1879 ladislav kozlok 2016-12-17 12:35:12
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
Reduta, a Szlovak Filharmonia szekhelye.
1878 Klára 2016-11-26 13:39:06 [Válasz erre: 1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00]
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
Ez így igaz, de ennek sok esetben olyan okai voltak, melyek tökéletesen függetlenek voltak az Operaház akkori vezetőségétől, annak tevékenységétől.
1877 Búbánat 2016-11-25 10:20:17 [Válasz erre: 1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00]
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában. Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
Ez bizony így van! Azért rendesen „fel voltam dobva” attól a számomra nagy eseménytől, amikor Sutherland - a színpadtól való visszavonulása után - legalább férje, Richard Bonynge karmester társaságában 1995-ben eljött Budapestre, és ott volt az Operában is… Erről bővebben több hozzászólásom elolvasható Joan Sutherland topicjában. Callas, Peerce és még sok más "nagyágyú", ahogyan Sutherland is, sajnos, tényleg fájlalhatjuk, hogy fénykorukban (de akár a "leszálló águkban") fellépéseik során elkerülték Magyarországot. Nyilván több okkal is lehet ezt magyarázni.
1876 Heiner Lajos 2016-11-25 09:56:00
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
Orom, hogy eljott Magyarorszagra del Monaco, Bergonzi, Pavarotti, Cappuccilli, Domingo, , Christoff, sok mas nagysag, de Sutherland, Callas, Peerce s meg nehanyan nagyon hianyoznak a magyar operajatszas tortenetebol.
1875 Ardelao 2016-11-12 14:18:06
[url] http://caruso.blog.hu/2013/11/16/lucia_popp_emlekezete; Lucia Popp emlékezete [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pc0qGKkn-I0; Lucia Popp " In Trutina " [/url]
[url] http://caruso.blog.hu/2013/11/16/lucia_popp_emlekezete; Lucia Popp emlékezete [/url] [url] https://www.youtube.com/watch?v=pc0qGKkn-I0; Lucia Popp " In Trutina " [/url]
1874 cviki57 2016-11-05 20:59:30 [Válasz erre: 1872 Ardelao 2016-11-05 20:51:26]
Ardelao kedves! (Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!) Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
Ardelao kedves! (Énnel nem kezdünk mondatot, tanították, de most muszáj!) Én köszönöm nagyon hálásan ezt az érdekes kalandot, eszembe nem jutott, hogy például e lapszámokat meg lehet nézni, lehet bennük keresgélni (Google Chrome keresőprogramjával kerestettem minden lapszámban a művész nevét), s nagyon el lehet veszni az érdekességekben:-))!
1873 cviki57 2016-11-05 20:53:32
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
A Színházi élet ugyane számában az 50. oldalon kezdődik Szomory Dezső írása: Zene és Ének hangjainál, melyben ő is megemlíti Czifra Gyurit, az 51-52-oldalon kereendő, s az 52 oldal alján még egy fotó az ifjú tehetségről.
1872 Ardelao 2016-11-05 20:51:26 [Válasz erre: 1871 cviki57 2016-11-05 20:43:16]
Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
Nagyon köszönöm, hogy kikutattad!
1871 cviki57 2016-11-05 20:43:16 [Válasz erre: 1870 Ardelao 2016-11-05 17:38:57]
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk. Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt. [url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/01017/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1934_07.pdf;Az 58. oldalon kezdődik az írás[/url]
Az 1934.évi 7. számában olvasható ez a cikk. Az első vizsgakoncertje Czifra (sic!)Gyurinak 1934 január 25-én (visszaszámolva egy másik beszámolóból) volt. [url]http://epa.oszk.hu/02300/02343/01017/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1934_07.pdf;Az 58. oldalon kezdődik az írás[/url]
1870 Ardelao 2016-11-05 17:38:57
Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik. „A csodagyerek A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett. Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene? A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége. Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja: -Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül. Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban Bátran és vidáman beszél. -Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé. Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri. -Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól. Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.” Írta: Barabás Pál
Az alábbi, cikk (eredeti helyesírással idézve) a korabeli Színházi Élet egyik számában jelent meg. Sajnos, a gyűjteményemben szereplő példány címlapja hiányzik, így a megjelenés időpontját nem tudom közölni. Ha megtalálom a neten, pótolom-e mulasztást, annál is inkább, mert e cikkhez három fotó is tartozik. „A csodagyerek A szólásmód szerint nincsenek többé gyerekek, de csodagyerekek hál’ Istennek akadnak még. Ilyen csodagyerek a kis Czifra Gyuri, aki a Zeneakadémia multheti vizsgahangversenyén szerepelt először a nyilvánosság előtt és bámulatos zenei tehetségével lázba ejtette a kritikusokat és a közönséget. A lapok hasábos cikkeket írtak róla, fényképei belekerültek a világsajtóba, a tizenkétéves ismeretlen pesti gyerek egyik napról a másokra országos nevezetesség lett. Elmentünk meglátogatni az új magyar csodagyereket, akinek tanárai is káprázatos jövőt jósolnak. Vajjon milyen ennek a káprázatos jövőnek a jelene? A Szervita tér egy régi házának szobakonyhás lakásában él a Czifra-házaspár. Két gyermekük van, az idősebbik leánygyermek a városházán van alkalmazásban. Sötét melléklépcsőn lehet feljutni Czifráék lakásába. De nemcsak a lépcsőházat kerüli el a nap, az egyetlen szobát is, amelynek egyik sarkában öreg, szúette pianinó áll. Fölötte spárgán törülközők és fehérneműk száradnak. A szoba legnagyobb részét két vaságy foglalja el, ebben a naptalan, fénytelen, szomorú miliőben virágzott ki az utolsó évek egyik legnagyobb zenei tehetsége. Gyuri nincs otthon, mesterénél: Keéry Szántó Imrénél tölti a délutánt. Édesanyja mondja: -Muzsikus vér folyik a gyerek ereiben. Az édesapja népzenész, nem cigány, ahogy az ujságok írták. Valamikor sokat muzsikált külföldön is, de most nincs állása. Bizony, ilyen körülmények közt nehéz volt módot találni rá, hogy Gyurikánk jó zenei nevelést kapjon. Pedig már évekkel ezelőtt, amikor a gyereknek nem volt mestere, mindenki látta, hogy nagy tehetség, akinek taníttatását halálos vétek volna elhanyagolni. Nagy szegénységünkben is mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a gyereket ilyen szépen felkarolták. Most talán majd, hogy észrevették, a Gyuri jövője is jó kezekbe kerül. Sietünk a kis csodazongorista után Keéry Szántó Imréékhez. A kis dundi művész otthonosan érzi magát az előkelő lakásban. A professzor bátyja gyermekének ruhája van rajta, mert hát fényképezésről van szó és az ember mégsem állhat a fotografus elé a hétköznapiban Bátran és vidáman beszél. -Csak azért volt félszem a hangverseny előtt, mert az otthoni pianinón gyakoroltam és annak a billentyűje egészen más, mint a pódiumon lévő hangversenyzongoráé. Csillog a szeme, teli van duzzadó gyerek-kedvvel. A tanárját csak a fiú kövérsége aggasztja. íHova fog hízni ez a gyerek, mondja, már negyven kiló. Legközelebb orvossal vizsgáltatom meg. Arról érdeklődünk, hogyan került hozzá a kis Gyuri. -Két és fél éve ismertem meg. – mondja a professzor. – Nem ismerte a kottákat, és nem is tanította senki. A rádióból hallott kuplékat mégis csodálatos könnyedséggel, saját maga által komponált, meglepően színes kísérettel játszotta el. Az első pillanatban láttam, hogy nem mindennapi tehetség került a kezeim közé. Éreztem, hogy ezért az értékért már én vagyok felelős. Foglalkozni kezdtem vele és – nevetve néz Gyurira – ma már meg tudja különböztetni a violinkulcsot a kapukulcstól. Gyuri visszamosolyog mesterére. Nagyon is tisztában van vele, hogy már sokkal többet tud.” Írta: Barabás Pál
1869 Momo 2016-11-04 09:21:40 [Válasz erre: 1868 IVA 2016-11-04 02:01:47]
Ischl. [url]https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-news-photo/78954353#german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-strauss-jr-picture-id78954353;Johann Strauss villájának teraszán.[/url] (Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.) [url]https://media.gettyimages.com/photos/johann-strau-the-younger-conductor-and-composer-bad-ischl-upper-picture-id89778055;Itt[/url] egy másik kép ugyanonnan.
Ischl. [url]https://www.gettyimages.co.uk/detail/news-photo/german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-news-photo/78954353#german-composer-johannes-brahms-photographed-with-johann-strauss-jr-picture-id78954353;Johann Strauss villájának teraszán.[/url] (Azért került Bécs a képaláírásba, mert amikor a képet gyűjtöttem, egy olyan oldalon találtam, ahol Bécset írtak.) [url]https://media.gettyimages.com/photos/johann-strau-the-younger-conductor-and-composer-bad-ischl-upper-picture-id89778055;Itt[/url] egy másik kép ugyanonnan.
1868 IVA 2016-11-04 02:01:47 [Válasz erre: 1867 Momo 2016-11-04 00:14:57]
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz). Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt. Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek. Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
Első blikkre feltétlenül. A csalóka látszat annak köszönhető, hogy Strauss megőrizte karcsúságát, fiatalos kiállását, sűrű haját, megjelenésének imázsát (sötét haj és bajusz). Ha viszont közelebbről nézzük meg (nagyítjuk) a képet, és fehér hajat, bajuszt képzelünk Strauss arcához, hihető, hogy ekkor már 70 felé járt. Brahms arcáról a hosszú, fehér körszakállt kell „leképzelnünk”, vagy sötétebbre festenünk gondolatban, és máris egy jó karban levő 60-ast látunk benne. Valószínűleg feltett kezekkel adta meg magát az időnek. Akkor most Bécsben vagy Bad Ischlben készült ez a kép?
1867 Momo 2016-11-04 00:14:57
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0005/ifj_johann_strauss_brahms.jpg;ifj. Johann Strauss és Brahms[/url] (Bad Ischl, 1894) Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
[url]http://www.momus.hu/images/glry_images/0005/ifj_johann_strauss_brahms.jpg;ifj. Johann Strauss és Brahms[/url] (Bad Ischl, 1894) Érdekes, hogy a Brahmsnál 8 évvel idősebb Strauss úgy néz ki ezen a képen, mintha kb. a fia lenne.
1865 Momo 2016-10-27 01:55:57 [Válasz erre: 1864 IVA 2016-10-27 01:20:33]
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. [url]http://img.timeinc.net/time/magazine/archive/covers/1971/1101711122_400.jpg;Time Magazine címlapot[/url] is kapott 1971 novemberében.
Elképesztő sikerei voltak ebben a szerepben. 1970-től énekelte a New York City Opera előadásaiban. [url]http://img.timeinc.net/time/magazine/archive/covers/1971/1101711122_400.jpg;Time Magazine címlapot[/url] is kapott 1971 novemberében.
1864 IVA 2016-10-27 01:20:33
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
Csodálni való Beverly Sills Erzsébet-jelmeze és maszkja! Azért is, mert az efféle igényes vizuális effektus egyre ritkább. Magyarországi színpadokról hasonlóan emlékezetes Ruttkai Éva megjelenése az Angliai Erzsébetben, a Mezey Máriáé, később a Pápay Erzsié a Nemzeti Katona József színházi Stuart Máriájában (illetve a Váradi Hédié a címszerepben). Filmen Cate Blanchett sminkjei és jelmezei nyertek számos díjat (Oscarokat is) az Elizabeth-filmek látványvilágának elismeréséül.
1863 IVA 2016-10-26 02:52:52 [Válasz erre: 1861 Momo 2016-10-25 13:54:24]
Én is köszönöm a pontosítást.
Én is köszönöm a pontosítást.
1862 lujza 2016-10-26 02:25:20 [Válasz erre: 1861 Momo 2016-10-25 13:54:24]
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
Köszönöm! Akkor már nagyon modernek akartak lenni. Nekem jó lett volna az Erkel régi teteje is.
1861 Momo 2016-10-25 13:54:24 [Válasz erre: 1843 lujza 2016-10-23 03:03:35]
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
A homlokzat az 1959-61 közötti átépítéskor lett ilyen. A nézőtér 1949-51 között alakult a mai formájára.
1860 Heiner Lajos 2016-10-25 09:26:26 [Válasz erre: 1859 -zéta- 2016-10-25 08:53:00]
Köszönöm a felhomalyositast!
Köszönöm a felhomalyositast!
1859 -zéta- 2016-10-25 08:53:00 [Válasz erre: 1858 Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31]
A középső Gubajdulina...;-)
A középső Gubajdulina...;-)
1858 Heiner Lajos 2016-10-25 07:57:31
Na de melyik ki?
Na de melyik ki?
1857 IVA 2016-10-25 07:13:36 [Válasz erre: 1854 Momo 2016-10-24 11:55:26]
Ez azonos lett volna azzal a terasszal, amelynek újranyitása is a felújítás tervei közt szerepelt, de később nem lehetett hallani róla?
Ez azonos lett volna azzal a terasszal, amelynek újranyitása is a felújítás tervei közt szerepelt, de később nem lehetett hallani róla?
1856 Sipi 2016-10-24 16:52:32 [Válasz erre: 1855 kobzos55 2016-10-24 13:05:27]
"Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. " Szerintem is. :-)
"Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. " Szerintem is. :-)
1855 kobzos55 2016-10-24 13:05:27
Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. Éppen két napja hallhattuk a Seven Words című remekművét, Fenyő László (cselló), Szatzker Zsanett (bayan), a Concerto Budapest, vez.: Keller András csodálatosan szép előadásában. Isten éltesse sokáig Gubajdulinát!
Gubajdulina mindenképpen az egyik legnagyobb élő zeneszerző. Éppen két napja hallhattuk a Seven Words című remekművét, Fenyő László (cselló), Szatzker Zsanett (bayan), a Concerto Budapest, vez.: Keller András csodálatosan szép előadásában. Isten éltesse sokáig Gubajdulinát!
1854 Momo 2016-10-24 11:55:26
Hát, [url]http://m.cdn.blog.hu/ca/caruso/image/Erkel_sz%c3%adnh%c3%a1z_60as%20%c3%a9vek.jpg;Skoda és Trabant[/url] van. Viszont érdekes, hogy a fölső ablaksor még nincs beépítve. Szabadon lehet nézelődni, mint egy kilátó teraszon.
Hát, [url]http://m.cdn.blog.hu/ca/caruso/image/Erkel_sz%c3%adnh%c3%a1z_60as%20%c3%a9vek.jpg;Skoda és Trabant[/url] van. Viszont érdekes, hogy a fölső ablaksor még nincs beépítve. Szabadon lehet nézelődni, mint egy kilátó teraszon.
1853 Heiner Lajos 2016-10-24 06:43:34 [Válasz erre: 1847 -zéta- 2016-10-23 15:08:44]
Hiányolok egy Volgát, Zaporozsecet, Tatraplant.
Hiányolok egy Volgát, Zaporozsecet, Tatraplant.
1852 IVA 2016-10-24 03:03:29 [Válasz erre: 1847 -zéta- 2016-10-23 15:08:44]
1966-nál későbbi a fotó. A büfé ablakain tükröződik a szemközti lakóház, amelyet 1967-ben adtak át.
1966-nál későbbi a fotó. A büfé ablakain tükröződik a szemközti lakóház, amelyet 1967-ben adtak át.
1851 IVA 2016-10-24 02:55:03 [Válasz erre: 1846 Momo 2016-10-23 13:00:11]
Valóban kedvemre van, gyűjtöm az Erkelt ábrázoló képeket, és ezt nem ismertem. Nagyon köszönöm!
Valóban kedvemre van, gyűjtöm az Erkelt ábrázoló képeket, és ezt nem ismertem. Nagyon köszönöm!
1850 IVA 2016-10-24 02:51:27 [Válasz erre: 1843 lujza 2016-10-23 03:03:35]
Szeretnék egyszer pontosan utánanézni, egyelőre úgy tudom, 1959-től 1966-ig tartott az új előcsarnok, a büfé és a homlokzat átépítése, mialatt minden évadban folytak az előadások. Én még emlékszem a „valamilyen más” homlokzatra 1956 előttről, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezt az emlékemet felismerem a régi képeken.
Szeretnék egyszer pontosan utánanézni, egyelőre úgy tudom, 1959-től 1966-ig tartott az új előcsarnok, a büfé és a homlokzat átépítése, mialatt minden évadban folytak az előadások. Én még emlékszem a „valamilyen más” homlokzatra 1956 előttről, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezt az emlékemet felismerem a régi képeken.
1848 IVA 2016-10-24 01:23:41 [Válasz erre: 1840 Momo 2016-10-22 11:57:27]
Köszönöm. Találtam egy, az 1905-ös felvételéhez hasonló szögből készült képet a [url]http://netmole.blogspot.hu/2008/10/buildings-of-old-new-york-by-irving.html;régi Metről 1902-ből[/url], amelyen még nem látszik az említett toronyház. A Google 2014-es utcaképén sem találom, talán azért, mert azóta a legtöbb ház toronymagasra nőtt, de lehet, hogy már nincs is meg.
Köszönöm. Találtam egy, az 1905-ös felvételéhez hasonló szögből készült képet a [url]http://netmole.blogspot.hu/2008/10/buildings-of-old-new-york-by-irving.html;régi Metről 1902-ből[/url], amelyen még nem látszik az említett toronyház. A Google 2014-es utcaképén sem találom, talán azért, mert azóta a legtöbb ház toronymagasra nőtt, de lehet, hogy már nincs is meg.
1847 -zéta- 2016-10-23 15:08:44 [Válasz erre: 1846 Momo 2016-10-23 13:00:11]
Istenem, ezt a Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics összeállítást...;-)
Istenem, ezt a Wartburg, Skoda, Trabant, Moszkvics összeállítást...;-)
1846 Momo 2016-10-23 13:00:11
Na, [url]http://www.theatre-architecture.eu/res/archive/023/002891.jpg?seek=1251713525;ezt[/url] IVA kedvéért. :-))
Na, [url]http://www.theatre-architecture.eu/res/archive/023/002891.jpg?seek=1251713525;ezt[/url] IVA kedvéért. :-))
1845 Ardelao 2016-10-23 12:26:14
[url] http://parameter.sk/megemlekezeseket-koncerteket-tartanak-az-1956-os-forradalom-kitoresenek-60-evfordulojan; 1956, október 23. [/url] Megemlékezések az 1956-os forradalom kitörésének 60. évfordulóján
[url] http://parameter.sk/megemlekezeseket-koncerteket-tartanak-az-1956-os-forradalom-kitoresenek-60-evfordulojan; 1956, október 23. [/url] Megemlékezések az 1956-os forradalom kitörésének 60. évfordulóján
1844 Heiner Lajos 2016-10-23 07:10:43 [Válasz erre: 1842 lujza 2016-10-23 02:46:30]
Milyen jó, hogy Stern megmentette a Carnegie Hallt!
Milyen jó, hogy Stern megmentette a Carnegie Hallt!
1843 lujza 2016-10-23 03:03:35
Fantasztikus! Nem tudtam, hogy 56-ban még így nézett ki az Erkel Színház. Mikor építették át ilyen laposra?
Fantasztikus! Nem tudtam, hogy 56-ban még így nézett ki az Erkel Színház. Mikor építették át ilyen laposra?
1842 lujza 2016-10-23 02:46:30 [Válasz erre: 1841 Momo 2016-10-22 12:16:59]
Nagyon igaza van a kommentnek! Tudom, a telekár NYC-ben iszonyú drága, de mivel az új opera máshová épült, talán mégis meg lehetett volna menteni a régi épületet. Ahogy nálunk a Nemzetit is.
Nagyon igaza van a kommentnek! Tudom, a telekár NYC-ben iszonyú drága, de mivel az új opera máshová épült, talán mégis meg lehetett volna menteni a régi épületet. Ahogy nálunk a Nemzetit is.
1841 Momo 2016-10-22 12:16:59 [Válasz erre: 1839 Heiner Lajos 2016-10-22 08:22:19]
Igen. És azt írják [url]http://www.momus.hu/images/glry_images/hangverseny_helyszin/oldmet_stokowsky.jpg;erről a képről[/url], hogy a búcsúkoncerten készült, 1966. április 16-án. Egyébként érdekes olvasni, hogy hasonló kommentek vannak a régi Met lebontása (1967) kapcsán, mint amilyen vélemények nálunk a régi Nemzeti meszüntetése miatt. (Csak például: "What they (the powers that be) were allowed to do is criminal. It’s massive scale vandalism. Ditto for tearing down the Old Penn Station. Unfortunately, the people who run this city fail, time and time again, to see that a little part of this city dies when these works of arts are torn down. What would Rome or Paris look like if visionless developers were allowed to tear down those beloved palaces? Sound appealing to you? What’s built in place of these gems amounts to nothing more than “visual” pollution. Developers and our so-called leaders need to be held responsible for what amounts to “legal” crimes against the people of NYC.")
Igen. És azt írják [url]http://www.momus.hu/images/glry_images/hangverseny_helyszin/oldmet_stokowsky.jpg;erről a képről[/url], hogy a búcsúkoncerten készült, 1966. április 16-án. Egyébként érdekes olvasni, hogy hasonló kommentek vannak a régi Met lebontása (1967) kapcsán, mint amilyen vélemények nálunk a régi Nemzeti meszüntetése miatt. (Csak például: "What they (the powers that be) were allowed to do is criminal. It’s massive scale vandalism. Ditto for tearing down the Old Penn Station. Unfortunately, the people who run this city fail, time and time again, to see that a little part of this city dies when these works of arts are torn down. What would Rome or Paris look like if visionless developers were allowed to tear down those beloved palaces? Sound appealing to you? What’s built in place of these gems amounts to nothing more than “visual” pollution. Developers and our so-called leaders need to be held responsible for what amounts to “legal” crimes against the people of NYC.")
1840 Momo 2016-10-22 11:57:27 [Válasz erre: 1838 IVA 2016-10-22 05:29:05]
Azt írja [url]http://untappedcities.com/2014/06/20/vintage-nyc-photography-the-original-metropolitan-opera-house-and-its-demolition/;itt[/url] egy kommentelő, hogy "If you took seats in the family circle you would go up in an enormous elevator and could not access the rest of the house so no sneaking down to empty seats on the lower levels." Szóval - ami a liftet illeti: volt. És nem lehetett elmászkálni a ház többi részébe, vagy lemenni az üres helyekre.
Azt írja [url]http://untappedcities.com/2014/06/20/vintage-nyc-photography-the-original-metropolitan-opera-house-and-its-demolition/;itt[/url] egy kommentelő, hogy "If you took seats in the family circle you would go up in an enormous elevator and could not access the rest of the house so no sneaking down to empty seats on the lower levels." Szóval - ami a liftet illeti: volt. És nem lehetett elmászkálni a ház többi részébe, vagy lemenni az üres helyekre.
1839 Heiner Lajos 2016-10-22 08:22:19
Netalán a régi Metropolitan Operaház nézőtere?
Netalán a régi Metropolitan Operaház nézőtere?
1838 IVA 2016-10-22 05:29:05 [Válasz erre: 1837 Momo 2016-10-22 01:08:16]
Az a torony a távolban... eszembe juttatja az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház hidraulikájának működtetéséhez épített, a Csokonai utcában szerencsére ma is álló [url]http://viztorony.hu/h/budapest/32.html;víztornyot[/url]. Lehet, hogy ott a régi Methez tartozó víztornyot látjuk? Vajon álltak-e a közönség rendelkezésére liftek a régi Metben, vagy fel kellett caplatni az ötödikre is? Köszönet a képekért!
Az a torony a távolban... eszembe juttatja az egykori Blaha Lujza téri Nemzeti Színház hidraulikájának működtetéséhez épített, a Csokonai utcában szerencsére ma is álló [url]http://viztorony.hu/h/budapest/32.html;víztornyot[/url]. Lehet, hogy ott a régi Methez tartozó víztornyot látjuk? Vajon álltak-e a közönség rendelkezésére liftek a régi Metben, vagy fel kellett caplatni az ötödikre is? Köszönet a képekért!
1837 Momo 2016-10-22 01:08:16
[url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e5/Metropolitan_Opera_House%2C_a_concert_by_pianist_Josef_Hofmann_-_NARA_541890_-_Edit.jpg;Itt[/url] a kép egy "közeli rokona". - Josef Hofmann koncertje 1937. november 28-án. Itt pedig az épületről: [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Metropolitan_Opera#Metropolitan_Operah.C3.A1z.2C_Broadway;Metropolitan Opera a Broadway-n[/url].
[url]https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e5/Metropolitan_Opera_House%2C_a_concert_by_pianist_Josef_Hofmann_-_NARA_541890_-_Edit.jpg;Itt[/url] a kép egy "közeli rokona". - Josef Hofmann koncertje 1937. november 28-án. Itt pedig az épületről: [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/Metropolitan_Opera#Metropolitan_Operah.C3.A1z.2C_Broadway;Metropolitan Opera a Broadway-n[/url].
1836 Ardelao 2016-10-13 14:50:20
111 évvel ezelőtt, ezen a napon, október 13-án született Kemény Egon, kétszeres Erkel- díjas zeneszerző. A lexikonok ennek ellenére meglehetősen szűkszavúan írnak erről a rendkívül tehetséges és sokoldalú művészről, aki emberileg is nagy tiszteletet érdemel. Idézzük fel ismét a Dankó Rádióban 2014. július 22-én elhangzott ismertetőt, amely a lexikonokban találhatóknál jóval bővebb információval szolgál: „Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását. Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt. A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő – szalon-jazzorchesterre) aratta. Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert). 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott. Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte. Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott. A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el. Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”. Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom. Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937. ”
111 évvel ezelőtt, ezen a napon, október 13-án született Kemény Egon, kétszeres Erkel- díjas zeneszerző. A lexikonok ennek ellenére meglehetősen szűkszavúan írnak erről a rendkívül tehetséges és sokoldalú művészről, aki emberileg is nagy tiszteletet érdemel. Idézzük fel ismét a Dankó Rádióban 2014. július 22-én elhangzott ismertetőt, amely a lexikonokban találhatóknál jóval bővebb információval szolgál: „Kemény Egon (Bécs, 1905.október 13.-Budapest, 1969. július 23.) kétszeres Erkel-díjas zeneszerző. Édesapja Bécsben nagyra becsült sebész főorvos volt. Visszaköltözve a szülői házba Kassára, tanulmányait a kassai Zeneiskolában kezdte. Hat éves volt, amikor zeneértő édesapja felismerte fia abszolút hallását. Kassai nevelkedése, miskolci érettségi után a bécsi Zeneművészeti Főiskolát végezte el, tanára Franz Schmidt volt. A könnyűzene felé fordulva, önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel (charleston, foxtrot, tango, keringő – szalon-jazzorchesterre) aratta. Színpadi műveit a Fővárosi Operettszínház mutatta be: első nagyoperettje a „Kikelet utca 3” 1929, (Eggerth Márta, Kabos Gyula), „Fekete Liliom” 1946, (Karády Katalin, Latabár Kálmán), „Valahol Délen” 1956, (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert). 1929-től hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben. 1933-ban tért haza Budapestre. A Magyar Rádió 1934-ben sugározta először kompozícióját: „Fantázia a Hullámzó Balaton c. népdalból”. Sokszínű zenei munkakapcsolata a Magyar Rádióval élete végéig tartott. 1949-ben rádiótörténeti jelentőségű felkérést kapott az első rádióoperett, a „Májusfa” zeneszerzésére. A „Májusfa-keringő” óriási sikert aratott. Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte, kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte. Tehetsége és önzetlen szorgalma pályatársai darabjainak sikerre vitelében is szerepet játszott. A „Fűszer és Csemege” című hangosfilmje 1940, (Szörényi Éva, Jávor Pál) addig nem látott nézőrekordot ért el. Gyermekeknek írt kórusműveit (Erkel-díj, 1953) generációk kedvelik, éneklik „Kinyílott a pitypang” „Kukták dala”, „Úttörővasút”. Rádióoperettjeit a Rádió Dalszínháza mutatta be „Talán a csillagok” 1949, „Hatvani diákjai” Erkel-díj, 1955, „Komáromi farsang” 1957, „Krisztina kisasszony” 1959, „A messzetűnt kedves” 1965. Főszerepekben: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Simándy józsef. Helyszínek: Debrecen, Győr, Komárom. Kemény Egon élete végéig örült annak, hogy sikerült hazánkban a szimfonikus könnyűzenét meghonosítania, „Schönbrunni orgonák” 1937. ”
1835 Búbánat 2016-10-01 16:07:11
„Böbe” ma lenne 87 éves… Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=em5tclP2GSY&feature=youtu.be; Puccini: Manon Lescaut - Sola perduta... –Házy Erzsébet [/url]
„Böbe” ma lenne 87 éves… Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.) [url] https://www.youtube.com/watch?v=em5tclP2GSY&feature=youtu.be; Puccini: Manon Lescaut - Sola perduta... –Házy Erzsébet [/url]
1834 IVA 2016-09-30 04:09:29
A londoni Varázsfuvola holdsarlója nagyon mutatós, de a csillagtérkép... mintha rokonságban állna a Bohémélet 2.0 Párizs-térképével. A varázsfuvola viseli el könnyebben a játékosságot.
A londoni Varázsfuvola holdsarlója nagyon mutatós, de a csillagtérkép... mintha rokonságban állna a Bohémélet 2.0 Párizs-térképével. A varázsfuvola viseli el könnyebben a játékosságot.
1833 Búbánat 2016-09-29 10:18:04
A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy a nemrég véget ért II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijébe meghívást kapott Sir Richard Bonynge karmester, aki néhai felesége, Joan Sutherland emlékére 5.000 eurós különdíjat ajánlott fel.
A Zeneakadémia honlapján olvastam, hogy a nemrég véget ért II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny zsűrijébe meghívást kapott Sir Richard Bonynge karmester, aki néhai felesége, Joan Sutherland emlékére 5.000 eurós különdíjat ajánlott fel.
1832 Ardelao 2016-09-26 17:33:29 [Válasz erre: 1831 smaragd 2016-09-26 16:30:49]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=BdGmrefb1W0; GERSHWIN GALA [/url]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=BdGmrefb1W0; GERSHWIN GALA [/url]
1831 smaragd 2016-09-26 16:30:49
George Gershwin születésnapja évfordulóján: [url]https://youtu.be/0IsQ29EL6tA;Rhapsody in Blue[/url]
George Gershwin születésnapja évfordulóján: [url]https://youtu.be/0IsQ29EL6tA;Rhapsody in Blue[/url]
1830 Ardelao 2016-09-25 13:04:45
DMITRIJ SOSZTAKOVICS — „1926.május 12-én egy mindössze 20 éves zeneszerző Szimfóniáját mutatták be — hatalmas sikerrel — a Leningrádi Filharmonikusok, vezető karnagyuk, Nyikolaj Malko vezényletével. Századunk zenetörténetében példátlan esemény, hogy egy ország első zenekara ennyire fiatal alkotó művét vigye a nyilvánosság elé. Sosztakovics I. szimfóniája hangzott el ekkor.” — „Magyarországon négy évvel első művének elhangzása előtt olvasni lehetett már Sosztakovicsról. A Tóth Aladár-Szabolcsi Bence szerkesztette Zenei Lexikon II. kötetében (1931) rövid címszó ismertette addigi munkásságát. Justus György 1933 júniusában, a Független Szemle 2. számában Stravinsky szerzői estjének méltatása ürügyén indulatosan teszi szóvá, hogy a magyar közönség nem ismeri a szovjet zeneszerzők — közöttük Sosztakovics — alkotásait. Jelenlegi ismereteim szerint Sosztakovics-kompozíció 1935. november 27-én hangzott el első ízben Budapesten. Sámy Zoltán az I. szimfóniát vezényelte az általa alapított, állástalan muzsikusokból verbuvált, akkor már egy esztendeje működő Budapesti Szimfonikus Zenekar élén. Az együttes a Budai Vigadóban hangversenyezett, a Sosztakovics-mű egy nyolc estéből álló bérleti sorozat első koncertjének műsorán szerepelt.” — „A napilapok vezető zenekritikusainak többsége nem a Budai Vigadót kereste fel ezen az estén. A tekintélyes zeneírók közül Sosztakovicsról csupán Jemnitz Sándor írt, vállalva a pendlizést: […] >Hangversenytorlódás következtében csak a műsor első két számát hallgattuk meg. Dmitrij Sosztakovics Szovjet-oroszország egyik reprezentatív fiatal zeneszerzője érdekes I. szimfóniájával szerepelt. A négytételes mű valahol Borodin és Prokofiev stílusa között keresi saját helyét és az egyszerű, sőt primitív közérthetőség jelszavai után indul, amelyek jelenleg az orosz zeneélet irányadó jelszavainak tekinthetők.<[…] (Népszava, 1935. november 29.) Jemnitz, bár a kortárs zenében kétségtelenül ő volt a legjobban informált magyar muzsikus, eszerint nem tudta, hogy a mű keletkezésekor, a 20-as évek derekán nem voltak >irányadó jelszavai< a szovjet zeneszerzésnek. s az >egyszerű, sőt primitív közérthetőség< követelményét nem fogalmazták meg 1935-ig.” A Pesti Naplóban, a bennünket érdeklő eseményről hírnél hosszabb, kritikánál mindenképp rövidebb, szignálatlan közlemény jelent meg: […] A bemutatott külföldi szerzők közül Sosztakovics Dmitrijt, a hazájában rendkívül népszerű szovjet-orosz komponistát illeti az elsőség. Első szimfóniájában még nem bontakozik ki ugyan igazán egyénisége, de mindenesetre pompás ösztönű muzsikus szólal meg benne, akivel érdemes volna közelebbről megismerkedni.[…](Pesti napló 1935. november 28.) — E pársoros ismertetőhöz hasonlóan, a többi lap is jóindulatú rokonszenvvel és érdeklődéssel tájékoztat az újdonságról. Az írások meglehetősen hasonlóak, mintha a koncertre elküldött, talán nem is muzsikus tudósítók valamilyen közös forrásból merítették volna a gondolataikat:” […] Igen tehetséges zeneszerzőt ismertünk meg Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz muzsikus személyében, akinek I. f-moll szimfóniáját hallottuk. A mű kitűnően megformált változatos ritmikájú és hangszerelésű négy tételből áll, melyek mindegyike igen sok jó ötletet tartalmaz. Stílusa a romantikus és újabb zene között ingadozik, nem egységes.[…](Az Újság, 1935. november 28. Szignó: -d-) […] A tehetséges fiatal orosz Dmitrij Sosztakovics Első szimfóniája (op.10 f-moll) szellemes témákból és pregnáns ritmusokból épült, csupán az egységesség és a tételek logikus összefüggése hiányzik belőle. […](Pester Lloyd, 1935. november 28., szignálatlan) […] A helyenként meglepően jól hangzó alkotás, szertelenségei mellett is olyan szerző munkája volt, akinek van mondanivalója és a zenekari nyelvet jól ismeri.[…](Magyarország, 1935.november 28. Szignó: i.gy.) ---- Érdekes, hogy ettől a hangvételtől, bár nyilvánvalóan más indítékból egyfelől a Népszava tért el, pusztán mivel Jemnitz más értett új zenén, másfelől az Új Magyarság , a jobboldal szócsöve: […] Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz zeneszerző f-moll szimfóniája nem hagyott mélyebb nyomokat a hallgatóság lelkében. Eredetiségre törekvő, de valójában névtelen, gondolatszegény mű.[…](1935. november 28., szignálatlan.)” Az írásokat Breuer János: Szovjet zene Magyarországon 1920-1944 című könyvéből válogattam. Zeneműkiadó Budapest 1987.
DMITRIJ SOSZTAKOVICS — „1926.május 12-én egy mindössze 20 éves zeneszerző Szimfóniáját mutatták be — hatalmas sikerrel — a Leningrádi Filharmonikusok, vezető karnagyuk, Nyikolaj Malko vezényletével. Századunk zenetörténetében példátlan esemény, hogy egy ország első zenekara ennyire fiatal alkotó művét vigye a nyilvánosság elé. Sosztakovics I. szimfóniája hangzott el ekkor.” — „Magyarországon négy évvel első művének elhangzása előtt olvasni lehetett már Sosztakovicsról. A Tóth Aladár-Szabolcsi Bence szerkesztette Zenei Lexikon II. kötetében (1931) rövid címszó ismertette addigi munkásságát. Justus György 1933 júniusában, a Független Szemle 2. számában Stravinsky szerzői estjének méltatása ürügyén indulatosan teszi szóvá, hogy a magyar közönség nem ismeri a szovjet zeneszerzők — közöttük Sosztakovics — alkotásait. Jelenlegi ismereteim szerint Sosztakovics-kompozíció 1935. november 27-én hangzott el első ízben Budapesten. Sámy Zoltán az I. szimfóniát vezényelte az általa alapított, állástalan muzsikusokból verbuvált, akkor már egy esztendeje működő Budapesti Szimfonikus Zenekar élén. Az együttes a Budai Vigadóban hangversenyezett, a Sosztakovics-mű egy nyolc estéből álló bérleti sorozat első koncertjének műsorán szerepelt.” — „A napilapok vezető zenekritikusainak többsége nem a Budai Vigadót kereste fel ezen az estén. A tekintélyes zeneírók közül Sosztakovicsról csupán Jemnitz Sándor írt, vállalva a pendlizést: […] >Hangversenytorlódás következtében csak a műsor első két számát hallgattuk meg. Dmitrij Sosztakovics Szovjet-oroszország egyik reprezentatív fiatal zeneszerzője érdekes I. szimfóniájával szerepelt. A négytételes mű valahol Borodin és Prokofiev stílusa között keresi saját helyét és az egyszerű, sőt primitív közérthetőség jelszavai után indul, amelyek jelenleg az orosz zeneélet irányadó jelszavainak tekinthetők.<[…] (Népszava, 1935. november 29.) Jemnitz, bár a kortárs zenében kétségtelenül ő volt a legjobban informált magyar muzsikus, eszerint nem tudta, hogy a mű keletkezésekor, a 20-as évek derekán nem voltak >irányadó jelszavai< a szovjet zeneszerzésnek. s az >egyszerű, sőt primitív közérthetőség< követelményét nem fogalmazták meg 1935-ig.” A Pesti Naplóban, a bennünket érdeklő eseményről hírnél hosszabb, kritikánál mindenképp rövidebb, szignálatlan közlemény jelent meg: […] A bemutatott külföldi szerzők közül Sosztakovics Dmitrijt, a hazájában rendkívül népszerű szovjet-orosz komponistát illeti az elsőség. Első szimfóniájában még nem bontakozik ki ugyan igazán egyénisége, de mindenesetre pompás ösztönű muzsikus szólal meg benne, akivel érdemes volna közelebbről megismerkedni.[…](Pesti napló 1935. november 28.) — E pársoros ismertetőhöz hasonlóan, a többi lap is jóindulatú rokonszenvvel és érdeklődéssel tájékoztat az újdonságról. Az írások meglehetősen hasonlóak, mintha a koncertre elküldött, talán nem is muzsikus tudósítók valamilyen közös forrásból merítették volna a gondolataikat:” […] Igen tehetséges zeneszerzőt ismertünk meg Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz muzsikus személyében, akinek I. f-moll szimfóniáját hallottuk. A mű kitűnően megformált változatos ritmikájú és hangszerelésű négy tételből áll, melyek mindegyike igen sok jó ötletet tartalmaz. Stílusa a romantikus és újabb zene között ingadozik, nem egységes.[…](Az Újság, 1935. november 28. Szignó: -d-) […] A tehetséges fiatal orosz Dmitrij Sosztakovics Első szimfóniája (op.10 f-moll) szellemes témákból és pregnáns ritmusokból épült, csupán az egységesség és a tételek logikus összefüggése hiányzik belőle. […](Pester Lloyd, 1935. november 28., szignálatlan) […] A helyenként meglepően jól hangzó alkotás, szertelenségei mellett is olyan szerző munkája volt, akinek van mondanivalója és a zenekari nyelvet jól ismeri.[…](Magyarország, 1935.november 28. Szignó: i.gy.) ---- Érdekes, hogy ettől a hangvételtől, bár nyilvánvalóan más indítékból egyfelől a Népszava tért el, pusztán mivel Jemnitz más értett új zenén, másfelől az Új Magyarság , a jobboldal szócsöve: […] Dmitrij Sosztakovics fiatal orosz zeneszerző f-moll szimfóniája nem hagyott mélyebb nyomokat a hallgatóság lelkében. Eredetiségre törekvő, de valójában névtelen, gondolatszegény mű.[…](1935. november 28., szignálatlan.)” Az írásokat Breuer János: Szovjet zene Magyarországon 1920-1944 című könyvéből válogattam. Zeneműkiadó Budapest 1987.
