1657 Ardelao 2015-07-17 14:46:41 [Válasz erre: 1656 Búbánat 2015-07-17 13:42:09]
100-éve született, de nem ma, majd november 8-án. Elnézést, hogy közbeszóltam.
100-éve született, de nem ma, majd november 8-án. Elnézést, hogy közbeszóltam.
1656 Búbánat 2015-07-17 13:42:09
Lamberto Gardelli ma 100 éve született. Az emlékét hadd idézze ez a koncert-részlet: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JT2doqaPLlo; Haydn 104. D-dúr szimfónia IV. tétel - Lamberto Gardelli [/url] Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar Budapesti Kongresszusi Központ, 1987. december 17.
Lamberto Gardelli ma 100 éve született. Az emlékét hadd idézze ez a koncert-részlet: [url] https://www.youtube.com/watch?v=JT2doqaPLlo; Haydn 104. D-dúr szimfónia IV. tétel - Lamberto Gardelli [/url] Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar Budapesti Kongresszusi Központ, 1987. december 17.
1655 Búbánat 2015-07-08 09:14:02
A mai nap képéhez: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ADX9M87bUOs; Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Dávid monológja - Réti József [/url] Km.: Simándy József
A mai nap képéhez: [url] https://www.youtube.com/watch?v=ADX9M87bUOs; Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Dávid monológja - Réti József [/url] Km.: Simándy József
1654 Heiner Lajos 2015-07-07 10:52:04
Ugy nez ki, mintha egy elegans belvarosi etterem fopincere lenne.
Ugy nez ki, mintha egy elegans belvarosi etterem fopincere lenne.
1653 Ardelao 2015-06-26 08:16:34
[url] https://www.youtube.com/watch?v=H1AdDw_wRR4; In memoriam Claudio Abbado (1933-2014) [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=H1AdDw_wRR4; In memoriam Claudio Abbado (1933-2014) [/url]
1652 Ardelao 2015-06-25 11:58:56
Georg Philipp Telemann német barokk zeneszerző emlékére: *1681.márcus 14. Magdeburg - †1767.június 25. Hamburg [url] https://www.youtube.com/watch?v=yMpzPMkrALM; Telemann Viola Concerto in G major, Rose Armbrust Griffin [/url]
Georg Philipp Telemann német barokk zeneszerző emlékére: *1681.márcus 14. Magdeburg - †1767.június 25. Hamburg [url] https://www.youtube.com/watch?v=yMpzPMkrALM; Telemann Viola Concerto in G major, Rose Armbrust Griffin [/url]
1651 Búbánat 2015-06-24 17:32:40 [Válasz erre: 1650 IVA 2015-06-24 04:29:31]
Éjjel az M3 csatorna "Operabarátok"-sorozata újabb epizódjában a Fidelió teljes második felvonását – benne Kasza Katalint mint Leonóra megformálóját – élvezhetjük a képernyőn keresztül.
Éjjel az M3 csatorna "Operabarátok"-sorozata újabb epizódjában a Fidelió teljes második felvonását – benne Kasza Katalint mint Leonóra megformálóját – élvezhetjük a képernyőn keresztül.
1650 IVA 2015-06-24 04:29:31
Kasza Katalin, A Brünnhilde. Isten éltesse sokáig!
Kasza Katalin, A Brünnhilde. Isten éltesse sokáig!
1649 tiramisu 2015-06-21 02:38:52 [Válasz erre: 1646 Ardelao 2015-06-20 17:06:03]
Köszönöm, hogy feltette ezt az interjút! Igazi kincs. Nagy élvezettel olvastam. Egyik kedvencem Jeritza Mária.
Köszönöm, hogy feltette ezt az interjút! Igazi kincs. Nagy élvezettel olvastam. Egyik kedvencem Jeritza Mária.
1648 IVA 2015-06-21 01:56:28
Vajon milyen színűek lehettek ezek a sötét árnyalatú falak (Radnai Miklós operaházi irodájában)?
Vajon milyen színűek lehettek ezek a sötét árnyalatú falak (Radnai Miklós operaházi irodájában)?
1647 Ardelao 2015-06-20 18:37:34 [Válasz erre: 1646 Ardelao 2015-06-20 17:06:03]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=jBEP8h4u1yQ; Maria Jeritza "Dis-moi que je suis belle" Thais [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=jBEP8h4u1yQ; Maria Jeritza "Dis-moi que je suis belle" Thais [/url]
1646 Ardelao 2015-06-20 17:06:03
AMERIKÁN KÍVÜL PEST AZ A HELY, AHOL LEGJOBBAN ÉRTÉKELIK A MŰVÉSZI MUNKÁT - mondja Jeritza Mária Nyilatkozik a Színházi Élet riporterének – Hevesi Györgynek – 1925.22.számában. Bécs, május 20. --- Egy nagy belvárosi bérpalota legfelső emeletén lakik Popner-Jeritza bárónő. Csöngetésemre vadászruhás inas nyit ajtót és szinte túlzott előzékenységgel betessékel a fogadószobába. A bárónő már vár rám és azonnal itt lesz. Van egy kis időm, hogy körülnézzek. A szőnyegeket mr felszedték és érezni a szoba hangulatán, hogy a ház urai csak rövid időközökben laknak otthon. A falon két feltűnő szép kép, az egyik Jeritzát mint Toscát, a másik Alfréd Grünfelddel, a már elhunyt híres zongoraművésszel ábrázolja. A hatalmas zongorán kották hevernek. Az egyik: Puccini „A nyugat leánya.” --- Őszintén megvallom, a legrégibb konok Jeritza-rajongók közé tartozom. Hiszen lehetnek irigyei, sőt bírálói ennek az egyedülálló asszonynak, de az minden kétségen felül bizonyos, hogy ő korunk egyik első, ha nem legelső, színpadi egyénisége. Vannak ugyan más énekesnők is, kiknek hangjuk és énekbeli kulturáltságuk szintén tökéletes, de Jeritzánál talán nem is ez a lényeges. Ő, lehetne drámai színésznő, operett-primadonna vagy akár mozisztár is. --- Amint így szemben ülök vele, elnézem. Egyszerű fekete ruhát visel, nyaka körül fehér kötött sál. Szürke selyemharisnya, ugyanilyen színű antilop cipő. És semmi ékszer, csak két nagy gyöngyfülönfüggő. A fekete alapon ragyogóan érvényesül pompás és híres hajkoronája. (Ide kellene a bubifrizura ellenségeit csőditeni). És ahogy beszél elragadóan az igazi grande-dame természetes charme-jával, rögtön, ösztönszerűleg megtalálva egy intimus és igaz hangot: --- „Boldogan megyek ismét Pestre, egy kis friss levegőt szívni.” --- „Az itteni állandó és botrányos hajsza, úgyis annyira megviseli az idegeimet. Nem tudom mit akarnak tőlem? Miért irigykednek annyira rám? És némelyik újság is direkt célul tűzi ki, hogy minden személyemmel történő eseményt felfújjon és túlozva adjon elő. Talán az én népszerű nevem visszaélő használatával akarják az érdekességüket növelni. Pedig elhihetik, én itt igazán nem a pénzért, hanem csak lelkesedésből és kötelességtudásból lépek fel. De, már szerencsére eljutottam arra a fokra, hogy nem bántanak az ilyen kicsinyes piszkálódások. És akárhová megyek, mindig visszafogok térni ide, mert tudom, hogy mivel tartozom az én igazi közönségemnek.” „Valóban, a pesti vendégszereplés miatt kénytelen voltam lemondani a párizsit.” „De nem tudtam ellenállni a kísértésnek, oly szívesen megyek Pestre. Hiába, a magyaroknál van igazi temperamentum és megindító vendégszeretet.” „Amerikán kívül Pest az a város, hol legjobban értékelik a művészi munkát.” --- „Nagy örömmel mentem volna, akár öt estére is, de az Opera vezetősége a hibás. Ugyanis én, még tavaly megígértem Wlassics bárónak az öt estére szóló vendégszereplést.” (ifj.Wlassics Gyula báró, az Állami Színházak kormánybiztosa volt még abban az időben/megj. tőlem). „És Amerikában kaptam meg a levelét, amelyben tudatja, hogy megbukott és az új vezetőség majd értesíteni fog engem. Aztán nem kaptam többé semmi hírt. Magamat pedig mégsem kínálhattam fel az Operának. Végre most, hogy Bécsbe érkeztem és felléptem a Lohengrinben, szünet közben meglátogatott az öltözőmben az éppen az előadáson jelenlévő Apponyi Albert gróf és kérdezősködött, hogy mikor jövök Pestre. Kegyelmes uram, - válaszoltam – engem meg sem hívtak. Apponyi gróf rendkívül csodálkozott és hallom, ő interveniált Pestre ez ügyben. Ezután jöttek tömegestől a levelek, táviratok, telefonálás és futár, de már nem volt szabad estém. És így nem marad más hátra, mint lemondanom az anyagilag összehasonlíthatatlanul előnyösebb párizsi vendégszereplést. --- De meg akarom mutatni, mennyire szeretem a pestieket és mily hálás vagyok azért a sok felejthetetlen kedvességért, melyben ők már részesítettek. Sajnos, többször , mint kétszer, lehetetlen fellépnem, mert június 2-án már Brünnben énekelek – jótékony célra.” --- Ezután még hosszasan beszélgettünk. Jeritza minden iránt érdeklődik. A szegény Környey haláláról (Környey Béla, a híres magyar tenorista *1875.V.18-†1925.IV.28. megj.tőlem), miért bukott meg a kedves és szimpatikus Wlassics báró, továbbá az általános pesti viszonyokról. Mindenre van egy őszinte, okosan találó megjegyzése. Még néhány képet keres a Sínházi Élet részére. És mikor búcsúzom, megcsókolva a kezét, még példátlan kedvességgel meghív a >Nyugat leánya< főpróbájára. Nézem a kezét, hosszú keskeny, sápadt elefántcsontszerű mestermű, - az egész asszony természeti tünemény! Jeritza Máriáról több kivágott újság-cikkem is van. Mindegyik igen nagy terjedelmű. Ezt találtam a legrövidebbnek. Nekem is nagy kedvencem. Igazi, nagy sztár volt, és nagyon szép!
AMERIKÁN KÍVÜL PEST AZ A HELY, AHOL LEGJOBBAN ÉRTÉKELIK A MŰVÉSZI MUNKÁT - mondja Jeritza Mária Nyilatkozik a Színházi Élet riporterének – Hevesi Györgynek – 1925.22.számában. Bécs, május 20. --- Egy nagy belvárosi bérpalota legfelső emeletén lakik Popner-Jeritza bárónő. Csöngetésemre vadászruhás inas nyit ajtót és szinte túlzott előzékenységgel betessékel a fogadószobába. A bárónő már vár rám és azonnal itt lesz. Van egy kis időm, hogy körülnézzek. A szőnyegeket mr felszedték és érezni a szoba hangulatán, hogy a ház urai csak rövid időközökben laknak otthon. A falon két feltűnő szép kép, az egyik Jeritzát mint Toscát, a másik Alfréd Grünfelddel, a már elhunyt híres zongoraművésszel ábrázolja. A hatalmas zongorán kották hevernek. Az egyik: Puccini „A nyugat leánya.” --- Őszintén megvallom, a legrégibb konok Jeritza-rajongók közé tartozom. Hiszen lehetnek irigyei, sőt bírálói ennek az egyedülálló asszonynak, de az minden kétségen felül bizonyos, hogy ő korunk egyik első, ha nem legelső, színpadi egyénisége. Vannak ugyan más énekesnők is, kiknek hangjuk és énekbeli kulturáltságuk szintén tökéletes, de Jeritzánál talán nem is ez a lényeges. Ő, lehetne drámai színésznő, operett-primadonna vagy akár mozisztár is. --- Amint így szemben ülök vele, elnézem. Egyszerű fekete ruhát visel, nyaka körül fehér kötött sál. Szürke selyemharisnya, ugyanilyen színű antilop cipő. És semmi ékszer, csak két nagy gyöngyfülönfüggő. A fekete alapon ragyogóan érvényesül pompás és híres hajkoronája. (Ide kellene a bubifrizura ellenségeit csőditeni). És ahogy beszél elragadóan az igazi grande-dame természetes charme-jával, rögtön, ösztönszerűleg megtalálva egy intimus és igaz hangot: --- „Boldogan megyek ismét Pestre, egy kis friss levegőt szívni.” --- „Az itteni állandó és botrányos hajsza, úgyis annyira megviseli az idegeimet. Nem tudom mit akarnak tőlem? Miért irigykednek annyira rám? És némelyik újság is direkt célul tűzi ki, hogy minden személyemmel történő eseményt felfújjon és túlozva adjon elő. Talán az én népszerű nevem visszaélő használatával akarják az érdekességüket növelni. Pedig elhihetik, én itt igazán nem a pénzért, hanem csak lelkesedésből és kötelességtudásból lépek fel. De, már szerencsére eljutottam arra a fokra, hogy nem bántanak az ilyen kicsinyes piszkálódások. És akárhová megyek, mindig visszafogok térni ide, mert tudom, hogy mivel tartozom az én igazi közönségemnek.” „Valóban, a pesti vendégszereplés miatt kénytelen voltam lemondani a párizsit.” „De nem tudtam ellenállni a kísértésnek, oly szívesen megyek Pestre. Hiába, a magyaroknál van igazi temperamentum és megindító vendégszeretet.” „Amerikán kívül Pest az a város, hol legjobban értékelik a művészi munkát.” --- „Nagy örömmel mentem volna, akár öt estére is, de az Opera vezetősége a hibás. Ugyanis én, még tavaly megígértem Wlassics bárónak az öt estére szóló vendégszereplést.” (ifj.Wlassics Gyula báró, az Állami Színházak kormánybiztosa volt még abban az időben/megj. tőlem). „És Amerikában kaptam meg a levelét, amelyben tudatja, hogy megbukott és az új vezetőség majd értesíteni fog engem. Aztán nem kaptam többé semmi hírt. Magamat pedig mégsem kínálhattam fel az Operának. Végre most, hogy Bécsbe érkeztem és felléptem a Lohengrinben, szünet közben meglátogatott az öltözőmben az éppen az előadáson jelenlévő Apponyi Albert gróf és kérdezősködött, hogy mikor jövök Pestre. Kegyelmes uram, - válaszoltam – engem meg sem hívtak. Apponyi gróf rendkívül csodálkozott és hallom, ő interveniált Pestre ez ügyben. Ezután jöttek tömegestől a levelek, táviratok, telefonálás és futár, de már nem volt szabad estém. És így nem marad más hátra, mint lemondanom az anyagilag összehasonlíthatatlanul előnyösebb párizsi vendégszereplést. --- De meg akarom mutatni, mennyire szeretem a pestieket és mily hálás vagyok azért a sok felejthetetlen kedvességért, melyben ők már részesítettek. Sajnos, többször , mint kétszer, lehetetlen fellépnem, mert június 2-án már Brünnben énekelek – jótékony célra.” --- Ezután még hosszasan beszélgettünk. Jeritza minden iránt érdeklődik. A szegény Környey haláláról (Környey Béla, a híres magyar tenorista *1875.V.18-†1925.IV.28. megj.tőlem), miért bukott meg a kedves és szimpatikus Wlassics báró, továbbá az általános pesti viszonyokról. Mindenre van egy őszinte, okosan találó megjegyzése. Még néhány képet keres a Sínházi Élet részére. És mikor búcsúzom, megcsókolva a kezét, még példátlan kedvességgel meghív a >Nyugat leánya< főpróbájára. Nézem a kezét, hosszú keskeny, sápadt elefántcsontszerű mestermű, - az egész asszony természeti tünemény! Jeritza Máriáról több kivágott újság-cikkem is van. Mindegyik igen nagy terjedelmű. Ezt találtam a legrövidebbnek. Nekem is nagy kedvencem. Igazi, nagy sztár volt, és nagyon szép!
1645 Búbánat 2015-06-19 16:24:36 [Válasz erre: 1642 Ardelao 2015-06-19 13:33:22]
Köszönöm ezt a cikket. Hiánypótló.
Köszönöm ezt a cikket. Hiánypótló.
1643 smaragd 2015-06-19 13:47:39 [Válasz erre: 1642 Ardelao 2015-06-19 13:33:22]
Gyurkovics Mária senkihez nem hasonlítható csodaszép hangját sok-sok rádiófelvétel is megőrizte. A mai nap képét is elnézegettem, jó választás volt, a régi oparavilágot idézi... Gyurkovics Mária szépsége, sikkes mozdulatai, bája szinte megelevedenik rajta.
Gyurkovics Mária senkihez nem hasonlítható csodaszép hangját sok-sok rádiófelvétel is megőrizte. A mai nap képét is elnézegettem, jó választás volt, a régi oparavilágot idézi... Gyurkovics Mária szépsége, sikkes mozdulatai, bája szinte megelevedenik rajta.
1642 Ardelao 2015-06-19 13:33:22
Egy újságkivágást tartok a kezemben. Valamikor, régen vágtam ki a Színházi Élet folyóiratból. A keltezés 1937. (V.9-15.) 20.sz. (A cikk írója nem közölte a nevét) Az újságcikk címe: „Akit az Operabarátok fedeztek fel” --- Néhány hangversenyen, a Zeneakadémia tavalyi (1936. megj. tőlem) vizsgaelőadásán a zeneértők felfigyeltek egy külsőben Jeritza Máriára emlékeztető szőke, kékszemű fiatal lányra, akit azóta a zenei világ mint a jövő nagy ígéretét tart számon. Az elmúlt héten aztán a napilapok is megírták, hogy a fiatal növendéket, Gyurkovics Máriát a tanév befejezése után szerződtetni fogja Márkus László, az Opera direktora. --- A Zeneakadémián kerestük föl Gyurkovics Máriát, aki szakértők véleménye szerint egyenes jogutódja lesz a tragikus körülmények közt fiatalon elhunyt Szabó Lujza elárvult szerepkörének. A boldog fiatal művésznő ezt mondja: --- „Végtelen hálával tartozom az Operabarátok Egyesületének, amely első ízben hívta föl rám Márkus László igazgató úr figyelmét. Ez még tavaly volt, amikor szinte mellékesen tudtam csak tanulni, mert hivatalnoknő voltam. Idén már az Operabarátok ösztöndíja lehetővé tette, hogy teljesen énektanulmányaimnak szentelhessem az időmet. Különben gimnáziumot végeztem, édesapám tisztviselő. Édesanyám már akkor esküdött a hangomra, amikor kisgyerek voltam. Minden vágya az volt, hogy híres énekesnőt neveljen belőlem. Adja Isten, hogy sikerüljön.” --- Szerényen, majdnem mentegetődzve beszél magáról és egyáltalán nem akarja megérteni ezt a megkülönböztetett szeretetet, amellyel mindenki, még a növendékek is, körülveszik. .--- A fiatal művésznő tanárai: dr. Molnár Imre és Jászóné büszkék a kezük alól kikerülő új tehetségre. [Jászó Györgyné, a Székesfővárosi Felső Zeneiskola tanárnője volt./megj.tőlem] Megható történet a nagy énekesnőnkről!
Egy újságkivágást tartok a kezemben. Valamikor, régen vágtam ki a Színházi Élet folyóiratból. A keltezés 1937. (V.9-15.) 20.sz. (A cikk írója nem közölte a nevét) Az újságcikk címe: „Akit az Operabarátok fedeztek fel” --- Néhány hangversenyen, a Zeneakadémia tavalyi (1936. megj. tőlem) vizsgaelőadásán a zeneértők felfigyeltek egy külsőben Jeritza Máriára emlékeztető szőke, kékszemű fiatal lányra, akit azóta a zenei világ mint a jövő nagy ígéretét tart számon. Az elmúlt héten aztán a napilapok is megírták, hogy a fiatal növendéket, Gyurkovics Máriát a tanév befejezése után szerződtetni fogja Márkus László, az Opera direktora. --- A Zeneakadémián kerestük föl Gyurkovics Máriát, aki szakértők véleménye szerint egyenes jogutódja lesz a tragikus körülmények közt fiatalon elhunyt Szabó Lujza elárvult szerepkörének. A boldog fiatal művésznő ezt mondja: --- „Végtelen hálával tartozom az Operabarátok Egyesületének, amely első ízben hívta föl rám Márkus László igazgató úr figyelmét. Ez még tavaly volt, amikor szinte mellékesen tudtam csak tanulni, mert hivatalnoknő voltam. Idén már az Operabarátok ösztöndíja lehetővé tette, hogy teljesen énektanulmányaimnak szentelhessem az időmet. Különben gimnáziumot végeztem, édesapám tisztviselő. Édesanyám már akkor esküdött a hangomra, amikor kisgyerek voltam. Minden vágya az volt, hogy híres énekesnőt neveljen belőlem. Adja Isten, hogy sikerüljön.” --- Szerényen, majdnem mentegetődzve beszél magáról és egyáltalán nem akarja megérteni ezt a megkülönböztetett szeretetet, amellyel mindenki, még a növendékek is, körülveszik. .--- A fiatal művésznő tanárai: dr. Molnár Imre és Jászóné büszkék a kezük alól kikerülő új tehetségre. [Jászó Györgyné, a Székesfővárosi Felső Zeneiskola tanárnője volt./megj.tőlem] Megható történet a nagy énekesnőnkről!
1641 Ardelao 2015-06-19 01:32:34
[url] http://operavilag.net/kiemelt/a-koloratura-kiralynoje/; A koloratúra királynője [/url]
[url] http://operavilag.net/kiemelt/a-koloratura-kiralynoje/; A koloratúra királynője [/url]
1640 Búbánat 2015-06-17 11:44:43
Gounod operáit nagyra becsülve külön értékelem oratóriumait és egyház zenéjét is. Ezekre példaként legyen itt ízelítőül két felvétel a youtubre-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=8pRl7BF8kjM; Charles Gounod: Mors et Vita - oratórium – Judex (1886) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=nBERXjW4stE; Charles Gounod - Messe solennelle de Sainte Cécile – 1855 (Igor Markevitch) [/url]
Gounod operáit nagyra becsülve külön értékelem oratóriumait és egyház zenéjét is. Ezekre példaként legyen itt ízelítőül két felvétel a youtubre-ról: [url] https://www.youtube.com/watch?v=8pRl7BF8kjM; Charles Gounod: Mors et Vita - oratórium – Judex (1886) [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=nBERXjW4stE; Charles Gounod - Messe solennelle de Sainte Cécile – 1855 (Igor Markevitch) [/url]
1639 Ardelao 2015-06-17 00:27:44
Charles Gounod francia zeneszerző *1818.június 17. Párizs - †1893.október 18. Saint Cloud Emlékére szóljon : [url] https://www.youtube.com/watch?v=hQsn4uTwkHw; Charles Gounod - Faust, Choeur des soldats 'Gloire immortelle de nos aïeux' (Orange, 2008) [/url]
Charles Gounod francia zeneszerző *1818.június 17. Párizs - †1893.október 18. Saint Cloud Emlékére szóljon : [url] https://www.youtube.com/watch?v=hQsn4uTwkHw; Charles Gounod - Faust, Choeur des soldats 'Gloire immortelle de nos aïeux' (Orange, 2008) [/url]
1638 Ardelao 2015-06-15 10:34:27
Isten éltesse Rost Andreát
Isten éltesse Rost Andreát
1637 kugli 2015-06-13 20:42:41
Svéd Sándor híres szerepe volt Scarpia. Érdekes: csak 1934-ben énekelte először, oly sok nagy szerep után! Ismert a MET-ben készült Te Deum felvétele. Az utolsó néhány hang kivételével "leénekelte" a kórust, hihetetlen.
Svéd Sándor híres szerepe volt Scarpia. Érdekes: csak 1934-ben énekelte először, oly sok nagy szerep után! Ismert a MET-ben készült Te Deum felvétele. Az utolsó néhány hang kivételével "leénekelte" a kórust, hihetetlen.
1636 Ardelao 2015-06-13 17:53:18
Svéd Sándor emlékére. *1906.V.28.Bp. - †1979.VI.9.Bécs Egy érdekes folyóiratot tartok a kezemben. Sajnos, ma ez már nem létezik. A folyóirat neve: „SZÍNHÁZI ÉLET”, annak is 1935.22-ik számát (május 26-június 1.) Ebben olvasom (a 65.oldaltól kezdve) az alábbiakat: Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld „Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött.” --- Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem egy szezonra szól; a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk. Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszonkétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős, s e hét év elé volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. --- Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és sikerek. Nemesen zengő baritonjára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy felkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor, olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak. --- Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral; ---„Boldog vagyok – mondta -, hogy huszonkilencéves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyerekfővel életcélul tűztem ki magam elé. S zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De, amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig, legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy- egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul. --- Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl: a Sevillait fogom énekelni. --- Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elsején Bécsben is, ahol – minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet – az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnénak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el. --- Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.” Körülnéz a szobákon, amelyeknek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket, ezek legalább itt maradnak. Írta: Faragó Baba, SZÉ.XXV.évf.22.sz.
Svéd Sándor emlékére. *1906.V.28.Bp. - †1979.VI.9.Bécs Egy érdekes folyóiratot tartok a kezemben. Sajnos, ma ez már nem létezik. A folyóirat neve: „SZÍNHÁZI ÉLET”, annak is 1935.22-ik számát (május 26-június 1.) Ebben olvasom (a 65.oldaltól kezdve) az alábbiakat: Svéd Sándort is elrabolja tőlünk a külföld „Öt évre Bécsbe, Berlinbe, Londonba, Párizsba, Rómába, Barcelonába és Salzburgba szerződött.” --- Svéd Sándor, a budapesti Opera világhírű baritonistája május 29-én utazik el Pestről. A búcsú annál fájdalmasabb, mert távozása nem egy szezonra szól; a nagyszerű énekest öt évre szóló külföldi szerződés ragadja el tőlünk. Gyorsan ívelő, rendkívüli karrier a Svéd Sándoré. Huszonkétéves korában szerződött az Operához, ma huszonkilenc esztendős, s e hét év elé volt neki, hogy nemcsak itthon, de a külföldön is a legelsők közé küzdje föl magát. A magyar énekes egy-kettőre nemzetközi attrakció lett. --- Svéd Sándor olasz mestereknél tanult, majd egy évig a budapesti Zeneművészeti Főiskola növendéke lett. Akadémiai vizsgáján hallotta énekelni Radnai Miklós és rögtön leszerződtette az Operához. A Trubadurban mutatkozott be a közönségnek. Ettől fogva gyorsan követték egymást a szerepek és sikerek. Nemesen zengő baritonjára fölfigyeltek a külföldi szakemberek is és egymásután kapta a külföldi meghívásokat. Ilyen vendégszereplései alatt összetalálkozott a külföld legkiválóbb énekeseivel, akik lelkes barátságukba fogadták a fiatal magyar művészt. Ezek a barátságok később sem szakadtak meg és ha híres külföldi énekesek jöttek Pestre, sohasem mulasztották el, hogy felkeressék Svéd Sándor gyönyörű budai villáját. Az utóbbi évek során Saljapin, Lauri Volpi, Gigli, Gina Cigna voltak a Svéd villa legnevezetesebb vendégei és ilyenkor, olyan házi koncerteket rendeztek, amilyenekhez fejedelmek is csak ritkán jutnak. --- Közvetlen elutazása előtt beszéltünk a nagy útra induló Svéd Sándorral; ---„Boldog vagyok – mondta -, hogy huszonkilencéves koromban elértem mindazt, amit valamikor gyerekfővel életcélul tűztem ki magam elé. S zsebemben vannak a külföldi nagy operák szerződései. De, amennyire boldoggá tesz a sok szép meghívás, annyira fáj, hogy itt kell hagynom Budapestet és mától fogva öt évig, legfeljebb csak vendég lehetek a saját hazámban és a saját házamban is. Persze, igyekezni fogok, hogy időről időre szabaddá tegyem magamat. Akkor majd sietve hazajövök, hogy egy- egy estén a szívem szerint énekelhessek magyarul. --- Külföldön a legkedvesebb szerepeimet fogom énekelni: a Sevillai borbélyt, Scarpiát, Don Juant, Rigolettót. A nyáron Rómában lépek föl: a Sevillait fogom énekelni. --- Ugyancsak a Sevillai borbélyt éneklem szeptember elsején Bécsben is, ahol – minthogy alig lesz időm németül betanulni a szerepet – az Operaház az én kedvemért olasz nyelven rendezi meg az előadást. A további szerződéseim Londonba, Párizsba, Barcelonába és Salzburgba szólítanak, ez azonban csak tág kerete az ötéves turnénak, amit orosz mintára ötéves tervnek neveztem el. --- Ismétlem, boldog vagyok, hogy a külföld így megbecsül és ha fáj is, hogy itt kell hagynom Budapestet, vígasztal, hogy akárhová megyek, mindenütt a hazámnak fogok szolgálni. Ez az érzés átsegít a búcsú fájdalmán és remélhetőleg elég lelki tartalék lesz az előttem álló öt évre.” Körülnéz a szobákon, amelyeknek falait híres énekesek dedikált arcképei díszítik. Irigyli az arcképeket, ezek legalább itt maradnak. Írta: Faragó Baba, SZÉ.XXV.évf.22.sz.
1635 Heiner Lajos 2015-06-13 08:12:31
Kijött-e CD-n a legendás Met-es Tosca Svéddel?
Kijött-e CD-n a legendás Met-es Tosca Svéddel?
1634 IVA 2015-06-13 02:15:30
Svéd Sándort nem láthattam Scarpiaként, de Jámbor Lászlót és Palócz Lászlót igen. Ők is „orr-protézissel” játszották a rendőrfőnököt.
Svéd Sándort nem láthattam Scarpiaként, de Jámbor Lászlót és Palócz Lászlót igen. Ők is „orr-protézissel” játszották a rendőrfőnököt.
1633 Ardelao 2015-06-11 15:45:35
[url] https://www.youtube.com/watch?v=doJVlS7nn_g; Richard Strauss Conducting [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=doJVlS7nn_g; Richard Strauss Conducting [/url]
1632 Ardelao 2015-06-11 13:17:14
Richard Strauss német zeneszerző és karmester a mai napon született 1864.június 11-én (151-éve) Münchenben. 1949.szeptember 8-án hunyt el (66-éve) Garmisch-Partenkirchen-ben. Emlékére szóljon egyik kedvenc művem: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WiCjoGUxSDw; Richard Strauss - Burleske for Piano and Orchestra in D minor [/url]
Richard Strauss német zeneszerző és karmester a mai napon született 1864.június 11-én (151-éve) Münchenben. 1949.szeptember 8-án hunyt el (66-éve) Garmisch-Partenkirchen-ben. Emlékére szóljon egyik kedvenc művem: [url] https://www.youtube.com/watch?v=WiCjoGUxSDw; Richard Strauss - Burleske for Piano and Orchestra in D minor [/url]
1631 Búbánat 2015-06-09 10:09:12 [Válasz erre: 1630 IVA 2015-06-09 02:59:32]
Csatlakozom Hozzád: Miklósa Erikát köszöntöm én is!
Csatlakozom Hozzád: Miklósa Erikát köszöntöm én is!
1630 IVA 2015-06-09 02:59:32
Miklósa Erikát Isten éltesse! Gara Mária mondén operettjelmezén jól felhúztam magam, pedig nem először látom. "Vázlatát" Domonkos Zsuzsa viselte A mosoly országában.
Miklósa Erikát Isten éltesse! Gara Mária mondén operettjelmezén jól felhúztam magam, pedig nem először látom. "Vázlatát" Domonkos Zsuzsa viselte A mosoly országában.
1629 Ardelao 2015-06-05 16:15:06
Martha Argerich, korunk egyik legnagyobb zongoraművésze ma ünnepli születésnapját (*1941.VI.5. Buenos Aires). Isten éltesse őt egészségben sokáig! Szóljon egyik szép felvétele : [url] https://www.youtube.com/watch?v=bHIfBdMP_P8; Martha Argerich - Schumann Piano Concerto, Liszt Funérailles and Ravel Jeux d'eau (1977) [/url]
Martha Argerich, korunk egyik legnagyobb zongoraművésze ma ünnepli születésnapját (*1941.VI.5. Buenos Aires). Isten éltesse őt egészségben sokáig! Szóljon egyik szép felvétele : [url] https://www.youtube.com/watch?v=bHIfBdMP_P8; Martha Argerich - Schumann Piano Concerto, Liszt Funérailles and Ravel Jeux d'eau (1977) [/url]
1628 parampampoli 2015-06-04 22:19:02
Érettségi fotó? -:)
Érettségi fotó? -:)
1627 Ardelao 2015-06-04 10:30:34
Cecilia Bartoli születés-napjára. Isten éltesse sokáig! [url] https://www.youtube.com/watch?v=5ijSArJCrq4; Cecilia Bartoli & Claudio Abbado,Exsultate ,Jubilate by W,A,Mozart [/url]
Cecilia Bartoli születés-napjára. Isten éltesse sokáig! [url] https://www.youtube.com/watch?v=5ijSArJCrq4; Cecilia Bartoli & Claudio Abbado,Exsultate ,Jubilate by W,A,Mozart [/url]
1626 IVA 2015-06-04 00:37:37 [Válasz erre: 1624 Búbánat 2015-06-03 13:41:06]
Ezek az eretnek franciák!... Még képesek lennének a pápa emlékművéért elfogadni cserébe [url]https://www.kozterkep.hu/~/3664/Martir_emlekmu_Budapest_1960.html#photo-138399;ezt[/url] a szobrot. Ha erre a helyre állítanák II. János Pál pápa szobrát, talán észrevennék, hogy a volt pártszékház és a mellette lévő épület portáljának állapota milyen tűrhetetlen. Tudom, ezt már többször is leírtam, de nyugodtan leírhatnám mindennap újdonságként is, mert a kép minden nap rosszabb és rosszabb. Nem hiszem el, hogy ilyen szilaj ember, mint a józsefvárosi polgármester, nem képes eszközöket találni az állapot megszüntetésére. Kölcsönösen üdvözöljük egymás ötletét. Jelen pillanatban azt sem hiszem, hogy a tér még egyszer visszakapja a Köztársaság nevet.
Ezek az eretnek franciák!... Még képesek lennének a pápa emlékművéért elfogadni cserébe [url]https://www.kozterkep.hu/~/3664/Martir_emlekmu_Budapest_1960.html#photo-138399;ezt[/url] a szobrot. Ha erre a helyre állítanák II. János Pál pápa szobrát, talán észrevennék, hogy a volt pártszékház és a mellette lévő épület portáljának állapota milyen tűrhetetlen. Tudom, ezt már többször is leírtam, de nyugodtan leírhatnám mindennap újdonságként is, mert a kép minden nap rosszabb és rosszabb. Nem hiszem el, hogy ilyen szilaj ember, mint a józsefvárosi polgármester, nem képes eszközöket találni az állapot megszüntetésére. Kölcsönösen üdvözöljük egymás ötletét. Jelen pillanatban azt sem hiszem, hogy a tér még egyszer visszakapja a Köztársaság nevet.
1625 Ardelao 2015-06-03 18:46:44 [Válasz erre: 1624 Búbánat 2015-06-03 13:41:06]
Ez nem is rossz ötlet, a jövő évi jubileumra nagy öröm lenne! Simándy József mindenképpen megérdemelne egy szobrot!
Ez nem is rossz ötlet, a jövő évi jubileumra nagy öröm lenne! Simándy József mindenképpen megérdemelne egy szobrot!
1624 Búbánat 2015-06-03 13:41:06 [Válasz erre: 1622 IVA 2015-06-03 00:15:43]
A volt Köztársaság tér négy éve vette fel II. János Pál pápa nevét. A belinkelt 2011-es cikkben utalás történt II. János Pál pápa szobrának felállítására, ami úgy tűnik, célegyenesbe érhet, ha a francia kisvárosban érvényt szereznek a pápa szobrának eltávolításáról: [url] http://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-janos-pal-papa-emlekmuvenek-lebontasara-szolitottak-fel-egy-franci; Bontásra ítélték II. János Pál pápa szobrát Franciaországban [/url] www.magyarkurir.hu, 2015. május 5. kedd 13:51 A II. János Pál pápa tiszteletére közterületen emelt emlékmű lebontására szólított fel egy francia kisvárost a bíróság, amely szerint az alkotás ellentétes az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvénnyel – tájékoztat az MTI. [url] http://jozsefvaros.hu/hir/2669/francia-vita-ii-janos-pal-papa-szobra-korul; Franciaországban bontásra ítélték, Józsefváros befogadná [/url] FRANCIA VITA II. JÁNOS PÁL PÁPA SZOBRA KÖRÜL www.józsefváros.hu, 2015. május 24. vasárnap Egy francia kisvárosban bontásra ítélte a bíróság – túl nagynak vélték a műemlék 8 méteres keresztjét –, de Józsefvárosban helyet kaphatna II. János Pál pápa szobra. A műemlék megmentésére, illetve befogadására egy közösségi oldalon indult magyar kezdeményezés, amelyet – erkölcsi és anyagi – támogatásáról biztosított Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté is. Ha a szobrot valóban el kell bontani, a műemléknek „a II. János Pál pápa téren kiváló helye lenne”. Simándy József életműve okán is, megérdemelte volna, hogy akár róla nevezzék el a volt Köztársasági teret. Az ötlet jó, de a jelenben ez már nem kivitelezhető. De most az jutott az eszembe, hogy a Józsefvárosi önkormányzat (akár a Fővárossal karöltve) állíttassa fel Simándy életnagyságú szobrát, valahol az Erkel Színház közelében, méltó helyen; a II. János Pál pápa tér elég hatalmas ahhoz, hogy helye befogadja az „örök” tenorunkat, aki a téren álló Erkel Színházat „szentély”-nek tartotta, aki maga nagy tisztelője volt az elhunyt szent pápának.
A volt Köztársaság tér négy éve vette fel II. János Pál pápa nevét. A belinkelt 2011-es cikkben utalás történt II. János Pál pápa szobrának felállítására, ami úgy tűnik, célegyenesbe érhet, ha a francia kisvárosban érvényt szereznek a pápa szobrának eltávolításáról: [url] http://www.magyarkurir.hu/hirek/ii-janos-pal-papa-emlekmuvenek-lebontasara-szolitottak-fel-egy-franci; Bontásra ítélték II. János Pál pápa szobrát Franciaországban [/url] www.magyarkurir.hu, 2015. május 5. kedd 13:51 A II. János Pál pápa tiszteletére közterületen emelt emlékmű lebontására szólított fel egy francia kisvárost a bíróság, amely szerint az alkotás ellentétes az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvénnyel – tájékoztat az MTI. [url] http://jozsefvaros.hu/hir/2669/francia-vita-ii-janos-pal-papa-szobra-korul; Franciaországban bontásra ítélték, Józsefváros befogadná [/url] FRANCIA VITA II. JÁNOS PÁL PÁPA SZOBRA KÖRÜL www.józsefváros.hu, 2015. május 24. vasárnap Egy francia kisvárosban bontásra ítélte a bíróság – túl nagynak vélték a műemlék 8 méteres keresztjét –, de Józsefvárosban helyet kaphatna II. János Pál pápa szobra. A műemlék megmentésére, illetve befogadására egy közösségi oldalon indult magyar kezdeményezés, amelyet – erkölcsi és anyagi – támogatásáról biztosított Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté is. Ha a szobrot valóban el kell bontani, a műemléknek „a II. János Pál pápa téren kiváló helye lenne”. Simándy József életműve okán is, megérdemelte volna, hogy akár róla nevezzék el a volt Köztársasági teret. Az ötlet jó, de a jelenben ez már nem kivitelezhető. De most az jutott az eszembe, hogy a Józsefvárosi önkormányzat (akár a Fővárossal karöltve) állíttassa fel Simándy életnagyságú szobrát, valahol az Erkel Színház közelében, méltó helyen; a II. János Pál pápa tér elég hatalmas ahhoz, hogy helye befogadja az „örök” tenorunkat, aki a téren álló Erkel Színházat „szentély”-nek tartotta, aki maga nagy tisztelője volt az elhunyt szent pápának.
1623 Ardelao 2015-06-03 00:29:52 [Válasz erre: 1622 IVA 2015-06-03 00:15:43]
Ragyogó ötlet! Talán javasolni kellene illetékesek felé!
Ragyogó ötlet! Talán javasolni kellene illetékesek felé!
1622 IVA 2015-06-03 00:15:43
Az [url]http://jozsefvaros.hu/hir/518/szimbolikus-tablacsere-a-ii-janos-pal-papa-teren-fotok;Erkel Színház[/url]hoz is jobban illene, hogy a Simándy József téren álljon.
Az [url]http://jozsefvaros.hu/hir/518/szimbolikus-tablacsere-a-ii-janos-pal-papa-teren-fotok;Erkel Színház[/url]hoz is jobban illene, hogy a Simándy József téren álljon.
1621 Ardelao 2015-05-30 12:33:35
Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző a mai napon született 1952.május 30-án Budapesten. A kétszeres Kossuth és Liszt Ferenc díjas világhírű művészünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, az érdemes és kiváló művész díjat is megkapta. A világhírű zongoraművész 1990-ben felajánlotta, hogy minden év május 30-án, a születésnapján koncertet ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Saját, bensőséges évfordulóját úgy ünnepli meg, hogy szegény és beteg gyermekeknek adakozik. Az általa összeállított programban való fellépést a közreműködésre felkért barátaival együtt ingyen vállalja. A hangverseny bevételével a karitatív szervezet rászoruló gyermekeket segít, kivizsgálási, gyógykezelési és műtéti költségeket fedez Nemes gondolat. Isten éltesse őt jó egészségben sokáig!
Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester és zeneszerző a mai napon született 1952.május 30-án Budapesten. A kétszeres Kossuth és Liszt Ferenc díjas világhírű művészünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója, az érdemes és kiváló művész díjat is megkapta. A világhírű zongoraművész 1990-ben felajánlotta, hogy minden év május 30-án, a születésnapján koncertet ad a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Saját, bensőséges évfordulóját úgy ünnepli meg, hogy szegény és beteg gyermekeknek adakozik. Az általa összeállított programban való fellépést a közreműködésre felkért barátaival együtt ingyen vállalja. A hangverseny bevételével a karitatív szervezet rászoruló gyermekeket segít, kivizsgálási, gyógykezelési és műtéti költségeket fedez Nemes gondolat. Isten éltesse őt jó egészségben sokáig!
1620 -zéta- 2015-05-27 13:22:53 [Válasz erre: 1619 Ardelao 2015-05-27 12:48:07]
Nekem a legbájosabb sztorim az, hogy turnéi során benézett az éppen aktuális városka színházába, ahol épp Rossini-ősbemutatóra készülődtek és szívrohamot kapott a karmester. Mivel nem volt, aki eldirigálja a darabot a jelenlévő Paganini vállalta azt, így egy opera, a Matilde di Shabran ősbemutatója is fűződik a nevéhez...:-)
Nekem a legbájosabb sztorim az, hogy turnéi során benézett az éppen aktuális városka színházába, ahol épp Rossini-ősbemutatóra készülődtek és szívrohamot kapott a karmester. Mivel nem volt, aki eldirigálja a darabot a jelenlévő Paganini vállalta azt, így egy opera, a Matilde di Shabran ősbemutatója is fűződik a nevéhez...:-)
1619 Ardelao 2015-05-27 12:48:07
Paganini, a hegedű legendás boszorkánymestere nem vágyott zeneszerzői babérok után, inkább csak a kényszerűség adta kezébe a tollat. Ezt maga is bevallja: „Megvan az egyéni játékmódom és ehhez szabom műveimet. Ha mások műveit akarnám játszani, úgy kénytelen volnék azokat a magam módjára átgyúrni. Ezért előnyösebbnek tartom, ha minden megkötöttség nélkül a magam zenei szükséglete szerint írok.” Ez érthető, mert valóban hiába nézett volna olyan mű után, amely megközelítőleg is módot nyújtott volna annak a káprázatos virtuozitásnak kifejezésére, amelynek ő maga volt a megteremtője. De fűzzük mindjárt hozzá, hogy ennek a varázslatos hatású, démonikus külsejű, az ördöggel való cimborálás gyanújában állott virtuóznak szíve és lelke is volt. Különben alig írta volna Heine Paganini játékáról, hogy „úgy énekel a fülemüle estalkonyatkor, amikor a rózsa illata sejtelmes vágyakozással részegíti meg szívét; ezek hangok voltak, amelyeknek feneketlen mélységeiben nem volt vigasz és remény.” Schubert is mondta Paganini egy hangversenye után: „Az Adagio-ban egy angyalt hallottam énekelni.” Paganini briliáns kompozíciói a mai napig a hegedűművészek állandó műsorszámai. A H-moll hegedűverseny híres „csengettyű” –rondója Liszt Ferenc mesteri átirata („La Campanella”) révén vált zenei közkinccsé. (Az adatokat több információból gyüjtöttem) [url] https://www.youtube.com/watch?v=guzSO5DOBnk; Valentina Lisitsa plays Liszt-Paganini "La Campanella" on Bösendorfer piano model Beethoven [/url]
Paganini, a hegedű legendás boszorkánymestere nem vágyott zeneszerzői babérok után, inkább csak a kényszerűség adta kezébe a tollat. Ezt maga is bevallja: „Megvan az egyéni játékmódom és ehhez szabom műveimet. Ha mások műveit akarnám játszani, úgy kénytelen volnék azokat a magam módjára átgyúrni. Ezért előnyösebbnek tartom, ha minden megkötöttség nélkül a magam zenei szükséglete szerint írok.” Ez érthető, mert valóban hiába nézett volna olyan mű után, amely megközelítőleg is módot nyújtott volna annak a káprázatos virtuozitásnak kifejezésére, amelynek ő maga volt a megteremtője. De fűzzük mindjárt hozzá, hogy ennek a varázslatos hatású, démonikus külsejű, az ördöggel való cimborálás gyanújában állott virtuóznak szíve és lelke is volt. Különben alig írta volna Heine Paganini játékáról, hogy „úgy énekel a fülemüle estalkonyatkor, amikor a rózsa illata sejtelmes vágyakozással részegíti meg szívét; ezek hangok voltak, amelyeknek feneketlen mélységeiben nem volt vigasz és remény.” Schubert is mondta Paganini egy hangversenye után: „Az Adagio-ban egy angyalt hallottam énekelni.” Paganini briliáns kompozíciói a mai napig a hegedűművészek állandó műsorszámai. A H-moll hegedűverseny híres „csengettyű” –rondója Liszt Ferenc mesteri átirata („La Campanella”) révén vált zenei közkinccsé. (Az adatokat több információból gyüjtöttem) [url] https://www.youtube.com/watch?v=guzSO5DOBnk; Valentina Lisitsa plays Liszt-Paganini "La Campanella" on Bösendorfer piano model Beethoven [/url]
1618 Ardelao 2015-05-27 02:00:49
Niccolo Paganini, minden idők egyik legnagyobb itáliai hegedű-virtuóza, ezen a napon halt meg 1840.május 27-én Nizzában. Született 1782.október 27-én Genová-ban.
Niccolo Paganini, minden idők egyik legnagyobb itáliai hegedű-virtuóza, ezen a napon halt meg 1840.május 27-én Nizzában. Született 1782.október 27-én Genová-ban.
1617 Ardelao 2015-05-22 16:15:31
Richard Wagner német zeneszerző, a XIX. századi zeneirodalom kimagasló alakja, a zene egyik legeredetibb, legnagyobb hatású mestere, 202-éve született, 1813.május 22-én Lipcsében. Elhunyt 1883.február 13-án Velencében.
Richard Wagner német zeneszerző, a XIX. századi zeneirodalom kimagasló alakja, a zene egyik legeredetibb, legnagyobb hatású mestere, 202-éve született, 1813.május 22-én Lipcsében. Elhunyt 1883.február 13-án Velencében.
1616 IVA 2015-05-10 07:46:47
Most már kiegyeznék ezzel a kék-sárga ara Amneris-jelmezzel.
Most már kiegyeznék ezzel a kék-sárga ara Amneris-jelmezzel.
1615 Ardelao 2015-05-07 00:51:22
A mai nap, 175 éve született Pjotr Iljics Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző. (Meghalt 1893-ban, 122-éve).
A mai nap, 175 éve született Pjotr Iljics Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző. (Meghalt 1893-ban, 122-éve).
1614 Búbánat 2015-04-30 09:39:51 [Válasz erre: 1612 Momo 2015-04-30 00:41:02]
A Dankó Rádió épp most sugároz részleteket Lehár operettjeiből. Hallgathatjuk ezt a dal is: Richard Tauber,Berlini Állami Opera Zenekarát Lehár Ferenc vezényli: A mosoly országa - Szu-Csong dala a II. felvonásból (Ismétlés ma 18 órától) Archív interjú-részleteket is hallhatunk Lehárral, meg Kristóf Károly emmlékszik vissza egy régi rádiós beszélgetésben a szerzőre.
A Dankó Rádió épp most sugároz részleteket Lehár operettjeiből. Hallgathatjuk ezt a dal is: Richard Tauber,Berlini Állami Opera Zenekarát Lehár Ferenc vezényli: A mosoly országa - Szu-Csong dala a II. felvonásból (Ismétlés ma 18 órától) Archív interjú-részleteket is hallhatunk Lehárral, meg Kristóf Károly emmlékszik vissza egy régi rádiós beszélgetésben a szerzőre.
1613 IVA 2015-04-30 02:50:24 [Válasz erre: 1612 Momo 2015-04-30 00:41:02]
Köszönet az információért. (Én más sorrendbe szerkesztettem volna a 9 műsorszámot. Nem is tudom, miért nem engem kértek fel rá...)
Köszönet az információért. (Én más sorrendbe szerkesztettem volna a 9 műsorszámot. Nem is tudom, miért nem engem kértek fel rá...)
1612 Momo 2015-04-30 00:41:02
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/zeneszerzok/tauber_lehar.jpg;Lehár Ferenc és Richard Tauber 1946-ban[/url]. Mégpedig Zürichben. Kettejük között, a tó túlpartján a magas tetőszerkezetű épület a zürichi operaház. [url]http://www.richard-tauber.de/2011/07/abschiedskonzert-in-zurich-05-juni-1946/;Itt[/url] pedig arról írnak, hogy mért is voltak mindketten Zürichben akkor.
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/zeneszerzok/tauber_lehar.jpg;Lehár Ferenc és Richard Tauber 1946-ban[/url]. Mégpedig Zürichben. Kettejük között, a tó túlpartján a magas tetőszerkezetű épület a zürichi operaház. [url]http://www.richard-tauber.de/2011/07/abschiedskonzert-in-zurich-05-juni-1946/;Itt[/url] pedig arról írnak, hogy mért is voltak mindketten Zürichben akkor.
1611 Ardelao 2015-04-29 11:06:50
Isten éltesse Zubin Mehtá-t ! Nagy kedvencemet !
Isten éltesse Zubin Mehtá-t ! Nagy kedvencemet !
1610 Ardelao 2015-04-27 00:22:09
1872. január 6-án született Alekszander Nyikolajevics Szkrjabin, kiemelkedő orosz zeneszerző és zongorista, a ”zenei fényjáték” feltalálója. Szkrjabin igyekezett minden művészet szintézisének a problémáját megoldani, a művészi kreativitás eszközeivel megálmodva egy fantasztikus világforradalom kezdetét. Ő volt az első a világon, aki a zenei gyakorlatban a Prometheus zenei költeménybe egy különleges ”fényjátékot” épített be, ahol a színskála zenei hangokat jelölt. Szkrajbin egyik legutolsó ötlete a ”Rejtély” volt, amely hangok, színek, illatok, mozgások és az építészet szimfóniája. Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_01_06/Szkrjabin-fenyes-zeneje-VIDEO/ 100-éve,1915.április 27-én halt meg vérmérgezésben.
1872. január 6-án született Alekszander Nyikolajevics Szkrjabin, kiemelkedő orosz zeneszerző és zongorista, a ”zenei fényjáték” feltalálója. Szkrjabin igyekezett minden művészet szintézisének a problémáját megoldani, a művészi kreativitás eszközeivel megálmodva egy fantasztikus világforradalom kezdetét. Ő volt az első a világon, aki a zenei gyakorlatban a Prometheus zenei költeménybe egy különleges ”fényjátékot” épített be, ahol a színskála zenei hangokat jelölt. Szkrajbin egyik legutolsó ötlete a ”Rejtély” volt, amely hangok, színek, illatok, mozgások és az építészet szimfóniája. Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_01_06/Szkrjabin-fenyes-zeneje-VIDEO/ 100-éve,1915.április 27-én halt meg vérmérgezésben.
1609 Búbánat 2015-04-24 23:07:08 [Válasz erre: 1608 Ardelao 2015-04-24 14:32:50]
Huszka Jenő [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91#/media/File:HuszkaJenoFotoThalerTamas.JPG; emléktábla [/url] időskori lakása házfalán, Budapest, I. ker. Fő utca 15. 1945 után, tehát 70 éves korától lakott itt a ház II. emeletén. Időskori, utolsó műveit (Szép Juhászné; Szabadság, szerelem) már itt komponálta. Még egy fotó: Huszka Jenő és felesége, született Arányi Mária [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91#/media/File:Huszka_Jen%C5%91_s%C3%ADrja.jpg; sírja Budapesten, Farkasréti temető: [/url] 41-1-19/20.
Huszka Jenő [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91#/media/File:HuszkaJenoFotoThalerTamas.JPG; emléktábla [/url] időskori lakása házfalán, Budapest, I. ker. Fő utca 15. 1945 után, tehát 70 éves korától lakott itt a ház II. emeletén. Időskori, utolsó műveit (Szép Juhászné; Szabadság, szerelem) már itt komponálta. Még egy fotó: Huszka Jenő és felesége, született Arányi Mária [url] http://hu.wikipedia.org/wiki/Huszka_Jen%C5%91#/media/File:Huszka_Jen%C5%91_s%C3%ADrja.jpg; sírja Budapesten, Farkasréti temető: [/url] 41-1-19/20.
1608 Ardelao 2015-04-24 14:32:50
A képhez való hozzászólást meghagyom operettszakértőnknek, Búbánatnak !
A képhez való hozzászólást meghagyom operettszakértőnknek, Búbánatnak !
