347 Búbánat 2015-07-31 11:40:19
Áthoztam „A nap képe” topicból - legyen itt is nyoma: 1676 • parampampoli Előzmény 1675 • Válasz erre 2015-07-31 09:56:39 Az enyémmel egyezik, én is rajongok azért az Elviráért. Egy argentín szakértő barátomtól egy ottani fiatal szoprán kért tanácsot, hogy tanuláshoz kinek a felvételét érdemes hallgatni. Ő pedig Sass felvételét ajánlotta referenciaként. Szóval vagyunk egy páran. -:) Giseldából magyarul sajnos nem maradt fenn felvétel, a de legjobb Giseldájáról igen, a ROH 1976-os felvétele Carrerassal, Ghiuselevvel, Gardellivel. Bámulatos! A 83-as Hungaroton felvételét szokás csepülni, pedig nemzetközileg hatalmas siker volt. Hatalmas erőfeszítések árán -- ott voltam pár felvételen, láttam -- de nagyrészt sikerült kicsikarni magából a lehető legjobbat. Én nagyon szeretem azt is, gyakran hallgatom is. 1675 • IVA Előzmény 1674 • Válasz erre 2015-07-31 02:35:33 A lombardok (különben nagyszerű) lemezfelvételét hallgatva mindig eszembe jut: hányszor, de hányszor énekelte Sass Sylvia még szebben, igézőbben Giseldát a színpadon – igaz (noha? – melyik szót használjam?), magyarul! Viszont a színpadon nem realizálódott, csupán az Ernani-lemezen hallható Elvirájánál jobbat még sosem hallottam – ebben sem egyezik mindenki véleménye az enyémmel. 1674 • parampampoli Előzmény 1672 • Válasz erre 2015-07-30 21:27:04 Mint Sass pályájának debütálásától folyamatos tanúja, úgy találtam, hogy az a hang, hangszín, csengés, amit én az ő fiatal hangjának neveznék, 1977-ig tartott. 1977-1979-ben a változás alig volt észlelhető, de azért lehetett tapasztalni, ha nagyon figyelt az ember, és persze nagyon jól ismerte a korábbiakat, meg az egész pályaívet, hogy a csengéséből vesztett kicsit, valamicskét tompult. 1979-et én az utolsó teljes értékű évének tekintek, 1980-as élő felvételein már másképp szól, noha stúdióban még majdnem teljesen tudta hozni a korábbi formáját is, erre bizonyíték az Ernani, a Kékszakállú és részben a Lombardok felvétele is. Mikor 1981-ben egy beugrással Toscát énekelt az Erkel Színházban, egyértelmű volt, hogy ez már nem ugyanaz a hang. Én rajongója maradtam akkor is, de a hibáit nem tagadtam le magam előtt se, mások előtt se, kaptam is a fejemre az elvakult rajongóktól bőven. 1673 • parampampoli Előzmény 1671 • Válasz erre 2015-07-30 21:18:06 Horváth Esztert nagyon szerettem, de mikor pár éve újra meghallgattam a premier rádiófelvételét, úgy éreztem, hogy technikailag ő se birkózott meg Donna Annával -- és igen, bizony volt olyan előadás, amikor a Non mi dir áriának nem mert nekifutni, és kihagyták. Nem osztom véleményedet, hogy Sass ne lett volna jó Grófnő, sőt!! A rádiófelvételen is csodálatosan énekel, a "Dove sono"-t és a Levélkettőst senkitől szebben nem hallottam még. Donna Elvirája pedig minden volt, csak nem unalmas, mint korábban írtam, éppen hogy nagyon is izgalmas hangi alakítás volt. Melis Don Giovannija pedig nekem az örök etalon, volt és marad. Ahogy ő énekli a recitativokat, az egyszerűen tanítani való. Ugyanígy a Figaro Grófjában is. A fiatal Miller ezzel a szerepformálási tökéllyel nem tudott versenyezni, igen hamar abba is hagyta a szerepet. Sudlikot és Kincsest illetően maximálisan egyetértek, jó volt ugyan Kalmár is, de Kincsest, a fiatalos báj, hangi frisseség miatt szinte telibe találta a szerep. Rohonyi Anikó volt a másik Elvira, szép hangon énekelt, mint mindig, de itt-ott elképesztő zenei pontatlanságokkal. Mozart nem az ő világa volt. -:) 1672 • IVA Előzmény 1667 • Válasz erre 2015-07-29 04:35:31 A Solti-lemez 1979-es. Úgy hallod, hogy Sass már öt évvel később nem olyan fiatal hangon énekelt? Én csak 1983-ban, '84-ben kezdtem érezni, hogy vendégként énekelt Toscái, Mimijei már nem olyan jók, mint a korábbiak. 1667 • parampampoli Előzmény 1666 • Válasz erre 2015-07-28 10:19:25 Sass Mozart-lemezét ha meghallgatod, hallani fogod, hogy fiatalon gyönyörűen énekelt Mozartot is. Donna Anna nagyon jó szerepe volt, de sajnos keveset énekelte, külföldön is ritkán. Nekem Solti Don Giovanni-felvételén is nagyon tetszik, jobban, mint Margaret Price Donna Annaként. Igaz, akkor már nem ugyanazon a fiatal hangon énekelt, mint 1974-ben, de sokkal izgalmasabban alakít hangilag, mint a számomra mindig kitűnő, de steril éneklésű kolleganője. Azt azonban sajnálom, hogy mikor Solti felajánlotta neki, hogy válasszon, melyik szerepet akarja a lemezen énekelni, nem Annát választotta. Mert akkor most meglenne vele kedvencem, a "Non mi dir" ária is, amelyet gyönyörűen énekelt, emlékszem, milyen ovációt kapott a nyílt színen utána. Kelen Ottaviójára nem emlékszem igazán, nagyon keveset énekelte, szerintem nem is szerette, mert érezte, hogy nem Mozart az ő világa. Ellenben a fiatal Berkes gyönyörű hangszínével isteni Ottavio volt az első szereposztásban.
Áthoztam „A nap képe” topicból - legyen itt is nyoma: 1676 • parampampoli Előzmény 1675 • Válasz erre 2015-07-31 09:56:39 Az enyémmel egyezik, én is rajongok azért az Elviráért. Egy argentín szakértő barátomtól egy ottani fiatal szoprán kért tanácsot, hogy tanuláshoz kinek a felvételét érdemes hallgatni. Ő pedig Sass felvételét ajánlotta referenciaként. Szóval vagyunk egy páran. -:) Giseldából magyarul sajnos nem maradt fenn felvétel, a de legjobb Giseldájáról igen, a ROH 1976-os felvétele Carrerassal, Ghiuselevvel, Gardellivel. Bámulatos! A 83-as Hungaroton felvételét szokás csepülni, pedig nemzetközileg hatalmas siker volt. Hatalmas erőfeszítések árán -- ott voltam pár felvételen, láttam -- de nagyrészt sikerült kicsikarni magából a lehető legjobbat. Én nagyon szeretem azt is, gyakran hallgatom is. 1675 • IVA Előzmény 1674 • Válasz erre 2015-07-31 02:35:33 A lombardok (különben nagyszerű) lemezfelvételét hallgatva mindig eszembe jut: hányszor, de hányszor énekelte Sass Sylvia még szebben, igézőbben Giseldát a színpadon – igaz (noha? – melyik szót használjam?), magyarul! Viszont a színpadon nem realizálódott, csupán az Ernani-lemezen hallható Elvirájánál jobbat még sosem hallottam – ebben sem egyezik mindenki véleménye az enyémmel. 1674 • parampampoli Előzmény 1672 • Válasz erre 2015-07-30 21:27:04 Mint Sass pályájának debütálásától folyamatos tanúja, úgy találtam, hogy az a hang, hangszín, csengés, amit én az ő fiatal hangjának neveznék, 1977-ig tartott. 1977-1979-ben a változás alig volt észlelhető, de azért lehetett tapasztalni, ha nagyon figyelt az ember, és persze nagyon jól ismerte a korábbiakat, meg az egész pályaívet, hogy a csengéséből vesztett kicsit, valamicskét tompult. 1979-et én az utolsó teljes értékű évének tekintek, 1980-as élő felvételein már másképp szól, noha stúdióban még majdnem teljesen tudta hozni a korábbi formáját is, erre bizonyíték az Ernani, a Kékszakállú és részben a Lombardok felvétele is. Mikor 1981-ben egy beugrással Toscát énekelt az Erkel Színházban, egyértelmű volt, hogy ez már nem ugyanaz a hang. Én rajongója maradtam akkor is, de a hibáit nem tagadtam le magam előtt se, mások előtt se, kaptam is a fejemre az elvakult rajongóktól bőven. 1673 • parampampoli Előzmény 1671 • Válasz erre 2015-07-30 21:18:06 Horváth Esztert nagyon szerettem, de mikor pár éve újra meghallgattam a premier rádiófelvételét, úgy éreztem, hogy technikailag ő se birkózott meg Donna Annával -- és igen, bizony volt olyan előadás, amikor a Non mi dir áriának nem mert nekifutni, és kihagyták. Nem osztom véleményedet, hogy Sass ne lett volna jó Grófnő, sőt!! A rádiófelvételen is csodálatosan énekel, a "Dove sono"-t és a Levélkettőst senkitől szebben nem hallottam még. Donna Elvirája pedig minden volt, csak nem unalmas, mint korábban írtam, éppen hogy nagyon is izgalmas hangi alakítás volt. Melis Don Giovannija pedig nekem az örök etalon, volt és marad. Ahogy ő énekli a recitativokat, az egyszerűen tanítani való. Ugyanígy a Figaro Grófjában is. A fiatal Miller ezzel a szerepformálási tökéllyel nem tudott versenyezni, igen hamar abba is hagyta a szerepet. Sudlikot és Kincsest illetően maximálisan egyetértek, jó volt ugyan Kalmár is, de Kincsest, a fiatalos báj, hangi frisseség miatt szinte telibe találta a szerep. Rohonyi Anikó volt a másik Elvira, szép hangon énekelt, mint mindig, de itt-ott elképesztő zenei pontatlanságokkal. Mozart nem az ő világa volt. -:) 1672 • IVA Előzmény 1667 • Válasz erre 2015-07-29 04:35:31 A Solti-lemez 1979-es. Úgy hallod, hogy Sass már öt évvel később nem olyan fiatal hangon énekelt? Én csak 1983-ban, '84-ben kezdtem érezni, hogy vendégként énekelt Toscái, Mimijei már nem olyan jók, mint a korábbiak. 1667 • parampampoli Előzmény 1666 • Válasz erre 2015-07-28 10:19:25 Sass Mozart-lemezét ha meghallgatod, hallani fogod, hogy fiatalon gyönyörűen énekelt Mozartot is. Donna Anna nagyon jó szerepe volt, de sajnos keveset énekelte, külföldön is ritkán. Nekem Solti Don Giovanni-felvételén is nagyon tetszik, jobban, mint Margaret Price Donna Annaként. Igaz, akkor már nem ugyanazon a fiatal hangon énekelt, mint 1974-ben, de sokkal izgalmasabban alakít hangilag, mint a számomra mindig kitűnő, de steril éneklésű kolleganője. Azt azonban sajnálom, hogy mikor Solti felajánlotta neki, hogy válasszon, melyik szerepet akarja a lemezen énekelni, nem Annát választotta. Mert akkor most meglenne vele kedvencem, a "Non mi dir" ária is, amelyet gyönyörűen énekelt, emlékszem, milyen ovációt kapott a nyílt színen utána. Kelen Ottaviójára nem emlékszem igazán, nagyon keveset énekelte, szerintem nem is szerette, mert érezte, hogy nem Mozart az ő világa. Ellenben a fiatal Berkes gyönyörű hangszínével isteni Ottavio volt az első szereposztásban.
346 Búbánat 2015-05-24 11:12:35 [Válasz erre: 345 Búbánat 2015-05-21 11:07:24]
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett. Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét. Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni. Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját. Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
345 Búbánat 2015-05-21 11:07:24
Sass Sylvia sok évvel ezelőtt írt egy operalibrettót, La Díva címmel, amelyet Maria Callas élete ihletett. Erről a munkájáról akkoriban úgy nyilatkozott: mindig is izgatta a magánélet és a művészi pálya között feszülő, gyakran kibékíthetetlen ellentét, és Callas tragikus életútja szinte tálcán kínálja egy opera történetének alap¬jait. A zeneszerző, [url] http://www.editions-ava.com/store/composer/187; Alberto Santana [/url] még készíti a hangszerelést, a librettó olasz fordítása már megvan, és két helyről már érkezett jelzés, hogy bemutatnák. Itt a Momuson már 2005-ben elárult részleteket a készülő alkotásról. [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=2828; "Ez a két esztendő rengeteg mindenben megváltoztatott" (Sass Sylvia) [/url] R. Zs., 2005-05-25 [ Interjúk ] Momus „Nemcsak a könyvírás érdekli, hiszen az ön ötletéből, szövegkönyve alapján született egy egyfelvonásos opera is, A Díva. - A darab gondolata évekig foglalkoztatott, s az elképzeléseim alapján készítette el szövegét egy tehetséges, fiatal író, Kal Pintér Mihály. Az olasz fordítás Leonardo Boldrini munkája, s már négy esztendeje dolgozik rajta egy spanyol zeneszerző, Alberto Santana, aki a napokban jelezte, nyárra befejezi a darabot, utána már csak a hangszerelés lesz hátra. Egyébként már több megkeresés is érkezett, úgyhogy bízom abban, 2008-ban valóban színpadra kerül… - A darab az énekes magányosságáról szól, a díva-lét különleges és kegyetlen állapotáról. - Sherrill Milnes mondogatta nekem mindig, s teljesen egyetértettem vele, hogy az ember, ahogy kilép a szállodai szobájából, már nem lehet a civil önmaga. A nem megfelelő meghajlás pedig egy zseniális előadás után is lehet illúzióromboló... Talán az énekesi pálya egyik legnagyobb nehézsége az, hogy a szerepnek nemcsak a színpadon kell megfelelni… S kérdés, hogy egy díva hogyan tud létezni az egyszer elkövetkező mindennapokban… Választhat-e más utat, amelyben a saját sorsát éli…” A Kultúra.hu portál oldalára feltett interjúban (2010. július 18. ) pedig már arról számolt be Sass Sylvia, hogy Alberto Santana zeneszerző elkészült az operával. Várja a kinyomtatott változatot, hogy végre kezébe fogja a várva várt művet. Megható lenne számára, ha elsőnek a budapesti közönség ismerné meg az alkotást, amely Maria Callas művészete előtt tiszteleg. A történet nem az ő életrajza, bár sok mozzanata ismerős lehet. Egy nagy művész vívódásairól szól, amiben sok jeles énekes magára ismerhet. Úgy látszik, nem sietik el „A Díva” opera bemutatását. A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Sass Sylvia ma is csak pedzegette, hogy az elkészült operát már idén szeretné színpadon látni… A mai operettműsorban Sass operettfelvételei közül meghallgathattuk a Vilja-dalt (km. az MRT Énekkara) A víg özvegyből. ((km. az MRT Énekkara, a további részletekben Melis György és Koltay Valéria énekelt még egy-egy dalt); Millöcker Dubarry című operettjéből Dubarry belépőjét („Mindegy nekem, mi lesz velem…”, ebből az operettből még két felvételen Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor illetve Mátray Ferenc énekelt részleteket.) A sokat emlegetett Maria Callastól Lauretta áriája került bejátszásra. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Kovács József opera- és operetténekesre (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.) emlékezett felvételeinek műsorra tűzésével (Marica grófnő: Hej, cigány!; Friderika: Ó, lányka, ó, lánykám”; Granada – dal) A mai adás, melyet 18 órától megismétel a Dankó Rádió, A víg özvegy nyitányának részletével zárult, melyet maga a komponista, Lehár Ferenc vezényelt egy archív hangfelvételen.
Sass Sylvia sok évvel ezelőtt írt egy operalibrettót, La Díva címmel, amelyet Maria Callas élete ihletett. Erről a munkájáról akkoriban úgy nyilatkozott: mindig is izgatta a magánélet és a művészi pálya között feszülő, gyakran kibékíthetetlen ellentét, és Callas tragikus életútja szinte tálcán kínálja egy opera történetének alap¬jait. A zeneszerző, [url] http://www.editions-ava.com/store/composer/187; Alberto Santana [/url] még készíti a hangszerelést, a librettó olasz fordítása már megvan, és két helyről már érkezett jelzés, hogy bemutatnák. Itt a Momuson már 2005-ben elárult részleteket a készülő alkotásról. [url] http://www.momus.hu/article.php?artid=2828; "Ez a két esztendő rengeteg mindenben megváltoztatott" (Sass Sylvia) [/url] R. Zs., 2005-05-25 [ Interjúk ] Momus „Nemcsak a könyvírás érdekli, hiszen az ön ötletéből, szövegkönyve alapján született egy egyfelvonásos opera is, A Díva. - A darab gondolata évekig foglalkoztatott, s az elképzeléseim alapján készítette el szövegét egy tehetséges, fiatal író, Kal Pintér Mihály. Az olasz fordítás Leonardo Boldrini munkája, s már négy esztendeje dolgozik rajta egy spanyol zeneszerző, Alberto Santana, aki a napokban jelezte, nyárra befejezi a darabot, utána már csak a hangszerelés lesz hátra. Egyébként már több megkeresés is érkezett, úgyhogy bízom abban, 2008-ban valóban színpadra kerül… - A darab az énekes magányosságáról szól, a díva-lét különleges és kegyetlen állapotáról. - Sherrill Milnes mondogatta nekem mindig, s teljesen egyetértettem vele, hogy az ember, ahogy kilép a szállodai szobájából, már nem lehet a civil önmaga. A nem megfelelő meghajlás pedig egy zseniális előadás után is lehet illúzióromboló... Talán az énekesi pálya egyik legnagyobb nehézsége az, hogy a szerepnek nemcsak a színpadon kell megfelelni… S kérdés, hogy egy díva hogyan tud létezni az egyszer elkövetkező mindennapokban… Választhat-e más utat, amelyben a saját sorsát éli…” A Kultúra.hu portál oldalára feltett interjúban (2010. július 18. ) pedig már arról számolt be Sass Sylvia, hogy Alberto Santana zeneszerző elkészült az operával. Várja a kinyomtatott változatot, hogy végre kezébe fogja a várva várt művet. Megható lenne számára, ha elsőnek a budapesti közönség ismerné meg az alkotást, amely Maria Callas művészete előtt tiszteleg. A történet nem az ő életrajza, bár sok mozzanata ismerős lehet. Egy nagy művész vívódásairól szól, amiben sok jeles énekes magára ismerhet. Úgy látszik, nem sietik el „A Díva” opera bemutatását. A Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Sass Sylvia ma is csak pedzegette, hogy az elkészült operát már idén szeretné színpadon látni… A mai operettműsorban Sass operettfelvételei közül meghallgathattuk a Vilja-dalt (km. az MRT Énekkara) A víg özvegyből. ((km. az MRT Énekkara, a további részletekben Melis György és Koltay Valéria énekelt még egy-egy dalt); Millöcker Dubarry című operettjéből Dubarry belépőjét („Mindegy nekem, mi lesz velem…”, ebből az operettből még két felvételen Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor illetve Mátray Ferenc énekelt részleteket.) A sokat emlegetett Maria Callastól Lauretta áriája került bejátszásra. A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Kovács József opera- és operetténekesre (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.) emlékezett felvételeinek műsorra tűzésével (Marica grófnő: Hej, cigány!; Friderika: Ó, lányka, ó, lánykám”; Granada – dal) A mai adás, melyet 18 órától megismétel a Dankó Rádió, A víg özvegy nyitányának részletével zárult, melyet maga a komponista, Lehár Ferenc vezényelt egy archív hangfelvételen.
344 Búbánat 2015-05-20 14:12:08
Sass Sylvia beszélgetőpartnere a mai napon is Nagy Ibolya volt a Túl az Óperencián című operettműsorban. Sass az adásban szót ejtett itthoni tanárairól, akik a zeneakadémiai évek során tanították, akik őt mindenben segítették, támogatták; említette a megnyert szófiai énekversenyét; szólt az első operai bemutatkozásairól: még 1971-ben, 20 éves korában, végzős akadémistaként lépett fel a Carmenben (Frasquita). S jöttek az újabb szerepek is: Don Giovanni, Figaro házassága... Emlékezett a régi „nagyokra”, akikkel együtt énekelhetett, így Simándy Józsefre, Radnay Györgyre, Faragó Andrásra. Karmesterek közül Ferencsik Jánost, Lukács Miklóst, Lukács Ervint és Varga Pált említette. Kitért a betegsége után való, Franciaországban eltöltött évekre is. Sass Sylvia rádiófelvételei közül még tegnap hallhattuk Tatjána levéláriáját az Anyeginből (MRT Szimfonikus Zenekar – Medveczky Ádám), elhangzott egy operettrészlet is: Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony – Márta románca (MRT Szimfonikus Zenekar – Sebestyén András), valamint Wolf Péter - Fülöp Kálmán dala: Ave Maria. A mai műsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Sass következő rádiófelvételeit játszotta be: - Puccini operájából Tosca imája (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli) - Richard Strauss dala (vers - Karl Henckell): Szeremhimnusz (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekara. Vezényel: Kovács János) - Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András; „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Másik fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet korábbi, 1967-es felvételén ezzel a dalszöveggel énekli.) Az operettadásban, a Giuditta-felvételekről hallottuk még énekelni Koltay Valériát és Palcsó Sándort; Korondy Györgyöt és a Földényi Kórust; Zempléni Máriát és Korcsmáros Pétert. Még egy operettből hallhattunk részleteket: ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (Km. Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert.) Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
Sass Sylvia beszélgetőpartnere a mai napon is Nagy Ibolya volt a Túl az Óperencián című operettműsorban. Sass az adásban szót ejtett itthoni tanárairól, akik a zeneakadémiai évek során tanították, akik őt mindenben segítették, támogatták; említette a megnyert szófiai énekversenyét; szólt az első operai bemutatkozásairól: még 1971-ben, 20 éves korában, végzős akadémistaként lépett fel a Carmenben (Frasquita). S jöttek az újabb szerepek is: Don Giovanni, Figaro házassága... Emlékezett a régi „nagyokra”, akikkel együtt énekelhetett, így Simándy Józsefre, Radnay Györgyre, Faragó Andrásra. Karmesterek közül Ferencsik Jánost, Lukács Miklóst, Lukács Ervint és Varga Pált említette. Kitért a betegsége után való, Franciaországban eltöltött évekre is. Sass Sylvia rádiófelvételei közül még tegnap hallhattuk Tatjána levéláriáját az Anyeginből (MRT Szimfonikus Zenekar – Medveczky Ádám), elhangzott egy operettrészlet is: Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony – Márta románca (MRT Szimfonikus Zenekar – Sebestyén András), valamint Wolf Péter - Fülöp Kálmán dala: Ave Maria. A mai műsorban a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya Sass következő rádiófelvételeit játszotta be: - Puccini operájából Tosca imája (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli) - Richard Strauss dala (vers - Karl Henckell): Szeremhimnusz (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekara. Vezényel: Kovács János) - Lehár Ferenc: Giuditta – Giuditta dala (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András; „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Másik fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet korábbi, 1967-es felvételén ezzel a dalszöveggel énekli.) Az operettadásban, a Giuditta-felvételekről hallottuk még énekelni Koltay Valériát és Palcsó Sándort; Korondy Györgyöt és a Földényi Kórust; Zempléni Máriát és Korcsmáros Pétert. Még egy operettből hallhattunk részleteket: ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (Km. Szabó Miklós és a Földényi kórus; Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara; Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert; Ilosfalvy Róbert.) Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
343 Búbánat 2015-05-18 10:41:35
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/17/tul-az-operencian-sass-sylviaval/; Túl az Óperencián Sass Sylviával [/url] „Sass Sylvia, a Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő 1971-ben debütált az Operaházban, 1972-ben pedig megnyerte a Magyar Televízió énekversenyének első díját. Az 1980-as évek elejéig sikert sikerre halmozott, nemzetközileg is elismert szoprán énekesnő vált belőle. Többen a második Maria Callasnak tekintették, nem sokkal később azonban súlyos egészségügyi problémák miatt kénytelen volt visszavonulni az operaházak színpadairól. A 2000-es években aztán Franciaországba költözött, ahol megismerkedett a festészet, és az írás művészeteivel is. Jelenleg Rómában dolgozik a Magyar Intézetben. Eddigi három kötete közül elsőként „A belső hang” címet viselő írása jelent meg, melyben életének és pályájának történetét, gondolatait, valamint hitvallását osztja meg az olvasóval. A színpadra koncertek és gálaelőadások alkalmával olykor még visszatér, de gyakran tart mesterkurzusokat is. Operett felvételeit egyaránt őrzi a Magyar Rádió és Televízió archívuma is. A héten a Dankó Rádió sztárvendégeként köszönthetjük Várjuk Önöket továbbra is minden nap 9 és 18 órakor. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető” Dankó Rádió, 2015. május 18-24., 9:04 ÉS 18:04 A mai első beszélgetés témái között szerepelt: a Római Magyar Intézetben végzett munkája; ha ideje engedi szívesen jár Rómában operakoncert-előadásokat meghallgatni, és mint elmondta meglepi, hogy évtizedek múltával is, kissé megváltozott külseje ellenére is sokan felismerik, sőt odajönnek hozzá és „selfie”-t készítenek vele. A beszélgetés során szóba került az eleinte hobbiként induló festészet iránti érdeklődése, ami mára kiteljesedett, sőt az írás is az előtérbe került nála (most írja a negyedik könyvét). Sass Sylvia úgy fogalmazta meg, számára „a festészet az írás és a zene elválaszthatatlan egymástól.” A mai műsorban Sass Sylvia magyar rádiófelvételei közül elhangzott: - Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Medveczky Ádám) - Kodály Zoltán: Nausikaá - dal (zongorán km. Dénes Erzsébet) - Offenbach: Szép Heléna – románc (Km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.) A Szép Heléna más rádiófelvételeiről további részletek is elhangzottak az adásban. Így hallhattuk Páris ítéletét Kelen Péter előadásában (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli. A rádió teljes operettfelvételéről (1965 – MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a karmester: Bródy Tamás, a rendező: Horváth Ádám) pedig hallhattuk Orestes dalát Bende Zsolt és énekkar; az Álom-kettőst Házy Erzsébet és Réti József; a Királyok kupléját Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László előadásában. A műsorban végül még két részlet csendült fel Oscar Straus Varázskeringő című operettjének egy-egy felvételéről: Székelyhidi Hajnal és Kovács József énekelt egy keringő-duettet, illetve a Dinasztia- hármas hangzott el Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor és Kovács Péter tolmácsolásában arról a teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1967. március 25-én a Kossuth Rádióban 19.25 – 20.50 között. ( Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. A zenei rendező Fejes Cecília, a rendező Horváth Ádám volt). Tehát a délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.
[url] http://www.mediaklikk.hu/2015/05/17/tul-az-operencian-sass-sylviaval/; Túl az Óperencián Sass Sylviával [/url] „Sass Sylvia, a Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő 1971-ben debütált az Operaházban, 1972-ben pedig megnyerte a Magyar Televízió énekversenyének első díját. Az 1980-as évek elejéig sikert sikerre halmozott, nemzetközileg is elismert szoprán énekesnő vált belőle. Többen a második Maria Callasnak tekintették, nem sokkal később azonban súlyos egészségügyi problémák miatt kénytelen volt visszavonulni az operaházak színpadairól. A 2000-es években aztán Franciaországba költözött, ahol megismerkedett a festészet, és az írás művészeteivel is. Jelenleg Rómában dolgozik a Magyar Intézetben. Eddigi három kötete közül elsőként „A belső hang” címet viselő írása jelent meg, melyben életének és pályájának történetét, gondolatait, valamint hitvallását osztja meg az olvasóval. A színpadra koncertek és gálaelőadások alkalmával olykor még visszatér, de gyakran tart mesterkurzusokat is. Operett felvételeit egyaránt őrzi a Magyar Rádió és Televízió archívuma is. A héten a Dankó Rádió sztárvendégeként köszönthetjük Várjuk Önöket továbbra is minden nap 9 és 18 órakor. Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető” Dankó Rádió, 2015. május 18-24., 9:04 ÉS 18:04 A mai első beszélgetés témái között szerepelt: a Római Magyar Intézetben végzett munkája; ha ideje engedi szívesen jár Rómában operakoncert-előadásokat meghallgatni, és mint elmondta meglepi, hogy évtizedek múltával is, kissé megváltozott külseje ellenére is sokan felismerik, sőt odajönnek hozzá és „selfie”-t készítenek vele. A beszélgetés során szóba került az eleinte hobbiként induló festészet iránti érdeklődése, ami mára kiteljesedett, sőt az írás is az előtérbe került nála (most írja a negyedik könyvét). Sass Sylvia úgy fogalmazta meg, számára „a festészet az írás és a zene elválaszthatatlan egymástól.” A mai műsorban Sass Sylvia magyar rádiófelvételei közül elhangzott: - Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Medveczky Ádám) - Kodály Zoltán: Nausikaá - dal (zongorán km. Dénes Erzsébet) - Offenbach: Szép Heléna – románc (Km. Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – 1976. augusztus 16. Kossuth adó 20.25-21.05.) A Szép Heléna más rádiófelvételeiről további részletek is elhangzottak az adásban. Így hallhattuk Páris ítéletét Kelen Péter előadásában (az MRT Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli. A rádió teljes operettfelvételéről (1965 – MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a karmester: Bródy Tamás, a rendező: Horváth Ádám) pedig hallhattuk Orestes dalát Bende Zsolt és énekkar; az Álom-kettőst Házy Erzsébet és Réti József; a Királyok kupléját Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László előadásában. A műsorban végül még két részlet csendült fel Oscar Straus Varázskeringő című operettjének egy-egy felvételéről: Székelyhidi Hajnal és Kovács József énekelt egy keringő-duettet, illetve a Dinasztia- hármas hangzott el Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor és Kovács Péter tolmácsolásában arról a teljes stúdiófelvételről, melyet a Rádió Dalszínháza mutatott be 1967. március 25-én a Kossuth Rádióban 19.25 – 20.50 között. ( Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. A zenei rendező Fejes Cecília, a rendező Horváth Ádám volt). Tehát a délelőtti adás ismétlését meghallgathatjuk 18 órától a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is.
342 Búbánat 2015-05-12 12:40:11
A témától kissé elkanyarodtunk: de engem most nem az foglalkoztat elsősorban, milyen volt fellépéseinél az arckifejezése, gesztusai, mimikája, vagy az artikulációja stb. A jövő héten vele beszélget Nagy Ibolya a Dankó Rádió operettműsorában. Kíváncsi vagyok Sass Sylviára, hogy vajon a kényszerűségből, ideje korán lezárult operaénekesi pályájára miként emlékszik vissza? Az egyéb, színpadon kívüli művészi feladatairól (rádiós munkák, televíziós szereplései, felvételei) is hallunk tán tőle valami figyelemre méltó gondolatot. Különösen érdekelne, ha beszélne a színpadtól való visszavonulása utáni állapotáról, arról is, akkor milyen motivációk érték-foglalkoztatták, hogyan nyílt ki a számára más „megmutatkozási” formában, más művészi érvényesülésre a világ; hogyan fogadta be az a másmilyen környezet. Más tekintetben: a tanítás, mesterkurzusok, az alapítványi munkája, a festészetben való kibontakozása, a megjelent könyvei, az életforma váltása, a franciaországi letelepedése, mind - mind beszédtéma lehet. Érdeklődésre tarthatnának számot az énekhangképzésről, az énektechnikáról, zenepedagógiáról, a színpadi kifejezésmódról, a színjátszásról, a szereptanulásról és -megformálásról, az aktív énekes korszakában megélt „mesterségről” vallott nézetei; ahogyan szívesen hallanám, ha mesélne átélt művészi élményeiről, a fellépésekről, szerepekről, a pálya- és szereptársakról, karmesterekről, rendezőkről. És bizonyára örömmel hallanánk, ha jelenlegi munkáiról, elfoglaltságairól, napi tennivalóiról, időbeosztásáról: a mindennapi életéről is mesélne valamit majd a Dankó Rádión át a hallgatóságának.
A témától kissé elkanyarodtunk: de engem most nem az foglalkoztat elsősorban, milyen volt fellépéseinél az arckifejezése, gesztusai, mimikája, vagy az artikulációja stb. A jövő héten vele beszélget Nagy Ibolya a Dankó Rádió operettműsorában. Kíváncsi vagyok Sass Sylviára, hogy vajon a kényszerűségből, ideje korán lezárult operaénekesi pályájára miként emlékszik vissza? Az egyéb, színpadon kívüli művészi feladatairól (rádiós munkák, televíziós szereplései, felvételei) is hallunk tán tőle valami figyelemre méltó gondolatot. Különösen érdekelne, ha beszélne a színpadtól való visszavonulása utáni állapotáról, arról is, akkor milyen motivációk érték-foglalkoztatták, hogyan nyílt ki a számára más „megmutatkozási” formában, más művészi érvényesülésre a világ; hogyan fogadta be az a másmilyen környezet. Más tekintetben: a tanítás, mesterkurzusok, az alapítványi munkája, a festészetben való kibontakozása, a megjelent könyvei, az életforma váltása, a franciaországi letelepedése, mind - mind beszédtéma lehet. Érdeklődésre tarthatnának számot az énekhangképzésről, az énektechnikáról, zenepedagógiáról, a színpadi kifejezésmódról, a színjátszásról, a szereptanulásról és -megformálásról, az aktív énekes korszakában megélt „mesterségről” vallott nézetei; ahogyan szívesen hallanám, ha mesélne átélt művészi élményeiről, a fellépésekről, szerepekről, a pálya- és szereptársakról, karmesterekről, rendezőkről. És bizonyára örömmel hallanánk, ha jelenlegi munkáiról, elfoglaltságairól, napi tennivalóiról, időbeosztásáról: a mindennapi életéről is mesélne valamit majd a Dankó Rádión át a hallgatóságának.
341 chenier 2015-05-12 10:59:11 [Válasz erre: 340 Búbánat 2015-05-12 10:50:08]
Hát persze, ezt mindenki tudja, és nem az érdemeit szerettem volna elvitatni tőle. Nem erről volt szó!
Hát persze, ezt mindenki tudja, és nem az érdemeit szerettem volna elvitatni tőle. Nem erről volt szó!
340 Búbánat 2015-05-12 10:50:08 [Válasz erre: 339 chenier 2015-05-12 09:54:49]
Tény, hogy Gardelli szívesen dolgozott vele.
Tény, hogy Gardelli szívesen dolgozott vele.
339 chenier 2015-05-12 09:54:49 [Válasz erre: 338 parampampoli 2015-05-12 09:32:40]
Akkor mindössze csak 34 éves volt, és ez ebben a legnagyobb tragédia! A természetellenesség a tévés interjúkban is állandóan jelen volt szerintem. Ezért én egy interjúját sem tudtam teljesen végig nézni. Mindig volt egy pont, amikor azt mondtam, hogy nekem ennyi elég volt.
Akkor mindössze csak 34 éves volt, és ez ebben a legnagyobb tragédia! A természetellenesség a tévés interjúkban is állandóan jelen volt szerintem. Ezért én egy interjúját sem tudtam teljesen végig nézni. Mindig volt egy pont, amikor azt mondtam, hogy nekem ennyi elég volt.
338 parampampoli 2015-05-12 09:32:40 [Válasz erre: 337 Búbánat 2015-05-10 21:10:20]
Ott már csak árnyéka volt önmagának, akkor vált előttem világossá, hogy a hamarosan vége lesz a pályának, mert annyira megfogyatkozott a hangereje.
Ott már csak árnyéka volt önmagának, akkor vált előttem világossá, hogy a hamarosan vége lesz a pályának, mert annyira megfogyatkozott a hangereje.
337 Búbánat 2015-05-10 21:10:20
Ott voltam 1985. december 27-én az Erkel Színházban Sass áriaestjén, melynek keretében operettekből is énekelt részleteket (az Opera zenekarát Medveczky Ádám vezényelte): - Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony – Márta románca - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője - Millöcker: Dubarry – Dubarry dala „Mindegy nekem, mi lesz velem…” - Offenbach: Szép Heléna – Heléna románca Engem elsősorban az alig érthető magyar kiejtése zavart.
Ott voltam 1985. december 27-én az Erkel Színházban Sass áriaestjén, melynek keretében operettekből is énekelt részleteket (az Opera zenekarát Medveczky Ádám vezényelte): - Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony – Márta románca - Kálmán Imre: Marica grófnő – Marica belépője - Millöcker: Dubarry – Dubarry dala „Mindegy nekem, mi lesz velem…” - Offenbach: Szép Heléna – Heléna románca Engem elsősorban az alig érthető magyar kiejtése zavart.
336 Cilike 2015-05-10 17:08:07
Én nagy Sass Sylvia-rajongó voltam, az összes lemeze megvolt nekem és remekül tudtam utánozni a modorosságait. De tény, később sajnos magam is rájöttem, hogy ő soha egy percig sem tudott természetesen viselkedni. A színpadon biztosan mindig valamilyen pózt öltött magára, de ami az én személyes találkozásaimat illeti, azokon is ezt tapasztaltam. Fene tudja, mi lehetett az oka, volt valami elképzelése, hogy milyennek kéne lennie egy dívának és megpróbált olyan lenni - mindenestre a drámai szerepekben súlyosan elsötétítette a hangját és az arcvonásait, a líraiakban és a civil megjelenésében pedig édelgett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem volt nagyformátumú személyiség, de nem volt egy közvetlenül kommunikáló ember, az biztos.
Én nagy Sass Sylvia-rajongó voltam, az összes lemeze megvolt nekem és remekül tudtam utánozni a modorosságait. De tény, később sajnos magam is rájöttem, hogy ő soha egy percig sem tudott természetesen viselkedni. A színpadon biztosan mindig valamilyen pózt öltött magára, de ami az én személyes találkozásaimat illeti, azokon is ezt tapasztaltam. Fene tudja, mi lehetett az oka, volt valami elképzelése, hogy milyennek kéne lennie egy dívának és megpróbált olyan lenni - mindenestre a drámai szerepekben súlyosan elsötétítette a hangját és az arcvonásait, a líraiakban és a civil megjelenésében pedig édelgett. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem volt nagyformátumú személyiség, de nem volt egy közvetlenül kommunikáló ember, az biztos.
335 Búbánat 2015-05-10 15:00:30 [Válasz erre: 334 Petyus 2015-05-10 14:15:02]
Igen, szánom-bánom és megkövetem Őt!
Igen, szánom-bánom és megkövetem Őt!
334 Petyus 2015-05-10 14:15:02 [Válasz erre: 333 Búbánat 2015-05-10 13:44:56]
Macskást ki kell engeszteljed!
Macskást ki kell engeszteljed!
333 Búbánat 2015-05-10 13:44:56
333
333
332 Búbánat 2015-05-10 13:37:52 [Válasz erre: 331 telramund 2015-05-10 08:21:25]
Pedig Sass biztosan ismerte Házy operettfilmjeit is...
Pedig Sass biztosan ismerte Házy operettfilmjeit is...
331 telramund 2015-05-10 08:21:25 [Válasz erre: 330 Búbánat 2015-05-09 19:45:12]
Na ő csak az egyik ,de legjobb példa,amit igazol a rengeteg hangfelvétel.És ha már Házynál tartunk érdemes,megnézni,hogy játszik egy primadonna például a Cigánybáró fimben vagy a jóval később készült Marica grófnőben.Nem szemforgatással és temérdek gesztikulációval éri el,hogy "Olyan forró ajkamról a csók" vagy "Oh ,ha kezembe kapnék egy férfit" vagy Szaffi belépőjét.
Na ő csak az egyik ,de legjobb példa,amit igazol a rengeteg hangfelvétel.És ha már Házynál tartunk érdemes,megnézni,hogy játszik egy primadonna például a Cigánybáró fimben vagy a jóval később készült Marica grófnőben.Nem szemforgatással és temérdek gesztikulációval éri el,hogy "Olyan forró ajkamról a csók" vagy "Oh ,ha kezembe kapnék egy férfit" vagy Szaffi belépőjét.
330 Búbánat 2015-05-09 19:45:12 [Válasz erre: 329 telramund 2015-05-09 19:18:16]
Igen, nekünk az operaénekes Házy Erzsébet mint primadonna is lehet viszonyítási pont.
Igen, nekünk az operaénekes Házy Erzsébet mint primadonna is lehet viszonyítási pont.
329 telramund 2015-05-09 19:18:16 [Válasz erre: 328 Búbánat 2015-05-09 19:10:19]
Na én nem arról írtam, hogy az operett lenne paródia,hanem vannak olyanok ,akik úgy csinálják,hogy az lesz belőle:):)!Hangsúlyozom jelen esetben nem az énekről,hanem a sajátos játékról van szó.És azért írhatnék itt most gyorsan vagy 10 primadonnát akiknél a kettő együtt van és úgy gyakorolták a műfajt!(még kirándulás gyanánt is)
Na én nem arról írtam, hogy az operett lenne paródia,hanem vannak olyanok ,akik úgy csinálják,hogy az lesz belőle:):)!Hangsúlyozom jelen esetben nem az énekről,hanem a sajátos játékról van szó.És azért írhatnék itt most gyorsan vagy 10 primadonnát akiknél a kettő együtt van és úgy gyakorolták a műfajt!(még kirándulás gyanánt is)
328 Búbánat 2015-05-09 19:10:19 [Válasz erre: 326 telramund 2015-05-09 19:01:03]
Az "operett" valahol paródia. Ez igaz.
Az "operett" valahol paródia. Ez igaz.
327 Búbánat 2015-05-09 19:09:32 [Válasz erre: 325 telramund 2015-05-09 18:59:22]
Az előadásmód, a beállítás, az arckifejezés, a mimika, a járás, a tánc stb - legalábbis a Tv-műsorokban - sok esetben a rendező, a felvételvezető, az operatőr, a dramaturg és a forgatókönyvíró "fantáziájának" is a kivetítése a "primadonna" mozgás- és egyéb kultúrájára - amibe természetesen beleplántálja saját egyéniségét is. De ez persze nem csak az operetthősöket megjelenítő művészekre igaz, mert ezek a körülmények és hatások más előadóművészek munkájára is rávetülnek.
Az előadásmód, a beállítás, az arckifejezés, a mimika, a járás, a tánc stb - legalábbis a Tv-műsorokban - sok esetben a rendező, a felvételvezető, az operatőr, a dramaturg és a forgatókönyvíró "fantáziájának" is a kivetítése a "primadonna" mozgás- és egyéb kultúrájára - amibe természetesen beleplántálja saját egyéniségét is. De ez persze nem csak az operetthősöket megjelenítő művészekre igaz, mert ezek a körülmények és hatások más előadóművészek munkájára is rávetülnek.
326 telramund 2015-05-09 19:01:03 [Válasz erre: 324 parampampoli 2015-05-09 18:34:25]
Hát nem az operaénekesnőről ,hanem az operett primadonnáról írtam!.Paródia!És ez nem csupán az én szerény véleményem,mert az úgy sem számít,mert amatőr vagyok a kérdésben.:):):)
Hát nem az operaénekesnőről ,hanem az operett primadonnáról írtam!.Paródia!És ez nem csupán az én szerény véleményem,mert az úgy sem számít,mert amatőr vagyok a kérdésben.:):):)
325 telramund 2015-05-09 18:59:22 [Válasz erre: 323 Búbánat 2015-05-09 17:48:38]
Nem a szeretetről van szó,hanem az előadásmódról:)
Nem a szeretetről van szó,hanem az előadásmódról:)
324 parampampoli 2015-05-09 18:34:25 [Válasz erre: 322 telramund 2015-05-09 17:43:10]
Ezzel a véleményeddel eléggé egyedül voltál a nagyvilágban. -:)
Ezzel a véleményeddel eléggé egyedül voltál a nagyvilágban. -:)
323 Búbánat 2015-05-09 17:48:38 [Válasz erre: 322 telramund 2015-05-09 17:43:10]
Több televíziós portréműsorban énekelt operettet; rádió- és lemezfelvételeinek hangzó anyagáról is (playback). Élő rádiókoncerteken is adott elő operettrészleteket. Szereti a műfajt.
Több televíziós portréműsorban énekelt operettet; rádió- és lemezfelvételeinek hangzó anyagáról is (playback). Élő rádiókoncerteken is adott elő operettrészleteket. Szereti a műfajt.
322 telramund 2015-05-09 17:43:10
Na akkor lesz sok mese-mese mátka az operett éneklésről.(Semmin olyan jól nem szórakoztam,mint amikor átélte a primadonna szerepeket.A hang még ok a mimika viszont kacagtató volt.)
Na akkor lesz sok mese-mese mátka az operett éneklésről.(Semmin olyan jól nem szórakoztam,mint amikor átélte a primadonna szerepeket.A hang még ok a mimika viszont kacagtató volt.)
320 Búbánat 2015-05-09 17:33:18
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
Már most felhívom a figyelmet: Május 18-ától kezdődő héten - minden nap - Sass Sylvia lesz a vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában. A beszélgetőtárs, a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
319 tollnok 2015-01-22 21:06:13
Verdi: Macbeth Macbeth - Renato Bruson Lady Macbeth - Sylvia Sass Banco - Nicola Ghiuselev Macduff - Carlo Bergonzi Malcolm - Piero De Palma Dama - Anna Di Stasio Medico - Pietro Maccia Conductor Fernando Previtali Teatro Regio di Torino Torino1977 [url]https://www.youtube.com/watch?v=dRzRS8Jbuu8;Az előadás teljes video felvétele fent van a youtube-on.[/url]
Verdi: Macbeth Macbeth - Renato Bruson Lady Macbeth - Sylvia Sass Banco - Nicola Ghiuselev Macduff - Carlo Bergonzi Malcolm - Piero De Palma Dama - Anna Di Stasio Medico - Pietro Maccia Conductor Fernando Previtali Teatro Regio di Torino Torino1977 [url]https://www.youtube.com/watch?v=dRzRS8Jbuu8;Az előadás teljes video felvétele fent van a youtube-on.[/url]
318 Búbánat 2015-01-02 18:10:27
[url] http://www.mma.hu/szinhazmuveszet1/-/event/10180/sass-sylvia-pro-cultura-hungarica; Sass Sylvia: Pro Cultura Hungarica [/url] Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. június 27. „Sass Sylvia akadémiai székfoglaló előadásának címe a 2013. október 23-án, a Római Magyar Nagykövetségen átvett Pro Cultura Hungarica díjra utal. Mint elmondta, úgy érzi, hogy ez a díj nevében is kifejezi mindazt, melyet egész életében képviselt. Ez a szolgálat nagyon összetett – folytatta Sass Sylvia –, hiszen nemcsak a magyar zenei alkotások megszólaltatásával, értékeinek megőrzésével jár, hanem egy pedagógiai ideál átadásával, mely hagyományaival Liszt Ferenc gondolatait követi. Liszt Ferencet a példaképének tekinti több szempontból is. „Az első, számomra követendő példa, az örök megújulás vágya, mely sosem elégedett a már addig elért megfogalmazással. A nyugtalan útkeresés, mely állandóan újabb mélységeiben kutatja a zenei kifejezés eszköztárának lehetőségeit.[…]" „[…] Visszaemlékezett a hetvenes évek elejére, pályafutása kezdetére. Húszévesen lépett be először az Operaház patinás épületébe, mint ösztöndíjas magánénekes. Tanulmányai alatt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián kiváló tanároktól kapott útravalót. Az énektanárnője Révhegyi Ferencné volt, a legendás Olga néni, akit még Richard Strauss tanított, általa felmérhetetlen szellemi javak birtokosává vált és Strauss dalirodalmának rajongója lett. A másik tanára, akire örök hálával gondol vissza: Varga Pál karmester, aki a szerepgyakorlat órákat tartotta, vele készült fel a Traviata főszerepére. Tanárainak 2006-ban megjelent A belső hang című könyvében állított emléket. Az Operaház tagjaként még találkozott egy olyan generációval, akik az egész magyar operajátszás meghatározó egyéniségei voltak. Együtt énekelhetett Simándy Józseffel, Melis Györggyel, Faragó Andrással, Házy Erzsébettel, valamint olyan kiváló karmesterrel dolgozhatott együtt, mint Ferencsik János, akivel Mozart: Figaro házassága című operájában a Grófné szerepét énekelte.[…]”
[url] http://www.mma.hu/szinhazmuveszet1/-/event/10180/sass-sylvia-pro-cultura-hungarica; Sass Sylvia: Pro Cultura Hungarica [/url] Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. június 27. „Sass Sylvia akadémiai székfoglaló előadásának címe a 2013. október 23-án, a Római Magyar Nagykövetségen átvett Pro Cultura Hungarica díjra utal. Mint elmondta, úgy érzi, hogy ez a díj nevében is kifejezi mindazt, melyet egész életében képviselt. Ez a szolgálat nagyon összetett – folytatta Sass Sylvia –, hiszen nemcsak a magyar zenei alkotások megszólaltatásával, értékeinek megőrzésével jár, hanem egy pedagógiai ideál átadásával, mely hagyományaival Liszt Ferenc gondolatait követi. Liszt Ferencet a példaképének tekinti több szempontból is. „Az első, számomra követendő példa, az örök megújulás vágya, mely sosem elégedett a már addig elért megfogalmazással. A nyugtalan útkeresés, mely állandóan újabb mélységeiben kutatja a zenei kifejezés eszköztárának lehetőségeit.[…]" „[…] Visszaemlékezett a hetvenes évek elejére, pályafutása kezdetére. Húszévesen lépett be először az Operaház patinás épületébe, mint ösztöndíjas magánénekes. Tanulmányai alatt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián kiváló tanároktól kapott útravalót. Az énektanárnője Révhegyi Ferencné volt, a legendás Olga néni, akit még Richard Strauss tanított, általa felmérhetetlen szellemi javak birtokosává vált és Strauss dalirodalmának rajongója lett. A másik tanára, akire örök hálával gondol vissza: Varga Pál karmester, aki a szerepgyakorlat órákat tartotta, vele készült fel a Traviata főszerepére. Tanárainak 2006-ban megjelent A belső hang című könyvében állított emléket. Az Operaház tagjaként még találkozott egy olyan generációval, akik az egész magyar operajátszás meghatározó egyéniségei voltak. Együtt énekelhetett Simándy Józseffel, Melis Györggyel, Faragó Andrással, Házy Erzsébettel, valamint olyan kiváló karmesterrel dolgozhatott együtt, mint Ferencsik János, akivel Mozart: Figaro házassága című operájában a Grófné szerepét énekelte.[…]”
317 Búbánat 2015-01-02 18:09:45
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ySb8yTjy784; Sass Sylvia mesterkurzusának zárókoncertje - 2014., videó-részlet [/url] „Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas szoprán opera-énekes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja idén április 23. és 25. között énekművészeti mesterkurzust tartott a Vigadóban. A két napos képzés célja az volt, hogy elmélyítse a fiatal, pályakezdő művészek énektechnikai és szerepfelfogással kapcsolatos ismereteit, ezzel hozzásegítve őket a világ operaszínpadain való érvényesüléshez. A mesterkurzuson résztvevő, különösen tehetséges fiatalok támogatása érdekében Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója külön felajánlást is tett: az intézet egy hónapon keresztül ingyen vendégül látja a kiválasztott magyar művészeket, és ez idő alatt Sass Sylvia tovább folytatja velük a megkezdett munkát.”
[url] https://www.youtube.com/watch?v=ySb8yTjy784; Sass Sylvia mesterkurzusának zárókoncertje - 2014., videó-részlet [/url] „Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas szoprán opera-énekes, a Magyar Művészeti Akadémia tagja idén április 23. és 25. között énekművészeti mesterkurzust tartott a Vigadóban. A két napos képzés célja az volt, hogy elmélyítse a fiatal, pályakezdő művészek énektechnikai és szerepfelfogással kapcsolatos ismereteit, ezzel hozzásegítve őket a világ operaszínpadain való érvényesüléshez. A mesterkurzuson résztvevő, különösen tehetséges fiatalok támogatása érdekében Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója külön felajánlást is tett: az intézet egy hónapon keresztül ingyen vendégül látja a kiválasztott magyar művészeket, és ez idő alatt Sass Sylvia tovább folytatja velük a megkezdett munkát.”
315 Búbánat 2014-10-04 19:04:46
[url] http://www.eozinmagazin.hu/cikk/Romabol_importalt_muzsika_Sass_Sylvia_a_Kodalyban; Rómából „importált” muzsika – Sass Sylvia a Kodályban [/url] „Sass Sylvia Liszt-díjas opera-énekesnő hosszú évek óta Rómában él. Mesterkurzusai nemzetközi hírűek lettek, és ő maga is büszke az általa felkészített tehetségek sikereire. Szívesen lépne fel velük Pécsett, a Kodály Központban, miután a napokban látogatást tett a Zsolnay Kulturális Negyedben és a koncertteremben. – Már korábban is sok szépet halottam a Kodály Központról, de meg kell mondjam, minden elképzelésemet felülmúlta. Elég sok híres koncertteremben énekeltem a pályám során, de biztos, hogy ez egyike a legjobbaknak. Gratulálok hozzá a pécsieknek. Természetesen, kicsit ezért is jöttem, hogy Márta Istvánnal összedugjuk a fejünket, milyen együttműködést lehetne megvalósítani közösen. Egyelőre még csak álmodozunk.”
[url] http://www.eozinmagazin.hu/cikk/Romabol_importalt_muzsika_Sass_Sylvia_a_Kodalyban; Rómából „importált” muzsika – Sass Sylvia a Kodályban [/url] „Sass Sylvia Liszt-díjas opera-énekesnő hosszú évek óta Rómában él. Mesterkurzusai nemzetközi hírűek lettek, és ő maga is büszke az általa felkészített tehetségek sikereire. Szívesen lépne fel velük Pécsett, a Kodály Központban, miután a napokban látogatást tett a Zsolnay Kulturális Negyedben és a koncertteremben. – Már korábban is sok szépet halottam a Kodály Központról, de meg kell mondjam, minden elképzelésemet felülmúlta. Elég sok híres koncertteremben énekeltem a pályám során, de biztos, hogy ez egyike a legjobbaknak. Gratulálok hozzá a pécsieknek. Természetesen, kicsit ezért is jöttem, hogy Márta Istvánnal összedugjuk a fejünket, milyen együttműködést lehetne megvalósítani közösen. Egyelőre még csak álmodozunk.”
314 Búbánat 2014-10-04 18:53:25 [Válasz erre: 313 IVA 2014-10-04 04:24:49]
Azt a szakramentumát annak a gépelőnek! - úgy látszik, saccolt...- még szerencse, hogy az ABC más betűi nem kísértették meg ennek kompenzálására és a "Sass" betűi hiánytalanul a helyén vannak!
Azt a szakramentumát annak a gépelőnek! - úgy látszik, saccolt...- még szerencse, hogy az ABC más betűi nem kísértették meg ennek kompenzálására és a "Sass" betűi hiánytalanul a helyén vannak!
313 IVA 2014-10-04 04:24:49 [Válasz erre: 312 Búbánat 2014-10-03 23:01:34]
Jó, hogy énekel Sass Sylvia! (Saccra nézve: túl hosszan nyomta a c-t a gépelő.)
Jó, hogy énekel Sass Sylvia! (Saccra nézve: túl hosszan nyomta a c-t a gépelő.)
312 Búbánat 2014-10-03 23:01:34
[url] http://www.parlando.hu/2014/2014-4/2014-4-84-Fittler-SassSylvia.htm; SASS SYLVIA MOSONMAGYARÓVÁRON [/url] FORRÁS: www.parlando.hu „Az Újjáéledés Alapítvány jótékonysági koncertet rendezett 2014. július 5.-én Mosonmagyaróváron, a Szt. Gotthárd templomban. "Műsortól, tehát művektől és interpretációtól elvonatkoztatva is nagy élmény volt ez a hangverseny. Sass Sylvia a lényével hozta magával a színpadot. Dalról-dalra más részletét aktivizálta a templom-térnek. Néha pár lépéssel behatárolható mini-színpadon nyilatkozott meg, máskor különböző irányban „bejárta” a teret. A hátsó padokban ülők számára kétségkívül az jelentette a legnagyobb élményt, amikor a művésznő a padsorok között haladva énekelt. Személyesebbé vált ily módon az élmény, és megszólítottabbá a közönség. A hallgatóság rendkívül fogékonynak bizonyult. Ugyan számonként tapsolt (ami a dalok okozta örömforrást tekintve érthető), de már-már operai közönségként viselkedett, amikor nem köszöntötte tetszésnyilvánításával a belépő művésznőt. Mert Sass Sylvia mindegyik 2-3 dalból álló blokkot színpadi jelenésként élte meg, éppen ezért - megélésből adódóan – valamennyit egyfajta saccra rapprezentazioneként élhettük meg.”
[url] http://www.parlando.hu/2014/2014-4/2014-4-84-Fittler-SassSylvia.htm; SASS SYLVIA MOSONMAGYARÓVÁRON [/url] FORRÁS: www.parlando.hu „Az Újjáéledés Alapítvány jótékonysági koncertet rendezett 2014. július 5.-én Mosonmagyaróváron, a Szt. Gotthárd templomban. "Műsortól, tehát művektől és interpretációtól elvonatkoztatva is nagy élmény volt ez a hangverseny. Sass Sylvia a lényével hozta magával a színpadot. Dalról-dalra más részletét aktivizálta a templom-térnek. Néha pár lépéssel behatárolható mini-színpadon nyilatkozott meg, máskor különböző irányban „bejárta” a teret. A hátsó padokban ülők számára kétségkívül az jelentette a legnagyobb élményt, amikor a művésznő a padsorok között haladva énekelt. Személyesebbé vált ily módon az élmény, és megszólítottabbá a közönség. A hallgatóság rendkívül fogékonynak bizonyult. Ugyan számonként tapsolt (ami a dalok okozta örömforrást tekintve érthető), de már-már operai közönségként viselkedett, amikor nem köszöntötte tetszésnyilvánításával a belépő művésznőt. Mert Sass Sylvia mindegyik 2-3 dalból álló blokkot színpadi jelenésként élte meg, éppen ezért - megélésből adódóan – valamennyit egyfajta saccra rapprezentazioneként élhettük meg.”
311 Búbánat 2014-09-28 22:51:15 [Válasz erre: 279 Búbánat 2013-01-16 11:41:34]
Sass Sylvia említett Hungaroton-operettlemeze: SLPX 16607 SASS SYLVIA – OPERETTDALOK - (1978.) A1: Sylvia belépője [Csárdáskirálynő] (Kálmán Imre – Stein – Jenbach Béla – Békeffi István – Gábor Andor – Kellér Dezső) A2: Dal [Guiditta] (Lehár Ferenc – Knepler – Löhner – Harsányi Zsolt) A3: Jeanne dala [Dubarry] (Millöcker – Mackeben – Cremer – Knepler – Welleminsky – Szenes Andor) A4: Románc [Szép Heléna] (Offenbach – Meilhac – Holévy – Fischer Sándor) A5: Marica belépője [Marica grófnő] (Kálmán Imre – Brammer – Grünwald – Harsányi Zsolt) 22:37 B1: Románc [A diadalmas asszony] (Csajkovszkij – Klein – Friedmann-Lunzer – Jenbach Béla – Harsányi Zsolt) B2: Vilja dal [A víg özvegy] (Lehár Ferenc – Léon – Stein – Mérei Adolf) B3: Pompadour belépője [Pompadour] (Fall – Schanzer – Welisch – Harsányi Zsolt) B4: Szaffi dala [A cigánybáró] (Strauss – Schnitzer – Fischer Sándor) 17:58 Km: az MRT ének- és zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az ének-zene hanganyag a Magyar Rádióban készült 1976-77-ben.
Sass Sylvia említett Hungaroton-operettlemeze: SLPX 16607 SASS SYLVIA – OPERETTDALOK - (1978.) A1: Sylvia belépője [Csárdáskirálynő] (Kálmán Imre – Stein – Jenbach Béla – Békeffi István – Gábor Andor – Kellér Dezső) A2: Dal [Guiditta] (Lehár Ferenc – Knepler – Löhner – Harsányi Zsolt) A3: Jeanne dala [Dubarry] (Millöcker – Mackeben – Cremer – Knepler – Welleminsky – Szenes Andor) A4: Románc [Szép Heléna] (Offenbach – Meilhac – Holévy – Fischer Sándor) A5: Marica belépője [Marica grófnő] (Kálmán Imre – Brammer – Grünwald – Harsányi Zsolt) 22:37 B1: Románc [A diadalmas asszony] (Csajkovszkij – Klein – Friedmann-Lunzer – Jenbach Béla – Harsányi Zsolt) B2: Vilja dal [A víg özvegy] (Lehár Ferenc – Léon – Stein – Mérei Adolf) B3: Pompadour belépője [Pompadour] (Fall – Schanzer – Welisch – Harsányi Zsolt) B4: Szaffi dala [A cigánybáró] (Strauss – Schnitzer – Fischer Sándor) 17:58 Km: az MRT ének- és zenekara. Vezényel: Sebestyén András Az ének-zene hanganyag a Magyar Rádióban készült 1976-77-ben.
310 Búbánat 2014-06-27 14:29:22
Ma délelőtt hangzott el a Bartók Rádióban 10.00 – 12.05 Hang-fogó Benne, az első blokkban 1. Sass Sylvia énekel, km. MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin: a) Wagner: Tannhäuser - Csarnokária, II. felv. b) Puccini: Tosca - Tosca imája, II. felv. c) Verdi: A végzet hatalma - Leonóra áriája, IV. felv. A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerkesztő: Bánkövi Gyula A rádió hangtárából visszahallgatható a műsor.
Ma délelőtt hangzott el a Bartók Rádióban 10.00 – 12.05 Hang-fogó Benne, az első blokkban 1. Sass Sylvia énekel, km. MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin: a) Wagner: Tannhäuser - Csarnokária, II. felv. b) Puccini: Tosca - Tosca imája, II. felv. c) Verdi: A végzet hatalma - Leonóra áriája, IV. felv. A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerkesztő: Bánkövi Gyula A rádió hangtárából visszahallgatható a műsor.
309 von und zu Guttenberg 2014-06-23 08:33:39 [Válasz erre: 307 telramund 2014-06-22 18:56:45]
Van úgy, hogy nem fülével hall az ember.
Van úgy, hogy nem fülével hall az ember.
307 telramund 2014-06-22 18:56:45
https://www.youtube.com/watch?v=StC6gYZtwiQ Na ettől a szörny baritontól az állítólag jó fülü Sass Sylvia megkímélhetett volna!
https://www.youtube.com/watch?v=StC6gYZtwiQ Na ettől a szörny baritontól az állítólag jó fülü Sass Sylvia megkímélhetett volna!
306 Búbánat 2014-04-24 09:40:50
Ma délelőtt a Bartók Rádióban 10.00 – 12.00 Hang-fogó 1. Mendelssohn: Szentivánéji álom - nyitány (Berlini Német Szimfonikus Zenekar, vez. Vladimir Askenazi), 2. Berlioz: Nyári éjszakák - dalciklus Theophil Gautier verseire - a) Villanella, b) A rózsa, c) A lagúnákon, d) Távollét, e) A temetőben, f) Az ismeretlen sziget (David Daniels - kontratenor, Ensemble Orchestral de Paris, vez. John Nelson), 3. Schumann: Adagio és allegro Op. 70. (Friedrich Ádám - kürt, Falvai Sándor - zongora), 4. Sass Sylvia énekel km. Erkel Ferenc Kamarazenekar, művészeti vezető: Áldor Lili a) Rossini: Tell Vilmos - Matilde románca, II. felv., b) Mozart: Basta vincesti - hangversenyária K. 486/a, c) Gluck: Iphigénia Taurisban - Iphigénia áriája, I. felv., 5. Haydn: C-dúr szonáta Hob.XVI:50. (Ránki Dezső - zongora), 6. Lemezújdonság - Vivaldi: La Cetra Op. 9. - hegedűversenyciklus. Ea. és a Holland Barokk Társaság Zenekarát vez. Rachel Podger, a) B-dúr No. 7., b) d-moll No. 8., c) B-dúr No. 9. A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula
Ma délelőtt a Bartók Rádióban 10.00 – 12.00 Hang-fogó 1. Mendelssohn: Szentivánéji álom - nyitány (Berlini Német Szimfonikus Zenekar, vez. Vladimir Askenazi), 2. Berlioz: Nyári éjszakák - dalciklus Theophil Gautier verseire - a) Villanella, b) A rózsa, c) A lagúnákon, d) Távollét, e) A temetőben, f) Az ismeretlen sziget (David Daniels - kontratenor, Ensemble Orchestral de Paris, vez. John Nelson), 3. Schumann: Adagio és allegro Op. 70. (Friedrich Ádám - kürt, Falvai Sándor - zongora), 4. Sass Sylvia énekel km. Erkel Ferenc Kamarazenekar, művészeti vezető: Áldor Lili a) Rossini: Tell Vilmos - Matilde románca, II. felv., b) Mozart: Basta vincesti - hangversenyária K. 486/a, c) Gluck: Iphigénia Taurisban - Iphigénia áriája, I. felv., 5. Haydn: C-dúr szonáta Hob.XVI:50. (Ránki Dezső - zongora), 6. Lemezújdonság - Vivaldi: La Cetra Op. 9. - hegedűversenyciklus. Ea. és a Holland Barokk Társaság Zenekarát vez. Rachel Podger, a) B-dúr No. 7., b) d-moll No. 8., c) B-dúr No. 9. A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula
305 Búbánat 2013-12-21 14:31:03
[url] http://operavilag.net/interjuk/az-angyalok-buvoleteben/; „Az angyalok bűvöletében” [/url] Opera Világ, 2013. december 21. Beszélgetés Sass Sylvia operaénekesnővel – VONA ILDIKÓ interjúja
[url] http://operavilag.net/interjuk/az-angyalok-buvoleteben/; „Az angyalok bűvöletében” [/url] Opera Világ, 2013. december 21. Beszélgetés Sass Sylvia operaénekesnővel – VONA ILDIKÓ interjúja
304 Búbánat 2013-09-16 13:51:39
[url] http://www.youtube.com/watch?v=MMb-UjVXg-M; Sass Sylvia – portréfilm, 2003 [/url] ’Németh László írja naplójában: "Minden ember repülni vágyik, s mindenki azzal repül, amivel tud. Az én szárnyam a betű volt..." Sass Sylviát az ének röpíti már évtizedek óta. A világhírű drámai szoprán nevét ma már számtalan verseny, díj és elismerés fémjelzi szerte a világon. És hogy milyen a művész mögött az ember?... Talán most megtudhatjuk.’ A portréfilmben Sass Sylvia életéről, pályájáról vall, melyet meg-megszakít egy-egy zenei részlet. A művésznő előadásában részleteket láthatunk és hallhatunk az alábbi művekből: Lehár Ferenc: Giuditta Verdi: Ernani Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Km. Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József) Jacobi: Sybill (Km.: Miller Lajos) Liszt: Freudvoll und Leidvoll Offenbach: Szép Heléna Gounod: Faust J. Strauss: A cigánybáró Verdi: A végzet hatalma Operatőr: Nagy-Bozsoky József Rendező: Sára Balázs Szerkesztő: Major Eszter Főszerkesztő: Ugrin Aranka Duna Televízió – 2003 (28 perc)
[url] http://www.youtube.com/watch?v=MMb-UjVXg-M; Sass Sylvia – portréfilm, 2003 [/url] ’Németh László írja naplójában: "Minden ember repülni vágyik, s mindenki azzal repül, amivel tud. Az én szárnyam a betű volt..." Sass Sylviát az ének röpíti már évtizedek óta. A világhírű drámai szoprán nevét ma már számtalan verseny, díj és elismerés fémjelzi szerte a világon. És hogy milyen a művész mögött az ember?... Talán most megtudhatjuk.’ A portréfilmben Sass Sylvia életéről, pályájáról vall, melyet meg-megszakít egy-egy zenei részlet. A művésznő előadásában részleteket láthatunk és hallhatunk az alábbi művekből: Lehár Ferenc: Giuditta Verdi: Ernani Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Km. Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József) Jacobi: Sybill (Km.: Miller Lajos) Liszt: Freudvoll und Leidvoll Offenbach: Szép Heléna Gounod: Faust J. Strauss: A cigánybáró Verdi: A végzet hatalma Operatőr: Nagy-Bozsoky József Rendező: Sára Balázs Szerkesztő: Major Eszter Főszerkesztő: Ugrin Aranka Duna Televízió – 2003 (28 perc)
303 Haandel 2013-09-15 18:58:06 [Válasz erre: 302 Búbánat 2013-09-15 10:36:43]
Köszi! [url]http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2013-09-15;Lemezelő[/url] → ~17:59:00
Köszi! [url]http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2013-09-15;Lemezelő[/url] → ~17:59:00
302 Búbánat 2013-09-15 10:36:43
Ma délután a Bartók Rádióban 16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek I. Muzsikus legendák: Lukács Ervin karmester. Vendég: Várkonyi Judit, a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke. II. Kincskereső - hallgatóink fonotékájából. Vendég: Sass Sylvia énekművész. A mikrofonnál: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Ma délután a Bartók Rádióban 16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek I. Muzsikus legendák: Lukács Ervin karmester. Vendég: Várkonyi Judit, a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke. II. Kincskereső - hallgatóink fonotékájából. Vendég: Sass Sylvia énekművész. A mikrofonnál: Madarász Zsolt. Szerkesztő: Bánkövi Gyula
301 Búbánat 2013-08-17 20:49:05
[url] http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/sass-sylvia-romaban; Sass Sylvia Rómában –interjú a Vatikáni Rádió stúdiójából [/url] Network.hu, 2013.07.23. „Sass Sylvia világhírű operaénekesnő immár második éve a Római Magyar Akadémia kulturális programjának aktív résztvevője. Rendkívül sokoldalú művészi arculata és sok éves világszintű tapasztalatai kiapadhatatlan forrást jelentenek a mai fiatal tehetséges művészek számára, akik nem csak szakmai tudásából, de emberi, lelki gazdagságból is meríthetnek. Róma iránti vonzódásáról, az itt eltöltött időszak értékes, gyümölcsöző kulturális együttműködéséről és a jövőre vonatkozó terveiről kérdezte Jánosi Dalma. „
[url] http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/sass-sylvia-romaban; Sass Sylvia Rómában –interjú a Vatikáni Rádió stúdiójából [/url] Network.hu, 2013.07.23. „Sass Sylvia világhírű operaénekesnő immár második éve a Római Magyar Akadémia kulturális programjának aktív résztvevője. Rendkívül sokoldalú művészi arculata és sok éves világszintű tapasztalatai kiapadhatatlan forrást jelentenek a mai fiatal tehetséges művészek számára, akik nem csak szakmai tudásából, de emberi, lelki gazdagságból is meríthetnek. Róma iránti vonzódásáról, az itt eltöltött időszak értékes, gyümölcsöző kulturális együttműködéséről és a jövőre vonatkozó terveiről kérdezte Jánosi Dalma. „
300 IVA 2013-07-20 00:38:26 [Válasz erre: 299 macskás 2013-07-19 09:47:47]
OFF: Olasz szövegűek, de olaszul csak kicsit tudok malackodni, bécsiül valamivel jobban.
OFF: Olasz szövegűek, de olaszul csak kicsit tudok malackodni, bécsiül valamivel jobban.
299 macskás 2013-07-19 09:47:47 [Válasz erre: 297 IVA 2013-07-19 01:20:27]
Mindkettő jöhet, + marcipános, de nem olasz szövegűek? Vagy én értettem félre valamit?
Mindkettő jöhet, + marcipános, de nem olasz szövegűek? Vagy én értettem félre valamit?
298 Heiner Lajos 2013-07-19 09:07:38 [Válasz erre: 294 tiramisu 2013-07-17 21:56:05]
7 fok, pluszban, de nem Fahrenheitban, nem az.
7 fok, pluszban, de nem Fahrenheitban, nem az.
