399 Városszéli Anasztázia grófnő 2012-09-27 10:13:59 [Válasz erre: 398 telramund 2012-09-26 13:43:51]
Eszenyi Irma?
Eszenyi Irma?
398 telramund 2012-09-26 13:43:51 [Válasz erre: 397 telramund 2012-09-26 13:41:36]
vagy szerinted az Eszenyi által újraforditatott Romeó jobb,mint az évtizedek óta játszott??Ugyan már.
vagy szerinted az Eszenyi által újraforditatott Romeó jobb,mint az évtizedek óta játszott??Ugyan már.
397 telramund 2012-09-26 13:41:36 [Válasz erre: 396 jukiguni 2012-09-26 10:28:17]
Hát akkor egy példa Bellini Romeója és Shakespeare hasonló műve.És beszélsz oksosságokat,hogy anno azért volt jó ,mert anno volt.Nem azért volt jó,hanem mert jobb volt. Ott van Sosztakovics Ketyerina Izmajlovája.A hatvanas években bukott akkorát,hogy nagyobbot nem is kellett. .A 2ooo-es évek Katyerinájánál pedig a világon jobbat nem hallottam ,lényegében a két karizmatikus főszereplő és a zenekar és karmestere folytán. Nem tudom hogy hány éves vagy,de nyugi olyan leszel,sőt a jelenlegi hozzállásod után itélve még olyanabb.Aztán a Operaház épülete sem rondább,mint mondjuk az IKEA épülete.Bár lehet ezt is igy látod. És százszor inkább egy Oláh Gusztáv diszlet ,mint egy Kentaur.
Hát akkor egy példa Bellini Romeója és Shakespeare hasonló műve.És beszélsz oksosságokat,hogy anno azért volt jó ,mert anno volt.Nem azért volt jó,hanem mert jobb volt. Ott van Sosztakovics Ketyerina Izmajlovája.A hatvanas években bukott akkorát,hogy nagyobbot nem is kellett. .A 2ooo-es évek Katyerinájánál pedig a világon jobbat nem hallottam ,lényegében a két karizmatikus főszereplő és a zenekar és karmestere folytán. Nem tudom hogy hány éves vagy,de nyugi olyan leszel,sőt a jelenlegi hozzállásod után itélve még olyanabb.Aztán a Operaház épülete sem rondább,mint mondjuk az IKEA épülete.Bár lehet ezt is igy látod. És százszor inkább egy Oláh Gusztáv diszlet ,mint egy Kentaur.
396 jukiguni 2012-09-26 10:28:17
Ami dühít: annak ellenére, hogy valaki szeret valamit, még elismerheti a hibáit. Ahogy én is tudom, hogy korántsem tökéletesek az eredeti Erkel operák, de nagyobb és teljesebb zenei élmény nyújtanak, mint a megnyomorítottak. Számomra ugyanis a zenei kivitelezés csak egy dolog, mert emellett nem árt, ha az opera, amit játszanak szintén nem kelt töredékes érzést és nincs olyan érzésem, hogy amit adnak az nem azonos önmagával, hanem csak nyomokban tartalmazza eredeti önmagát és esztétikailag csökevényes. És ezt az esztétikai fogyatékosságot és töredékességet nem képesek feledtetni a nagy énekesek. Már jóval azelőtt untam és nem szeretem az átdolgozott Bánk bánt, hogy az eredetit megismertem volna. Tizenévesen kb. hatszor láttam, ennyi elég is volt belőle. Hetedszerre már nem mentem el rá, hiába volt benne a bérletembe. És nem igaz, hogy nem lehet elismerni, hogy Nádasdy is ráerőszakolt egy, az eredetitől igenis idegen dramaturgiát az Erkel operákra. Lehet, ezt modern opera rendezők is megteszik, de legalább nem úgy, hogy ütemeikre szedik szét a darabot és rakják össze újra. Historikus operajátszás meg tényleg nincs és nem is nagyon volt a MÁO-ban. Sajnos. Csakhogy a mindenkori vezetésnek a zenei nevelés is feladata lenne, melynek keretén belül nemcsak a legnépszerűbb operákért kellene kampányt folytatni, hanem általában véve az operáért és mindenféle operáért. Nálunk nem úgy van, hogy több színház is működik a fővárosban, ahol operákat hallhat az ember. A közönség nagy része meg el se megy egy előadásra, ha az 20. századi. Meg se hallgatja. A barokkról nem is beszélve. Kovalik rendezői színháza szerintem egyáltalán nem zene ellenes. Ő is csak azt teszi, ahogy mindenki más: értelmezi a darabot és ez olykor átértelmezés is jár. De nem mindegy, hogy ezt az átértelmezést hogy tesszük. Úgy, ahogy az Erkel operákkal, hogy kvázi újra írjuk őket, vagy úgy, ahogy Kovalik, hogy más kontextusba helyezzük őket, de zeneileg és dramaturgiailag nem alkotjuk őket újra. Ebből a szempontból pont hogy Nádasdy zene ellenes és Kovalik nem az. És igenis, hogy van ebben egy nosztalgia is, hogy egyesek ragaszkodnak a Nádasdy-féle verziókhoz, mert hogy akkor szocializálódtak bele a zenei életbe, mikor még az ő szemlélete uralkodott. Innentől kezdve nem tudnak szabadulni ettől és nem képesek befogadni az újat, kritikával illetni a régit. És Ókovács igazgatóságával egyáltalán nem vagyok elégedett! És számomra az, hogy szeretem a zenét azt jelenti, hogy mindenféle zenét hallgatok. Ahogy az, hogy szeretem az irodalmat azt jelenti, hogy mindenféle irodalmat olvasok az antikvitástól a jelenkorig. Van ami tetszik, van ami nem, de minden korszakban megtalálom, ami érdekes és szép. A zenével ugyanígy van! És valószínűleg ha ismertétek volna az huszadik század elejének magyar énekművészeit, akkor Simádnyékra is fanyalognátok, hogy hát bezzeg harminc évvel előttük milyen volt az opera. Mert az ember alapvetően ilyen. A régit mindig jobbnak és szebbnek érzi, mint az újat és eleve úgy definiálja az idő múlását, hogy a régi jó dolgokból nem marad semmi. Ez persze valahol megérthető is, de néha eléggé idegesítő. Remélem én nem leszek ilyen idős koromra.
Ami dühít: annak ellenére, hogy valaki szeret valamit, még elismerheti a hibáit. Ahogy én is tudom, hogy korántsem tökéletesek az eredeti Erkel operák, de nagyobb és teljesebb zenei élmény nyújtanak, mint a megnyomorítottak. Számomra ugyanis a zenei kivitelezés csak egy dolog, mert emellett nem árt, ha az opera, amit játszanak szintén nem kelt töredékes érzést és nincs olyan érzésem, hogy amit adnak az nem azonos önmagával, hanem csak nyomokban tartalmazza eredeti önmagát és esztétikailag csökevényes. És ezt az esztétikai fogyatékosságot és töredékességet nem képesek feledtetni a nagy énekesek. Már jóval azelőtt untam és nem szeretem az átdolgozott Bánk bánt, hogy az eredetit megismertem volna. Tizenévesen kb. hatszor láttam, ennyi elég is volt belőle. Hetedszerre már nem mentem el rá, hiába volt benne a bérletembe. És nem igaz, hogy nem lehet elismerni, hogy Nádasdy is ráerőszakolt egy, az eredetitől igenis idegen dramaturgiát az Erkel operákra. Lehet, ezt modern opera rendezők is megteszik, de legalább nem úgy, hogy ütemeikre szedik szét a darabot és rakják össze újra. Historikus operajátszás meg tényleg nincs és nem is nagyon volt a MÁO-ban. Sajnos. Csakhogy a mindenkori vezetésnek a zenei nevelés is feladata lenne, melynek keretén belül nemcsak a legnépszerűbb operákért kellene kampányt folytatni, hanem általában véve az operáért és mindenféle operáért. Nálunk nem úgy van, hogy több színház is működik a fővárosban, ahol operákat hallhat az ember. A közönség nagy része meg el se megy egy előadásra, ha az 20. századi. Meg se hallgatja. A barokkról nem is beszélve. Kovalik rendezői színháza szerintem egyáltalán nem zene ellenes. Ő is csak azt teszi, ahogy mindenki más: értelmezi a darabot és ez olykor átértelmezés is jár. De nem mindegy, hogy ezt az átértelmezést hogy tesszük. Úgy, ahogy az Erkel operákkal, hogy kvázi újra írjuk őket, vagy úgy, ahogy Kovalik, hogy más kontextusba helyezzük őket, de zeneileg és dramaturgiailag nem alkotjuk őket újra. Ebből a szempontból pont hogy Nádasdy zene ellenes és Kovalik nem az. És igenis, hogy van ebben egy nosztalgia is, hogy egyesek ragaszkodnak a Nádasdy-féle verziókhoz, mert hogy akkor szocializálódtak bele a zenei életbe, mikor még az ő szemlélete uralkodott. Innentől kezdve nem tudnak szabadulni ettől és nem képesek befogadni az újat, kritikával illetni a régit. És Ókovács igazgatóságával egyáltalán nem vagyok elégedett! És számomra az, hogy szeretem a zenét azt jelenti, hogy mindenféle zenét hallgatok. Ahogy az, hogy szeretem az irodalmat azt jelenti, hogy mindenféle irodalmat olvasok az antikvitástól a jelenkorig. Van ami tetszik, van ami nem, de minden korszakban megtalálom, ami érdekes és szép. A zenével ugyanígy van! És valószínűleg ha ismertétek volna az huszadik század elejének magyar énekművészeit, akkor Simádnyékra is fanyalognátok, hogy hát bezzeg harminc évvel előttük milyen volt az opera. Mert az ember alapvetően ilyen. A régit mindig jobbnak és szebbnek érzi, mint az újat és eleve úgy definiálja az idő múlását, hogy a régi jó dolgokból nem marad semmi. Ez persze valahol megérthető is, de néha eléggé idegesítő. Remélem én nem leszek ilyen idős koromra.
395 Spangel Péter 2012-09-26 07:31:10 [Válasz erre: 394 IVA 2012-09-25 20:08:09]
Akkor mégsem tévedtem oly nagyon. Marton Évát sajnos nem hallottam a címszerepben.
Akkor mégsem tévedtem oly nagyon. Marton Évát sajnos nem hallottam a címszerepben.
394 IVA 2012-09-25 20:08:09 [Válasz erre: 391 egy kívülálló 2012-09-25 09:40:57]
Így van, viszont a "harmadik" Rodelinda már Sudlik Mária volt: az 1977. szeptember 21-i új betanulásban (éppen 35 évvel ezelőtt, hihetetlen).
Így van, viszont a "harmadik" Rodelinda már Sudlik Mária volt: az 1977. szeptember 21-i új betanulásban (éppen 35 évvel ezelőtt, hihetetlen).
393 telramund 2012-09-25 15:02:13 [Válasz erre: 384 jukiguni 2012-09-24 21:47:15]
Hát erről a nézeteidről bizotosan örömmel olvasnának a Metropolitan vezetői-pedig állitólag a világ legelső vezető operaháza-(volt úgy 3o éve). Semmi baj én bőven kiélveztem az opera engem megfogó elemeit.Elsősorban a volt kitűnő hangokat,a pazar kiállitást(a jelenlegi egy két kiváló énekestől elnézést).És mig sok sok éven át évente kb 100-120 előadást láttam-hallgattam itthon és külföldön,ahogy számoltam kb 6-7 előadást fogok a következő évadban.Azért ez elgondolkoztató nem ? És bármennyire hihetetlen de nagyon szeretem,a modern operákat pl Vérnász,Kisvárosi,Sámson stb,de ezeket olyan énekesek énekelték,akikért érdemes volt 5-6x is meghallgatni-nézni ezeket az opusokat. neked meg kivánom,hogy sok mai előadást nézz-főleg Kovalik rendezte produkciókat és mi ezért Téged nem fogunk irigyelni,mint ahogy Te gúnyolódsz a nosztalgián.Ezek tények és nem nosztalgia.Egy Okovács és egy Nádasdy,Lukács Miklós sőt talán még Mihály András igazgatósága között olyan különbség van,mint a trópusok és sarkvidék éghajlata .
Hát erről a nézeteidről bizotosan örömmel olvasnának a Metropolitan vezetői-pedig állitólag a világ legelső vezető operaháza-(volt úgy 3o éve). Semmi baj én bőven kiélveztem az opera engem megfogó elemeit.Elsősorban a volt kitűnő hangokat,a pazar kiállitást(a jelenlegi egy két kiváló énekestől elnézést).És mig sok sok éven át évente kb 100-120 előadást láttam-hallgattam itthon és külföldön,ahogy számoltam kb 6-7 előadást fogok a következő évadban.Azért ez elgondolkoztató nem ? És bármennyire hihetetlen de nagyon szeretem,a modern operákat pl Vérnász,Kisvárosi,Sámson stb,de ezeket olyan énekesek énekelték,akikért érdemes volt 5-6x is meghallgatni-nézni ezeket az opusokat. neked meg kivánom,hogy sok mai előadást nézz-főleg Kovalik rendezte produkciókat és mi ezért Téged nem fogunk irigyelni,mint ahogy Te gúnyolódsz a nosztalgián.Ezek tények és nem nosztalgia.Egy Okovács és egy Nádasdy,Lukács Miklós sőt talán még Mihály András igazgatósága között olyan különbség van,mint a trópusok és sarkvidék éghajlata .
392 Spangel Péter 2012-09-25 10:20:42 [Válasz erre: 391 egy kívülálló 2012-09-25 09:40:57]
Köszönöm, és ahogy a fészbukon az imént láttam, Sólyom Nagy Sándor is szerepelt a produkcióban.
Köszönöm, és ahogy a fészbukon az imént láttam, Sólyom Nagy Sándor is szerepelt a produkcióban.
391 egy kívülálló 2012-09-25 09:40:57 [Válasz erre: 390 Spangel Péter 2012-09-25 09:24:24]
A 2. Rodelinda nem Sudlik Mária volt, hanem Marton Éva.
A 2. Rodelinda nem Sudlik Mária volt, hanem Marton Éva.
390 Spangel Péter 2012-09-25 09:24:24 [Válasz erre: 389 IVA 2012-09-25 03:57:23]
A Rodelinda Ferencsik János vezényletével, Déry Gabriella Réti József és Melis György főszereplésével felejthetetlen emlék marad. A második szereposztást Borbély Gyula dirigálta, itt Sudlik Mária, Korondy György és Bende Zsolt énekelte a főszerepet. Ugyancsak szép élmény volt. Kár, hogy nem játsszák ezt a művet már régóta dalszínházunkban. Arra még emlékszem, hogy Oberfrank Géza is dirigálta a művet, de hogy kik álltak be még, azt elfelejtettem.
A Rodelinda Ferencsik János vezényletével, Déry Gabriella Réti József és Melis György főszereplésével felejthetetlen emlék marad. A második szereposztást Borbély Gyula dirigálta, itt Sudlik Mária, Korondy György és Bende Zsolt énekelte a főszerepet. Ugyancsak szép élmény volt. Kár, hogy nem játsszák ezt a művet már régóta dalszínházunkban. Arra még emlékszem, hogy Oberfrank Géza is dirigálta a művet, de hogy kik álltak be még, azt elfelejtettem.
389 IVA 2012-09-25 03:57:23 [Válasz erre: 386 jukiguni 2012-09-24 22:01:17]
Valamennyi hozzászólásodat nem kívánom ízekre szedni, de ebben az egyben érdemes megnézni, milyen átgondolatlanul írsz Nádasdy és Telramund elleni felindulásodban. Terjed a járvány meg a divat, ami kiterjed, az az érdeklődés, az ízlés kedvezményez vagy elutasít. Budapesten 45 éve csak pocsék kivitelezésű Traviata látható, a nem beszűkült zenei műveltségű is csak arra mehet. A telt házat nem a közönség varázsolja, hanem a Verdi-zene, a Dumas-történet, az énekesek. Ha a zenei kivitelezés minőségére gondolsz, azt előre nem lehet tudni, hogy pocsék lesz: a beszűkült ízlésűek az élmény reményében mennek. Melyik kiváló Händel-opera kiváló historikus előadására kellett lasszóval fogdosni azokat a beszűkült zenei műveltségű magyarokat? Sem a Rodelinda, sem a Xerxes nem volt historikus előadás, ez a figyelemre méltó divathullám a budapesti Opera életéből szinte kimaradt. A beszűkültek csak arra tudnak menni, amit kínálnak nekik. Mozarttól Bartókig – ez nem „egy korszak”, és nem fér bele egy leírt sorba, a zenei világok népszerűsége pedig igencsak differenciált. Magyarországon Mozart sem vonz olyan széles közönségréteget, mint a romantikusok, nem véletlen, hogy a két pesti operaépület működése idején a Mozartok többsége a kisebb nézőterű Operában ment. Az 1800-as évek nem kevesebb, mint Bellini, Rossini, Donizetti, Verdi életműve, valamint Puccini és a veristák munkásságának fele, a francia nagyoperák, a nagy oroszok, és – csekélység – ide tartoznak még Wagner szösszenetei is. Akit még mindezen felül Bartók és Kodály is izgat, ráadásul „egy-két R. Strauss” is (Telramundot pl. jóval több), az hogy a csudába nevezhető beszűkült zenei műveltségűnek? Persze hogy lehet a műveltség ennél szélesebb – hiszen eddig csak az operairodalomról beszéltünk -, de nem való figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon és szerte a világon az emberiség legnagyobb része komolyzenei analfabéta, és az operainterpretálás tendenciáit figyelve valószínű, hogy ez még tovább mélyülhet. Aki pedig színházi- és koncertkínálatból, hanghordozókról és médiumokból igénye szerint egyre bővíti zenei műveltségét, örüljön e gazdagságának és nem méltányos, ha becsmérli egy többség műveltségét olyan országban, ahol a kultúra egyre mostohább gyerek. Az ízlésen pedig úgysem érdemes vitatkozni. Ha valakinek a színpadi művek átdolgozott változatairól hosszú előadási szériák, számos lemez, rádió- és tv-felvétel nyomán bőséges ismeretei vannak, ezekbe szeretett bele, e a tapasztalatoknak és érzelmeknek a halmazát méltánytalan holmi nosztalgiává degradálni. Az ősváltozatok újabb kori előadásaihoz korántsem fűződhet még annyi tapasztalat, az emóciók inkább csak teoretikus és etikai hivatkozásokkal támaszthatók meg. Az indulat hevében kiütni a vitapartnert életkorára célozva, és vakon alábecsülni zenei műveltségét „a magyar közönség nagy részének” vélt példáján – nem meggyőző fogás.
Valamennyi hozzászólásodat nem kívánom ízekre szedni, de ebben az egyben érdemes megnézni, milyen átgondolatlanul írsz Nádasdy és Telramund elleni felindulásodban. Terjed a járvány meg a divat, ami kiterjed, az az érdeklődés, az ízlés kedvezményez vagy elutasít. Budapesten 45 éve csak pocsék kivitelezésű Traviata látható, a nem beszűkült zenei műveltségű is csak arra mehet. A telt házat nem a közönség varázsolja, hanem a Verdi-zene, a Dumas-történet, az énekesek. Ha a zenei kivitelezés minőségére gondolsz, azt előre nem lehet tudni, hogy pocsék lesz: a beszűkült ízlésűek az élmény reményében mennek. Melyik kiváló Händel-opera kiváló historikus előadására kellett lasszóval fogdosni azokat a beszűkült zenei műveltségű magyarokat? Sem a Rodelinda, sem a Xerxes nem volt historikus előadás, ez a figyelemre méltó divathullám a budapesti Opera életéből szinte kimaradt. A beszűkültek csak arra tudnak menni, amit kínálnak nekik. Mozarttól Bartókig – ez nem „egy korszak”, és nem fér bele egy leírt sorba, a zenei világok népszerűsége pedig igencsak differenciált. Magyarországon Mozart sem vonz olyan széles közönségréteget, mint a romantikusok, nem véletlen, hogy a két pesti operaépület működése idején a Mozartok többsége a kisebb nézőterű Operában ment. Az 1800-as évek nem kevesebb, mint Bellini, Rossini, Donizetti, Verdi életműve, valamint Puccini és a veristák munkásságának fele, a francia nagyoperák, a nagy oroszok, és – csekélység – ide tartoznak még Wagner szösszenetei is. Akit még mindezen felül Bartók és Kodály is izgat, ráadásul „egy-két R. Strauss” is (Telramundot pl. jóval több), az hogy a csudába nevezhető beszűkült zenei műveltségűnek? Persze hogy lehet a műveltség ennél szélesebb – hiszen eddig csak az operairodalomról beszéltünk -, de nem való figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon és szerte a világon az emberiség legnagyobb része komolyzenei analfabéta, és az operainterpretálás tendenciáit figyelve valószínű, hogy ez még tovább mélyülhet. Aki pedig színházi- és koncertkínálatból, hanghordozókról és médiumokból igénye szerint egyre bővíti zenei műveltségét, örüljön e gazdagságának és nem méltányos, ha becsmérli egy többség műveltségét olyan országban, ahol a kultúra egyre mostohább gyerek. Az ízlésen pedig úgysem érdemes vitatkozni. Ha valakinek a színpadi művek átdolgozott változatairól hosszú előadási szériák, számos lemez, rádió- és tv-felvétel nyomán bőséges ismeretei vannak, ezekbe szeretett bele, e a tapasztalatoknak és érzelmeknek a halmazát méltánytalan holmi nosztalgiává degradálni. Az ősváltozatok újabb kori előadásaihoz korántsem fűződhet még annyi tapasztalat, az emóciók inkább csak teoretikus és etikai hivatkozásokkal támaszthatók meg. Az indulat hevében kiütni a vitapartnert életkorára célozva, és vakon alábecsülni zenei műveltségét „a magyar közönség nagy részének” vélt példáján – nem meggyőző fogás.
388 Momo 2012-09-25 01:09:14 [Válasz erre: 386 jukiguni 2012-09-24 22:01:17]
"A magyar közönségről meg csak annyit, hogy nagy részüknek hihetetlenül csökevényes zenei ízlése csak az 1800-as években írt operákra terjed." Szerintem nem kell elítélni a hazai közönséget. A nagy többség mindenütt a XIX. századi zenéket szereti! És mindenütt vannak, akik az előtte, meg utána írottakat.
"A magyar közönségről meg csak annyit, hogy nagy részüknek hihetetlenül csökevényes zenei ízlése csak az 1800-as években írt operákra terjed." Szerintem nem kell elítélni a hazai közönséget. A nagy többség mindenütt a XIX. századi zenéket szereti! És mindenütt vannak, akik az előtte, meg utána írottakat.
387 IVA 2012-09-25 00:50:34 [Válasz erre: 376 Cilike 2012-09-24 07:31:55]
[url]http://port.hu/pls/me/media.print_media_popup?i_area_id=20&i_object_id=46415&i_topic_id=&i_is_picture=1&i_is_video=1&i_org_id=&i_media_id=422086;Ezt[/url] a képet nem az Operaház honlapján láttam, hanem a port.hu-n.
[url]http://port.hu/pls/me/media.print_media_popup?i_area_id=20&i_object_id=46415&i_topic_id=&i_is_picture=1&i_is_video=1&i_org_id=&i_media_id=422086;Ezt[/url] a képet nem az Operaház honlapján láttam, hanem a port.hu-n.
386 jukiguni 2012-09-24 22:01:17
A magyar közönségről meg csak annyit, hogy nagy részüknek hihetetlenül csökevényes zenei ízlése csak az 1800-as években írt operákra terjed. Ennek következtében beszűkült zenei műveltségükkel egy pocsék kivetelezésű Traviátára is képesek telt házat varázsolni, mikor egy kiváló Handel opera kiváló historikus előadására úgy kell őket lasszóval fogdosni. Pedig milyen kiváló barokk és modern operák vannak. De kis hazánk operaközönsége nagy részt nem kér belőlük. Hát gratulálok! Széles zenei műveltsége csak annak van, aki mindenféle zenét hallgat. Nem csak egy korszakra van beállva: 1800-as évek, meg Mozart, 1900-as évek csak Puccini, Bartók, egy-két R. Strauss, Kodály és kész.
A magyar közönségről meg csak annyit, hogy nagy részüknek hihetetlenül csökevényes zenei ízlése csak az 1800-as években írt operákra terjed. Ennek következtében beszűkült zenei műveltségükkel egy pocsék kivetelezésű Traviátára is képesek telt házat varázsolni, mikor egy kiváló Handel opera kiváló historikus előadására úgy kell őket lasszóval fogdosni. Pedig milyen kiváló barokk és modern operák vannak. De kis hazánk operaközönsége nagy részt nem kér belőlük. Hát gratulálok! Széles zenei műveltsége csak annak van, aki mindenféle zenét hallgat. Nem csak egy korszakra van beállva: 1800-as évek, meg Mozart, 1900-as évek csak Puccini, Bartók, egy-két R. Strauss, Kodály és kész.
385 jukiguni 2012-09-24 21:48:26 [Válasz erre: 384 jukiguni 2012-09-24 21:47:15]
Inkább legyen öt Kovalik, mint egy Nádasdy. Kovalik legalább az operák zenei szerkezetét nem nyomorította meg.
Inkább legyen öt Kovalik, mint egy Nádasdy. Kovalik legalább az operák zenei szerkezetét nem nyomorította meg.
384 jukiguni 2012-09-24 21:47:15 [Válasz erre: 382 telramund 2012-09-24 14:33:15]
Meg az se, hogy Simándyék is ez énekelték. És akkor mi van? Simándy nagy énekes volt, minden tiszteletem. De ez még nem indok rá. Egyébként Kovalik igenis egy jó rendező, csak te nem szereted. De attól még jó rendező. És Nádasdy is tök idegen koncepciókat húzott rá nem egy operára. Csak ezt itt senki se ismeri el az idősebbek közül, mert nektek Nádasdy nosztalgia. Lehet, hogy nagy egyéniség volt a maga korában, de akkor is már a régmúlt az amit képviselt és nekem biza nem hiányzik.
Meg az se, hogy Simándyék is ez énekelték. És akkor mi van? Simándy nagy énekes volt, minden tiszteletem. De ez még nem indok rá. Egyébként Kovalik igenis egy jó rendező, csak te nem szereted. De attól még jó rendező. És Nádasdy is tök idegen koncepciókat húzott rá nem egy operára. Csak ezt itt senki se ismeri el az idősebbek közül, mert nektek Nádasdy nosztalgia. Lehet, hogy nagy egyéniség volt a maga korában, de akkor is már a régmúlt az amit képviselt és nekem biza nem hiányzik.
383 zalbarna 2012-09-24 15:05:50 [Válasz erre: 382 telramund 2012-09-24 14:33:15]
Érvek az Nádasdy-eredetiség mellett? Úgy értem azon kívül, hogy már száz éve a Nádasdy-hallgatjuk, ez nem érv, hanem egy (nem biztos, hogy pozitív) tény, amit nem vitatott senki.
Érvek az Nádasdy-eredetiség mellett? Úgy értem azon kívül, hogy már száz éve a Nádasdy-hallgatjuk, ez nem érv, hanem egy (nem biztos, hogy pozitív) tény, amit nem vitatott senki.
382 telramund 2012-09-24 14:33:15 [Válasz erre: 380 zalbarna 2012-09-24 08:53:06]
És abban sincs igazuk!
És abban sincs igazuk!
381 Sipi 2012-09-24 11:24:14 [Válasz erre: 379 telramund 2012-09-24 08:25:47]
Azért a kígyózó sorok elmaradása szerintem némileg összetettebb kérdéskör annál, mint hogy annak számlájára írjuk, hogy elvetjük a Nádasdy-féle átdolgozást meg régi rendezést...
Azért a kígyózó sorok elmaradása szerintem némileg összetettebb kérdéskör annál, mint hogy annak számlájára írjuk, hogy elvetjük a Nádasdy-féle átdolgozást meg régi rendezést...
380 zalbarna 2012-09-24 08:53:06 [Válasz erre: 378 telramund 2012-09-24 08:19:01]
Nádasdy és szakáll ??? Sztem Te beszélsz másról...Kicsit nem figyelsz . Maradj a tárgynál :) A Nádasdy elleni kifogások sztem egységesen és határozottan, egy tárgyra lebontva vannak itt jelen. A fonálférgek bélműködése, meg, hogy Amerikában verik a négereket, ezek nem tartoznak ide...
Nádasdy és szakáll ??? Sztem Te beszélsz másról...Kicsit nem figyelsz . Maradj a tárgynál :) A Nádasdy elleni kifogások sztem egységesen és határozottan, egy tárgyra lebontva vannak itt jelen. A fonálférgek bélműködése, meg, hogy Amerikában verik a négereket, ezek nem tartoznak ide...
379 telramund 2012-09-24 08:25:47
Az operanal meg kígyózó sorok álltak
Az operanal meg kígyózó sorok álltak
378 telramund 2012-09-24 08:19:01
Nem értem mi ez a nagyon nagy Nádasdy ellenesség?Már nehogy megkovezzek Nádasdy Oláh Mark munkásságát.Akkor meg fegyelem volt nem Kovalik féle kiforditasok .Egy ÁRadames nem enekelhetett szakállasan mert úgy kényelmesebb.Fegyelem volt és nem anarchia és hatalmas hangok gyönyörű díszletek és jelmezek látvány azaz minden olyan volt amilyennek az óperrának lennie kell.PÉnztárnál meg vigyázott a sor.
Nem értem mi ez a nagyon nagy Nádasdy ellenesség?Már nehogy megkovezzek Nádasdy Oláh Mark munkásságát.Akkor meg fegyelem volt nem Kovalik féle kiforditasok .Egy ÁRadames nem enekelhetett szakállasan mert úgy kényelmesebb.Fegyelem volt és nem anarchia és hatalmas hangok gyönyörű díszletek és jelmezek látvány azaz minden olyan volt amilyennek az óperrának lennie kell.PÉnztárnál meg vigyázott a sor.
377 telramund 2012-09-24 08:14:46
Nem értem mi ez a nagyon nagy Nádasdy ellenesség?Már nehogy megkovezzek Nádasdy Oláh Mark munkásságát.Akkor meg fegyelem volt nem Kovalik féle kiforditasok .Egy ÁRadames nem enekelhetett szakállasan mert úgy kényelmesebb.Fegyelem volt és nem aaanarchia és hatalmas hangok gyönyörű díszletek és
Nem értem mi ez a nagyon nagy Nádasdy ellenesség?Már nehogy megkovezzek Nádasdy Oláh Mark munkásságát.Akkor meg fegyelem volt nem Kovalik féle kiforditasok .Egy ÁRadames nem enekelhetett szakállasan mert úgy kényelmesebb.Fegyelem volt és nem aaanarchia és hatalmas hangok gyönyörű díszletek és
376 Cilike 2012-09-24 07:31:55
Nem korhűek a jelmezek, de nem az lesz a menyasszonyi ruhája, ami az Operaház honlapján látható.
Nem korhűek a jelmezek, de nem az lesz a menyasszonyi ruhája, ami az Operaház honlapján látható.
375 IVA 2012-09-24 03:08:15 [Válasz erre: 371 Búbánat 2012-09-21 22:45:20]
„Különlegessége e rendezésnek, hogy a gyönyörű ruhák, jelmezek nem az adott történelmi korra utalnak, hanem egy stilizált világot jeleznek” – meséli Fodor Beatrix. Láttam már pár képet... Korántsem annyira förtelmesek a jelmezek, mint amilyeneket Káel Csaba Győri Nemzeti színházi rendezéséhez tervezett bizonyos Andrea T. Haamer, akinek láthatóan fogalma sem volt erről az operáról, még rendezői tájékoztatásból sem, de azért Miklósa Erika menyasszonyi ruhája is merő képtelenség. Nem stilizált, hanem simán mai fehér estélyi ruha, természetesen kölcsönzőből. Egyébként a Hunyadi László cselekménye nem egy stilizált világban játszódik, hanem egy pontosan megadott történelmi korban...
„Különlegessége e rendezésnek, hogy a gyönyörű ruhák, jelmezek nem az adott történelmi korra utalnak, hanem egy stilizált világot jeleznek” – meséli Fodor Beatrix. Láttam már pár képet... Korántsem annyira förtelmesek a jelmezek, mint amilyeneket Káel Csaba Győri Nemzeti színházi rendezéséhez tervezett bizonyos Andrea T. Haamer, akinek láthatóan fogalma sem volt erről az operáról, még rendezői tájékoztatásból sem, de azért Miklósa Erika menyasszonyi ruhája is merő képtelenség. Nem stilizált, hanem simán mai fehér estélyi ruha, természetesen kölcsönzőből. Egyébként a Hunyadi László cselekménye nem egy stilizált világban játszódik, hanem egy pontosan megadott történelmi korban...
374 jukiguni 2012-09-22 07:40:18
Egyébként a Nádasdy-féle opera rendezői szemlélet napjai máshol már rég leáldoztak. Hála Istennek! Nem ártana tán haladni a korral. Ja, hogy nálunk mindenben el vagyunk maradva? Hát igen ez egy Mucsaország. Komolyan, inkább ne is játszanák a Hunyadit, még az is jobb lenne. Nagyon bosszant ez az egész. De talán majd kihalnak a Nádasdy-féle szemléletet képviselők egyszer végleg.
Egyébként a Nádasdy-féle opera rendezői szemlélet napjai máshol már rég leáldoztak. Hála Istennek! Nem ártana tán haladni a korral. Ja, hogy nálunk mindenben el vagyunk maradva? Hát igen ez egy Mucsaország. Komolyan, inkább ne is játszanák a Hunyadit, még az is jobb lenne. Nagyon bosszant ez az egész. De talán majd kihalnak a Nádasdy-féle szemléletet képviselők egyszer végleg.
373 jukiguni 2012-09-22 07:30:37
"A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk." És ennek ellenére se a plakátokon, se a honlapon nem szerepel, hogy Zenéjét átdolgozta Radnai Miklós, Szövegkönyvét átírta Nádasdy Kálmán! Hihetetlen! Persze Nádasdynak szabad átszabni és az eredeti szerzőktől elidegeníteni egy darabot azzal nincs semmi, de semmi baj. Még ha egy modern rendező teszi ezt egyesek itt nagyon tudnak sopánkodni. De Nádasdy maga volt az atyaúristen ebben.
"A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk." És ennek ellenére se a plakátokon, se a honlapon nem szerepel, hogy Zenéjét átdolgozta Radnai Miklós, Szövegkönyvét átírta Nádasdy Kálmán! Hihetetlen! Persze Nádasdynak szabad átszabni és az eredeti szerzőktől elidegeníteni egy darabot azzal nincs semmi, de semmi baj. Még ha egy modern rendező teszi ezt egyesek itt nagyon tudnak sopánkodni. De Nádasdy maga volt az atyaúristen ebben.
372 Búbánat 2012-09-21 23:05:32 [Válasz erre: 371 Búbánat 2012-09-21 22:45:20]
Javítok: "megformálója"
Javítok: "megformálója"
371 Búbánat 2012-09-21 22:45:20
Interjú „Az anyát látom benne” [url] https://digitalstand.hu/olvaso/6589#3; Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébetről [/url] Mértékadó – Az Új Ember rádió- és televízióújságja 2012. szeptember 24-30. A Magyar Állami Operaház hamarosan induló szezonjának első premierje a Hunyadi László, az Erkel-életmű első maradandó operaremekműve lesz, Szűcs Gábor rendezésében. A darab a tavasszal induló ifjúsági sorozat alappillére is. Héja Domonkos irányításával két éve már lemezre került egy másik Erkel-opera, a Bánk bán eredeti változata; idén az ős Hunyadiból készült felvétel. Fodor Beatrix operaénekes, Szilágyi Erzsébet megreformálója mesélt az operáról, a lemezfelvételről, szerepéről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról. Formabontó, modern vagy inkább egy klasszikus Hunyadi László vár a közönségre? - A darab klasszikus vonulata megmaradt. A Hunyadi Lászlót a történelmi tények ismeretében nem is lehet nagy változtatásokkal színpadra vinni. Nem az a helyzet, mint sok más operánál, hogy a történetet így-úgy lehet csavarintani, értelmezni. Itt adott a cselekmény. A rendező persze mindig beleviszi az egyéniségét és elképzeléseit az előadásba, de a mi esetünkben Szűcs Gábor tényleg ragaszkodott a történelmi tényekhez. Különlegessége e rendezésnek, hogy a gyönyörű ruhák, jelmezek nem az adott történelmi korra utalnak, hanem egy stilizált világot jeleznek. Nemrégiben készült el a Hunyadi-ősváltozat szerinti – legújabb lemezfelvétele. Milyen különbségeket fedezhetnek fel az operabarátok a „megszokotthoz” képest? - A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk. Szerintem az ősváltozat jobban érthető történet.A felvétel, amit az Erkel Színházban készítettünk, hatalmas élményt nyújtott. A színpad nyitott volt a nézőtér felé, ennek köszönhetően úgy érezhettük magunkat, mintha opera-előadáson lettünk volna. Rövid volt az az öt nap! Sok változat létezik a Hunyadiból. Bár a felvétel előtt többször próbáltunk, gyakran csak ott szembesültünk azzal, hogy más hangot, szöveget kell énekelni, mint amit begyakoroltunk és megtanultunk. Tehát ilyen szempontból is nagyon izgalmas kiránduláson vehettem részt. Szerintem az eredeti, az ősváltozat kerek egész, a Nádasdy-félében mintha csak szemelvények lennének egymás mellett, így nem látjuk teljes összefüggésében a darabot. Könnyű volt igent mondani Szilágyi Erzsébet szerepére? - Ez életem eddigi legfelelősségteljesebb szerepe. Egyébként is kötelességtudó, maximalista vagyok, megfelelési vággyal. Nem könnyen vállaltam – éppen a történelmi figura miatt. Szilágyi Erzsébet a maga korában egyfajta „keresztanya” lehetett; nagy hatalmú politikai asszony, aki férje halála után meghatározó szerepet töltött be az ország életében. Két fiát is katonának nevelte, és egyiküket tulajdonképpen királynak szánta. De nemcsak ezért volt nagy felelősség elvállalni, hanem mert kimondottan nehéz az énekes része. Nagy kihívás. Olyan feladatról van szó, amelyen az ember sokáig gondolkozik, keresi a megoldásokat, hogyan is tud leginkább közel férkőzni a karakterhez úgy, hogy ne öncélú magamutogatás legyen az egészből, hanem a szerep mélységeit is bele lehessen vinni az énektechnikai megoldásokba. Azon felül, hogy az ember színészileg igyekszik a képességeivel élni, amelyeket a Jóisten adott vagy amit megtanult az idők során, cél az is, hogy ezen az énektechnikailag nehezen kivitelezhető szerepben a lélek is átvilágítson. Hasonlít Fodor Beatrix és Szilágyi Erzsébet? Egyszerű volt az alakkal való azonosulás? - Én nem vagyok igazán harcos személyiség. Arra az előrelátásra, „manipulációra”, ami abban az időben Szilágyi Erzsébet életét jellemezte, nem vagyok képes. Tehát nem erről az oldaláról tudom megközelíteni a szerepet, hanem az anya oldaláról, hiszen nekem is van egy kisfiam. Az aggódó anyát látom, aki – miután megölik Cilleit, és V. László bosszút tervez – televan félelemmel. Az anyát látom, aki a lelke mélyén tudja: a megtorlás elkerülhetetlen. Az anyát, aki Istenhez imádkozik, hogy „csak ne legyen az, amitől lelkem mélyén tartok, hogy el fogom veszíteni a fiamat”. Az utolsó pillanatig reménykedik. Erről az oldalról tudok vele teljesen azonosulni. A fiamért én is bármit megtennék, ahogy ő is megtette. /Szijjártó Zsófia/ Fotó: Kissimon István A televízió (M1 csatorna) közvetíti a Hunyadi László- évadnyitó operaelőadást a Magyar Állami Operaházból! 2012. szeptember 29. 20:15-22:50
Interjú „Az anyát látom benne” [url] https://digitalstand.hu/olvaso/6589#3; Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébetről [/url] Mértékadó – Az Új Ember rádió- és televízióújságja 2012. szeptember 24-30. A Magyar Állami Operaház hamarosan induló szezonjának első premierje a Hunyadi László, az Erkel-életmű első maradandó operaremekműve lesz, Szűcs Gábor rendezésében. A darab a tavasszal induló ifjúsági sorozat alappillére is. Héja Domonkos irányításával két éve már lemezre került egy másik Erkel-opera, a Bánk bán eredeti változata; idén az ős Hunyadiból készült felvétel. Fodor Beatrix operaénekes, Szilágyi Erzsébet megreformálója mesélt az operáról, a lemezfelvételről, szerepéről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról. Formabontó, modern vagy inkább egy klasszikus Hunyadi László vár a közönségre? - A darab klasszikus vonulata megmaradt. A Hunyadi Lászlót a történelmi tények ismeretében nem is lehet nagy változtatásokkal színpadra vinni. Nem az a helyzet, mint sok más operánál, hogy a történetet így-úgy lehet csavarintani, értelmezni. Itt adott a cselekmény. A rendező persze mindig beleviszi az egyéniségét és elképzeléseit az előadásba, de a mi esetünkben Szűcs Gábor tényleg ragaszkodott a történelmi tényekhez. Különlegessége e rendezésnek, hogy a gyönyörű ruhák, jelmezek nem az adott történelmi korra utalnak, hanem egy stilizált világot jeleznek. Nemrégiben készült el a Hunyadi-ősváltozat szerinti – legújabb lemezfelvétele. Milyen különbségeket fedezhetnek fel az operabarátok a „megszokotthoz” képest? - A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk. Szerintem az ősváltozat jobban érthető történet.A felvétel, amit az Erkel Színházban készítettünk, hatalmas élményt nyújtott. A színpad nyitott volt a nézőtér felé, ennek köszönhetően úgy érezhettük magunkat, mintha opera-előadáson lettünk volna. Rövid volt az az öt nap! Sok változat létezik a Hunyadiból. Bár a felvétel előtt többször próbáltunk, gyakran csak ott szembesültünk azzal, hogy más hangot, szöveget kell énekelni, mint amit begyakoroltunk és megtanultunk. Tehát ilyen szempontból is nagyon izgalmas kiránduláson vehettem részt. Szerintem az eredeti, az ősváltozat kerek egész, a Nádasdy-félében mintha csak szemelvények lennének egymás mellett, így nem látjuk teljes összefüggésében a darabot. Könnyű volt igent mondani Szilágyi Erzsébet szerepére? - Ez életem eddigi legfelelősségteljesebb szerepe. Egyébként is kötelességtudó, maximalista vagyok, megfelelési vággyal. Nem könnyen vállaltam – éppen a történelmi figura miatt. Szilágyi Erzsébet a maga korában egyfajta „keresztanya” lehetett; nagy hatalmú politikai asszony, aki férje halála után meghatározó szerepet töltött be az ország életében. Két fiát is katonának nevelte, és egyiküket tulajdonképpen királynak szánta. De nemcsak ezért volt nagy felelősség elvállalni, hanem mert kimondottan nehéz az énekes része. Nagy kihívás. Olyan feladatról van szó, amelyen az ember sokáig gondolkozik, keresi a megoldásokat, hogyan is tud leginkább közel férkőzni a karakterhez úgy, hogy ne öncélú magamutogatás legyen az egészből, hanem a szerep mélységeit is bele lehessen vinni az énektechnikai megoldásokba. Azon felül, hogy az ember színészileg igyekszik a képességeivel élni, amelyeket a Jóisten adott vagy amit megtanult az idők során, cél az is, hogy ezen az énektechnikailag nehezen kivitelezhető szerepben a lélek is átvilágítson. Hasonlít Fodor Beatrix és Szilágyi Erzsébet? Egyszerű volt az alakkal való azonosulás? - Én nem vagyok igazán harcos személyiség. Arra az előrelátásra, „manipulációra”, ami abban az időben Szilágyi Erzsébet életét jellemezte, nem vagyok képes. Tehát nem erről az oldaláról tudom megközelíteni a szerepet, hanem az anya oldaláról, hiszen nekem is van egy kisfiam. Az aggódó anyát látom, aki – miután megölik Cilleit, és V. László bosszút tervez – televan félelemmel. Az anyát látom, aki a lelke mélyén tudja: a megtorlás elkerülhetetlen. Az anyát, aki Istenhez imádkozik, hogy „csak ne legyen az, amitől lelkem mélyén tartok, hogy el fogom veszíteni a fiamat”. Az utolsó pillanatig reménykedik. Erről az oldalról tudok vele teljesen azonosulni. A fiamért én is bármit megtennék, ahogy ő is megtette. /Szijjártó Zsófia/ Fotó: Kissimon István A televízió (M1 csatorna) közvetíti a Hunyadi László- évadnyitó operaelőadást a Magyar Állami Operaházból! 2012. szeptember 29. 20:15-22:50
370 jukiguni 2012-09-15 22:38:54 [Válasz erre: 369 Sipi 2012-09-15 22:04:08]
"Bár az átdolgozott verziót ismerem (a régi archív felvételt), de kíváncsi vagyok." - a Hunyadiból most is az átdolgozás fog menni, de már felvették az ősváltozatot és az is meg fog jelenni CD-én a Bánk bán után, remélhetőleg még a közel jövőben. A Bánk lemez élmény beszámolót meg köszönöm!
"Bár az átdolgozott verziót ismerem (a régi archív felvételt), de kíváncsi vagyok." - a Hunyadiból most is az átdolgozás fog menni, de már felvették az ősváltozatot és az is meg fog jelenni CD-én a Bánk bán után, remélhetőleg még a közel jövőben. A Bánk lemez élmény beszámolót meg köszönöm!
369 Sipi 2012-09-15 22:04:08
Megvettem a Bánk Bán "ősváltozat" albumot (a grando.hu-n egyébként jelenleg is kapható). Búbánat írta korábban: "Úgy gondolom, Sass Sylvia, Gulyás Dénes és a többi kitűnő énekes közreműködő mellett/után felnőtt egy új énekes-muzsikus generáció; ahogyan egy új operabarát-nemzedék is ősszel és jövő tavasszal kíváncsian várja majd az Operában és az Erkel Színházban rég nem látott Hunyadi Lászlót. Nem hinném, hogy sokan lennének, akik ne örülnének - akár csak az egybevetés miatt - egy talán új megközelítésű, lemezen is megörökítendő Hunyadi László- produkciónak!" Nos én (bár csak kisebb mértékben) egyike vagyok az "új operabarát-nemzedéknek", és talán a Hunyadi lesz az első opera, amit élőben meg fogok nézni az Operában (ahol még sosem jártam). Bár az átdolgozott verziót ismerem (a régi archív felvételt), de kíváncsi vagyok. A Bánk Bánt pedig még sosem hallottam eddig, így az "ősváltozat" nekem az első élményem (nem is szándékozom másikat venni). Ha esetleg valakit érdekel egy kívülálló véleménye: Az énekesek produkciója tetszik, habár néha kissé bántóak voltak a Gertrúdot éneklő Lukács Gyöngyi magasságai. A szövegmondás ugyan lehetne jobb is, de többnyire érthető. (Hogy egy-egy énekes mennyire alkalmas a darabra énektechnikailag, engem nem igazán érdekel és én nem is tudom eldönteni, csak azt, hogy tetszik-e a produkciója) Ami különösen tetszett, az az énekkar és különösen a férfikar produkciója, igazán nemes és szép hangzással énekelnek. Az előadás izzik, lendületes és magával ragadó, habár én néha nem bántam volna néhány hangeffektust (furán hat, hogy a szövegkönyvben például olyanok vannak, hogy mennydörgés, távoli szél susogása, stb. miközben ennek a felvételen nyoma sincs). Ugyan nem tudom, hogy miben módosítottak rajta később, de én érthetetlenebb szövegre számítottam. Ez szerintem teljesen rendben van, egy-két kifejezést tekintve teljesen érthető miről szól és a régiesebb kifejezések sem röhejesek, sőt még inkább megfelelő hangulatot adnak a darabnak. Ami viszont néha zavaró (vagy inkább vicces) volt, az a fel-felbukkanó magyartalan hangsúlyok és egy-két helyen a zene miatt elhadart mondatvégek. Hangtechnikailag viszont erős közepesre értékelném az albumot, mert a hangzás kissé erőszakos és tolakodó, a zenekari színek pedig több helyen fakók vagy homogének. A kiszerelés viszont rendkívül igényes, külön könyvecskében az ismertető, külön a kétnyelvű szövegkönyv és nagy méretű műanyag tok, nem a mostanság divatos papírtok. Igazán megérdemelt egy ilyet a darab.
Megvettem a Bánk Bán "ősváltozat" albumot (a grando.hu-n egyébként jelenleg is kapható). Búbánat írta korábban: "Úgy gondolom, Sass Sylvia, Gulyás Dénes és a többi kitűnő énekes közreműködő mellett/után felnőtt egy új énekes-muzsikus generáció; ahogyan egy új operabarát-nemzedék is ősszel és jövő tavasszal kíváncsian várja majd az Operában és az Erkel Színházban rég nem látott Hunyadi Lászlót. Nem hinném, hogy sokan lennének, akik ne örülnének - akár csak az egybevetés miatt - egy talán új megközelítésű, lemezen is megörökítendő Hunyadi László- produkciónak!" Nos én (bár csak kisebb mértékben) egyike vagyok az "új operabarát-nemzedéknek", és talán a Hunyadi lesz az első opera, amit élőben meg fogok nézni az Operában (ahol még sosem jártam). Bár az átdolgozott verziót ismerem (a régi archív felvételt), de kíváncsi vagyok. A Bánk Bánt pedig még sosem hallottam eddig, így az "ősváltozat" nekem az első élményem (nem is szándékozom másikat venni). Ha esetleg valakit érdekel egy kívülálló véleménye: Az énekesek produkciója tetszik, habár néha kissé bántóak voltak a Gertrúdot éneklő Lukács Gyöngyi magasságai. A szövegmondás ugyan lehetne jobb is, de többnyire érthető. (Hogy egy-egy énekes mennyire alkalmas a darabra énektechnikailag, engem nem igazán érdekel és én nem is tudom eldönteni, csak azt, hogy tetszik-e a produkciója) Ami különösen tetszett, az az énekkar és különösen a férfikar produkciója, igazán nemes és szép hangzással énekelnek. Az előadás izzik, lendületes és magával ragadó, habár én néha nem bántam volna néhány hangeffektust (furán hat, hogy a szövegkönyvben például olyanok vannak, hogy mennydörgés, távoli szél susogása, stb. miközben ennek a felvételen nyoma sincs). Ugyan nem tudom, hogy miben módosítottak rajta később, de én érthetetlenebb szövegre számítottam. Ez szerintem teljesen rendben van, egy-két kifejezést tekintve teljesen érthető miről szól és a régiesebb kifejezések sem röhejesek, sőt még inkább megfelelő hangulatot adnak a darabnak. Ami viszont néha zavaró (vagy inkább vicces) volt, az a fel-felbukkanó magyartalan hangsúlyok és egy-két helyen a zene miatt elhadart mondatvégek. Hangtechnikailag viszont erős közepesre értékelném az albumot, mert a hangzás kissé erőszakos és tolakodó, a zenekari színek pedig több helyen fakók vagy homogének. A kiszerelés viszont rendkívül igényes, külön könyvecskében az ismertető, külön a kétnyelvű szövegkönyv és nagy méretű műanyag tok, nem a mostanság divatos papírtok. Igazán megérdemelt egy ilyet a darab.
368 Búbánat 2012-09-14 11:41:46
Nyílt nap a 175 éves Nemzeti Színházban Délutáni hangversennyel lép fel az Óbudai Danubia Zenekar a Nemzeti Színház idei évadnyitó nyílt napján. Nyílt próbák, koncertek, kiállítás, villámrandi, kulisszajárás, Ki mit tud? és még sok egyéb különleges program várja az érdeklődőket a Színház 175. évadának ingyenes megnyitó rendezvénysorozatán. A Danubia Zenekar hangverseny programja a Nemzeti legelső vezető karmestere, Erkel Ferenc munkássága köré épül: 2012. szeptember 16. - 14:30 Nemzeti Színház, Nagyszínpad (Bp. IX., Bajor Gizi park 1.) ERKEL, A NEMZETI ELSŐ KARMESTERE Egressy: Szózat Erkel: Hunyadi László - nyitány Erkel: Bánk bán - Bordal Erkel: Bánk bán - Csárdás Erkel: Hunyadi László - Palotás Vezényel: Silló István
Nyílt nap a 175 éves Nemzeti Színházban Délutáni hangversennyel lép fel az Óbudai Danubia Zenekar a Nemzeti Színház idei évadnyitó nyílt napján. Nyílt próbák, koncertek, kiállítás, villámrandi, kulisszajárás, Ki mit tud? és még sok egyéb különleges program várja az érdeklődőket a Színház 175. évadának ingyenes megnyitó rendezvénysorozatán. A Danubia Zenekar hangverseny programja a Nemzeti legelső vezető karmestere, Erkel Ferenc munkássága köré épül: 2012. szeptember 16. - 14:30 Nemzeti Színház, Nagyszínpad (Bp. IX., Bajor Gizi park 1.) ERKEL, A NEMZETI ELSŐ KARMESTERE Egressy: Szózat Erkel: Hunyadi László - nyitány Erkel: Bánk bán - Bordal Erkel: Bánk bán - Csárdás Erkel: Hunyadi László - Palotás Vezényel: Silló István
367 Búbánat 2012-09-09 23:18:06 [Válasz erre: 365 jukiguni 2012-09-09 17:07:41]
Persze, hagyományos formátumban jön ki - nekem ezt mondták...
Persze, hagyományos formátumban jön ki - nekem ezt mondták...
366 Spangel Péter 2012-09-09 21:33:49 [Válasz erre: 365 jukiguni 2012-09-09 17:07:41]
Én is, és remélem, mihamar megjelenik.
Én is, és remélem, mihamar megjelenik.
365 jukiguni 2012-09-09 17:07:41 [Válasz erre: 362 Búbánat 2012-09-09 14:16:42]
Vajon hagyományos CD formában lesz hozzáférhető vagy online lesz elérhető? Jobban örülnék a hagyományos CD formának.
Vajon hagyományos CD formában lesz hozzáférhető vagy online lesz elérhető? Jobban örülnék a hagyományos CD formának.
363 telramund 2012-09-09 15:18:20
Most volt a tv-ben a Hunyadi László felvételéről 10 perc/Hir Tv/ szeretett megbizott főigazgató hozzászólásával.Persze ki más énekelt volna mint Milósa Erika.Az hagyján,hogy egy szavát nem lehetett érteni/hivatkozás: magasságokban az "e" betűt nehéz énekelni./Halgassa meg Gyurkovics Máriát/.És sajnos még tremolósabb a hangja ,mint volt. És örömhir a Bretz rajongóknak.Ő énekli Gara bariton szerepét és a tv jóvoltából a lábszárát csupaszon lehet látni.Jó szórakozást a megtekintéshez!
Most volt a tv-ben a Hunyadi László felvételéről 10 perc/Hir Tv/ szeretett megbizott főigazgató hozzászólásával.Persze ki más énekelt volna mint Milósa Erika.Az hagyján,hogy egy szavát nem lehetett érteni/hivatkozás: magasságokban az "e" betűt nehéz énekelni./Halgassa meg Gyurkovics Máriát/.És sajnos még tremolósabb a hangja ,mint volt. És örömhir a Bretz rajongóknak.Ő énekli Gara bariton szerepét és a tv jóvoltából a lábszárát csupaszon lehet látni.Jó szórakozást a megtekintéshez!
362 Búbánat 2012-09-09 14:16:42 [Válasz erre: 360 musicus2 2012-09-08 15:11:08]
Amint hallom, elkészült az István király új, CD stúdiófelvétele a Rottenbiller utcai "műhelyben". Remélhetőleg, a Hungaroton nem vár hónapokig a kiadásával, és mielőbb a kereskedelmi forgalomba kerül Erkel operájának ez a húzásmentes, ős-változata. A Gazdagréten élőben hallott produkció értékeit megismerve igen nagy várakozás él bennem az új operalemez iránt!
Amint hallom, elkészült az István király új, CD stúdiófelvétele a Rottenbiller utcai "műhelyben". Remélhetőleg, a Hungaroton nem vár hónapokig a kiadásával, és mielőbb a kereskedelmi forgalomba kerül Erkel operájának ez a húzásmentes, ős-változata. A Gazdagréten élőben hallott produkció értékeit megismerve igen nagy várakozás él bennem az új operalemez iránt!
361 jukiguni 2012-09-09 07:45:31 [Válasz erre: 358 telramund 2012-08-31 12:36:27]
Én a 1993-as CD felvételt hallottam. Azon nem voltak vele különösebb gondok szerintem. Az operafilmben már erősen érezni, hogy megkopott a hangja. A tavalyi szezonban nyújtott teljesítményét meg nem hallottam saját füllel, de senki se mondott róla jót. De fénykorában simán elénekelte volna az eredeti Bánk Gertrúdját.
Én a 1993-as CD felvételt hallottam. Azon nem voltak vele különösebb gondok szerintem. Az operafilmben már erősen érezni, hogy megkopott a hangja. A tavalyi szezonban nyújtott teljesítményét meg nem hallottam saját füllel, de senki se mondott róla jót. De fénykorában simán elénekelte volna az eredeti Bánk Gertrúdját.
360 musicus2 2012-09-08 15:11:08
[url]http://www.musicalcriticism.com/opera/budapest-agnes-0912.shtml;Beszámoló Londonból a gazdagréti István királyról.[/url]
[url]http://www.musicalcriticism.com/opera/budapest-agnes-0912.shtml;Beszámoló Londonból a gazdagréti István királyról.[/url]
358 telramund 2012-08-31 12:36:27 [Válasz erre: 350 jukiguni 2012-08-30 17:24:37]
Marton Éva gertúdját hallottam élőben az Operában,meg hallottam a filmen.Hát bizony küzdött a szereppel,de rendesen.Az operában ,pedig úgy tünt,hogy szegény Bánk bán fog meghalni a nagy kettős végén..
Marton Éva gertúdját hallottam élőben az Operában,meg hallottam a filmen.Hát bizony küzdött a szereppel,de rendesen.Az operában ,pedig úgy tünt,hogy szegény Bánk bán fog meghalni a nagy kettős végén..
357 telramund 2012-08-31 12:33:27
tegnap több beirásom is volt a topicban és teljesen eltüntek nem törlés útján,hanem meg sem jelentek....
tegnap több beirásom is volt a topicban és teljesen eltüntek nem törlés útján,hanem meg sem jelentek....
356 jukiguni 2012-08-31 09:52:49
Erkel ügyben Nádasdyék szélhámos kontárok voltak, akik jó nagy hasznot zsebeltek be a szerzői jogdíjakból az Erkel operák össze-vissza gányolásával. Ez a véleményem Nádasdyék fantasztikus cselekedeteiről Erkel-ügyben. És ezzel befejeztem, mert ennek tényleg semmi értelme a világon. Majd egyszer talán kihal a Nádasdy-féle szemlélet Erkel ügyben.
Erkel ügyben Nádasdyék szélhámos kontárok voltak, akik jó nagy hasznot zsebeltek be a szerzői jogdíjakból az Erkel operák össze-vissza gányolásával. Ez a véleményem Nádasdyék fantasztikus cselekedeteiről Erkel-ügyben. És ezzel befejeztem, mert ennek tényleg semmi értelme a világon. Majd egyszer talán kihal a Nádasdy-féle szemlélet Erkel ügyben.
355 zalbarna 2012-08-31 07:49:54 [Válasz erre: 352 jukiguni 2012-08-30 17:34:43]
Alapból csak eredetivel szabad szóba állni, az imádás miatt. Imádni csak eredetit lehet. Ha valaki mást imád, mint az eredetit, nevetségessé válik. A fiatalok rögtön kiszúrják ezt.
Alapból csak eredetivel szabad szóba állni, az imádás miatt. Imádni csak eredetit lehet. Ha valaki mást imád, mint az eredetit, nevetségessé válik. A fiatalok rögtön kiszúrják ezt.
354 musicus2 2012-08-31 02:40:55 [Válasz erre: 341 musicus2 2012-08-28 22:01:17]
Ezúton tudatom mindannyiótokkal, hogy egyelőre nem fogok többet Erkel ügyben sorompóba állni, mivel ennek, a történtek fényében, nincsen sem foganatja, sem értelme.
Ezúton tudatom mindannyiótokkal, hogy egyelőre nem fogok többet Erkel ügyben sorompóba állni, mivel ennek, a történtek fényében, nincsen sem foganatja, sem értelme.
353 musicus2 2012-08-31 02:36:30 [Válasz erre: 348 telramund 2012-08-30 10:29:17]
telramund: "Még egy mondat a Bánk bánhoz.A sláger "Hazám ,hazám" a rendkivűl hatásos felvezető zenéjével össze nem hasonlitható az ős változat Bánk nagyária előtti, Bánk morfondirozásának hatásával." Ténykérdés. A Hazám, hazám ária bevezető zenéje mindkét változatban ugyanaz. Az eredetiben Biberachnak van egy mondata a nagyária előtt, ami indokolja a bevezető zene viharosságát. Ez a mondat az átdolgozásból kimaradt, ami kimondottan gyengíti a formarész drámaiságát. De találkoztam már olyan megjegyzéssel is, hogy mennyire zseniális volt Nádasdy, hogy a Bánk Magyar táncának végére megírta a "Három a tánc halálig" kórust. Amit természetesen Erkel írt meg, ugyanott.
telramund: "Még egy mondat a Bánk bánhoz.A sláger "Hazám ,hazám" a rendkivűl hatásos felvezető zenéjével össze nem hasonlitható az ős változat Bánk nagyária előtti, Bánk morfondirozásának hatásával." Ténykérdés. A Hazám, hazám ária bevezető zenéje mindkét változatban ugyanaz. Az eredetiben Biberachnak van egy mondata a nagyária előtt, ami indokolja a bevezető zene viharosságát. Ez a mondat az átdolgozásból kimaradt, ami kimondottan gyengíti a formarész drámaiságát. De találkoztam már olyan megjegyzéssel is, hogy mennyire zseniális volt Nádasdy, hogy a Bánk Magyar táncának végére megírta a "Három a tánc halálig" kórust. Amit természetesen Erkel írt meg, ugyanott.
352 jukiguni 2012-08-30 17:34:43 [Válasz erre: 351 jukiguni 2012-08-30 17:29:19]
Annyira idegesítő, hogy mindenki: Till Géza, Németh Amadé, Kertész István dicsérik Erkelt, mert nem lehet megszólni, mert mégiscsak a miénk, de azért szükségesnek érzik az átdolgozást, meg az átírást. Hát szerintem ha szükségesnek érzik, akkor azzal igenis kimondják, hogy Erkel szerintük nem volt olyan jó operaszerző, akinek a műveit két száz év múlva is lehet játszani eredeti alakjukban. Ez igen is egy negatív értékítélet! Igenis ott mögött, ha tudat alatt is, hogy nekünk csak egy Erkelünk van, aki kissé fogyatékos operákat írt - zeneileg is, meg dramaturgiailag is fogyatékos operákat. De akkor mondják meg, hogy ők így gondolják!
Annyira idegesítő, hogy mindenki: Till Géza, Németh Amadé, Kertész István dicsérik Erkelt, mert nem lehet megszólni, mert mégiscsak a miénk, de azért szükségesnek érzik az átdolgozást, meg az átírást. Hát szerintem ha szükségesnek érzik, akkor azzal igenis kimondják, hogy Erkel szerintük nem volt olyan jó operaszerző, akinek a műveit két száz év múlva is lehet játszani eredeti alakjukban. Ez igen is egy negatív értékítélet! Igenis ott mögött, ha tudat alatt is, hogy nekünk csak egy Erkelünk van, aki kissé fogyatékos operákat írt - zeneileg is, meg dramaturgiailag is fogyatékos operákat. De akkor mondják meg, hogy ők így gondolják!
351 jukiguni 2012-08-30 17:29:19 [Válasz erre: 350 jukiguni 2012-08-30 17:24:37]
Ja és akkor utólagos belekomponálásról, a cselekmény átírásáról, az eredeti dramturgia szándék figyelmen kívül hagyásárról, olyan operai formák utólagos megkreálásról amelyek nem léteztek a magyar zenetörténetben és akkor még lehetne sorolni. Egy operát se forgattak ki önmagából akkora mértékben, mint az Erkel operákat! Ez az igazság, csak egyesek szerint ez nem nagy dolog. És ez annyira dühítő! Akkor legalább vállalnák fel, hogy szerintük Erkel nem volt jó operaszerző és darabjai korrigálásra szorulnak és ezért nem játsszuk az eredeti Erkel operákat és írnák oda társszerzőként az átdolgozók nevét. Azt hiszem ha mást de ennyit igazán megtehetnének!
Ja és akkor utólagos belekomponálásról, a cselekmény átírásáról, az eredeti dramturgia szándék figyelmen kívül hagyásárról, olyan operai formák utólagos megkreálásról amelyek nem léteztek a magyar zenetörténetben és akkor még lehetne sorolni. Egy operát se forgattak ki önmagából akkora mértékben, mint az Erkel operákat! Ez az igazság, csak egyesek szerint ez nem nagy dolog. És ez annyira dühítő! Akkor legalább vállalnák fel, hogy szerintük Erkel nem volt jó operaszerző és darabjai korrigálásra szorulnak és ezért nem játsszuk az eredeti Erkel operákat és írnák oda társszerzőként az átdolgozók nevét. Azt hiszem ha mást de ennyit igazán megtehetnének!
350 jukiguni 2012-08-30 17:24:37 [Válasz erre: 348 telramund 2012-08-30 10:29:17]
Az az igazság, hogy az Erkel operák esetében nemcsak apró változtatásokról van szó! Ezt kellene már felfogni! Nemcsak húzásokról, magas hangokról vagy díszítések beiktatásáról! Hanem gyökeres zenedramaturgiai átalakításról! Nemcsak a librettó helyenkénti kiigazításáról, hanem az egész szöveg teljes átírásáról! Vajh melyik Verdi operával csinálták ezt meg??????? Pedig a Traviata is csak egy operalibrettó ócskaság, hogy Fodor Géza szavaival éljek. Az álarcosbál szövegkönyve meg egy vicc, a Trubadúrról ne is beszéljünk. A Boccanegra meg egyenesen zavaros és tele van hiányosságokkal. Mégse gyökeresen átdolgozott, újra írt librettókkal játsszák őket. Különben is: vannak a régi Bánk felvételek között is pocsékok szerintem. Ott van a Komor vezényelte rádiófelvétel. Komolyan, az valami dög unalmas és pocsék. Szerintem az ősváltozat 2011-es felvétele sokkal jobb, még akkor is, ha Bándi hangja már megkopott és nem mindenhol bíjra szuflával a szerep és Lukácsi Gyöngyin is kifog (mert kifog) Gertrúd szerepe (Marton Éván nem fogott Gertrúd eredeti hangfekvésben megírt szólama, Lukács Gyöngyi nagy művésznő, de úgy látszik ez sok volt neki, de mielőtt még nekem esik valaki: minden tiszteletem Lukács Gyöngyié).
Az az igazság, hogy az Erkel operák esetében nemcsak apró változtatásokról van szó! Ezt kellene már felfogni! Nemcsak húzásokról, magas hangokról vagy díszítések beiktatásáról! Hanem gyökeres zenedramaturgiai átalakításról! Nemcsak a librettó helyenkénti kiigazításáról, hanem az egész szöveg teljes átírásáról! Vajh melyik Verdi operával csinálták ezt meg??????? Pedig a Traviata is csak egy operalibrettó ócskaság, hogy Fodor Géza szavaival éljek. Az álarcosbál szövegkönyve meg egy vicc, a Trubadúrról ne is beszéljünk. A Boccanegra meg egyenesen zavaros és tele van hiányosságokkal. Mégse gyökeresen átdolgozott, újra írt librettókkal játsszák őket. Különben is: vannak a régi Bánk felvételek között is pocsékok szerintem. Ott van a Komor vezényelte rádiófelvétel. Komolyan, az valami dög unalmas és pocsék. Szerintem az ősváltozat 2011-es felvétele sokkal jobb, még akkor is, ha Bándi hangja már megkopott és nem mindenhol bíjra szuflával a szerep és Lukácsi Gyöngyin is kifog (mert kifog) Gertrúd szerepe (Marton Éván nem fogott Gertrúd eredeti hangfekvésben megírt szólama, Lukács Gyöngyi nagy művésznő, de úgy látszik ez sok volt neki, de mielőtt még nekem esik valaki: minden tiszteletem Lukács Gyöngyié).
