1779 Ardelao 2016-04-11 22:30:08
Ginastera 100 - Ünnepi koncertsorozat a nagy argentin zeneszerző, Alberto Ginastera születésének századik évfordulójára (1916.IV.11. – 1983.VI.25.) Április 15-én 19 órától műsoron Bartók, Kodály és Ginastera kamaraművei illetve duói. Előadják Stefkó Mihály (hegedű), Lydia Haurenher (brácsa), Szervánszky-Cavaye Natasha (cselló) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora). Április 29-én 19 órától műsoron Liszt, Aguirre és Ginastera. Előadják: Marco Bianchi (zongora) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).
Ginastera 100 - Ünnepi koncertsorozat a nagy argentin zeneszerző, Alberto Ginastera születésének századik évfordulójára (1916.IV.11. – 1983.VI.25.) Április 15-én 19 órától műsoron Bartók, Kodály és Ginastera kamaraművei illetve duói. Előadják Stefkó Mihály (hegedű), Lydia Haurenher (brácsa), Szervánszky-Cavaye Natasha (cselló) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora). Április 29-én 19 órától műsoron Liszt, Aguirre és Ginastera. Előadják: Marco Bianchi (zongora) és Jeszenszky-Böhm Attila (zongora).
1777 Heiner Lajos 2016-04-11 12:11:02
De ki az a fazon a cicus mögött?
De ki az a fazon a cicus mögött?
1775 parampampoli 2016-04-11 10:23:59
Ki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet!
Ki a macskákat szereti, rossz ember nem lehet!
1773 parampampoli 2016-03-19 09:45:18
-:)))))
-:)))))
1772 Ardelao 2016-03-18 13:45:15
172 évvel ezelőtt született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (1844.III.18. – 1908.VI.21.) — Rimszkij-Korszakov művészete Oroszország zenei fejlődésének bonyolult, gazdag és sokarcú korszakát fogja át. A balakirevi kör tagjai között ő a legfiatalabb. Mint zeneszerző, szokatlanul gyorsan fejlődve bontja ki nagyszerű és önálló egyéniségét és már a hatvanas évek végén (1800-as évek) számos nagyméretű és rendkívül eredeti művet szerez, sok mindenben megelőzve az „Ötök” közé tartozó idősebb fegyvertársait. De művészetének legértékesebb része jóval későbbi időkre esik. Korszakov akkor válik teljesen kiforrott mesterré, amikor az egységes, összetartozó művészeti irányvonalat jelentő „Ötök” csoportja már felbomlik és az orosz zenei életben új törekvések tűnnek fel, amelyek némelykor egyenesen ellentétei a „60-as évek örökségének.” — Rimszkij-Korszakov azt mondta, hogy csak a „Hópelyhecske” befejezése után, 1881-ben „érezte magát kiforrt muzsikusnak.” Még ezt megelőzően, csupán önmagára támaszkodva, felülvizsgálta az „új orosz zenei iskola” legfőbb művészeti elveit, mert arra törekedett, hogy összhangba hozza azokat a fejlődő és továbbhaladó élet követelményeivel. — Rimszkij-Korszakovnak az volt egyik legkiválóbb tulajdonsága, hogy — szakadatlanul bővítve feladatainak és művészi eszközeinek körét — gyorsan magáévá tudott tenni minden újat és meg tudta válaszolni a kor felvetett kérdéseit. Mindig kora élenjáró törekvéseinek színvonalán igyekezett maradni és távol állt attól, hogy különféle jelenségek alkalmi irányzataihoz passzívan alkalmazkodjék. Szigorúan megbírált minden újító keresgélést a zenében s az igazán értékes, haladó elemeket elválasztotta a hamisaktól, mesterkéltektől, kiagyaltaktól. Örökké arra törekedett, hogy új művészi területeket ismerjen meg, kutatott, kísérletezett, mert hajtotta a „kielégíthetetlen tudásszomj” — ahogy egyszer Glazunov mondta róla. Ez tette lehetővé, hogy gyakran „megelőzze századát” és áttekinthető formába öntse s kifejlessze a zeneművészet fiatal kialakulóban lévő irányzatait. Az orosz zene története Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű könyvből idéztem.
172 évvel ezelőtt született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző (1844.III.18. – 1908.VI.21.) — Rimszkij-Korszakov művészete Oroszország zenei fejlődésének bonyolult, gazdag és sokarcú korszakát fogja át. A balakirevi kör tagjai között ő a legfiatalabb. Mint zeneszerző, szokatlanul gyorsan fejlődve bontja ki nagyszerű és önálló egyéniségét és már a hatvanas évek végén (1800-as évek) számos nagyméretű és rendkívül eredeti művet szerez, sok mindenben megelőzve az „Ötök” közé tartozó idősebb fegyvertársait. De művészetének legértékesebb része jóval későbbi időkre esik. Korszakov akkor válik teljesen kiforrott mesterré, amikor az egységes, összetartozó művészeti irányvonalat jelentő „Ötök” csoportja már felbomlik és az orosz zenei életben új törekvések tűnnek fel, amelyek némelykor egyenesen ellentétei a „60-as évek örökségének.” — Rimszkij-Korszakov azt mondta, hogy csak a „Hópelyhecske” befejezése után, 1881-ben „érezte magát kiforrt muzsikusnak.” Még ezt megelőzően, csupán önmagára támaszkodva, felülvizsgálta az „új orosz zenei iskola” legfőbb művészeti elveit, mert arra törekedett, hogy összhangba hozza azokat a fejlődő és továbbhaladó élet követelményeivel. — Rimszkij-Korszakovnak az volt egyik legkiválóbb tulajdonsága, hogy — szakadatlanul bővítve feladatainak és művészi eszközeinek körét — gyorsan magáévá tudott tenni minden újat és meg tudta válaszolni a kor felvetett kérdéseit. Mindig kora élenjáró törekvéseinek színvonalán igyekezett maradni és távol állt attól, hogy különféle jelenségek alkalmi irányzataihoz passzívan alkalmazkodjék. Szigorúan megbírált minden újító keresgélést a zenében s az igazán értékes, haladó elemeket elválasztotta a hamisaktól, mesterkéltektől, kiagyaltaktól. Örökké arra törekedett, hogy új művészi területeket ismerjen meg, kutatott, kísérletezett, mert hajtotta a „kielégíthetetlen tudásszomj” — ahogy egyszer Glazunov mondta róla. Ez tette lehetővé, hogy gyakran „megelőzze századát” és áttekinthető formába öntse s kifejlessze a zeneművészet fiatal kialakulóban lévő irányzatait. Az orosz zene története Ю.B.КЕЛДИШ: „ИСТОРИЯ РУССКОӤ МУЗЫКИ” (Moszkva-Leningrád, 1947-1954. 3.kötet) c. orosznyelvű könyvből idéztem.
1771 parampampoli 2016-03-17 22:56:28 [Válasz erre: 1770 smaragd 2016-03-17 22:10:58]
1000 boldog évet a Művésznőnek!! Éneke az élet bármely pillanatában örömet, nyugalmat és vigaszt ad.
1000 boldog évet a Művésznőnek!! Éneke az élet bármely pillanatában örömet, nyugalmat és vigaszt ad.
1770 smaragd 2016-03-17 22:10:58 [Válasz erre: 1769 Búbánat 2016-03-17 21:56:58]
Nagyon örültem a képnek, már kora reggel, amikor megláttam. Vártam, hogy valaki megelőzzön jókívánságaival és most én is a legszebbeket és a legjobbakat kívánom László Margit művésznőnek!
Nagyon örültem a képnek, már kora reggel, amikor megláttam. Vártam, hogy valaki megelőzzön jókívánságaival és most én is a legszebbeket és a legjobbakat kívánom László Margit művésznőnek!
1769 Búbánat 2016-03-17 21:56:58
Isten éltesse László Margitot 85. születésnapja alkalmából!
Isten éltesse László Margitot 85. születésnapja alkalmából!
1768 Ardelao 2016-03-14 15:34:46 [Válasz erre: 1767 Ardelao 2016-03-14 14:35:36]
[url] http://www.classicalarchives.com/composer/3454.html; Classical Archives [/url] Telemann műveinek felsorolása. Mindegyik, rövid időre meghallgatható.
[url] http://www.classicalarchives.com/composer/3454.html; Classical Archives [/url] Telemann műveinek felsorolása. Mindegyik, rövid időre meghallgatható.
1767 Ardelao 2016-03-14 14:35:36
335 éve született Georg Philipp Telemann (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] http://www.baroquemusic.org/bqxtel.html; Baroque Composers and Musicians [/url]
335 éve született Georg Philipp Telemann (1681.III.14. – 1767.VI.25.) [url] http://www.baroquemusic.org/bqxtel.html; Baroque Composers and Musicians [/url]
1766 Ardelao 2016-03-11 19:21:34
[url] http://www.britannica.com/biography/Astor-Piazzolla; Astor Piazzola: Argentine musician [/url]
[url] http://www.britannica.com/biography/Astor-Piazzolla; Astor Piazzola: Argentine musician [/url]
1765 joska141 2016-02-12 15:49:17
A mai nap - Covent Garden-t bemutató - fényképéről jut eszembe, hogy a jövő héten az Uránia Filmszínház bemutat egy 90 perces filmet a Milánói Scala-ról. (Ez a reklám helye). 4 alkalommal kerül vetítésre február 17-20 között. Az előzetes ismertetés szerint: "az eddigi legátfogóbb alkotás az intézmény történetéről, és művészóriásokat generációkon át inspiráló, fenséges hangulatáról. A film készítői alapos kutatómunkát végeztek, hogy a közismert tények mellett megmutassák a 238 éves színház rejtettebb titkait is. A narrációt művészek, szakértők és rajongók kommentárjai gazdagítják, minden eddiginél mélyebb betekintést engedve a Scala történetébe. A film a színház keletkezéséhez, történetéhez és működéséhez kapcsolódóan rekonstruálja a különböző korok zeneművészetét és a nagy sztárok, az opera és balett csillagainak pályafutását, kötődését az intézményhez. A szakértői interjúk mellett különleges archív felvételek segítik elő, hogy a néző elmerüljön a közel két és fél évszázados múlt fenséges hangulatában: olyan kiemelkedő alkotók visszaemlékezései is helyet kaptak a filmben, mint Arturo Toscanini, Zubin Mehta, Herbert von Karajan és Claudio Abbado karmesterek, Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras és Maria Callas operasztárok, Franco Zeffirelli és Luchino Visconti rendezők, valamint a balett csillagai, Szvetlana Zakharova, Alessandra Ferri és Carla Fracci."
A mai nap - Covent Garden-t bemutató - fényképéről jut eszembe, hogy a jövő héten az Uránia Filmszínház bemutat egy 90 perces filmet a Milánói Scala-ról. (Ez a reklám helye). 4 alkalommal kerül vetítésre február 17-20 között. Az előzetes ismertetés szerint: "az eddigi legátfogóbb alkotás az intézmény történetéről, és művészóriásokat generációkon át inspiráló, fenséges hangulatáról. A film készítői alapos kutatómunkát végeztek, hogy a közismert tények mellett megmutassák a 238 éves színház rejtettebb titkait is. A narrációt művészek, szakértők és rajongók kommentárjai gazdagítják, minden eddiginél mélyebb betekintést engedve a Scala történetébe. A film a színház keletkezéséhez, történetéhez és működéséhez kapcsolódóan rekonstruálja a különböző korok zeneművészetét és a nagy sztárok, az opera és balett csillagainak pályafutását, kötődését az intézményhez. A szakértői interjúk mellett különleges archív felvételek segítik elő, hogy a néző elmerüljön a közel két és fél évszázados múlt fenséges hangulatában: olyan kiemelkedő alkotók visszaemlékezései is helyet kaptak a filmben, mint Arturo Toscanini, Zubin Mehta, Herbert von Karajan és Claudio Abbado karmesterek, Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras és Maria Callas operasztárok, Franco Zeffirelli és Luchino Visconti rendezők, valamint a balett csillagai, Szvetlana Zakharova, Alessandra Ferri és Carla Fracci."
1764 parampampoli 2016-02-10 15:56:34
Ma ünnepli 89. születésnapját Leontyne Price. Isten éltesse a XX. század vitathatatlanul egyik legnagyobb énekesnőjét! Aki így tudott énekelni még búcsúelőadásán is: https://www.youtube.com/watch?v=LUV3fzlZJkA
Ma ünnepli 89. születésnapját Leontyne Price. Isten éltesse a XX. század vitathatatlanul egyik legnagyobb énekesnőjét! Aki így tudott énekelni még búcsúelőadásán is: https://www.youtube.com/watch?v=LUV3fzlZJkA
1763 joska141 2016-02-04 05:26:59 [Válasz erre: 1762 lujza 2016-02-04 02:17:59]
Illetőleg minden Operabál után másnap ez a program. A mai bál után holnap 2 alkalommal lesz ilyen Zauberflöte.
Illetőleg minden Operabál után másnap ez a program. A mai bál után holnap 2 alkalommal lesz ilyen Zauberflöte.
1762 lujza 2016-02-04 02:17:59
A yt-n megtalálható Zauberföte für Kindern. Remek gyerekbarát előadás, jó régi, egy operabál után csinálták. Maga Hollender nagy élvezettel alakítja benne a fát, melyre Papageno felakasztaná magát.
A yt-n megtalálható Zauberföte für Kindern. Remek gyerekbarát előadás, jó régi, egy operabál után csinálták. Maga Hollender nagy élvezettel alakítja benne a fát, melyre Papageno felakasztaná magát.
1761 tiberio 2016-01-14 15:54:32
:) Azt hittem egy hentes a Lehelről. Na jó, csak hülyéskedtem. Nem az a kimondott elegáns nemes.
:) Azt hittem egy hentes a Lehelről. Na jó, csak hülyéskedtem. Nem az a kimondott elegáns nemes.
1760 Heiner Lajos 2016-01-06 18:26:57
És mellettük Leiferkus meg Gyimesi, Pál Tamás dirigálásával...
És mellettük Leiferkus meg Gyimesi, Pál Tamás dirigálásával...
1759 Ardelao 2015-12-22 15:10:25
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-sieben-Siegeln-Seven/dp/B000006L1C/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51u04Wh3-; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [/url]
Franz Schmidtre emlékezve (1874.XII.22. Pozsony – 1939.II.11.Perchtoldsdorf) [url] http://www.amazon.com/Franz-Schmidt-sieben-Siegeln-Seven/dp/B000006L1C/ref=pd_sim_sbs_15_3?ie=UTF8&dpID=51u04Wh3-; Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln [/url]
1758 ladislav kozlok 2015-12-08 20:15:17
Bohuslav Martinura emlekszik a cseh televizio dec.12.-ken,szombaton este 21ora 20. Cseh-angol operafilm/angol nyelven/ =RECKE PASIJE= /Gorog passio/. A Brnoi filharmonikusokat sir Charles Mackerras vezenyli. www.ceskatelevize.cz/art/zive/
Bohuslav Martinura emlekszik a cseh televizio dec.12.-ken,szombaton este 21ora 20. Cseh-angol operafilm/angol nyelven/ =RECKE PASIJE= /Gorog passio/. A Brnoi filharmonikusokat sir Charles Mackerras vezenyli. www.ceskatelevize.cz/art/zive/
1757 smaragd 2015-11-25 06:30:19
Köszönöm a képet!
Köszönöm a képet!
1756 smaragd 2015-11-22 06:21:20
Milyen gyönyörű volt ez az épület és a környéke, méltó a nevéhez. Köszönöm a képet.
Milyen gyönyörű volt ez az épület és a környéke, méltó a nevéhez. Köszönöm a képet.
1755 lujza 2015-11-22 01:59:53 [Válasz erre: 1754 IVA 2015-11-22 00:48:40]
Az 1-es villamosról látni is. De milyen jól járt vele, hogy áthelyezték - nem is tudtam, hogy korábban másutt volt - így legalább nem robbantották fel.
Az 1-es villamosról látni is. De milyen jól járt vele, hogy áthelyezték - nem is tudtam, hogy korábban másutt volt - így legalább nem robbantották fel.
1754 IVA 2015-11-22 00:48:40
Kíváncsi lettem, hol lehet jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén szobra. A Blaha Lujza tér most alighanem Budapest legrondább tere. Vajon miért nem állították vissza legalább ezt a szobrot a régi helyére? Körülbelül oda, ahol évek óta négy szemetes konténer bűzlik éjjel-nappal. [url]http://www.budapest-foto.hu/Tinodi%20Lantos%20Sebestyen%20szobor%20a%20Nepligetben_1.htm;Ez az oldal[/url] úgy tudja, hogy a szobrot „a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe”. Ennyire sürgős lett volna? A Nemzeti Színházat csak 1964-ben robbantották fel...
Kíváncsi lettem, hol lehet jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén szobra. A Blaha Lujza tér most alighanem Budapest legrondább tere. Vajon miért nem állították vissza legalább ezt a szobrot a régi helyére? Körülbelül oda, ahol évek óta négy szemetes konténer bűzlik éjjel-nappal. [url]http://www.budapest-foto.hu/Tinodi%20Lantos%20Sebestyen%20szobor%20a%20Nepligetben_1.htm;Ez az oldal[/url] úgy tudja, hogy a szobrot „a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe”. Ennyire sürgős lett volna? A Nemzeti Színházat csak 1964-ben robbantották fel...
1753 Ardelao 2015-11-13 17:22:44
EGISTO TANGO (*1873.november 13. Róma - †1951.október 5. Koppenhága) — Fürge, temperamentumos, kis olasz. Csupa zene, ritmus, ütem az egész ember. Még nem világhírű, de mindenesetre zseniális karmester. Ha semmi más érdeme nem volna az Operaház vezetőjének, mint a Tango ide hozatala s mindenféle intrikák dacára megfelelő foglalkoztatása, - ezzel ez egy tényével már értékes művészeti rátermettségét igazolta. — Tango most negyvennégy éves. Alacsony, fekete, sovány, de izmos, rendkívülien értelmes szemű, éles arcvonású, komoly és inkább zárkózott ember. Rómában született s mint minden olasz, gyermekségével szívta magába a zene szeretetét. A bolognai zeneiskolát végezte s főként Bossinak (1861-1925, nagy orgonista, zeneszerző, megj. A. volt kedvelt embere. Egész fiatalon már korrepetitora a milanói Scala-nak, azután több olasz színháznak és staggionenak karmestere. Társulatának éléről a híres Gregorhoz kerül Berlinbe, ahonnan a newyorki Metropolitan színházhoz szerződik, majd visszakerül Olaszországba s génuai működése közben hívja őt hozzánk Bánffy vendég dirigálásra. Az Aidá-t, Toscá-t, és Pillangókisasszony-t vezényli s olyan sikerrel, — bár csak egy zenekari próbája volt — hogy mindjárt az első napon aláíratják vele azt a szerződést, mely őt az évnek felére Operaházunkhoz köti, mert génuai szereplését nem lehetett felbontani. Az első szerződési év után azonban egészen magunknak szereztük meg vezénylő pálcáját , egyelőre olasz operák betanítására. Sikert-sikerre halmozva dolgozik fáradhatatlanul. Gyönyörű előadásban hozza színre az Aidá-t, Traviátá-t, Rigoletto-t, és az Álarcosbál-t, miközben a Bartók Béla kívánságára neki osztják ki a Fából faragott királyfi című Bartók balettet, amellyel zseniális karmesteri talentumát kétségen felül igazolta. Színes vezénylő pálcája nyomán tizenkét előadást ért meg hamarosan ez az értékes, modern, magyar balett, amely Tangonak egyik elévülhetetlen érdeme. Miután így a modern zenében való avatottsága is beigazolódott, rá bizzák a Violantá-t , melyben a szerző (Korngold, megj. A.) és kitűnő énekesek érdemein felül a legnagyobb művészeti elismerést ő érdemelte és kapta. Nemcsak az olasz klasszikusokat és az említett moderneket, hanem az olasz moderneket is sorra veszi. Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Parasztbecsület, mind pompás előadásban állnak műsorunkon. Közben ne feledjük az inkább nemzetközi jellegű Dinorah-nak és Sába királynőjének gyönyörű előadásait sem. (Meyerbeer és Goldmark operája, megj. A.) — Amint látjuk, minden érték, amit a kezébe vesz. Rövid idő alatt tizenkét operát vezényelt, repertoárja tehát nagyobb, mint bármelyik operaházi kollegájáé. Verdinek Othello-ját és Falstaff-ját is be fogja mutatni, ezenfelül izgató a híre is, hogy Mozartnak Figaro lakodalmá-ra készül. Akinek pedig ilyen széles skálája a karmesteri pálcája, érdekes volna meglátni, mit csinálna Wagnerrel? — Tango nagy művész, de inkább virtuóz karmester. Leginkább Colonnera emlékeztet. (1838-1910 francia karmester, megj. A.)Minden gondolata, mozdulata tiszta zene. Benne él az előtte lévő vezérkönyvben, bár rendszerint csak emlékeztetőül nézi vezénylés közben, mert érzi idegeivel az egészet s emlékezőtehetségének rendkívülisége természetesnek tűnik fel. Fő jellemzője: az abszolut kidolgozás. A mű szellemének nagyvonalúságát mindig éreztetni tudja, de az apró részletek tökéletes kidolgozásával állandóan ideges várakozásban tartja figyelmünket. A keze alatt álló vezérkönyv felépítésében mindig átlátszó, világos és folyamatos. Zenekara élén való parancsolását olyan természetesnek tudja feltüntetni, mintha másként nem is lehetne felfogni sokszor önkényes tempóit s ritmusait. Olyan egyszerűen viszi az ember fülébe a legbonyolultabb részeket. Ritmusérzéke csodálatos. Soha egy frázisa sem száraz, minden gondolatát izgalmas-érdekesen tudja kifejezni. Ha ő vezényel, ő a főszereplő. Zenekar, énekesek és színpad közötti kapcsolat szerves s mind az ő kezében van. — Igen sokat dolgozik, nyolc-tíz órát ül bent naponta az Operaházban. A latin faj energiájával szorgoskodik, akinek a munka nem teher, hanem gyönyörűség. Úgyszólván mindent maga végez, az énekesekkel is rendszerint ő maga korrepetál. Kék és vörös ceruzával maga jegyzi be minden egyes stimmbe még a vonásnemeket, összekötő jeleket, dinamikai jelzéseket is. Óriási munka és nagyon értékes. A modern vezérkönyveknél erre nincs szükség, de a klasszikusoknál elkerülhetetlen , mert ezek a szerzők rendszerint maguk tanítva be darabjaikat , személyesen magyarázhatták meg intencióikat , melyek így csak hagyományként élnek tovább. — Ha a sajtó egy része nem is, de közönségünk állandóan megbecsüli ezt a zseniális mestert, akinek nagyságát általánosan (mint Nikischnél és Mahlernál) majd csak akkor fogjuk elismerni, amikor talán már nem lesz közöttünk. Akkor mondogatni fogjuk, hogy „Tango ezt így csinálta, a Tango idejében ez így volt…” Működésének értékességét csak az kisebbíti, hogy nem tud magyarul. De erről nem tehet, ránk nézve azonban sajnálatos , mert egy ilyen erőskezű művész énekeseinket végre a helyes magyar szövegkiejtésre is rászoktatná. Papp Viktor írása >Arcképek a Zenevilágából< című könyvéből Budapest, 1918.
EGISTO TANGO (*1873.november 13. Róma - †1951.október 5. Koppenhága) — Fürge, temperamentumos, kis olasz. Csupa zene, ritmus, ütem az egész ember. Még nem világhírű, de mindenesetre zseniális karmester. Ha semmi más érdeme nem volna az Operaház vezetőjének, mint a Tango ide hozatala s mindenféle intrikák dacára megfelelő foglalkoztatása, - ezzel ez egy tényével már értékes művészeti rátermettségét igazolta. — Tango most negyvennégy éves. Alacsony, fekete, sovány, de izmos, rendkívülien értelmes szemű, éles arcvonású, komoly és inkább zárkózott ember. Rómában született s mint minden olasz, gyermekségével szívta magába a zene szeretetét. A bolognai zeneiskolát végezte s főként Bossinak (1861-1925, nagy orgonista, zeneszerző, megj. A. volt kedvelt embere. Egész fiatalon már korrepetitora a milanói Scala-nak, azután több olasz színháznak és staggionenak karmestere. Társulatának éléről a híres Gregorhoz kerül Berlinbe, ahonnan a newyorki Metropolitan színházhoz szerződik, majd visszakerül Olaszországba s génuai működése közben hívja őt hozzánk Bánffy vendég dirigálásra. Az Aidá-t, Toscá-t, és Pillangókisasszony-t vezényli s olyan sikerrel, — bár csak egy zenekari próbája volt — hogy mindjárt az első napon aláíratják vele azt a szerződést, mely őt az évnek felére Operaházunkhoz köti, mert génuai szereplését nem lehetett felbontani. Az első szerződési év után azonban egészen magunknak szereztük meg vezénylő pálcáját , egyelőre olasz operák betanítására. Sikert-sikerre halmozva dolgozik fáradhatatlanul. Gyönyörű előadásban hozza színre az Aidá-t, Traviátá-t, Rigoletto-t, és az Álarcosbál-t, miközben a Bartók Béla kívánságára neki osztják ki a Fából faragott királyfi című Bartók balettet, amellyel zseniális karmesteri talentumát kétségen felül igazolta. Színes vezénylő pálcája nyomán tizenkét előadást ért meg hamarosan ez az értékes, modern, magyar balett, amely Tangonak egyik elévülhetetlen érdeme. Miután így a modern zenében való avatottsága is beigazolódott, rá bizzák a Violantá-t , melyben a szerző (Korngold, megj. A.) és kitűnő énekesek érdemein felül a legnagyobb művészeti elismerést ő érdemelte és kapta. Nemcsak az olasz klasszikusokat és az említett moderneket, hanem az olasz moderneket is sorra veszi. Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Parasztbecsület, mind pompás előadásban állnak műsorunkon. Közben ne feledjük az inkább nemzetközi jellegű Dinorah-nak és Sába királynőjének gyönyörű előadásait sem. (Meyerbeer és Goldmark operája, megj. A.) — Amint látjuk, minden érték, amit a kezébe vesz. Rövid idő alatt tizenkét operát vezényelt, repertoárja tehát nagyobb, mint bármelyik operaházi kollegájáé. Verdinek Othello-ját és Falstaff-ját is be fogja mutatni, ezenfelül izgató a híre is, hogy Mozartnak Figaro lakodalmá-ra készül. Akinek pedig ilyen széles skálája a karmesteri pálcája, érdekes volna meglátni, mit csinálna Wagnerrel? — Tango nagy művész, de inkább virtuóz karmester. Leginkább Colonnera emlékeztet. (1838-1910 francia karmester, megj. A.)Minden gondolata, mozdulata tiszta zene. Benne él az előtte lévő vezérkönyvben, bár rendszerint csak emlékeztetőül nézi vezénylés közben, mert érzi idegeivel az egészet s emlékezőtehetségének rendkívülisége természetesnek tűnik fel. Fő jellemzője: az abszolut kidolgozás. A mű szellemének nagyvonalúságát mindig éreztetni tudja, de az apró részletek tökéletes kidolgozásával állandóan ideges várakozásban tartja figyelmünket. A keze alatt álló vezérkönyv felépítésében mindig átlátszó, világos és folyamatos. Zenekara élén való parancsolását olyan természetesnek tudja feltüntetni, mintha másként nem is lehetne felfogni sokszor önkényes tempóit s ritmusait. Olyan egyszerűen viszi az ember fülébe a legbonyolultabb részeket. Ritmusérzéke csodálatos. Soha egy frázisa sem száraz, minden gondolatát izgalmas-érdekesen tudja kifejezni. Ha ő vezényel, ő a főszereplő. Zenekar, énekesek és színpad közötti kapcsolat szerves s mind az ő kezében van. — Igen sokat dolgozik, nyolc-tíz órát ül bent naponta az Operaházban. A latin faj energiájával szorgoskodik, akinek a munka nem teher, hanem gyönyörűség. Úgyszólván mindent maga végez, az énekesekkel is rendszerint ő maga korrepetál. Kék és vörös ceruzával maga jegyzi be minden egyes stimmbe még a vonásnemeket, összekötő jeleket, dinamikai jelzéseket is. Óriási munka és nagyon értékes. A modern vezérkönyveknél erre nincs szükség, de a klasszikusoknál elkerülhetetlen , mert ezek a szerzők rendszerint maguk tanítva be darabjaikat , személyesen magyarázhatták meg intencióikat , melyek így csak hagyományként élnek tovább. — Ha a sajtó egy része nem is, de közönségünk állandóan megbecsüli ezt a zseniális mestert, akinek nagyságát általánosan (mint Nikischnél és Mahlernál) majd csak akkor fogjuk elismerni, amikor talán már nem lesz közöttünk. Akkor mondogatni fogjuk, hogy „Tango ezt így csinálta, a Tango idejében ez így volt…” Működésének értékességét csak az kisebbíti, hogy nem tud magyarul. De erről nem tehet, ránk nézve azonban sajnálatos , mert egy ilyen erőskezű művész énekeseinket végre a helyes magyar szövegkiejtésre is rászoktatná. Papp Viktor írása >Arcképek a Zenevilágából< című könyvéből Budapest, 1918.
1752 Búbánat 2015-11-03 19:17:21
Érdemes itt is a pénzjegy képi megjelenítését „megörökíteni”: [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-11-03; Vincenzo Bellini a régi 5000 líráson [/url]
Érdemes itt is a pénzjegy képi megjelenítését „megörökíteni”: [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-11-03; Vincenzo Bellini a régi 5000 líráson [/url]
1751 Búbánat 2015-11-02 22:30:50 [Válasz erre: 1748 Heiner Lajos 2015-10-31 13:37:20]
Első alkalommal hajóval mentem, de arra már nem emlékszem, hogy gőzös volt-e; a festői kis szigetek látványa is a tórendszerben, a hajókázás romantikája messze bejött!!!
Első alkalommal hajóval mentem, de arra már nem emlékszem, hogy gőzös volt-e; a festői kis szigetek látványa is a tórendszerben, a hajókázás romantikája messze bejött!!!
1750 Ardelao 2015-11-02 16:56:18
Dimitri Mitropoulos görög karmester, zongoraművész és zeneszerző. (*1896.március 1. Athén - †1960.október 2. Milano) Egyik elkötelezettje volt a kortárs zeneszerzők művei előadásának. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ouX-0WOsyZ4; Mahler - Sinfonía nº9, III: rondo-burleske, allegro assai (Mitropoulos) [/url]
Dimitri Mitropoulos görög karmester, zongoraművész és zeneszerző. (*1896.március 1. Athén - †1960.október 2. Milano) Egyik elkötelezettje volt a kortárs zeneszerzők művei előadásának. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ouX-0WOsyZ4; Mahler - Sinfonía nº9, III: rondo-burleske, allegro assai (Mitropoulos) [/url]
1749 Ardelao 2015-10-31 18:03:33 [Válasz erre: 1747 Búbánat 2015-10-31 12:48:24]
Mosonyi Mihály a képen látható Weber Paulinát 1845-ben vette nőül. Házassága boldog és lírailag is megihleti. Az élet szépségeit is megismerő — különben magába zárkózó — zeneköltő művei mély érzésről és gyengéd lélekről tanúskodnak. — 1851-ben nagy csapás éri. Fiatal felesége meghal. Lelki beteg, idegei kínozzák, képzelt betegségek miatt szenved. Évek múlnak el, amíg gyászát kiheveri. 1854-55 táján nyeri vissza egészségét és kapcsolódik bele a muzsikába. Falk Géza: idézet „A Magyar Muzsika Mesterei” c. könyvből(1937).
Mosonyi Mihály a képen látható Weber Paulinát 1845-ben vette nőül. Házassága boldog és lírailag is megihleti. Az élet szépségeit is megismerő — különben magába zárkózó — zeneköltő művei mély érzésről és gyengéd lélekről tanúskodnak. — 1851-ben nagy csapás éri. Fiatal felesége meghal. Lelki beteg, idegei kínozzák, képzelt betegségek miatt szenved. Évek múlnak el, amíg gyászát kiheveri. 1854-55 táján nyeri vissza egészségét és kapcsolódik bele a muzsikába. Falk Géza: idézet „A Magyar Muzsika Mesterei” c. könyvből(1937).
1748 Heiner Lajos 2015-10-31 13:37:20 [Válasz erre: 1746 Búbánat 2015-10-18 11:12:53]
A stockholmi kikötőből gőzhajóval menjél, úgy igazán romantikus.
A stockholmi kikötőből gőzhajóval menjél, úgy igazán romantikus.
1747 Búbánat 2015-10-31 12:48:24
Megkapó portré! Kifejezetten szép festmény a mai nap képe! [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-10-31; Weber Henrik: Mosonyi Mihály és felesége [/url] A komponista a mai napon hunyt el: 1870. október 31-én. (Idén 200 éve született: 1815. szeptember 2.)
Megkapó portré! Kifejezetten szép festmény a mai nap képe! [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-10-31; Weber Henrik: Mosonyi Mihály és felesége [/url] A komponista a mai napon hunyt el: 1870. október 31-én. (Idén 200 éve született: 1815. szeptember 2.)
1746 Búbánat 2015-10-18 11:12:53 [Válasz erre: 1745 IVA 2015-10-18 01:47:57]
Hogyne. A drottningholmi kastélyszínház mellett két hatalmas park található: egy csodaszép franciakert (benne A. de Vries bronzból alkotott Herkules-kútja) és a művészvénájú, meggyilkolt király, III. Gusztáv nagyszerű és nagyméretű angolkertje. Ez utóbbi parkban található a Kínai Palota (Kina slott), ami egy kisebbfajta "kastély"-nak is beillik. Sajnos, csak kívülről tekinthettem meg, mert az első utazásom idején (1976) zárva találtam (épp tatarozás alatt volt), a második stockholmi tartózkodásom alatt (2001) csak – ismét - a Drottningholmsteatern fért bele az időmbe. Viszont ekkor nem hagytam ki a színház szomszédságában a Teatermuseum-ot: kosztümök, képek, makettek, főként a XVIII. századból, színházi vonatkozásúak. Rém érdekesek! Visszatérve a Kínai Palotára, bár az épületbe nem jutottam be, de már kívülről, távolabbról nézve, igazán meseszép benyomást kelt a látogatóban. Utána olvastam: a palotát Lovisa Ulrika kapta 1753-ban 33. születésnapjára Adolf Frederik királytól. A kínai és a rokokó elemek különös összhangzatában pompázó, nagyságában is valami kecses nippre emlékeztető palotát kiegészítették 1763-69-ig - C.F. Adelcrantz tervei nyomán. A gusztáviánus belső rész meg J. E. Rehn műve. Ha sikerülne még egyszer eljutnom a svéd fővárosba, és ki Drottningholmba is, ha törik, ha szakad, szerét fogom ejteni, hogy belülről is megcsodálhassam ezt a nevezetes Kínai Palotát. [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_Pavilion_at_Drottningholm; Kina slott – fotók [/url]
Hogyne. A drottningholmi kastélyszínház mellett két hatalmas park található: egy csodaszép franciakert (benne A. de Vries bronzból alkotott Herkules-kútja) és a művészvénájú, meggyilkolt király, III. Gusztáv nagyszerű és nagyméretű angolkertje. Ez utóbbi parkban található a Kínai Palota (Kina slott), ami egy kisebbfajta "kastély"-nak is beillik. Sajnos, csak kívülről tekinthettem meg, mert az első utazásom idején (1976) zárva találtam (épp tatarozás alatt volt), a második stockholmi tartózkodásom alatt (2001) csak – ismét - a Drottningholmsteatern fért bele az időmbe. Viszont ekkor nem hagytam ki a színház szomszédságában a Teatermuseum-ot: kosztümök, képek, makettek, főként a XVIII. századból, színházi vonatkozásúak. Rém érdekesek! Visszatérve a Kínai Palotára, bár az épületbe nem jutottam be, de már kívülről, távolabbról nézve, igazán meseszép benyomást kelt a látogatóban. Utána olvastam: a palotát Lovisa Ulrika kapta 1753-ban 33. születésnapjára Adolf Frederik királytól. A kínai és a rokokó elemek különös összhangzatában pompázó, nagyságában is valami kecses nippre emlékeztető palotát kiegészítették 1763-69-ig - C.F. Adelcrantz tervei nyomán. A gusztáviánus belső rész meg J. E. Rehn műve. Ha sikerülne még egyszer eljutnom a svéd fővárosba, és ki Drottningholmba is, ha törik, ha szakad, szerét fogom ejteni, hogy belülről is megcsodálhassam ezt a nevezetes Kínai Palotát. [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_Pavilion_at_Drottningholm; Kina slott – fotók [/url]
1745 IVA 2015-10-18 01:47:57 [Válasz erre: 1744 Búbánat 2015-10-17 11:50:27]
Még bejegyzésed előtt „körbejártam” a neten ezt a színházat és a páratlan fekvésű helyet. Megértem, hogy ámultál. Láttad a Kínai Palotát is?
Még bejegyzésed előtt „körbejártam” a neten ezt a színházat és a páratlan fekvésű helyet. Megértem, hogy ámultál. Láttad a Kínai Palotát is?
1744 Búbánat 2015-10-17 11:50:27
Jóleső érzés fog el, rátekintve erre a képre: Slottsteater Drottningholmban (Stockholm) Kétszer voltam a svéd fővárosban, és mindkét alkalommal kilátogattam (egyszer hajón is) Drottningholmba, és bejutottam a színházba (opera), ahol a „pincétől a padlásig” mindent láthattam, körbevezetve az épületben. Óriási élmény volt a számomra; egy ilyen vezetés alatt éppen egy barokk operát próbáltak a művészek a már berendezett színpadon. Az a pár perc ott a nézőtéren, csak fokozta élményemet a bámulatos szépségű épület iránt.
Jóleső érzés fog el, rátekintve erre a képre: Slottsteater Drottningholmban (Stockholm) Kétszer voltam a svéd fővárosban, és mindkét alkalommal kilátogattam (egyszer hajón is) Drottningholmba, és bejutottam a színházba (opera), ahol a „pincétől a padlásig” mindent láthattam, körbevezetve az épületben. Óriási élmény volt a számomra; egy ilyen vezetés alatt éppen egy barokk operát próbáltak a művészek a már berendezett színpadon. Az a pár perc ott a nézőtéren, csak fokozta élményemet a bámulatos szépségű épület iránt.
1743 Ardelao 2015-10-15 00:31:58
Claude Achille Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző. [url] https://www.youtube.com/watch?v=SgSNgzA37To; Claude Debussy: La Mer (Lucerne Festival Orchestra, Claudio Abbado [/url] 1905.X.15.Paris
Claude Achille Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző. [url] https://www.youtube.com/watch?v=SgSNgzA37To; Claude Debussy: La Mer (Lucerne Festival Orchestra, Claudio Abbado [/url] 1905.X.15.Paris
1742 Ardelao 2015-10-12 16:00:22
Pavarotti ma lenne 80-éves, emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=3JdI4oNTb7U; Luciano Pavarotti - Ah si ben mio... Di quella pira [/url]
Pavarotti ma lenne 80-éves, emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=3JdI4oNTb7U; Luciano Pavarotti - Ah si ben mio... Di quella pira [/url]
1741 Búbánat 2015-10-12 10:36:12 [Válasz erre: 1740 ladislav kozlok 2015-10-12 06:25:13]
Sutherland - Pavarotti. Sok operában szerepeltek együtt = ideális párost alkotva az operaszínpadokon. Közös lemezfelvételeiket őrzöm nagy becsben, elsősorban Donizetti és Bellini operáit: Szerelmi bájital, Az ezred lánya, Stuart Mária, Lammermoori Lucia, Beatrice di Tenda, Az alvajáró, Norma, A puritánok. Verditől az Ernani, Rigoletto, Traviata, A trubadúr. Puccini: Turandot stb.
Sutherland - Pavarotti. Sok operában szerepeltek együtt = ideális párost alkotva az operaszínpadokon. Közös lemezfelvételeiket őrzöm nagy becsben, elsősorban Donizetti és Bellini operáit: Szerelmi bájital, Az ezred lánya, Stuart Mária, Lammermoori Lucia, Beatrice di Tenda, Az alvajáró, Norma, A puritánok. Verditől az Ernani, Rigoletto, Traviata, A trubadúr. Puccini: Turandot stb.
1740 ladislav kozlok 2015-10-12 06:25:13
Idealis paros lehetett a Trubadurban. / Pavarotti-Marton = nekem nem tetszett./
Idealis paros lehetett a Trubadurban. / Pavarotti-Marton = nekem nem tetszett./
1739 Búbánat 2015-10-11 10:12:12
A tűzvész után újraépített velencei La Fenice operaház csodálatos szép lett, megújult - elsősorban belülről. Kívülről nekem sosem tetszett, olyan jellegtelen palota benyomását teszi rám. Most is. Két éve voltam ott újra. Be kell menni az épületbe, hogy a magas "összművészet" élményében részesülhessünk.
A tűzvész után újraépített velencei La Fenice operaház csodálatos szép lett, megújult - elsősorban belülről. Kívülről nekem sosem tetszett, olyan jellegtelen palota benyomását teszi rám. Most is. Két éve voltam ott újra. Be kell menni az épületbe, hogy a magas "összművészet" élményében részesülhessünk.
1738 smaragd 2015-10-10 15:32:37 [Válasz erre: 1737 Búbánat 2015-10-10 12:58:11]
Lehet, hogy felesleges a képhez bármi kommentárt fűzni, mert valóban önmagáért beszél! Hogy megértsük mit mond a kép, ahhoz még hallanunk kellett őket az Operában, a rádióban, de közel három éve újrahallhatjuk régi rádiós felvételeiket is. Ez a kép megtestesíti mindazt, amit a mai Operaház általánosan fogalmazva egy ideje sajnos már nem nyújt közönségének, de egykori nagy művésznőinktől és művészeinktől megkaptuk: a tiszta ének szépségét, a művészi átéléssel eljátszott előadásokat,a korhű sminket, kosztümöt és díszletet, a művészi szépség átadásának és befogadásának örömét.
Lehet, hogy felesleges a képhez bármi kommentárt fűzni, mert valóban önmagáért beszél! Hogy megértsük mit mond a kép, ahhoz még hallanunk kellett őket az Operában, a rádióban, de közel három éve újrahallhatjuk régi rádiós felvételeiket is. Ez a kép megtestesíti mindazt, amit a mai Operaház általánosan fogalmazva egy ideje sajnos már nem nyújt közönségének, de egykori nagy művésznőinktől és művészeinktől megkaptuk: a tiszta ének szépségét, a művészi átéléssel eljátszott előadásokat,a korhű sminket, kosztümöt és díszletet, a művészi szépség átadásának és befogadásának örömét.
1737 Búbánat 2015-10-10 12:58:11
Házy Erzsébet és Palcsó Sándor együtt a képen a Porgy és Bess-ben! Szinte felesleges ehhez bármi kommentárt fűzni. Az operatörténelem része a darab is, és ők maguk is - Palcsó Sándor hála Isten, itt van még köztünk!...
Házy Erzsébet és Palcsó Sándor együtt a képen a Porgy és Bess-ben! Szinte felesleges ehhez bármi kommentárt fűzni. Az operatörténelem része a darab is, és ők maguk is - Palcsó Sándor hála Isten, itt van még köztünk!...
1736 Heiner Lajos 2015-10-10 12:11:28
Olyan kép, a mai évfordulók kapcsán, nem akadt, ahol Gershwin sörözik Verdivel?
Olyan kép, a mai évfordulók kapcsán, nem akadt, ahol Gershwin sörözik Verdivel?
1735 Búbánat 2015-10-06 09:44:17 [Válasz erre: 1730 ladislav kozlok 2015-10-05 19:04:34]
Kedves Ladiszlav, köszönöm az információt, amit írtam még a "korábbi" állapotokról szólt.
Kedves Ladiszlav, köszönöm az információt, amit írtam még a "korábbi" állapotokról szólt.
1734 Heiner Lajos 2015-10-05 21:35:07 [Válasz erre: 1733 ladislav kozlok 2015-10-05 21:25:50]
Laci, ne bolondozz, örülök, ha valamit tanulok, ismerjük egymást annyira, ha nézeteltérés lenne, tisztáznánk, de ilyen nem volt, és nem hiszem, hogy lesz. Légyszi írj minél többet nekünk!
Laci, ne bolondozz, örülök, ha valamit tanulok, ismerjük egymást annyira, ha nézeteltérés lenne, tisztáznánk, de ilyen nem volt, és nem hiszem, hogy lesz. Légyszi írj minél többet nekünk!
1733 ladislav kozlok 2015-10-05 21:25:50 [Válasz erre: 1732 Heiner Lajos 2015-10-05 20:08:09]
Kedves Lajos, remelem nem bantottalak meg.
Kedves Lajos, remelem nem bantottalak meg.
1732 Heiner Lajos 2015-10-05 20:08:09 [Válasz erre: 1731 ladislav kozlok 2015-10-05 19:13:29]
Kedves Laci, Köszönöm a nyelvi korrekciót, mindig nyitott vagyok rá! Néhai prágai házinénim példája vigasztal, aki bevallotta, ötven éve él Prágában, de nem tud helyesen két kiflit kérni. Tényleg, prosim vas sefku, dve piva? Dva piva? Na mindegy, lényeg, megértenek. Szomjas Prágában még nem maradtam.
Kedves Laci, Köszönöm a nyelvi korrekciót, mindig nyitott vagyok rá! Néhai prágai házinénim példája vigasztal, aki bevallotta, ötven éve él Prágában, de nem tud helyesen két kiflit kérni. Tényleg, prosim vas sefku, dve piva? Dva piva? Na mindegy, lényeg, megértenek. Szomjas Prágában még nem maradtam.
1731 ladislav kozlok 2015-10-05 19:13:29 [Válasz erre: 1727 Heiner Lajos 2015-10-05 18:46:18]
Keves Lajos, hogyha mar egeszen pontosak akarunk lenni akkor, Statni/hosszu i/ opera /kicsi o/ Praha.
Keves Lajos, hogyha mar egeszen pontosak akarunk lenni akkor, Statni/hosszu i/ opera /kicsi o/ Praha.
1730 ladislav kozlok 2015-10-05 19:04:34 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Kedves Bubanat, A ket operatarsulat ujra egyesult. Az Opera igazgatonoje Silvia Hroncova. A Tylovo divadlo megkapta az eredeti nevet - Stavovske divadlo azaz, hogy Rendi Szinhaz/Rendek szinhaza ?/
Kedves Bubanat, A ket operatarsulat ujra egyesult. Az Opera igazgatonoje Silvia Hroncova. A Tylovo divadlo megkapta az eredeti nevet - Stavovske divadlo azaz, hogy Rendi Szinhaz/Rendek szinhaza ?/
1729 ladislav kozlok 2015-10-05 18:51:54
Kedves dni, bocsanat, hogy keson valaszolok. Ird azt amit 7ero forumtarsunk javasol.
Kedves dni, bocsanat, hogy keson valaszolok. Ird azt amit 7ero forumtarsunk javasol.
