348 telramund 2012-08-30 10:29:17 [Válasz erre: 346 zalbarna 2012-08-29 23:52:21]
értem én, hogy ragaszkodsz az eredeti Erkel komponálta műhöz.De korábban már leirtam bár nem a teljesség igényével,hogy minként rakott be és ki a mester áriákat ,jelenteket mindkét műből.Igy igazán senki nem tudja,hogy melyik is az ősváltozat.Illetve tudják,de ha azt adják elő pont a sikerszámok,amiket Erkel később komponált mindkét operához, maradnának ki.Nem beszélve,hogy terjedelmében is sokkal rövidebb lenne és bocsánat sokkal unalmasabb. Nézd Verdi eredetileg megkomponált műveit.A Rigoletto pl szinte minden magashangot nélkülözött,azok mind ,mind izlésszerinti rárakodások.Ezek elhagyásához ragaszkodott Riccardo Muti.Nem véletlen,hogy a scalan és Bécsen kivűl ott is Ő Újitotta fel a 8o-as években és addig úgy is ment -magas hangok nélkül-mig Muti vezényelte.Na most képzelj el egy Gruberova,Bonisolli,Bruson fémjelezte előadást.Verdi ide Verdi oda bizony hallatlan unalmas volt.Ott voltam ,hallottam és a közönség sem lelkesedett. Még egy mondat a Bánk bánhoz.A sláger "Hazám ,hazám" a rendkivűl hatásos felvezető zenéjével össze nem hasonlitható az ős változat Bánk nagyária előtti, Bánk morfondirozásának hatásával. Ez az én véleményem ,tiszteletben tartom a Tiédet is.De ha hallgatnom kell a Nádasdy félét hallgatom./Persze lehet az énekesek miatt:):)?/
értem én, hogy ragaszkodsz az eredeti Erkel komponálta műhöz.De korábban már leirtam bár nem a teljesség igényével,hogy minként rakott be és ki a mester áriákat ,jelenteket mindkét műből.Igy igazán senki nem tudja,hogy melyik is az ősváltozat.Illetve tudják,de ha azt adják elő pont a sikerszámok,amiket Erkel később komponált mindkét operához, maradnának ki.Nem beszélve,hogy terjedelmében is sokkal rövidebb lenne és bocsánat sokkal unalmasabb. Nézd Verdi eredetileg megkomponált műveit.A Rigoletto pl szinte minden magashangot nélkülözött,azok mind ,mind izlésszerinti rárakodások.Ezek elhagyásához ragaszkodott Riccardo Muti.Nem véletlen,hogy a scalan és Bécsen kivűl ott is Ő Újitotta fel a 8o-as években és addig úgy is ment -magas hangok nélkül-mig Muti vezényelte.Na most képzelj el egy Gruberova,Bonisolli,Bruson fémjelezte előadást.Verdi ide Verdi oda bizony hallatlan unalmas volt.Ott voltam ,hallottam és a közönség sem lelkesedett. Még egy mondat a Bánk bánhoz.A sláger "Hazám ,hazám" a rendkivűl hatásos felvezető zenéjével össze nem hasonlitható az ős változat Bánk nagyária előtti, Bánk morfondirozásának hatásával. Ez az én véleményem ,tiszteletben tartom a Tiédet is.De ha hallgatnom kell a Nádasdy félét hallgatom./Persze lehet az énekesek miatt:):)?/
347 Momo 2012-08-30 00:20:49 [Válasz erre: 346 zalbarna 2012-08-29 23:52:21]
"a dolognak AZONOSNAK kell lennie önmagával. Akkor is, ha gyenge." Van ebben valami. Szerintem nem rossz az ősváltozat. Én épen azt szerettem meg. Azok miatt a zenék miatt, amik kimaradtak az átdolgozás során. Ezeknek van valami sajátos jellegük, mit szeretni tudok. Másrészt nincs benne az a töredékesség, ami az átdolgozott változatot néhol jellemzi, épp az ide-oda vagdosás miatt. Ott mindig hiányérzetem volt.
"a dolognak AZONOSNAK kell lennie önmagával. Akkor is, ha gyenge." Van ebben valami. Szerintem nem rossz az ősváltozat. Én épen azt szerettem meg. Azok miatt a zenék miatt, amik kimaradtak az átdolgozás során. Ezeknek van valami sajátos jellegük, mit szeretni tudok. Másrészt nincs benne az a töredékesség, ami az átdolgozott változatot néhol jellemzi, épp az ide-oda vagdosás miatt. Ott mindig hiányérzetem volt.
346 zalbarna 2012-08-29 23:52:21 [Válasz erre: 345 telramund 2012-08-29 22:27:50]
Mondok én Neked valamit. Nagyrabecsőlésemnek csak az a jele, hogy pont Neked mondom. Soha nem hallgattam meg (végig) a Nádasdy Bánkot. Lehet, hogy az ősváltozatot meghallgatom, még nem tudom. De : a dolognak AZONOSNAK kell lennie önmagával. Akkor is, ha gyenge. A Nádasdy változatnál ez nem áll fenn. ( mármint az önazonosság ) Ha milliók az egekbe magasztalják, akkor sem fog fennállni.
Mondok én Neked valamit. Nagyrabecsőlésemnek csak az a jele, hogy pont Neked mondom. Soha nem hallgattam meg (végig) a Nádasdy Bánkot. Lehet, hogy az ősváltozatot meghallgatom, még nem tudom. De : a dolognak AZONOSNAK kell lennie önmagával. Akkor is, ha gyenge. A Nádasdy változatnál ez nem áll fenn. ( mármint az önazonosság ) Ha milliók az egekbe magasztalják, akkor sem fog fennállni.
345 telramund 2012-08-29 22:27:50
Azt hiszem a nézők nagy része örül,ha a kiforditott változatot hallhatja..Majdnem 5o éve az megy pont most lett érdekes,hogy ősválozat,vagy sem?-Azt sem tudják mi az igazi ösváltozat. És azért volt egy "nyelvújitás" is.A régi szövegben olyan szavak vannak,amiket nem értek.pedig elég jól beszélem a magyar nyelvet. Szóval kicsit túl van lihegve ez az ügy-már bocsánat
Azt hiszem a nézők nagy része örül,ha a kiforditott változatot hallhatja..Majdnem 5o éve az megy pont most lett érdekes,hogy ősválozat,vagy sem?-Azt sem tudják mi az igazi ösváltozat. És azért volt egy "nyelvújitás" is.A régi szövegben olyan szavak vannak,amiket nem értek.pedig elég jól beszélem a magyar nyelvet. Szóval kicsit túl van lihegve ez az ügy-már bocsánat
344 jukiguni 2012-08-29 22:00:59
Ja és ha nem az eredeti Hunyadi fog menni pofátlanság nem oda írni a honlapon, hogy zenéjét átdolgozta Radnai Mikós, a szövegkönyvet átírta Nádasdy Kálmán. Ha Erkel leszármazott lennék ezt nem hagynám annyiban! A pofátlanság teteje!
Ja és ha nem az eredeti Hunyadi fog menni pofátlanság nem oda írni a honlapon, hogy zenéjét átdolgozta Radnai Mikós, a szövegkönyvet átírta Nádasdy Kálmán. Ha Erkel leszármazott lennék ezt nem hagynám annyiban! A pofátlanság teteje!
343 jukiguni 2012-08-28 23:19:06 [Válasz erre: 342 jukiguni 2012-08-28 23:18:33]
Mondjuk most egyenlőre nem az önmagából kifordított Bánkot adják.
Mondjuk most egyenlőre nem az önmagából kifordított Bánkot adják.
342 jukiguni 2012-08-28 23:18:33 [Válasz erre: 341 musicus2 2012-08-28 22:01:17]
Ókovács Szilveszter véleménye a Bánk bánnal és a Hunyadival kapcsolatban: „Operatörténetünk két oszlopát restaurálni az Operaház feladata – ugyanakkor missziónk a Nádasdy-féle Hunyadi-átdolgozás életben tartása is, amely alkalmas arra, hogy ezúttal letisztult formában, egyszerre ismertesse meg a mai fiatalokkal a magyar opera és a magyar történelem egy fontos fejezetét.” [url]http://www.opera.hu/hu/news/Hunyadi_Laszlo_osvaltozat_lemezfelvetel_az_Erkelben_;Forrás[/url] Ez nem letisztult, hanem utólagosan megkreált forma, ami tök idegen az eredeti erkeli koncepciótól és a korabeli operai hagyományoktól, amikből Erkel kiindult, de mindegy. Engem már az egész nem érdekel: megveszem a Hunyadi ősváltozatát cd-én és kész. Az operaház Erkel opera előadásaira meg nem fogom betenni a lábam.
Ókovács Szilveszter véleménye a Bánk bánnal és a Hunyadival kapcsolatban: „Operatörténetünk két oszlopát restaurálni az Operaház feladata – ugyanakkor missziónk a Nádasdy-féle Hunyadi-átdolgozás életben tartása is, amely alkalmas arra, hogy ezúttal letisztult formában, egyszerre ismertesse meg a mai fiatalokkal a magyar opera és a magyar történelem egy fontos fejezetét.” [url]http://www.opera.hu/hu/news/Hunyadi_Laszlo_osvaltozat_lemezfelvetel_az_Erkelben_;Forrás[/url] Ez nem letisztult, hanem utólagosan megkreált forma, ami tök idegen az eredeti erkeli koncepciótól és a korabeli operai hagyományoktól, amikből Erkel kiindult, de mindegy. Engem már az egész nem érdekel: megveszem a Hunyadi ősváltozatát cd-én és kész. Az operaház Erkel opera előadásaira meg nem fogom betenni a lábam.
341 musicus2 2012-08-28 22:01:17 [Válasz erre: 340 Búbánat 2012-08-28 20:59:19]
Tehát a CD az eredeti Hunyadit tartalmazza majd. Az előadások viszont a Nádasdy-féle átdolgozás szerint mennek majd. Lényegbevágó információ, eddig erről hivatalosan nem tudtunk! [url]www.opera.hu/hu/Hunyadi_Laszlo_1/201209301900/info;Itt szövegíróként Egressy Béni van feltüntetve![/url]
Tehát a CD az eredeti Hunyadit tartalmazza majd. Az előadások viszont a Nádasdy-féle átdolgozás szerint mennek majd. Lényegbevágó információ, eddig erről hivatalosan nem tudtunk! [url]www.opera.hu/hu/Hunyadi_Laszlo_1/201209301900/info;Itt szövegíróként Egressy Béni van feltüntetve![/url]
340 Búbánat 2012-08-28 20:59:19 [Válasz erre: 339 Búbánat 2012-08-27 23:10:11]
Az Opera honlapján pontosabb és bővebb információk olvashatók a Hunyadi László CD-felvételéről: Hunyadi László ősváltozat lemezfelvétel az Erkelben A felújítás megkezdése előtti utolsó eseményként, augusztus 29-én kezdődik Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának lemezfelvétele az Erkel Színházban. A mű ősváltozatát Héja Domonkos mb. főzeneigazgató vezényletével öt nap alatt rögzítik a művészek: Fekete Attila, Fodor Beatrix, Miklósa Erika, Bretz Gábor, Pataky P. Dániel és Cser Krisztián, valamint az ígéretes fiatal mezzoszoprán, Balga Gabriella. „A melankóliára hajló Erkel – s melyik magyar hazafi nem hajlott a mélabúra? – zenéjével úgy mélyíti el e szenvedő hős drámai tónusát, hogy a színpadi és poétikus élmény a kor legnagyobb operakomponistáinak is dicséretére válna. A zseni és a történelmi pillanat összetalálkozik: a bemutatón, 1844. január 27-én a Hunyadi Lászlóval a magyar nemzeti zenedráma születik meg. A jelen felvétel – elsőként a mű előadásának történetében, az eredeti forrásokra épülő, korszerű kritikai kottakiadás alapján – ezt a pillanatot kívánja felidézni, historikus hűséggel.” – írja Batta András zenetörténész a lemez kísérőfüzetébe. A Magyar Állami Operaház hamarosan induló szezonjának első premierje a Hunyadi László lesz, Szűcs Gábor rendezésében. A darab a tavasszal induló ifjúsági sorozat alappillére is lesz, ezért különösen fontos a zenei anyag rögzítése. Ókovács Szilveszter kormánybiztos kiemelte: „Mindennek szimbolikus és praktikus jelentése is van e kettős projekt kapcsán: az Operaház fiatal művészgenerációja most jut el első, az alaprepertoárba tartozó teljes operafelvételéig – egyúttal a lemezre sosem vett Hunyadi-ősváltozatot odaállíthatjuk a két éve ugyanitt, ugyanúgy Héja Domonkos irányításával készült Bánk bán-ősváltozat mellé. Operatörténetünk két oszlopát restaurálni az Operaház feladata – ugyanakkor missziónk a Nádasdy-féle Hunyadi-átdolgozás életben tartása is, amely alkalmas arra, hogy ezúttal letisztult formában, egyszerre ismertesse meg a mai fiatalokkal a magyar opera és a magyar történelem egy fontos fejezetét.” Kiadó: Warner Classics, belföldi terjesztés: mTon Hanglemezkiadó és Management Kft.
Az Opera honlapján pontosabb és bővebb információk olvashatók a Hunyadi László CD-felvételéről: Hunyadi László ősváltozat lemezfelvétel az Erkelben A felújítás megkezdése előtti utolsó eseményként, augusztus 29-én kezdődik Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának lemezfelvétele az Erkel Színházban. A mű ősváltozatát Héja Domonkos mb. főzeneigazgató vezényletével öt nap alatt rögzítik a művészek: Fekete Attila, Fodor Beatrix, Miklósa Erika, Bretz Gábor, Pataky P. Dániel és Cser Krisztián, valamint az ígéretes fiatal mezzoszoprán, Balga Gabriella. „A melankóliára hajló Erkel – s melyik magyar hazafi nem hajlott a mélabúra? – zenéjével úgy mélyíti el e szenvedő hős drámai tónusát, hogy a színpadi és poétikus élmény a kor legnagyobb operakomponistáinak is dicséretére válna. A zseni és a történelmi pillanat összetalálkozik: a bemutatón, 1844. január 27-én a Hunyadi Lászlóval a magyar nemzeti zenedráma születik meg. A jelen felvétel – elsőként a mű előadásának történetében, az eredeti forrásokra épülő, korszerű kritikai kottakiadás alapján – ezt a pillanatot kívánja felidézni, historikus hűséggel.” – írja Batta András zenetörténész a lemez kísérőfüzetébe. A Magyar Állami Operaház hamarosan induló szezonjának első premierje a Hunyadi László lesz, Szűcs Gábor rendezésében. A darab a tavasszal induló ifjúsági sorozat alappillére is lesz, ezért különösen fontos a zenei anyag rögzítése. Ókovács Szilveszter kormánybiztos kiemelte: „Mindennek szimbolikus és praktikus jelentése is van e kettős projekt kapcsán: az Operaház fiatal művészgenerációja most jut el első, az alaprepertoárba tartozó teljes operafelvételéig – egyúttal a lemezre sosem vett Hunyadi-ősváltozatot odaállíthatjuk a két éve ugyanitt, ugyanúgy Héja Domonkos irányításával készült Bánk bán-ősváltozat mellé. Operatörténetünk két oszlopát restaurálni az Operaház feladata – ugyanakkor missziónk a Nádasdy-féle Hunyadi-átdolgozás életben tartása is, amely alkalmas arra, hogy ezúttal letisztult formában, egyszerre ismertesse meg a mai fiatalokkal a magyar opera és a magyar történelem egy fontos fejezetét.” Kiadó: Warner Classics, belföldi terjesztés: mTon Hanglemezkiadó és Management Kft.
339 Búbánat 2012-08-27 23:10:11 [Válasz erre: 319 musicus2 2012-07-22 00:46:09]
AZ OBSERVER augusztus 22-i közleménye szerint a mai napon kezdenek hozzá a [url] http://www.observer.hu/news/7806; Hunyadi László ősváltozatának [/url] CD-felvételéhez. „2012. augusztus 27-szeptember 2. között a Honvéd Férfikar és a Budapesti Stúdió Kórus közreműködésével készítik el Erkel Ferenc Hunyadi László operája ősváltozatának CD-felvételét. A főbb szerepeket Fodor Beatrix, Miklósa Erika, Pataky Potyók Dániel és Fekete Attila éneklik. A produkciót Héja Domonkos, a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója vezényli. Mindkét kórus betanítása Strausz Kálmán munkája."
AZ OBSERVER augusztus 22-i közleménye szerint a mai napon kezdenek hozzá a [url] http://www.observer.hu/news/7806; Hunyadi László ősváltozatának [/url] CD-felvételéhez. „2012. augusztus 27-szeptember 2. között a Honvéd Férfikar és a Budapesti Stúdió Kórus közreműködésével készítik el Erkel Ferenc Hunyadi László operája ősváltozatának CD-felvételét. A főbb szerepeket Fodor Beatrix, Miklósa Erika, Pataky Potyók Dániel és Fekete Attila éneklik. A produkciót Héja Domonkos, a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója vezényli. Mindkét kórus betanítása Strausz Kálmán munkája."
337 Búbánat 2012-08-26 02:34:58 [Válasz erre: 335 Búbánat 2012-08-22 11:13:04]
Csodálatos zenedráma az István király! Micsoda hangvarázs, ami ennek az operának a partitúrájában benne foglaltatik! Mi nézők-hallgatók tobzódtunk a hangok (énekkar, zenekar, szóló énekhangok, orgona, hárfa stb.) mennyei kavalkádjában! „Hangszerelése mesteri és gazdag színezetű, az együttesek hatalmas polifonikus kidolgozással vannak felépítve, főleg a negyedik felvonásban, mely egészben véve az egész dalmű fénypontja.” - már a korabeli operaházi bemutatót követően így írt róla a Pesti Napló kritikusa. Én sem mondhatok mást! Pedig akkor, 127 évvel ezelőtt, nem koncertszerűen hangzott el, hanem a színpadon megrendezve, díszletek között és kosztümben adták elő a darabot. Hogy külsőségek nélkül, csak a zene és az ének nyelvére hagyatkozva, ma is sikert ér(t) el az István király, jelent valamit: a ma emberének sem közömbös szent királyunk életútja, példázata – példa erre Erkel operájának tegnap esti koncertszerű előadása is. Tegnap éjjel fél 11 körül, mikor véget ért a grandiózus produkció, a tapsvihar közepette elgondolkodtam mindezen. Erkel Ferenc utolsó bemutatott operája, melynek mind az öt felvonása elhangzott, hatalmas apparátust mozgatott meg: nagyzenekar (közel 70 tagú együttes), nagy vegyeskar (külön-külön csoportba rendezve a férfikar és a nőikar), kiváló operaénekeseink mind emlékezeteset nyújtottak ezen az estén. Nehéz bárkit is kiemelni a közreműködő énekművészek közül, mindenki egyenletes, magas színvonalon énekelt. Azért mégis megemlítem Gurbán Jánost a címszerepben, Nyári Zoltánt, mint Imre herceget, Bazsinka Zsuzsanna Crescimiráját. Felfigyeltem a Zolnát éneklő Szakács Ildikó szép szopránjára. Ugyancsak megvoltam elégedve a velencei herceg fia, Péter megszemélyesítőjével: Ambrus Ákos énekelte a szerepet. De a Gizella királynőt éneklő Bokor Jutta, vagy Sebős, pogány harcos szólamában Daróczi Tamás is tisztesen helyt állt. Jóva (Sánta Jolán), Vazul (Sárkány Kázmér), Gellért püspök (Valter Ferenc), Barang, sámán (Szüle Tamás) és a vezéreket éneklő Pintér Dömötör, Fátrai János, Kecskés Sándor, valamennyien igen jól teljesítettek, szépen, kifejezően énekelték szólamukat, a nagy együttesekben, finálékban is; az énekkari és zenekari művészek is – egy csapatként - szívüket-lelküket beletették, hogy az interpretált produktumuk méltó legyen nemzeti operaszerzőnk géniuszához, illetve megihletetett alkotásához. Csaknem húzásoktól mentesen kaptuk mind az öt felvonást. A tiszta zenei időtartam mintegy 160 perc volt. (Csak a nyitányt meg az esküvői jelenet előtti táncbetétet kellett nélkülöznünk – két éve, a komáromi Monostori erőd helyszínén megtartott jelmezes előadásban még benne volt érthetően a tánc.) Mintegy tíz évvel a Kolozsvári Magyar Opera társulatának budapesti (Máriaremete - kegytemplom) vendégjátéka után tehát most ismét egy templom volt a helyszín. A Szent Angyalokról elnevezett gazdagréti templom hatalmas, mintegy 600 főt befogadó közönségtere nem volt tele; megérdemelt volna még egyszer annyi lelkes nézőt-hallgatót, mint ahányan jelen voltunk. Az épület remek akusztikája miatt is igen alkalmas akár zenekari koncertek, oratóriumok és operaelőadások megtartására. Az elmondottak kontrollálhatók lesznek: a régió televíziója bemutatja az operát, amit két kamerával rögzítettek. Úgy hallottam, a napokban a stúdióba vonul a teljes közreműködő apparátus: CD-felvétel készül az István királyból. Csak köszönetemet és hálámat fejezhetem ki sokunk nevében mindazoknak, akiknek az áldozatos munkája révén újra bemutatásra kerülhetett Erkel Ferenc remekműve a Gazdagréti Szent Angyalok Templomban, 2012. augusztus 25-én. Külön köszönöm Csányi Valéria karmester (MÁV Szimfonikus Zenekar és a teljes előadó-apparátus irányítója),Lendvai György (MÁV Szimfonikusok igazgatója), Somogyváry Ákos karnagy (István Király Operakórus) és nem utolsósorban Kassai István zongoraművész és Erkel-kutató áldozatos, fáradhatatlan munkáját -utóbbi még a karban is vállalt magára feladatot énekével. De jó lenne, ha ez a méltatlanul csaknem elfeledett, kevéssé játszott Erkel-opera, melyet akár az életmű csúcsának is tekinthetnénk, egyszer visszaköltözne, ha nem is a „királyi”, de a Magyar Állami Operaház színpadára, és ismét a repertoár részévé válna! Megérdemelné – megérdemli!
Csodálatos zenedráma az István király! Micsoda hangvarázs, ami ennek az operának a partitúrájában benne foglaltatik! Mi nézők-hallgatók tobzódtunk a hangok (énekkar, zenekar, szóló énekhangok, orgona, hárfa stb.) mennyei kavalkádjában! „Hangszerelése mesteri és gazdag színezetű, az együttesek hatalmas polifonikus kidolgozással vannak felépítve, főleg a negyedik felvonásban, mely egészben véve az egész dalmű fénypontja.” - már a korabeli operaházi bemutatót követően így írt róla a Pesti Napló kritikusa. Én sem mondhatok mást! Pedig akkor, 127 évvel ezelőtt, nem koncertszerűen hangzott el, hanem a színpadon megrendezve, díszletek között és kosztümben adták elő a darabot. Hogy külsőségek nélkül, csak a zene és az ének nyelvére hagyatkozva, ma is sikert ér(t) el az István király, jelent valamit: a ma emberének sem közömbös szent királyunk életútja, példázata – példa erre Erkel operájának tegnap esti koncertszerű előadása is. Tegnap éjjel fél 11 körül, mikor véget ért a grandiózus produkció, a tapsvihar közepette elgondolkodtam mindezen. Erkel Ferenc utolsó bemutatott operája, melynek mind az öt felvonása elhangzott, hatalmas apparátust mozgatott meg: nagyzenekar (közel 70 tagú együttes), nagy vegyeskar (külön-külön csoportba rendezve a férfikar és a nőikar), kiváló operaénekeseink mind emlékezeteset nyújtottak ezen az estén. Nehéz bárkit is kiemelni a közreműködő énekművészek közül, mindenki egyenletes, magas színvonalon énekelt. Azért mégis megemlítem Gurbán Jánost a címszerepben, Nyári Zoltánt, mint Imre herceget, Bazsinka Zsuzsanna Crescimiráját. Felfigyeltem a Zolnát éneklő Szakács Ildikó szép szopránjára. Ugyancsak megvoltam elégedve a velencei herceg fia, Péter megszemélyesítőjével: Ambrus Ákos énekelte a szerepet. De a Gizella királynőt éneklő Bokor Jutta, vagy Sebős, pogány harcos szólamában Daróczi Tamás is tisztesen helyt állt. Jóva (Sánta Jolán), Vazul (Sárkány Kázmér), Gellért püspök (Valter Ferenc), Barang, sámán (Szüle Tamás) és a vezéreket éneklő Pintér Dömötör, Fátrai János, Kecskés Sándor, valamennyien igen jól teljesítettek, szépen, kifejezően énekelték szólamukat, a nagy együttesekben, finálékban is; az énekkari és zenekari művészek is – egy csapatként - szívüket-lelküket beletették, hogy az interpretált produktumuk méltó legyen nemzeti operaszerzőnk géniuszához, illetve megihletetett alkotásához. Csaknem húzásoktól mentesen kaptuk mind az öt felvonást. A tiszta zenei időtartam mintegy 160 perc volt. (Csak a nyitányt meg az esküvői jelenet előtti táncbetétet kellett nélkülöznünk – két éve, a komáromi Monostori erőd helyszínén megtartott jelmezes előadásban még benne volt érthetően a tánc.) Mintegy tíz évvel a Kolozsvári Magyar Opera társulatának budapesti (Máriaremete - kegytemplom) vendégjátéka után tehát most ismét egy templom volt a helyszín. A Szent Angyalokról elnevezett gazdagréti templom hatalmas, mintegy 600 főt befogadó közönségtere nem volt tele; megérdemelt volna még egyszer annyi lelkes nézőt-hallgatót, mint ahányan jelen voltunk. Az épület remek akusztikája miatt is igen alkalmas akár zenekari koncertek, oratóriumok és operaelőadások megtartására. Az elmondottak kontrollálhatók lesznek: a régió televíziója bemutatja az operát, amit két kamerával rögzítettek. Úgy hallottam, a napokban a stúdióba vonul a teljes közreműködő apparátus: CD-felvétel készül az István királyból. Csak köszönetemet és hálámat fejezhetem ki sokunk nevében mindazoknak, akiknek az áldozatos munkája révén újra bemutatásra kerülhetett Erkel Ferenc remekműve a Gazdagréti Szent Angyalok Templomban, 2012. augusztus 25-én. Külön köszönöm Csányi Valéria karmester (MÁV Szimfonikus Zenekar és a teljes előadó-apparátus irányítója),Lendvai György (MÁV Szimfonikusok igazgatója), Somogyváry Ákos karnagy (István Király Operakórus) és nem utolsósorban Kassai István zongoraművész és Erkel-kutató áldozatos, fáradhatatlan munkáját -utóbbi még a karban is vállalt magára feladatot énekével. De jó lenne, ha ez a méltatlanul csaknem elfeledett, kevéssé játszott Erkel-opera, melyet akár az életmű csúcsának is tekinthetnénk, egyszer visszaköltözne, ha nem is a „királyi”, de a Magyar Állami Operaház színpadára, és ismét a repertoár részévé válna! Megérdemelné – megérdemli!
336 musicus2 2012-08-24 14:01:34 [Válasz erre: 335 Búbánat 2012-08-22 11:13:04]
Az István király előadással kapcsolatos szükségszerűen rövidített médiaelőzetesek alapjául szolgáló teljes szövegek [url]http://www.kassai-istvan.hu/Zenei-%C3%ADr%C3%A1sok---Music-publications.php;itt találhatóak[/url]
Az István király előadással kapcsolatos szükségszerűen rövidített médiaelőzetesek alapjául szolgáló teljes szövegek [url]http://www.kassai-istvan.hu/Zenei-%C3%ADr%C3%A1sok---Music-publications.php;itt találhatóak[/url]
335 Búbánat 2012-08-22 11:13:04 [Válasz erre: 334 Búbánat 2012-08-20 18:38:30]
Gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplom 2012. augusztus 25., 19 óra Erkel Ferenc: István király Opera két részben, koncert-előadásban Itt van a teljes szereposztás: István, magyarok királya - Gurbán János Gizella, neje, királyné - Bokor Jutta Imre, herceg, fiúk - Nyári Zoltán Péter, a velencei herceg fia, István öccse - Ambrus Ákos Vazul, Árpád-házi herceg - Sárkány Kázmér Sebős, Buda fia, udvarnok - Daróczi Tamás Crescimira, Imre jegyese, horvát királyleány - Bazsinka Zsuzsanna Jóva, Gizella hölgyeiből - Sánta Jolán Zolna, leánya - Szakács Ildikó Barang, pogány táltos - Szüle Tamás Gellért, püspök, Imre nevelője - Valter Ferenc Hunt, német lovag - Kecskés Sándor Pázmán, német lovag - Fátrai János Vencelin, német lovag - Pintér Dömötör Közreműködik: István Király Operakórus karigazgató: Somogyvári Ákos MÁV Szimfonikusok - igazgató: Lendvai György Karmester: Csányi Valéria Belépőjegy a helyszínen vagy a Jegymester internetes portálon vásárolható, ára: 3.800 Ft.
Gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplom 2012. augusztus 25., 19 óra Erkel Ferenc: István király Opera két részben, koncert-előadásban Itt van a teljes szereposztás: István, magyarok királya - Gurbán János Gizella, neje, királyné - Bokor Jutta Imre, herceg, fiúk - Nyári Zoltán Péter, a velencei herceg fia, István öccse - Ambrus Ákos Vazul, Árpád-házi herceg - Sárkány Kázmér Sebős, Buda fia, udvarnok - Daróczi Tamás Crescimira, Imre jegyese, horvát királyleány - Bazsinka Zsuzsanna Jóva, Gizella hölgyeiből - Sánta Jolán Zolna, leánya - Szakács Ildikó Barang, pogány táltos - Szüle Tamás Gellért, püspök, Imre nevelője - Valter Ferenc Hunt, német lovag - Kecskés Sándor Pázmán, német lovag - Fátrai János Vencelin, német lovag - Pintér Dömötör Közreműködik: István Király Operakórus karigazgató: Somogyvári Ákos MÁV Szimfonikusok - igazgató: Lendvai György Karmester: Csányi Valéria Belépőjegy a helyszínen vagy a Jegymester internetes portálon vásárolható, ára: 3.800 Ft.
334 Búbánat 2012-08-20 18:38:30
István király: nem érheti kritika Erkel utolsó operáját tgi Forrás: MTI/MNO 2012. augusztus 20., hétfő 17:49 Ismét előadják Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt. „A mű szövegválasztását művészi, irodalmi, színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti” – véli Kassai István zongoraművész. A gazdagréti Szent Angyalok-templom lesz augusztus 25-én a koncertszerű előadás helyszíne, az operát legutóbb az Erkel-évben, 2010-ben a komáromi Monostori erődben szólaltatták meg – nagyon nagy siker volt. Akkor és most a MÁV Szimfonikus Zenekar a produkció közreműködője, Csányi Valéria vezényletével. A címszerepben változás lesz Jekl Lászlót Gurbán János váltja. Gizella királyné Bokor Jutta, Imre herceg Nyári Zoltán lesz, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja ezúttal is, énekel az István király kórus, amit a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos vezet. Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett. A mű 1885. március 14-i bemutatója elsöprő közönségsikert hozott – mondta el az a távirati irodának Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató. A zeneszerző halála után, a millennium évében (1896) az operát Erkel fiai 14 betéttel kibővítették, a Szent Imre-évben (1930) viszont a felére húzták. A műből rádiófelvétel 1993-ban készült, viszont az operát teljes egészében átdolgozták. Kolozsvárott az operát 1996 óta repertoáron tartják, minthogy azonban erőik végesek, a rendkívül nagy együttesre írt művet csak rövidítéssel tudják előadni. A 2000-ben készült Musica Hungarica által kiadott hanglemezhez az eredeti partitúrát használták fel, viszont a műnek csak mintegy a fele hangzik el. „Eredeti formájában teljes egészében először Komáromban szólaltattuk meg újra, 2010. július 10-én” – fűzte hozzá a kutató. „Az István király egy mélyen hívő ember remekműve. Színpadán négy olyan szereplő van, akik a magyar történelemben kulcsszerepet játszottak, és akiket a katolikus egyház szentként tisztel: István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök” – emelte ki Kassai István. István király, hatalmának csúcspontján, 1031-ben Székesfehérváron egyetlen életben maradt fia megkoronázására készül, hogy Imre fia a horvát fejedelem lányával kötendő házassága után legitim királyként az Árpád-ház folytonosságát biztosíthassa. Egyes források szerint szeptember 2-án érte el Istvánt a hír, hogy fia, Imre vadkan áldozata lett egy vadászaton. Az opera szövegkönyve szerint a herceget, ahogy Vazult is, a későbbi király, Orseolo Péter ölette meg. A királyi családot körülvevő minden szereplő érzelmektől, indulatoktól vezérelve cselekszik, István az egyetlen, aki a helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket hozza. „Zenei tekintetben ez az opera Erkel egyik legérettebb alkotása, a hetvenöt éves éves szerző kora operáinak minden újdonságát alkalmazta benne. Szövegválasztását művészi, irodalmi, színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti” – hangsúlyozta a zongoraművész.
István király: nem érheti kritika Erkel utolsó operáját tgi Forrás: MTI/MNO 2012. augusztus 20., hétfő 17:49 Ismét előadják Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt. „A mű szövegválasztását művészi, irodalmi, színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti” – véli Kassai István zongoraművész. A gazdagréti Szent Angyalok-templom lesz augusztus 25-én a koncertszerű előadás helyszíne, az operát legutóbb az Erkel-évben, 2010-ben a komáromi Monostori erődben szólaltatták meg – nagyon nagy siker volt. Akkor és most a MÁV Szimfonikus Zenekar a produkció közreműködője, Csányi Valéria vezényletével. A címszerepben változás lesz Jekl Lászlót Gurbán János váltja. Gizella királyné Bokor Jutta, Imre herceg Nyári Zoltán lesz, a horvát fejedelem lányát, Crescimirát Bazsinka Zsuzsanna, Barang sámánt pedig Szüle Tamás alakítja ezúttal is, énekel az István király kórus, amit a zeneszerző leszármazottja, Somogyvári Ákos vezet. Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel még abban az évben elkészült két felvonás zenéjével. Megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet. A komponálást 1882-ben fejezte be, a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett. A mű 1885. március 14-i bemutatója elsöprő közönségsikert hozott – mondta el az a távirati irodának Kassai István zongoraművész, Erkel-kutató. A zeneszerző halála után, a millennium évében (1896) az operát Erkel fiai 14 betéttel kibővítették, a Szent Imre-évben (1930) viszont a felére húzták. A műből rádiófelvétel 1993-ban készült, viszont az operát teljes egészében átdolgozták. Kolozsvárott az operát 1996 óta repertoáron tartják, minthogy azonban erőik végesek, a rendkívül nagy együttesre írt művet csak rövidítéssel tudják előadni. A 2000-ben készült Musica Hungarica által kiadott hanglemezhez az eredeti partitúrát használták fel, viszont a műnek csak mintegy a fele hangzik el. „Eredeti formájában teljes egészében először Komáromban szólaltattuk meg újra, 2010. július 10-én” – fűzte hozzá a kutató. „Az István király egy mélyen hívő ember remekműve. Színpadán négy olyan szereplő van, akik a magyar történelemben kulcsszerepet játszottak, és akiket a katolikus egyház szentként tisztel: István király, Gizella királyné, Imre herceg és Gellért püspök” – emelte ki Kassai István. István király, hatalmának csúcspontján, 1031-ben Székesfehérváron egyetlen életben maradt fia megkoronázására készül, hogy Imre fia a horvát fejedelem lányával kötendő házassága után legitim királyként az Árpád-ház folytonosságát biztosíthassa. Egyes források szerint szeptember 2-án érte el Istvánt a hír, hogy fia, Imre vadkan áldozata lett egy vadászaton. Az opera szövegkönyve szerint a herceget, ahogy Vazult is, a későbbi király, Orseolo Péter ölette meg. A királyi családot körülvevő minden szereplő érzelmektől, indulatoktól vezérelve cselekszik, István az egyetlen, aki a helyzetnek megfelelő legjobb döntéseket hozza. „Zenei tekintetben ez az opera Erkel egyik legérettebb alkotása, a hetvenöt éves éves szerző kora operáinak minden újdonságát alkalmazta benne. Szövegválasztását művészi, irodalmi, színházi, sőt, teológiai téren kritika nem érheti” – hangsúlyozta a zongoraművész.
333 musicus2 2012-07-31 17:50:16 [Válasz erre: 332 musicus2 2012-07-31 17:45:21]
Ld. a 300. posztban beírt harmadik linket. Össze kell hasonlítani, melyik a jobb István király szövegkönyv, az eredeti, avagy az átdolgozott?
Ld. a 300. posztban beírt harmadik linket. Össze kell hasonlítani, melyik a jobb István király szövegkönyv, az eredeti, avagy az átdolgozott?
332 musicus2 2012-07-31 17:45:21 [Válasz erre: 331 telramund 2012-07-25 09:59:14]
telramund üzenete: "maga Erkel is folyton hozzátett valamit ,aztán kivette,pár ilyen részt alantabb leirtam.Igy az átdolgozó azt csinált,ami tetszett maradt,ami nem kivette." Igen, Erkel, ha szükséges volt (az énekes nem bírta a szerepet, vagy kényszerű rövidítés okán (pl. protokoll) meghúzta a darabot. Mármint a saját operáját. Az átdolgozók viszont írtak egy vadiúj szövegkönyvet, és ehhez összetoldozták, szabták varrták Erkel zenéjét. Ha nem ment rá az új szövegre, sebaj, hát elvettek belőle, vagy hozzáírtak. Nem ám magasztos művészi elgondolások, koncepciók mián. Fontos motivációja volt minden Erkel opera "átköltésnek" a szerzői jogdíj. Ezt az állításomat még senki nem cáfolta, senki nem bizonyította be az ellenkezőjét, és senki sem perelt be. Még pedig azért, mert ez az állításom igaz! Név szerint ismerheti bárki a jogok mai haszonélvezőit, akik a háttérből működnek annak érdekében, hogy ne veszítsék el ezt a megélhetési forrásukat. Szívből remélem, hogy az Állami Operaház vezetése, a ZTI Erkel partitúra kiadását követően már nem lehet táptalaja a hasonló üzelmeknek.
telramund üzenete: "maga Erkel is folyton hozzátett valamit ,aztán kivette,pár ilyen részt alantabb leirtam.Igy az átdolgozó azt csinált,ami tetszett maradt,ami nem kivette." Igen, Erkel, ha szükséges volt (az énekes nem bírta a szerepet, vagy kényszerű rövidítés okán (pl. protokoll) meghúzta a darabot. Mármint a saját operáját. Az átdolgozók viszont írtak egy vadiúj szövegkönyvet, és ehhez összetoldozták, szabták varrták Erkel zenéjét. Ha nem ment rá az új szövegre, sebaj, hát elvettek belőle, vagy hozzáírtak. Nem ám magasztos művészi elgondolások, koncepciók mián. Fontos motivációja volt minden Erkel opera "átköltésnek" a szerzői jogdíj. Ezt az állításomat még senki nem cáfolta, senki nem bizonyította be az ellenkezőjét, és senki sem perelt be. Még pedig azért, mert ez az állításom igaz! Név szerint ismerheti bárki a jogok mai haszonélvezőit, akik a háttérből működnek annak érdekében, hogy ne veszítsék el ezt a megélhetési forrásukat. Szívből remélem, hogy az Állami Operaház vezetése, a ZTI Erkel partitúra kiadását követően már nem lehet táptalaja a hasonló üzelmeknek.
331 telramund 2012-07-25 09:59:14 [Válasz erre: 330 jukiguni 2012-07-25 08:56:10]
maga Erkel is folyton hozzátett valamit ,aztán kivette,pár ilyen részt alantabb leirtam.Igy az átdolgozó azt csinált,ami tetszett maradt,ami nem kivette. Pl.A Bánk bán első felvonás fináléja pazar.De jó az ős Bánk rondó fináléja is.Csak sokkal hatalmasabb a felvonás lezárása a rondó rész nélkül. A másik ha húzásokról van szó semmi baj-de erről szó sincs az ösváltozat esetében. Addig amig egy több szakaszos bel canto áriá csúcspontja a rondo rész,ebben az esetben nem éri el a hatást sajnos.
maga Erkel is folyton hozzátett valamit ,aztán kivette,pár ilyen részt alantabb leirtam.Igy az átdolgozó azt csinált,ami tetszett maradt,ami nem kivette. Pl.A Bánk bán első felvonás fináléja pazar.De jó az ős Bánk rondó fináléja is.Csak sokkal hatalmasabb a felvonás lezárása a rondó rész nélkül. A másik ha húzásokról van szó semmi baj-de erről szó sincs az ösváltozat esetében. Addig amig egy több szakaszos bel canto áriá csúcspontja a rondo rész,ebben az esetben nem éri el a hatást sajnos.
330 jukiguni 2012-07-25 08:56:10 [Válasz erre: 329 jukiguni 2012-07-25 08:43:06]
Nem kisokos nagyokos és a Toscát kihagytam. Na annak a librettója egyenes egy operalibrettó paródia! Úgy borzadály ahogy van. Érdekes ezeket mégse akarta senki átszabni. Csak húzni szoktak belőlük.
Nem kisokos nagyokos és a Toscát kihagytam. Na annak a librettója egyenes egy operalibrettó paródia! Úgy borzadály ahogy van. Érdekes ezeket mégse akarta senki átszabni. Csak húzni szoktak belőlük.
329 jukiguni 2012-07-25 08:43:06 [Válasz erre: 328 jukiguni 2012-07-25 08:41:34]
Ha meg a librettó gyengeségeit nézzük, a következő operák mind operalibrettó ócskaságok: Cosi fan tutte A varázsfuvola A trubadúr Traviata Az álarcosbál De még a nagy Wagner operák se nagy számok, ami a szöveget illeti.
Ha meg a librettó gyengeségeit nézzük, a következő operák mind operalibrettó ócskaságok: Cosi fan tutte A varázsfuvola A trubadúr Traviata Az álarcosbál De még a nagy Wagner operák se nagy számok, ami a szöveget illeti.
328 jukiguni 2012-07-25 08:41:34 [Válasz erre: 327 telramund 2012-07-23 21:14:12]
Nincs az tele kilógó részekkel, csak egy két helyen kellene meghúzni, és a húzás még nem indokolja a bele komponálást, de hát Radnai tehetségtelen volt ahhoz, hogy normális operát írjon önállóan, így másét szabta át, akárcsak Rékai. És nincs a Bánk bán három és fél óra csak 150 perc. Nem azért de ez csak két és fél óra, tanulj meg számolni kisokos!
Nincs az tele kilógó részekkel, csak egy két helyen kellene meghúzni, és a húzás még nem indokolja a bele komponálást, de hát Radnai tehetségtelen volt ahhoz, hogy normális operát írjon önállóan, így másét szabta át, akárcsak Rékai. És nincs a Bánk bán három és fél óra csak 150 perc. Nem azért de ez csak két és fél óra, tanulj meg számolni kisokos!
327 telramund 2012-07-23 21:14:12 [Válasz erre: 325 jukiguni 2012-07-23 19:38:46]
Miről is van itt most szó? Nem pontosan értem.Nem egy darab hosszúsága az érdekes,hiszen Wagner a kedvenc zeneszerzőm és aztán vannak jó hosszú csodás művei.De mondjuk egy Bánk bán bármennyire is szeretem-(igaz az átdolgozott változatot,de én ilyen primitiv szinten vagyok) 3 és fél órában hát,tele kilógó részekkel köszönöm nem kell.És hasonlóan vagyok a Hunyadival is. Szóval miről dudálsz kisautó?:):)
Miről is van itt most szó? Nem pontosan értem.Nem egy darab hosszúsága az érdekes,hiszen Wagner a kedvenc zeneszerzőm és aztán vannak jó hosszú csodás művei.De mondjuk egy Bánk bán bármennyire is szeretem-(igaz az átdolgozott változatot,de én ilyen primitiv szinten vagyok) 3 és fél órában hát,tele kilógó részekkel köszönöm nem kell.És hasonlóan vagyok a Hunyadival is. Szóval miről dudálsz kisautó?:):)
326 jukiguni 2012-07-23 19:39:21 [Válasz erre: 325 jukiguni 2012-07-23 19:38:46]
Falra tudok ettől mászni de nagyon.
Falra tudok ettől mászni de nagyon.
325 jukiguni 2012-07-23 19:38:46 [Válasz erre: 324 telramund 2012-07-23 15:01:27]
A rövidítést húzással is meg lehet oldani. Egyébként se értem miért kell ezen hisztizni. Vidékről járok operába és egyszer se hagytam ott egy előadást se a hosszúsága miatt. És aki képes emiatt otthagyni egy előadást vagy szenvedni az inkább maradjon otthon! Kb. olyan mint mikor valaki azért nem kezd el egy könyvet, mert olyan hosszú. Hát ez őt minősíti nem a könyvet.
A rövidítést húzással is meg lehet oldani. Egyébként se értem miért kell ezen hisztizni. Vidékről járok operába és egyszer se hagytam ott egy előadást se a hosszúsága miatt. És aki képes emiatt otthagyni egy előadást vagy szenvedni az inkább maradjon otthon! Kb. olyan mint mikor valaki azért nem kezd el egy könyvet, mert olyan hosszú. Hát ez őt minősíti nem a könyvet.
324 telramund 2012-07-23 15:01:27 [Válasz erre: 323 musicus2 2012-07-23 00:34:34]
Az utolsó sor nem kellett volna-de ez a Momus itt igy kell! Egyébként akkor hallgasd a Rigolettot eredeti irata szerint és nem,ami rárakodott.Úgy viszont sajna de elég uncsi,ld Muti felvételt vagy magát az előadást a STOPban. Nekem pedig nem baj ,ha az átdolgozott műveket hallom,nekem az is jó csak legyenek rá énekesek.És még mondják, hogy Wagner irt hosszú operákat./Az eredeti változatok nyolcvaszor visszatérő témákkal egy órával hosszabb előadásban.A Bánk bánnál is azt éreztem sose megyünk haza,pedig kedvenc operám és hallottam vagy 100x+ 1x az őst!
Az utolsó sor nem kellett volna-de ez a Momus itt igy kell! Egyébként akkor hallgasd a Rigolettot eredeti irata szerint és nem,ami rárakodott.Úgy viszont sajna de elég uncsi,ld Muti felvételt vagy magát az előadást a STOPban. Nekem pedig nem baj ,ha az átdolgozott műveket hallom,nekem az is jó csak legyenek rá énekesek.És még mondják, hogy Wagner irt hosszú operákat./Az eredeti változatok nyolcvaszor visszatérő témákkal egy órával hosszabb előadásban.A Bánk bánnál is azt éreztem sose megyünk haza,pedig kedvenc operám és hallottam vagy 100x+ 1x az őst!
323 musicus2 2012-07-23 00:34:34 [Válasz erre: 320 telramund 2012-07-22 16:09:54]
Egyetértünk, a kiosztás sorsdöntő lehet. A vokális teljesítmény az, ami az "átköltött" Bánkot és Hunyadit sikerre vitte. Éppen ez a legsúlyosabb bűne az operahamisítóknak: több generációnyi énekest és közönségüket fosztottak meg attól, hogy megismerhessék az eredetit, elénekeljék az Erkel által írt virtuózabb, mutatósabb szerepeket. Ha nem akarod megérteni, hogy mi a különbség az eredeti és a hamisítvány között, az legyen a Te bajod.
Egyetértünk, a kiosztás sorsdöntő lehet. A vokális teljesítmény az, ami az "átköltött" Bánkot és Hunyadit sikerre vitte. Éppen ez a legsúlyosabb bűne az operahamisítóknak: több generációnyi énekest és közönségüket fosztottak meg attól, hogy megismerhessék az eredetit, elénekeljék az Erkel által írt virtuózabb, mutatósabb szerepeket. Ha nem akarod megérteni, hogy mi a különbség az eredeti és a hamisítvány között, az legyen a Te bajod.
322 telramund 2012-07-22 19:35:34 [Válasz erre: 321 jukiguni 2012-07-22 17:32:45]
Valóban a Firefoxról inditva a radio honlapját,az archivum üres.Erre megpróbáltam az internet explorerrel ott simán feljön a naponkénti műsor és meg lehet hallgatni az előző hetek adásait.Ki érti ezt?
Valóban a Firefoxról inditva a radio honlapját,az archivum üres.Erre megpróbáltam az internet explorerrel ott simán feljön a naponkénti műsor és meg lehet hallgatni az előző hetek adásait.Ki érti ezt?
321 jukiguni 2012-07-22 17:32:45 [Válasz erre: 320 telramund 2012-07-22 16:09:54]
Aki V.lászlót énekli ,annak kellene Hunyadit,de ez már más kompetenciája.Jöjjön a lemez,aztán meglátjuk. - ebben igazad van. A Bánk bánt is fel lehetett volna venni jobb, ha nem is sokkal ideálisabb szereposztással. Egyébként mi lett a Bartók rádió hangtárával? Ma egész nap nem elérhető: üres csíkok jönnek ki a műsorok helyett, tök üres az egész.
Aki V.lászlót énekli ,annak kellene Hunyadit,de ez már más kompetenciája.Jöjjön a lemez,aztán meglátjuk. - ebben igazad van. A Bánk bánt is fel lehetett volna venni jobb, ha nem is sokkal ideálisabb szereposztással. Egyébként mi lett a Bartók rádió hangtárával? Ma egész nap nem elérhető: üres csíkok jönnek ki a műsorok helyett, tök üres az egész.
320 telramund 2012-07-22 16:09:54
Ebbe akkor érdemes belefogni,ha legalább olyan énekes gárda áll rendelkezésre,mint a tegnap esti Hunyadi szereplői.Igaz akkor még voltak nagy hangok és nem volt szégyen ,hogy az van és nem lirai szendék nyomják a nagy drámai szerepeket.Na most közben hallottam a szereposztás tervezetet.Köszönönöm szépen. hallgassa velük a kritikai kiadást,függellékekkel vagy anélkül ,aki akarja.Már eleve baj van a tenorszereplőkkel.Aki V.lászlót énekli ,annak kellene Hunyadit,de ez már más kompetenciája.Jöjjön a lemez,aztán meglátjuk.
Ebbe akkor érdemes belefogni,ha legalább olyan énekes gárda áll rendelkezésre,mint a tegnap esti Hunyadi szereplői.Igaz akkor még voltak nagy hangok és nem volt szégyen ,hogy az van és nem lirai szendék nyomják a nagy drámai szerepeket.Na most közben hallottam a szereposztás tervezetet.Köszönönöm szépen. hallgassa velük a kritikai kiadást,függellékekkel vagy anélkül ,aki akarja.Már eleve baj van a tenorszereplőkkel.Aki V.lászlót énekli ,annak kellene Hunyadit,de ez már más kompetenciája.Jöjjön a lemez,aztán meglátjuk.
319 musicus2 2012-07-22 00:46:09 [Válasz erre: 314 Búbánat 2012-07-21 16:14:07]
Az 1985-ös Hunyadi sajnos éppúgy nem lehet autentikus felvétel, mint ahogy az 1993-as Bánk sem volt az. A kritikai kiadás feladata az, hogy az összes forrás felkutatása után (a szerző életében kiadott nyomtatványok és előadott partitúrák, SZÓLAMANYAGGAL EGYÜTT) megtalálja és közreadja a műnek azt a formáját, amely leginkább a szerző szándékát tükrözi. Egyik fent említett felvételt sem előzte meg forráskutató munka. A Hunyadinak csak az EGYIK (mint írtam, hitelesnek tekinthető) forrása az 1896-os zongorakivonat, amely azonban a szerző halála után került kiadásra; így, bár valószínűen a szerző szándékát tükrözi, de ez a valószínűség NEM bizonyosság. A Hunyadit szinte alig lehetséges az összes, az idők folyamán hozzáírt betéttel előadni. Ahogy tudom, Erkel sem adta elő a művet ilyen formában. Ezért tartalmaz az összkiadás minden eddigi operakötete függelékeket (amelyek előadható, de feltétlenül nem előadandó betéteket, választható formarészeket tartalmaznak). Hogy az előadás alkalmával ezek közül melyik marad ki, vagy hangzik el, az dramaturgi feladat. Egy CD-n viszont ajánlatos volna mindennek megszólalnia, ha másképp nem, úgy, ahogy a ZTI kottában van, függelékképpen.
Az 1985-ös Hunyadi sajnos éppúgy nem lehet autentikus felvétel, mint ahogy az 1993-as Bánk sem volt az. A kritikai kiadás feladata az, hogy az összes forrás felkutatása után (a szerző életében kiadott nyomtatványok és előadott partitúrák, SZÓLAMANYAGGAL EGYÜTT) megtalálja és közreadja a műnek azt a formáját, amely leginkább a szerző szándékát tükrözi. Egyik fent említett felvételt sem előzte meg forráskutató munka. A Hunyadinak csak az EGYIK (mint írtam, hitelesnek tekinthető) forrása az 1896-os zongorakivonat, amely azonban a szerző halála után került kiadásra; így, bár valószínűen a szerző szándékát tükrözi, de ez a valószínűség NEM bizonyosság. A Hunyadit szinte alig lehetséges az összes, az idők folyamán hozzáírt betéttel előadni. Ahogy tudom, Erkel sem adta elő a művet ilyen formában. Ezért tartalmaz az összkiadás minden eddigi operakötete függelékeket (amelyek előadható, de feltétlenül nem előadandó betéteket, választható formarészeket tartalmaznak). Hogy az előadás alkalmával ezek közül melyik marad ki, vagy hangzik el, az dramaturgi feladat. Egy CD-n viszont ajánlatos volna mindennek megszólalnia, ha másképp nem, úgy, ahogy a ZTI kottában van, függelékképpen.
318 musicus2 2012-07-22 00:15:46 [Válasz erre: 316 telramund 2012-07-21 18:25:56]
Azt hiszem, hogy mi már vívtunk itt párbajt, átirat kontra eredeti témában. Nem szükséges megismételni a csörtéket. Álláspontom akkor is, azóta is az, hogy KASSZADARABOK átírása (nem húzása, rövidítése, hanem átírása) tisztességtelen dolog, mert egyértelműen a darab (tetemes) szerzői jogainak megszerzésére irányul. A Bánk és a Hunyadi kasszadarabok voltak az "átköltések"-et megelőzően, és, miután ezeket a kompilációkat a fészkes kottatár fenekén méltó helyükre tették/teszik, kétségtelenül újból kasszadarabok lesznek.
Azt hiszem, hogy mi már vívtunk itt párbajt, átirat kontra eredeti témában. Nem szükséges megismételni a csörtéket. Álláspontom akkor is, azóta is az, hogy KASSZADARABOK átírása (nem húzása, rövidítése, hanem átírása) tisztességtelen dolog, mert egyértelműen a darab (tetemes) szerzői jogainak megszerzésére irányul. A Bánk és a Hunyadi kasszadarabok voltak az "átköltések"-et megelőzően, és, miután ezeket a kompilációkat a fészkes kottatár fenekén méltó helyükre tették/teszik, kétségtelenül újból kasszadarabok lesznek.
317 jukiguni 2012-07-21 18:48:58
Megfelelő szereposztás nem hiszem hogy lesz, de már az is nagy dolog, ha bármelyik operának megjelenik a CD felvétele magyar előadóművészekkel manapság. Debrecenben előadták az eredeti szöveggel a Hunyadit a 2010-2011-es évadban és sikere volt - legalábbis a beszámolók alapján amiket olvastam. Tehát nem lehetetlen sikerre vinni. Nem sznobságból szeretem jobban az eredetit. De pl.: a Végzethatalmának is jobban tetszik az első változata, pedig azt később maga Verdi dolgozta át. Mégis szívesebben hallgatom az első verziót, mint az átdolgozottat. Ja és ha annyira sznob lennék akkor nem a Simon Boccanegra, A végzet hatalma, a Don Carlos lennének a kedvenc Verdi operáim hanem mondjuk a Traviata (amit annyira nem szeretek - mondjuk az a MET-es élő előadás felvétele, amin Gedda és Sutherland énekli a két főszerepet, nos az a kedvenc opera felvételeim közé tartozik), a Rigoletto vagy az Aida, a Trubadúr. Egyik se a szívem csücske, egyik se nyújtott számomra akkora élményt. Rossini operáit se nagyon kedvelem, a Semmiramis, meg a Tell Vilmos kivétel, de pl.: az Otellót nem bírtam végig hallgatni. A Rózsalovagtól a falra mászok, meg a hasonló stílusban írt Strauss operáktól is. És ha megkérdezik, hogy szerintem melyik opera a 19. századi operairodalom csúcspontja, nos akkor számomra a Borisz Godunov az, de nem a Korszakov féle felcukrozott limonádés változat, hanem Muszorgszkij eredeti hangszerelése és zenei megoldásai - mondjuk a két Muszorgszkij készítette változat összevegyítése ha nem is tükrözi a szerző eredeti szándékát, de megbocsájtható bűn. Úgyhogy nem hinném, hogy akkor sznob lennék, ami a zenei ízlésemet illeti. A Norma se tartozik a kedvenceim közé, pedig nagyon szeretem Bellinit. És még számos közkedvelt repertoár darabot ha szeretek is, de egyáltalán nem sorolok a kedvenceim közé (pl. Donizettitől a Luciát se), viszont több ritkaság is a szívem csücske, még akkor is, ha tisztában vagyok ezen művek esetleges gyengeségeivel (pl.: Moniuszko Halka, Smetana: A titok, A dalibor, Marschner: Hans Heiling, Goldmark: Sába királynője, Rimszkij-Korszakov: Szadko, A cári menyasszony stb.). Nem is beszélve arról, hogy a barokk operát egyenesen imádom (főleg Handel, Vivaldi, Cavalli műveit).
Megfelelő szereposztás nem hiszem hogy lesz, de már az is nagy dolog, ha bármelyik operának megjelenik a CD felvétele magyar előadóművészekkel manapság. Debrecenben előadták az eredeti szöveggel a Hunyadit a 2010-2011-es évadban és sikere volt - legalábbis a beszámolók alapján amiket olvastam. Tehát nem lehetetlen sikerre vinni. Nem sznobságból szeretem jobban az eredetit. De pl.: a Végzethatalmának is jobban tetszik az első változata, pedig azt később maga Verdi dolgozta át. Mégis szívesebben hallgatom az első verziót, mint az átdolgozottat. Ja és ha annyira sznob lennék akkor nem a Simon Boccanegra, A végzet hatalma, a Don Carlos lennének a kedvenc Verdi operáim hanem mondjuk a Traviata (amit annyira nem szeretek - mondjuk az a MET-es élő előadás felvétele, amin Gedda és Sutherland énekli a két főszerepet, nos az a kedvenc opera felvételeim közé tartozik), a Rigoletto vagy az Aida, a Trubadúr. Egyik se a szívem csücske, egyik se nyújtott számomra akkora élményt. Rossini operáit se nagyon kedvelem, a Semmiramis, meg a Tell Vilmos kivétel, de pl.: az Otellót nem bírtam végig hallgatni. A Rózsalovagtól a falra mászok, meg a hasonló stílusban írt Strauss operáktól is. És ha megkérdezik, hogy szerintem melyik opera a 19. századi operairodalom csúcspontja, nos akkor számomra a Borisz Godunov az, de nem a Korszakov féle felcukrozott limonádés változat, hanem Muszorgszkij eredeti hangszerelése és zenei megoldásai - mondjuk a két Muszorgszkij készítette változat összevegyítése ha nem is tükrözi a szerző eredeti szándékát, de megbocsájtható bűn. Úgyhogy nem hinném, hogy akkor sznob lennék, ami a zenei ízlésemet illeti. A Norma se tartozik a kedvenceim közé, pedig nagyon szeretem Bellinit. És még számos közkedvelt repertoár darabot ha szeretek is, de egyáltalán nem sorolok a kedvenceim közé (pl. Donizettitől a Luciát se), viszont több ritkaság is a szívem csücske, még akkor is, ha tisztában vagyok ezen művek esetleges gyengeségeivel (pl.: Moniuszko Halka, Smetana: A titok, A dalibor, Marschner: Hans Heiling, Goldmark: Sába királynője, Rimszkij-Korszakov: Szadko, A cári menyasszony stb.). Nem is beszélve arról, hogy a barokk operát egyenesen imádom (főleg Handel, Vivaldi, Cavalli műveit).
316 telramund 2012-07-21 18:25:56 [Válasz erre: 314 Búbánat 2012-07-21 16:14:07]
Szerinted létezik ma megfelelő szereposztás ??Mert számomra nem az a lényeg,hogy melyik változatot veszik fel-hanem,hogy nincsenek meg a megfelelő énekesek.Valójában egyik változatra sem. És bár mindkét versiója megvan a Bánk bánnak mégis az átdolgozott változatot hallgatom.Mert tömörebb,kevesebb az üresjárat. Tudom, hogy vannak akik,talán bocs,de kicsit "sznobságból" az eredetire voksolnak. Nekem egyik kedvenc zeneszerzőm Pacini és a Maria Tudor cimű operája,mely vetekszik bármelyik Donizetti operával.De ,akinek ezt mondtam,mindenki csak nevetett rajtam.(Na persze fáradtságot nem véve,hogy meghallgassák).Hát akkor reménykedjünk a lemez megfelelő szereposztással történő felvételében,tudjuk a remény hal meg utoljára.
Szerinted létezik ma megfelelő szereposztás ??Mert számomra nem az a lényeg,hogy melyik változatot veszik fel-hanem,hogy nincsenek meg a megfelelő énekesek.Valójában egyik változatra sem. És bár mindkét versiója megvan a Bánk bánnak mégis az átdolgozott változatot hallgatom.Mert tömörebb,kevesebb az üresjárat. Tudom, hogy vannak akik,talán bocs,de kicsit "sznobságból" az eredetire voksolnak. Nekem egyik kedvenc zeneszerzőm Pacini és a Maria Tudor cimű operája,mely vetekszik bármelyik Donizetti operával.De ,akinek ezt mondtam,mindenki csak nevetett rajtam.(Na persze fáradtságot nem véve,hogy meghallgassák).Hát akkor reménykedjünk a lemez megfelelő szereposztással történő felvételében,tudjuk a remény hal meg utoljára.
315 musicus2 2012-07-21 17:43:32 [Válasz erre: 313 telramund 2012-07-21 13:31:10]
Az 1896-os zongorakivonat közreadását maga Erkel Ferenc kezdte el, halála után fiai fejezték be a munkát. Kern a német fordítást tette hozzá. Ez a zongorakivonat tehát hitelesnek tekinthető. A ZTI kiadás alapja viszont korántsem csak ez a nyomtatvány. Folyt.köv.
Az 1896-os zongorakivonat közreadását maga Erkel Ferenc kezdte el, halála után fiai fejezték be a munkát. Kern a német fordítást tette hozzá. Ez a zongorakivonat tehát hitelesnek tekinthető. A ZTI kiadás alapja viszont korántsem csak ez a nyomtatvány. Folyt.köv.
314 Búbánat 2012-07-21 16:14:07 [Válasz erre: 313 telramund 2012-07-21 13:31:10]
Egyetértek, hogy a Hunyadi László 1896-os zongorakivonata tükrözi Erkel operájának legteljesebb változatát. És úgy tudom, hogy a Németh Amadé által rekonstruált zenei anyag 1985-ös stúdiófelvétele után az Operaház (Erkel Színház) az 1989-es felújítás alkalmával már ezt a változatot tűzte műsorra, akárcsak legutóbb, a 2003–2004-es évadban lezajlott, Szinetár Miklós rendezte felújítás alkalmával. Utána néztem annak, mi is ez a - Héja Domonkos által említett -, a Zenetudományi Intézet által megjelentetett kritikai kiadás. Annyit találtam erről, hogy az Erkel Ferenc operák (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán) - nagypartitúra-sorozatot a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár adta közre. Olvasom ennek kísérőszövegében: „Az opera partitúrájának megjelenése nagy jelentőségű esemény a 19. századi magyar zene- és kultúrtörténet kutatásában. A történelmi téma feldolgozásának kottaszövege végre történetileg hiteles formában is hozzáférhető. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó Erkel Ferenc operái kritikai kiadásának megindításával - közös vállalkozásuk eredményeként - az egyes operák közreadásának előkészítése során a szerkesztők feltárták a teljes korabeli kottás és levéltári forrásanyagot, vizsgálták a szövegkönyvek viszonyát irodalmi előzményeikhez, áttekintették a kortárs kulturális és napisajtót, és legjobb tudásuk szerint feldolgozták a történeti, színház- és zenetörténeti irodalmat. A vizsgálatok eredményei és tanulságai nem csupán a kottákban hasznosulnak, hanem a történeti és elemző részletekben rendkívül gazdag és olvasmányos bevezető tanulmányokban is megjelennek. Ezek, az egyes művek fogantatásának, kompozíciós folyamatának és bemutatójának részletes adatolásán túl az előadások történetének szálát követve eleven képet adnak a Nemzeti Színház operaműhelyének első évtizedeiről is. Kötetünk az opera-partitúrák bevezető tanulmányait teszi hozzáférhetővé a szélesebb olvasóközönség számára, kiegészítve a megjelenésük óta eltelt években született új kutatási eredményekkel. „ Tehát megtévesztő a Héja Domonkos említette kritikai partitúrára való hivatkozás. Igaz lenne az a meglátásod, hogy újra felveszik azt a zenei anyagot, melyet az 1896-os zongorakivonat felhasználásával 1985-ben egyszer már hanglemezre rögzítettek; hiszen a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában kiadott nyomtatott partitúra (kritikai kiadás) alapja is csak a szóban forgó zongorakivonat lehetett. Ezek szerint nem lenne különbség a két (az 1985-ben kiadott egyik és a 2012-ben elkészülendő másik) stúdiófelvétel zenei anyag között. Akkor meg minek még egy - mondod? Én is csak ismételni tudom magam: mindezen ismeretek birtokában úgy vélem, nem baj, ha kapunk egy újabb Hunyadi László - felvételt. Végül is jelentős idő, 27 év telt el a Kovács János-féle lemez kiadása óta. Úgy gondolom, Sass Sylvia, Gulyás Dénes és a többi kitűnő énekes közreműködő mellett/után felnőtt egy új énekes-muzsikus generáció; ahogyan egy új operabarát-nemzedék is ősszel és jövő tavasszal kíváncsian várja majd az Operában és az Erkel Színházban rég nem látott Hunyadi Lászlót. Nem hinném, hogy sokan lennének, akik ne örülnének - akár csak az egybevetés miatt - egy talán új megközelítésű, lemezen is megörökítendő Hunyadi László- produkciónak!
Egyetértek, hogy a Hunyadi László 1896-os zongorakivonata tükrözi Erkel operájának legteljesebb változatát. És úgy tudom, hogy a Németh Amadé által rekonstruált zenei anyag 1985-ös stúdiófelvétele után az Operaház (Erkel Színház) az 1989-es felújítás alkalmával már ezt a változatot tűzte műsorra, akárcsak legutóbb, a 2003–2004-es évadban lezajlott, Szinetár Miklós rendezte felújítás alkalmával. Utána néztem annak, mi is ez a - Héja Domonkos által említett -, a Zenetudományi Intézet által megjelentetett kritikai kiadás. Annyit találtam erről, hogy az Erkel Ferenc operák (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán) - nagypartitúra-sorozatot a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár adta közre. Olvasom ennek kísérőszövegében: „Az opera partitúrájának megjelenése nagy jelentőségű esemény a 19. századi magyar zene- és kultúrtörténet kutatásában. A történelmi téma feldolgozásának kottaszövege végre történetileg hiteles formában is hozzáférhető. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó Erkel Ferenc operái kritikai kiadásának megindításával - közös vállalkozásuk eredményeként - az egyes operák közreadásának előkészítése során a szerkesztők feltárták a teljes korabeli kottás és levéltári forrásanyagot, vizsgálták a szövegkönyvek viszonyát irodalmi előzményeikhez, áttekintették a kortárs kulturális és napisajtót, és legjobb tudásuk szerint feldolgozták a történeti, színház- és zenetörténeti irodalmat. A vizsgálatok eredményei és tanulságai nem csupán a kottákban hasznosulnak, hanem a történeti és elemző részletekben rendkívül gazdag és olvasmányos bevezető tanulmányokban is megjelennek. Ezek, az egyes művek fogantatásának, kompozíciós folyamatának és bemutatójának részletes adatolásán túl az előadások történetének szálát követve eleven képet adnak a Nemzeti Színház operaműhelyének első évtizedeiről is. Kötetünk az opera-partitúrák bevezető tanulmányait teszi hozzáférhetővé a szélesebb olvasóközönség számára, kiegészítve a megjelenésük óta eltelt években született új kutatási eredményekkel. „ Tehát megtévesztő a Héja Domonkos említette kritikai partitúrára való hivatkozás. Igaz lenne az a meglátásod, hogy újra felveszik azt a zenei anyagot, melyet az 1896-os zongorakivonat felhasználásával 1985-ben egyszer már hanglemezre rögzítettek; hiszen a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában kiadott nyomtatott partitúra (kritikai kiadás) alapja is csak a szóban forgó zongorakivonat lehetett. Ezek szerint nem lenne különbség a két (az 1985-ben kiadott egyik és a 2012-ben elkészülendő másik) stúdiófelvétel zenei anyag között. Akkor meg minek még egy - mondod? Én is csak ismételni tudom magam: mindezen ismeretek birtokában úgy vélem, nem baj, ha kapunk egy újabb Hunyadi László - felvételt. Végül is jelentős idő, 27 év telt el a Kovács János-féle lemez kiadása óta. Úgy gondolom, Sass Sylvia, Gulyás Dénes és a többi kitűnő énekes közreműködő mellett/után felnőtt egy új énekes-muzsikus generáció; ahogyan egy új operabarát-nemzedék is ősszel és jövő tavasszal kíváncsian várja majd az Operában és az Erkel Színházban rég nem látott Hunyadi Lászlót. Nem hinném, hogy sokan lennének, akik ne örülnének - akár csak az egybevetés miatt - egy talán új megközelítésű, lemezen is megörökítendő Hunyadi László- produkciónak!
313 telramund 2012-07-21 13:31:10
A Kovács János dirigálta Hunyadi az 1896-os tökéletesen Erkel szellemében készült és kizárólag Erkel muzsikáját tartalamzó zongorakivonat alapján készült.Ez a felvétel alapja.. Az 1896-os zongorakivonatot Kern Aurél szerkesztette és részt vett a szerkesztésben Erkel Sándor és Erkel Gyula is. Ezen a felvételen (Kovács J)szerepelnek az 1935-ös átdolgozásnál kihagyott zenei részek,viszont hiányoznak a Radnai Miklós és Komor Vilmos által komponált betoldások. Valószinű,hogy ismét az 1896-os versio kerül felvételre,mert az eredeti 1841-es zongora kivonatból hiányzik-mert Erkel később irta hozzá több részlet,ami nélkül valóban nem érdemes közreadni. Igy hiányozna a nyitány(1845) illetve van a nyitánynak egy Erkel átdolgozta rövidebb változata/1878/Ezt halljuk manapság ( ez is elég hosszú). Hiányozna Gara Mária cabalettája (1847),a La Grange ária(1850) a hires Palotás(1850) És Hunyadi László első felvonásbeli áriájának kibővitése. Nos ennyit akkor!Véleményem lejjebb változatlan fenntartom
A Kovács János dirigálta Hunyadi az 1896-os tökéletesen Erkel szellemében készült és kizárólag Erkel muzsikáját tartalamzó zongorakivonat alapján készült.Ez a felvétel alapja.. Az 1896-os zongorakivonatot Kern Aurél szerkesztette és részt vett a szerkesztésben Erkel Sándor és Erkel Gyula is. Ezen a felvételen (Kovács J)szerepelnek az 1935-ös átdolgozásnál kihagyott zenei részek,viszont hiányoznak a Radnai Miklós és Komor Vilmos által komponált betoldások. Valószinű,hogy ismét az 1896-os versio kerül felvételre,mert az eredeti 1841-es zongora kivonatból hiányzik-mert Erkel később irta hozzá több részlet,ami nélkül valóban nem érdemes közreadni. Igy hiányozna a nyitány(1845) illetve van a nyitánynak egy Erkel átdolgozta rövidebb változata/1878/Ezt halljuk manapság ( ez is elég hosszú). Hiányozna Gara Mária cabalettája (1847),a La Grange ária(1850) a hires Palotás(1850) És Hunyadi László első felvonásbeli áriájának kibővitése. Nos ennyit akkor!Véleményem lejjebb változatlan fenntartom
312 Búbánat 2012-07-20 21:07:09 [Válasz erre: 308 telramund 2012-07-20 18:20:11]
A Kovács János által lemezre vezényelt "ősváltozat" zenéjét a hanglemezfelvétel céljára Németh Amadé állította össze az 1896-os zongorakivonat alapján. Most az a kérdés, hogy a Héja Domonkos említette Zenetudományi Intézet által kiadott kritikai partitúra mennyiben más - "ősibb" az 1985-ben, a Hungarotonnál megjelent kiadványhoz képest. Ettől függetlenül, én nem bánom, ha kapunk egy újabb Hunyadi-felvételt. Végül is eltelt 27 év azóta. Új énekes-muzsikus generáció nőtt fel, kíváncsi lennék az övék interpretációjára is - lemezen is megörökítve a produkciót.
A Kovács János által lemezre vezényelt "ősváltozat" zenéjét a hanglemezfelvétel céljára Németh Amadé állította össze az 1896-os zongorakivonat alapján. Most az a kérdés, hogy a Héja Domonkos említette Zenetudományi Intézet által kiadott kritikai partitúra mennyiben más - "ősibb" az 1985-ben, a Hungarotonnál megjelent kiadványhoz képest. Ettől függetlenül, én nem bánom, ha kapunk egy újabb Hunyadi-felvételt. Végül is eltelt 27 év azóta. Új énekes-muzsikus generáció nőtt fel, kíváncsi lennék az övék interpretációjára is - lemezen is megörökítve a produkciót.
311 telramund 2012-07-20 20:13:17 [Válasz erre: 310 Spangel Péter 2012-07-20 19:38:26]
Kovács János, Sass, Gulyás
Kovács János, Sass, Gulyás
310 Spangel Péter 2012-07-20 19:38:26 [Válasz erre: 308 telramund 2012-07-20 18:20:11]
Komor Vilmos és Kovács János lemezéről tudok. Melyik az ősváltozat a Hunyadyból? vagy volt másik is? Bocsi!
Komor Vilmos és Kovács János lemezéről tudok. Melyik az ősváltozat a Hunyadyból? vagy volt másik is? Bocsi!
309 Spangel Péter 2012-07-20 19:36:45 [Válasz erre: 308 telramund 2012-07-20 18:20:11]
Úgy tudom, augusztus végén veszik fel, de hogy lesz ebből lemez szeptember végére...
Úgy tudom, augusztus végén veszik fel, de hogy lesz ebből lemez szeptember végére...
308 telramund 2012-07-20 18:20:11
Az ősváltozatot egyszer már felvették,nagy bukta volt. Nem tudom miért kell ezt erőltetni,jobb az átdolgozott változat.Verdinél is inkább a későbbi változatokat veszik fel,( Macbeth,Boccanegra, Vecsernye,stb)).Jó tudom ezeket maga Verdi irta át,igy kicsit más a helyzet.
Az ősváltozatot egyszer már felvették,nagy bukta volt. Nem tudom miért kell ezt erőltetni,jobb az átdolgozott változat.Verdinél is inkább a későbbi változatokat veszik fel,( Macbeth,Boccanegra, Vecsernye,stb)).Jó tudom ezeket maga Verdi irta át,igy kicsit más a helyzet.
305 jukiguni 2012-07-20 15:27:58
Azt nem tudja valaki, hogy a Héja által beígért Hunyadi CD-ből lesz-e valami őszre? Még májusban azt ígérték, hogy a Hunyadi premierjével egy időben fogják bemutatni a kritikai kiadás alapján készült cd felvételt. Ami gondolom megint csak az Opera Shopba lesz kapható, ha egyáltalán lesz belőle valami. Így minden esély meg van rá, hogy nem jusson az el a szélesebb közönséghez. Vagy ha valaki látta a 2011-es Bánk bán cd-t az Opera Shopon kívül máshol is árusítani, akkor szóljon.
Azt nem tudja valaki, hogy a Héja által beígért Hunyadi CD-ből lesz-e valami őszre? Még májusban azt ígérték, hogy a Hunyadi premierjével egy időben fogják bemutatni a kritikai kiadás alapján készült cd felvételt. Ami gondolom megint csak az Opera Shopba lesz kapható, ha egyáltalán lesz belőle valami. Így minden esély meg van rá, hogy nem jusson az el a szélesebb közönséghez. Vagy ha valaki látta a 2011-es Bánk bán cd-t az Opera Shopon kívül máshol is árusítani, akkor szóljon.
304 Búbánat 2012-07-19 14:33:58 [Válasz erre: 303 musicus2 2012-07-19 12:26:31]
Köszönöm a kiegészítésedet!
Köszönöm a kiegészítésedet!
303 musicus2 2012-07-19 12:26:31 [Válasz erre: 302 Búbánat 2012-07-19 11:55:12]
A "Rózsa végbúcsúja" zeneszerző saját zongoraátirata, amely a bemutató előtt jelent meg nyomtatásban a Zenészeti Lapok kottamellékleteként. Az átirat egyébként jelentősen eltér attól a zenei anyagtól, ami az opera partitúrájában szerepel, így akár önálló zongoraműnek is tekinthető.
A "Rózsa végbúcsúja" zeneszerző saját zongoraátirata, amely a bemutató előtt jelent meg nyomtatásban a Zenészeti Lapok kottamellékleteként. Az átirat egyébként jelentősen eltér attól a zenei anyagtól, ami az opera partitúrájában szerepel, így akár önálló zongoraműnek is tekinthető.
302 Búbánat 2012-07-19 11:55:12
Egy zenei érdekesség a Bartók Rádió műsorából: A Dózsa Györgyből Rózsa végbúcsúját z o n g o r á n játssza Kassai István! Művészlemezek című összeállítás ötödik számaként hangzik fel a Bartókon július 22-én vasárnap a 18.00 órakor kezdődő adásban.
Egy zenei érdekesség a Bartók Rádió műsorából: A Dózsa Györgyből Rózsa végbúcsúját z o n g o r á n játssza Kassai István! Művészlemezek című összeállítás ötödik számaként hangzik fel a Bartókon július 22-én vasárnap a 18.00 órakor kezdődő adásban.
300 musicus2 2012-07-14 15:23:56
Erkel Ferenc: István király [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_eie.html;Az opera eredeti szövegkönyve[/url] [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_eird.html;Az opera 1993-as átdolgozott szövegkönyve[/url] [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_uaesz.html;A két szövegkönyv összehasonlításáról írt tanulmányom[/url]
Erkel Ferenc: István király [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_eie.html;Az opera eredeti szövegkönyve[/url] [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_eird.html;Az opera 1993-as átdolgozott szövegkönyve[/url] [url]http://www.kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_uaesz.html;A két szövegkönyv összehasonlításáról írt tanulmányom[/url]
