Ma este az M5 csatornán láthatjuk (21.30 – 23.15)

A Magyar Televízió Zenés TV Színháza

Erkel Ferenc: Bánk bán

Színes, televíziós operafilm (1974)

Katona József drámája nyomán a szöveget írta: Egressy Béni

Átdolgozta: Nádasdy Kálmán

Zenéjét átdolgozta: Rékai Nándor

Rendező: Vámos László

Díszlettervező: Jánosa Lajos

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Vezető operatőr: Bornyi Gyula

Dramaturg: Ruitner Sándor

Szereplők:

Bánk bán – Simándy József

II. Endre – Szoboszlay Sándor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)

Gertrudis királyné – Komlóssy Erzsébet

Ottó, meráni herceg – Trokán Péter (énekhangja: Réti József)

Melinda, Bánk felesége – Szakács Eszter (énekhangja: Ágai Karola)

Petúr bán, bihari főispán – Fekete Tibor (énekhangja: Faragó András)

Tiborc, paraszt – Solti Bertalan (énekhangja: Melis György)

Biberach, kóbor lovag – Benedek Miklós (énekhangja: Palócz László)

A zenei felvételen km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Németh Amadé), a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. Vezényel: Ferencsik János

(A hangfelvétel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában készült.)

Időtartam: 105 perc

Kapcs. 726. sorszám

Lehár Ferenc: Friderika – A költő, Goethe búcsúdala: „Látod, herceg, ez az út, ahol régen annyit jártam, még Friderika oldalán.” – Simándy József

E szép operettdal is elhangzott a Magyar Katolikus Rádióban 2025. március 3-án, a „Dallamív” műsorában; Simándy József halálának évfordulója alkalmából szerkesztett zenei összeállítás végén.

Verdi: Aida - Radames románca, I. felv.

Wagner: Lohengrin – Grál-elbeszélés, III. felv.

Kodály Zoltán: Zenekari dalai közül Három ének, op. 14.: „Imhol nyitva én kebelem”; „Siralmas nékem”; „Várj meg madaram” (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

Szerkesztette: Magyar Kornél

Az adás visszahallgatható: ITT

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer - Fritz Löhner-Beda: Friderika

 Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt és Szenes Andor

A költő áriája, III. felv.

„Látod herceg, ez az út, ahol régen annyit jártam, még Friderika oldalán. Itt boldog többé nem leszek talán.../Már innen az ablakot is láthatod. A legcsodásabb órákat éltem itt át. Az ablakból lenézett néha rám, mosollyal arcán...Itt jártam én a kert ölén, szép tavasz idején, de elrepült az ifjúság... egy lányt keresek én!.../... Édes két szemét nem felejtem el! Te tisztalelkű lány, már sose vársz reám! Eltűntél ugyanúgy akár egy régen elmúlt nyár!... Elszállt! Elszállt! De kár!”

A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet):1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10 

 A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Házy Erzsébet és Simándy József - képeslapon

Magyar Állami Operaház
Puccini: Manon Lescaut
Fotó: Keleti Éva /MTI/
Képzőművészeti Alap Kiadóhivatala, Budapest

1. Fotó - HÁZY ERZSÉBET + SIMÁNDY JÓZSEF,  OPERAHÁZ,  1961, PUCCINI : MANON LESCAUT
2. Fotó - HÁZY ERZSÉBET + SIMÁNDY JÓZSEF, OPERAHÁZ, 1961, PUCCINI : MANON LESCAUT

Szeptember 9-től 15-ig tart a KIKE KULTURÁLIS HÉT Kistarcsán, Simándy József szülővárosában, mely hagyományosan minden évben megrendezésre kerül és a nagy tenorénekes születésnapjához igazodik.
Csak azokat a programokat említem a rendezvények közül, amelyek kifejezetten Simándy emlékét idézik meg:

Ma 19 órakor lesz a Simándy emléktábla koszorúzása, ami után egyházzenei est kezdődik (km. énekes előadók és a Vivace kórus).

Szeptember 12-én, csütörtökön az Alapszolgáltatási Központban 19 órától Kardos Ferenc tart előadást Simándyról – "az előadó figyelmét nagyon leköti a Kistarcsán született operaénekes magas színtű művészi tevékenysége és viselkedésében érzékelt hazaszeretete."

Szeptember 15-én, vasárnap 17 órakor Simándy-szobor koszorúzása. Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja. Közreműködik: Takács Timea, Brancs Ilona, Klementin Kata, Matus Mihály, Vass Virág Jázmin. Hangfelvételről Simándy József.

(Forrás: programfüzet)

Az Opera honlapjáról

XII. Simándy József Nemzetközi Énekverseny – Döntő & Gálakoncert

Ma este, Eiffel Műhelyház, 19.00

Simándy Verseny 1998-as első megrendezése óta számos olyan énekest fedezett fel és indított el az operaénekesi pályán, akik mára a hazai és nemzetközi opera- és koncertélet kimagasló egyéniségeivé, ifjú sztárjaivá váltak. Közülük sokan Liszt-díjas, Prima Primissima - díjas operaénekesek, kitüntetett művészek.
Versenyünk ezévben XII. alkalommal nyitja meg kapuit, valamint idén ünnepli 25. Jubileumát. 

Rendhagyó módon az eddig Szegeden zajló eseményt Budapestre költöztettük, aminek az OPERA Eiffel Műhelyháza adja új otthonát.

A verseny döntője egyben a gálakoncert is, amit egy teljes héten át tartó elő- és középdöntő sorozat előzi meg.

https://simandyopera.hu/eletrajz

https://simandyopera.hu/rolunk

https://simandyopera.hu/rolunk#alapito

https://simandyopera.hu/rolunk#kuratorium

https://simandyopera.hu/esemenyek

https://simandyopera.hu/palyatarsak_emlekeznek

Barlay Zsuzsa | Csavlek Etelka | Kincses Veronika | Kováts Kolos | Pitti Katalin | Tokody Ilona | Vámos Ágnes | Kasza Katalin

https://simandyopera.hu/galeria

Kapcs.: 650., 643., 641. sorszámok

1928-ban mutatták be Lehár új operettjét, a Friderikát, amelynek hőse a fiatal Goethe,  egyes szövegrészleteit pedig a nagy költő művei alapján írták. Lehár a Friderikát daljátéknak tartotta, amely a ballad operához hasonlóan színpadi műfaj, szövegét mondják, zeneileg pedig meglehetősen egyszerű. A Friderika cselekménye 1771-ben játszódik Sessenheim faluban, A libretto Goethe-ről szól, aki beleszeretett a lelkész Friderika nevű lányába, és el is jegyezte őt, a lány azonban, hogy ne ártson szerelme karrierjének, okos cselszövéseknek köszönhetően szakít a költővel. A mű zenéje a lehári operettek legtöbbjéhez hasonlóan, igen drámai.

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner-Beda: Friderika

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt és Szenes Andor

A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet):1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10 

A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Az operett néhány részlete a YouTube-ra is felkerült:

Lehár Ferenc: Friderika – A költő dala, I. felv. – „Ó de szép, de csodaszép egy kis ház a vén diófa mellett” – Simándy József

Lehár Ferenc: Friderika – A költő dala, II. felv. – „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én” – Simándy József (A filmrészletben feltűnik Andor Éva is.)

Lehár Ferenc: Friderika – A költő, Goethe búcsúdala, III. felv. –„Látod, herceg... Itt jártam én, a kert ölén...” – Simándy József

Lehár Ferenc: Friderika – Friderika belépője: „Szép napom lesz, érzem már, hát köszöntölek, boldog nyár!” – Andor Éva

Lehár Ferenc: Friderika – „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány” – Bende Zsolt

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

Simándy József ária- és dalfelvételeiből - születési évfordulója alkalmából

Adás ideje volt: 2023. szeptember 24., 20.04 – 21.00

Szerkesztő - műsorvezető: Magyar Kornél

Az emlékező műsorban elhangzott ének-zenei részletek:

Bizet: Carmen - Előjáték; Don José virágáriája

Mascagni: Parasztbecsület - Turiddu áriája: „Siciliana”

Puccini:Tosca - Cavaradossi képáriája, I. felv.

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Stolzingi Walter versenydala

Beethoven: Fidelio - Florestan áriája, II. felv.

Verdi: Aida - Radames románca

Verdi: A trubadúr - Manrico áriája - Stretta, III. felv. (km. Férfikar)

Verdi: Otello - Otello halála (az opera fináléja)

Kodály Zoltán zenekari dalai közül: „Három ének” Op.14 - a középső darabja: „Várj meg madaram!”

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - tenorszóló (km. Kórus)

Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája, II. felv.

Az adás visszahallgatható: itt

Simándy József születésének mai évfordulójára időzítve, idelinkelem ezt a tavalyi keltezésű, csodálatos tenorunkra emlékező cikket:

Autószerelőből lett világhírű tenor: Simándy József kalandos élete

Újságmúzeum - 2022. február 14.

Elmúlt szombaton volt 26 éve, hogy elhunyt Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. - Budapest, 1997. március 4.)

A képen: Házy Erzsébet és Simándy József  a Manon Lescaut-ban, 1961. december 28.

/Forrás: atempo.sk – 2022. március 4./

 Simándy emlékét idézi az alábbi cikk is:

Simándy József – A Turulmadár nyomán

„Kalendárium” – „a magyar nép zivataros századaiból”  

A költő, Goethe búcsú dala: „Látod herceg .../Itt jártam én...” - Simándy József - Lehár Ferenc: Friderika

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner-Beda: Friderika

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt és Szenes Andor

A Rádió Dalszínházának bemutatója (keresztmetszet):1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10 

A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

AUTÓSZERELŐBŐL LETT VILÁGHÍRŰ TENOR: SIMÁNDY JÓZSEF KALANDOS ÉLETE

Újságmúzeum – 2022. február 14.

„Beleborzong az ember, ha hallja. Olyan, mintha a hallójáratokon keresztül egészen a lélekig, a szívig hatolna az a gyönyörű ária, miközben a tenor zengi, hogy Hazám, hazám, te mindenem…”

Simándy József 80 évet kapott a sorstól

Fotó: Fortepan/Bakos László

Farkas Ferenc: Csínom Palkó - "Jó éjszakát" - video - Házy, Simándy  (hanganyag a rádiófelvételé)

Nagyon megörültem a lehetőségnek: 

a Csínom Palkó c. daljáték teljes rádiófelvétele (dalbetétek és szöveges dialógusok) már hozzáférhető a Youtube-on:  meghallgatható és akár onnan letölthető. 

https://www.youtube.com/watch?v=lrRZIBYT_jI

 (1:45:07)

Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:

 Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok megnevezését és előadóit:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet,  Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ  Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)

Házy Erzsébet és Simándy József Lehár operettjeiből énekel

SLPX 16740, Radioton

A1 Luxemburg grófja – Angéla belépője: „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Új rádiófelvétel bemutató - Házy Erzsébet énekel részleteket: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

A2 A cárevics – Volga-dal: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült!.../A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár.../ Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!...” (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András) – rádiófelvétel (részlet) bemutatója: 1979. március 30., Petőfi Rádió, 19.10 – 19.26

A3 Giuditta – Giuditta dala (Házy Erzsébet, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - keresztmetszet, 1968., Kossuth Rádió

A4 Friderika – A költő/Goethe dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én!” (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - keresztmetszet, 1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10

A5 Paganini

- Anna-Elisa belépője: „Szép álom, szállj a szívemre” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Új rádiófelvétel bemutató - Házy Erzsébet énekel részleteket: 1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06

- Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám” (Simándy József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Sebestyén András) – rádiófelvétel (részlet) bemutatója: 1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26

B A mosoly országa

1. Kórus és Liza belépője: ”Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!”… ”Egy nőnek mindig jólesik az ilyen szép fogadtatás!... ”Szív, szív mindig remél, eljő a mély, vad szenvedély…” (Házy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)
2. Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül, szívem nehéz, mint a kő...” (Simándy József)
3. Liza és Szu-Csong Tea-kettőse: „Igyék velem egy csésze illatos teát…” (Házy Erzsébet és Simándy József)
4. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után!” (Simándy József)
5. Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse /Szív-duett/: „Szív…” „Lótuszvirág, érted élek csupán!...” (Házy Erzsébet és Simándy József)

A teljes rádiófelvételen HÁZY ERZSÉBET, KALMÁR MAGDA, SIMÁNDY JÓZSEF, BENDE ZSOLT, RADNAY GYÖRGY énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: BRÓDY TAMÁS

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

• Zenei rendező: Balassa Sándor
•  Rendező: Rácz György

„A mosoly országa” részletei LP-n  (SLPX 16612)  és CD-n  („Gold and Silver” - Lehár Operetta Songs, 1995, Hungaroton) is hozzáférhető (volt); Híres operettek sorozat, 9. kötet: A mosoly országa /CD melléklettel - Kossuth Kiadó, 2013/

Házy Erzsébet és Simándy József

(egy koncertfellépésen)

Érdekesség: Simándy József 1948-ban még a Szegedi Nemzeti Színház tagjaként  (1947-től az Operaház társulaton kívüli magánénekese lett) szerepelt egy magyar dalmű rádiófelvételén:

• Nádor Mihály: Donna Anna - dalmű egy felvonásban. Bemutató: 1948. augusztus 19. , Budapest I. (Kossuth Rádió), 19.00 - 20.00) - "Stúdió-opera"

Szövegét E.T.A. Hoffmann motívumai alapján Mohácsi Jenő írta

Közreműködik a Rádiózenekar.

Vezényel: Polgár Tibor

A muzsikus (Johannes Kreisler) – Simándy József

Az énekesnő (Donna Anna) – Szilvássy Margit

A szobapincér – Mindszenti Ödön

Bevezetőt mond: Lányi Viktor

Lányi Viktor: Nádor Mihály

• Nemzeti Ujság, 1920. január 28.

Donna Anna

 Fantasztikus dalmű egy felvonásban

E. T. A. Hoffmann motívumai után írta Mohácsi Jenő, zenéjét Nádor Mihály.

Titokzatos félhomály dereng a színpadon és sejtelmes, fantomszerű hangulat nehezedik a nézőtérre, mikor a függöny szétrebben. A háttérből Johannes Kreislernek, egy múlt században élt karmesternek fantasztikus alakja közeledik, fáradtan egy karosszékbe  roskad és egyik dalát kezdi énekelni. Kopogás. Nyílik az ajtó és egy bájos nő lép be. Kérdi, kitől való a gyönyörű dal és ki énekelte? „Én írtam a dalt és én is énekeltem“ - feleli Kreisler, mire a nő is bemutatkozik : ő a vendégszereplő operatársulat primadonnája, aki ma este fellép a Donna Anna szerepében. Kéri Kreislert, jöjjön el okvetlen és hallgassa meg őt. Összebarátkoznak, de az első ölelésnél az énekesnő elájul, és amikor magához tér, mentegeti rosszullétét - súlyosan szívbajos. Azután elsiet a színházba és Kreisler magára marad. Elalszik. A színen lágy ibolyafény ömlik el és mint álomkép megjelenik Donna Anna alakja színpadi jelmezben és Kreisler azt a nőt ismeri föl benne, akire eddig hiába vágyott, sohasem tudta elérni. Szerelmesen ölelő karokkal közeledik felé, de a nő figyelmezteti: „Nézz meg jobban, hiszen - az anyád vagyok“. Hirtelen változik az álomkép. Kreisler most azt a leányt látja benne, akit először csókolt életében. Újra átölelné, de már is mást mutat az álom. „A Múzsa vagyok, nem csókolhatsz földi ajakkal “. A Iátomás eltűnik. Kreisler felébred és a pincér jelenti „Az a hölgy, akinek Donna Annát kellett volna ma este énekelnie, meghalt a színpadon...”

A romantikus iskolának ma is legolvasottabb írója: Ernst Theodor Amadeus Hoffmann előszeretettel szimbolizálta az utópisztikus szerelmet novelláiban, amelyek legtöbbjének maga volt a főhőse. Egyszer, mint udvarló, átalussza a találka idejét, azután egy élettelen baba (Olympia) iránt gyűl szerelemre, máskor egy kokott (Giulietta), majd egy tüdővészes leány (Antónia) az eszményképe. Az 1820-ban irt „Lebensansichten des Katers Murr“ című novellában, mások szerint az általa átélt „Abenteuer eines fahrenden Enthusiasten“-ban - mint ma este láttuk - Donna Anna meghal az első csók után. És ezt olyan sajátszerű világításban mondja el Hoffmann, hogy varázserejétől alig tudunk szabadulni.
érthető tehát, hogy a novellának színpadra való átültetése hálás ötletnek tetszett, a      szcenikai megoldás azonban egyenértékű káprázatos fantáziát követel úgy a szerzőktől, mint a színpadtól. A mi esetünkben a szövegíró súlyosan hibázott, mikor a meseszövésben eltért a novellától. Amellett új gondolatai minden költői szépségük dacára sem érvényesülnek a színpadon, nyelvezete idegenszerű, nem simul a zenéhez. De legnagyobb hibája az, hogy a cselekménynek nincsenek súlyosabb akcentusai. A halk, csaknem suttogó dialógusokat csak két duett szakítja félbe néhány percre, egyébként nincsenek benne drámailag kiélezett nagy ösztönök, féktelen érzések, lázas viharosságok, pedig Kreisler lelki tragédiája sokkal nagyobb, mint ahogy azt itt megérzékítve látjuk.
Ilyen halk tónusban tartott misztikus zsongású a zenéje is. Nincs benne semmi emóció. Csupa intim finomság, modem harmonizációval és árnyszerű színfoltokkal, de kevés eredetiséggel és őszinteséggel. A két szerelmi kettőstől eltekintve, amelyek közül talán az elsőben van valami lendület, spontán líra, nincsenek érdekesebb momentumai. Nádor virtuóza a hangszerelésnek, alapos ismerője a színpadnak és épp ezért találóak miliőrajzai, kifejezőek hangulatfeslő színei, de eszközeit nem saját lelkéből veszi. A tompított kürtöknek’ lassan kóválygó, kromatikus tercparalleljein, a lágy hárfaglisszandókon és bővített hangközökben fűzött dallamok korán régen túl vagyunk.

Az előadás, főleg zenei részében, kifogástalan, bár a betanuláshoz csak öt próba állott rendelkezésre. A szerző személyesen vezette a próbákat, ő vezényelte az előadást is és így hihetőleg minden úgy történt, ahogy ő gondolta. A rendezés gondos stilszerüséggel törekedett az álomszerű hangulat megérzékítésére és ha a színpad illúziót tudott kelteni, azért Dalnoki főrendezőt kell megdicsérnünk. Fölötte nehéz feladat jutott az énekeseknek, szólamaik nehezen intonálhatók, alakjaik nem az életből valók. A címszerepet Medek Anna játszotta. Ábrázolása - főleg a fantomszerű jelenetben- megkapó; fárasztó énekszólamában kristályos tisztasággal csillog gyönyörű szopránja. Gábor József értelmesen fogta föl Kreisler alakját, hangban meglepően jó, muzikalitásban elsőrangú volt. A pincér néhány szavas szerepét Palotay Árpád adta. Erőteljes meleg baritonja, és könnyed, ízléses játéka, sok kiaknázatlan értéket rejt magában.
A közönség mintha csalódott volna az ú Hoffmann mesében, udvariasságból ugyan több ízben tapsolta függöny elé a szerzőt és szereplőket, mégis aggódunk a darab jövendő sorsáért.

Az ötvenes években a rádióban gyakran megszólaltak a "Donna Anna" részletei - Simándy József és Szilvássy Margit énektolmácsolásában.

25 ÉVE HUNYT EL SIMÁNDY JÓZSEF
Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
http://www.parlando.hu/2022/2022-2/Simandy_Jozsef.pdf

A fenti megemlékezéshez hozzáfűzöm még:

Kemény Egon daljátékaiban nyújtott emlékezetes alakításai mellett Simándy József a zeneszerző dalait és megzenésített költeményeit is rádiófelvételre énekelte, halálának évfordulóján felidézhetjük sikereiket, művészbarátságukat: 

https://kemenyegon.hu/kistarcsai-kalendarium-2020

​​​​​​Az előbbi felsorolásból kimaradt: 

• Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő (1963. február 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00) – Fordította és rádióra átdolgozta Kardos György. – Sebestyén András - Németh Marika, Andor Éva, Zsombor Klára, Simándy József, Kishegyi Árpád, Külkey László, a Földényi-kórus, az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Tibor.

Érdemes a parlando.hu oldalán olvasható Simándy Józsefről szóló cikkben  feltüntetett rádiófelvételeinek listáját  a tenorunk oeuvre-jében  található további operett- és daljáték-címekkel kiegészíteni, amelyek hiányoznak a felsorolásból:

• Polgár Tibor - Vajda István: Szél kerekedik (1950. március 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21. 00) – Polgár Tibor - Házy Erzsébet, Raskó Magda, Simándy József, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Horváth Tivadar, valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György.

• Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (Új felvétel: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00) – Lehel György –Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

• Oscar Straus – Gábor Andor – Romhányi József: Legénybúcsú (1968.. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00) – Sebestyén András - Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: László Endre.

• „Simándy József legújabb operettfelvételeiből” (1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34) – Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát. (Lehár: A mosoly országa; Friderika, Kálmán: Az ördöglovas, Zeller: A madarász)

Lehár: A mosoly országa

- Barackvirág-dal

- Vágyom egy nő után

- Szu-Csong belépője

Lehár: Friderika

- Óh lányka, óh lánykám

- Egyszer volt egy rózsaszál

• Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa (1971. november 11., Kossuth Rádió 19.35 – 21.29) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Simándy József, Bende Zsolt, Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Rácz György

• Lehár Ferenc - Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika (keresztmetszet, 1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10) - Sebestyén András - Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara

• Simándy József operettdalokat énekel (1974. május 18., Kossuth Rádió 21.13 – 21.32 ) - Sebestyén András vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát.

1.) Karl Zeller: A madarász – Ádám belépője
2.) Oscar Straus: Legénybúcsú – Hans dala
3.) Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika – „Óh lányka, óh lánykám”
4.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom”
5.) Kálmán Imre – Szenes Andor: Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint”

• Kalmár Magda és Simándy József új operettfelvételei: Lehár-dalok (1979. március 30., Petőfi Rádió 19.10 – 19.26) - Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Sebestyén András

1.) Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nem egy de száz babám” (Simándy)

2.) Mérey Adolf: A víg özvegy – Vilja-dal (Kalmár)

3.) Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Simándy József)

Köszönöm szépen, hogy felhívtad a megemlékező összeállításra a figyelmet!

Legnagyobb örömömre Kemény Egon két daljátéka is szerepel benne, a "Hatvani diákjai" és "A messzetűnt kedves", a főszerepben mindkét műben: SIMÁNDY JÓZSEF.

Rövid cikk, sok fenykeppel

Simandy_Jozsef.pdf (parlando.hu)

Lásd az Eiffel Műhelyházban is: Házy Erzsébetről büfét, Gregor Józsefről éttermet neveztek el...

Én az alábbi megfogalmazást kedvezőbbnek találtam volna:

Simándy József, a 20. század egyik legjelentősebb magyar férfi operaénekesének nevét veszi fel. Egyébként én sem értem ezt a "minden bokornak" nevet kell adni mániát. Ha pedig mindenáron Simándy József volt a következő, én róla egy bérletet neveztem volna el!

Igen. A kórházakban majd a mellékhelyiségeket Röntgenről fogják elnevezni.

Wilhelm Conrad Röntgen.

De egyáltalán, mi ez az őrület, hogy mindennek nevet adnak? Lassan majd a mellékhelységeket is elnevezik? És még mindig újabb helyekre is vágynak?

Igen, ezen a kitételen magam is elmerengtem...

"Simándy József, a 20. század legjelentősebb magyar férfi operaénekese" - hát, erre bizony nem gondoltam volna...

Az OPERA honlapjáról

2022_23_musorkalendarium.pdf

SIMÁNDY ÉPÜLET

Az  OPERA eddigi Üzemháza - az Operaház 1980-as felújítása előtt a Hajós utcai művészbejáróval szemben megépült 12 szintes, több mint 4000 hasznos négyzetmétert jelentő épület -  Simándy József, a 20. század legjelentősebb magyar férfi operaénekesének nevét veszi fel.

Elsősorban az éneklés, az énekkar világa lesz: 12 szintjéből ötöt az OPERA 150 tagú énekkara és 100 tagú gyermekkara vesz majd birtokba.

A Simándy ház hetedik emeletén az eddig Háziszínpadnak hívott - egy kellemes, csapott tetejű, de természetes fénnyel is megvilágított  140 m2-es terem  - Sergio FAILONI TEREM néven él majd tovább: a rendpróbákat itt is kóruspróbák váltják fel.

A Simándy ház hetedik emeletén két kisebb szólamterem is található: PLESS László ÉS Egisto TANGO TERMEK. Ez a két helyiség lesz a Magyar Állami Operaház Gyermekkarának otthona, ahol a gyerekek délutánonként az Andrássy úti előadásokra készülhetnek. (Délelőttönként az OPERA Kórus használja őket.) Amíg az intézmény nem tudja megvalósítani álmát az OPERA Campusról, nagy nyomás lesz ezeken a termeken. 

A Simándy ház ötödik emeletén az eredetileg zenekari próbateremnek készült az a tér, amelyet később inkább rendpróbákra használtak.  Otto KLEMPERER nevét fogja viselni. A felújított épület új élete ugyanakkor a Magyar Állami Operaház Énekkarát találja a helyszínen, hisz alapvető fontosságú, hogy a három kórusméretű együttes egymástól függetlenül, párhuzamosan is képes legyen összpróbákat tartani.

A Simándy épület nyolcadik emeletén épült meg a Magyar Állami Operaház Énekkarának első karterme. Gustav MAHLER nevét kapja. Az épített pódiumon helyet foglaló művészek az ablakon át fényhez jutnak, az akusztikailag kezelt, 160 m 2 -es teremben egyszerre akár 100 énekes is részt vehet a próbán.

Kapcs. 693. sorszám

Ma délután - 16.30 - 17.10 között -  láthatjuk ismét Simándy József portréfilmjét az M5 csatornán: 

"A mesterdalnok" (1969, FF) 

Részletek:  Lohengrin, Carmen, Fidelio, Kodály: Psalmus Hungaricus, Rigoletto, A varázsfuvola, Caccini: Amariili, A nürnbergi mesterdalnokok c. zeneművekből.

Magyar Katolikus Rádió

"Dallamív" – Simándy József

„25 éve elhunyt Simándy Józsefre emlékezünk felvételeivel”

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

Elhangzott: 2022. március 4., 11.30 – 12.00

Az adásban elhangzó ének-zenei részletek:

Verdi: Requiem – tenorszóló „Ingemisco”)

Bizet: Carmen – Virágária

Wagner: Lohengrin – Grál-elbeszélés (A Magyar Állami Operaház 1948-as előadásának hangfelvételéről, vezényel: Ottó Klemperer)

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Stolzingi Walter jelenete, I. felv. (A Magyar Állami Operaház 1949-es előadásának hangfelvételéről, vezényel: Ottó Klemperer)

Verdi: A trubadúr

- Manrico f-moll áriája

- Stretta (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lukács Miklós)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk románca, I. felv. (A Magyar Állami Operaház egyik moszkvai előadásának hangfelvételéről, vezényel: Komor Vilmos)  

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus – a Zsoltáros jelenete (km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Doráti Antal)

Az adás visszahallgatható: itt

• A Túl az Óperencián című műsorban ma Czikora László szerkesztő-műsorvezető az operett történetének jelentős eseményei rovatában részletezte azt a forradalmi újítást, amely a rádiófelvételeknél (1955) először nyújtotta a teljes szerep eljátszását, előadását a hallgatóknak: a "Hatvani diákjai" című daljáték szereposztásánál kétszer is megemlítette Kemény Egon zeneszerző "tettét", aki Bessenyei Ferencnél és Simándy Józsefnél is elérte, hogy a rádiótörténeti darabban íly módon alakítsák szerepüket. Ezzel az érdekes bevezetővel – a Hatvani diákjait kiemelve az életműből –, idézte fel Simándy József halálának mai évfordulóját. 
• Simándy József és Házy Erzsébet kettősét hallottuk.

                          ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●

A Városligetben a Magyar Zene Háza kiállítási termeiben sétálva eljutottam abba a helyiségbe, ahol interjút nézhetünk meg Marton Évával és Simándy Józseffel. 

Az ismeretterjesztő kis videón (audio guide-ot kapunk) Simándy  a Bánk bán emblematikus áriáját énekli, de a „Hazám, hazám...”-bejátszást megelőzi  időskorában készült portréfilmjének egy részlete: benne hazaszeretetéről,  magyarságáról, erős hitéről, a zene iránti rajongásáról vall, Katona és Erkel Bánkjának érzés- és gondolatvilágát a szerep kapcsán a saját világlátásával köti össze, kiemelve  a haza iránti mindenek feletti felelősségérzetet és hűséget.

A hangbejátszás másik alakja: Marton Éva más szavakkal és más gondolatmentén, de ugyanezeket a gondolatokat fejti ki a vele készült interjúban, mint az archív filmben Simándy József. (Marton Évától a Turandot nagy áriájának részletét halljuk.)

700

Esti Hírlap, 1963. november 11.

Részlet a napilapban közölt kritikából (az első magyar televíziós operafilm bemutatójáról):

„Az Éjszakai repülés librettóját maga a zeneszerző, Dallapiccola irta Saint-Exupéry magyarul is megjelent regényéből (Egye­dül a felhők felett). Vannak benne a drámai szerkesztés hatásosságával nem eléggé számoló mozzanatok: mikor az éjszaka repülő pilóták életveszélyes kalandjait csak elbeszélik. (A dramaturgia első számú törvénye, hogy a küzdelmet meg kell jeleníte­ni!) A magyar televízió-elő­adás azonban kétszer is bra­vúrosan oldja meg ezt a problémát: először, amikor Simándy József a maga nagyszerű, drámai elbeszélé­sét átéli, másodszor pedig, mi­kor a viharban pusztulásra ítélt pilóta — a rádiós Ilosfalvy Róbert elbeszélése alatt — megjelenik a felhők közt a képernyőn. Igaz, hogy ez halványabbá teszi az éneklő tenorista szerepét, de drámaibban érzékelteti a    tra­gédiát. S aztán ott van a re­pülőközpont népes személy­zete, egy sor röviden, de igen karakterisztikusan ábrázolt figura, akik lereagálják a történetet, és a tragédia ugyanott lezajló párhuzamos vetülete: mikor az elpusztuló pilóta felesége összecsap az életveszélyes hajszát kény­szerítő főnökkel. Házy Er­zsébet és Radnai György hi­hetetlenül nehéz feladatot ol­dott meg ebben a két szerep­ben, alakításuk, kifejező arc­játékuk, a zenéhez alkalmaz­kodó átélésük — akárcsak Simándy és llosfalvy eseté­ben — filmszínészi teljesít­ménynek is kiváló.

Szinetár Miklós, aki már elég sok műfajt rendezett, ebben a produkciójában úgy használta fel a maga spon­tán, sziporkázó ötleteit, hogy végig betartotta a szükséges mértéket, s a szokott nagy­vonalúsága mellett, most a részletek alapos kidolgozásá­ra és kiegyensúlyozására is nagy figyelmet fordított. Lé­nyegében ugyanezt mondhat­juk Blum Tamás karmeste­ri munkájáról, sőt, a fordí­tásáról is. A modern ének­beszéd súlyos nehézségeivel kellett itt megküzdeni, s hogy ez sikerült, bizonyítja vala­mennyi szereplő — a felso­roltakon kívül Nádas Tibor, Szigeti László, Pálffy Endre, Pálos Imre és Várhelyi Endre — töretlen és mélyen emlékezetünkbe vésődő ala­kítása, amit Kocsis Sándor kitűnő operatőri munkával tett igen érzékletessé és ha­tásossá.”

/Fodor Lajos/

A Kemény Egon-Simándy József művészbarátság emlékezetes rádiófelvétele volt a Fazekas Mihály életét feldolgozó daljáték is, amit az elmúlt héten az alábbi nagy sikert aratott, kedvelt kettőssel idézett fel a Dankó Rádió (MTVA):

„Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora   Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

Tölgyi Krisztina bevezetőjében 2022. január 6-án, csütörtökön, már a műsor elején elhangzott, hogy Fazekas Mihály születésnapi évfordulója alkalmából megemlékezést készítettek a hallgatóknak, ennek keretében játszották le:               

Az első szerelem dala – Simándy József és Andor Éva
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”.Történelmi daljáték. Bemutató: 1965. május 22. Kossuth Rádió.Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
                           ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●

Külföldi rádióadó - magyar nyelvű adásából:

Ottawai Magyar Ház

Ottawa Hungarian Community Centre

43 Capital Dr. Ottawa, ON K2G 0E7

2020. július 12-i rádióadás

Rádio online

Tartalomból:

 „Magyar klasszikusok” – Finta Gábor bemutatója

• • Simándy élete (Finta Gábor)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk - Gertrud kettőse (Simándy József, Komlóssy Erzsébet)
  • Kálmán operettjei (Finta Gábor)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom...” (Simándy József)
  • Kacsóh másik sikere (Finta Gábor)
  • Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Rákóczi megtérése” (Simándy József)

Meghallgatható: itt

(A skálán 0.00 - 23:35 perc)

Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora

Kemény Egon zeneszerző születésének 106. évfordulóján

A mai műsorban Tölgyi Krisztina méltó és szép megemlékezése után 

• Kemény Egon - Erdődy János: "A messzetűnt kedves" című daljátékából 

"Az első szerelem dala" című duett rádiófelvételét hallottuk, Fazekas Mihály - Simándy József, Julika - Andor Éva. 
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. 
Bemutató:  Magyar Rádió, Kossuth adó,  A Rádió Dalszínháza, 1965.

                    ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●