345 Búbánat 2016-09-25 11:42:32 [Válasz erre: 344 Búbánat 2016-09-25 11:41:29]
(A hivatkozott 131. sz. beírás a Házy-topicban található.)
(A hivatkozott 131. sz. beírás a Házy-topicban található.)
344 Búbánat 2016-09-25 11:41:29
A 131. sz. beírásomban szóltam Az Ifjú Gárda rádiós stúdiófelvételéről és idéztem [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=51&follow=131; Simándy József véleményét [/url] az operáról és benne saját szerepéről
A 131. sz. beírásomban szóltam Az Ifjú Gárda rádiós stúdiófelvételéről és idéztem [url] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=51&follow=131; Simándy József véleményét [/url] az operáról és benne saját szerepéről
343 Búbánat 2016-09-25 10:33:13 [Válasz erre: 342 Búbánat 2016-09-25 10:22:13]
Az Opera honlapjáról hozom át ide: „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” ________________________________________ • Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét. 1. rész Erkel: Ünnepi nyitány Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár Verdi: Aida – Győzelmi kórus Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz) R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely Bizet: Carmen – Előjáték Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt 2. rész Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János Karigazgató: Strausz Kálmán Házigazda:Ókovács Szilveszter Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza Rendező: Aczél András ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház Dátum 2016. szeptember 25. Kezdés ideje: 15:00 Befejezés ideje: 17:00
Az Opera honlapjáról hozom át ide: „Simándy100 - Nagy Tenor-show - a nagy tenor születésnapján” ________________________________________ • Természetesen a tenoristák a legszerencsésebbek. Talán a legnehezebb is az ő dolguk, nem véletlen, hogy kevesek kiváltsága közülük a világhír, s hogy a komponisták számukra tartogatták legszebb dallamaikat. Most Simándy József, a korszakos magyar tenorlegenda 100. születésnapja hozza el a legjobb magyar énekeseket és a jelenkor legnagyobb aktív tenorsztárját az Erkel színpadára. Rafael Rojas és nyolc magyar művész egyúttal fejet hajt Simándy valóban megkerülhetetlen, ma is példaértékű életműve előtt. Az est folyamán ismert és ritkán látható fényképek, restaurált filmrészletek segítenek felidézni Simándy megkerülhetetlen, máig példaértékű életművét. 1. rész Erkel: Ünnepi nyitány Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (’Ó, végre egy pár nyugodt pillanat’) – László Boldizsár Verdi: Aida – Győzelmi kórus Verdi: Aida – Radamès románca ('Se quel guerrier io fossi! ... Celeste Aida') – Rafael Rojas Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll cabalettája és a stretta a III. felvonásból (’Ah, sì ben mio… Di quella pira’) – László Boldizsár, közreműködik: Ujvári Gergely (Ruiz) R. Strauss: A rózsalovag – Az olasz énekes áriája (’Di rigori armato in seno’) – Boncsér Gergely Bizet: Carmen – Előjáték Bizet: Carmen – Virág-ária (’La fleur que tu m’avais jetée’) – Rafael Rojas Verdi: Don Carlos – Szabadságkettős (’È lui! desso... L'infante! ... Dio, che nell’anima infondere’) – Balczó Péter, Haja Zsolt 2. rész Wagner: Lohengrin – a III. felvonás előjátéka Wagner: Lohengrin – Lohengrin áriája a III. felvonásból (’In fernem Land’) – Kovácsházi István Verdi: Otello - Otello áriája a III. felvonásból ('Dio! mi potevi scagliar') - Rafael Rojas Puccini: Manon Lescaut – Intermezzo Puccini: Tosca – Képária (’Dammi i colori... Recondita armonia’) – Pataki Adorján Puccini: Bohémélet – Rodolfo áriája az I. felvonásból (’Che gelida manina’) – Boncsér Gergely Puccini: Turandot – Kalaf áriája a III. felvonásból (’Nessun dorma’) – Rafael Rojas Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara Vezényel: Kovács János Karigazgató: Strausz Kálmán Házigazda:Ókovács Szilveszter Vetített látvány: KEDD Stúdió, M. Tóth Géza Rendező: Aczél András ________________________________________ Részletek Helyszín: Erkel Színház Dátum 2016. szeptember 25. Kezdés ideje: 15:00 Befejezés ideje: 17:00
342 Búbánat 2016-09-25 10:22:13 [Válasz erre: 341 Búbánat 2016-09-25 10:14:37]
Az Erkel Színházban ma 15 órakor kezdődő Simándy100 tenorgálát a televízió felveszi, az M5 csatorna fogja leadni október 3-án, hétfőn, 19.55-21.35 óra között.
Az Erkel Színházban ma 15 órakor kezdődő Simándy100 tenorgálát a televízió felveszi, az M5 csatorna fogja leadni október 3-án, hétfőn, 19.55-21.35 óra között.
341 Búbánat 2016-09-25 10:14:37
Az Opera honlapján megtalálható a – javított – részletes műsor. Tenorok: Rafael Rojas mv., László Boldizsár, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházi István, Pataki Adorján Közreműködik még: Újvári Gergely (Ruiz – A trubadúrban) Haja Zsolt (Posa – A Don Carlos - Szabadságkettősben)
Az Opera honlapján megtalálható a – javított – részletes műsor. Tenorok: Rafael Rojas mv., László Boldizsár, Boncsér Gergely, Balczó Péter, Kovácsházi István, Pataki Adorján Közreműködik még: Újvári Gergely (Ruiz – A trubadúrban) Haja Zsolt (Posa – A Don Carlos - Szabadságkettősben)
340 Búbánat 2016-09-25 09:16:41 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Tokody Ilona: „Simándy Józsefet már gyerekkoromban ismertem, csodálatos és egyedi hangját gyakran hallgattam a rádión keresztül. Rajongtam érte, iskolásként levelet is írtam neki, és autogramos fényképet is kértem tőle. Boldog voltam, amikor válasza, a dedikált fotó, meg is érkezett. Személyesen főiskolás koromban találkoztam vele először, a Budavári Te Deumban, melyre a Kodály-énekverseny után Ferencsik János kért fel. Simándy József mellett Komlóssy Erzsébet és Gregor József partnereként énekelhettem a szopránszólót. Később a szombathelyi Iseumban lehettem Melindája a Bánk bán második felvonásában, ami örökké emlékezetes élmény számomra. 1984-ben az Opera 100 éves évfordulóján, a felújítás utáni megnyitón énekeltük együtt ismét a Bánk bán második felvonását (ő akkor már hatvannyolc éves volt), s mint utólag megtudtam, kifejezetten engem kért partneréül a szombathelyi előadás alapján. S egy ilyen rangos művésznek tiszteletben tartották és teljesítették a kérését. Nekem rendkívüli megtiszteltetés volt az ő elismerése. Annyira feldobódtam, amikor vele énekeltem! Én akkor azt éreztem – amit csak ritkán, egy jelentős partner mellett érez az ember –, hogy ő teljes mértékben bele tud bújni a szerepébe. Igazi Bánkként énekelt, s ezzel segített nekem abban, hogy Melinda legyek. Igazi férfi volt, aki nem szégyellte kimutatni az érzéseit. S amikor felemelte a fejem, miután befejeztem az Ölj meg engem, Bánk… áriát, és rám nézett, könnyben úszott a szeme… És nem Simándy könnyeit láttam, hanem Bánkét. Felejthetetlen! 1992-ben a Kongresszusi Központban volt az utolsó fellépésünk, melyet tévé is közvetített, ezen a Csitári-duettet adtuk elő. S akkor is az ő kívánságára énekeltünk együtt, ami nekem máig óriási élmény. Az elhivatottság a legjellemzőbb rá. Nagyon komolyan vette a pályát. Géniusz volt, valami olyasmit tudott, ami a saját génjeiből és saját művészi vénájából fakadt, ami a művész titka. A megfejthetetlen titok, ami legjobban izgatja a kollégákat és a közönséget is. Igazi művészegyéniség volt, és még olyan korban énekelt, amelyben az egyéniséget, a személyiség erejét fontosnak tartották. A magánéletben is jó barátság fűzött össze minket. Szomszédok voltunk, 100 méterre laktunk egymástól. Ő alsó szomszédnak nevezett engem, mert alatta laktam, én meg úgy hívtam, felső szomszéd. Összejártunk, s akárhányszor meghívtuk őt feleségével, mindig hozta kis demizsonban a bort, amit ő maga készített a balatoni szőlőjéből. Egyszer még édesapám is – aki nagy Simándy-rajongó volt – találkozhatott vele nálunk. Máskor mi mentünk át hozzá, és megmutatta azt a csodálatos felső részét a háznak, amit a saját kezével épített, és ami az ő kis búvóvára volt. A házamból telente, amikor a fák nem takarták, mindig láttam az ő kis várát, ahova mindennap elvonult, s ott hallgatta a zenét. Giglit, Carusót szerette, Pertilét imádta, de én kértem, hogy őt is hallgassuk. S láttam, hogy a zene közben újra felelevenedik benne a figura. Élete végéig nem szűnt meg művész lenni. Nekem megtiszteltetést jelent, hogy ilyen közel engedett magához. Abszolút mértékben barátnak, művésznek tartott, nekem pedig ő olyan volt, mintha a nagybátyám lett volna. Mindig családias érzés fogott el engem a nagy Simándy társaságában. Sokszor mesélt vicces történeteket is, amiken együtt nevettünk. S felejthetetlen, ahogy élete utolsó hónapjaiban is gyakran beszélgettünk, s mindig úgy tette le a kagylót, hogy “na, alsó szomszéd, köszönöm a lelki erőt, ettől a beszélgetéstől most egy kicsit felrázódtam, megint énekesnek meg embernek érzem magamat”. Bensőséges baráti kapcsolat volt közöttünk, és közel engedett a lelkéhez. Emlékszem, amikor hazajött a kórházból, akkor is felhívtam, s ez nagyon jólesett neki. Tele volt reménnyel, hogy meg fog gyógyulni, s azt mondta, nagyon várja, hogy találkozzunk, ha jobban lesz. De erre sajnos már nem kerülhetett sor. Egy művész életében rendkívül fontos a családi háttér, és Judit asszony csodálatos hátteret tudott neki biztosítani! Ő a mai napig mindent megtesz azért, hogy az emberek megőrizzék férje emlékét. Simándy József nagyon szerette az életet, és tudott is vele mit kezdeni. Imádott a Balatonon lenni, nagyokat nevetni, enni-inni, beszélgetni. Ami a leginkább jellemezte őt: a szakma iránti mélységes tisztelet. Mindig tisztelettel beszélt a szakmáról, a kollégáiról és az idoljáról, Pertiléről. Ekkora művészként volt még ideálja, akiért tudott rajongani! Simándy József cizellálta a művészetet. A technikáját is csiszolta állandóan, mindig újított, volt affinitása és igénye erre. De tegyük hozzá, ezt ideje is engedte. Mert őt felkeresték, felkérték, manapság meg árulni kell a művészetet. Ő mindenben hiteles tudott lenni, az élete, hivatása, mindene a szakma volt. Igazi bélyeget hagyott itt nekünk. Az utókor csak felnézhet Simándyra. Az Operaház aranykorának egyik legnagyobb művésze volt” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
Tokody Ilona: „Simándy Józsefet már gyerekkoromban ismertem, csodálatos és egyedi hangját gyakran hallgattam a rádión keresztül. Rajongtam érte, iskolásként levelet is írtam neki, és autogramos fényképet is kértem tőle. Boldog voltam, amikor válasza, a dedikált fotó, meg is érkezett. Személyesen főiskolás koromban találkoztam vele először, a Budavári Te Deumban, melyre a Kodály-énekverseny után Ferencsik János kért fel. Simándy József mellett Komlóssy Erzsébet és Gregor József partnereként énekelhettem a szopránszólót. Később a szombathelyi Iseumban lehettem Melindája a Bánk bán második felvonásában, ami örökké emlékezetes élmény számomra. 1984-ben az Opera 100 éves évfordulóján, a felújítás utáni megnyitón énekeltük együtt ismét a Bánk bán második felvonását (ő akkor már hatvannyolc éves volt), s mint utólag megtudtam, kifejezetten engem kért partneréül a szombathelyi előadás alapján. S egy ilyen rangos művésznek tiszteletben tartották és teljesítették a kérését. Nekem rendkívüli megtiszteltetés volt az ő elismerése. Annyira feldobódtam, amikor vele énekeltem! Én akkor azt éreztem – amit csak ritkán, egy jelentős partner mellett érez az ember –, hogy ő teljes mértékben bele tud bújni a szerepébe. Igazi Bánkként énekelt, s ezzel segített nekem abban, hogy Melinda legyek. Igazi férfi volt, aki nem szégyellte kimutatni az érzéseit. S amikor felemelte a fejem, miután befejeztem az Ölj meg engem, Bánk… áriát, és rám nézett, könnyben úszott a szeme… És nem Simándy könnyeit láttam, hanem Bánkét. Felejthetetlen! 1992-ben a Kongresszusi Központban volt az utolsó fellépésünk, melyet tévé is közvetített, ezen a Csitári-duettet adtuk elő. S akkor is az ő kívánságára énekeltünk együtt, ami nekem máig óriási élmény. Az elhivatottság a legjellemzőbb rá. Nagyon komolyan vette a pályát. Géniusz volt, valami olyasmit tudott, ami a saját génjeiből és saját művészi vénájából fakadt, ami a művész titka. A megfejthetetlen titok, ami legjobban izgatja a kollégákat és a közönséget is. Igazi művészegyéniség volt, és még olyan korban énekelt, amelyben az egyéniséget, a személyiség erejét fontosnak tartották. A magánéletben is jó barátság fűzött össze minket. Szomszédok voltunk, 100 méterre laktunk egymástól. Ő alsó szomszédnak nevezett engem, mert alatta laktam, én meg úgy hívtam, felső szomszéd. Összejártunk, s akárhányszor meghívtuk őt feleségével, mindig hozta kis demizsonban a bort, amit ő maga készített a balatoni szőlőjéből. Egyszer még édesapám is – aki nagy Simándy-rajongó volt – találkozhatott vele nálunk. Máskor mi mentünk át hozzá, és megmutatta azt a csodálatos felső részét a háznak, amit a saját kezével épített, és ami az ő kis búvóvára volt. A házamból telente, amikor a fák nem takarták, mindig láttam az ő kis várát, ahova mindennap elvonult, s ott hallgatta a zenét. Giglit, Carusót szerette, Pertilét imádta, de én kértem, hogy őt is hallgassuk. S láttam, hogy a zene közben újra felelevenedik benne a figura. Élete végéig nem szűnt meg művész lenni. Nekem megtiszteltetést jelent, hogy ilyen közel engedett magához. Abszolút mértékben barátnak, művésznek tartott, nekem pedig ő olyan volt, mintha a nagybátyám lett volna. Mindig családias érzés fogott el engem a nagy Simándy társaságában. Sokszor mesélt vicces történeteket is, amiken együtt nevettünk. S felejthetetlen, ahogy élete utolsó hónapjaiban is gyakran beszélgettünk, s mindig úgy tette le a kagylót, hogy “na, alsó szomszéd, köszönöm a lelki erőt, ettől a beszélgetéstől most egy kicsit felrázódtam, megint énekesnek meg embernek érzem magamat”. Bensőséges baráti kapcsolat volt közöttünk, és közel engedett a lelkéhez. Emlékszem, amikor hazajött a kórházból, akkor is felhívtam, s ez nagyon jólesett neki. Tele volt reménnyel, hogy meg fog gyógyulni, s azt mondta, nagyon várja, hogy találkozzunk, ha jobban lesz. De erre sajnos már nem kerülhetett sor. Egy művész életében rendkívül fontos a családi háttér, és Judit asszony csodálatos hátteret tudott neki biztosítani! Ő a mai napig mindent megtesz azért, hogy az emberek megőrizzék férje emlékét. Simándy József nagyon szerette az életet, és tudott is vele mit kezdeni. Imádott a Balatonon lenni, nagyokat nevetni, enni-inni, beszélgetni. Ami a leginkább jellemezte őt: a szakma iránti mélységes tisztelet. Mindig tisztelettel beszélt a szakmáról, a kollégáiról és az idoljáról, Pertiléről. Ekkora művészként volt még ideálja, akiért tudott rajongani! Simándy József cizellálta a művészetet. A technikáját is csiszolta állandóan, mindig újított, volt affinitása és igénye erre. De tegyük hozzá, ezt ideje is engedte. Mert őt felkeresték, felkérték, manapság meg árulni kell a művészetet. Ő mindenben hiteles tudott lenni, az élete, hivatása, mindene a szakma volt. Igazi bélyeget hagyott itt nekünk. Az utókor csak felnézhet Simándyra. Az Operaház aranykorának egyik legnagyobb művésze volt” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
339 Búbánat 2016-09-24 14:21:15
Az Operaház Vörös Szalonjában fotókiállítás nyílt "Simándy József arcai" címmel. A kiállítás kurátorai Simándy sok-sok operaelőadásának jelenetképeiből válogatott: a fotók a főbb operaszerepei szerint sorba rendezve, tablókban láthatók a terem két szemközti falán: Kiemelten: Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok, Fidelio, Carmen, Aida, Don Carlos, A trubadúr, Otello, Az álarcosbál, Bánk bán, Brankovics György, A varázsfuvola, Manon Lescaut, Bajazzók. Szinte az összes szerepe dokumentálva van itt képekben, valamelyik előadásból, így a következő dalművekből is: A szorocsinci vásár, Igor herceg, Parasztbecsület, Az eladott menyasszony, A bolygó hollandi, Kádár Kata, A kérők, Anyegin, Az ifjú gárda, Székelyfonó, Hunyadi László, Tosca, Simon Boccanegra, A cigánybáró.
Az Operaház Vörös Szalonjában fotókiállítás nyílt "Simándy József arcai" címmel. A kiállítás kurátorai Simándy sok-sok operaelőadásának jelenetképeiből válogatott: a fotók a főbb operaszerepei szerint sorba rendezve, tablókban láthatók a terem két szemközti falán: Kiemelten: Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok, Fidelio, Carmen, Aida, Don Carlos, A trubadúr, Otello, Az álarcosbál, Bánk bán, Brankovics György, A varázsfuvola, Manon Lescaut, Bajazzók. Szinte az összes szerepe dokumentálva van itt képekben, valamelyik előadásból, így a következő dalművekből is: A szorocsinci vásár, Igor herceg, Parasztbecsület, Az eladott menyasszony, A bolygó hollandi, Kádár Kata, A kérők, Anyegin, Az ifjú gárda, Székelyfonó, Hunyadi László, Tosca, Simon Boccanegra, A cigánybáró.
338 Búbánat 2016-09-24 09:43:00
Pitti Katalin: „Simándy Józseffel először zeneakadémistaként találkoztam A varázsfuvolában, amelyben én a három fiú egyikét játszottam, és szerepem szerint én vezethettem le őt mint Taminót a lépcsőn. Meghatározó élmény volt! Végzős opera tanszakos koromban Bánki László, a TV Zenés Színházának főszerkesztője felhívott, hogy a készülő Otello-film Desdemona szerepére meghallgatást tart Ferencsik János, és szeretné tudni, hogyan éneklem a Fűzfadalt és az Ave Mariát. Majd elájultam boldogságomban: én? Akkor már vizsgáztam az opera tanszakon Desdemonával, de izgalommal és koncentráltam készültem az előéneklésre, majd a rádiós próbafelvételre. S a meghallgatás után Horváth Ádám rendező és Ferencsik karnagy úr mellettem döntöttek. Amikor megtudtam, örömömben a föld felett lebegtem, de kissé meg is ijedtem, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra. Ráadásul olyan, általam tisztelt és csodálatos művészek partnereként, mint Simándy József és Melis György! A rádió 6-os stúdiójában késő esténként zajlottak a zenei felvételek. Majd eljött a filmforgatás ideje Horváth Ádám irányításával, aki tökéletesen kidolgozott minden jelenetet. Szinte hihetetlen, de ezek az óriási művészek, akiket addig én csak csodáltam, elfogadtak egyenrangú művészként maguk mellett, és kiválóan működtünk együtt. Csodálatos munka volt, és számomra egy életre szóló etalon. Simándy fantasztikus partner volt, akiben ott volt a tüzes, kemény férfi és a lágy, érzékeny, szeretni való, szerelmes férfi is. S ezt a hőst ő teljesen emberré tette, megszemélyesítette. Olyan csillag, olyan megjelenítő művész volt hangilag, zeneileg, testileg, akinek egész lényében, már a testtartásában is benne volt a szerep. Ő teljesen azzá az operai figurává változott, akit játszott, az adott szituáció szerinti lelkiállapotban. Rendkívül fegyelmezett művész volt, és a fegyelmezettségében nagyon elkötelezett: végtelen felelősséggel dolgozott. A Jóistentől kapott tehetségéből és színészi megjelenítő képességéből adódóan a figurákat csodálatosan töltötte meg élettel, ő élte a szerepet. Amit szeretett volna egy adott karakterből megmutatni, azt mind előhozta, létrehívta önmagából. S ezzel annyi ajándékot adott az embereknek! S mindig hiteles volt, zeneileg és színészileg egyaránt. Férfiasság sugárzott belőle, és a férfiideált csodálatosan teljesítette. Hiszen a közönség a színházba és operába azért (is) megy, hogy a zenén keresztül és a figurákon, szereplőkön keresztül jobban megismerje önmagát, s követendő példát találjon. Simándy mindig, mindenben ilyen ideálnak mutatkozott. Szép férfi volt, és mindig vigyázott arra, hogy illúziókeltő legyen, és hogy a kosztümébe mindig beleférjen. Fegyelmezett volt az életmódjában is. Csodálatosan lehetett vele játszani, mert fontosnak tartotta azt is, hogy a partnere inspirálja őt. Életem legszebb ajándéka, hogy inspirálhattam egy ekkora művészt. S ami még kuriózum: az Otello-film forgatása idején már hatvanon túl volt, de úgy énekelt, hogy leszakadt ég! Sikerült vele az Opera színpadán is összekerülnöm az Otellóban, néhány előadásra. Emlékszem, a harmadik felvonás fináléjában, amikor Otello mindenki előtt megalázza Desdemonát, és azt énekli: „A földre! Ott sírjál!”, olyan vehemenciával taszított földre, hogy azt hittem, a zenekari árokban kötök ki. De ettől lett még hitelesebb a jelenet. A magánéletben tüneményes ember volt. Később még felkért egy koncertre, ahol elénekelhettem vele az A csitári hegyek alatt… duettet. Érdekesség, hogy egyszer a Szomszédok egyik epizódjában is szerepeltünk együtt. Éppen akkor épült a gazdagréti Szent Angyalok-plébánia, amelyet Simándy élete végéig támogatott jótékonysági fellépéseivel, és ebben epizódban éppen a templom javára rendezendő koncertre kérik fel az énekeseket. Nekem feledhetetlen élmény volt Simándy Józseffel együtt dolgozni. Ha nem csináltam volna életemben semmi mást, csak az Otello-filmet, már akkor is megérte, hogy éltem! Varázslatos énekes volt, varázslatos lelkülettel! Mindig hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű művésszel énekelhettem együtt.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
Pitti Katalin: „Simándy Józseffel először zeneakadémistaként találkoztam A varázsfuvolában, amelyben én a három fiú egyikét játszottam, és szerepem szerint én vezethettem le őt mint Taminót a lépcsőn. Meghatározó élmény volt! Végzős opera tanszakos koromban Bánki László, a TV Zenés Színházának főszerkesztője felhívott, hogy a készülő Otello-film Desdemona szerepére meghallgatást tart Ferencsik János, és szeretné tudni, hogyan éneklem a Fűzfadalt és az Ave Mariát. Majd elájultam boldogságomban: én? Akkor már vizsgáztam az opera tanszakon Desdemonával, de izgalommal és koncentráltam készültem az előéneklésre, majd a rádiós próbafelvételre. S a meghallgatás után Horváth Ádám rendező és Ferencsik karnagy úr mellettem döntöttek. Amikor megtudtam, örömömben a föld felett lebegtem, de kissé meg is ijedtem, hogy alkalmas vagyok-e a feladatra. Ráadásul olyan, általam tisztelt és csodálatos művészek partnereként, mint Simándy József és Melis György! A rádió 6-os stúdiójában késő esténként zajlottak a zenei felvételek. Majd eljött a filmforgatás ideje Horváth Ádám irányításával, aki tökéletesen kidolgozott minden jelenetet. Szinte hihetetlen, de ezek az óriási művészek, akiket addig én csak csodáltam, elfogadtak egyenrangú művészként maguk mellett, és kiválóan működtünk együtt. Csodálatos munka volt, és számomra egy életre szóló etalon. Simándy fantasztikus partner volt, akiben ott volt a tüzes, kemény férfi és a lágy, érzékeny, szeretni való, szerelmes férfi is. S ezt a hőst ő teljesen emberré tette, megszemélyesítette. Olyan csillag, olyan megjelenítő művész volt hangilag, zeneileg, testileg, akinek egész lényében, már a testtartásában is benne volt a szerep. Ő teljesen azzá az operai figurává változott, akit játszott, az adott szituáció szerinti lelkiállapotban. Rendkívül fegyelmezett művész volt, és a fegyelmezettségében nagyon elkötelezett: végtelen felelősséggel dolgozott. A Jóistentől kapott tehetségéből és színészi megjelenítő képességéből adódóan a figurákat csodálatosan töltötte meg élettel, ő élte a szerepet. Amit szeretett volna egy adott karakterből megmutatni, azt mind előhozta, létrehívta önmagából. S ezzel annyi ajándékot adott az embereknek! S mindig hiteles volt, zeneileg és színészileg egyaránt. Férfiasság sugárzott belőle, és a férfiideált csodálatosan teljesítette. Hiszen a közönség a színházba és operába azért (is) megy, hogy a zenén keresztül és a figurákon, szereplőkön keresztül jobban megismerje önmagát, s követendő példát találjon. Simándy mindig, mindenben ilyen ideálnak mutatkozott. Szép férfi volt, és mindig vigyázott arra, hogy illúziókeltő legyen, és hogy a kosztümébe mindig beleférjen. Fegyelmezett volt az életmódjában is. Csodálatosan lehetett vele játszani, mert fontosnak tartotta azt is, hogy a partnere inspirálja őt. Életem legszebb ajándéka, hogy inspirálhattam egy ekkora művészt. S ami még kuriózum: az Otello-film forgatása idején már hatvanon túl volt, de úgy énekelt, hogy leszakadt ég! Sikerült vele az Opera színpadán is összekerülnöm az Otellóban, néhány előadásra. Emlékszem, a harmadik felvonás fináléjában, amikor Otello mindenki előtt megalázza Desdemonát, és azt énekli: „A földre! Ott sírjál!”, olyan vehemenciával taszított földre, hogy azt hittem, a zenekari árokban kötök ki. De ettől lett még hitelesebb a jelenet. A magánéletben tüneményes ember volt. Később még felkért egy koncertre, ahol elénekelhettem vele az A csitári hegyek alatt… duettet. Érdekesség, hogy egyszer a Szomszédok egyik epizódjában is szerepeltünk együtt. Éppen akkor épült a gazdagréti Szent Angyalok-plébánia, amelyet Simándy élete végéig támogatott jótékonysági fellépéseivel, és ebben epizódban éppen a templom javára rendezendő koncertre kérik fel az énekeseket. Nekem feledhetetlen élmény volt Simándy Józseffel együtt dolgozni. Ha nem csináltam volna életemben semmi mást, csak az Otello-filmet, már akkor is megérte, hogy éltem! Varázslatos énekes volt, varázslatos lelkülettel! Mindig hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű művésszel énekelhettem együtt.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
337 Búbánat 2016-09-23 17:10:05 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Kováts Kolos: „Első élményem Simándy Józseffel gyerekkoromhoz fűződik. Akkoriban a rádióban szinte naponta leadták a Hazám, hazám-áriát, ami nekem nagyon tetszett, s később lemezről is sokat hallgattam. Következő élményem még iskolás koromban volt. Akkoriban gyakran megkerültem a Balatont kerékpárral. Egyik ilyen alkalommal Balatongyöröknél megláttam egy oldalkocsis motorkerékpárt, amit ő vezetett – felismertem, mert többször is láttam, ahogy motorozik fel a szőlőjébe –, bukósisak akkor még nem volt, így egy füles usankában motorozott. Miután felismertem, hogy Simándy az, megálltam, majd ő is, ahogy leért a betonútra, s akkor bemutatkoztam neki. Ezt sok évvel később meg is beszéltük, mert kollégaként jártam nála többször is Györökön, nem vendégségben, csak átutazóban. Már operaházi tagként 1970-ben, Verdi Requiemjében énekeltem vele először. A későbbiekben színpadon szerepeltem vele A varázsfuvolában, a Don Carlosban, az Otellóban. Ezenkívül oratóriumokban elég szép számmal: Beethoven IX. szimfóniájában, Mozart Requiemjében, Verdi Requiemjében, Budapesten kívül vidéki városokban is. Sajnos a Bánkban nem találkoztam vele, mert abba én jóval később álltam be Endreként. Azt nem mondhatom, hogy tanított engem, de sok tapasztalatát átadta nekem, és én igyekeztem leszűrni a tanácsaiból azt, ami hasznomra lehet. A színpadon nagyon erős, átütő egyéniség volt, ha csak néztük a jeleneteit, abból is sokat lehetett tanulni. Eléggé szigorú embernek ismertem meg, határozott véleménye volt mindenről, nemigen lehetett neki ellentmondani. A pontosságot és a művek iránti alázatot megkövetelte, mert ő is így állt a művekhez. Különleges, egyéni hangszíne volt, amit ha meghall az ember, ezer közül is felismeri. Ezenkívül nagyon biztos technikával énekelt, biztos magasságokkal. S nem utolsósorban igazi művészegyéniség volt, aki nem csupán hangilag, de fizikailag is karbantartotta magát: ránézésre is jelenség volt. A magánéletben kedves volt: amikor Balatongyörökön jártam, akkor mindig betértem hozzá. Ilyen alkalmakkor jól elbeszélgettünk, s megmutatta nekem a kis „múzeumát”, amit a györöki villa halljában alakított ki az általa gyűjtött népies tárgyakból.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
Kováts Kolos: „Első élményem Simándy Józseffel gyerekkoromhoz fűződik. Akkoriban a rádióban szinte naponta leadták a Hazám, hazám-áriát, ami nekem nagyon tetszett, s később lemezről is sokat hallgattam. Következő élményem még iskolás koromban volt. Akkoriban gyakran megkerültem a Balatont kerékpárral. Egyik ilyen alkalommal Balatongyöröknél megláttam egy oldalkocsis motorkerékpárt, amit ő vezetett – felismertem, mert többször is láttam, ahogy motorozik fel a szőlőjébe –, bukósisak akkor még nem volt, így egy füles usankában motorozott. Miután felismertem, hogy Simándy az, megálltam, majd ő is, ahogy leért a betonútra, s akkor bemutatkoztam neki. Ezt sok évvel később meg is beszéltük, mert kollégaként jártam nála többször is Györökön, nem vendégségben, csak átutazóban. Már operaházi tagként 1970-ben, Verdi Requiemjében énekeltem vele először. A későbbiekben színpadon szerepeltem vele A varázsfuvolában, a Don Carlosban, az Otellóban. Ezenkívül oratóriumokban elég szép számmal: Beethoven IX. szimfóniájában, Mozart Requiemjében, Verdi Requiemjében, Budapesten kívül vidéki városokban is. Sajnos a Bánkban nem találkoztam vele, mert abba én jóval később álltam be Endreként. Azt nem mondhatom, hogy tanított engem, de sok tapasztalatát átadta nekem, és én igyekeztem leszűrni a tanácsaiból azt, ami hasznomra lehet. A színpadon nagyon erős, átütő egyéniség volt, ha csak néztük a jeleneteit, abból is sokat lehetett tanulni. Eléggé szigorú embernek ismertem meg, határozott véleménye volt mindenről, nemigen lehetett neki ellentmondani. A pontosságot és a művek iránti alázatot megkövetelte, mert ő is így állt a művekhez. Különleges, egyéni hangszíne volt, amit ha meghall az ember, ezer közül is felismeri. Ezenkívül nagyon biztos technikával énekelt, biztos magasságokkal. S nem utolsósorban igazi művészegyéniség volt, aki nem csupán hangilag, de fizikailag is karbantartotta magát: ránézésre is jelenség volt. A magánéletben kedves volt: amikor Balatongyörökön jártam, akkor mindig betértem hozzá. Ilyen alkalmakkor jól elbeszélgettünk, s megmutatta nekem a kis „múzeumát”, amit a györöki villa halljában alakított ki az általa gyűjtött népies tárgyakból.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
336 Edmond Dantes 2016-09-23 15:24:39 [Válasz erre: 333 Petyus 2016-09-23 12:45:01]
Nehezen képzelném el a halasztást. Már felkérték Rojast--->égés lenne, ő nem tehet semmiről, a két magyar kolléga megbetegedéséről sem. Apropó, vajon ők mikor betegedtek meg úgy, hogy tényleges lemondásukba futott a dolog?
Nehezen képzelném el a halasztást. Már felkérték Rojast--->égés lenne, ő nem tehet semmiről, a két magyar kolléga megbetegedéséről sem. Apropó, vajon ők mikor betegedtek meg úgy, hogy tényleges lemondásukba futott a dolog?
334 telramund 2016-09-23 14:45:34 [Válasz erre: 331 Petyus 2016-09-23 12:15:32]
Én is sztártenor vagyok!
Én is sztártenor vagyok!
333 Petyus 2016-09-23 12:45:01 [Válasz erre: 332 Búbánat 2016-09-23 12:22:02]
Alakulnak a dolgok... El kellene halasztani a koncertet. Így értékét és főleg presztízsét veszti az egész. Nem beszélve az ünnepi alkalom előre meghírdetett méltóságáról.
Alakulnak a dolgok... El kellene halasztani a koncertet. Így értékét és főleg presztízsét veszti az egész. Nem beszélve az ünnepi alkalom előre meghírdetett méltóságáról.
332 Búbánat 2016-09-23 12:22:02 [Válasz erre: 331 Petyus 2016-09-23 12:15:32]
Sajnos, Horváth István is visszamondta fellépését!
Sajnos, Horváth István is visszamondta fellépését!
331 Petyus 2016-09-23 12:15:32
Kaufmann és fekete nem énekel a vasárnapi Simándy-gálán. Sztártenor az Otellóban megismert Rafael Rojas lesz.
Kaufmann és fekete nem énekel a vasárnapi Simándy-gálán. Sztártenor az Otellóban megismert Rafael Rojas lesz.
330 Búbánat 2016-09-23 10:32:24
[url] http://mimi.blog.hu/2016/09/21/simandy_joszi_munchen_sztarja; Simándy „Joszi”, München sztárja [/url] MIMIBLOG, 2016.09.21 „Habár elsősorban Magyarország kedvence volt, Simándy József művészetét Münchenben, Bécsben és még megannyi más helyen is ünnepelték.” „[…] nyugati irányba csak negyvenévesen, 1956-ban indulhatott először. 1956. október 22-én az énekes egy berlini lemezfelvétel és néhány koncert tervével szállt vonatra, de a müncheni Staatsoper főzeneigazgatója, a Simándyt még hazulról ismerő és nagyrabecsülő karmesterzseni, Fricsay Ferenc rögvest szerződést kínált neki. Első szerepe 1956. december 21- én az általa itthon korábban sose énekelt Edgardo volt a Lammermoori Luciából: a világhírű Erika Köth oldalán, Fricsay pálcája alatt – és német nyelven énekelve. Simándy négy szezonon át volt a bajor főváros operaéletének népszerű személyisége, akit az operazenekar spontán módon a „Herr Kammersänger”, kollégái pedig a „Joszi” megszólítással emlegettek. Eközben Herbert von Karajan bécsi szereplésre invitálta, Otto Klemperer Missa Solemnis-koncertekben léptette fel az amszterdami Concertgebouw-ban, míg Solti György frankfurti szerződést kínált Simándynak. Ez utóbbi lehetőség sajnos végül nem vált valósággá, s négy szezon után az énekes müncheni szerződésének is vége szakadt.” […] Video: - Lucia és Edgardo kettőse (Lucia - Erika Köth) – német nyelven, élő felvétel! - Radames románca
[url] http://mimi.blog.hu/2016/09/21/simandy_joszi_munchen_sztarja; Simándy „Joszi”, München sztárja [/url] MIMIBLOG, 2016.09.21 „Habár elsősorban Magyarország kedvence volt, Simándy József művészetét Münchenben, Bécsben és még megannyi más helyen is ünnepelték.” „[…] nyugati irányba csak negyvenévesen, 1956-ban indulhatott először. 1956. október 22-én az énekes egy berlini lemezfelvétel és néhány koncert tervével szállt vonatra, de a müncheni Staatsoper főzeneigazgatója, a Simándyt még hazulról ismerő és nagyrabecsülő karmesterzseni, Fricsay Ferenc rögvest szerződést kínált neki. Első szerepe 1956. december 21- én az általa itthon korábban sose énekelt Edgardo volt a Lammermoori Luciából: a világhírű Erika Köth oldalán, Fricsay pálcája alatt – és német nyelven énekelve. Simándy négy szezonon át volt a bajor főváros operaéletének népszerű személyisége, akit az operazenekar spontán módon a „Herr Kammersänger”, kollégái pedig a „Joszi” megszólítással emlegettek. Eközben Herbert von Karajan bécsi szereplésre invitálta, Otto Klemperer Missa Solemnis-koncertekben léptette fel az amszterdami Concertgebouw-ban, míg Solti György frankfurti szerződést kínált Simándynak. Ez utóbbi lehetőség sajnos végül nem vált valósággá, s négy szezon után az énekes müncheni szerződésének is vége szakadt.” […] Video: - Lucia és Edgardo kettőse (Lucia - Erika Köth) – német nyelven, élő felvétel! - Radames románca
329 Búbánat 2016-09-22 22:19:54 [Válasz erre: 328 Búbánat 2016-09-22 21:25:03]
Kincses Veronika Simándyra visszaemlékező, méltató szavait annyiban pontosítanom kell, hogy operaszínpadon kívül még felléptek együtt: koncerten, operett-esten. Jelen voltam ezeken az előadásokon, ahol feljegyzéseim szerint – dokumentáltan - mindketten felléptek: 1986. május 2. Budapesti Kongresszusi Központ - Bende Zsolt 30 éves jubileumi koncertje Km.: A POSTA Szimfonikus Zenekar Vezényel: Medveczky Ádám Bende Zsolt, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Bátor Tamás, Gregor József, Simándy József 1986. március 1. Pesti Vigadó – Kálmán Imre operettest Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Selmeczy György Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor
Kincses Veronika Simándyra visszaemlékező, méltató szavait annyiban pontosítanom kell, hogy operaszínpadon kívül még felléptek együtt: koncerten, operett-esten. Jelen voltam ezeken az előadásokon, ahol feljegyzéseim szerint – dokumentáltan - mindketten felléptek: 1986. május 2. Budapesti Kongresszusi Központ - Bende Zsolt 30 éves jubileumi koncertje Km.: A POSTA Szimfonikus Zenekar Vezényel: Medveczky Ádám Bende Zsolt, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Pitti Katalin, Bátor Tamás, Gregor József, Simándy József 1986. március 1. Pesti Vigadó – Kálmán Imre operettest Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Vezényel: Selmeczy György Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor
328 Búbánat 2016-09-22 21:25:03 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Kincses Veronika: „Simándy József hangját már gyerekkoromban ismertem a rádióból, amikor leadták a Hazám, hazám-áriát. A csodált hang birtokosával 1960-ban„találkoztam” az Erkel Színházban, az Otello felújítása alkalmával. Én akkor a rádió gyerekkórusának tagjaként bekerültem abba a válogatott csapatba, amelyik szerepelhetett az Otellóban. A 2. felvonásban a gyerekkar Desdemonának énekel, és virággal köszönti őt. Egy csodavilágot jelentett nekem a színpad, a jelmez, a parókák! Leskelődhettünk, míg nem voltunk színen. S amikor belépett Simándy József Otellóként, szájtátva néztem, s akkor szembesültem avval az énekessel, akit addig csak a rádióból ismertem. Ez egy gyereknek fantasztikus élmény! Ez a találkozás nagy hatással volt rám, és abszolút befolyásolta a pályaválasztásom. Innentől kezdve álmodoztam arról, hogy majd egyszer én is ezt a szakmát művelhetem. Egyáltalán, a színpad világa arra inspirált, hogy én is énekes legyek. Ez az élmény terelt engem az operaéneklés meg a színház felé. Felnőtt énekes koromban nem találkoztam már Simándyval a színpadon, sajnos. Amikor bekerültem az Operába, ő már nyugdíjban volt. De nagyon értékeltem és tiszteltem a művészetét. Aztán ’77-ben a Zenés TV Színház felkért, hogy adjuk a hangunkat a Hunyadi László-filmhez. Simándy a címszerepet énekelte, én pedig Gara Máriát. Az opera zenei felvételen találkoztam vele először: neki a Hunyadi egyik meghatározó szerepe volt, én viszont Gara Máriát akkor énekeltem életemben először. Ezért készségesen segített, ha a tanácsát kértem. Nagyon kellemesen zajlott a felvétel, s úgy éreztem, meg van velem elégedve, különben szólt volna. Közismert volt az ő szigorúsága, igényessége a cél és a tökéletesség érdekében. Idős kora ellenére remek hangi kondícióban énekelte el a címszerepet, ami az ő akkori hangjánál könnyedebb, líraibb szólam, jó hegyes magasságokkal. Tökéletes és kedves kolléga volt. Többször nem szerepeltem vele. De Keszthelyen, ahol évekig rendeztek az emlékére koncerteket, mindig felléptem, ha hívott az özvegye, Juditka. Örültem, hogy ha csak egy alkalommal is, de énekelhettem vele, mert nekem ez nagyon sokat jelentett.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
Kincses Veronika: „Simándy József hangját már gyerekkoromban ismertem a rádióból, amikor leadták a Hazám, hazám-áriát. A csodált hang birtokosával 1960-ban„találkoztam” az Erkel Színházban, az Otello felújítása alkalmával. Én akkor a rádió gyerekkórusának tagjaként bekerültem abba a válogatott csapatba, amelyik szerepelhetett az Otellóban. A 2. felvonásban a gyerekkar Desdemonának énekel, és virággal köszönti őt. Egy csodavilágot jelentett nekem a színpad, a jelmez, a parókák! Leskelődhettünk, míg nem voltunk színen. S amikor belépett Simándy József Otellóként, szájtátva néztem, s akkor szembesültem avval az énekessel, akit addig csak a rádióból ismertem. Ez egy gyereknek fantasztikus élmény! Ez a találkozás nagy hatással volt rám, és abszolút befolyásolta a pályaválasztásom. Innentől kezdve álmodoztam arról, hogy majd egyszer én is ezt a szakmát művelhetem. Egyáltalán, a színpad világa arra inspirált, hogy én is énekes legyek. Ez az élmény terelt engem az operaéneklés meg a színház felé. Felnőtt énekes koromban nem találkoztam már Simándyval a színpadon, sajnos. Amikor bekerültem az Operába, ő már nyugdíjban volt. De nagyon értékeltem és tiszteltem a művészetét. Aztán ’77-ben a Zenés TV Színház felkért, hogy adjuk a hangunkat a Hunyadi László-filmhez. Simándy a címszerepet énekelte, én pedig Gara Máriát. Az opera zenei felvételen találkoztam vele először: neki a Hunyadi egyik meghatározó szerepe volt, én viszont Gara Máriát akkor énekeltem életemben először. Ezért készségesen segített, ha a tanácsát kértem. Nagyon kellemesen zajlott a felvétel, s úgy éreztem, meg van velem elégedve, különben szólt volna. Közismert volt az ő szigorúsága, igényessége a cél és a tökéletesség érdekében. Idős kora ellenére remek hangi kondícióban énekelte el a címszerepet, ami az ő akkori hangjánál könnyedebb, líraibb szólam, jó hegyes magasságokkal. Tökéletes és kedves kolléga volt. Többször nem szerepeltem vele. De Keszthelyen, ahol évekig rendeztek az emlékére koncerteket, mindig felléptem, ha hívott az özvegye, Juditka. Örültem, hogy ha csak egy alkalommal is, de énekelhettem vele, mert nekem ez nagyon sokat jelentett.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
327 Búbánat 2016-09-21 11:47:11 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Csavlek Etelka: „Simándy József már gyerekkoromban fogalom volt. Sokszor hallottam őt a rádióban minden műfajban, operában és operettben egyaránt, de magyar nótát is énekelt, s mind annyira szép, hiteles és őszinte volt. Kevéssel azután, hogy 1982-ben bekerültem az Operába, az első szerepeim között ott volt a Bánk bán Melindája, amit 1984-ben bíztak rám. Szépen sikerült a bemutatkozás, jó kritikát kaptam. Nem sokkal később, 1985-ben Mihály Andrástól kaptam egy felkérést a televízióban futó sorozatába (A TV Zenei Klubja volt a műsor címe), amelyben operákat mutatott be és elemzett. Akkor épp a Bánk bánra készült, és nagyon szerette volna, hogy a 2. felvonásban én énekeljem Melindát. Majd közölte, hogy Simándy József lesz Bánk. Én nagyon meglepődtem, el se hittem igazán. És volt bennem egy drukk, nem félelem, hogy megfelelek-e, és hogyan fogad el engem egy ilyen óriási művész, mint Simándy? Ugyanakkor az az érzés is megszólalt bennem, hogy ha már kiválasztottak Melinda szerepére, az nem lehet véletlen. Aztán elérkezett a próba, az első találkozás napja. Fantasztikusan nyugodt, csendes szavú, kedves, mosolygós ember jelent ott meg, aki teljesen természetesen viselkedett. Nem éreztem benne semmi felsőbbrendűséget, nem éreztette, hogy én még kezdő vagyok (hiszen még csak két-három éve voltam a színházban). Én pedig nagyon meg akartam felelni, és éreztem, hogy ha úgy fogok énekelni és játszani, ahogy korábban a színpadon, akkor ez a produkció biztosan szép lesz. Nem éreztem, hogy bármi negatívum áradt volna felém belőle. Elfogadott engem. Igyekeztem, hogy mindenféle drukk nélkül magát Melindát játsszam. Ő pedig annyira Bánkká lényegült át, hogy megszületett a jelenet, amiben akkor már csak a zene és a játék vitt minket. Annyira akartam, hogy jó és hiteles legyek, hogy minden megszűnjön körülöttünk, és csak a zene, csak a játék, és csak Bánk és Melinda legyen ott! S aztán vettem a bátorságot, és megkértem, írja alá a Bánk-kottámat – mert én minden kottámat mindenkivel aláírattam, akivel valaha együtt szerepeltem a színpadon. Amikor ezeket a lapokat előveszem, jó érzés látni, hogy kikkel énekeltem együtt – de olyan sokan elmentek már! Ám egy ilyen emlék felelevenítésekor, vagy amikor átlapozom a kottát, úgy érzem, együtt vagyok velük! A Bánk-felvétel után még két alkalommal szerepeltünk együtt: először a Kongresszusi Központ megnyitóján, majd volt egy közös koncertünk az ócsai református templomban, ahol Kovács Endre kísért minket orgonán. Akkor is végtelenül szerényen viselkedett, ami a nagy művészek sajátja.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
Csavlek Etelka: „Simándy József már gyerekkoromban fogalom volt. Sokszor hallottam őt a rádióban minden műfajban, operában és operettben egyaránt, de magyar nótát is énekelt, s mind annyira szép, hiteles és őszinte volt. Kevéssel azután, hogy 1982-ben bekerültem az Operába, az első szerepeim között ott volt a Bánk bán Melindája, amit 1984-ben bíztak rám. Szépen sikerült a bemutatkozás, jó kritikát kaptam. Nem sokkal később, 1985-ben Mihály Andrástól kaptam egy felkérést a televízióban futó sorozatába (A TV Zenei Klubja volt a műsor címe), amelyben operákat mutatott be és elemzett. Akkor épp a Bánk bánra készült, és nagyon szerette volna, hogy a 2. felvonásban én énekeljem Melindát. Majd közölte, hogy Simándy József lesz Bánk. Én nagyon meglepődtem, el se hittem igazán. És volt bennem egy drukk, nem félelem, hogy megfelelek-e, és hogyan fogad el engem egy ilyen óriási művész, mint Simándy? Ugyanakkor az az érzés is megszólalt bennem, hogy ha már kiválasztottak Melinda szerepére, az nem lehet véletlen. Aztán elérkezett a próba, az első találkozás napja. Fantasztikusan nyugodt, csendes szavú, kedves, mosolygós ember jelent ott meg, aki teljesen természetesen viselkedett. Nem éreztem benne semmi felsőbbrendűséget, nem éreztette, hogy én még kezdő vagyok (hiszen még csak két-három éve voltam a színházban). Én pedig nagyon meg akartam felelni, és éreztem, hogy ha úgy fogok énekelni és játszani, ahogy korábban a színpadon, akkor ez a produkció biztosan szép lesz. Nem éreztem, hogy bármi negatívum áradt volna felém belőle. Elfogadott engem. Igyekeztem, hogy mindenféle drukk nélkül magát Melindát játsszam. Ő pedig annyira Bánkká lényegült át, hogy megszületett a jelenet, amiben akkor már csak a zene és a játék vitt minket. Annyira akartam, hogy jó és hiteles legyek, hogy minden megszűnjön körülöttünk, és csak a zene, csak a játék, és csak Bánk és Melinda legyen ott! S aztán vettem a bátorságot, és megkértem, írja alá a Bánk-kottámat – mert én minden kottámat mindenkivel aláírattam, akivel valaha együtt szerepeltem a színpadon. Amikor ezeket a lapokat előveszem, jó érzés látni, hogy kikkel énekeltem együtt – de olyan sokan elmentek már! Ám egy ilyen emlék felelevenítésekor, vagy amikor átlapozom a kottát, úgy érzem, együtt vagyok velük! A Bánk-felvétel után még két alkalommal szerepeltünk együtt: először a Kongresszusi Központ megnyitóján, majd volt egy közös koncertünk az ócsai református templomban, ahol Kovács Endre kísért minket orgonán. Akkor is végtelenül szerényen viselkedett, ami a nagy művészek sajátja.” Forrás: „100 éve született Simándy József” Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása
326 Búbánat 2016-09-20 11:28:04 [Válasz erre: 325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04]
Barlay Zsuzsa: „Simándy Józseffel legelőször A trubadúrban énekeltem együtt, egy olyan csapatban, amelyben rajta kívül Takács Paula és Svéd Sándor voltak a partnereim. Én akkor álltam be a darabba, így mindenki nagyon segítőkész volt velem. Simándy is sokat segített, hiszen Azucenának főleg Manricóval vannak jelenetei. Aztán nem sokkal később együtt szerepeltünkAz álarcosbálban, a Hunyadiban, A cigánybáróban – amiben a Homonnayt énekelte, nem Barinkayt. Rengeteg koncerten is léptünk fel együtt, legtöbbször VerdiRequiemjében. Mint művész és mint magánember is nagyon szigorú volt, önmagával meg a környezetével, a kollégákkal egyaránt. Nem tűrte a lazaságot maga körül, de önmagával is rendkívül igényes, kemény volt. Nagyon vigyázott a saját teljesítményére, a kondíciójára, s nagyon vigyázott a hangjára, amit isteni adománynak tekintett. Tisztában volt a saját értékeivel, de az önbizalom nagyon fontos dolog a pályán. Szolgálta az Istentől kapott tehetségét. Vigyázott a hangjára, mert – ahogy a könyvében is írta – az embernek meg vannak számlálva a magas C-i, nem szabad eltékozolni. Nagyon szerettem vele énekelni, mert isteni partner volt. Rendkívül figyeltünk egymásra színpadon, a legkisebb rezdülésekből is éreztük, mit akar a másik. Kivételes szakmai elhivatottsággal dolgozott, alázatosan szolgálta a művészetet. Fantasztikus érzékkel játszott a színpadon. Igazi művész volt – átélésben és odaadásban, olyan ihletetten csinált mindent, hogy azt csak szeretni lehetett. Ő élte a szerepeit a színpadon, a színészi tehetsége – pedig ezt nem tanulta – különleges volt. Mindent kifejezett a szeme, és az arcán is tükröződött, amiről énekelt. Híres volt az ő hazaszeretete. Biztos, hogy nem tudott volna külföldön élni, mert kinn mindig honvágy gyötörte. Hívő ember és nagy hazafi volt, bizonyára ezért is tudta olyan hittel énekelni a Bánk bánt. AHazám, hazámat utolérhetetlenül adta elő. Emlékezetes élményem vele kapcsolatban a Psalmus Hungaricus. A nyírbátori zenei napokon minden nyáron felléptünk, s az ottani híres református templomban a zárókoncerten mindig magyar műsor, aBudavári Te Deum és a Psalmus hangzott el. A gyönyörű faragott szószéken állt a Simándy, ott énekelte a Zsoltárost, a kórus és a zenekar pedig lent helyezkedett el a hívők helyén. Koncertekre gyakran együtt utaztunk az ő szürke Trabantjában, s közben sokat beszélgettünk. Távolságtartó volt ugyan, a tolakodást, bizalmaskodást nem szerette, de magától megnyílt, és rendkívül kedves tudott lenni, amikor a hangulata engedte. A nők és a rajongók ostromolták. De hát minden elképzeléssel szemben ő nem volt egy udvarlós meg kilengős férfi, noha kifejezetten hódolók hada vette körül előadások után. Ezt bizonyíthatom, hiszen többször láttam, amikor megrohanták őt a rajongói. Fegyelemben élte az életét, alárendelt mindent a hangjának és a produkcióknak, szinte önmegtartóztató módon szentelte az életét a pályának. S ezért én nagyon tiszteltem őt. Egy énekes óriás volt, a magyar operajátszás egyik legfényesebben tündöklő csillaga.”
Barlay Zsuzsa: „Simándy Józseffel legelőször A trubadúrban énekeltem együtt, egy olyan csapatban, amelyben rajta kívül Takács Paula és Svéd Sándor voltak a partnereim. Én akkor álltam be a darabba, így mindenki nagyon segítőkész volt velem. Simándy is sokat segített, hiszen Azucenának főleg Manricóval vannak jelenetei. Aztán nem sokkal később együtt szerepeltünkAz álarcosbálban, a Hunyadiban, A cigánybáróban – amiben a Homonnayt énekelte, nem Barinkayt. Rengeteg koncerten is léptünk fel együtt, legtöbbször VerdiRequiemjében. Mint művész és mint magánember is nagyon szigorú volt, önmagával meg a környezetével, a kollégákkal egyaránt. Nem tűrte a lazaságot maga körül, de önmagával is rendkívül igényes, kemény volt. Nagyon vigyázott a saját teljesítményére, a kondíciójára, s nagyon vigyázott a hangjára, amit isteni adománynak tekintett. Tisztában volt a saját értékeivel, de az önbizalom nagyon fontos dolog a pályán. Szolgálta az Istentől kapott tehetségét. Vigyázott a hangjára, mert – ahogy a könyvében is írta – az embernek meg vannak számlálva a magas C-i, nem szabad eltékozolni. Nagyon szerettem vele énekelni, mert isteni partner volt. Rendkívül figyeltünk egymásra színpadon, a legkisebb rezdülésekből is éreztük, mit akar a másik. Kivételes szakmai elhivatottsággal dolgozott, alázatosan szolgálta a művészetet. Fantasztikus érzékkel játszott a színpadon. Igazi művész volt – átélésben és odaadásban, olyan ihletetten csinált mindent, hogy azt csak szeretni lehetett. Ő élte a szerepeit a színpadon, a színészi tehetsége – pedig ezt nem tanulta – különleges volt. Mindent kifejezett a szeme, és az arcán is tükröződött, amiről énekelt. Híres volt az ő hazaszeretete. Biztos, hogy nem tudott volna külföldön élni, mert kinn mindig honvágy gyötörte. Hívő ember és nagy hazafi volt, bizonyára ezért is tudta olyan hittel énekelni a Bánk bánt. AHazám, hazámat utolérhetetlenül adta elő. Emlékezetes élményem vele kapcsolatban a Psalmus Hungaricus. A nyírbátori zenei napokon minden nyáron felléptünk, s az ottani híres református templomban a zárókoncerten mindig magyar műsor, aBudavári Te Deum és a Psalmus hangzott el. A gyönyörű faragott szószéken állt a Simándy, ott énekelte a Zsoltárost, a kórus és a zenekar pedig lent helyezkedett el a hívők helyén. Koncertekre gyakran együtt utaztunk az ő szürke Trabantjában, s közben sokat beszélgettünk. Távolságtartó volt ugyan, a tolakodást, bizalmaskodást nem szerette, de magától megnyílt, és rendkívül kedves tudott lenni, amikor a hangulata engedte. A nők és a rajongók ostromolták. De hát minden elképzeléssel szemben ő nem volt egy udvarlós meg kilengős férfi, noha kifejezetten hódolók hada vette körül előadások után. Ezt bizonyíthatom, hiszen többször láttam, amikor megrohanták őt a rajongói. Fegyelemben élte az életét, alárendelt mindent a hangjának és a produkcióknak, szinte önmegtartóztató módon szentelte az életét a pályának. S ezért én nagyon tiszteltem őt. Egy énekes óriás volt, a magyar operajátszás egyik legfényesebben tündöklő csillaga.”
325 Búbánat 2016-09-19 16:14:04
[url] http://operavilag.net/kiemelt/100-eve-szuletett-simandy-jozsef/; 100 éve született Simándy József [/url] Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása Barlay Zsuzsa, Csavlek Etelka, Kincses Veronika, Kováts Kolos, Pitti Katalin, Tokody Ilona, Vámos Ágnes, Kasza Katalin személyes vallomásai olvashatók a Simándyra visszaemlékező cikkben.
[url] http://operavilag.net/kiemelt/100-eve-szuletett-simandy-jozsef/; 100 éve született Simándy József [/url] Operavilag.net, 2016. szeptember 18. Születésének centenáriumán pályatársak emlékeznek a legendás tenorkirályra. JÁNOSI ILDIKÓ összeállítása Barlay Zsuzsa, Csavlek Etelka, Kincses Veronika, Kováts Kolos, Pitti Katalin, Tokody Ilona, Vámos Ágnes, Kasza Katalin személyes vallomásai olvashatók a Simándyra visszaemlékező cikkben.
324 Búbánat 2016-09-18 15:40:26 [Válasz erre: 317 Búbánat 2016-09-17 12:24:35]
A tegnap este az M3 csatornán sugárzott "Simándy József köszöntése" zenés műsorban (1991) a riportokat, beszélgetéseket a Bánk bán- operafilmnek a részletei illusztrálták: - "Hazám, hazám...": Simándy - Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy - Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy, Melis - Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József) Ferencsik János vezényel
A tegnap este az M3 csatornán sugárzott "Simándy József köszöntése" zenés műsorban (1991) a riportokat, beszélgetéseket a Bánk bán- operafilmnek a részletei illusztrálták: - "Hazám, hazám...": Simándy - Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy - Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy, Melis - Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József) Ferencsik János vezényel
323 Ardelao 2016-09-18 14:42:03 [Válasz erre: 321 Búbánat 2016-09-18 10:39:42]
Simándy Józsefre, a sok opera előadás élményeivel, mindig szeretettel gondolok vissza!
Simándy Józsefre, a sok opera előadás élményeivel, mindig szeretettel gondolok vissza!
322 Búbánat 2016-09-18 10:40:00
[url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/simandy.html; Simándy József sírja a Farkasréti temetőben [/url]
[url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/simandy.html; Simándy József sírja a Farkasréti temetőben [/url]
321 Búbánat 2016-09-18 10:39:42
Forrás: MANDA [url] http://mandarchiv.hu/cikk/6246/A_magyar_operafejedelem; A magyar operafejedelem [/url] [url] http://mandarchiv.hu/cikk/6212/Haromszazezer_magas_CE__Simandy100; Háromszázezer magas CÉ – Simándy100 [/url]
Forrás: MANDA [url] http://mandarchiv.hu/cikk/6246/A_magyar_operafejedelem; A magyar operafejedelem [/url] [url] http://mandarchiv.hu/cikk/6212/Haromszazezer_magas_CE__Simandy100; Háromszázezer magas CÉ – Simándy100 [/url]
320 Búbánat 2016-09-18 09:54:26
[url] https://www.posta.hu/belyeg/belyegeink/ujdonsagok/100-eve-szuletett-simandy-jozsef; 100 éve született Simándy József – BÉLYEGÚJDONSÁG [/url] A bélyeg megvásárolható a Magyar Posta webshopjában is! „A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész születésének 100. évfordulóját. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.A 150 Ft névértékű bélyeg Berta Ágnes grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda Zrt-ben készült 200.000 példányban. Az újdonság március 4-től vásárolható meg a készlet függvényében az elsőnapi postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.”
[url] https://www.posta.hu/belyeg/belyegeink/ujdonsagok/100-eve-szuletett-simandy-jozsef; 100 éve született Simándy József – BÉLYEGÚJDONSÁG [/url] A bélyeg megvásárolható a Magyar Posta webshopjában is! „A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész születésének 100. évfordulóját. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével, a bélyegképen is így látható a portréja, háttérben az Operaház épületével.A 150 Ft névértékű bélyeg Berta Ágnes grafikusművész terve alapján a Pénzjegynyomda Zrt-ben készült 200.000 példányban. Az újdonság március 4-től vásárolható meg a készlet függvényében az elsőnapi postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.”
319 Búbánat 2016-09-18 08:55:05
A Dankó Rádió most 9-kor kezdődő operettműsora megemlékezik Simándy Józsefről, aki ma 100 éve született: 09:24:13 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Ádám dala- Nagyapám húsz éves volt (Szerző: Zeller, Carl Johann Adam/West, Moritz/Held, Ludwig) 09:27:56 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- A mosoly országa - Barackvirág-dal az I. felvonásból (Szerző: Lehár Ferenc/Harsányi Zsolt) 09:31:40 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608040 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) 09:37:16 Dal Németh Marika & Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Marica grófnő - Marica és Tasziló kettőse (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) 09:43:00 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608039 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) Ez a műsor a rádióban 18 órakor kezdődő ismétléskor is meghallgatható lesz.
A Dankó Rádió most 9-kor kezdődő operettműsora megemlékezik Simándy Józsefről, aki ma 100 éve született: 09:24:13 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Ádám dala- Nagyapám húsz éves volt (Szerző: Zeller, Carl Johann Adam/West, Moritz/Held, Ludwig) 09:27:56 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- A mosoly országa - Barackvirág-dal az I. felvonásból (Szerző: Lehár Ferenc/Harsányi Zsolt) 09:31:40 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608040 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) 09:37:16 Dal Németh Marika & Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Marica grófnő - Marica és Tasziló kettőse (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) 09:43:00 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1608039 - Marica grófnő - Tasziló dala az I. felvonásból (Szerző: Kálmán Imre/Brammer/Julius) Ez a műsor a rádióban 18 órakor kezdődő ismétléskor is meghallgatható lesz.
318 Búbánat 2016-09-17 14:21:08 [Válasz erre: 312 Búbánat 2016-09-12 16:29:04]
[url] http://mno.hu/grund/haromszazezer-magas-ce-millio-rajongo-1362079; Háromszázezer magas Cé, millió rajongó [/url] Százéves lenne a legjobb magyar tenor, Simándy József, aki nemcsak művészként nyerte el sokak szeretetét MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2016. szeptember 17., szombat 12:00 „Mivel vasárnap lenne százesztendős, ebből az alkalomból az ország több pontján is megemlékeznek a művészről. Múlt szombaton ennek nyitányaként első bemutatkozásának helyszínén, a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában leplezték le emléktábláját; konferenciát és emlékhangversenyt is tartottak az évforduló alkalmából. Ma Gazdagréten a Szent Angyalok Plébánia is megemlékezik egyházközségük támogatójáról, este 6 órától hangversennyel idézik meg alakját, vasárnap pedig a 10 órai szentmisét érte ajánlják fel. Ebből is látszik, hogy nemcsak művészként, de emberként is sokak szeretetét elnyerte, és emlékét a mai napig sokan őrzik a szívükben.” http://szentangyalok.hu/?page=Hirek „Nemzetünk tenoristájára, egyházközségünk támogatójára, Simándy József művész úrra emlékezünk idén szeptemberben, születése 100. évfordulója alkalmából. Szeptember 17-én, szombaton 18 órai kezdettel emlékkoncertet rendezünk tiszteletére a templomban, 18-án, vasárnap 10 órakor szentmisét ajánlunk fel lelki üdvéért. Mindenkit szeretettel várunk!”
[url] http://mno.hu/grund/haromszazezer-magas-ce-millio-rajongo-1362079; Háromszázezer magas Cé, millió rajongó [/url] Százéves lenne a legjobb magyar tenor, Simándy József, aki nemcsak művészként nyerte el sokak szeretetét MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2016. szeptember 17., szombat 12:00 „Mivel vasárnap lenne százesztendős, ebből az alkalomból az ország több pontján is megemlékeznek a művészről. Múlt szombaton ennek nyitányaként első bemutatkozásának helyszínén, a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában leplezték le emléktábláját; konferenciát és emlékhangversenyt is tartottak az évforduló alkalmából. Ma Gazdagréten a Szent Angyalok Plébánia is megemlékezik egyházközségük támogatójáról, este 6 órától hangversennyel idézik meg alakját, vasárnap pedig a 10 órai szentmisét érte ajánlják fel. Ebből is látszik, hogy nemcsak művészként, de emberként is sokak szeretetét elnyerte, és emlékét a mai napig sokan őrzik a szívükben.” http://szentangyalok.hu/?page=Hirek „Nemzetünk tenoristájára, egyházközségünk támogatójára, Simándy József művész úrra emlékezünk idén szeptemberben, születése 100. évfordulója alkalmából. Szeptember 17-én, szombaton 18 órai kezdettel emlékkoncertet rendezünk tiszteletére a templomban, 18-án, vasárnap 10 órakor szentmisét ajánlunk fel lelki üdvéért. Mindenkit szeretettel várunk!”
317 Búbánat 2016-09-17 12:24:35
M3 csatorna ma éjjel sugározza: 23.05-0.10 "Simándy József köszöntése" magyar zenés műsor, 1991 1991-ben, az egyik legkedvesebb és sokak számára legemlékezetesebb szerepének felidézésével, a pályatársak és barátok megszólaltatásával ünnepelte a 75 éves művészt a Magyar Televízió. A műsorban részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából. Simándy József idén lenne 100 esztendős, a 25 éve készült műsorral tisztelgünk ez alkalomból a magyar tenor-király emléke előtt. Rendező: Ruitner Sándor Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter Közreműködnek: Bessenyei Ferenc Komlóssy Erzsébet Simándy József Mikó András Műsorvezető: Meixner Mihály Időtartam: 65 perc
M3 csatorna ma éjjel sugározza: 23.05-0.10 "Simándy József köszöntése" magyar zenés műsor, 1991 1991-ben, az egyik legkedvesebb és sokak számára legemlékezetesebb szerepének felidézésével, a pályatársak és barátok megszólaltatásával ünnepelte a 75 éves művészt a Magyar Televízió. A műsorban részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából. Simándy József idén lenne 100 esztendős, a 25 éve készült műsorral tisztelgünk ez alkalomból a magyar tenor-király emléke előtt. Rendező: Ruitner Sándor Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter Közreműködnek: Bessenyei Ferenc Komlóssy Erzsébet Simándy József Mikó András Műsorvezető: Meixner Mihály Időtartam: 65 perc
316 Búbánat 2016-09-17 09:57:40
A Dankó Rádióban, a ma délelőtti operettműsorban, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be Kacsóh Pongrác/Bakonyi Károly/Endrődi Sándor) Rákóczi című daljátékából elhangzó ismert, gyönyörű dalt: „Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:” „Rákóczi megtérése” - dalszöveg: Fülembe csendül egy nóta még, Ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, Egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül, Lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, Szebb ott az álom, szebben dalol a madár. Csak most születtem, most érzem én, Csinált a jókedv, nem igaz e fény. Latorca partján a nóta más, Leányok ajkán galambsírás. Legények ajkán csatakürtök hangja, Sodor mint orkán, vihar, zokogás. /:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/ Simándy József felvételén közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényletével. (Délután, 18:12:55-től, újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ezt az áriát,)
A Dankó Rádióban, a ma délelőtti operettműsorban, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így konferálta be Kacsóh Pongrác/Bakonyi Károly/Endrődi Sándor) Rákóczi című daljátékából elhangzó ismert, gyönyörű dalt: „Az egyik legszebb magyar tenorária vagy mondhatjuk úgyis, hitvallás Simándy József tolmácsolásában, akinek éppen holnap fogjuk ünnepelni születésének 100. évfordulóját:” „Rákóczi megtérése” - dalszöveg: Fülembe csendül egy nóta még, Ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, Egy árva népről bús dalt regél. A hársfák lombja szomorúan rezdül, Lassú sóhajtás száll, miként a szél. Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár, Szebb ott az álom, szebben dalol a madár. Csak most születtem, most érzem én, Csinált a jókedv, nem igaz e fény. Latorca partján a nóta más, Leányok ajkán galambsírás. Legények ajkán csatakürtök hangja, Sodor mint orkán, vihar, zokogás. /:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár. Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/ Simándy József felvételén közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara, Bolberitz Tamás vezényletével. (Délután, 18:12:55-től, újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ezt az áriát,)
315 Búbánat 2016-09-16 23:36:09 [Válasz erre: 313 Búbánat 2016-09-14 11:35:12]
Értelemszerűen, ebbe a topicba átmásolom a recenzesnek – utólagos engedelmével - a Momus „Fő téma” rovatában megjelent, a szegedi centenáriumi Simándy-gálaestről írt beszámolóját. [url] http://momus.hu/article.php?artid=6988&cat=4&recid=6988; Simándy100 – Simándy Józsefre emlékeztek Szegeden [/url] Café Momus - operatikus -, 2016-09-16 [ Főtéma ] „Erősen kötődött Szeged városához Simándy József pályája. Ezért aztán a város és a színház szeptember 10-én külön ünnepséget szervezett a nagy tenor közelgő 100. születésnapja alkalmából. Délután a Városházán idézték föl emlékét. Az önkormányzat nevében Solymos László alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Simándy Józsefné Jutka asszony mondott köszöntőt. Gyémánt Csilla a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke idézte föl a pálya fontosabb eseményeit. Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára. Polner Zoltán szegedi költő két szonettjét Pataki Ferenc mondta el – csakúgy, mint az esti hangversenyen. Mit szólna Simándy József a mai operajátszásunkhoz? – tette föl a kérdést Gyüdi Sándor. A színház főigazgatója szerint a zenekarokkal alighanem elégedett volna, a nagyon modern rendezésektől valószínűleg idegenkedne, az énekesek között pedig bizonyára lenne olyan, aki tetszene neki, másokat kritizálna. (Ezeket a feltételezéseket a magunk kritikai érzéke szerint volt alkalmunk ellenőrizni az esti emlékhangversenyen.) A beszédek emelkedett hangneme méltó volt Simándyhoz, ám hiányoltuk, hogy nem kérték föl a városnak azt a két muzsikusát, akik többször is együtt léptek föl az ünnepelttel: Gyimesi Kálmán baritonistát vagy Pál Tamás karmestert. Este fél 7-kor vándorkiállítás nyílt a színház előcsarnokában, amely Budapesten csak később lesz látható. A fényképanyag rendkívül gazdag. Részletesen bemutatja Simándy gyerekkorát, több felvétel látható inaséveiről, magánéletéről. Sok, általam soha nem látott szerepképet is tartalmaz. Különösen szuggesztívek a szegedi Carmen dokumentumai, ugyancsak szegedi Turiddujáról készült fotográfia nagy ritkaság. Egy régi, szegedi Carmen felvétel előtt állva, egyre erősebb rossz érzés kerített hatalmába: milyen kár, hogy Don Joséját nem láthattam színpadon! Legalább olyan értékes, az az adatbázis, amely Simándy szerepeit listázza, megjelölve, hányszor énekelt az adott operában, hol debütált és mikor lépett föl benne utoljára. Ugyanilyen lista van koncertszerepléseiről is. A kitűnő anyag - melynek egyik összeállítója Simándi Katalin - fényképalbumért kiált. Ki ne tudná hősünkről, hogy az Operaház kórusában énekelt, amikor Vaszy Viktor szólistának szerződtette Szegedre? A Carmen Don Joséját osztották rá, meg is tanulta, ám végül váltótársának betegsége miatt színpadi próba nélkül be kellett ugrania. A debütálás nem sikerült rosszul, szép sikert aratott, és a Virágáriát meg is kellett ismételnie. Két évet töltött Szegeden, elénekelte a Tosca Cavaradossiját és Grickót A szorocsinci vásárban. A Bohémélet Rodolfóját visszaadta, nem szerette a szólamot, ellenszenvesnek találta a figurát. Hamar fölfigyelt rá az Operaház, el is rabolták, de később rendszeresen vendégszerepelt Szegeden. 1959-ben az ő Hunyadi Lászlójával indult újra a Szabadtéri Játékok. A Dóm téren 1978-ig még 10 nyáron énekelt, Bánk bánt, Manricót, Murat nagyvezírt a Brankovics Györgyben, a Fidelio Florestanját, és Kodály Psalmus hungaricusát. Szegeden énekelte utoljára Bánk bán teljes szerepét (1980-ban kedves partnere, Moldován Stefánia jubileumán) és itt öltött magára utoljára jelmezt: 1986-ban a színház újranyitásakor ismét a Bánk bán volt műsoron, a II. felvonás 1. képe. A városban nemzetközi énekverseny is őrzi nevét, ennek elődjén, a Szegedi Ősz elnevezésű vetélkedőn még ő volt a zsűrielnök. A város emléktáblát állított neki a színház előcsarnokában, a plakett Fritz Mihály alkotása. Ugyanezt a plakettet kapták meg az esti hangversenyen többen is, akik sokat tettek emléke ápolásért. Azon kicsit meglepődtünk, hogy a Simándy Emlékplakett első kitüntetettje a Simándy-család lett. A koncerten Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója, Kiss B. Atilla operaénekes, Pitti Katalin operaénekes, Pál Tamás karmester, Temesi Mária, a Szegedi Tudományegyetem Magánének Tanszékének vezetője és Kerek Attila (az énekversenyek szervezője) emlékeztek Simándy Józsefre. Fölléptek a róla elnevezett énekverseny győztesei és a Simándy-díj kitüntetettjei is, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte. Nem illene az alkalomhoz, ha a koncertről tényleges kritikát írnék. Mindössze két jelentős művészi élményben volt részünk. Az egyiket egy kivetített tévéműsorban azok az általam ismeretlen filmfelvételek jelentették, amelyek nagy szerepeiben mutatják Simándyt. Nem tudtam, hogy 1953-as Bánk bánjától is van képfelvétel, az 1962-es Dóm téri áriarészletet ismertem, tőle hangilag ez a legjobb. Szintén elbűvölt A trubadúr Strettájának színházi felvétele, vagy a Dalolva szép az élet c. film részlete, ahol az eredeti, Egressy szöveggel énekli a Hazám, hazámat. Milyen kár, hogy ezekből csak pár másodpercet mutattak, milyen jó volna, ha kiadnák őket! A másik lelkesítő szám László Boldizsár Celeste Aidája volt. Koncentrált, fényes hangon, fűtötten, hajlékonyan énekelte el nekünk Radamest, a magas B-k nagyszerűen szóltak. Gyüdi Sándor délutáni kérdésre a válasz (Simándyt idézve): „ Hát, valahogy így!” Aki hallotta, el tudja képzelni, milyen Bánk bán lesz októberben ugyanezen a színpadon. Igazodási pontként végül teljes egészében levetítették az 1986-os szegedi Hazám, hazámat. Az ária egységes vonalvezetés mellett is tele van nüanszokkal, fájdalom és hazaszeretet egységben szólal meg. A 71 éves művész kitűnő hangi állapotban és művészi erejének teljes vértezetében állította elénk Erkel remekmívű operaslágerét. Hát, ezért szerettük annyira! Az emlékezők rutinszerűen elmondták, hogy visszavonulása után a Zeneakadémia tanára lett. Arról most nem beszélt senki, hogy növendékei többségének véleménye szerint nem volt jó tanár. Nemigen tudta elmagyarázni nekik, mit csinálnak rosszul, hogy énekeljenek. Miközben ő még akkor is kitűnően, nagyszerű technikával énekelt. A leghasznosabb az volt, amikor előénekelt, megmutatta nekik, hogyan kellene csinálni. Alighanem ő is azok közé az ösztönös zsenik közé tartozott, akik nem tudták pontosan, hogy mit is csinálnak. Technikájuk nem tudatos fejlesztés eredménye volt. Hogy egy másik Jóskát említsek: Gregor is ugyanilyen volt, ő sem tudott tanítani. „Ha tetszik, amit csinálok, gyere el, hallgass meg és lopd el” - szokta mondani. Ám hallottam két fajsúlyos, ellenvéleményt is. „Simándy jó tanár volt, csak nem kezdőknek! – mondta Moldován Stefánia. - Amikor én megkaptam Beethoven ős-Fideliójának címszerepét, nagyon féltem tőle, mert az sokkal hosszabb és nehezebb, mint a későbbi változat. Akkor följártam Simándyhoz és megtanította nekem a férfilégzést, és nagyon sokat segített, hogy meg tudtam csinálni a szerepet.” Hasonló véleményt hallottam Berkes Jánostól. A kitűnő lírai tenor már elvégezte a Zeneakadémiát, az Operaház tagja volt, de állandó gondjai voltak a magassággal. „Nekem nagyon sokat segített. Énekeltem neki, skáláztunk, és egyszer csak megállít, - sose a magasságon, hanem lejjebb - ez nem jó, ezt máshogyan formáld! Kitűnő füle volt ahhoz, hogy melyik hang nincs jó helyen! Nagy szerepe volt abban, hogy a felső regiszterem is biztos lett!” „
Értelemszerűen, ebbe a topicba átmásolom a recenzesnek – utólagos engedelmével - a Momus „Fő téma” rovatában megjelent, a szegedi centenáriumi Simándy-gálaestről írt beszámolóját. [url] http://momus.hu/article.php?artid=6988&cat=4&recid=6988; Simándy100 – Simándy Józsefre emlékeztek Szegeden [/url] Café Momus - operatikus -, 2016-09-16 [ Főtéma ] „Erősen kötődött Szeged városához Simándy József pályája. Ezért aztán a város és a színház szeptember 10-én külön ünnepséget szervezett a nagy tenor közelgő 100. születésnapja alkalmából. Délután a Városházán idézték föl emlékét. Az önkormányzat nevében Solymos László alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Simándy Józsefné Jutka asszony mondott köszöntőt. Gyémánt Csilla a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke idézte föl a pálya fontosabb eseményeit. Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára. Polner Zoltán szegedi költő két szonettjét Pataki Ferenc mondta el – csakúgy, mint az esti hangversenyen. Mit szólna Simándy József a mai operajátszásunkhoz? – tette föl a kérdést Gyüdi Sándor. A színház főigazgatója szerint a zenekarokkal alighanem elégedett volna, a nagyon modern rendezésektől valószínűleg idegenkedne, az énekesek között pedig bizonyára lenne olyan, aki tetszene neki, másokat kritizálna. (Ezeket a feltételezéseket a magunk kritikai érzéke szerint volt alkalmunk ellenőrizni az esti emlékhangversenyen.) A beszédek emelkedett hangneme méltó volt Simándyhoz, ám hiányoltuk, hogy nem kérték föl a városnak azt a két muzsikusát, akik többször is együtt léptek föl az ünnepelttel: Gyimesi Kálmán baritonistát vagy Pál Tamás karmestert. Este fél 7-kor vándorkiállítás nyílt a színház előcsarnokában, amely Budapesten csak később lesz látható. A fényképanyag rendkívül gazdag. Részletesen bemutatja Simándy gyerekkorát, több felvétel látható inaséveiről, magánéletéről. Sok, általam soha nem látott szerepképet is tartalmaz. Különösen szuggesztívek a szegedi Carmen dokumentumai, ugyancsak szegedi Turiddujáról készült fotográfia nagy ritkaság. Egy régi, szegedi Carmen felvétel előtt állva, egyre erősebb rossz érzés kerített hatalmába: milyen kár, hogy Don Joséját nem láthattam színpadon! Legalább olyan értékes, az az adatbázis, amely Simándy szerepeit listázza, megjelölve, hányszor énekelt az adott operában, hol debütált és mikor lépett föl benne utoljára. Ugyanilyen lista van koncertszerepléseiről is. A kitűnő anyag - melynek egyik összeállítója Simándi Katalin - fényképalbumért kiált. Ki ne tudná hősünkről, hogy az Operaház kórusában énekelt, amikor Vaszy Viktor szólistának szerződtette Szegedre? A Carmen Don Joséját osztották rá, meg is tanulta, ám végül váltótársának betegsége miatt színpadi próba nélkül be kellett ugrania. A debütálás nem sikerült rosszul, szép sikert aratott, és a Virágáriát meg is kellett ismételnie. Két évet töltött Szegeden, elénekelte a Tosca Cavaradossiját és Grickót A szorocsinci vásárban. A Bohémélet Rodolfóját visszaadta, nem szerette a szólamot, ellenszenvesnek találta a figurát. Hamar fölfigyelt rá az Operaház, el is rabolták, de később rendszeresen vendégszerepelt Szegeden. 1959-ben az ő Hunyadi Lászlójával indult újra a Szabadtéri Játékok. A Dóm téren 1978-ig még 10 nyáron énekelt, Bánk bánt, Manricót, Murat nagyvezírt a Brankovics Györgyben, a Fidelio Florestanját, és Kodály Psalmus hungaricusát. Szegeden énekelte utoljára Bánk bán teljes szerepét (1980-ban kedves partnere, Moldován Stefánia jubileumán) és itt öltött magára utoljára jelmezt: 1986-ban a színház újranyitásakor ismét a Bánk bán volt műsoron, a II. felvonás 1. képe. A városban nemzetközi énekverseny is őrzi nevét, ennek elődjén, a Szegedi Ősz elnevezésű vetélkedőn még ő volt a zsűrielnök. A város emléktáblát állított neki a színház előcsarnokában, a plakett Fritz Mihály alkotása. Ugyanezt a plakettet kapták meg az esti hangversenyen többen is, akik sokat tettek emléke ápolásért. Azon kicsit meglepődtünk, hogy a Simándy Emlékplakett első kitüntetettje a Simándy-család lett. A koncerten Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója, Kiss B. Atilla operaénekes, Pitti Katalin operaénekes, Pál Tamás karmester, Temesi Mária, a Szegedi Tudományegyetem Magánének Tanszékének vezetője és Kerek Attila (az énekversenyek szervezője) emlékeztek Simándy Józsefre. Fölléptek a róla elnevezett énekverseny győztesei és a Simándy-díj kitüntetettjei is, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte. Nem illene az alkalomhoz, ha a koncertről tényleges kritikát írnék. Mindössze két jelentős művészi élményben volt részünk. Az egyiket egy kivetített tévéműsorban azok az általam ismeretlen filmfelvételek jelentették, amelyek nagy szerepeiben mutatják Simándyt. Nem tudtam, hogy 1953-as Bánk bánjától is van képfelvétel, az 1962-es Dóm téri áriarészletet ismertem, tőle hangilag ez a legjobb. Szintén elbűvölt A trubadúr Strettájának színházi felvétele, vagy a Dalolva szép az élet c. film részlete, ahol az eredeti, Egressy szöveggel énekli a Hazám, hazámat. Milyen kár, hogy ezekből csak pár másodpercet mutattak, milyen jó volna, ha kiadnák őket! A másik lelkesítő szám László Boldizsár Celeste Aidája volt. Koncentrált, fényes hangon, fűtötten, hajlékonyan énekelte el nekünk Radamest, a magas B-k nagyszerűen szóltak. Gyüdi Sándor délutáni kérdésre a válasz (Simándyt idézve): „ Hát, valahogy így!” Aki hallotta, el tudja képzelni, milyen Bánk bán lesz októberben ugyanezen a színpadon. Igazodási pontként végül teljes egészében levetítették az 1986-os szegedi Hazám, hazámat. Az ária egységes vonalvezetés mellett is tele van nüanszokkal, fájdalom és hazaszeretet egységben szólal meg. A 71 éves művész kitűnő hangi állapotban és művészi erejének teljes vértezetében állította elénk Erkel remekmívű operaslágerét. Hát, ezért szerettük annyira! Az emlékezők rutinszerűen elmondták, hogy visszavonulása után a Zeneakadémia tanára lett. Arról most nem beszélt senki, hogy növendékei többségének véleménye szerint nem volt jó tanár. Nemigen tudta elmagyarázni nekik, mit csinálnak rosszul, hogy énekeljenek. Miközben ő még akkor is kitűnően, nagyszerű technikával énekelt. A leghasznosabb az volt, amikor előénekelt, megmutatta nekik, hogyan kellene csinálni. Alighanem ő is azok közé az ösztönös zsenik közé tartozott, akik nem tudták pontosan, hogy mit is csinálnak. Technikájuk nem tudatos fejlesztés eredménye volt. Hogy egy másik Jóskát említsek: Gregor is ugyanilyen volt, ő sem tudott tanítani. „Ha tetszik, amit csinálok, gyere el, hallgass meg és lopd el” - szokta mondani. Ám hallottam két fajsúlyos, ellenvéleményt is. „Simándy jó tanár volt, csak nem kezdőknek! – mondta Moldován Stefánia. - Amikor én megkaptam Beethoven ős-Fideliójának címszerepét, nagyon féltem tőle, mert az sokkal hosszabb és nehezebb, mint a későbbi változat. Akkor följártam Simándyhoz és megtanította nekem a férfilégzést, és nagyon sokat segített, hogy meg tudtam csinálni a szerepet.” Hasonló véleményt hallottam Berkes Jánostól. A kitűnő lírai tenor már elvégezte a Zeneakadémiát, az Operaház tagja volt, de állandó gondjai voltak a magassággal. „Nekem nagyon sokat segített. Énekeltem neki, skáláztunk, és egyszer csak megállít, - sose a magasságon, hanem lejjebb - ez nem jó, ezt máshogyan formáld! Kitűnő füle volt ahhoz, hogy melyik hang nincs jó helyen! Nagy szerepe volt abban, hogy a felső regiszterem is biztos lett!” „
314 Búbánat 2016-09-15 18:41:25
Az Opera évadnyitány másnapján, szeptember 25-én lép színpadra Jonas Kaufmann, a világ legkeresettebb tenorja, aki már volt az Operaház vendége, de első ízben látogat el hazánk legnagyobb befogadóképességű színháztermébe. A kiemelkedő művész Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából nyolc magyar zenésztársával együtt fejet hajt a hazai operatörténet megkerülhetetlen alakjának ma is példaértékű életműve előtt. A kilenc tenort felvonultató koncert délután három órakor kezdődik, hogy aznap este 19.30-tól a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny gálaestje várhassa az érdeklődőket – immár az Operaházban. /Kultura.hu/
Az Opera évadnyitány másnapján, szeptember 25-én lép színpadra Jonas Kaufmann, a világ legkeresettebb tenorja, aki már volt az Operaház vendége, de első ízben látogat el hazánk legnagyobb befogadóképességű színháztermébe. A kiemelkedő művész Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából nyolc magyar zenésztársával együtt fejet hajt a hazai operatörténet megkerülhetetlen alakjának ma is példaértékű életműve előtt. A kilenc tenort felvonultató koncert délután három órakor kezdődik, hogy aznap este 19.30-tól a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny gálaestje várhassa az érdeklődőket – immár az Operaházban. /Kultura.hu/
313 Búbánat 2016-09-14 11:35:12 [Válasz erre: 308 Búbánat 2016-09-06 17:43:41]
Szeptember 10-én a Szegedi Nemzeti Színház adott helyszínt a Centenáriumi Simándy József gálaestnek. Utólag olvastam el a gála műsorlapját: A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ GÁLAMŰSORA S I M Á N D Y J Ó Z S E F SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁN A műsorban elhangzó zeneművek és előadóik: Bizet: Carmen – az I. felv. előjátéka - zenekar Erkel: Bánk bán – Petur bordala - Cseh Antal Erkel: Hunyadi László – László áriája - Balczó Péter Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája (Il mio tesoro...) - Megyesi Zoltán Rossini: A sevillai borbély – Rosina cavatinája - Kálnay Zsófia Mozart: A varázsfuvola – Papageno áriája a II. felvonásból - Szélpál Szilveszter Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája - Baracskai Judit Verdi: Szicíliai vecsernye – Procida áriája - Kovács István Verdi: Rigoletto – Gilda áriája - Kovács Éva Verdi: Aida – Radames románca - László Boldizsár Verdi: Otello – Ave Maria - Pitti Katalin Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor. A műsort Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója nyitja meg, beszédet mond Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, átadásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város Simándy-emlékplakettjei, valamint két filmbejátszás látható Simándy Józseffel. A műsor előtt 18 óra 30 perckor a színház földszinti előcsarnokában kerül sor Simándy József emléktáblájának leleplezése és emlékkiállításának megnyitója.
Szeptember 10-én a Szegedi Nemzeti Színház adott helyszínt a Centenáriumi Simándy József gálaestnek. Utólag olvastam el a gála műsorlapját: A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ GÁLAMŰSORA S I M Á N D Y J Ó Z S E F SZÜLETÉSÉNEK CENTENÁRIUMÁN A műsorban elhangzó zeneművek és előadóik: Bizet: Carmen – az I. felv. előjátéka - zenekar Erkel: Bánk bán – Petur bordala - Cseh Antal Erkel: Hunyadi László – László áriája - Balczó Péter Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája (Il mio tesoro...) - Megyesi Zoltán Rossini: A sevillai borbély – Rosina cavatinája - Kálnay Zsófia Mozart: A varázsfuvola – Papageno áriája a II. felvonásból - Szélpál Szilveszter Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája - Baracskai Judit Verdi: Szicíliai vecsernye – Procida áriája - Kovács István Verdi: Rigoletto – Gilda áriája - Kovács Éva Verdi: Aida – Radames románca - László Boldizsár Verdi: Otello – Ave Maria - Pitti Katalin Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyüdi Sándor. A műsort Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója nyitja meg, beszédet mond Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, átadásra kerülnek Szeged Megyei Jogú Város Simándy-emlékplakettjei, valamint két filmbejátszás látható Simándy Józseffel. A műsor előtt 18 óra 30 perckor a színház földszinti előcsarnokában kerül sor Simándy József emléktáblájának leleplezése és emlékkiállításának megnyitója.
312 Búbánat 2016-09-12 16:29:04
Simándy-emlékkiállítás Budapesten Operavilag.hu, 2016. szeptember 12. MTI A tárlat az énekes születésének centenáriumán nyílik meg az OSZMI rendezésében Háromszázezer magas Cé – Simándy100 címmel nyílik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kiállítása Simándy József operaénekes születésének 100. évfordulóján, szeptember 18-án, vasárnap 17 órakor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1124 Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.). Simándy József (1916-1997), a 20. századi magyar operajátszás kiemelkedő alakja, 2016. szeptember 18-án lenne százéves. „Gyönyörű orgánumával, nagyszerű szerepformálásával és színpadi játékával szerepek sokaságában nyújtott felejthetetlen élményt közönségének országhatárokon belül és túl. Neve összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével” – olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében. Az emlékkiállítás igyekszik érzékeltetni azt a tudásvágyat, áldozatvállalást és küzdelmet, amelynek segítségével Simándy József a rendkívül nehéz családi és anyagi körülmények dacára autószerelő szakmunkásból az ország vezető operaénekesévé vált. A tárlat létrehozói árnyalni kívánják azt a napjainkra rögzült képet, amely Simándy Józsefet Erkel Ferenc Bánk bánjával azonosítja. A kiállítás bemutatja mindazokat a tenorszerepeket, amelyeket hosszú pályája során Simándy felejthetetlen színpadi előadásmódjával megformált. Az operák szerepei mellett oratóriumokat is énekelt, ária- és dalesteken lépett fel Budapesten és vidéki helyszíneken is, orgonakoncertek vendégművésze volt kisebb-nagyobb települések templomaiban. A tárlat bemutatja azokat az elsőrangú alkotótársakat: rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is. A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá. A kiállításba beépített interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak. Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyet az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki. A tárlat kurátora Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, a látvány Mihalkov György munkája. A kiállítás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A kiállítás 2017. március 5-ig tekinthető meg.
Simándy-emlékkiállítás Budapesten Operavilag.hu, 2016. szeptember 12. MTI A tárlat az énekes születésének centenáriumán nyílik meg az OSZMI rendezésében Háromszázezer magas Cé – Simándy100 címmel nyílik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) kiállítása Simándy József operaénekes születésének 100. évfordulóján, szeptember 18-án, vasárnap 17 órakor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1124 Budapest, Stromfeld Aurél utca 16.). Simándy József (1916-1997), a 20. századi magyar operajátszás kiemelkedő alakja, 2016. szeptember 18-án lenne százéves. „Gyönyörű orgánumával, nagyszerű szerepformálásával és színpadi játékával szerepek sokaságában nyújtott felejthetetlen élményt közönségének országhatárokon belül és túl. Neve összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével” – olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében. Az emlékkiállítás igyekszik érzékeltetni azt a tudásvágyat, áldozatvállalást és küzdelmet, amelynek segítségével Simándy József a rendkívül nehéz családi és anyagi körülmények dacára autószerelő szakmunkásból az ország vezető operaénekesévé vált. A tárlat létrehozói árnyalni kívánják azt a napjainkra rögzült képet, amely Simándy Józsefet Erkel Ferenc Bánk bánjával azonosítja. A kiállítás bemutatja mindazokat a tenorszerepeket, amelyeket hosszú pályája során Simándy felejthetetlen színpadi előadásmódjával megformált. Az operák szerepei mellett oratóriumokat is énekelt, ária- és dalesteken lépett fel Budapesten és vidéki helyszíneken is, orgonakoncertek vendégművésze volt kisebb-nagyobb települések templomaiban. A tárlat bemutatja azokat az elsőrangú alkotótársakat: rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is. A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá. A kiállításba beépített interaktív elemek a fiatalabb korosztályok számára is érdekes kiegészítő információkat tartalmaznak. Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyet az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki. A tárlat kurátora Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, a látvány Mihalkov György munkája. A kiállítás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A kiállítás 2017. március 5-ig tekinthető meg.
311 Búbánat 2016-09-09 11:38:29
Utólag is, visszatekintve, érdemes megismernünk az augusztus 28-i balatongyöröki, meghirdetett Simándy-emlékest programját, a fellépett művészek névsorát. Idemásolom a hirdetmény szövegét: Simándy József Emlékest 100 ÉVE SZÜLETETT SIMÁNDY JÓZSEF OPERAÉNEKES, BALATONGYÖRÖK DÍSZPOLGÁRA! 2016. szeptember 18-án lesz 100 esztendeje, hogy megszületett a XX. század egyik legkiválóbb magyar operaénekese, Simándy József (1916. 09.18. – 1997. 03.04.). A legnehezebb férfi hangfaj, a tenorhang egyik legkiválóbbja volt hazánkban és a világban. A művész minden nyáron – 1958-tól haláláig – Balatongyörökön pihente ki családja társaságában a művészi évad fáradalmait. 2016. augusztus 27-én, szombaton 19 órai kezdettel az Ő születése századik évfordulójára emlékezünk egy nagyszabású emlékhangverseny megrendezésével. Helyszín: Balatongyörök, Szabadtéri Színpad, Balaton-part. Az Emlékhangverseny I. részében operaáriák és dalok, a II. részben operett részletek, illetve vidám dalok és áriák csendülnek fel. A kétrészes ünnepi est fellépői: Énekművészek: -Denk Viktória -Temesi Mária -Berczelly István -Gyimesi Kálmán -Palerdi András -Kiss Sándor klarinétművész -Zongorán közreműködik Harazdy Miklós zongoraművész és Koczka Ferenc. Fellépnek még a 2016. évi Szegedi Simándy József Nemzetközi Énekverseny díjazottjai: Baracskai Judit és Ninh Long (Vietnam). A műsort összeállította és vezeti Simándi Péter. Szeretettel vár minden érdeklődőt Balatongyörök Önkormányzata és a Simándi család.
Utólag is, visszatekintve, érdemes megismernünk az augusztus 28-i balatongyöröki, meghirdetett Simándy-emlékest programját, a fellépett művészek névsorát. Idemásolom a hirdetmény szövegét: Simándy József Emlékest 100 ÉVE SZÜLETETT SIMÁNDY JÓZSEF OPERAÉNEKES, BALATONGYÖRÖK DÍSZPOLGÁRA! 2016. szeptember 18-án lesz 100 esztendeje, hogy megszületett a XX. század egyik legkiválóbb magyar operaénekese, Simándy József (1916. 09.18. – 1997. 03.04.). A legnehezebb férfi hangfaj, a tenorhang egyik legkiválóbbja volt hazánkban és a világban. A művész minden nyáron – 1958-tól haláláig – Balatongyörökön pihente ki családja társaságában a művészi évad fáradalmait. 2016. augusztus 27-én, szombaton 19 órai kezdettel az Ő születése századik évfordulójára emlékezünk egy nagyszabású emlékhangverseny megrendezésével. Helyszín: Balatongyörök, Szabadtéri Színpad, Balaton-part. Az Emlékhangverseny I. részében operaáriák és dalok, a II. részben operett részletek, illetve vidám dalok és áriák csendülnek fel. A kétrészes ünnepi est fellépői: Énekművészek: -Denk Viktória -Temesi Mária -Berczelly István -Gyimesi Kálmán -Palerdi András -Kiss Sándor klarinétművész -Zongorán közreműködik Harazdy Miklós zongoraművész és Koczka Ferenc. Fellépnek még a 2016. évi Szegedi Simándy József Nemzetközi Énekverseny díjazottjai: Baracskai Judit és Ninh Long (Vietnam). A műsort összeállította és vezeti Simándi Péter. Szeretettel vár minden érdeklődőt Balatongyörök Önkormányzata és a Simándi család.
310 Búbánat 2016-09-08 18:53:48 [Válasz erre: 308 Búbánat 2016-09-06 17:43:41]
MTI 2016. szeptember 8., csütörtök Konferenciával, kiállítással és hangversennyel emlékeznek a száz éve született Simándy Józsefre Szegeden, ahol az operaénekes szólókarrierje kezdődött – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A szegedi városháza dísztermében szombaton rendeznek emlékülést, melyen családtagok idézik meg Simándy József alakját, előadják Polner Zoltán az operaénekes emlékére írt két szonettjét, előadások hangzanak el a művész szegedi éveiről és a magyar operakultúrában betöltött szerepéről. Este a Szegedi Nemzeti Színházban kiállítás nyílik a művészről és a teátrum előcsarnokában felavatják az énekes emléktábláját. Ezt követően emlékhangversenyt rendeznek a színházban, melyen mások mellett a Simándy József nevét viselő énekverseny korábbi győztesei lépnek föl a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretében.
MTI 2016. szeptember 8., csütörtök Konferenciával, kiállítással és hangversennyel emlékeznek a száz éve született Simándy Józsefre Szegeden, ahol az operaénekes szólókarrierje kezdődött – tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A szegedi városháza dísztermében szombaton rendeznek emlékülést, melyen családtagok idézik meg Simándy József alakját, előadják Polner Zoltán az operaénekes emlékére írt két szonettjét, előadások hangzanak el a művész szegedi éveiről és a magyar operakultúrában betöltött szerepéről. Este a Szegedi Nemzeti Színházban kiállítás nyílik a művészről és a teátrum előcsarnokában felavatják az énekes emléktábláját. Ezt követően emlékhangversenyt rendeznek a színházban, melyen mások mellett a Simándy József nevét viselő énekverseny korábbi győztesei lépnek föl a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretében.
309 márta 2016-09-07 16:13:38
ó portréfilm volt az RTL-en. http://rtl.hu/rtlklub/21szazad/simandy-jozsef-autoszerelobol-lett-operaenekes
ó portréfilm volt az RTL-en. http://rtl.hu/rtlklub/21szazad/simandy-jozsef-autoszerelobol-lett-operaenekes
308 Búbánat 2016-09-06 17:43:41
Centenáriumi Simándy József gálaest 2016. szeptember 10. szombat, 19:00 Szegedi Nemzeti Színház, Nagyszínház 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1. Operahangverseny Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából. Simándy József, minden idők legjelentősebb magyar tenoristája 1916-ban, száz esztendeje született. Szólista karrierjét Vaszy Viktor meghívására Szegeden kezdte a Carmen Don José szerepében, Szegedet ezért egész pályája során nagy becsben tartotta. Jegyárak: 800 Ft - 2.500 Ft
Centenáriumi Simándy József gálaest 2016. szeptember 10. szombat, 19:00 Szegedi Nemzeti Színház, Nagyszínház 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1. Operahangverseny Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából. Simándy József, minden idők legjelentősebb magyar tenoristája 1916-ban, száz esztendeje született. Szólista karrierjét Vaszy Viktor meghívására Szegeden kezdte a Carmen Don José szerepében, Szegedet ezért egész pályája során nagy becsben tartotta. Jegyárak: 800 Ft - 2.500 Ft
307 G Csaba 2016-08-15 00:11:21 [Válasz erre: 306 Heiner Lajos 2016-08-14 21:34:31]
Köszi tudom hogy az orgona egy hangszer is.
Köszi tudom hogy az orgona egy hangszer is.
306 Heiner Lajos 2016-08-14 21:34:31 [Válasz erre: 304 G Csaba 2016-08-14 20:44:09]
Ha kezded megszeretni a hangszeres klasszikusokat is, a zongora mellett figyelmedbe ajánlom az orgonát is. Nem a virágot, hanem ez is egy hangszer, hasonlít egy kicsit a zongorára, csak nagyobb. Kb. olyan a különbség, mint egy cica és egy tigris között. Volt egy Bach nevű zeneszerző, de már ő is meghalt, mint a Jimmy, neki vannak ebből a témából jó cuccai. Pl. dididí, didididididitííí. Sok fenn van a Neten is.
Ha kezded megszeretni a hangszeres klasszikusokat is, a zongora mellett figyelmedbe ajánlom az orgonát is. Nem a virágot, hanem ez is egy hangszer, hasonlít egy kicsit a zongorára, csak nagyobb. Kb. olyan a különbség, mint egy cica és egy tigris között. Volt egy Bach nevű zeneszerző, de már ő is meghalt, mint a Jimmy, neki vannak ebből a témából jó cuccai. Pl. dididí, didididididitííí. Sok fenn van a Neten is.
305 G Csaba 2016-08-14 20:50:35 [Válasz erre: 304 G Csaba 2016-08-14 20:44:09]
Vagyis áriák nincsenek tőle de ez nagyon tetszik Chopin - Spring Waltz https://www.youtube.com/watch?v=KmzFDEu2RoA
Vagyis áriák nincsenek tőle de ez nagyon tetszik Chopin - Spring Waltz https://www.youtube.com/watch?v=KmzFDEu2RoA
304 G Csaba 2016-08-14 20:44:09 [Válasz erre: 300 smaragd 2016-08-14 04:40:40]
Oké te tudod csak azért kérdeztem mert itt mindenki ismer mindenkit olyat is aki már rég meghalt messziről jött ember meg azt mond amit akar. Olvasgatok sokfelé a fórumon sokat tanulok. Chopintől nincsenek énekek de elkezdett nagyon tetszeni a zongora!
Oké te tudod csak azért kérdeztem mert itt mindenki ismer mindenkit olyat is aki már rég meghalt messziről jött ember meg azt mond amit akar. Olvasgatok sokfelé a fórumon sokat tanulok. Chopintől nincsenek énekek de elkezdett nagyon tetszeni a zongora!
303 Búbánat 2016-08-14 10:54:34 [Válasz erre: 236 Búbánat 2015-10-06 10:38:50]
[url] https://muosz.hu/archive/print.php?id=5967; A sors ajándéka – László Zsuzsa emlékezése Simándy Józsefre [/url] Muosz.hu, 2016. február 2. kedd, 15:50 2015 őszén posztumusz díszpolgári címet adományozott a XII. önkormányzat Simándy József operaénekesnek, a kerület egykori lakójának. Az ünnepi alkalomból László Zsuzsa aranytollas újságíró a Hegyvidék című lap hasábjain emlékezett egykori interjúalanyára, barátjára. „Egész újságírói, tévériporteri, zenetörténészi munkám során évtizedeken át dolgoztam Simándy Józseffel. Megtiszteltetés számomra, hogy amikor ő csillagként ragyogott a magyar operaművészet egén, akkor én nemcsak lelkes nézőként-hallgatóként, hanem később személyes barátként is hallhattam-láthattam, s alkalmanként megörökíthettem művészi pályafutásának állomásait. 1997-ben, fél évvel a halála után a Balaton-felvidéken megalakult a Simándy József baráti társaság. Balatongyörökön évtizedeken át volt szőlője, és van a mai napig nyaralója. A környék lakói befogadták, szerették, tartották a kapcsolatot vele és családjával. Így aztán természetes volt, hogy a baráti társaság vezetői és felesége, Simándyné Hegedűs Judit koncertet rendeztek a legendás énekes emlékére. Miután Györökön nem volt megfelelő hely, Keszthelyen, a könyvtár dísztermében került sor az első előadásra, majd amikor elkészült a színház, mintegy évtizeden át minden év őszén újból és újból ott tartották az emlékműsorokat. Nagy öröm számomra, hogy ezeknek a koncerteknek én lehettem a műsorvezetője-szerkesztője.”
[url] https://muosz.hu/archive/print.php?id=5967; A sors ajándéka – László Zsuzsa emlékezése Simándy Józsefre [/url] Muosz.hu, 2016. február 2. kedd, 15:50 2015 őszén posztumusz díszpolgári címet adományozott a XII. önkormányzat Simándy József operaénekesnek, a kerület egykori lakójának. Az ünnepi alkalomból László Zsuzsa aranytollas újságíró a Hegyvidék című lap hasábjain emlékezett egykori interjúalanyára, barátjára. „Egész újságírói, tévériporteri, zenetörténészi munkám során évtizedeken át dolgoztam Simándy Józseffel. Megtiszteltetés számomra, hogy amikor ő csillagként ragyogott a magyar operaművészet egén, akkor én nemcsak lelkes nézőként-hallgatóként, hanem később személyes barátként is hallhattam-láthattam, s alkalmanként megörökíthettem művészi pályafutásának állomásait. 1997-ben, fél évvel a halála után a Balaton-felvidéken megalakult a Simándy József baráti társaság. Balatongyörökön évtizedeken át volt szőlője, és van a mai napig nyaralója. A környék lakói befogadták, szerették, tartották a kapcsolatot vele és családjával. Így aztán természetes volt, hogy a baráti társaság vezetői és felesége, Simándyné Hegedűs Judit koncertet rendeztek a legendás énekes emlékére. Miután Györökön nem volt megfelelő hely, Keszthelyen, a könyvtár dísztermében került sor az első előadásra, majd amikor elkészült a színház, mintegy évtizeden át minden év őszén újból és újból ott tartották az emlékműsorokat. Nagy öröm számomra, hogy ezeknek a koncerteknek én lehettem a műsorvezetője-szerkesztője.”
302 smaragd 2016-08-14 08:05:22 [Válasz erre: 291 Heiner Lajos 2016-08-13 19:35:14]
Elmosolyodna...ez az emlékfoszlány is beletartozik közös víziónkba. (Poharazgatni sohasem láttam.)
Elmosolyodna...ez az emlékfoszlány is beletartozik közös víziónkba. (Poharazgatni sohasem láttam.)
300 smaragd 2016-08-14 04:40:40 [Válasz erre: 297 G Csaba 2016-08-13 23:46:32]
Talán egyszer majd ezt is elmesélem. Addig is javaslom, hogy fogadd meg a "Simándy József - az örök tenor" fórum alapítójának tanácsát - lsd 290 -, olvasd el az összes előzményt, elejétől a végéig, hogy ne maradj tájékozatlan és tudásra tegyél szert.
Talán egyszer majd ezt is elmesélem. Addig is javaslom, hogy fogadd meg a "Simándy József - az örök tenor" fórum alapítójának tanácsát - lsd 290 -, olvasd el az összes előzményt, elejétől a végéig, hogy ne maradj tájékozatlan és tudásra tegyél szert.
299 IVA 2016-08-14 01:00:59 [Válasz erre: 293 Heiner Lajos 2016-08-13 20:41:54]
Köszönöm. OFF: Jimmyről mindenkinek az [url]https://www.youtube.com/watch?v=fjoD8V9WIwg;első Jimmy[/url]je jut eszébe.
Köszönöm. OFF: Jimmyről mindenkinek az [url]https://www.youtube.com/watch?v=fjoD8V9WIwg;első Jimmy[/url]je jut eszébe.
298 G Csaba 2016-08-13 23:47:25 [Válasz erre: 296 álmodó 2016-08-13 21:22:29]
Megint a Jimmyn gyúnyolódsz.
Megint a Jimmyn gyúnyolódsz.
297 G Csaba 2016-08-13 23:46:32 [Válasz erre: 289 smaragd 2016-08-13 16:59:03]
Hogyhogy ismerted? Honnan mi úton?
Hogyhogy ismerted? Honnan mi úton?
296 álmodó 2016-08-13 21:22:29 [Válasz erre: 294 G Csaba 2016-08-13 21:06:27]
Nem bántyuk a Jimmyt, ki se repesztük, hidd el,sőt,csípjuk,én is bírom amikor ríí a fülembe. Írjál csak,Fülig-, téged is szeretünk. Jóccaka ("puclok iporfvágányon"):-)
Nem bántyuk a Jimmyt, ki se repesztük, hidd el,sőt,csípjuk,én is bírom amikor ríí a fülembe. Írjál csak,Fülig-, téged is szeretünk. Jóccaka ("puclok iporfvágányon"):-)
