1866 jukiguni 2011-03-09 17:36:21
Többen is megjegyezték már, hogy a Bánk egy bel canto opera, ebben van is igazság. Már csak ezért is nagyon nagy élményt nyújtott volna, ha Domingo lemezre énekli a teljes szerepet, az opera CD kiadásán. De hát ez van. Egyébként én úgy tudom, hogy a Sarolta kritikai kiadása már nagyjából kész, és már a Brankovics és a Dózsa is elő van készítve a munkára. Tallián is valami hasonlót nyilatkozott itt a momusra feltett interjúban.
Többen is megjegyezték már, hogy a Bánk egy bel canto opera, ebben van is igazság. Már csak ezért is nagyon nagy élményt nyújtott volna, ha Domingo lemezre énekli a teljes szerepet, az opera CD kiadásán. De hát ez van. Egyébként én úgy tudom, hogy a Sarolta kritikai kiadása már nagyjából kész, és már a Brankovics és a Dózsa is elő van készítve a munkára. Tallián is valami hasonlót nyilatkozott itt a momusra feltett interjúban.
1865 Búbánat 2011-03-09 14:06:58
Az Új Ember hetilap melléklete a „ Mértékadó” (a következő hét rádió- és televízióújságja). Ebben illusztrált szerkesztői cikkek, műsorajánlások, megemlékezések találhatók az adott hét rádiós és televíziós programkínálatához kapcsolódóan. A mai mellékletben, a „Hangsorok” rovat szentel egy glosszát a Bánk bán operának – a Momus fórumát is megnevezve: Pallós Tamás cikkét idemásolom: Nemzeti ünnepünk Erkellel A Café Momus – internetes komolyzenei napilap legolvasottabb és leglátogatottabb fórumtémái közé tartozik a Bánk bán. Az operafilm 2003-as bemutatása óta máig közel ezerkilencszáz bejegyzésben fejtették ki véleményüket a kommentezők Erkel Ferencről (akinek természetesen külön „fiókja” is van a honlapon), fő műve különböző változatairól, hazai – és ritka külföldi – bemutatóiról. Csak figyelemfelhívásként hadd jegyezzem meg, hogy a korábban lebontással fenyegetett, idén százesztendős Erkel Színház sorsa is gyakori hozzászólásra sarkallja a zene ostromlott hazai fellegváráért aggódó lokálpatrióta fővárosiakat. A Bánk bán iránti töretlen érdeklődés nem véletlen, hiszen nemzeti operánk keletkezéstörténete, számos átdolgozása és régóta várt nemzetközi „áttörése” nem hagyja nyugodni rajongóit és kritikusait. 2008-ban a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében, Kiss B. Atillával a címszerepben tűzte műsorára és turnéztatta országszerte az ősváltozatot. Tavaly novemberben szcenírozott koncert keretében az Operaházban szólalt meg a „majdnem hamisítatlan”, de még ebben a formában sem teljes dalmű Héja Domonkos vezényletével, Kiss B. Atilla, Kolonits Klára, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Perencz Béla és Kálmándi Mihály főszereplésével. Az elsikkasztott Erkel-bicentenárium után még kiáltóbb az életmű szégyenletes feldolgozatlansága. A kritikai kiadás akadozik, és új lemezfelvételek, DVD-k sem készültek. Pedig milyen jó volna a Bánk bánt, a Hunyadi Lászlót vagy a Brankovics Györgyöt igényesen összeválogatott sztárszereposztásokban hallgatni! Mert hiába a gyengécske, hevenyészve bebiflázott magyar kiejtés, a szél ellapozta kotta, soha senkitől (!) nem hallottuk még olyan tökéletesen és lehengerlően a „Hazám, hazám”-at, ahogy 1996-ban a népstadioni szuperkoncerten Placido Domingótól. Az ő színpadi Bánk-alakításáról ugyan sajnos már lecsúsztunk (pótolhatatlan veszteség), de a spanyol tenor szerencsénkre szívügyének tartja a Bánk bán népszerűsítését. November 16-án és még további három estén az általa igazgatott Los Angeles-i Operában, az ő vezényletével szólal meg a magyar zenedráma. A tengerentúlon először… Ami a cseh Smetanának és Dvorsáknak évtizedekkel ezelőtt sikerült, annak végre Erkel esetében is sikerrel kell járnia. (2011. március 15., kedd, 19.35, mr3 Bartók, Erkel Ferenc: Bánk bán, a Magyar Állami Operaház 2010. november 6-i előadásának felvétele)
Az Új Ember hetilap melléklete a „ Mértékadó” (a következő hét rádió- és televízióújságja). Ebben illusztrált szerkesztői cikkek, műsorajánlások, megemlékezések találhatók az adott hét rádiós és televíziós programkínálatához kapcsolódóan. A mai mellékletben, a „Hangsorok” rovat szentel egy glosszát a Bánk bán operának – a Momus fórumát is megnevezve: Pallós Tamás cikkét idemásolom: Nemzeti ünnepünk Erkellel A Café Momus – internetes komolyzenei napilap legolvasottabb és leglátogatottabb fórumtémái közé tartozik a Bánk bán. Az operafilm 2003-as bemutatása óta máig közel ezerkilencszáz bejegyzésben fejtették ki véleményüket a kommentezők Erkel Ferencről (akinek természetesen külön „fiókja” is van a honlapon), fő műve különböző változatairól, hazai – és ritka külföldi – bemutatóiról. Csak figyelemfelhívásként hadd jegyezzem meg, hogy a korábban lebontással fenyegetett, idén százesztendős Erkel Színház sorsa is gyakori hozzászólásra sarkallja a zene ostromlott hazai fellegváráért aggódó lokálpatrióta fővárosiakat. A Bánk bán iránti töretlen érdeklődés nem véletlen, hiszen nemzeti operánk keletkezéstörténete, számos átdolgozása és régóta várt nemzetközi „áttörése” nem hagyja nyugodni rajongóit és kritikusait. 2008-ban a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében, Kiss B. Atillával a címszerepben tűzte műsorára és turnéztatta országszerte az ősváltozatot. Tavaly novemberben szcenírozott koncert keretében az Operaházban szólalt meg a „majdnem hamisítatlan”, de még ebben a formában sem teljes dalmű Héja Domonkos vezényletével, Kiss B. Atilla, Kolonits Klára, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Perencz Béla és Kálmándi Mihály főszereplésével. Az elsikkasztott Erkel-bicentenárium után még kiáltóbb az életmű szégyenletes feldolgozatlansága. A kritikai kiadás akadozik, és új lemezfelvételek, DVD-k sem készültek. Pedig milyen jó volna a Bánk bánt, a Hunyadi Lászlót vagy a Brankovics Györgyöt igényesen összeválogatott sztárszereposztásokban hallgatni! Mert hiába a gyengécske, hevenyészve bebiflázott magyar kiejtés, a szél ellapozta kotta, soha senkitől (!) nem hallottuk még olyan tökéletesen és lehengerlően a „Hazám, hazám”-at, ahogy 1996-ban a népstadioni szuperkoncerten Placido Domingótól. Az ő színpadi Bánk-alakításáról ugyan sajnos már lecsúsztunk (pótolhatatlan veszteség), de a spanyol tenor szerencsénkre szívügyének tartja a Bánk bán népszerűsítését. November 16-án és még további három estén az általa igazgatott Los Angeles-i Operában, az ő vezényletével szólal meg a magyar zenedráma. A tengerentúlon először… Ami a cseh Smetanának és Dvorsáknak évtizedekkel ezelőtt sikerült, annak végre Erkel esetében is sikerrel kell járnia. (2011. március 15., kedd, 19.35, mr3 Bartók, Erkel Ferenc: Bánk bán, a Magyar Állami Operaház 2010. november 6-i előadásának felvétele)
1864 Búbánat 2011-03-09 13:15:53 [Válasz erre: 1860 jukiguni 2011-03-09 12:21:54]
150 éves a Bánk bán 150 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását. Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére. Egressy csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. A politikai légkör enyhülése tette lehetővé, hogy 1861 januárjában nyilvánosan elhangozzék az első részlet, a Tisza-parti jelenet, majd 1861. március 9-én a Nemzeti Színházban megtartsák az ősbemutatót – az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen. A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte „népdallá” vált a hazaszeretet himnusza, a „Hazám, hazám...”. Az operát a dramaturgiai és prozódiai nehézségek miatt többször is átdolgozták. Az eredetileg tenorra írt címszerepet ekkor baritonra, Tiborc szólamát basszusra írták át, az átdolgozott változatot 1940. március 15-én mutatták be. Az operát 1953-ban Kenessey Jenő dolgozta át ismét, egyben visszatérve Bánk tenorváltozatához. 1969-ben visszatértek a zenei anyag Rékai-féle változatához, s ma is ezt játsszák. Erkel halálának 100. évfordulóján, 1993-ban elkészült az eredeti, rekonstruált változat hangfelvétele. A Bánk bán szerepel az operaház műsorán, elkészült nagyszabású filmváltozata, a debreceni Csokonai Színház 2008-ban Erkel eredeti partitúrájának alapján adta elő. Tavaly novemberben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriumán az operaházban két alkalommal is félig szcenírozott koncerten mutatták be az ősváltozatot. (MTI)
150 éves a Bánk bán 150 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását. Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére. Egressy csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. A politikai légkör enyhülése tette lehetővé, hogy 1861 januárjában nyilvánosan elhangozzék az első részlet, a Tisza-parti jelenet, majd 1861. március 9-én a Nemzeti Színházban megtartsák az ősbemutatót – az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen. A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte „népdallá” vált a hazaszeretet himnusza, a „Hazám, hazám...”. Az operát a dramaturgiai és prozódiai nehézségek miatt többször is átdolgozták. Az eredetileg tenorra írt címszerepet ekkor baritonra, Tiborc szólamát basszusra írták át, az átdolgozott változatot 1940. március 15-én mutatták be. Az operát 1953-ban Kenessey Jenő dolgozta át ismét, egyben visszatérve Bánk tenorváltozatához. 1969-ben visszatértek a zenei anyag Rékai-féle változatához, s ma is ezt játsszák. Erkel halálának 100. évfordulóján, 1993-ban elkészült az eredeti, rekonstruált változat hangfelvétele. A Bánk bán szerepel az operaház műsorán, elkészült nagyszabású filmváltozata, a debreceni Csokonai Színház 2008-ban Erkel eredeti partitúrájának alapján adta elő. Tavaly novemberben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriumán az operaházban két alkalommal is félig szcenírozott koncerten mutatták be az ősváltozatot. (MTI)
1863 WiseGentleman 2011-03-09 12:52:21 [Válasz erre: 1862 jukiguni 2011-03-09 12:34:13]
Mindenesetre érdekes dialektikai példa, hogy a(z olykor dezinformáló) információs társadalomban a "bullshitelés" miképp zárható rövidre...
Mindenesetre érdekes dialektikai példa, hogy a(z olykor dezinformáló) információs társadalomban a "bullshitelés" miképp zárható rövidre...
1862 jukiguni 2011-03-09 12:34:13 [Válasz erre: 1861 WiseGentleman 2011-03-09 12:27:57]
Ezen már én is gondolkoztam már és én sem értem.
Ezen már én is gondolkoztam már és én sem értem.
1861 WiseGentleman 2011-03-09 12:27:57 [Válasz erre: 1858 Búbánat 2011-03-04 17:35:33]
Csupán azt nem értem, hogy ez az "országimázs szempontjából jelentős esemény" miért hiányzik még mindig a Los Angelesi Opera weboldaláról? "Your search - bánk - did not match any documents."
Csupán azt nem értem, hogy ez az "országimázs szempontjából jelentős esemény" miért hiányzik még mindig a Los Angelesi Opera weboldaláról? "Your search - bánk - did not match any documents."
1860 jukiguni 2011-03-09 12:21:54
150 éve a mutatták be a Bánk bánt. Különösebben senki sem foglalkozik vele, ahogy elnézem az MÁO-ban ma egyáltalán nincs előadás (vagy javítson ki valaki, ha elnéztem valamit a honlapon), a Bartók rádió mai műsorában sem szerepel a Nádasdy-Rékai-Kenessey-Oláh-Erkel féle Bánk sem. Én azért ma újra megnézem a novmeber 6-ai előadás felvételét.
150 éve a mutatták be a Bánk bánt. Különösebben senki sem foglalkozik vele, ahogy elnézem az MÁO-ban ma egyáltalán nincs előadás (vagy javítson ki valaki, ha elnéztem valamit a honlapon), a Bartók rádió mai műsorában sem szerepel a Nádasdy-Rékai-Kenessey-Oláh-Erkel féle Bánk sem. Én azért ma újra megnézem a novmeber 6-ai előadás felvételét.
1859 jukiguni 2011-03-07 08:38:20 [Válasz erre: 1857 Budapest 2011-03-02 23:34:42]
Szerintem azt fogják adni, legalábbis decemberben még azt írta a Magyar Nemzet é ezt azóta nem korrigálták. De nem akarom előről kezdeni a vitát, úgyhogy mindenki kíméljen meg az erre vonatkozó megjegyzéseitől. Én is megtartom őket magamnak, csa a tények állását közlöm.
Szerintem azt fogják adni, legalábbis decemberben még azt írta a Magyar Nemzet é ezt azóta nem korrigálták. De nem akarom előről kezdeni a vitát, úgyhogy mindenki kíméljen meg az erre vonatkozó megjegyzéseitől. Én is megtartom őket magamnak, csa a tények állását közlöm.
1858 Búbánat 2011-03-04 17:35:33 [Válasz erre: 1850 Búbánat 2011-03-02 07:37:37]
Itt a teljes cikk az MNO-ról Bánk bán a tengerentúlon Egész Magyarországot reflektorfénybe állítja a Plácido Domingo által dirigált Los Angeles-i előadás 2011. március 2. 12:47 Magyar Nemzet Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Los Angeles-i Opera 2011–12. évadjában, ez év novemberben, Plácido Domingo vezényletével mutatják be az Egyesült Államokban. Az előadás jelentősége messze túlmutat a darab megismertetésén: bemutatkozási lehetőséget nyújt az egész országnak, és végre Erkel Ferenc életműve is bekerülhet a nemzetközi köztudatba. A bemutatóról Magony Zsolttal, a produkciót képviselő Megakoncert társproducerével beszélgettünk. Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Plácido Domingo 2010. decemberi budapesti látogatásakor született egy megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az előzetes tervektől eltérően ne „csak” koncert formában legyen látható a zenemű, hanem a kormányzat támogatásával „komplett” színpadi előadást rendezzenek. Négyszer hallhatja a közönség magyar nyelven a Bánk bánt novemberben a Los Angeles-i Operában (LA Opera), első alkalommal november 16-án este fél nyolckor. Erkel Ferenc operáját nemzetközi szereplőgárda énekli, az előadásokat Plácido Domingo vezényli. Az LA Opera következő évadjában hét bemutató szerepel, amelyből hat produkció szereposztása már az elmúlt hetekben ismertté vált. Plácido Domingo és Christopher Koelsch, az LA Opera alelnöke többek között a Los Angeles Times oldalán is kiemelték a Bán bán-produkciót, továbbá megígérték, hogy a magyar opera közreműködőinek névsorát is hamarosan megismerheti a közönség. Magony Zsolt szerint ezért is elengedhetetlen, hogy az amerikai–magyar, eredetileg január végére tervezett szereplőválogatást a napokban valóban meghirdethessék, hiszen a belföldi és külföldi érdeklődés egyaránt jelentős. Mindehhez fontos, hogy az elmúlt hetek sikeres tárgyalásai eredményeként a produkciót megvalósító magyarországi menedzsment is mielőbb végleges formát öltsön. – Az országimázs szempontjából is meghatározó lesz, hogy a Bánk bán megszólalhat az Egyesült Államok harmadik legnagyobb színháztermében, a 3200 fő befogadására alkalmas Los Angeles-i operában – mondta lapunknak Magony Zsolt. A spanyol tenorral, az LA Opera főigazgatójával, Plácido Domingóval hosszú évek óta jó partneri kapcsolatot ápoló Megakoncert társproducere hangsúlyozta: az esemény lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy reflektorfénybe kerülhessünk a nemzetközi porondon. – Nem csak egy „rutinszerű” operabemutatóra készülünk. Az esemény lehetőséget biztosít arra is, hogy felhívjuk a figyelmet, micsoda szellemi értékekkel rendelkezünk. Számos neves tudós, nemzetközileg meghatározó üzletember vagy színpadon és filmvásznon szereplő világsztár magyar származású. Arra törekszünk, hogy a Bánk bán amerikai bemutatója az ő meghívásukra is apropót adjon – tette hozzá. Magony Zsolt elmondta: a kulturális termékek Amerikában (is) meghatározóan a magántőke segítségével valósulnak meg. – Nem kell megmagyarázni Verdi, Puccini, Wagner vagy Mozart zeneműveit, Almodóvar vagy Tarantino filmjeit, és túlzottan nem kell bizonygatni a kultúra létezésének és működésének fontosságát. Így a gazdasági, pénzügyi társaságok, a mecénások, jelentős összegeket áldoznak arra is, hogy az általuk kedvelt és akár „ajánlott” mű kerüljön repertoárra az adott operaház műsorán. Igaz, Magyarországon ez a jelenség sajnos a hazai bemutatók esetében még nem elterjedt. Ha a nagyvilágban egy-egy kulturális esemény kapcsán hallatni szeretnénk a hangunkat, elengedhetetlen, hogy az állam legyen az ügy zászlóshajója. Erkel muzsikája eddig nem kerülhetett a nemzetközi operavilág vérkeringésébe, így a kormányzat szerepvállalása jelen esetben is indokolt. Hiszem, hogy ha a határainkon túl megismerik Erkel operáit, egyrészt a közönség megszereti a muzsikáját, másrészt az ott működő gazdaság, pénzvilág ugyanúgy fogja támogatni a megismertetését, mint Verdiét vagy Belliniét. Persze ennek megvalósuláshoz időt és lehetőséget kell teremteni – mondta. Hosszú évek munkája, hogy ez a bemutató létrejöhet. Ebben meghatározó volt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Schmitt Pál köztársasági elnök és Plácido Domingo 2010. decemberi magántalálkozója. Szőcs Géza kulturális államtitkár és a világhírű tenor a múlt év végén jelentették be hivatalosan, hogy 2011-ben az USA-ban bemutatják Erkel Bánk bánját. A kormányzat szerepvállalása lehetővé tette, hogy a magyar zenemű az LA Opera hivatalos bemutatói között szerepeljen. – Különösen megtisztelő, hogy korunk egyik legkiválóbb művésze, Plácido Domingo úgy bábáskodik az Erkel Bánk bánjának színrevitelében, mint például egykor Doráti Antal Kodály Zoltán Psalmusának amerikai bemutatáskor – jegyezte meg a producer. Magony Zsolt fontosnak tartja, hogy a hazánkban jelen lévő amerikai tőke képviselőinek Magyarország iránti elkötelezettsége abban is megnyilvánuljon, hogy partnerségükkel többek között segítsék hazánk kulturális értékeinek megjelenését az amerikai piacon. Az operabemutató időszaka apropót adhat egyéb gazdasági és idegenforgalmi események szervezésére is, amelyek az amerikai piac figyelmét még jobban felkeltenék hazánk iránt – tudtuk meg a Megakoncert társproducerétől. – A kulturális események különösen alkalmasak figyelemfelkeltésre, partneri kapcsolatok kialakítására és ápolására, ezen belül az opera különösen az. A közönség az USA-ban is nagyon nyitott erre a műfajra – mondta Magony Zsolt, kiemelve: a nemzetközi zenevilág, a sajtó intenzíven érdeklődik az előadás iránt, ami jó jel. Biztos abban, miután meglesz a szereposztás, az amerikai támogatók részvételére is számítani lehet. 2009-ben Pécs és Budapest adott otthont napjaink legrangosabb operaversenyének, az Operaliának. A zsűriben a tizenegy legrangosabb operaház vezetői ültek, így a Metropolitan Opera, a londoni Covent Garden, a madridi Teatro Real vagy a párizsi Theatre du Chatelet főigazgatója. Az ő támogatásukra is biztosan számíthatunk – mondta Magony Zsolt, aki reméli, hogy a hamarosan elinduló, Erkel zeneműveit külföldön népszerűsítő programsorozat is hozzájárul ahhoz, hogy a biztosra vehetően erős szereplőgárda Plácido Domingo dirigálásával egy olyan opera-előadást hozzon létre, amelyre az USA-ban és a világ számos más országában is kíváncsi lesz a közönség. A Himnusz zeneszerzőjétől, Erkel Ferenctől a Bánk bán mellett legfeljebb a Hunyadi Lászlót játsszák Magyarországon, holott számos más alkotása lenne alkalmas arra, hogy rendszeres része legyen a magyar zenei életnek, ráadásul a 2010-es Erkel-év is komolyabb visszhang nélkül zajlott. Külföldön Erkel neve gyakorlatilag ismeretlen, Plácido Domingo személye, illetve a Los Angeles-i helyszín viszont segíthet törleszteni ezt a régi adósságot, és beindíthatja azt a folyamatot, amely által már a zenei piac is felfigyel az Erkel-művekre, és velük együtt Magyarországra is.
Itt a teljes cikk az MNO-ról Bánk bán a tengerentúlon Egész Magyarországot reflektorfénybe állítja a Plácido Domingo által dirigált Los Angeles-i előadás 2011. március 2. 12:47 Magyar Nemzet Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Los Angeles-i Opera 2011–12. évadjában, ez év novemberben, Plácido Domingo vezényletével mutatják be az Egyesült Államokban. Az előadás jelentősége messze túlmutat a darab megismertetésén: bemutatkozási lehetőséget nyújt az egész országnak, és végre Erkel Ferenc életműve is bekerülhet a nemzetközi köztudatba. A bemutatóról Magony Zsolttal, a produkciót képviselő Megakoncert társproducerével beszélgettünk. Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Plácido Domingo 2010. decemberi budapesti látogatásakor született egy megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az előzetes tervektől eltérően ne „csak” koncert formában legyen látható a zenemű, hanem a kormányzat támogatásával „komplett” színpadi előadást rendezzenek. Négyszer hallhatja a közönség magyar nyelven a Bánk bánt novemberben a Los Angeles-i Operában (LA Opera), első alkalommal november 16-án este fél nyolckor. Erkel Ferenc operáját nemzetközi szereplőgárda énekli, az előadásokat Plácido Domingo vezényli. Az LA Opera következő évadjában hét bemutató szerepel, amelyből hat produkció szereposztása már az elmúlt hetekben ismertté vált. Plácido Domingo és Christopher Koelsch, az LA Opera alelnöke többek között a Los Angeles Times oldalán is kiemelték a Bán bán-produkciót, továbbá megígérték, hogy a magyar opera közreműködőinek névsorát is hamarosan megismerheti a közönség. Magony Zsolt szerint ezért is elengedhetetlen, hogy az amerikai–magyar, eredetileg január végére tervezett szereplőválogatást a napokban valóban meghirdethessék, hiszen a belföldi és külföldi érdeklődés egyaránt jelentős. Mindehhez fontos, hogy az elmúlt hetek sikeres tárgyalásai eredményeként a produkciót megvalósító magyarországi menedzsment is mielőbb végleges formát öltsön. – Az országimázs szempontjából is meghatározó lesz, hogy a Bánk bán megszólalhat az Egyesült Államok harmadik legnagyobb színháztermében, a 3200 fő befogadására alkalmas Los Angeles-i operában – mondta lapunknak Magony Zsolt. A spanyol tenorral, az LA Opera főigazgatójával, Plácido Domingóval hosszú évek óta jó partneri kapcsolatot ápoló Megakoncert társproducere hangsúlyozta: az esemény lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy reflektorfénybe kerülhessünk a nemzetközi porondon. – Nem csak egy „rutinszerű” operabemutatóra készülünk. Az esemény lehetőséget biztosít arra is, hogy felhívjuk a figyelmet, micsoda szellemi értékekkel rendelkezünk. Számos neves tudós, nemzetközileg meghatározó üzletember vagy színpadon és filmvásznon szereplő világsztár magyar származású. Arra törekszünk, hogy a Bánk bán amerikai bemutatója az ő meghívásukra is apropót adjon – tette hozzá. Magony Zsolt elmondta: a kulturális termékek Amerikában (is) meghatározóan a magántőke segítségével valósulnak meg. – Nem kell megmagyarázni Verdi, Puccini, Wagner vagy Mozart zeneműveit, Almodóvar vagy Tarantino filmjeit, és túlzottan nem kell bizonygatni a kultúra létezésének és működésének fontosságát. Így a gazdasági, pénzügyi társaságok, a mecénások, jelentős összegeket áldoznak arra is, hogy az általuk kedvelt és akár „ajánlott” mű kerüljön repertoárra az adott operaház műsorán. Igaz, Magyarországon ez a jelenség sajnos a hazai bemutatók esetében még nem elterjedt. Ha a nagyvilágban egy-egy kulturális esemény kapcsán hallatni szeretnénk a hangunkat, elengedhetetlen, hogy az állam legyen az ügy zászlóshajója. Erkel muzsikája eddig nem kerülhetett a nemzetközi operavilág vérkeringésébe, így a kormányzat szerepvállalása jelen esetben is indokolt. Hiszem, hogy ha a határainkon túl megismerik Erkel operáit, egyrészt a közönség megszereti a muzsikáját, másrészt az ott működő gazdaság, pénzvilág ugyanúgy fogja támogatni a megismertetését, mint Verdiét vagy Belliniét. Persze ennek megvalósuláshoz időt és lehetőséget kell teremteni – mondta. Hosszú évek munkája, hogy ez a bemutató létrejöhet. Ebben meghatározó volt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Schmitt Pál köztársasági elnök és Plácido Domingo 2010. decemberi magántalálkozója. Szőcs Géza kulturális államtitkár és a világhírű tenor a múlt év végén jelentették be hivatalosan, hogy 2011-ben az USA-ban bemutatják Erkel Bánk bánját. A kormányzat szerepvállalása lehetővé tette, hogy a magyar zenemű az LA Opera hivatalos bemutatói között szerepeljen. – Különösen megtisztelő, hogy korunk egyik legkiválóbb művésze, Plácido Domingo úgy bábáskodik az Erkel Bánk bánjának színrevitelében, mint például egykor Doráti Antal Kodály Zoltán Psalmusának amerikai bemutatáskor – jegyezte meg a producer. Magony Zsolt fontosnak tartja, hogy a hazánkban jelen lévő amerikai tőke képviselőinek Magyarország iránti elkötelezettsége abban is megnyilvánuljon, hogy partnerségükkel többek között segítsék hazánk kulturális értékeinek megjelenését az amerikai piacon. Az operabemutató időszaka apropót adhat egyéb gazdasági és idegenforgalmi események szervezésére is, amelyek az amerikai piac figyelmét még jobban felkeltenék hazánk iránt – tudtuk meg a Megakoncert társproducerétől. – A kulturális események különösen alkalmasak figyelemfelkeltésre, partneri kapcsolatok kialakítására és ápolására, ezen belül az opera különösen az. A közönség az USA-ban is nagyon nyitott erre a műfajra – mondta Magony Zsolt, kiemelve: a nemzetközi zenevilág, a sajtó intenzíven érdeklődik az előadás iránt, ami jó jel. Biztos abban, miután meglesz a szereposztás, az amerikai támogatók részvételére is számítani lehet. 2009-ben Pécs és Budapest adott otthont napjaink legrangosabb operaversenyének, az Operaliának. A zsűriben a tizenegy legrangosabb operaház vezetői ültek, így a Metropolitan Opera, a londoni Covent Garden, a madridi Teatro Real vagy a párizsi Theatre du Chatelet főigazgatója. Az ő támogatásukra is biztosan számíthatunk – mondta Magony Zsolt, aki reméli, hogy a hamarosan elinduló, Erkel zeneműveit külföldön népszerűsítő programsorozat is hozzájárul ahhoz, hogy a biztosra vehetően erős szereplőgárda Plácido Domingo dirigálásával egy olyan opera-előadást hozzon létre, amelyre az USA-ban és a világ számos más országában is kíváncsi lesz a közönség. A Himnusz zeneszerzőjétől, Erkel Ferenctől a Bánk bán mellett legfeljebb a Hunyadi Lászlót játsszák Magyarországon, holott számos más alkotása lenne alkalmas arra, hogy rendszeres része legyen a magyar zenei életnek, ráadásul a 2010-es Erkel-év is komolyabb visszhang nélkül zajlott. Külföldön Erkel neve gyakorlatilag ismeretlen, Plácido Domingo személye, illetve a Los Angeles-i helyszín viszont segíthet törleszteni ezt a régi adósságot, és beindíthatja azt a folyamatot, amely által már a zenei piac is felfigyel az Erkel-művekre, és velük együtt Magyarországra is.
1857 Budapest 2011-03-02 23:34:42 [Válasz erre: 1852 jukiguni 2011-03-02 17:10:01]
Be lehet mutatni, de a Nádasy -.féle változat szerintem sokkal jobb, mint az "eredeti".
Be lehet mutatni, de a Nádasy -.féle változat szerintem sokkal jobb, mint az "eredeti".
1856 parampampoli 2011-03-02 22:19:01
De hol jön Moniuszko a mi Lisztünkhöz és Bartókunkhoz? Erkel valószínűleg azért nehezebb dió, mert alapvetően operaszerző, és emiatt a magyar nyelv nehézsége óriási problémát jelent. Smetana is inkább zenekari műveivel van a köztudatban.
De hol jön Moniuszko a mi Lisztünkhöz és Bartókunkhoz? Erkel valószínűleg azért nehezebb dió, mert alapvetően operaszerző, és emiatt a magyar nyelv nehézsége óriási problémát jelent. Smetana is inkább zenekari műveivel van a köztudatban.
1855 jukiguni 2011-03-02 18:20:37 [Válasz erre: 1854 tiramisu 2011-03-02 17:59:13]
A hazai bemutatót kifelejtettem. Ami a lényeg: Monuszko nem teljesen ismeretlen a külföldi operkedvelők és a szakma előtt. A Halka nem lett része az alaprepertoárnak, Varsón kívül ma már ritkán játszák, de tudják ki volt a Moniuszko. Erkelről szinte semmit sem tudnak. Erkelről egy külföldi szerző sem írt monográfiát, míg Moniszkóról több külföldi szerző is megtette ezt, akárcsak Glinkáról. De számomra Smetana sem sokkal jobb zeneszerző Erkelnél, mégis benne van a nemzetközi zenei köztudatban. Elsősorban ezt kellene el érnünk Erkellel kapcsolatban is! Ennek első lépésére fog sor kerülni Los Angelesben.
A hazai bemutatót kifelejtettem. Ami a lényeg: Monuszko nem teljesen ismeretlen a külföldi operkedvelők és a szakma előtt. A Halka nem lett része az alaprepertoárnak, Varsón kívül ma már ritkán játszák, de tudják ki volt a Moniuszko. Erkelről szinte semmit sem tudnak. Erkelről egy külföldi szerző sem írt monográfiát, míg Moniszkóról több külföldi szerző is megtette ezt, akárcsak Glinkáról. De számomra Smetana sem sokkal jobb zeneszerző Erkelnél, mégis benne van a nemzetközi zenei köztudatban. Elsősorban ezt kellene el érnünk Erkellel kapcsolatban is! Ennek első lépésére fog sor kerülni Los Angelesben.
1854 tiramisu 2011-03-02 17:59:13 [Válasz erre: 1853 jukiguni 2011-03-02 17:15:09]
A Halkát Budapesten is játszották, Orosz Júlia volt a címszereplő.
A Halkát Budapesten is játszották, Orosz Júlia volt a címszereplő.
1853 jukiguni 2011-03-02 17:15:09 [Válasz erre: 1852 jukiguni 2011-03-02 17:10:01]
A Halka sok tekintetben zenileg kevésbé egységes oper, mint a Bánk, mégis bemutatták és jó ideig játszották Prágában, Bécsben, Szentpétervárott, Moszkvában, Párizsban és Milánóban is! Sőt, képzeld el a XIX. században színre került a Hunyadi Bécsben és sikerrel ment hosszú hónapokig, mégha nem is ért el akkora előadás számot, mint egy Verdi opera! Ezenkívül Berlioz is lelkesedett érte, mikor Magyarországon járt. Miért annyira ellenszenves neked, hogy megpróbálják bevinni a nemzetközi szíbtére Erkelt? Ha már azt elírjük, hogy egy ideig műsoron lesz különböző operaházakban, már azzal nyert ügyünk van! Moniuszko-ról két angol nyelvű, angol szerzők által írt monográfiai is van Fszek zeneműtárában, márpedig Moniuszko semmiben sem volt sokkal jobb zeneszerző, mint Erkel, mégis tudnak róla külföldön, ahogy Glinkáról is, pedig szerintem ő sem áll Erkel fölött e tekintetben! Nem tudom, hogy mi lesz, de nem kellene előre leszólnunk a bemutatót! Sajnos a Genfi és a németország bemtutó nem kapott elég nagy nyilvánosságot, de ez most Domingónak köszönhetően kapni fog!
A Halka sok tekintetben zenileg kevésbé egységes oper, mint a Bánk, mégis bemutatták és jó ideig játszották Prágában, Bécsben, Szentpétervárott, Moszkvában, Párizsban és Milánóban is! Sőt, képzeld el a XIX. században színre került a Hunyadi Bécsben és sikerrel ment hosszú hónapokig, mégha nem is ért el akkora előadás számot, mint egy Verdi opera! Ezenkívül Berlioz is lelkesedett érte, mikor Magyarországon járt. Miért annyira ellenszenves neked, hogy megpróbálják bevinni a nemzetközi szíbtére Erkelt? Ha már azt elírjük, hogy egy ideig műsoron lesz különböző operaházakban, már azzal nyert ügyünk van! Moniuszko-ról két angol nyelvű, angol szerzők által írt monográfiai is van Fszek zeneműtárában, márpedig Moniuszko semmiben sem volt sokkal jobb zeneszerző, mint Erkel, mégis tudnak róla külföldön, ahogy Glinkáról is, pedig szerintem ő sem áll Erkel fölött e tekintetben! Nem tudom, hogy mi lesz, de nem kellene előre leszólnunk a bemutatót! Sajnos a Genfi és a németország bemtutó nem kapott elég nagy nyilvánosságot, de ez most Domingónak köszönhetően kapni fog!
1852 jukiguni 2011-03-02 17:10:01 [Válasz erre: 1851 Budapest 2011-03-02 12:51:12]
Szerintem be se mutassuk. Minek? Látom te elvakult vagy és beszűkült látókörű! Gratulálok!
Szerintem be se mutassuk. Minek? Látom te elvakult vagy és beszűkült látókörű! Gratulálok!
1851 Budapest 2011-03-02 12:51:12 [Válasz erre: 1850 Búbánat 2011-03-02 07:37:37]
Mint egzotikum kerül színre,. Aztán annyi.
Mint egzotikum kerül színre,. Aztán annyi.
1850 Búbánat 2011-03-02 07:37:37
2011 november 16 este fél 8-kor és még további három alkalommal kerül színre a Los Angeles-i Operában – a 2011/12 évadban - Placido Domingo vezénylésével, magyar nyelven, nemzetközi szereposztásban Erkel operája. A Magyar Nemzet mai lapszámában olvasható a részletes cikk, melyben Magony Zsolt producer beszél a részletekről. A nem koncertszerű - hanem színpadi - előadásban közreműködő énekesek szerepkiosztása jelenleg tart…
2011 november 16 este fél 8-kor és még további három alkalommal kerül színre a Los Angeles-i Operában – a 2011/12 évadban - Placido Domingo vezénylésével, magyar nyelven, nemzetközi szereposztásban Erkel operája. A Magyar Nemzet mai lapszámában olvasható a részletes cikk, melyben Magony Zsolt producer beszél a részletekről. A nem koncertszerű - hanem színpadi - előadásban közreműködő énekesek szerepkiosztása jelenleg tart…
1849 IVA 2011-02-15 01:20:46 [Válasz erre: 1845 tiramisu 2011-02-14 10:47:17]
Úgy látszik, nem volt érthető az irónia. Nem baj.
Úgy látszik, nem volt érthető az irónia. Nem baj.
1848 Spangel Péter 2011-02-14 18:17:01 [Válasz erre: 1847 Lionel 2011-02-14 17:23:31]
Várom az ős Bánk-lemezt. Talán március 15-re kijön? Jó lenne!
Várom az ős Bánk-lemezt. Talán március 15-re kijön? Jó lenne!
1847 Lionel 2011-02-14 17:23:31
Hát tényleg minden elcsöndesedett a Bánk körül. Főleg ahhoz képest, amilyen intenzitással volt ez 1 vagy 2 napig reklámozva. Így van ez nálunk, mindennek nagyobb a füstje mint a lángja! Sajnos.
Hát tényleg minden elcsöndesedett a Bánk körül. Főleg ahhoz képest, amilyen intenzitással volt ez 1 vagy 2 napig reklámozva. Így van ez nálunk, mindennek nagyobb a füstje mint a lángja! Sajnos.
1846 jukiguni 2011-02-14 12:45:52 [Válasz erre: 1844 WiseGentleman 2011-02-14 10:06:29]
Ez is igaz! Ott még egy Traviata vagy Bohémélet sincs műsoron minden évadban!
Ez is igaz! Ott még egy Traviata vagy Bohémélet sincs műsoron minden évadban!
1845 tiramisu 2011-02-14 10:47:17 [Válasz erre: 1842 IVA 2011-02-14 04:47:43]
És mit vizsgálnak LA-ban?
És mit vizsgálnak LA-ban?
1844 WiseGentleman 2011-02-14 10:06:29 [Válasz erre: 1843 jukiguni 2011-02-14 07:51:40]
Csak hát a Los Angelesi Opera inkább stagione-rendszerben működik, nemdebár? Nincs igazából repertoár...
Csak hát a Los Angelesi Opera inkább stagione-rendszerben működik, nemdebár? Nincs igazából repertoár...
1843 jukiguni 2011-02-14 07:51:40 [Válasz erre: 1839 Budapest 2011-02-14 01:16:30]
Annak idején Genfben három évig volt műsoron! Úgyhogy egy-két évad erejéig igen is van esélye műsoron maradni. Tény és való, hogy nem fog olyan siker darab lenni, mint egy Verdi vagy Puccini opera, de alap repertoárt színesítő, kiegészítő, olykor-olykor színpadra kerülő darab igen is lehetne belőle!
Annak idején Genfben három évig volt műsoron! Úgyhogy egy-két évad erejéig igen is van esélye műsoron maradni. Tény és való, hogy nem fog olyan siker darab lenni, mint egy Verdi vagy Puccini opera, de alap repertoárt színesítő, kiegészítő, olykor-olykor színpadra kerülő darab igen is lehetne belőle!
1842 IVA 2011-02-14 04:47:43 [Válasz erre: 1831 WiseGentleman 2011-02-13 14:03:38]
Lehet, hogy Los Angelesben is vizsgálati időszak van... A MÁO-ban állítólag április 29-ére tervezik a Giselle felújítását, és arról sincs egy sor sem a színház honlapján.
Lehet, hogy Los Angelesben is vizsgálati időszak van... A MÁO-ban állítólag április 29-ére tervezik a Giselle felújítását, és arról sincs egy sor sem a színház honlapján.
1841 IVA 2011-02-14 04:45:49 [Válasz erre: 1827 Robesz 2011-02-13 11:24:05]
Igen, a Nádasdyék-féle verzióban gondolkodom.
Igen, a Nádasdyék-féle verzióban gondolkodom.
1840 IVA 2011-02-14 04:40:59 [Válasz erre: 1825 tiramisu 2011-02-13 10:36:51]
Igen. Számomra Palánkay Klára, Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Mészöly Katalin, illetve Osváth Júlia, Vámos Ágnes szintén. Egy felújítás estéjén Kukely Júlia Melindája is eszményinek bizonyult.
Igen. Számomra Palánkay Klára, Szőnyi Olga, Komlóssy Erzsébet, Mészöly Katalin, illetve Osváth Júlia, Vámos Ágnes szintén. Egy felújítás estéjén Kukely Júlia Melindája is eszményinek bizonyult.
1839 Budapest 2011-02-14 01:16:30 [Válasz erre: 1830 Búbánat 2011-02-13 14:03:37]
A Bánk bán (különösen az ősváltozat) sosem lesz külhoni operák sorozatdarabja. egy-két előadás előfordulhat- különlegességként. Egzotikum.
A Bánk bán (különösen az ősváltozat) sosem lesz külhoni operák sorozatdarabja. egy-két előadás előfordulhat- különlegességként. Egzotikum.
1838 Spangel Péter 2011-02-13 21:37:39 [Válasz erre: 1836 macskás 2011-02-13 20:34:57]
Ígérem, kiderítem, s ha tuti a hír, jelzem.
Ígérem, kiderítem, s ha tuti a hír, jelzem.
1837 WiseGentleman 2011-02-13 21:18:27 [Válasz erre: 1833 Spangel Péter 2011-02-13 15:58:12]
Reményhal, lepényhal, reménylepény, reménylegény, legényhal... Ragozhatjuk :).
Reményhal, lepényhal, reménylepény, reménylegény, legényhal... Ragozhatjuk :).
1836 macskás 2011-02-13 20:34:57 [Válasz erre: 1834 Spangel Péter 2011-02-13 15:58:54]
Péter, ezt Neked kéne tudni, ojjan otthonos vagy ezekben a berkekben! :)
Péter, ezt Neked kéne tudni, ojjan otthonos vagy ezekben a berkekben! :)
1835 jukiguni 2011-02-13 17:41:35 [Válasz erre: 1834 Spangel Péter 2011-02-13 15:58:54]
Hát ez engem is érdekelen! Valaki nem tudja, ezen sem hangzik el a második felvonás fináléja, ahogy a novemberi előadásokon?
Hát ez engem is érdekelen! Valaki nem tudja, ezen sem hangzik el a második felvonás fináléja, ahogy a novemberi előadásokon?
1834 Spangel Péter 2011-02-13 15:58:54
Ki tudja, mikorra várható a január elején rögzített ős-Bánk bán CD-je?
Ki tudja, mikorra várható a január elején rögzített ős-Bánk bán CD-je?
1833 Spangel Péter 2011-02-13 15:58:12 [Válasz erre: 1832 WiseGentleman 2011-02-13 15:34:22]
A reményhal nagyon finom, szálkátlanul.
A reményhal nagyon finom, szálkátlanul.
1832 WiseGentleman 2011-02-13 15:34:22 [Válasz erre: 1830 Búbánat 2011-02-13 14:03:37]
Kedves Búbánat, a remény hal meg utoljára. (na meg szegény Melinda...)
Kedves Búbánat, a remény hal meg utoljára. (na meg szegény Melinda...)
1831 WiseGentleman 2011-02-13 14:03:38 [Válasz erre: 1829 jukiguni 2011-02-13 13:41:47]
Köszi szépen, igen, ezt láttam, viszont számomra egyhén szólva "fishy", hogy a LA Opera honlapján egy sor sincs róla. Azért reméljük, minden oké lesz...
Köszi szépen, igen, ezt láttam, viszont számomra egyhén szólva "fishy", hogy a LA Opera honlapján egy sor sincs róla. Azért reméljük, minden oké lesz...
1830 Búbánat 2011-02-13 14:03:37
Én úgy emlékszem, Szőcs Géza államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy január-február hónapban kezdődnek el a szerepekre a meghallgatások. Most február közepét írjuk. Arról szó sem volt, hogy a Bánk bán bekerül a Los Angeles-i opera repertoárjába. Egy-két előadás kitűzése szerepelt a híradásokban - az évad műsortervén felül, mintegy azt színesítő, izgalmas, érdekesnek ígérkező, kuriózum gyanánt. Még ne adjuk fel vágyainkat, álmainkat! Az eltelő idő remélhetőleg a megvalósulást hozza egyre közelebb... Még korábbról az alábbi nyílatkozatra hívtam fel a figyelmet: 1681 • Búbánat Válasz erre 2010-12-20 20:43:45 Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.” A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.”
Én úgy emlékszem, Szőcs Géza államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy január-február hónapban kezdődnek el a szerepekre a meghallgatások. Most február közepét írjuk. Arról szó sem volt, hogy a Bánk bán bekerül a Los Angeles-i opera repertoárjába. Egy-két előadás kitűzése szerepelt a híradásokban - az évad műsortervén felül, mintegy azt színesítő, izgalmas, érdekesnek ígérkező, kuriózum gyanánt. Még ne adjuk fel vágyainkat, álmainkat! Az eltelő idő remélhetőleg a megvalósulást hozza egyre közelebb... Még korábbról az alábbi nyílatkozatra hívtam fel a figyelmet: 1681 • Búbánat Válasz erre 2010-12-20 20:43:45 Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.” A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.”
1829 jukiguni 2011-02-13 13:41:47
Az amerikai bemutatóról a Los Angeles Times 2010. december 31.ei cikke: "Los Angeles Opera will present the 19th century Hungarian opera "Bánk bán" as part of the 2011-12 season. Composed by Ferenc Erkel in 1861, the opera is based on the play by József Katona and is set in the medieval court of King Endre II of Hungary and his wife, Queen Gertrud. The L.A. production, which is said to be a U.S. premiere, was first reported by the Hungarian media and has been confirmed by a spokesman for L.A. Opera, who said that more details will be announced in January. The Hungarian reports stated that Placido Domingo, who serves as general director of L.A. Opera, will conduct the performances. The announcement was made by Hungarian State Secretary of Culture Geza Szocs and Domingo, who was recently in Budapest. "Bánk bán" tells the tragic story of the king's deputy and his relationship with the queen and her brother, who is trying to seduce the deputy's wife. The opera is considered one of the most important classical works in Hungarian culture and is frequently produced in companies throughout Hungary. Erkel is perhaps best known as the composer of the Hungarian national anthem, "Himnusz" or "Hymn." Ebből sok újdonság nem derül ki, de ha már Los Angelesben is híre ment a dolognak, akkor előbb-utóbb csak nyilatkoznak az érintettek.
Az amerikai bemutatóról a Los Angeles Times 2010. december 31.ei cikke: "Los Angeles Opera will present the 19th century Hungarian opera "Bánk bán" as part of the 2011-12 season. Composed by Ferenc Erkel in 1861, the opera is based on the play by József Katona and is set in the medieval court of King Endre II of Hungary and his wife, Queen Gertrud. The L.A. production, which is said to be a U.S. premiere, was first reported by the Hungarian media and has been confirmed by a spokesman for L.A. Opera, who said that more details will be announced in January. The Hungarian reports stated that Placido Domingo, who serves as general director of L.A. Opera, will conduct the performances. The announcement was made by Hungarian State Secretary of Culture Geza Szocs and Domingo, who was recently in Budapest. "Bánk bán" tells the tragic story of the king's deputy and his relationship with the queen and her brother, who is trying to seduce the deputy's wife. The opera is considered one of the most important classical works in Hungarian culture and is frequently produced in companies throughout Hungary. Erkel is perhaps best known as the composer of the Hungarian national anthem, "Himnusz" or "Hymn." Ebből sok újdonság nem derül ki, de ha már Los Angelesben is híre ment a dolognak, akkor előbb-utóbb csak nyilatkoznak az érintettek.
1828 jukiguni 2011-02-13 13:32:01 [Válasz erre: 1824 WiseGentleman 2011-02-13 09:51:44]
Pedig Domingo azt mondta, hogy az opera vezetősége megszavazta az opera bemutatóját és az opera zeneigazgatója állítólag még a november 7-ei előadást is megnézte és tetszett neki. Azért közölhetnék, hogyha még se lesz belőle semmi!
Pedig Domingo azt mondta, hogy az opera vezetősége megszavazta az opera bemutatóját és az opera zeneigazgatója állítólag még a november 7-ei előadást is megnézte és tetszett neki. Azért közölhetnék, hogyha még se lesz belőle semmi!
1827 Robesz 2011-02-13 11:24:05 [Válasz erre: 1822 IVA 2011-02-13 05:21:21]
Kedves IVA! Megnézném melyik "könnyebb drámai, ám dúsabb szoprán" csinálná végig az eredeti Tisza-parti jelenetet... Ám ha a Nádasdy féle verzióban gondolkodunk, részemről rendben! :)
Kedves IVA! Megnézném melyik "könnyebb drámai, ám dúsabb szoprán" csinálná végig az eredeti Tisza-parti jelenetet... Ám ha a Nádasdy féle verzióban gondolkodunk, részemről rendben! :)
1826 Spangel Péter 2011-02-13 10:49:02 [Válasz erre: 1825 tiramisu 2011-02-13 10:36:51]
Így igaz, mindkettejüket volt alkalmam hallani, nagyszerűek voltak.
Így igaz, mindkettejüket volt alkalmam hallani, nagyszerűek voltak.
1825 tiramisu 2011-02-13 10:36:51 [Válasz erre: 1822 IVA 2011-02-13 05:21:21]
Delly Rózsi és Moldován Stefánia voltak ideálisak e két szerepben.
Delly Rózsi és Moldován Stefánia voltak ideálisak e két szerepben.
1824 WiseGentleman 2011-02-13 09:51:44 [Válasz erre: 1818 jukiguni 2011-02-04 10:56:55]
Hmmm, ez már az én fejembe is szöget ütött. Elvégre, a Los Angelesi Opera honlapján a 2011-2012. szezon bemutató brosúrájában egy vak sort sem lehet olvasni róla...
Hmmm, ez már az én fejembe is szöget ütött. Elvégre, a Los Angelesi Opera honlapján a 2011-2012. szezon bemutató brosúrájában egy vak sort sem lehet olvasni róla...
1823 jukiguni 2011-02-13 08:36:07
Tallián Meghalt Erkel-éljen Rékai? c. tanulmányában azt írja, hogy elsősorban azért írták át Bánk szólamát baritonba, mert Palló Imrének lehetőséget akartak adni, hogy remekeljen a szerepben. Ezenkívül hozzá teszi, hogy Palló Imre megérdemelte a szerep lehetőséget, ugyanakkor azt is taglalja, hogy zeneileg milyen drasztikus beavatkozásokat tett szükségessé a főszereplő szólamának mélyebb regiszterbe helyezése. Egyébként ebből a tanulmányból kiviláglik, hogy már az átdolgozás előtt is össze-vissza huzigálták az előadások alkalmával az operát, illetve össze-vissza foldozgatták-toldozgatták az opera zenéjét és szövegét. Fodor Géza kimutatta, hogy ugyanezt megcsináltak egyes Verdi, Donizetti, Bellini operákkal is a korabali hangfelvételek tanúsága szerint. Nekem csak azzal van bajom, hogy amíg ezeket a műveket már a MÁO-ban is eredeti formájukban játszák-játszották az utóbbi pár évtizedben, addig a Bánknak egészen mostanáig nem akartak esélyt adni! Illik-e ez? Szerintem nem.
Tallián Meghalt Erkel-éljen Rékai? c. tanulmányában azt írja, hogy elsősorban azért írták át Bánk szólamát baritonba, mert Palló Imrének lehetőséget akartak adni, hogy remekeljen a szerepben. Ezenkívül hozzá teszi, hogy Palló Imre megérdemelte a szerep lehetőséget, ugyanakkor azt is taglalja, hogy zeneileg milyen drasztikus beavatkozásokat tett szükségessé a főszereplő szólamának mélyebb regiszterbe helyezése. Egyébként ebből a tanulmányból kiviláglik, hogy már az átdolgozás előtt is össze-vissza huzigálták az előadások alkalmával az operát, illetve össze-vissza foldozgatták-toldozgatták az opera zenéjét és szövegét. Fodor Géza kimutatta, hogy ugyanezt megcsináltak egyes Verdi, Donizetti, Bellini operákkal is a korabali hangfelvételek tanúsága szerint. Nekem csak azzal van bajom, hogy amíg ezeket a műveket már a MÁO-ban is eredeti formájukban játszák-játszották az utóbbi pár évtizedben, addig a Bánknak egészen mostanáig nem akartak esélyt adni! Illik-e ez? Szerintem nem.
1822 IVA 2011-02-13 05:21:21 [Válasz erre: 1808 musicus2 2011-02-01 21:09:46]
Kedves Musicus2! Első kérdésedre ismét csak így tudok válaszolni: lehetetlennek tartom, hogy Nádasdy ezt a gigászi munkát, amelyet ha most többen kártékonynak tartotok is, és ha valóban káros lett volna is, hit, sőt erős hit nélkül végezte. Dolinszky Miklós, imént olvasott cikke sem menti fel Nádasdyékat a (valós vagy vélt) hibák alól, de rossz és hátsó szándékot nem feltételez róluk. Másik kérdésedre csak feltételező választ tudok adni. Lehet, hogy Nádasdy azért nem talált rangosabb zeneszerzőtársat az átdolgozáshoz, mert nem is keresett: talán nemcsak a munkában hitt, hanem ebben a zeneszerezőben is. Sőt lehet, hogy elve szerint sem akart rangosabb zeneszerzővel dolgozni, hanem „csupán” olyannal, aki ebben a munkában szellemi társa. A mély fekvésű férfiszólamok középregiszterre visszaigazításának mellőzésében is csak feltételezni tudom, hogy (a feltételezett lustasággal szemben) talán ezekre a szerepekre továbbra is mélyebb hangú énekesek álltak rendelkezésre. Gertrudisnál – akinek szerepét ismeretem szerint nem altok, hanem határozottan olyan mezzoszopránok énekelték, akik Ebolit, Amnerist, Ortrudot is - továbbmegyek a feltételezésben. Lehet, hogy a mezzók hanzgása annyira bevált, mint az én fülemnek is. Nagy úr a megszokás: a vitathatatlanul jelentős hangú és formátumú Marton Éva és Lukács Gyöngyi zenei alakítását nem tudtam elfogadni ebben a szerepben. De bevallom, Melinda szólamában is jobban kedvelem az olvadékony, puha lírai vagy könnyebb drámai, ám dúsabb szopránokat, és ezért szívesebben lemondok a koloratúrszopránok kadenciáiról. (Az általam nagyon kedvelt Ágai Karola szerepei közül sem Melinda volt a kedvencem, és Kolonits Klára alakítása sem győzött meg legutóbb.) Az előbbiek mellett pedig különösen jobban érvényesülnek a sötétebb hangú Gertrudisok, mint a szopránok. Változatok megítélésekor nem tudom függetleníteni magam saját eszményeimtől és emlékeimtől.
Kedves Musicus2! Első kérdésedre ismét csak így tudok válaszolni: lehetetlennek tartom, hogy Nádasdy ezt a gigászi munkát, amelyet ha most többen kártékonynak tartotok is, és ha valóban káros lett volna is, hit, sőt erős hit nélkül végezte. Dolinszky Miklós, imént olvasott cikke sem menti fel Nádasdyékat a (valós vagy vélt) hibák alól, de rossz és hátsó szándékot nem feltételez róluk. Másik kérdésedre csak feltételező választ tudok adni. Lehet, hogy Nádasdy azért nem talált rangosabb zeneszerzőtársat az átdolgozáshoz, mert nem is keresett: talán nemcsak a munkában hitt, hanem ebben a zeneszerezőben is. Sőt lehet, hogy elve szerint sem akart rangosabb zeneszerzővel dolgozni, hanem „csupán” olyannal, aki ebben a munkában szellemi társa. A mély fekvésű férfiszólamok középregiszterre visszaigazításának mellőzésében is csak feltételezni tudom, hogy (a feltételezett lustasággal szemben) talán ezekre a szerepekre továbbra is mélyebb hangú énekesek álltak rendelkezésre. Gertrudisnál – akinek szerepét ismeretem szerint nem altok, hanem határozottan olyan mezzoszopránok énekelték, akik Ebolit, Amnerist, Ortrudot is - továbbmegyek a feltételezésben. Lehet, hogy a mezzók hanzgása annyira bevált, mint az én fülemnek is. Nagy úr a megszokás: a vitathatatlanul jelentős hangú és formátumú Marton Éva és Lukács Gyöngyi zenei alakítását nem tudtam elfogadni ebben a szerepben. De bevallom, Melinda szólamában is jobban kedvelem az olvadékony, puha lírai vagy könnyebb drámai, ám dúsabb szopránokat, és ezért szívesebben lemondok a koloratúrszopránok kadenciáiról. (Az általam nagyon kedvelt Ágai Karola szerepei közül sem Melinda volt a kedvencem, és Kolonits Klára alakítása sem győzött meg legutóbb.) Az előbbiek mellett pedig különösen jobban érvényesülnek a sötétebb hangú Gertrudisok, mint a szopránok. Változatok megítélésekor nem tudom függetleníteni magam saját eszményeimtől és emlékeimtől.
1819 jukiguni 2011-02-04 10:58:50
Itt egy kis olvasni való: Dolinszky Miklós: Egy ismeretlen opera - Erkel Bánk bán, ajánlom Pál Tamás úr figyelmébe is, hátha megérti miről beszélünk: "Nem volt szokatlan a huszadik században, hogy a romantika nagy történelmi operáit átdolgozták. Az átdolgozásra való igény mindig fontosabb, mint az átdolgozó személye: Verdi Don Carlosának többszörös átdolgozója például maga a szerző volt. Közismert a Borisz Godunov esete is: akárcsak a Bánk bán esetében, itt is az eredeti műnek tulajdonított szándékok és azok megvalósulása közötti vélt szakadékot óhajtották áthidalni az átdolgozók. Olyan esetekben, mint a Jenufa, az átdolgozást ugyan nem Janáček végezte, az mégis még a szerző életében és beleegyezésével megtörtént. Igaz, ez az átdolgozás elsősorban csupán a hangszerelést érinti; ennek ellenére az eredeti hangszerelés - az eredeti Bánkhoz hasonlóan - évtizedekre feledésbe merült. A Bánk bán átdolgozói kimondatlanul is azt az eszményi operát kívánták létrehozni, melyet Erkelnek és Egressynek „meg kellett volna" írnia ahelyett, amelyet ténylegesen megírtak. E mögött az az elképzelés rejlik, amely szerint Erkelnek, operai tradíciók fogságában, nem volt módja azt az operát megkomponálni, melyet szeretett volna. Az átdolgozók tehát bevallatlanul is rekonstrukciós munkát végeztek: a fennmaradt opera romjai alól vélték kiásni a megíratlan - valójában megírhatatlan - eszményi operát. Nádasdyék tehát mindhárom fenti esetnél radikálisabb változtatásaikat abban a meggyőződésben hajtották végre, hogy Erkel szellemében cselekszenek. A jelen előadás ezzel szemben mindenekelőtt azt kívánja bizonyítani, hogy az átdolgozók keze alól vadonatúj darab került ki, mely kivonja magát az Erkel operájával való összevetés alól. A magyar operai körökben szokásos kérdésfeltevés és vita („melyik a jobb?") hamis alternatívát ígér ott, ahol nincs alternatíva: az eredeti és az átdolgozás dramaturgiai vagy esztétikai értékének mérlegelése voltaképp egy hamisítást legitimál. Milyen elvárások hívták életre a Bánk bán átdolgozását az 1930-as évek végén? Mindenekelőtt kultúrpolitikai szándék lebegett az átdolgozók szeme előtt. A szövegkönyvet újraköltő Nádasdy Kálmán, a zenei átdolgozásért felelős Rékai Nándor, valamint az átjelenetezést végző Oláh Gusztáv Katona József drámájának párdarabját szerette volna létrehozni Erkel operájának anyagából, egyenrangú nemzeti zenedrámát a nemzeti tragédia mellé. A rangegyenlőség legfőbb akadálya az átdolgozók szemében Egressy szövegének és a prozódiának minősége volt. Nádasdy nem is habozott új szövegre cserélni a librettó kilencvenöt százalékát, részben Katona szövegeire, részben saját verseire. Nádasdy simulékonyabb és virtuózabb költő Egressynél; simaság és költői virtuozitás azonban nem kifejezetten szövegkönyv-erények. A jó szövegkönyv kevésbé költői képeket, mint inkább kulcsszavakat exponál, és nem tolakszik a zene elé. Nádasdy új szövegkönyvének giccsbe hajló, teátrális hazafisága ellentétben áll nemcsak Katona és Egressy nyelvének nyerseségével és döcögősen is őszintébb nacionalizmusával, de általában az Erkel-korabeli operaszövegkönyvek nyelvével is. Ugyanezt az irodalmiságot és hamis esztétizmust szolgálja, hogy az új librettó a Késő vágy c. Vörösmarty-versből vett részletek képében vendégszöveget is befogadott. Igaz, Erkel maga is beillesztette a partitúrába korábbi Vörösmarty-megzenésítését, ami Keserű bordalként operája legnépszerűbb számának bizonyult, habár betétjellegét, önállóságát az operán belül - szemben a Nádasdy-féle citátummal - megőrizte. Az eredeti szövegkönyv másik, szanálásra ítélt mozzanata a prozódia volt. Kétségtelen: az eredeti partitúra szövegilleszkedéseinek többsége mai füllel elviselhetetlen. Ez azonban legnagyobbrészt nem a szerzőpáros hibája: a Nádasdy-féle makulátlan prozódia igénye ugyanis Erkel korában ismeretlen volt. A zene nemzeti karaktere kevésbé a szövegilleszkedés simasága, mint inkább a nemzetközi műfaj, formák és szereptípusok és a magyar szüzsé és vulgárnyelv összeegyeztethetőségének felismeréséből fakadt, abból a csak manapság természetes tényből, hogy operát énekelni lehet magyarul és magyar témára is. A wagneri és kodályi prozódiai elvek túlságosan hozzászoktatták a 20. századi operalátogatót a tökéletes szövegilleszkedéshez, zene és szöveg összeforrottságának képzetéhez, amelynek visszavetítése Erkel korába azonban történetileg nem teljesen hű. Mégis tagadhatatlan, hogy Nádasdy szövege minden műfajidegensége és műfajrombolása ellenére az elmúlt hetven évben hagyományt teremtett: árulkodó, hogy az ős-Bánkot tartalmazó felvétel hitelessége is csupán a zenei anyagra terjed ki, a szöveg Nádasdy 1940-es újraköltésén nyugvó kompiláció. Nincs is baj ezzel: a „Hazám, hazám" áriából büntetlenül aligha retusálhatók többé az arany mezők, az ezüst folyók, a sajgó seb vagy a hős vér; pedig Egressy csupán ennyit írt: „Hazám, hazám, te mindenem, / rajtad kell, rajtad előbb segítenem." Döntő pillanatokban, úgy látszik, mégiscsak a józan színházi rutin kerekedik felül a történeti megfontolásokon. Bánk szólama maga is megváltozott az átdolgozásban. Rékai ugyanis az eredeti tenorváltozat mellett baritonváltozatot is készített, és amikor Palló Imre átvette a szerepet, az utóbbi lépett érvénybe. Bánknak a „veszélyeztetett hős" operai hagyományában fogant színpadi alakjához kapcsolódó erkeli hőstenorja ezzel ki lett szakítva történelmi kontextusából, és a későromantika sötét színű uralkodói szerepeihez, egy Fülöp király, egy Boccanegra, egy Borisz basszusához vagy basszbaritonjához lett igazítva anakronisztikusan, egy olyan szereptípushoz tehát, amelynek hangfaját nem az operai hagyomány, hanem a közvetlen pszichológiai hatás választotta ki. Nem véletlenül említettük a Don Carlost, a Simon Boccanegrát, a Borisz Godunovot: a modern átdolgozás félreérthetetlen törekvéseinek egyike ugyanis az, hogy a Bánk bánt, mintegy a magyar zenetörténet hiányzó láncszemének utólagos pótlásaként, realista népi-politikai drámává alakítsa át. A Bánk bán átdolgozása nagyon is szervesen illeszkedett abba a sorba, melyet az 1930-as években a Nádasdy által rendezett Borisz Godunov, valamint az általa fordított Hovanscsina és Igor herceg alkotott. Később feltehetően a kommunista hatalom is jó néven vette egy olyan, plebejus népiség színpadi megjelenítését, amelyet könnyű volt önnön igazolására használnia. Csakhogy a Bánk bánban a nép mint aktív és egységes dramaturgiai tényező eredetileg nincs jelen: a békétlenek csupán a nemességet képviselik, Tiborc alakját pedig a népről alkotott, túlontúl romantikus kép formálta ahhoz, hogy a lázadás szellemét képviselje. Amit Egressy szövegkönyve csupán csonkítva fogadott be: a békétlenek szerepét az átdolgozók mindenáron növelni akarták. Katona drámájában azonban a békétlenek csoportja kevésbé a nemzeti ellenállás szimbóluma, inkább parodisztikus alkatrésze a sorstragédia gépezetének. És persze nem is volt arra mód, hogy Katona második, „összeesküvői" felvonását az átdolgozók belekomponálják Erkel operájába. Nádasdyék mozgástere legfeljebb arra adott módot, hogy a békétlenek fejének, Petur bánnak szerepét némileg megnöveljék. Így jött létre a dramaturgiai abszurdum: eredetileg Biberachhal énekelt duettjét Bánk az átdolgozásban Peturral énekli. Csupán egyetlen példája volt ez annak, miképp zilálták szét az átdolgozók az első felvonás egyszerű és világos erkeli szerkezetét, amelynek ívelt misztériumformáját Tallián Tibor mutatta ki cáfolhatatlanul. Ezekután igazán nincs csodálkoznivaló azon sem, hogy az átdolgozók azt a dallamot, melyre eredetileg Melinda énekelte Ottónak adott válaszát, ki más, mint Ottó szájába adták. A zenedrámai folyamatosság jegyében az átdolgozók felszámolták a zárt számok határait. Rékai számos helyen erkeli alapanyagból összekötő zenéket komponált a számok közé. Ám ezúttal sem a belekomponálás durva ténye fájdalmas, inkább az Erkel által követett operai hagyománytól idegen, pszichologizáló gondolkodás beékelődése a partitúrába. Az átdolgozás mintegy belekomponálja az új darabba a színpadi látványosságot. Nyilvánvaló jele ennek, hogy míg az első felvonás eredetileg egyetlen színben játszódott, addig Oláh Gusztáv új jelenetezési rendje szerint három színváltozást foglal magába. Egyik jele ez csupán annak, hogy az átdolgozók saját rendezési ötleteiket a mű integráns részévé teszik. Legfőképp praktikus oka volt tehát annak, hogy a legterjedelmesebb zenei betoldásait Rékai az új színváltozások előtt helyezte el. Az opera első fináléjának elején Egressy és Erkel az udvar hódoló szavai után közvetlenül Melindát hozza színre, aki a királyné elé állva kéri számon Ottó viselkedését. Az átdolgozók úgy érezték, Melinda szavai túlságosan szorosan következnek a kórus után - így ékelődött az új partitúrába a kettő közé egy kórusszakasz, melynek zenei anyaga ráadásul híján van minden erkeli előzménynek. A Bánk bán első két felvonását Erkel egyaránt turbulens zenével zárta, hasonlóan Verdi korai operáinak forradalmi fináléihoz. Az első fináléban ez a muzsika foglalja össze az első felvonásban akkumulálódott konfliktusokat. Az említett zárózenét a Melinda eszményített képét magasra emelő, himnikus kórusima tablója előzi meg. A finálé két része tehát dialektikus viszonyban áll egymással és a tipikus kétrészes olasz áriaformát idézi. Az átdolgozásban azonban a zárószakasz meghökkentő módon eltűnik; olyan ez, mintha egy kettősponttal zárulna a felvonás. A második felvonás ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el az átdolgozók kezén. A királynak a Gertrud meggyilkolását követő fellépését teljes egészében eltávolították. A különbség az első felvonás megkurtításával szemben mindenesetre lényeges. Egyrészt azért, mert a második fináléból mellőzött jelenet nem vész el, hanem a harmadik felvonásba kerül. Másrészt, mert a beavatkozás ezúttal hivatkozhat Erkel-korabeli gyakorlatra. Már Mosonyi Mihály, a Bánk bán első jelentős kritikusa kifogásolta, hogy a gyilkosság után nem hull le rögtön a függöny. Szerinte a király fellépése már érdektelenné válik a gyilkos tettet követően. Ezt a logikát mindenesetre egyfajta operai dramaturgia sugallja, mely a gyilkossági aktust annak vizuális és érzelmi helyiértékén, pillanatnyi hatásában, nem pedig a dráma folyamat dialektikájában nézi. Erkel és Egressy második felvonása a vétlen békétlenek elfogásával zárul, hiszen a harmadik felvonás a valódi tettes megmutatásáról szól majd. Mégis: Mosonyi bírálata idővel meghallgatásra talált és a dráma logikáján felülkerekedtek az operaműfaj nyersebb és érzékibb követelményei. Nem tudni, szerzője egyetértésével vagy csupán beletörődésével-e, tizenegynéhány évvel bemutatása után a Bánk bán második felvonását a Nemzeti Színház előadásian közvetlenül a gyilkosságot követően berekesztették, ott, ahol tettével Bánk egyedül marad. A király majd csak a harmadik felvonásban szembesül neje meggyilkolásával és gyilkosával, s fellépését ily módon nem szeli ketté a felvonások közötti szünet. A veszteségek listájának élén ezúttal egy megrendítő kórusima áll. A kórusima zenéjét Nádasdyék oly módon vélték megmenteni, hogy szövegétől megfosztva zenekari közzenét csináltak belőle a két utolsó felvonás között. Az eddigi példák alapján annyi elmondható: a közzene ezúttal legalább megőrizte az erkeli anyagot. Nem voltak ilyen kíméletesek az átdolgozók a második finálé fennmaradó részével: a király zenéjével. Áriájának lassú, olaszos dallamosságú szakaszát átmentették ugyan a harmadik felvonás fináléjába, a főrésztől azonban, akárcsak az első finálé hasonló karakterű, Erkel által „Garibaldi-stílű"-nek nevezett zenéjétől, véglegesen elbúcsúztak. Kétségkívül kitapintható e döntés mögött az értékszempont, az, hogy a felvonás vége konvencionalitásba fordul és méltatlan lezárása lesz a mindaddig hibátlanul építkező középső felvonásnak. Az operai konvenció, melyet Erkel e finálé kialakításában követ, az átdolgozók szemében pusztán „formalizmus". Fodor Géza hívta fel a figyelmet, hogy a korszak hangfelvételeinek tanúsága szerint Bellini és Donizetti operáit is a Bánk bánéhoz hasonló módon csonkították meg a formalizmus kiküszöbölése érdekében, formalizmuson olyan zenei gondolkodást értve, mely távol áll a késő 19. század pszichologizáló zenei ábrázolásaitól és operai konvenciók „foglya". A Bánk bán-átdolgozás tényeinek és következményeinek bemutatását egy olyan esettel zárom, amely az opera elejére visz vissza. Ismeretes: a Bánk bán egész első felvonása egy udvari bálon játszódik. Az opera eredetileg nyitókórussal indult, melynek kétszeri megszólalása keretezte a darab voltaképpeni expozícióját. Ez a szerkezet Nádasdyéknál teljesen felborul: az átdolgozott mű nem a báli tömeg totáljával, hanem - a bál háttere előtt - Ottó és Biberach premier plánjával kezdődik. Ennek az új számnak szövegét a Katona-dráma és az Erkel-zene periferikus anyagaiból: a dráma prológusából és az operához tartozó táncsorozatból kölcsönözték az átdolgozók. Hogy ezáltal egy irodalmi forma vált minden további nélkül zenei formává, mely merőben idegen Erkel korának operadramaturgiájától, azért nem sokat fájhatott az átdolgozók feje. Talán ez a hevenyészett áttekintés is világossá tette hallgatóim előtt: az eredeti opera szerkezetébe való radikális beavatkozásokkal az átdolgozók kezén új mű keletkezett, miközben Erkel darabja feledésbe merült, és az átdolgozott mű az operalátogatók fejében lassan, de biztosan összeolvadt az eredeti Erkel-operával. Hogy milyen mély beidegződésről van szó, jól mutatja, hogy Erkel művét az 1970-es években kezdődő operai historizmus sem ébresztette fel Csipkerózsika-álmából: miközben az újdonságra éhes CD-ipar hirtelen felfedezte, hogy Rosinát Rossini mezzo szerepként vetette papírra, hogy a Carmen eredetileg prózai dialógusokkal tűzdelt opéra comique volt, vagy hogy a Borisz Godunovot egyszer már Muszorgszkij is megírta: az Operaház urai még ekkor sem mertek kockáztatni. Hogy mertek volna hát akkor, amikor a rendszerváltás után a közönségnevelés helyett a szolgáltatás vált kulturális vezérelvvé? Egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy amikor felmerült egy Bánk bán-film ötlete, a létrehozók természetes gesztussal nyúltak ahhoz az átdolgozáshoz, amely mind kottafejeiben, mind dramaturgiájában, mind pedig szellemében meghamisítja Erkel és Egressy alkotását. Talán fel sem mérték, hogy a Bánk-opera és vele Erkel zenéje nemzetközi porondon való megmutatkozásának első és talán utolsó esélyét játszották el.
Itt egy kis olvasni való: Dolinszky Miklós: Egy ismeretlen opera - Erkel Bánk bán, ajánlom Pál Tamás úr figyelmébe is, hátha megérti miről beszélünk: "Nem volt szokatlan a huszadik században, hogy a romantika nagy történelmi operáit átdolgozták. Az átdolgozásra való igény mindig fontosabb, mint az átdolgozó személye: Verdi Don Carlosának többszörös átdolgozója például maga a szerző volt. Közismert a Borisz Godunov esete is: akárcsak a Bánk bán esetében, itt is az eredeti műnek tulajdonított szándékok és azok megvalósulása közötti vélt szakadékot óhajtották áthidalni az átdolgozók. Olyan esetekben, mint a Jenufa, az átdolgozást ugyan nem Janáček végezte, az mégis még a szerző életében és beleegyezésével megtörtént. Igaz, ez az átdolgozás elsősorban csupán a hangszerelést érinti; ennek ellenére az eredeti hangszerelés - az eredeti Bánkhoz hasonlóan - évtizedekre feledésbe merült. A Bánk bán átdolgozói kimondatlanul is azt az eszményi operát kívánták létrehozni, melyet Erkelnek és Egressynek „meg kellett volna" írnia ahelyett, amelyet ténylegesen megírtak. E mögött az az elképzelés rejlik, amely szerint Erkelnek, operai tradíciók fogságában, nem volt módja azt az operát megkomponálni, melyet szeretett volna. Az átdolgozók tehát bevallatlanul is rekonstrukciós munkát végeztek: a fennmaradt opera romjai alól vélték kiásni a megíratlan - valójában megírhatatlan - eszményi operát. Nádasdyék tehát mindhárom fenti esetnél radikálisabb változtatásaikat abban a meggyőződésben hajtották végre, hogy Erkel szellemében cselekszenek. A jelen előadás ezzel szemben mindenekelőtt azt kívánja bizonyítani, hogy az átdolgozók keze alól vadonatúj darab került ki, mely kivonja magát az Erkel operájával való összevetés alól. A magyar operai körökben szokásos kérdésfeltevés és vita („melyik a jobb?") hamis alternatívát ígér ott, ahol nincs alternatíva: az eredeti és az átdolgozás dramaturgiai vagy esztétikai értékének mérlegelése voltaképp egy hamisítást legitimál. Milyen elvárások hívták életre a Bánk bán átdolgozását az 1930-as évek végén? Mindenekelőtt kultúrpolitikai szándék lebegett az átdolgozók szeme előtt. A szövegkönyvet újraköltő Nádasdy Kálmán, a zenei átdolgozásért felelős Rékai Nándor, valamint az átjelenetezést végző Oláh Gusztáv Katona József drámájának párdarabját szerette volna létrehozni Erkel operájának anyagából, egyenrangú nemzeti zenedrámát a nemzeti tragédia mellé. A rangegyenlőség legfőbb akadálya az átdolgozók szemében Egressy szövegének és a prozódiának minősége volt. Nádasdy nem is habozott új szövegre cserélni a librettó kilencvenöt százalékát, részben Katona szövegeire, részben saját verseire. Nádasdy simulékonyabb és virtuózabb költő Egressynél; simaság és költői virtuozitás azonban nem kifejezetten szövegkönyv-erények. A jó szövegkönyv kevésbé költői képeket, mint inkább kulcsszavakat exponál, és nem tolakszik a zene elé. Nádasdy új szövegkönyvének giccsbe hajló, teátrális hazafisága ellentétben áll nemcsak Katona és Egressy nyelvének nyerseségével és döcögősen is őszintébb nacionalizmusával, de általában az Erkel-korabeli operaszövegkönyvek nyelvével is. Ugyanezt az irodalmiságot és hamis esztétizmust szolgálja, hogy az új librettó a Késő vágy c. Vörösmarty-versből vett részletek képében vendégszöveget is befogadott. Igaz, Erkel maga is beillesztette a partitúrába korábbi Vörösmarty-megzenésítését, ami Keserű bordalként operája legnépszerűbb számának bizonyult, habár betétjellegét, önállóságát az operán belül - szemben a Nádasdy-féle citátummal - megőrizte. Az eredeti szövegkönyv másik, szanálásra ítélt mozzanata a prozódia volt. Kétségtelen: az eredeti partitúra szövegilleszkedéseinek többsége mai füllel elviselhetetlen. Ez azonban legnagyobbrészt nem a szerzőpáros hibája: a Nádasdy-féle makulátlan prozódia igénye ugyanis Erkel korában ismeretlen volt. A zene nemzeti karaktere kevésbé a szövegilleszkedés simasága, mint inkább a nemzetközi műfaj, formák és szereptípusok és a magyar szüzsé és vulgárnyelv összeegyeztethetőségének felismeréséből fakadt, abból a csak manapság természetes tényből, hogy operát énekelni lehet magyarul és magyar témára is. A wagneri és kodályi prozódiai elvek túlságosan hozzászoktatták a 20. századi operalátogatót a tökéletes szövegilleszkedéshez, zene és szöveg összeforrottságának képzetéhez, amelynek visszavetítése Erkel korába azonban történetileg nem teljesen hű. Mégis tagadhatatlan, hogy Nádasdy szövege minden műfajidegensége és műfajrombolása ellenére az elmúlt hetven évben hagyományt teremtett: árulkodó, hogy az ős-Bánkot tartalmazó felvétel hitelessége is csupán a zenei anyagra terjed ki, a szöveg Nádasdy 1940-es újraköltésén nyugvó kompiláció. Nincs is baj ezzel: a „Hazám, hazám" áriából büntetlenül aligha retusálhatók többé az arany mezők, az ezüst folyók, a sajgó seb vagy a hős vér; pedig Egressy csupán ennyit írt: „Hazám, hazám, te mindenem, / rajtad kell, rajtad előbb segítenem." Döntő pillanatokban, úgy látszik, mégiscsak a józan színházi rutin kerekedik felül a történeti megfontolásokon. Bánk szólama maga is megváltozott az átdolgozásban. Rékai ugyanis az eredeti tenorváltozat mellett baritonváltozatot is készített, és amikor Palló Imre átvette a szerepet, az utóbbi lépett érvénybe. Bánknak a „veszélyeztetett hős" operai hagyományában fogant színpadi alakjához kapcsolódó erkeli hőstenorja ezzel ki lett szakítva történelmi kontextusából, és a későromantika sötét színű uralkodói szerepeihez, egy Fülöp király, egy Boccanegra, egy Borisz basszusához vagy basszbaritonjához lett igazítva anakronisztikusan, egy olyan szereptípushoz tehát, amelynek hangfaját nem az operai hagyomány, hanem a közvetlen pszichológiai hatás választotta ki. Nem véletlenül említettük a Don Carlost, a Simon Boccanegrát, a Borisz Godunovot: a modern átdolgozás félreérthetetlen törekvéseinek egyike ugyanis az, hogy a Bánk bánt, mintegy a magyar zenetörténet hiányzó láncszemének utólagos pótlásaként, realista népi-politikai drámává alakítsa át. A Bánk bán átdolgozása nagyon is szervesen illeszkedett abba a sorba, melyet az 1930-as években a Nádasdy által rendezett Borisz Godunov, valamint az általa fordított Hovanscsina és Igor herceg alkotott. Később feltehetően a kommunista hatalom is jó néven vette egy olyan, plebejus népiség színpadi megjelenítését, amelyet könnyű volt önnön igazolására használnia. Csakhogy a Bánk bánban a nép mint aktív és egységes dramaturgiai tényező eredetileg nincs jelen: a békétlenek csupán a nemességet képviselik, Tiborc alakját pedig a népről alkotott, túlontúl romantikus kép formálta ahhoz, hogy a lázadás szellemét képviselje. Amit Egressy szövegkönyve csupán csonkítva fogadott be: a békétlenek szerepét az átdolgozók mindenáron növelni akarták. Katona drámájában azonban a békétlenek csoportja kevésbé a nemzeti ellenállás szimbóluma, inkább parodisztikus alkatrésze a sorstragédia gépezetének. És persze nem is volt arra mód, hogy Katona második, „összeesküvői" felvonását az átdolgozók belekomponálják Erkel operájába. Nádasdyék mozgástere legfeljebb arra adott módot, hogy a békétlenek fejének, Petur bánnak szerepét némileg megnöveljék. Így jött létre a dramaturgiai abszurdum: eredetileg Biberachhal énekelt duettjét Bánk az átdolgozásban Peturral énekli. Csupán egyetlen példája volt ez annak, miképp zilálták szét az átdolgozók az első felvonás egyszerű és világos erkeli szerkezetét, amelynek ívelt misztériumformáját Tallián Tibor mutatta ki cáfolhatatlanul. Ezekután igazán nincs csodálkoznivaló azon sem, hogy az átdolgozók azt a dallamot, melyre eredetileg Melinda énekelte Ottónak adott válaszát, ki más, mint Ottó szájába adták. A zenedrámai folyamatosság jegyében az átdolgozók felszámolták a zárt számok határait. Rékai számos helyen erkeli alapanyagból összekötő zenéket komponált a számok közé. Ám ezúttal sem a belekomponálás durva ténye fájdalmas, inkább az Erkel által követett operai hagyománytól idegen, pszichologizáló gondolkodás beékelődése a partitúrába. Az átdolgozás mintegy belekomponálja az új darabba a színpadi látványosságot. Nyilvánvaló jele ennek, hogy míg az első felvonás eredetileg egyetlen színben játszódott, addig Oláh Gusztáv új jelenetezési rendje szerint három színváltozást foglal magába. Egyik jele ez csupán annak, hogy az átdolgozók saját rendezési ötleteiket a mű integráns részévé teszik. Legfőképp praktikus oka volt tehát annak, hogy a legterjedelmesebb zenei betoldásait Rékai az új színváltozások előtt helyezte el. Az opera első fináléjának elején Egressy és Erkel az udvar hódoló szavai után közvetlenül Melindát hozza színre, aki a királyné elé állva kéri számon Ottó viselkedését. Az átdolgozók úgy érezték, Melinda szavai túlságosan szorosan következnek a kórus után - így ékelődött az új partitúrába a kettő közé egy kórusszakasz, melynek zenei anyaga ráadásul híján van minden erkeli előzménynek. A Bánk bán első két felvonását Erkel egyaránt turbulens zenével zárta, hasonlóan Verdi korai operáinak forradalmi fináléihoz. Az első fináléban ez a muzsika foglalja össze az első felvonásban akkumulálódott konfliktusokat. Az említett zárózenét a Melinda eszményített képét magasra emelő, himnikus kórusima tablója előzi meg. A finálé két része tehát dialektikus viszonyban áll egymással és a tipikus kétrészes olasz áriaformát idézi. Az átdolgozásban azonban a zárószakasz meghökkentő módon eltűnik; olyan ez, mintha egy kettősponttal zárulna a felvonás. A második felvonás ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el az átdolgozók kezén. A királynak a Gertrud meggyilkolását követő fellépését teljes egészében eltávolították. A különbség az első felvonás megkurtításával szemben mindenesetre lényeges. Egyrészt azért, mert a második fináléból mellőzött jelenet nem vész el, hanem a harmadik felvonásba kerül. Másrészt, mert a beavatkozás ezúttal hivatkozhat Erkel-korabeli gyakorlatra. Már Mosonyi Mihály, a Bánk bán első jelentős kritikusa kifogásolta, hogy a gyilkosság után nem hull le rögtön a függöny. Szerinte a király fellépése már érdektelenné válik a gyilkos tettet követően. Ezt a logikát mindenesetre egyfajta operai dramaturgia sugallja, mely a gyilkossági aktust annak vizuális és érzelmi helyiértékén, pillanatnyi hatásában, nem pedig a dráma folyamat dialektikájában nézi. Erkel és Egressy második felvonása a vétlen békétlenek elfogásával zárul, hiszen a harmadik felvonás a valódi tettes megmutatásáról szól majd. Mégis: Mosonyi bírálata idővel meghallgatásra talált és a dráma logikáján felülkerekedtek az operaműfaj nyersebb és érzékibb követelményei. Nem tudni, szerzője egyetértésével vagy csupán beletörődésével-e, tizenegynéhány évvel bemutatása után a Bánk bán második felvonását a Nemzeti Színház előadásian közvetlenül a gyilkosságot követően berekesztették, ott, ahol tettével Bánk egyedül marad. A király majd csak a harmadik felvonásban szembesül neje meggyilkolásával és gyilkosával, s fellépését ily módon nem szeli ketté a felvonások közötti szünet. A veszteségek listájának élén ezúttal egy megrendítő kórusima áll. A kórusima zenéjét Nádasdyék oly módon vélték megmenteni, hogy szövegétől megfosztva zenekari közzenét csináltak belőle a két utolsó felvonás között. Az eddigi példák alapján annyi elmondható: a közzene ezúttal legalább megőrizte az erkeli anyagot. Nem voltak ilyen kíméletesek az átdolgozók a második finálé fennmaradó részével: a király zenéjével. Áriájának lassú, olaszos dallamosságú szakaszát átmentették ugyan a harmadik felvonás fináléjába, a főrésztől azonban, akárcsak az első finálé hasonló karakterű, Erkel által „Garibaldi-stílű"-nek nevezett zenéjétől, véglegesen elbúcsúztak. Kétségkívül kitapintható e döntés mögött az értékszempont, az, hogy a felvonás vége konvencionalitásba fordul és méltatlan lezárása lesz a mindaddig hibátlanul építkező középső felvonásnak. Az operai konvenció, melyet Erkel e finálé kialakításában követ, az átdolgozók szemében pusztán „formalizmus". Fodor Géza hívta fel a figyelmet, hogy a korszak hangfelvételeinek tanúsága szerint Bellini és Donizetti operáit is a Bánk bánéhoz hasonló módon csonkították meg a formalizmus kiküszöbölése érdekében, formalizmuson olyan zenei gondolkodást értve, mely távol áll a késő 19. század pszichologizáló zenei ábrázolásaitól és operai konvenciók „foglya". A Bánk bán-átdolgozás tényeinek és következményeinek bemutatását egy olyan esettel zárom, amely az opera elejére visz vissza. Ismeretes: a Bánk bán egész első felvonása egy udvari bálon játszódik. Az opera eredetileg nyitókórussal indult, melynek kétszeri megszólalása keretezte a darab voltaképpeni expozícióját. Ez a szerkezet Nádasdyéknál teljesen felborul: az átdolgozott mű nem a báli tömeg totáljával, hanem - a bál háttere előtt - Ottó és Biberach premier plánjával kezdődik. Ennek az új számnak szövegét a Katona-dráma és az Erkel-zene periferikus anyagaiból: a dráma prológusából és az operához tartozó táncsorozatból kölcsönözték az átdolgozók. Hogy ezáltal egy irodalmi forma vált minden további nélkül zenei formává, mely merőben idegen Erkel korának operadramaturgiájától, azért nem sokat fájhatott az átdolgozók feje. Talán ez a hevenyészett áttekintés is világossá tette hallgatóim előtt: az eredeti opera szerkezetébe való radikális beavatkozásokkal az átdolgozók kezén új mű keletkezett, miközben Erkel darabja feledésbe merült, és az átdolgozott mű az operalátogatók fejében lassan, de biztosan összeolvadt az eredeti Erkel-operával. Hogy milyen mély beidegződésről van szó, jól mutatja, hogy Erkel művét az 1970-es években kezdődő operai historizmus sem ébresztette fel Csipkerózsika-álmából: miközben az újdonságra éhes CD-ipar hirtelen felfedezte, hogy Rosinát Rossini mezzo szerepként vetette papírra, hogy a Carmen eredetileg prózai dialógusokkal tűzdelt opéra comique volt, vagy hogy a Borisz Godunovot egyszer már Muszorgszkij is megírta: az Operaház urai még ekkor sem mertek kockáztatni. Hogy mertek volna hát akkor, amikor a rendszerváltás után a közönségnevelés helyett a szolgáltatás vált kulturális vezérelvvé? Egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy amikor felmerült egy Bánk bán-film ötlete, a létrehozók természetes gesztussal nyúltak ahhoz az átdolgozáshoz, amely mind kottafejeiben, mind dramaturgiájában, mind pedig szellemében meghamisítja Erkel és Egressy alkotását. Talán fel sem mérték, hogy a Bánk-opera és vele Erkel zenéje nemzetközi porondon való megmutatkozásának első és talán utolsó esélyét játszották el.
1818 jukiguni 2011-02-04 10:56:55 [Válasz erre: 1817 Fabricius 2011-02-03 20:20:10]
Én se halottam, olvastam róla semmi újat december óta. Lehet, hogy ebből sem lesz semmi....
Én se halottam, olvastam róla semmi újat december óta. Lehet, hogy ebből sem lesz semmi....
1817 Fabricius 2011-02-03 20:20:10
Mi van a nagy dirrel-durral beharangozott Bánkkal? Csak azért, mert mély hallgatásba burkolózik a Domingós bemutató! Domingo állandóan be akarja mutatni, hol énekelte volna, majd dirigálni szeretné, de valahogy csak nem akar összegyünni!
Mi van a nagy dirrel-durral beharangozott Bánkkal? Csak azért, mert mély hallgatásba burkolózik a Domingós bemutató! Domingo állandóan be akarja mutatni, hol énekelte volna, majd dirigálni szeretné, de valahogy csak nem akar összegyünni!