904 Estelle 2008-01-04 23:00:34
A 2007. dec. 6.-i bemutatót 2008. február 9.-én este közvetíti a France Musique rádió.
A 2007. dec. 6.-i bemutatót 2008. február 9.-én este közvetíti a France Musique rádió.
903 Estelle 2008-01-04 22:58:27
Tannhäuser, Párizs, Opéra Bastille Az előadás a párizsi, barcelonai és tokiói operaházak közös produkciója, de december elején volt a bemutatója Párizsban, elég mostoha körülmények között, mert a bemutatót csak részben szcenírozott változatban tudták megtartani (a színpad közepén volt egy hárfa, az énekesek pedig kosztümben énekeltek) a technikai személyzet sztrájkja miatt. Ezzel párhuzamosan, a rendező, Robert Carsen másik párizsi rendezése is a sztrájk áldozata lett az Opéra Garnier-ban, de az legalább felújítás volt. A mostoha körülmények ellenére a közönség nagy ovációval fogadta az előadást. Teljes előadásra csak két héttel később került sor. A rendezés fogadtatása vegyes volt, brávózás és búzás egyaránt. A francia komolyzenei fórumom két hétig folyt a vita ennek kapcsán. Szerencsére, én már teljes értékű előadást láttam, és a csapat is összerázódott már akkorra, így igen kiegyenlített színvonalú volt az egész előadás. A szereposztás: Tannhäuser – Stephen Gould Elisabeth – Eva-Maria Westbroek Venus – Béatrice Uria-Monzon Wolfram – Matthias Goerne Hermann – Franz Josef Selig Walther – Michael König Vez: Pierre Vallet Azt értem, hogy a konzervatív része a közönségnek miért búzta ki a rendezést (sőt olyan vélemények is voltak, hogy jobb lett volna, ha koncertszerű marad, mert a rendezés tönkretette az előadást), de egyetérteni nem tudok velük. Carsen világi szempontból közelíti meg a tematikát: a kora által meg nem értett, el nem fogadott és kiközösített művészt helyezi a középpontba. Tannhäuser festőművész, aki aktot fest Vénuszról, amelyet Hermann galériájában rendezett versenyen mutat be. A többiek festményei megfelelnek a társadalmi elvárásoknak, a kor ízlésének, de az övé mélységes felháborodást és elutasítást vált ki. A harmadik felvonásban Vénusz és Erzsébet együtt nyújtják át Tannhäusernek az ecsetet a megbocsátás jeléül. Időközben a közízlés változott, és Hermann galériáját most számos modern festmény díszíti, amelyek között Tannhäuser képe központi helyre kerül. Carsen igen következetesen vitte végig a gondolatot a szcenírozott nyitánytól az utolsó akkordig. A színpadkép nagyon esztétikus volt, kevés és egyszerű díszlettel, remek megvilágítással. Az első és harmadik felvonás a festő műhelye, a második rész egy galéria. Erzsébet a Csarnokária egy részét a zenekar előtt énekelte, a nézőtér félig ki volt világítva, ami teljesen azt a hatást keltette, hogy a közönség is része az eseményeknek. A nézőtér felett megvilágított matt fehér üvegtető és az ugyanolyan oldalsó oszlopok pótolták a színpadról hiányzó „csarnokot”. A rendező megdolgoztatta az énekeseket is becsületesen. Számára minden szereplő komplex személyiség, akit összetett kapcsolatok fűznek a többi szereplőhöz. És ezt az énekesek nagyszerűen érzékeltették. Gould a hangban és alkatban ideális, mondhatni „sztereotip” Wagner-hős. (Szívesen megnézném Siegmundként vagy Siegfriedként.) Fantasztikus hangereje van, bírja szusszal, töretlen intenzitással az előadás végéig. És hangereje ellenére tud nagyon árnyaltan énekelni, és a pianói is szépen szólnak. Eva-Maria Westbroek finom, érzékeny, sugárzó és szenvedélyes Erzsébetet, hangja meleg, hajlékony és erőteljes. Béatrice Uria-Monzonnak ez volt az első jelentős Wagner szerepe. Szép hangszín, tiszta magasságok, nagyszerű színpadi alakítás. A mélyebb regiszterben azonban néha teljesen lefedte a zenekar. Matthias Goerne poétikus, szenvedélyes Wolfram, a daléneklés minden fortélyát megcsillogtatta az áriákban. Az Oh du mein holden Abendsternben a hatás fantasztikus volt. Kis rendezői segítséggel is, ennyire még egy előadáson sem érzékeltem Wolfram szenvedélyes szerelmét Erzsébet iránt és szenvedését. A többi szereplő is nagyszerű volt, a kórus pedig fantasztikus. Nem tudom, hogy az előző előadásokon Ozawa milyen volt (a fórumosok dicshimnuszokat zengtek róla), de asszisztense, Pierre Vallet kicsit lagymatagon indított, az első felvonás elég „vértelen” volt, de a második felvonástól már nagyon szépen, egységesen és árnyaltan szólt a zenekar.
Tannhäuser, Párizs, Opéra Bastille Az előadás a párizsi, barcelonai és tokiói operaházak közös produkciója, de december elején volt a bemutatója Párizsban, elég mostoha körülmények között, mert a bemutatót csak részben szcenírozott változatban tudták megtartani (a színpad közepén volt egy hárfa, az énekesek pedig kosztümben énekeltek) a technikai személyzet sztrájkja miatt. Ezzel párhuzamosan, a rendező, Robert Carsen másik párizsi rendezése is a sztrájk áldozata lett az Opéra Garnier-ban, de az legalább felújítás volt. A mostoha körülmények ellenére a közönség nagy ovációval fogadta az előadást. Teljes előadásra csak két héttel később került sor. A rendezés fogadtatása vegyes volt, brávózás és búzás egyaránt. A francia komolyzenei fórumom két hétig folyt a vita ennek kapcsán. Szerencsére, én már teljes értékű előadást láttam, és a csapat is összerázódott már akkorra, így igen kiegyenlített színvonalú volt az egész előadás. A szereposztás: Tannhäuser – Stephen Gould Elisabeth – Eva-Maria Westbroek Venus – Béatrice Uria-Monzon Wolfram – Matthias Goerne Hermann – Franz Josef Selig Walther – Michael König Vez: Pierre Vallet Azt értem, hogy a konzervatív része a közönségnek miért búzta ki a rendezést (sőt olyan vélemények is voltak, hogy jobb lett volna, ha koncertszerű marad, mert a rendezés tönkretette az előadást), de egyetérteni nem tudok velük. Carsen világi szempontból közelíti meg a tematikát: a kora által meg nem értett, el nem fogadott és kiközösített művészt helyezi a középpontba. Tannhäuser festőművész, aki aktot fest Vénuszról, amelyet Hermann galériájában rendezett versenyen mutat be. A többiek festményei megfelelnek a társadalmi elvárásoknak, a kor ízlésének, de az övé mélységes felháborodást és elutasítást vált ki. A harmadik felvonásban Vénusz és Erzsébet együtt nyújtják át Tannhäusernek az ecsetet a megbocsátás jeléül. Időközben a közízlés változott, és Hermann galériáját most számos modern festmény díszíti, amelyek között Tannhäuser képe központi helyre kerül. Carsen igen következetesen vitte végig a gondolatot a szcenírozott nyitánytól az utolsó akkordig. A színpadkép nagyon esztétikus volt, kevés és egyszerű díszlettel, remek megvilágítással. Az első és harmadik felvonás a festő műhelye, a második rész egy galéria. Erzsébet a Csarnokária egy részét a zenekar előtt énekelte, a nézőtér félig ki volt világítva, ami teljesen azt a hatást keltette, hogy a közönség is része az eseményeknek. A nézőtér felett megvilágított matt fehér üvegtető és az ugyanolyan oldalsó oszlopok pótolták a színpadról hiányzó „csarnokot”. A rendező megdolgoztatta az énekeseket is becsületesen. Számára minden szereplő komplex személyiség, akit összetett kapcsolatok fűznek a többi szereplőhöz. És ezt az énekesek nagyszerűen érzékeltették. Gould a hangban és alkatban ideális, mondhatni „sztereotip” Wagner-hős. (Szívesen megnézném Siegmundként vagy Siegfriedként.) Fantasztikus hangereje van, bírja szusszal, töretlen intenzitással az előadás végéig. És hangereje ellenére tud nagyon árnyaltan énekelni, és a pianói is szépen szólnak. Eva-Maria Westbroek finom, érzékeny, sugárzó és szenvedélyes Erzsébetet, hangja meleg, hajlékony és erőteljes. Béatrice Uria-Monzonnak ez volt az első jelentős Wagner szerepe. Szép hangszín, tiszta magasságok, nagyszerű színpadi alakítás. A mélyebb regiszterben azonban néha teljesen lefedte a zenekar. Matthias Goerne poétikus, szenvedélyes Wolfram, a daléneklés minden fortélyát megcsillogtatta az áriákban. Az Oh du mein holden Abendsternben a hatás fantasztikus volt. Kis rendezői segítséggel is, ennyire még egy előadáson sem érzékeltem Wolfram szenvedélyes szerelmét Erzsébet iránt és szenvedését. A többi szereplő is nagyszerű volt, a kórus pedig fantasztikus. Nem tudom, hogy az előző előadásokon Ozawa milyen volt (a fórumosok dicshimnuszokat zengtek róla), de asszisztense, Pierre Vallet kicsit lagymatagon indított, az első felvonás elég „vértelen” volt, de a második felvonástól már nagyon szépen, egységesen és árnyaltan szólt a zenekar.
902 Estelle 2008-01-04 22:57:15
A tavalyi évet nevezhetném \"Wagner-évnek\" is, mert ennyi Wagnert nem láttam 5 év alatt, mint tavaly. December 30-án Párizsban olyan Tannhäusert láttam, amely méltó zárása volt a Wagner-sorozatomnak: Tristan Ch. Franz-cal Berlinben, A Rajna kincse és A Walkür repetával a MüPá-ban, Az istenek alkonya Linzben Ch. Franz-cal és Hanna Schwarz-cal). Következik a beszámoló:
A tavalyi évet nevezhetném \"Wagner-évnek\" is, mert ennyi Wagnert nem láttam 5 év alatt, mint tavaly. December 30-án Párizsban olyan Tannhäusert láttam, amely méltó zárása volt a Wagner-sorozatomnak: Tristan Ch. Franz-cal Berlinben, A Rajna kincse és A Walkür repetával a MüPá-ban, Az istenek alkonya Linzben Ch. Franz-cal és Hanna Schwarz-cal). Következik a beszámoló:
901 Kundry 2007-12-25 20:49:40
Utána láttam, hogy előző nap, kár. Talán még ismétlik majd. Az ilyet persze nem jutna eszébe az újságnak ajánlani... :( Sebaj, holnaptól nekiesem az Chéreau-s Siegfriednek és Isteneknek :D Jót várok. Igen szerencsés pillanatban született ez a produkció - énekesek, rendezés, karmester, minden a helyén, mindenki remek formában.
Utána láttam, hogy előző nap, kár. Talán még ismétlik majd. Az ilyet persze nem jutna eszébe az újságnak ajánlani... :( Sebaj, holnaptól nekiesem az Chéreau-s Siegfriednek és Isteneknek :D Jót várok. Igen szerencsés pillanatban született ez a produkció - énekesek, rendezés, karmester, minden a helyén, mindenki remek formában.
900 sphynx 2007-12-24 14:59:20
900
900
899 tarnhelm2 2007-12-24 14:11:51 [Válasz erre: 897 zsoly 2007-12-24 12:02:32]
zsoly, siess jegyet venni a teljes Ringre, mert erősen fogyóban van! ;-)
zsoly, siess jegyet venni a teljes Ringre, mert erősen fogyóban van! ;-)
898 -zéta- 2007-12-24 13:28:56 [Válasz erre: 897 zsoly 2007-12-24 12:02:32]
Ott a helyed jövő nyáron :-)...
Ott a helyed jövő nyáron :-)...
897 zsoly 2007-12-24 12:02:32 [Válasz erre: 896 tarnhelm2 2007-12-24 11:27:07]
Én nem voltam ott a Müpában, sajna nem láttam az előadást. De az állam leesett a werkfilm láttán, hogy Magyarországon ilyen produkció létre jöhetett! Még mindig csak ocsúdok! :)
Én nem voltam ott a Müpában, sajna nem láttam az előadást. De az állam leesett a werkfilm láttán, hogy Magyarországon ilyen produkció létre jöhetett! Még mindig csak ocsúdok! :)
896 tarnhelm2 2007-12-24 11:27:07 [Válasz erre: 895 Kundry 2007-12-24 11:16:58]
\"pedig érdekes lehet.\" Múlt idő. Tegnap volt. Nem állítom, hogy nem láttam még jobb werkfilmet. Nagyon döcögősen indult, sok felesleges beszéddel, kevés koncepcióval, de az előkészületekről, próbákról mutatott részletek, a művészek véleménye érdekes volt. És végülis felidézte ennek a nagyszerű produkciónak a hangulatát, így várakozást keltett a 2008-as folytatáshoz.
\"pedig érdekes lehet.\" Múlt idő. Tegnap volt. Nem állítom, hogy nem láttam még jobb werkfilmet. Nagyon döcögősen indult, sok felesleges beszéddel, kevés koncepcióval, de az előkészületekről, próbákról mutatott részletek, a művészek véleménye érdekes volt. És végülis felidézte ennek a nagyszerű produkciónak a hangulatát, így várakozást keltett a 2008-as folytatáshoz.
895 Kundry 2007-12-24 11:16:58
És ezt persze ilyen későn kell adni, nehogy valaki meg tudja nézni... pedig érdekes lehet.
És ezt persze ilyen későn kell adni, nehogy valaki meg tudja nézni... pedig érdekes lehet.
894 zsoly 2007-12-23 19:07:11
Ma éjjel fél 12-kor a Duna TV-n! 23:35 Wagner napok a Művészetek Palotájában - A Rajna kincse és a Walkür Richard Wagner teljes negyed évszázadon át dolgozott a hatalmas, drámai tetralógián, a Nibelung gyűrűjén. 2007 júniusában került színre a Rajna kincse és a Walkür. 2008 júniusában mutatják be a további két drámát, ahol emberek és emberfölötti lények élik a maguk különös, de lebilincselően gazdag képzelőerővel megrajzolt életét. A Művészetek Palotája új eszközökkel meséli el a drámaciklust: koncertruhás énekesek mellett táncosok, bábok egyidejű megjelenítésével, tükröződéssel, digitális technikával, különleges világítással teremti meg a rendezés új formáit. Jövőre két bemutató következik: Siegfried és Az istenek alkonya, majd a teljes tetralógia látható. Hogyan készültek ezek a rendkívüli előadások? Bemutataja a Művészetek Palotájának Stúdiója.
Ma éjjel fél 12-kor a Duna TV-n! 23:35 Wagner napok a Művészetek Palotájában - A Rajna kincse és a Walkür Richard Wagner teljes negyed évszázadon át dolgozott a hatalmas, drámai tetralógián, a Nibelung gyűrűjén. 2007 júniusában került színre a Rajna kincse és a Walkür. 2008 júniusában mutatják be a további két drámát, ahol emberek és emberfölötti lények élik a maguk különös, de lebilincselően gazdag képzelőerővel megrajzolt életét. A Művészetek Palotája új eszközökkel meséli el a drámaciklust: koncertruhás énekesek mellett táncosok, bábok egyidejű megjelenítésével, tükröződéssel, digitális technikával, különleges világítással teremti meg a rendezés új formáit. Jövőre két bemutató következik: Siegfried és Az istenek alkonya, majd a teljes tetralógia látható. Hogyan készültek ezek a rendkívüli előadások? Bemutataja a Művészetek Palotájának Stúdiója.
892 tarnhelm2 2007-12-23 09:09:03 [Válasz erre: 891 virius 2007-12-22 20:20:31]
Eva Wagner-Pasquier esélyes Katharinával szemben. Bár egyes vélemények szerint ki fog egyezni Katharinával (eddig a Gudrunnal való ellenséges viszony miatt ez lehetetlennek tűnt.) Egyébként az Alapítvány 2000-ben hozott döntése értelmében ő lenne az utód, csak ezt Wolfgang megakadályozta azzal, hogy nem mondott le. Katharina nem számít hivatalos trónörökösnek, az Alapítvány eddig még nem támogatta, csak Wolfgang és Gudrun. Ha Gudrun élne, nem lenne kétséges, hogy jövőre már Katharina irányítaná Bayreuthot. Niké tudtommal nem tervezi, hogy újra harcba szálljon, mintha megelégedne Weimarral. Wolf-Siegfried elég rég letett arról, hogy a Zöld Domb ura legyen, szerintem ő nem számít az esélyesek közé. Gottfriedtól mindig lehet várni meglepetéseket, ő viszont túl nagy csapás lenne a wagnerianusokra, és eddig még senki nem támogatta hagymázas elképzeléseit.
Eva Wagner-Pasquier esélyes Katharinával szemben. Bár egyes vélemények szerint ki fog egyezni Katharinával (eddig a Gudrunnal való ellenséges viszony miatt ez lehetetlennek tűnt.) Egyébként az Alapítvány 2000-ben hozott döntése értelmében ő lenne az utód, csak ezt Wolfgang megakadályozta azzal, hogy nem mondott le. Katharina nem számít hivatalos trónörökösnek, az Alapítvány eddig még nem támogatta, csak Wolfgang és Gudrun. Ha Gudrun élne, nem lenne kétséges, hogy jövőre már Katharina irányítaná Bayreuthot. Niké tudtommal nem tervezi, hogy újra harcba szálljon, mintha megelégedne Weimarral. Wolf-Siegfried elég rég letett arról, hogy a Zöld Domb ura legyen, szerintem ő nem számít az esélyesek közé. Gottfriedtól mindig lehet várni meglepetéseket, ő viszont túl nagy csapás lenne a wagnerianusokra, és eddig még senki nem támogatta hagymázas elképzeléseit.
891 virius 2007-12-22 20:20:31 [Válasz erre: 883 tarnhelm2 2007-11-29 08:22:52]
Igazad lehet, mert az utóbbi években de facto mindent Gudrun intézett Bayreuthban. A Katharinánál idősebb Wagner-sarjak most bizonyára ugrásra készen állnak (pl. Wolf-Siegfried), hogy megszerezzék a Festspielhaus-t. Noha Katharina a hivatalos trónörökös...
Igazad lehet, mert az utóbbi években de facto mindent Gudrun intézett Bayreuthban. A Katharinánál idősebb Wagner-sarjak most bizonyára ugrásra készen állnak (pl. Wolf-Siegfried), hogy megszerezzék a Festspielhaus-t. Noha Katharina a hivatalos trónörökös...
890 zsoly 2007-12-22 14:19:18 [Válasz erre: 887 tarnhelm2 2007-12-22 12:03:41]
Ez nagyon érdekes volt! Köszi a beszámolót!
Ez nagyon érdekes volt! Köszi a beszámolót!
889 -zéta- 2007-12-22 12:53:17 [Válasz erre: 887 tarnhelm2 2007-12-22 12:03:41]
Uusitalot júniusban a MÜPÁban is meghallgathatjuk...
Uusitalot júniusban a MÜPÁban is meghallgathatjuk...
888 Momo von Hofmannsthal 2007-12-22 12:04:18
888
888
887 tarnhelm2 2007-12-22 12:03:41
Wiener Staatsoper: Die Walkür, 2007. dec. 20. Örömmel jelentem, hogy sokkal nagyobb szerencsém volt, mint Orfeusznak, aki a bő két héttel korábbi, mások véleménye szerint is felettébb csalódást keltő premiert látta. (beszámolóját az Opernglass topik 14947. ill. Nina Stemme 15. hozzászólásában olvashattátok). Az előadás alapvetően összefogott, hatásos volt – ami a zenét illeti. A színpadraállítás azonban szerintem is nagy nulla. Az első felvonás még csak szimplán ötlettelen, a második és harmadik már gyengécske ötletekkel fűszerezett, statikus rendezés, az általam eddig látott talán legérdektelenebb Walkür. Az alapvetően hagyományos cselekményfűzést végiggondolatlan és mégis közhelyes jelképekkel próbáltak modernizálni. Ügető farkas árnya a falon az első felvonásban (“menekülő Wölfing”), szertári farkastetem a másodikban “kinyírandó Wölfing” – kifejezetten kínos, a véresszájú vámíprrá maszkírozott, fehérgöngyöleges múmia-hősöket kergető walkürlányok pedig egyszerre nevetségesek és ízléstelenek. A klasszikus szürrealizmus halavány reminiszcenciái lehangolóak. Walkürlányok kombinálása fatörzsekkel a 2. felvonásban (Delvaux?), fabábúk, játékok, kiságy (Magritte?), és a Tűzvarázsban felgyújtott kilenc ló (Dali?) szerintem szánalmas. A rendezés semmit nem ad a darabhoz, szerencsére sokat el sem vesz belőle. A MüPa produkciója – de akár a Nagy Viktor-rendezés is – sokkalta színvonalasabb. Franz Welser-Möst kifejezetten sikeres volt ezen az estén. Igen pontosan, tisztán szólt a zenekar, jó dinamikával és szerencsére csak nagyon kevés fúvóshibával. FWM precízen, biztos kézzel vezényel, ám talán túlzottan súlyt fektet a ritmizálásra – és mintha mindig kifejezetten azt a hangszercsoportot emelné ki ami épp a ritmust viszi. Szinte semmi agogika, az előadás száraz, poroszos. Én hiányolom belőle az érzelmet – de ez nyílván az én bajom, a Toscanini-fanek biztos azt mondják erre: legalább nem maszatol. A közönség minden felvonás előtt is, után is nagy ovációval fogadta a ház újdonsült főzeneigazgatóját. Az énekesek – talán a walkürlányokat leszámítva – ezen az estén kitűnő produkciót nyújtottak. A Stemme-Botha (Siegliende/Siegmund) párosnál kiegyensúlyozottabbat, jobbat én még nem hallottam. Stemme döbbenetesen hatásos a második és harmadik felvonásban is. A premieren lerekedt finn basszus Juha Uusitalo nagyszerű volt, soha rosszabb Wotant. Szép hang, nem spórolt, végig bírta. Johansson (Brünnhielde) kicsit alacsony volt az elején, de alapvetően jó volt. Hangerőben nincs hiány, de talán nem ártana egy kicsit “testesebb hang” ehhez a szerephez. Hunding (Ain Anger) bár jó színpadi jelenség, a hangját tekintve kissé még fiatalos, és nem elég fenyegető Hunding – aki Salminenhez van szokva kevesli belőle az erőt, na de aki Valter Ferenchez…. A MüPában Sieglindeként megismert Michaela Schuster remekül beválik Frickának is, bár Németh Juditnál azért nem jobban :)) Az ikerpárt leszámítva biztos lehetne még jobb előadókat is találni, de az énekesek együttes produkciója igen meggyőző, magas színvonalú, zeneileg öszeeérett és ami a legfontosabb: kiegyensúlyozott volt. Így az előadás méltán kapott nagy tapsot a végén. P.s. Meglehetősen sok magyar szót hallottam a szünetben, kiváncsi vagyok a Momusról még hányan látták ezt az estét…
Wiener Staatsoper: Die Walkür, 2007. dec. 20. Örömmel jelentem, hogy sokkal nagyobb szerencsém volt, mint Orfeusznak, aki a bő két héttel korábbi, mások véleménye szerint is felettébb csalódást keltő premiert látta. (beszámolóját az Opernglass topik 14947. ill. Nina Stemme 15. hozzászólásában olvashattátok). Az előadás alapvetően összefogott, hatásos volt – ami a zenét illeti. A színpadraállítás azonban szerintem is nagy nulla. Az első felvonás még csak szimplán ötlettelen, a második és harmadik már gyengécske ötletekkel fűszerezett, statikus rendezés, az általam eddig látott talán legérdektelenebb Walkür. Az alapvetően hagyományos cselekményfűzést végiggondolatlan és mégis közhelyes jelképekkel próbáltak modernizálni. Ügető farkas árnya a falon az első felvonásban (“menekülő Wölfing”), szertári farkastetem a másodikban “kinyírandó Wölfing” – kifejezetten kínos, a véresszájú vámíprrá maszkírozott, fehérgöngyöleges múmia-hősöket kergető walkürlányok pedig egyszerre nevetségesek és ízléstelenek. A klasszikus szürrealizmus halavány reminiszcenciái lehangolóak. Walkürlányok kombinálása fatörzsekkel a 2. felvonásban (Delvaux?), fabábúk, játékok, kiságy (Magritte?), és a Tűzvarázsban felgyújtott kilenc ló (Dali?) szerintem szánalmas. A rendezés semmit nem ad a darabhoz, szerencsére sokat el sem vesz belőle. A MüPa produkciója – de akár a Nagy Viktor-rendezés is – sokkalta színvonalasabb. Franz Welser-Möst kifejezetten sikeres volt ezen az estén. Igen pontosan, tisztán szólt a zenekar, jó dinamikával és szerencsére csak nagyon kevés fúvóshibával. FWM precízen, biztos kézzel vezényel, ám talán túlzottan súlyt fektet a ritmizálásra – és mintha mindig kifejezetten azt a hangszercsoportot emelné ki ami épp a ritmust viszi. Szinte semmi agogika, az előadás száraz, poroszos. Én hiányolom belőle az érzelmet – de ez nyílván az én bajom, a Toscanini-fanek biztos azt mondják erre: legalább nem maszatol. A közönség minden felvonás előtt is, után is nagy ovációval fogadta a ház újdonsült főzeneigazgatóját. Az énekesek – talán a walkürlányokat leszámítva – ezen az estén kitűnő produkciót nyújtottak. A Stemme-Botha (Siegliende/Siegmund) párosnál kiegyensúlyozottabbat, jobbat én még nem hallottam. Stemme döbbenetesen hatásos a második és harmadik felvonásban is. A premieren lerekedt finn basszus Juha Uusitalo nagyszerű volt, soha rosszabb Wotant. Szép hang, nem spórolt, végig bírta. Johansson (Brünnhielde) kicsit alacsony volt az elején, de alapvetően jó volt. Hangerőben nincs hiány, de talán nem ártana egy kicsit “testesebb hang” ehhez a szerephez. Hunding (Ain Anger) bár jó színpadi jelenség, a hangját tekintve kissé még fiatalos, és nem elég fenyegető Hunding – aki Salminenhez van szokva kevesli belőle az erőt, na de aki Valter Ferenchez…. A MüPában Sieglindeként megismert Michaela Schuster remekül beválik Frickának is, bár Németh Juditnál azért nem jobban :)) Az ikerpárt leszámítva biztos lehetne még jobb előadókat is találni, de az énekesek együttes produkciója igen meggyőző, magas színvonalú, zeneileg öszeeérett és ami a legfontosabb: kiegyensúlyozott volt. Így az előadás méltán kapott nagy tapsot a végén. P.s. Meglehetősen sok magyar szót hallottam a szünetben, kiváncsi vagyok a Momusról még hányan látták ezt az estét…
886 Kundry 2007-11-30 20:09:41
Wis3e: én aztat elolvasnám valahol, ha megtalálható :D Müncheni Ringről annyit hallottam másutt valahol, hogy Salminen lövöldözött :D Már ha ez az volt. Újabban divat lövöldözni, ahogy látom. Ahogy mostanság olvasom az Elektra-beszámolókat, egyre inkább megnézném, de nem olyan egyszerű feljutni Pestre... vajon a t. király tv-nek eszébe jut majd közvetíteni valamikor? Mindenesetre a nyári MüPás Ringre már megvetettem a jegyeket. Ki vagyok éhezve, némi túladagolás nem fog ártani. És itt is Salminen, akit imádok. Bár talán ezúttal marad a dárdánál pisztoly helyett. :DDD
Wis3e: én aztat elolvasnám valahol, ha megtalálható :D Müncheni Ringről annyit hallottam másutt valahol, hogy Salminen lövöldözött :D Már ha ez az volt. Újabban divat lövöldözni, ahogy látom. Ahogy mostanság olvasom az Elektra-beszámolókat, egyre inkább megnézném, de nem olyan egyszerű feljutni Pestre... vajon a t. király tv-nek eszébe jut majd közvetíteni valamikor? Mindenesetre a nyári MüPás Ringre már megvetettem a jegyeket. Ki vagyok éhezve, némi túladagolás nem fog ártani. És itt is Salminen, akit imádok. Bár talán ezúttal marad a dárdánál pisztoly helyett. :DDD
885 WiseGentleman 2007-11-30 02:25:08
A Rajna kincse rendezője pedig Wernicke volt, aki váratlan, tragikus halála miatt nem tudta a teljes ciklust befejezni.
A Rajna kincse rendezője pedig Wernicke volt, aki váratlan, tragikus halála miatt nem tudta a teljes ciklust befejezni.
884 WiseGentleman 2007-11-29 20:33:47 [Válasz erre: 882 Kundry 2007-11-28 19:04:18]
Jómagam írtam fórumbeszámolót a müncheni Ringről még tavaly, amiből a Walkürt, a Siegfriedet és az Istenek alkonyát az amerikai \"rendezőiszínházos\" David Alden rendezte.
Jómagam írtam fórumbeszámolót a müncheni Ringről még tavaly, amiből a Walkürt, a Siegfriedet és az Istenek alkonyát az amerikai \"rendezőiszínházos\" David Alden rendezte.
883 tarnhelm2 2007-11-29 08:22:52 [Válasz erre: 882 Kundry 2007-11-28 19:04:18]
Gudrun váratlan halála félő, hogy kiélezi az utódlási harcokat Bayreuthban... Az a \"müncheni\" Ring nem stuttgarti? (dir Zagrosek, 4 különféle rendező). Mert ha az, akkor lehet kapni mindenfelé. De jószívvel csak erős idegzetűeknek merem ajánlani.
Gudrun váratlan halála félő, hogy kiélezi az utódlási harcokat Bayreuthban... Az a \"müncheni\" Ring nem stuttgarti? (dir Zagrosek, 4 különféle rendező). Mert ha az, akkor lehet kapni mindenfelé. De jószívvel csak erős idegzetűeknek merem ajánlani.
882 Kundry 2007-11-28 19:04:18
RIP Gudrun... Wolfgangnak azért nem akármilyen génjei lehetnek, hogy még mindig bírja. Lehet, hogy nála van a Gyűrű? Olvastam itten lentebb, hogy vki írt részletesebben egy müncheni Ringről (kissé modern volt), ezt hol lehet megtalálni?
RIP Gudrun... Wolfgangnak azért nem akármilyen génjei lehetnek, hogy még mindig bírja. Lehet, hogy nála van a Gyűrű? Olvastam itten lentebb, hogy vki írt részletesebben egy müncheni Ringről (kissé modern volt), ezt hol lehet megtalálni?
881 Estelle 2007-11-28 18:05:54
Igaz, még soká lesz, de érdemes megjegyezni: Sonntag, 28.9.2008, 17:00, Brucknerhaus - Grosser Saal Brucknerfest RICHARD WAGNER Tristan und Isolde – konzertante Aufführung – Tristan: Christian Franz Isolde: Anna Katharina Behnke Brangäne: Daniela Denschlag Melot: Kurt Azesberger Hirte/Junger Seemann: Christian Zenker Steuermann: Steffen Rössler Kurwenal: Jukka Rasilainen Bruckner Orchester Linz Dennis Russell Davies Dirigent A szeptemberi Istenek alkonya is remek előadás volt.
Igaz, még soká lesz, de érdemes megjegyezni: Sonntag, 28.9.2008, 17:00, Brucknerhaus - Grosser Saal Brucknerfest RICHARD WAGNER Tristan und Isolde – konzertante Aufführung – Tristan: Christian Franz Isolde: Anna Katharina Behnke Brangäne: Daniela Denschlag Melot: Kurt Azesberger Hirte/Junger Seemann: Christian Zenker Steuermann: Steffen Rössler Kurwenal: Jukka Rasilainen Bruckner Orchester Linz Dennis Russell Davies Dirigent A szeptemberi Istenek alkonya is remek előadás volt.
880 Sesto 2007-11-28 18:03:07
Gudrun Wagner überraschend gestorben Gudrun Wagner ist tot. Die 63 Jahre alte Ehefrau des Bayreuther Festspielleiters Wolfgang Wagner (88) starb am Morgen unerwartet. Sie war wegen der Erkrankung ihres Mannes zuletzt die heimliche Herrscherin am Grünen Hügel. Die Festspiele wiegeln in der Nachfolgefrage nun weiter ab. http://www.welt.de
Gudrun Wagner überraschend gestorben Gudrun Wagner ist tot. Die 63 Jahre alte Ehefrau des Bayreuther Festspielleiters Wolfgang Wagner (88) starb am Morgen unerwartet. Sie war wegen der Erkrankung ihres Mannes zuletzt die heimliche Herrscherin am Grünen Hügel. Die Festspiele wiegeln in der Nachfolgefrage nun weiter ab. http://www.welt.de
879 frushena 2007-11-19 23:22:12 [Válasz erre: 877 tarnhelm2 2007-11-19 10:43:46]
Köszönöm a segítséget és a tippekt. Létezik pár felvétel ahogy elnéztem. Bele is hallgattam, de természetesen ilyen belehallgatózásokból nem lehet megítélni semmit. Solti - félében a zenekar veszedelmesen szól, ez mondjuk hallható. Megmondom őszintén nekem a Soltis valamiért szimpatikusabb, de akkor legyen Böhm. Hiszek nektek, nekem ezekhez a Wagner operákhoz nincs hallásom! :) Bár azért a Soltis Göttert letöltöm! KÖSZÖNÖM!
Köszönöm a segítséget és a tippekt. Létezik pár felvétel ahogy elnéztem. Bele is hallgattam, de természetesen ilyen belehallgatózásokból nem lehet megítélni semmit. Solti - félében a zenekar veszedelmesen szól, ez mondjuk hallható. Megmondom őszintén nekem a Soltis valamiért szimpatikusabb, de akkor legyen Böhm. Hiszek nektek, nekem ezekhez a Wagner operákhoz nincs hallásom! :) Bár azért a Soltis Göttert letöltöm! KÖSZÖNÖM!
878 frushena 2007-11-19 19:13:44 [Válasz erre: 877 tarnhelm2 2007-11-19 10:43:46]
Kedves tarnhelm2! Köszönöm kimerítő ajánlódat. Még nyugisabban is átnézem, rákeresek és döntök. :) Lehet megkapja az én Nibelungom átírva! :)) Amúgy meg, nov. 23. péntek, MEZZO TV WAGNER : Parsifal Baden Baden, 2004 C.Ventris W.Meier vez : Nagano
Kedves tarnhelm2! Köszönöm kimerítő ajánlódat. Még nyugisabban is átnézem, rákeresek és döntök. :) Lehet megkapja az én Nibelungom átírva! :)) Amúgy meg, nov. 23. péntek, MEZZO TV WAGNER : Parsifal Baden Baden, 2004 C.Ventris W.Meier vez : Nagano
877 tarnhelm2 2007-11-19 10:43:46 [Válasz erre: 876 frushena 2007-11-19 08:28:32]
Kedves Frushena! A Solti-féle Ring egyike a legnépszerűbb standard-felvételnek. Ez volt az első stereo, studio Ring, nagy énekesekkel, jó karmesterrel vették fel. Bátran javasolható - Wisenak pl. a kedvence. Nekem vannak vele fenntartásaim: sokáig készült (8 évig!), és a hangmérnök eléggé belenyúlt. De alapvetően bátran megvehető, csalódást semmiképpen nem okoz. Ami engem illet, az élő felvételeket preferálom - mert az egész darab íve jobban kijön. Ha a stereo hangzás fontos, akkor leginkább Böhm bayreuthi felvételét javaslom (1966-67) - szuper énekesgárda, nagyszerű előadás. Ráadásul DG-dobozban olcsón is hozzá lehet jutni. A régebbi (mono) felvételek közül Furtwängler mindkét (1950 Scala, 1953 Rai) és Clemens Krauss 1953-as bayreuthi felvételét szeretem a legjobban. Mindháromból vannak nagyon ekonomikus dobozok. Az újabb lemezek közül Barenboim és Levine felvételei kielégítőek, jól szólnak, relatíve jók az énekesek. Nekem egyik sem kedvencem, de senkit nem beszélnék le róluk. Személy szerint Karajan, Boulez, Haitink, Neuhold, Keilnberth, és Knappertsbusch Ring-felvételeit első vételre - különböző okokból - kevésbé javasolnám. Ha van konkrét kérdés (egyéb felvételekről, karmesterekről) szívesen válaszolok.
Kedves Frushena! A Solti-féle Ring egyike a legnépszerűbb standard-felvételnek. Ez volt az első stereo, studio Ring, nagy énekesekkel, jó karmesterrel vették fel. Bátran javasolható - Wisenak pl. a kedvence. Nekem vannak vele fenntartásaim: sokáig készült (8 évig!), és a hangmérnök eléggé belenyúlt. De alapvetően bátran megvehető, csalódást semmiképpen nem okoz. Ami engem illet, az élő felvételeket preferálom - mert az egész darab íve jobban kijön. Ha a stereo hangzás fontos, akkor leginkább Böhm bayreuthi felvételét javaslom (1966-67) - szuper énekesgárda, nagyszerű előadás. Ráadásul DG-dobozban olcsón is hozzá lehet jutni. A régebbi (mono) felvételek közül Furtwängler mindkét (1950 Scala, 1953 Rai) és Clemens Krauss 1953-as bayreuthi felvételét szeretem a legjobban. Mindháromból vannak nagyon ekonomikus dobozok. Az újabb lemezek közül Barenboim és Levine felvételei kielégítőek, jól szólnak, relatíve jók az énekesek. Nekem egyik sem kedvencem, de senkit nem beszélnék le róluk. Személy szerint Karajan, Boulez, Haitink, Neuhold, Keilnberth, és Knappertsbusch Ring-felvételeit első vételre - különböző okokból - kevésbé javasolnám. Ha van konkrét kérdés (egyéb felvételekről, karmesterekről) szívesen válaszolok.
876 frushena 2007-11-19 08:28:32 [Válasz erre: 875 frushena 2007-11-19 08:28:10]
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/418TBM7VE3L._SS500_.jpg;Wagner : Siegfried[/url]
[url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/418TBM7VE3L._SS500_.jpg;Wagner : Siegfried[/url]
875 frushena 2007-11-19 08:28:10
Karácsonyra készül vásárolni Wagner - barátnak lemezt. Ajánlotok valamit,(t2, Wise és a többi Wagneres) ami kiemelkedően jó? Körül néztem már, párat találtam is. Köszönöm előre is. [url]http://decca.ddd.de/cover/s300x300/4/5/4555692.jpg;Wagner : Götterdämmerung[/url] http://ecx.images-amazon.com/images/I/418TBM7VE3L._SS500_.jpg;Wagner : Siegfried[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41YJ20FGTML._SS500_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41EMHHSYZJL._SS500_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41EDNX1212L._SS400_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41FDEQ53HML._SS500_.jpg;Wagner : Das Rheingold[/url] Valami végett a Soltis felvételek szimpatikusak. Jók?
Karácsonyra készül vásárolni Wagner - barátnak lemezt. Ajánlotok valamit,(t2, Wise és a többi Wagneres) ami kiemelkedően jó? Körül néztem már, párat találtam is. Köszönöm előre is. [url]http://decca.ddd.de/cover/s300x300/4/5/4555692.jpg;Wagner : Götterdämmerung[/url] http://ecx.images-amazon.com/images/I/418TBM7VE3L._SS500_.jpg;Wagner : Siegfried[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41YJ20FGTML._SS500_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41EMHHSYZJL._SS500_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41EDNX1212L._SS400_.jpg;Wagner : Die Walküre[/url] [url]http://ecx.images-amazon.com/images/I/41FDEQ53HML._SS500_.jpg;Wagner : Das Rheingold[/url] Valami végett a Soltis felvételek szimpatikusak. Jók?
874 tarnhelm2 2007-11-12 15:47:41 [Válasz erre: 873 Liu 2007-11-12 15:44:02]
Jövő tavasszal a MüPában megnézheted Fischer Ádám vezényletével és világklasszis énekesekkel.
Jövő tavasszal a MüPában megnézheted Fischer Ádám vezényletével és világklasszis énekesekkel.
873 Liu 2007-11-12 15:44:02
Én, sajnos, pirulok, de a Siegfriedet még nem hallottam. De remélem, hamarosan meglesz. A legjobban talán Az istenek alkonya tetszett eddig. Lemezen hallottam, Kollo, Altmeyer, Salminen. Csodálatos volt. Siegfried halálán bezony sírtam. Salminen meg valami eszményi Hagen. Ozminként korábban nem tetszett, túl sötétnek éreztem a hangját, meg nekem \"az\" Ozmin Székely. Hagennek viszont ideális. Amúgy is kedvelem ezt a setét lelkű, de valahol tragikus rosszfiút. Kicsit Maeglin-szerű a törvénytelen származásával. Második helyen a Trisztán áll, utána a Walkür, a Mesterdalnokok, a Rajna kincse, a Hollandi, a Tannhäuser, a Lohengrin. A Parsifalról egyelőre nem mondok vleményt. Lemezen megvan, de látnom kéne, hogy igazán meg tudjam ítélni. Mindenesetre amikor Nürnbergben járva véletlenül rábukkantam Hans Sachs szobrára, én voltam a legboldogabb lány a világon (nemcsak Japánban, mint Butterfly kollegina).
Én, sajnos, pirulok, de a Siegfriedet még nem hallottam. De remélem, hamarosan meglesz. A legjobban talán Az istenek alkonya tetszett eddig. Lemezen hallottam, Kollo, Altmeyer, Salminen. Csodálatos volt. Siegfried halálán bezony sírtam. Salminen meg valami eszményi Hagen. Ozminként korábban nem tetszett, túl sötétnek éreztem a hangját, meg nekem \"az\" Ozmin Székely. Hagennek viszont ideális. Amúgy is kedvelem ezt a setét lelkű, de valahol tragikus rosszfiút. Kicsit Maeglin-szerű a törvénytelen származásával. Második helyen a Trisztán áll, utána a Walkür, a Mesterdalnokok, a Rajna kincse, a Hollandi, a Tannhäuser, a Lohengrin. A Parsifalról egyelőre nem mondok vleményt. Lemezen megvan, de látnom kéne, hogy igazán meg tudjam ítélni. Mindenesetre amikor Nürnbergben járva véletlenül rábukkantam Hans Sachs szobrára, én voltam a legboldogabb lány a világon (nemcsak Japánban, mint Butterfly kollegina).
872 nibelung 2007-10-17 08:47:09
Vasárnap kezdődik a megcsonkított Wagner bérlet a Mesterdalnokokkal.
Vasárnap kezdődik a megcsonkított Wagner bérlet a Mesterdalnokokkal.
871 virius 2007-10-16 22:56:33
Februárban koncertszerű Walkür lesz Szegeden! Részletes szereposztás a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban c.topikban.
Februárban koncertszerű Walkür lesz Szegeden! Részletes szereposztás a Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban c.topikban.
870 Estelle 2007-09-24 23:26:24 [Válasz erre: 869 -zéta- 2007-09-22 08:29:42]
Természetesen elmesélem, csak 1-2 nap türelmet kérek. Most láttam, hogy milyen szörnyű betűcserét követtem el az előbbi hozzászólásomban :-(((
Természetesen elmesélem, csak 1-2 nap türelmet kérek. Most láttam, hogy milyen szörnyű betűcserét követtem el az előbbi hozzászólásomban :-(((
868 Estelle 2007-09-22 07:56:29
Holnap Linzben a Brucknerfest keretében Götterdämmerung Christian Franc-zal. Részletek [url]http://www.brucknerhaus.at/www1/de/detail.php?id=5440;itt[/url]
Holnap Linzben a Brucknerfest keretében Götterdämmerung Christian Franc-zal. Részletek [url]http://www.brucknerhaus.at/www1/de/detail.php?id=5440;itt[/url]
867 nibelung 2007-09-09 13:45:32 [Válasz erre: 864 tarnhelm2 2007-09-09 12:31:51]
Úgy látom több zeneszerző esetében is hasonló az izlésünk.
Úgy látom több zeneszerző esetében is hasonló az izlésünk.
866 elmander 2007-09-09 13:11:16
1. Mesterdalnokok 2. Tannhauser 3. Istenek alkonya 4. Siegfried 5. Lohengrin 6. Parsifal 7. Walkűr 8. Trisztán és Izolda 9. Bolygó Hollandi 10. Rajna kincse
1. Mesterdalnokok 2. Tannhauser 3. Istenek alkonya 4. Siegfried 5. Lohengrin 6. Parsifal 7. Walkűr 8. Trisztán és Izolda 9. Bolygó Hollandi 10. Rajna kincse
865 tarnhelm2 2007-09-09 12:35:20 [Válasz erre: 862 WiseGentleman 2007-09-09 05:12:22]
Nekem két csúcsélményem is Thielemannhoz fűződik: Mesterdalnokok (különösen a 2000. évadban Seifferttel) Tannhäuser (különösen 2004: Gould/Németh Judit)
Nekem két csúcsélményem is Thielemannhoz fűződik: Mesterdalnokok (különösen a 2000. évadban Seifferttel) Tannhäuser (különösen 2004: Gould/Németh Judit)
864 tarnhelm2 2007-09-09 12:31:51 [Válasz erre: 863 nibelung 2007-09-09 12:22:10]
13-as listát adnék: 1. Tristan 2. Parsifal 3. Die Walkür 4. Meistersinger 5. Die Fliegende Holländer 6. Götterdämmerung 7. Lohengrin 8. Tännhäuser 9. Das Rheingold 10. Siegfried 11. Rienzi 12. Die Féen 13. Das Liebesverbot Ha Ring egy mű akkor: 1. Tristan 2. Parsifal 3. Ring 4. Meistersinger...
13-as listát adnék: 1. Tristan 2. Parsifal 3. Die Walkür 4. Meistersinger 5. Die Fliegende Holländer 6. Götterdämmerung 7. Lohengrin 8. Tännhäuser 9. Das Rheingold 10. Siegfried 11. Rienzi 12. Die Féen 13. Das Liebesverbot Ha Ring egy mű akkor: 1. Tristan 2. Parsifal 3. Ring 4. Meistersinger...
863 nibelung 2007-09-09 12:22:10
Hogyan értékelitek Wagner operáit? Én így: 1. Tristan und Isolde 2. Die Walkure 3. Gotterdämmerung 4. Parsifal 5. Die Meistersinger 6. Lohengrin 7. Tannhauser 8. Das Reingold 9. Siegfried 10.Bolygó Hollandi Persze ha a Ring 4 operáját egyetlen műnek tekintjük, akkor az kerül az első helyre.
Hogyan értékelitek Wagner operáit? Én így: 1. Tristan und Isolde 2. Die Walkure 3. Gotterdämmerung 4. Parsifal 5. Die Meistersinger 6. Lohengrin 7. Tannhauser 8. Das Reingold 9. Siegfried 10.Bolygó Hollandi Persze ha a Ring 4 operáját egyetlen műnek tekintjük, akkor az kerül az első helyre.
862 WiseGentleman 2007-09-09 05:12:22 [Válasz erre: 861 tarnhelm2 2007-09-08 17:21:31]
Struckmannhoz csupán egy bécsi Telramund-emlékem fűződik (az \"extravagáns\" Kosky-féle rendezésben), ahol igencsak neurotikusra vette a figurát (ami persze, ebben a környezetben, dicséret). Wotanként - és persze Sachsként - még nem volt hozzá szerencsém, de (utóbbiban) kíváncsian várom. A rendezés számomra is \"meglepően\" hagyományosnak tűnt, főleg a Schlingensief (akit gonoszabb perceimben Schlingen-schiefnek csúfolok) köpedelméhez viszonyítva, kérdés, hogy Herheim mivé alakítja majd a Parsifalt. Az igazság és a tárgyilagosság kedvéért le kell szögeznem, hogy eddigi bayreuthi csúcsélményem is Thielemannhoz fűződik (Tannhäuser, 3 éve, Németh Judittal).
Struckmannhoz csupán egy bécsi Telramund-emlékem fűződik (az \"extravagáns\" Kosky-féle rendezésben), ahol igencsak neurotikusra vette a figurát (ami persze, ebben a környezetben, dicséret). Wotanként - és persze Sachsként - még nem volt hozzá szerencsém, de (utóbbiban) kíváncsian várom. A rendezés számomra is \"meglepően\" hagyományosnak tűnt, főleg a Schlingensief (akit gonoszabb perceimben Schlingen-schiefnek csúfolok) köpedelméhez viszonyítva, kérdés, hogy Herheim mivé alakítja majd a Parsifalt. Az igazság és a tárgyilagosság kedvéért le kell szögeznem, hogy eddigi bayreuthi csúcsélményem is Thielemannhoz fűződik (Tannhäuser, 3 éve, Németh Judittal).
861 tarnhelm2 2007-09-08 17:21:31 [Válasz erre: 859 WiseGentleman 2007-09-08 04:35:04]
Köszönet WiseGentlemannek a beszámolóért. Jómagam az idén nem láttam, csak tavaly a Ringet - és valóban többen mondtak hasonló, kevéssé lelkes véleményt Thielemann ezévi dirigálásáról. (Tavaly nekem nagyon tetszett, de mint tudjuk, Thielemann nem a folytonosan csúcsrajáratott hangerő mestere - talán a több ff-csúcsot hiányolják a recenzensek.) Pieczonka volt a tavalyi Walkür igazi erőssége, és párja Wottricht az előadás legnagyobb gyengéje. Úgy látom ez a felállás nem sokat változott. (Nem tudom, jobb-e Dohnen mint Struckmann volt, de Struckmannal én amúgy hasonlóan elégedett voltam.) A rendezést én inkább szerettem, mint nem - különösen a megelőző Flimm-féle Ring bugyutaságához képest.
Köszönet WiseGentlemannek a beszámolóért. Jómagam az idén nem láttam, csak tavaly a Ringet - és valóban többen mondtak hasonló, kevéssé lelkes véleményt Thielemann ezévi dirigálásáról. (Tavaly nekem nagyon tetszett, de mint tudjuk, Thielemann nem a folytonosan csúcsrajáratott hangerő mestere - talán a több ff-csúcsot hiányolják a recenzensek.) Pieczonka volt a tavalyi Walkür igazi erőssége, és párja Wottricht az előadás legnagyobb gyengéje. Úgy látom ez a felállás nem sokat változott. (Nem tudom, jobb-e Dohnen mint Struckmann volt, de Struckmannal én amúgy hasonlóan elégedett voltam.) A rendezést én inkább szerettem, mint nem - különösen a megelőző Flimm-féle Ring bugyutaságához képest.
860 Mime 2007-09-08 05:13:34 [Válasz erre: 859 WiseGentleman 2007-09-08 04:35:04]
Ezzel a közepesnek leírt előadással együtt is nagyon vagy irigyelve. Én csak rádión tudtam hallgatni, sajnos.
Ezzel a közepesnek leírt előadással együtt is nagyon vagy irigyelve. Én csak rádión tudtam hallgatni, sajnos.
859 WiseGentleman 2007-09-08 04:35:04
Szóval, Bayreuth. Egy augusztusi Walkür-előadás kapcsán fogalmazódott meg bennem a kérdés, miért érdemes manapság az ünnepi játékokra látogatni? Egyrészt, a Festspielhaus miatt, ahol, „kegyelmi pillanatokat” feltételezve nagyszerű akusztikával (homogén hangzás, a zene „delokalizált”, mindenütt jelenvalósága) és világszínvonalú előadáskultúrával szembesülhet a néző. Második helyen állhat a Wahnfried, ahol a hangzó múzeum és a részletes látnivalók mellett (melyek nem nélkülözik a humort sem, lásd az önringató sellőkád, a helyi fogadóban Grál-kenyérként felszolgált zsömle, a Hunding pincéjéből Parsifalbräu néven csapolt sör) a magyar látogatót büszkeség töltheti el, hogy a kiállításon Graf Albert von Apponyi (az első Ring-előadás díszvendége) vagy Sigismund von Pilinszky (énekművész) nevével találkozhat. Kényszeres, szenvedélybeteg vásárlókra Klingsor-kertként leselkedik a Markgräfische Buchhandlung könyv-, CD- és DVD-választéka, a bolt előtt persze ki lehet próbálni az Astrid Varnay és Martha Mödl által híressé tett libikókát. Lássuk tehát, hogyan teljesít ezen a mérlegen az általam látott Walkür, vagy általánosabban véve, eddigi élményeim alapján hogyan viszonyíthatók a bayreuthi tapasztalatok a többi világszínvonalú intézményben (MET, Wiener Staatsoper, Covent Garden, Bayerische Staatsoper, Deutsche Staatsoper illetve Deutsche Oper végül de semmiképpen sem utolsósorban: MŰPA) látott produkciókhoz. Legyen elég talán annyi, hogy összehasonlítva a júniusban látott MŰPA-előadást az augusztusi Walkürrel, joggal megállapítható, hogy nekünk, magyaroknak semmi okunk a szégyenkezésre. Először is, vizsgáljuk talán a zenekari hangzás és a karmester, Christian Thielemann viszonyát, akit többen, teljes joggal, korunk egyik legkarizmatikusabb Wagner-interpretátoraként tartanak számon. A számos, kitűnő előadás (pl. bécsi Trisztán, bayreuthi Tannhäuser, a kiváló Németh Judittal) emlékéből kiindulva nagy várakozással indultam a Thielemann által vezényelt Walkür előadásra, s az eredmény több szempontból csalódás volt. Főleg az intenzitás hiánya miatt, amely már az első felvonást megelőző viharzenében nyilvánvaló volt, s az előadás során a misztikus szakadékból előszivárgó törékeny, szordínós, dimenziótlan hangzás (különös tekintettel a mélyfúvósokra) csupán az énekesek „lekísérésére” szorítkozott, nyomát sem leltem a korábbi, katartikus, fehéren izzó Thielemann-élményeknek (ld. bécsi Trisztán). A fent említett intenzitás, a wagneri léptékek számonkérésével semmiképpen sem valamiféle bombasztikus, csinnadrattás zenebonát hiányolok, egyszerűen úgy vélem, a sápadt hangzás révén a wagneri kifejezés differenciáltsága sérült, az orkesztrális érzelemskála beszűkült. A rendezés (Tankred Dorst) a manapság német földön megvalósuló operaszínpadi ötlettolulásokhoz viszonyítva akár hagyományosnak is mondható, a nothungszerű Nothunggal, tűzszerű tűzzel, walkürszerű walkürökkel, Hunding otthonában kidőlt, fejjel lefelé fordított villanyoszloppal (értelmezés, anyone?), a marcona férj megérkezésekor fenyegető, antropomorf kutyafalkával, a dráma jelenetek közepette a színpad hátterében végigbicikliző homo sapiensekkel (a Walkürenritt és a Fahrradritt közötti termékeny feszültség??). Az egyetlen (néhány konzervatív wagneriánusból dohogást kiváltó) színpadi csavar Siegmund elhalálozásához kötődött: a kezében a törött nothungszilánkot szorongató, Hunding dárdája elől hátráló hős „hoppegylégy” módjára hátulról beleütközik Wotan dárdájába (kissé talán megelőlegezve születendő fia, Siegfried halálát, s mintegy jogossá téve a dárda – nemcsak, isteni hatalombíró eszköz, hanem gyilkos fegyver is – későbbi elpusztítását). Gondolkodni, elemezni, természetesen ad nauseam lehet. Az énekesekről: az előadás két csúcsszereplője Adrianne Pieczonka (Sieglinde) és Albert Dohmen (Wotan) volt, előbbi a jugendlich-dramatisch szerepkör teljes jogú birtoklója (ld. pl. néhány évvel ezelőtti salzburgi Rózsalovag-alakítását is), utóbbi pedig hősi basszbaritonja mellett intelligens wagneri dikciójával tűnt ki (ebben a minőségben egyébként már a tavaszi drezdai Bolygó hollandiban megnyilvánult). A korábban Münchenben és Budapesten látott Linda Watson (Brünnhilde) ezúttal is dús, mezzoba hajló drámai hangjával aratott tetszést, ugyanakkor, mint a MŰPA előadásán, a kezdő Hojotoho magas hangjait csupán hozzávetőlegesen „éreztette”. A kitűnő koreai művész, Kwangchul Youn Hunding szerepében izgalmas, drámai alakítást nyújtott, bár magas színezetű hangjával nem ért el olyan „ősbasszus” hatást, mint a „mi Walter Finkünk”. Az előadás egyértelmű gyenge pontja a Siegmundot alakító Endrik Wottrich volt, aki siegmundos (azaz baritonális, ld. pl. James King, Placido Domingo) hangszíne ellenére, képtelen volt megfelelő hangi intenzitással alakítani a szerepét. (Sieglinde helyében a „Siegmund heiß’ ich” sornál visszakérdeztem volna: „Wie bitte?”). Azért a Tavaszi Dal elég szép volt, bár, véleményem szerint, az „elég szép” Bayreuthban nem elég jó. Mindent összevetve, talán igaza lehet annak a külföldi recenzensnek, aki szerint Bayreuthban elmúlt a nagy énekesi teljesítmények korszaka. Ha összehasonlítom ezt a Walkür-produkciót eddigi, nemzetközi színvonalú Wagner-élményeimmel, ugyan bátortalanul és angolul, de feltolul a szentségtörő gondolat: „Bayreuth may be overrated”.
Szóval, Bayreuth. Egy augusztusi Walkür-előadás kapcsán fogalmazódott meg bennem a kérdés, miért érdemes manapság az ünnepi játékokra látogatni? Egyrészt, a Festspielhaus miatt, ahol, „kegyelmi pillanatokat” feltételezve nagyszerű akusztikával (homogén hangzás, a zene „delokalizált”, mindenütt jelenvalósága) és világszínvonalú előadáskultúrával szembesülhet a néző. Második helyen állhat a Wahnfried, ahol a hangzó múzeum és a részletes látnivalók mellett (melyek nem nélkülözik a humort sem, lásd az önringató sellőkád, a helyi fogadóban Grál-kenyérként felszolgált zsömle, a Hunding pincéjéből Parsifalbräu néven csapolt sör) a magyar látogatót büszkeség töltheti el, hogy a kiállításon Graf Albert von Apponyi (az első Ring-előadás díszvendége) vagy Sigismund von Pilinszky (énekművész) nevével találkozhat. Kényszeres, szenvedélybeteg vásárlókra Klingsor-kertként leselkedik a Markgräfische Buchhandlung könyv-, CD- és DVD-választéka, a bolt előtt persze ki lehet próbálni az Astrid Varnay és Martha Mödl által híressé tett libikókát. Lássuk tehát, hogyan teljesít ezen a mérlegen az általam látott Walkür, vagy általánosabban véve, eddigi élményeim alapján hogyan viszonyíthatók a bayreuthi tapasztalatok a többi világszínvonalú intézményben (MET, Wiener Staatsoper, Covent Garden, Bayerische Staatsoper, Deutsche Staatsoper illetve Deutsche Oper végül de semmiképpen sem utolsósorban: MŰPA) látott produkciókhoz. Legyen elég talán annyi, hogy összehasonlítva a júniusban látott MŰPA-előadást az augusztusi Walkürrel, joggal megállapítható, hogy nekünk, magyaroknak semmi okunk a szégyenkezésre. Először is, vizsgáljuk talán a zenekari hangzás és a karmester, Christian Thielemann viszonyát, akit többen, teljes joggal, korunk egyik legkarizmatikusabb Wagner-interpretátoraként tartanak számon. A számos, kitűnő előadás (pl. bécsi Trisztán, bayreuthi Tannhäuser, a kiváló Németh Judittal) emlékéből kiindulva nagy várakozással indultam a Thielemann által vezényelt Walkür előadásra, s az eredmény több szempontból csalódás volt. Főleg az intenzitás hiánya miatt, amely már az első felvonást megelőző viharzenében nyilvánvaló volt, s az előadás során a misztikus szakadékból előszivárgó törékeny, szordínós, dimenziótlan hangzás (különös tekintettel a mélyfúvósokra) csupán az énekesek „lekísérésére” szorítkozott, nyomát sem leltem a korábbi, katartikus, fehéren izzó Thielemann-élményeknek (ld. bécsi Trisztán). A fent említett intenzitás, a wagneri léptékek számonkérésével semmiképpen sem valamiféle bombasztikus, csinnadrattás zenebonát hiányolok, egyszerűen úgy vélem, a sápadt hangzás révén a wagneri kifejezés differenciáltsága sérült, az orkesztrális érzelemskála beszűkült. A rendezés (Tankred Dorst) a manapság német földön megvalósuló operaszínpadi ötlettolulásokhoz viszonyítva akár hagyományosnak is mondható, a nothungszerű Nothunggal, tűzszerű tűzzel, walkürszerű walkürökkel, Hunding otthonában kidőlt, fejjel lefelé fordított villanyoszloppal (értelmezés, anyone?), a marcona férj megérkezésekor fenyegető, antropomorf kutyafalkával, a dráma jelenetek közepette a színpad hátterében végigbicikliző homo sapiensekkel (a Walkürenritt és a Fahrradritt közötti termékeny feszültség??). Az egyetlen (néhány konzervatív wagneriánusból dohogást kiváltó) színpadi csavar Siegmund elhalálozásához kötődött: a kezében a törött nothungszilánkot szorongató, Hunding dárdája elől hátráló hős „hoppegylégy” módjára hátulról beleütközik Wotan dárdájába (kissé talán megelőlegezve születendő fia, Siegfried halálát, s mintegy jogossá téve a dárda – nemcsak, isteni hatalombíró eszköz, hanem gyilkos fegyver is – későbbi elpusztítását). Gondolkodni, elemezni, természetesen ad nauseam lehet. Az énekesekről: az előadás két csúcsszereplője Adrianne Pieczonka (Sieglinde) és Albert Dohmen (Wotan) volt, előbbi a jugendlich-dramatisch szerepkör teljes jogú birtoklója (ld. pl. néhány évvel ezelőtti salzburgi Rózsalovag-alakítását is), utóbbi pedig hősi basszbaritonja mellett intelligens wagneri dikciójával tűnt ki (ebben a minőségben egyébként már a tavaszi drezdai Bolygó hollandiban megnyilvánult). A korábban Münchenben és Budapesten látott Linda Watson (Brünnhilde) ezúttal is dús, mezzoba hajló drámai hangjával aratott tetszést, ugyanakkor, mint a MŰPA előadásán, a kezdő Hojotoho magas hangjait csupán hozzávetőlegesen „éreztette”. A kitűnő koreai művész, Kwangchul Youn Hunding szerepében izgalmas, drámai alakítást nyújtott, bár magas színezetű hangjával nem ért el olyan „ősbasszus” hatást, mint a „mi Walter Finkünk”. Az előadás egyértelmű gyenge pontja a Siegmundot alakító Endrik Wottrich volt, aki siegmundos (azaz baritonális, ld. pl. James King, Placido Domingo) hangszíne ellenére, képtelen volt megfelelő hangi intenzitással alakítani a szerepét. (Sieglinde helyében a „Siegmund heiß’ ich” sornál visszakérdeztem volna: „Wie bitte?”). Azért a Tavaszi Dal elég szép volt, bár, véleményem szerint, az „elég szép” Bayreuthban nem elég jó. Mindent összevetve, talán igaza lehet annak a külföldi recenzensnek, aki szerint Bayreuthban elmúlt a nagy énekesi teljesítmények korszaka. Ha összehasonlítom ezt a Walkür-produkciót eddigi, nemzetközi színvonalú Wagner-élményeimmel, ugyan bátortalanul és angolul, de feltolul a szentségtörő gondolat: „Bayreuth may be overrated”.
858 WiseGentleman 2007-09-06 03:22:10 [Válasz erre: 855 tarnhelm2 2007-08-31 11:33:48]
Ha már magyar Wagner-kultúra, azért a Hungaroton kiadhatna egy válogatást jelentős magyar Wagner-énekesek (pl. Delly Rózsi, Joviczky József, Faragó András, Fodor János, Jámbor László) felvételeiből.
Ha már magyar Wagner-kultúra, azért a Hungaroton kiadhatna egy válogatást jelentős magyar Wagner-énekesek (pl. Delly Rózsi, Joviczky József, Faragó András, Fodor János, Jámbor László) felvételeiből.
857 tomás 2007-09-05 15:05:37 [Válasz erre: 856 Sesto 2007-09-05 15:00:04]
jó ebédhez szól a Wagner? kíváncsi lennék még: Jó ebédhez szól a Webern, Ébredj Messiaen-nel! Pérotin for Babies Romantikus pilanatok Reich-hel, meg hasonlókra... :)
jó ebédhez szól a Wagner? kíváncsi lennék még: Jó ebédhez szól a Webern, Ébredj Messiaen-nel! Pérotin for Babies Romantikus pilanatok Reich-hel, meg hasonlókra... :)
856 Sesto 2007-09-05 15:00:04
...\"jó ebédhez szól a nóta\", avagy Wagner egy kissé \"light-os\" összeállitásban,...de a háttérben így nagyon kellemes... \"Wagner Love duets\" -részletek: * Siegfried * Tristan und Isolde Deborah Voigt - szoprán (Brünnhilde/Isolde) Placido Domingo - tenor (Siegfried/Tristan) Violeta Urmana - mezzoszoprán (Brangäne) Orchestra of the Royal Opera House, Covent Garden - Antonio Pappano (EMI 2000)
...\"jó ebédhez szól a nóta\", avagy Wagner egy kissé \"light-os\" összeállitásban,...de a háttérben így nagyon kellemes... \"Wagner Love duets\" -részletek: * Siegfried * Tristan und Isolde Deborah Voigt - szoprán (Brünnhilde/Isolde) Placido Domingo - tenor (Siegfried/Tristan) Violeta Urmana - mezzoszoprán (Brangäne) Orchestra of the Royal Opera House, Covent Garden - Antonio Pappano (EMI 2000)
855 tarnhelm2 2007-08-31 11:33:48 [Válasz erre: 853 nibelung 2007-08-31 11:11:56]
8 év alatt - kevés kivétellel - megöregednek ám az előadások! Én személy szerint úgy érzem, láttam ezt a Ringet eleget. (Ráadásul a Rajnát 14 éve mutatták be!) És, ahogy az előttem szóló mondja, a MüPában most néhány évig igazán a nemzetközi élvonalba tartozó előadást láthatunk majd. (Szóval Ring ügyben szerintem igazán nincs ok a panaszra!)
8 év alatt - kevés kivétellel - megöregednek ám az előadások! Én személy szerint úgy érzem, láttam ezt a Ringet eleget. (Ráadásul a Rajnát 14 éve mutatták be!) És, ahogy az előttem szóló mondja, a MüPában most néhány évig igazán a nemzetközi élvonalba tartozó előadást láthatunk majd. (Szóval Ring ügyben szerintem igazán nincs ok a panaszra!)
