69 Búbánat 2014-09-04 10:56:28
Ma 100 éve született [url] https://hu-hu.facebook.com/pages/Dank%C3%B3-R%C3%A1di%C3%B3/579678575412720; Udvardy Tibor operaénekes, [/url] akinek csodálatos operettfelvételeit nap mint nap hallhatjuk a Dankó Rádióban! A mai műsorban őt is halljuk énekelni: Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár - Gitta dala (Andor Éva) - Gitta és Richard lassú kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Gitta és Richard kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Dalos László: Kék mazur - Közzene és dal (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) - Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor) Dankó Rádió, 2014. szeptember 4. de 11 és 12, ill. du. 17 és 18 óra között a rádió hullámhosszain és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
Ma 100 éve született [url] https://hu-hu.facebook.com/pages/Dank%C3%B3-R%C3%A1di%C3%B3/579678575412720; Udvardy Tibor operaénekes, [/url] akinek csodálatos operettfelvételeit nap mint nap hallhatjuk a Dankó Rádióban! A mai műsorban őt is halljuk énekelni: Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár - Gitta dala (Andor Éva) - Gitta és Richard lassú kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - Gitta és Richard kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor) Lehár Ferenc – Dalos László: Kék mazur - Közzene és dal (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás) - Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor) Dankó Rádió, 2014. szeptember 4. de 11 és 12, ill. du. 17 és 18 óra között a rádió hullámhosszain és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
68 Búbánat 2014-07-13 12:18:40 [Válasz erre: 67 márta 2014-07-11 15:54:45]
A Ránki-opera 1970. decemberi bemutatója után írta a Magyar Nemzet kritikusa a következőket: "...Vonzó szereposztással is gondoskodott a kiállítás sikeréről az Operaház: Bende Zsolt Ádámjával, Házy Erzsébet színészi árnyalatokban gazdag Éva-alakításával, Udvardy Tibor sajátosan zárt stílusú. egységes színezésű Lucifer portréjával, Ütő Endrével az Úr hangja szólamában - és seregnyi jól felkészült epizódszereplővel: lehetetlenség volna itt egyenként mind felsorolni és jellemezni őket. Erdélyi Miklós tartja kezében a zenei irányítást - koncepciózusan és biztonságos fölénnyel." (Magyar Nemzet, 1970. december 8.)
A Ránki-opera 1970. decemberi bemutatója után írta a Magyar Nemzet kritikusa a következőket: "...Vonzó szereposztással is gondoskodott a kiállítás sikeréről az Operaház: Bende Zsolt Ádámjával, Házy Erzsébet színészi árnyalatokban gazdag Éva-alakításával, Udvardy Tibor sajátosan zárt stílusú. egységes színezésű Lucifer portréjával, Ütő Endrével az Úr hangja szólamában - és seregnyi jól felkészült epizódszereplővel: lehetetlenség volna itt egyenként mind felsorolni és jellemezni őket. Erdélyi Miklós tartja kezében a zenei irányítást - koncepciózusan és biztonságos fölénnyel." (Magyar Nemzet, 1970. december 8.)
67 márta 2014-07-11 15:54:45
Nem tudom, írta-e már valaki: egyszer egy interjúban Udvardy elmesélte, mennyire szereti Az ember tragédiáját, ebben is kedvence Lucifer. Milyen jó volna valaha elénekelni, de ha valaki operát ír belőle, nyilván baritonra írja, merengett. Aztán Ránki György megírta, Lucifert tenorral képzelte el, Ádám lett bariton. És Udvardy el is énekelhette. Egy operaházi anekdotás könyvben meg azt olvastam, hogy Székely Mihály elég mogorva, magának való fickó volt. Egyetlen igazi barátja volt: Udvardy Tibor. Vele jártak lóversenyre.
Nem tudom, írta-e már valaki: egyszer egy interjúban Udvardy elmesélte, mennyire szereti Az ember tragédiáját, ebben is kedvence Lucifer. Milyen jó volna valaha elénekelni, de ha valaki operát ír belőle, nyilván baritonra írja, merengett. Aztán Ránki György megírta, Lucifert tenorral képzelte el, Ádám lett bariton. És Udvardy el is énekelhette. Egy operaházi anekdotás könyvben meg azt olvastam, hogy Székely Mihály elég mogorva, magának való fickó volt. Egyetlen igazi barátja volt: Udvardy Tibor. Vele jártak lóversenyre.
66 Búbánat 2014-07-11 14:45:02 [Válasz erre: 38 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:18:47]
Udvardy Tiborral található a Youtube-on még egy Gyöngyhalászok-ária is: itt már jelmezben énekli Nadír románcát – azt hiszem, a zenei alap mindkettőnél ugyanaz. Ez is egy televíziós portréműsorból való bejátszás. (A képminőség elég gyatra.) [url] http://www.yourepeat.com/watch/?v=-CoQibCmpuo; Nadír románca a Gyöngyhalászokból [/url]
Udvardy Tiborral található a Youtube-on még egy Gyöngyhalászok-ária is: itt már jelmezben énekli Nadír románcát – azt hiszem, a zenei alap mindkettőnél ugyanaz. Ez is egy televíziós portréműsorból való bejátszás. (A képminőség elég gyatra.) [url] http://www.yourepeat.com/watch/?v=-CoQibCmpuo; Nadír románca a Gyöngyhalászokból [/url]
65 Búbánat 2013-10-19 10:39:15
Ma este a Bartók Rádióban 19.00 – 21.00 Verdi: Traviata Szövegét - ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című színműve nyomán - Francesco Maria Piave írta Fordította: Lányi Viktor Zenei rendező: Ruitner Sándor Vezényel: Simon Albert Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Szereposztás: Valéry Violetta - Orosz Júlia (szoprán) Bervoix Flóra - Sándor Judit (szoprán) Annina - Szőnyi Olga (mezzoszoprán) Germont Alfréd - UDVARDY TIBOR(tenor) Germont György - Melis György (bariton) Gaston - Kövecses Béla (tenor) Douphol báró - Petri Miklós (bariton) D´Obigny márki (Bende Zsolt (bariton) Grenvil doktor - Molnár Miklós (basszus) Komornyik - Toronyi Gyula (tenor) Inas - Szomolányi János (tenor) Szolga - Michels János (bariton)
Ma este a Bartók Rádióban 19.00 – 21.00 Verdi: Traviata Szövegét - ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című színműve nyomán - Francesco Maria Piave írta Fordította: Lányi Viktor Zenei rendező: Ruitner Sándor Vezényel: Simon Albert Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) Szereposztás: Valéry Violetta - Orosz Júlia (szoprán) Bervoix Flóra - Sándor Judit (szoprán) Annina - Szőnyi Olga (mezzoszoprán) Germont Alfréd - UDVARDY TIBOR(tenor) Germont György - Melis György (bariton) Gaston - Kövecses Béla (tenor) Douphol báró - Petri Miklós (bariton) D´Obigny márki (Bende Zsolt (bariton) Grenvil doktor - Molnár Miklós (basszus) Komornyik - Toronyi Gyula (tenor) Inas - Szomolányi János (tenor) Szolga - Michels János (bariton)
64 Búbánat 2013-08-29 13:50:59
A Híres operettek 14. kötet (Lehár Ferenc: A víg özvegy) „Előadóművészek” fejezetében Udvardy Tiborról írja a kötet szerzője, László Ferenc (lásd a Házy-topicban a 2.486 sorszám alatt is): „… A Lenszkijtől Lohengrinig és Peter Grimesig ívelő szereplistával büszkélkedő Udvardyt mindemellett különleges viszony fűzte az operetthez, s kiváltképp Lehár Ferenc életművéhez. Az operettek bonvivánjaként is szívesen fellépő tenorista ugyanis 1943-ban címszereplője volt Lehár legutolsó operettje, a Cigányszerelemből átírt Garabonciás budapesti (Operaház) ősbemutatójának, amelyet maga az idős zeneszerző vezényelt. Lehár nagyra becsülte az ifjú Udvardy tehetségét, s Udvardy utóbb egész pályafutása során előszeretettel énekelte a komponista melódiáit színpadon és rádióstúdióban egyaránt. A festői tehetséggel is megáldott énekest így jellemezte a visszaemlékező Szinetár Miklós: - Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe.”
A Híres operettek 14. kötet (Lehár Ferenc: A víg özvegy) „Előadóművészek” fejezetében Udvardy Tiborról írja a kötet szerzője, László Ferenc (lásd a Házy-topicban a 2.486 sorszám alatt is): „… A Lenszkijtől Lohengrinig és Peter Grimesig ívelő szereplistával büszkélkedő Udvardyt mindemellett különleges viszony fűzte az operetthez, s kiváltképp Lehár Ferenc életművéhez. Az operettek bonvivánjaként is szívesen fellépő tenorista ugyanis 1943-ban címszereplője volt Lehár legutolsó operettje, a Cigányszerelemből átírt Garabonciás budapesti (Operaház) ősbemutatójának, amelyet maga az idős zeneszerző vezényelt. Lehár nagyra becsülte az ifjú Udvardy tehetségét, s Udvardy utóbb egész pályafutása során előszeretettel énekelte a komponista melódiáit színpadon és rádióstúdióban egyaránt. A festői tehetséggel is megáldott énekest így jellemezte a visszaemlékező Szinetár Miklós: - Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe.”
63 Búbánat 2012-12-23 11:42:06
[url] http://www.youtube.com/watch?v=QapQeOhZPUo; Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős [/url]: Házy Erzsébet-Udvardy Tibor (1960)
[url] http://www.youtube.com/watch?v=QapQeOhZPUo; Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős [/url]: Házy Erzsébet-Udvardy Tibor (1960)
62 Búbánat 2012-05-25 14:33:57
Várnai Péter zenetörténész, kritikus Operalexikonában (Zeneműkiadó, 1975) Udvardy Tibor szócikkében többek között ezeket írja róla: "...Hangja a legpuhább árnyalatoktól a legdrámaiabb akcentusokig minden nüánsszal rendelkezett, ezt egészítette ki, teljes egységben a hangi alakítókészséggel, a nagyszerű színészi kvalitás..." "...1939-ben debütált az Operaházban Hunyadi Lászlóként. Rendkívül sokoldalú énekes: lírai tenor szerepektől (Lenszkij, Alfréd) a spinto-hősökön át (Cavaradossi, Köpeny-Henry) a nagy drámai hőstenor-alakokig (Lohengrin, Siegmund, Hermann, Don José) terjed szerepköre. Ugyanakkor nagyszerű karakter-hős is, e területeken leghíresebb alakítása és talán egész pályájának csúcspontja a Peter Grimes címszerepe volt." "Gyakran énekelt oratóriumszólókat és szerepelt operett bonvivánként is..." Lehár Ferenc igen kedvelte Udvardy Tibort, aki több dalművének magyarországi bemutatóján illetve felújításán énekelte a bonviván szerepet. Amikor Lehár pesti ittléte alatt saját műveit vezényelte, általában ragaszkodott a kiváló tenor személyéhez. Mindig elismerően nyilatkozott alakításairól.
Várnai Péter zenetörténész, kritikus Operalexikonában (Zeneműkiadó, 1975) Udvardy Tibor szócikkében többek között ezeket írja róla: "...Hangja a legpuhább árnyalatoktól a legdrámaiabb akcentusokig minden nüánsszal rendelkezett, ezt egészítette ki, teljes egységben a hangi alakítókészséggel, a nagyszerű színészi kvalitás..." "...1939-ben debütált az Operaházban Hunyadi Lászlóként. Rendkívül sokoldalú énekes: lírai tenor szerepektől (Lenszkij, Alfréd) a spinto-hősökön át (Cavaradossi, Köpeny-Henry) a nagy drámai hőstenor-alakokig (Lohengrin, Siegmund, Hermann, Don José) terjed szerepköre. Ugyanakkor nagyszerű karakter-hős is, e területeken leghíresebb alakítása és talán egész pályájának csúcspontja a Peter Grimes címszerepe volt." "Gyakran énekelt oratóriumszólókat és szerepelt operett bonvivánként is..." Lehár Ferenc igen kedvelte Udvardy Tibort, aki több dalművének magyarországi bemutatóján illetve felújításán énekelte a bonviván szerepet. Amikor Lehár pesti ittléte alatt saját műveit vezényelte, általában ragaszkodott a kiváló tenor személyéhez. Mindig elismerően nyilatkozott alakításairól.
61 telramund 2012-05-25 13:14:54 [Válasz erre: 59 álmodó 2012-05-25 11:12:34]
Karizs Béla Hatalmas hang nagyszerű Kalaf,Canio-csak hát ott is szokni kellett a hangot.De ez hamarabb ment.Igazi hőstenor !
Karizs Béla Hatalmas hang nagyszerű Kalaf,Canio-csak hát ott is szokni kellett a hangot.De ez hamarabb ment.Igazi hőstenor !
60 álmodó 2012-05-25 11:16:36
Emlékeztek Raskó Magdára? (Hihetetlenül csipogós, magas beszédje volt...) :-) Puszi
Emlékeztek Raskó Magdára? (Hihetetlenül csipogós, magas beszédje volt...) :-) Puszi
59 álmodó 2012-05-25 11:12:34
Bocs, nem közbetlen a topic témája: Karizst is szerettem, na pedig az ő "sírós éneklésétől" jobban "falra másztam". De mégis jó volt hallgatni, látni összességében... Valahogy, nem tudom. Művészek voltak Ők. (pl Bajazzók, hát nem volt remek?)
Bocs, nem közbetlen a topic témája: Karizst is szerettem, na pedig az ő "sírós éneklésétől" jobban "falra másztam". De mégis jó volt hallgatni, látni összességében... Valahogy, nem tudom. Művészek voltak Ők. (pl Bajazzók, hát nem volt remek?)
58 telramund 2012-05-25 11:07:14 [Válasz erre: 56 álmodó 2012-05-25 08:45:31]
Attól, még nagyon kedves,szimpatikus ember volt,hogy nekem nem igazán volt kellemes hallgatni az emlitett két szerepet leszámitva.És sajnos márcsak koromnál fogva is azt hiszem jóval többet hallottam szinpadon.Hozzáteszem ott mindig elviselhetőbb volt,mint lemezen.És igaz kinek a pap kinek stb:):).
Attól, még nagyon kedves,szimpatikus ember volt,hogy nekem nem igazán volt kellemes hallgatni az emlitett két szerepet leszámitva.És sajnos márcsak koromnál fogva is azt hiszem jóval többet hallottam szinpadon.Hozzáteszem ott mindig elviselhetőbb volt,mint lemezen.És igaz kinek a pap kinek stb:):).
57 Cilike 2012-05-25 10:48:54 [Válasz erre: 55 telramund 2012-05-25 07:00:49]
Én is nazálisnak hallottam, de persze élőben lehet, hogy más volt.
Én is nazálisnak hallottam, de persze élőben lehet, hogy más volt.
56 álmodó 2012-05-25 08:45:31
Hmmm, hát én nem másztam falra. Sőt, szerintem éppen úgy énekelt, amilyen ember volt (ó, ez míly meglepő :-))) )-, szívből, őszintén, lélekmelengetőn. "Kinek a pap, kinek a paplan..."
Hmmm, hát én nem másztam falra. Sőt, szerintem éppen úgy énekelt, amilyen ember volt (ó, ez míly meglepő :-))) )-, szívből, őszintén, lélekmelengetőn. "Kinek a pap, kinek a paplan..."
55 telramund 2012-05-25 07:00:49
Tán elnézhető,de a hangjától a falra másztam,igaz fiatal korában nem hallottam,de a lemezeken egy édeskés,kissé nyávogó tenor benyomását keltette.Élőben a Toscában és a Carmenben,Hunyadi Lászlóban nem volt oke,de viszont nagyszerű volt,mert passzolt a hangjához Herodes a Salomeban és Peter Grimes Britten operájában.
Tán elnézhető,de a hangjától a falra másztam,igaz fiatal korában nem hallottam,de a lemezeken egy édeskés,kissé nyávogó tenor benyomását keltette.Élőben a Toscában és a Carmenben,Hunyadi Lászlóban nem volt oke,de viszont nagyszerű volt,mert passzolt a hangjához Herodes a Salomeban és Peter Grimes Britten operájában.
54 Momo 2012-05-24 14:41:26 [Válasz erre: 53 Búbánat 2012-05-24 12:48:27]
Igen, és nem is véletlenül: Álmodó gyermekkori kedves ismerőse volt a művész úr, és egy időben gyakran beszélgettünk erről. Akkor jutott eszembe, hogy nyitok neki egy topicot.
Igen, és nem is véletlenül: Álmodó gyermekkori kedves ismerőse volt a művész úr, és egy időben gyakran beszélgettünk erről. Akkor jutott eszembe, hogy nyitok neki egy topicot.
53 Búbánat 2012-05-24 12:48:27 [Válasz erre: 52 Búbánat 2012-05-24 12:46:37]
Mármint Momo hozta létre a topicot! Bocsánat.
Mármint Momo hozta létre a topicot! Bocsánat.
52 Búbánat 2012-05-24 12:46:37
Az alábbi megemlékezésemet Udvardy Tiborról évekkel ezelőtt az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicomba írtam. Most látom, hogy ez az írásom kimaradt itt az Udvardy Tibor-topicból. (Csak néhány nappal később hoztam létre a topicot.) Ezt pótolva átmásolom ide az említett bejegyzést: 705 • Búbánat Válasz erre 2006-08-20 11:48:06 Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán. Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-jét: Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg. (Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovitz, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt! Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében… 1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel. Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… - Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…), Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladván.
Az alábbi megemlékezésemet Udvardy Tiborról évekkel ezelőtt az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicomba írtam. Most látom, hogy ez az írásom kimaradt itt az Udvardy Tibor-topicból. (Csak néhány nappal később hoztam létre a topicot.) Ezt pótolva átmásolom ide az említett bejegyzést: 705 • Búbánat Válasz erre 2006-08-20 11:48:06 Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán. Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-jét: Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg. (Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovitz, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt! Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében… 1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel. Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… - Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…), Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladván.
51 Búbánat 2011-09-27 07:45:10
Végre egy teljes operát hallgathatunk meg a legendás nagy magyar tenoristánkkal, Udvardy Tiborral – a pálya csúcsán! Ma este a Bartók Rádióban 19:35-től: Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal Vezényel: Komor Vilmos km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia) Szereposztás: Canio – UDVARDY TIBOR Nedda - Orosz Júlia Tonio - Radnai György Beppo - Réti József Silvio - Bende Zsolt I. pór - Erős Sándor II. pór - Kovács Péter (1961)
Végre egy teljes operát hallgathatunk meg a legendás nagy magyar tenoristánkkal, Udvardy Tiborral – a pálya csúcsán! Ma este a Bartók Rádióban 19:35-től: Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal Vezényel: Komor Vilmos km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia) Szereposztás: Canio – UDVARDY TIBOR Nedda - Orosz Júlia Tonio - Radnai György Beppo - Réti József Silvio - Bende Zsolt I. pór - Erős Sándor II. pór - Kovács Péter (1961)
50 Momo von Hofmannsthal 2009-12-15 23:02:44 [Válasz erre: 49 Búbánat 2009-12-15 22:59:31]
ez az... meg is van, mióta kiadták... úgy 30 éve.
ez az... meg is van, mióta kiadták... úgy 30 éve.
49 Búbánat 2009-12-15 22:59:31
Itt van ez az LP, mely gyöngyszem a Nagy magyar előadóművészek (Great Hungarian Performers) Hungaroton sorozatából: [url] http://cgi.ebay.at/UDVARDY-TIBOR-GREAT-HUNGARIAN-PERFORMERS-LPX-11822_W0QQitemZ390093423623QQcmdZViewItemQQssPageNameZRSS:B:SILF:AT:105; Udvardy Tibor [/url] No. Szerző(k) Cím 1 Bizet, Georges Alexandre César Leopold; Gyöngyhalászok: Nadir románca (I. felv.) 2 Saint-Saëns, Camille; Sámson és Delila: Sámson áriája (III. felv.) 3 Puccini, Giacomo; Tosca: Levélária (III. felv.) 4 Verdi, Giuseppe; La Traviata: Alfréd áriája (II. felv.) 5 Leoncavallo, Ruggero; Bajazzók: Canio áriája ("Kacagj Bajazzo" I. felv.) 6 Gounod, Charles; Faust: Faust cavatinája (III. felv.) 7 Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Andrejevics; Szadko: A hindu vendég dala (II. felv.) 8 Moniuszko, Stanislaw; Halka: Jontek áriája (IV. felv.) 9 Csajkovszkij, Pjotr Iljics; Anyegin: Lenszkij áriája (II. felv.) 10 Erkel, Ferenc; Hunyadi László: László áriája (I. felv.) 11 Poldini, Ede; Farsangi lakodalom: Kálmán diák dala (I. felv.) Előadó(k): Udvardy Tibor; A Magyar Állami Operaház Énekkara; A Magyar Állami Operaház Zenekara; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara; MÁV Szimfonikus Zenekar; Pless László; Kórodi András; Komor Vilmos; Simon Albert; Varga Pál 1976 LP HUNGARY LPX 11822 Talán már CD-is kiadták?
Itt van ez az LP, mely gyöngyszem a Nagy magyar előadóművészek (Great Hungarian Performers) Hungaroton sorozatából: [url] http://cgi.ebay.at/UDVARDY-TIBOR-GREAT-HUNGARIAN-PERFORMERS-LPX-11822_W0QQitemZ390093423623QQcmdZViewItemQQssPageNameZRSS:B:SILF:AT:105; Udvardy Tibor [/url] No. Szerző(k) Cím 1 Bizet, Georges Alexandre César Leopold; Gyöngyhalászok: Nadir románca (I. felv.) 2 Saint-Saëns, Camille; Sámson és Delila: Sámson áriája (III. felv.) 3 Puccini, Giacomo; Tosca: Levélária (III. felv.) 4 Verdi, Giuseppe; La Traviata: Alfréd áriája (II. felv.) 5 Leoncavallo, Ruggero; Bajazzók: Canio áriája ("Kacagj Bajazzo" I. felv.) 6 Gounod, Charles; Faust: Faust cavatinája (III. felv.) 7 Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Andrejevics; Szadko: A hindu vendég dala (II. felv.) 8 Moniuszko, Stanislaw; Halka: Jontek áriája (IV. felv.) 9 Csajkovszkij, Pjotr Iljics; Anyegin: Lenszkij áriája (II. felv.) 10 Erkel, Ferenc; Hunyadi László: László áriája (I. felv.) 11 Poldini, Ede; Farsangi lakodalom: Kálmán diák dala (I. felv.) Előadó(k): Udvardy Tibor; A Magyar Állami Operaház Énekkara; A Magyar Állami Operaház Zenekara; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara; MÁV Szimfonikus Zenekar; Pless László; Kórodi András; Komor Vilmos; Simon Albert; Varga Pál 1976 LP HUNGARY LPX 11822 Talán már CD-is kiadták?
48 Búbánat 2009-12-13 20:08:16
Udvardy Tibornak még életében (halála előtt két évvel) kijött egy LP lemeze, amelyen operett-részleteket és dalokat énekel; csodálatos tenorját hallgatva a legmagasabb szférákba emelkedünk énekművészete által! Szívesen venném, ha CD-n is kiadnák ezt a szép összeállítást! Udvardy Tibor – „Az Orfeum tanyán…” Songs from Operettas Qualiton, SLPX 16609, stereo Made in Hungary (P) 1979 A borítón Udvardy Tibor Daniló szerepében (színes grafika: Varga Judith) A hátsó borítón Lehár Ferenc és Udvardy Tibor közös fényképe A lemezen hallható számok stúdiófelvételének ideje: 1950-es évek vége – 1960-as évek A Magyar Rádió felvétele: A/1-3; B Az MHV felvétele: A/4-8 A oldal 1. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő c. operettből „Egy drága szempár”- dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Pogány László) 2. Buday Dénes – Huzly Imre – Szécsén Mihály: Szakítani nehéz c. operettből „Orgonavirág-dal” (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András) 3. Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony c. operettből „Hulló falevél” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András) 4. Zerkovitz Béla: „Sokszor úgy szeretnék sírni” - dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Behár György) 5. Buday Dénes – Heinrich Heine – fordította: Endrődi Sándor: Vallomás – „Szeretlek Ágnes” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Behár György) 6. Dienzl Oszkár – Endrődi Sándor: „Liliomszál” - dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc) 7. Lavotta Rezső – Jékely Aladár: „Mezei bokréta” – dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc) 8. Kacsóh Pongrác – Endrődi Sándor – Pásztor Árpád – Sassy Csaba: Rákóczi c. operettből „Rákóczi megtérése” dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Kerekes János) B oldal Részletek (egyveleg) Lehár Ferenc műveiből Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András 1. - Mérei Adolf: A víg özvegy – Daniló belépője „Az orfeum tanyán…” 2. - Mérei Adolf: A víg özvegy – „Minden vágyam…” 3. - Mérei Adolf: A víg özvegy – az I. felvonás fináléja 4. - Martos Ferenc – Kristóf Károly: A pacsirta – „Kis Juliska, kis pacsirta” – dal 5. - Harsányi Zsolt: Frasquita – „Kicsikém, ne tétovázz…” – dal 6. - Zágon István: A kék mazúr - dal 7. - Kulinyi Ernő: A cárevics – „Volga-dal” 8. - Kulinyi Ernő: A cárevics - a cárevics dala 9. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Szu Csong belépője 10. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Barackfavirág-dal” 11. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után” – dal 12. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – René belépője (Km.: MRT Énekkara) 13. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – az I. felvonás fináléja (Km.: MRT Énekkara)
Udvardy Tibornak még életében (halála előtt két évvel) kijött egy LP lemeze, amelyen operett-részleteket és dalokat énekel; csodálatos tenorját hallgatva a legmagasabb szférákba emelkedünk énekművészete által! Szívesen venném, ha CD-n is kiadnák ezt a szép összeállítást! Udvardy Tibor – „Az Orfeum tanyán…” Songs from Operettas Qualiton, SLPX 16609, stereo Made in Hungary (P) 1979 A borítón Udvardy Tibor Daniló szerepében (színes grafika: Varga Judith) A hátsó borítón Lehár Ferenc és Udvardy Tibor közös fényképe A lemezen hallható számok stúdiófelvételének ideje: 1950-es évek vége – 1960-as évek A Magyar Rádió felvétele: A/1-3; B Az MHV felvétele: A/4-8 A oldal 1. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő c. operettből „Egy drága szempár”- dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Pogány László) 2. Buday Dénes – Huzly Imre – Szécsén Mihály: Szakítani nehéz c. operettből „Orgonavirág-dal” (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András) 3. Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony c. operettből „Hulló falevél” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András) 4. Zerkovitz Béla: „Sokszor úgy szeretnék sírni” - dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Behár György) 5. Buday Dénes – Heinrich Heine – fordította: Endrődi Sándor: Vallomás – „Szeretlek Ágnes” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Behár György) 6. Dienzl Oszkár – Endrődi Sándor: „Liliomszál” - dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc) 7. Lavotta Rezső – Jékely Aladár: „Mezei bokréta” – dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc) 8. Kacsóh Pongrác – Endrődi Sándor – Pásztor Árpád – Sassy Csaba: Rákóczi c. operettből „Rákóczi megtérése” dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Kerekes János) B oldal Részletek (egyveleg) Lehár Ferenc műveiből Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András 1. - Mérei Adolf: A víg özvegy – Daniló belépője „Az orfeum tanyán…” 2. - Mérei Adolf: A víg özvegy – „Minden vágyam…” 3. - Mérei Adolf: A víg özvegy – az I. felvonás fináléja 4. - Martos Ferenc – Kristóf Károly: A pacsirta – „Kis Juliska, kis pacsirta” – dal 5. - Harsányi Zsolt: Frasquita – „Kicsikém, ne tétovázz…” – dal 6. - Zágon István: A kék mazúr - dal 7. - Kulinyi Ernő: A cárevics – „Volga-dal” 8. - Kulinyi Ernő: A cárevics - a cárevics dala 9. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Szu Csong belépője 10. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Barackfavirág-dal” 11. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után” – dal 12. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – René belépője (Km.: MRT Énekkara) 13. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – az I. felvonás fináléja (Km.: MRT Énekkara)
47 Búbánat 2009-09-28 23:59:09
Lehet, hogy eddig elkerülte a figyelmemet, de tegnap este az Operában nagy örömmel fedeztem fel a kiváló tenorista, örökös tag, bronz mellszobrát a 2. emeleten, jobb oldalt, a kiállító teremben.
Lehet, hogy eddig elkerülte a figyelmemet, de tegnap este az Operában nagy örömmel fedeztem fel a kiváló tenorista, örökös tag, bronz mellszobrát a 2. emeleten, jobb oldalt, a kiállító teremben.
46 Búbánat 2009-03-15 21:01:49
Az Operamagazin ez évi első számában a “Kulissza: Emlékeim” rovatban folytatódik Welmann Nóra és Szinetár Miklós közös sorozata. Ezúttal Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Orosz Júlia, Mátyás Mária és Palló Imre áll a fókuszukban. Az archív fotókat Wellmann Nóra válogatta, amikhez Szinetár Miklós „kommentárokat” fűz: A hat kép közül négyen Udvardyt láthatjuk operai szerepeiben: 1.) “Két lenyűgöző alakítás” - Orosz Júlia és Udvardy Tibor A Pikk dámában (1948) 2.) A Toscában Szilvássy Margit is volt Udvardy Tibor partnere (1940) 3.) Udvardy Tibor a Peter Grimes címszerepében (1948) 4.) Szerepfotó a Traviatából (Mátyás Mária és Udvardy Tibor) Szinetár Miklós “kommentárja” e képekhez, ami Udvardyt illeti: “Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe. Ugyanakkor félelmetes humora volt, mindifg akadt egy-egy kemény bemondása. Emlékszem, ösztöndíjasként egyszer mellette álltam a visszérpáholyban – a nézőtér jobboldali, hátsó bejáratát nevezzük így - , együtt néztük az előadást. A színpadon igencsak kínlódott az egyik szereplő, sorozatosan gikszerezett. Mellettünk egy másik énekes állt, aki részvéttel jegyezte meg: ‘szegény, meg van fázva!’ Mire Udvardy így replikázott: ‘Mi az, hogy meg van fázva? Ha nincs megfázva, a sarki rendőr is tud énekelni!’ Ez így túlzásnak hangzik, mégis van bölcsesség a szavak mögött. Udvardy annyira tudta a szakmát, hogyha nem volt épp jó hangi formában, akkor is kíváló teljesítményt nyújtott a színpadon, mert technikai tudása biztosította számára, hogy a zenei mondanivaló megszólaljon.” Kossuth-díjra életében, sem halálában - posztumusz, nem érdemesítették.
Az Operamagazin ez évi első számában a “Kulissza: Emlékeim” rovatban folytatódik Welmann Nóra és Szinetár Miklós közös sorozata. Ezúttal Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Orosz Júlia, Mátyás Mária és Palló Imre áll a fókuszukban. Az archív fotókat Wellmann Nóra válogatta, amikhez Szinetár Miklós „kommentárokat” fűz: A hat kép közül négyen Udvardyt láthatjuk operai szerepeiben: 1.) “Két lenyűgöző alakítás” - Orosz Júlia és Udvardy Tibor A Pikk dámában (1948) 2.) A Toscában Szilvássy Margit is volt Udvardy Tibor partnere (1940) 3.) Udvardy Tibor a Peter Grimes címszerepében (1948) 4.) Szerepfotó a Traviatából (Mátyás Mária és Udvardy Tibor) Szinetár Miklós “kommentárja” e képekhez, ami Udvardyt illeti: “Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe. Ugyanakkor félelmetes humora volt, mindifg akadt egy-egy kemény bemondása. Emlékszem, ösztöndíjasként egyszer mellette álltam a visszérpáholyban – a nézőtér jobboldali, hátsó bejáratát nevezzük így - , együtt néztük az előadást. A színpadon igencsak kínlódott az egyik szereplő, sorozatosan gikszerezett. Mellettünk egy másik énekes állt, aki részvéttel jegyezte meg: ‘szegény, meg van fázva!’ Mire Udvardy így replikázott: ‘Mi az, hogy meg van fázva? Ha nincs megfázva, a sarki rendőr is tud énekelni!’ Ez így túlzásnak hangzik, mégis van bölcsesség a szavak mögött. Udvardy annyira tudta a szakmát, hogyha nem volt épp jó hangi formában, akkor is kíváló teljesítményt nyújtott a színpadon, mert technikai tudása biztosította számára, hogy a zenei mondanivaló megszólaljon.” Kossuth-díjra életében, sem halálában - posztumusz, nem érdemesítették.
45 Momo von Hofmannsthal 2009-03-09 01:19:07
[url]http://www.indavideo.hu/video/Zerkovitz_Bela-Sokszor_ugy_szeretnek_sirni-Udvardy_Tibor?action=video_site&video_title=Zerkovitz_Bela-Sokszor_ugy_szeretnek_sirni-Udvardy_Tibor%3Ftoken%3D0f7d3706c26f21f7e77caf048c385c89;Zerkovitz Béla - Sokszor úgy szeretnék sírni - Udvardy Tibor[/url]
[url]http://www.indavideo.hu/video/Zerkovitz_Bela-Sokszor_ugy_szeretnek_sirni-Udvardy_Tibor?action=video_site&video_title=Zerkovitz_Bela-Sokszor_ugy_szeretnek_sirni-Udvardy_Tibor%3Ftoken%3D0f7d3706c26f21f7e77caf048c385c89;Zerkovitz Béla - Sokszor úgy szeretnék sírni - Udvardy Tibor[/url]
44 Búbánat 2009-03-08 23:11:18 [Válasz erre: 36 Búbánat 2009-03-06 11:42:38]
Említettem az Udvardy Tiborról készített televíziós portrét, és műsorát is részleteztem. Az MRT műsorújság címlapján közölt egészoldalas képen egy jelenet látható ebből a TV-adásból. Most a kezembe került a korabeli Film Színház Muzsika 43-as száma (1970. október 24), melynek “A műsor margójára” rovatában a kritikus összegzi véleményét az adásról: “Udvardy Tibor pompás önarcképet ajándékozott a tévénézőknek, Önarckép című szombat esti műsorával. Egy gazdag művészpálya villant fel a kitűnő portréfilmben; örömmel élveztük Udvardy szép s ritka kulturáltsággal kezelt hangját, s az azzal mindig párosuló színészi tehetséget. Mert ez a pályakép is arról vallott, mennyire fontos operaszínpadon a hang és a színészi ábrázolás egysége. Udvardy pedig ennek már akkor egyik reprezentánsa volt, amikor még a színjátszás kissé háttérbe szorult dalszínházunkban. Az Önarckép élvezetes perceket szerzett, s híven mutatott be egy, immár negyedszázados pályára visszatekintő, kiváló művészt. Hadd egészítsük ki most egy olyan képpel, amely nem szerepelt a műsorban, csak szellemében, hiszen Udvardy beszélt Kodály Zoltánról is; ezen a képen az ifjú Udvardy Tibort látjuk a halhatatlan Mesterrel.” (A cikkbe ágyazva ott a fénykép: egymás mellett állnak – Kodály és baloldalán Udvardy)
Említettem az Udvardy Tiborról készített televíziós portrét, és műsorát is részleteztem. Az MRT műsorújság címlapján közölt egészoldalas képen egy jelenet látható ebből a TV-adásból. Most a kezembe került a korabeli Film Színház Muzsika 43-as száma (1970. október 24), melynek “A műsor margójára” rovatában a kritikus összegzi véleményét az adásról: “Udvardy Tibor pompás önarcképet ajándékozott a tévénézőknek, Önarckép című szombat esti műsorával. Egy gazdag művészpálya villant fel a kitűnő portréfilmben; örömmel élveztük Udvardy szép s ritka kulturáltsággal kezelt hangját, s az azzal mindig párosuló színészi tehetséget. Mert ez a pályakép is arról vallott, mennyire fontos operaszínpadon a hang és a színészi ábrázolás egysége. Udvardy pedig ennek már akkor egyik reprezentánsa volt, amikor még a színjátszás kissé háttérbe szorult dalszínházunkban. Az Önarckép élvezetes perceket szerzett, s híven mutatott be egy, immár negyedszázados pályára visszatekintő, kiváló művészt. Hadd egészítsük ki most egy olyan képpel, amely nem szerepelt a műsorban, csak szellemében, hiszen Udvardy beszélt Kodály Zoltánról is; ezen a képen az ifjú Udvardy Tibort látjuk a halhatatlan Mesterrel.” (A cikkbe ágyazva ott a fénykép: egymás mellett állnak – Kodály és baloldalán Udvardy)
43 Búbánat 2009-03-07 15:18:20
Nemrég megütötte a fülem Kertész Ivánnak egy megállapítása a rádióban, az Ilosfalvy Róbertre emlékező műsor-összeállításában. Valahogy úgy fogalmazott, hogy az ötvenes-hatvanas években három meghatározó tenoristája volt az Operaháznak: Simándy József,Ilosfalvy Róbert és Réti József. Nem először lepődőm meg azon, hogy Udvardy Tibort mintha elfelejtették volna, mintha nem is létezett volna, mintha valamiért nem akarnának rá emlékezni, és hallgatnak róla, vagy ha mégsem, akkor is kívül marad a „körön” . Ennek sok „apró” jele mutatkozott meg már eddig is,melyekről itt-ott szóltam róla. Most egy újabb,ilyen kis apróságra szerettem volna rámutatni…
Nemrég megütötte a fülem Kertész Ivánnak egy megállapítása a rádióban, az Ilosfalvy Róbertre emlékező műsor-összeállításában. Valahogy úgy fogalmazott, hogy az ötvenes-hatvanas években három meghatározó tenoristája volt az Operaháznak: Simándy József,Ilosfalvy Róbert és Réti József. Nem először lepődőm meg azon, hogy Udvardy Tibort mintha elfelejtették volna, mintha nem is létezett volna, mintha valamiért nem akarnának rá emlékezni, és hallgatnak róla, vagy ha mégsem, akkor is kívül marad a „körön” . Ennek sok „apró” jele mutatkozott meg már eddig is,melyekről itt-ott szóltam róla. Most egy újabb,ilyen kis apróságra szerettem volna rámutatni…
42 Búbánat 2009-03-06 15:03:46
Udvardy Tibor hosszú, több évtizedes operaházi működése alatt sok szép lírai és drámai (hősi és karakter) operaszerepet formált meg, de emellett nem idegenkedett más zenés műfajba is „kirándulni”. … Udvardy Tibor operettszerepeinek nagyvonalú áttekintése - a rádiófelvételei alapján: Fényes Szabolcs, Harmath Imre, Kemény Egon, Polgár Tibor, Kerekes János, Bródy Tamás, Farkas Ferenc műveinek részletei Jacobi Viktor: Leányvásár - teljes Kacsóh Pongrác: Rákóczi - teljes Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - keresztmetszet Kálmán Imre: A Bajadér - teljes Kálmán Imre: Ördöglovas - részlet Nádor Mihály: Babavásár - teljes Zerkovitz Béla: Csókos asszony - teljes Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony - részletek Johann Strauss: A cigánybáró - keresztmetszet Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér - teljes Lehár Ferenc: A víg özvegy - teljes Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957) - teljes Lehár Ferenc: A mosoly országa (1960) - keresztmetszet Lehár Ferenc: Éva - keresztmetszet Lehár Ferenc: Giuditta - részletek Lehár Ferenc: A cárevics - keresztmetszet Lehár Ferenc: Frasquita - részletek Lehár Ferenc: Friderika - részlet Lehár Ferenc: Kék mazúr - keresztmetszet Lehár Ferenc: Pacsirta - teljes Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - teljes Lehár Ferenc: Garabonciás – színpadon játszotta; a Cigányszerelem átdolgozása ez, melynek 1943-as operaházi ősbemutatóján maga is részt vett. Mint fiatal énekesnek ez volt az első találkozása Lehár Ferenccel és művével. Később, baráti kapcsolatba került a nagy zeneszerzővel, akit Lehár igen elismert és megbecsült. A komponista halálát követően egy életre elkötelezte magát Lehár világa mellett, és hű tolmácsolója lett aktív pályafutása végéig - mindenekelőtt a rádió mikrofonja előtt… Koncertjein, gálákon is propagálta Lehár műveit, rendszeresen énekelte a népszerű áriákat, vagy duettekben működött közre – műsorába iktatva azokat.
Udvardy Tibor hosszú, több évtizedes operaházi működése alatt sok szép lírai és drámai (hősi és karakter) operaszerepet formált meg, de emellett nem idegenkedett más zenés műfajba is „kirándulni”. … Udvardy Tibor operettszerepeinek nagyvonalú áttekintése - a rádiófelvételei alapján: Fényes Szabolcs, Harmath Imre, Kemény Egon, Polgár Tibor, Kerekes János, Bródy Tamás, Farkas Ferenc műveinek részletei Jacobi Viktor: Leányvásár - teljes Kacsóh Pongrác: Rákóczi - teljes Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - keresztmetszet Kálmán Imre: A Bajadér - teljes Kálmán Imre: Ördöglovas - részlet Nádor Mihály: Babavásár - teljes Zerkovitz Béla: Csókos asszony - teljes Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony - részletek Johann Strauss: A cigánybáró - keresztmetszet Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes Johann Strauss: A denevér - teljes Lehár Ferenc: A víg özvegy - teljes Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957) - teljes Lehár Ferenc: A mosoly országa (1960) - keresztmetszet Lehár Ferenc: Éva - keresztmetszet Lehár Ferenc: Giuditta - részletek Lehár Ferenc: A cárevics - keresztmetszet Lehár Ferenc: Frasquita - részletek Lehár Ferenc: Friderika - részlet Lehár Ferenc: Kék mazúr - keresztmetszet Lehár Ferenc: Pacsirta - teljes Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - teljes Lehár Ferenc: Garabonciás – színpadon játszotta; a Cigányszerelem átdolgozása ez, melynek 1943-as operaházi ősbemutatóján maga is részt vett. Mint fiatal énekesnek ez volt az első találkozása Lehár Ferenccel és művével. Később, baráti kapcsolatba került a nagy zeneszerzővel, akit Lehár igen elismert és megbecsült. A komponista halálát követően egy életre elkötelezte magát Lehár világa mellett, és hű tolmácsolója lett aktív pályafutása végéig - mindenekelőtt a rádió mikrofonja előtt… Koncertjein, gálákon is propagálta Lehár műveit, rendszeresen énekelte a népszerű áriákat, vagy duettekben működött közre – műsorába iktatva azokat.
41 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:58:21 [Válasz erre: 40 Búbánat 2009-03-06 12:57:04]
néhány napja találtam, erre épp hiányolod... :-)
néhány napja találtam, erre épp hiányolod... :-)
40 Búbánat 2009-03-06 12:57:04 [Válasz erre: 38 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:18:47]
Köszönöm: megunhatatlan!
Köszönöm: megunhatatlan!
39 Búbánat 2009-03-06 12:56:24 [Válasz erre: 37 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:16:08]
Valóban az!
Valóban az!
38 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:18:47 [Válasz erre: 36 Búbánat 2009-03-06 11:42:38]
Búbánatnak szeretettel: [url]http://www.youtube.com/watch?v=Phx29cjA4KM;Nadir románca[/url] - Udvardy Tibor
Búbánatnak szeretettel: [url]http://www.youtube.com/watch?v=Phx29cjA4KM;Nadir románca[/url] - Udvardy Tibor
37 Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:16:08
[url]http://www.youtube.com/watch?v=vRy6k_XOzXw;Traviata[/url] Orosz Júlia és Udvardy Tibor élmény... :-)
[url]http://www.youtube.com/watch?v=vRy6k_XOzXw;Traviata[/url] Orosz Júlia és Udvardy Tibor élmény... :-)
36 Búbánat 2009-03-06 11:42:38
Ezt is megismételhetné a televízió Önarckép – portré MTV, 1970. október 18., 22.00 – Km.: Udvardy Tibor, Dömsödi Mihály, Gergely Ferenc- orgonaművész, Sántha Ferenc és népizenekara. Riporter: Meixner Mihály Műsor: 1.) Bizet: A gyöngyhalászok – Nadir románca 2.) Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája 3.) Leoncavallo: Bajazzo – Canio áriája 4.) Operett- és nótacsokor 5.) Erkel: Bánk bán – Hazám, hazám… Szerkesztő: Kármán György Rendező: Mikó András
Ezt is megismételhetné a televízió Önarckép – portré MTV, 1970. október 18., 22.00 – Km.: Udvardy Tibor, Dömsödi Mihály, Gergely Ferenc- orgonaművész, Sántha Ferenc és népizenekara. Riporter: Meixner Mihály Műsor: 1.) Bizet: A gyöngyhalászok – Nadir románca 2.) Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája 3.) Leoncavallo: Bajazzo – Canio áriája 4.) Operett- és nótacsokor 5.) Erkel: Bánk bán – Hazám, hazám… Szerkesztő: Kármán György Rendező: Mikó András
35 Búbánat 2008-12-08 21:20:09
[url]http://www.videoplayer.hu/videos/play/141999;Nadir románca [/url] a Gyönygyhalászokból
[url]http://www.videoplayer.hu/videos/play/141999;Nadir románca [/url] a Gyönygyhalászokból
34 Búbánat 2008-12-08 11:06:12
[url]http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/udvardy-t.html; Síremléke [/url]
[url]http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/farkasreti/udvardy-t.html; Síremléke [/url]
33 Búbánat 2007-10-08 23:13:30
\"Az opera elsősorban színház, amit énekelni tudó színészek adnak elő.\" Erről az állításról egy disputa alakult ki a „ Mi újság a Magyar Állami Operaházban?” c. topicban. A kérdést nem mi fogjuk eldönteni. Általánosságban vethetünk ugyan fel véleményeket, pro és kontra egyaránt, melyek legtöbbször személyes élményekből táplálkoznak, s eljátszhatunk a gondolattal…; e kérdéskörben előrébb jutni, apró adalékokhoz egy-egy konkrét szerep elemzéséből is következtethetünk, mely nincs időhöz vagy helyhez kötve. Itt van Demeter Imre színházi kritikusnak az alábbi írása, 1958-ból, melyben nem ezt a témát feszegeti, de mégis - egy konkrét szerep és megformálója kapcsán - elemzéséből akaratlanul is az említett kérdéskörhöz szolgáltat elgondolkodtató adalékot – a múltból. Ez az írás egy szerep – egy művész találkozásának rendhagyó „titkára” koncentrál, sommásan nem állít, és általánosságban nem prognosztizál, ezért messzemenő következtetésekre nem alkalmas. Mindenesetre ezt a cikket elolvasva érdekesnek találtam ahhoz, hogy ide másoljam, hiszen egyik kedvenc tenoristámat állítja a középpontba. Udvardy Tibornak, a kiváló operaénekesnek egyik legendás szerepe volt Peter Grimes. Nemrég kezembe került a Film Színház Muzsika 1958/8. száma, melyben Demeter Imre nagyon szép elemzést ír a művész és a szerep egymásra találásáról, a szerep színészi megformálásáról. „Színészek, szerepek, pillanatok Színjátszás – operaszínpadon. A zenekritikák csak ritkán szólnak a színészi munkáról, hiszen operaszínpadon a hang a fontos. Itt a színjátszás legfőbb eszközét, a beszédet, az ének pótolja. Olykor azonban az alakítás maga is megragad. Ilyenkor a SZÍNÉSZT is érezzük a muzsika, az ének mögött. Így történik most Benjamin Britten remekművű operájának az előadásán. S ezúttal Udvardy Tibornak nem a hangjáról, kiváló énekkultúrájáról akarunk beszélni - mely ebben a roppant nehéz szerepben különös fénnyel csillog és kivételes élményt ad -, hanem a színészi alakításáról. Játéka tökéletes harmóniában van énekével. Nemcsak énekli, hanem EL IS JÁTSSZA a drámát. Britten a muzsikájához valósággal shakespeare-i méretű hőst talált; Grimes, a halász, nagyot akaró, reménytelen, fátumkísérte küzdelmében őrületbe rohanó ember. Arany-ballada hőseire is emlékeztet s a dráma walesi és skót balladák hangulatát idézi fel. Udvardy egy tömbből faragja ki Grimes alakját. Már az előjátékban, a bíróság előtt valami furcsa végzetszerűség lengi körül. Mozgása, tartása olyan, mintha máris konokul szembeszegülne az őt körülvevő kegyetlen világgal. Ez a magányosság, ez a szembeszegülés csak erősödik a kocsma-jelentben, amikor Grimes a szörnyű viharban tengerre száll, kicsiny inasával. Udvardy Tibor énekel s hangját, a különös britteni dallamokat kitűnő arcjáték és kifejező mozgás kíséri. Nem is kíséri: A HANGGAL EGYÜTT JÁTSZIK. A dallamot erősíti a tekintete; szemének félőrült villanása a lelkében érlelődő tébolyt rajzolja meg. A színészi játék kegyetlen hitelességgel építi fel a tragédiát. A művész minden mozdulatával a harmadik felvonás drámai forrpontját készíti elő, az irtóztató, halált kiáltó kórus és Grimes pokoli párbaját. Ebben a jelenetben tán a legkiválóbb Udvardy játéka. A borzongató zenét döbbenetesen hű alakítással ábrázolja, valósággal az ő tagjaiban, testében zeng fel a kísérteties kórus, bukdácsolása, testének vonszolása, s arcának eltorzult vonásai is a beteljesedő tragédiát érzékeltetik, művészi erővel. Grimes sorsa elvégeztetett; a színésznek sikerült lélekrajzot adnia, pontosan indokolnia a halász minden lépését, s nemcsak énekében, hanem játékában is felépíteni a drámát. Az Operaház kiválóan rendezett, szép előadásában ez a színészi alakítás külön élményünk volt; a vad tenger viharzott és az érzelmek sűrűsödtek Udvardy Tibor játékában.”
\"Az opera elsősorban színház, amit énekelni tudó színészek adnak elő.\" Erről az állításról egy disputa alakult ki a „ Mi újság a Magyar Állami Operaházban?” c. topicban. A kérdést nem mi fogjuk eldönteni. Általánosságban vethetünk ugyan fel véleményeket, pro és kontra egyaránt, melyek legtöbbször személyes élményekből táplálkoznak, s eljátszhatunk a gondolattal…; e kérdéskörben előrébb jutni, apró adalékokhoz egy-egy konkrét szerep elemzéséből is következtethetünk, mely nincs időhöz vagy helyhez kötve. Itt van Demeter Imre színházi kritikusnak az alábbi írása, 1958-ból, melyben nem ezt a témát feszegeti, de mégis - egy konkrét szerep és megformálója kapcsán - elemzéséből akaratlanul is az említett kérdéskörhöz szolgáltat elgondolkodtató adalékot – a múltból. Ez az írás egy szerep – egy művész találkozásának rendhagyó „titkára” koncentrál, sommásan nem állít, és általánosságban nem prognosztizál, ezért messzemenő következtetésekre nem alkalmas. Mindenesetre ezt a cikket elolvasva érdekesnek találtam ahhoz, hogy ide másoljam, hiszen egyik kedvenc tenoristámat állítja a középpontba. Udvardy Tibornak, a kiváló operaénekesnek egyik legendás szerepe volt Peter Grimes. Nemrég kezembe került a Film Színház Muzsika 1958/8. száma, melyben Demeter Imre nagyon szép elemzést ír a művész és a szerep egymásra találásáról, a szerep színészi megformálásáról. „Színészek, szerepek, pillanatok Színjátszás – operaszínpadon. A zenekritikák csak ritkán szólnak a színészi munkáról, hiszen operaszínpadon a hang a fontos. Itt a színjátszás legfőbb eszközét, a beszédet, az ének pótolja. Olykor azonban az alakítás maga is megragad. Ilyenkor a SZÍNÉSZT is érezzük a muzsika, az ének mögött. Így történik most Benjamin Britten remekművű operájának az előadásán. S ezúttal Udvardy Tibornak nem a hangjáról, kiváló énekkultúrájáról akarunk beszélni - mely ebben a roppant nehéz szerepben különös fénnyel csillog és kivételes élményt ad -, hanem a színészi alakításáról. Játéka tökéletes harmóniában van énekével. Nemcsak énekli, hanem EL IS JÁTSSZA a drámát. Britten a muzsikájához valósággal shakespeare-i méretű hőst talált; Grimes, a halász, nagyot akaró, reménytelen, fátumkísérte küzdelmében őrületbe rohanó ember. Arany-ballada hőseire is emlékeztet s a dráma walesi és skót balladák hangulatát idézi fel. Udvardy egy tömbből faragja ki Grimes alakját. Már az előjátékban, a bíróság előtt valami furcsa végzetszerűség lengi körül. Mozgása, tartása olyan, mintha máris konokul szembeszegülne az őt körülvevő kegyetlen világgal. Ez a magányosság, ez a szembeszegülés csak erősödik a kocsma-jelentben, amikor Grimes a szörnyű viharban tengerre száll, kicsiny inasával. Udvardy Tibor énekel s hangját, a különös britteni dallamokat kitűnő arcjáték és kifejező mozgás kíséri. Nem is kíséri: A HANGGAL EGYÜTT JÁTSZIK. A dallamot erősíti a tekintete; szemének félőrült villanása a lelkében érlelődő tébolyt rajzolja meg. A színészi játék kegyetlen hitelességgel építi fel a tragédiát. A művész minden mozdulatával a harmadik felvonás drámai forrpontját készíti elő, az irtóztató, halált kiáltó kórus és Grimes pokoli párbaját. Ebben a jelenetben tán a legkiválóbb Udvardy játéka. A borzongató zenét döbbenetesen hű alakítással ábrázolja, valósággal az ő tagjaiban, testében zeng fel a kísérteties kórus, bukdácsolása, testének vonszolása, s arcának eltorzult vonásai is a beteljesedő tragédiát érzékeltetik, művészi erővel. Grimes sorsa elvégeztetett; a színésznek sikerült lélekrajzot adnia, pontosan indokolnia a halász minden lépését, s nemcsak énekében, hanem játékában is felépíteni a drámát. Az Operaház kiválóan rendezett, szép előadásában ez a színészi alakítás külön élményünk volt; a vad tenger viharzott és az érzelmek sűrűsödtek Udvardy Tibor játékában.”
32 Búbánat 2007-01-11 23:45:05
Volt már róla szó,hogy Lehár Ferenc utolsó operettje (daljátéka), a Garabonciás - melyet 1943. február 20-án mutatott be az Operaház - ,egy korábbi dalművének a \"magjából\" \"csírázott\" ki. Az 1848/49-es szabadságharc időszakában játszódó történet megzenésítése tulajdonképpen a Cigányszerelem áthangszerelése, de a munkába Lehár új dalokat és kettősöket is komponált. Tudni kell azt is, hogy a rendező Nádasdy Kálmán, a karmester Rubányi Vilmos, Sárika Orosz Júlia, a garabonciás diák Udvardy Tibor volt, de szerepet kapott Osváth Júlia, Nagypál László, Hámory Imre, Nagy Izabella és Koréh Endre is. Ami igen érdekes, Lehár hetekig ott volt a próbákon, gyakran hajnalig dolgozott. Azt sem árt tudni, hogy a daljáték híres tenoráriáját, a garabonciás diáknak az \"Utam muzsikálva járom\" kezdetű belépőjét itt Pesten komponálta a szerző, nem másnak, mint Udvardy Tibornak \"finom unszolására\"!!! Udvardy, Lehár életében és a halála után még sok-sok éven keresztül, műveinek legfőbb propagálója, és énekművészetével a világhírű zeneszerző legelismertebb itthoni népszerűsítője, tolmácsolója volt. Kevesen tudják azt is, hogy operaházunk vezető tenoristáját Lehár maga nagyon szerette és nagyra tartotta! Nemcsoda, hogy Udvardy Tibor szívügyének tekintette a Lehár-életmű háború utáni, itthoni, minél teljesebb bemutattatását, akár a rádió mikrofonja előtt is. A Rádió Dalszínháza Lehár-bemutatóinak szinte kivétel nélkül ő volt a bonvivánja. Szerencsére a rádiómegőrizte ezeket a felbecsülhetetlen szalagokat, s aki rendszeresen hallgatja a rádió zenei műsorait (mint jómagam is), az az éter hullámhosszán örömmel figyel fel Udvardy nemes énekhangján megszólaló, szárnyalló Lehár-melódiákra...
Volt már róla szó,hogy Lehár Ferenc utolsó operettje (daljátéka), a Garabonciás - melyet 1943. február 20-án mutatott be az Operaház - ,egy korábbi dalművének a \"magjából\" \"csírázott\" ki. Az 1848/49-es szabadságharc időszakában játszódó történet megzenésítése tulajdonképpen a Cigányszerelem áthangszerelése, de a munkába Lehár új dalokat és kettősöket is komponált. Tudni kell azt is, hogy a rendező Nádasdy Kálmán, a karmester Rubányi Vilmos, Sárika Orosz Júlia, a garabonciás diák Udvardy Tibor volt, de szerepet kapott Osváth Júlia, Nagypál László, Hámory Imre, Nagy Izabella és Koréh Endre is. Ami igen érdekes, Lehár hetekig ott volt a próbákon, gyakran hajnalig dolgozott. Azt sem árt tudni, hogy a daljáték híres tenoráriáját, a garabonciás diáknak az \"Utam muzsikálva járom\" kezdetű belépőjét itt Pesten komponálta a szerző, nem másnak, mint Udvardy Tibornak \"finom unszolására\"!!! Udvardy, Lehár életében és a halála után még sok-sok éven keresztül, műveinek legfőbb propagálója, és énekművészetével a világhírű zeneszerző legelismertebb itthoni népszerűsítője, tolmácsolója volt. Kevesen tudják azt is, hogy operaházunk vezető tenoristáját Lehár maga nagyon szerette és nagyra tartotta! Nemcsoda, hogy Udvardy Tibor szívügyének tekintette a Lehár-életmű háború utáni, itthoni, minél teljesebb bemutattatását, akár a rádió mikrofonja előtt is. A Rádió Dalszínháza Lehár-bemutatóinak szinte kivétel nélkül ő volt a bonvivánja. Szerencsére a rádiómegőrizte ezeket a felbecsülhetetlen szalagokat, s aki rendszeresen hallgatja a rádió zenei műsorait (mint jómagam is), az az éter hullámhosszán örömmel figyel fel Udvardy nemes énekhangján megszólaló, szárnyalló Lehár-melódiákra...
31 Búbánat 2006-11-29 11:58:52 [Válasz erre: 30 WiseGentleman 2006-11-29 11:51:55]
Igen ez így van. És még sok-sok opera- meg operettfelvétel-, s részletek a rádióban vele.
Igen ez így van. És még sok-sok opera- meg operettfelvétel-, s részletek a rádióban vele.
30 WiseGentleman 2006-11-29 11:51:55 [Válasz erre: 29 Búbánat 2006-11-29 10:37:39]
Ránki: Ember tragédiája, Lucifer, ha jól tudom, nyugdíjaztatása előtt ez volt az utolsó új szerepe. Ádám Bende Zsolt, Éva Házy Erzsébet volt, az Úr hangja Ütő Endre. (Nem láttam, csak az évadkönyv van meg :) ). Udvardy rádiófelvételei közül Lenszkijt és Pinkertont (Szecsődy Irén oldalán) emelném ki, annakidején a Rádiónak volt egy \"Hallgassunk operát\" sorozata, ott adták.
Ránki: Ember tragédiája, Lucifer, ha jól tudom, nyugdíjaztatása előtt ez volt az utolsó új szerepe. Ádám Bende Zsolt, Éva Házy Erzsébet volt, az Úr hangja Ütő Endre. (Nem láttam, csak az évadkönyv van meg :) ). Udvardy rádiófelvételei közül Lenszkijt és Pinkertont (Szecsődy Irén oldalán) emelném ki, annakidején a Rádiónak volt egy \"Hallgassunk operát\" sorozata, ott adták.
29 Búbánat 2006-11-29 10:37:39
Udvardy Tibor a sok klasszikus-romantikus opera mellett szívesen vállalt feladatot huszadik századi alkotásokban is, színpadon, lemezen és a rádió mikrofonja előtt. Ilyen volt Poldini: Farsangi lakodalom és Lendvay Kamilló: A bűvös szék c. műve is. Ezekből is hallhatunk egy-egy részletet abban a rádiós összeállításban, mely a Bartók rádióban ma, 14.55 órakor kezdődik, \"Huszadik századi magyar operákból\" címmel: 2.)Poldini: Farsangi lakodalom – Kálmán diák dala, I. felv. (Udvardy Tibor), 8. Lendvay Kamilló: A bűvös szék – Hármas (Sudlik Mária, Udvardy Tibor, Sólyom-Nagy Sándor) (Részletek hangzanak még el Dohnányi: Simona néni, Kenessey Jenô: Az arany meg az asszony, Farkas Ferenc: A bűvös szekrény,Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Pomádé király új ruhája, Petrovics Emil: C’est la guerre, Szokolay Sándor: Vérnász, Balassa Sándor: A harmadik bolygó c. operákból is.)
Udvardy Tibor a sok klasszikus-romantikus opera mellett szívesen vállalt feladatot huszadik századi alkotásokban is, színpadon, lemezen és a rádió mikrofonja előtt. Ilyen volt Poldini: Farsangi lakodalom és Lendvay Kamilló: A bűvös szék c. műve is. Ezekből is hallhatunk egy-egy részletet abban a rádiós összeállításban, mely a Bartók rádióban ma, 14.55 órakor kezdődik, \"Huszadik századi magyar operákból\" címmel: 2.)Poldini: Farsangi lakodalom – Kálmán diák dala, I. felv. (Udvardy Tibor), 8. Lendvay Kamilló: A bűvös szék – Hármas (Sudlik Mária, Udvardy Tibor, Sólyom-Nagy Sándor) (Részletek hangzanak még el Dohnányi: Simona néni, Kenessey Jenô: Az arany meg az asszony, Farkas Ferenc: A bűvös szekrény,Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Pomádé király új ruhája, Petrovics Emil: C’est la guerre, Szokolay Sándor: Vérnász, Balassa Sándor: A harmadik bolygó c. operákból is.)
28 Búbánat 2006-08-31 17:41:06
MUZSIKA, 1981. szeptember Emlékezés Udvardy Tiborra (Albert István) Az évek szinte észrevétlen elperegnek, a veszteséglistán egyre több név sorakozik: Székely, Losonczy, Báthy, Halmos, Gyurkovics, Réti, Némethy, Palló, Radnai,Kishegyi, Várhelyi,Svéd, s most Udvardy is. Nem lenne méltó hozzá, ha valamiféle szerepfelsoroló képeskönyv-szemlélettől vezettetve emlékeznénk rá, mégsem mellőzhetjük pályája néhány fordulójának fölelevenítését. Beugrással kezdte, a Zeneakadémiáról 1939 őszén az Operaházba kerülve mindjárt a Hunyadí Lászlót énekelte, s aztán a nyugalom éveinek békésebb öblébe kívánkozva, egyik utolsó föllépésén - megint. A két Hunyadi között a hangkarakterben egymástól távol eső kis-és nagy szerepek sora: Alfréd a Traviatában, Cavaradossi a Toscában, Lenszkij az Anyeginben, Faust, Ramerrez A nyugat lányában, Canio a Bajazzókban, Don José, Rómeó (Zandonai operájában), Lohengrin, Siegmund, két herceg: a Hovanscsina Golicinja és a Borisz Sujszkija, mellettük a kisebb feladatok: Melot a Trisztánban, Yamadori a Pillangókisasszonyban, Froh majd Loge A Rajna kincsében. Elfeledkezhetünk-e róla, hogy hány újabb magyar mű tenor-szólamát vitte sikerre: ő volt a Székelyfonó Legénye, a Huszti kaland Farkas Tamása, ő énekelte-alakította a Vizavit a C\'est la guerre voyageurjét, a Tragádia Luciferjét. És a lírai-drámai karakterszerepek meredek emelkedőjének még nem értünk a tetőpontjára, oda, ahol Udvardynal lelki talányokat feszegető, pszichodramatikus alakításai sorolnak, s melyekben hazai operaszínpadokon máig nem akadt párja. Felejthetetlen, milyen érzékiség-korbácsolta drámai izgalom, igazi concitato remegett Herodesében, a gyanútól űzött, különc halászmester, Peter Grimes monológjában, milyen üszkösödő, vak szenvedély parázslott a Köpeny Henrijában, a Pikk dáma pénz és szerelem dilemmája közt vergődő Hermannjában... Most már föltehetjük a szónokias kérdést: hogyan fért meg ennyi alak, ennyi lélek egyazon énekes-színészben. Bízvást mondhatjuk: úgy, hogy Udvardy \"de tout coeur\", egész szívvel, egész habitusával, testestől-lelkestől művészetének élt, feloldódott benne. A rá kiosztott szerep nem egy-egy új szólam, kosztüm, maszk és néhány jól begyakorolt gesztus volt számára, hanem megoldandó feladat, szolgálat, mellyel az embert, az álmodozó-ábrándozó, a szenvedélytől szenvedő, a meghasadt lelkű embert, sorosok roppant kontrasztjait - a valóságot, az élet egy metszetét - kellett színre idéznie. Ehhez korántsem lett volna elég a természettől kapott fényes orgánum, a muzikalitás, a pallérozott technika, a vonzó megjelenés, ehhez szükség volt fejlett művészi morálra, ízlésre, színes és árnyalatos kifejező tehetségre, érzékeny atmoszférateremtő készségre. Ezek az erények együtt tették hivatottá Udvardyt, hogy föllépjen oratórium-énekesként koncertdobogón, énekeljen külföldön, vállaljon filmszerepeket, és időnként áldozzon a könnyebb múzsa oltárán. Világlátásának, színgazdag ember-és helyzetfelismeretének egyik magyarázata talán az, hogy diákkorában festőnek készült. Nyugalombavonulása (1973) után festegetéssel múlatta az időt; pasztell képein kissé fátyolosan, őszies nosztalgiával párlanak fel háztetők, kémények, udvarok, cukrászda-teraszok, hervadó levelekkel borított utcastögletek. A szülőföld, a pesti táj, ahol Udvardyannyi sikert aratott, annyi igaz hívet gyűjtött. A kiváló művész 67 évesen távozott; hangját lemezekről, magnetofonszalagokról hallhatjuk - az ember, a színész-énekes immár beköltözött barátai, tisztelői emlékezetébe.
MUZSIKA, 1981. szeptember Emlékezés Udvardy Tiborra (Albert István) Az évek szinte észrevétlen elperegnek, a veszteséglistán egyre több név sorakozik: Székely, Losonczy, Báthy, Halmos, Gyurkovics, Réti, Némethy, Palló, Radnai,Kishegyi, Várhelyi,Svéd, s most Udvardy is. Nem lenne méltó hozzá, ha valamiféle szerepfelsoroló képeskönyv-szemlélettől vezettetve emlékeznénk rá, mégsem mellőzhetjük pályája néhány fordulójának fölelevenítését. Beugrással kezdte, a Zeneakadémiáról 1939 őszén az Operaházba kerülve mindjárt a Hunyadí Lászlót énekelte, s aztán a nyugalom éveinek békésebb öblébe kívánkozva, egyik utolsó föllépésén - megint. A két Hunyadi között a hangkarakterben egymástól távol eső kis-és nagy szerepek sora: Alfréd a Traviatában, Cavaradossi a Toscában, Lenszkij az Anyeginben, Faust, Ramerrez A nyugat lányában, Canio a Bajazzókban, Don José, Rómeó (Zandonai operájában), Lohengrin, Siegmund, két herceg: a Hovanscsina Golicinja és a Borisz Sujszkija, mellettük a kisebb feladatok: Melot a Trisztánban, Yamadori a Pillangókisasszonyban, Froh majd Loge A Rajna kincsében. Elfeledkezhetünk-e róla, hogy hány újabb magyar mű tenor-szólamát vitte sikerre: ő volt a Székelyfonó Legénye, a Huszti kaland Farkas Tamása, ő énekelte-alakította a Vizavit a C\'est la guerre voyageurjét, a Tragádia Luciferjét. És a lírai-drámai karakterszerepek meredek emelkedőjének még nem értünk a tetőpontjára, oda, ahol Udvardynal lelki talányokat feszegető, pszichodramatikus alakításai sorolnak, s melyekben hazai operaszínpadokon máig nem akadt párja. Felejthetetlen, milyen érzékiség-korbácsolta drámai izgalom, igazi concitato remegett Herodesében, a gyanútól űzött, különc halászmester, Peter Grimes monológjában, milyen üszkösödő, vak szenvedély parázslott a Köpeny Henrijában, a Pikk dáma pénz és szerelem dilemmája közt vergődő Hermannjában... Most már föltehetjük a szónokias kérdést: hogyan fért meg ennyi alak, ennyi lélek egyazon énekes-színészben. Bízvást mondhatjuk: úgy, hogy Udvardy \"de tout coeur\", egész szívvel, egész habitusával, testestől-lelkestől művészetének élt, feloldódott benne. A rá kiosztott szerep nem egy-egy új szólam, kosztüm, maszk és néhány jól begyakorolt gesztus volt számára, hanem megoldandó feladat, szolgálat, mellyel az embert, az álmodozó-ábrándozó, a szenvedélytől szenvedő, a meghasadt lelkű embert, sorosok roppant kontrasztjait - a valóságot, az élet egy metszetét - kellett színre idéznie. Ehhez korántsem lett volna elég a természettől kapott fényes orgánum, a muzikalitás, a pallérozott technika, a vonzó megjelenés, ehhez szükség volt fejlett művészi morálra, ízlésre, színes és árnyalatos kifejező tehetségre, érzékeny atmoszférateremtő készségre. Ezek az erények együtt tették hivatottá Udvardyt, hogy föllépjen oratórium-énekesként koncertdobogón, énekeljen külföldön, vállaljon filmszerepeket, és időnként áldozzon a könnyebb múzsa oltárán. Világlátásának, színgazdag ember-és helyzetfelismeretének egyik magyarázata talán az, hogy diákkorában festőnek készült. Nyugalombavonulása (1973) után festegetéssel múlatta az időt; pasztell képein kissé fátyolosan, őszies nosztalgiával párlanak fel háztetők, kémények, udvarok, cukrászda-teraszok, hervadó levelekkel borított utcastögletek. A szülőföld, a pesti táj, ahol Udvardyannyi sikert aratott, annyi igaz hívet gyűjtött. A kiváló művész 67 évesen távozott; hangját lemezekről, magnetofonszalagokról hallhatjuk - az ember, a színész-énekes immár beköltözött barátai, tisztelői emlékezetébe.
27 Búbánat 2006-08-31 16:42:39 [Válasz erre: 25 WiseGentleman 2006-08-28 23:03:30]
Melissel is nagyon élvezetes a szám, hogyne. Egyszer Schubert Ferenc zenei szerkesztőt telefonon helyre kellett igazítanom, mert az éppen Melissel leadott számhoz előadóként Radnai Györgyöt konferálta fel; jeleztem neki, hogy Radnainak is megvan ez a felvétel, de ami megy, az nem az övé: megköszönte, hogy kiigazítottam. Régen volt, kezdő szerkesztő-korában. Azóta már vérbeli zenei - operett-szerkesztővé nőtte ki magát. Udvardy Tibor viszont meglepő módon egyetlen Offenbach- operettben sem énekelt. Valószinűleg mind orgánumától, mind alkatától távol állónak érezte ezeket a parodisztikus, ironikus buffó-figurákat,még az alapvetően lírai jellegű betétszámok eléneklését sem vállalta el a rádióban; az ő hősi,lírai - kissé baritonális - színezetű hangja elsősorban a drámai és érzelmes tenorszerepekre predesztinálta, még az operettekben is: Mosoly országa, A Víg özvegy, Cárevics, Frasquita, Éva, Luxemburg grófja, Babavásár, Cirkuszhercegnő, Bajadér, Leányvásár, Egy éj Velencében, Denevér, Rákóczy, Csókos asszony, A diadalmas asszony.
Melissel is nagyon élvezetes a szám, hogyne. Egyszer Schubert Ferenc zenei szerkesztőt telefonon helyre kellett igazítanom, mert az éppen Melissel leadott számhoz előadóként Radnai Györgyöt konferálta fel; jeleztem neki, hogy Radnainak is megvan ez a felvétel, de ami megy, az nem az övé: megköszönte, hogy kiigazítottam. Régen volt, kezdő szerkesztő-korában. Azóta már vérbeli zenei - operett-szerkesztővé nőtte ki magát. Udvardy Tibor viszont meglepő módon egyetlen Offenbach- operettben sem énekelt. Valószinűleg mind orgánumától, mind alkatától távol állónak érezte ezeket a parodisztikus, ironikus buffó-figurákat,még az alapvetően lírai jellegű betétszámok eléneklését sem vállalta el a rádióban; az ő hősi,lírai - kissé baritonális - színezetű hangja elsősorban a drámai és érzelmes tenorszerepekre predesztinálta, még az operettekben is: Mosoly országa, A Víg özvegy, Cárevics, Frasquita, Éva, Luxemburg grófja, Babavásár, Cirkuszhercegnő, Bajadér, Leányvásár, Egy éj Velencében, Denevér, Rákóczy, Csókos asszony, A diadalmas asszony.
26 bemaria 2006-08-28 23:29:42 [Válasz erre: 25 WiseGentleman 2006-08-28 23:03:30]
Én is csak Búbánatnak köszönhetően ismertem meg,és nem értem miért rejtegetik előlünk ezt a gyöngyszemet!
Én is csak Búbánatnak köszönhetően ismertem meg,és nem értem miért rejtegetik előlünk ezt a gyöngyszemet!
25 WiseGentleman 2006-08-28 23:03:30 [Válasz erre: 24 bemaria 2006-08-28 22:40:41]
Én pl. nem ismerem (itt derülnek ki a hiányosságok). Mindenesetre Búbánat fórumtársnak üzenem, hogy a Házaló dalt már meghallgattam (a Rádióból letöltve), igaz, Melissel.
Én pl. nem ismerem (itt derülnek ki a hiányosságok). Mindenesetre Búbánat fórumtársnak üzenem, hogy a Házaló dalt már meghallgattam (a Rádióból letöltve), igaz, Melissel.
24 bemaria 2006-08-28 22:40:41 [Válasz erre: 22 Búbánat 2006-08-28 21:43:10]
Éljen a Babavásár! :) Aki nem ismeri, ismerje meg!
Éljen a Babavásár! :) Aki nem ismeri, ismerje meg!
23 WiseGentleman 2006-08-28 22:36:59 [Válasz erre: 18 vidai 2006-08-28 12:00:01]
Igen, én is rá gondoltam. Énekesnőként egyszer hallottam gyerekkoromban Háry-Örzseként, meg persze megvan néhány lemez, ahol ő énekel (Tosca és Traviata részletek, az előbbin Simándy és Radnai az utóbbin Szabó Miklós és Dr. Palló Imre is említésre méltó).
Igen, én is rá gondoltam. Énekesnőként egyszer hallottam gyerekkoromban Háry-Örzseként, meg persze megvan néhány lemez, ahol ő énekel (Tosca és Traviata részletek, az előbbin Simándy és Radnai az utóbbin Szabó Miklós és Dr. Palló Imre is említésre méltó).
22 Búbánat 2006-08-28 21:43:10
Kedvencem tőle Nádor MIhály Babavására. A rádióban több részletet is felvettek az operettből, Udvardy partnerei voltak Andor Éva, Kishegyi Árpád, Koltay Valéria és Palcsó Sándor. AZ MRT Ének és Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Ez a felvétel a hatvanas évek közepén készült;ebben az évtizedben számtalan operettfelvétellel is megörvendeztetett bennünket ez a kiváló tenorista.
Kedvencem tőle Nádor MIhály Babavására. A rádióban több részletet is felvettek az operettből, Udvardy partnerei voltak Andor Éva, Kishegyi Árpád, Koltay Valéria és Palcsó Sándor. AZ MRT Ének és Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Ez a felvétel a hatvanas évek közepén készült;ebben az évtizedben számtalan operettfelvétellel is megörvendeztetett bennünket ez a kiváló tenorista.
21 Sesto 2006-08-28 12:33:58 [Válasz erre: 20 Momo 2006-08-28 12:23:20]
...egyenesen perfekt!!! Csak szuperlativuszokban tudok erröl a felvételröl beszélni!!!-és minden szempontból: nem csak a zenei oldala, de a próza és az egész felvétel temperamentuma és-és-és... ;-))) Sokszor elöfordul, hogy egy Denevér esetében \"csak\" Hölgyek ÉS/VAGY \"csak\" a férfi énekesek jók-de itt hallatlanul homogén szereposztással találkozunk!!!
...egyenesen perfekt!!! Csak szuperlativuszokban tudok erröl a felvételröl beszélni!!!-és minden szempontból: nem csak a zenei oldala, de a próza és az egész felvétel temperamentuma és-és-és... ;-))) Sokszor elöfordul, hogy egy Denevér esetében \"csak\" Hölgyek ÉS/VAGY \"csak\" a férfi énekesek jók-de itt hallatlanul homogén szereposztással találkozunk!!!