1715 jukiguni 2011-01-22 12:06:08 [Válasz erre: 1714 Budapest 2011-01-22 11:36:55]
A húzás még nem olyan nagy szentségtörés, ha nem túlzott. Magyarul: nem a fél darabot húzzák ki. Azt meg nem mondtam, hogy mindenki így gondolkozik. De kötelező nekem csak azért egyet értenem Karajannal (akit egyébként nagyra tartott és szívesen hallgatok tőle felvételeket), mert ő volt Karaja? Vagy azért elfogadni ezt a gyakorlatott, mert a legtöbb előadóművész elfogadja???? Én az opera felvételek vásárlásakor nemcsak azt nézem, hogy kik az előadók, hanem azt is, hogy mennyire nyúltak bele az eredeti zenei anyagba.
A húzás még nem olyan nagy szentségtörés, ha nem túlzott. Magyarul: nem a fél darabot húzzák ki. Azt meg nem mondtam, hogy mindenki így gondolkozik. De kötelező nekem csak azért egyet értenem Karajannal (akit egyébként nagyra tartott és szívesen hallgatok tőle felvételeket), mert ő volt Karaja? Vagy azért elfogadni ezt a gyakorlatott, mert a legtöbb előadóművész elfogadja???? Én az opera felvételek vásárlásakor nemcsak azt nézem, hogy kik az előadók, hanem azt is, hogy mennyire nyúltak bele az eredeti zenei anyagba.
1714 Budapest 2011-01-22 11:36:55 [Válasz erre: 1713 jukiguni 2011-01-22 11:17:21]
Szentségtörésnek tartod az átdolghozásokat, holott sok tévéjáték vagy színpadi előadás szövege nem egyezik meg az eredetivel (vagyis "húznak" belőle). Az operaelőadásokat is sok alkalommal "csonkítják" vagyis ezekből is "húznak" vagy előfordul az is, amikor más művekből származó részeket "tesznek bele". A Denevér Karajan-féle felvételén részlet hangzik el pl. a Víg özvegy c. operettből.
Szentségtörésnek tartod az átdolghozásokat, holott sok tévéjáték vagy színpadi előadás szövege nem egyezik meg az eredetivel (vagyis "húznak" belőle). Az operaelőadásokat is sok alkalommal "csonkítják" vagyis ezekből is "húznak" vagy előfordul az is, amikor más művekből származó részeket "tesznek bele". A Denevér Karajan-féle felvételén részlet hangzik el pl. a Víg özvegy c. operettből.
1713 jukiguni 2011-01-22 11:17:21
Amennyire én tudom, Illyés Bánk feldolgozása hamar kikopott a színpadokról, ma már nem nagyon foglalkozik vele senki, még az Illyés monográfiákban sem. Illyés vagy Nádasdy nyilvánvalóan tehetséges emberek voltak, amikor nem mások műveit szabták át. Az irodalmi mávek esetében egyébként is szentségtörésnek tartom a szöveg átdolgozásokat, mert az irodalmi alkotások esetében nem a történet a lényeg, hanem ahogy az nyelvileg meg van formálva. Nem az tesz egy irodalmi művet nagyyá, hogy olyan szép romantikus történetet mond el, hanem az, hogy ezt az alkotó nagy nyelvi leleménnyel, ízes nyelvezettel képes elmondani. Az operák esetében pedig elsősorban a zene a lényeg, a zenei koncepció, ez teszi naggyá a Traviátát, a Rigolettót, a Ringet, a Bohéméletet, nem a librettójuk. Ezt ha Nádasdyék csak a librettóba nyúltak volna bele, a zenei anyagot csak itt-ott meghúzták volna, nem lenne akkora problémám velük. De nem ezt tették!!! Rendben van, hogy valakinek nincs baja a Nádasdyék átdolgozásával, de azt akkor is el kellene ismernie mindenkinek, hogy a Bánk esetében sokkal durvább beavatkozás történt az eredeti zenei szövetbe, mint más operák átdolgozásai esetében, és így nagy sérülést szenvedett, sőt sok tekintetben megsemmisült Erkel eredeti koncepciója. Egyébként én nem gondolom, hogy egy régóta operába járó embernek ez ne tűne fel, legfeljebb nem érdekli. Ja és valaki mondjon nekem még egy olyan XIX. századi operát, ami évtizedek óta repertoár darab nálunk is, és azóta az eredeti koncepciót felül író, azt "idealizálni" próbáló előadásban játsszuk? Mert ha valaki legalább ötöt felsorol nekem, akkor be fogom a szám. Azzal a színházi gyakorlattal, miszerint a rendező mondja meg, hogy mi kell a közönségnek én nem értek egyet, szerintem ez hülyeség. Én akármennyire szerethettek egy darabot, ha annyira pocséknak érzem a rendezést, nem megyek el rá többet. A nagyon szélsőséges, a zenétől és a darabtól teljesen idegen, azokat önmagukból kiforgató modern rendezéseket (és szerintem ilyen volt a Katharina Wagner féle Lohengrin is) én sem szeretem. Sajnos a DVD kínálat alapján külföldön a barokk operákat historikusan adják ugyan elő az esetek többségében a zenekari kíséretet, az énekeseket tekintve, de olyan extravagáns rendezői ötletekkel, hogy falra mászom tőlük. Akkor inkább játszák Raymond Leppard féle átdolgozásokban, de normálisabb rendezésben, ami lehet aktualizáló, de ne legyen idegen az opera eredeti mondanivalójától. Mindenesetre én pár éve egyenes beleszeretem a historikus opera előadásokba, amiket különböző CD felvételekből ismertem meg. Azóta hallgattok barokk operákat és zenét nagyobb mértékben és számomra ez teljesebb élményt nyújt. Esetenként meg előfordul, hogy elragad a hév, úgyhogy a véletlenül sértő lettem volna valakire nézve, akkor elnézést kérek. A Turandot meg teljesen más tészta, mert a mű befejezetlen maradt, ahogy Mozart Rekviemje is. Erről valahol elmélkedik Tallián is, csak már nem tudom pontosan hol, de majd előszedem.
Amennyire én tudom, Illyés Bánk feldolgozása hamar kikopott a színpadokról, ma már nem nagyon foglalkozik vele senki, még az Illyés monográfiákban sem. Illyés vagy Nádasdy nyilvánvalóan tehetséges emberek voltak, amikor nem mások műveit szabták át. Az irodalmi mávek esetében egyébként is szentségtörésnek tartom a szöveg átdolgozásokat, mert az irodalmi alkotások esetében nem a történet a lényeg, hanem ahogy az nyelvileg meg van formálva. Nem az tesz egy irodalmi művet nagyyá, hogy olyan szép romantikus történetet mond el, hanem az, hogy ezt az alkotó nagy nyelvi leleménnyel, ízes nyelvezettel képes elmondani. Az operák esetében pedig elsősorban a zene a lényeg, a zenei koncepció, ez teszi naggyá a Traviátát, a Rigolettót, a Ringet, a Bohéméletet, nem a librettójuk. Ezt ha Nádasdyék csak a librettóba nyúltak volna bele, a zenei anyagot csak itt-ott meghúzták volna, nem lenne akkora problémám velük. De nem ezt tették!!! Rendben van, hogy valakinek nincs baja a Nádasdyék átdolgozásával, de azt akkor is el kellene ismernie mindenkinek, hogy a Bánk esetében sokkal durvább beavatkozás történt az eredeti zenei szövetbe, mint más operák átdolgozásai esetében, és így nagy sérülést szenvedett, sőt sok tekintetben megsemmisült Erkel eredeti koncepciója. Egyébként én nem gondolom, hogy egy régóta operába járó embernek ez ne tűne fel, legfeljebb nem érdekli. Ja és valaki mondjon nekem még egy olyan XIX. századi operát, ami évtizedek óta repertoár darab nálunk is, és azóta az eredeti koncepciót felül író, azt "idealizálni" próbáló előadásban játsszuk? Mert ha valaki legalább ötöt felsorol nekem, akkor be fogom a szám. Azzal a színházi gyakorlattal, miszerint a rendező mondja meg, hogy mi kell a közönségnek én nem értek egyet, szerintem ez hülyeség. Én akármennyire szerethettek egy darabot, ha annyira pocséknak érzem a rendezést, nem megyek el rá többet. A nagyon szélsőséges, a zenétől és a darabtól teljesen idegen, azokat önmagukból kiforgató modern rendezéseket (és szerintem ilyen volt a Katharina Wagner féle Lohengrin is) én sem szeretem. Sajnos a DVD kínálat alapján külföldön a barokk operákat historikusan adják ugyan elő az esetek többségében a zenekari kíséretet, az énekeseket tekintve, de olyan extravagáns rendezői ötletekkel, hogy falra mászom tőlük. Akkor inkább játszák Raymond Leppard féle átdolgozásokban, de normálisabb rendezésben, ami lehet aktualizáló, de ne legyen idegen az opera eredeti mondanivalójától. Mindenesetre én pár éve egyenes beleszeretem a historikus opera előadásokba, amiket különböző CD felvételekből ismertem meg. Azóta hallgattok barokk operákat és zenét nagyobb mértékben és számomra ez teljesebb élményt nyújt. Esetenként meg előfordul, hogy elragad a hév, úgyhogy a véletlenül sértő lettem volna valakire nézve, akkor elnézést kérek. A Turandot meg teljesen más tészta, mert a mű befejezetlen maradt, ahogy Mozart Rekviemje is. Erről valahol elmélkedik Tallián is, csak már nem tudom pontosan hol, de majd előszedem.
1712 Budapest 2011-01-22 05:17:52 [Válasz erre: 1709 zalbarna 2011-01-20 15:59:19]
Katona művét Illyés Gyula is "átigazította". Akkor Illyés és Nádasdy kontár lenne? Bolond , amatőr hozzá nem értő hamisítók lennének? Mindenfajta átdolgozás az "eredeti meghamisítása" lenne? A kiegészítés is hamisítás vagy torzítás (lásd pl. Turandot)?
Katona művét Illyés Gyula is "átigazította". Akkor Illyés és Nádasdy kontár lenne? Bolond , amatőr hozzá nem értő hamisítók lennének? Mindenfajta átdolgozás az "eredeti meghamisítása" lenne? A kiegészítés is hamisítás vagy torzítás (lásd pl. Turandot)?
1711 IVA 2011-01-22 02:29:50 [Válasz erre: 1709 zalbarna 2011-01-20 15:59:19]
Kedves Zalbarna, szerintem sincs értelme, bármiről való vitának - azzal a „konklúzióval”, hogy a partnernek halvány fogalma sincs. Ilyen „érvelés” hatására ugyanis a halvány fogalom hiányának feltételezése viszonos.
Kedves Zalbarna, szerintem sincs értelme, bármiről való vitának - azzal a „konklúzióval”, hogy a partnernek halvány fogalma sincs. Ilyen „érvelés” hatására ugyanis a halvány fogalom hiányának feltételezése viszonos.
1710 IVA 2011-01-22 02:25:27 [Válasz erre: 1708 jukiguni 2011-01-20 15:14:09]
„Mindenesetre: több zenekutató konstatálta, hogy az 1920-30-as években sem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a Bánk bántól. Vagyis e tekintetben indokolatlan volt az átdolgozás.” Ez a mondat nagyon megtetszett, nekem is van ilyen állításom ennek analógiájára: Az 1960-as, '70-es, '80-as, '90-es és 2000-es években nem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a repertoár népszerű darabjainak előadásaitól, mégis – kevés kivétellel, pl. Bohémélet, Don Pasquale, és amelyek eltűntek a műsorból – valamennyit felújították új rendezésben, új díszletekkel, némelyiket több ízben is, és ezek mind rosszabbak és csúnyábbak lettek a korábbiaknál, a közönség legfeljebb elviselte őket. Vagyis e tekintetben indokolatlanak voltak a felújítások. Szerintem Muszorgszkij esetében a zenei koncepció egyáltalán nem sérült, csak a hangzás változott, olyan alkotó munkája nyomán, aki nagyobb mestere volt a hangszerelésnek. Regényírók is vannak, akik remek történeteket, eredeti gondolatokat tudnak papírra vetni, ízes nyelvezetben – de maguk nem tudják elkerülni („meghallani”) a szóismétléseket, vétnek a nyelvhelyesség ellen, nincsenek tisztában a helyesírás finomságaival, esetleg keverik az elbeszélői időket stb., s mindezt korrigálja egy szerkesztő, aki maga nem is író, viszont az egész alkotás hangzását képes megváltoztatni. Egy barokk opera előadásának nem feltétlenül az a szándéka, hogy bemutassa, hogyan hangozhatott az az ősbemutató idején. Az a legfontosabb, hogy a szerző érzelmei, gondolata, „üzenete” megszólaljon és hasson. Visszatérve a Poppea megkoronázásának 1968-as bemutatójára: az interpretálóknak figyelembe kellett venniük, hogy csak a barokk zene világában alig jártas énekesek állnak rendelkezésre, és hogy a hazai operalátogatók évtizedek óta nem hallottak barokk operát (Gluck Orfeuszát most ne soroljuk ide), azt szinte új műfajként kell befogadniuk. Ilyen és egyéb körülmények figyelmen kívül hagyásával, és csak a – pontosan nem úgysem rekonstruálható - „eredeti” hangzásra törekedve a kísérlet biztosan kudarcba fulladt volna. De ebben, úgy látom, nagyjából egyet is értünk. Én nagyon utálom a gagyi rendezéseket, amelyekben cselekménynek a történetben meghatározott, és a történettől legtöbbször elválaszthatatlan idejét más korba, többnyire a maiba transzponálják, immár kényszeresen. Amikor ezt hangoztatom, többnyire azzal érvelnek, hogy a színház nem múzeum, hanem élő művészet. Ha ennek csak a negyede igaz, miért lenne éppen a zene múzeum? A múzeumban a partitúra kéziratának van a helye, az megszólaltatás azonban kénytelen változni. Remélem, 50 és 100 év múlva is elő fognak adni operákat, de attól tartok, hogy eljön az ideje annak, amikor áttérnek az elektronikus hangátszerelésre, és az énekesek mind mikroporttal fognak énekelni, mert a multiplexek, rockoperák és diszkók hangerejéhez szokott nemzedék különben nem fogja hallani a zenét (ha nem csökevényesedik el az emberi hallás egyáltalán). Borzasztó lenne ezt hallgatni nekünk, ha még élnénk, de még mindig jobb lenne, mintha örök feledésbe merülne a műfaj a maga remekműveivel.
„Mindenesetre: több zenekutató konstatálta, hogy az 1920-30-as években sem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a Bánk bántól. Vagyis e tekintetben indokolatlan volt az átdolgozás.” Ez a mondat nagyon megtetszett, nekem is van ilyen állításom ennek analógiájára: Az 1960-as, '70-es, '80-as, '90-es és 2000-es években nem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a repertoár népszerű darabjainak előadásaitól, mégis – kevés kivétellel, pl. Bohémélet, Don Pasquale, és amelyek eltűntek a műsorból – valamennyit felújították új rendezésben, új díszletekkel, némelyiket több ízben is, és ezek mind rosszabbak és csúnyábbak lettek a korábbiaknál, a közönség legfeljebb elviselte őket. Vagyis e tekintetben indokolatlanak voltak a felújítások. Szerintem Muszorgszkij esetében a zenei koncepció egyáltalán nem sérült, csak a hangzás változott, olyan alkotó munkája nyomán, aki nagyobb mestere volt a hangszerelésnek. Regényírók is vannak, akik remek történeteket, eredeti gondolatokat tudnak papírra vetni, ízes nyelvezetben – de maguk nem tudják elkerülni („meghallani”) a szóismétléseket, vétnek a nyelvhelyesség ellen, nincsenek tisztában a helyesírás finomságaival, esetleg keverik az elbeszélői időket stb., s mindezt korrigálja egy szerkesztő, aki maga nem is író, viszont az egész alkotás hangzását képes megváltoztatni. Egy barokk opera előadásának nem feltétlenül az a szándéka, hogy bemutassa, hogyan hangozhatott az az ősbemutató idején. Az a legfontosabb, hogy a szerző érzelmei, gondolata, „üzenete” megszólaljon és hasson. Visszatérve a Poppea megkoronázásának 1968-as bemutatójára: az interpretálóknak figyelembe kellett venniük, hogy csak a barokk zene világában alig jártas énekesek állnak rendelkezésre, és hogy a hazai operalátogatók évtizedek óta nem hallottak barokk operát (Gluck Orfeuszát most ne soroljuk ide), azt szinte új műfajként kell befogadniuk. Ilyen és egyéb körülmények figyelmen kívül hagyásával, és csak a – pontosan nem úgysem rekonstruálható - „eredeti” hangzásra törekedve a kísérlet biztosan kudarcba fulladt volna. De ebben, úgy látom, nagyjából egyet is értünk. Én nagyon utálom a gagyi rendezéseket, amelyekben cselekménynek a történetben meghatározott, és a történettől legtöbbször elválaszthatatlan idejét más korba, többnyire a maiba transzponálják, immár kényszeresen. Amikor ezt hangoztatom, többnyire azzal érvelnek, hogy a színház nem múzeum, hanem élő művészet. Ha ennek csak a negyede igaz, miért lenne éppen a zene múzeum? A múzeumban a partitúra kéziratának van a helye, az megszólaltatás azonban kénytelen változni. Remélem, 50 és 100 év múlva is elő fognak adni operákat, de attól tartok, hogy eljön az ideje annak, amikor áttérnek az elektronikus hangátszerelésre, és az énekesek mind mikroporttal fognak énekelni, mert a multiplexek, rockoperák és diszkók hangerejéhez szokott nemzedék különben nem fogja hallani a zenét (ha nem csökevényesedik el az emberi hallás egyáltalán). Borzasztó lenne ezt hallgatni nekünk, ha még élnénk, de még mindig jobb lenne, mintha örök feledésbe merülne a műfaj a maga remekműveivel.
1709 zalbarna 2011-01-20 15:59:19 [Válasz erre: 1708 jukiguni 2011-01-20 15:14:09]
Kedves J. Jónak tartom ezt az elemzést. Sajnos nem sokra jutsz vele, mert az a tapasztalatom, hogy általában a mai kor emberének ( és az átdolgozott változat híveinek ) halvány fogalmuk sincs az EREDETISÉG jelentőségéről általában. Nádasdy hívei esztétikai meg műelemzői meg gyakorlati érveket hangoztatnak, de jelen opera esetében az átlagosnál is biztosabb, hogy ez tévútra vezet. Az eredetiség fogalma olyan fontos, hogyha valami nem eredeti, NINCS IS ÉRTELME A RÓLA VALÓ VITÁNAK.
Kedves J. Jónak tartom ezt az elemzést. Sajnos nem sokra jutsz vele, mert az a tapasztalatom, hogy általában a mai kor emberének ( és az átdolgozott változat híveinek ) halvány fogalmuk sincs az EREDETISÉG jelentőségéről általában. Nádasdy hívei esztétikai meg műelemzői meg gyakorlati érveket hangoztatnak, de jelen opera esetében az átlagosnál is biztosabb, hogy ez tévútra vezet. Az eredetiség fogalma olyan fontos, hogyha valami nem eredeti, NINCS IS ÉRTELME A RÓLA VALÓ VITÁNAK.
1708 jukiguni 2011-01-20 15:14:09 [Válasz erre: 1707 IVA 2011-01-20 01:26:08]
"Azt még nem tudom, milyen módon jelezheti az ember a halálát egy fórumon – hogy konstatálni lehessen az átdolgozott verzió kedvelőinek kihalását..."-bocsánat, talán túl heves voltam. Ezt lehet, hogy nem kellett volna leírnom. Mindenesetre: több zenekutató konstatálta, hogy az 1920-30-as években sem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a Bánk bántól. Vagyis e tekintetben indokolatlan volt az átdolgozás. Egyébként ha jobban bele gondolsz Rimszkij-Korszakov nem nyúlt bele olyan mértékben a Borisz zene drámai menetébe. Elsősorban húzásokkal, illetve a darab harmónai világának a kiigazításával, színesítésével, áthangszerelésével élt. Így lehet, hogy sérült az eredeti zenei koncepció, de nem lett teljesen kiforgatva önmagából. Ha az ember a Bánk bán eredeti verzióját összeveti az átdolgozott verzióval, akkor szembetünő, hogy Nádasdyiék kvázi egy átkomponált zenedráma szerűséget csináltak belelőle, egy síkúan jellemzett szereplőkkel. Holott a Bánk bán inkább a korabeli olasz operák forma világához állt közelebb. Ez mi, ha nem az eredeti alkotói szándék teljes figyelmen kívül hagyása? Nem csak arról van szó, hogy átírták a szöveget, bizonyos részeket kihúztak, hanem arról, hogy az egész erkeli-koncepciót felül írták. Kvázi megalkották azt a szerintük ideális operát, amit Erkelnek véleményük meg kellett volna alkotnia. De ez az ideális opera nekem túlságosan is kimért és kicentizett, már az eredeti verzió megismerése előtt is unalmasnak és félkésznek hatott, miután jobban megismertem a korabeli olasz szerzők operáit. Aztán ahogy egyre több Mozart, Puccini, Muszorgszkij, Csajkovszkij operát ismertem meg behatóbban Bellini, Donizetti, Rossini és Verdi darabjai mellett, egyre gyengébbnek éreztem a Bánkot. Majd amikor volt alkalmam átnézni az eredeti verziót, aztán végig hallgatni, rá kellett jönnöm, hogy Nádasdyék rontották el az operát. Mert ha Erkel nem is hozott létre egy Verdihez vagy Wagnerhez mérhető remekművet, de összegségében egy jól játszató, életképes, élvezhető, nagy drámai erővel rendelkező művet vetett papírra, ami nem igényel idegen kezek általi durva mértékű beavatkozást. Húzni lehet belőle, egy-két mondatott, szót ki lehet igazítani a szövegkönyvben, de ennél többre nincs szükség. A barokk operák esetében meg szerintem nem az a legjobb megoldás az előadási nehézségek áthidalására, hogy a XIX. századi opera gyakorlatnak megfelelően adják őket elő. Mert ez megint csak felül fogja írni az eredeti zenei szándékot, így még megközelítően se fogja tudni bemutatni, hogy hogyan is hangozhatot egy barokk opera, és az, amit barokk operának hiszünk nem lesz más, mint egy elképzelt valami arról, hogyan kellett volna megírniuk a barokk szerzőknek darabjaikat, hogy ma is életképesek legyenek. De a barokk operák esetében a hazai körülmények között megérthető, hogy sokszor inkább ehhez a megoldához nyúltak.
"Azt még nem tudom, milyen módon jelezheti az ember a halálát egy fórumon – hogy konstatálni lehessen az átdolgozott verzió kedvelőinek kihalását..."-bocsánat, talán túl heves voltam. Ezt lehet, hogy nem kellett volna leírnom. Mindenesetre: több zenekutató konstatálta, hogy az 1920-30-as években sem volt tapasztalható, hogy a közönség kezdett volna elfordulni a Bánk bántól. Vagyis e tekintetben indokolatlan volt az átdolgozás. Egyébként ha jobban bele gondolsz Rimszkij-Korszakov nem nyúlt bele olyan mértékben a Borisz zene drámai menetébe. Elsősorban húzásokkal, illetve a darab harmónai világának a kiigazításával, színesítésével, áthangszerelésével élt. Így lehet, hogy sérült az eredeti zenei koncepció, de nem lett teljesen kiforgatva önmagából. Ha az ember a Bánk bán eredeti verzióját összeveti az átdolgozott verzióval, akkor szembetünő, hogy Nádasdyiék kvázi egy átkomponált zenedráma szerűséget csináltak belelőle, egy síkúan jellemzett szereplőkkel. Holott a Bánk bán inkább a korabeli olasz operák forma világához állt közelebb. Ez mi, ha nem az eredeti alkotói szándék teljes figyelmen kívül hagyása? Nem csak arról van szó, hogy átírták a szöveget, bizonyos részeket kihúztak, hanem arról, hogy az egész erkeli-koncepciót felül írták. Kvázi megalkották azt a szerintük ideális operát, amit Erkelnek véleményük meg kellett volna alkotnia. De ez az ideális opera nekem túlságosan is kimért és kicentizett, már az eredeti verzió megismerése előtt is unalmasnak és félkésznek hatott, miután jobban megismertem a korabeli olasz szerzők operáit. Aztán ahogy egyre több Mozart, Puccini, Muszorgszkij, Csajkovszkij operát ismertem meg behatóbban Bellini, Donizetti, Rossini és Verdi darabjai mellett, egyre gyengébbnek éreztem a Bánkot. Majd amikor volt alkalmam átnézni az eredeti verziót, aztán végig hallgatni, rá kellett jönnöm, hogy Nádasdyék rontották el az operát. Mert ha Erkel nem is hozott létre egy Verdihez vagy Wagnerhez mérhető remekművet, de összegségében egy jól játszató, életképes, élvezhető, nagy drámai erővel rendelkező művet vetett papírra, ami nem igényel idegen kezek általi durva mértékű beavatkozást. Húzni lehet belőle, egy-két mondatott, szót ki lehet igazítani a szövegkönyvben, de ennél többre nincs szükség. A barokk operák esetében meg szerintem nem az a legjobb megoldás az előadási nehézségek áthidalására, hogy a XIX. századi opera gyakorlatnak megfelelően adják őket elő. Mert ez megint csak felül fogja írni az eredeti zenei szándékot, így még megközelítően se fogja tudni bemutatni, hogy hogyan is hangozhatot egy barokk opera, és az, amit barokk operának hiszünk nem lesz más, mint egy elképzelt valami arról, hogyan kellett volna megírniuk a barokk szerzőknek darabjaikat, hogy ma is életképesek legyenek. De a barokk operák esetében a hazai körülmények között megérthető, hogy sokszor inkább ehhez a megoldához nyúltak.
1707 IVA 2011-01-20 01:26:08 [Válasz erre: 1706 jukiguni 2011-01-19 11:09:10]
Sajnos (vagy nem sajnos), nekem a Borisz Godunov és a Poppea megkoronázása esetében is sikerült először az átdolgozott verziókkal találkoznom, és egyúttal fülig beléjük szerelmesednem is. Ezt azt jelenti, hogy az „ős Boriszként” tálalt változat halványabbnak tűnt (tűnik). A barokk operák előadói gyakorlatának igazítása ügyében már elmondtam, hogy az eredeti gyakorlathoz ismét kasztrált énekeseket kellene nevelni, ám ennek a fejlődőképességnek én nem lennék híve. Egy-egy figura felületes kidolgozása nem tűnik fel különösebben a Bánk bánban, mivel annyi van ilyen az operairodalomban. Még az is előfordul, hogy egy szerep csak azért van benne egy darabban, vagy jelenetben, mert a szerző bizonyos fach szólamával érezte teljesnek az együttes hangzását. Azt hiszem, ha egy szerző műveinél, vagy egy darabnál fel sem merül(t) az átdolgozás igénye, az a zsenit, illetve a remekművet jelzi, ha pedig az eredeti szerkezet vagy forma vitatható (volt), az valamilyen hibára hívja fel a figyelmet. Wagnernél a „legcsábítóbb” átigazítási ötlet a húzás lenne, de nem véletlen, hogy erre mégsem vetemedett senki, pedig vannak olyan operakedvelők, akik Wagnert nem a zenéje miatt kerülik, hanem mert nem győzik a popsival. Különben nem kardoskodom a Bánk átdolgozott verziója mellett, csak szeretem, és túlzásnak tartom tákolmánynak minősíteni. (Azt még nem tudom, milyen módon jelezheti az ember a halálát egy fórumon – hogy konstatálni lehessen az átdolgozott verzió kedvelőinek kihalását...)
Sajnos (vagy nem sajnos), nekem a Borisz Godunov és a Poppea megkoronázása esetében is sikerült először az átdolgozott verziókkal találkoznom, és egyúttal fülig beléjük szerelmesednem is. Ezt azt jelenti, hogy az „ős Boriszként” tálalt változat halványabbnak tűnt (tűnik). A barokk operák előadói gyakorlatának igazítása ügyében már elmondtam, hogy az eredeti gyakorlathoz ismét kasztrált énekeseket kellene nevelni, ám ennek a fejlődőképességnek én nem lennék híve. Egy-egy figura felületes kidolgozása nem tűnik fel különösebben a Bánk bánban, mivel annyi van ilyen az operairodalomban. Még az is előfordul, hogy egy szerep csak azért van benne egy darabban, vagy jelenetben, mert a szerző bizonyos fach szólamával érezte teljesnek az együttes hangzását. Azt hiszem, ha egy szerző műveinél, vagy egy darabnál fel sem merül(t) az átdolgozás igénye, az a zsenit, illetve a remekművet jelzi, ha pedig az eredeti szerkezet vagy forma vitatható (volt), az valamilyen hibára hívja fel a figyelmet. Wagnernél a „legcsábítóbb” átigazítási ötlet a húzás lenne, de nem véletlen, hogy erre mégsem vetemedett senki, pedig vannak olyan operakedvelők, akik Wagnert nem a zenéje miatt kerülik, hanem mert nem győzik a popsival. Különben nem kardoskodom a Bánk átdolgozott verziója mellett, csak szeretem, és túlzásnak tartom tákolmánynak minősíteni. (Azt még nem tudom, milyen módon jelezheti az ember a halálát egy fórumon – hogy konstatálni lehessen az átdolgozott verzió kedvelőinek kihalását...)
1706 jukiguni 2011-01-19 11:09:10
Igen, csakhogy a XX. század közepén hirtelen észbe kaptak, hogy a Borisz Godunovot Muszorgszkij már egyszer megírta, hogy a barokk operákat mégsem teljesen szerencsés a XIX. századi előadói gyakorlathoz igazítani, ehhez képest úgy látszik mi ebben sem vagyunk fejlődőképesek. Egyébként meg: Nádasdyék nem tudták kijavítani az eredeti librettó dramaturgiai fogyatékosságait. Gondoljunk csak bele, hogy Petur szerepe így is félbe marad: az első felvonás után egyszer csak eltűnik, Bíberach tettének motivációjára ebben a verzióban sem derül fény, sőt, az ő szerepe sem tud kiteljesedni. Ezenkívül a Káel Csaba rendezte előadás kapcsán Tallián Tibor rávilágított, hogy mennyi gondot okozhat a díszlet rendezés az első felvonás alatt, ami eredetileg egy színhelyen játszódik!!!! Ja, és hogy kevés olyan átdolgozó volt, aki olyan mélyen belenyúlt volna egy XIX. századi opera zene dramaturgiai megoldásaiba, mint azt Nádasdyék tették. Hát csak ennyi. Kíváncsi lennék mit szólnának a Wagner rajongók, ha valaki kiigazítva állítaná színre a Ringet, vagy a Verdi imádók, ha valaki megpróbálná a Traviáta cselekményét kicsit átszabni az eredeti regény alapján, mert Verdiék annak csak bizonyos vonatkozásait vették át. És annak idején szerették az eredeti Bánkot is és Nádasdyék fütyültek rá!!!! Úgyhogy majd ha kihal az átdolgozott verzió mellett kardoskodó generáció, akkor majd szeretni fogjuk az eredeti Bánkot is!! Egyébként én már most is szeretem, Nádasdyék tákolmányára meg még egyszer be nem fogok ülni!!!
Igen, csakhogy a XX. század közepén hirtelen észbe kaptak, hogy a Borisz Godunovot Muszorgszkij már egyszer megírta, hogy a barokk operákat mégsem teljesen szerencsés a XIX. századi előadói gyakorlathoz igazítani, ehhez képest úgy látszik mi ebben sem vagyunk fejlődőképesek. Egyébként meg: Nádasdyék nem tudták kijavítani az eredeti librettó dramaturgiai fogyatékosságait. Gondoljunk csak bele, hogy Petur szerepe így is félbe marad: az első felvonás után egyszer csak eltűnik, Bíberach tettének motivációjára ebben a verzióban sem derül fény, sőt, az ő szerepe sem tud kiteljesedni. Ezenkívül a Káel Csaba rendezte előadás kapcsán Tallián Tibor rávilágított, hogy mennyi gondot okozhat a díszlet rendezés az első felvonás alatt, ami eredetileg egy színhelyen játszódik!!!! Ja, és hogy kevés olyan átdolgozó volt, aki olyan mélyen belenyúlt volna egy XIX. századi opera zene dramaturgiai megoldásaiba, mint azt Nádasdyék tették. Hát csak ennyi. Kíváncsi lennék mit szólnának a Wagner rajongók, ha valaki kiigazítva állítaná színre a Ringet, vagy a Verdi imádók, ha valaki megpróbálná a Traviáta cselekményét kicsit átszabni az eredeti regény alapján, mert Verdiék annak csak bizonyos vonatkozásait vették át. És annak idején szerették az eredeti Bánkot is és Nádasdyék fütyültek rá!!!! Úgyhogy majd ha kihal az átdolgozott verzió mellett kardoskodó generáció, akkor majd szeretni fogjuk az eredeti Bánkot is!! Egyébként én már most is szeretem, Nádasdyék tákolmányára meg még egyszer be nem fogok ülni!!!
1705 IVA 2011-01-19 00:25:19 [Válasz erre: 1703 musicus2 2011-01-18 10:23:22]
Arra sem lehet hivatkozni, hogy egy opera "átköltése" nem kivételes gyakorlat, a Bánk bán esetében is jó szándékkal tették, és az átdolgozott változatot nemzedékek élvezték, és szeretjük?
Arra sem lehet hivatkozni, hogy egy opera "átköltése" nem kivételes gyakorlat, a Bánk bán esetében is jó szándékkal tették, és az átdolgozott változatot nemzedékek élvezték, és szeretjük?
1704 zuniga 2011-01-18 14:52:46 [Válasz erre: 1703 musicus2 2011-01-18 10:23:22]
Még mindig meg tudok lepödni! Hogy ENNEK az ügynek is csupán valami vélelmezett anyagi haszonszerzés legyen a hátterében, azt nem hittem volna.
Még mindig meg tudok lepödni! Hogy ENNEK az ügynek is csupán valami vélelmezett anyagi haszonszerzés legyen a hátterében, azt nem hittem volna.
1703 musicus2 2011-01-18 10:23:22 [Válasz erre: 1699 jukiguni 2010-12-27 14:14:20]
Ha a Bánk bán Nádasdi-féle változatát mutatják be Los Angelesben, az pusztán annyit jelent, hogy a Nádasdi-Rékai-féle "átköltés" (1938) jogai lejártak ugyan, de a Nádasdi-Kenessey-Oláh-féle "átköltésé" még nem, hiszen az az 50-es évek elején készült. Úgy látszik, ez utóbbiból még mindig lehet szerzői jogdíjat facsarni. Ezért lett ez a hamisítvány "sokkal jobb" az eredeti Erkel operánál, legalábbis az idézett cikk szerint... Döbbenetes lenne, ha ehhez a játszmához a jelenlegi kormány pénzt adna. Ezzel ugyanis nem Erkel Bánk bánjának megismertetését segítené elő, hanem egy félévszázados csalás-hamisítás haszonélvezőit juttatná újabb extra bevételhez. Hogy a Bánk bán "átköltése" miért csalás és hamisítás, ezt többen bizonyították, sőt dokumentálták már. Ez közismert tény, tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy ez balső szakmai ügy.
Ha a Bánk bán Nádasdi-féle változatát mutatják be Los Angelesben, az pusztán annyit jelent, hogy a Nádasdi-Rékai-féle "átköltés" (1938) jogai lejártak ugyan, de a Nádasdi-Kenessey-Oláh-féle "átköltésé" még nem, hiszen az az 50-es évek elején készült. Úgy látszik, ez utóbbiból még mindig lehet szerzői jogdíjat facsarni. Ezért lett ez a hamisítvány "sokkal jobb" az eredeti Erkel operánál, legalábbis az idézett cikk szerint... Döbbenetes lenne, ha ehhez a játszmához a jelenlegi kormány pénzt adna. Ezzel ugyanis nem Erkel Bánk bánjának megismertetését segítené elő, hanem egy félévszázados csalás-hamisítás haszonélvezőit juttatná újabb extra bevételhez. Hogy a Bánk bán "átköltése" miért csalás és hamisítás, ezt többen bizonyították, sőt dokumentálták már. Ez közismert tény, tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy ez balső szakmai ügy.
1702 Spangel Péter 2010-12-27 14:47:19 [Válasz erre: 1700 jukiguni 2010-12-27 14:16:10]
Néhány évvel ezelőtt Németországban is bemutatták, ha jól emlékszem, egy koreai tenor énekelte Bánkot.
Néhány évvel ezelőtt Németországban is bemutatták, ha jól emlékszem, egy koreai tenor énekelte Bánkot.
1701 jukiguni 2010-12-27 14:20:13
"A Magyar Nemzet információja szerint a Bánk bán Nádasdy-féle átdolgozását fogják előadni Los Angelesben. A döntés azért érdekes, mert az idei Erkel-bicentenárium az „eredeti” Bánk bán kultusza jegyében telt. Még tavasszal megjelent a mű háromkötetes, kritikai kiadása: a nyolcszáz oldalas partitúra az Erkel Ferenc operái című sorozatban látott napvilágot. Ez jelentősen különbözik az operalátogatók által ismert változattól, mivel Erkel és Egressy Béni művét az Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán és Rékai Nándor szerzőhármas alapvetően átdolgozta az 1940-es évekre: a szöveget jelentősen meghúzták, a fontosabb karaktereket különböző átírásokkal és szövegcserékkel megváltoztatták. Az eredeti változatot vitte színre Vidnyánszky Attila rendezésében a debreceni Csokonai Színház, és ezzel ünnepelte a zeneszerzőt az Operaház is, egy félig szcenírozott előadás keretében." Forrás: Népszabadság Ezek szerint nemcsak én értetlenkedem a dolog felett. Ja, valaki nem tudja, hogy a neten hol találom meg a Magyar Nemzetnek azt az írását, amely értesít róla, hogy az átdolgozot verzió fog menni Amerikában? Hiába keresgélem, nem találom.
"A Magyar Nemzet információja szerint a Bánk bán Nádasdy-féle átdolgozását fogják előadni Los Angelesben. A döntés azért érdekes, mert az idei Erkel-bicentenárium az „eredeti” Bánk bán kultusza jegyében telt. Még tavasszal megjelent a mű háromkötetes, kritikai kiadása: a nyolcszáz oldalas partitúra az Erkel Ferenc operái című sorozatban látott napvilágot. Ez jelentősen különbözik az operalátogatók által ismert változattól, mivel Erkel és Egressy Béni művét az Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán és Rékai Nándor szerzőhármas alapvetően átdolgozta az 1940-es évekre: a szöveget jelentősen meghúzták, a fontosabb karaktereket különböző átírásokkal és szövegcserékkel megváltoztatták. Az eredeti változatot vitte színre Vidnyánszky Attila rendezésében a debreceni Csokonai Színház, és ezzel ünnepelte a zeneszerzőt az Operaház is, egy félig szcenírozott előadás keretében." Forrás: Népszabadság Ezek szerint nemcsak én értetlenkedem a dolog felett. Ja, valaki nem tudja, hogy a neten hol találom meg a Magyar Nemzetnek azt az írását, amely értesít róla, hogy az átdolgozot verzió fog menni Amerikában? Hiába keresgélem, nem találom.
1700 jukiguni 2010-12-27 14:16:10 [Válasz erre: 1699 jukiguni 2010-12-27 14:14:20]
És az sem igaz, hogy a Bánk bánt nem adták még sohasem elő külföldön. Ebben a topikban már beszéltünk egy genti előadásról, illetve Németh Amadé A magyar opera története c. könyvében szó van még egy finn és egy orosz bemutatóról is.
És az sem igaz, hogy a Bánk bánt nem adták még sohasem elő külföldön. Ebben a topikban már beszéltünk egy genti előadásról, illetve Németh Amadé A magyar opera története c. könyvében szó van még egy finn és egy orosz bemutatóról is.
1699 jukiguni 2010-12-27 14:14:20
"A MEGAKONCERT az Erkel-évfordulóra többször előadta nemzeti operánkat, a Bánk bánt eredeti és felújított mivoltában. A mester most a Los Angeles Opera igazgatóságának jóváhagyásával a 2011/12-es évadban kétszer vezényli a (sokkal jobb) felújított Bánk bán változatot. Azt még nem tudni, hogy koncertszerű vagy operai előadásban lesz-e látható. A produkciót a magyar kormány támogatja. Ennek pénzügyi részleteiről még semmit nem tudni, csak azt, hogy egy-egy produkció 50-150 millió forint közötti összegbe kerül. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár jelentős lépésnek tartja, hogy a zene élő legendája, Domingo a magyar kultúra nagyköveteként vállalkozik erre az előadásra. A darabot külföldön még sohasem adták elő. Az amerikai közönség jól ismeri és tiszteli Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Liszt Ferencet és Dohnányi Ernőt, de Erkel eddig kimaradt a sorból. Az államtitkár szerint két előadás elég lesz a figyelem felkeltésére, azon kívül film is készül az eseményről. Christopher Koelsch, a Los Angeles Opera alelnöke és ügyvezető igazgatója 2010 novemberében megtekintette Budapesten a Bánk bán ősváltozatát, amit a Bartók Rádió és televízió is közvetített. Utána a MEGAKONCERTTEL dokumentumot írt alá az opera színpadra állításáról Amerikában, méghozzá a LA Opera működésének 25. évfordulóján." forrás: http://rekreator.hu/placido-domingo-amerikaban-vezenyli-a-bank-bant/ű Na most valaki világosítson fel. Mit ért a szöveg azalatt, hogy "eredeti és felújított mivoltában"? Nádasdyék átdolgozását felújításnak tekintik? Akkor ezek szerint Mozart, Verdi, Wagner, Puccini operáit is úgy kellene felújítani, hogy alapjában véve meg kellene változtatni azok dramaturgiáját és zenei szerkezetét?????? Számomra egy darab felújítása azt jelenti, hogy hoszabb idő után újra elővesszük, vagy hosszabb idő után új rendezésben, új szereplő gárdával visszük színpadra. Egyáltalán: ha az LA opera ügyvezető igazgatója megtekintette az opera ős változatát a MÁO-ban és tetszett neki, akkor miért döntöttek Domingóék mégis a Nádasdy-verzió mellett????? Vagy ebben Káel Csaba keze is benne van, akinek annak idején véletlenül sem fordult meg a fejében, hogy az eredeti operából csináljon filmet?????? Nem akarok rosszmájúskodni, de nekem egyből ez jutott eszembe. Ja, és tudomásom szerint a Bartók Rádió nem közvetítette az ősváltozat előadását. Vagy igen?
"A MEGAKONCERT az Erkel-évfordulóra többször előadta nemzeti operánkat, a Bánk bánt eredeti és felújított mivoltában. A mester most a Los Angeles Opera igazgatóságának jóváhagyásával a 2011/12-es évadban kétszer vezényli a (sokkal jobb) felújított Bánk bán változatot. Azt még nem tudni, hogy koncertszerű vagy operai előadásban lesz-e látható. A produkciót a magyar kormány támogatja. Ennek pénzügyi részleteiről még semmit nem tudni, csak azt, hogy egy-egy produkció 50-150 millió forint közötti összegbe kerül. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár jelentős lépésnek tartja, hogy a zene élő legendája, Domingo a magyar kultúra nagyköveteként vállalkozik erre az előadásra. A darabot külföldön még sohasem adták elő. Az amerikai közönség jól ismeri és tiszteli Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Liszt Ferencet és Dohnányi Ernőt, de Erkel eddig kimaradt a sorból. Az államtitkár szerint két előadás elég lesz a figyelem felkeltésére, azon kívül film is készül az eseményről. Christopher Koelsch, a Los Angeles Opera alelnöke és ügyvezető igazgatója 2010 novemberében megtekintette Budapesten a Bánk bán ősváltozatát, amit a Bartók Rádió és televízió is közvetített. Utána a MEGAKONCERTTEL dokumentumot írt alá az opera színpadra állításáról Amerikában, méghozzá a LA Opera működésének 25. évfordulóján." forrás: http://rekreator.hu/placido-domingo-amerikaban-vezenyli-a-bank-bant/ű Na most valaki világosítson fel. Mit ért a szöveg azalatt, hogy "eredeti és felújított mivoltában"? Nádasdyék átdolgozását felújításnak tekintik? Akkor ezek szerint Mozart, Verdi, Wagner, Puccini operáit is úgy kellene felújítani, hogy alapjában véve meg kellene változtatni azok dramaturgiáját és zenei szerkezetét?????? Számomra egy darab felújítása azt jelenti, hogy hoszabb idő után újra elővesszük, vagy hosszabb idő után új rendezésben, új szereplő gárdával visszük színpadra. Egyáltalán: ha az LA opera ügyvezető igazgatója megtekintette az opera ős változatát a MÁO-ban és tetszett neki, akkor miért döntöttek Domingóék mégis a Nádasdy-verzió mellett????? Vagy ebben Káel Csaba keze is benne van, akinek annak idején véletlenül sem fordult meg a fejében, hogy az eredeti operából csináljon filmet?????? Nem akarok rosszmájúskodni, de nekem egyből ez jutott eszembe. Ja, és tudomásom szerint a Bartók Rádió nem közvetítette az ősváltozat előadását. Vagy igen?
1698 Budapest 2010-12-27 08:37:25 [Válasz erre: 1695 Heiner Lajos 2010-12-26 19:06:53]
A Szörényi - Bródy mű Ön szerint jó?
A Szörényi - Bródy mű Ön szerint jó?
1697 jukiguni 2010-12-27 08:33:27 [Válasz erre: 1692 Spangel Péter 2010-12-26 13:15:57]
Akárcsak a Brankovics felvételét. Ugyanis nekem nagyon rossz véleményem van a 2003-as CD kiadásról. Nem elég, hogy a zenei anyagnak több mint a felét kihúzták, de a Marát éneklő művésznőnek semmi hangja sincs! Még azt sem tudom rá mondani, hogy hallgatható, mert hallgathatatlan! De valaki cáfoljon rám, ha nincs igazam. Egyébként musicus2 ebben a topicban közölte velem, hogy az István királynak is kihúzták a felét és ha már színpadon nem is játszák a teljes darabot, legalább CD-én kiadhatnák húzások nélkül! Nincs gondom a színházi előadások kisebb-nagyobb (de nem túl nagy)húzásaival az egyes operák színpadra állításakor (ugye Nádasdyiék nemcsak ezt tették), de CD-én ki lehetne adni a vágatlan operákat Erkeltől is.
Akárcsak a Brankovics felvételét. Ugyanis nekem nagyon rossz véleményem van a 2003-as CD kiadásról. Nem elég, hogy a zenei anyagnak több mint a felét kihúzták, de a Marát éneklő művésznőnek semmi hangja sincs! Még azt sem tudom rá mondani, hogy hallgatható, mert hallgathatatlan! De valaki cáfoljon rám, ha nincs igazam. Egyébként musicus2 ebben a topicban közölte velem, hogy az István királynak is kihúzták a felét és ha már színpadon nem is játszák a teljes darabot, legalább CD-én kiadhatnák húzások nélkül! Nincs gondom a színházi előadások kisebb-nagyobb (de nem túl nagy)húzásaival az egyes operák színpadra állításakor (ugye Nádasdyiék nemcsak ezt tették), de CD-én ki lehetne adni a vágatlan operákat Erkeltől is.
1696 Cilike 2010-12-26 19:11:53
Maradjunk a Hunyadinál. Kiváncsi lennék, hogy a bigottak kihúznák-e a La Grange-áriát, ami utólag került a műbe?
Maradjunk a Hunyadinál. Kiváncsi lennék, hogy a bigottak kihúznák-e a La Grange-áriát, ami utólag került a műbe?
1695 Heiner Lajos 2010-12-26 19:06:53 [Válasz erre: 1691 violentino 2010-12-26 12:39:38]
Szörényi-Bródy?
Szörényi-Bródy?
1694 Spangel Péter 2010-12-26 15:21:40 [Válasz erre: 1693 violentino 2010-12-26 13:42:35]
Nem megismételni, hanem újból, új szereplőkkel, jobb körülmények között felvenni.
Nem megismételni, hanem újból, új szereplőkkel, jobb körülmények között felvenni.
1693 violentino 2010-12-26 13:42:35 [Válasz erre: 1692 Spangel Péter 2010-12-26 13:15:57]
??? mit kellene megismételni?nem értem.
??? mit kellene megismételni?nem értem.
1692 Spangel Péter 2010-12-26 13:15:57 [Válasz erre: 1691 violentino 2010-12-26 12:39:38]
Tudom, ösmerem, de a biztonság kedvéért, jobb körülmények között, érdemes lenne megismételni.
Tudom, ösmerem, de a biztonság kedvéért, jobb körülmények között, érdemes lenne megismételni.
1691 violentino 2010-12-26 12:39:38 [Válasz erre: 1690 Spangel Péter 2010-12-26 12:14:35]
Az István királyt felvették lemezre!!!!!
Az István királyt felvették lemezre!!!!!
1690 Spangel Péter 2010-12-26 12:14:35 [Válasz erre: 1689 Spangel Péter 2010-12-25 21:56:53]
Az István királyt is érdemes lenne lemezre venni, természetesen a Hunyadival, a Dózsa Györggyel, a Saroltával és a többiekkel együtt. A Bánkra, ahogy hallom, hamar sor kerül. Ez igen!
Az István királyt is érdemes lenne lemezre venni, természetesen a Hunyadival, a Dózsa Györggyel, a Saroltával és a többiekkel együtt. A Bánkra, ahogy hallom, hamar sor kerül. Ez igen!
1689 Spangel Péter 2010-12-25 21:56:53 [Válasz erre: 1687 jukiguni 2010-12-25 19:14:28]
Nem feledkezzünk meg az István királyról sem, melynek újabb bemutatója is elmaradt a szponzorációs érdektelenség miatt. Sajnos. Nem volt Erkelhez méltó a bicentenárium.
Nem feledkezzünk meg az István királyról sem, melynek újabb bemutatója is elmaradt a szponzorációs érdektelenség miatt. Sajnos. Nem volt Erkelhez méltó a bicentenárium.
1688 zalbarna 2010-12-25 19:35:25 [Válasz erre: 1687 jukiguni 2010-12-25 19:14:28]
Egyetértek. Ha eddig "hazai pályán" tettük is a fejünket a Bánk átírásaival, mint eredetivel, most itt egy tiszta ( és ritka ) alkalom, hogy az ERKEL művet megmutassuk. ( Igaz, aki nem érti, hogy mi a különbség Bánk és Bánk1 között, annak most is érthetetlen lehet, miről beszélünk tulképpen...)
Egyetértek. Ha eddig "hazai pályán" tettük is a fejünket a Bánk átírásaival, mint eredetivel, most itt egy tiszta ( és ritka ) alkalom, hogy az ERKEL művet megmutassuk. ( Igaz, aki nem érti, hogy mi a különbség Bánk és Bánk1 között, annak most is érthetetlen lehet, miről beszélünk tulképpen...)
1687 jukiguni 2010-12-25 19:14:28
Ezt ezt nem értem. Ebben a topicban írják, hogy Washingtonban az eredeti Bánkot akarták színre vinni. Akkor most miért ez a pálfordulás a Nádasdy-verzió felé? Ez most egy nagy lehetőség lenne, hogy bebizonyítsuk: van egy romantikus operaszerzőnk, aki olyan világszínvonalú operákat vetett papírra, amik mankók nélkül is megállják a helyüket. Mert ha a Bánk felkelti az érdeklődést, akkor talán pár év múlva a Hunyadi is színre kerülhetne. Sőt, én még egy külföldi Brankovics bemutatójért is szívesen lombiznék az opera esedékes kiadása után, ha lenne rá lehetőségem, mert a Brankovics is remekmű! Sőt, én a Dózsát is annak tartom.
Ezt ezt nem értem. Ebben a topicban írják, hogy Washingtonban az eredeti Bánkot akarták színre vinni. Akkor most miért ez a pálfordulás a Nádasdy-verzió felé? Ez most egy nagy lehetőség lenne, hogy bebizonyítsuk: van egy romantikus operaszerzőnk, aki olyan világszínvonalú operákat vetett papírra, amik mankók nélkül is megállják a helyüket. Mert ha a Bánk felkelti az érdeklődést, akkor talán pár év múlva a Hunyadi is színre kerülhetne. Sőt, én még egy külföldi Brankovics bemutatójért is szívesen lombiznék az opera esedékes kiadása után, ha lenne rá lehetőségem, mert a Brankovics is remekmű! Sőt, én a Dózsát is annak tartom.
1686 jukiguni 2010-12-22 21:37:00 [Válasz erre: 1685 WiseGentleman 2010-12-22 20:32:41]
Nemrég olvastam Papp Márta tíz évvel ezelőtti írását az eredeti Boriszból készült felvételekről. Papp arra a következtetésre jut, hogy művészi kivitelezés szempontjából az eredeti változat legelső, 1977-ben megjelent CD felvéltele a legjobb, de még ez sem ér fel a Rimszkij-Korszakov változatból készített legjobb felvételekkel. Sík Sándor egy helyütt azt tárgyalja Esztétika című könyvében, hogy minden műalkotás fogyatékos bizonyos szempontból esztétikailag, egyik sem tökéletes. De a jó műalkotásoknál az egyes elemek hiányát mások képesek ellensúlyozni. Engem a Bánk bán librettójának fogyatékosáaiért kárpótol Erkel zenéje. Ahogy az Anyegint sem azért imádom, mert olyan nagyszerű adaptációja Puskin eredeti művének, hanem mert Csajkovszkij olyan jól visszatudja adni számomra az eredeti mű hangulatát. Ebben az esetben is a librettó és a dramaturgiai gyengeségeit ellensúlyozza a zene. De hát a Bánk librettójával kapcsolatban sok mindenkitől hallom, hogy szoknia kell az új szöveget, de szerintem ez természetes.
Nemrég olvastam Papp Márta tíz évvel ezelőtti írását az eredeti Boriszból készült felvételekről. Papp arra a következtetésre jut, hogy művészi kivitelezés szempontjából az eredeti változat legelső, 1977-ben megjelent CD felvéltele a legjobb, de még ez sem ér fel a Rimszkij-Korszakov változatból készített legjobb felvételekkel. Sík Sándor egy helyütt azt tárgyalja Esztétika című könyvében, hogy minden műalkotás fogyatékos bizonyos szempontból esztétikailag, egyik sem tökéletes. De a jó műalkotásoknál az egyes elemek hiányát mások képesek ellensúlyozni. Engem a Bánk bán librettójának fogyatékosáaiért kárpótol Erkel zenéje. Ahogy az Anyegint sem azért imádom, mert olyan nagyszerű adaptációja Puskin eredeti művének, hanem mert Csajkovszkij olyan jól visszatudja adni számomra az eredeti mű hangulatát. Ebben az esetben is a librettó és a dramaturgiai gyengeségeit ellensúlyozza a zene. De hát a Bánk librettójával kapcsolatban sok mindenkitől hallom, hogy szoknia kell az új szöveget, de szerintem ez természetes.
1685 WiseGentleman 2010-12-22 20:32:41 [Válasz erre: 1684 jukiguni 2010-12-22 19:04:03]
Amit Rimszkij-Korszakov félreértéséről írtál, teljesen világos, a Boriszból és a Hovanscsinából is a kor ízlése szerint szép, színpadiasított romantikus operát formált (pl. a Borisz halála jelenet a Rimszkij-változatban jóval "ütősebb" számomra). Ami a Boriszt illeti, jómagam előítéletmentesen egyaránt szeretem mindkét verziót, a Rimszkij-félét nem csak Christoff, hanem Ghiaurov vagy Ivan Petrov előadásában is. A Bánk bán régi-új szövegét - háát - még szoknom kell, azzal a fenntartással, hogy számomra az "arany mezők, ezüst folyók" inkább gazdagítja a költői összhatást, az "ad nauseam" sokszormond-sokszormond "rajtad kell előbb segítenem" igazából nem emelkedik fel a latin liturgia méltóságos atmoszférájába.
Amit Rimszkij-Korszakov félreértéséről írtál, teljesen világos, a Boriszból és a Hovanscsinából is a kor ízlése szerint szép, színpadiasított romantikus operát formált (pl. a Borisz halála jelenet a Rimszkij-változatban jóval "ütősebb" számomra). Ami a Boriszt illeti, jómagam előítéletmentesen egyaránt szeretem mindkét verziót, a Rimszkij-félét nem csak Christoff, hanem Ghiaurov vagy Ivan Petrov előadásában is. A Bánk bán régi-új szövegét - háát - még szoknom kell, azzal a fenntartással, hogy számomra az "arany mezők, ezüst folyók" inkább gazdagítja a költői összhatást, az "ad nauseam" sokszormond-sokszormond "rajtad kell előbb segítenem" igazából nem emelkedik fel a latin liturgia méltóságos atmoszférájába.
1684 jukiguni 2010-12-22 19:04:03 [Válasz erre: 1682 WiseGentleman 2010-12-22 15:38:12]
Rimszkij-Korszakov nem tudott napi rendre térni Muzsorgszkij újszerű harmónia világa és ritmikája felett, ezért azt egyfajta fogyatékoságnak fogta fel és elvállalta, hogy kijavítsa, elsímitja. Sosztakovics is mélyen belenyúlt a Muszorgszkij operák harmónia világába, és olykor saját elképzelései szerint hozzá írt részeket a művekhez, de legalább megtartotta a nem egyszer erőszakosan ható hangsúlyokat, szerinte megfelelő zenei hangzásokba öltöztetve azokat. Ezért érvelnek ma a kutatók a Sosztakovics-féle Hovanscsina mellett, Korszakovéval szemben. Persze az ő verziója is több problémát vett fel, ezért lehetne világszenzáció, megfelelő reklám mellett, a Bojti János féle verzió színre vitele a MÁO-ban. Mert Bojti igyekezett mindent elkerülni, ami Muszorgszkijra nem volt jellemző, ugyanakkor egy olyan hangszerelési alternatívát kínál, amely igyekeszik minnél jobban kiszolgálni az énekszólamok drámai koncencióját. Ezáltal véleményem szerint jobban érvényre jutatja Muszorgszkij szellemét a műben. Persze még élő előadásban nem hallhattam a Bojti verziót, de majd talán egyszer. A Bánk szövegéről a következőket mondja Tallián: "a versek 20 százaléka tartalmilag telített, és Erkelt kiválóan illeszkedő melódia alkotására ihlette; 30-40 százalék hangsúlyozása és sűrűsége az operai átlagnak tökéletesen megfelel, 30 százalék kevésbé sikerült részletet az énekesek — olyan intelligens énekesek, mint a mostaniak — a szenvedélyes vagy érzelmes előadás közben vagy javítanak, vagy észrevétlenné tesznek. Jellemző , hogy a fennmaradó, adaptálandó 10-20 százalékban nagy a kórusrészek aránya — együttestől nem várhatni el, hogy spontán rátaláljon az „alkalmazkodó ritmusra” . Az el ő készületi idő institucionális hullámverése közepette elvégzetlenül maradt tapintatos részletátdolgozásnak okvetlenül érintenie kellene például a mostani el ő adásban a második felvonás fináléjává avanzsált szép magyar imakar versezetét . Azonban itt is csak a kirívó diszkordanciákat simítanám el, és inkább az el őadásmódot alkalmaznám a szövegi-zenei tényálláshoz, mint fordítva . Gondoljunk csak a Himnuszra : még utólag kisimított melódiája is ütközik pár helyen az értelemszerű szóhangsúlyokkal (nyújts feléje védő kart). Egressy Szózatát pedig 20. századi prozódiai kívánalmak szerint énekelhetetlennek kellene min ő síteni . Mégis : hányszor, hányan énekeljük és értjük! A Bánk bán magyar hangvételű részleteit az eredeti szövegezéssel hallgatva félreismerhetetlenné válik : a zeneszerző a zenei stílust tekintette elsődlegesnek, és annak jellegzetességeit — például hajlításait-ékítményeit — emelte ki a szöveg elosztásával . Posztkodályi prozódiai érzékünk számára a megzenésítés a szóhang - súly szempontjából kifogásolható — ám ha érzéketlenül változtatunk a szavakon, szét -romboljuk szöveg és zene korabeli, a maga módján meglévő egységét. Vonatkozik ez a szöveg tropizálására is . Tropusnak nevezi a zenetörténet a kései középkorban dívó eljárást, amellyel egyes gregorián énekek (például a Kyrie) néhány szavas ősi szövegét terjedelmes toldásokkal látták el . Így tropizálta Nádasdy Kálmán az eredeti Hazám, hazám összesen négy sorát poétikus képekkel : arany mezők, ezüst folyók, hős vér s könynyek árja. Esztétikus, de hamis, és eltereli a figyelmet a lényegről. Fölösleges." Mindenesetre egy külföldi számára a modern szövegű Nádasdy-verzió betanulása is nagy kihívást fog szerintem jelenti, az eredeti archaikus szöveg meg még nagyobbat jelentene. És már az is nagy dolog lesz, ha az átdolgozott verzió színre kerül végre Amerikában a tervezett washingtoni bemutató hercehurcája után. Egyébként senkit nem akarok kioktatni. Mindenki hallgassa azt a Boriszt, Hovanscsinát és Bánkot, amelyik szerinte jpbb vagy legalábbis számára élvezetesebb. Ez már csak azért is így van, mert nem vagyok zenetudós vagy zenetörténész és nem akarok nagyon kontárkodni. De hát általában mindenről határozott véleményem van. A Bánkkal kapcsolatban csak azon vagyok felhördülve, hogy még egy rendes Cd kiadást sem csináltak az eredeti verzióból, színpadon pedig egyes teoretikusok a mai napig nem akarnak neki esélyt sem adni. Amúgy Borisz Cristoff miatt egyszer majd megpróbálom félre tenni az előítéleteimet és végig hallgatni a Korszakov-féle Boriszt. (ha az énekes nevét rosszul írtam elnézést, nem vagyok biztos a helyesírásában)
Rimszkij-Korszakov nem tudott napi rendre térni Muzsorgszkij újszerű harmónia világa és ritmikája felett, ezért azt egyfajta fogyatékoságnak fogta fel és elvállalta, hogy kijavítsa, elsímitja. Sosztakovics is mélyen belenyúlt a Muszorgszkij operák harmónia világába, és olykor saját elképzelései szerint hozzá írt részeket a művekhez, de legalább megtartotta a nem egyszer erőszakosan ható hangsúlyokat, szerinte megfelelő zenei hangzásokba öltöztetve azokat. Ezért érvelnek ma a kutatók a Sosztakovics-féle Hovanscsina mellett, Korszakovéval szemben. Persze az ő verziója is több problémát vett fel, ezért lehetne világszenzáció, megfelelő reklám mellett, a Bojti János féle verzió színre vitele a MÁO-ban. Mert Bojti igyekezett mindent elkerülni, ami Muszorgszkijra nem volt jellemző, ugyanakkor egy olyan hangszerelési alternatívát kínál, amely igyekeszik minnél jobban kiszolgálni az énekszólamok drámai koncencióját. Ezáltal véleményem szerint jobban érvényre jutatja Muszorgszkij szellemét a műben. Persze még élő előadásban nem hallhattam a Bojti verziót, de majd talán egyszer. A Bánk szövegéről a következőket mondja Tallián: "a versek 20 százaléka tartalmilag telített, és Erkelt kiválóan illeszkedő melódia alkotására ihlette; 30-40 százalék hangsúlyozása és sűrűsége az operai átlagnak tökéletesen megfelel, 30 százalék kevésbé sikerült részletet az énekesek — olyan intelligens énekesek, mint a mostaniak — a szenvedélyes vagy érzelmes előadás közben vagy javítanak, vagy észrevétlenné tesznek. Jellemző , hogy a fennmaradó, adaptálandó 10-20 százalékban nagy a kórusrészek aránya — együttestől nem várhatni el, hogy spontán rátaláljon az „alkalmazkodó ritmusra” . Az el ő készületi idő institucionális hullámverése közepette elvégzetlenül maradt tapintatos részletátdolgozásnak okvetlenül érintenie kellene például a mostani el ő adásban a második felvonás fináléjává avanzsált szép magyar imakar versezetét . Azonban itt is csak a kirívó diszkordanciákat simítanám el, és inkább az el őadásmódot alkalmaznám a szövegi-zenei tényálláshoz, mint fordítva . Gondoljunk csak a Himnuszra : még utólag kisimított melódiája is ütközik pár helyen az értelemszerű szóhangsúlyokkal (nyújts feléje védő kart). Egressy Szózatát pedig 20. századi prozódiai kívánalmak szerint énekelhetetlennek kellene min ő síteni . Mégis : hányszor, hányan énekeljük és értjük! A Bánk bán magyar hangvételű részleteit az eredeti szövegezéssel hallgatva félreismerhetetlenné válik : a zeneszerző a zenei stílust tekintette elsődlegesnek, és annak jellegzetességeit — például hajlításait-ékítményeit — emelte ki a szöveg elosztásával . Posztkodályi prozódiai érzékünk számára a megzenésítés a szóhang - súly szempontjából kifogásolható — ám ha érzéketlenül változtatunk a szavakon, szét -romboljuk szöveg és zene korabeli, a maga módján meglévő egységét. Vonatkozik ez a szöveg tropizálására is . Tropusnak nevezi a zenetörténet a kései középkorban dívó eljárást, amellyel egyes gregorián énekek (például a Kyrie) néhány szavas ősi szövegét terjedelmes toldásokkal látták el . Így tropizálta Nádasdy Kálmán az eredeti Hazám, hazám összesen négy sorát poétikus képekkel : arany mezők, ezüst folyók, hős vér s könynyek árja. Esztétikus, de hamis, és eltereli a figyelmet a lényegről. Fölösleges." Mindenesetre egy külföldi számára a modern szövegű Nádasdy-verzió betanulása is nagy kihívást fog szerintem jelenti, az eredeti archaikus szöveg meg még nagyobbat jelentene. És már az is nagy dolog lesz, ha az átdolgozott verzió színre kerül végre Amerikában a tervezett washingtoni bemutató hercehurcája után. Egyébként senkit nem akarok kioktatni. Mindenki hallgassa azt a Boriszt, Hovanscsinát és Bánkot, amelyik szerinte jpbb vagy legalábbis számára élvezetesebb. Ez már csak azért is így van, mert nem vagyok zenetudós vagy zenetörténész és nem akarok nagyon kontárkodni. De hát általában mindenről határozott véleményem van. A Bánkkal kapcsolatban csak azon vagyok felhördülve, hogy még egy rendes Cd kiadást sem csináltak az eredeti verzióból, színpadon pedig egyes teoretikusok a mai napig nem akarnak neki esélyt sem adni. Amúgy Borisz Cristoff miatt egyszer majd megpróbálom félre tenni az előítéleteimet és végig hallgatni a Korszakov-féle Boriszt. (ha az énekes nevét rosszul írtam elnézést, nem vagyok biztos a helyesírásában)
1683 WiseGentleman 2010-12-22 15:40:43 [Válasz erre: 1681 Búbánat 2010-12-20 20:43:45]
Káel Csaba, na hiszen.... Szerintem a szereposztás után lassan lehetne a rendezői megvalósításon gondolkodni, pl. a cselekmény áthelyezéséről a Guadalupe-Hidalgo-i béke korába. Csak nehogy aztán Petur karcos bordalától annyira bevaduljanak a helyiek, hogy megvalósítsák régi álmukat, az ősi Aztlan-t...
Káel Csaba, na hiszen.... Szerintem a szereposztás után lassan lehetne a rendezői megvalósításon gondolkodni, pl. a cselekmény áthelyezéséről a Guadalupe-Hidalgo-i béke korába. Csak nehogy aztán Petur karcos bordalától annyira bevaduljanak a helyiek, hogy megvalósítsák régi álmukat, az ősi Aztlan-t...
1682 WiseGentleman 2010-12-22 15:38:12 [Válasz erre: 1680 jukiguni 2010-12-20 17:46:55]
Tegyük azért hozzá, hogy az eredeti librettó súlyos fogyatékossága pl. a Hazám-hazám ária költőietlensége és dilettantizmusba hajló hangsúlyritmikája (Beckmesser hányszor szántaná végig krétával a hibatáblát, ha hallaná?). Ami Muszorgszkijt illeti, tudtommal pl. a Hovanscsinának nincs "eredeti" hangszerelése, az egyesek által annak tartott verziót ugyebár Sosztakovics készítette el, s a hozzáadott (vagy megőrzött) jelenetek nem feltétlenül szolgálnak a mű javára, terjengőssé, levegősen üresjáratossá teszik, arról már ne is beszéljünk, hogy elvész a Rimszkij-féle briliáns zenekari hangzás.
Tegyük azért hozzá, hogy az eredeti librettó súlyos fogyatékossága pl. a Hazám-hazám ária költőietlensége és dilettantizmusba hajló hangsúlyritmikája (Beckmesser hányszor szántaná végig krétával a hibatáblát, ha hallaná?). Ami Muszorgszkijt illeti, tudtommal pl. a Hovanscsinának nincs "eredeti" hangszerelése, az egyesek által annak tartott verziót ugyebár Sosztakovics készítette el, s a hozzáadott (vagy megőrzött) jelenetek nem feltétlenül szolgálnak a mű javára, terjengőssé, levegősen üresjáratossá teszik, arról már ne is beszéljünk, hogy elvész a Rimszkij-féle briliáns zenekari hangzás.
1681 Búbánat 2010-12-20 20:43:45
Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.” Magyarországon elénekelte, Amerikában pedig vezényelni fogja az előadást a Los Angeles-i Opera igazgatója, Placido Domingo, aki, mint elmondta, évek óta tárgyal a Bánk bán bemutatásáról Orbán Viktor miniszterelnökkel. „Az előadás nemzetközi produkció lesz, amelyben várhatóan magyar énekesek is kapnak szerepet. A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.” A Los Angeles-i produkció tanácsadója Káel Csaba, a Bánk bán operafilm alkotója, a Happy End Produkciós Kft. alapítója, a Pécsi Kulturális Főváros programsorozat megnyitójának főszervezője. Ez utóbbi rendezvénysorozatnak volt kulturális nagykövete Placido Domingo.
Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.” Magyarországon elénekelte, Amerikában pedig vezényelni fogja az előadást a Los Angeles-i Opera igazgatója, Placido Domingo, aki, mint elmondta, évek óta tárgyal a Bánk bán bemutatásáról Orbán Viktor miniszterelnökkel. „Az előadás nemzetközi produkció lesz, amelyben várhatóan magyar énekesek is kapnak szerepet. A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.” A Los Angeles-i produkció tanácsadója Káel Csaba, a Bánk bán operafilm alkotója, a Happy End Produkciós Kft. alapítója, a Pécsi Kulturális Főváros programsorozat megnyitójának főszervezője. Ez utóbbi rendezvénysorozatnak volt kulturális nagykövete Placido Domingo.
1680 jukiguni 2010-12-20 17:46:55
Elő szedtem a Muzsika 2002. júniusi számát (amely a neten is fent van). Ebben Tallián a 2002. évi bemutató kapcsán írta az átdolgozott verzióról: "dramaturgiai téren az átdolgozás sokkal többet rontott, mint amennyit javított, (...) sõt az eredetit megbízhatóan rekonstruáló hanglemezfelvétel tanulságaira való hivatkozással nyomatékosan megerõsítem. Megállapítom, hogy az új alak kidolgozói számottevõ mértékben megváltoztatták az õsformát. Megváltoztatták, mégpedig a mû bemutatója után nyolcvan évvel, a szerzõ halála után fél évszázaddal, a keletkezés korára már halványan sem emlékeztetõ politikatörténeti és mûvelõdéstörténeti körülmények között s emiatt értelemszerûen és szükségszerûen idegen szellemben. Megváltoztatták, méghozzá nemzeti-történelmi és nemzeti-mûvelõdési tekintetben tagadhatatlanul irányzatosan. Az eredeti kor szellemétõl való szükségszerû idegenség és az újszerû nemzeti irányzatosság okán az átdolgozás hamisításnak minõsülhet. Miközben nyomatékkal leszögezem, hogy az átdolgozás mûvészi, közelebbrõl operadramaturgiai - s nem politikai vagy ideológiai - értelemben minõsülhet hamisításnak, s hogy az, amitõl a Bánk bán második felvonása gyászkönnyet csal meglett férfiak szemébe, legalábbis oly napokon, mint aminõk 2002. április közepének napjai voltak (április 17-én és 20-án láttam az operaházi felújítást, elõbb a második, késõbb az elsõ szereposztással), az ott van az eredetiben is, mégis elkerülhetetlennek tartom kijelenteni: úgy látom, hogy a nemzeti hagyományok ápolásának körébe az Opera szerint elidegeníthetetlenül beletartozik a nemzeti hagyományok meghamisítása hagyományának ápolása." Ennyi. Az átdolgozott Bánk bán nem Erkel műve. Ő csak a zenei alapanyagot adta hozzá, magát a darabot Nádasdyék szabták-ragasztották össze. Ezért, bár örülök, az amerikai bemutató tervének, örömöm nem tud felhőtlen lenni. Szerintem Egressy szövegkönyvében mindössze egyetlen, feltünő dramaturgiai fogyatékosság van: Biberach tetteinek nem tudjuk meg a motivációját. Pedig Dolinszky tanulmánya szerint eredetileg benne volt a szövegkönyvben, hogy a kóbor lovag megkörnyékezte a királynőt, csak az visszautasította. Csak Egressy halála után Erkel kérésére hozzányúltak a librettóhoz, Dolinszky szerint valószínűleg Szigligeti Ede húzta meg Egressy sorait, így az a sor kikerült belőle. Na de mindegy. Én többet nem mondok az amerikai bemutatóról. Ha esetleg valamelyik tv vagy rádió közvetíteni fogja, majd megnézem vagy meghallgatom. Egyébként én eltemetem a Nádasdy verziót.
Elő szedtem a Muzsika 2002. júniusi számát (amely a neten is fent van). Ebben Tallián a 2002. évi bemutató kapcsán írta az átdolgozott verzióról: "dramaturgiai téren az átdolgozás sokkal többet rontott, mint amennyit javított, (...) sõt az eredetit megbízhatóan rekonstruáló hanglemezfelvétel tanulságaira való hivatkozással nyomatékosan megerõsítem. Megállapítom, hogy az új alak kidolgozói számottevõ mértékben megváltoztatták az õsformát. Megváltoztatták, mégpedig a mû bemutatója után nyolcvan évvel, a szerzõ halála után fél évszázaddal, a keletkezés korára már halványan sem emlékeztetõ politikatörténeti és mûvelõdéstörténeti körülmények között s emiatt értelemszerûen és szükségszerûen idegen szellemben. Megváltoztatták, méghozzá nemzeti-történelmi és nemzeti-mûvelõdési tekintetben tagadhatatlanul irányzatosan. Az eredeti kor szellemétõl való szükségszerû idegenség és az újszerû nemzeti irányzatosság okán az átdolgozás hamisításnak minõsülhet. Miközben nyomatékkal leszögezem, hogy az átdolgozás mûvészi, közelebbrõl operadramaturgiai - s nem politikai vagy ideológiai - értelemben minõsülhet hamisításnak, s hogy az, amitõl a Bánk bán második felvonása gyászkönnyet csal meglett férfiak szemébe, legalábbis oly napokon, mint aminõk 2002. április közepének napjai voltak (április 17-én és 20-án láttam az operaházi felújítást, elõbb a második, késõbb az elsõ szereposztással), az ott van az eredetiben is, mégis elkerülhetetlennek tartom kijelenteni: úgy látom, hogy a nemzeti hagyományok ápolásának körébe az Opera szerint elidegeníthetetlenül beletartozik a nemzeti hagyományok meghamisítása hagyományának ápolása." Ennyi. Az átdolgozott Bánk bán nem Erkel műve. Ő csak a zenei alapanyagot adta hozzá, magát a darabot Nádasdyék szabták-ragasztották össze. Ezért, bár örülök, az amerikai bemutató tervének, örömöm nem tud felhőtlen lenni. Szerintem Egressy szövegkönyvében mindössze egyetlen, feltünő dramaturgiai fogyatékosság van: Biberach tetteinek nem tudjuk meg a motivációját. Pedig Dolinszky tanulmánya szerint eredetileg benne volt a szövegkönyvben, hogy a kóbor lovag megkörnyékezte a királynőt, csak az visszautasította. Csak Egressy halála után Erkel kérésére hozzányúltak a librettóhoz, Dolinszky szerint valószínűleg Szigligeti Ede húzta meg Egressy sorait, így az a sor kikerült belőle. Na de mindegy. Én többet nem mondok az amerikai bemutatóról. Ha esetleg valamelyik tv vagy rádió közvetíteni fogja, majd megnézem vagy meghallgatom. Egyébként én eltemetem a Nádasdy verziót.
1679 Spangel Péter 2010-12-20 11:41:46 [Válasz erre: 1673 Licht Alberich 2010-12-20 09:25:45]
Molnár Andrást régen hallottam Bánkként. November 7-i alakítására, hangi teljesítményére gondolva Molnár András mellett Bándi Jánosra szavaznék.
Molnár Andrást régen hallottam Bánkként. November 7-i alakítására, hangi teljesítményére gondolva Molnár András mellett Bándi Jánosra szavaznék.
1678 Spangel Péter 2010-12-20 11:39:21 [Válasz erre: 1677 macskás 2010-12-20 11:35:24]
Ez a zéta nem az a zéta...
Ez a zéta nem az a zéta...
1677 macskás 2010-12-20 11:35:24 [Válasz erre: 1676 jukiguni 2010-12-20 10:23:46]
EZ a -zéta- gyanús nekem:)
EZ a -zéta- gyanús nekem:)
1676 jukiguni 2010-12-20 10:23:46
Úgy látszik már döntöttek róla, hogy a Nádasdy verzió fog menni: "Csak január közepén lesz a nemzetközi casting Bécsben, melyre nemcsak magyarországi operaénekeseket várnak. A darab rendezőjét is csak később kérik fel. A második, a Nádasdy-féle változatot mutatják be." Forrás: http://www.zetapress.hu/kultura/szinhaz/22957 Üröm az örömben. De hát egyszer talán a megcsonkított, összeszabdalt, meghamisított opera után az eredeti verzió is eljut majd a nagy világba. Mert az igenis életképes!!!!!!!!
Úgy látszik már döntöttek róla, hogy a Nádasdy verzió fog menni: "Csak január közepén lesz a nemzetközi casting Bécsben, melyre nemcsak magyarországi operaénekeseket várnak. A darab rendezőjét is csak később kérik fel. A második, a Nádasdy-féle változatot mutatják be." Forrás: http://www.zetapress.hu/kultura/szinhaz/22957 Üröm az örömben. De hát egyszer talán a megcsonkított, összeszabdalt, meghamisított opera után az eredeti verzió is eljut majd a nagy világba. Mert az igenis életképes!!!!!!!!
1675 Lionel 2010-12-20 10:12:15 [Válasz erre: 1672 telramund 2010-12-20 09:15:49]
Na ne! Kaufmann sem hős tenor, ugyan már! Ne felejtsétek már el, hogy Bánk szerepe sötét, nagy hangot követel. Ezért nem jó kiss B. sem a szerepre. Arra azért kiváncsi lennék, hogy a magyar szöveget milyen fura akcentussal fogják énekelni. Mert az opera sava, borsa a szövegen is múlik. Igaz, ott LA-ban ez nem olyan lényeges.
Na ne! Kaufmann sem hős tenor, ugyan már! Ne felejtsétek már el, hogy Bánk szerepe sötét, nagy hangot követel. Ezért nem jó kiss B. sem a szerepre. Arra azért kiváncsi lennék, hogy a magyar szöveget milyen fura akcentussal fogják énekelni. Mert az opera sava, borsa a szövegen is múlik. Igaz, ott LA-ban ez nem olyan lényeges.
1674 jukiguni 2010-12-20 10:11:26 [Válasz erre: 1671 Budapest 2010-12-20 06:49:07]
Fodor és Tallián már a Kerényi féle rendezés bemutatásakor is kifogásolták, hogy miért az átdolgozott verziót újítják fel. Egyébként Nádasdyék jó szakemberek voltak, de maradhattak volna a darabok rendezésénél, az átszabásuk helyett!!! Ahogy Rimszkij-Korszakov operáit is imádom, de nem az általa átdolgozott Muszorgszkij operákat. De hát miután előszedték a XX. században az eredeti Boriszt, még utána hosszú évtizedekig folyt a vita a különböző verziók hívei között. Ma már azonban szerencsére általában az eredeti Boriszt játsszák. Talán így lesz ez Erkel operáival is. Egyébként az átdolgozott verziót úgy kellene hirdetni, mint Nádasdy - stb. - Erkel: Bánk bán. És igen is, hogy egy jó rendező némi húzással, kiigazítással az Ős Bánk bánt is sikerre tudja vinni! Hagy ne ismételjem Héja Domokos szavait, amit egyszer már bemásoltam a topicba. Egyébként van a fórumozók között egy Erkel kutató is. Kíváncsi lennék ez ügyben az ő véleményére is. Mármint abban, hogy milyen formában lenne jó, ha elhangoznék az opera Amerikában? Egyébként meg nekem dramaturgiailag a Traviata vagy a Rigoletto is nagy csalódás volt. Ifjabb Alexander Dumas vagy Victor Hugo művéből sokkal többet is kihozhattak volna a szövegkönyvírók!!! Ennek ellenére mégsem mondom azt, hogy szabjuk át őket. Természetesen Verdi zenéjével semmi bajom, mert az remekmű!
Fodor és Tallián már a Kerényi féle rendezés bemutatásakor is kifogásolták, hogy miért az átdolgozott verziót újítják fel. Egyébként Nádasdyék jó szakemberek voltak, de maradhattak volna a darabok rendezésénél, az átszabásuk helyett!!! Ahogy Rimszkij-Korszakov operáit is imádom, de nem az általa átdolgozott Muszorgszkij operákat. De hát miután előszedték a XX. században az eredeti Boriszt, még utána hosszú évtizedekig folyt a vita a különböző verziók hívei között. Ma már azonban szerencsére általában az eredeti Boriszt játsszák. Talán így lesz ez Erkel operáival is. Egyébként az átdolgozott verziót úgy kellene hirdetni, mint Nádasdy - stb. - Erkel: Bánk bán. És igen is, hogy egy jó rendező némi húzással, kiigazítással az Ős Bánk bánt is sikerre tudja vinni! Hagy ne ismételjem Héja Domokos szavait, amit egyszer már bemásoltam a topicba. Egyébként van a fórumozók között egy Erkel kutató is. Kíváncsi lennék ez ügyben az ő véleményére is. Mármint abban, hogy milyen formában lenne jó, ha elhangoznék az opera Amerikában? Egyébként meg nekem dramaturgiailag a Traviata vagy a Rigoletto is nagy csalódás volt. Ifjabb Alexander Dumas vagy Victor Hugo művéből sokkal többet is kihozhattak volna a szövegkönyvírók!!! Ennek ellenére mégsem mondom azt, hogy szabjuk át őket. Természetesen Verdi zenéjével semmi bajom, mert az remekmű!
1673 Licht Alberich 2010-12-20 09:25:45 [Válasz erre: 1672 telramund 2010-12-20 09:15:49]
Így igaz! Molnár András 62 évesen sokkal adekvátabb Bánk, mint Kiss B.
Így igaz! Molnár András 62 évesen sokkal adekvátabb Bánk, mint Kiss B.
1672 telramund 2010-12-20 09:15:49 [Válasz erre: 1660 Búbánat 2010-12-19 22:06:39]
Kiss.B adekvát Bánk? Ugyan, sosem volt és sosem lesz,legfeljebb én a hangjától lerekedek a nézőtéren/bár ez lényegtelen/. És Kaufmann bizony jó kis Bánk lenne-német nyelven-sajnos.
Kiss.B adekvát Bánk? Ugyan, sosem volt és sosem lesz,legfeljebb én a hangjától lerekedek a nézőtéren/bár ez lényegtelen/. És Kaufmann bizony jó kis Bánk lenne-német nyelven-sajnos.
1671 Budapest 2010-12-20 06:49:07 [Válasz erre: 1670 jukiguni 2010-12-20 05:01:12]
Divatos ma ez a vélemény. Ezzel tkp. azt mondják, hogy Nádasdy Kálmán és társai primitív hamisítást követtek el hozzá nem értő módon. Érdekes ez, hiszen másutt Nádasdyt "mennybe menesztik".
Divatos ma ez a vélemény. Ezzel tkp. azt mondják, hogy Nádasdy Kálmán és társai primitív hamisítást követtek el hozzá nem értő módon. Érdekes ez, hiszen másutt Nádasdyt "mennybe menesztik".
1670 jukiguni 2010-12-20 05:01:12 [Válasz erre: 1669 pizzicato 2010-12-20 00:24:09]
Nekem meg az a véleményem, hogy az eredeti darabnak vannak dramaturgiai gyengeségei, amiket a szövegkönyv kiigazításával ki lehet küszöbölni, de szászor jobb, mint az összeszabdalt verzió!!!!! Ezt Tallián Tibor, Fodor Géza, Dolinszky Miklós stb. is megmondhatja!!! És Debrecenben már bizonyított az eredeti verzió!!!!!
Nekem meg az a véleményem, hogy az eredeti darabnak vannak dramaturgiai gyengeségei, amiket a szövegkönyv kiigazításával ki lehet küszöbölni, de szászor jobb, mint az összeszabdalt verzió!!!!! Ezt Tallián Tibor, Fodor Géza, Dolinszky Miklós stb. is megmondhatja!!! És Debrecenben már bizonyított az eredeti verzió!!!!!
1669 pizzicato 2010-12-20 00:24:09 [Válasz erre: 1656 jukiguni 2010-12-19 18:51:20]
Én meg nagyon remélem, hogy MINDENKÉPPEN a Nádasdy-féle, világszínvonalú dramaturgiával rendelkező művet mutatják be. A világot- most éppen az amcsikat- nem az fogja érdekelni, hogy mennyire eredeti a darab, hanem, hogy jó, működő opera-e. AZ eredeti Erkel opera- kérem szépen- POCSÉK DARAB, gyönyörűszép dallamokkal. Szóval, hajrá Erkel!
Én meg nagyon remélem, hogy MINDENKÉPPEN a Nádasdy-féle, világszínvonalú dramaturgiával rendelkező művet mutatják be. A világot- most éppen az amcsikat- nem az fogja érdekelni, hogy mennyire eredeti a darab, hanem, hogy jó, működő opera-e. AZ eredeti Erkel opera- kérem szépen- POCSÉK DARAB, gyönyörűszép dallamokkal. Szóval, hajrá Erkel!
1668 Spangel Péter 2010-12-19 23:21:40 [Válasz erre: 1659 -zéta- 2010-12-19 21:42:08]
Tiborc = Perencz Béla, szerintem,
Tiborc = Perencz Béla, szerintem,
1666 nizajemon 2010-12-19 22:45:25 [Válasz erre: 1665 nizajemon 2010-12-19 22:44:35]
Juan maga rossz címre jött.
Juan maga rossz címre jött.
