent?
Én nem értem az egészet, hiszen pályázatról, remélt anyai támogatásról nincs szó a levélben. Viszont Györiványi a momuson is olvasható interjújában azt állítja, hogy támogatást kaptak az eredeti Bánk bán lemezre vételére. Csak azt nem tudom, hogy ez csak hangfevételt, vagy CD kiadást is jelent?
265 Spangel Péter 2010-12-06 12:54:35 [Válasz erre: 263 musicus2 2010-12-06 12:37:11]
Tényleg meghökkentő, valószínűleg felületesen olvasták el a levelet... Kár!
Tényleg meghökkentő, valószínűleg felületesen olvasták el a levelet... Kár!
264 musicus2 2010-12-06 12:38:54 [Válasz erre: 262 musicus2 2010-12-06 12:29:06]
Bocs, nem a 214, hanem a 254 az előzmény.
Bocs, nem a 214, hanem a 254 az előzmény.
263 musicus2 2010-12-06 12:37:11 [Válasz erre: 262 musicus2 2010-12-06 12:29:06]
"Lepattintásom" ezzel nem ért véget, jött a "kegyelemdöfés". Nemzeti Erőforrás Minisztérium Miniszteri Kabinetfőnök Iktatószám: 21205-3/2010-MIK Kassai István zongoraművész részére Budapest Apor Vilmos tér 24. 1124 Tárgy: Miniszteri keret terhére benyújtott pályázat elbírálása Tisztelt Kassai István Úr! A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretére beadott pályázatát megkaptuk. Értesítem, hogy Miniszter úr pályázatát sajnos nem tudta támogatni. Kérem, kísérje figyelemmel a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumai által kiírt további pályázati lehetőségeket. Budapest, 2010. november 16 Üdvözlettel: - Dr. Földi Enikő Meghökkentő levél hiszen a miniszteri keretre nem adtam be pályázatot , hiszen tisztában vagyok az anyagi helyzettel. Először fordul elő praxisomban, hogy olyan pályázatomat utasítsák el, amit be sem adtam...
"Lepattintásom" ezzel nem ért véget, jött a "kegyelemdöfés". Nemzeti Erőforrás Minisztérium Miniszteri Kabinetfőnök Iktatószám: 21205-3/2010-MIK Kassai István zongoraművész részére Budapest Apor Vilmos tér 24. 1124 Tárgy: Miniszteri keret terhére benyújtott pályázat elbírálása Tisztelt Kassai István Úr! A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretére beadott pályázatát megkaptuk. Értesítem, hogy Miniszter úr pályázatát sajnos nem tudta támogatni. Kérem, kísérje figyelemmel a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumai által kiírt további pályázati lehetőségeket. Budapest, 2010. november 16 Üdvözlettel: - Dr. Földi Enikő Meghökkentő levél hiszen a miniszteri keretre nem adtam be pályázatot , hiszen tisztában vagyok az anyagi helyzettel. Először fordul elő praxisomban, hogy olyan pályázatomat utasítsák el, amit be sem adtam...
262 musicus2 2010-12-06 12:29:06 [Válasz erre: 254 musicus2 2010-11-23 10:40:25]
Ahogy ígértem, a 214. sz. hsz-ban közreadott beadványra választ kaptam a minisztériumtól. Miután több forrásból is ellenőriztem a levél motivációit, más lehetőségem nincs, mint hogy nyilvánosságra hozzam azt. Ne tévesszen meg senkit az hogy ügyintézőként ki van feltüntetve. Görgey kártevése óta a minisztériumban Gerenday Ágnes egyetlen szakpolitikusként képviselte a zeneművészetet, és mindent megtett, ami lehetséges volt. A válasz nem arra válasz, amit a beadványban leírtam: azt totálisan figyelmen kívül hagyja. Mondanivalója csupán az, hogy ne okvetetlenkedjek többet. Válaszom erre az alábbi közlés. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Iktatószám: OK-8034-1 /2010. Ügyintéző: Gerenday Ágnes Tel: 795-4207 Kassai István zongoraművész Budapest Apor Vilmos tér 24. 1124 Tisztelt Művész Úr! A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek írt levelére illetékességből válaszolva mindenekelőtt szeretném őszinte köszönetemet kifejezni azért az áldozatos tevékenységért, amelye Ön folytat hosszú évek óta a magyar zenekultúra méltatlanul elfelejtett nagy zeneszerzői életművének bemutatása érdekében. Szeretném biztosítani: a polgári kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy méltóan emlékezzék meg Erkel Ferenc életművéről. Az évforduló megünneplésével kapcsolatban korábban is történtek intézkedések, már az előző kormány elindította az Erkel-évforduló programjainak kialakítását, amelyeket a Hungarofest Nonprofit Kft. és a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága szervezett a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinálása mellett. A Nemzeti Évfordulók Titkársága 2010. március 30-án meghirdette pályázatait tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok megszervezésére és kiadására, valamint művészeti produkciók és közművelődési rendezvények szervezésére és megvalósítására 45 millió Ft értékben. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a 150 éve született Gustav Mahlernek köszönhetjük az Operaház első aranykorát, amelyet igazgatóként és karmesterként egyaránt Erkel méltó utódaként, megalkuvást nem tűrő művészi hozzáállással vezetett. Természetes volt tehát, hogy e két kerek évfordulót közösen — bár nem egyenlő hangsúllyal - ünnepeljük, sőt a 2011-es Liszt évfordulóra gondolva nem lehet nem észrevennünk, milyen egyenes vonalra fűződik fel a XIX. század e felemelő vonulata. A fentiek alapján született meg a „Felemelő század" megünneplésének koncepciója, amely az Erkel- Mahler-Liszt évfordulók egymásba láncolódó eseményeire kívánta felfűzni a kétéves ünnepi sorozat programjait. Erre építve a Hungarofest Klassz Zenei Irodája "Erkel, Mahler ás Liszt belvárosa címmel" hangversenyeket és összművészeti programokat szervezett az év folyamán mintegy 100 millió Ft-os kerettel gazdálkodva. A fentieken kívül számos egyéb programot is szerveztek országszerte, elég csak a rendkívül gazdag gyulai programsorozatra, a Zenetudományi Intézet nagyszabású kiállítására, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy a Miskolci Operafesztivál előadásaira gondolni, amelyeket a Nemzeti Kulturális Alap is kiemelten támogatott. Önnek igaza van abban, hogy az évforduló kommunikációja nem volt szerencsés. Kérem, higgye el, hogy a polgári kormány — érezve a felelősséget és az ügy kiemelkedő jelentőségét, a lehető legméltóbb keretek között kívánja a megemlékezést ünnepélyessé tenni. Az évfordulós rendezvények kifejezetten Erkel Ferenc személyéhez fűződő programjai a születésnap, november 7. köré rendeződnek. November 7-én a Fiumei úti temetőben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár mond ünnepi beszédet Erkel Ferenc sírjánál, valamint emléktáblát avat Erkel egykori lakóházánál az Úri utca 24 szám előtt. A Hungarofest KLASSZ Zenei Irodája Erkel Ferencre, mint zenepedagógusra emlékezik ezen a napon egy rendhagyó gyerekprogrammal a Millenárison. 6-án és 7-én este a Magyar Állami Operaházban koncertszerű (félig szcenírozott előadásban) bemutatják a Bánk bán c. opera ősváltozatát, az előadást a Magyar Televízió felveszi, és november 7-én műsorra tűzi. A Duna televízió tematikus napot szervez, számos közművelődési rendezvény koncentrálódik az ünnep köré. Őszintén remélem, hogy válaszom meggyőzte arról, mennyire fontosnak tartjuk nagy magyar művészeink életművének méltó bemutatását. Bízom abban, hogy — kilábalva a jelenlegi gazdasági helyzetből — egyre több lehetőségünk lesz, hogy megfelelően tudjuk támogatni hazánk nagyjai, köztük Erkel Ferenc életművének további bemutatását. Munkájához további sok sikert kívánok. Budapest, 2010. október 28. Üdvözlettel: Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton h. olvashatatlan aláírás
Ahogy ígértem, a 214. sz. hsz-ban közreadott beadványra választ kaptam a minisztériumtól. Miután több forrásból is ellenőriztem a levél motivációit, más lehetőségem nincs, mint hogy nyilvánosságra hozzam azt. Ne tévesszen meg senkit az hogy ügyintézőként ki van feltüntetve. Görgey kártevése óta a minisztériumban Gerenday Ágnes egyetlen szakpolitikusként képviselte a zeneművészetet, és mindent megtett, ami lehetséges volt. A válasz nem arra válasz, amit a beadványban leírtam: azt totálisan figyelmen kívül hagyja. Mondanivalója csupán az, hogy ne okvetetlenkedjek többet. Válaszom erre az alábbi közlés. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Iktatószám: OK-8034-1 /2010. Ügyintéző: Gerenday Ágnes Tel: 795-4207 Kassai István zongoraművész Budapest Apor Vilmos tér 24. 1124 Tisztelt Művész Úr! A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek írt levelére illetékességből válaszolva mindenekelőtt szeretném őszinte köszönetemet kifejezni azért az áldozatos tevékenységért, amelye Ön folytat hosszú évek óta a magyar zenekultúra méltatlanul elfelejtett nagy zeneszerzői életművének bemutatása érdekében. Szeretném biztosítani: a polgári kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy méltóan emlékezzék meg Erkel Ferenc életművéről. Az évforduló megünneplésével kapcsolatban korábban is történtek intézkedések, már az előző kormány elindította az Erkel-évforduló programjainak kialakítását, amelyeket a Hungarofest Nonprofit Kft. és a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága szervezett a korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinálása mellett. A Nemzeti Évfordulók Titkársága 2010. március 30-án meghirdette pályázatait tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok megszervezésére és kiadására, valamint művészeti produkciók és közművelődési rendezvények szervezésére és megvalósítására 45 millió Ft értékben. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a 150 éve született Gustav Mahlernek köszönhetjük az Operaház első aranykorát, amelyet igazgatóként és karmesterként egyaránt Erkel méltó utódaként, megalkuvást nem tűrő művészi hozzáállással vezetett. Természetes volt tehát, hogy e két kerek évfordulót közösen — bár nem egyenlő hangsúllyal - ünnepeljük, sőt a 2011-es Liszt évfordulóra gondolva nem lehet nem észrevennünk, milyen egyenes vonalra fűződik fel a XIX. század e felemelő vonulata. A fentiek alapján született meg a „Felemelő század" megünneplésének koncepciója, amely az Erkel- Mahler-Liszt évfordulók egymásba láncolódó eseményeire kívánta felfűzni a kétéves ünnepi sorozat programjait. Erre építve a Hungarofest Klassz Zenei Irodája "Erkel, Mahler ás Liszt belvárosa címmel" hangversenyeket és összművészeti programokat szervezett az év folyamán mintegy 100 millió Ft-os kerettel gazdálkodva. A fentieken kívül számos egyéb programot is szerveztek országszerte, elég csak a rendkívül gazdag gyulai programsorozatra, a Zenetudományi Intézet nagyszabású kiállítására, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, vagy a Miskolci Operafesztivál előadásaira gondolni, amelyeket a Nemzeti Kulturális Alap is kiemelten támogatott. Önnek igaza van abban, hogy az évforduló kommunikációja nem volt szerencsés. Kérem, higgye el, hogy a polgári kormány — érezve a felelősséget és az ügy kiemelkedő jelentőségét, a lehető legméltóbb keretek között kívánja a megemlékezést ünnepélyessé tenni. Az évfordulós rendezvények kifejezetten Erkel Ferenc személyéhez fűződő programjai a születésnap, november 7. köré rendeződnek. November 7-én a Fiumei úti temetőben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár mond ünnepi beszédet Erkel Ferenc sírjánál, valamint emléktáblát avat Erkel egykori lakóházánál az Úri utca 24 szám előtt. A Hungarofest KLASSZ Zenei Irodája Erkel Ferencre, mint zenepedagógusra emlékezik ezen a napon egy rendhagyó gyerekprogrammal a Millenárison. 6-án és 7-én este a Magyar Állami Operaházban koncertszerű (félig szcenírozott előadásban) bemutatják a Bánk bán c. opera ősváltozatát, az előadást a Magyar Televízió felveszi, és november 7-én műsorra tűzi. A Duna televízió tematikus napot szervez, számos közművelődési rendezvény koncentrálódik az ünnep köré. Őszintén remélem, hogy válaszom meggyőzte arról, mennyire fontosnak tartjuk nagy magyar művészeink életművének méltó bemutatását. Bízom abban, hogy — kilábalva a jelenlegi gazdasági helyzetből — egyre több lehetőségünk lesz, hogy megfelelően tudjuk támogatni hazánk nagyjai, köztük Erkel Ferenc életművének további bemutatását. Munkájához további sok sikert kívánok. Budapest, 2010. október 28. Üdvözlettel: Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton h. olvashatatlan aláírás
261 Búbánat 2010-11-30 23:38:51
„Ősmusical” Kolozsváron és Budapesten 2010. november 30. Címke: Két pisztoly, bemutató, Kolozsvár, Budapest, Méret: A- / A+ | Szigligeti Ede Két pisztoly című népszínművét Erkel Ferenc eredeti kísérőzenéjével mutatják be hármas együttműködésben ma este Kolozsváron, pénteken pedig Budapesten. A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Fészek Művészklub és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának közös produkciójához Iványi-Papp Monika és Göncz Zoltán rekonstruálta Erkel zenei kíséretét, amelyet a zeneszerző terjedelmes, majdnem operai méretű apparátusra írt. A tizenhat énekszámot és hat zenekari számot tartalmazó zenei anyag Szigligeti szövegével együtt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok közül került elő. A művet ugyanis az 1844-es Nemzeti Színházban tartott premiert követő bemutatók után nem játszották, holott a népszínmű műfaját tekintve egy reprezentatív Erkel-darabról van szó – mutatott rá az előadás rendezője, egyben karmestere. Selmeczi György szerint az is kimutatható, hogy bár a „főcsapás” iránya a verbunkos integrálása volt, Erkelt érdekelték az autentikus népzenei elemek és használta is azokat. „Az Erkel-év sűrű eseményei közül hiányoztak a felfedezések, sem az ember jellemrajza nem lett gazdagabb, sem az alkotó és intézményteremtő képe nem vált igazán mozgalmassá, még mindig papirosízű, iskolás” – vélte a rendező, hangsúlyozva, hogy Erkel nemcsak a magyar operajátszás megteremtője volt, de a reformkori magyar nyelvű színjátszás is sokat köszönhet neki. A karmester szerint a magyar színházművészet különös jellemzője, hogy eleve zenés színházként indult. Mint mondta, erre sok momentum utal, amelyekre akkor bukkant, amikor előbb Schwajda György, majd Jordán Tamás megbízásából a budapesti Nemzeti Színház előadásokkal illusztrálható történetén dolgozott. A Két pisztoly szerzője, Szigligeti Ede ugyancsak izgalmas személyiség, színész, rendező, író, dramaturg és könyvtáros is volt, megteremtette a népszínmű műfaját, amely a musical comedy magyar ősének tekinthető – emelte ki Selmeczi György, megjegyezve, hogy a Két pisztolyt Erkel igényes zenei kísérete fölértékelte. A darabot Szigligeti Ede szülővárosa, Nagyvárad állami színházának magyar nyelvű tagozata, a Szigligeti Társulat művészei – Gajai Ágnes, Tóth Tünde, Dimény Levente és Varga Balázs –, valamint a Kolozsvári Magyar Opera tagjai – Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Bardon Toni és Mányoki László – adják elő a kolozsvári opera zenekarának közreműködésével. A népszínmű szövegét Solt Róbert dramaturg dolgozta át. (MTI)
„Ősmusical” Kolozsváron és Budapesten 2010. november 30. Címke: Két pisztoly, bemutató, Kolozsvár, Budapest, Méret: A- / A+ | Szigligeti Ede Két pisztoly című népszínművét Erkel Ferenc eredeti kísérőzenéjével mutatják be hármas együttműködésben ma este Kolozsváron, pénteken pedig Budapesten. A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Fészek Művészklub és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának közös produkciójához Iványi-Papp Monika és Göncz Zoltán rekonstruálta Erkel zenei kíséretét, amelyet a zeneszerző terjedelmes, majdnem operai méretű apparátusra írt. A tizenhat énekszámot és hat zenekari számot tartalmazó zenei anyag Szigligeti szövegével együtt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok közül került elő. A művet ugyanis az 1844-es Nemzeti Színházban tartott premiert követő bemutatók után nem játszották, holott a népszínmű műfaját tekintve egy reprezentatív Erkel-darabról van szó – mutatott rá az előadás rendezője, egyben karmestere. Selmeczi György szerint az is kimutatható, hogy bár a „főcsapás” iránya a verbunkos integrálása volt, Erkelt érdekelték az autentikus népzenei elemek és használta is azokat. „Az Erkel-év sűrű eseményei közül hiányoztak a felfedezések, sem az ember jellemrajza nem lett gazdagabb, sem az alkotó és intézményteremtő képe nem vált igazán mozgalmassá, még mindig papirosízű, iskolás” – vélte a rendező, hangsúlyozva, hogy Erkel nemcsak a magyar operajátszás megteremtője volt, de a reformkori magyar nyelvű színjátszás is sokat köszönhet neki. A karmester szerint a magyar színházművészet különös jellemzője, hogy eleve zenés színházként indult. Mint mondta, erre sok momentum utal, amelyekre akkor bukkant, amikor előbb Schwajda György, majd Jordán Tamás megbízásából a budapesti Nemzeti Színház előadásokkal illusztrálható történetén dolgozott. A Két pisztoly szerzője, Szigligeti Ede ugyancsak izgalmas személyiség, színész, rendező, író, dramaturg és könyvtáros is volt, megteremtette a népszínmű műfaját, amely a musical comedy magyar ősének tekinthető – emelte ki Selmeczi György, megjegyezve, hogy a Két pisztolyt Erkel igényes zenei kísérete fölértékelte. A darabot Szigligeti Ede szülővárosa, Nagyvárad állami színházának magyar nyelvű tagozata, a Szigligeti Társulat művészei – Gajai Ágnes, Tóth Tünde, Dimény Levente és Varga Balázs –, valamint a Kolozsvári Magyar Opera tagjai – Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Bardon Toni és Mányoki László – adják elő a kolozsvári opera zenekarának közreműködésével. A népszínmű szövegét Solt Róbert dramaturg dolgozta át. (MTI)
260 jukiguni 2010-11-28 10:24:54
A Bánk bán külföldi előadásaival kapcsolatban jutott eszembe, de ide jobban illik. Erkel operái iránt érdeklődtek a külföldi operaházak, legalábbis a XIX. században. Tallián Tibor mondja, a Momusra nem rég feltett interjújában: "Vannak fennmaradt levelek, amelyekben külföldi színigazgatók, karmesterek érdeklődtek Erkel operái iránt, és azt a választ kapták, hogy nincs partitúra, nem tudják elküldeni." Véleményem szerint ha Erkel egy olyan országba születet volna, ahol nem neki kell megteremtenie az európai színvonalú zenei életet, akkor ma nemcsak kis hazánkban játszanák az operáit, hanem alkalomadtán külföldön is. Gondoljunk csak bele mennyire elszívta az energiáját a komponálástól a sok vezénylés, pedagógiai és szervezési munka! És nem volt megfelelő zeneműkiadó, aki terjeszthette volna az operáit!!! Lehet, hogy kis túlzással, de azt lehet mondani, hogy mint alkotóművésznek, ez volt a tragédiája.
A Bánk bán külföldi előadásaival kapcsolatban jutott eszembe, de ide jobban illik. Erkel operái iránt érdeklődtek a külföldi operaházak, legalábbis a XIX. században. Tallián Tibor mondja, a Momusra nem rég feltett interjújában: "Vannak fennmaradt levelek, amelyekben külföldi színigazgatók, karmesterek érdeklődtek Erkel operái iránt, és azt a választ kapták, hogy nincs partitúra, nem tudják elküldeni." Véleményem szerint ha Erkel egy olyan országba születet volna, ahol nem neki kell megteremtenie az európai színvonalú zenei életet, akkor ma nemcsak kis hazánkban játszanák az operáit, hanem alkalomadtán külföldön is. Gondoljunk csak bele mennyire elszívta az energiáját a komponálástól a sok vezénylés, pedagógiai és szervezési munka! És nem volt megfelelő zeneműkiadó, aki terjeszthette volna az operáit!!! Lehet, hogy kis túlzással, de azt lehet mondani, hogy mint alkotóművésznek, ez volt a tragédiája.
259 jukiguni 2010-11-28 10:11:45 [Válasz erre: 258 musicus2 2010-11-28 00:50:38]
Köszönöm a választ! Reméljük, hogy akkor lesznek még fejlemények Erkellel kapcsolatban.
Köszönöm a választ! Reméljük, hogy akkor lesznek még fejlemények Erkellel kapcsolatban.
258 musicus2 2010-11-28 00:50:38 [Válasz erre: 256 jukiguni 2010-11-23 19:20:12]
A minisztérium válaszáról is referálok majd, mert válaszoltak, természetesen. Ami viszont a legfontosabb, az nem ebben a válaszlevélben volt. AZ ERKEL ÉV - A SOKFELŐL KOMMUNIKÁLTAKKAL ELLENTÉTBEN - NEM ÉRT VÉGET 2010 NOVEMBER 7-ÉN! Folytatódik tovább, a 201. születési évfordulóig, azaz 2011 november 7-ig. Amen!
A minisztérium válaszáról is referálok majd, mert válaszoltak, természetesen. Ami viszont a legfontosabb, az nem ebben a válaszlevélben volt. AZ ERKEL ÉV - A SOKFELŐL KOMMUNIKÁLTAKKAL ELLENTÉTBEN - NEM ÉRT VÉGET 2010 NOVEMBER 7-ÉN! Folytatódik tovább, a 201. születési évfordulóig, azaz 2011 november 7-ig. Amen!
257 musicus2 2010-11-28 00:44:11 [Válasz erre: 256 jukiguni 2010-11-23 19:20:12]
A Musica Hungarica által kiadott dupla CD az opera eredeti partitúráján alapul, de az anyagiak szűkössége miatt (kottaanyag legyártatása) nem a teljes operát vették fel, csak egy húzott zenét, nagyjából a teljes mű felét.
A Musica Hungarica által kiadott dupla CD az opera eredeti partitúráján alapul, de az anyagiak szűkössége miatt (kottaanyag legyártatása) nem a teljes operát vették fel, csak egy húzott zenét, nagyjából a teljes mű felét.
256 jukiguni 2010-11-23 19:20:12 [Válasz erre: 254 musicus2 2010-11-23 10:40:25]
Én kíváncsi lennék a valászra is, már ha a minisztérium válaszol. Ezenkívül szeretném megkérdezni, hogy a kolozsváriak István király CD felvétele mennyire autentikus formája az eredeti partitúrának?
Én kíváncsi lennék a valászra is, már ha a minisztérium válaszol. Ezenkívül szeretném megkérdezni, hogy a kolozsváriak István király CD felvétele mennyire autentikus formája az eredeti partitúrának?
255 Búbánat 2010-11-23 13:16:37
A SZÁZÉVES OPERAHÁZ VÁLOGATOTT IRATAI /Magyar Színházi Intézet, szerkesztő: Dés Mihály/ Budapest, 1984. 143. MÉSZÁROS IMRE ERKEL FERENC ÖRÖKÖSEINEK TÁMOGATÁSÁRÓL 821 SZÁM 1908. Nagyméltóságú Miniszter, Kegyelmes Uram! Nagyméltóságod a f. évi március hó 2-án 712 eln. szám alatt hozzám intézet leiratában véleményes jelentést tevésre hív fel a néhai Erkel Ferenc még életben lévő gyermekei által Nagyméltóságodhoz húszezer korona segélyösszeg folyósítása végett benyújtott kérvénye tárgyában, mely méltóságos Mihalovicz Ödön úrnak, a M. Kir. Zeneakadémia igazgatójának ugyancsak csatolt véleménye szerint, a M. Kir. Operaház költségvetésének keretében volna megvalósítható. Mély tisztelettel bátorkodom Nagyméltóságodnak jelenteni, hogy az Operaház rendelkezésére álló pénzalapok lekötöttsége a leghatározottabban lehetetlenné teszi, hogy a rendkívüli természetű kérés az intézet részéről teljesíttessék. E látszólag ridegen kategorikus vélemény-nyilvánítással kapcsolatban azonban lehetetlen elzárkóznom őszinte meggyőződésből eredő kérésem kifejezése elől, mely arra kíván célozni, hogy az Erkel-család említett folyamodását Nagyméltóságod különös kegyébe legyen szabad ajánlanom. E család feje Erkel Ferenc volt, a magyar zeneirodalom eleddig leghatalmasabb fejedelme, a már igazi, magas fejlettségről tanúskodó magyar dalmű megteremtője, aki még mindig sajnálatosan szegényes zenei kultúránknak immár a külföld előtt is hódolattal elismert legnagyobb, legimpozánsabb képviselőjévé vált és félévszázadon át az is maradt. Nem hivatásom, hogy érdemeiről irodalomtörténeti jelentőséggel bíró működéséről e helyen mások tollát és tudását megillető részletezéssel kívánjak megemlékezni, csupán arra az egy körülményre bátorkodom utalni, hogy egy Hunyadi László, Bánk bán, Brankovics György, István király, Névtelen hősök stb, stb. című nagyszabású magyar dalművek alkotója – a viszonyok kényszerű következménye gyanánt vagyontalanul, szegényen hagyta hátra családját. Rajta kívül hatalmas tehetségű Sándor fia szerzett magának felejthetetlenül nagy nevet úgyis mint zeneszerző, de mindenek fölött mint zenetanító, karmester. Erkel Sándornak a ki zenésze, karnagya, igazgatója volt a M. Kir. Operaháznak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar zene fejlesztésén kívül a külföldi nagyságok megismertetése, megkedveltetése, méltó megbecsültetése és oktató hatásának értékesítése körül. Nagy munka terhétől, kedvezőtlen családi- és önhibáján kívül eső gondokkal terhes magánviszonyok keservétől sújtottan, időnek –előtte befejezte földi pályáját, aránylag fiatalon összeroppant hatalmas szellemi és testi szervezete, meghalt – szegényen, csaknem nyomorúságos viszonyok között. S ha kutatom, hogy ily kiváló képességű és még életük folyamán látszólag megbecsülésben részesült férfiak, családos emberek hogyan halhattak meg úgy, hogy hátrahagyottaik az anyagi nélkülözések keserveit szenvedik: ennek magyarázatát abban találom, hogy sem egyéni értékük, sem munkájuk – főképp az Erkel Sándoré – nem fizettettek meg úgy, ahogy talán kellett volna. Ma az Operaháznak egy olyan pozíciójú alkalmazottja, mint amilyen például Erkel Sándor karnagy volt 14-16.000 Korona évi fizetéssel bír; a boldogultnak be kellett akkor érnie 2.500 – 3.000 frt-tal. Amellett – mint ezt a még életben lévő családtagok kérvényükben említik – szerencsétlen családi viszonyaik is hozzájárultak az anyagi tönk siettetéséhez. A nagy Erkel nevet viselő három testvér – bár közülük csak az egyik: Erkel Gyula (kiváló zene- és énekpedagógus) működik zenei pályán – derék, tisztes, idős magyar állampolgár, kik a család dicsőségéből, fájdalom, csak ennyi részt nyernek ma, hogy a rájuk szakadt anyagi gondok és terhek nyomásai alatt szenvednek, olyképp remélnének hátralévő napjaikban némiképp biztosított megélhetésre módot találni, ha részükre – köteles adósságaik kifizetésére – 20.000 korona segélyösszeg folyósíttatnék. Fájdalmasan kell ismételnem, hogy az Operaház költségvetésének keretében ily összegű segély kiutalványozására képtelen volnék módot ajánlani. Ezen és a már felsorolt okoknál fogva, mély tisztelettel terjesztem vissza a család kérését Nagyméltóságodhoz azzal a könyörgéssel: kegyeskedjék Excellentiád akár az Országos Alap igénybevétele, akár valamely Őfelségéhez, a királyhoz intézendő rendkívüli kérelem útján magas befolyását olyképp érvényesíteni, hogy a kért 20.000 korona kegydíj egyszer s mindenkorra engedélyezhető, illetőleg az Erkel-család még élő tagjainak megmentésére folyósítható legyen. Természetes, hogy magam a legnagyobb készséggel vállalkoznám az így nyerendő összeg lelkiismeretes felhasználását az Erkelek részéről, Nagyméltóságod utasítására olyképp ellenőrizni, hogy a 20.000 korona tényleg a szükségletek nélkülözhetetlen fedezésére és a család anyagi helyzetének biztos rendezésére szolgálhasson. Nagyméltóságú Miniszter Kegyelmes Uram! A még élő családtagok atyja nemcsak a magyar dalmű tulajdonképpeni megteremtője volt, de halhatatlanná tette nevét a Magyar ’Hymnus’ zene-költője gyanánt is. Nem tudom, hogy annak idején, a nagy férfiú életében mily díjat nyert az elévülhetetlenül becses munkája, de okunk van hinni, hogy valami nagyon bőkezűen nem jutalmazták. Szent meggyőződésem tehát, hogy a boldogult dicső atyja emléke iránt tartozó köteles háláját róná le a magyar nemzet, ha a szegény, csaknem nyomorú sorsra kárhoztatott Erkel-család helyzetén a kért a segélyösszeg folyósításával sietne enyhíteni. Éppen ezért midőn még megemlíteni bátorkodom, hogy a szóban forgó rendkívüli kegydíj legmagasabb engedélyezése az Erkel örökösöknek a csődbe jutás szégyenétől és így a fényes névnek meghurcolásától óvná meg a családot: ismételten sokszorosan kérem Nagyméltóságodat, hogy folyamodók alázatos kérését azon módozatok szerint teljesíteni kegyeskedjék, amelyekre rámutatni bátorkodtam. Fogadja stb. Budapest, 1908. V. 30. Mészáros
A SZÁZÉVES OPERAHÁZ VÁLOGATOTT IRATAI /Magyar Színházi Intézet, szerkesztő: Dés Mihály/ Budapest, 1984. 143. MÉSZÁROS IMRE ERKEL FERENC ÖRÖKÖSEINEK TÁMOGATÁSÁRÓL 821 SZÁM 1908. Nagyméltóságú Miniszter, Kegyelmes Uram! Nagyméltóságod a f. évi március hó 2-án 712 eln. szám alatt hozzám intézet leiratában véleményes jelentést tevésre hív fel a néhai Erkel Ferenc még életben lévő gyermekei által Nagyméltóságodhoz húszezer korona segélyösszeg folyósítása végett benyújtott kérvénye tárgyában, mely méltóságos Mihalovicz Ödön úrnak, a M. Kir. Zeneakadémia igazgatójának ugyancsak csatolt véleménye szerint, a M. Kir. Operaház költségvetésének keretében volna megvalósítható. Mély tisztelettel bátorkodom Nagyméltóságodnak jelenteni, hogy az Operaház rendelkezésére álló pénzalapok lekötöttsége a leghatározottabban lehetetlenné teszi, hogy a rendkívüli természetű kérés az intézet részéről teljesíttessék. E látszólag ridegen kategorikus vélemény-nyilvánítással kapcsolatban azonban lehetetlen elzárkóznom őszinte meggyőződésből eredő kérésem kifejezése elől, mely arra kíván célozni, hogy az Erkel-család említett folyamodását Nagyméltóságod különös kegyébe legyen szabad ajánlanom. E család feje Erkel Ferenc volt, a magyar zeneirodalom eleddig leghatalmasabb fejedelme, a már igazi, magas fejlettségről tanúskodó magyar dalmű megteremtője, aki még mindig sajnálatosan szegényes zenei kultúránknak immár a külföld előtt is hódolattal elismert legnagyobb, legimpozánsabb képviselőjévé vált és félévszázadon át az is maradt. Nem hivatásom, hogy érdemeiről irodalomtörténeti jelentőséggel bíró működéséről e helyen mások tollát és tudását megillető részletezéssel kívánjak megemlékezni, csupán arra az egy körülményre bátorkodom utalni, hogy egy Hunyadi László, Bánk bán, Brankovics György, István király, Névtelen hősök stb, stb. című nagyszabású magyar dalművek alkotója – a viszonyok kényszerű következménye gyanánt vagyontalanul, szegényen hagyta hátra családját. Rajta kívül hatalmas tehetségű Sándor fia szerzett magának felejthetetlenül nagy nevet úgyis mint zeneszerző, de mindenek fölött mint zenetanító, karmester. Erkel Sándornak a ki zenésze, karnagya, igazgatója volt a M. Kir. Operaháznak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar zene fejlesztésén kívül a külföldi nagyságok megismertetése, megkedveltetése, méltó megbecsültetése és oktató hatásának értékesítése körül. Nagy munka terhétől, kedvezőtlen családi- és önhibáján kívül eső gondokkal terhes magánviszonyok keservétől sújtottan, időnek –előtte befejezte földi pályáját, aránylag fiatalon összeroppant hatalmas szellemi és testi szervezete, meghalt – szegényen, csaknem nyomorúságos viszonyok között. S ha kutatom, hogy ily kiváló képességű és még életük folyamán látszólag megbecsülésben részesült férfiak, családos emberek hogyan halhattak meg úgy, hogy hátrahagyottaik az anyagi nélkülözések keserveit szenvedik: ennek magyarázatát abban találom, hogy sem egyéni értékük, sem munkájuk – főképp az Erkel Sándoré – nem fizettettek meg úgy, ahogy talán kellett volna. Ma az Operaháznak egy olyan pozíciójú alkalmazottja, mint amilyen például Erkel Sándor karnagy volt 14-16.000 Korona évi fizetéssel bír; a boldogultnak be kellett akkor érnie 2.500 – 3.000 frt-tal. Amellett – mint ezt a még életben lévő családtagok kérvényükben említik – szerencsétlen családi viszonyaik is hozzájárultak az anyagi tönk siettetéséhez. A nagy Erkel nevet viselő három testvér – bár közülük csak az egyik: Erkel Gyula (kiváló zene- és énekpedagógus) működik zenei pályán – derék, tisztes, idős magyar állampolgár, kik a család dicsőségéből, fájdalom, csak ennyi részt nyernek ma, hogy a rájuk szakadt anyagi gondok és terhek nyomásai alatt szenvednek, olyképp remélnének hátralévő napjaikban némiképp biztosított megélhetésre módot találni, ha részükre – köteles adósságaik kifizetésére – 20.000 korona segélyösszeg folyósíttatnék. Fájdalmasan kell ismételnem, hogy az Operaház költségvetésének keretében ily összegű segély kiutalványozására képtelen volnék módot ajánlani. Ezen és a már felsorolt okoknál fogva, mély tisztelettel terjesztem vissza a család kérését Nagyméltóságodhoz azzal a könyörgéssel: kegyeskedjék Excellentiád akár az Országos Alap igénybevétele, akár valamely Őfelségéhez, a királyhoz intézendő rendkívüli kérelem útján magas befolyását olyképp érvényesíteni, hogy a kért 20.000 korona kegydíj egyszer s mindenkorra engedélyezhető, illetőleg az Erkel-család még élő tagjainak megmentésére folyósítható legyen. Természetes, hogy magam a legnagyobb készséggel vállalkoznám az így nyerendő összeg lelkiismeretes felhasználását az Erkelek részéről, Nagyméltóságod utasítására olyképp ellenőrizni, hogy a 20.000 korona tényleg a szükségletek nélkülözhetetlen fedezésére és a család anyagi helyzetének biztos rendezésére szolgálhasson. Nagyméltóságú Miniszter Kegyelmes Uram! A még élő családtagok atyja nemcsak a magyar dalmű tulajdonképpeni megteremtője volt, de halhatatlanná tette nevét a Magyar ’Hymnus’ zene-költője gyanánt is. Nem tudom, hogy annak idején, a nagy férfiú életében mily díjat nyert az elévülhetetlenül becses munkája, de okunk van hinni, hogy valami nagyon bőkezűen nem jutalmazták. Szent meggyőződésem tehát, hogy a boldogult dicső atyja emléke iránt tartozó köteles háláját róná le a magyar nemzet, ha a szegény, csaknem nyomorú sorsra kárhoztatott Erkel-család helyzetén a kért a segélyösszeg folyósításával sietne enyhíteni. Éppen ezért midőn még megemlíteni bátorkodom, hogy a szóban forgó rendkívüli kegydíj legmagasabb engedélyezése az Erkel örökösöknek a csődbe jutás szégyenétől és így a fényes névnek meghurcolásától óvná meg a családot: ismételten sokszorosan kérem Nagyméltóságodat, hogy folyamodók alázatos kérését azon módozatok szerint teljesíteni kegyeskedjék, amelyekre rámutatni bátorkodtam. Fogadja stb. Budapest, 1908. V. 30. Mészáros
254 musicus2 2010-11-23 10:40:25
Hosszas megfontolás után közreadom az alábbi levelemet. Budapest, 2010. szeptember 6. Dr. Réthelyi Miklós miniszter úrnak Szőcs Géza államtitkár úrnak Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Kassai István zongoraművész Tárgy: Erkel Ferenc 200. születési évfordulójának méltó megünneplése Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizakodva írom ezt a levelet, hiszen hosszú idő után Önök olyan értékrendet képviselnek, hogy biztos lehetek abban, hogy az alábbi sorokat megértéssel fogadják. Erkel Ferenc érdemeit elvileg nem kellene bemutatni, és ezt mégis, most, ebben a levélben is meg kell tennem, mert ezek még a szakemberek tábora előtt sem közismertek a maguk teljességében. Erkel az egyetlen nemzetközileg mérhető minőségű romantikus operaszerzőnk, Glinka után időrendben az első a kelet-európai nemzeti operaszerzők közül. Megírta Himnuszunkat, bábáskodott a népszínmű születésénél, előbb írt Liszt Rapszódiát, mint maga Liszt. (Duo brillant, 1837). Ifjúkorában a legjobb magyarországi zongorista, sokáig a legjobb karmester. Hosszú Nemzeti Színházi-i működése alatt európai rangra emelte a magyar operajátszást. Megalapította Magyarország összes XIX. században alapított jelentős zenei intézményét, úgy, mint a Filharmóniai Társaságot (az első magyarországi hivatásos hangversenyzenekart), az Országos Magyar Daláregyletet (jog-utódja a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége) és Liszttel a Zeneakadémiát. Mint a kor sokáig legjobb sakkozója, megalapította a Pesti Sakk-Kört, Széchenyi Ödönnel. Tíz gyermeke közül négyen is saját jogon bekerültek a zenei lexikonokba. Erkel életműve ma is élő, időszerű, hatalmas. Élő, mert az általa alapított intézmények mindegyike ma is működik. Időszerű, mert minden operája a magyarság egy-egy sorskérdését elemzi, és ezek egytől egyig ma is fennálló problémák. Hatalmas, mivel alig felfogható, hogy egyetlen ember hogyan volt képes ennyire sokoldalú és magas színvonalú tevékenységre. Minden, ami keze nyomát viseli, maradandó, nemes, remekmű. Erkel nagyhatású, Kodályig, a mai napig ható kultúrpolitikus is volt, ez megmutatkozott minden cselekvésében, így operaszövegkönyveinek kiválasztásában is. Lévén a magyar függetlenség elkötelezettje, évfordulóinak megünneplése sohasem lehetett fel-hőtlen. Halálának centenáriumán, 1910-ben, az uralkodó Habsburgok „aranykorában” természetesen nem született semmi maradandó megemlékezés, kivéve egyetlen emlékkötetet. Az ötvenedik halálozási évfordulót (1943) elmosta a háború, a 150. születési évfordulót (1960) az aczéli kultúrpolitika ölte meg, az 1993-as halálozási centenáriumot az állítólagos gazdasági válság és az írástudók gerinctelensége tette tönkre (minden „mértékadó személyiség” a következő választás győztesére kacsintgatott). A mostani évfordulón megfordult az 1993-as forgatókönyv, most egy gyarmatosító kormány fojtotta meg az ünneplést, a jelenlegi kormány lehetőségeit ellehetetlenítve. A 200. születési évforduló alkalom lehetett volna arra, hogy az életművet a külföld előtt (SEMMI sem történt!) és a belföldi közönség számára feltárjuk és népszerűsítsük. A műveket azért szükséges feltárni, mert Erkel minden operáját máig hitvány átdolgozásokban játsszák. A feltárt műveket koncertek sorával (ami történt, az az életmű rangjához képest édeskevés), az összes Urtext operapartitúra kiadásával (2000-ben indult, 1/3 résznél tart), CD életműkiadással (el sem kezdődött), operaházi bemutatókkal (SEMMI sem történt, teljes operák helyett néhány keresztmetszet került előadásra) nemzetközi versennyel (ELMARADT!) kellett volna népszerűsíteni. Ehhez képest a jelen szánalmas, szégyenletes, tűrhetetlen. Az előző kormány belerángatta Mahlert Erkel évfordulójába, csak azért, hogy ok legyen arra, hogy ne beszéljünk Erkelről, ne történjen semmi Erkel-ügyben. Ahogy ez az Operában zajlik. A tavalyi évig minden évadot Erkel operáival nyitották meg az Operaházban (és az Erkel Színházban is). Az idén az évadnyitó Mahler II. szimfóniája volt, csak azért, hogy ezt az évszázados tradíciót le lehessen váltani. Kérem tisztelt Miniszter Urat, hasson oda, hogy az évforduló szabotálása megszűnjön. Szerény véleményem szerint roppant visszatetsző gazdasági nehézségekre, kevés időre és egyéb kibúvókra hivatkozni. A maga idején Erkel sem takarékoskodott erejével, idejével. Az „Erkel-Mahler év” ne legyen Erkel-malőr, aminek szánták. A méltó megemlékezés intézményi és személyi feltételei egyaránt adottak, az anyagi feltételek is meg vannak, csak nem ott, ahol kívánatos lenne, pontosítva, nem a zenei életben. Épp ezért írom ezt a levelet tisztelt Miniszter úrnak is, mert véleményem szerint ez a kérdés nem csak a szaktárca kompetenciájába tartozik, hanem kormányzati felelősség kérdése is. Gazdasági visszaesés és fellendülés mindig lesz, Erkelnek viszont sohasem lesz többé 200. születési évfordulója. És végül néhány személyes törekvésünket is megírom. Erkel István király című operáját 125 évvel bemutatója után 2010. július 10-én színre vittük Komáromban, feleségem, Csányi Valéria karmester szervezésében és vezényletével, végre hamisítatlan formájában. Ezt a remekművet, amely hatalmas sikert aratott az egykori és a mostani bemutatón is (a helyi TV felvette az előadást), a Művészetek Palotájában szeretnénk eljátszani december 23-án. Támogatás hiányában a koncert sorsa bizonytalan. Így a produkció sorsa is, pedig minősége alapján turnéra, CD felvételre is érdemes lenne. Erkel zongora- és kamaraműveit világpremierként vettem CD-re húsz évvel ezelőtt. Huszonöt koncerthelyszín – szándéknyilatkozattal megerősítve – pódiumot adna műsoromnak országszerte, a támogatás hiányzik itt is. Erkel összes zongoraműve kritikai kiadásának első kötetét előkészítettem, a kottagrafikát már elkészítettem. Kiadó lenne több is. A MTA Zenetudományi Intézete beépítené a kötetet a már elkezdett életműkiadásba új sorozatként, támogatás híján azonban a tárgyalások megszakadtak. Ezek csak a mi produkcióink, terveink, melyek támogatást várnának. És vajon még mennyi jelentős terv várhat támogatást a civilszférában? Tisztelettel Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Erkel-kutató
Hosszas megfontolás után közreadom az alábbi levelemet. Budapest, 2010. szeptember 6. Dr. Réthelyi Miklós miniszter úrnak Szőcs Géza államtitkár úrnak Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Kassai István zongoraművész Tárgy: Erkel Ferenc 200. születési évfordulójának méltó megünneplése Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bizakodva írom ezt a levelet, hiszen hosszú idő után Önök olyan értékrendet képviselnek, hogy biztos lehetek abban, hogy az alábbi sorokat megértéssel fogadják. Erkel Ferenc érdemeit elvileg nem kellene bemutatni, és ezt mégis, most, ebben a levélben is meg kell tennem, mert ezek még a szakemberek tábora előtt sem közismertek a maguk teljességében. Erkel az egyetlen nemzetközileg mérhető minőségű romantikus operaszerzőnk, Glinka után időrendben az első a kelet-európai nemzeti operaszerzők közül. Megírta Himnuszunkat, bábáskodott a népszínmű születésénél, előbb írt Liszt Rapszódiát, mint maga Liszt. (Duo brillant, 1837). Ifjúkorában a legjobb magyarországi zongorista, sokáig a legjobb karmester. Hosszú Nemzeti Színházi-i működése alatt európai rangra emelte a magyar operajátszást. Megalapította Magyarország összes XIX. században alapított jelentős zenei intézményét, úgy, mint a Filharmóniai Társaságot (az első magyarországi hivatásos hangversenyzenekart), az Országos Magyar Daláregyletet (jog-utódja a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége) és Liszttel a Zeneakadémiát. Mint a kor sokáig legjobb sakkozója, megalapította a Pesti Sakk-Kört, Széchenyi Ödönnel. Tíz gyermeke közül négyen is saját jogon bekerültek a zenei lexikonokba. Erkel életműve ma is élő, időszerű, hatalmas. Élő, mert az általa alapított intézmények mindegyike ma is működik. Időszerű, mert minden operája a magyarság egy-egy sorskérdését elemzi, és ezek egytől egyig ma is fennálló problémák. Hatalmas, mivel alig felfogható, hogy egyetlen ember hogyan volt képes ennyire sokoldalú és magas színvonalú tevékenységre. Minden, ami keze nyomát viseli, maradandó, nemes, remekmű. Erkel nagyhatású, Kodályig, a mai napig ható kultúrpolitikus is volt, ez megmutatkozott minden cselekvésében, így operaszövegkönyveinek kiválasztásában is. Lévén a magyar függetlenség elkötelezettje, évfordulóinak megünneplése sohasem lehetett fel-hőtlen. Halálának centenáriumán, 1910-ben, az uralkodó Habsburgok „aranykorában” természetesen nem született semmi maradandó megemlékezés, kivéve egyetlen emlékkötetet. Az ötvenedik halálozási évfordulót (1943) elmosta a háború, a 150. születési évfordulót (1960) az aczéli kultúrpolitika ölte meg, az 1993-as halálozási centenáriumot az állítólagos gazdasági válság és az írástudók gerinctelensége tette tönkre (minden „mértékadó személyiség” a következő választás győztesére kacsintgatott). A mostani évfordulón megfordult az 1993-as forgatókönyv, most egy gyarmatosító kormány fojtotta meg az ünneplést, a jelenlegi kormány lehetőségeit ellehetetlenítve. A 200. születési évforduló alkalom lehetett volna arra, hogy az életművet a külföld előtt (SEMMI sem történt!) és a belföldi közönség számára feltárjuk és népszerűsítsük. A műveket azért szükséges feltárni, mert Erkel minden operáját máig hitvány átdolgozásokban játsszák. A feltárt műveket koncertek sorával (ami történt, az az életmű rangjához képest édeskevés), az összes Urtext operapartitúra kiadásával (2000-ben indult, 1/3 résznél tart), CD életműkiadással (el sem kezdődött), operaházi bemutatókkal (SEMMI sem történt, teljes operák helyett néhány keresztmetszet került előadásra) nemzetközi versennyel (ELMARADT!) kellett volna népszerűsíteni. Ehhez képest a jelen szánalmas, szégyenletes, tűrhetetlen. Az előző kormány belerángatta Mahlert Erkel évfordulójába, csak azért, hogy ok legyen arra, hogy ne beszéljünk Erkelről, ne történjen semmi Erkel-ügyben. Ahogy ez az Operában zajlik. A tavalyi évig minden évadot Erkel operáival nyitották meg az Operaházban (és az Erkel Színházban is). Az idén az évadnyitó Mahler II. szimfóniája volt, csak azért, hogy ezt az évszázados tradíciót le lehessen váltani. Kérem tisztelt Miniszter Urat, hasson oda, hogy az évforduló szabotálása megszűnjön. Szerény véleményem szerint roppant visszatetsző gazdasági nehézségekre, kevés időre és egyéb kibúvókra hivatkozni. A maga idején Erkel sem takarékoskodott erejével, idejével. Az „Erkel-Mahler év” ne legyen Erkel-malőr, aminek szánták. A méltó megemlékezés intézményi és személyi feltételei egyaránt adottak, az anyagi feltételek is meg vannak, csak nem ott, ahol kívánatos lenne, pontosítva, nem a zenei életben. Épp ezért írom ezt a levelet tisztelt Miniszter úrnak is, mert véleményem szerint ez a kérdés nem csak a szaktárca kompetenciájába tartozik, hanem kormányzati felelősség kérdése is. Gazdasági visszaesés és fellendülés mindig lesz, Erkelnek viszont sohasem lesz többé 200. születési évfordulója. És végül néhány személyes törekvésünket is megírom. Erkel István király című operáját 125 évvel bemutatója után 2010. július 10-én színre vittük Komáromban, feleségem, Csányi Valéria karmester szervezésében és vezényletével, végre hamisítatlan formájában. Ezt a remekművet, amely hatalmas sikert aratott az egykori és a mostani bemutatón is (a helyi TV felvette az előadást), a Művészetek Palotájában szeretnénk eljátszani december 23-án. Támogatás hiányában a koncert sorsa bizonytalan. Így a produkció sorsa is, pedig minősége alapján turnéra, CD felvételre is érdemes lenne. Erkel zongora- és kamaraműveit világpremierként vettem CD-re húsz évvel ezelőtt. Huszonöt koncerthelyszín – szándéknyilatkozattal megerősítve – pódiumot adna műsoromnak országszerte, a támogatás hiányzik itt is. Erkel összes zongoraműve kritikai kiadásának első kötetét előkészítettem, a kottagrafikát már elkészítettem. Kiadó lenne több is. A MTA Zenetudományi Intézete beépítené a kötetet a már elkezdett életműkiadásba új sorozatként, támogatás híján azonban a tárgyalások megszakadtak. Ezek csak a mi produkcióink, terveink, melyek támogatást várnának. És vajon még mennyi jelentős terv várhat támogatást a civilszférában? Tisztelettel Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Erkel-kutató
253 jukiguni 2010-11-22 20:26:00
Köszönöm!
Köszönöm!
252 Búbánat 2010-11-22 19:17:09 [Válasz erre: 250 jukiguni 2010-11-22 17:12:21]
Segítek Neked: [url] http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f; Erkel: Dózsa György [/url]
Segítek Neked: [url] http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f; Erkel: Dózsa György [/url]
251 jukiguni 2010-11-22 17:12:42
Jó nekem ez nem megy, de a cím azért ott van
Jó nekem ez nem megy, de a cím azért ott van
250 jukiguni 2010-11-22 17:12:21
Na mégegyszer [http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f]
Na mégegyszer [http://www.youtube.com/results?search_query=erkel+d%C3%B3zsa+gy%C3%B6rgy&aq=f]
