1728 Héterő 2015-10-05 18:48:01 [Válasz erre: 1725 Haandel 2015-10-05 16:59:06]
Nagy vagy! Megfejtetted - megint!
Nagy vagy! Megfejtetted - megint!
1727 Heiner Lajos 2015-10-05 18:46:18
Sajnálom, de Cesky Statny Opera sem volt, és nincs. Akkor Statny Opera Praha.
Sajnálom, de Cesky Statny Opera sem volt, és nincs. Akkor Statny Opera Praha.
1726 Heiner Lajos 2015-10-05 17:33:58 [Válasz erre: 1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18]
Búbánat adekvátan megírta. A képen látható színház jelenleg a Nemzeti Színházhoz, Narodni divadlo tartozik, bizonyos önállósággal, lehet, buta hasonlat, mint egy autonóm tartomány. Közös honlapjuk van: www.narodni-divadlo.cz de a programban mint a Statni Opera, State Opera, külön oszlopban szerepel. Nyugodtan lehet sztem most is Állami Operaháznak nevezni. De nem "Városi".
Búbánat adekvátan megírta. A képen látható színház jelenleg a Nemzeti Színházhoz, Narodni divadlo tartozik, bizonyos önállósággal, lehet, buta hasonlat, mint egy autonóm tartomány. Közös honlapjuk van: www.narodni-divadlo.cz de a programban mint a Statni Opera, State Opera, külön oszlopban szerepel. Nyugodtan lehet sztem most is Állami Operaháznak nevezni. De nem "Városi".
1725 Haandel 2015-10-05 16:59:06 [Válasz erre: 1724 Héterő 2015-10-05 15:47:09]
1. [url]https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=narodni+divadlo+praha+zlata;narodni divadlo praha zlata[/url] 2. Kudy z nudy - Národní divadlo v Praze - Zlatá kaplička 3. [url] https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=N%C3%A1rodn%C3%AD+divadlo+Zlat%C3%A1+kapli%C4%8Dka; Národní divadlo Zlatá kaplička[/url] 4.[url]http://yaoista.wz.cz/geocaching/svejk/poslusne-hlasim.jpg;Parancsoljatok![/url] (;-)
1. [url]https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=narodni+divadlo+praha+zlata;narodni divadlo praha zlata[/url] 2. Kudy z nudy - Národní divadlo v Praze - Zlatá kaplička 3. [url] https://www.google.com/?gfe_rd=cr&ei=lg_7VeLPB62r8wem0JrwCg&gws_rd=cr&fg=1#q=N%C3%A1rodn%C3%AD+divadlo+Zlat%C3%A1+kapli%C4%8Dka; Národní divadlo Zlatá kaplička[/url] 4.[url]http://yaoista.wz.cz/geocaching/svejk/poslusne-hlasim.jpg;Parancsoljatok![/url] (;-)
1724 Héterő 2015-10-05 15:47:09 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Zlatá kaplnka Beírtam a keresőbe. Semmi. A színház történeténél sincs semmi. Úgy látszik, Prágában nem tudják, hogy ők maguk hogyan becézik a Nemzeti Színházat.
Zlatá kaplnka Beírtam a keresőbe. Semmi. A színház történeténél sincs semmi. Úgy látszik, Prágában nem tudják, hogy ők maguk hogyan becézik a Nemzeti Színházat.
1723 smaragd 2015-10-05 15:09:53 [Válasz erre: 1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44]
Igy van, engem érdekel, és szeretem, ha valaki alaposan körüljár egy témát, nagyon érdekes múltbéli tények is figyelemre méltóak ebben az összeállításban. Vajon hol találtad meg ezt a szöveget, így egyben volt, vagy több helyen kutattad? Köszönöm, hogy fáradtál vele.
Igy van, engem érdekel, és szeretem, ha valaki alaposan körüljár egy témát, nagyon érdekes múltbéli tények is figyelemre méltóak ebben az összeállításban. Vajon hol találtad meg ezt a szöveget, így egyben volt, vagy több helyen kutattad? Köszönöm, hogy fáradtál vele.
1722 Héterő 2015-10-05 14:25:43 [Válasz erre: 1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18]
[url]http://www.narodni-divadlo.cz/cs/statni-opera;Ott a neve a homlokzaton.[/url] A MÁO mintájára: " (Cseh) Állami Operaház, Prága "
[url]http://www.narodni-divadlo.cz/cs/statni-opera;Ott a neve a homlokzaton.[/url] A MÁO mintájára: " (Cseh) Állami Operaház, Prága "
1721 Búbánat 2015-10-05 12:47:44 [Válasz erre: 1714 Heiner Lajos 2015-10-05 05:42:23]
Tudom, Lajos, számodra nem lesznek ismeretlenek az alábbi sorok (egy jól tájékozott ismerősömtől valók), de legyen itt is meg a nyomuk, ezért ideírom – esetleg a többi fórumtársat is érdekelhetik. Prága operaházai A száztornyú Prága „három” operaháza valójában két együttes székhelye. Az elmúlt rendszerben a Národni divadlo égisze alatt a prózai és operatársulat három épületben működött, bár az utóbbi években valamelyik épületet állandó jelleggel rekonstruálták. A három épület közül az élen a Moldva-parti épület, a tulajdonképpeni Nemzeti Színház állt, melyet a csehek „Zlata kapinka”, azaz az „Arany kápolna” díszítő jelzővel illetnek. Hozzá tartozik a Smetana Színház és a Tyl Színház. Ez a háromtagú komplexum aztán felbomlott, s úgy alakult át, hogy a Moldva-parti palota és a hajdani Tyl Színház egy igazgatás alatt maradt, s repertoárjuk gerincét a prózai részleg képezi, miközben az anyaépületben főleg a cseh zene klasszikusai szólalnak meg, a másik épületben pedig kizárólag Mozart művei kerülnek előadásra. Tudni kell, hogy az Ovocni trh sarkán a Károly Egyetem tőszomszédságában álló épületet 1783-ban Nostic-Reinecke őrgróf építtette, s ebben az épületben hangzott fel először 1787-ben a szerző, Mozart vezényletével az „operák operája”, a Don Giovanni. A komplexum harmadik ága, a hajdani Smetana Színház önállósult és Státni opera Praga névvel 1992 áprilisában kezdte meg működését. A neoreneszánsz stílusú épületet az 1880-as évek végén a Monarchia híres színházépítő cége, a Fellner és Helmer cég kivitelezte, a prágai németek részére. Itt a német opera csillagai – a kor jeles karmester- és énekesegyénisége mind fellépett – 1938-ig tündökölt. Negyvenöt után a színház a „Május 5” nevet kapta, melyet rövidesen – mikor a Nemzeti Színházhoz került – a Smetana név váltott fel. Repertoárján, némi kivétellel, főleg zenés művek szerepeltek, s így Prága igazi operaháza mindig is ez az épület volt. Amikor 1967-ben kezdetét vette a metró építése, az épület falainak stabilitása megingott, hasonlóképpen, mint a budapesti Nemzeti Színházé, ezért az épületet teljes hét évre lezárták. Míg Pesten a megingott patinás épületet rögvest a levegőbe röpítették, addig Prágában higgadtan kivárták a talaj megülepedését, az épületet betoninjekciókkal mentették meg és renoválták. Az önállósult operaház teljes mértékben átvette a világ jelentős színpadain uralkodó elvet: a műveket kizárólag eredeti nyelven szólaltatja meg. Társulata kimondottan nemzetközi, melyet az egyes szerepekre szerződtetett énekesek mellett vendégrendezők és karmesterek egészítenek ki. Nostic-Reinecke őrgróf egykori színháza visszakapta háború előtti nevét, s újra a Rendek Színháza címet viseli. Hosszantartó restaurációs munkálatok után ismét ez a türkiz-zöld-elefántcsont árnyalatokban pompázó, egyéni atmoszférát árasztó kis ékszerdoboz. Ennek a színháznak 1813 és 1816 között Carl Maria von Weber zeneszerző volt az igazgatója.
Tudom, Lajos, számodra nem lesznek ismeretlenek az alábbi sorok (egy jól tájékozott ismerősömtől valók), de legyen itt is meg a nyomuk, ezért ideírom – esetleg a többi fórumtársat is érdekelhetik. Prága operaházai A száztornyú Prága „három” operaháza valójában két együttes székhelye. Az elmúlt rendszerben a Národni divadlo égisze alatt a prózai és operatársulat három épületben működött, bár az utóbbi években valamelyik épületet állandó jelleggel rekonstruálták. A három épület közül az élen a Moldva-parti épület, a tulajdonképpeni Nemzeti Színház állt, melyet a csehek „Zlata kapinka”, azaz az „Arany kápolna” díszítő jelzővel illetnek. Hozzá tartozik a Smetana Színház és a Tyl Színház. Ez a háromtagú komplexum aztán felbomlott, s úgy alakult át, hogy a Moldva-parti palota és a hajdani Tyl Színház egy igazgatás alatt maradt, s repertoárjuk gerincét a prózai részleg képezi, miközben az anyaépületben főleg a cseh zene klasszikusai szólalnak meg, a másik épületben pedig kizárólag Mozart művei kerülnek előadásra. Tudni kell, hogy az Ovocni trh sarkán a Károly Egyetem tőszomszédságában álló épületet 1783-ban Nostic-Reinecke őrgróf építtette, s ebben az épületben hangzott fel először 1787-ben a szerző, Mozart vezényletével az „operák operája”, a Don Giovanni. A komplexum harmadik ága, a hajdani Smetana Színház önállósult és Státni opera Praga névvel 1992 áprilisában kezdte meg működését. A neoreneszánsz stílusú épületet az 1880-as évek végén a Monarchia híres színházépítő cége, a Fellner és Helmer cég kivitelezte, a prágai németek részére. Itt a német opera csillagai – a kor jeles karmester- és énekesegyénisége mind fellépett – 1938-ig tündökölt. Negyvenöt után a színház a „Május 5” nevet kapta, melyet rövidesen – mikor a Nemzeti Színházhoz került – a Smetana név váltott fel. Repertoárján, némi kivétellel, főleg zenés művek szerepeltek, s így Prága igazi operaháza mindig is ez az épület volt. Amikor 1967-ben kezdetét vette a metró építése, az épület falainak stabilitása megingott, hasonlóképpen, mint a budapesti Nemzeti Színházé, ezért az épületet teljes hét évre lezárták. Míg Pesten a megingott patinás épületet rögvest a levegőbe röpítették, addig Prágában higgadtan kivárták a talaj megülepedését, az épületet betoninjekciókkal mentették meg és renoválták. Az önállósult operaház teljes mértékben átvette a világ jelentős színpadain uralkodó elvet: a műveket kizárólag eredeti nyelven szólaltatja meg. Társulata kimondottan nemzetközi, melyet az egyes szerepekre szerződtetett énekesek mellett vendégrendezők és karmesterek egészítenek ki. Nostic-Reinecke őrgróf egykori színháza visszakapta háború előtti nevét, s újra a Rendek Színháza címet viseli. Hosszantartó restaurációs munkálatok után ismét ez a türkiz-zöld-elefántcsont árnyalatokban pompázó, egyéni atmoszférát árasztó kis ékszerdoboz. Ennek a színháznak 1813 és 1816 között Carl Maria von Weber zeneszerző volt az igazgatója.
1720 daunerni 2015-10-05 10:49:18 [Válasz erre: 1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27]
Kérlek küldj egyetlen mondatot idézőjelben, amire javíthatom a feliratot! :-)
Kérlek küldj egyetlen mondatot idézőjelben, amire javíthatom a feliratot! :-)
1719 ladislav kozlok 2015-10-05 10:42:45 [Válasz erre: 1716 Heiner Lajos 2015-10-05 08:11:22]
Jo etvagyat !
Jo etvagyat !
1718 ladislav kozlok 2015-10-05 10:38:02 [Válasz erre: 1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27]
A pragai Nemzeti Szinaz opera tarsulata 3 helyen jatszik- tortenelmi epulet, volt Nemet szinhaz es a Stavovske divadlo/ Rendi Szinhaz, itt volt a Don Giovanni vilagpremierje/
A pragai Nemzeti Szinaz opera tarsulata 3 helyen jatszik- tortenelmi epulet, volt Nemet szinhaz es a Stavovske divadlo/ Rendi Szinhaz, itt volt a Don Giovanni vilagpremierje/
1717 ladislav kozlok 2015-10-05 10:19:27
A kepen a volt Nemet Szinhaz, most a pragai Nemzeti szinhaz Operajanak egyik nezotere.
A kepen a volt Nemet Szinhaz, most a pragai Nemzeti szinhaz Operajanak egyik nezotere.
1716 Heiner Lajos 2015-10-05 08:11:22 [Válasz erre: 1715 -zéta- 2015-10-05 07:59:53]
Majd megírom, de most szalonnalakomára igyekszem Székelyderzsre.
Majd megírom, de most szalonnalakomára igyekszem Székelyderzsre.
1714 Heiner Lajos 2015-10-05 05:42:23
Olyan, hogy "prágai Városi Operaház", nincsen, és soha nem volt.
Olyan, hogy "prágai Városi Operaház", nincsen, és soha nem volt.
1713 Ardelao 2015-09-30 18:49:47
—A tegnapi képen Richard Strauss Jeritza Mária világhírű szoprán énekesnővel volt látható. Ma, a nem kevésbé híres, Lotte Lehmann (1888-1976) a német, (szintén szoprán) énekesnő mellett látni. Ez nem véletlen. Mind a ketten számtalan R.Strauss operát vittek nagy sikerre. Lehmannt tartják a világon valaha élt, egyik legjobb énekesnőjének. Később, mint énektanárnő, mesterkurzusai is nagysikerűek voltak. —Richard Strauss méltatásáról Papp Viktor Zenekönyvé-ben az alábbiak olvashatók: „Strauss dolgozási módjára jellemző, hogy a legnagyobb zenekari apparátust használja. Rettenetes erejű zenekara olyan harmóniai ellentéteket, olyan szélsőséges erőbeli hatásokat, a természeti hangjelenségeknek olyan utánzását tudja kifejezni, amilyenekre nem volt példa. Zenekari készsége az addig álmodott lehetőségeket túlszárnyalta. Utolérhetetlen az > eszközökben.< Ritmikájának elevensége páratlan. Frázisai meglepők. Drámai hangja lenyűgöző erejű, de tolla főként elbeszélő. Részletek: Papp viktor „Zenekönyv”(Rádióhallgatók Számára)ZE.II.1940.
—A tegnapi képen Richard Strauss Jeritza Mária világhírű szoprán énekesnővel volt látható. Ma, a nem kevésbé híres, Lotte Lehmann (1888-1976) a német, (szintén szoprán) énekesnő mellett látni. Ez nem véletlen. Mind a ketten számtalan R.Strauss operát vittek nagy sikerre. Lehmannt tartják a világon valaha élt, egyik legjobb énekesnőjének. Később, mint énektanárnő, mesterkurzusai is nagysikerűek voltak. —Richard Strauss méltatásáról Papp Viktor Zenekönyvé-ben az alábbiak olvashatók: „Strauss dolgozási módjára jellemző, hogy a legnagyobb zenekari apparátust használja. Rettenetes erejű zenekara olyan harmóniai ellentéteket, olyan szélsőséges erőbeli hatásokat, a természeti hangjelenségeknek olyan utánzását tudja kifejezni, amilyenekre nem volt példa. Zenekari készsége az addig álmodott lehetőségeket túlszárnyalta. Utolérhetetlen az > eszközökben.< Ritmikájának elevensége páratlan. Frázisai meglepők. Drámai hangja lenyűgöző erejű, de tolla főként elbeszélő. Részletek: Papp viktor „Zenekönyv”(Rádióhallgatók Számára)ZE.II.1940.
1712 parampampoli 2015-09-30 09:27:08
Hogy Lotte Lehmann milyen énekesnő volt, azt inkább csak sejthetjük, de hogy olyan csodát tanított meg a világnak, mint Grace Bumbry, azt tudjuk. Ezért részemről örök hála néki!
Hogy Lotte Lehmann milyen énekesnő volt, azt inkább csak sejthetjük, de hogy olyan csodát tanított meg a világnak, mint Grace Bumbry, azt tudjuk. Ezért részemről örök hála néki!
1711 Ardelao 2015-09-29 20:19:04 [Válasz erre: 1710 Ardelao 2015-09-29 15:25:00]
Ezt az újságkivágást a gyűjteményeim között találtam. Címe: „24 óráig Jeritza nyomában” Írta: Vasadi Ottó 1921-ben, a Színházi Élet 8. számában (II.20-26). Szombat este: — A Keleti érkezési peronján hatalmas tömeg várja a bécsi expresszt. Prémes bundákban bújt emberek sétálnak fel-alá. Egy kollégámmal találkozom. — Hát maga kire vár? — kérdezem féltékenyen. — József Ferenc főherceg érkezéséről kell beszámolnom. És maga? — Én — mondom büszkén — Jeritza Máriát. — Közben találkozom Fodor Izsóval, aki az Opera nevében jött ki Jeritzát fogadni. Végre nyolc órakor — rövid fél óra késéssel — becammog az expressz. Gyorsan beállítom a gépemet. Hatalmas bundába burkolózva tűnik fel Jeritza Mária fejedelmi alakja. Préger direktor és Wiedermann , a vendég baritonista fogják közre, mögötte a komornája jön. — Neki szegezem a gépemet, de a támadás nem sikerül. Jeritza ügyesen elsiklik mellettem. Gyorsan átalakulok fényképészből újságíróvá, bemutatkozom a művésznőnek, és interjút kérek. — Aber Kinderl — mondja Jeritza megdöbbenve — i’bin ja ganz hin von der Reise. — Interjúról szó sem lehet, de abban nagy nehezen beleegyezik a művésznő, hogy lefényképezzem, mielőtt autóba száll. Már éppen felhúzom a gépet, amikor egy elegáns tiszt áll meg Jeritza előtt. — Oberst von Álgya — mutatkozik be József főherceg szárnysegéde. Néhány pillanatig beszélget a művésznővel , aztán egy szomszédos autóhoz siet , melyből egy civil ruhás, simára borotvált fiatalember száll ki. — Együtt térnek vissza Jeritzához, akinek most már József Ferenc is bemutatkozik, és megköszöni a művésznő áldozatkészségét, amely sok ezer koronával gyarapítja majd a főherceg jótékony ebéd akciójának alapját. A főherceg elbúcsúzik; a magnézium ellobban, és miközben az autó elindul, Jeritza kedvesen int búcsút: — Ja, ja, morgen, nach der Probe! Vasárnap délelőtt: — Tizenegy órára van a „Verständigungsprobe” kitűzve, és fél tizenkettőkor már tényleg ott van az Operában mindenki, akinek a „Toscá”-hoz köze van. Mindenki — kivéve Jeritzát.— Az ügyelő kétségbeesetten jelenti: — Jeritza nem jön! Telefonon lemondta a próbát! — A hírt nagy sopánkodással fogadják. Környey Béla bosszúsan csóválja a fejét, Anthes mester kétségbeesve áll fel. Szikla karmester pedig csüggedten ül le egy padra. — Mi lesz itt ma este? — mondják. — Hiszen Jeritza még sohasem volt itt nálunk, a színpadot sem ismeri, pedig a Tosca nagyon nehéz szerep. — És ezért keltem én fel hajnali tíz órakor? — házsártoskodik Dalnoky doktor, az Opera rossznyelvű baritonistája. A magam részéről szomorúan mondok le az interjúról, és menni készülök, amikor betoppan Préger direktor, a művésznő faktótumja. Először is megvigasztalja az operistákat: Jeritzának nem kell próba, ez a kivételes intelligenciájú színésznő már sokkal nehezebb feladatokat is megoldott. Fejcsóválva távoznak az Opera tagjai, engem pedig délutánra a Hungáriába invitál Préger, mindent megígérve: interjút meg egy tucat felvételt. Vasárnap délután: — Három órakor ott állok a Hungáriában, a 212.sz. szoba előtt, azzal az eltökélt szándékkal , hogy egy félórás beszélgetésen alul semmi esetre nem adom. A szoba ajtajában szinte szédítő virágillat csap meg: Jeritza Mária szobájában több virág pompázik, mint egy pesti virágosboltban. — A szalonban egy kedves bécsi lány fogad, Fräulein Grete, a művésznő komornája. Megtudom tőle, hogy Jeritza még alszik. Egész nap ágyban volt, mert útközben kissé meghűlt. Kárpótlásul azonban igen kedves dolgokat mesél el Grete kisasszony. Elmondja, hogyan került a művésznőhöz? — Amikor tizenhét évvel ezelőtt Jeritza Bécsbe jött — mondja —láttam a Volksoperben. Akkor tizenhárom éves kislány voltam, és annyira rajongtam Jeritzáért, hogy többször egymásután megnéztem. Aztán:” Ich bin ihr immer nachgelaufen.” Ő is megszeretett, mindenhová magával vitt, és tíz év óta minden útjára elkísérem. Grete kisasszony nagyon szeret Pesten lenni, ahol — az ő állítása szerint — mindent lehet kapni, mégpedig olcsón. És ahol végre jól is lakhat az ember. Csak akkor ijedt meg a kedves Grete, amikor a nevét kérdezem, hogy kiírhassam. Nagyon fél az újságíróktól, alig bírom megnyugtatni. Végre is ideadja a névjegyét, ami viszont meglepetés: Gretl Leiss von Laimburg — A szomszéd szobából halk füttyszó hallatszik: a művésznő felébredt, és a teáját kéri. Tíz perc múlva Grete kisasszony egy fényképpel a kezében tér vissza: a művésznő roppantul sajnálja, de egy félóra múlva már indul az Operába, alig van ideje átöltözködni, és én elégedjek meg a küldött fényképpel. Ha okvetlenül fényképezni akarok, ott vannak a virágok, kárpótlásul pedig este - talán - beszélhetek vele az öltözőjében. — Nincs más hátra, be kell érnem a vázákban pompázó virágokkal. A virágtömegek közül a két legszebbet választom ki, remélve, hogy felvétel közben talán mégis megkönyörül rajtam a művésznő. Mire azonban a két felvétel elkészül, jelenti a szobalány, hogy a művésznő komornájával együtt már öt perccel előbb – a hálószobán keresztül - elindult az Operába. Vasárnap este: — Az Opera egyik női öltözője előtt babérfák állnak: a ritka vendégnek ritka megtiszteltetés jár. Kezdődik az előadás. Jeritza kissé idegesen jön ki a színpadra, és várja a jelenését. Az ajtó feltárul, a művésznő gyorsan keresztet vet, - ezt soha, egyetlen jelenése előtt nem mulasztja el - aztán kint van a közönség előtt. Úgy jár-kel az idegen színpadon, mintha tíz év óta ismerné. Akik a kulisszák mögül hallgatják, oda vannak a csodálkozástól. — Az első felvonás után az öltöző elé rohanok. Grete kisasszony protezsál, és tekintettel a lapzártára, Jeritza végre fogad. Bájos bécsi akcentussal meséli el, hogy tizenöt éves korában lépett először színpadra Olmützben, ahonnan már az első szezon után Bécsbe hívták. — A Volksoperben léptem fel, - mondja Jeritza - a „Quo Vadis”-ban, és olyan sikerem volt, hogy azonnal át akartak vinni az udvari Operához, de Rainer-Simons igazgató nem engedett. Végre is Oberleitner ”Aphrodité”-jében vendégképpen énekeltem, a vendégszereplés pedig úgy végződött, hogy nem engedtek vissza a Volksoperhez, inkább kifizették értem a meglehetősen magas pönálét. — Richard Straussról mesél aztán a művésznő, meg Pucciniról, a két legnagyobb modern zeneszerzőről: szerényen, szinte szégyenkezve mondja el, hogy mennyire rajong érte a két mester, akiknek mindegyike több operáját egyenesen neki írta. — Pekár Gyula államtitkár és Wlassics báró jelentik be magukat a művésznőnél, akit most még gyorsan lekapok az öltözőjében, aztán vége szakad az interjúnak. A hűséges Grete mond még el egyet-mást , többek közt azt is, hogy Jeritza lesz az első német énekesnő, aki a háború óta – még ebben a szezonban – fel fog lépni Londonban. Most szorgalmasan tanulja a repertoire-ját angolul és olaszul, tekintettel a hosszas londoni vendégszereplésre. — A harmadik felvonás előtt a színpadon találkozom a művésznővel; elpróbálja a híres ugrást, aztán Szügyi Kálmánnal, Spoletta megszemélyesítőjével tárgyal, akinek – előírás szerint - rá kellene rohannia. De Jerizta olyan realisztikusan játszik, hogy sokszor nem tudja magát visszatartani, és ezért előre figyelmezteti Szügyit: —„Gebn’s Acht, kommen’s mir net zu nah’ weil i’ gib Ihnen an Stoss, dass Sie sich des G’nack ausbrechen!” — Kezdődik az utolsó felvonás. Jeritza még gyorsan megeszik egy fél almát – előadásonként két almát szokott enni, amikor nem tud narancsot szerezni – azután kilép a színpadra. Most még Fräulein Grete-t is megörökítem a Színházi Élet számára, aztán beviszem a gépet a gyönyörűen felvirágozott öltözőbe, hogy egy utolsó felvételt készítsek a művésznőről. Vége az előadásnak, odakint még zúg a taps, amikor Jeritza holt-fáradtan, szinte betántorog az öltözőbe, és leroskad a díványra. Felvételről persze szó sem lehet: kissé szomorúan búcsúzom, de a művésznő bájos mosollyal nyújt kezet: „Net bös ’sein, Kinderl!” Istenem, hát van valaki, aki Jeritzára haragudni tudna?
Ezt az újságkivágást a gyűjteményeim között találtam. Címe: „24 óráig Jeritza nyomában” Írta: Vasadi Ottó 1921-ben, a Színházi Élet 8. számában (II.20-26). Szombat este: — A Keleti érkezési peronján hatalmas tömeg várja a bécsi expresszt. Prémes bundákban bújt emberek sétálnak fel-alá. Egy kollégámmal találkozom. — Hát maga kire vár? — kérdezem féltékenyen. — József Ferenc főherceg érkezéséről kell beszámolnom. És maga? — Én — mondom büszkén — Jeritza Máriát. — Közben találkozom Fodor Izsóval, aki az Opera nevében jött ki Jeritzát fogadni. Végre nyolc órakor — rövid fél óra késéssel — becammog az expressz. Gyorsan beállítom a gépemet. Hatalmas bundába burkolózva tűnik fel Jeritza Mária fejedelmi alakja. Préger direktor és Wiedermann , a vendég baritonista fogják közre, mögötte a komornája jön. — Neki szegezem a gépemet, de a támadás nem sikerül. Jeritza ügyesen elsiklik mellettem. Gyorsan átalakulok fényképészből újságíróvá, bemutatkozom a művésznőnek, és interjút kérek. — Aber Kinderl — mondja Jeritza megdöbbenve — i’bin ja ganz hin von der Reise. — Interjúról szó sem lehet, de abban nagy nehezen beleegyezik a művésznő, hogy lefényképezzem, mielőtt autóba száll. Már éppen felhúzom a gépet, amikor egy elegáns tiszt áll meg Jeritza előtt. — Oberst von Álgya — mutatkozik be József főherceg szárnysegéde. Néhány pillanatig beszélget a művésznővel , aztán egy szomszédos autóhoz siet , melyből egy civil ruhás, simára borotvált fiatalember száll ki. — Együtt térnek vissza Jeritzához, akinek most már József Ferenc is bemutatkozik, és megköszöni a művésznő áldozatkészségét, amely sok ezer koronával gyarapítja majd a főherceg jótékony ebéd akciójának alapját. A főherceg elbúcsúzik; a magnézium ellobban, és miközben az autó elindul, Jeritza kedvesen int búcsút: — Ja, ja, morgen, nach der Probe! Vasárnap délelőtt: — Tizenegy órára van a „Verständigungsprobe” kitűzve, és fél tizenkettőkor már tényleg ott van az Operában mindenki, akinek a „Toscá”-hoz köze van. Mindenki — kivéve Jeritzát.— Az ügyelő kétségbeesetten jelenti: — Jeritza nem jön! Telefonon lemondta a próbát! — A hírt nagy sopánkodással fogadják. Környey Béla bosszúsan csóválja a fejét, Anthes mester kétségbeesve áll fel. Szikla karmester pedig csüggedten ül le egy padra. — Mi lesz itt ma este? — mondják. — Hiszen Jeritza még sohasem volt itt nálunk, a színpadot sem ismeri, pedig a Tosca nagyon nehéz szerep. — És ezért keltem én fel hajnali tíz órakor? — házsártoskodik Dalnoky doktor, az Opera rossznyelvű baritonistája. A magam részéről szomorúan mondok le az interjúról, és menni készülök, amikor betoppan Préger direktor, a művésznő faktótumja. Először is megvigasztalja az operistákat: Jeritzának nem kell próba, ez a kivételes intelligenciájú színésznő már sokkal nehezebb feladatokat is megoldott. Fejcsóválva távoznak az Opera tagjai, engem pedig délutánra a Hungáriába invitál Préger, mindent megígérve: interjút meg egy tucat felvételt. Vasárnap délután: — Három órakor ott állok a Hungáriában, a 212.sz. szoba előtt, azzal az eltökélt szándékkal , hogy egy félórás beszélgetésen alul semmi esetre nem adom. A szoba ajtajában szinte szédítő virágillat csap meg: Jeritza Mária szobájában több virág pompázik, mint egy pesti virágosboltban. — A szalonban egy kedves bécsi lány fogad, Fräulein Grete, a művésznő komornája. Megtudom tőle, hogy Jeritza még alszik. Egész nap ágyban volt, mert útközben kissé meghűlt. Kárpótlásul azonban igen kedves dolgokat mesél el Grete kisasszony. Elmondja, hogyan került a művésznőhöz? — Amikor tizenhét évvel ezelőtt Jeritza Bécsbe jött — mondja —láttam a Volksoperben. Akkor tizenhárom éves kislány voltam, és annyira rajongtam Jeritzáért, hogy többször egymásután megnéztem. Aztán:” Ich bin ihr immer nachgelaufen.” Ő is megszeretett, mindenhová magával vitt, és tíz év óta minden útjára elkísérem. Grete kisasszony nagyon szeret Pesten lenni, ahol — az ő állítása szerint — mindent lehet kapni, mégpedig olcsón. És ahol végre jól is lakhat az ember. Csak akkor ijedt meg a kedves Grete, amikor a nevét kérdezem, hogy kiírhassam. Nagyon fél az újságíróktól, alig bírom megnyugtatni. Végre is ideadja a névjegyét, ami viszont meglepetés: Gretl Leiss von Laimburg — A szomszéd szobából halk füttyszó hallatszik: a művésznő felébredt, és a teáját kéri. Tíz perc múlva Grete kisasszony egy fényképpel a kezében tér vissza: a művésznő roppantul sajnálja, de egy félóra múlva már indul az Operába, alig van ideje átöltözködni, és én elégedjek meg a küldött fényképpel. Ha okvetlenül fényképezni akarok, ott vannak a virágok, kárpótlásul pedig este - talán - beszélhetek vele az öltözőjében. — Nincs más hátra, be kell érnem a vázákban pompázó virágokkal. A virágtömegek közül a két legszebbet választom ki, remélve, hogy felvétel közben talán mégis megkönyörül rajtam a művésznő. Mire azonban a két felvétel elkészül, jelenti a szobalány, hogy a művésznő komornájával együtt már öt perccel előbb – a hálószobán keresztül - elindult az Operába. Vasárnap este: — Az Opera egyik női öltözője előtt babérfák állnak: a ritka vendégnek ritka megtiszteltetés jár. Kezdődik az előadás. Jeritza kissé idegesen jön ki a színpadra, és várja a jelenését. Az ajtó feltárul, a művésznő gyorsan keresztet vet, - ezt soha, egyetlen jelenése előtt nem mulasztja el - aztán kint van a közönség előtt. Úgy jár-kel az idegen színpadon, mintha tíz év óta ismerné. Akik a kulisszák mögül hallgatják, oda vannak a csodálkozástól. — Az első felvonás után az öltöző elé rohanok. Grete kisasszony protezsál, és tekintettel a lapzártára, Jeritza végre fogad. Bájos bécsi akcentussal meséli el, hogy tizenöt éves korában lépett először színpadra Olmützben, ahonnan már az első szezon után Bécsbe hívták. — A Volksoperben léptem fel, - mondja Jeritza - a „Quo Vadis”-ban, és olyan sikerem volt, hogy azonnal át akartak vinni az udvari Operához, de Rainer-Simons igazgató nem engedett. Végre is Oberleitner ”Aphrodité”-jében vendégképpen énekeltem, a vendégszereplés pedig úgy végződött, hogy nem engedtek vissza a Volksoperhez, inkább kifizették értem a meglehetősen magas pönálét. — Richard Straussról mesél aztán a művésznő, meg Pucciniról, a két legnagyobb modern zeneszerzőről: szerényen, szinte szégyenkezve mondja el, hogy mennyire rajong érte a két mester, akiknek mindegyike több operáját egyenesen neki írta. — Pekár Gyula államtitkár és Wlassics báró jelentik be magukat a művésznőnél, akit most még gyorsan lekapok az öltözőjében, aztán vége szakad az interjúnak. A hűséges Grete mond még el egyet-mást , többek közt azt is, hogy Jeritza lesz az első német énekesnő, aki a háború óta – még ebben a szezonban – fel fog lépni Londonban. Most szorgalmasan tanulja a repertoire-ját angolul és olaszul, tekintettel a hosszas londoni vendégszereplésre. — A harmadik felvonás előtt a színpadon találkozom a művésznővel; elpróbálja a híres ugrást, aztán Szügyi Kálmánnal, Spoletta megszemélyesítőjével tárgyal, akinek – előírás szerint - rá kellene rohannia. De Jerizta olyan realisztikusan játszik, hogy sokszor nem tudja magát visszatartani, és ezért előre figyelmezteti Szügyit: —„Gebn’s Acht, kommen’s mir net zu nah’ weil i’ gib Ihnen an Stoss, dass Sie sich des G’nack ausbrechen!” — Kezdődik az utolsó felvonás. Jeritza még gyorsan megeszik egy fél almát – előadásonként két almát szokott enni, amikor nem tud narancsot szerezni – azután kilép a színpadra. Most még Fräulein Grete-t is megörökítem a Színházi Élet számára, aztán beviszem a gépet a gyönyörűen felvirágozott öltözőbe, hogy egy utolsó felvételt készítsek a művésznőről. Vége az előadásnak, odakint még zúg a taps, amikor Jeritza holt-fáradtan, szinte betántorog az öltözőbe, és leroskad a díványra. Felvételről persze szó sem lehet: kissé szomorúan búcsúzom, de a művésznő bájos mosollyal nyújt kezet: „Net bös ’sein, Kinderl!” Istenem, hát van valaki, aki Jeritzára haragudni tudna?
1710 Ardelao 2015-09-29 15:25:00 [Válasz erre: 1709 smaragd 2015-09-29 14:27:08]
Mind a ketten a 20. század nagy művészei voltak!
Mind a ketten a 20. század nagy művészei voltak!
1709 smaragd 2015-09-29 14:27:08
Reggel óta örülök a mai nap képének. Családi archívumunk féltve őrzött múlt századi fényképei közül kettőn- amelyeket kisgyerekkorom óta többször el-elnézegettem - külön külön látható "Rich Strauss" (Berlin, évszám nélkül) és "Maria Jeritza" (Wien, 1921). Strauss öltönyben, csokornyakkendővel az asztalnál ülve talán éppen egy dallamot jegyez fel, Jeritza fehér csipkeruhában, hajában fehér pánttal mosolyog, nagyon fiatal és bájos. Ezeket a fotókat képes levelezőlap formában lehetett megvásárolni.
Reggel óta örülök a mai nap képének. Családi archívumunk féltve őrzött múlt századi fényképei közül kettőn- amelyeket kisgyerekkorom óta többször el-elnézegettem - külön külön látható "Rich Strauss" (Berlin, évszám nélkül) és "Maria Jeritza" (Wien, 1921). Strauss öltönyben, csokornyakkendővel az asztalnál ülve talán éppen egy dallamot jegyez fel, Jeritza fehér csipkeruhában, hajában fehér pánttal mosolyog, nagyon fiatal és bájos. Ezeket a fotókat képes levelezőlap formában lehetett megvásárolni.
1708 Búbánat 2015-09-28 12:51:52
Ilosfalvy A Nyugat lányában (1966) - "jól elkapott" fényképfelvétel...
Ilosfalvy A Nyugat lányában (1966) - "jól elkapott" fényképfelvétel...
1707 Ardelao 2015-09-25 23:53:05
Sir Colin Davis angol karmester különösen kedves nekem, mert egyik kedvenc zeneszerzőm, Berlioznak, szinte valamennyi művét lemezre vette. (*1927.szeptember 25. Weybridge [Egy.Királyság] –† 2013.április 14. London) Berlioz egyik csodálatos művének felvételével adózom a nagy karmester emlékének: Harold en Italie op.16 Közreműködik: London Symphony Orchestra Nobuko Imai (viola) PHILIPS/CD
Sir Colin Davis angol karmester különösen kedves nekem, mert egyik kedvenc zeneszerzőm, Berlioznak, szinte valamennyi művét lemezre vette. (*1927.szeptember 25. Weybridge [Egy.Királyság] –† 2013.április 14. London) Berlioz egyik csodálatos művének felvételével adózom a nagy karmester emlékének: Harold en Italie op.16 Közreműködik: London Symphony Orchestra Nobuko Imai (viola) PHILIPS/CD
1706 IVA 2015-09-25 08:28:51 [Válasz erre: 1704 parampampoli 2015-09-24 18:13:29]
Én sem tudnám világosabbra árnyalni a benyomásomat. Más képeken enyhítő körülménynek tűnik olyan aspektus, amelyből a hegyoldal látszik mögötte, úgy kevésbé agresszív a körvonala, mint az égbolt előtt.
Én sem tudnám világosabbra árnyalni a benyomásomat. Más képeken enyhítő körülménynek tűnik olyan aspektus, amelyből a hegyoldal látszik mögötte, úgy kevésbé agresszív a körvonala, mint az égbolt előtt.
1705 -zéta- 2015-09-24 20:54:38 [Válasz erre: 1704 parampampoli 2015-09-24 18:13:29]
Belülről nagyon barátságos, ráadásul itt láttam a számomra leghatásosabb hátteret: Egy kb. 15-18 méter széles átlátszó üvegfal, ami mögött a hullámzó tenger van, amit hatalmas reflektorok világítanak meg...
Belülről nagyon barátságos, ráadásul itt láttam a számomra leghatásosabb hátteret: Egy kb. 15-18 méter széles átlátszó üvegfal, ami mögött a hullámzó tenger van, amit hatalmas reflektorok világítanak meg...
1704 parampampoli 2015-09-24 18:13:29
Koncertterem Las Palmasban: jó ronda...
Koncertterem Las Palmasban: jó ronda...
1703 smaragd 2015-09-16 13:13:11
Kassai Állami Színház - örülök ennek a képnek, köszönöm szépen!
Kassai Állami Színház - örülök ennek a képnek, köszönöm szépen!
1702 smaragd 2015-09-12 07:55:59 [Válasz erre: 1699 IVA 2015-09-12 06:20:53]
Anyaszerepek a színpadon...úgy tudom, hogy nem született gyermekük. Rösler Endre egyik jó barátja kislányának fényképét hordta magánál talizmánként.
Anyaszerepek a színpadon...úgy tudom, hogy nem született gyermekük. Rösler Endre egyik jó barátja kislányának fényképét hordta magánál talizmánként.
1701 IVA 2015-09-12 07:37:46 [Válasz erre: 1700 smaragd 2015-09-12 06:31:06]
Köszönöm, onnan puskáztam.
Köszönöm, onnan puskáztam.
1700 smaragd 2015-09-12 06:31:06 [Válasz erre: 1699 IVA 2015-09-12 06:20:53]
Lsd.1698, caruso.blog.hu, RÖSLER ENDRE
Lsd.1698, caruso.blog.hu, RÖSLER ENDRE
1699 IVA 2015-09-12 06:20:53 [Válasz erre: 1697 lujza 2015-09-12 01:43:01]
Puskáztam a kép url-címéről, de ha nagyon akarom, azonosíthatom a hölgyet Morgányi Jozefinnel, akit még láttam színpadon, feltehetően legalább egy évtizeddel később, mint amikor ez a kép készült. Gyerekkori balettélményeim idején anyaszerepeket táncolt az Operában, Erkelben.
Puskáztam a kép url-címéről, de ha nagyon akarom, azonosíthatom a hölgyet Morgányi Jozefinnel, akit még láttam színpadon, feltehetően legalább egy évtizeddel később, mint amikor ez a kép készült. Gyerekkori balettélményeim idején anyaszerepeket táncolt az Operában, Erkelben.
1698 smaragd 2015-09-12 04:54:00
[url]http://www.caruso.blog.hu/2014/11/27/110_eve_szuletett_rosler_endre;RÖSLER ENDRE[/url]
[url]http://www.caruso.blog.hu/2014/11/27/110_eve_szuletett_rosler_endre;RÖSLER ENDRE[/url]
1697 lujza 2015-09-12 01:43:01
És ki ül az autóban?
És ki ül az autóban?
1696 Ardelao 2015-09-10 10:02:02
Egy régen elhunyt barátom kis költeményével emlékezem Henry Purcell-re: Purcell Ha megzendítí, salaktalanul kivallja lelkét kezében a húr, egyetlenegy hangból is fölrezeg szárnyas fohász és ordas élvezet. E suttyó mester, e gigász, e gyenge legény véletlenül tévedt a földre, s a világtányér csorba szélin ülve belézenélt a húros végtelenbe. H.Purcell (1659.IX.10 - 1695.XI.21.London) Jellegzetesen angol hangzású barokk zeneszerző. A Westminsteri-apátság orgonistája volt.
Egy régen elhunyt barátom kis költeményével emlékezem Henry Purcell-re: Purcell Ha megzendítí, salaktalanul kivallja lelkét kezében a húr, egyetlenegy hangból is fölrezeg szárnyas fohász és ordas élvezet. E suttyó mester, e gigász, e gyenge legény véletlenül tévedt a földre, s a világtányér csorba szélin ülve belézenélt a húros végtelenbe. H.Purcell (1659.IX.10 - 1695.XI.21.London) Jellegzetesen angol hangzású barokk zeneszerző. A Westminsteri-apátság orgonistája volt.
1695 Ardelao 2015-09-05 12:58:01
Johann Christian Bach német koraklsszicista zeneszerző (*1735.szeptember 5. Lipcse – †1782.január 1. London) Papp Viktor „Zenekönyvé”-ből idézek(Rádióhallgatók számára, Zenekari esték I. 1940): Johann Christian a Bach-család legfiatalabb tagja (Tizennegyedik gyermek). A nagy Bach legkisebb fia. Apjánál tanult, ennek halála után pedig Berlinbe költözött, hogy bátyjánál, Philipp Emanuel-nél, folytassa tanulmányait . Ö a nagy Bach családnak egyetlen tagja, aki Olaszországban is megfordult, sőt éveken át ott működött; a milanói dóm orgonistája volt és számos olasz stílusú operát írt. Milánóból Londonba hívták, a királyi zenekar élére. Az angol főváros zenei élete ekkor az ő irányítása alá került. A sok jelentős zeneszerzőt számláló Bach család tagjai közt Johann Christian megkülönböztetésül „milanói,” majd „angol Bach”-nak nevezik. Hírneve annakidején olyan nagy volt, hogy nemcsak atyja, de nagy tekintélynek örvendő idősebb testvéreit is elhomályosította. Bach Christian a zeneirodalomban az úgynevezett „gáláns stílus” képviselője. A csiszolt, könnyed, elegáns, édes dallamok világias zenéjének mestere. Gazdag lírájával mintegy előfutárja Mozartnak. Hallgassuk meg egyik szimfóniáját: [url] https://www.youtube.com/watch?v=srzjOJjBHmc; J.C. Bach - Sinfonia In B flat Major Opus 18, No. 2 [/url]
Johann Christian Bach német koraklsszicista zeneszerző (*1735.szeptember 5. Lipcse – †1782.január 1. London) Papp Viktor „Zenekönyvé”-ből idézek(Rádióhallgatók számára, Zenekari esték I. 1940): Johann Christian a Bach-család legfiatalabb tagja (Tizennegyedik gyermek). A nagy Bach legkisebb fia. Apjánál tanult, ennek halála után pedig Berlinbe költözött, hogy bátyjánál, Philipp Emanuel-nél, folytassa tanulmányait . Ö a nagy Bach családnak egyetlen tagja, aki Olaszországban is megfordult, sőt éveken át ott működött; a milanói dóm orgonistája volt és számos olasz stílusú operát írt. Milánóból Londonba hívták, a királyi zenekar élére. Az angol főváros zenei élete ekkor az ő irányítása alá került. A sok jelentős zeneszerzőt számláló Bach család tagjai közt Johann Christian megkülönböztetésül „milanói,” majd „angol Bach”-nak nevezik. Hírneve annakidején olyan nagy volt, hogy nemcsak atyja, de nagy tekintélynek örvendő idősebb testvéreit is elhomályosította. Bach Christian a zeneirodalomban az úgynevezett „gáláns stílus” képviselője. A csiszolt, könnyed, elegáns, édes dallamok világias zenéjének mestere. Gazdag lírájával mintegy előfutárja Mozartnak. Hallgassuk meg egyik szimfóniáját: [url] https://www.youtube.com/watch?v=srzjOJjBHmc; J.C. Bach - Sinfonia In B flat Major Opus 18, No. 2 [/url]
1694 -zéta- 2015-08-31 15:04:20 [Válasz erre: 1692 bermuda 2015-08-31 08:19:43]
Igen, ezúton is kívánunk Bártfai Éva Művésznőnek jó egészséget!
Igen, ezúton is kívánunk Bártfai Éva Művésznőnek jó egészséget!
1693 bermuda 2015-08-31 08:51:25 [Válasz erre: 1692 bermuda 2015-08-31 08:19:43]
Duett a Rigolettóból. https://www.youtube.com/watch?v=el23d4MssRQ
Duett a Rigolettóból. https://www.youtube.com/watch?v=el23d4MssRQ
1692 bermuda 2015-08-31 08:19:43
Köszönöm, h, a ma kerek születésnapját ünneplö Bártfai Éva kiváló koloratúrszoprán fényképét láthatjuk egy ritka Bp.i fellépésén. Isten éltesse!!
Köszönöm, h, a ma kerek születésnapját ünneplö Bártfai Éva kiváló koloratúrszoprán fényképét láthatjuk egy ritka Bp.i fellépésén. Isten éltesse!!
1691 IVA 2015-08-11 04:04:43
Ezt A bolygó hollandit láttam először, éppen ővelük! Madarassy Albert vezényelt.
Ezt A bolygó hollandit láttam először, éppen ővelük! Madarassy Albert vezényelt.
1690 Búbánat 2015-08-10 19:01:47
Szép emlékeim vannak erről a látott balettelőadásról: 1985. október 18. Magyar Állami Operaház A Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színháza (Moszkvából a "Bolsoj") vendégjátéka Glazunov. Raymonda – balett három felvonásban Koreográfus-rendező: Jurij Grigorovics Vezényel: Alekszandr Lavrenyuk Szereposztás: Sibilla de Doris grófnő – Viloletta Voronyina Raymona, a grófnő unokahúga – Alla Mihalcsenko II. András, Magyarország királya – Vaszilij Szmolcov Jeanne de Brienne lovag, Raymonda vőlegénye – Jurij Vaszjucsenko Abderrahmann, szaracén lovag – Alekszandr Vetrov Raymona barátnői: Clémence – Maria Bilova Henriette – Tatjana Golikova Trubadúrok: Bernard – Leonyid Nyikonov Béranger – Jurij Poszonov A Fehér Hölgy, a Doris-ház pártfogója – Maria Vologyina Senechalle – Andrej Szitnyikov Itt van egy felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=bTtes3h1VUg; Glazunov: Raymonda – balett [/url] Koreográfia: Marius Petipa Kirov Színház, 1980
Szép emlékeim vannak erről a látott balettelőadásról: 1985. október 18. Magyar Állami Operaház A Szovjetunió Állami Akadémiai Nagy Színháza (Moszkvából a "Bolsoj") vendégjátéka Glazunov. Raymonda – balett három felvonásban Koreográfus-rendező: Jurij Grigorovics Vezényel: Alekszandr Lavrenyuk Szereposztás: Sibilla de Doris grófnő – Viloletta Voronyina Raymona, a grófnő unokahúga – Alla Mihalcsenko II. András, Magyarország királya – Vaszilij Szmolcov Jeanne de Brienne lovag, Raymonda vőlegénye – Jurij Vaszjucsenko Abderrahmann, szaracén lovag – Alekszandr Vetrov Raymona barátnői: Clémence – Maria Bilova Henriette – Tatjana Golikova Trubadúrok: Bernard – Leonyid Nyikonov Béranger – Jurij Poszonov A Fehér Hölgy, a Doris-ház pártfogója – Maria Vologyina Senechalle – Andrej Szitnyikov Itt van egy felvétel a youtube-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=bTtes3h1VUg; Glazunov: Raymonda – balett [/url] Koreográfia: Marius Petipa Kirov Színház, 1980
1689 Ardelao 2015-08-10 11:32:53
150-éve született Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov orosz zeneszerző, karmester és tanár. (*1865.augusztus 10. Szentpétervár - †1936.március 21. Neuilly-sur-Seine Nanterre [Franciaország]). Emlékére, egy érdekes versenyművét hallgatom meg: [url] https://www.youtube.com/watch?v=S9jdN3Q1bpQ; A.Glazunov - Saxophone Concerto in Eb Major Op.109 [/url] Orkiestra Opery i Filharmonii Podlaskiej Arthur Arnold - dyrygent Paweł Gusnar - saksofon
150-éve született Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov orosz zeneszerző, karmester és tanár. (*1865.augusztus 10. Szentpétervár - †1936.március 21. Neuilly-sur-Seine Nanterre [Franciaország]). Emlékére, egy érdekes versenyművét hallgatom meg: [url] https://www.youtube.com/watch?v=S9jdN3Q1bpQ; A.Glazunov - Saxophone Concerto in Eb Major Op.109 [/url] Orkiestra Opery i Filharmonii Podlaskiej Arthur Arnold - dyrygent Paweł Gusnar - saksofon
1688 IVA 2015-08-09 23:42:18
A kíméletlen tavalyi esztendő (amelynél az idei sem kegyesebb) után a Lukács Ervin születési évfordulójára emlékező képről elmondhatjuk: már egyik szereplője sincs köztünk.
A kíméletlen tavalyi esztendő (amelynél az idei sem kegyesebb) után a Lukács Ervin születési évfordulójára emlékező képről elmondhatjuk: már egyik szereplője sincs köztünk.
1687 Heiner Lajos 2015-08-06 10:22:08
Kapaszkodik, kapaszkodik Janibá' épp csak el nem dől, megint a billegős cipőjét vette fel.
Kapaszkodik, kapaszkodik Janibá' épp csak el nem dől, megint a billegős cipőjét vette fel.
1686 macskás 2015-08-05 17:53:20 [Válasz erre: 1685 johanna 2015-08-04 21:17:33]
Azért írtam, hogy majd cserélünk:)
Azért írtam, hogy majd cserélünk:)
1685 johanna 2015-08-04 21:17:33 [Válasz erre: 1682 macskás 2015-08-04 14:38:35]
Bármelyikkel beérem, választhatsz...
Bármelyikkel beérem, választhatsz...
1684 Heiner Lajos 2015-08-04 14:47:27 [Válasz erre: 1682 macskás 2015-08-04 14:38:35]
Helyet csereltek, vagy csehet hereltek?
Helyet csereltek, vagy csehet hereltek?
1683 macskás 2015-08-04 14:39:19 [Válasz erre: 1677 Búbánat 2015-07-31 20:17:14]
Sokáig éljen Antal Mátyás!
Sokáig éljen Antal Mátyás!
1681 Heiner Lajos 2015-08-04 14:17:42 [Válasz erre: 1679 tiberio 2015-08-03 21:27:01]
C. Kleibert egyetlenegyszer sikerult eloben "kifognom" - felejthetetlen volt.
C. Kleibert egyetlenegyszer sikerult eloben "kifognom" - felejthetetlen volt.
1680 johanna 2015-08-04 14:14:44
Ez igen...:-) Macskás?
Ez igen...:-) Macskás?
1679 tiberio 2015-08-03 21:27:01
Nem tudom, ti, hogy vagytok vele, én ahogy öregszem egyre kevesebb - feltétlen - kedvencem marad. Carlos Kleiber még mindíg az.
Nem tudom, ti, hogy vagytok vele, én ahogy öregszem egyre kevesebb - feltétlen - kedvencem marad. Carlos Kleiber még mindíg az.
