1757 smaragd 2015-11-25 06:30:19
Köszönöm a képet!
Köszönöm a képet!
1756 smaragd 2015-11-22 06:21:20
Milyen gyönyörű volt ez az épület és a környéke, méltó a nevéhez. Köszönöm a képet.
Milyen gyönyörű volt ez az épület és a környéke, méltó a nevéhez. Köszönöm a képet.
1755 lujza 2015-11-22 01:59:53 [Válasz erre: 1754 IVA 2015-11-22 00:48:40]
Az 1-es villamosról látni is. De milyen jól járt vele, hogy áthelyezték - nem is tudtam, hogy korábban másutt volt - így legalább nem robbantották fel.
Az 1-es villamosról látni is. De milyen jól járt vele, hogy áthelyezték - nem is tudtam, hogy korábban másutt volt - így legalább nem robbantották fel.
1754 IVA 2015-11-22 00:48:40
Kíváncsi lettem, hol lehet jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén szobra. A Blaha Lujza tér most alighanem Budapest legrondább tere. Vajon miért nem állították vissza legalább ezt a szobrot a régi helyére? Körülbelül oda, ahol évek óta négy szemetes konténer bűzlik éjjel-nappal. [url]http://www.budapest-foto.hu/Tinodi%20Lantos%20Sebestyen%20szobor%20a%20Nepligetben_1.htm;Ez az oldal[/url] úgy tudja, hogy a szobrot „a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe”. Ennyire sürgős lett volna? A Nemzeti Színházat csak 1964-ben robbantották fel...
Kíváncsi lettem, hol lehet jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén szobra. A Blaha Lujza tér most alighanem Budapest legrondább tere. Vajon miért nem állították vissza legalább ezt a szobrot a régi helyére? Körülbelül oda, ahol évek óta négy szemetes konténer bűzlik éjjel-nappal. [url]http://www.budapest-foto.hu/Tinodi%20Lantos%20Sebestyen%20szobor%20a%20Nepligetben_1.htm;Ez az oldal[/url] úgy tudja, hogy a szobrot „a metró építése miatt 1955-ben áthelyezték a Népligetbe”. Ennyire sürgős lett volna? A Nemzeti Színházat csak 1964-ben robbantották fel...
1753 Ardelao 2015-11-13 17:22:44
EGISTO TANGO (*1873.november 13. Róma - †1951.október 5. Koppenhága) — Fürge, temperamentumos, kis olasz. Csupa zene, ritmus, ütem az egész ember. Még nem világhírű, de mindenesetre zseniális karmester. Ha semmi más érdeme nem volna az Operaház vezetőjének, mint a Tango ide hozatala s mindenféle intrikák dacára megfelelő foglalkoztatása, - ezzel ez egy tényével már értékes művészeti rátermettségét igazolta. — Tango most negyvennégy éves. Alacsony, fekete, sovány, de izmos, rendkívülien értelmes szemű, éles arcvonású, komoly és inkább zárkózott ember. Rómában született s mint minden olasz, gyermekségével szívta magába a zene szeretetét. A bolognai zeneiskolát végezte s főként Bossinak (1861-1925, nagy orgonista, zeneszerző, megj. A. volt kedvelt embere. Egész fiatalon már korrepetitora a milanói Scala-nak, azután több olasz színháznak és staggionenak karmestere. Társulatának éléről a híres Gregorhoz kerül Berlinbe, ahonnan a newyorki Metropolitan színházhoz szerződik, majd visszakerül Olaszországba s génuai működése közben hívja őt hozzánk Bánffy vendég dirigálásra. Az Aidá-t, Toscá-t, és Pillangókisasszony-t vezényli s olyan sikerrel, — bár csak egy zenekari próbája volt — hogy mindjárt az első napon aláíratják vele azt a szerződést, mely őt az évnek felére Operaházunkhoz köti, mert génuai szereplését nem lehetett felbontani. Az első szerződési év után azonban egészen magunknak szereztük meg vezénylő pálcáját , egyelőre olasz operák betanítására. Sikert-sikerre halmozva dolgozik fáradhatatlanul. Gyönyörű előadásban hozza színre az Aidá-t, Traviátá-t, Rigoletto-t, és az Álarcosbál-t, miközben a Bartók Béla kívánságára neki osztják ki a Fából faragott királyfi című Bartók balettet, amellyel zseniális karmesteri talentumát kétségen felül igazolta. Színes vezénylő pálcája nyomán tizenkét előadást ért meg hamarosan ez az értékes, modern, magyar balett, amely Tangonak egyik elévülhetetlen érdeme. Miután így a modern zenében való avatottsága is beigazolódott, rá bizzák a Violantá-t , melyben a szerző (Korngold, megj. A.) és kitűnő énekesek érdemein felül a legnagyobb művészeti elismerést ő érdemelte és kapta. Nemcsak az olasz klasszikusokat és az említett moderneket, hanem az olasz moderneket is sorra veszi. Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Parasztbecsület, mind pompás előadásban állnak műsorunkon. Közben ne feledjük az inkább nemzetközi jellegű Dinorah-nak és Sába királynőjének gyönyörű előadásait sem. (Meyerbeer és Goldmark operája, megj. A.) — Amint látjuk, minden érték, amit a kezébe vesz. Rövid idő alatt tizenkét operát vezényelt, repertoárja tehát nagyobb, mint bármelyik operaházi kollegájáé. Verdinek Othello-ját és Falstaff-ját is be fogja mutatni, ezenfelül izgató a híre is, hogy Mozartnak Figaro lakodalmá-ra készül. Akinek pedig ilyen széles skálája a karmesteri pálcája, érdekes volna meglátni, mit csinálna Wagnerrel? — Tango nagy művész, de inkább virtuóz karmester. Leginkább Colonnera emlékeztet. (1838-1910 francia karmester, megj. A.)Minden gondolata, mozdulata tiszta zene. Benne él az előtte lévő vezérkönyvben, bár rendszerint csak emlékeztetőül nézi vezénylés közben, mert érzi idegeivel az egészet s emlékezőtehetségének rendkívülisége természetesnek tűnik fel. Fő jellemzője: az abszolut kidolgozás. A mű szellemének nagyvonalúságát mindig éreztetni tudja, de az apró részletek tökéletes kidolgozásával állandóan ideges várakozásban tartja figyelmünket. A keze alatt álló vezérkönyv felépítésében mindig átlátszó, világos és folyamatos. Zenekara élén való parancsolását olyan természetesnek tudja feltüntetni, mintha másként nem is lehetne felfogni sokszor önkényes tempóit s ritmusait. Olyan egyszerűen viszi az ember fülébe a legbonyolultabb részeket. Ritmusérzéke csodálatos. Soha egy frázisa sem száraz, minden gondolatát izgalmas-érdekesen tudja kifejezni. Ha ő vezényel, ő a főszereplő. Zenekar, énekesek és színpad közötti kapcsolat szerves s mind az ő kezében van. — Igen sokat dolgozik, nyolc-tíz órát ül bent naponta az Operaházban. A latin faj energiájával szorgoskodik, akinek a munka nem teher, hanem gyönyörűség. Úgyszólván mindent maga végez, az énekesekkel is rendszerint ő maga korrepetál. Kék és vörös ceruzával maga jegyzi be minden egyes stimmbe még a vonásnemeket, összekötő jeleket, dinamikai jelzéseket is. Óriási munka és nagyon értékes. A modern vezérkönyveknél erre nincs szükség, de a klasszikusoknál elkerülhetetlen , mert ezek a szerzők rendszerint maguk tanítva be darabjaikat , személyesen magyarázhatták meg intencióikat , melyek így csak hagyományként élnek tovább. — Ha a sajtó egy része nem is, de közönségünk állandóan megbecsüli ezt a zseniális mestert, akinek nagyságát általánosan (mint Nikischnél és Mahlernál) majd csak akkor fogjuk elismerni, amikor talán már nem lesz közöttünk. Akkor mondogatni fogjuk, hogy „Tango ezt így csinálta, a Tango idejében ez így volt…” Működésének értékességét csak az kisebbíti, hogy nem tud magyarul. De erről nem tehet, ránk nézve azonban sajnálatos , mert egy ilyen erőskezű művész énekeseinket végre a helyes magyar szövegkiejtésre is rászoktatná. Papp Viktor írása >Arcképek a Zenevilágából< című könyvéből Budapest, 1918.
EGISTO TANGO (*1873.november 13. Róma - †1951.október 5. Koppenhága) — Fürge, temperamentumos, kis olasz. Csupa zene, ritmus, ütem az egész ember. Még nem világhírű, de mindenesetre zseniális karmester. Ha semmi más érdeme nem volna az Operaház vezetőjének, mint a Tango ide hozatala s mindenféle intrikák dacára megfelelő foglalkoztatása, - ezzel ez egy tényével már értékes művészeti rátermettségét igazolta. — Tango most negyvennégy éves. Alacsony, fekete, sovány, de izmos, rendkívülien értelmes szemű, éles arcvonású, komoly és inkább zárkózott ember. Rómában született s mint minden olasz, gyermekségével szívta magába a zene szeretetét. A bolognai zeneiskolát végezte s főként Bossinak (1861-1925, nagy orgonista, zeneszerző, megj. A. volt kedvelt embere. Egész fiatalon már korrepetitora a milanói Scala-nak, azután több olasz színháznak és staggionenak karmestere. Társulatának éléről a híres Gregorhoz kerül Berlinbe, ahonnan a newyorki Metropolitan színházhoz szerződik, majd visszakerül Olaszországba s génuai működése közben hívja őt hozzánk Bánffy vendég dirigálásra. Az Aidá-t, Toscá-t, és Pillangókisasszony-t vezényli s olyan sikerrel, — bár csak egy zenekari próbája volt — hogy mindjárt az első napon aláíratják vele azt a szerződést, mely őt az évnek felére Operaházunkhoz köti, mert génuai szereplését nem lehetett felbontani. Az első szerződési év után azonban egészen magunknak szereztük meg vezénylő pálcáját , egyelőre olasz operák betanítására. Sikert-sikerre halmozva dolgozik fáradhatatlanul. Gyönyörű előadásban hozza színre az Aidá-t, Traviátá-t, Rigoletto-t, és az Álarcosbál-t, miközben a Bartók Béla kívánságára neki osztják ki a Fából faragott királyfi című Bartók balettet, amellyel zseniális karmesteri talentumát kétségen felül igazolta. Színes vezénylő pálcája nyomán tizenkét előadást ért meg hamarosan ez az értékes, modern, magyar balett, amely Tangonak egyik elévülhetetlen érdeme. Miután így a modern zenében való avatottsága is beigazolódott, rá bizzák a Violantá-t , melyben a szerző (Korngold, megj. A.) és kitűnő énekesek érdemein felül a legnagyobb művészeti elismerést ő érdemelte és kapta. Nemcsak az olasz klasszikusokat és az említett moderneket, hanem az olasz moderneket is sorra veszi. Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Parasztbecsület, mind pompás előadásban állnak műsorunkon. Közben ne feledjük az inkább nemzetközi jellegű Dinorah-nak és Sába királynőjének gyönyörű előadásait sem. (Meyerbeer és Goldmark operája, megj. A.) — Amint látjuk, minden érték, amit a kezébe vesz. Rövid idő alatt tizenkét operát vezényelt, repertoárja tehát nagyobb, mint bármelyik operaházi kollegájáé. Verdinek Othello-ját és Falstaff-ját is be fogja mutatni, ezenfelül izgató a híre is, hogy Mozartnak Figaro lakodalmá-ra készül. Akinek pedig ilyen széles skálája a karmesteri pálcája, érdekes volna meglátni, mit csinálna Wagnerrel? — Tango nagy művész, de inkább virtuóz karmester. Leginkább Colonnera emlékeztet. (1838-1910 francia karmester, megj. A.)Minden gondolata, mozdulata tiszta zene. Benne él az előtte lévő vezérkönyvben, bár rendszerint csak emlékeztetőül nézi vezénylés közben, mert érzi idegeivel az egészet s emlékezőtehetségének rendkívülisége természetesnek tűnik fel. Fő jellemzője: az abszolut kidolgozás. A mű szellemének nagyvonalúságát mindig éreztetni tudja, de az apró részletek tökéletes kidolgozásával állandóan ideges várakozásban tartja figyelmünket. A keze alatt álló vezérkönyv felépítésében mindig átlátszó, világos és folyamatos. Zenekara élén való parancsolását olyan természetesnek tudja feltüntetni, mintha másként nem is lehetne felfogni sokszor önkényes tempóit s ritmusait. Olyan egyszerűen viszi az ember fülébe a legbonyolultabb részeket. Ritmusérzéke csodálatos. Soha egy frázisa sem száraz, minden gondolatát izgalmas-érdekesen tudja kifejezni. Ha ő vezényel, ő a főszereplő. Zenekar, énekesek és színpad közötti kapcsolat szerves s mind az ő kezében van. — Igen sokat dolgozik, nyolc-tíz órát ül bent naponta az Operaházban. A latin faj energiájával szorgoskodik, akinek a munka nem teher, hanem gyönyörűség. Úgyszólván mindent maga végez, az énekesekkel is rendszerint ő maga korrepetál. Kék és vörös ceruzával maga jegyzi be minden egyes stimmbe még a vonásnemeket, összekötő jeleket, dinamikai jelzéseket is. Óriási munka és nagyon értékes. A modern vezérkönyveknél erre nincs szükség, de a klasszikusoknál elkerülhetetlen , mert ezek a szerzők rendszerint maguk tanítva be darabjaikat , személyesen magyarázhatták meg intencióikat , melyek így csak hagyományként élnek tovább. — Ha a sajtó egy része nem is, de közönségünk állandóan megbecsüli ezt a zseniális mestert, akinek nagyságát általánosan (mint Nikischnél és Mahlernál) majd csak akkor fogjuk elismerni, amikor talán már nem lesz közöttünk. Akkor mondogatni fogjuk, hogy „Tango ezt így csinálta, a Tango idejében ez így volt…” Működésének értékességét csak az kisebbíti, hogy nem tud magyarul. De erről nem tehet, ránk nézve azonban sajnálatos , mert egy ilyen erőskezű művész énekeseinket végre a helyes magyar szövegkiejtésre is rászoktatná. Papp Viktor írása >Arcképek a Zenevilágából< című könyvéből Budapest, 1918.
1752 Búbánat 2015-11-03 19:17:21
Érdemes itt is a pénzjegy képi megjelenítését „megörökíteni”: [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-11-03; Vincenzo Bellini a régi 5000 líráson [/url]
Érdemes itt is a pénzjegy képi megjelenítését „megörökíteni”: [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-11-03; Vincenzo Bellini a régi 5000 líráson [/url]
1751 Búbánat 2015-11-02 22:30:50 [Válasz erre: 1748 Heiner Lajos 2015-10-31 13:37:20]
Első alkalommal hajóval mentem, de arra már nem emlékszem, hogy gőzös volt-e; a festői kis szigetek látványa is a tórendszerben, a hajókázás romantikája messze bejött!!!
Első alkalommal hajóval mentem, de arra már nem emlékszem, hogy gőzös volt-e; a festői kis szigetek látványa is a tórendszerben, a hajókázás romantikája messze bejött!!!
1750 Ardelao 2015-11-02 16:56:18
Dimitri Mitropoulos görög karmester, zongoraművész és zeneszerző. (*1896.március 1. Athén - †1960.október 2. Milano) Egyik elkötelezettje volt a kortárs zeneszerzők művei előadásának. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ouX-0WOsyZ4; Mahler - Sinfonía nº9, III: rondo-burleske, allegro assai (Mitropoulos) [/url]
Dimitri Mitropoulos görög karmester, zongoraművész és zeneszerző. (*1896.március 1. Athén - †1960.október 2. Milano) Egyik elkötelezettje volt a kortárs zeneszerzők művei előadásának. [url] https://www.youtube.com/watch?v=ouX-0WOsyZ4; Mahler - Sinfonía nº9, III: rondo-burleske, allegro assai (Mitropoulos) [/url]
1749 Ardelao 2015-10-31 18:03:33 [Válasz erre: 1747 Búbánat 2015-10-31 12:48:24]
Mosonyi Mihály a képen látható Weber Paulinát 1845-ben vette nőül. Házassága boldog és lírailag is megihleti. Az élet szépségeit is megismerő — különben magába zárkózó — zeneköltő művei mély érzésről és gyengéd lélekről tanúskodnak. — 1851-ben nagy csapás éri. Fiatal felesége meghal. Lelki beteg, idegei kínozzák, képzelt betegségek miatt szenved. Évek múlnak el, amíg gyászát kiheveri. 1854-55 táján nyeri vissza egészségét és kapcsolódik bele a muzsikába. Falk Géza: idézet „A Magyar Muzsika Mesterei” c. könyvből(1937).
Mosonyi Mihály a képen látható Weber Paulinát 1845-ben vette nőül. Házassága boldog és lírailag is megihleti. Az élet szépségeit is megismerő — különben magába zárkózó — zeneköltő művei mély érzésről és gyengéd lélekről tanúskodnak. — 1851-ben nagy csapás éri. Fiatal felesége meghal. Lelki beteg, idegei kínozzák, képzelt betegségek miatt szenved. Évek múlnak el, amíg gyászát kiheveri. 1854-55 táján nyeri vissza egészségét és kapcsolódik bele a muzsikába. Falk Géza: idézet „A Magyar Muzsika Mesterei” c. könyvből(1937).
1748 Heiner Lajos 2015-10-31 13:37:20 [Válasz erre: 1746 Búbánat 2015-10-18 11:12:53]
A stockholmi kikötőből gőzhajóval menjél, úgy igazán romantikus.
A stockholmi kikötőből gőzhajóval menjél, úgy igazán romantikus.
1747 Búbánat 2015-10-31 12:48:24
Megkapó portré! Kifejezetten szép festmény a mai nap képe! [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-10-31; Weber Henrik: Mosonyi Mihály és felesége [/url] A komponista a mai napon hunyt el: 1870. október 31-én. (Idén 200 éve született: 1815. szeptember 2.)
Megkapó portré! Kifejezetten szép festmény a mai nap képe! [url] http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2015-10-31; Weber Henrik: Mosonyi Mihály és felesége [/url] A komponista a mai napon hunyt el: 1870. október 31-én. (Idén 200 éve született: 1815. szeptember 2.)
1746 Búbánat 2015-10-18 11:12:53 [Válasz erre: 1745 IVA 2015-10-18 01:47:57]
Hogyne. A drottningholmi kastélyszínház mellett két hatalmas park található: egy csodaszép franciakert (benne A. de Vries bronzból alkotott Herkules-kútja) és a művészvénájú, meggyilkolt király, III. Gusztáv nagyszerű és nagyméretű angolkertje. Ez utóbbi parkban található a Kínai Palota (Kina slott), ami egy kisebbfajta "kastély"-nak is beillik. Sajnos, csak kívülről tekinthettem meg, mert az első utazásom idején (1976) zárva találtam (épp tatarozás alatt volt), a második stockholmi tartózkodásom alatt (2001) csak – ismét - a Drottningholmsteatern fért bele az időmbe. Viszont ekkor nem hagytam ki a színház szomszédságában a Teatermuseum-ot: kosztümök, képek, makettek, főként a XVIII. századból, színházi vonatkozásúak. Rém érdekesek! Visszatérve a Kínai Palotára, bár az épületbe nem jutottam be, de már kívülről, távolabbról nézve, igazán meseszép benyomást kelt a látogatóban. Utána olvastam: a palotát Lovisa Ulrika kapta 1753-ban 33. születésnapjára Adolf Frederik királytól. A kínai és a rokokó elemek különös összhangzatában pompázó, nagyságában is valami kecses nippre emlékeztető palotát kiegészítették 1763-69-ig - C.F. Adelcrantz tervei nyomán. A gusztáviánus belső rész meg J. E. Rehn műve. Ha sikerülne még egyszer eljutnom a svéd fővárosba, és ki Drottningholmba is, ha törik, ha szakad, szerét fogom ejteni, hogy belülről is megcsodálhassam ezt a nevezetes Kínai Palotát. [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_Pavilion_at_Drottningholm; Kina slott – fotók [/url]
Hogyne. A drottningholmi kastélyszínház mellett két hatalmas park található: egy csodaszép franciakert (benne A. de Vries bronzból alkotott Herkules-kútja) és a művészvénájú, meggyilkolt király, III. Gusztáv nagyszerű és nagyméretű angolkertje. Ez utóbbi parkban található a Kínai Palota (Kina slott), ami egy kisebbfajta "kastély"-nak is beillik. Sajnos, csak kívülről tekinthettem meg, mert az első utazásom idején (1976) zárva találtam (épp tatarozás alatt volt), a második stockholmi tartózkodásom alatt (2001) csak – ismét - a Drottningholmsteatern fért bele az időmbe. Viszont ekkor nem hagytam ki a színház szomszédságában a Teatermuseum-ot: kosztümök, képek, makettek, főként a XVIII. századból, színházi vonatkozásúak. Rém érdekesek! Visszatérve a Kínai Palotára, bár az épületbe nem jutottam be, de már kívülről, távolabbról nézve, igazán meseszép benyomást kelt a látogatóban. Utána olvastam: a palotát Lovisa Ulrika kapta 1753-ban 33. születésnapjára Adolf Frederik királytól. A kínai és a rokokó elemek különös összhangzatában pompázó, nagyságában is valami kecses nippre emlékeztető palotát kiegészítették 1763-69-ig - C.F. Adelcrantz tervei nyomán. A gusztáviánus belső rész meg J. E. Rehn műve. Ha sikerülne még egyszer eljutnom a svéd fővárosba, és ki Drottningholmba is, ha törik, ha szakad, szerét fogom ejteni, hogy belülről is megcsodálhassam ezt a nevezetes Kínai Palotát. [url] https://en.wikipedia.org/wiki/Chinese_Pavilion_at_Drottningholm; Kina slott – fotók [/url]
1745 IVA 2015-10-18 01:47:57 [Válasz erre: 1744 Búbánat 2015-10-17 11:50:27]
Még bejegyzésed előtt „körbejártam” a neten ezt a színházat és a páratlan fekvésű helyet. Megértem, hogy ámultál. Láttad a Kínai Palotát is?
Még bejegyzésed előtt „körbejártam” a neten ezt a színházat és a páratlan fekvésű helyet. Megértem, hogy ámultál. Láttad a Kínai Palotát is?
1744 Búbánat 2015-10-17 11:50:27
Jóleső érzés fog el, rátekintve erre a képre: Slottsteater Drottningholmban (Stockholm) Kétszer voltam a svéd fővárosban, és mindkét alkalommal kilátogattam (egyszer hajón is) Drottningholmba, és bejutottam a színházba (opera), ahol a „pincétől a padlásig” mindent láthattam, körbevezetve az épületben. Óriási élmény volt a számomra; egy ilyen vezetés alatt éppen egy barokk operát próbáltak a művészek a már berendezett színpadon. Az a pár perc ott a nézőtéren, csak fokozta élményemet a bámulatos szépségű épület iránt.
Jóleső érzés fog el, rátekintve erre a képre: Slottsteater Drottningholmban (Stockholm) Kétszer voltam a svéd fővárosban, és mindkét alkalommal kilátogattam (egyszer hajón is) Drottningholmba, és bejutottam a színházba (opera), ahol a „pincétől a padlásig” mindent láthattam, körbevezetve az épületben. Óriási élmény volt a számomra; egy ilyen vezetés alatt éppen egy barokk operát próbáltak a művészek a már berendezett színpadon. Az a pár perc ott a nézőtéren, csak fokozta élményemet a bámulatos szépségű épület iránt.
1743 Ardelao 2015-10-15 00:31:58
Claude Achille Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző. [url] https://www.youtube.com/watch?v=SgSNgzA37To; Claude Debussy: La Mer (Lucerne Festival Orchestra, Claudio Abbado [/url] 1905.X.15.Paris
Claude Achille Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző. [url] https://www.youtube.com/watch?v=SgSNgzA37To; Claude Debussy: La Mer (Lucerne Festival Orchestra, Claudio Abbado [/url] 1905.X.15.Paris
1742 Ardelao 2015-10-12 16:00:22
Pavarotti ma lenne 80-éves, emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=3JdI4oNTb7U; Luciano Pavarotti - Ah si ben mio... Di quella pira [/url]
Pavarotti ma lenne 80-éves, emlékére: [url] https://www.youtube.com/watch?v=3JdI4oNTb7U; Luciano Pavarotti - Ah si ben mio... Di quella pira [/url]
1741 Búbánat 2015-10-12 10:36:12 [Válasz erre: 1740 ladislav kozlok 2015-10-12 06:25:13]
Sutherland - Pavarotti. Sok operában szerepeltek együtt = ideális párost alkotva az operaszínpadokon. Közös lemezfelvételeiket őrzöm nagy becsben, elsősorban Donizetti és Bellini operáit: Szerelmi bájital, Az ezred lánya, Stuart Mária, Lammermoori Lucia, Beatrice di Tenda, Az alvajáró, Norma, A puritánok. Verditől az Ernani, Rigoletto, Traviata, A trubadúr. Puccini: Turandot stb.
Sutherland - Pavarotti. Sok operában szerepeltek együtt = ideális párost alkotva az operaszínpadokon. Közös lemezfelvételeiket őrzöm nagy becsben, elsősorban Donizetti és Bellini operáit: Szerelmi bájital, Az ezred lánya, Stuart Mária, Lammermoori Lucia, Beatrice di Tenda, Az alvajáró, Norma, A puritánok. Verditől az Ernani, Rigoletto, Traviata, A trubadúr. Puccini: Turandot stb.
1740 ladislav kozlok 2015-10-12 06:25:13
Idealis paros lehetett a Trubadurban. / Pavarotti-Marton = nekem nem tetszett./
Idealis paros lehetett a Trubadurban. / Pavarotti-Marton = nekem nem tetszett./
1739 Búbánat 2015-10-11 10:12:12
A tűzvész után újraépített velencei La Fenice operaház csodálatos szép lett, megújult - elsősorban belülről. Kívülről nekem sosem tetszett, olyan jellegtelen palota benyomását teszi rám. Most is. Két éve voltam ott újra. Be kell menni az épületbe, hogy a magas "összművészet" élményében részesülhessünk.
A tűzvész után újraépített velencei La Fenice operaház csodálatos szép lett, megújult - elsősorban belülről. Kívülről nekem sosem tetszett, olyan jellegtelen palota benyomását teszi rám. Most is. Két éve voltam ott újra. Be kell menni az épületbe, hogy a magas "összművészet" élményében részesülhessünk.
1738 smaragd 2015-10-10 15:32:37 [Válasz erre: 1737 Búbánat 2015-10-10 12:58:11]
Lehet, hogy felesleges a képhez bármi kommentárt fűzni, mert valóban önmagáért beszél! Hogy megértsük mit mond a kép, ahhoz még hallanunk kellett őket az Operában, a rádióban, de közel három éve újrahallhatjuk régi rádiós felvételeiket is. Ez a kép megtestesíti mindazt, amit a mai Operaház általánosan fogalmazva egy ideje sajnos már nem nyújt közönségének, de egykori nagy művésznőinktől és művészeinktől megkaptuk: a tiszta ének szépségét, a művészi átéléssel eljátszott előadásokat,a korhű sminket, kosztümöt és díszletet, a művészi szépség átadásának és befogadásának örömét.
Lehet, hogy felesleges a képhez bármi kommentárt fűzni, mert valóban önmagáért beszél! Hogy megértsük mit mond a kép, ahhoz még hallanunk kellett őket az Operában, a rádióban, de közel három éve újrahallhatjuk régi rádiós felvételeiket is. Ez a kép megtestesíti mindazt, amit a mai Operaház általánosan fogalmazva egy ideje sajnos már nem nyújt közönségének, de egykori nagy művésznőinktől és művészeinktől megkaptuk: a tiszta ének szépségét, a művészi átéléssel eljátszott előadásokat,a korhű sminket, kosztümöt és díszletet, a művészi szépség átadásának és befogadásának örömét.
1737 Búbánat 2015-10-10 12:58:11
Házy Erzsébet és Palcsó Sándor együtt a képen a Porgy és Bess-ben! Szinte felesleges ehhez bármi kommentárt fűzni. Az operatörténelem része a darab is, és ők maguk is - Palcsó Sándor hála Isten, itt van még köztünk!...
Házy Erzsébet és Palcsó Sándor együtt a képen a Porgy és Bess-ben! Szinte felesleges ehhez bármi kommentárt fűzni. Az operatörténelem része a darab is, és ők maguk is - Palcsó Sándor hála Isten, itt van még köztünk!...
1736 Heiner Lajos 2015-10-10 12:11:28
Olyan kép, a mai évfordulók kapcsán, nem akadt, ahol Gershwin sörözik Verdivel?
Olyan kép, a mai évfordulók kapcsán, nem akadt, ahol Gershwin sörözik Verdivel?
1735 Búbánat 2015-10-06 09:44:17 [Válasz erre: 1730 ladislav kozlok 2015-10-05 19:04:34]
Kedves Ladiszlav, köszönöm az információt, amit írtam még a "korábbi" állapotokról szólt.
Kedves Ladiszlav, köszönöm az információt, amit írtam még a "korábbi" állapotokról szólt.
1734 Heiner Lajos 2015-10-05 21:35:07 [Válasz erre: 1733 ladislav kozlok 2015-10-05 21:25:50]
Laci, ne bolondozz, örülök, ha valamit tanulok, ismerjük egymást annyira, ha nézeteltérés lenne, tisztáznánk, de ilyen nem volt, és nem hiszem, hogy lesz. Légyszi írj minél többet nekünk!
Laci, ne bolondozz, örülök, ha valamit tanulok, ismerjük egymást annyira, ha nézeteltérés lenne, tisztáznánk, de ilyen nem volt, és nem hiszem, hogy lesz. Légyszi írj minél többet nekünk!
1733 ladislav kozlok 2015-10-05 21:25:50 [Válasz erre: 1732 Heiner Lajos 2015-10-05 20:08:09]
Kedves Lajos, remelem nem bantottalak meg.
Kedves Lajos, remelem nem bantottalak meg.
1732 Heiner Lajos 2015-10-05 20:08:09 [Válasz erre: 1731 ladislav kozlok 2015-10-05 19:13:29]
Kedves Laci, Köszönöm a nyelvi korrekciót, mindig nyitott vagyok rá! Néhai prágai házinénim példája vigasztal, aki bevallotta, ötven éve él Prágában, de nem tud helyesen két kiflit kérni. Tényleg, prosim vas sefku, dve piva? Dva piva? Na mindegy, lényeg, megértenek. Szomjas Prágában még nem maradtam.
Kedves Laci, Köszönöm a nyelvi korrekciót, mindig nyitott vagyok rá! Néhai prágai házinénim példája vigasztal, aki bevallotta, ötven éve él Prágában, de nem tud helyesen két kiflit kérni. Tényleg, prosim vas sefku, dve piva? Dva piva? Na mindegy, lényeg, megértenek. Szomjas Prágában még nem maradtam.
1731 ladislav kozlok 2015-10-05 19:13:29 [Válasz erre: 1727 Heiner Lajos 2015-10-05 18:46:18]
Keves Lajos, hogyha mar egeszen pontosak akarunk lenni akkor, Statni/hosszu i/ opera /kicsi o/ Praha.
Keves Lajos, hogyha mar egeszen pontosak akarunk lenni akkor, Statni/hosszu i/ opera /kicsi o/ Praha.
1730 ladislav kozlok 2015-10-05 19:04:34 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Kedves Bubanat, A ket operatarsulat ujra egyesult. Az Opera igazgatonoje Silvia Hroncova. A Tylovo divadlo megkapta az eredeti nevet - Stavovske divadlo azaz, hogy Rendi Szinhaz/Rendek szinhaza ?/
Kedves Bubanat, A ket operatarsulat ujra egyesult. Az Opera igazgatonoje Silvia Hroncova. A Tylovo divadlo megkapta az eredeti nevet - Stavovske divadlo azaz, hogy Rendi Szinhaz/Rendek szinhaza ?/
1729 ladislav kozlok 2015-10-05 18:51:54
Kedves dni, bocsanat, hogy keson valaszolok. Ird azt amit 7ero forumtarsunk javasol.
Kedves dni, bocsanat, hogy keson valaszolok. Ird azt amit 7ero forumtarsunk javasol.
1728 Héterő 2015-10-05 18:48:01 [Válasz erre: 1725 Haandel 2015-10-05 16:59:06]
Nagy vagy! Megfejtetted - megint!
Nagy vagy! Megfejtetted - megint!
1727 Heiner Lajos 2015-10-05 18:46:18
Sajnálom, de Cesky Statny Opera sem volt, és nincs. Akkor Statny Opera Praha.
Sajnálom, de Cesky Statny Opera sem volt, és nincs. Akkor Statny Opera Praha.
1726 Heiner Lajos 2015-10-05 17:33:58 [Válasz erre: 1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18]
Búbánat adekvátan megírta. A képen látható színház jelenleg a Nemzeti Színházhoz, Narodni divadlo tartozik, bizonyos önállósággal, lehet, buta hasonlat, mint egy autonóm tartomány. Közös honlapjuk van: www.narodni-divadlo.cz de a programban mint a Statni Opera, State Opera, külön oszlopban szerepel. Nyugodtan lehet sztem most is Állami Operaháznak nevezni. De nem "Városi".
Búbánat adekvátan megírta. A képen látható színház jelenleg a Nemzeti Színházhoz, Narodni divadlo tartozik, bizonyos önállósággal, lehet, buta hasonlat, mint egy autonóm tartomány. Közös honlapjuk van: www.narodni-divadlo.cz de a programban mint a Statni Opera, State Opera, külön oszlopban szerepel. Nyugodtan lehet sztem most is Állami Operaháznak nevezni. De nem "Városi".
1725 Haandel 2015-10-05 16:59:06 [Válasz erre: 1724 Héterő 2015-10-05 15:47:09]
1. [url]https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=narodni+divadlo+praha+zlata;narodni divadlo praha zlata[/url] 2. Kudy z nudy - Národní divadlo v Praze - Zlatá kaplička 3. [url] https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=N%C3%A1rodn%C3%AD+divadlo+Zlat%C3%A1+kapli%C4%8Dka; Národní divadlo Zlatá kaplička[/url] 4.[url]http://yaoista.wz.cz/geocaching/svejk/poslusne-hlasim.jpg;Parancsoljatok![/url] (;-)
1. [url]https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=narodni+divadlo+praha+zlata;narodni divadlo praha zlata[/url] 2. Kudy z nudy - Národní divadlo v Praze - Zlatá kaplička 3. [url] https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=N%C3%A1rodn%C3%AD+divadlo+Zlat%C3%A1+kapli%C4%8Dka; Národní divadlo Zlatá kaplička[/url] 4.[url]http://yaoista.wz.cz/geocaching/svejk/poslusne-hlasim.jpg;Parancsoljatok![/url] (;-)
1724 Héterő 2015-10-05 15:47:09 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Zlatá kaplnka Beírtam a keresőbe. Semmi. A színház történeténél sincs semmi. Úgy látszik, Prágában nem tudják, hogy ők maguk hogyan becézik a Nemzeti Színházat.
Zlatá kaplnka Beírtam a keresőbe. Semmi. A színház történeténél sincs semmi. Úgy látszik, Prágában nem tudják, hogy ők maguk hogyan becézik a Nemzeti Színházat.
1723 smaragd 2015-10-05 15:09:53 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Igy van, engem érdekel, és szeretem, ha valaki alaposan körüljár egy témát, nagyon érdekes múltbéli tények is figyelemre méltóak ebben az összeállításban. Vajon hol találtad meg ezt a szöveget, így egyben volt, vagy több helyen kutattad? Köszönöm, hogy fáradtál vele.
Igy van, engem érdekel, és szeretem, ha valaki alaposan körüljár egy témát, nagyon érdekes múltbéli tények is figyelemre méltóak ebben az összeállításban. Vajon hol találtad meg ezt a szöveget, így egyben volt, vagy több helyen kutattad? Köszönöm, hogy fáradtál vele.
1722 Héterő 2015-10-05 14:25:43 [Válasz erre: 1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18]
[url]http://www.narodni-divadlo.cz/cs/statni-opera;Ott a neve a homlokzaton.[/url] A MÁO mintájára: " (Cseh) Állami Operaház, Prága "
[url]http://www.narodni-divadlo.cz/cs/statni-opera;Ott a neve a homlokzaton.[/url] A MÁO mintájára: " (Cseh) Állami Operaház, Prága "
1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44 [Válasz erre: 1714 Heiner Lajos 2015-10-05 05:42:23]
Tudom, Lajos, számodra nem lesznek ismeretlenek az alábbi sorok (egy jól tájékozott ismerősömtől valók), de legyen itt is meg a nyomuk, ezért ideírom – esetleg a többi fórumtársat is érdekelhetik. Prága operaházai A száztornyú Prága „három” operaháza valójában két együttes székhelye. Az elmúlt rendszerben a Národni divadlo égisze alatt a prózai és operatársulat három épületben működött, bár az utóbbi években valamelyik épületet állandó jelleggel rekonstruálták. A három épület közül az élen a Moldva-parti épület, a tulajdonképpeni Nemzeti Színház állt, melyet a csehek „Zlata kapinka”, azaz az „Arany kápolna” díszítő jelzővel illetnek. Hozzá tartozik a Smetana Színház és a Tyl Színház. Ez a háromtagú komplexum aztán felbomlott, s úgy alakult át, hogy a Moldva-parti palota és a hajdani Tyl Színház egy igazgatás alatt maradt, s repertoárjuk gerincét a prózai részleg képezi, miközben az anyaépületben főleg a cseh zene klasszikusai szólalnak meg, a másik épületben pedig kizárólag Mozart művei kerülnek előadásra. Tudni kell, hogy az Ovocni trh sarkán a Károly Egyetem tőszomszédságában álló épületet 1783-ban Nostic-Reinecke őrgróf építtette, s ebben az épületben hangzott fel először 1787-ben a szerző, Mozart vezényletével az „operák operája”, a Don Giovanni. A komplexum harmadik ága, a hajdani Smetana Színház önállósult és Státni opera Praga névvel 1992 áprilisában kezdte meg működését. A neoreneszánsz stílusú épületet az 1880-as évek végén a Monarchia híres színházépítő cége, a Fellner és Helmer cég kivitelezte, a prágai németek részére. Itt a német opera csillagai – a kor jeles karmester- és énekesegyénisége mind fellépett – 1938-ig tündökölt. Negyvenöt után a színház a „Május 5” nevet kapta, melyet rövidesen – mikor a Nemzeti Színházhoz került – a Smetana név váltott fel. Repertoárján, némi kivétellel, főleg zenés művek szerepeltek, s így Prága igazi operaháza mindig is ez az épület volt. Amikor 1967-ben kezdetét vette a metró építése, az épület falainak stabilitása megingott, hasonlóképpen, mint a budapesti Nemzeti Színházé, ezért az épületet teljes hét évre lezárták. Míg Pesten a megingott patinás épületet rögvest a levegőbe röpítették, addig Prágában higgadtan kivárták a talaj megülepedését, az épületet betoninjekciókkal mentették meg és renoválták. Az önállósult operaház teljes mértékben átvette a világ jelentős színpadain uralkodó elvet: a műveket kizárólag eredeti nyelven szólaltatja meg. Társulata kimondottan nemzetközi, melyet az egyes szerepekre szerződtetett énekesek mellett vendégrendezők és karmesterek egészítenek ki. Nostic-Reinecke őrgróf egykori színháza visszakapta háború előtti nevét, s újra a Rendek Színháza címet viseli. Hosszantartó restaurációs munkálatok után ismét ez a türkiz-zöld-elefántcsont árnyalatokban pompázó, egyéni atmoszférát árasztó kis ékszerdoboz. Ennek a színháznak 1813 és 1816 között Carl Maria von Weber zeneszerző volt az igazgatója.
Tudom, Lajos, számodra nem lesznek ismeretlenek az alábbi sorok (egy jól tájékozott ismerősömtől valók), de legyen itt is meg a nyomuk, ezért ideírom – esetleg a többi fórumtársat is érdekelhetik. Prága operaházai A száztornyú Prága „három” operaháza valójában két együttes székhelye. Az elmúlt rendszerben a Národni divadlo égisze alatt a prózai és operatársulat három épületben működött, bár az utóbbi években valamelyik épületet állandó jelleggel rekonstruálták. A három épület közül az élen a Moldva-parti épület, a tulajdonképpeni Nemzeti Színház állt, melyet a csehek „Zlata kapinka”, azaz az „Arany kápolna” díszítő jelzővel illetnek. Hozzá tartozik a Smetana Színház és a Tyl Színház. Ez a háromtagú komplexum aztán felbomlott, s úgy alakult át, hogy a Moldva-parti palota és a hajdani Tyl Színház egy igazgatás alatt maradt, s repertoárjuk gerincét a prózai részleg képezi, miközben az anyaépületben főleg a cseh zene klasszikusai szólalnak meg, a másik épületben pedig kizárólag Mozart művei kerülnek előadásra. Tudni kell, hogy az Ovocni trh sarkán a Károly Egyetem tőszomszédságában álló épületet 1783-ban Nostic-Reinecke őrgróf építtette, s ebben az épületben hangzott fel először 1787-ben a szerző, Mozart vezényletével az „operák operája”, a Don Giovanni. A komplexum harmadik ága, a hajdani Smetana Színház önállósult és Státni opera Praga névvel 1992 áprilisában kezdte meg működését. A neoreneszánsz stílusú épületet az 1880-as évek végén a Monarchia híres színházépítő cége, a Fellner és Helmer cég kivitelezte, a prágai németek részére. Itt a német opera csillagai – a kor jeles karmester- és énekesegyénisége mind fellépett – 1938-ig tündökölt. Negyvenöt után a színház a „Május 5” nevet kapta, melyet rövidesen – mikor a Nemzeti Színházhoz került – a Smetana név váltott fel. Repertoárján, némi kivétellel, főleg zenés művek szerepeltek, s így Prága igazi operaháza mindig is ez az épület volt. Amikor 1967-ben kezdetét vette a metró építése, az épület falainak stabilitása megingott, hasonlóképpen, mint a budapesti Nemzeti Színházé, ezért az épületet teljes hét évre lezárták. Míg Pesten a megingott patinás épületet rögvest a levegőbe röpítették, addig Prágában higgadtan kivárták a talaj megülepedését, az épületet betoninjekciókkal mentették meg és renoválták. Az önállósult operaház teljes mértékben átvette a világ jelentős színpadain uralkodó elvet: a műveket kizárólag eredeti nyelven szólaltatja meg. Társulata kimondottan nemzetközi, melyet az egyes szerepekre szerződtetett énekesek mellett vendégrendezők és karmesterek egészítenek ki. Nostic-Reinecke őrgróf egykori színháza visszakapta háború előtti nevét, s újra a Rendek Színháza címet viseli. Hosszantartó restaurációs munkálatok után ismét ez a türkiz-zöld-elefántcsont árnyalatokban pompázó, egyéni atmoszférát árasztó kis ékszerdoboz. Ennek a színháznak 1813 és 1816 között Carl Maria von Weber zeneszerző volt az igazgatója.
1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18 [Válasz erre: 1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27]
Kérlek küldj egyetlen mondatot idézőjelben, amire javíthatom a feliratot! :-)
Kérlek küldj egyetlen mondatot idézőjelben, amire javíthatom a feliratot! :-)
1719 ladislav kozlok 2015-10-05 10:42:45 [Válasz erre: 1716 Heiner Lajos 2015-10-05 08:11:22]
Jo etvagyat !
Jo etvagyat !
1718 ladislav kozlok 2015-10-05 10:38:02 [Válasz erre: 1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27]
A pragai Nemzeti Szinaz opera tarsulata 3 helyen jatszik- tortenelmi epulet, volt Nemet szinhaz es a Stavovske divadlo/ Rendi Szinhaz, itt volt a Don Giovanni vilagpremierje/
A pragai Nemzeti Szinaz opera tarsulata 3 helyen jatszik- tortenelmi epulet, volt Nemet szinhaz es a Stavovske divadlo/ Rendi Szinhaz, itt volt a Don Giovanni vilagpremierje/
1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27
A kepen a volt Nemet Szinhaz, most a pragai Nemzeti szinhaz Operajanak egyik nezotere.
A kepen a volt Nemet Szinhaz, most a pragai Nemzeti szinhaz Operajanak egyik nezotere.
1716 Heiner Lajos 2015-10-05 08:11:22 [Válasz erre: 1715 -zéta- 2015-10-05 07:59:53]
Majd megírom, de most szalonnalakomára igyekszem Székelyderzsre.
Majd megírom, de most szalonnalakomára igyekszem Székelyderzsre.
1714 Heiner Lajos 2015-10-05 05:42:23
Olyan, hogy "prágai Városi Operaház", nincsen, és soha nem volt.
Olyan, hogy "prágai Városi Operaház", nincsen, és soha nem volt.
1713 Ardelao 2015-09-30 18:49:47
—A tegnapi képen Richard Strauss Jeritza Mária világhírű szoprán énekesnővel volt látható. Ma, a nem kevésbé híres, Lotte Lehmann (1888-1976) a német, (szintén szoprán) énekesnő mellett látni. Ez nem véletlen. Mind a ketten számtalan R.Strauss operát vittek nagy sikerre. Lehmannt tartják a világon valaha élt, egyik legjobb énekesnőjének. Később, mint énektanárnő, mesterkurzusai is nagysikerűek voltak. —Richard Strauss méltatásáról Papp Viktor Zenekönyvé-ben az alábbiak olvashatók: „Strauss dolgozási módjára jellemző, hogy a legnagyobb zenekari apparátust használja. Rettenetes erejű zenekara olyan harmóniai ellentéteket, olyan szélsőséges erőbeli hatásokat, a természeti hangjelenségeknek olyan utánzását tudja kifejezni, amilyenekre nem volt példa. Zenekari készsége az addig álmodott lehetőségeket túlszárnyalta. Utolérhetetlen az > eszközökben.< Ritmikájának elevensége páratlan. Frázisai meglepők. Drámai hangja lenyűgöző erejű, de tolla főként elbeszélő. Részletek: Papp viktor „Zenekönyv”(Rádióhallgatók Számára)ZE.II.1940.
—A tegnapi képen Richard Strauss Jeritza Mária világhírű szoprán énekesnővel volt látható. Ma, a nem kevésbé híres, Lotte Lehmann (1888-1976) a német, (szintén szoprán) énekesnő mellett látni. Ez nem véletlen. Mind a ketten számtalan R.Strauss operát vittek nagy sikerre. Lehmannt tartják a világon valaha élt, egyik legjobb énekesnőjének. Később, mint énektanárnő, mesterkurzusai is nagysikerűek voltak. —Richard Strauss méltatásáról Papp Viktor Zenekönyvé-ben az alábbiak olvashatók: „Strauss dolgozási módjára jellemző, hogy a legnagyobb zenekari apparátust használja. Rettenetes erejű zenekara olyan harmóniai ellentéteket, olyan szélsőséges erőbeli hatásokat, a természeti hangjelenségeknek olyan utánzását tudja kifejezni, amilyenekre nem volt példa. Zenekari készsége az addig álmodott lehetőségeket túlszárnyalta. Utolérhetetlen az > eszközökben.< Ritmikájának elevensége páratlan. Frázisai meglepők. Drámai hangja lenyűgöző erejű, de tolla főként elbeszélő. Részletek: Papp viktor „Zenekönyv”(Rádióhallgatók Számára)ZE.II.1940.
1712 parampampoli 2015-09-30 09:27:08
Hogy Lotte Lehmann milyen énekesnő volt, azt inkább csak sejthetjük, de hogy olyan csodát tanított meg a világnak, mint Grace Bumbry, azt tudjuk. Ezért részemről örök hála néki!
Hogy Lotte Lehmann milyen énekesnő volt, azt inkább csak sejthetjük, de hogy olyan csodát tanított meg a világnak, mint Grace Bumbry, azt tudjuk. Ezért részemről örök hála néki!
1711 Ardelao 2015-09-29 20:19:04 [Válasz erre: 1710 Ardelao 2015-09-29 15:25:00]
Ezt az újságkivágást a gyűjteményeim között találtam. Címe: „24 óráig Jeritza nyomában” Írta: Vasadi Ottó 1921-ben, a Színházi Élet 8. számában (II.20-26). Szombat este: — A Keleti érkezési peronján hatalmas tömeg várja a bécsi expresszt. Prémes bundákban bújt emberek sétálnak fel-alá. Egy kollégámmal találkozom. — Hát maga kire vár? — kérdezem féltékenyen. — József Ferenc főherceg érkezéséről kell beszámolnom. És maga? — Én — mondom büszkén — Jeritza Máriát. — Közben találkozom Fodor Izsóval, aki az Opera nevében jött ki Jeritzát fogadni. Végre nyolc órakor — rövid fél óra késéssel — becammog az expressz. Gyorsan beállítom a gépemet. Hatalmas bundába burkolózva tűnik fel Jeritza Mária fejedelmi alakja. Préger direktor és Wiedermann , a vendég baritonista fogják közre, mögötte a komornája jön. — Neki szegezem a gépemet, de a támadás nem sikerül. Jeritza ügyesen elsiklik mellettem. Gyorsan átalakulok fényképészből újságíróvá, bemutatkozom a művésznőnek, és interjút kérek. — Aber Kinderl — mondja Jeritza megdöbbenve — i’bin ja ganz hin von der Reise. — Interjúról szó sem lehet, de abban nagy nehezen beleegyezik a művésznő, hogy lefényképezzem, mielőtt autóba száll. Már éppen felhúzom a gépet, amikor egy elegáns tiszt áll meg Jeritza előtt. — Oberst von Álgya — mutatkozik be József főherceg szárnysegéde. Néhány pillanatig beszélget a művésznővel , aztán egy szomszédos autóhoz siet , melyből egy civil ruhás, simára borotvált fiatalember száll ki. — Együtt térnek vissza Jeritzához, akinek most már József Ferenc is bemutatkozik, és megköszöni a művésznő áldozatkészségét, amely sok ezer koronával gyarapítja majd a főherceg jótékony ebéd akciójának alapját. A főherceg elbúcsúzik; a magnézium ellobban, és miközben az autó elindul, Jeritza kedvesen int búcsút: — Ja, ja, morgen, nach der Probe! Vasárnap délelőtt: — Tizenegy órára van a „Verständigungsprobe” kitűzve, és fél tizenkettőkor már tényleg ott van az Operában mindenki, akinek a „Toscá”-hoz köze van. Mindenki — kivéve Jeritzát.— Az ügyelő kétségbeesetten jelenti: — Jeritza nem jön! Telefonon lemondta a próbát! — A hírt nagy sopánkodással fogadják. Környey Béla bosszúsan csóválja a fejét, Anthes mester kétségbeesve áll fel. Szikla karmester pedig csüggedten ül le egy padra. — Mi lesz itt ma este? — mondják. — Hiszen Jeritza még sohasem volt itt nálunk, a színpadot sem ismeri, pedig a Tosca nagyon nehéz szerep. — És ezért keltem én fel hajnali tíz órakor? — házsártoskodik Dalnoky doktor, az Opera rossznyelvű baritonistája. A magam részéről szomorúan mondok le az interjúról, és menni készülök, amikor betoppan Préger direktor, a művésznő faktótumja. Először is megvigasztalja az operistákat: Jeritzának nem kell próba, ez a kivételes intelligenciájú színésznő már sokkal nehezebb feladatokat is megoldott. Fejcsóválva távoznak az Opera tagjai, engem pedig délutánra a Hungáriába invitál Préger, mindent megígérve: interjút meg egy tucat felvételt. Vasárnap délután: — Három órakor ott állok a Hungáriában, a 212.sz. szoba előtt, azzal az eltökélt szándékkal , hogy egy félórás beszélgetésen alul semmi esetre nem adom. A szoba ajtajában szinte szédítő virágillat csap meg: Jeritza Mária szobájában több virág pompázik, mint egy pesti virágosboltban. — A szalonban egy kedves bécsi lány fogad, Fräulein Grete, a művésznő komornája. Megtudom tőle, hogy Jeritza még alszik. Egész nap ágyban volt, mert útközben kissé meghűlt. Kárpótlásul azonban igen kedves dolgokat mesél el Grete kisasszony. Elmondja, hogyan került a művésznőhöz? — Amikor tizenhét évvel ezelőtt Jeritza Bécsbe jött — mondja —láttam a Volksoperben. Akkor tizenhárom éves kislány voltam, és annyira rajongtam Jeritzáért, hogy többször egymásután megnéztem. Aztán:” Ich bin ihr immer nachgelaufen.” Ő is megszeretett, mindenhová magával vitt, és tíz év óta minden útjára elkísérem. Grete kisasszony nagyon szeret Pesten lenni, ahol — az ő állítása szerint — mindent lehet kapni, mégpedig olcsón. És ahol végre jól is lakhat az ember. Csak akkor ijedt meg a kedves Grete, amikor a nevét kérdezem, hogy kiírhassam. Nagyon fél az újságíróktól, alig bírom megnyugtatni. Végre is ideadja a névjegyét, ami viszont meglepetés: Gretl Leiss von Laimburg — A szomszéd szobából halk füttyszó hallatszik: a művésznő felébredt, és a teáját kéri. Tíz perc múlva Grete kisasszony egy fényképpel a kezében tér vissza: a művésznő roppantul sajnálja, de egy félóra múlva már indul az Operába, alig van ideje átöltözködni, és én elégedjek meg a küldött fényképpel. Ha okvetlenül fényképezni akarok, ott vannak a virágok, kárpótlásul pedig este - talán - beszélhetek vele az öltözőjében. — Nincs más hátra, be kell érnem a vázákban pompázó virágokkal. A virágtömegek közül a két legszebbet választom ki, remélve, hogy felvétel közben talán mégis megkönyörül rajtam a művésznő. Mire azonban a két felvétel elkészül, jelenti a szobalány, hogy a művésznő komornájával együtt már öt perccel előbb – a hálószobán keresztül - elindult az Operába. Vasárnap este: — Az Opera egyik női öltözője előtt babérfák állnak: a ritka vendégnek ritka megtiszteltetés jár. Kezdődik az előadás. Jeritza kissé idegesen jön ki a színpadra, és várja a jelenését. Az ajtó feltárul, a művésznő gyorsan keresztet vet, - ezt soha, egyetlen jelenése előtt nem mulasztja el - aztán kint van a közönség előtt. Úgy jár-kel az idegen színpadon, mintha tíz év óta ismerné. Akik a kulisszák mögül hallgatják, oda vannak a csodálkozástól. — Az első felvonás után az öltöző elé rohanok. Grete kisasszony protezsál, és tekintettel a lapzártára, Jeritza végre fogad. Bájos bécsi akcentussal meséli el, hogy tizenöt éves korában lépett először színpadra Olmützben, ahonnan már az első szezon után Bécsbe hívták. — A Volksoperben léptem fel, - mondja Jeritza - a „Quo Vadis”-ban, és olyan sikerem volt, hogy azonnal át akartak vinni az udvari Operához, de Rainer-Simons igazgató nem engedett. Végre is Oberleitner ”Aphrodité”-jében vendégképpen énekeltem, a vendégszereplés pedig úgy végződött, hogy nem engedtek vissza a Volksoperhez, inkább kifizették értem a meglehetősen magas pönálét. — Richard Straussról mesél aztán a művésznő, meg Pucciniról, a két legnagyobb modern zeneszerzőről: szerényen, szinte szégyenkezve mondja el, hogy mennyire rajong érte a két mester, akiknek mindegyike több operáját egyenesen neki írta. — Pekár Gyula államtitkár és Wlassics báró jelentik be magukat a művésznőnél, akit most még gyorsan lekapok az öltözőjében, aztán vége szakad az interjúnak. A hűséges Grete mond még el egyet-mást , többek közt azt is, hogy Jeritza lesz az első német énekesnő, aki a háború óta – még ebben a szezonban – fel fog lépni Londonban. Most szorgalmasan tanulja a repertoire-ját angolul és olaszul, tekintettel a hosszas londoni vendégszereplésre. — A harmadik felvonás előtt a színpadon találkozom a művésznővel; elpróbálja a híres ugrást, aztán Szügyi Kálmánnal, Spoletta megszemélyesítőjével tárgyal, akinek – előírás szerint - rá kellene rohannia. De Jerizta olyan realisztikusan játszik, hogy sokszor nem tudja magát visszatartani, és ezért előre figyelmezteti Szügyit: —„Gebn’s Acht, kommen’s mir net zu nah’ weil i’ gib Ihnen an Stoss, dass Sie sich des G’nack ausbrechen!” — Kezdődik az utolsó felvonás. Jeritza még gyorsan megeszik egy fél almát – előadásonként két almát szokott enni, amikor nem tud narancsot szerezni – azután kilép a színpadra. Most még Fräulein Grete-t is megörökítem a Színházi Élet számára, aztán beviszem a gépet a gyönyörűen felvirágozott öltözőbe, hogy egy utolsó felvételt készítsek a művésznőről. Vége az előadásnak, odakint még zúg a taps, amikor Jeritza holt-fáradtan, szinte betántorog az öltözőbe, és leroskad a díványra. Felvételről persze szó sem lehet: kissé szomorúan búcsúzom, de a művésznő bájos mosollyal nyújt kezet: „Net bös ’sein, Kinderl!” Istenem, hát van valaki, aki Jeritzára haragudni tudna?
Ezt az újságkivágást a gyűjteményeim között találtam. Címe: „24 óráig Jeritza nyomában” Írta: Vasadi Ottó 1921-ben, a Színházi Élet 8. számában (II.20-26). Szombat este: — A Keleti érkezési peronján hatalmas tömeg várja a bécsi expresszt. Prémes bundákban bújt emberek sétálnak fel-alá. Egy kollégámmal találkozom. — Hát maga kire vár? — kérdezem féltékenyen. — József Ferenc főherceg érkezéséről kell beszámolnom. És maga? — Én — mondom büszkén — Jeritza Máriát. — Közben találkozom Fodor Izsóval, aki az Opera nevében jött ki Jeritzát fogadni. Végre nyolc órakor — rövid fél óra késéssel — becammog az expressz. Gyorsan beállítom a gépemet. Hatalmas bundába burkolózva tűnik fel Jeritza Mária fejedelmi alakja. Préger direktor és Wiedermann , a vendég baritonista fogják közre, mögötte a komornája jön. — Neki szegezem a gépemet, de a támadás nem sikerül. Jeritza ügyesen elsiklik mellettem. Gyorsan átalakulok fényképészből újságíróvá, bemutatkozom a művésznőnek, és interjút kérek. — Aber Kinderl — mondja Jeritza megdöbbenve — i’bin ja ganz hin von der Reise. — Interjúról szó sem lehet, de abban nagy nehezen beleegyezik a művésznő, hogy lefényképezzem, mielőtt autóba száll. Már éppen felhúzom a gépet, amikor egy elegáns tiszt áll meg Jeritza előtt. — Oberst von Álgya — mutatkozik be József főherceg szárnysegéde. Néhány pillanatig beszélget a művésznővel , aztán egy szomszédos autóhoz siet , melyből egy civil ruhás, simára borotvált fiatalember száll ki. — Együtt térnek vissza Jeritzához, akinek most már József Ferenc is bemutatkozik, és megköszöni a művésznő áldozatkészségét, amely sok ezer koronával gyarapítja majd a főherceg jótékony ebéd akciójának alapját. A főherceg elbúcsúzik; a magnézium ellobban, és miközben az autó elindul, Jeritza kedvesen int búcsút: — Ja, ja, morgen, nach der Probe! Vasárnap délelőtt: — Tizenegy órára van a „Verständigungsprobe” kitűzve, és fél tizenkettőkor már tényleg ott van az Operában mindenki, akinek a „Toscá”-hoz köze van. Mindenki — kivéve Jeritzát.— Az ügyelő kétségbeesetten jelenti: — Jeritza nem jön! Telefonon lemondta a próbát! — A hírt nagy sopánkodással fogadják. Környey Béla bosszúsan csóválja a fejét, Anthes mester kétségbeesve áll fel. Szikla karmester pedig csüggedten ül le egy padra. — Mi lesz itt ma este? — mondják. — Hiszen Jeritza még sohasem volt itt nálunk, a színpadot sem ismeri, pedig a Tosca nagyon nehéz szerep. — És ezért keltem én fel hajnali tíz órakor? — házsártoskodik Dalnoky doktor, az Opera rossznyelvű baritonistája. A magam részéről szomorúan mondok le az interjúról, és menni készülök, amikor betoppan Préger direktor, a művésznő faktótumja. Először is megvigasztalja az operistákat: Jeritzának nem kell próba, ez a kivételes intelligenciájú színésznő már sokkal nehezebb feladatokat is megoldott. Fejcsóválva távoznak az Opera tagjai, engem pedig délutánra a Hungáriába invitál Préger, mindent megígérve: interjút meg egy tucat felvételt. Vasárnap délután: — Három órakor ott állok a Hungáriában, a 212.sz. szoba előtt, azzal az eltökélt szándékkal , hogy egy félórás beszélgetésen alul semmi esetre nem adom. A szoba ajtajában szinte szédítő virágillat csap meg: Jeritza Mária szobájában több virág pompázik, mint egy pesti virágosboltban. — A szalonban egy kedves bécsi lány fogad, Fräulein Grete, a művésznő komornája. Megtudom tőle, hogy Jeritza még alszik. Egész nap ágyban volt, mert útközben kissé meghűlt. Kárpótlásul azonban igen kedves dolgokat mesél el Grete kisasszony. Elmondja, hogyan került a művésznőhöz? — Amikor tizenhét évvel ezelőtt Jeritza Bécsbe jött — mondja —láttam a Volksoperben. Akkor tizenhárom éves kislány voltam, és annyira rajongtam Jeritzáért, hogy többször egymásután megnéztem. Aztán:” Ich bin ihr immer nachgelaufen.” Ő is megszeretett, mindenhová magával vitt, és tíz év óta minden útjára elkísérem. Grete kisasszony nagyon szeret Pesten lenni, ahol — az ő állítása szerint — mindent lehet kapni, mégpedig olcsón. És ahol végre jól is lakhat az ember. Csak akkor ijedt meg a kedves Grete, amikor a nevét kérdezem, hogy kiírhassam. Nagyon fél az újságíróktól, alig bírom megnyugtatni. Végre is ideadja a névjegyét, ami viszont meglepetés: Gretl Leiss von Laimburg — A szomszéd szobából halk füttyszó hallatszik: a művésznő felébredt, és a teáját kéri. Tíz perc múlva Grete kisasszony egy fényképpel a kezében tér vissza: a művésznő roppantul sajnálja, de egy félóra múlva már indul az Operába, alig van ideje átöltözködni, és én elégedjek meg a küldött fényképpel. Ha okvetlenül fényképezni akarok, ott vannak a virágok, kárpótlásul pedig este - talán - beszélhetek vele az öltözőjében. — Nincs más hátra, be kell érnem a vázákban pompázó virágokkal. A virágtömegek közül a két legszebbet választom ki, remélve, hogy felvétel közben talán mégis megkönyörül rajtam a művésznő. Mire azonban a két felvétel elkészül, jelenti a szobalány, hogy a művésznő komornájával együtt már öt perccel előbb – a hálószobán keresztül - elindult az Operába. Vasárnap este: — Az Opera egyik női öltözője előtt babérfák állnak: a ritka vendégnek ritka megtiszteltetés jár. Kezdődik az előadás. Jeritza kissé idegesen jön ki a színpadra, és várja a jelenését. Az ajtó feltárul, a művésznő gyorsan keresztet vet, - ezt soha, egyetlen jelenése előtt nem mulasztja el - aztán kint van a közönség előtt. Úgy jár-kel az idegen színpadon, mintha tíz év óta ismerné. Akik a kulisszák mögül hallgatják, oda vannak a csodálkozástól. — Az első felvonás után az öltöző elé rohanok. Grete kisasszony protezsál, és tekintettel a lapzártára, Jeritza végre fogad. Bájos bécsi akcentussal meséli el, hogy tizenöt éves korában lépett először színpadra Olmützben, ahonnan már az első szezon után Bécsbe hívták. — A Volksoperben léptem fel, - mondja Jeritza - a „Quo Vadis”-ban, és olyan sikerem volt, hogy azonnal át akartak vinni az udvari Operához, de Rainer-Simons igazgató nem engedett. Végre is Oberleitner ”Aphrodité”-jében vendégképpen énekeltem, a vendégszereplés pedig úgy végződött, hogy nem engedtek vissza a Volksoperhez, inkább kifizették értem a meglehetősen magas pönálét. — Richard Straussról mesél aztán a művésznő, meg Pucciniról, a két legnagyobb modern zeneszerzőről: szerényen, szinte szégyenkezve mondja el, hogy mennyire rajong érte a két mester, akiknek mindegyike több operáját egyenesen neki írta. — Pekár Gyula államtitkár és Wlassics báró jelentik be magukat a művésznőnél, akit most még gyorsan lekapok az öltözőjében, aztán vége szakad az interjúnak. A hűséges Grete mond még el egyet-mást , többek közt azt is, hogy Jeritza lesz az első német énekesnő, aki a háború óta – még ebben a szezonban – fel fog lépni Londonban. Most szorgalmasan tanulja a repertoire-ját angolul és olaszul, tekintettel a hosszas londoni vendégszereplésre. — A harmadik felvonás előtt a színpadon találkozom a művésznővel; elpróbálja a híres ugrást, aztán Szügyi Kálmánnal, Spoletta megszemélyesítőjével tárgyal, akinek – előírás szerint - rá kellene rohannia. De Jerizta olyan realisztikusan játszik, hogy sokszor nem tudja magát visszatartani, és ezért előre figyelmezteti Szügyit: —„Gebn’s Acht, kommen’s mir net zu nah’ weil i’ gib Ihnen an Stoss, dass Sie sich des G’nack ausbrechen!” — Kezdődik az utolsó felvonás. Jeritza még gyorsan megeszik egy fél almát – előadásonként két almát szokott enni, amikor nem tud narancsot szerezni – azután kilép a színpadra. Most még Fräulein Grete-t is megörökítem a Színházi Élet számára, aztán beviszem a gépet a gyönyörűen felvirágozott öltözőbe, hogy egy utolsó felvételt készítsek a művésznőről. Vége az előadásnak, odakint még zúg a taps, amikor Jeritza holt-fáradtan, szinte betántorog az öltözőbe, és leroskad a díványra. Felvételről persze szó sem lehet: kissé szomorúan búcsúzom, de a művésznő bájos mosollyal nyújt kezet: „Net bös ’sein, Kinderl!” Istenem, hát van valaki, aki Jeritzára haragudni tudna?
1710 Ardelao 2015-09-29 15:25:00 [Válasz erre: 1709 smaragd 2015-09-29 14:27:08]
Mind a ketten a 20. század nagy művészei voltak!
Mind a ketten a 20. század nagy művészei voltak!
1709 smaragd 2015-09-29 14:27:08
Reggel óta örülök a mai nap képének. Családi archívumunk féltve őrzött múlt századi fényképei közül kettőn- amelyeket kisgyerekkorom óta többször el-elnézegettem - külön külön látható "Rich Strauss" (Berlin, évszám nélkül) és "Maria Jeritza" (Wien, 1921). Strauss öltönyben, csokornyakkendővel az asztalnál ülve talán éppen egy dallamot jegyez fel, Jeritza fehér csipkeruhában, hajában fehér pánttal mosolyog, nagyon fiatal és bájos. Ezeket a fotókat képes levelezőlap formában lehetett megvásárolni.
Reggel óta örülök a mai nap képének. Családi archívumunk féltve őrzött múlt századi fényképei közül kettőn- amelyeket kisgyerekkorom óta többször el-elnézegettem - külön külön látható "Rich Strauss" (Berlin, évszám nélkül) és "Maria Jeritza" (Wien, 1921). Strauss öltönyben, csokornyakkendővel az asztalnál ülve talán éppen egy dallamot jegyez fel, Jeritza fehér csipkeruhában, hajában fehér pánttal mosolyog, nagyon fiatal és bájos. Ezeket a fotókat képes levelezőlap formában lehetett megvásárolni.
1708 Búbánat 2015-09-28 12:51:52
Ilosfalvy A Nyugat lányában (1966) - "jól elkapott" fényképfelvétel...
Ilosfalvy A Nyugat lányában (1966) - "jól elkapott" fényképfelvétel...
