1816 jukiguni 2011-02-03 19:01:59
Na, most már egy kicsit megnyugodtam. Csak annyit tennék hozzá: Rimszkij-Korszakov azért dolgozta át a Boriszt, mert egyrészt félre értette Muzsorgszkijt, és hibána vélte, ami nem volt az, más részt mert az operát levették a műsorról és különböző okoknál fogva nem látott rá reményt, hogy eredeti formájában valaha is felfogják újítani. Ezért az ő esetében elfogadom, hogy segíteni akart. Ok. Raymond Lepard érdemeit sem vitattom el a régi operák felfedezésében és színpadra állításában, az operaházát nem hibáztatom, hogy Handel, Purcell vagy Monteverdi operáit nem historikusan adta elő. Ahogy Kovalikot is megértem, hogy miért úgy állította színpadra a Xerxest ahogy, de nem értek vele egyet és nekem nem tetszett. De a Bánk bán ilyen mértékű átdolgozására nem volt szükség. Aki nem hiszi járjon utána. A Muzsika 1993-as évfolyamából ha jól emlékszem akkor a júniusi szám több tanulmányt is tartalmaz a témával kapcsolatban. Többek között Tallián Tibor Meghalt Erkel éljen Rékai c. tanulmányát, melyben a professzor úr részletesen kifejti, hogy Nádasdyék kiforgatták a Bánk bánt önmagából. Ezenkívül Dolinszky Miklós is úgy fogalmaz a kritikai kiadás előszavában, hogy a két verziót külön műnek kellene tekinteni és akkor nem merülne fel a kérdés, hogy melyik a jobb. Dolinszky Miklós zenetudós, Erkel kutató, aki jelentős mértékben közreműködik/közreműködött a kritikai kiadások elkészítésében. Ha ő is ezt mondja, akkor az már szerintem elondolkoztató! Engem csak az bosszant, hogy egyesek egyáltalán nem akarnak esélyt adni Erkel eredeti operájának! Egyébként Nádasdyék szövege szerintem giccses, olykor túlságosan is szentimentális és sokatmondó. A Verdi operaszövegkönyvek esetében is előfordul, hogy a szereplők egy mondatot énekelnek öt-hat percig. Miért van ezzel baj? Miért kellett Nádasdyéknak az összes ismétlést, két-három szavas ári-együttes részt átírni, "tartalommal megtölteni"? Szerintem ennek nincs semmi értelme. A dramaturgiai hibákat nem javították ki, csak a szöveget tették modernebbé. A közönségnek pedig van nyitottsága az eredeti műre. Szeretné megismerni és miért ne szerethetné meg? Héja Domokos is megmondta, hogy minden csak előadás kérdése. Egyébként most olvastam újra Katona drámáját. Egressy sok mindent elhagyott belőle + hozzátoldott egy abban nem szereplő jelenetet, de az ő archaikusabb nyelvezete sokkal közelebb áll Katona szövegéhez, még akkor is, ha irodalmilag alatta marad annak. Ennek következtében lehet, hogy a cselekményt Nádasdyék az eredetihez közelítették, de a nyelvezetet kilométerekre távolították Katonától is. Tehát szerintem ez is két oldalú. És azt mindenki elismerheti, hogy nincs még egy olyan évtizedek óta repertoráon lévő darab a MÁO műsorában, amit évtizedek óta egy ilyen mélyen átdolgozott formában adnának, ráadásul Erkel neve alatt csak az apró betűs résznél tesznek említést az átdolgozásról. Az utóbbi napokban ötször néztem-hallgattam végig az ünnepi előadás felvételét és kb. négy-három olyan részletet találtam az operában, amit Nádasdyék nem meghúzva, átírva vettek volna át! Hol csinált meg olyat Korszakov, hogy az eredetileg Borisz által énekelt áriát Suszkij herceg szájába adta? Mert bizony Nádasdyék megcsinálták, hogy az eredetileg Melinda énekelte dallamokat Ottó szájába adták, vagy a Biberach által énekelt kettőst Petur ajkaira írták át. A húzások pedig több esetben is egyoldalúvá teszik a szereplők jellemzését, ez talán Gertrúd esetében a legszembetűnőbb, ezenkívül Bánk vívódásait is szentimentális gicsbe öltözteti a Hazám, hazám ária átírt szövege, holott csak annyiról lenne szó, hogy államférfiként nem helyezheti előtérbe személyes sérelmeit. Előbb a hazán kell segítenie. Ezt azért mindenki elismerheti. Nekem az eredeti verzió adott katartikus, teljes zenei élményt. November hetedikén úgy léptem ki a MÁO kapuján, hogy, nem tudok erre jobb szót, a zene katartikus hatást gyakorolt rám. Az átdoglozott verzió esetében ezt egyszer sem éreztem. Az eredeti verzió kapcsán pedig ahogy egyre jobban megismertem Verdi, Mozart vagy Puccini operáit, egyre sematikusabb, unalmasabb darabnak találtam a Bánkot. Kb. öt színpadi előadást láttam belőle, és ennyi elég is volt, holott egy Figarót vagy Toscát szászor is meg tudtam volna nézni. A CD-ét pedig egyre inkább csak az előadók miatt hallgattam. Egyre inkább úgy éreztem, ha az átdolgozók is csak ennyit tudtak belőle kihozni, akkor az eredeti darab csakis egy harmadrangú opera lehet, borzasztó szövegkönyvel. Aztán megismerkedtem az eredeti verzióval és rájöttem ez nem így van. Erkel egy színvonalas, nagy drámai erejű operát alkotott meg. Úgyhogy én nem vagyok jó véleménnyel e tekintetben Nádasdyékról és csak azért nem fogok szépeket mondani róla, mert egyesek szerint jó szándékok vezérelték. Egyébként is: én minden esetben az eredeti darabokra vagyok kíváncsi, mert az szerepel a színlapon, hogy Erkel Bánk bán, Muszorgszkij Borisz Godunov, Monteverdi Orfeo. És ebből nem engedek. Régi irodalmi alkotásokat sem olvasok el megcsonkítva, meg átírva. És én Balassi irodalmi munkásságáról beszéltem! Nálunk a tanszéken teszünk az életrajzra, a szövegekkel foglalkozunk, nem azzal, hogy Villon bordélyházakba járt, megölt egy papot, Wilde-nek homoszexuális hajlamai voltak, Balassi haszonleső volt és egy véres kezű katona. A versekben nem a szerzők életrajza, sőt sok esetben nem is a szerzők véleménye tükröződik! Egyébként nem idealizáljuk még Pázmány alakját sem, pedig a Pázmányon tanulok. Én teljes mértékben antialkoholsita vagyok: egyáltalán nem fogyasztok alkoholt (az most mindegy, hogy miért), Muzsorgszkij meg alkoholista volt, mégis számomra a Borisz Godunov az igazi nagy zenedráma, a XIX. századi orosz operairodalom legnagyobb teljesítménye. És Balassi lehet, hogy gyilkos volt, haszonleső stb. de mondjon nekem valaki még egy magyar költőt, aki olyan jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki a korszakban mint ő? Akármilyen ember is volt Balassi: ő teremtette meg az európai színvonalú magyar költészetet. És igen valószínűleg Losonczy Annát sem szerette már, csak anyagi érdekei fűződtek volna egy vele kötetett házasságból, mikor a legjelentősebb szerelmes verseit írta hozzá. És valószínűleg hűséges sem volt hozzá, mert az Anna versekkel párhuzamban több más nőhöz is írt udvarló verseket a kezdetektől fogva. De ez semmit sem von le a versek irodalmi értékből. Ahogy az sem minősíti Csajkovszkij zenéjét, hogy homoszekxuális hajlamai voltak. ettől már a Hattyúk tava vagy az Anyegin rossz darabok? Én csak Balassi irodalmi munkásságáról beszéltem, az alakját nem kívántam/kívánom idealizáni. Többet se nagy betűt, se három felkiáltó jelet nem használok, elnézést IVA, tényleg elszállt az agyam. De hogy lehet egy ilyen érvet felhozni, hogy a régi Bánk ósdi?
Na, most már egy kicsit megnyugodtam. Csak annyit tennék hozzá: Rimszkij-Korszakov azért dolgozta át a Boriszt, mert egyrészt félre értette Muzsorgszkijt, és hibána vélte, ami nem volt az, más részt mert az operát levették a műsorról és különböző okoknál fogva nem látott rá reményt, hogy eredeti formájában valaha is felfogják újítani. Ezért az ő esetében elfogadom, hogy segíteni akart. Ok. Raymond Lepard érdemeit sem vitattom el a régi operák felfedezésében és színpadra állításában, az operaházát nem hibáztatom, hogy Handel, Purcell vagy Monteverdi operáit nem historikusan adta elő. Ahogy Kovalikot is megértem, hogy miért úgy állította színpadra a Xerxest ahogy, de nem értek vele egyet és nekem nem tetszett. De a Bánk bán ilyen mértékű átdolgozására nem volt szükség. Aki nem hiszi járjon utána. A Muzsika 1993-as évfolyamából ha jól emlékszem akkor a júniusi szám több tanulmányt is tartalmaz a témával kapcsolatban. Többek között Tallián Tibor Meghalt Erkel éljen Rékai c. tanulmányát, melyben a professzor úr részletesen kifejti, hogy Nádasdyék kiforgatták a Bánk bánt önmagából. Ezenkívül Dolinszky Miklós is úgy fogalmaz a kritikai kiadás előszavában, hogy a két verziót külön műnek kellene tekinteni és akkor nem merülne fel a kérdés, hogy melyik a jobb. Dolinszky Miklós zenetudós, Erkel kutató, aki jelentős mértékben közreműködik/közreműködött a kritikai kiadások elkészítésében. Ha ő is ezt mondja, akkor az már szerintem elondolkoztató! Engem csak az bosszant, hogy egyesek egyáltalán nem akarnak esélyt adni Erkel eredeti operájának! Egyébként Nádasdyék szövege szerintem giccses, olykor túlságosan is szentimentális és sokatmondó. A Verdi operaszövegkönyvek esetében is előfordul, hogy a szereplők egy mondatot énekelnek öt-hat percig. Miért van ezzel baj? Miért kellett Nádasdyéknak az összes ismétlést, két-három szavas ári-együttes részt átírni, "tartalommal megtölteni"? Szerintem ennek nincs semmi értelme. A dramaturgiai hibákat nem javították ki, csak a szöveget tették modernebbé. A közönségnek pedig van nyitottsága az eredeti műre. Szeretné megismerni és miért ne szerethetné meg? Héja Domokos is megmondta, hogy minden csak előadás kérdése. Egyébként most olvastam újra Katona drámáját. Egressy sok mindent elhagyott belőle + hozzátoldott egy abban nem szereplő jelenetet, de az ő archaikusabb nyelvezete sokkal közelebb áll Katona szövegéhez, még akkor is, ha irodalmilag alatta marad annak. Ennek következtében lehet, hogy a cselekményt Nádasdyék az eredetihez közelítették, de a nyelvezetet kilométerekre távolították Katonától is. Tehát szerintem ez is két oldalú. És azt mindenki elismerheti, hogy nincs még egy olyan évtizedek óta repertoráon lévő darab a MÁO műsorában, amit évtizedek óta egy ilyen mélyen átdolgozott formában adnának, ráadásul Erkel neve alatt csak az apró betűs résznél tesznek említést az átdolgozásról. Az utóbbi napokban ötször néztem-hallgattam végig az ünnepi előadás felvételét és kb. négy-három olyan részletet találtam az operában, amit Nádasdyék nem meghúzva, átírva vettek volna át! Hol csinált meg olyat Korszakov, hogy az eredetileg Borisz által énekelt áriát Suszkij herceg szájába adta? Mert bizony Nádasdyék megcsinálták, hogy az eredetileg Melinda énekelte dallamokat Ottó szájába adták, vagy a Biberach által énekelt kettőst Petur ajkaira írták át. A húzások pedig több esetben is egyoldalúvá teszik a szereplők jellemzését, ez talán Gertrúd esetében a legszembetűnőbb, ezenkívül Bánk vívódásait is szentimentális gicsbe öltözteti a Hazám, hazám ária átírt szövege, holott csak annyiról lenne szó, hogy államférfiként nem helyezheti előtérbe személyes sérelmeit. Előbb a hazán kell segítenie. Ezt azért mindenki elismerheti. Nekem az eredeti verzió adott katartikus, teljes zenei élményt. November hetedikén úgy léptem ki a MÁO kapuján, hogy, nem tudok erre jobb szót, a zene katartikus hatást gyakorolt rám. Az átdoglozott verzió esetében ezt egyszer sem éreztem. Az eredeti verzió kapcsán pedig ahogy egyre jobban megismertem Verdi, Mozart vagy Puccini operáit, egyre sematikusabb, unalmasabb darabnak találtam a Bánkot. Kb. öt színpadi előadást láttam belőle, és ennyi elég is volt, holott egy Figarót vagy Toscát szászor is meg tudtam volna nézni. A CD-ét pedig egyre inkább csak az előadók miatt hallgattam. Egyre inkább úgy éreztem, ha az átdolgozók is csak ennyit tudtak belőle kihozni, akkor az eredeti darab csakis egy harmadrangú opera lehet, borzasztó szövegkönyvel. Aztán megismerkedtem az eredeti verzióval és rájöttem ez nem így van. Erkel egy színvonalas, nagy drámai erejű operát alkotott meg. Úgyhogy én nem vagyok jó véleménnyel e tekintetben Nádasdyékról és csak azért nem fogok szépeket mondani róla, mert egyesek szerint jó szándékok vezérelték. Egyébként is: én minden esetben az eredeti darabokra vagyok kíváncsi, mert az szerepel a színlapon, hogy Erkel Bánk bán, Muszorgszkij Borisz Godunov, Monteverdi Orfeo. És ebből nem engedek. Régi irodalmi alkotásokat sem olvasok el megcsonkítva, meg átírva. És én Balassi irodalmi munkásságáról beszéltem! Nálunk a tanszéken teszünk az életrajzra, a szövegekkel foglalkozunk, nem azzal, hogy Villon bordélyházakba járt, megölt egy papot, Wilde-nek homoszexuális hajlamai voltak, Balassi haszonleső volt és egy véres kezű katona. A versekben nem a szerzők életrajza, sőt sok esetben nem is a szerzők véleménye tükröződik! Egyébként nem idealizáljuk még Pázmány alakját sem, pedig a Pázmányon tanulok. Én teljes mértékben antialkoholsita vagyok: egyáltalán nem fogyasztok alkoholt (az most mindegy, hogy miért), Muzsorgszkij meg alkoholista volt, mégis számomra a Borisz Godunov az igazi nagy zenedráma, a XIX. századi orosz operairodalom legnagyobb teljesítménye. És Balassi lehet, hogy gyilkos volt, haszonleső stb. de mondjon nekem valaki még egy magyar költőt, aki olyan jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki a korszakban mint ő? Akármilyen ember is volt Balassi: ő teremtette meg az európai színvonalú magyar költészetet. És igen valószínűleg Losonczy Annát sem szerette már, csak anyagi érdekei fűződtek volna egy vele kötetett házasságból, mikor a legjelentősebb szerelmes verseit írta hozzá. És valószínűleg hűséges sem volt hozzá, mert az Anna versekkel párhuzamban több más nőhöz is írt udvarló verseket a kezdetektől fogva. De ez semmit sem von le a versek irodalmi értékből. Ahogy az sem minősíti Csajkovszkij zenéjét, hogy homoszekxuális hajlamai voltak. ettől már a Hattyúk tava vagy az Anyegin rossz darabok? Én csak Balassi irodalmi munkásságáról beszéltem, az alakját nem kívántam/kívánom idealizáni. Többet se nagy betűt, se három felkiáltó jelet nem használok, elnézést IVA, tényleg elszállt az agyam. De hogy lehet egy ilyen érvet felhozni, hogy a régi Bánk ósdi?
1815 tiramisu 2011-02-02 17:20:48 [Válasz erre: 1813 musicus2 2011-02-02 16:27:54]
Az előbbihez: egy korrepetitor ismeri az énekhangok, énekes típusok, különböző hangkarakterek stb.természetrajzát. Ismeri az irodalmi anyagot s a zenéből kiindulva konyít a dramaturgiához is! Persze ez az ideális, de gondolom, ahhoz is értett Nádasdy Kálmán, hogy ilyen korrepetitort válasszon!
Az előbbihez: egy korrepetitor ismeri az énekhangok, énekes típusok, különböző hangkarakterek stb.természetrajzát. Ismeri az irodalmi anyagot s a zenéből kiindulva konyít a dramaturgiához is! Persze ez az ideális, de gondolom, ahhoz is értett Nádasdy Kálmán, hogy ilyen korrepetitort válasszon!
1814 tiramisu 2011-02-02 17:13:14 [Válasz erre: 1813 musicus2 2011-02-02 16:27:54]
Kedves Musicus2 ! Sugallatod nem győz meg, bár kétségtelen így is lehet értelmezni! Tudod egy korrepetitor inkább hűséggel van A ZENESZERZŐHÖZ, mint egy másik zeneszerző, mert annak a gondolatai másképp tekeregnek. Tudományosan nem hiszem, hogy kimutatták, de ismervén mindkettő típusát, - azok nkem ezt sugallják! :-)
Kedves Musicus2 ! Sugallatod nem győz meg, bár kétségtelen így is lehet értelmezni! Tudod egy korrepetitor inkább hűséggel van A ZENESZERZŐHÖZ, mint egy másik zeneszerző, mert annak a gondolatai másképp tekeregnek. Tudományosan nem hiszem, hogy kimutatták, de ismervén mindkettő típusát, - azok nkem ezt sugallják! :-)
1813 musicus2 2011-02-02 16:27:54 [Válasz erre: 1811 tiramisu 2011-02-01 21:57:05]
Kedves Tiramisu, Isten ments hogy lebecsüljem a korrepetitorságot! Egyszer, jobb meggyőződésem ellenére vállaltam ilyet, életem legcsúfosabb kudarcainak egyike volt. A hangszertudáson felül fölényes anyagismeretet és lapról olvasási készséget kíván, és - szerintem - legalább háromévi gyakorlatot. Azt szerettem volna sugallni, hogy ha Nádasdy a zenei átigazításra felkér egy "neves" zeneszerzőt, nagy lett volna az esélye, hogy visszautasítják. Viszont ha operaházi rendezőként felkér egy operaházi korrepetitort (aki mellesleg maga is írt operát!), úgy kicsi az esélye annak, hogy kosarat kapjon.
Kedves Tiramisu, Isten ments hogy lebecsüljem a korrepetitorságot! Egyszer, jobb meggyőződésem ellenére vállaltam ilyet, életem legcsúfosabb kudarcainak egyike volt. A hangszertudáson felül fölényes anyagismeretet és lapról olvasási készséget kíván, és - szerintem - legalább háromévi gyakorlatot. Azt szerettem volna sugallni, hogy ha Nádasdy a zenei átigazításra felkér egy "neves" zeneszerzőt, nagy lett volna az esélye, hogy visszautasítják. Viszont ha operaházi rendezőként felkér egy operaházi korrepetitort (aki mellesleg maga is írt operát!), úgy kicsi az esélye annak, hogy kosarat kapjon.
1812 zuniga 2011-02-01 22:34:54 [Válasz erre: 1810 musicus2 2011-02-01 21:31:23]
Nem igazán értem, hogy Erkel zeneszerzői nagyságát miért NEKEM magyarázod, soha sehol nem vontam kétségbe! SŐT! És ahogy nézegetem, más se...
Nem igazán értem, hogy Erkel zeneszerzői nagyságát miért NEKEM magyarázod, soha sehol nem vontam kétségbe! SŐT! És ahogy nézegetem, más se...
1811 tiramisu 2011-02-01 21:57:05 [Válasz erre: 1808 musicus2 2011-02-01 21:09:46]
Mert zongoraművész vagy nem csak nagy hiba, kvázi lenézni egy operaházi korrepetitort, hanem tudatlanságis! Fogalmad sincs, hogy hogy egy "mezei, operaházi korrepetitorsághoz" mily sok gyakorlati és elméleti tudás, intelligencia szükségeltetik! Karmesterek, zeneszerzők is sokat köszönhetnek a korrepetitoroknak. Ezt nagy tájékozatlanságra vall! Kissé túllősz a célon!
Mert zongoraművész vagy nem csak nagy hiba, kvázi lenézni egy operaházi korrepetitort, hanem tudatlanságis! Fogalmad sincs, hogy hogy egy "mezei, operaházi korrepetitorsághoz" mily sok gyakorlati és elméleti tudás, intelligencia szükségeltetik! Karmesterek, zeneszerzők is sokat köszönhetnek a korrepetitoroknak. Ezt nagy tájékozatlanságra vall! Kissé túllősz a célon!
1810 musicus2 2011-02-01 21:31:23 [Válasz erre: 1807 zuniga 2011-02-01 16:59:45]
Kedves Zuni! Isten nyugtassa, kiváló énekes volt, de ő nem azonos a férjével. Azért sok az érzelem, mert ismerem a zenét, amiről írok, hiszen végigjátszottam az összes zongoraművet, végigblattoltam az összes operaátiratot, és belülről ismerem az István királyt, amiről kiderült, hogy a róla írt vélekedések ellenkezője sem igaz. Ezért álltam le megint egy kis szellemi "bunyóra": mert hiszek abban, hogy igazam van, és hitem tudáson alapul, kevésbé történeti, mint inkább előadói tapasztalaton. Ennek birtokában állítom, hogy Erkel zeneszerzői nagysága Liszt és Bartók mellett foglal helyet. Nemzetközi elismerésének hiánya pusztán az általa szinte kizárólag kultivált operaműfajból és ezek speciálisan magyar vonatkozású szövegkönyveiből ered. És a magyar kultúrpolitika szánalmasan mucsai-provinciális voltából. Ez az állításom is tapasztalaton alapul.
Kedves Zuni! Isten nyugtassa, kiváló énekes volt, de ő nem azonos a férjével. Azért sok az érzelem, mert ismerem a zenét, amiről írok, hiszen végigjátszottam az összes zongoraművet, végigblattoltam az összes operaátiratot, és belülről ismerem az István királyt, amiről kiderült, hogy a róla írt vélekedések ellenkezője sem igaz. Ezért álltam le megint egy kis szellemi "bunyóra": mert hiszek abban, hogy igazam van, és hitem tudáson alapul, kevésbé történeti, mint inkább előadói tapasztalaton. Ennek birtokában állítom, hogy Erkel zeneszerzői nagysága Liszt és Bartók mellett foglal helyet. Nemzetközi elismerésének hiánya pusztán az általa szinte kizárólag kultivált operaműfajból és ezek speciálisan magyar vonatkozású szövegkönyveiből ered. És a magyar kultúrpolitika szánalmasan mucsai-provinciális voltából. Ez az állításom is tapasztalaton alapul.
1809 zuniga 2011-02-01 21:20:01 [Válasz erre: 1808 musicus2 2011-02-01 21:09:46]
Nincs más hátra! Visszaállítani, talpraállítani, betanulni, előadni... Taps!!! Nosza, rajta!
Nincs más hátra! Visszaállítani, talpraállítani, betanulni, előadni... Taps!!! Nosza, rajta!
1808 musicus2 2011-02-01 21:09:46 [Válasz erre: 1803 IVA 2011-02-01 03:52:26]
Kedves IVA! Lehetséges-e szerinted, hogy Nádasdy valóban hitt abban hogy jobbá teheti a Bánkot, ami akkor már hetvenöt éve kasszadarabként futott? És ha ennek a hitnek lett volna alapja, miért nem talált rangosabb zeneszerző-társat az átdolgozáshoz, mint egy operaházi korrepetitort, lett légyen bármilyen tehetséges is az illető? A második átdolgozásban Bánk szerepe tenor lett újra, de Gertrudis megmaradt altnak, és az eredetiben a középregiszterben éneklő férfi mellékszereplők is megmaradtak mély fekvésben, amit semmiféle dramaturgiai, vagy egyéb szakmai megfontolás nem indokol, csak a lustaság, vagy éppen az a törekvés, hogy az "átirat" jelleg ne változzon túlzottan, mert akkor csökkenhet a minősítés százalékpontja. A kért nevet megírom privátban, az illető semmiről sem tehet, beleszületett egy helyzetbe. Nádasdyék főbb érvei az átdolgozás mellett most nincsenek előttem, hamarjában csak a két legfontosabb. "A Bánk dramaturgiailag gyenge, javítani szükséges". Kiderült, hogy ők legalább annyi dramaturgiai hibát plántáltak átiratukba, mint amennyit kigyomlálni próbáltak onnét. "A Bánknak rossz a prozódiája". Lehet, hogy a 30-as éve ízlése szerint annak lehetett minősíteni, de ezek a "hibák" korántse volta akkorák, hogy egy ilyen hatalmas beavatkozást igényelt volna korrekciójuk. Nádasdyék átdolgozásai sem művészileg, sem szakmailag, sem etikailag nem védhetőek. Legnagyobb bűnük az, hogy kiváló énekesek generációit fosztották meg attól, hogy megismerhessék és énekelhessék nemzeti operánkat. A Bánk átdolgozásai ezen felül lavinát indítottak el, ami az összes (!) Erkel opera csonkolásához, meghamisításához vezetett, ld. a Magyar Rádió archívumában található összes felvételt. Az "átdolgozás" Editio Musica által történt megjelentetése kanonizálta Nádasdyék csinálmányát, és szinte kiirthatatlanná tette azt az operaház színpadáról. Mostanáig. Nyugodjon békében, Isten legyen hozzá irgalmas. Nádasdy Kálmánt pedig tiszteljük továbbra is, mint kiváló színházi embert és pedagógust.
Kedves IVA! Lehetséges-e szerinted, hogy Nádasdy valóban hitt abban hogy jobbá teheti a Bánkot, ami akkor már hetvenöt éve kasszadarabként futott? És ha ennek a hitnek lett volna alapja, miért nem talált rangosabb zeneszerző-társat az átdolgozáshoz, mint egy operaházi korrepetitort, lett légyen bármilyen tehetséges is az illető? A második átdolgozásban Bánk szerepe tenor lett újra, de Gertrudis megmaradt altnak, és az eredetiben a középregiszterben éneklő férfi mellékszereplők is megmaradtak mély fekvésben, amit semmiféle dramaturgiai, vagy egyéb szakmai megfontolás nem indokol, csak a lustaság, vagy éppen az a törekvés, hogy az "átirat" jelleg ne változzon túlzottan, mert akkor csökkenhet a minősítés százalékpontja. A kért nevet megírom privátban, az illető semmiről sem tehet, beleszületett egy helyzetbe. Nádasdyék főbb érvei az átdolgozás mellett most nincsenek előttem, hamarjában csak a két legfontosabb. "A Bánk dramaturgiailag gyenge, javítani szükséges". Kiderült, hogy ők legalább annyi dramaturgiai hibát plántáltak átiratukba, mint amennyit kigyomlálni próbáltak onnét. "A Bánknak rossz a prozódiája". Lehet, hogy a 30-as éve ízlése szerint annak lehetett minősíteni, de ezek a "hibák" korántse volta akkorák, hogy egy ilyen hatalmas beavatkozást igényelt volna korrekciójuk. Nádasdyék átdolgozásai sem művészileg, sem szakmailag, sem etikailag nem védhetőek. Legnagyobb bűnük az, hogy kiváló énekesek generációit fosztották meg attól, hogy megismerhessék és énekelhessék nemzeti operánkat. A Bánk átdolgozásai ezen felül lavinát indítottak el, ami az összes (!) Erkel opera csonkolásához, meghamisításához vezetett, ld. a Magyar Rádió archívumában található összes felvételt. Az "átdolgozás" Editio Musica által történt megjelentetése kanonizálta Nádasdyék csinálmányát, és szinte kiirthatatlanná tette azt az operaház színpadáról. Mostanáig. Nyugodjon békében, Isten legyen hozzá irgalmas. Nádasdy Kálmánt pedig tiszteljük továbbra is, mint kiváló színházi embert és pedagógust.
1807 zuniga 2011-02-01 16:59:45 [Válasz erre: 1806 musicus2 2011-02-01 16:54:18]
Egy kicsit sok az érzelem, de ezt már lassan meg kell szoknunk. Azért vess egy pillantást "A mai nap" rovatra itt baloldalt alul...
Egy kicsit sok az érzelem, de ezt már lassan meg kell szoknunk. Azért vess egy pillantást "A mai nap" rovatra itt baloldalt alul...
1806 musicus2 2011-02-01 16:54:18 [Válasz erre: 1802 zuniga 2011-01-31 22:22:30]
Zuni te megint ki akarsz hozni a sodromból, de ez most már nem sikerül. 1. A mesés jogdíjat az összeszabdalt, megkevert, széttranszponált, meghamisított Bánk bánért Nádasdy és tettestársai vágták zsebre. Évtizedeken keresztül. Ez tény. Ezt szóvá tettem. Merészeltem. A nyilvánosság előtt talán elsőként. Baj? Ekkora baj? Hogy az én szememben keresel morális szálkát? 2. Hogy a fenébe lehetett volna a Bánk bánból, vagy bármelyik Erkel operából külföldön előadásokat létrehozni nyomtatott kottaanyag hiányában? A németországi Bánk bemutató előkészítésekor a jóhiszemű német színigazgató megvádolta a magyar rendezőt, hogy hazudott, mert a Bánk nem lehet a magyarok nemzeti operája, hisz nincs még nyomtatott partitúrája sem! Az új kritikai kiadású partitúráknak sincs sem szólamanyaga, sem zongorakivonata, így előadói célra alig használhatóak! Nem érted, hogy miért nem állnak sorban a világ operaházai az Erkel operák bemutatásáért? Én értem, és azt is értem, hogy Smetanáért, Janácekért miért igen. Mert Csehszlovákiában nem volt reménytelenül mucsai és provinciális a kultúrpolitika, mint ahogy nálunk az. Nádasdyt rugdosom, mert már nem tud védekezni szegényke?! Ejnye! Erkel, nos ő valóban nem tudott védekezni, amikor Nádasdi, vagy -y és tsai nekiláttak legsikeresebb operáját afejetetejérőlatalpáraállítani Vagy megszüntetvemegőrizni. A bariton Bánk nem pusztán a magyar zenetörténet, hanem az egyetemes operatörténet egyik leggyalázatosabb terméke.
Zuni te megint ki akarsz hozni a sodromból, de ez most már nem sikerül. 1. A mesés jogdíjat az összeszabdalt, megkevert, széttranszponált, meghamisított Bánk bánért Nádasdy és tettestársai vágták zsebre. Évtizedeken keresztül. Ez tény. Ezt szóvá tettem. Merészeltem. A nyilvánosság előtt talán elsőként. Baj? Ekkora baj? Hogy az én szememben keresel morális szálkát? 2. Hogy a fenébe lehetett volna a Bánk bánból, vagy bármelyik Erkel operából külföldön előadásokat létrehozni nyomtatott kottaanyag hiányában? A németországi Bánk bemutató előkészítésekor a jóhiszemű német színigazgató megvádolta a magyar rendezőt, hogy hazudott, mert a Bánk nem lehet a magyarok nemzeti operája, hisz nincs még nyomtatott partitúrája sem! Az új kritikai kiadású partitúráknak sincs sem szólamanyaga, sem zongorakivonata, így előadói célra alig használhatóak! Nem érted, hogy miért nem állnak sorban a világ operaházai az Erkel operák bemutatásáért? Én értem, és azt is értem, hogy Smetanáért, Janácekért miért igen. Mert Csehszlovákiában nem volt reménytelenül mucsai és provinciális a kultúrpolitika, mint ahogy nálunk az. Nádasdyt rugdosom, mert már nem tud védekezni szegényke?! Ejnye! Erkel, nos ő valóban nem tudott védekezni, amikor Nádasdi, vagy -y és tsai nekiláttak legsikeresebb operáját afejetetejérőlatalpáraállítani Vagy megszüntetvemegőrizni. A bariton Bánk nem pusztán a magyar zenetörténet, hanem az egyetemes operatörténet egyik leggyalázatosabb terméke.
1805 musicus2 2011-02-01 14:55:35 [Válasz erre: 1800 -zéta- 2011-01-31 21:20:28]
Válaszok, sorrendben. 1. Nádasdy Kálmán valóban ipszilonnal írta a nevét, de ha beírod a keresőbe Nádasdi-ként, így is kapsz találatokat. 2. A szerzői jogi törvény a jelzett időben (1935-2010) nyilván nem enyhült, csak szigorodhatott. Az viszont nyilvánvaló, hogy ha még ma is fennáll a Bánk bán "átdolgozását" lehetővé tevő joghézag, akkor az a 30-as években még inkább fennállt. A jog egyébként nem véletlenül hagyta nyitva ezt a "kiskaput", hiszen ez tette/teszi lehetővé a "klasszikusok popritmusban" biznisz virágzását. 3. A Palló Imre kérdésnek nem néztem utána. Mikor vonult vissza az aktív művészpályáról? Mikor énekelte utoljára a Bánkot? A bariton Bánkot már jóval a visszatenorosított "átköltés" bemutatója előtt levették a műsorról, hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy a MÁVAG opera a Bánkot az eredeti anyagból folyamatosan játszotta az 50-es évek elején. Utána lehet nézni, hogy a két "változatot", azaz az eredetit és a hamisítványt, egyidejűleg játszhatták-e.
Válaszok, sorrendben. 1. Nádasdy Kálmán valóban ipszilonnal írta a nevét, de ha beírod a keresőbe Nádasdi-ként, így is kapsz találatokat. 2. A szerzői jogi törvény a jelzett időben (1935-2010) nyilván nem enyhült, csak szigorodhatott. Az viszont nyilvánvaló, hogy ha még ma is fennáll a Bánk bán "átdolgozását" lehetővé tevő joghézag, akkor az a 30-as években még inkább fennállt. A jog egyébként nem véletlenül hagyta nyitva ezt a "kiskaput", hiszen ez tette/teszi lehetővé a "klasszikusok popritmusban" biznisz virágzását. 3. A Palló Imre kérdésnek nem néztem utána. Mikor vonult vissza az aktív művészpályáról? Mikor énekelte utoljára a Bánkot? A bariton Bánkot már jóval a visszatenorosított "átköltés" bemutatója előtt levették a műsorról, hogy pontosan mikor, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy a MÁVAG opera a Bánkot az eredeti anyagból folyamatosan játszotta az 50-es évek elején. Utána lehet nézni, hogy a két "változatot", azaz az eredetit és a hamisítványt, egyidejűleg játszhatták-e.
1803 IVA 2011-02-01 03:52:26 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Kedves Musicus2, kíváncsian várom mi jöhet még ehhez. Eddigi kételyeimet pontosan megfogalmazta -Zéta- és Zuniga, utóbbi gondolatmenetét megtoldom még a saját idealizmusommal és jóhiszeműségemmel. Ha úgy volt is, hogy Nádasdy átírta Egressy librettójának 95 %-át, elvégezte a transzpozíciót, átcsoportosította a zenei részleteket – erről én elsősorban nem üzleti ambíciót, vagy pénzéhséget feltételezek, hanem szaktudást, mérhetetlen szorgalmat és a mű iránti rajongást, sőt szenvedélyt. Aki ekkora munkát, energiát befektetett az első átdolgozásba, ugyan miért sajnált volna bármennyi strapát az újbóli nekigyürkőzéskor? (Szerintem még a baritonra való átírás is történhetett – Palló Imre adottságainak csillogtatásán túl - a mű érdekében, hiszen olyan hős megformálásához, mint Bánk, hősi kiállás és erős, a figurát hitelesítő személyiség is kell. Lehet, hogy ilyen éppen nem akadt az akkori tenorok közt, és Simándy óta mi is tudjuk, hogy ez legalább olyan fontos, mint a tenorhang.) Nem kívánom, hogy megnevezd a „Nádasdy-szerzőtársat” és leszármazottját, de úgy gondolom, hogy egy, nyerészkedés motivációjából végrehajtott kulturális bűncselekményként értékelt történet nyilvános hangoztatásáért névvel és bizonyítékokkal illik vállalni a felelősséget.
Kedves Musicus2, kíváncsian várom mi jöhet még ehhez. Eddigi kételyeimet pontosan megfogalmazta -Zéta- és Zuniga, utóbbi gondolatmenetét megtoldom még a saját idealizmusommal és jóhiszeműségemmel. Ha úgy volt is, hogy Nádasdy átírta Egressy librettójának 95 %-át, elvégezte a transzpozíciót, átcsoportosította a zenei részleteket – erről én elsősorban nem üzleti ambíciót, vagy pénzéhséget feltételezek, hanem szaktudást, mérhetetlen szorgalmat és a mű iránti rajongást, sőt szenvedélyt. Aki ekkora munkát, energiát befektetett az első átdolgozásba, ugyan miért sajnált volna bármennyi strapát az újbóli nekigyürkőzéskor? (Szerintem még a baritonra való átírás is történhetett – Palló Imre adottságainak csillogtatásán túl - a mű érdekében, hiszen olyan hős megformálásához, mint Bánk, hősi kiállás és erős, a figurát hitelesítő személyiség is kell. Lehet, hogy ilyen éppen nem akadt az akkori tenorok közt, és Simándy óta mi is tudjuk, hogy ez legalább olyan fontos, mint a tenorhang.) Nem kívánom, hogy megnevezd a „Nádasdy-szerzőtársat” és leszármazottját, de úgy gondolom, hogy egy, nyerészkedés motivációjából végrehajtott kulturális bűncselekményként értékelt történet nyilvános hangoztatásáért névvel és bizonyítékokkal illik vállalni a felelősséget.
1802 zuniga 2011-01-31 22:22:30 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Amióta olvasom ezt az anyagi szempontú megközelítést, valami egyfolytában csípi a szememet. Ha valakinek valóban fontos egy ügy, akkor egyszerűen elképzelhetetlen, hogy - még ha igaz is lenne a dolog - ilyen mélységesen leszűkítve beszéljen róla. Talán világosabb lesz, hogy mit akarok kihozni ebből, ha elgondolkozunk a híres salamoni ítélet körülményein. Ugye az IGAZI anya nem arról regélt, hogy a gyerek etetése ennyibe meg annyiba kerül??.... Egyébként mind a mai napig nem értem, hogy miért is nem sikerült valakinek - persze teljesen ingyen és bérmentve - összehozni egy olyan, de olyan verziót, amiért a világ operaházai sorban állnának, hogy végre, végre eljátszhassák azt a mesés, a szerző minden kivánalmának megfelelő Bánk bánt??? És még mindig nem késő, most hogy végre a zemberek zemberei vannak hatalmon, talán igen hamar nyélbe lehetne ütni a dolgot. (Vagy tévedek?...) De azokba rugdosni, akik már nem védekezhetnek, egyáltalán nem a műhöz,a szerzőhöz és az egész nemzet operakultúrájához méltó cselekedet!
Amióta olvasom ezt az anyagi szempontú megközelítést, valami egyfolytában csípi a szememet. Ha valakinek valóban fontos egy ügy, akkor egyszerűen elképzelhetetlen, hogy - még ha igaz is lenne a dolog - ilyen mélységesen leszűkítve beszéljen róla. Talán világosabb lesz, hogy mit akarok kihozni ebből, ha elgondolkozunk a híres salamoni ítélet körülményein. Ugye az IGAZI anya nem arról regélt, hogy a gyerek etetése ennyibe meg annyiba kerül??.... Egyébként mind a mai napig nem értem, hogy miért is nem sikerült valakinek - persze teljesen ingyen és bérmentve - összehozni egy olyan, de olyan verziót, amiért a világ operaházai sorban állnának, hogy végre, végre eljátszhassák azt a mesés, a szerző minden kivánalmának megfelelő Bánk bánt??? És még mindig nem késő, most hogy végre a zemberek zemberei vannak hatalmon, talán igen hamar nyélbe lehetne ütni a dolgot. (Vagy tévedek?...) De azokba rugdosni, akik már nem védekezhetnek, egyáltalán nem a műhöz,a szerzőhöz és az egész nemzet operakultúrájához méltó cselekedet!
1801 Spangel Péter 2011-01-31 21:55:20 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Zéta a lényeget megírta. Köszönet érte!
Zéta a lényeget megírta. Köszönet érte!
1800 -zéta- 2011-01-31 21:20:28 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Hát, eddig alapvetően szimpatizáltam az elképzeléseiddel, de most ezt sikerült ledöntened ezzel a jólfésült összeesküvés-elmélettel. Előre bocsátom, hogy az eredeti verzió híve vagyok (ami eddig is kiderülhetett). Csak hevenyészve a problémáim: 1. Nádasdi neve helyesen Nádasdy. 2. A hivatkozott szerzői jogi törvény működött 1930-ban is? 3. Palló Imre 1978-ig élt, míg a "visszatenorosított" változat már 1953 óta non-stop műsoron volt. Ha az egyéb információid is ennyire biztosan állnak a lábukon, hát nem sok maradt...
Hát, eddig alapvetően szimpatizáltam az elképzeléseiddel, de most ezt sikerült ledöntened ezzel a jólfésült összeesküvés-elmélettel. Előre bocsátom, hogy az eredeti verzió híve vagyok (ami eddig is kiderülhetett). Csak hevenyészve a problémáim: 1. Nádasdi neve helyesen Nádasdy. 2. A hivatkozott szerzői jogi törvény működött 1930-ban is? 3. Palló Imre 1978-ig élt, míg a "visszatenorosított" változat már 1953 óta non-stop műsoron volt. Ha az egyéb információid is ennyire biztosan állnak a lábukon, hát nem sok maradt...
1799 tiramisu 2011-01-31 21:00:55 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Hát ez remek volt musicus2! :-(
Hát ez remek volt musicus2! :-(
1798 zalbarna 2011-01-31 19:39:16 [Válasz erre: 1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58]
Na, ez az a változat, amit még sohasem hallottam, de egyből elhiszem. Így minden összevág. Kösz.
Na, ez az a változat, amit még sohasem hallottam, de egyből elhiszem. Így minden összevág. Kösz.
1797 musicus2 2011-01-31 18:49:58
Testvéreim Erkelben, megint ugyanazokat a tévedéseket láthatjuk ebben a topicban, mint néhány éve. 2007-8-ban sok időt töltöttem a gép előtt "topicolással", mert balga módon azt hittem, hogy a tévhitek és tévtanok terjesztését ellensúlyozhatom. Összegezem az akkor leírtakat, az Erkel évben tudomásomra jutottakkal együtt, Bánk bán ügyben. Nádasdi-dosszié. Nádasdi a Bánk bán esetében nem volt dilettáns, amatőr, kontár stb. Épp ellenkezőleg! Profi módon kaparintotta meg a legjátszottabb magyar opera szerzői jogait. 1933-ig az Erkel-jogok Istvánnál, a legfiatalabb Erkel-fiúnál voltak, aki feddhetetlen volt minden tekintetben. Halála után a jogok Erkel Gyula fiára, Erkel Jenőre lettek hagyományozva. Erkel Jenő muzsikus volt (a Masinka c. operett szerzője), főállásban Újpest város tisztviselője, bohém ember. Felesége Cserha Olga, akiről annyit őrzött meg a családi hagyomány, hogy két szalmaszálat nem tett keresztbe életében, viszont nagyravágyó nő volt. 1943-ban lejárt volna Erkel szerzői joga. Háború szele fújdogált. Olga néni pánikba esett: Jenő, éhen fogunk halni! csinálj már valamit, Jenő! És - Deus ex machina - jövel Nádasdi, úgy is mint Kodály legrosszabb zeneszerzés tanítványa (ő maga mondta ezt magáról), kiváló dramaturg és gátlástalan ifjú. Megvette a jogot, nyilván százalékért, és megcsinálta a bariton (!!!) Bánkot Palló Imrének. Az egyetemes operatörténetben ismeretlen az ilyen barbár beavatkozás, mint ez volt! Mindezt, úgymond, egyetlen énekes miatt, mert, szerintük, akkor nem volt megfelelő tenor. Mi volt ennek a szörnyűségnek a mozgatórugója? Nádasdi átírta Egressy librettójának 95%-át. A transzpozícióval, zenei részletek átcsoportosításával a zenei "átdolgozást" is el lehetett adni úgy, mint "átírást". Hogyan szól a szerzői jogi törvény? „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” 1§ (3). Értelmezésképpen: a hangszerelésért nem jár jogdíj, sem a zongorakivonat készítésért, sem kotta- közreadásért, ezeket a megrendelő megvásárolja örök áron. Az átdolgozás viszont mindenképpen jogdíjvonzattal jár, akkor is, ha ezzel egy remekművet tönkretesznek, vagy meghamisítanak. A „felújítást” végigverték, és a tisztességes kritika tiltakozó hangjai (pl. Jemnitz Sándor) ellenére műsoron is tartották. Egészen Palló haláláig. Akkor kiderítették – nyilván magát Sherlock Holmest hívták vissza haló poraiból –, hogy tenor „változatot” kell adni a népeknek, mert a bariton változatot a közönség kevésbé szerette! Tessenek ezt véleményezni. Éppen ezért ki más, mint maga Nádasdi, újból nekigyürkőzött, és csinált egy újabb változatot, most már tenorra. A többi szereplő a letranszponált fekvésben maradt. Mert minek az a sok strapa. Ha ezt a sztorit valaki ismeri, akkor joggal támadhatnak kétségei Nádasdi és átköltőtársai művészi elveinek hótisztaságával kapcsolatban. Magam azon az állásponton voltam, hogy ha valaki durván belenyúlt egy műbe, amely akkor már háromnegyed évszázada kasszadarabként futott, és amelynek zenei értékeit zeneszerzői képesítésénél fogva is ismernie kellett, ott csak a pénz lehetett a mozgatórugó. Egy opera jogdíja nagyon nagy összeg. A Bánk kasszadarab. Ha a kettőt összeadjuk, a kísértés óriási. Nádasdi nem tudott ennek ellenállni. Amit leírtam, nem fantazmagória. Az egyik Nádasdi „szerzőtárs” leszármazottja nyilvánosan hangoztatta egy időben, hogy mióta felmenője jogai a Bánkkal kapcsolatban lejártak, szegény ember lett. És hogyan sikerült ezt az „átköltést” műsoron tartani, ha – fogalmazzunk finoman – nem jobb az eredetinél? Hja, a szerzői jogdíj ebben az esetben akkora összeg, hogy bárki korrumpálható belőle, aki beleszólhatna abba, hogy mennyi nyóc. Mert nálunk ez így működik. Ha valaki nem így tudja, írja meg! Folyt. köv.
Testvéreim Erkelben, megint ugyanazokat a tévedéseket láthatjuk ebben a topicban, mint néhány éve. 2007-8-ban sok időt töltöttem a gép előtt "topicolással", mert balga módon azt hittem, hogy a tévhitek és tévtanok terjesztését ellensúlyozhatom. Összegezem az akkor leírtakat, az Erkel évben tudomásomra jutottakkal együtt, Bánk bán ügyben. Nádasdi-dosszié. Nádasdi a Bánk bán esetében nem volt dilettáns, amatőr, kontár stb. Épp ellenkezőleg! Profi módon kaparintotta meg a legjátszottabb magyar opera szerzői jogait. 1933-ig az Erkel-jogok Istvánnál, a legfiatalabb Erkel-fiúnál voltak, aki feddhetetlen volt minden tekintetben. Halála után a jogok Erkel Gyula fiára, Erkel Jenőre lettek hagyományozva. Erkel Jenő muzsikus volt (a Masinka c. operett szerzője), főállásban Újpest város tisztviselője, bohém ember. Felesége Cserha Olga, akiről annyit őrzött meg a családi hagyomány, hogy két szalmaszálat nem tett keresztbe életében, viszont nagyravágyó nő volt. 1943-ban lejárt volna Erkel szerzői joga. Háború szele fújdogált. Olga néni pánikba esett: Jenő, éhen fogunk halni! csinálj már valamit, Jenő! És - Deus ex machina - jövel Nádasdi, úgy is mint Kodály legrosszabb zeneszerzés tanítványa (ő maga mondta ezt magáról), kiváló dramaturg és gátlástalan ifjú. Megvette a jogot, nyilván százalékért, és megcsinálta a bariton (!!!) Bánkot Palló Imrének. Az egyetemes operatörténetben ismeretlen az ilyen barbár beavatkozás, mint ez volt! Mindezt, úgymond, egyetlen énekes miatt, mert, szerintük, akkor nem volt megfelelő tenor. Mi volt ennek a szörnyűségnek a mozgatórugója? Nádasdi átírta Egressy librettójának 95%-át. A transzpozícióval, zenei részletek átcsoportosításával a zenei "átdolgozást" is el lehetett adni úgy, mint "átírást". Hogyan szól a szerzői jogi törvény? „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” 1§ (3). Értelmezésképpen: a hangszerelésért nem jár jogdíj, sem a zongorakivonat készítésért, sem kotta- közreadásért, ezeket a megrendelő megvásárolja örök áron. Az átdolgozás viszont mindenképpen jogdíjvonzattal jár, akkor is, ha ezzel egy remekművet tönkretesznek, vagy meghamisítanak. A „felújítást” végigverték, és a tisztességes kritika tiltakozó hangjai (pl. Jemnitz Sándor) ellenére műsoron is tartották. Egészen Palló haláláig. Akkor kiderítették – nyilván magát Sherlock Holmest hívták vissza haló poraiból –, hogy tenor „változatot” kell adni a népeknek, mert a bariton változatot a közönség kevésbé szerette! Tessenek ezt véleményezni. Éppen ezért ki más, mint maga Nádasdi, újból nekigyürkőzött, és csinált egy újabb változatot, most már tenorra. A többi szereplő a letranszponált fekvésben maradt. Mert minek az a sok strapa. Ha ezt a sztorit valaki ismeri, akkor joggal támadhatnak kétségei Nádasdi és átköltőtársai művészi elveinek hótisztaságával kapcsolatban. Magam azon az állásponton voltam, hogy ha valaki durván belenyúlt egy műbe, amely akkor már háromnegyed évszázada kasszadarabként futott, és amelynek zenei értékeit zeneszerzői képesítésénél fogva is ismernie kellett, ott csak a pénz lehetett a mozgatórugó. Egy opera jogdíja nagyon nagy összeg. A Bánk kasszadarab. Ha a kettőt összeadjuk, a kísértés óriási. Nádasdi nem tudott ennek ellenállni. Amit leírtam, nem fantazmagória. Az egyik Nádasdi „szerzőtárs” leszármazottja nyilvánosan hangoztatta egy időben, hogy mióta felmenője jogai a Bánkkal kapcsolatban lejártak, szegény ember lett. És hogyan sikerült ezt az „átköltést” műsoron tartani, ha – fogalmazzunk finoman – nem jobb az eredetinél? Hja, a szerzői jogdíj ebben az esetben akkora összeg, hogy bárki korrumpálható belőle, aki beleszólhatna abba, hogy mennyi nyóc. Mert nálunk ez így működik. Ha valaki nem így tudja, írja meg! Folyt. köv.
1796 Spangel Péter 2011-01-25 22:26:50 [Válasz erre: 1795 Búbánat 2011-01-25 22:21:42]
Nincs ellenérvem.
Nincs ellenérvem.
1795 Búbánat 2011-01-25 22:21:42 [Válasz erre: 1794 Spangel Péter 2011-01-25 21:37:32]
Ha az én szavazatomon múlna, minden bizonnyal Kolonits mellett tenném le a voksom...
Ha az én szavazatomon múlna, minden bizonnyal Kolonits mellett tenném le a voksom...
1794 Spangel Péter 2011-01-25 21:37:32 [Válasz erre: 1793 Búbánat 2011-01-25 21:08:15]
A filmen nagyon tetszett, kár, hogy a színpadi szerepet nem vállalta. De szerintem Kolonits Klára vagy Keszei Bori is nagyon jó volna.
A filmen nagyon tetszett, kár, hogy a színpadi szerepet nem vállalta. De szerintem Kolonits Klára vagy Keszei Bori is nagyon jó volna.
1793 Búbánat 2011-01-25 21:08:15 [Válasz erre: 1790 Spangel Péter 2011-01-24 11:22:57]
Rost Andrea a Domingó-emlékműsorban a TV-ben, mintha magára szavazott volna (Melindát énekelne), amikor szóba került a Bánk bán Los Angeles-i bemutatója. Ha nem csal emlékezetem...
Rost Andrea a Domingó-emlékműsorban a TV-ben, mintha magára szavazott volna (Melindát énekelne), amikor szóba került a Bánk bán Los Angeles-i bemutatója. Ha nem csal emlékezetem...
1791 Heiner Lajos 2011-01-24 11:34:34 [Válasz erre: 1790 Spangel Péter 2011-01-24 11:22:57]
Nem hivatalos forrásból származó, meg nem erősített információk alapján: Melinda: Nicolai Ghiuselev Bánk: Leonard Warren Vez. Stefan Elenkov ...-)
Nem hivatalos forrásból származó, meg nem erősített információk alapján: Melinda: Nicolai Ghiuselev Bánk: Leonard Warren Vez. Stefan Elenkov ...-)
1790 Spangel Péter 2011-01-24 11:22:57 [Válasz erre: 1787 Heiner Lajos 2011-01-24 07:55:29]
Ghiuselev és Elenkov; ők is énekelnek majd a Bánkban? Tudniillik ez nemzeti operánk topicja, ha nem tévedek, s a tartalom nagyon elkanyarodott a címadó témától... Tényleg, milyen szereposztása lesz Los Angelesben a Bánk bánnak?
Ghiuselev és Elenkov; ők is énekelnek majd a Bánkban? Tudniillik ez nemzeti operánk topicja, ha nem tévedek, s a tartalom nagyon elkanyarodott a címadó témától... Tényleg, milyen szereposztása lesz Los Angelesben a Bánk bánnak?
1789 zalbarna 2011-01-24 09:44:26 [Válasz erre: 1788 zalbarna 2011-01-24 08:42:02]
Ha én Handel Alcéstis-ébe masszívan belejavítok, és eljátszom valahol, mint Handel : Alcéstis-t ugye, hát lelkem rajta, meg azon, aki hallgatja. Az eredeti Handel : Alcéstis, meg így járt, ugye...
Ha én Handel Alcéstis-ébe masszívan belejavítok, és eljátszom valahol, mint Handel : Alcéstis-t ugye, hát lelkem rajta, meg azon, aki hallgatja. Az eredeti Handel : Alcéstis, meg így járt, ugye...
1788 zalbarna 2011-01-24 08:42:02 [Válasz erre: 1778 Pál Tamás 2011-01-24 02:15:09]
Ön félreérti a helyzetet. Zenei érveket egyáltalán nem is hoztam fel. Önnek teljesen igaza van, mikor a zene és az emberi alkotó szabadság összefüggéséről beszél. De részemről nem esztétikai értékelés történt. Az az állításom az ( és ha reagál, kérem erre reagáljon ), hogy ha valaki egy műalkotást, aminek szerzője van , lényegi elemeiben változtat, akkor azt a saját nevén publikálja, ez elemi kötelesség Machaut óta. Ön nyilván nem írt még zeneművet, ha ezt ennyit kell magyarázni. Egyébként annyira nem vagyok indulatos, hogy félő, lassan az életműködésem is leáll :) üdv zb
Ön félreérti a helyzetet. Zenei érveket egyáltalán nem is hoztam fel. Önnek teljesen igaza van, mikor a zene és az emberi alkotó szabadság összefüggéséről beszél. De részemről nem esztétikai értékelés történt. Az az állításom az ( és ha reagál, kérem erre reagáljon ), hogy ha valaki egy műalkotást, aminek szerzője van , lényegi elemeiben változtat, akkor azt a saját nevén publikálja, ez elemi kötelesség Machaut óta. Ön nyilván nem írt még zeneművet, ha ezt ennyit kell magyarázni. Egyébként annyira nem vagyok indulatos, hogy félő, lassan az életműködésem is leáll :) üdv zb
1787 Heiner Lajos 2011-01-24 07:55:29 [Válasz erre: 1786 IVA 2011-01-24 03:14:31]
Ghiuselev és Elenkov is fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
Ghiuselev és Elenkov is fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
1786 IVA 2011-01-24 03:14:31 [Válasz erre: 1785 IVA 2011-01-24 03:13:06]
Csak a nevét hagytam ki a mondatból: Sztefan Elenkov.
Csak a nevét hagytam ki a mondatból: Sztefan Elenkov.
1785 IVA 2011-01-24 03:13:06 [Válasz erre: 1781 WiseGentleman 2011-01-24 02:21:44]
És emlékszem egy náluk fiatalabb, nagyszerű basszusra is, aki az 1970-es évek közepén, a Bolgár Nemzeti Opera vendégjátékában excellált Boriszként, a MÁO-ban.
És emlékszem egy náluk fiatalabb, nagyszerű basszusra is, aki az 1970-es évek közepén, a Bolgár Nemzeti Opera vendégjátékában excellált Boriszként, a MÁO-ban.
1784 IVA 2011-01-24 03:06:48 [Válasz erre: 1780 WiseGentleman 2011-01-24 02:20:20]
Ivan Petrov - vele birtokolok én is bakelitet.
Ivan Petrov - vele birtokolok én is bakelitet.
1783 IVA 2011-01-24 03:04:01 [Válasz erre: 1779 WiseGentleman 2011-01-24 02:16:37]
Kedves WiseGentleman, ezt a felvételt azért nem említettem, mert úgy gondolom, Jukiguni is erre gondolt az előzményben.
Kedves WiseGentleman, ezt a felvételt azért nem említettem, mert úgy gondolom, Jukiguni is erre gondolt az előzményben.
1782 IVA 2011-01-24 03:00:56 [Válasz erre: 1778 Pál Tamás 2011-01-24 02:15:09]
A Manon Lescaut madrigáljáról jut eszembe: azt hiszem, Csajkovszkij A diadalmas asszonyában van egy duett, amelynek dallamait A hattyúk tava nagy pas de deux-jéből ismerjük.
A Manon Lescaut madrigáljáról jut eszembe: azt hiszem, Csajkovszkij A diadalmas asszonyában van egy duett, amelynek dallamait A hattyúk tava nagy pas de deux-jéből ismerjük.
1781 WiseGentleman 2011-01-24 02:21:44 [Válasz erre: 1780 WiseGentleman 2011-01-24 02:20:20]
S akkor a zseniális bolgár basszusokról, Ghiaurovról, Ghiuselevről és Christoffról ugyebár még nem is beszéltem...
S akkor a zseniális bolgár basszusokról, Ghiaurovról, Ghiuselevről és Christoffról ugyebár még nem is beszéltem...
1780 WiseGentleman 2011-01-24 02:20:20 [Válasz erre: 1775 IVA 2011-01-24 01:16:21]
Kedves IVA, a Rimszkij-féle hangszerelések főleg azon Melogyija-felvételek miatt érdekesek, ahol Ivan Petrov, Alexandr Ognyivcev és (keresztnevét nem tudom) Krivcsenja nevű zseniális énekesek adják elő a basszus-szerepeket, akiknek Nyeszterenko a saruszíját képtelen megoldani...
Kedves IVA, a Rimszkij-féle hangszerelések főleg azon Melogyija-felvételek miatt érdekesek, ahol Ivan Petrov, Alexandr Ognyivcev és (keresztnevét nem tudom) Krivcsenja nevű zseniális énekesek adják elő a basszus-szerepeket, akiknek Nyeszterenko a saruszíját képtelen megoldani...
1779 WiseGentleman 2011-01-24 02:16:37 [Válasz erre: 1771 IVA 2011-01-24 01:07:29]
Sőt, kedves IVA, a Simándy-Ágay-Komlóssy-Melis-felvétel is az átdolgozott változaton alapul. Persze számomra a Komor-felvétel főleg a Joviczky-Radnai-féle utolérhetetlen Bánk-Tiborc kettős miatt történeti értékű!
Sőt, kedves IVA, a Simándy-Ágay-Komlóssy-Melis-felvétel is az átdolgozott változaton alapul. Persze számomra a Komor-felvétel főleg a Joviczky-Radnai-féle utolérhetetlen Bánk-Tiborc kettős miatt történeti értékű!
1778 Pál Tamás 2011-01-24 02:15:09
Szegény IVA, serény ápolóként próbál nyugalmat teremteni az örjöngők között. Elképesztő, hogy egyesek összekeverik a zene titokzatos hatását egy ipari produktum gyártási előírásaival. Nem lenne jogom egy nagy zenemű részeit kedvem szerinti sorrendben játszogatni? Hamisító lennék, ha úgy gondolom, én is azzal a szabadsággal nyúlhatok az alkotásokhoz, ahogy maguk az alkotók tették? Puccini nyilván hülye volt, amikor Messa di Gloria-jának zárótételét a Manonban madrigálként használta. De az is lehet, hogy ő is tudta azt, amit Thomas Mann a Varázshegyben úgy fogalmazott meg: a zene politikailag gyanus. Azaz nincs konkrét fogalmi tartalma, jó őrangyalként, vagy éppen gonosz démonként annak a szolgálatába szegődik, aki vagy ami mellé odarendelik. Borzasztónak tartom, és kikérem magamnak, hogy kétségbe vonják a megrendülésemet, amit a Petúr-Bánk duett hallatán érzek, csak azért, mert kiderült, hogy ez tulajdonképpen Biberach és Bánk duettje.
Szegény IVA, serény ápolóként próbál nyugalmat teremteni az örjöngők között. Elképesztő, hogy egyesek összekeverik a zene titokzatos hatását egy ipari produktum gyártási előírásaival. Nem lenne jogom egy nagy zenemű részeit kedvem szerinti sorrendben játszogatni? Hamisító lennék, ha úgy gondolom, én is azzal a szabadsággal nyúlhatok az alkotásokhoz, ahogy maguk az alkotók tették? Puccini nyilván hülye volt, amikor Messa di Gloria-jának zárótételét a Manonban madrigálként használta. De az is lehet, hogy ő is tudta azt, amit Thomas Mann a Varázshegyben úgy fogalmazott meg: a zene politikailag gyanus. Azaz nincs konkrét fogalmi tartalma, jó őrangyalként, vagy éppen gonosz démonként annak a szolgálatába szegődik, aki vagy ami mellé odarendelik. Borzasztónak tartom, és kikérem magamnak, hogy kétségbe vonják a megrendülésemet, amit a Petúr-Bánk duett hallatán érzek, csak azért, mert kiderült, hogy ez tulajdonképpen Biberach és Bánk duettje.
1777 IVA 2011-01-24 01:53:20
Nem a vitához, csupán érdekességképpen, ha már kezembe került egy régi-régi újság: "Operaházuk miért nem tűz műsorra a „Bánk bán”-on és a „Hunyadi László”-n kívül is néhány régi magyar operát? Elsősorban Erkel többi műveire gondolok, de szóba jöhetne Mosonyi „Szép Ilonká”-ja is. Azt hiszem, jobban meg kellene becsülnünk nemzeti művészetünket, s nem lenne szabad csupán a két ismert művel megelégednünk." A fenti idézet részlet HORVÁTH ENDRE, budapesti olvasó leveléből, amelyet a Film Színház Muzsika Ödön válaszol című rovatába írt, s amelyre a következő választ kapta a hetilap 1958. március 7-i számában: "Kedves Olvasónk! Ami az Operaház és az Operettszínház műsorrendjére vonatkozik, - szerintünk is megfontolandó. Kétségtelen, hogy a hagyományok ápolását szolgálná, ha megfelelő átdolgozással bemutatnának egy-egy régi operát. Mint tapasztalhatta, az Operaház törekvése az, hogy minél jobban kibővítse repertoárját. Nyilvánvalóan ezzel kapcsolatban foglalkoznak az Ön által felvetett gondolatokkal is. (...) Üdvözlettel ÖDÖN Vajon mit szólt volna az olvasótárs, ha valaki megjósolja neki, hogy fél évszázad múltán, nemzeti művészetünk fokozott megbecsüléseként, még a Hunyadi László is hiányozni fog a Magyar Állami Operaház repertoárjáról?
Nem a vitához, csupán érdekességképpen, ha már kezembe került egy régi-régi újság: "Operaházuk miért nem tűz műsorra a „Bánk bán”-on és a „Hunyadi László”-n kívül is néhány régi magyar operát? Elsősorban Erkel többi műveire gondolok, de szóba jöhetne Mosonyi „Szép Ilonká”-ja is. Azt hiszem, jobban meg kellene becsülnünk nemzeti művészetünket, s nem lenne szabad csupán a két ismert művel megelégednünk." A fenti idézet részlet HORVÁTH ENDRE, budapesti olvasó leveléből, amelyet a Film Színház Muzsika Ödön válaszol című rovatába írt, s amelyre a következő választ kapta a hetilap 1958. március 7-i számában: "Kedves Olvasónk! Ami az Operaház és az Operettszínház műsorrendjére vonatkozik, - szerintünk is megfontolandó. Kétségtelen, hogy a hagyományok ápolását szolgálná, ha megfelelő átdolgozással bemutatnának egy-egy régi operát. Mint tapasztalhatta, az Operaház törekvése az, hogy minél jobban kibővítse repertoárját. Nyilvánvalóan ezzel kapcsolatban foglalkoznak az Ön által felvetett gondolatokkal is. (...) Üdvözlettel ÖDÖN Vajon mit szólt volna az olvasótárs, ha valaki megjósolja neki, hogy fél évszázad múltán, nemzeti művészetünk fokozott megbecsüléseként, még a Hunyadi László is hiányozni fog a Magyar Állami Operaház repertoárjáról?
1776 IVA 2011-01-24 01:18:29 [Válasz erre: 1768 zalbarna 2011-01-23 20:16:27]
Például [url]http://www.femaleways.com/pets-house-design/cozy-puff-ball-beds-for-modern-cats-lounging/;macskásat[/url].
Például [url]http://www.femaleways.com/pets-house-design/cozy-puff-ball-beds-for-modern-cats-lounging/;macskásat[/url].
1775 IVA 2011-01-24 01:16:21 [Válasz erre: 1758 WiseGentleman 2011-01-23 18:13:09]
Köszönöm, kedves WiseGentleman: a Rimszkij-Korszakov hangszerelte Muszorgszkij-operákra még én is igényt tarttok.
Köszönöm, kedves WiseGentleman: a Rimszkij-Korszakov hangszerelte Muszorgszkij-operákra még én is igényt tarttok.
1774 IVA 2011-01-24 01:12:52 [Válasz erre: 1749 Budapest 2011-01-23 13:09:19]
Döbbenet! Ha belegondolunk, hogy a Balassi Bálintról elnevezett utca éppen a Parlamenthez vezet! És pár perc járásnyira esik a Radnóti Miklós utcától...
Döbbenet! Ha belegondolunk, hogy a Balassi Bálintról elnevezett utca éppen a Parlamenthez vezet! És pár perc járásnyira esik a Radnóti Miklós utcától...
1773 IVA 2011-01-24 01:11:06 [Válasz erre: 1747 jukiguni 2011-01-23 12:45:36]
Győriványi-Ráth Györgyék terve ellen senki semmit nem akar tenni, még azt sem, aki szereti az átdolgozott verziót. Ez a vita nem a fő-zeneigazgatói terv bírálata!
Győriványi-Ráth Györgyék terve ellen senki semmit nem akar tenni, még azt sem, aki szereti az átdolgozott verziót. Ez a vita nem a fő-zeneigazgatói terv bírálata!
1772 IVA 2011-01-24 01:09:37 [Válasz erre: 1745 jukiguni 2011-01-23 12:41:42]
Ezek szerint már egy nemzet fulladt bele a „szentimentális-nyálas csöpögésbe”, Simándy, Ilosfalvy és más tenorjaink közvetítésével. (Gyerekkoromban ezt a áriát még ismételték is az előadásokban!)
Ezek szerint már egy nemzet fulladt bele a „szentimentális-nyálas csöpögésbe”, Simándy, Ilosfalvy és más tenorjaink közvetítésével. (Gyerekkoromban ezt a áriát még ismételték is az előadásokban!)
1771 IVA 2011-01-24 01:07:29 [Válasz erre: 1735 jukiguni 2011-01-23 08:25:25]
A Bán bán átdolgozott verziójából szerencsére még egy teljes Qualiton-felvétel is van (Joviczky József, Osváth Júlia, Delly Rózsi és mások közreműködésével), valamint a Magyar Rádió teljes felvétele is (Simándy József, Moldován Stefánia, Szőnyi Olga és a többiek közreműködésével). „Akik nem tudják tolerálni Nádasdyék ollóját” – ilyen szélsőségesen elutasítók szerintem csak ketten-hárman lehettek.
A Bán bán átdolgozott verziójából szerencsére még egy teljes Qualiton-felvétel is van (Joviczky József, Osváth Júlia, Delly Rózsi és mások közreműködésével), valamint a Magyar Rádió teljes felvétele is (Simándy József, Moldován Stefánia, Szőnyi Olga és a többiek közreműködésével). „Akik nem tudják tolerálni Nádasdyék ollóját” – ilyen szélsőségesen elutasítók szerintem csak ketten-hárman lehettek.
1770 IVA 2011-01-24 01:02:17 [Válasz erre: 1734 jukiguni 2011-01-23 08:08:38]
Sajnos, nem valószínű, hogy a nézőszám alakulása feltétlenül az eredeti változat hódításáról vagy balsikeréről árulkodik. Hiszen a rendezés, a díszlet és a jelmez is nagymértékben tehet majd a közönség vonzásáért vagy elriasztásáért. A zenei megvalósítás is: nem könnyű olyan darabot „eladni”, amelyben a közönség hagyományosan számon kéri a nagy énekes- és színpadi egyéniségeket. Mindennek tetejébe az Operaház a Bánk bán esetében elsősorban a magyar közönség érdeklődésére számíthat, akiknek anyagi ereje korlátozott.
Sajnos, nem valószínű, hogy a nézőszám alakulása feltétlenül az eredeti változat hódításáról vagy balsikeréről árulkodik. Hiszen a rendezés, a díszlet és a jelmez is nagymértékben tehet majd a közönség vonzásáért vagy elriasztásáért. A zenei megvalósítás is: nem könnyű olyan darabot „eladni”, amelyben a közönség hagyományosan számon kéri a nagy énekes- és színpadi egyéniségeket. Mindennek tetejébe az Operaház a Bánk bán esetében elsősorban a magyar közönség érdeklődésére számíthat, akiknek anyagi ereje korlátozott.
1769 IVA 2011-01-24 00:58:49 [Válasz erre: 1733 jukiguni 2011-01-23 08:07:02]
Kedves Jukiguni, Te nem elmondod a véleményedet. Egy felkiáltójel felkiáltást jelent, a hármas felkiáltójel kiabálást. Hármas felkiáltójelnél hosszabb írásjel nem létezik, csupán élni lehet azzal, hogy könnyű nyomni a billenytűt. A csupa nagybetűs szedés már üvöltés, amiért azért kár, mert fárasztó olvasni. A capitol használatát érdemesebb címekre, transzparensekre rezerválni. Üvöltésedben példálózol a Traviata hangjegyről hangjegyre való szétszedésével – de hát ilyesmi nem is említhető az Erkel-operák átdolgozása esetében. Nekem semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az ős-Bánkot fogják bemutatni és műsoron tartani. Meg is fogom nézni - én különben sem látok akkora különbséget az eredeti és az átdolgozott változatok között, mint amekkorát ez a vita sejtet. Az a végletesség nem tetszik, ahogy egy tisztességes és sikeres átdolgozásról és alkotóiról nyilatkozol.
Kedves Jukiguni, Te nem elmondod a véleményedet. Egy felkiáltójel felkiáltást jelent, a hármas felkiáltójel kiabálást. Hármas felkiáltójelnél hosszabb írásjel nem létezik, csupán élni lehet azzal, hogy könnyű nyomni a billenytűt. A csupa nagybetűs szedés már üvöltés, amiért azért kár, mert fárasztó olvasni. A capitol használatát érdemesebb címekre, transzparensekre rezerválni. Üvöltésedben példálózol a Traviata hangjegyről hangjegyre való szétszedésével – de hát ilyesmi nem is említhető az Erkel-operák átdolgozása esetében. Nekem semmi kifogásom nincs az ellen, hogy az ős-Bánkot fogják bemutatni és műsoron tartani. Meg is fogom nézni - én különben sem látok akkora különbséget az eredeti és az átdolgozott változatok között, mint amekkorát ez a vita sejtet. Az a végletesség nem tetszik, ahogy egy tisztességes és sikeres átdolgozásról és alkotóiról nyilatkozol.
