Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Ferenc


499 IVA 2013-01-17 03:26:41 [Válasz erre: 492 Heiner Lajos 2013-01-16 09:17:16]
Az első párral kész borzalom, a másodikkal nem hallottam. Eggyel több okom lett arra, hogy nem megyek Prágába Traviatát nézni. Mely fölösleges részeket hagyják ki belőle? Vagy az éttermek szponzorálják az előadást, annak fejében, hogy jó rövid?

498 tiramisu 2013-01-17 01:27:44 [Válasz erre: 494 jukiguni 2013-01-16 18:32:35]
Nem baj.

497 Cilike 2013-01-16 20:39:33 [Válasz erre: 495 jukiguni 2013-01-16 18:57:35]
Szerintem jó darab a Traviata, semmi bajom nincs a szövegével sem, régies kicsit, no de nem ma írták. Ez nem epikus mű, mint a regény, nyilván sűríteni kellett.

496 jukiguni 2013-01-16 19:06:10 [Válasz erre: 495 jukiguni 2013-01-16 18:57:35]
akarom mondani a Traviátát kedves IVA! Különben se értem, ha valaki szeret valamit attól még miért nem képes elismerni annak hibáit? A Boccanegra a kedvenc Verdi operám, ugyanakkor kevés operát ismerek, aminek annyira zavaros, homályos és félre sikerült lenne a szövegkönyve, mint eme Verdi operának. És igen, még a zenei megvalósítás se mindenhol kifogástalan, Adorno zenei anyaga például sok tekintetben jellegtelen. A Bánk dramaturgiailag pedig nem tökéletes, kissé kesze-kusza, elsősorban az első felvonás, és ott van az a két jelenet, ahol kissé hosszúra nyújtotta Erkel a zenei anyagot, vagy ott van az első felvonás lezárása, amely megbontja a zenei szöveg egységét, Biberach figurája elvarratlan, kidolgozatlan, Melinda 2. felvonásbeli áriájának aránytalanul hosszú a bevezetője (de ilyet tapasztalni Verdinél is, vagy Donizettinél), és még lehetne sorolni. De kit érdekelnek a részletek, ha a műalkotás egésze (és most elcsépelt, ódivatú és közhelyes leszek, de nem érdekel) katartikusan hat rám? Hogy egy irodalmi példát is hozzak: az Irgalom az egyik kedvenc regényem Németh Lászlótól, holott tudom: sok tekintetben ez a szerző legborzasztóbb regénye. Mégis nagy kedvencem.

495 jukiguni 2013-01-16 18:57:35
Különben a Traviáta esetében Piave csak a csöpögős történetet volt képes átvenni, az igazi társadalom kritikát és mélyebb lelki rezdüléseket nem. A mélyebb lelki rezdüléseket Verdi zenéje teszi a szöveg mellé, de ha csak magát a szöveget nézzük az bizony erősen harmad rangú a regényhez képest! Nem kell védeni a Traviátá kedve IVA! A zenéje lehet, hogy jó (csak engem különösebben nem fog meg), de a szövege ócskaság!

494 jukiguni 2013-01-16 18:32:35 [Válasz erre: 493 jukiguni 2013-01-16 18:26:15]
Különben én se a Traviátáért, de a Rigolettóért nem rajongok. De ezt már elmondtam. Nem értem mi ez a nagy rajongás eme két Verdi operáért, de biztos meg van az oka. A Don Carlos, a Végzett hatalma, a Simon Boccanegra, az Otello, Az álarcosbál sőt, még a Szicíliai vecsernye is sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám, mint a Traviáta v. a Rigoletto. Mondjuk én a Bohéméletért se vagyok oda. Pedig mindenki azt imádja úgy Puccinitól. A rózsalovagtól meg egyenes falra mászom! Az számomra egy borzasztó opera! A barokk operákat meg imádom: Vivaldi, Handel, Rameau, Lully, Cavalli, Cesti, A. Scarlatti. Monteverdi stb., mindegyik operája ötvenszer nagyobb élmény számomra mintegy Traviáta v. Bohémélet.

493 jukiguni 2013-01-16 18:26:15 [Válasz erre: 491 IVA 2013-01-16 02:49:43]
A Bánk bán se sokkal hosszabb két óránál bár nem azért: mindössze 23 perccel hosszabb! És szerintem a Bánk bán is erős irodalmi alap! Hoppá itt a freudi elszólásod: akkor nem tartod sokra Katona eredeti darabját! Pedig ha a többi drámáját nem is, de ezt jól megírta! Csak Egressynek nem sikerült minden dramaturgiai baki nélkül adaptálni. De a Traviata librettója, mint irodalmi szöveg nem nagy szám. Hogy is mondta Fodor Géza? Operalibrettó ócskaság! Telis tele ócska sablonokkal és klisékkel. Jól megcsinált iparosmunka semmi több! Verdi érdeme, hogy ebbe a silány alapanyagból is képes volt életképes darabot írni. Ahogy az Álarcosbál, a Trubadúr, a Simone Boccanegra és még sorolhatnám a nagy Verdi műveket, librettója is gagyi! Mégis, ha át is írták őket, ma már ez nem szokás. Különben volt olyan Verdi opera amit a MÁO-ban anno, még a 19. században felére húzva játszottak. Ha nem hiszed járj utána. Most nem emlékszem melyik volt az. De ma már ugye ez nem szokás: igaz-e? Mert nem illik ez ugyé? Akkor Erkellel miért illik? Szerintem nincs üres járat se Bánkban, se a Hunyadiban. A Bánkban legfeljebb a Tisza-parti jelenet, vagy a második felvonásban Melinda és Bánk jelenete a kettős után sikerült kicsit hosszabbra a kelleténél. Az Istvánt királyt meg kétlem, hogy ismernéd az eredeti formájában, ahogy én se ismerem a teljes zenei anyagot. Félhetően a CD megjelenése után ez másképp lesz. Az meg kit érdekel, hogy 70 évig átdolgozva játszották őket? Nádasdyék se sokat törődtek vele, hogy előtte senki nem dolgozta át a darabokat és nosza, minden gondolkozás nélkül kukába vágták az eredetit.

492 Heiner Lajos 2013-01-16 09:17:16 [Válasz erre: 491 IVA 2013-01-16 02:49:43]
KIvel javaslod a Brindisit meghallgatni/megnézni? Korda/Balázs, vagy inkább Dolhai/Miklósa? Amúgy Traviata és húzások: ha a Prágai Állami Operaház (bocs', immáron Narodni Divadlo) produkcióját megnézed, utána még belefér a háromfogásos vacsora és öt sör.

491 IVA 2013-01-16 02:49:43 [Válasz erre: 489 jukiguni 2013-01-15 17:31:37]
Talán nem véletlenül nem szokták felére húzni a Traviatát. Az erős irodalmi anyag alapján készült darab szerkezete, zenei és színpadi dramaturgiája vitathatatlan, egyetlen taktusa sem üresjárat, és különben is alig hosszabb két óránál. Ennek ellenére sokan vannak, akik életükben nem hallották, de az esztrádműsorok (finomabban: gálakoncertek) végén eldanolt Brindisi alapján azt mondják, imádják a Traviatát.

490 jukiguni 2013-01-15 17:37:41 [Válasz erre: 489 jukiguni 2013-01-15 17:31:37]
A másik ok a MÁO-ban zajló operajátszás hihetetlenül konzervatív volta! Amit egyszer megszoknak, ahhoz foggal-körömmel ragaszkodnak! A historikus előadás, a rendezői színház: mind-mind csak évtizedes késéssel és csak alkalomszerűen bukkant - bukkan fel a MÁO falain belül. És akkor még azt se mondhatjuk el, mint a Bolsoj v. a Marinszkij Színház esetében, hogy képesek a hagyományos operaelőadásokat magas színvonalon kivitelezni. A hagyományos operajátszás az utóbbi időben a MÁO-ban majdhogy nem egyet jelent az unalmas, elcsépelt, fantáziátlan színpadra állításokkal, meg azzal, hogy elég a korhű jelmez és díszlet, rendezni nem is kell hozzá. A szereplők kijönnek, eléneklik amit kell és csókolom. Vagy a másik véglet ez a hülye kaotikusság, mikor kitalálják, hogy a modernet ötvözik a klasszikussal. Számomra a szinetárizmus is valami ilyesmi akar lenni. Hihetetlen! Nevetséges, szánalomra méltó és szomorú, hogy idáig jutottunk!

489 jukiguni 2013-01-15 17:31:37 [Válasz erre: 487 Sipi 2013-01-15 08:17:48]
"Mindazonáltal az átdolgozott Erkel-operákat szerintem is már el kellett volna felejteni. Ott vannak felvételen, aki akarja meghallgathatja, de hogy továbbra is ezek menjenek, az elég nagy baj. Egyszerűen nem értem, miért ragaszkodnak hozzá továbbra is." - mert évtizedek óta nincs egy rendező se, akinek valami eredeti mondanivalója lenne róluk! Sokat szidtam itt Nádasdyékat, de még ha nem is díjazom, amit csináltak: legalább volt egy egységes koncepciójuk az operákról, ami alapján átszabták, átértelmezték őket. Azóta egy rendező se volt, akinek eredeti ötlete lett volna a darabokról és ne folyton őket másolta volna. Ennyit erről. Csak a művészeknek köszönhető, hogy azóta is sikert aratnak az átdolgozott darabok, meg persze Erkel zenéjéé. Az már csak hab a tortán, hogy Nádasdyék ténykedése nyomán mindenki meggyőződött róla, hogy akkor egy Erkel opera sem állítható ma már színpadra jelentős átdolgozás nélkül. Így hát nosza rajta: egy-egy alkalom szerű előadásukkor mindegyiket átszabták. Csakhogy a többi Erkel operáról nem gondolták úgy, hogy muszáj őket játszani, hiszen a maguk idején se arattak akkora sikert, így hát amint kifulladt a Brankovics, a Sarolta vagy a Dózsa egy-egy felújítása a darabokat újra bedobták a süllyesztőbe. Ha jól tudom a 20. század folyamán a Brankovicsot és a Dózsát a MÁO csak egyszer vette elő, de a Brankovics mintha ment volna Debrecenben is. A Saroltát pedig Szegeden adták egy ideig. Az István királyt is csak egyszer, az 1930-as években szedte elő a MÁO, akkor is a felére húzták. Kíváncsi lennék egy felére húzott Traviátáról milyen véleménnyel lenne olyasvalaki, aki még életében nem hallotta a darabot?

488 jukiguni 2013-01-15 17:22:45 [Válasz erre: 485 jukiguni 2013-01-14 20:04:02]
És A bolygó hollandi külön van, csak én mindig egybe írom.

487 Sipi 2013-01-15 08:17:48 [Válasz erre: 485 jukiguni 2013-01-14 20:04:02]
"Egy-két helyen lehet korrigálni a szöveget: mondat szerkezetek megváltoztatni, kifejezéseket kicserélni, szavak szórendjét felcserélni stb., mindezt az énekesek gördülékenyebb, simulékonyabb éneklésének lehetővé tétele, illetve az érthetőség miatt. " Én pont erre gondoltam. :-) Nekem is feltűnt, hogy mi most Wagnernél ez az ősváltozatozás, bár lehet, hogy az eredetit olcsóbb színpadra állítani, mint az átdolgozottat és ezért a választás... (Csak találgatok, mert nem ismerem a darabot.) Mindazonáltal az átdolgozott Erkel-operákat szerintem is már el kellett volna felejteni. Ott vannak felvételen, aki akarja meghallgathatja, de hogy továbbra is ezek menjenek, az elég nagy baj. Egyszerűen nem értem, miért ragaszkodnak hozzá továbbra is. Elolvastam musicus2 összehasonlítását és akkor ezek szerint az István királynál már szövegbeli problémák sem jelentkeznek, ami örömteli dolog.

486 jukiguni 2013-01-14 20:14:03 [Válasz erre: 477 musicus2 2013-01-14 15:29:04]
Én is köszönöm a felvilágosítást! Remélem széles körben hozzá férhető lesz a CD, ha kereskedelmi forgalomba kerül.

485 jukiguni 2013-01-14 20:04:02 [Válasz erre: 478 Sipi 2013-01-14 15:43:38]
Egy-két helyen lehet korrigálni a szöveget: mondat szerkezetek megváltoztatni, kifejezéseket kicserélni, szavak szórendjét felcserélni stb., mindezt az énekesek gördülékenyebb, simulékonyabb éneklésének lehetővé tétele, illetve az érthetőség miatt. Értő módon és tiszteletben tartva az eredeti megoldásokat és koncepciót, szöveg és zene egységét itt-ott lehet kiigazításokkal élni. De Nádasdynak vagy halvány lila fogalma sem volt a 19. századi operalibrettók stílusbeli sajátosságairól (amit kétlek, hiszen rengeteget fordított, persze fordításai is olykor inkább átdolgozások), vagy egyszerűen nem érdekelte az, mert csak a saját koncepciójával foglalkozott: dohosnak,avíttnak leporolandónak érezte a korabeli formalizmusokat, azt kérte számon a Erkelen, amit nem kérhetett volna számon. Ezáltal sokkal, de sokkal több szabadságot engedve meg magának, mint a mai rendezői színház bármely képviselője! Persze hozzáteszem: ez általános jelenség volt a korban. A legnagyobb gond az Operaház borzalmas és idióta hozzáállásával van: egy olyan opera (Bolygóhollandi) esetében amit a saját szerzője (zene- és szövegkönyvszerzője) alakított át elő kaparja az ősváltozatot, de egy olyan opera esetében (Hunyadi László), amit utólag, önkényesen, a szerzői beleegyezése nélkül dolgoztak át természetes gesztussal nyúl a réges-régen aktualitását vesztett és idejétmúlt átdolgozáshoz. Az eredeti darabot csak is arra ítélve méltónak, hogy múzeumi kiállítás tárgyként CD felvételen bemutassa. Még mindig Debrecenné az érdem, hogy elővette és újra életre keltette az eredeti Erkel operákat a színpadon, nem a Magyar Állami Operaházé! Azé az intézményé, amelyik létét döntő mértékben köszönheti Erkel Ferencnek! Mi ez, ha nem kultúrbotrány? Mi ez ha nem szégyen és gyalázat? Ettől függetlenül a Hunyadi CD értékeit elismerem és örülök neki, hogy kiadták. De még jobban örültem volna, ha a színpadon is az eredeti darabot adják.

484 Sipi 2013-01-14 17:34:39
Köszönöm a válaszokat, akkor hamarosan az eddigi kettő mellé egy harmadik eredeti Erkel-opera felvételét is hallgathatom és oda tehetem a polcomra. :-)

483 Búbánat 2013-01-14 17:12:57 [Válasz erre: 481 Búbánat 2013-01-14 16:50:40]
Pontosítom magam: musicus2 közlése értelmében nem a Hungaroton jelenteti meg a CD-t, csak a Hungaroton Rottenbiller utcai stúdiójában dolgoztak a felvételen.

482 musicus2 2013-01-14 16:59:49 [Válasz erre: 479 Sipi 2013-01-14 15:45:02]
A felvételt nem a Hungaroton csinálja, de a Hungaroton Rottenbiller utcai stúdiójában dolgoztunk. Ez az István király valóban az eredeti opera felvétele. Az István királyból is készült "átköltés", a szövegeket össze is hasonlítottam, itt a [url]http://kassai-istvan.hu/documents/zenpu/2012_uaesz.htm;link[/url].

481 Búbánat 2013-01-14 16:50:40 [Válasz erre: 479 Sipi 2013-01-14 15:45:02]
Kérdéseidre igenek a válaszok... Az István király húzások mentes, teljes stúdiófelvételét megelőzte az opera élő, koncertszerű előadása a gazdagréti Szent Angyalok templomban, tavaly augusztus 25-én. Még korábban, az Erkel-évben, volt egy szabadtéri produkció is belőle Komáromban, a Monostori erődben; az ősváltozat szépen megrendezve, díszlet-jelmez-táncok élményével dúsítva került bemutatásra - nekem van egy amatőr filmfelvételem róla DVD-re kiírva. Nagy becsben őrzöm, de most a Hungaroton CD-re várakozunk... 2012-08-25 19:00 Szent Angyalok Plébánia

480 Búbánat 2013-01-14 16:36:32 [Válasz erre: 477 musicus2 2013-01-14 15:29:04]
Végre egy hiteles visszajelzés, hol is tart most az István király CD gyártási munkálatai. Megnyugtató, a lényeg: idővel lesz lemez.

479 Sipi 2013-01-14 15:45:02 [Válasz erre: 477 musicus2 2013-01-14 15:29:04]
Lusta vagyok visszaolvasni a fórumot, erről pontosan mit is lehet tudni? Ez is egy ősváltozat-felvétel? És ha jól emlékszem, a Hungaroton csinálja, nem az Opera?

478 Sipi 2013-01-14 15:43:38 [Válasz erre: 475 jukiguni 2013-01-13 08:44:15]
Egy könyvnél én sem támogatom a szövegbeli átírást, de az operánál nekem néha gondot okozott, hogy azon kellett gondolkodni: vajon tényleg azt éneklik, amit én hallottam, vagy csak nem érteni rendesen...? Egyébként egyetértek: tényleg a gyenge pont a produkcióban az a három lehet, amit te is írtál. Viszont ettől függetlenül nagy érték ez az album, mindenkinek érdemes megvenni, aki Erkel operáit ismeri vagy meg akarja ismerni.

477 musicus2 2013-01-14 15:29:04 [Válasz erre: 468 Búbánat 2012-12-26 20:14:08]
Az István király CD felvételének utómunkálatai legkésőbb a jövő héten befejeződnek. A húszsávos felvétel keverése, vágása igen bonyolult és időigényes munka, ha a legjobb végeredményt szeretnének kihozni a nyers felvételből. A kísérőszövegen még finomítani kell, azután mehet a fordítóhoz. Jogi és anyagi természetű viták nincsenek, mert ha lettek volna, akkor el sem kezdődött volna a projekt, vagy elakadt volna félúton.

476 musicus2 2013-01-14 15:23:16 [Válasz erre: 470 virius 2012-12-29 14:32:00]
A Bánk bán amerikai bemutatója azért maradt el, mert a magyar küldöttség akkor, amikor a tárgyalások folytak, nem tudott megfelelő minőségű (tehát nyomtatott) kottaanyagot prezentálni. Ez a kottaanyag egyébként (szólamok, zongorakivonat, karpartitúra) máig nem készült el, sőt az előkészületek sem történtek arra, hogy ilyesmit a kereskedelmi forgalom számára a Zenetudományi Intézet által gondozott partitúrából előállítsanak. Az Operaház saját használatra már csináltatott egy garnitúrát, de ez csak házi használatra készült. De legalább már VAN anyag, legalább valamilyen szinten. Beszéltek olyasmiről, hogy annak idején Szinetár nem adta oda a kottát, mert nem ő rendezte volna a darabot, de ez nem lehet igaz, mert kéziratos kotta a Széchenyi Könyvtárban is meg van, szólamanyagostul.

475 jukiguni 2013-01-13 08:44:15 [Válasz erre: 471 Sipi 2013-01-12 20:15:57]
Számomra a régies kifejezések egyáltalán nem zavaróak és mulatságosak. De én rendszeresen olvasok régi, 16-17. századi szövegeket, úgyhogy én hozzá vagyok szokva. És Jókai nem is annyira archaikus. Kemény nyelvezete sokkal archaikusabb, de én Kemény regényeit is nagyon szeretem. A kritikát én is köszönöm! Mindenképpen jó, hogy kijött a lemez és örvendetes, hogy a Bánkkal ellentétben több helyen is kapható. Többszöri meghallgatás után is fő gyengeségeinek Héja vezénylését, Fodor és Fekete énekélését tartom. Héja minden finomabb dinamikai árnyaltság és drámai lendület nélkül vezényel. Amit csinál mesterségbeli profizmus semmi több. Fodor Beatrix hangja hajlékony és hangi képességei által talán még alkalmas is lenne szerepére, de szerepformálása kidolgozatlan, tempói kapkodók. Fekete Attila meg minden érzelmi átélés, dinamikai árnyaltság nélkül fortissimo végig darálja szerepét. A kórus artikulációja számomra érthető volt. Miklósa Erika artikulációja is érthetőbb volt másodszori hallgatásra, de a szerepét kevésbé képes átélni. Balga Gabriella hangja néhol küszködik a magasságokkal, de szerintem tehetséges énekes. Pataky Dániel erőteljes tenorhangja (legalábbis cd-én erőteljesnek éreztem, élőben még nem hallottam) tetszett, illetve nála éreztem a dinamikai és érzelmi árnyaltságot, ha az nem is sikerült minden tekintetben kifogástalanra. Ha azt vesszük Bretz Gábor alakítása a legjobb a cd-én és, jelentéktelennek ítélt szerepe ellenére, Cser Krisztiáné. A kórus a Bánk cd-én sokkal jobban szerepelt. Itt egy-két helytől eltekintve hiányzik a sodró lendületű dráma alakításából.

474 Sipi 2013-01-13 08:37:21 [Válasz erre: 473 Sipi 2013-01-13 07:59:21]
Meg szerintem a szövegérthetőséget is javítja.

473 Sipi 2013-01-13 07:59:21 [Válasz erre: 472 Búbánat 2013-01-13 00:11:22]
Nekem sem önmagában a régiességgel van bajom, hanem azzal, hogy bizonyos helyeken a régies kifejezések kifejezetten humorosnak hatnak és egy drámai jelenetnél nem jó szerintem, ha a közönség a kifejezéseken mosolyog. (Most csak az jut eszembe például, hogy az új változatban "Hallgass!"-ra írták át azt, ami az eredetiben "Szűnj meg!".)

472 Búbánat 2013-01-13 00:11:22 [Válasz erre: 471 Sipi 2013-01-12 20:15:57]
Köszönöm lemezkritikádat. Nekem is hasonlók voltak meglátásaim, egy észrevételt tennék ehhez hozzá – magamról szólva. Nem tudom, hogy van ez nálam: engem soha nem zavar, ha régi - XIX. századból való - magyar szavakat, kifejezéseket, mondatokat hallok, olvasok folyamatosan. Simán végigolvastam például báró Jósika Miklós teljes életművét, és egyáltalán nem okozott gondot belefelejtkezni a nyelv szépségébe, azokon keresztül beleélni magam a regényei történetének cselekményébe, és élvezni bennük a leírásokat, a dialógusokat stb., az olvasottakat. Kissé aggódtam, vajon milyen lesz énekelve hallani Erkel legismertebb operáiban a régi magyar dalszövegeket, amiket a legutóbbi időkig az átdolgozások alapján mai nyelvezettel ismerhettem meg, fogadtam el és szerettem meg; miután találkoztam a Bánk bán és a Hunyadi László operák ősváltozatai szövegkönyvének verseivel, és azt énekben is meghallgattam, változatlanul állítom, érdemesek így is a figyelmünkre, és nem mennek az érthetőség rovására, még akkor sem, ha a prozódia meg a hangsúlyok miatt imitt-amott kissé idegennek halljuk is. Nekem jöhet az eddigi, megszokott szöveggel épp úgy, mint most - lemezen is - a régi-újjal, Erkel dicső zenéjével egyformán szeretem azokat.

471 Sipi 2013-01-12 20:15:57
No megvettem/meghallgattam a Hunyadi Lászlót. Benyomásaim a következőek: A férfikar különösen az első tételben mintha nehezen találna magára, de aztán belejönnek. Sajnálatos, hogy az énekkar gyakran háttérbe szorul és nagyon gyakran érthetetlen, amit énekelnek. A tempók általában szerintem jók, bár néha nem ártana egy kicsit romantikusabb hozzáállás, például az első felvonás végén jobb lett volna, ha nem hadarták volna el a befejezést. Ettől függetlenül a drámai ív szerintem megvan, hatásosra sikerült az előadás. A zenekar hozza a tőle elvárható szintet, otthon vannak a darabban. Az énekesek számomra elfogadhatóak, de hát én nem vagyok olyan nagy operahallgató, hogy aprólékos összehasonlításokba belemehessek. A gyermek Mátyást alakító Balga Gabriella hangja nagyon passzol, néha szinte mintha tényleg kisfiú énekelne, de a magasságai erőltetetté és érdessé válnak. Ezt néha Fodor Beatrixnál is észrevenni, de azért nem vészes. Ő egy picit jobban is átélhette volna a szerepet, habár lehet, hogy ez csak a hangfelvétel miatt ilyen. Leginkább Bretz Gábor tudta velem elhitetni a szerepét, emellett szerintem hibátlanul is énekel. Pataky Dániel is passzolt a szerephez, karakteres hangja is megkülönböztette. Fekete Attila a Bánk bánban nagyon eltalálta Ottó karakterét, itt viszont némi hiányérzettel hallgattam. Mintha csak azzal foglalta volna el magát, hogy hogyan tud énekelni és a karakter érzelmeit már kifelejtette volna az előadásból. Miklósa Erika nekem tetszett; magabiztosan hozza a szerepet. Összességében tehát az énekesekkel sem volt nagy bajom, az ő szövegérthetőségük jobb, mint az énekkaré bár egy kis érzelmességet azért még vihettek volna a szerepükbe. A történet sokkal egyértelműbb és folyamatosabb, mint az átdolgozott verzióé, ennek semmiféle átdolgozásra nem lett volna szerintem szüksége, mert bármi csak ronthat rajta. A szöveg viszont még régiesebb, mint a Bánk bán, hát itt már tényleg eléggé anakronisztikusan hangzik. Természetesen meg lehet érteni, de bár én eredeti változat-párti vagyok, ezt élő előadásokhoz tényleg modernizálni kellene (nem átírni! csak néhány régies kifejezés helyett jobbat találni). Egyébként így, hogy mindkét mű eredetijét ismerem tényleg látni, hogy a Bánk bánhoz képest ez kicsit még kezdetlegesebb, de ez csak apróság, ettől eltekintve mindkettő remek. A felvétel hangzása jobb, profibb mint a Bánké, a hangzásegyensúly is megfelelő (csak az énekkar túl halk néha), de a felvonások között jobb lett volna, ha több szünetet hagynak. A körítés igényes, műanyag tokot kapunk, külön füzetben a kétnyelvű szövegkönyv és külön a kísérőfüzet. Minden tekintetben olyan, amit a mű megérdemel (bár akárcsak a Bánknál, itt is vannak apróbb pontatlanságok, de ezt annak tudom be, hogy az Operaháznak ez még csak a második kiadványa). Szóval nem tökéletes, de én nagyon örülök, hogy elkészült és annak is, hogy most már a polcomon tudhatom. Biztosan többször meg fogom még hallgatni.

470 virius 2012-12-29 14:32:00 [Válasz erre: 464 Búbánat 2012-12-25 20:45:23]
Aha. Tehát mindenki sajátmagának akar kaszálni, kiütve a konkurenst. Vajon nem ilyen pitiáner okok miatt maradt el az amerikai Bánk bán?

469 mandarin 2012-12-27 04:00:50 [Válasz erre: 457 jukiguni 2012-12-22 18:09:58]
"írtam szép hosszú választ és elszállt. Nem volt kedvem újra bepötyögni.". Velem is elöfordult,ezért azóta ha hosszabb a dolog, azt egy szövegoldalra irom amit biztonságba lehet helyezni.Aztán átmásolom a forummezöre.Ha elszáll, megismétlem a procedurát.Az eredeti rendelkezésre áll.

468 Búbánat 2012-12-26 20:14:08 [Válasz erre: 467 Spangel Péter 2012-12-26 20:02:58]
Az István király stúdiófelvételén közreműködött énekkar tagjai is nagyon várják már a lemezt; nem értik, hogy a hónapokkal ezelőtt felvett zenei anyag megjelentetését miért késleltetik anyagi meg jogi természetű viták; ezeket miért nem lehetett még a felvétel előtt tisztázni a kiadó és/vagy a forgalmazó illetékeseivel.

467 Spangel Péter 2012-12-26 20:02:58 [Válasz erre: 466 jukiguni 2012-12-26 19:40:52]
Nagyon várom az István királyt!

466 jukiguni 2012-12-26 19:40:52 [Válasz erre: 465 Sipi 2012-12-26 13:19:17]
Így jártam. Kellett nekem egyből megvennem az Opera Shopban. Mindegy, a lényeg, hogy megjelent és meg van. Minden hibája ellenére is örülök a cd-nek és örülnék neki, ha egyszer minden Erkel operából lenne cd kiadás.

465 Sipi 2012-12-26 13:19:17 [Válasz erre: 461 jukiguni 2012-12-22 19:16:49]
Az [url]http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?SessionID=27031C288371D1CC2B3E5F50E814E66400DEHDZCIKVWGNCBEGMDCDAOYKZCDBFGJBHBLZG0EEECD037D8141471FB6ABC3C4DE2C9912A8C7&TabSheet=music&Page=1&SrcWord=hunyadi&SrcField=sf&SrcCategory=&CategoryID=ECB,&BookID=249006&GotoBook=True&Price=&CBStock=Checked&CBDiscount=&LastDays=20&navsource=kereses;Alexandránál[/url] meg még olcsóbb.

464 Búbánat 2012-12-25 20:45:23 [Válasz erre: 463 jukiguni 2012-12-25 20:16:34]
Spangel Péter fórumtársunktól tudom, hogy Csányi Valéria tájékoztatása szerint "gondok vannak az István király megjelenésével kapcsolatban. Még nem dölt el, melyik cég adja ki, tehát csúszás van."

463 jukiguni 2012-12-25 20:16:34
Azt nem tudja valaki mi van az István királlyal? Állítólag felvette a Hungaroton és meg is akarta jelentetni cd-én. Én meg nagyon vártam, illetve még várom is.

462 Búbánat 2012-12-22 22:47:59 [Válasz erre: 457 jukiguni 2012-12-22 18:09:58]
Kedves jukiguni! Tudtam, hogy Rád számíthatok. Nagyon köszönöm a válaszod, a kimerítő összehasonlító-elemzésed. Most csak annyit, hogy megveszem a lemezt, és akkor magam is leszűrhetem a következtetéseket; meghallgatása közben - a könnyebb beazonosítások végett - előttem lesznek írott soraid! Nagy segítség lesz számomra! Üdv. B.

461 jukiguni 2012-12-22 19:16:49 [Válasz erre: 460 jukiguni 2012-12-22 19:16:04]
[url]http://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/zene/opera/cd-opera/hunyadi-laszlo-2cd-osvaltozat;A Rózsavölgyinél neten is megrendelhető, jó pár ezer forinttal olcsóbban, mint amennyiért én vettem meg az Opera Shopban.[/url] Hogy elsőre sohasem szokott sikerülni.

460 jukiguni 2012-12-22 19:16:04 [Válasz erre: 458 Sipi 2012-12-22 18:21:07]
[url]http://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/zene/opera/cd-opera/hunyadi-laszlo-2cd-osvaltozat;A Rózsavölgyinél neten is megrendelhető, jó pár ezer forinttal olcsóbban, mint amennyiért én vettem meg az Opera Shopban. [/url]

459 jukiguni 2012-12-22 19:11:45 [Válasz erre: 457 jukiguni 2012-12-22 18:09:58]
Kihúzták például Erzsébet első felvonásának végét is - helyesebben: második felvonásbeli első áriájának a végét.

458 Sipi 2012-12-22 18:21:07
Na, nagyon örülök, hogy megjelent a Hunyadi CD, én egészen biztosan meg fogom venni, de majd csak januárban. Bár nekem nagyon kevés összehasonlítási alapom van, azért majd írok a tapasztalatomról.

457 jukiguni 2012-12-22 18:09:58 [Válasz erre: 455 Búbánat 2012-12-22 14:38:21]
Először is: a cd-én nem sz ősváltozat hangzik el. Ugyanis egy mű ősváltozatán az első verziót értjük. Ennek pedig nincs nyitánya, nincs benne a palotás, nincs benne Mária áriája, Erzsébet második áriája, Hunyadi első felvonásbeli áriáját is kiegészítette utólag. Benne volt viszont Hunyadi László és Gara Miklós harmadik felvonásbeli kettőse, amit Erkel később kihúzott. Na már most az új cd nem ezt az első verziót örökíti meg, hanem az opera 1860-as évekre Erkel által kialakított végleges formáját. Ez helyes és dicsérendő. Egyetlen egy dolgot hiányolok: a kihúzott kettőst a harmadik felvonás elejéről miért nem tették be függelékbe? Szoktak ilyet csinálni opera cd-ék esetében. A Hungaroton cd felvételen az eredeti jelenetezést nem mindenhol állították helyre. Az új cd-én minden esetben az eredeti jelenetezéssel találkozhatunk. A jelenetezésben jelentős eltérések vannak a Kovács János vezényelte Hungaroton kiadáshoz képest: a második felvonás esetében az eredeti jelenetezés: Kórus, Erzsébet áriája (az eredetiben nincs benne Mátyás rövid, egy versszakos szólója, helyette az egyik udvarhölgy énekel), ezután jön a király bevonulása, illetve a jelenet, mikor biztosítsa Erzsébetet, hogy fiainak nem lesz bántódása, ezután következik Erzsébet-László-Mátyás hármasa, majd Erzsébet második áriája, aztán jön Gara áriája, majd László-Mária szerelmi kettőse, végül a finálé. Az esküvő jelenetben: előbb van a palotás és csak azután jön Mária áriája. Szilágyi Mihály pár mondatos szerepét nem írta bele eredetileg a darabba Egressy. Ezenkívül a Hungaroton felvételen pát helyen húzásokkal találkozhatunk. Kihúzták például Erzsébet első felvonásának végét is, vagy több ütemmel megrövidítették V. László harmadik felvonásbeli második áriáját is, de ezek csak apróbb húzások. A két felvétel időtartama nagyjából megegyezik. A hangszerelésben vannak eltérések, ha ezek annyira nem is látványosak, de az új cd két meghallgatása után is feltűntek, hát akkor sokadik meghallgatás után mi lenne? Egyébként a két partitúrát nem tudtam egymás mellé tenni, hiszen az átdolgozott kiadásnak csak a zongoraátirata jelent meg nyomtatásban. A kritikai kiadásnak meg nincs zongorakivonata. Az 1890-es években megjelent zongorakivonat pedig nem autentikus minden tekintetben. Ugyanis Somfai kimutatta tanulmányában, hogy az 1896-os zongorakivonatban a szólamanyagot az Erkel-fiúk utólag revízió alá vették, így akartak javítani a prozódián: több esetben a szöveg, de nem egy helyen a ritmus és a dallam kiigazításával. A korrekció általában a recitativós részeket érintette: a hanghosszúság (a ritmus) átalakításával próbáltak meg javítani a prozódián, de sok esetben még esetlenebb megoldások születtek, mint az eredeti. Ez többek között annak köszönhető, hogy olyan ritmusképleteket igyekeztek választani, amelyek a zongorakivonatban megjelent német szöveghez is illeszkednek. Az 1985-ben készült Hungaroton felvétel zenei anyagát Németh Amadé ezen zongorakivonat alapján állította össze. A szólamokat ez alapján igyekezett visszaállítani eredeti formájukba, csakhogy így nem hegy helyen nem az eredeti, Erkel által jóvá hagyott ritmikai megoldásokkal találkozunk a Hungaroton felvételen. A mostani felvételen ilyesmiről szó sincs: minenhol az eredeti, erkeli hanghosszúságok/ritmusok vannak. Jó tudom: ez az átlag hallgató számára nem feltűbő. Most az Operában a Nádasdy-Radnai-Oláh átdolgozást játsszák. Nádasdyék ez esetben nem vetették olyan mélyreható revízió alá a darabot, mint a Bánk bánt, de eléggé meghúzták, átjelenetezték, és átírtak az eredeti Egressy-féle dramaturgiai koncepciót is. Az 1985-ös kiadás nagy hibája, hogy sok helyen meghagyták a Nádasdy-féle szöveget és Oláh-féle dramaturgiát, amely az átdolgozott szituációkhoz és koncepcióhoz illeszkedik, nem pedig az eredeti jelentekhez és koncepcióhoz. Csak egy példa erre Fodor Géza nyomán. Az opera első jelenetében Nándorfehérváron Mátyás összehívta a Hunyadiak híveit. A kórus ennek az okát kérdezi : "Hõs családod hû barátit / Mért hivád ez õsi várba..." stb. Mátyás válasza: "Okát hivatástoknak, megmondja testvérem László, ki a Futaki országgyûlésrõl épen most érkezett meg" - de még e szavak elõtt egy kavatinát énekel arról, hogy fiatal a hõs tettekhez. Az átdolgozás Mátyás kavatinájának lassú szakaszából a II. felvonás elejére egy Gara Mária-áriát, majd kabalettájából folytatólagosan egy Mária-Mátyás-kettõst alakított ki. Csakhogy így a Mátyáshoz szóló kórus értelmetlenné vált, új szöveget kellett írni hozzá. De nem maradt kezdő szituációja a darabnak. Nádasdy ezt azzal pótolta, hogy dinamikus, erõs szöveget írt a kórusnak: "Nem leszünk mi hû kutyája Árva László fajzatának, / Farkasokkal kél birokra vakmerõn, ki minket támad". Ennek a kórusnak semmi motivációja és értelme nincs, ráadásul az első felvonás fináléjában azt zengi a kórus, hogy: "Meghalt a cselszövõ, nem dúl a rút viszály, országunk élni fog, mert László jó király... stb... Éljen László, éljen László király, éljen soká a bölcs, a nagy király!" Ez az ellentmondás dramaturgiai szarvas hiba, de nem Egressyé és Erkelé, hanem az átdolgozásé. Persze, erre a közönség úgyse nagyon figyel, mert a zene a lényeg és évtizedeken át olyan nagyszerű művészek szólaltatták meg az operát, hogy az ilyen hibák fel se tűntek senkinek. Ily módon, ha részletes vizsgálat alá vesszük az 1985-ös Hungaroton felvételt hamar szembetűnik, hogy öszvér megoldásról van szó, amely több dramaturgiai sutaságot is eredményez. Ezek az új cd felvételen nincsenek meg. Németh Amadé a Kovács János vezényelte Hungaroton kiadás kísérőfüzetében szépen, 17 pontban felsorolja a Nádasdy-Radnai-Oláh verzió és a Hungaroton 1985-ben felvett változata közti különbségeket. Ezt most nem sorolom fel, feltételezem ez a cd meg van neked otthon, ott mindenki el tudja olvasni. Az új cd mindazokban amiket ott Német Amadé leír különbözik az átdolgozástól + még abban amiket fent leírtam. Egyébként másodszori meghallgatásra az új cd már egy fokkal kevésbé borzasztó. Lehet nem kellett volna egy meghallgatás után kifakadnom ellene, mindenesetre az ideálistól távol van. Fekete alakítását pedig másodszori meghallgatásra is siralmasan vérszegénynek érzem. Pataky P. jobban alakítja a szerepét, de ő is távol van a megfelelőtől. Egyébként Bretz mellett minden artikulációs problémája ellenére még Miklósa alakítása a legjobb. Első hallgatásra a legtöbb helyen nem értettem mit énekel, másodszori meghallgatásra már azért jobban kitudtam venni a szavait. Fodor Beatrix pedig néhol hozza a formáját, de egyet kell értenem azokkal akik szerint nem való neki a szerep. Kíváncsi leszek mások véleményére is, hátha lesz akinek kifejezetten tetszik a felvétel. Egyébként már tegnap akartam válaszolni, csak írtam szép hosszú választ és elszállt. Nem volt kedvem újra bepötyögni.

456 macskás 2012-12-22 15:33:01
456

455 Búbánat 2012-12-22 14:38:21 [Válasz erre: 454 macskás 2012-12-21 19:41:53]
:)) Korábban ment itt a disputa erről a kérdésről is, így kézenfekvő olyasvalakitől választ várni a kérdésre, aki már ismeri a legújabb hangzó zenei anyagot is; van véleménye róla, és az összehasonlítási lehetősége is adott; eddigi beírásai alapján nagyon szívügyén viseli az "originál" meg a "hamísított" változatok mibenlétét, és ebből adódóan nyilván ismeri a partitúrák közötti eltéréseket is. Bevallom, én csak olvastam a különbségekről, ezért jó lenne megismerni annak a véleményét, akinek módjában állt meghallgatni is az opera legújabb, ősváltozatként kommunikált HunyadiLászló-lemezt.

454 macskás 2012-12-21 19:41:53 [Válasz erre: 453 Búbánat 2012-12-21 14:11:36]
Össze kell vetni a két partitúrát.

453 Búbánat 2012-12-21 14:11:36 [Válasz erre: 450 jukiguni 2012-12-20 19:10:06]
Nem írtál arról, hogy mennyiben más, "ős" ez az új Hunyadi-felvétel a korábbi, Kovács-Sass-Gulyás stúdiófelvételen található zenei anyaghoz képest, vagy a jelenleg az Operában futó - Erkelnek titulált - zenékhez mérten.

452 Búbánat 2012-12-21 00:34:28 [Válasz erre: 451 telramund 2012-12-20 21:42:29]
Rózsavölgyiben is kapható - olcsóbban mint az Opera Shopban.

451 telramund 2012-12-20 21:42:29 [Válasz erre: 449 Búbánat 2012-12-11 20:02:48]
Az opera shoppban láttam ma,kapható.

450 jukiguni 2012-12-20 19:10:06
Ez az új Hunyadi cd egy jellegtelen iparos munka, semmi több. Több részletnél olyan érzésem, volt, hogy Héja hajszolja az énekeseket. Sokkal gyorsabb tempókat vesz mint Komor, Ferencsik v. Kovács János. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez lenne az autentikusabb, de cáfoljon valaki rá. Ezenkívül semmi drámai izzást, semmi sodró lendületű muzsikát nem produkál, semmi, de abszolút semmi érzelem nem mutatkozik meg a dirigálásában. Egy-két jobban sikerült részlettől eltekintve semmi jele az ihletettségnek, annak, hogy lenne valami mondanivalója a darabról. Az énekesek szintén vérszegény, minden érzelemtől, átéléstől mentes teljesítményt nyújtanak. Fekete Attila az első felvonásbeli áriában egysíkúan énekli a szerelmi vágyakozást: semmi ábrándozás, semmi lírai érzelem. Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébete is abszolút jellegtelen, Miklósát alig lehet érteni. Egyedül Bretz Gábor Gara Miklósa tetszett, illetve Pataky P. Dániel V. Lászlójában éreztem valami átélést, de ez se volt az igazi. A kórus is sikeresen alul múlta önmagát. Nem akarom mindenért a művészeket hibáztatni: szereposztásbeli problémák is vannak és ha a karmesternek nincs különösebb elképzelése, mondanivalója a darabról akkor mit várjunk az énekesektől? A Bánk cd se tökéletes, de a 10-es skálán egy hetest adtam rá, de erre max. egy hármast adnék egy tízes skálán. Kár érte. Én igazán reménykedtem, hogy ez a felvétel is legalább annyira jól sikerül mint a Bánk. Hát tévedtem. És felmerül a kérdés: ha az Opera zeneigazgatójának csak ennyi mondanivalójuk van erről az operáról akkor minek erőlteti? Minek csak azért is, muszájból vezényelnie, lemezre venni? Egyébként Fodor szerintem a karmesteri mellé fogások miatt nem tudott rendesen kibontakozni a két második felvonásbeli áriában: Héja borzasztóan hajszolta mind a két ária alatt. Semmi lehetőséget nem adott neki, hogy finoman kidolgozza szólamát, elvégezve az énekesi aprómunkát és átéléssel, hitelesen tudja közvetíteni az aggódó anya érzelmeit. Tényleg kár volt ezért a cd-ért.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.