1064 Búbánat 2007-12-10 15:23:02
Az Erzsébet című Erkel- Doppler fivérek- operáról eddig elég hiányos ismereteim voltak, azonban tegnap este óta már kevesebb a „fehér folt”…. A kilencvenes évek elején Németh Amadé zenei irányításával a rádió felvett egy-két részletet az opera második felvonásából - abból, amelyet Erkel írt (a két szélső felvonást Doppler Ferenc illetve Károly komponálta), és már akkor nagyon tetszett nekem mindaz, amit hallottam belőle: bevezető kórus – a koldusok kara; Erzsébet imája, Erzsébet- Lajos kettőse. Ezért különös izgalommal és nagy várakozással tekintettem a 150 évvel ezelőtt, a pesti Nemzeti Színházban bemutatott opera újkori jubileumi – rekonstruált - előadása elé! Ez egy alkalmi céllal írt opera: 1857 májusában Ferenc József császár és felesége, Erzsébet magyarországi látogatásuk tiszteletére keletkezett alkotás. A színház vezetőségének felkérésére Czanyuga József librettóját kellett a szerzőknek rohamtempóban megzenésíteniük; az idő rövidsége miatt (februárban kapták a komponálásra a felkérést, és május hatodikán már megvolt a bemutató) a szerzők kényszerűségből megosztották a feladatott. A korabeli kritika elsősorban Erkel érdemeit dicsérte, utóbb azt a jelzőt is kiérdemelte, hogy ez a második felvonás talán a legszebb kompozíció, amit addig valaha írt. Tudvalévő, Erkel akkoriban javában a Bánk bánján dolgozott, ezért is (a szabadságharc leverése utáni időszak nem igen kedvezett a komponáláshoz, ez a feladat sem lelkesítette) csak kényszeredetten vállalta el az egyébként megtisztelő felkérést, de ha már belefogott a zeneszerzésbe, igyekezett a invenciójának javát nyújtani; abból, amit megírt, annak volt kisugárzása, fénye és emelkedettsége. Amíg a Doppler-fivérek partitúrájában főleg a korabeli olaszos beütés dominál, addig Erkel zenéje érezhetően inkább a magyaros hangvétel és ritmika felé nyit kapukat – már nem először: pl. a verbunkos stíluselemek felhasználása; a közelgő Bánk bánja (1861) előtt itt már valami szívet-lelket melegítő előképet kapunk a hosszú éve óta érlelődő, a komponálásával különböző okok miatt igen lassan haladó- készülődő nagy mű zenei érzületéből is; Dopplerék egysíkú munkájához képest neki a második felvonásban alkalma nyílik a cselekmény vonulatából kiemelni a mozgalmasabb részeket, és a szituációknak megfelelő és a szereplők jellemeihez illeszkedő hol lírai, hol drámai hatásokat megcsillogtató zenét (áriák, duettek, együttesek, kórusok) ír. Ehhez járul még a 650 éve született Szent Erzsébet –évfordulóhoz köthető motívumok, melyekben a lelki tisztaságra - emelkedettségre valló mély, őszinte, áhítatos dallamfordulatok jutnak szerephez, s az sem véletlen, hogy saját Himnuszát is bedolgozza a felvonásba, amit a „koldusok” kara ad elő. Itt jegyzem meg, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak, személy szerint Szőnyiné Szerző Katalin zenetudósnak, a Zeneműtár vezetőjének nagy érdeme van abban, hogy ezt az operát a színpadra álmodók feléleszthették tetszhalott-állapotából, hiszen a forrásul szolgáló muzeális kottákat ő biztosította a produkcióhoz. Nem zenekar kíséri az énekeseket, hanem zongora, ami nem csökkenti a művészi hatást, ellenkezőleg, szerintem, jobban kidomborítja, felerősíti azokat az emóciókat, amelyeket a várakozó - befogadó közönség szívében megindít, kivált! Maga a cselekmény nem igazán a valós történelmi tényeket állítja a középpontba, inkább ábránd, vízió az, amit a librettó megfogalmaz. Erkel és Doppler közös műve Erzsébet életének szép, részben elképzelt epizódját dolgozza fel. Az opera cselekménye Erzsébet menyasszony korában játszódik, színhelye Magyarország, Thüringiai Lajos őrgróffal kötendő házassága előtti időben. Az Erzsébetről olvashattunk már különböző előzeteseket, így már tudtam, mire számíthatok, miről is szól tulajdonképpen ez a darab: a meseszövés a képzelet szülötte, a két főhős álruhában, egymás kilétét nem sejtve szeret bele egymásba. A félreértésekkel tűzdelt meglehetősen történelmietlen cselekmény róluk, valamint szolgálóik, Gunda és Kuno egymásra találásáról szól. II. Endre magyar király, a keresztesek vezetőjeként, a lánya nászára áldást adó atyaként jelenik meg a színen. Olvashattuk azt is, hogy Paróczay Balázs rendező különben jócskán meghúzta a művet: az operának csak az első és második felvonását állította színpadra, amelyekben a „megfogható” cselekvések történnek; az Erzsébet ősváltozatának utolsó része valójában egy cselekménytelen, táncokkal, karjelenetekkel fűszerezett lovagi torna és népünnepély volt, amely - a második felvonásvég pogányok lemészárlására buzdító kórusát \"ismétlő\" - harsány fináléval zárult. A rendező az eredeti, archaikus jellegű szöveg megtartásával a dramaturgiailag \"széttartó\" műnek akart keretet, a címszereplőnek pedig valódi karaktert adni a húzásokkal. Az operaritkaság nem illeszkedik a \"szokványos\" Szent Erzsébet-ábrázolások közé (lásd pld. Liszt-oratóriuma), de a királylány ismert erényei - hűsége, kitartása, a koldusokhoz, nélkülözőkhöz való figyelmes odafordulása - itt is hangsúlyos szerepet kapnak. A \"felújítás\" alkotói Erzsébet imáját átemelték az első felvonásból, ezzel bensőségesebb, emelkedettebb, az \"eredeti\" Erzsébet-képhez közelebb álló befejezést adva a darabnak. A rendezés puritán, egy díszletelem uralja a háttérben az amúgy csupasz színpadot, egy ezüst színezetű – középen szétnyitható - hatalmas fólia-függöny ez, melynek domborzata. a keresztes csaták korát sejteti. A Széchényi Könyvtár archívumából feldolgozott anyag megszólaltatása tehát kultúrtörténeti esemény, azon túl, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára időzítették azt. Az előadás értékét emeli, hogy a több mint 100 éve nem játszott opera fiatal művészek olvasatában került színre. Címszerepben a sudár, karcsú termetű, igen tehetséges Bucsi Annamária, akit eddig operett (Adél, Angéle) - és operai szerepekben (Marcellina – Figaro házassága - Mozartmaraton) ismertem meg, szép koloratúrszopránja igen technikásan szólal meg, és színpadi lénye is érettségről meg alázatról tanúskodik. Simon Krisztinát, Gunda, Erzsébet szolgálójának megszemélyesítőjét is láttam és hallottam már egyebek között az említett Mozartmaraton impulzív mozgásával és gyönyörű alt hangjával jól kontraszolja Erzsébetet. Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás. Nem először volt alkalmam opera-vagy oratorikus szerepeiben drukkolni neki, többnyire megfogalmazva fenntartásaimat. Ezúttal nincsenek ilyenek az utóbbiból. Minden vonatkozásban illúziót keltő alakítást nyújt, játékával, hangjával el tudja velünk hitetni, hogy fiatal jegyese iránt táplált érzelmei, milyen nemesek, hogy méltó Erzsébet szerelmére. Rezsnyák Róbert szinte lubickol Kunoként, Lajos szolgájaként. Szép baritonja, habitusa szerencsésen találkoznak egymással, Simon Krisztinával előadott „kergetőzései” élményszámba menők. II. Endre magyar király rövid, de hatásos énekelnivalóját Gogolyák Györgytől kaptuk. A koldusok, koldusnők megformálása sok énekelni valót jelent a karnak, amellyel bravúrosan megbirkóznak (nemcsak a színpadon énekelnek, hanem a rendezésnek megfelelően színpadon kívül is, itt: a nézőtéri széksorok oldalában és kint a folyosóról hallatszik szép énekük) és maradéktalan élményt nyújtanak, azt hiszem, a Magyar Himnuszunkat sem hallotta még senki ilyen szépséges formába öntve! A zenei vezető: Dargay Marcell virtuóz zongorajátékával demonstrálta, hogy nem egyszerűen kíséri az énekeseket, de akár egész zenekari hangzást is képes zongorájából (és a partitúrából) kicsiholni. Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig, a szcenika: Kis Gábor Norbert munkája. Az operaelőadás előtti rövid köszöntőjében Esterházy László pápai káplán, c. prépost, a Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilikának a 2007. évi Klebelsberg-díjjal kitüntetett plébánosa elmondta a nézőtéren helyet foglalóknak, amit tudnunk illik Árpád-házi Szent Erzsébetről, a magyar királylányról, akinek rövid életében gyorsan, egymást követte a megélt leányság – hajadonság - jegyesség – feleség –gyermekeivel magára maradó özvegység szerep, aki képes volt vállalni, feldolgozni és elfogadni a rendkívüli élet- és sorshelyzeteket, aki szerte a világon még ma is, 800 évvel halála után, példát mutathat nekünk akár „civilként” mindebből – a legendák táplálta csodatettei nélkül is. Azt hiszem mindnyájan megrendülten álltunk fel ülőhelyeinkről tegnap késő este az Erzsébet című opera utolsó taktusai után. A szűnni nem akaró tapsok bizonyították, hogy igény van erre a műre, nem volt szükségtelen a „feltámasztása”, a ma emberére is hatni képes, ha a mai kor ízlésvilágához transzponálják, és bizakodhatunk abban, lesz ennek a kezdeményezésnek folytatása, nem kell megint évtizedeket várnunk Erkel – Doppler fivérek romantikus alkotására, amit tegnap este a nyári pesthidegkúti, az őszi sárospataki esték után most télen is, újra itt Pesthidegkúton, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban olyan szívesen és szeretettel fogadott a közönség.
Az Erzsébet című Erkel- Doppler fivérek- operáról eddig elég hiányos ismereteim voltak, azonban tegnap este óta már kevesebb a „fehér folt”…. A kilencvenes évek elején Németh Amadé zenei irányításával a rádió felvett egy-két részletet az opera második felvonásából - abból, amelyet Erkel írt (a két szélső felvonást Doppler Ferenc illetve Károly komponálta), és már akkor nagyon tetszett nekem mindaz, amit hallottam belőle: bevezető kórus – a koldusok kara; Erzsébet imája, Erzsébet- Lajos kettőse. Ezért különös izgalommal és nagy várakozással tekintettem a 150 évvel ezelőtt, a pesti Nemzeti Színházban bemutatott opera újkori jubileumi – rekonstruált - előadása elé! Ez egy alkalmi céllal írt opera: 1857 májusában Ferenc József császár és felesége, Erzsébet magyarországi látogatásuk tiszteletére keletkezett alkotás. A színház vezetőségének felkérésére Czanyuga József librettóját kellett a szerzőknek rohamtempóban megzenésíteniük; az idő rövidsége miatt (februárban kapták a komponálásra a felkérést, és május hatodikán már megvolt a bemutató) a szerzők kényszerűségből megosztották a feladatott. A korabeli kritika elsősorban Erkel érdemeit dicsérte, utóbb azt a jelzőt is kiérdemelte, hogy ez a második felvonás talán a legszebb kompozíció, amit addig valaha írt. Tudvalévő, Erkel akkoriban javában a Bánk bánján dolgozott, ezért is (a szabadságharc leverése utáni időszak nem igen kedvezett a komponáláshoz, ez a feladat sem lelkesítette) csak kényszeredetten vállalta el az egyébként megtisztelő felkérést, de ha már belefogott a zeneszerzésbe, igyekezett a invenciójának javát nyújtani; abból, amit megírt, annak volt kisugárzása, fénye és emelkedettsége. Amíg a Doppler-fivérek partitúrájában főleg a korabeli olaszos beütés dominál, addig Erkel zenéje érezhetően inkább a magyaros hangvétel és ritmika felé nyit kapukat – már nem először: pl. a verbunkos stíluselemek felhasználása; a közelgő Bánk bánja (1861) előtt itt már valami szívet-lelket melegítő előképet kapunk a hosszú éve óta érlelődő, a komponálásával különböző okok miatt igen lassan haladó- készülődő nagy mű zenei érzületéből is; Dopplerék egysíkú munkájához képest neki a második felvonásban alkalma nyílik a cselekmény vonulatából kiemelni a mozgalmasabb részeket, és a szituációknak megfelelő és a szereplők jellemeihez illeszkedő hol lírai, hol drámai hatásokat megcsillogtató zenét (áriák, duettek, együttesek, kórusok) ír. Ehhez járul még a 650 éve született Szent Erzsébet –évfordulóhoz köthető motívumok, melyekben a lelki tisztaságra - emelkedettségre valló mély, őszinte, áhítatos dallamfordulatok jutnak szerephez, s az sem véletlen, hogy saját Himnuszát is bedolgozza a felvonásba, amit a „koldusok” kara ad elő. Itt jegyzem meg, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak, személy szerint Szőnyiné Szerző Katalin zenetudósnak, a Zeneműtár vezetőjének nagy érdeme van abban, hogy ezt az operát a színpadra álmodók feléleszthették tetszhalott-állapotából, hiszen a forrásul szolgáló muzeális kottákat ő biztosította a produkcióhoz. Nem zenekar kíséri az énekeseket, hanem zongora, ami nem csökkenti a művészi hatást, ellenkezőleg, szerintem, jobban kidomborítja, felerősíti azokat az emóciókat, amelyeket a várakozó - befogadó közönség szívében megindít, kivált! Maga a cselekmény nem igazán a valós történelmi tényeket állítja a középpontba, inkább ábránd, vízió az, amit a librettó megfogalmaz. Erkel és Doppler közös műve Erzsébet életének szép, részben elképzelt epizódját dolgozza fel. Az opera cselekménye Erzsébet menyasszony korában játszódik, színhelye Magyarország, Thüringiai Lajos őrgróffal kötendő házassága előtti időben. Az Erzsébetről olvashattunk már különböző előzeteseket, így már tudtam, mire számíthatok, miről is szól tulajdonképpen ez a darab: a meseszövés a képzelet szülötte, a két főhős álruhában, egymás kilétét nem sejtve szeret bele egymásba. A félreértésekkel tűzdelt meglehetősen történelmietlen cselekmény róluk, valamint szolgálóik, Gunda és Kuno egymásra találásáról szól. II. Endre magyar király, a keresztesek vezetőjeként, a lánya nászára áldást adó atyaként jelenik meg a színen. Olvashattuk azt is, hogy Paróczay Balázs rendező különben jócskán meghúzta a művet: az operának csak az első és második felvonását állította színpadra, amelyekben a „megfogható” cselekvések történnek; az Erzsébet ősváltozatának utolsó része valójában egy cselekménytelen, táncokkal, karjelenetekkel fűszerezett lovagi torna és népünnepély volt, amely - a második felvonásvég pogányok lemészárlására buzdító kórusát \"ismétlő\" - harsány fináléval zárult. A rendező az eredeti, archaikus jellegű szöveg megtartásával a dramaturgiailag \"széttartó\" műnek akart keretet, a címszereplőnek pedig valódi karaktert adni a húzásokkal. Az operaritkaság nem illeszkedik a \"szokványos\" Szent Erzsébet-ábrázolások közé (lásd pld. Liszt-oratóriuma), de a királylány ismert erényei - hűsége, kitartása, a koldusokhoz, nélkülözőkhöz való figyelmes odafordulása - itt is hangsúlyos szerepet kapnak. A \"felújítás\" alkotói Erzsébet imáját átemelték az első felvonásból, ezzel bensőségesebb, emelkedettebb, az \"eredeti\" Erzsébet-képhez közelebb álló befejezést adva a darabnak. A rendezés puritán, egy díszletelem uralja a háttérben az amúgy csupasz színpadot, egy ezüst színezetű – középen szétnyitható - hatalmas fólia-függöny ez, melynek domborzata. a keresztes csaták korát sejteti. A Széchényi Könyvtár archívumából feldolgozott anyag megszólaltatása tehát kultúrtörténeti esemény, azon túl, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára időzítették azt. Az előadás értékét emeli, hogy a több mint 100 éve nem játszott opera fiatal művészek olvasatában került színre. Címszerepben a sudár, karcsú termetű, igen tehetséges Bucsi Annamária, akit eddig operett (Adél, Angéle) - és operai szerepekben (Marcellina – Figaro házassága - Mozartmaraton) ismertem meg, szép koloratúrszopránja igen technikásan szólal meg, és színpadi lénye is érettségről meg alázatról tanúskodik. Simon Krisztinát, Gunda, Erzsébet szolgálójának megszemélyesítőjét is láttam és hallottam már egyebek között az említett Mozartmaraton impulzív mozgásával és gyönyörű alt hangjával jól kontraszolja Erzsébetet. Thüringiai Lajos: Kóbor Tamás. Nem először volt alkalmam opera-vagy oratorikus szerepeiben drukkolni neki, többnyire megfogalmazva fenntartásaimat. Ezúttal nincsenek ilyenek az utóbbiból. Minden vonatkozásban illúziót keltő alakítást nyújt, játékával, hangjával el tudja velünk hitetni, hogy fiatal jegyese iránt táplált érzelmei, milyen nemesek, hogy méltó Erzsébet szerelmére. Rezsnyák Róbert szinte lubickol Kunoként, Lajos szolgájaként. Szép baritonja, habitusa szerencsésen találkoznak egymással, Simon Krisztinával előadott „kergetőzései” élményszámba menők. II. Endre magyar király rövid, de hatásos énekelnivalóját Gogolyák Györgytől kaptuk. A koldusok, koldusnők megformálása sok énekelni valót jelent a karnak, amellyel bravúrosan megbirkóznak (nemcsak a színpadon énekelnek, hanem a rendezésnek megfelelően színpadon kívül is, itt: a nézőtéri széksorok oldalában és kint a folyosóról hallatszik szép énekük) és maradéktalan élményt nyújtanak, azt hiszem, a Magyar Himnuszunkat sem hallotta még senki ilyen szépséges formába öntve! A zenei vezető: Dargay Marcell virtuóz zongorajátékával demonstrálta, hogy nem egyszerűen kíséri az énekeseket, de akár egész zenekari hangzást is képes zongorájából (és a partitúrából) kicsiholni. Díszlet-jelmez: Sápi Hedvig, a szcenika: Kis Gábor Norbert munkája. Az operaelőadás előtti rövid köszöntőjében Esterházy László pápai káplán, c. prépost, a Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilikának a 2007. évi Klebelsberg-díjjal kitüntetett plébánosa elmondta a nézőtéren helyet foglalóknak, amit tudnunk illik Árpád-házi Szent Erzsébetről, a magyar királylányról, akinek rövid életében gyorsan, egymást követte a megélt leányság – hajadonság - jegyesség – feleség –gyermekeivel magára maradó özvegység szerep, aki képes volt vállalni, feldolgozni és elfogadni a rendkívüli élet- és sorshelyzeteket, aki szerte a világon még ma is, 800 évvel halála után, példát mutathat nekünk akár „civilként” mindebből – a legendák táplálta csodatettei nélkül is. Azt hiszem mindnyájan megrendülten álltunk fel ülőhelyeinkről tegnap késő este az Erzsébet című opera utolsó taktusai után. A szűnni nem akaró tapsok bizonyították, hogy igény van erre a műre, nem volt szükségtelen a „feltámasztása”, a ma emberére is hatni képes, ha a mai kor ízlésvilágához transzponálják, és bizakodhatunk abban, lesz ennek a kezdeményezésnek folytatása, nem kell megint évtizedeket várnunk Erkel – Doppler fivérek romantikus alkotására, amit tegnap este a nyári pesthidegkúti, az őszi sárospataki esték után most télen is, újra itt Pesthidegkúton, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központban olyan szívesen és szeretettel fogadott a közönség.
1062 tukán 2007-12-10 11:46:11 [Válasz erre: 1061 alfredoo 2007-12-10 11:09:31]
Igen, nekünk magyaroknak fontos a Bánk bán! Jó opera a Bánk bán, nekünk kimagaslóan jó , nemzeti operánk! A történet egy idegennek, külföldinek nem jelent annyit, mint egy magyarnak! Hogy mint opera milyen, nemzetközi megítélés alá kellene venni, elfogultság nélkül dönteni! Lám a Kékszakállú-nál nemigen számítanak a nyelvi nehézségek, igaz jóval rövidebb (ha egy külföldi énekesnek kell magyarul énekelnie ez is fontos), nem kell a szövegkönyvet átírni. Azt hiszem a Kékszakállú esetében mégis a zene a döntő, másik század.....stb. Nem elemzem, ezt hozzáértők már megtették. Ezek gondolatok, amelyek már sok magyar ember, zenész fejében megfordultak.....
Igen, nekünk magyaroknak fontos a Bánk bán! Jó opera a Bánk bán, nekünk kimagaslóan jó , nemzeti operánk! A történet egy idegennek, külföldinek nem jelent annyit, mint egy magyarnak! Hogy mint opera milyen, nemzetközi megítélés alá kellene venni, elfogultság nélkül dönteni! Lám a Kékszakállú-nál nemigen számítanak a nyelvi nehézségek, igaz jóval rövidebb (ha egy külföldi énekesnek kell magyarul énekelnie ez is fontos), nem kell a szövegkönyvet átírni. Azt hiszem a Kékszakállú esetében mégis a zene a döntő, másik század.....stb. Nem elemzem, ezt hozzáértők már megtették. Ezek gondolatok, amelyek már sok magyar ember, zenész fejében megfordultak.....
1061 alfredoo 2007-12-10 11:09:31 [Válasz erre: 1058 tukán 2007-12-10 10:40:26]
tukan mire gondolsz, milyen kerdes? rossz opera a bank ban? azert nem ervenyesul? akik szeretjuk tevedunk/tevedtunk?
tukan mire gondolsz, milyen kerdes? rossz opera a bank ban? azert nem ervenyesul? akik szeretjuk tevedunk/tevedtunk?
1060 alfredoo 2007-12-10 11:08:32 [Válasz erre: 1058 tukán 2007-12-10 10:40:26]
tukan honnan tudod hogy milyen lenne egy olasz bank ban? milyen egy angolul eloadott julius cezar? es az olasz nem az opera nyelve? olyan dologrol beszelunk ami nincs. az operakedvelok eleg jelentos resze viszont tud (annyit) olaszul hogy azon erti, elvezi az \'operat\'. neked talan nekem is istenkaromlasnak tunik a hazam, hazam szovegenek leforditasa. egy amerikai operarajongo hogyan fogadna? nem mondom hogy angolra/amerikaira forditsak mert lehet hogy nevetsegesse valna. de az olasz onmagaban az opera sztenderdje. inkabb azon gondolkodnank hogy kozadakozasbol hogyan lehetne egy ilyet megfinanszirozni es vilagsztart/sztarokat felkerni egy eloadasra? ha mar olyan fontos nekunk a bank ban.
tukan honnan tudod hogy milyen lenne egy olasz bank ban? milyen egy angolul eloadott julius cezar? es az olasz nem az opera nyelve? olyan dologrol beszelunk ami nincs. az operakedvelok eleg jelentos resze viszont tud (annyit) olaszul hogy azon erti, elvezi az \'operat\'. neked talan nekem is istenkaromlasnak tunik a hazam, hazam szovegenek leforditasa. egy amerikai operarajongo hogyan fogadna? nem mondom hogy angolra/amerikaira forditsak mert lehet hogy nevetsegesse valna. de az olasz onmagaban az opera sztenderdje. inkabb azon gondolkodnank hogy kozadakozasbol hogyan lehetne egy ilyet megfinanszirozni es vilagsztart/sztarokat felkerni egy eloadasra? ha mar olyan fontos nekunk a bank ban.
1059 Ködlámpa 2007-12-10 10:45:32 [Válasz erre: 1058 tukán 2007-12-10 10:40:26]
Hidd el nekem, szép a verbunkos olaszul... :-))))
Hidd el nekem, szép a verbunkos olaszul... :-))))
1058 tukán 2007-12-10 10:40:26 [Válasz erre: 1057 alfredoo 2007-12-09 23:16:12]
Gyönyörű lenne olaszul a Bánk bán? Ugye ezt NEM gondoltad komolyan? Csak nyelvi kérdés, csak új és idegennyelvű szövegkonyv kellene?
Gyönyörű lenne olaszul a Bánk bán? Ugye ezt NEM gondoltad komolyan? Csak nyelvi kérdés, csak új és idegennyelvű szövegkonyv kellene?
1057 alfredoo 2007-12-09 23:16:12 [Válasz erre: 1056 musicus 2007-12-09 22:54:52]
muzsikus nem hiszem hogy offolnank vagy hogy ez zavart okozna. nem hiszem hogy maganiranyba kellene terelni a beszelgetest. nem is ertem a nagy kussolast. csak a top 10-eket kell megirni hogy mi tetszik nekem es mi nem tetszik? olyan fontos vagyok en, az ego? miert nem szolnak bele, fejtik ki velemenyuket? de hogy valakit is zavarna? es a magyar zene vilagbeli szereperol gondolkodni nem hiszem hogy erkeltol/bank bantol idegen lenne/lehetne. es nem tudom elfogadni (egeszen) allaspontjaidat, amig megnezzuk bartok vilagszerepleset vagy hogy egy francia reklamban a galantai tancok egy reszlete szerepel...??? kicsi, elszigetelt orszag vagyunk vagy eladja a bor magat ceger nelkul vagy nekunk nincs/nem lehet annyi penzunk hogy megfeleloen tudjuk menedzselni. a kulfoldon boldogulo zeneszek/enekesek nem hiszem hogy a magyar kultura hirdetesevel boldogultak alapvetoen. az biztos hogy a bank ban lehetne vilagsiker. talan az elso lepes ebben az lehetne hogy olasz szovegkonyvet irna valaki hozza. egy nagyon jo szovegkonyvet. ha mar a romantikus magyar zene tanult/egyuttmukodott az olasz zenevel...??? mar csak szokatlansagaval, a rendszerbol valo kilepesevel is egy olasz szovegkonyv csapast merne az imperializmusra. annyi mindenkien boldogultak a globalis vilagban. rockefeller vagy woody allen vagy bill gates. csak az igenyt/keresletet kell felfedezni. miert lennenk a globalizmus ellen? ugyanugy ki lehetne hasznalni. miert van (ha igaz) a mondas hogy egy magyar utanad megy be a forgoajton es elotted jon ki? vagy nagyobb hirnev amit az olaszok szereztek amerikaban a maffiaval? es meg is filmesitettek. talan nem is volt rossz film. attol/abbol hogy itthon ulunk, sirankozunk es meresztjuk a seggunket semmi vilaghirnev nem fog kisulni.
muzsikus nem hiszem hogy offolnank vagy hogy ez zavart okozna. nem hiszem hogy maganiranyba kellene terelni a beszelgetest. nem is ertem a nagy kussolast. csak a top 10-eket kell megirni hogy mi tetszik nekem es mi nem tetszik? olyan fontos vagyok en, az ego? miert nem szolnak bele, fejtik ki velemenyuket? de hogy valakit is zavarna? es a magyar zene vilagbeli szereperol gondolkodni nem hiszem hogy erkeltol/bank bantol idegen lenne/lehetne. es nem tudom elfogadni (egeszen) allaspontjaidat, amig megnezzuk bartok vilagszerepleset vagy hogy egy francia reklamban a galantai tancok egy reszlete szerepel...??? kicsi, elszigetelt orszag vagyunk vagy eladja a bor magat ceger nelkul vagy nekunk nincs/nem lehet annyi penzunk hogy megfeleloen tudjuk menedzselni. a kulfoldon boldogulo zeneszek/enekesek nem hiszem hogy a magyar kultura hirdetesevel boldogultak alapvetoen. az biztos hogy a bank ban lehetne vilagsiker. talan az elso lepes ebben az lehetne hogy olasz szovegkonyvet irna valaki hozza. egy nagyon jo szovegkonyvet. ha mar a romantikus magyar zene tanult/egyuttmukodott az olasz zenevel...??? mar csak szokatlansagaval, a rendszerbol valo kilepesevel is egy olasz szovegkonyv csapast merne az imperializmusra. annyi mindenkien boldogultak a globalis vilagban. rockefeller vagy woody allen vagy bill gates. csak az igenyt/keresletet kell felfedezni. miert lennenk a globalizmus ellen? ugyanugy ki lehetne hasznalni. miert van (ha igaz) a mondas hogy egy magyar utanad megy be a forgoajton es elotted jon ki? vagy nagyobb hirnev amit az olaszok szereztek amerikaban a maffiaval? es meg is filmesitettek. talan nem is volt rossz film. attol/abbol hogy itthon ulunk, sirankozunk es meresztjuk a seggunket semmi vilaghirnev nem fog kisulni.
1056 musicus 2007-12-09 22:54:52 [Válasz erre: 1055 alfredoo 2007-12-09 20:28:10]
Kedves alfredoo, megint offolunk, de ez talán nem baj. A zene intelligenciát fejlesztő hatása tudományosan igazolt. A matematikáról tudjuk még, hogy van ilyen hatása. Hány gyerek szereti a matekot, és mennyien szeretnek énekelni? Ha ezt a lehetőséget pedagógia nem használja fel, akkor ostoba, vagy kártékony emberek irányítják az oktatáspolitikát. Hogy hányan zenélnek, és hányan szeretik a zenét, ez szoktatás érdése. Azt hiszed, hogy a popzene ingyenbe van? ha összeszámolnánk, hogy az üzletemberek mennyit költenek arra, hogy eladják az eladhatatlant ezen a téren (is), akkor kiderülni, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Ráadásul ez a hús nem is hús, viszont mérgező, romlott... Ha a saját értékeidet nem becsülöd, nem becsülheted a másét sem. Én előbb voltam allround szakember (nem is akármilyen), utána specializálódtam, mert magyar muzsikával nem foglalkoznak manapság. Talán éppen azért, mert bizonyos véleményformálók nem szűnnek meg sulykolni azt, hogy a bármi, ami magyar, nemzeti, stb. az gyanús. Ezt nem a rendszerváltáskor találták ki, ezt Kádárék kezdték 1956 után, mert rájöttek, hogy a nacionalizmus összetartó erő, ami veszélyezteti a diktatúrát. Ugyanis a volt nyilastól a reformkommunistáig abban mindenki egyetértett, hogy: Ruszkik, haza! Most azért folytatják ezt a kampányt, szinte erőszakosabban, mint a daliás időkben, mert a globálkapitalizmus is totalitariánus rendszer. Ezért nacionalizmusellenes, és egyházellenes is, ha jobban megnézed. Másrészt honnan veszed, hogy Európai és magyar kultúra vonatkozásában én nem azt vallom, amit Te? Csak éppen állítom azt, hogy a magyar kultúra nyugaton alulértékelt, és ennek a mindenkor elhibázott, szűkkeblű magyarországi (figyelem, nem magyar!) kultúrpolitika az oka. Hogy milyen következményekkel jár a szűkkeblű kultúrpolitika, azt nyugati ismerőseimtől tudom. A 70-es 80-as évekre a magyar művészet ismét jelen volt nyugaton. nem volt olyan hangversenyterem, ahol előadóink ne fordultak volna elő, és a magyar zeneszerzők játszottsága is tekintélyes volt. Mára ez a visszáhjára fordult. Alig van magyar előadó (ők is inkább a nyugaton élők közül kerülnek ki), és a magyar zeneszerzők helyére betörtek mások, jellemzően szlávok. Nem arról van szó, hogy megszűnt az érdeklődés a magyar kultúra iránt, ha 30 éve volt rá igény, akkor ma is lehetne. De hát mit várhatunk egy olyan kultúrpolitikától, ahol már az is előfordul, hogy a magyar minisztérium nem ad önrészt egy külföldi magyar intézeti igazgatónak egy kinti pályázathoz, vagy nem cseréltetheti le az ülőgarnitúrát, amiből kilóg a rúgó, tehát ülepen szurkálja a magas vendégsereget. A szlávok valamivel többen vannak, mint mi, és többet is törődtek a PR-ral, igaz, hogy nekik ezt a világháborúkban játszott szerepük miatt megengedték. Kultúrájuk tehát ismert és elismert. Ráadásul felismerték, amit az itteni politikusok vonakodnak észrevenni, nevezetesen azt, hogy a kultúrának reklámértéke van. Viszont a kultúra is üzlet, tehát invesztálni is kell(ene) bele. Egyik kultúra sem lehet büdös (az iszlám meg különösen nem), amiről Te írsz, az egy nemtelen politika következménye. A politika, no az tud büdös lenni, ahogy kiderült az is, hogy a pénznek is van szaga. méghozzá dögletes. Más a közmegegyezés, és más az erkölcs. Krisztus korában a feleséget pl. szabadon lehetett adni-venni, mert a római jog, amit isteníteni szokás, csak az állam érdekét szolgálta, mindenek előtt és fölött. Azért volt a kereszténység hihetelenül sikeres, mert az emberséges világot hitelesen ígérte, és meg is adta. Ma, úgy látszik, visszatérünk a barbár időkbe, mert néhány pénzeszsák így tudja fenntartani azt a helyzetet, hogy zsákja tovább hízzon. Ha viszont az állam nem az erkölcs alapján működik, akkor előbb utóbb összeomlik. Nem az olcsó CD tette tönkre a piacot, hanem az illegális másolások. Kotta téren ugyanez a helyzet. Ha a kiadó áron alul tud értékesíteni, tönkremegy, és nem lesz több kiadványa. Ettől olcsóbb lesz a CD és a kotta? Dehogy. A piacot erőszakosan koncentrálni igyekszik néhány nagy cég, ennyi az egész. Az államnak kötelessége lenne beavatkozni, ezt máshol meg is teszik. Nálunk ez sem megy igazán, hiszen, többször leírtam már ide, nálunk a kultúrát kormányoktól függetlenül irtják minden szinten. A minőség drága, mert nagy rá a kereslet, ezt a kereskedő is tudja. De miért kér és kap nálunk 40% árrést? Kedves alfredoo, lehet, hogy ez érdekes, lehet hogy szórakoztató, de nem igazán ebbe a topicba tartozik. Az ilyesmit tehát folytassuk e-mailben, vagy olyan topicban, ahova illik. Erről értesítsük egymást előzőleg emilben. Ide az tartozik, hogy két év múlva lesz egy Erkel év, és van egy bizottságunk fillér nélkül (legyünk ócsók, ugyi), van egy partitúra összkiadás, ami vagy folytatódik, vagy nem, és a nagy semmi. Egyébként 1993-ban sem az állam ünnepelte meg Erkelt, hanem a zenei élet. Ki mit tud az Erkel év előkészületeiről? számoljon be, ha lehet és ideje engedi, rendszeresen.
Kedves alfredoo, megint offolunk, de ez talán nem baj. A zene intelligenciát fejlesztő hatása tudományosan igazolt. A matematikáról tudjuk még, hogy van ilyen hatása. Hány gyerek szereti a matekot, és mennyien szeretnek énekelni? Ha ezt a lehetőséget pedagógia nem használja fel, akkor ostoba, vagy kártékony emberek irányítják az oktatáspolitikát. Hogy hányan zenélnek, és hányan szeretik a zenét, ez szoktatás érdése. Azt hiszed, hogy a popzene ingyenbe van? ha összeszámolnánk, hogy az üzletemberek mennyit költenek arra, hogy eladják az eladhatatlant ezen a téren (is), akkor kiderülni, hogy többe kerül a leves, mint a hús. Ráadásul ez a hús nem is hús, viszont mérgező, romlott... Ha a saját értékeidet nem becsülöd, nem becsülheted a másét sem. Én előbb voltam allround szakember (nem is akármilyen), utána specializálódtam, mert magyar muzsikával nem foglalkoznak manapság. Talán éppen azért, mert bizonyos véleményformálók nem szűnnek meg sulykolni azt, hogy a bármi, ami magyar, nemzeti, stb. az gyanús. Ezt nem a rendszerváltáskor találták ki, ezt Kádárék kezdték 1956 után, mert rájöttek, hogy a nacionalizmus összetartó erő, ami veszélyezteti a diktatúrát. Ugyanis a volt nyilastól a reformkommunistáig abban mindenki egyetértett, hogy: Ruszkik, haza! Most azért folytatják ezt a kampányt, szinte erőszakosabban, mint a daliás időkben, mert a globálkapitalizmus is totalitariánus rendszer. Ezért nacionalizmusellenes, és egyházellenes is, ha jobban megnézed. Másrészt honnan veszed, hogy Európai és magyar kultúra vonatkozásában én nem azt vallom, amit Te? Csak éppen állítom azt, hogy a magyar kultúra nyugaton alulértékelt, és ennek a mindenkor elhibázott, szűkkeblű magyarországi (figyelem, nem magyar!) kultúrpolitika az oka. Hogy milyen következményekkel jár a szűkkeblű kultúrpolitika, azt nyugati ismerőseimtől tudom. A 70-es 80-as évekre a magyar művészet ismét jelen volt nyugaton. nem volt olyan hangversenyterem, ahol előadóink ne fordultak volna elő, és a magyar zeneszerzők játszottsága is tekintélyes volt. Mára ez a visszáhjára fordult. Alig van magyar előadó (ők is inkább a nyugaton élők közül kerülnek ki), és a magyar zeneszerzők helyére betörtek mások, jellemzően szlávok. Nem arról van szó, hogy megszűnt az érdeklődés a magyar kultúra iránt, ha 30 éve volt rá igény, akkor ma is lehetne. De hát mit várhatunk egy olyan kultúrpolitikától, ahol már az is előfordul, hogy a magyar minisztérium nem ad önrészt egy külföldi magyar intézeti igazgatónak egy kinti pályázathoz, vagy nem cseréltetheti le az ülőgarnitúrát, amiből kilóg a rúgó, tehát ülepen szurkálja a magas vendégsereget. A szlávok valamivel többen vannak, mint mi, és többet is törődtek a PR-ral, igaz, hogy nekik ezt a világháborúkban játszott szerepük miatt megengedték. Kultúrájuk tehát ismert és elismert. Ráadásul felismerték, amit az itteni politikusok vonakodnak észrevenni, nevezetesen azt, hogy a kultúrának reklámértéke van. Viszont a kultúra is üzlet, tehát invesztálni is kell(ene) bele. Egyik kultúra sem lehet büdös (az iszlám meg különösen nem), amiről Te írsz, az egy nemtelen politika következménye. A politika, no az tud büdös lenni, ahogy kiderült az is, hogy a pénznek is van szaga. méghozzá dögletes. Más a közmegegyezés, és más az erkölcs. Krisztus korában a feleséget pl. szabadon lehetett adni-venni, mert a római jog, amit isteníteni szokás, csak az állam érdekét szolgálta, mindenek előtt és fölött. Azért volt a kereszténység hihetelenül sikeres, mert az emberséges világot hitelesen ígérte, és meg is adta. Ma, úgy látszik, visszatérünk a barbár időkbe, mert néhány pénzeszsák így tudja fenntartani azt a helyzetet, hogy zsákja tovább hízzon. Ha viszont az állam nem az erkölcs alapján működik, akkor előbb utóbb összeomlik. Nem az olcsó CD tette tönkre a piacot, hanem az illegális másolások. Kotta téren ugyanez a helyzet. Ha a kiadó áron alul tud értékesíteni, tönkremegy, és nem lesz több kiadványa. Ettől olcsóbb lesz a CD és a kotta? Dehogy. A piacot erőszakosan koncentrálni igyekszik néhány nagy cég, ennyi az egész. Az államnak kötelessége lenne beavatkozni, ezt máshol meg is teszik. Nálunk ez sem megy igazán, hiszen, többször leírtam már ide, nálunk a kultúrát kormányoktól függetlenül irtják minden szinten. A minőség drága, mert nagy rá a kereslet, ezt a kereskedő is tudja. De miért kér és kap nálunk 40% árrést? Kedves alfredoo, lehet, hogy ez érdekes, lehet hogy szórakoztató, de nem igazán ebbe a topicba tartozik. Az ilyesmit tehát folytassuk e-mailben, vagy olyan topicban, ahova illik. Erről értesítsük egymást előzőleg emilben. Ide az tartozik, hogy két év múlva lesz egy Erkel év, és van egy bizottságunk fillér nélkül (legyünk ócsók, ugyi), van egy partitúra összkiadás, ami vagy folytatódik, vagy nem, és a nagy semmi. Egyébként 1993-ban sem az állam ünnepelte meg Erkelt, hanem a zenei élet. Ki mit tud az Erkel év előkészületeiről? számoljon be, ha lehet és ideje engedi, rendszeresen.
1055 alfredoo 2007-12-09 20:28:10 [Válasz erre: 1054 musicus 2007-12-08 22:48:59]
muzsikus vegigolvastalak es egyre inkabb ugy erzem hogy van valami alapvetoen kozos bennunk. tehat az elerendo celokat illetoen nem hiszem hogy lenyeges kulonbseg lenne. csak haat az ut. ez a rogos ut. vagy mondhatnam azt a banalitast hogy nem az eredmeny hanem a mozgalom a fontos, a mozgalom a lenyeg. minden felvetesedre lehetne (ellent)mondani valamit de sokkal jobban szeretnem ha masok (tobb tudassal) ertenenek egyet, mindananak ellent. en inkabb kerdezni tudok/szeretek. tanitottak engem kodaly modszerevel, nem jutottak semmire. talan hallas is szuksegeltetik hozza. vagy nem tudom. pedig sok mindent megtanultam, megertettem. a zenei alapmuveltseg nelkuli intelligenciaszintemmel sem erzem hogy problemam lenne, meegha belyeggyujtesen csiszolodtam is. es ma az intelligencia fejlesztesere minden lehetsegeset megad az internet. csak eppen elni kell(ene) tudni vele. vagy akarni kellene. olyan valaminek tartom a zenet amit igazabol nem kell erteni. siman meg lehet szeretni minden (szak)tudas nelkul is. legyen az BOVLI, legyen az patetikus, legyen az modern. tkp eleg hozza ha sokat hallgathatjuk. vagy egy kozossegbe kerulunk ahol ez tema. mas kozossegekben meg a fozes/fozestudas a tema. miert kellene barkit leneznem vagy minositenem? nemzetszemleletedet nem tartom modernnek, elorevivonek. en inkabb europai ertekek felee orientalodnek, ahol viszont MINDEN kulturanak helye, szerepe van. nekem ugy tunik hogy a szlav/orosz opera/balett muveszetnek irtozatosan nagy keletje van a GAZDAG nyugateuropaban. sajat ertekeikkel szemben, azok mellett vagy eppen ellenere. nekunk meg ami szlav az lehet hogy budos. az euroapinak ami arab/muszlim meg szinten lehet, hogy budos es megis megkaptuk az arab/torok kulturat szinte kozvetlenbe. a tiszta erkolcs kerdeseben is vitatkoznek. hiszen mi az hogy tiszta erkolcs. en inkabb a kozossegi magatartas ismereterol, elfogadasarol, betartasarol beszelnek. vagy az erre valo igyekezetrol. a tiszta erkolcsbe beletartozik masok hazassagi jogainak tiszteletben tartasa. miert is? legyen a tarsadalom mukodokepes. ha ez erkolcsi alapokon megy akkor legyen ugy, ha nem megy akkor mukodjon kozmegegyezeses alapon. olcso a cd. megszerezheto a cd. ez baj? valakinek nyilvan. aki meg megkapja es elvezi? persze annak a dolognak van igazabol erteke, aminek aara is van. en inkabb orulnek ha a dvd is olcsobb lenne. ertekes dvd es olcson. miert csak a szemet dvd az olcso?
muzsikus vegigolvastalak es egyre inkabb ugy erzem hogy van valami alapvetoen kozos bennunk. tehat az elerendo celokat illetoen nem hiszem hogy lenyeges kulonbseg lenne. csak haat az ut. ez a rogos ut. vagy mondhatnam azt a banalitast hogy nem az eredmeny hanem a mozgalom a fontos, a mozgalom a lenyeg. minden felvetesedre lehetne (ellent)mondani valamit de sokkal jobban szeretnem ha masok (tobb tudassal) ertenenek egyet, mindananak ellent. en inkabb kerdezni tudok/szeretek. tanitottak engem kodaly modszerevel, nem jutottak semmire. talan hallas is szuksegeltetik hozza. vagy nem tudom. pedig sok mindent megtanultam, megertettem. a zenei alapmuveltseg nelkuli intelligenciaszintemmel sem erzem hogy problemam lenne, meegha belyeggyujtesen csiszolodtam is. es ma az intelligencia fejlesztesere minden lehetsegeset megad az internet. csak eppen elni kell(ene) tudni vele. vagy akarni kellene. olyan valaminek tartom a zenet amit igazabol nem kell erteni. siman meg lehet szeretni minden (szak)tudas nelkul is. legyen az BOVLI, legyen az patetikus, legyen az modern. tkp eleg hozza ha sokat hallgathatjuk. vagy egy kozossegbe kerulunk ahol ez tema. mas kozossegekben meg a fozes/fozestudas a tema. miert kellene barkit leneznem vagy minositenem? nemzetszemleletedet nem tartom modernnek, elorevivonek. en inkabb europai ertekek felee orientalodnek, ahol viszont MINDEN kulturanak helye, szerepe van. nekem ugy tunik hogy a szlav/orosz opera/balett muveszetnek irtozatosan nagy keletje van a GAZDAG nyugateuropaban. sajat ertekeikkel szemben, azok mellett vagy eppen ellenere. nekunk meg ami szlav az lehet hogy budos. az euroapinak ami arab/muszlim meg szinten lehet, hogy budos es megis megkaptuk az arab/torok kulturat szinte kozvetlenbe. a tiszta erkolcs kerdeseben is vitatkoznek. hiszen mi az hogy tiszta erkolcs. en inkabb a kozossegi magatartas ismereterol, elfogadasarol, betartasarol beszelnek. vagy az erre valo igyekezetrol. a tiszta erkolcsbe beletartozik masok hazassagi jogainak tiszteletben tartasa. miert is? legyen a tarsadalom mukodokepes. ha ez erkolcsi alapokon megy akkor legyen ugy, ha nem megy akkor mukodjon kozmegegyezeses alapon. olcso a cd. megszerezheto a cd. ez baj? valakinek nyilvan. aki meg megkapja es elvezi? persze annak a dolognak van igazabol erteke, aminek aara is van. en inkabb orulnek ha a dvd is olcsobb lenne. ertekes dvd es olcson. miert csak a szemet dvd az olcso?
1054 musicus 2007-12-08 22:48:59 [Válasz erre: 1049 alfredoo 2007-12-08 09:01:02]
Ha a filmművészetre gondolsz (például ott tényleg milliók mozognak), akkor meg lehet fogni a dolgot erkölcsi oldalról. Ha egy film a művészi tartalom rovására a pénzszerzés érdekében készül, úgy az már nem művészet. Szórakoztatóipar, bóvli. A disznóság ebben az, hogy a művészfilm is lehet üzlet, ha azt művész készíti művészekkel. És nem a pénzember unokaöccse a szeretőjével. Ez a helyzet Nádasdi átdolgozásaival is. Az átdolgozások indoka (prozódia, dramaturgia, a libretto forrásául szolgáló irodalmi mű tisztelete), mint hazugság. Az átdolgozások egészükben és részleteikben sem jobbak az eredetinél, legjobb esetben is csupán mások. Itt a fő indíték a szerzői jogdíj megszerzése volt. Amiről az egyik \"átköltő\" sem beszélt, sőt, titokban igyekeztek tartani azt, hogy ennek a ténykedésnek ilyen pénzügyi vonzatai vannak. Nem azt tartom az ügyben elítélendőnek, hogy valakik meg akartak élni Erkel operáiból, hanem azt, hogy ezt a művek tönkretételével érték el. A tisztes megélhetést úgy is meg lehetett volna szerezni, hogy bemutatják az eredetit, hiszen a tudományos kutatást is megfizetik. De ők többet akartak \"kaszálni\". És ez aljasság. Az orvosi hasonlat jó, de itt is erkölcsi kérdésekbe ütközünk. Az állam talpköve a tiszta erkölcs. Ha nincs ilyen környezet, akkor minden gyalázat megtörténhet. Esküszegés, megélhetési fehérgallérosság.
Ha a filmművészetre gondolsz (például ott tényleg milliók mozognak), akkor meg lehet fogni a dolgot erkölcsi oldalról. Ha egy film a művészi tartalom rovására a pénzszerzés érdekében készül, úgy az már nem művészet. Szórakoztatóipar, bóvli. A disznóság ebben az, hogy a művészfilm is lehet üzlet, ha azt művész készíti művészekkel. És nem a pénzember unokaöccse a szeretőjével. Ez a helyzet Nádasdi átdolgozásaival is. Az átdolgozások indoka (prozódia, dramaturgia, a libretto forrásául szolgáló irodalmi mű tisztelete), mint hazugság. Az átdolgozások egészükben és részleteikben sem jobbak az eredetinél, legjobb esetben is csupán mások. Itt a fő indíték a szerzői jogdíj megszerzése volt. Amiről az egyik \"átköltő\" sem beszélt, sőt, titokban igyekeztek tartani azt, hogy ennek a ténykedésnek ilyen pénzügyi vonzatai vannak. Nem azt tartom az ügyben elítélendőnek, hogy valakik meg akartak élni Erkel operáiból, hanem azt, hogy ezt a művek tönkretételével érték el. A tisztes megélhetést úgy is meg lehetett volna szerezni, hogy bemutatják az eredetit, hiszen a tudományos kutatást is megfizetik. De ők többet akartak \"kaszálni\". És ez aljasság. Az orvosi hasonlat jó, de itt is erkölcsi kérdésekbe ütközünk. Az állam talpköve a tiszta erkölcs. Ha nincs ilyen környezet, akkor minden gyalázat megtörténhet. Esküszegés, megélhetési fehérgallérosság.
1053 musicus 2007-12-08 22:32:22 [Válasz erre: 1048 alfredoo 2007-12-08 08:59:02]
Ha a show business-re gondolsz (az idézőjelből gondolom), az nem kultúra, hanem aljas üzlet. Az előző hsz-ban válaszoltam a bélyeggyűjtős kérdésre. Hozzáteszem: a bélyeggyűjtés felső fokon végeredményben a történettudomány és a művészettörténet egyik ága: filatélia. A zene viszont jóval ősibb dolog. Az első fennmaradt hangszer, amit ismerünk, éppen olyan idős, mint a legrégebbi barlangrajz. Ha elfogadjuk, hogy ez képírás volt, a hangszeres zene kb. olyan régi, mint az írásbeliség. Hogy a szóbeliség, illetve a vokális zene milyen régi, feltételezni sem tudjuk. Tehát a zene az emberiség legősibb ösztönvilágából fakad. Nem lehet összehasonlítani a bélyeggyűjtéssel. nem azonos kategória.
Ha a show business-re gondolsz (az idézőjelből gondolom), az nem kultúra, hanem aljas üzlet. Az előző hsz-ban válaszoltam a bélyeggyűjtős kérdésre. Hozzáteszem: a bélyeggyűjtés felső fokon végeredményben a történettudomány és a művészettörténet egyik ága: filatélia. A zene viszont jóval ősibb dolog. Az első fennmaradt hangszer, amit ismerünk, éppen olyan idős, mint a legrégebbi barlangrajz. Ha elfogadjuk, hogy ez képírás volt, a hangszeres zene kb. olyan régi, mint az írásbeliség. Hogy a szóbeliség, illetve a vokális zene milyen régi, feltételezni sem tudjuk. Tehát a zene az emberiség legősibb ösztönvilágából fakad. Nem lehet összehasonlítani a bélyeggyűjtéssel. nem azonos kategória.
1052 musicus 2007-12-08 22:23:33 [Válasz erre: 1047 alfredoo 2007-12-08 08:57:24]
No, itt vagyunk megint a közszoltálatiságnál. \"A zene kultúra. A kultúra közszolgálat.\" Ezt írta Such csapata a szemetet kultúrává hazudó szavazatgyűjtő honlap tetejére. mint amikor a náck kiírták \"Die Arbeit macht frei\" (A munka szabaddá tesz) - a haláltáborok kapujára. Alapigazságok, de mire használtatnak? A művészi zene igenis üzlet. Ha van felvevő közönség. Ennek nevelését az oktatásban kell elkezdeni, és a médiában fenntartani. Magyarországon ezt azzá fejlesztették, és az is lett! Finnországban 40 éve kezdték el ezt, bevallottan Kodályt másolva. Kínában ezt kezdik el most. Nálunk Kodály halála óta folyamatos a pusztítás. Ez a kártétel a médiatörvény óta iszonyatosan felgyorsult. Ez pedig nem a zenészek magánügye. A szervezett zeneoktatásban részt vevő gyerekek intelligenciája két és félszer gyorsabban nő, mint akik ebben nem részesülnek. Nem lesznek zsenik, de hamarabb elérik a felnőttkori szintet. A megszerzett előny a tanulmányi eredményekben egzakt módon mérhető. Az oktatást nem szabad leépíteni. Ezen belül a készségfejlesztő, kreativitast serkentő tárgyakat különösen favorizálni kell. Az oktatás helyzete a gazdaságban is lecsapódik, késleltetve, de könyörtelenül. Hol tartott Finnország 1960-ban, és Nagyarország, nagyjából egy szintről kezdtük, és most hol tartunk! Hasonlítsd össze a két ország fejlődését. Tehát aki az oktatásügyet leépíti és ezzel tönkreteszi, az a jövőt veszi el előlünk és utódaink elől. Ma ez folyik. Mivel ezt a helyzetet politikusok (vagy inkább az ún. \"elit\" tiszteletreméltó tagjai) idézték elő, ők is tudnák orvosolni. De nem akarják. Nem szeretik a versenytársakat, még unokáiknak sem szeretnének ilyeneket kinevelni. Ahhoz képest, hogy ma hovatovább szakbarbár konzumidiótákat képeznek futószalagon, nem kérdés az, hogy ettől tönkremegy-e a zenei élet. Ez csak a mi bánatunk. Ez a realitás. Az off után: valóban, Éliás Tibor, aki nagyrészt a saját pénzén adta ki a három Erkel opera CD-t, panaszkodott, hogy kevés CD fogy. A terjesztés az egész világon bedöglött, nem csak Erkel ügyben. A jövőt ma nem látjuk. Ha a jelenlegi folyamatokat vetítjük előre, az semmi jóval nem kecsegtet. De eddig az emberiség mindig megúszta, higgyünk és reméljünk most is. Abban reménykedhetünk, hogy minden hullámvölgy után elindul a felívelés.
No, itt vagyunk megint a közszoltálatiságnál. \"A zene kultúra. A kultúra közszolgálat.\" Ezt írta Such csapata a szemetet kultúrává hazudó szavazatgyűjtő honlap tetejére. mint amikor a náck kiírták \"Die Arbeit macht frei\" (A munka szabaddá tesz) - a haláltáborok kapujára. Alapigazságok, de mire használtatnak? A művészi zene igenis üzlet. Ha van felvevő közönség. Ennek nevelését az oktatásban kell elkezdeni, és a médiában fenntartani. Magyarországon ezt azzá fejlesztették, és az is lett! Finnországban 40 éve kezdték el ezt, bevallottan Kodályt másolva. Kínában ezt kezdik el most. Nálunk Kodály halála óta folyamatos a pusztítás. Ez a kártétel a médiatörvény óta iszonyatosan felgyorsult. Ez pedig nem a zenészek magánügye. A szervezett zeneoktatásban részt vevő gyerekek intelligenciája két és félszer gyorsabban nő, mint akik ebben nem részesülnek. Nem lesznek zsenik, de hamarabb elérik a felnőttkori szintet. A megszerzett előny a tanulmányi eredményekben egzakt módon mérhető. Az oktatást nem szabad leépíteni. Ezen belül a készségfejlesztő, kreativitast serkentő tárgyakat különösen favorizálni kell. Az oktatás helyzete a gazdaságban is lecsapódik, késleltetve, de könyörtelenül. Hol tartott Finnország 1960-ban, és Nagyarország, nagyjából egy szintről kezdtük, és most hol tartunk! Hasonlítsd össze a két ország fejlődését. Tehát aki az oktatásügyet leépíti és ezzel tönkreteszi, az a jövőt veszi el előlünk és utódaink elől. Ma ez folyik. Mivel ezt a helyzetet politikusok (vagy inkább az ún. \"elit\" tiszteletreméltó tagjai) idézték elő, ők is tudnák orvosolni. De nem akarják. Nem szeretik a versenytársakat, még unokáiknak sem szeretnének ilyeneket kinevelni. Ahhoz képest, hogy ma hovatovább szakbarbár konzumidiótákat képeznek futószalagon, nem kérdés az, hogy ettől tönkremegy-e a zenei élet. Ez csak a mi bánatunk. Ez a realitás. Az off után: valóban, Éliás Tibor, aki nagyrészt a saját pénzén adta ki a három Erkel opera CD-t, panaszkodott, hogy kevés CD fogy. A terjesztés az egész világon bedöglött, nem csak Erkel ügyben. A jövőt ma nem látjuk. Ha a jelenlegi folyamatokat vetítjük előre, az semmi jóval nem kecsegtet. De eddig az emberiség mindig megúszta, higgyünk és reméljünk most is. Abban reménykedhetünk, hogy minden hullámvölgy után elindul a felívelés.
1051 musicus 2007-12-08 21:43:24 [Válasz erre: 1045 alfredoo 2007-12-06 12:19:40]
Ha a kultúrpolitika flikkflakkjaira gondolsz, igazad van. Ezt folyamatában kell értékelni. A tendencia a lényeg, és nem a kilengések.
Ha a kultúrpolitika flikkflakkjaira gondolsz, igazad van. Ezt folyamatában kell értékelni. A tendencia a lényeg, és nem a kilengések.
1050 musicus 2007-12-08 21:40:47 [Válasz erre: 1044 alfredoo 2007-12-06 06:33:27]
Kedves alfredoo, kezdem az első hozzászólásoddal, amire nem válaszoltam. Erkelék zenés színházi nemzedéke az olasz operán nőtt fel, Erkel különösen kedvelte ezeket az operákat. Mercadantét hangszerelt is, a Norma egyik kedvenc operája volt, ha jól emlékszem, valami (zongora?)átiratot is készített belőle. Tehát ez a nemzedék benne élt ebben a dallamvilágban. A Bátori Mária még tagadhatatlanul olaszos operazene (1840), betétszerű és mozaikszerűen felbukkanó magyaros színekkel. Egressy szintén ehhez a körhöz tartozott, a Szózat összehasonlítása a Norma előjátékával érdekes felvetés, meg kellene alaposabban vizsgálni, mert érzek némi alapot benne. Egy szlovák zenész biztosan ismeri azokat az operai előzményeket, mint amilyenek megfelelnek a Visegrádi kincskeresőknek, vagy a Béla futásának. A szlovák operakultúra történelmi okokból nem alakulhatott ki korábban, mint a XX. század, mert az ilyen kultúra kialakulása feltételez bizonyos társadalmi-politikai hátteret. Nálunk azért jöhetett ez korábban (ami nem érdem, hanem szerencse), mert volt egy reformkorunk, egy csodálatos nemzedéknyi nagyszerű ember. És nálunk azért nem jöhetett korábban a kulturális ébredés, mert volt egy II. József és egy jakobinus kirakatper, ahol lefejezték a magyar kultúra jövőjét. 25 évet kellett arra várni, hogy a mag ismét szárba szökkenjen.
Kedves alfredoo, kezdem az első hozzászólásoddal, amire nem válaszoltam. Erkelék zenés színházi nemzedéke az olasz operán nőtt fel, Erkel különösen kedvelte ezeket az operákat. Mercadantét hangszerelt is, a Norma egyik kedvenc operája volt, ha jól emlékszem, valami (zongora?)átiratot is készített belőle. Tehát ez a nemzedék benne élt ebben a dallamvilágban. A Bátori Mária még tagadhatatlanul olaszos operazene (1840), betétszerű és mozaikszerűen felbukkanó magyaros színekkel. Egressy szintén ehhez a körhöz tartozott, a Szózat összehasonlítása a Norma előjátékával érdekes felvetés, meg kellene alaposabban vizsgálni, mert érzek némi alapot benne. Egy szlovák zenész biztosan ismeri azokat az operai előzményeket, mint amilyenek megfelelnek a Visegrádi kincskeresőknek, vagy a Béla futásának. A szlovák operakultúra történelmi okokból nem alakulhatott ki korábban, mint a XX. század, mert az ilyen kultúra kialakulása feltételez bizonyos társadalmi-politikai hátteret. Nálunk azért jöhetett ez korábban (ami nem érdem, hanem szerencse), mert volt egy reformkorunk, egy csodálatos nemzedéknyi nagyszerű ember. És nálunk azért nem jöhetett korábban a kulturális ébredés, mert volt egy II. József és egy jakobinus kirakatper, ahol lefejezték a magyar kultúra jövőjét. 25 évet kellett arra várni, hogy a mag ismét szárba szökkenjen.
1049 alfredoo 2007-12-08 09:01:02 [Válasz erre: 1048 alfredoo 2007-12-08 08:59:02]
muzsikus a muveszetek idezojelbe tetele csak itt es most idezojel. komoly muveszeteknek erzem oket, nem degradal az idezojel. hanem a muveszetek penzes oldalara, megelhetesi oldalara utal. hiszen mint a vilagon minden ez is piac. az egeszseg is piac hiaba mondja barki hogy nem piac. erdekli az orvost szemelyisegem vagy a bennem esetlegesen megbuvo aranyforras a LEENYEG? ettol meeg lehet ervenyes orvosi eskuje, de neki es csaladjanak is meg kell elnie. a megelhetes UTAN kovetkezik barmi mas.
muzsikus a muveszetek idezojelbe tetele csak itt es most idezojel. komoly muveszeteknek erzem oket, nem degradal az idezojel. hanem a muveszetek penzes oldalara, megelhetesi oldalara utal. hiszen mint a vilagon minden ez is piac. az egeszseg is piac hiaba mondja barki hogy nem piac. erdekli az orvost szemelyisegem vagy a bennem esetlegesen megbuvo aranyforras a LEENYEG? ettol meeg lehet ervenyes orvosi eskuje, de neki es csaladjanak is meg kell elnie. a megelhetes UTAN kovetkezik barmi mas.
1048 alfredoo 2007-12-08 08:59:02 [Válasz erre: 1047 alfredoo 2007-12-08 08:57:24]
muzsikus lemaradt az elozorol. nadasdyeknak szemere veted hogy a penz motivalja oket. a milliardokkal gazdalodo \'muveszeteket\' mi motivalja? ugye fel lennenk haborodva ha a belyeggyujtoket motivalna a kozosseg/az allam milliardokkal. pedig ugyanolyan szenvedely, ugyanolyan hasznos szenvedely mint az opera. szvsz
muzsikus lemaradt az elozorol. nadasdyeknak szemere veted hogy a penz motivalja oket. a milliardokkal gazdalodo \'muveszeteket\' mi motivalja? ugye fel lennenk haborodva ha a belyeggyujtoket motivalna a kozosseg/az allam milliardokkal. pedig ugyanolyan szenvedely, ugyanolyan hasznos szenvedely mint az opera. szvsz
1047 alfredoo 2007-12-08 08:57:24 [Válasz erre: 1046 musicus 2007-12-07 22:01:49]
muzsikus en is irtozatosan nehezen valaszolok. hiszen leginkabb a mi lett volna ha kerdeseit feszegetjuk. mi lett volna ha nem ennyit hanem ketszer ennyit koltott volna az orszag/az allam az operakulturara? miert nem az operakedvelok koltenek az operakra? mondhatod hogy demagogia, mondhatod hogy rokafogta csuka. hiszen arrol van szo hogyha eleg operarajongo lenne akkor az egy emberre juto kiadas elhanyagolhato/normalis szintre csokkenne. de kevesen vagyunk/kevesen vannak. itt jon be az hogy az allamnak kellene koltenie. mi lett volna ha nem irjak at/ossze vissza erkel remekmuveit? lehet hogy nagyobb sikerek lennenek lehet hogy nem lennenek egyaltalan, mert nem lenne rajuk vevo. a jovobe kellene nezni. es a jovo nagyon nehez. hiszen MI ugy alakultunk ki hogy nem is volt lehetosegunk elkerulni a komolyzenet es ezen belul az operat. szinte csak ezt, nepzenet lehetett hallani a szinte egyetlen radioban. a mai fiatalok meg teljes mertekben ki tudjak kerulni a komolyzenet.
muzsikus en is irtozatosan nehezen valaszolok. hiszen leginkabb a mi lett volna ha kerdeseit feszegetjuk. mi lett volna ha nem ennyit hanem ketszer ennyit koltott volna az orszag/az allam az operakulturara? miert nem az operakedvelok koltenek az operakra? mondhatod hogy demagogia, mondhatod hogy rokafogta csuka. hiszen arrol van szo hogyha eleg operarajongo lenne akkor az egy emberre juto kiadas elhanyagolhato/normalis szintre csokkenne. de kevesen vagyunk/kevesen vannak. itt jon be az hogy az allamnak kellene koltenie. mi lett volna ha nem irjak at/ossze vissza erkel remekmuveit? lehet hogy nagyobb sikerek lennenek lehet hogy nem lennenek egyaltalan, mert nem lenne rajuk vevo. a jovobe kellene nezni. es a jovo nagyon nehez. hiszen MI ugy alakultunk ki hogy nem is volt lehetosegunk elkerulni a komolyzenet es ezen belul az operat. szinte csak ezt, nepzenet lehetett hallani a szinte egyetlen radioban. a mai fiatalok meg teljes mertekben ki tudjak kerulni a komolyzenet.
1046 musicus 2007-12-07 22:01:49
Egy kis off, kedves alfredoo, a nézetkülönbségek jó része valójában nem is létezik, mert ezek csupán abból fakadnak, hogy hiába beszélünk egy nyelvet, mégis különféle nyelvet beszélünk. Szocializáció, mikrokörnyezet, stb. Az egyház egyeztetett a reformált felekezetekkel, és a különbségek valójában nem túl nagyok. Attól függ, hogy állunk hozzá. Azért igyekszem minden felvetésedet megválaszolni, hogy a közelgő Erkel évforduló előtt tisztítsam a képet, mert rengeteg a hallomás, hiedelem a szerzővel kapcsolatban, amit aztán arra lehetne felhasználni, hogy hát igen, minek Erkelt megünnepelni, hiszen nem is lehetünk rá ANNYIRA büszkék. De bizony, hogy lehetünk! A Bátori Mária Glinkát kivéve minden középeurópai sikeres nemzeti operakísérletet megelőzött, és az a megjelent csonka felvételből is az Urtext partitúrából is megállapítható, hogy nem akármilyen szinten. Erkel előtt is volt magyar opera, Németh Amadé ezeket szépen lajstromozta és értékelte, rangjuknak megfelelően. Az első európai mércével mérhető magyar opera Erkelé, hangsúlyozva, hogy ez nem sportteljesítmény, de ezt a szellemi alkotást valóban szinte a semmiből varázsolta elő. Most TÉNYLEG nem tudok válaszolni két újabb üzenetedre, majd holnap.
Egy kis off, kedves alfredoo, a nézetkülönbségek jó része valójában nem is létezik, mert ezek csupán abból fakadnak, hogy hiába beszélünk egy nyelvet, mégis különféle nyelvet beszélünk. Szocializáció, mikrokörnyezet, stb. Az egyház egyeztetett a reformált felekezetekkel, és a különbségek valójában nem túl nagyok. Attól függ, hogy állunk hozzá. Azért igyekszem minden felvetésedet megválaszolni, hogy a közelgő Erkel évforduló előtt tisztítsam a képet, mert rengeteg a hallomás, hiedelem a szerzővel kapcsolatban, amit aztán arra lehetne felhasználni, hogy hát igen, minek Erkelt megünnepelni, hiszen nem is lehetünk rá ANNYIRA büszkék. De bizony, hogy lehetünk! A Bátori Mária Glinkát kivéve minden középeurópai sikeres nemzeti operakísérletet megelőzött, és az a megjelent csonka felvételből is az Urtext partitúrából is megállapítható, hogy nem akármilyen szinten. Erkel előtt is volt magyar opera, Németh Amadé ezeket szépen lajstromozta és értékelte, rangjuknak megfelelően. Az első európai mércével mérhető magyar opera Erkelé, hangsúlyozva, hogy ez nem sportteljesítmény, de ezt a szellemi alkotást valóban szinte a semmiből varázsolta elő. Most TÉNYLEG nem tudok válaszolni két újabb üzenetedre, majd holnap.
1045 alfredoo 2007-12-06 12:19:40 [Válasz erre: 1043 musicus 2007-12-06 01:42:02]
muzsikus meeg most sem valaszolva bar most mar elolvastam de ezt valoszinuleg inkabb folyamatot mint egy adott pontot jelent/jelenthet. csak arra reagalnek hogy nem kivansz valaszolni. valamelyik felvetesemre. haat ahhoz kepest... persze igy van jol hogy valaszolsz es hogy tisztessegesen valaszolsz meeg ha szinte tapinthato az allaspontok, megalapozottsagok, ebbol kovetkezoen attitudok kulonbozosege.
muzsikus meeg most sem valaszolva bar most mar elolvastam de ezt valoszinuleg inkabb folyamatot mint egy adott pontot jelent/jelenthet. csak arra reagalnek hogy nem kivansz valaszolni. valamelyik felvetesemre. haat ahhoz kepest... persze igy van jol hogy valaszolsz es hogy tisztessegesen valaszolsz meeg ha szinte tapinthato az allaspontok, megalapozottsagok, ebbol kovetkezoen attitudok kulonbozosege.
1044 alfredoo 2007-12-06 06:33:27 [Válasz erre: 1043 musicus 2007-12-06 01:42:02]
muzsikus pfu... vagy huuuu... reszletesebben majd kesobb... ezt talan nem viszi el a cica (momus ordoge) nagyra becsullek hogy egy mar leirt hsz-t megprobalsz ujrafogalmazni ehhez irtozatos emberi nagysag kell. hiszen minden megfogalmazas egyedi, egy ilyen eltunes mintha az emberbol tepne ki egy darabot. ismerem az erzest es egyutterzek! most talan csak egyre az elejerol hiszen vegis sem olvastalak. az hogy a szlovakoknak van e sajat operakincsuk azt valoszinuleg eldonthetik ok. hiszen magyarnak erzem/gondolom magam (picit talan maskepp/maskent mint te de en peldaul magamenak erzem az aidat vagy a normat is. nagyon is magamenak erzem szinte ugyanannyira mint a bank bant. a normat meeg kulonosen is valahogyan az elejerol mintha a szozat szolna/bujna ki belole...) tehat egy szlovak nyugodtan nagyon/kulonosen szlovaknak erezheti az orosz/szlav operairodalom egyes darabjait vagy egeszet. dehat talan majd valamikor beleszol egy authentikus szlovak ember is.
muzsikus pfu... vagy huuuu... reszletesebben majd kesobb... ezt talan nem viszi el a cica (momus ordoge) nagyra becsullek hogy egy mar leirt hsz-t megprobalsz ujrafogalmazni ehhez irtozatos emberi nagysag kell. hiszen minden megfogalmazas egyedi, egy ilyen eltunes mintha az emberbol tepne ki egy darabot. ismerem az erzest es egyutterzek! most talan csak egyre az elejerol hiszen vegis sem olvastalak. az hogy a szlovakoknak van e sajat operakincsuk azt valoszinuleg eldonthetik ok. hiszen magyarnak erzem/gondolom magam (picit talan maskepp/maskent mint te de en peldaul magamenak erzem az aidat vagy a normat is. nagyon is magamenak erzem szinte ugyanannyira mint a bank bant. a normat meeg kulonosen is valahogyan az elejerol mintha a szozat szolna/bujna ki belole...) tehat egy szlovak nyugodtan nagyon/kulonosen szlovaknak erezheti az orosz/szlav operairodalom egyes darabjait vagy egeszet. dehat talan majd valamikor beleszol egy authentikus szlovak ember is.
1043 musicus 2007-12-06 01:42:02 [Válasz erre: 1041 alfredoo 2007-12-05 00:09:38]
Kedves alfredoo, Írtam már egy választ, elég részleteset, de a momus.hu olyan nagyszerűen működik, hogy a leírt válasz a Mehet! gomb megnyomása után el is tűnt. Valóban kibicsaklott a kultúrpolitika azzal, hogy Domingo-t meghívták, mert a XX. századi állami kultúrpolitika Erkel ügyben alig tud valami pozitívumot felmutatni. Igazad van, a magyar kultúrpolitika egyenes vonalban halad, és ez valóban nem találkozik az én elképzeléseimmel, de másokéval sem. Ez az egyenes út a teljes megsemmisülés fele tart, mind az oktatás, mind a finanszírozás, mind a szervezeti \"reformok\" tekintetében, tiltakozunk ellene épp elegen. Biztosan Te is a Te területeden. Én nem írtam arról az operai topicba való kérdésről, hogy anyanyelven vagy az eredeti nyelven énekeljék-e az operákat? Kivel vitatkozol? Ma a praxis az eredeti nyelvű előadásokat követeli meg, tehát Erkelt magyarul kell énekelni, Verdit olaszul, Bizet-t franciául, stb. Hogy ez a purista megközelítés az ismeretterjesztés szempontjából hasznos-e, az más kérdés, és ebben is egyetértünk. Te kimondottan a szlovák dalművekről írtál az előző hozzászólásban elég csúnya általánosító módon. Most pedig ezt összemosni próbálod az egész szláv dalműkinccsel. Hiába, mert a szlovákoknak történelmi okokból nincsen európai mércével mérhető romantikus operairodalmuk, ahogy egyébként a románoknak, szerbeknek, hollandoknak, belgáknak, dánoknak, svédeknek sincsen. Nekünk viszont szerencsénkre van, és ez tény. Nem csak Erkel, hanem Mosonyi, Mihalovich, Hubay is számottevőt alkotott ebben a műfajban, utóbbi valóban világsikerrel. Ezt illene számon tartanunk és megbecsülnünk, mert ezt pl. a hollandok ezt nem fogják helyettünk megtenni. Az István király rádiós felvétele gyalázatosan meghamisított forma, a Musica hungarica CD a zenei anyagnak talán 70%-át tartalmazza csak, de ennek ellenére lehet, hogy az említett szlovák kislánynak tetszhet a felvétel, hiszen a mű dallamvilága eléggé gazdag. Volt valóban ilyen szlovák, vagy más tapasztalatod? Egyetértünk abban is, hogy az általános műveltség elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy saját kultúránkat megismerjük. Arra is tudok példákat, hogy mennyire nem érdekli más kultúra pl. az angolokat, franciákat, németeket, milyen jól meg van egy nagy nemzet a saját kultúrájában anélkül, hogy onnan kikukkantana. A kis nemzetek ebből a szempontból helyzeti előnyben vannak, mert rá vagyunk szorítva a kitekintésre. Figyelembe kell venni azonban a gyarmatosítás veszélyét, amely a XIX. századtól kezdve kulturális téren is tényezővé vált. A vita kettőnk közt, ha jól értelmeztem az általad írottakat, a kultúrpolitika szerepéről folyhat. Szerintem Magyarországon az ideolóiaközpontú marxista kultúrpolitika pénzközpontú kultúrpolitikává alakult (na, melyik kártékonyabb?). Mindkettő katasztrofális következményekkel járt. Ha a mai helyzetben az export-importot tekintve nézzük meg a külföldi magyar kulturális intézetek állását, és hasonlítjuk össze az BÁRMELYIK új uniós állam külképviseletével, megdöbbentő különbséget találunk mindenütt. Vagy vegyük szemügyre a NKA helyzetét, az éves rendszerességű pénzügyminiszteri sikkasztásokat. Vagy szörnyülködjünk a kultúra ma már alig létező szerepén a médiavilágban. Szerintem a kultúrpolitika irtózatos mulasztásokat követett el a magyar kultúra megismertetésének a terén mind itthon, mind külföldön, és a trend javulásának jeleit nem tapasztaltam az utóbbi húsz évben. Fogadjuk el a mai állítást, hogy a kultúra áru. Nos, hogy igényelhet a fogyasztó egy olyan árut, amit nem ismer, még a létezéséről sem hallott? Az áru megismertetésének, bevezetésének eszköze a marketing. A magyar kultúra marketingje ma a nullával egyenlő. Ez a kultúrpolitika felelőssége. Épp marketing szempontból kellett Domingo, és erre kellene Gruberova is. Persze, nem egyetlen lemezfelvétel erejéig, hanem operai előadások sorozatával és külföldi turnéval körítve. Tudsz valamit a Domingo-féle vendégjátékról, volt valami hasonló, vagy csak a szokásos pesti böszmeség? Ahogy pl. a rádiós Erkel operabemutatók esetében. Az utóbbi negyven évben nem tudok arról, hogy az Operaház színpadra engedte volna ezeket, nem hogy nyugatra kijutottak volna. Ahogy a kolozsváriak Erkel produkcióit is ott szabotálták, ahol érték. Ez volt a magyarországi kultúrpolitika Erkel-ügyben. Kedves alfredoo, az operaműfaj történetében páratlan, amit Erkel operáival műveltek. Nádasdy 1940-es barbár bariton Bánkját követően \"ha a Nádasdynak szabad!\" felkiáltással önjelölt skriblerek és kapellmajszterek hada szállta meg az Erkel életművet, mint a dicső szovjet hadsereg a magyar asszonyokat. Ennek a borzalomnak az 1993-as rádiós István király-jal volt vége. Mindez történt a kultúrpolitika bájos és diszkrét asszisztálásával. (Érdekes lenne megtudni, hogy ki részesedett az \"alkotókon\" kívül ezen fércelmények szerzői jogdíjából?) Köztudott, hogy ezeknek a gányolásoknak más ésszerű oka, mint a szerzői jogdíjból való részesedés vágya, NEM VOLT! Ennek a szörnyű folyamatnak az eredményeként ma nem létezik EGYETLEN felvétel sem, amelyik ne lenne átírva (jobb esetben meghúzva). Akkor is ez a helyzet, ha a felvételt Urtextnek hirdetik. Az is példátlan, hogy ha van egy országnak egy európai mércével mérhető operakomponistája, akkor ne adnák ki annak műveit. Az ELSŐ megjelent Erkel operapartitúra a Bátori Mária volt, szerencsére Urtext formában, de jóval több, mint 150 évvel a bemutató után. A Hunyadi már szintén megjelent, a Bánk előkészítés alatt áll, remélhetőleg követi a többi dalmű is, tekintettel a közelgő évfordulóra. A paprikáskrumpli hasonlatot figyelmen kívül hagyom, kérlek, tanulmányozd a magyar gasztronómia eredményeit a külföldi megmérettetéseken. A knédli hasonlatot pedig beszéld meg a szlovák kislánnyal, nem tudom, olyan civilizált formában kapsz-e választ, mint tőlem? Az én ízlésem, kösz, rendben van, eleget palléroztam. A pofonokat pedig nem szeretem, sem adni, sem kapni, mert erre találtuk ki a civilizációt. Meg az Internetes fórumokat.
Kedves alfredoo, Írtam már egy választ, elég részleteset, de a momus.hu olyan nagyszerűen működik, hogy a leírt válasz a Mehet! gomb megnyomása után el is tűnt. Valóban kibicsaklott a kultúrpolitika azzal, hogy Domingo-t meghívták, mert a XX. századi állami kultúrpolitika Erkel ügyben alig tud valami pozitívumot felmutatni. Igazad van, a magyar kultúrpolitika egyenes vonalban halad, és ez valóban nem találkozik az én elképzeléseimmel, de másokéval sem. Ez az egyenes út a teljes megsemmisülés fele tart, mind az oktatás, mind a finanszírozás, mind a szervezeti \"reformok\" tekintetében, tiltakozunk ellene épp elegen. Biztosan Te is a Te területeden. Én nem írtam arról az operai topicba való kérdésről, hogy anyanyelven vagy az eredeti nyelven énekeljék-e az operákat? Kivel vitatkozol? Ma a praxis az eredeti nyelvű előadásokat követeli meg, tehát Erkelt magyarul kell énekelni, Verdit olaszul, Bizet-t franciául, stb. Hogy ez a purista megközelítés az ismeretterjesztés szempontjából hasznos-e, az más kérdés, és ebben is egyetértünk. Te kimondottan a szlovák dalművekről írtál az előző hozzászólásban elég csúnya általánosító módon. Most pedig ezt összemosni próbálod az egész szláv dalműkinccsel. Hiába, mert a szlovákoknak történelmi okokból nincsen európai mércével mérhető romantikus operairodalmuk, ahogy egyébként a románoknak, szerbeknek, hollandoknak, belgáknak, dánoknak, svédeknek sincsen. Nekünk viszont szerencsénkre van, és ez tény. Nem csak Erkel, hanem Mosonyi, Mihalovich, Hubay is számottevőt alkotott ebben a műfajban, utóbbi valóban világsikerrel. Ezt illene számon tartanunk és megbecsülnünk, mert ezt pl. a hollandok ezt nem fogják helyettünk megtenni. Az István király rádiós felvétele gyalázatosan meghamisított forma, a Musica hungarica CD a zenei anyagnak talán 70%-át tartalmazza csak, de ennek ellenére lehet, hogy az említett szlovák kislánynak tetszhet a felvétel, hiszen a mű dallamvilága eléggé gazdag. Volt valóban ilyen szlovák, vagy más tapasztalatod? Egyetértünk abban is, hogy az általános műveltség elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy saját kultúránkat megismerjük. Arra is tudok példákat, hogy mennyire nem érdekli más kultúra pl. az angolokat, franciákat, németeket, milyen jól meg van egy nagy nemzet a saját kultúrájában anélkül, hogy onnan kikukkantana. A kis nemzetek ebből a szempontból helyzeti előnyben vannak, mert rá vagyunk szorítva a kitekintésre. Figyelembe kell venni azonban a gyarmatosítás veszélyét, amely a XIX. századtól kezdve kulturális téren is tényezővé vált. A vita kettőnk közt, ha jól értelmeztem az általad írottakat, a kultúrpolitika szerepéről folyhat. Szerintem Magyarországon az ideolóiaközpontú marxista kultúrpolitika pénzközpontú kultúrpolitikává alakult (na, melyik kártékonyabb?). Mindkettő katasztrofális következményekkel járt. Ha a mai helyzetben az export-importot tekintve nézzük meg a külföldi magyar kulturális intézetek állását, és hasonlítjuk össze az BÁRMELYIK új uniós állam külképviseletével, megdöbbentő különbséget találunk mindenütt. Vagy vegyük szemügyre a NKA helyzetét, az éves rendszerességű pénzügyminiszteri sikkasztásokat. Vagy szörnyülködjünk a kultúra ma már alig létező szerepén a médiavilágban. Szerintem a kultúrpolitika irtózatos mulasztásokat követett el a magyar kultúra megismertetésének a terén mind itthon, mind külföldön, és a trend javulásának jeleit nem tapasztaltam az utóbbi húsz évben. Fogadjuk el a mai állítást, hogy a kultúra áru. Nos, hogy igényelhet a fogyasztó egy olyan árut, amit nem ismer, még a létezéséről sem hallott? Az áru megismertetésének, bevezetésének eszköze a marketing. A magyar kultúra marketingje ma a nullával egyenlő. Ez a kultúrpolitika felelőssége. Épp marketing szempontból kellett Domingo, és erre kellene Gruberova is. Persze, nem egyetlen lemezfelvétel erejéig, hanem operai előadások sorozatával és külföldi turnéval körítve. Tudsz valamit a Domingo-féle vendégjátékról, volt valami hasonló, vagy csak a szokásos pesti böszmeség? Ahogy pl. a rádiós Erkel operabemutatók esetében. Az utóbbi negyven évben nem tudok arról, hogy az Operaház színpadra engedte volna ezeket, nem hogy nyugatra kijutottak volna. Ahogy a kolozsváriak Erkel produkcióit is ott szabotálták, ahol érték. Ez volt a magyarországi kultúrpolitika Erkel-ügyben. Kedves alfredoo, az operaműfaj történetében páratlan, amit Erkel operáival műveltek. Nádasdy 1940-es barbár bariton Bánkját követően \"ha a Nádasdynak szabad!\" felkiáltással önjelölt skriblerek és kapellmajszterek hada szállta meg az Erkel életművet, mint a dicső szovjet hadsereg a magyar asszonyokat. Ennek a borzalomnak az 1993-as rádiós István király-jal volt vége. Mindez történt a kultúrpolitika bájos és diszkrét asszisztálásával. (Érdekes lenne megtudni, hogy ki részesedett az \"alkotókon\" kívül ezen fércelmények szerzői jogdíjából?) Köztudott, hogy ezeknek a gányolásoknak más ésszerű oka, mint a szerzői jogdíjból való részesedés vágya, NEM VOLT! Ennek a szörnyű folyamatnak az eredményeként ma nem létezik EGYETLEN felvétel sem, amelyik ne lenne átírva (jobb esetben meghúzva). Akkor is ez a helyzet, ha a felvételt Urtextnek hirdetik. Az is példátlan, hogy ha van egy országnak egy európai mércével mérhető operakomponistája, akkor ne adnák ki annak műveit. Az ELSŐ megjelent Erkel operapartitúra a Bátori Mária volt, szerencsére Urtext formában, de jóval több, mint 150 évvel a bemutató után. A Hunyadi már szintén megjelent, a Bánk előkészítés alatt áll, remélhetőleg követi a többi dalmű is, tekintettel a közelgő évfordulóra. A paprikáskrumpli hasonlatot figyelmen kívül hagyom, kérlek, tanulmányozd a magyar gasztronómia eredményeit a külföldi megmérettetéseken. A knédli hasonlatot pedig beszéld meg a szlovák kislánnyal, nem tudom, olyan civilizált formában kapsz-e választ, mint tőlem? Az én ízlésem, kösz, rendben van, eleget palléroztam. A pofonokat pedig nem szeretem, sem adni, sem kapni, mert erre találtuk ki a civilizációt. Meg az Internetes fórumokat.
1042 alfredoo 2007-12-05 00:16:25 [Válasz erre: 1039 musicus 2007-12-04 22:44:35]
muzsikus egyebkent semmi kifogasom nem lenne/lett volna ha annak idejen gruberova enekelt volna magyarul, akaar a bankban-ban. talan azt is figyelembe kell venni hogy egyetlen vagy keves eloadasra nem igazan erdemes egy vilagsztart szerzodtetni. es gondolom a vilagsztaroks is \'vadasszak\' es pipaljak ki a szerepeket. talan a siker fokmeroje hogy hany egymastol minel tavolabb levo helyen lepjenek fel minel tobb szerepben. en ugy gondolnam hogy egy egy ilyen szerep szinte atformalja magat az embert. hogyan tud valaki EGYSZERRE radames es otello lenni?
muzsikus egyebkent semmi kifogasom nem lenne/lett volna ha annak idejen gruberova enekelt volna magyarul, akaar a bankban-ban. talan azt is figyelembe kell venni hogy egyetlen vagy keves eloadasra nem igazan erdemes egy vilagsztart szerzodtetni. es gondolom a vilagsztaroks is \'vadasszak\' es pipaljak ki a szerepeket. talan a siker fokmeroje hogy hany egymastol minel tavolabb levo helyen lepjenek fel minel tobb szerepben. en ugy gondolnam hogy egy egy ilyen szerep szinte atformalja magat az embert. hogyan tud valaki EGYSZERRE radames es otello lenni?
1041 alfredoo 2007-12-05 00:09:38 [Válasz erre: 1039 musicus 2007-12-04 22:44:35]
muzsikus eleg hamar jutsz kovetkeztetesekre, mondhatnam ezek akaar elhamarkodott kovetkeztetesek is. provincialis lozung a magyar kulturpolitika kibicsaklasa? amirol te irtal? vagy ki nem bicsaklasa es egyenes iranyba valo haladasa miszerint nem talalkozik a te elkepzeleseiddel. nem hivtuk meg gruberovat magyarul enekelni pedig tud magyarul enekelni, mondod es irod. de hiszen a magyar enekesek magyarorszagon is eleg sokat enekelnek peldaul olaszul. es nemetorszagban es angliaban is angol es nem angol enekesek meglehetosen gyakran enekelnek olaszul. miert is? talan azert mert olasz operakat, olasz nyelven irt operakat enekelnek. pedig van egy angol operahaz ahol csak angolul enekelt darabokat adnak elo. mert abban az operahazban ugy van. mashol meg maskeppen van. ugye ezek a dolgok nem veletlenul alakultak ki. annakidejen egy szlovak kislanynak elkuldtuk az istvan a kiraly lemezt mert eppen akkor nagy siker volt es nekunk is nagyon tetszett. el tudod kepzelni hogy valamiert a szlovak kislanynak nem tetszett annyira mint nekunk? arrol sem hallottam hogy spanyolorszagban azon morognanak hogy spanyol enekesek, vilaghiru spanyol enekesek olaszul enekelnek. tudod en orulnek annak is ha a bank ban vilagsiker lenne, mondjuk egy olasz nyelvu verzioban. es valoszinuleg lehetne is. akkor a magyar nyelvu eloadasai is valoszinuleg sokkal keresettebbek lennenek. irod hogy nincs szlovak romantikus opera. azt hiszem nem kifejezetten a romantikus operat es eloaadasat kertem szamon. es itt azt hiszem beszelhetunk szlav operakrol is es akkor eleg sok romantikus szlav operat fogunk talalni. ugy erzem/gondolom hogy szamunkra a vilagkulturat a nyugati kultura jelenti. es attol hogy valaki a magyar kulturat akarva/akaratlanul elsajatitja/megszereti egyaltalan nem kovetkezik a velunk azonos helyzetben levo, velunk konkurralo kulturak ismeretenek igenylese. az altalanos kultura a nyugati kulturat jelenti. soha senki nem fog \'lenezni\' azert mert nem ismered az osszes szlav romantikus vagy nem romantikus operat, mig a vilagoperatmeset ismerni szerintem \'a must\'. mint ahogy kessel villaval enni is tudni kell. es nem feltetlenul paprikaskrumplit es knedlit. en inkabb az altalanos muveltseg elsajatitasat tartom alapvetoen fontosnak sajat anyanyelvi kulturank MELLETT. persze izlesek es pofonok...
muzsikus eleg hamar jutsz kovetkeztetesekre, mondhatnam ezek akaar elhamarkodott kovetkeztetesek is. provincialis lozung a magyar kulturpolitika kibicsaklasa? amirol te irtal? vagy ki nem bicsaklasa es egyenes iranyba valo haladasa miszerint nem talalkozik a te elkepzeleseiddel. nem hivtuk meg gruberovat magyarul enekelni pedig tud magyarul enekelni, mondod es irod. de hiszen a magyar enekesek magyarorszagon is eleg sokat enekelnek peldaul olaszul. es nemetorszagban es angliaban is angol es nem angol enekesek meglehetosen gyakran enekelnek olaszul. miert is? talan azert mert olasz operakat, olasz nyelven irt operakat enekelnek. pedig van egy angol operahaz ahol csak angolul enekelt darabokat adnak elo. mert abban az operahazban ugy van. mashol meg maskeppen van. ugye ezek a dolgok nem veletlenul alakultak ki. annakidejen egy szlovak kislanynak elkuldtuk az istvan a kiraly lemezt mert eppen akkor nagy siker volt es nekunk is nagyon tetszett. el tudod kepzelni hogy valamiert a szlovak kislanynak nem tetszett annyira mint nekunk? arrol sem hallottam hogy spanyolorszagban azon morognanak hogy spanyol enekesek, vilaghiru spanyol enekesek olaszul enekelnek. tudod en orulnek annak is ha a bank ban vilagsiker lenne, mondjuk egy olasz nyelvu verzioban. es valoszinuleg lehetne is. akkor a magyar nyelvu eloadasai is valoszinuleg sokkal keresettebbek lennenek. irod hogy nincs szlovak romantikus opera. azt hiszem nem kifejezetten a romantikus operat es eloaadasat kertem szamon. es itt azt hiszem beszelhetunk szlav operakrol is es akkor eleg sok romantikus szlav operat fogunk talalni. ugy erzem/gondolom hogy szamunkra a vilagkulturat a nyugati kultura jelenti. es attol hogy valaki a magyar kulturat akarva/akaratlanul elsajatitja/megszereti egyaltalan nem kovetkezik a velunk azonos helyzetben levo, velunk konkurralo kulturak ismeretenek igenylese. az altalanos kultura a nyugati kulturat jelenti. soha senki nem fog \'lenezni\' azert mert nem ismered az osszes szlav romantikus vagy nem romantikus operat, mig a vilagoperatmeset ismerni szerintem \'a must\'. mint ahogy kessel villaval enni is tudni kell. es nem feltetlenul paprikaskrumplit es knedlit. en inkabb az altalanos muveltseg elsajatitasat tartom alapvetoen fontosnak sajat anyanyelvi kulturank MELLETT. persze izlesek es pofonok...
1040 musicus 2007-12-04 22:47:30 [Válasz erre: 1039 musicus 2007-12-04 22:44:35]
Nem Rost, Sebestyén Márta énekelt kínaiul, ő is világsztár, más műfajban.
Nem Rost, Sebestyén Márta énekelt kínaiul, ő is világsztár, más műfajban.
1039 musicus 2007-12-04 22:44:35 [Válasz erre: 1037 alfredoo 2007-12-04 10:36:47]
Kedves Alfredoo, nem igazán értem felvetéseid okát, nem is szívesen vitázom velük. Szlovák romantikus operairodalomról nem tudunk, az igazán nívós szlovák operairodalom a XX. században kezdődött (Suchon, Cikker). Amit érdemes volt, azt tudomásom szerint be is mutatták. Gruberovát nem elsősorban mint szlovák énekest hoztam fel, hanem mint világsztárt, aki tud magyarul, méghozzá akcentusmentesen. Természetesen mint világsztár, annyit énekel csehül és szlovákul, mint amennyi egy világsztár nemzetközi repertoárjába belefér. Mondjuk, annyit, mint amennyit Rost Andrea énekel magyarul. Ha Rost Andreát felkérnék egy szlovák operaszerepre (pl. Eugen Suchon Krutnava=Örvény c. operájának főszerepére), megfelelő honoráriumért nyilván elvállalná, és sorozatban énekelné a pozsonyi operaházban, annak ellenére is, hogy nem tud szlovákul, mert ez pusztán megállapodás kérdése. Rost nem tud szlovákul, Gruberova viszont tud magyarul, ami végtelenül megkönnyítené a felkérést egy magyar dalmű (akár Erkel opera) főszerepére. Ha magyartudását eddig - és valószínűleg ezután sem - használtuk fel, az nem más, mint kultúrpolitikai harakiri. Ez mindenkori kultúrpolitikusainkat minősíti, hiszen bármelyik világsztárt meg lehet hívni Erkelre, ld. Domingo, vagy más magyar operaszerepre. Ők bármilyen nyelven énekelnek, ha a megállapodásban szerepel ez a kikötés, akár kínaiul is, mint Rost. Szó sincs Krahácsról, viszont a magyarországi művész export-importot 1948 után a diktatúra alkalmatlan személyek kezébe adta, és ott is hagyták, hagytuk, ha tetszik, 1990 után is. Vigyázz, amit a magyar kultúrpolitika kibicsaklásáról írtál, az éppolyan provinciális lózung, mint amit a szlovák zenekultúráról. Igazolódik az a vélekedés, hogy csak az képes a mások kultúráját igazán megbecsülni, aki ismeri és becsüli a sajátját?
Kedves Alfredoo, nem igazán értem felvetéseid okát, nem is szívesen vitázom velük. Szlovák romantikus operairodalomról nem tudunk, az igazán nívós szlovák operairodalom a XX. században kezdődött (Suchon, Cikker). Amit érdemes volt, azt tudomásom szerint be is mutatták. Gruberovát nem elsősorban mint szlovák énekest hoztam fel, hanem mint világsztárt, aki tud magyarul, méghozzá akcentusmentesen. Természetesen mint világsztár, annyit énekel csehül és szlovákul, mint amennyi egy világsztár nemzetközi repertoárjába belefér. Mondjuk, annyit, mint amennyit Rost Andrea énekel magyarul. Ha Rost Andreát felkérnék egy szlovák operaszerepre (pl. Eugen Suchon Krutnava=Örvény c. operájának főszerepére), megfelelő honoráriumért nyilván elvállalná, és sorozatban énekelné a pozsonyi operaházban, annak ellenére is, hogy nem tud szlovákul, mert ez pusztán megállapodás kérdése. Rost nem tud szlovákul, Gruberova viszont tud magyarul, ami végtelenül megkönnyítené a felkérést egy magyar dalmű (akár Erkel opera) főszerepére. Ha magyartudását eddig - és valószínűleg ezután sem - használtuk fel, az nem más, mint kultúrpolitikai harakiri. Ez mindenkori kultúrpolitikusainkat minősíti, hiszen bármelyik világsztárt meg lehet hívni Erkelre, ld. Domingo, vagy más magyar operaszerepre. Ők bármilyen nyelven énekelnek, ha a megállapodásban szerepel ez a kikötés, akár kínaiul is, mint Rost. Szó sincs Krahácsról, viszont a magyarországi művész export-importot 1948 után a diktatúra alkalmatlan személyek kezébe adta, és ott is hagyták, hagytuk, ha tetszik, 1990 után is. Vigyázz, amit a magyar kultúrpolitika kibicsaklásáról írtál, az éppolyan provinciális lózung, mint amit a szlovák zenekultúráról. Igazolódik az a vélekedés, hogy csak az képes a mások kultúráját igazán megbecsülni, aki ismeri és becsüli a sajátját?
1038 alfredoo 2007-12-04 10:38:11 [Válasz erre: 1036 musicus 2007-12-04 01:46:11]
muzsikus itt hangzott el hogy placido domingonal szoba kerult a bank ban magyarul torteno eleneklese? KIBICSAKLOTT a kulturpolitika? es mar irtam hogy sebestyen marta meg kinaiul enekelt a kinai kozonseg meg tombolt. kibicsaklott az OTTANI kulturpolitika? miszerint kina a kinaiake?
muzsikus itt hangzott el hogy placido domingonal szoba kerult a bank ban magyarul torteno eleneklese? KIBICSAKLOTT a kulturpolitika? es mar irtam hogy sebestyen marta meg kinaiul enekelt a kinai kozonseg meg tombolt. kibicsaklott az OTTANI kulturpolitika? miszerint kina a kinaiake?
1037 alfredoo 2007-12-04 10:36:47 [Válasz erre: 1034 musicus 2007-12-03 23:10:01]
muzsikus marhara adekvat lenne a felvetesed ha szlovakul tudo magyar enekesek rendre eloadnanak szlovak operakat. eddig csak egy parodiat ismerek amit itt szlovak nyelven elo szoktak adni. es mi meg oszinten es szivbol jovoen KACAGUNK! nyomjak KRAHACSOT? a bastiennet hallottam gruberovaval azt hiszem hungaroton de igazabol nem banom hogy nem dvd. (termeszetesen en IS csak az idetartozo momentumok miatt irok ITT gruberovarol...) tenyleg gruberova sokat enekel csehul/szlovakul? tobbet enekel csehul/szlovakul mint olaszul/nemetul?
muzsikus marhara adekvat lenne a felvetesed ha szlovakul tudo magyar enekesek rendre eloadnanak szlovak operakat. eddig csak egy parodiat ismerek amit itt szlovak nyelven elo szoktak adni. es mi meg oszinten es szivbol jovoen KACAGUNK! nyomjak KRAHACSOT? a bastiennet hallottam gruberovaval azt hiszem hungaroton de igazabol nem banom hogy nem dvd. (termeszetesen en IS csak az idetartozo momentumok miatt irok ITT gruberovarol...) tenyleg gruberova sokat enekel csehul/szlovakul? tobbet enekel csehul/szlovakul mint olaszul/nemetul?
1036 musicus 2007-12-04 01:46:11 [Válasz erre: 1035 tukán 2007-12-03 23:22:27]
1.2.: Tudomásom szerint jött volna, tehát ráért. 3. Ez lehetséges. De akkor 1990 után mi volt az akadály? Akkor is volt \"főnökség\"? Válaszom: hát persze! Kultúrpolitika mindig volt és lesz is, akkor is, ha a főnökség állítja, hogy ilyen nincs.
1.2.: Tudomásom szerint jött volna, tehát ráért. 3. Ez lehetséges. De akkor 1990 után mi volt az akadály? Akkor is volt \"főnökség\"? Válaszom: hát persze! Kultúrpolitika mindig volt és lesz is, akkor is, ha a főnökség állítja, hogy ilyen nincs.
1035 tukán 2007-12-03 23:22:27 [Válasz erre: 1034 musicus 2007-12-03 23:10:01]
1. Esetleg E. G. nem ért rá. 2.Nem akart eljönni. 3. Az Interkoncertben dolgozó hölgyek- urak, a menedzserek nagyon is jól tudták, hogy E.G.abszolut jól beszél magyarul, de esetleg a főnökség nem akarta....? ....
1. Esetleg E. G. nem ért rá. 2.Nem akart eljönni. 3. Az Interkoncertben dolgozó hölgyek- urak, a menedzserek nagyon is jól tudták, hogy E.G.abszolut jól beszél magyarul, de esetleg a főnökség nem akarta....? ....
1034 musicus 2007-12-03 23:10:01
Ezt a Gruberova topicba írtam, de ide is tartozik. A MÜPA meghívta Editát a Normára egy év múlva hallhatjuk, ha igaz. persze, hogy nem magyar szerepre hívták meg. Egy volt Interkoncertes honnan is tudná, hogy Edita Gruberova jól beszél magyarul. Pozsonyi, és ott ez az ő fiatalkorában még élő nyelv volt (ma már kevésbé). Ennek ellenére egyetlen kultúrpotentát nem gondolt arra sem régebben, sem most, hogy pl. Szilágyi Erzsébetre meg lehetne hívni, vagy, netalán, esetleg, felvételt lehetne vele készíttetni. Esetleg ma már nem vállalná, de kockáztatnának-e ezzel valamit? Vagy Erkel operaszerepet ne énekeljen külföldi sztár, különösen akkor, ha tud magyarul, és nem lehet nevetségessé tenni kiejtése okán? Híreim szerint Éliás Tibor tervezte meghívását Erkel Bátori Máriájának címszerepére (akkor ezt vállalta is volna, és bizonyosan kiválóan teljesítette is volna), de anyagiak híján elmaradt a közreműködés. Ha jól tudom, csak a minisztérium támogatta a projektet, ha jól emlékszem, egymillióval. Vö. a Bánk bán film költségvetésével. (Az Operaház vezetése viszont teljes mértékben elzárkózott, olyannyira, hogy még sajtótájékoztató színhelyéül sem adta át megszentelt helyiségeit.) A felvétel egyébként elkészült, Ardó Mária énekli Bátori Máriát. De Edita is énekelhette volna.
Ezt a Gruberova topicba írtam, de ide is tartozik. A MÜPA meghívta Editát a Normára egy év múlva hallhatjuk, ha igaz. persze, hogy nem magyar szerepre hívták meg. Egy volt Interkoncertes honnan is tudná, hogy Edita Gruberova jól beszél magyarul. Pozsonyi, és ott ez az ő fiatalkorában még élő nyelv volt (ma már kevésbé). Ennek ellenére egyetlen kultúrpotentát nem gondolt arra sem régebben, sem most, hogy pl. Szilágyi Erzsébetre meg lehetne hívni, vagy, netalán, esetleg, felvételt lehetne vele készíttetni. Esetleg ma már nem vállalná, de kockáztatnának-e ezzel valamit? Vagy Erkel operaszerepet ne énekeljen külföldi sztár, különösen akkor, ha tud magyarul, és nem lehet nevetségessé tenni kiejtése okán? Híreim szerint Éliás Tibor tervezte meghívását Erkel Bátori Máriájának címszerepére (akkor ezt vállalta is volna, és bizonyosan kiválóan teljesítette is volna), de anyagiak híján elmaradt a közreműködés. Ha jól tudom, csak a minisztérium támogatta a projektet, ha jól emlékszem, egymillióval. Vö. a Bánk bán film költségvetésével. (Az Operaház vezetése viszont teljes mértékben elzárkózott, olyannyira, hogy még sajtótájékoztató színhelyéül sem adta át megszentelt helyiségeit.) A felvétel egyébként elkészült, Ardó Mária énekli Bátori Máriát. De Edita is énekelhette volna.
1033 tukán 2007-12-03 16:45:36 [Válasz erre: 1032 Heiner Lajos 2007-12-03 15:27:18]
A Teremtő , a Teremtés csodái. S ráadásul egy kedves ember is volt. Volt mire szerénynek lennie!
A Teremtő , a Teremtés csodái. S ráadásul egy kedves ember is volt. Volt mire szerénynek lennie!
1032 Heiner Lajos 2007-12-03 15:27:18 [Válasz erre: 1028 tukán 2007-12-02 23:56:39]
80 évesen Szegeden fantasztikus Levéláriát énekelt, 85 évesen Altoummal búcsúzott az operaszínpadtól a Szegedi Szabadtérin.
80 évesen Szegeden fantasztikus Levéláriát énekelt, 85 évesen Altoummal búcsúzott az operaszínpadtól a Szegedi Szabadtérin.
1031 Sesto 2007-12-03 10:54:29 [Válasz erre: 1030 tukán 2007-12-03 10:45:07]
...és akár Edgardo-t is,...(=csodálatos hangon és stilisztikával,...de sajnos kifejezésben elég passziv volt!)
...és akár Edgardo-t is,...(=csodálatos hangon és stilisztikával,...de sajnos kifejezésben elég passziv volt!)
1030 tukán 2007-12-03 10:45:07 [Válasz erre: 1029 Sesto 2007-12-03 09:42:56]
Viszont des Grieux-t énekelt! Ki érti ezt?
Viszont des Grieux-t énekelt! Ki érti ezt?
1029 Sesto 2007-12-03 09:42:56 [Válasz erre: 1027 musicus 2007-12-02 23:23:20]
...nem sok felvételt találni Szabó Miklóssal, ez bizony tény! \"A rádióban, lemezen nem számít az alacsony termet. Sajnos, akkoriban nem így gondolkoztak.\" - állitólag hasonló okokból nem énekelt pl. Réti Jozsef szinpadon Tamino-t, \"csupán\" Monostatos-t -ez tényleg igy volt??? (=pedig a Hungaroton \"Varázsuvola\" keresztmetszeten kiváló Tamino-t énekel!)
...nem sok felvételt találni Szabó Miklóssal, ez bizony tény! \"A rádióban, lemezen nem számít az alacsony termet. Sajnos, akkoriban nem így gondolkoztak.\" - állitólag hasonló okokból nem énekelt pl. Réti Jozsef szinpadon Tamino-t, \"csupán\" Monostatos-t -ez tényleg igy volt??? (=pedig a Hungaroton \"Varázsuvola\" keresztmetszeten kiváló Tamino-t énekel!)
1028 tukán 2007-12-02 23:56:39 [Válasz erre: 1027 musicus 2007-12-02 23:23:20]
Sajnos, mert elképesztő hangja volt és nagyszerűen énekelt Szabó Miklós!!!
Sajnos, mert elképesztő hangja volt és nagyszerűen énekelt Szabó Miklós!!!
1027 musicus 2007-12-02 23:23:20 [Válasz erre: 1024 alfredoo 2007-12-02 09:44:12]
Jessye Norman... Láttam, amikor duettet énekelt altfuvolával... az egyik legszebb hangú hagszer, és a pasas tudta is kezelni. Egy rekedt trombita volt a \"kredenc\" Jessye-hez képest... Rengeteget számít az elhitető erő. Pl. Szabó Miklós legalább olyan jó volt - szerintem még jobb - mint Simándí, de nem volt színpadi jelenség. Ezért a Hunyadiban neki csak V. László jutott. Pedig szívesen meghallgattuk volna Hunyadiként is. Vagy Bánk bánként. A rádióban, lemezen nem számít az alacsony termet. Sajnos, akkoriban nem így gondolkoztak.
Jessye Norman... Láttam, amikor duettet énekelt altfuvolával... az egyik legszebb hangú hagszer, és a pasas tudta is kezelni. Egy rekedt trombita volt a \"kredenc\" Jessye-hez képest... Rengeteget számít az elhitető erő. Pl. Szabó Miklós legalább olyan jó volt - szerintem még jobb - mint Simándí, de nem volt színpadi jelenség. Ezért a Hunyadiban neki csak V. László jutott. Pedig szívesen meghallgattuk volna Hunyadiként is. Vagy Bánk bánként. A rádióban, lemezen nem számít az alacsony termet. Sajnos, akkoriban nem így gondolkoztak.
1026 Elise 2007-12-02 17:36:21 [Válasz erre: 1024 alfredoo 2007-12-02 09:44:12]
alfredoo! Én ugyan ezeket akartam írni, amit Te, válaszul egy üzenetre, csak Te jobban fogalmazol. Szerettem volna rávenni levelező társunkat, hogy ne a külső alapján ítéljen, nézze meg a művészt a filmben.
alfredoo! Én ugyan ezeket akartam írni, amit Te, válaszul egy üzenetre, csak Te jobban fogalmazol. Szerettem volna rávenni levelező társunkat, hogy ne a külső alapján ítéljen, nézze meg a művészt a filmben.
1025 tukán 2007-12-02 10:28:25 [Válasz erre: 1024 alfredoo 2007-12-02 09:44:12]
Hang, éneklés nem számít, csak karcsú legyen! De nem nekem! HANG, HANG, HANG és AMI VELE JÁR! HOSSZÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!!!!!!!
Hang, éneklés nem számít, csak karcsú legyen! De nem nekem! HANG, HANG, HANG és AMI VELE JÁR! HOSSZÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!!!!!!!
1024 alfredoo 2007-12-02 09:44:12 [Válasz erre: 1023 Elise 2007-12-02 09:05:25]
elise ugy erzem hogy a koverseget is el kell fogadnunk, illetve reszemrol el tudom fogadni. ugyanaz a helyzet mint a parokanal. ott is tudhatom/tudhatnam hogy kopasz de az illuzio, a szinpadi megjelenes szamit. az enekesnel az attributum az a hang. es ez sok mindent el tud feledtetni. ket peldam van a normaban volt egy igencsak kover enekesno es a mtenszki lady macbeth barcelonai eloadasaban. es ugy de ugy bejott az utobbinal az erotika hogy csak na. masik ervem az hogy hiaba fogyasztjak le magukat kozeli kepeknel megiscsak latszuk hog nem szepsegversenyek elso helyezettjei. tehat az illuziorombolas ugyanugy eloall. esetleg megoldas ha csukott szemmel nezem az eloadast?
elise ugy erzem hogy a koverseget is el kell fogadnunk, illetve reszemrol el tudom fogadni. ugyanaz a helyzet mint a parokanal. ott is tudhatom/tudhatnam hogy kopasz de az illuzio, a szinpadi megjelenes szamit. az enekesnel az attributum az a hang. es ez sok mindent el tud feledtetni. ket peldam van a normaban volt egy igencsak kover enekesno es a mtenszki lady macbeth barcelonai eloadasaban. es ugy de ugy bejott az utobbinal az erotika hogy csak na. masik ervem az hogy hiaba fogyasztjak le magukat kozeli kepeknel megiscsak latszuk hog nem szepsegversenyek elso helyezettjei. tehat az illuziorombolas ugyanugy eloall. esetleg megoldas ha csukott szemmel nezem az eloadast?
1023 Elise 2007-12-02 09:05:25 [Válasz erre: 1006 Kundry 2007-11-30 20:19:03]
Kövérnek sohasem találtam, sőt illuzió keltőnek, jó megjelenésünek tartom, de ez ízlés dolga. Tudnék tenor neveket sorolni a kövérségre, de személyeskedésnek gondolom, így nem teszem. Ami a haját illeti, hogy mennyi és milyen legfeljebb magánemberként számít, a színpadon úgyis parókát kap. A hangját Te is elismered, ha figyelsz Rá az alakításait is elfogod. Kérlek nézdd meg a filmet.
Kövérnek sohasem találtam, sőt illuzió keltőnek, jó megjelenésünek tartom, de ez ízlés dolga. Tudnék tenor neveket sorolni a kövérségre, de személyeskedésnek gondolom, így nem teszem. Ami a haját illeti, hogy mennyi és milyen legfeljebb magánemberként számít, a színpadon úgyis parókát kap. A hangját Te is elismered, ha figyelsz Rá az alakításait is elfogod. Kérlek nézdd meg a filmet.
1022 musicus 2007-12-01 21:21:22
Azért nem háborgok többet a Bánk zenéjének potpourrivá silányításán (tessék visszaolvasni, háborogtam rajta...), mert - hála az égnek - készül a kritikai kiadás, így a szélhámoskodásnak vége lesz rövidesen. A zenei változtatások konkrét megjelenítése egy ilyen topicban nagyon nehézkes és terjedelmes. Tallián tanulmánya két részben jelent meg a Muzsikában, legalább nyolcvan szabvány gépelt oldal lehetett. Ami itt és most egyszerűen megjeleníthető és számonkérhető, az a szöveg. Azért kezdtem a Hazám, hazámmal, mert talán ez a legvitathatóbb elem, be is váltotta reményeimet. Simándy mint hang és mint színpadi jelenség is nagyszerű Bánk volt, legjobban a búcsúfellépésén tetszett, akkor zseniális volt. Hangja nem volt sem nazális, sem vibratós, lenyűgöző volt, legalábbis TV-n keresztül telitalálatnak hatott. Kár, hogy csak a II. felvonás ment. Az biztos, hogy élete egyik legjobb produkciója volt, méltó búcsúja egy nagy művésznek.
Azért nem háborgok többet a Bánk zenéjének potpourrivá silányításán (tessék visszaolvasni, háborogtam rajta...), mert - hála az égnek - készül a kritikai kiadás, így a szélhámoskodásnak vége lesz rövidesen. A zenei változtatások konkrét megjelenítése egy ilyen topicban nagyon nehézkes és terjedelmes. Tallián tanulmánya két részben jelent meg a Muzsikában, legalább nyolcvan szabvány gépelt oldal lehetett. Ami itt és most egyszerűen megjeleníthető és számonkérhető, az a szöveg. Azért kezdtem a Hazám, hazámmal, mert talán ez a legvitathatóbb elem, be is váltotta reményeimet. Simándy mint hang és mint színpadi jelenség is nagyszerű Bánk volt, legjobban a búcsúfellépésén tetszett, akkor zseniális volt. Hangja nem volt sem nazális, sem vibratós, lenyűgöző volt, legalábbis TV-n keresztül telitalálatnak hatott. Kár, hogy csak a II. felvonás ment. Az biztos, hogy élete egyik legjobb produkciója volt, méltó búcsúja egy nagy művésznek.
1021 Elise 2007-12-01 21:16:07 [Válasz erre: 1020 Spangel 2007-12-01 19:54:21]
Köszönöm. Petur tényleg nem Radnai Gy.
Köszönöm. Petur tényleg nem Radnai Gy.
1019 Spangel 2007-12-01 19:54:00 [Válasz erre: 1018 Elise 2007-12-01 19:32:12]
Petu: Faragó András, Melinda: Ágai Karola, Gertrud: Komlóssy Erzsébet, vezényel: Ferencsik János. Radnay Györggyel két lemez is készült, mindkettőn Tiborcot énekelte, a másik felvételen Bán: Joviczky József
Petu: Faragó András, Melinda: Ágai Karola, Gertrud: Komlóssy Erzsébet, vezényel: Ferencsik János. Radnay Györggyel két lemez is készült, mindkettőn Tiborcot énekelte, a másik felvételen Bán: Joviczky József
1018 Elise 2007-12-01 19:32:12 [Válasz erre: 1017 Ködlámpa 2007-12-01 13:08:37]
Azért ez sem mindig jó. Rémálmom az a Szentivánéji... amit utcai ruhában, gumiasztalon ugrálva adtak elő. Semmi varázs, semmi csoda. Tegnap szó szerint, találtam egy Bánk bánt, Simándyval, fantasztikus. De a többieket próbálom emlékezetből, kik lehetnek. Kérlek segítsetek! Volt olyan szereposztás: Ottó: Réti József Tiborc: Melis György Petur: Radnai György Annyira rossz érzés, hogy nem ismerem fel e csodálatos hangok tulajdonosait. A divákat meg végképp nem.
Azért ez sem mindig jó. Rémálmom az a Szentivánéji... amit utcai ruhában, gumiasztalon ugrálva adtak elő. Semmi varázs, semmi csoda. Tegnap szó szerint, találtam egy Bánk bánt, Simándyval, fantasztikus. De a többieket próbálom emlékezetből, kik lehetnek. Kérlek segítsetek! Volt olyan szereposztás: Ottó: Réti József Tiborc: Melis György Petur: Radnai György Annyira rossz érzés, hogy nem ismerem fel e csodálatos hangok tulajdonosait. A divákat meg végképp nem.
1017 Ködlámpa 2007-12-01 13:08:37 [Válasz erre: 1014 tarnhelm2 2007-12-01 10:28:31]
\"a mai trend az eredeti feltétlen tisztelete\" Igen, erről beszéltünk az Opernglas topicban. Divat, hogy múzeumot játszunk az opera kapcsán. Tényleg érdekes a tök eredeti előadás, de hosszú távon minek erőltetni? Ez egy darabig megy, de aztán ráunnak az emberek, mert megmerevedett, halott dolog. Viszont siránkozunk, hogy haldoklik a műfaj. Erre mondtam, hogy Shakespeare-t bezzeg a kutya se játssza szó szerinti eredetiben. Lazán belenyúlnak a színpadra állítók (húznak, jeleneteket cserélnek, átírják a szöveget), mert aktuális, élő színházat akarnak csinálni.
\"a mai trend az eredeti feltétlen tisztelete\" Igen, erről beszéltünk az Opernglas topicban. Divat, hogy múzeumot játszunk az opera kapcsán. Tényleg érdekes a tök eredeti előadás, de hosszú távon minek erőltetni? Ez egy darabig megy, de aztán ráunnak az emberek, mert megmerevedett, halott dolog. Viszont siránkozunk, hogy haldoklik a műfaj. Erre mondtam, hogy Shakespeare-t bezzeg a kutya se játssza szó szerinti eredetiben. Lazán belenyúlnak a színpadra állítók (húznak, jeleneteket cserélnek, átírják a szöveget), mert aktuális, élő színházat akarnak csinálni.
1016 tukán 2007-12-01 11:08:42 [Válasz erre: 1008 musicus 2007-12-01 06:33:55]
Nos jó, nem eszperente, hanem eszperanto a régi szöveg - nekem egyáltalán nem tetszik. A Nádasdy féle szöveg Simándy hangjához és hősi pátoszához, előadásához nagyon is illik- remek találkozás. Sok múlik az énekesen , de nem minden. Nem hinném, hogy felül kell bírálni a XX. századi prozódiai elvárások szempontjából a magyar népdalkincset, mert attól az még nem változik, nagyon helyesen! Minek is? Kérlek folytasd a forrásközlést.
Nos jó, nem eszperente, hanem eszperanto a régi szöveg - nekem egyáltalán nem tetszik. A Nádasdy féle szöveg Simándy hangjához és hősi pátoszához, előadásához nagyon is illik- remek találkozás. Sok múlik az énekesen , de nem minden. Nem hinném, hogy felül kell bírálni a XX. századi prozódiai elvárások szempontjából a magyar népdalkincset, mert attól az még nem változik, nagyon helyesen! Minek is? Kérlek folytasd a forrásközlést.
1015 Cilike 2007-12-01 10:57:37 [Válasz erre: 1011 alfredoo 2007-12-01 08:45:08]
Ezt most nem értem, miért mondod nekem?
Ezt most nem értem, miért mondod nekem?
