1808 Haandel 2016-06-30 07:29:17 [Válasz erre: 1804 Haandel 2016-06-29 19:22:41]
[url]http://www.gettyimages.fi/detail/video/theater-marquee-on-the-facade-of-the-boston-opera-stock-video-footage/mr_00091220;Dronetávlat[/url]
[url]http://www.gettyimages.fi/detail/video/theater-marquee-on-the-facade-of-the-boston-opera-stock-video-footage/mr_00091220;Dronetávlat[/url]
1807 IVA 2016-06-30 02:18:00 [Válasz erre: 1806 lujza 2016-06-30 01:50:24]
És egy olyan helyen, mint a MÁO, miért a Billy Eliotot játsszák? Arra tippelek, hogy a bostoni is egy időszakos széria lehetett, talán éppen nyári.
És egy olyan helyen, mint a MÁO, miért a Billy Eliotot játsszák? Arra tippelek, hogy a bostoni is egy időszakos széria lehetett, talán éppen nyári.
1806 lujza 2016-06-30 01:50:24 [Válasz erre: 1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51]
És egy ilyen helyen miért az Oroszlánkirályt játsszák?
És egy ilyen helyen miért az Oroszlánkirályt játsszák?
1805 IVA 2016-06-30 00:03:30 [Válasz erre: 1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58]
A nem külön téren díszlő színházaknál előfordul, hogy a portál alapján nem is sejtjük, milyen az épület belül. Valószínű, hogy a Király Színház sem ítélhető meg a korabeli Király utcát ábrázoló képek szerint. Jó, hogy kiegészítetted a Nap képét ezzel az információval, kedves Tiramisu: érdemes a Google képkeresőjében megnézegetni a Boston Opera House nézőterét.
A nem külön téren díszlő színházaknál előfordul, hogy a portál alapján nem is sejtjük, milyen az épület belül. Valószínű, hogy a Király Színház sem ítélhető meg a korabeli Király utcát ábrázoló képek szerint. Jó, hogy kiegészítetted a Nap képét ezzel az információval, kedves Tiramisu: érdemes a Google képkeresőjében megnézegetni a Boston Opera House nézőterét.
1804 Haandel 2016-06-29 19:22:41 [Válasz erre: 1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51]
… [url]http://bostonoperahouseonline.com/history/;The original capacity of 2,900 was reduced to 2,677 [/url] in order to provide patrons with more comfortable seating and excellent sight lines. …
… [url]http://bostonoperahouseonline.com/history/;The original capacity of 2,900 was reduced to 2,677 [/url] in order to provide patrons with more comfortable seating and excellent sight lines. …
1803 Haandel 2016-06-29 19:07:51 [Válasz erre: 1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58]
Let’s [url] http://www.bing.com/images/search?q=boston+opera+interior&FORM=HDRSC2;see[/url]! * * * * * ( [url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=eng&tolang=hun&searchWord=whoa&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;Húha[/url]! ;-)
Let’s [url] http://www.bing.com/images/search?q=boston+opera+interior&FORM=HDRSC2;see[/url]! * * * * * ( [url]http://szotar.sztaki.hu/search?fromlang=eng&tolang=hun&searchWord=whoa&langcode=hu&u=0&langprefix=&searchMode=WORD_PREFIX&viewMode=full&ignoreAccents=0;Húha[/url]! ;-)
1801 tiramisu 2016-06-29 09:53:58
A nap képe- A bostoni bejárat megtévesztő, mert belülről hatalmas és szép, a klasszikus bordó arany színekkel. Ragyogó az akusztikája!
A nap képe- A bostoni bejárat megtévesztő, mert belülről hatalmas és szép, a klasszikus bordó arany színekkel. Ragyogó az akusztikája!
1800 Heiner Lajos 2016-06-29 09:03:32
Ezt az operat, amit hirdetnek a Bostoni Operaban, meg nem lattam!
Ezt az operat, amit hirdetnek a Bostoni Operaban, meg nem lattam!
1797 IVA 2016-06-20 00:53:05
Mindent elértem az életben, semmi sem hiányzik nekem, csak egy szóköz a névelő és a Teatro közé.
Mindent elértem az életben, semmi sem hiányzik nekem, csak egy szóköz a névelő és a Teatro közé.
1796 Ardelao 2016-06-18 11:56:15
Ilosvay Róbert emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=AnrKiJU6JFk; J. Strauss: A denevér - Ó jaj, a szívem megszakad... (Moldován S., Házy E., Ilosfalvy R.) [/url]
Ilosvay Róbert emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=AnrKiJU6JFk; J. Strauss: A denevér - Ó jaj, a szívem megszakad... (Moldován S., Házy E., Ilosfalvy R.) [/url]
1795 Heiner Lajos 2016-06-08 09:11:07
Jedlik Anyos inkognitoban.
Jedlik Anyos inkognitoban.
1794 Heiner Lajos 2016-06-03 05:35:04
Na most akkor Rigoletto, vagy Carmen?
Na most akkor Rigoletto, vagy Carmen?
1793 Ardelao 2016-06-01 12:51:29
212 évvel ezelőtt, ezen a napon született: Mihail Ivanovics Glinka (1804.VI.1. – 1857.II.15.) emlékére — Az orosz zene első klasszikusa. Elődjeinek eredményeire támaszkodva, műveiben egy egész korszak eredményeit foglalja össze: betetőzi az orosz nemzeti zenei iskola kialakításának folyamatát. — Műveiben különböző formában, a maga teljes egészében tükröződik a nemzeti élet. Alkotásait hol hősiesség, hol a mindennapi élet hatja át, a közvetlen realitás körében időzik, vagy a képzelet szárnyalása ragadja el. A líra, az eposz, a dráma és a vígjáték egyaránt közel áll hozzá. — Ugyanilyen gazdag zenei nyelvezetének nemzeti forrása. Megérti az ősi parasztdalok jellegzetes fordulatait. Glinkáig egyetlen orosz zeneszerző sem tudta oly tisztán felidézni a „lassú” énekek stílusát, mint ő. Jó példa erre Ivan Szuszanyin „Evezősök kórusa.” Újjászületnek műveiben a korabeli városi dalok sajátosságai is és az ó-orosz egyházi énekek több dallami fordulata. — Glinka, mint általában az egyes népek nagy művészei, a hazai és nemzeti elemekben találja meg azokat a vonásokat, amelyek általános emberi érdeklődésre és jelentőségre tarthatnak számot. Stílusa a világ zenei kultúrája különféle vonásainak szerves összeolvasztásából és feldolgozásaiból alakul. Zeneszerzői munkássága a klasszikus zeneművészet elveinek komoly és alapos elsajátításából indul ki. Ezt azzal éri el, hogy megismeri és tanulmányozza Haydn, Mozart és Beethoven műveit. Emellett vonzza őt Chopin romantikus lírájának finom átszellemültsége. Berlioz viharos, féktelen romantikája, Gluck antik témájú operáinak fennkölt tragikus pátosza, Bach és Händel polifonikus formáinak monumentális nagysága is. Vonza a romantikus zenei nyelvezet újdonsága, gazdagsága és díszessége, de ugyanakkor érdekli a 16. és 17. század szigorú vokális többszólamúsága. — Bár megismerte és tanulmányozta a világ zenei kultúrájának legjobb és legjelentékenyebb eredményeit, melyeket a történelmi fejlődés néhány százada során elértek, mégsem volt valamely iskolának, vagy a nyugat-európai zene valamelyik irányzatának tanítványa és követője. Rendkívüli érzéke volt ahhoz, hogy a legkülönbözőbb művészi hagyományokat mindig a maga módján dolgozza fel és az elsajátított elemeket önálló és eredeti céljainak elérésére fordítsa. Puskinhoz hasonlóan Glinka is értett ahhoz, hogy az idegenben és távoliban felfedezze az orosz nemzeti jelleghez közel álló vonásokat. A kis részlet: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
212 évvel ezelőtt, ezen a napon született: Mihail Ivanovics Glinka (1804.VI.1. – 1857.II.15.) emlékére — Az orosz zene első klasszikusa. Elődjeinek eredményeire támaszkodva, műveiben egy egész korszak eredményeit foglalja össze: betetőzi az orosz nemzeti zenei iskola kialakításának folyamatát. — Műveiben különböző formában, a maga teljes egészében tükröződik a nemzeti élet. Alkotásait hol hősiesség, hol a mindennapi élet hatja át, a közvetlen realitás körében időzik, vagy a képzelet szárnyalása ragadja el. A líra, az eposz, a dráma és a vígjáték egyaránt közel áll hozzá. — Ugyanilyen gazdag zenei nyelvezetének nemzeti forrása. Megérti az ősi parasztdalok jellegzetes fordulatait. Glinkáig egyetlen orosz zeneszerző sem tudta oly tisztán felidézni a „lassú” énekek stílusát, mint ő. Jó példa erre Ivan Szuszanyin „Evezősök kórusa.” Újjászületnek műveiben a korabeli városi dalok sajátosságai is és az ó-orosz egyházi énekek több dallami fordulata. — Glinka, mint általában az egyes népek nagy művészei, a hazai és nemzeti elemekben találja meg azokat a vonásokat, amelyek általános emberi érdeklődésre és jelentőségre tarthatnak számot. Stílusa a világ zenei kultúrája különféle vonásainak szerves összeolvasztásából és feldolgozásaiból alakul. Zeneszerzői munkássága a klasszikus zeneművészet elveinek komoly és alapos elsajátításából indul ki. Ezt azzal éri el, hogy megismeri és tanulmányozza Haydn, Mozart és Beethoven műveit. Emellett vonzza őt Chopin romantikus lírájának finom átszellemültsége. Berlioz viharos, féktelen romantikája, Gluck antik témájú operáinak fennkölt tragikus pátosza, Bach és Händel polifonikus formáinak monumentális nagysága is. Vonza a romantikus zenei nyelvezet újdonsága, gazdagsága és díszessége, de ugyanakkor érdekli a 16. és 17. század szigorú vokális többszólamúsága. — Bár megismerte és tanulmányozta a világ zenei kultúrájának legjobb és legjelentékenyebb eredményeit, melyeket a történelmi fejlődés néhány százada során elértek, mégsem volt valamely iskolának, vagy a nyugat-európai zene valamelyik irányzatának tanítványa és követője. Rendkívüli érzéke volt ahhoz, hogy a legkülönbözőbb művészi hagyományokat mindig a maga módján dolgozza fel és az elsajátított elemeket önálló és eredeti céljainak elérésére fordítsa. Puskinhoz hasonlóan Glinka is értett ahhoz, hogy az idegenben és távoliban felfedezze az orosz nemzeti jelleghez közel álló vonásokat. A kis részlet: „Az orosz zene története” Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű eredeti felhasználása alapján készült.
1792 Búbánat 2016-05-31 13:06:12
Shirley Verrett (May 31, 1931 – November 5, 2010) was an African-American operatic mezzo-soprano Egy remek élő operafelvétel részletével idézem fel a legendás Verrett szépséges, drámai mezzóját, énekes-művészetét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=9rsqC08GXDA; Scritto in Ciel! – cabaletta La Favorita Shirley Verrett Live MET 1978 [/url]
Shirley Verrett (May 31, 1931 – November 5, 2010) was an African-American operatic mezzo-soprano Egy remek élő operafelvétel részletével idézem fel a legendás Verrett szépséges, drámai mezzóját, énekes-művészetét: [url] https://www.youtube.com/watch?v=9rsqC08GXDA; Scritto in Ciel! – cabaletta La Favorita Shirley Verrett Live MET 1978 [/url]
1791 Ardelao 2016-05-28 13:16:08
A régi Színházi Élet folyóirataim között, találtam egy érdekes riportot Svéd Sándorral kapcsolatban: Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött. — Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én (1935. megj. A.) utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem szezonra szól: a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk. — Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszon-kétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős s e hét év elég volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és a sikerek. Nemesen zengő baritonjára, tökéletes ének-kultúrájára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy fölkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri-Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd-villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak. (Svéd Sándor a Gellérthegy oldalában lakott, a Szirtes úton, megj. A.) — Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral. — „Boldog vagyok — mondta, — hogy huszonkilenc éves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyermekfővel életcélul tűztem ki magam elé. A zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről-időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy-egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul is, magyar közönség előtt.” — „Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl, a Sevillait fogom énekelni. Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elején Bécsben is, ahol — minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet, — az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnémnak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el.” — „Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.” — Körülnéz a szobában, amelynek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket: ezek legalább itt maradnak. Írta: Faragó Baba, SZÉ. munkatársa Színházi Élet, 1935.
A régi Színházi Élet folyóirataim között, találtam egy érdekes riportot Svéd Sándorral kapcsolatban: Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött. — Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én (1935. megj. A.) utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem szezonra szól: a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk. — Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszon-kétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős s e hét év elég volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és a sikerek. Nemesen zengő baritonjára, tökéletes ének-kultúrájára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy fölkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri-Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd-villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak. (Svéd Sándor a Gellérthegy oldalában lakott, a Szirtes úton, megj. A.) — Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral. — „Boldog vagyok — mondta, — hogy huszonkilenc éves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyermekfővel életcélul tűztem ki magam elé. A zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről-időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy-egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul is, magyar közönség előtt.” — „Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl, a Sevillait fogom énekelni. Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elején Bécsben is, ahol — minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet, — az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnémnak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el.” — „Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.” — Körülnéz a szobában, amelynek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket: ezek legalább itt maradnak. Írta: Faragó Baba, SZÉ. munkatársa Színházi Élet, 1935.
1790 parampampoli 2016-05-16 10:54:05
Richard Tauber volt Nicolai Gedda első példaképe és hangzásideálja.
Richard Tauber volt Nicolai Gedda első példaképe és hangzásideálja.
1789 IVA 2016-05-14 02:37:30 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52]
A főbb szereplők felsorolásából kimaradt a Lordot alakító Hámory Imre/Katona Lajos neve. Íme a [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=15429&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;teljes színlap[/url]. Ennek az oldalnak a megkeresésekor vettem észre, hogy [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=1703&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;1993-ban Szinetár Miklós a Színművészeti Főiskolán is megrendezte[/url] a darabot, saját fordításával.
A főbb szereplők felsorolásából kimaradt a Lordot alakító Hámory Imre/Katona Lajos neve. Íme a [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=15429&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;teljes színlap[/url]. Ennek az oldalnak a megkeresésekor vettem észre, hogy [url]http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=1703&kr=A_10_%3D%22Fra%20Diavolo%22;1993-ban Szinetár Miklós a Színművészeti Főiskolán is megrendezte[/url] a darabot, saját fordításával.
1788 Ardelao 2016-05-13 15:50:35 [Válasz erre: 1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52]
Teljesen egyetértek! A felsoroltak között nekem is több műve megvan.
Teljesen egyetértek! A felsoroltak között nekem is több műve megvan.
1787 Búbánat 2016-05-13 12:40:52
"A nap képe" - 1871 • Daniel Auber, zeneszerző (1782. január 29., Caen – 1871. május 12. vagy 13. (?) Párizs) Sajnos, nálunk kissé el van feledve ez a neves francia operaszerző, de én számon tartom mint a francia „bel canto” egyik jeles képviselőjét, kinek sok operáját ismerem lemezről, előadások hang- és képfelvételéről egyaránt (CD, DVD), valamint rádiós közvetítésekből. Alkotói pályája csaknem 65 éven át tartott. Mintegy ötven operát írt, melyek közül nekem megvan: - Le Macon (1825) – német fordításból átvett Kőműves és lakatos címen ismert nálunk - La muette de Portici (1828) – „A portici néma” - La fiancèe (1829) – német fordításban: „Die Braut” – A menyasszony – nekem megvan a teljes ének-zongorakivonat első kiadása - Fra Diavolo (1830) - Gustave III ou Le bal masqué (1833) – III. Gusztáv, avagy az álarcosbál - Le cheval de bronze (1835) - Le domino noir (1837) – A fekete dominó - Les diamants de la couronne (1841) – A koronagyémántok - Marco Spada (1852) – baletté átírva 1857-ben, ez is megvan - Manon Lescaut (1856) Sajnálatos, hogy a francia repertoár az Operában szinte elhanyagolható, pedig egykor Auber darabjait is játszották nálunk, így a legismertebb, a Fra Diavolo vígoperája műsoron volt még a hatvanas évek elején: két szereposztásban mutatta be az Erkel Színház, 1959. január 18.; február 7.: Gyurkovics Mária/Házy Erzsébet; Sándor Judit/Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert/Járay József; Kövecses Béla/Palcsó Sándor; Kishegyi Árpád/Külkey László; Varga András/Molnár Miklós; Somogyváry Lajos/Domahidy László vitték sikerre a produkciót. Tóth Péter/Borbély Gyula vezényelt. Rendező: Szinetár Miklós. Igazán elővehetné ezt a pompás Auber-operát az Operaház újra, vannak énekeseink, akikkel ki lehetne állítani.
"A nap képe" - 1871 • Daniel Auber, zeneszerző (1782. január 29., Caen – 1871. május 12. vagy 13. (?) Párizs) Sajnos, nálunk kissé el van feledve ez a neves francia operaszerző, de én számon tartom mint a francia „bel canto” egyik jeles képviselőjét, kinek sok operáját ismerem lemezről, előadások hang- és képfelvételéről egyaránt (CD, DVD), valamint rádiós közvetítésekből. Alkotói pályája csaknem 65 éven át tartott. Mintegy ötven operát írt, melyek közül nekem megvan: - Le Macon (1825) – német fordításból átvett Kőműves és lakatos címen ismert nálunk - La muette de Portici (1828) – „A portici néma” - La fiancèe (1829) – német fordításban: „Die Braut” – A menyasszony – nekem megvan a teljes ének-zongorakivonat első kiadása - Fra Diavolo (1830) - Gustave III ou Le bal masqué (1833) – III. Gusztáv, avagy az álarcosbál - Le cheval de bronze (1835) - Le domino noir (1837) – A fekete dominó - Les diamants de la couronne (1841) – A koronagyémántok - Marco Spada (1852) – baletté átírva 1857-ben, ez is megvan - Manon Lescaut (1856) Sajnálatos, hogy a francia repertoár az Operában szinte elhanyagolható, pedig egykor Auber darabjait is játszották nálunk, így a legismertebb, a Fra Diavolo vígoperája műsoron volt még a hatvanas évek elején: két szereposztásban mutatta be az Erkel Színház, 1959. január 18.; február 7.: Gyurkovics Mária/Házy Erzsébet; Sándor Judit/Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert/Járay József; Kövecses Béla/Palcsó Sándor; Kishegyi Árpád/Külkey László; Varga András/Molnár Miklós; Somogyváry Lajos/Domahidy László vitték sikerre a produkciót. Tóth Péter/Borbély Gyula vezényelt. Rendező: Szinetár Miklós. Igazán elővehetné ezt a pompás Auber-operát az Operaház újra, vannak énekeseink, akikkel ki lehetne állítani.
1786 Búbánat 2016-04-30 12:35:37 [Válasz erre: 1785 Ardelao 2016-04-30 12:29:53]
Érdekesség: Lehár és kedvenc tenoristája, Richatrd Tauber, egyben jóbarát, akinek tenorhangjára több darabját komponálta, ugyanabban az évben, 1948-ban haltak meg; mindkettőjük sírját felkerestem, mikor kimentem Bad Ischl temetőjébe leróni kegyeletemet nagyságuk előtt.
Érdekesség: Lehár és kedvenc tenoristája, Richatrd Tauber, egyben jóbarát, akinek tenorhangjára több darabját komponálta, ugyanabban az évben, 1948-ban haltak meg; mindkettőjük sírját felkerestem, mikor kimentem Bad Ischl temetőjébe leróni kegyeletemet nagyságuk előtt.
1785 Ardelao 2016-04-30 12:29:53
146. éve annak, hogy megszületett Lehár Ferenc a kiváló magyar operett-komponista. (1870.IV.30. Komárom – 1948.X.24. Bad Ischl)
146. éve annak, hogy megszületett Lehár Ferenc a kiváló magyar operett-komponista. (1870.IV.30. Komárom – 1948.X.24. Bad Ischl)
1784 Búbánat 2016-04-30 10:30:24
Jóleső tudat számomra, hogy egy aukción hozzájuthattam a képen látható bélyegritkaság egy példányához: [url] http://momus.hu/images/glry_images/0010/lehar.jpg; Lehár Ferenc magyar postabélyegen [/url]
Jóleső tudat számomra, hogy egy aukción hozzájuthattam a képen látható bélyegritkaság egy példányához: [url] http://momus.hu/images/glry_images/0010/lehar.jpg; Lehár Ferenc magyar postabélyegen [/url]
1783 Heiner Lajos 2016-04-29 00:25:53
Hihetetlen, hogy Mehta 80... Ő, aki 25 évesen "elhalászta" Solti elől a LA Filharmonikusokat. A huszonévesen korosztálya talán legtehetségesebb - nem feledtem Abbadot, Mutit, Levinet - dirigense később kiégni látszott. Óvatosabb lett, mondjuk ki, kicsit unalmasabb - ld. két Brahms-ciklus lemezfelvételét a New York-i Filharmonikusokkal, aztán 12 évvel későbbről az Izraeliekkel. Egy személyes élmény: kamaszként hallgattam Turandot-felvételét a Magyar Rádióban. Számomra ez a lemez - Sutherland, Pavarotti, Caballe - ma is a darab etalon felvétele. És akkor még ez volt kedvenc operám. "Bátor" kamaszként írtam egy levelet Mr. Zubin Mehta, Los Angeles Philharmonic Orchestra, USA címre. Leírtam, mennyire szeretem a darabot, hallottam a rádióban, esélyem sincsen, hogy lemezen megvehessem (hetvenes évek közepe, Kádár, a Melodia, tudomásom szerint, sose lopta le.) Pár hét múlva pakk. A Turandot Mehta-dirigálta felvétele. Kis üdvözlőkártyával: "Sent at the request of Mr. Zubin Mehta."
Hihetetlen, hogy Mehta 80... Ő, aki 25 évesen "elhalászta" Solti elől a LA Filharmonikusokat. A huszonévesen korosztálya talán legtehetségesebb - nem feledtem Abbadot, Mutit, Levinet - dirigense később kiégni látszott. Óvatosabb lett, mondjuk ki, kicsit unalmasabb - ld. két Brahms-ciklus lemezfelvételét a New York-i Filharmonikusokkal, aztán 12 évvel későbbről az Izraeliekkel. Egy személyes élmény: kamaszként hallgattam Turandot-felvételét a Magyar Rádióban. Számomra ez a lemez - Sutherland, Pavarotti, Caballe - ma is a darab etalon felvétele. És akkor még ez volt kedvenc operám. "Bátor" kamaszként írtam egy levelet Mr. Zubin Mehta, Los Angeles Philharmonic Orchestra, USA címre. Leírtam, mennyire szeretem a darabot, hallottam a rádióban, esélyem sincsen, hogy lemezen megvehessem (hetvenes évek közepe, Kádár, a Melodia, tudomásom szerint, sose lopta le.) Pár hét múlva pakk. A Turandot Mehta-dirigálta felvétele. Kis üdvözlőkártyával: "Sent at the request of Mr. Zubin Mehta."
1782 macskás 2016-04-19 19:38:39
Eduscho frissebb kép nem volt?
Eduscho frissebb kép nem volt?
1781 Heiner Lajos 2016-04-19 19:37:42
Rossz a kép beállítása. Nem esik bele a Kertész u. 48.
Rossz a kép beállítása. Nem esik bele a Kertész u. 48.
1780 Heiner Lajos 2016-04-18 10:13:38
A különc zseni.
A különc zseni.
1779 Ardelao 2016-04-11 22:30:08
Ginastera 100 - Ünnepi koncertsorozat a nagy argentin zeneszerző, Alberto Ginastera születésének századik évfordulójára (1916.IV.11. – 1983.VI.25.) Április 15-én 19 órától műsoron Bartók, Kodály és Ginastera kamaraművei illetve duói. Előadják Stefkó Mihály (hegedű), Lydia Haurenher (brácsa), Szervánszky-Cavaye Natasha (cselló) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora). Április 29-én 19 órától műsoron Liszt, Aguirre és Ginastera. Előadják: Marco Bianchi (zongora) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).
Ginastera 100 - Ünnepi koncertsorozat a nagy argentin zeneszerző, Alberto Ginastera születésének századik évfordulójára (1916.IV.11. – 1983.VI.25.) Április 15-én 19 órától műsoron Bartók, Kodály és Ginastera kamaraművei illetve duói. Előadják Stefkó Mihály (hegedű), Lydia Haurenher (brácsa), Szervánszky-Cavaye Natasha (cselló) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora). Április 29-én 19 órától műsoron Liszt, Aguirre és Ginastera. Előadják: Marco Bianchi (zongora) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).
1777 Heiner Lajos 2016-04-11 12:11:02
De ki az a fazon a cicus mögött?
De ki az a fazon a cicus mögött?
1775 parampampoli 2016-04-11 10:23:59
Ki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet!
Ki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet!
1773 parampampoli 2016-03-19 09:45:18
-:)))))
-:)))))
1772 Ardelao 2016-03-18 13:45:15
172 évvel ezelőtt született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (1844.III.18. – 1908.VI.21.) — Rimszkij-Korszakov művészete Oroszország zenei fejlődésének bonyolult, gazdag és sokarcú korszakát fogja át. A balakirevi kör tagjai között ő a legfiatalabb. Mint zeneszerző, szokatlanul gyorsan fejlődve bontja ki nagyszerű és önálló egyéniségét és már a hatvanas évek végén (1800-as évek) számos nagyméretű és rendkívül eredeti művet szerez, sok mindenben megelőzve az „Ötök” közé tartozó idősebb fegyvertársait. De művészetének legértékesebb része jóval későbbi időkre esik. Korszakov akkor válik teljesen kiforrott mesterré, amikor az egységes, összetartozó művészeti irányvonalat jelentő „Ötök” csoportja már felbomlik és az orosz zenei életben új törekvések tűnnek fel, amelyek némelykor egyenesen ellentétei a „60-as évek örökségének.” — Rimszkij-Korszakov azt mondta, hogy csak a „Hópelyhecske” befejezése után, 1881-ben „érezte magát kiforrt muzsikusnak.” Még ezt megelőzően, csupán önmagára támaszkodva, felülvizsgálta az „új orosz zenei iskola” legfőbb művészeti elveit, mert arra törekedett, hogy összhangba hozza azokat a fejlődő és továbbhaladó élet követelményeivel. — Rimszkij-Korszakovnak az volt egyik legkiválóbb tulajdonsága, hogy — szakadatlanul bővítve feladatainak és művészi eszközeinek körét — gyorsan magáévá tudott tenni minden újat és meg tudta válaszolni a kor felvetett kérdéseit. Mindig kora élenjáró törekvéseinek színvonalán igyekezett maradni és távol állt attól, hogy különféle jelenségek alkalmi irányzataihoz passzívan alkalmazkodjék. Szigorúan megbírált minden újító keresgélést a zenében s az igazán értékes, haladó elemeket elválasztotta a hamisaktól, mesterkéltektől, kiagyaltaktól. Örökké arra törekedett, hogy új művészi területeket ismerjen meg, kutatott, kísérletezett, mert hajtotta a „kielégíthetetlen tudásszomj” — ahogy egyszer Glazunov mondta róla. Ez tette lehetővé, hogy gyakran „megelőzze századát” és áttekinthető formába öntse s kifejlessze a zeneművészet fiatal kialakulóban lévő irányzatait. Az orosz zene története Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű könyvből idéztem.
172 évvel ezelőtt született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (1844.III.18. – 1908.VI.21.) — Rimszkij-Korszakov művészete Oroszország zenei fejlődésének bonyolult, gazdag és sokarcú korszakát fogja át. A balakirevi kör tagjai között ő a legfiatalabb. Mint zeneszerző, szokatlanul gyorsan fejlődve bontja ki nagyszerű és önálló egyéniségét és már a hatvanas évek végén (1800-as évek) számos nagyméretű és rendkívül eredeti művet szerez, sok mindenben megelőzve az „Ötök” közé tartozó idősebb fegyvertársait. De művészetének legértékesebb része jóval későbbi időkre esik. Korszakov akkor válik teljesen kiforrott mesterré, amikor az egységes, összetartozó művészeti irányvonalat jelentő „Ötök” csoportja már felbomlik és az orosz zenei életben új törekvések tűnnek fel, amelyek némelykor egyenesen ellentétei a „60-as évek örökségének.” — Rimszkij-Korszakov azt mondta, hogy csak a „Hópelyhecske” befejezése után, 1881-ben „érezte magát kiforrt muzsikusnak.” Még ezt megelőzően, csupán önmagára támaszkodva, felülvizsgálta az „új orosz zenei iskola” legfőbb művészeti elveit, mert arra törekedett, hogy összhangba hozza azokat a fejlődő és továbbhaladó élet követelményeivel. — Rimszkij-Korszakovnak az volt egyik legkiválóbb tulajdonsága, hogy — szakadatlanul bővítve feladatainak és művészi eszközeinek körét — gyorsan magáévá tudott tenni minden újat és meg tudta válaszolni a kor felvetett kérdéseit. Mindig kora élenjáró törekvéseinek színvonalán igyekezett maradni és távol állt attól, hogy különféle jelenségek alkalmi irányzataihoz passzívan alkalmazkodjék. Szigorúan megbírált minden újító keresgélést a zenében s az igazán értékes, haladó elemeket elválasztotta a hamisaktól, mesterkéltektől, kiagyaltaktól. Örökké arra törekedett, hogy új művészi területeket ismerjen meg, kutatott, kísérletezett, mert hajtotta a „kielégíthetetlen tudásszomj” — ahogy egyszer Glazunov mondta róla. Ez tette lehetővé, hogy gyakran „megelőzze századát” és áttekinthető formába öntse s kifejlessze a zeneművészet fiatal kialakulóban lévő irányzatait. Az orosz zene története Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű könyvből idéztem.
1771 parampampoli 2016-03-17 22:56:28 [Válasz erre: 1770 smaragd 2016-03-17 22:10:58]
1000 boldog évet a Művésznőnek!! Éneke az élet bármely pillanatában örömet, nyugalmat és vigaszt ad.
1000 boldog évet a Művésznőnek!! Éneke az élet bármely pillanatában örömet, nyugalmat és vigaszt ad.
1770 smaragd 2016-03-17 22:10:58 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-03-17 21:56:58]
Nagyon örültem a képnek, már kora reggel, amikor megláttam. Vártam, hogy valaki megelőzzön jókívánságaival és most én is a legszebbeket és a legjobbakat kívánom László Margit művésznőnek!
Nagyon örültem a képnek, már kora reggel, amikor megláttam. Vártam, hogy valaki megelőzzön jókívánságaival és most én is a legszebbeket és a legjobbakat kívánom László Margit művésznőnek!
1769 Búbánat 2016-03-17 21:56:58
Isten éltesse László Margitot 85. születésnapja alkalmából!
Isten éltesse László Margitot 85. születésnapja alkalmából!
1768 Ardelao 2016-03-14 15:34:46 [Válasz erre: 1767 Ardelao 2016-03-14 14:35:36]
[url] http://www.classicalarchives.com/composer/3454.html; Classical Archives [/url] Telemann műveinek felsorolása. Mindegyik, rövid időre meghallgatható.
[url] http://www.classicalarchives.com/composer/3454.html; Classical Archives [/url] Telemann műveinek felsorolása. Mindegyik, rövid időre meghallgatható.
1767 Ardelao 2016-03-14 14:35:36
335 éve született Georg Philipp Telemann (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] http://www.baroquemusic.org/bqxtel.html; Baroque Composers and Musicians [/url]
335 éve született Georg Philipp Telemann (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] http://www.baroquemusic.org/bqxtel.html; Baroque Composers and Musicians [/url]
1766 Ardelao 2016-03-11 19:21:34
[url] http://www.britannica.com/biography/Astor-Piazzolla; Astor Piazzola: Argentine musician [/url]
[url] http://www.britannica.com/biography/Astor-Piazzolla; Astor Piazzola: Argentine musician [/url]
1765 joska141 2016-02-12 15:49:17
A mai nap - Covent Garden-t bemutató - fényképéről jut eszembe, hogy a jövő héten az Uránia Filmszínház bemutat egy 90 perces filmet a Milánói Scala-ról. (Ez a reklám helye). 4 alkalommal kerül vetítésre február 17-20 között. Az előzetes ismertetés szerint: "az eddigi legátfogóbb alkotás az intézmény történetéről, és művészóriásokat generációkon át inspiráló, fenséges hangulatáról. A film készítői alapos kutatómunkát végeztek, hogy a közismert tények mellett megmutassák a 238 éves színház rejtettebb titkait is. A narrációt művészek, szakértők és rajongók kommentárjai gazdagítják, minden eddiginél mélyebb betekintést engedve a Scala történetébe. A film a színház keletkezéséhez, történetéhez és működéséhez kapcsolódóan rekonstruálja a különböző korok zeneművészetét és a nagy sztárok, az opera és balett csillagainak pályafutását, kötődését az intézményhez. A szakértői interjúk mellett különleges archív felvételek segítik elő, hogy a néző elmerüljön a közel két és fél évszázados múlt fenséges hangulatában: olyan kiemelkedő alkotók visszaemlékezései is helyet kaptak a filmben, mint Arturo Toscanini, Zubin Mehta, Herbert von Karajan és Claudio Abbado karmesterek, Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras és Maria Callas operasztárok, Franco Zeffirelli és Luchino Visconti rendezők, valamint a balett csillagai, Szvetlana Zakharova, Alessandra Ferri és Carla Fracci."
A mai nap - Covent Garden-t bemutató - fényképéről jut eszembe, hogy a jövő héten az Uránia Filmszínház bemutat egy 90 perces filmet a Milánói Scala-ról. (Ez a reklám helye). 4 alkalommal kerül vetítésre február 17-20 között. Az előzetes ismertetés szerint: "az eddigi legátfogóbb alkotás az intézmény történetéről, és művészóriásokat generációkon át inspiráló, fenséges hangulatáról. A film készítői alapos kutatómunkát végeztek, hogy a közismert tények mellett megmutassák a 238 éves színház rejtettebb titkait is. A narrációt művészek, szakértők és rajongók kommentárjai gazdagítják, minden eddiginél mélyebb betekintést engedve a Scala történetébe. A film a színház keletkezéséhez, történetéhez és működéséhez kapcsolódóan rekonstruálja a különböző korok zeneművészetét és a nagy sztárok, az opera és balett csillagainak pályafutását, kötődését az intézményhez. A szakértői interjúk mellett különleges archív felvételek segítik elő, hogy a néző elmerüljön a közel két és fél évszázados múlt fenséges hangulatában: olyan kiemelkedő alkotók visszaemlékezései is helyet kaptak a filmben, mint Arturo Toscanini, Zubin Mehta, Herbert von Karajan és Claudio Abbado karmesterek, Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras és Maria Callas operasztárok, Franco Zeffirelli és Luchino Visconti rendezők, valamint a balett csillagai, Szvetlana Zakharova, Alessandra Ferri és Carla Fracci."
1764 parampampoli 2016-02-10 15:56:34
Ma ünnepli 89. születésnapját Leontyne Price. Isten éltesse a XX. század vitathatatlanul egyik legnagyobb énekesnőjét! Aki így tudott énekelni még búcsúelőadásán is: https://www.youtube.com/watch?v=LUV3fzlZJkA
Ma ünnepli 89. születésnapját Leontyne Price. Isten éltesse a XX. század vitathatatlanul egyik legnagyobb énekesnőjét! Aki így tudott énekelni még búcsúelőadásán is: https://www.youtube.com/watch?v=LUV3fzlZJkA
1763 joska141 2016-02-04 05:26:59 [Válasz erre: 1762 lujza 2016-02-04 02:17:59]
Illetőleg minden Operabál után másnap ez a program. A mai bál után holnap 2 alkalommal lesz ilyen Zauberflöte.
Illetőleg minden Operabál után másnap ez a program. A mai bál után holnap 2 alkalommal lesz ilyen Zauberflöte.
1762 lujza 2016-02-04 02:17:59
A yt-n megtalálható Zauberföte für Kindern. Remek gyerekbarát előadás, jó régi, egy operabál után csinálták. Maga Hollender nagy élvezettel alakítja benne a fát, melyre Papageno felakasztaná magát.
A yt-n megtalálható Zauberföte für Kindern. Remek gyerekbarát előadás, jó régi, egy operabál után csinálták. Maga Hollender nagy élvezettel alakítja benne a fát, melyre Papageno felakasztaná magát.
1761 tiberio 2016-01-14 15:54:32
:) Azt hittem egy hentes a Lehelről. Na jó, csak hülyéskedtem. Nem az a kimondott elegáns nemes.
:) Azt hittem egy hentes a Lehelről. Na jó, csak hülyéskedtem. Nem az a kimondott elegáns nemes.
1760 Heiner Lajos 2016-01-06 18:26:57
És mellettük Leiferkus meg Gyimesi, Pál Tamás dirigálásával...
És mellettük Leiferkus meg Gyimesi, Pál Tamás dirigálásával...
1759 Ardelao 2015-12-22 15:10:25
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-sieben-Siegeln-Seven/dp/B000006L1C/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51u04Wh3-; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [/url]
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-sieben-Siegeln-Seven/dp/B000006L1C/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51u04Wh3-; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [/url]
1758 ladislav kozlok 2015-12-08 20:15:17
Bohuslav Martinura emlekszik a cseh televizio dec.12.-ken,szombaton este 21ora 20. Cseh-angol operafilm/angol nyelven/ =RECKE PASIJE= /Gorog passio/. A Brnoi filharmonikusokat sir Charles Mackerras vezenyli. www.ceskatelevize.cz/art/zive/
Bohuslav Martinura emlekszik a cseh televizio dec.12.-ken,szombaton este 21ora 20. Cseh-angol operafilm/angol nyelven/ =RECKE PASIJE= /Gorog passio/. A Brnoi filharmonikusokat sir Charles Mackerras vezenyli. www.ceskatelevize.cz/art/zive/
