1908 Búbánat 2017-03-29 10:25:33
A nap képéről jut eszembe: igazán leadhatná ismét a televízió A medve című operafilmet, mely Csehov művén alapszik; a Zenés Tv Színház 1976-ban mutatta be Ádám Ottó rendezésében William Walton angol zeneszerző egyfelvonásosát, melynek főszerepeiben Házy Erzsébet, Melis György és Begányi Ferenc remekelt.
A nap képéről jut eszembe: igazán leadhatná ismét a televízió A medve című operafilmet, mely Csehov művén alapszik; a Zenés Tv Színház 1976-ban mutatta be Ádám Ottó rendezésében William Walton angol zeneszerző egyfelvonásosát, melynek főszerepeiben Házy Erzsébet, Melis György és Begányi Ferenc remekelt.
1907 IVA 2017-03-26 00:41:28
A [url]http://www.welcometoromania.ro/Timisoara/Timisoara_Teatrul_m.htm;temesvári Operaház[/url] sem mindig így nézett ki.
A [url]http://www.welcometoromania.ro/Timisoara/Timisoara_Teatrul_m.htm;temesvári Operaház[/url] sem mindig így nézett ki.
1906 ladislav kozlok 2017-03-24 10:00:21
Nagyon hasonlit a pozsonyi tortenelmi opera nezoterere. Mind ket operahazat ugyanazok az epiteszek terveztek.
Nagyon hasonlit a pozsonyi tortenelmi opera nezoterere. Mind ket operahazat ugyanazok az epiteszek terveztek.
1905 parampampoli 2017-03-23 07:03:26
Békés András... az utolsó igazi nagy operarendező volt kis honunkban. Hiányozni fog örökre. Nyugodjék békében.
Békés András... az utolsó igazi nagy operarendező volt kis honunkban. Hiányozni fog örökre. Nyugodjék békében.
1904 Heiner Lajos 2017-03-18 08:58:16 [Válasz erre: 1902 Edmond Dantes 2017-03-09 21:23:33]
Carelli Gábor mesélte New York-i lakásában, hogy Nellit csak úgy hívták, La Bronzina. Carellit egyszer úgy szerződtették a Toscara, hogy különösen figyeljen arra, a címszerepet éneklő Nelli ne botoljon meg hosszú ruhauszájában. De tény, gyönyörű nő volt, a Toscninis történetek gondolom közismertek, nem ismétlem itt.
Carelli Gábor mesélte New York-i lakásában, hogy Nellit csak úgy hívták, La Bronzina. Carellit egyszer úgy szerződtették a Toscara, hogy különösen figyeljen arra, a címszerepet éneklő Nelli ne botoljon meg hosszú ruhauszájában. De tény, gyönyörű nő volt, a Toscninis történetek gondolom közismertek, nem ismétlem itt.
1903 Búbánat 2017-03-17 15:22:11
László Margit születése napján ezzel a felvételével kívánok sok örömet, boldogságot a Művésznőnek! [url] https://www.youtube.com/watch?v=Hqjw2XpmuUY; Donizetti: Az ezred lánya - Marie és a katonakórus jelenete (II. felv.) [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lukács Ervin (1973)
László Margit születése napján ezzel a felvételével kívánok sok örömet, boldogságot a Művésznőnek! [url] https://www.youtube.com/watch?v=Hqjw2XpmuUY; Donizetti: Az ezred lánya - Marie és a katonakórus jelenete (II. felv.) [/url] Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lukács Ervin (1973)
1902 Edmond Dantes 2017-03-09 21:23:33 [Válasz erre: 1901 Heiner Lajos 2017-03-09 19:33:09]
Megvan a lemez Melogyiján vagy 40 éve. Amikor először meghallgattam, a szopránt Hervadt Nellinek neveztem el és a (rossz?) szójáték talán még találó is...
Megvan a lemez Melogyiján vagy 40 éve. Amikor először meghallgattam, a szopránt Hervadt Nellinek neveztem el és a (rossz?) szójáték talán még találó is...
1901 Heiner Lajos 2017-03-09 19:33:09 [Válasz erre: 1898 IVA 2017-03-06 23:32:43]
Az biztos, hogy Toscanini '54-ben a Ballo előadása kapcsán is eredetileg arra a "másik" tenoristára gondolt, csak nem volt olyan állapotban... Legendás történet, hogy Toscanini aztán felkérte Peercet, aki, sértődötten, hogy eredetileg a Maestro nem őt akarta, azt válaszolta: Nem megyek! Mire mellette álló felesége: Jan, ha te nem mész, akkor én viszont megyek!
Az biztos, hogy Toscanini '54-ben a Ballo előadása kapcsán is eredetileg arra a "másik" tenoristára gondolt, csak nem volt olyan állapotban... Legendás történet, hogy Toscanini aztán felkérte Peercet, aki, sértődötten, hogy eredetileg a Maestro nem őt akarta, azt válaszolta: Nem megyek! Mire mellette álló felesége: Jan, ha te nem mész, akkor én viszont megyek!
1899 márta 2017-03-09 17:11:24
Jó, jó, hogy ágayy, Melis és Simándy. De ki volt a gyerek?
Jó, jó, hogy ágayy, Melis és Simándy. De ki volt a gyerek?
1898 IVA 2017-03-06 23:32:43 [Válasz erre: 1897 Heiner Lajos 2017-03-06 15:04:07]
A másik tenorista még sokáig ott lehetett, ha a Sámson és Delila 1955-ös felvételén is Peerce maradt Stevens partnere. Gyerekkoromban nem tetszett Jan Peerce hangszíne, később megbarátkoztam vele, és kifejezőnek tartottam ezekre a szerepekre.
A másik tenorista még sokáig ott lehetett, ha a Sámson és Delila 1955-ös felvételén is Peerce maradt Stevens partnere. Gyerekkoromban nem tetszett Jan Peerce hangszíne, később megbarátkoztam vele, és kifejezőnek tartottam ezekre a szerepekre.
1897 Heiner Lajos 2017-03-06 15:04:07 [Válasz erre: 1895 IVA 2017-03-03 06:16:55]
Hallottam olyat, hogy eredetileg egy másik híres tenoristát akartak szerződtetni, csak alkoholelvonón volt.
Hallottam olyat, hogy eredetileg egy másik híres tenoristát akartak szerződtetni, csak alkoholelvonón volt.
1896 Ardelao 2017-03-06 14:13:10
KODÁLY ZOLTÁN (1882.XII.16.-1967.III.6.) 50 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Kodály Zoltán dr. a legmagyarabb zene szerzője. „Műveit átitatta a magyar föld, a róna és levegő hangulata, és mint népének jó ismerője, lelkületének is hangot talált. Invencióját a népdallal kibővítette és egyrészt, mint népdalátiratokat, másrészt, mint műveibe beleszőtt dallamokat használta fel e kincseket. Sok küzdelem és akadály után, mintegy 42 éves korában kezdték [elismerni. Merészségei a keresett harmonizálásban és impresszionista hangfestéseiben jelentkeznek. Mindig finom és művészi, reformelveit nem hajtja túl. Bár együtt indultak Bartókkal, útjuk elvált s ma már egészen eltávolodtak egymástól. Lírai természete és filozofikus hajlama főleg a „Psalmus Hungaricusban” kulminál. Kamarazenéje nemes és egyszerű és mindig dallamos, szemben Bartók öntudatos tárgyilagosságával és rejtett izzásával. Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.” Az idézet Falk Géza: Mindentudó Zenei Zsebkönyvéből való. Budapest, 1935. szeptember hó Rózsavölgyi és Társa Kiadása.
KODÁLY ZOLTÁN (1882.XII.16.-1967.III.6.) 50 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Kodály Zoltán dr. a legmagyarabb zene szerzője. „Műveit átitatta a magyar föld, a róna és levegő hangulata, és mint népének jó ismerője, lelkületének is hangot talált. Invencióját a népdallal kibővítette és egyrészt, mint népdalátiratokat, másrészt, mint műveibe beleszőtt dallamokat használta fel e kincseket. Sok küzdelem és akadály után, mintegy 42 éves korában kezdték [elismerni. Merészségei a keresett harmonizálásban és impresszionista hangfestéseiben jelentkeznek. Mindig finom és művészi, reformelveit nem hajtja túl. Bár együtt indultak Bartókkal, útjuk elvált s ma már egészen eltávolodtak egymástól. Lírai természete és filozofikus hajlama főleg a „Psalmus Hungaricusban” kulminál. Kamarazenéje nemes és egyszerű és mindig dallamos, szemben Bartók öntudatos tárgyilagosságával és rejtett izzásával. Bartók és Kodály, mint a magyar népzene felkutatói, iskolát alapítottak és a modern fiatalság sokat tanul tőlük. Feltétlen tehetségük, ha néha túlságosan józan is, de mindig eredeti és végre magyar zenét teremtő erő.” Az idézet Falk Géza: Mindentudó Zenei Zsebkönyvéből való. Budapest, 1935. szeptember hó Rózsavölgyi és Társa Kiadása.
1895 IVA 2017-03-03 06:16:55
Risë Stevens, Jan Peerce, Reiner Frigyes és Richard Mohr sok örömet szerzett nekem ezzel az 1951-es munkával.
Risë Stevens, Jan Peerce, Reiner Frigyes és Richard Mohr sok örömet szerzett nekem ezzel az 1951-es munkával.
1894 Heiner Lajos 2017-02-16 09:11:28
Bernstein Falstaffja a mű egyik legjobb felvétele lenne - ha nem DFD volna a címszerepben.
Bernstein Falstaffja a mű egyik legjobb felvétele lenne - ha nem DFD volna a címszerepben.
1893 cviki57 2017-02-15 16:51:27
ADAMS a MEZZON: Ő vezényli műveit a Concertgebouw zenekar élén február 27-én, 16.30-tól. A közreműködő Leila Josefowicz mély átélése lenyűgözött! Adams egyik operáját, a Nixon Kínában címűt március 6-án 12.30-tól és március 14-én 16.30-tól vetítik. (Kedvelem ezt az operáját is!)
ADAMS a MEZZON: Ő vezényli műveit a Concertgebouw zenekar élén február 27-én, 16.30-tól. A közreműködő Leila Josefowicz mély átélése lenyűgözött! Adams egyik operáját, a Nixon Kínában címűt március 6-án 12.30-tól és március 14-én 16.30-tól vetítik. (Kedvelem ezt az operáját is!)
1892 Edmond Dantes 2017-02-11 14:01:07 [Válasz erre: 1889 parampampoli 2017-01-12 22:21:04]
Csak most olvaslak...ezt komolyan mondod? Persze ízlések és pofonok, de addig nem mondanék véleményt egy épületről, ameddig nem láttam a helyszínen vagy legalább nem néztem legalább virtuálisan körül a "környéken" és a környék + az épület előző életében: mi volt ott, mik vannak ott, mit lehetett kezdeni a meglévő épülettel, amire esetünkben ráépítették az újat és főleg: hogyan illeszkedik az új épület a környezetébe és a város hangulatába. Ha ezeket összerakom, nekem semmi bajom vele. Ott szép. Pár kép "ilyen volt-ez volt-ez lett": https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie és https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie#Vorgeschichte_des_Standortes És hogy néhány további fórumtársunk kedvében járjak = támadási felületet kínáljak: nekem pl. nagyon megfelelne a MüPa épülete mint a felcsúti (nem elírás:) n a g yvasút egyik végállomása/indóháza...a n a g yvasút másik indóházaként pedig a Liget-projekt gyönyörű épületei funkcionálhatnának. Lehetőleg kerekeken gördíthető változatban, mert mint tudjuk, a most még csak k i svasút kihasználatlansága és az annak nyomán hallható csendes morgolódás nyomán a k i svasút (ld. feljebb) várhatóan n a g yvasút lesz,és ha a csendes morgolódás netán hangosabb lesz, akkor a vonalat folyamatosan hosszabbítani fogják, erre ígéretet is kaptunk éspedig a legmagasabb helyről. Úgyhogy kételkedésre nincs semmi okunk. Ezzel kapcsolatban máris van egy ötletem. A (Pestig) meghosszabbított vonal innenső végállomása a MüPa lehetne, ami egyben költségtakarékos megoldás is: 1) vasúti sínek kiépítve (hídon vagy a HÉV-é) 2) a többfunkciós indóház is áll már. Távlati tervekben a még hosszabb n a g yvasút Bécsig szállítaná az utasok tömegeit. A Staatsoper alatti metróállomás ideális végállomásnak tűnik, közvetlen összeköttetést teremtve STOP és MüPa között.
Csak most olvaslak...ezt komolyan mondod? Persze ízlések és pofonok, de addig nem mondanék véleményt egy épületről, ameddig nem láttam a helyszínen vagy legalább nem néztem legalább virtuálisan körül a "környéken" és a környék + az épület előző életében: mi volt ott, mik vannak ott, mit lehetett kezdeni a meglévő épülettel, amire esetünkben ráépítették az újat és főleg: hogyan illeszkedik az új épület a környezetébe és a város hangulatába. Ha ezeket összerakom, nekem semmi bajom vele. Ott szép. Pár kép "ilyen volt-ez volt-ez lett": https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie és https://de.wikipedia.org/wiki/Elbphilharmonie#Vorgeschichte_des_Standortes És hogy néhány további fórumtársunk kedvében járjak = támadási felületet kínáljak: nekem pl. nagyon megfelelne a MüPa épülete mint a felcsúti (nem elírás:) n a g yvasút egyik végállomása/indóháza...a n a g yvasút másik indóházaként pedig a Liget-projekt gyönyörű épületei funkcionálhatnának. Lehetőleg kerekeken gördíthető változatban, mert mint tudjuk, a most még csak k i svasút kihasználatlansága és az annak nyomán hallható csendes morgolódás nyomán a k i svasút (ld. feljebb) várhatóan n a g yvasút lesz,és ha a csendes morgolódás netán hangosabb lesz, akkor a vonalat folyamatosan hosszabbítani fogják, erre ígéretet is kaptunk éspedig a legmagasabb helyről. Úgyhogy kételkedésre nincs semmi okunk. Ezzel kapcsolatban máris van egy ötletem. A (Pestig) meghosszabbított vonal innenső végállomása a MüPa lehetne, ami egyben költségtakarékos megoldás is: 1) vasúti sínek kiépítve (hídon vagy a HÉV-é) 2) a többfunkciós indóház is áll már. Távlati tervekben a még hosszabb n a g yvasút Bécsig szállítaná az utasok tömegeit. A Staatsoper alatti metróállomás ideális végállomásnak tűnik, közvetlen összeköttetést teremtve STOP és MüPa között.
1891 bermuda 2017-02-11 09:37:02
Köszönöm Geddát. (((((((
Köszönöm Geddát. (((((((
1889 parampampoli 2017-01-12 22:21:04 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
Tényleg... embertelen egy randa épület.
Tényleg... embertelen egy randa épület.
1888 Haandel 2017-01-12 20:15:07 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
Hiába próbáltam tegnap koncentrálni a koncertre, tegnap este csak egy rejtvény forgott a fejembe: Hogy hol van ebben az égbekiáltó épületben a legfontosabb, a lényeg, vagyis a koncertterem. Ezért [url]http://www.tagesspiegel.de/kultur/eroeffnung-der-elbphilharmonie-nach-dem-vorbild-der-natur-gebaut-ein-rundgang/19234060.html;utánanéztem[/url]...
Hiába próbáltam tegnap koncentrálni a koncertre, tegnap este csak egy rejtvény forgott a fejembe: Hogy hol van ebben az égbekiáltó épületben a legfontosabb, a lényeg, vagyis a koncertterem. Ezért [url]http://www.tagesspiegel.de/kultur/eroeffnung-der-elbphilharmonie-nach-dem-vorbild-der-natur-gebaut-ein-rundgang/19234060.html;utánanéztem[/url]...
1887 Haandel 2017-01-12 20:13:36 [Válasz erre: 1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46]
[url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=all&tolang=hun&searchWord=ELBabr%C3%A1l&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;:D[/url]
[url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=all&tolang=hun&searchWord=ELBabr%C3%A1l&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;:D[/url]
1886 Héterő 2017-01-12 19:25:46
Ez a harmonie odaáig jó, hogy Elb...
Ez a harmonie odaáig jó, hogy Elb...
1885 Búbánat 2017-01-07 11:20:15
Tegnap =január 6. „A nap képe” rovatba feltett Ilosfalvy-fotóhoz: A ”Függetlenség” lapban, 2009-ben megjelent Ilosfalvy Róbert-nekrológból idézem az alábbi sorokat: [url] http://www.eredetimiep.hu/fuggetlenseg/2009/januar/23/15.htm; „Aranyhang a mennyországban” [/url] Monitor – Medveczky Attila rovata (2009. január 23.) „Minden operarajongónak, zeneszeretőnek fájdalom költözött a szívébe, mikor hallotta a hírt: január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Ilosfalvy kiváló hangi adottságainak köszönhetően énekelt operákat, operetteket és oratóriumokat is. Így a wagneristák a Mesterdalnokok feledhetetlen Stolzingi Walter-alakítására, s az operett kedvelői pedig a Víg özvegy sármos Rosillonjára emlékezhetnek. Az utóbbit a legendás ’50-es évekbeli margitszigeti előadáson énekelte nagy sikerrel, s partnerei voltak: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor és Koltay Valéria.” […] „Korunk remek szopránja, Bátori Éva nyilatkozta 2004-ben a Hegyvidék c. lapban: „Kölnben a mai napig csodálattal emlegetik Ilosfalvy Róbertet. Az ő művészetét soha nem feledi el az európai operajátszás.” Reméljük, a magyar sem… A hazai kultúrpolitika nagy adósságát törlesztené, ha megjelenne egy, a művész életét bemutató könyv és DVD. Búcsúzzunk el a művésztől az általa sokat énekelt Verdi Requiem tenorszólója szövegének magyar fordításával: „Báránykáid közé végy föl, válassz el a gödölyéktől, jobbra állíts ama széktől.”” Megjegyzésem: Örömünkre, Medveczky Attila és vele együtt sokunk óhaja, kívánsága megvalósult: Z. Tóth Antal Ilosfalvy könyve („Forró szívvel, hideg fejjel”) CD melléklettel a Holnap Kiadó gondozásban 2014-ben megjelent.
Tegnap =január 6. „A nap képe” rovatba feltett Ilosfalvy-fotóhoz: A ”Függetlenség” lapban, 2009-ben megjelent Ilosfalvy Róbert-nekrológból idézem az alábbi sorokat: [url] http://www.eredetimiep.hu/fuggetlenseg/2009/januar/23/15.htm; „Aranyhang a mennyországban” [/url] Monitor – Medveczky Attila rovata (2009. január 23.) „Minden operarajongónak, zeneszeretőnek fájdalom költözött a szívébe, mikor hallotta a hírt: január 6-án elhunyt Ilosfalvy Róbert Kossuth-díjas magánénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze. Ilosfalvy kiváló hangi adottságainak köszönhetően énekelt operákat, operetteket és oratóriumokat is. Így a wagneristák a Mesterdalnokok feledhetetlen Stolzingi Walter-alakítására, s az operett kedvelői pedig a Víg özvegy sármos Rosillonjára emlékezhetnek. Az utóbbit a legendás ’50-es évekbeli margitszigeti előadáson énekelte nagy sikerrel, s partnerei voltak: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor és Koltay Valéria.” […] „Korunk remek szopránja, Bátori Éva nyilatkozta 2004-ben a Hegyvidék c. lapban: „Kölnben a mai napig csodálattal emlegetik Ilosfalvy Róbertet. Az ő művészetét soha nem feledi el az európai operajátszás.” Reméljük, a magyar sem… A hazai kultúrpolitika nagy adósságát törlesztené, ha megjelenne egy, a művész életét bemutató könyv és DVD. Búcsúzzunk el a művésztől az általa sokat énekelt Verdi Requiem tenorszólója szövegének magyar fordításával: „Báránykáid közé végy föl, válassz el a gödölyéktől, jobbra állíts ama széktől.”” Megjegyzésem: Örömünkre, Medveczky Attila és vele együtt sokunk óhaja, kívánsága megvalósult: Z. Tóth Antal Ilosfalvy könyve („Forró szívvel, hideg fejjel”) CD melléklettel a Holnap Kiadó gondozásban 2014-ben megjelent.
1884 Ardelao 2017-01-02 14:16:23
A nap képe Milij Alekszejevics Balakirev 1837. január 2. Nyizsnij Novgorod 1910. május 29. Szentpétervár 180 évvel ezelőtt, ezen a napon született Balakirev orosz zeneszerző, a 19. század, emlékezetes 60-as években feltörő orosz zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Művészetének történelmi szerepét elsősorban a maga idejében élenjáró és újító jellege határozza meg. Balakirev műveiben jelennek meg először az új orosz zenei iskola egyes jellegzetes stílusbeli sajátosságai, amelyek ezután különböző és eredeti módon térnek vissza a többiek alkotásaiban. Balakirev volt az első orosz zeneszerző, aki önállóan folytatta és fejlesztette tovább Glinka szimfonikus zenéjének elveit. Ugyancsak ő volt az első, aki orosz földön nagy bőséggel felhasználta a nyugat-európai új zenei romantika drámai, program-szerű és festői elemeit. Gazdagította az orosz zene műfajainak és kifejező eszközeinek körét, kiszélesítette horizontját és a zenei képzetek új szféráját nyitotta meg. Kiváló tehetsége, bátor alkotó kezdeményezése, gondolatainak szárnyalása lehetővé tette, hogy az orosz zenét új, termékeny útra irányítsa, amely úton azután nagy, addig sohasem tapasztalt jelentőségre tett szert és figyelemre méltó eredményeket ért el. Balakirev művészetében különleges és önálló fejezetet képviselnek a népdalfeldolgozások. A 40 orosz népdal című gyűjteményében (1867) Balakirev nemcsak egyszerűen megharmonizálja a népi melódiákat, hanem arra törekszik, hogy a kíséret különleges technikai-kivitelezési és harmonizálási fogásaival kiemelje minden egyes dallam sajátos jellegét. A később megjelent 30 orosz népdal című gyűjteményében is (1898) hasonlóképpen jár el. Azok az elvek, amelyek szerint Balakirev e dalokat feldolgozta, bizonyos fokig azt a módot is meghatározták, ahogyan az „Ötök” csoportjának többi zeneszerzője nyúlt a népdalokhoz. Ezek a zeneszerzők az ő gyűjteményéből nemcsak számos népi témát használtak fel, hanem magát a feldolgozás módját, sőt egyes komponálási fogásokat is átvettek tőle. Ragyogó és sokrétű zenei tehetsége, magával ragadó temperamentuma, akaratereje és energiája éles kritikai szellemmel és hajthatatlan meggyőződéssel párosult. Ezért lett belőle nagytekintélyű vezető és tanítómester. Az ő zászlaja alá álltak azok a zeneszerzők, akik a zeneművészet népiségéért vívott harc élcsapatát alkották. (Az „Ötök” néven ismert zenei csoport). Balakirev egész zenei működése szorosan Glinka hagyatékához fűződik. Mindvégig állhatatos, önzetlenül odaadó őrzője maradt ennek a hagyatéknak. Az írás: >Az orosz zene története< Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3. kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
A nap képe Milij Alekszejevics Balakirev 1837. január 2. Nyizsnij Novgorod 1910. május 29. Szentpétervár 180 évvel ezelőtt, ezen a napon született Balakirev orosz zeneszerző, a 19. század, emlékezetes 60-as években feltörő orosz zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Művészetének történelmi szerepét elsősorban a maga idejében élenjáró és újító jellege határozza meg. Balakirev műveiben jelennek meg először az új orosz zenei iskola egyes jellegzetes stílusbeli sajátosságai, amelyek ezután különböző és eredeti módon térnek vissza a többiek alkotásaiban. Balakirev volt az első orosz zeneszerző, aki önállóan folytatta és fejlesztette tovább Glinka szimfonikus zenéjének elveit. Ugyancsak ő volt az első, aki orosz földön nagy bőséggel felhasználta a nyugat-európai új zenei romantika drámai, program-szerű és festői elemeit. Gazdagította az orosz zene műfajainak és kifejező eszközeinek körét, kiszélesítette horizontját és a zenei képzetek új szféráját nyitotta meg. Kiváló tehetsége, bátor alkotó kezdeményezése, gondolatainak szárnyalása lehetővé tette, hogy az orosz zenét új, termékeny útra irányítsa, amely úton azután nagy, addig sohasem tapasztalt jelentőségre tett szert és figyelemre méltó eredményeket ért el. Balakirev művészetében különleges és önálló fejezetet képviselnek a népdalfeldolgozások. A 40 orosz népdal című gyűjteményében (1867) Balakirev nemcsak egyszerűen megharmonizálja a népi melódiákat, hanem arra törekszik, hogy a kíséret különleges technikai-kivitelezési és harmonizálási fogásaival kiemelje minden egyes dallam sajátos jellegét. A később megjelent 30 orosz népdal című gyűjteményében is (1898) hasonlóképpen jár el. Azok az elvek, amelyek szerint Balakirev e dalokat feldolgozta, bizonyos fokig azt a módot is meghatározták, ahogyan az „Ötök” csoportjának többi zeneszerzője nyúlt a népdalokhoz. Ezek a zeneszerzők az ő gyűjteményéből nemcsak számos népi témát használtak fel, hanem magát a feldolgozás módját, sőt egyes komponálási fogásokat is átvettek tőle. Ragyogó és sokrétű zenei tehetsége, magával ragadó temperamentuma, akaratereje és energiája éles kritikai szellemmel és hajthatatlan meggyőződéssel párosult. Ezért lett belőle nagytekintélyű vezető és tanítómester. Az ő zászlaja alá álltak azok a zeneszerzők, akik a zeneművészet népiségéért vívott harc élcsapatát alkották. (Az „Ötök” néven ismert zenei csoport). Balakirev egész zenei működése szorosan Glinka hagyatékához fűződik. Mindvégig állhatatos, önzetlenül odaadó őrzője maradt ennek a hagyatéknak. Az írás: >Az orosz zene története< Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3. kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1883 Ardelao 2016-12-30 13:36:29
A nap képéhez Szergej Prokofjev: > Önéletrajz < című könyvének előszava. (Zeneműkiadó Budapest 1981.) — „Szergej Prokofjevről könyvek százait és megszámlálhatatlan mennyiségű cikket írtak, zenéje felmérhetetlenül sok főiskolai diplomamunka, kandidátusi és doktori disszertáció tárgya, s eleve készült róla. — Ebben a gigantikus terjedelmű, szóban-írásban közreadott >prokofjeviádában< vannak a nagy orosz muzsikus életrajzát tehetségesen és lebilincselően magyarázó, alkotóművészetének sajátságait bölcsen és érzékenyen elemző munkák. De Prokofjev életéről, bonyolult és nem mindennapi belső világáról a leghitelesebben – ezt kész vagyok meggyőződéssel állítani – maga Prokofjev ír. — A XX. század zenéjére világszerte óriási hatást gyakorló zseniális zeneszerző, a kiváló zongoraművész és karmester páratlanul egyéni írói talentummal is rendelkezett. Ugyanúgy, ahogy a kisfiú Szerjózsa Prokofjev legkorábbi darabjaiban (ezekben a szokatlanul kihegyezett, csípős, >harapós<, szerzőjük által >kutyuskáknak< becézett kompozíciókban) a leendő újító Prokofjev, gyermekkori levelezésében sem nehéz ráismerni a majdani érett férfi irodalmi stílusára: az éles, pontos és lakonikusan tömör, fűszeres humorú nyelvre. — Szergej Prokofjev Önéletrajzát tartalmi mélységei és ragyogó irodalmi stílusa egy sorba állítja a memoár-irodalom olyan remekműveivel, mint Hector Berlioz nevezetes Emlékiratai, vagy mint Ny. A. Rimszkij-Korszakov nem kevésbé értékes kötete, a Muzsikus életem krónikája. — Szergej Prokofjev szerepe századunk zenéjében hihetetlenül nagy. Az élet a napfény és az ifjúság megszállott énekese azt az örömöt és ragyogást árasztotta az emberekre, amelyet oly gyakran hiányolunk elbizonytalanodott, rideg és kegyetlen XX. századunkból. A prokofjevi muzsika férfias, optimista és nemes karaktere az egész világon a haladó, a jövő felé néző, a tündöklő humanista ideálokra tekintő szovjet művészet eszményeit személyesíti meg. Prokofjev élete nem volt túl hosszú – de annál izgalmasabb és koncentráltabb. Majdhogynem az egész világot beutazta; korának szinte valamennyi híres muzsikusával, művészével, írójával és rendezőjével találkozott; szinte mindent látott és hallott, amit a kortárs-művészet világra hozott. — Szükséges-e hangsúlyozni, milyen érdekes életének minden, még legjelentéktelenebbnek látszó mozzanata is, mennyire fontos a pályafutása során felvillanó arcok jellemzése, ha mégoly apró benyomásokat rögzít is, és legfőképpen: mekkora jelentősége van minden ecsetvonásnak, amely lehetővé teszi, hogy tetten érjük nagyszerű alkotói tehetségének virágzó kibontakozását? — Az Önéletrajz Szergej Prokofjev életének azt a szakaszát öleli fel, amelyet az olvasók széles köre legjobban ismer: a gyermekévektől a pétervári konzervatórium zeneszerzés-tanszakának befejeztéig. A könyv vetekszik a legolvasmányosabb regénnyel; lapjain művészetünk egyik legsziporkázóbb szellemének gyermek- és ifjúkorát látjuk leperegni – annak az embernek a napjait, aki méltán foglal helyet az orosz zeneművészet legnagyobb klasszikusai között.” Írta: D. Kabalevszkij 1971. november 14. A könyv valóban kiváló. Érdemes megvenni.
A nap képéhez Szergej Prokofjev: > Önéletrajz < című könyvének előszava. (Zeneműkiadó Budapest 1981.) — „Szergej Prokofjevről könyvek százait és megszámlálhatatlan mennyiségű cikket írtak, zenéje felmérhetetlenül sok főiskolai diplomamunka, kandidátusi és doktori disszertáció tárgya, s eleve készült róla. — Ebben a gigantikus terjedelmű, szóban-írásban közreadott >prokofjeviádában< vannak a nagy orosz muzsikus életrajzát tehetségesen és lebilincselően magyarázó, alkotóművészetének sajátságait bölcsen és érzékenyen elemző munkák. De Prokofjev életéről, bonyolult és nem mindennapi belső világáról a leghitelesebben – ezt kész vagyok meggyőződéssel állítani – maga Prokofjev ír. — A XX. század zenéjére világszerte óriási hatást gyakorló zseniális zeneszerző, a kiváló zongoraművész és karmester páratlanul egyéni írói talentummal is rendelkezett. Ugyanúgy, ahogy a kisfiú Szerjózsa Prokofjev legkorábbi darabjaiban (ezekben a szokatlanul kihegyezett, csípős, >harapós<, szerzőjük által >kutyuskáknak< becézett kompozíciókban) a leendő újító Prokofjev, gyermekkori levelezésében sem nehéz ráismerni a majdani érett férfi irodalmi stílusára: az éles, pontos és lakonikusan tömör, fűszeres humorú nyelvre. — Szergej Prokofjev Önéletrajzát tartalmi mélységei és ragyogó irodalmi stílusa egy sorba állítja a memoár-irodalom olyan remekműveivel, mint Hector Berlioz nevezetes Emlékiratai, vagy mint Ny. A. Rimszkij-Korszakov nem kevésbé értékes kötete, a Muzsikus életem krónikája. — Szergej Prokofjev szerepe századunk zenéjében hihetetlenül nagy. Az élet a napfény és az ifjúság megszállott énekese azt az örömöt és ragyogást árasztotta az emberekre, amelyet oly gyakran hiányolunk elbizonytalanodott, rideg és kegyetlen XX. századunkból. A prokofjevi muzsika férfias, optimista és nemes karaktere az egész világon a haladó, a jövő felé néző, a tündöklő humanista ideálokra tekintő szovjet művészet eszményeit személyesíti meg. Prokofjev élete nem volt túl hosszú – de annál izgalmasabb és koncentráltabb. Majdhogynem az egész világot beutazta; korának szinte valamennyi híres muzsikusával, művészével, írójával és rendezőjével találkozott; szinte mindent látott és hallott, amit a kortárs-művészet világra hozott. — Szükséges-e hangsúlyozni, milyen érdekes életének minden, még legjelentéktelenebbnek látszó mozzanata is, mennyire fontos a pályafutása során felvillanó arcok jellemzése, ha mégoly apró benyomásokat rögzít is, és legfőképpen: mekkora jelentősége van minden ecsetvonásnak, amely lehetővé teszi, hogy tetten érjük nagyszerű alkotói tehetségének virágzó kibontakozását? — Az Önéletrajz Szergej Prokofjev életének azt a szakaszát öleli fel, amelyet az olvasók széles köre legjobban ismer: a gyermekévektől a pétervári konzervatórium zeneszerzés-tanszakának befejeztéig. A könyv vetekszik a legolvasmányosabb regénnyel; lapjain művészetünk egyik legsziporkázóbb szellemének gyermek- és ifjúkorát látjuk leperegni – annak az embernek a napjait, aki méltán foglal helyet az orosz zeneművészet legnagyobb klasszikusai között.” Írta: D. Kabalevszkij 1971. november 14. A könyv valóban kiváló. Érdemes megvenni.
1882 IVA 2016-12-25 07:19:24
Meister der Weltchronik des Rudolf von Ems – két nap képeként kapott – Dávid király az írnokával és a zenészeivel című alkotása azt sejteti, hogy a feltehetően a XIII. század első felében alkotó mesternek mintha egy hárfázó nő ült volna modellt Dávid király portréjához, aki aztán szakállas, koronás fejet kapott. Korabeli mém. Két és fél századdal később Michelangelónak merőben más elképzelése volt a zsidó királyról.
Meister der Weltchronik des Rudolf von Ems – két nap képeként kapott – Dávid király az írnokával és a zenészeivel című alkotása azt sejteti, hogy a feltehetően a XIII. század első felében alkotó mesternek mintha egy hárfázó nő ült volna modellt Dávid király portréjához, aki aztán szakállas, koronás fejet kapott. Korabeli mém. Két és fél századdal később Michelangelónak merőben más elképzelése volt a zsidó királyról.
1881 parampampoli 2016-12-17 15:39:25 [Válasz erre: 1880 Héterő 2016-12-17 15:08:48]
Gyönyörű terem, isteni akusztikával. Csodás emlékek...
Gyönyörű terem, isteni akusztikával. Csodás emlékek...
1880 Héterő 2016-12-17 15:08:48
[url]https://www.visitbratislava.com/places/reduta/;R-E-duta[/url]
[url]https://www.visitbratislava.com/places/reduta/;R-E-duta[/url]
1879 ladislav kozlok 2016-12-17 12:35:12
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
1878 Klára 2016-11-26 13:39:06 [Válasz erre: 1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00]
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
1877 Búbánat 2016-11-25 10:20:17 [Válasz erre: 1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00]
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában. Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában. Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
1875 Ardelao 2016-11-12 14:18:06
[url] http://caruso.blog.hu/2013/11/16/lucia_popp_emlekezete; Lucia Popp emlékezete [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pc0qGKkn-I0; Lucia Popp " In Trutina " [/url]
[url] http://caruso.blog.hu/2013/11/16/lucia_popp_emlekezete; Lucia Popp emlékezete [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pc0qGKkn-I0; Lucia Popp " In Trutina " [/url]
1874 cviki57 2016-11-05 20:59:30 [Válasz erre: 1872 Ardelao 2016-11-05 20:51:26]
Ardelao kedves! (Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!) Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
Ardelao kedves! (Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!) Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
1873 cviki57 2016-11-05 20:53:32
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
1872 Ardelao 2016-11-05 20:51:26 [Válasz erre: 1871 cviki57 2016-11-05 20:43:16]
Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
1871 cviki57 2016-11-05 20:43:16 [Válasz erre: 1870 Ardelao 2016-11-05 17:38:57]
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk. Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt. [url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/01017/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1934_07.pdf;Az 58. oldalon kezdődik az írás[/url]
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk. Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt. [url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/01017/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1934_07.pdf;Az 58. oldalon kezdődik az írás[/url]
1870 Ardelao 2016-11-05 17:38:57
Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik. „A csodagyerek A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett. Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene? A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége. Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja: -Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül. Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban Bátran és vidáman beszél. -Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé. Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri. -Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól. Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.” Írta: Barabás Pál
Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik. „A csodagyerek A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett. Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene? A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége. Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja: -Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül. Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban Bátran és vidáman beszél. -Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé. Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri. -Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól. Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.” Írta: Barabás Pál
1869 Momo 2016-11-04 09:21:40 [Válasz erre: 1868 IVA 2016-11-04 02:01:47]
Ischl. [url]https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-news-photo/78954353#german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-strauss-jr-picture-id78954353;Johann Strauss villájának teraszán.[/url] (Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.) [url]https://media.gettyimages.com/photos/johann-strau-the-younger-conductor-and-composer-bad-ischl-upper-picture-id89778055;Itt[/url] egy másik kép ugyanonnan.
Ischl. [url]https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-news-photo/78954353#german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-strauss-jr-picture-id78954353;Johann Strauss villájának teraszán.[/url] (Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.) [url]https://media.gettyimages.com/photos/johann-strau-the-younger-conductor-and-composer-bad-ischl-upper-picture-id89778055;Itt[/url] egy másik kép ugyanonnan.
1868 IVA 2016-11-04 02:01:47 [Válasz erre: 1867 Momo 2016-11-04 00:14:57]
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz). Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt. Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek. Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz). Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt. Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek. Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
1867 Momo 2016-11-04 00:14:57
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0005/ifj_johann_strauss_brahms.jpg;ifj. Johann Strauss és Brahms[/url] (Bad Ischl, 1894) Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0005/ifj_johann_strauss_brahms.jpg;ifj. Johann Strauss és Brahms[/url] (Bad Ischl, 1894) Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
1865 Momo 2016-10-27 01:55:57 [Válasz erre: 1864 IVA 2016-10-27 01:20:33]
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. [url]http://img.timeinc.net/time/magazine/archive/covers/1971/1101711122_400.jpg;Time Magazine címlapot[/url] is kapott 1971 novemberében.
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. [url]http://img.timeinc.net/time/magazine/archive/covers/1971/1101711122_400.jpg;Time Magazine címlapot[/url] is kapott 1971 novemberében.
1864 IVA 2016-10-27 01:20:33
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
1863 IVA 2016-10-26 02:52:52 [Válasz erre: 1861 Momo 2016-10-25 13:54:24]
Én is köszönöm a pontosítást.
Én is köszönöm a pontosítást.
1862 lujza 2016-10-26 02:25:20 [Válasz erre: 1861 Momo 2016-10-25 13:54:24]
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
1861 Momo 2016-10-25 13:54:24 [Válasz erre: 1843 lujza 2016-10-23 03:03:35]
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
1860 Heiner Lajos 2016-10-25 09:26:26 [Válasz erre: 1859 -zéta- 2016-10-25 08:53:00]
Köszönöm a felhomalyositast!
Köszönöm a felhomalyositast!
1859 -zéta- 2016-10-25 08:53:00 [Válasz erre: 1858 Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31]
A középső Gubajdulina...;-)
A középső Gubajdulina...;-)
