8369 Orfeusz 2005-05-10 15:54:08
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html;Parasztbecsület[/url]
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html;Parasztbecsület[/url]
8368 Megén 2005-05-10 14:10:07 [Válasz erre: 8363 Orfeusz 2005-05-10 12:18:04]
Nekem ez magas. Odáig eljutok, hogy lám ott van a ménkű hosszú valami a http:// után, és akkor mi van? El kéne indulni, de hogy? Tudod, mint a kályhától. Szóval majd egyszer, ha az élet úgy hozza, akkor mint egy csekély értelmű medvebocs egy A4 méretű papírral a kezemben leírom lépésenként, hogy mit kell tenni. Még akkor sem biztos, hogy sikerül! :D Köszönöm addig is a törődést. Reménytelen, amíg meg nem értem a ki, mit, hol, mikor, kinek az érdekében klasszikus kérdéssort.
Nekem ez magas. Odáig eljutok, hogy lám ott van a ménkű hosszú valami a http:// után, és akkor mi van? El kéne indulni, de hogy? Tudod, mint a kályhától. Szóval majd egyszer, ha az élet úgy hozza, akkor mint egy csekély értelmű medvebocs egy A4 méretű papírral a kezemben leírom lépésenként, hogy mit kell tenni. Még akkor sem biztos, hogy sikerül! :D Köszönöm addig is a törődést. Reménytelen, amíg meg nem értem a ki, mit, hol, mikor, kinek az érdekében klasszikus kérdéssort.
8367 Búbánat 2005-05-10 13:48:54 [Válasz erre: 8360 Búbánat 2005-05-10 10:09:07]
Eddig Te is eljutottál: [url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html Most tegyél utána egy pontosvesszőt, Utána írd mellé, mondjuk, hogy: fotogaléria (de bármit a helyére írhatsz) Majd jön [/url] (Itt vigyázni kell, mert az url előtt van még az / ) És kész. Az új üzenet beírása után jöhet a Mehet Próbáld meg mégegyszer, szerintem most menni fog. Megén, szerintem, Te is próbálkozz újra. Annyit kell tudni, hogy bármely honlapon is vagy, és ott rákattintgatva bementél a részletekbe, fent mindig ki van írva az elérési útvonala. Ezt az egészet kell bemásolni az első lépcsőben a szögletes zárójeles url után, majd jön a pontosvessző, és úgy tovább, ahogy leírtam. Ha nem egyből a Momusba írtad, hanem mondjuk egy word dokumentumba, akkor onnan az egészet bemásolod a Fórumba, s utána kattints, a Mehet- re.
Eddig Te is eljutottál: [url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html Most tegyél utána egy pontosvesszőt, Utána írd mellé, mondjuk, hogy: fotogaléria (de bármit a helyére írhatsz) Majd jön [/url] (Itt vigyázni kell, mert az url előtt van még az / ) És kész. Az új üzenet beírása után jöhet a Mehet Próbáld meg mégegyszer, szerintem most menni fog. Megén, szerintem, Te is próbálkozz újra. Annyit kell tudni, hogy bármely honlapon is vagy, és ott rákattintgatva bementél a részletekbe, fent mindig ki van írva az elérési útvonala. Ezt az egészet kell bemásolni az első lépcsőben a szögletes zárójeles url után, majd jön a pontosvessző, és úgy tovább, ahogy leírtam. Ha nem egyből a Momusba írtad, hanem mondjuk egy word dokumentumba, akkor onnan az egészet bemásolod a Fórumba, s utána kattints, a Mehet- re.
8366 Szilgyo 2005-05-10 12:28:20
Mondjuk lesznek olyan DVD-k is, amik már megjelentek, de egy rókáról több bőrt is le lehet húzni, ez nagy divat mostanság...
Mondjuk lesznek olyan DVD-k is, amik már megjelentek, de egy rókáról több bőrt is le lehet húzni, ez nagy divat mostanság...
8365 Szilgyo 2005-05-10 12:27:19 [Válasz erre: 8359 Megén 2005-05-10 10:00:53]
Így van, ez most a DG és az Unitel új szerződése miatt jelenik meg, DVD-n először.
Így van, ez most a DG és az Unitel új szerződése miatt jelenik meg, DVD-n először.
8363 Orfeusz 2005-05-10 12:18:04
Az ajánlott Bolygó hollandi DVD nemrég ment a Mezzon.
Az ajánlott Bolygó hollandi DVD nemrég ment a Mezzon.
8362 Megén 2005-05-10 10:13:40 [Válasz erre: 8357 Orfeusz 2005-05-10 09:24:04]
Én szintén vért izzadok a nulla eredményért is. Biztosan mindig egy kicsi (csettintésnyi) hibádzik csak, de az mindig. Úgyhoz abbahagyom a vért-izzadást, és nagyon örülök, amikor másnak sikerül.
Én szintén vért izzadok a nulla eredményért is. Biztosan mindig egy kicsi (csettintésnyi) hibádzik csak, de az mindig. Úgyhoz abbahagyom a vért-izzadást, és nagyon örülök, amikor másnak sikerül.
8361 Búbánat 2005-05-10 10:11:18 [Válasz erre: 8355 Megén 2005-05-10 08:13:19]
Ne is hidd, mennyi vért izzadtam érte, mire eddig eljutottam...
Ne is hidd, mennyi vért izzadtam érte, mire eddig eljutottam...
8360 Búbánat 2005-05-10 10:09:07 [Válasz erre: 8341 WiseGentleman 2005-05-06 22:04:16]
Köszönöm a szerkesztőknek, hogy a mai ajánlatban A bűvös vadászban fellépő női kar nevesítve lett: Budapesti Akadémiai Kórustársaság nőikara, és ezáltal kisegítik azokat, akik csak a műsorfüzetre hagyatkozva nem találják ezt a fontos információt. ú Megismétlem: az általam látott pénteki bemutatón a Nőikar igencsak kitett magáért!
Köszönöm a szerkesztőknek, hogy a mai ajánlatban A bűvös vadászban fellépő női kar nevesítve lett: Budapesti Akadémiai Kórustársaság nőikara, és ezáltal kisegítik azokat, akik csak a műsorfüzetre hagyatkozva nem találják ezt a fontos információt. ú Megismétlem: az általam látott pénteki bemutatón a Nőikar igencsak kitett magáért!
8359 Megén 2005-05-10 10:00:53
Hiába Búbánat nagyon tud, ne is szerénykedjen a számítástechniakai felkészültségéről. Fasorban (bocs Unter den Linden) sem vagyunk hozzá képest :-)
Hiába Búbánat nagyon tud, ne is szerénykedjen a számítástechniakai felkészültségéről. Fasorban (bocs Unter den Linden) sem vagyunk hozzá képest :-)
8358 Búbánat 2005-05-10 09:54:57 [Válasz erre: 8353 kalahari 2005-05-09 20:38:23]
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html;fotogaléria[/url]
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html;fotogaléria[/url]
8357 Orfeusz 2005-05-10 09:24:04
kérek egy kis segítséget..:)
kérek egy kis segítséget..:)
8356 Orfeusz 2005-05-10 09:19:28
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html A képek a Parasztbecsületről és Bajazzókról
[url]http://www.deutscheoperberlin.de/home/index.html A képek a Parasztbecsületről és Bajazzókról
8355 Megén 2005-05-10 08:13:19 [Válasz erre: 8348 frushena 2005-05-08 18:24:00]
Engem pld. nagyon érdekel a Bajazzo, várom a beszámolót, és kösz!
Engem pld. nagyon érdekel a Bajazzo, várom a beszámolót, és kösz!
8354 Orfeusz 2005-05-10 07:47:06 [Válasz erre: 8348 frushena 2005-05-08 18:24:00]
Igen, mondd még tovább! Milyen volt a Húsvéti kórusban Lukács Gy.? És Cura mint Canio? Bécsben fantasztikus volt. A deutsche oper honlapján egyébként láthatóak képek az előadásról.
Igen, mondd még tovább! Milyen volt a Húsvéti kórusban Lukács Gy.? És Cura mint Canio? Bécsben fantasztikus volt. A deutsche oper honlapján egyébként láthatóak képek az előadásról.
8353 kalahari 2005-05-09 20:38:23 [Válasz erre: 8348 frushena 2005-05-08 18:24:00]
Mesélj még, kérlek! A Bajazzókról is, a rendezésekről, mindenről! Köszönöm.
Mesélj még, kérlek! A Bajazzókról is, a rendezésekről, mindenről! Köszönöm.
8352 telramund 2005-05-09 18:23:45
Hát nem mindennapi élményben volt részem tegnap este Berlinben.-Mascagni Cavalleria.Rusticana utána a Bajazzók! Santuzza Lukács Gyöngyi-ismét remekbeszabott alakitással örvendeztetett meg.Csodás hangja minden árnyalatában jelen volt mentesen a hatásvadászó megoldásoktól.Nagyszerü jelenség és szinésznő!A modern rendezés ellenére régen hallottam ilyen kitünő Parasztbecsületet.,zeneileg és a rendezői koncepció is kiváló és nagyon látványos volt. Turiddu Peter Seiffert nagyszerüen énekelt Wagneres és német romantikusokon edzett hangja tökéletesen tolmácsolta ezt a verista szerepet,nagy sikere volt Lukács müvésznővel együtt.Lucia néne és Lola helyén volt hangba,figurában egyaránt. Alfio Albeerto Mastromarino-az én fülemnek csunya hang,kicsit kiabálós és egy olyan jellegü törés van a hangjában mint általában a mezzoszopránoknak úgy 55 felett/van akinél kezdettel fogva./ Ion Marin dirigált nem rosszul de tempoit tekintve kissé sietett nem tudom hova hiszen még hátra volt a Bajazzók...Az is megér egy misét de arról inkább holnap szá-molnék be,bár lehet senkit nem érdekel ....Most azt mondjátok hát mitől vagyok elájulva hiszen ez nem oke meg az nem oke...Ennek ellenére megtörtént a CSODA.Nem hamar felejtem...
Hát nem mindennapi élményben volt részem tegnap este Berlinben.-Mascagni Cavalleria.Rusticana utána a Bajazzók! Santuzza Lukács Gyöngyi-ismét remekbeszabott alakitással örvendeztetett meg.Csodás hangja minden árnyalatában jelen volt mentesen a hatásvadászó megoldásoktól.Nagyszerü jelenség és szinésznő!A modern rendezés ellenére régen hallottam ilyen kitünő Parasztbecsületet.,zeneileg és a rendezői koncepció is kiváló és nagyon látványos volt. Turiddu Peter Seiffert nagyszerüen énekelt Wagneres és német romantikusokon edzett hangja tökéletesen tolmácsolta ezt a verista szerepet,nagy sikere volt Lukács müvésznővel együtt.Lucia néne és Lola helyén volt hangba,figurában egyaránt. Alfio Albeerto Mastromarino-az én fülemnek csunya hang,kicsit kiabálós és egy olyan jellegü törés van a hangjában mint általában a mezzoszopránoknak úgy 55 felett/van akinél kezdettel fogva./ Ion Marin dirigált nem rosszul de tempoit tekintve kissé sietett nem tudom hova hiszen még hátra volt a Bajazzók...Az is megér egy misét de arról inkább holnap szá-molnék be,bár lehet senkit nem érdekel ....Most azt mondjátok hát mitől vagyok elájulva hiszen ez nem oke meg az nem oke...Ennek ellenére megtörtént a CSODA.Nem hamar felejtem...
8351 Sieglinde 2005-05-09 16:21:13 [Válasz erre: 8335 Sieglinde 2005-05-06 11:18:03]
Vissza a varrógéphez! Miután véres küzdelemben sikerült újjáélesztenem lefagyott gépmatuzsálememet, egy közbejött telefonbeszélgetés miatt elszállt az éterben gyönyörűen megkonstruált válaszom.Ma olvastam csak örömmel, hogy nem merült el a feledés homályában ifjonti rajongásom alanya,Stratas művésznő. Nos, evidenciákról nics mit vitázni, Nilsson maga a tökély, csak ájultan csodálni lehet,de én jobban vonzódom az egzaltált figurákhoz /genetice?/,ennyi. S mivel, elvetemült Wagner rajongóként is, számomra egy opera \"gesamtkunstwerk\", nemcsak a hangok művészete, nem bánom, ha nagyobb a művész karizmája, mint a hangja.Nem Zeffirelli vagy G.Friedrich befolyásol/noha nem rossz referenciák/, hanem, ha szabad igy mondanom,zsigerileg érint meg.Megvettem, átjött, ahogy nagy klasszikusunk,Pély Barna mondja a Megasztárban. Régen is ma is mászkálnak egyik hangfajból a másikba: Stratas nem drámai szoprán, de drámai alkat. Az ő alakitásában meghökkentő az a feszültség, ami az ébredő ösztönű gyereklány és perverzióba hajló vágya között feszül. A hisztérikusnak nevezett előadásmód kifogásolását pedig tényleg nem értem/ezt már felrótták másnak is/. A kor, amelyben játszódik, egy korszak vége-kezdete volt, a századvég, melyben született, szintén.A kor a pszichiátria állatorvosi lova is ,a pszichoanalízis fénykora, hol lenne nagyobb létjogosultsága az ezt is megidéző alakitásoknak? Mint gyakorlott hiszterika, mondhatom, felér egy terápiával! / no, meg is nyugodtam. Köszönöm a lehetőséget,hogy elmondhattam./
Vissza a varrógéphez! Miután véres küzdelemben sikerült újjáélesztenem lefagyott gépmatuzsálememet, egy közbejött telefonbeszélgetés miatt elszállt az éterben gyönyörűen megkonstruált válaszom.Ma olvastam csak örömmel, hogy nem merült el a feledés homályában ifjonti rajongásom alanya,Stratas művésznő. Nos, evidenciákról nics mit vitázni, Nilsson maga a tökély, csak ájultan csodálni lehet,de én jobban vonzódom az egzaltált figurákhoz /genetice?/,ennyi. S mivel, elvetemült Wagner rajongóként is, számomra egy opera \"gesamtkunstwerk\", nemcsak a hangok művészete, nem bánom, ha nagyobb a művész karizmája, mint a hangja.Nem Zeffirelli vagy G.Friedrich befolyásol/noha nem rossz referenciák/, hanem, ha szabad igy mondanom,zsigerileg érint meg.Megvettem, átjött, ahogy nagy klasszikusunk,Pély Barna mondja a Megasztárban. Régen is ma is mászkálnak egyik hangfajból a másikba: Stratas nem drámai szoprán, de drámai alkat. Az ő alakitásában meghökkentő az a feszültség, ami az ébredő ösztönű gyereklány és perverzióba hajló vágya között feszül. A hisztérikusnak nevezett előadásmód kifogásolását pedig tényleg nem értem/ezt már felrótták másnak is/. A kor, amelyben játszódik, egy korszak vége-kezdete volt, a századvég, melyben született, szintén.A kor a pszichiátria állatorvosi lova is ,a pszichoanalízis fénykora, hol lenne nagyobb létjogosultsága az ezt is megidéző alakitásoknak? Mint gyakorlott hiszterika, mondhatom, felér egy terápiával! / no, meg is nyugodtam. Köszönöm a lehetőséget,hogy elmondhattam./
8350 Orfeusz 2005-05-08 23:23:38
bocsánat..szép pianók..
bocsánat..szép pianók..
8349 Orfeusz 2005-05-08 23:18:22
Igen jó volt a mai Trubadúr. Kellemes meglepetés volt Kálmándy,mint Luna gróf. Még soha nem hallottam ilyen jól énekelni, szuper formában volt. Szép hang, szép éneklés, és ma a hangereje is jobban érvényesült. Eddigi legjobb Luna grófot láttam(pedig a Trubadúrt még Párizsban is láttam). Szendrényi fantasztikus Azucena alakítása sikert aratott. Hihetetlen micsoda varázsa van, és micsoda átéléssel játszik, illúzókeltő volt a cigányasszony szerepében. Mintha sokat fogyott is volna, gyönyörűen mutat a színpadon az arca. Tetszett, hogy nem akart mezzoszopránnak tűnni, mert sztem nem az. De nagyon szépen énekelt, szép a hangmatéria, igaz a magas hangok még ebben a szerepben néhol problémásak volta..de nem számít, mert Szendrényi nagy művész, egy kincs! Lee Jeong-Won hozta a szokott kiváló formáját, csak egyszer a 4.felv. 2 képében volt egy pillanatnyi gyengeség. Ma már játszott is, mosolygott is, sokkal oldottabb volt, bár így is nagyon hideg még. Cserna Ilidkó nagyon rosszul kezdett, az első felv.beli áriája szörnyű volt. Nagyon erőltetten énekelt, mindenképp túl akarta énekelni a zenekart, aztán utána a partnereit. A hangok végét sokszor erőltetten zárta, ez sajnos az előadás végéig jellemző volt. Aztán belejött és a 4.felvbeli ária és jelenet már csodálatosra sikeredett, szép pianinókkal. Öblösödött a hangja; de remélem az erőltetett, szinte már csúnya éneklési stílust, amit az első felv. produkált, máskor nem fogja előadni. Továbbra is nagy átéléssel énekel, átérzi a zenét, minden mozdulatával együtt él a muzsikával, remészetes minden mozdulata, színpadi jelenléte nagyon profi és mozgáskultúrája pedig igen szép; nem tudom, hogy ezt tanulta vagy csak természetes tehetsége, de nagyon jól csinálja. A zenekar egész jó volt, a karigazgató volt a karmester is Szabó Sipos Máté;csak a 4.felv.2képének indítása volt nagyon rossz.
Igen jó volt a mai Trubadúr. Kellemes meglepetés volt Kálmándy,mint Luna gróf. Még soha nem hallottam ilyen jól énekelni, szuper formában volt. Szép hang, szép éneklés, és ma a hangereje is jobban érvényesült. Eddigi legjobb Luna grófot láttam(pedig a Trubadúrt még Párizsban is láttam). Szendrényi fantasztikus Azucena alakítása sikert aratott. Hihetetlen micsoda varázsa van, és micsoda átéléssel játszik, illúzókeltő volt a cigányasszony szerepében. Mintha sokat fogyott is volna, gyönyörűen mutat a színpadon az arca. Tetszett, hogy nem akart mezzoszopránnak tűnni, mert sztem nem az. De nagyon szépen énekelt, szép a hangmatéria, igaz a magas hangok még ebben a szerepben néhol problémásak volta..de nem számít, mert Szendrényi nagy művész, egy kincs! Lee Jeong-Won hozta a szokott kiváló formáját, csak egyszer a 4.felv. 2 képében volt egy pillanatnyi gyengeség. Ma már játszott is, mosolygott is, sokkal oldottabb volt, bár így is nagyon hideg még. Cserna Ilidkó nagyon rosszul kezdett, az első felv.beli áriája szörnyű volt. Nagyon erőltetten énekelt, mindenképp túl akarta énekelni a zenekart, aztán utána a partnereit. A hangok végét sokszor erőltetten zárta, ez sajnos az előadás végéig jellemző volt. Aztán belejött és a 4.felvbeli ária és jelenet már csodálatosra sikeredett, szép pianinókkal. Öblösödött a hangja; de remélem az erőltetett, szinte már csúnya éneklési stílust, amit az első felv. produkált, máskor nem fogja előadni. Továbbra is nagy átéléssel énekel, átérzi a zenét, minden mozdulatával együtt él a muzsikával, remészetes minden mozdulata, színpadi jelenléte nagyon profi és mozgáskultúrája pedig igen szép; nem tudom, hogy ezt tanulta vagy csak természetes tehetsége, de nagyon jól csinálja. A zenekar egész jó volt, a karigazgató volt a karmester is Szabó Sipos Máté;csak a 4.felv.2képének indítása volt nagyon rossz.
8348 frushena 2005-05-08 18:24:00
Kellemes előadás volt Cimarosa : Titkos házassága. Igazán szórakoztató. És még itt a zongorakíséretet és a magyar nyelvet is elnéztem. :) Csányi szépen játszott, Busa és Mitilineo szépen daloltak. Hanyagolt egy zeneszerző ez a Cimarosa. Hallgatván leginkább Mozart hangzásvilágához áll közel, de itt-ott sokkal játékosabb és humorosabb a zenéje! Nagyon sok operát írt. Még Paisiello-t is túlszárnyalta. Sajnálatos, hogy ezt az egyetlen művét is leveszik műsorról. Remélhetőleg kamaraelőadásokon lehet majd találkozni műveivel.
Kellemes előadás volt Cimarosa : Titkos házassága. Igazán szórakoztató. És még itt a zongorakíséretet és a magyar nyelvet is elnéztem. :) Csányi szépen játszott, Busa és Mitilineo szépen daloltak. Hanyagolt egy zeneszerző ez a Cimarosa. Hallgatván leginkább Mozart hangzásvilágához áll közel, de itt-ott sokkal játékosabb és humorosabb a zenéje! Nagyon sok operát írt. Még Paisiello-t is túlszárnyalta. Sajnálatos, hogy ezt az egyetlen művét is leveszik műsorról. Remélhetőleg kamaraelőadásokon lehet majd találkozni műveivel.
8347 frushena 2005-05-08 11:35:43
És valaki Cimarosa-ra 15:00-ra? ;)
És valaki Cimarosa-ra 15:00-ra? ;)
8346 Orfeusz 2005-05-08 09:37:55
Ma vki Trubadúr?
Ma vki Trubadúr?
8345 Búbánat 2005-05-07 14:19:00
Weber: A bűvös vadász . A három felvonásos operát két részben mutatta be tegnap este hét órakor az Auris Társulat (művészeti vezető: Selmeczi György) a Fesztivál Színházban. A szereposztás a következő volt: Ottokár, cseh herceg – Böröcz László (bariton) Kuno, hercegi fővadász – Gábor Géza (basszus) Agáta, a lánya – Wittinger Gertrúd (szoprán) Annuska, az unokahúga – Csereklyei Andrea (lírai koloratúraszoprán) Gáspár, ifjú vadász – Kovács István (basszus) Max, ifjú vadász –Kóbor Tamás (lírai és hősiesebb tenor) A remete – Gáspár István (mély basszus) Kilián, parasztlegény – Molnár Erik (bariton) Samiel, a fekete vadász –Novák Péter (próza és pantomim) Közreműködött a kiegészített Honvéd Férfikar (Karigazgató: Drucker Péter), a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, vezényelt Hollerung Gábor, a rendező, aki a díszletet is jegyzi, Silló Sándor (ő készítette többek között a TV-ben futott sorozatot Kolozsvári operamesék címmel). A jelmez Kovalcsik Anikó nevéhez fűződik. A nagy létszámú női karról nem kaptunk információt (kik, honnan érkeztek). Az opera magyar nyelven csendült fel, ami azért is hasznos, mert Weber singspiel-jellegű operát komponált, ahol a dráma cselekménye nemcsak a zenében, hanem az egyes zárt számokat (16 van belőlük) összekötő prózai dialógusokban bontakozik ki. Tehát, nagyon helyesen döntöttek a magyar színpadra álmodók, hogy ezt a „ezer éve” nem játszott, alig ismert német kora romantikus (a bemutató 1821-ben Berlinben volt, maga Weber vezényelt) operát itt és most az anyanyelvünkön kell a publikumhoz „eljuttatni”. Elöljáróban már most leszögezem, hogy számomra nagy pozitív élményt hozott a tegnap esti bemutató előadás. Minden vonatkozásban azt kaptam, amit titkon reméltem és vártam. Mind a zenei megvalósítás, mind a színpadi játék, a látvány (díszlet, jelmez, a beállások, mozgások) méltó volt Weber szelleméhez és magához az ízig-vérig romantikus történethez, a „meséhez”. Tudni kell, hogy Weber, aki gyorsan komponált, ezen az operán három évig dolgozott. A témát Apel és Laun „Kísértetek” c. könyvének egyik novellájából vette. Tudni kell, hogy abban a történetben a végén mindenki meghal, vagy megőrül. Itt a befejezést szerencsénkre megváltoztatták, itt a jó legyőzi a gonoszt, a derék Max, egyévi próbaidő után, elnyeri Agáta kezét s vele a főerdészi állást, azonban a gonosz hatalmakkal szövetkezett Gáspárnak halállal kell lakolnia bűneiért. Az opera zenéjét, cselekményét már különböző audió-és videó felvételekről ismertem, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz a kiállítása: modern köntösben kapjuk, vagy muzeális kivitelben kapjuk. Azt mondhatnám, hogy valahol a kettő között realizálták ezt. Most először láttam a színpad hatalmas mélységét, ahol lépcsősorral kombinált híd- megoldással egy emeletet hoztak létre, s mögötte időnként gyönyörű korabeli, az 1600-as évek közepét idéző főúri birtok, erdők, a vadon élő állatok, őzek, szarvasok, vaddisznók, csörgedező patakok, vadászok, kopók kivetített színes festői, „romantikus” zsánerképeit vetítették ki. Ezzel a képi háttérrel is jelezve a kort és a környezetet, a hangulatot és miliőt, amelyben a néző elmerülve, belefelejtkezve, könnyedén átadhatta magát a népies, a falusi-erdei és egyéb vadregényes elemekkel, hatásokkal telített opera élvezetének. A színpad előterében és közepén felépített kísérteties vagy éppen az ábrándozásra alkalmas szép zöld lombos erdőt idéző díszlet-együttes jól funkcionált, különösen a második részben az Ördögárokban megidézett pokol követének, Samielnek, a vele szerződést kötött Gáspárnak és az idecsalt Maxnak együttes, az ún. „varázsgolyóöntés” jelenetében. Itt említem meg azt is, hogy a színpadtechnika jól funkcionált, ügyesen ki lett használva a süllyesztők, a lifttel emelkedő, a mélyből feltörő pokoli füstöt és ként vizionáló, vagy a magasból leereszkedő díszletelemek (hinták, ablak-, tükör-keret, létra) meg a távirányítással mozgatható színpadi kellék (egy pamlag, kerevet) adta lehetőségek. Szintén meggyőzőek voltak a korabeli viseletek a falusi koszorús lányoknál, ugyanúgy a vadászöltözékek, a hercegi, főudvari népek, szereplők, így Agátha és Annuska, meg a fiatal vadászlegények öltözete, amely nem lógott ki a romantikus világot megidéző összképből. Tulajdonképpen az operában nincsenek ún. nagy slágerek, kivétel a „Vadászkórus” , amely nem véletlen, hogy az előadás legnagyobb sikerét hozta. Tényleg, a vadász-kar zseniális, profi módon „hozta” az elvárt szintet, ami Drucker Péter betanítói munkáját dicséri, de – ha már a kórussal kezdtem a zenei értékelést, azzal is folytatom – a többi jelentős kórusos jelenet is (például a koszorús lányok kara a III. felvonásban) nagyon hatásos és látványos, amihez persze nagyszerű dallamos vagy éppen jól (kör)táncolható, éppenséggel lépdelő, menetelő jelenetek is társulnak. Mindezt – ismétlem - nagyon jól kidolgozottan, összeszedetten valósította meg a népes férfi-, női- és a vegyes kar. A zenekar is nagyon szépen szólt. Az opera a német nép lelkéből fakadt, a német természet hangulatát árasztó alkotás. Emellett nemcsak egyes vonásaiban, hanem teljes egészében romantikus muzsika. Weber a zenekar hangszerszólamaiban, az énekszólamokban megkapó színekkel festi le a derék vadászok derűs erdei életét, de ugyanakkor erőteljes vonásokkal ábrázolja a sötét démoni hatalmak világát is. Ez az ellentétes hangulatpár már a mű motívumaiból felépített nyitányban jelentkezik; és később is, az opera egyes jeleneteiben a zenekar nem alárendelt kísérői szerepet játszik (Weber már Wagnert megelőzően alkalmaz bizonyos vezérmotívumokat, pld. az Ördögárokban játszódó jelenetben), és ahogyan a zenei szövetből szinte felszakad és érzékelteti az erdő sejtelmes-rejtelmes árnyait, emberfölötti hatalmait, tényleg mesteri módon megoldotta, ami a dinamikusan vezénylő Hollerung Gábor érdeme. Amit kihoz a zenekarából, a vérbeli romantikus harmóniákat, az Ördögárok kísértetekjárta zeg-zugait, vagy a kies tisztás napsütötte fáit, ahogyan mindezt a Weber zsenialitását újszerű hangszínhatások interpretálásával elénk tárja - tényleg igen figyelemreméltó. A fiatal énekeseink, akik egy részével most találkoztam először, láthatóan és hallhatóan sziporkáztak szerepeikben. A tépelődő, a bűnös csábításra könnyen hajló, a szerelméért becsületét kockáztató, de alapjában véve derék Max alakját hihetően építette fel Kóbor Tamás. Őt most láttam harmadszor az Alzira és A végzet hatalma után színpadon, és határozottan egyre jobb benyomásokat szerzek róla. Igaz, itt, ebben a szerepében eltudtam volna képzelni, ha erőteljesebb, hősiesebb hangon énekelte volna az első felvonásbeli, a tenoristák számára egyébként is igen nagy technikai követelményeket támasztó áriát, a hangját a magasságokban kissé erőtlennek éreztem, de így is rokonszenves, megnyerő alakítást kaptunk tőle. Ott van az ördögi rontásnak mintát adó, a mindenre elszánt gonosz kísértő alakjában Gáspár figurája. Kovács Istvánt, akit még nem láttam romantikus operában énekelni, és inkább a barokk darabok basszus szólamai által, vagy éppen Mozart-művekből és főleg oratóriumokból ismertem eddig, ebben az operában t újszerű oldaláról ismerhettem meg. Amellett, hogy remekült énekelt – nagyon tetszett az első felvonásban a bordala és a zárójelenetben, valamint a további duettekben is jól helytállt – az átkötő prózai dialógusokat is jól abszolválta (és ez igaz, a többi énekes kollégára is). Ugyancsak tetszett az ábrándozó Agáta második felvonásbeli nagy áriája Wittinger Gertrud tolmácsolásában, igen szépen sikerült. A III. felvonásban van egy nagyon szép kavatina is, amelyet a rádióban Moldován Stefániától hallottam egyszer elbűvölően, Wittingert hallva, felidéződtek ezek az emlékezetes pillanatok. Korábban őt sohasem hallottam, nem ismertem őt. Mostantól megjegyzem nevét, énekhangjával levett a lábamról. Még sokra viheti… Az összes énekes szereplő közül rám a legnagyobb hatást Csereklyei Andrea tette, aki fiatal rokon lány, Annuskaként napsugárból sző vigaszt a sötét aggodalmaktól levert Agáta számára. Mára II. felvonás kettősében Agátával, de különösen az azt követő önálló áriájával és nem beszélve az utolsó felvonás vidám népdalszerű énekével, teljesen elbűvölt. Hangja friss, csengő, a magasságokkal, koloratúrákkal fölényesen megbirkózott, e mellett, kitűnő színészi játékot produkált, szerintem a férfikórus mellett az est legnagyobb és megérdemelt sikerét aratta a fiatal művésznő. Rá is oda kell figyelnem a jövőben! A kisebb szerepek egyikében, Gábor Gézát, a nemrégen itt járt szegedi társulat hozta A végzet hatalma gvárdiánja után (Kóbor Tamással együtt), örömmel láttam viszont, ezúttal Kuno hercegi fővadász megszemélyesítőjeként. Rövid jeleneteivel (az I. és a III. felvonásokban) hitelesen hozta a lánya, az esküvőjére készülő szerelmes és izgatott Agáta iránt érzett apai szeretetét és a leendő veje, Max iránt táplált – a kötelességeire is figyelmeztető - érzés-és gondolatvilágát, a - még az opera végén bekövetkező tragédia feloldása után - kifejezett megbecsülését. Robusztus egyénisége és nagyszerű basszusa szerencsésen ötvöződött e szerepében. S legvégül meg kell még említenem a pici szerepeiben a remetét éneklő Gábor Gézát, akit a rendező az opera fináléjában olyan módon állít elénk, mint a már említett Végzet hatalmában a Gvárdiánnál látunk. De hasonlíthatnám akár Sarastró vagy Lőrinc barát figurákhoz is. Mély, olyan szlávos basszusa van, de ahhoz, hogy magvasabb véleményt tudjak alkotni hangjáról, hangszínéről még többször meg kellene hallgatnom őt más nagyobb szerepekben is. Molnár Erik, Böröcz László alakításai tettek még hozzá színeket, hangulatokat, jellemeket A bűvös vadász romantikájához. Samiel, a fekete vadász egy néma szerep. Itt a rendező ügyes ötlettel úgy vette a figurát, mint aki folyton a színen van, aki árnyékkén kíséri Gáspárt, Maxot, s csak akkor válik láthatóvá számukra, amikor a dramaturgia szerint egyébként is az ő dialógusa következne. Végig pantomimot játszik, művel. Érdekes ötlete volt ez a rendezőnek Silló Sándornak. Nagyon szép opera A bűvös vadész, jó volt látni és hallani. Jó lenne, ha valamely operaházban is gyökeret verne. Ferencsik János vágyálma volt, hogy a Parsifal mellett ezt az operát is felújítsa, betanítsa a Magyar Állami Operaházban. Az első terve sikerült, de a másik már sajnos nem adatott meg neki. Az utána következő vezetések koncepciójába úgy látszik azóta sem fér bele ez a mű. Kár. Lehet, hogy kedden újra megnézem. Én nem tudtam betelni vele. Auris társulattal pedig viszontlátásra június 22-én, a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon , ahol a bel canto jegyében Rossini Ory grófját mutatják be.
Weber: A bűvös vadász . A három felvonásos operát két részben mutatta be tegnap este hét órakor az Auris Társulat (művészeti vezető: Selmeczi György) a Fesztivál Színházban. A szereposztás a következő volt: Ottokár, cseh herceg – Böröcz László (bariton) Kuno, hercegi fővadász – Gábor Géza (basszus) Agáta, a lánya – Wittinger Gertrúd (szoprán) Annuska, az unokahúga – Csereklyei Andrea (lírai koloratúraszoprán) Gáspár, ifjú vadász – Kovács István (basszus) Max, ifjú vadász –Kóbor Tamás (lírai és hősiesebb tenor) A remete – Gáspár István (mély basszus) Kilián, parasztlegény – Molnár Erik (bariton) Samiel, a fekete vadász –Novák Péter (próza és pantomim) Közreműködött a kiegészített Honvéd Férfikar (Karigazgató: Drucker Péter), a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, vezényelt Hollerung Gábor, a rendező, aki a díszletet is jegyzi, Silló Sándor (ő készítette többek között a TV-ben futott sorozatot Kolozsvári operamesék címmel). A jelmez Kovalcsik Anikó nevéhez fűződik. A nagy létszámú női karról nem kaptunk információt (kik, honnan érkeztek). Az opera magyar nyelven csendült fel, ami azért is hasznos, mert Weber singspiel-jellegű operát komponált, ahol a dráma cselekménye nemcsak a zenében, hanem az egyes zárt számokat (16 van belőlük) összekötő prózai dialógusokban bontakozik ki. Tehát, nagyon helyesen döntöttek a magyar színpadra álmodók, hogy ezt a „ezer éve” nem játszott, alig ismert német kora romantikus (a bemutató 1821-ben Berlinben volt, maga Weber vezényelt) operát itt és most az anyanyelvünkön kell a publikumhoz „eljuttatni”. Elöljáróban már most leszögezem, hogy számomra nagy pozitív élményt hozott a tegnap esti bemutató előadás. Minden vonatkozásban azt kaptam, amit titkon reméltem és vártam. Mind a zenei megvalósítás, mind a színpadi játék, a látvány (díszlet, jelmez, a beállások, mozgások) méltó volt Weber szelleméhez és magához az ízig-vérig romantikus történethez, a „meséhez”. Tudni kell, hogy Weber, aki gyorsan komponált, ezen az operán három évig dolgozott. A témát Apel és Laun „Kísértetek” c. könyvének egyik novellájából vette. Tudni kell, hogy abban a történetben a végén mindenki meghal, vagy megőrül. Itt a befejezést szerencsénkre megváltoztatták, itt a jó legyőzi a gonoszt, a derék Max, egyévi próbaidő után, elnyeri Agáta kezét s vele a főerdészi állást, azonban a gonosz hatalmakkal szövetkezett Gáspárnak halállal kell lakolnia bűneiért. Az opera zenéjét, cselekményét már különböző audió-és videó felvételekről ismertem, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz a kiállítása: modern köntösben kapjuk, vagy muzeális kivitelben kapjuk. Azt mondhatnám, hogy valahol a kettő között realizálták ezt. Most először láttam a színpad hatalmas mélységét, ahol lépcsősorral kombinált híd- megoldással egy emeletet hoztak létre, s mögötte időnként gyönyörű korabeli, az 1600-as évek közepét idéző főúri birtok, erdők, a vadon élő állatok, őzek, szarvasok, vaddisznók, csörgedező patakok, vadászok, kopók kivetített színes festői, „romantikus” zsánerképeit vetítették ki. Ezzel a képi háttérrel is jelezve a kort és a környezetet, a hangulatot és miliőt, amelyben a néző elmerülve, belefelejtkezve, könnyedén átadhatta magát a népies, a falusi-erdei és egyéb vadregényes elemekkel, hatásokkal telített opera élvezetének. A színpad előterében és közepén felépített kísérteties vagy éppen az ábrándozásra alkalmas szép zöld lombos erdőt idéző díszlet-együttes jól funkcionált, különösen a második részben az Ördögárokban megidézett pokol követének, Samielnek, a vele szerződést kötött Gáspárnak és az idecsalt Maxnak együttes, az ún. „varázsgolyóöntés” jelenetében. Itt említem meg azt is, hogy a színpadtechnika jól funkcionált, ügyesen ki lett használva a süllyesztők, a lifttel emelkedő, a mélyből feltörő pokoli füstöt és ként vizionáló, vagy a magasból leereszkedő díszletelemek (hinták, ablak-, tükör-keret, létra) meg a távirányítással mozgatható színpadi kellék (egy pamlag, kerevet) adta lehetőségek. Szintén meggyőzőek voltak a korabeli viseletek a falusi koszorús lányoknál, ugyanúgy a vadászöltözékek, a hercegi, főudvari népek, szereplők, így Agátha és Annuska, meg a fiatal vadászlegények öltözete, amely nem lógott ki a romantikus világot megidéző összképből. Tulajdonképpen az operában nincsenek ún. nagy slágerek, kivétel a „Vadászkórus” , amely nem véletlen, hogy az előadás legnagyobb sikerét hozta. Tényleg, a vadász-kar zseniális, profi módon „hozta” az elvárt szintet, ami Drucker Péter betanítói munkáját dicséri, de – ha már a kórussal kezdtem a zenei értékelést, azzal is folytatom – a többi jelentős kórusos jelenet is (például a koszorús lányok kara a III. felvonásban) nagyon hatásos és látványos, amihez persze nagyszerű dallamos vagy éppen jól (kör)táncolható, éppenséggel lépdelő, menetelő jelenetek is társulnak. Mindezt – ismétlem - nagyon jól kidolgozottan, összeszedetten valósította meg a népes férfi-, női- és a vegyes kar. A zenekar is nagyon szépen szólt. Az opera a német nép lelkéből fakadt, a német természet hangulatát árasztó alkotás. Emellett nemcsak egyes vonásaiban, hanem teljes egészében romantikus muzsika. Weber a zenekar hangszerszólamaiban, az énekszólamokban megkapó színekkel festi le a derék vadászok derűs erdei életét, de ugyanakkor erőteljes vonásokkal ábrázolja a sötét démoni hatalmak világát is. Ez az ellentétes hangulatpár már a mű motívumaiból felépített nyitányban jelentkezik; és később is, az opera egyes jeleneteiben a zenekar nem alárendelt kísérői szerepet játszik (Weber már Wagnert megelőzően alkalmaz bizonyos vezérmotívumokat, pld. az Ördögárokban játszódó jelenetben), és ahogyan a zenei szövetből szinte felszakad és érzékelteti az erdő sejtelmes-rejtelmes árnyait, emberfölötti hatalmait, tényleg mesteri módon megoldotta, ami a dinamikusan vezénylő Hollerung Gábor érdeme. Amit kihoz a zenekarából, a vérbeli romantikus harmóniákat, az Ördögárok kísértetekjárta zeg-zugait, vagy a kies tisztás napsütötte fáit, ahogyan mindezt a Weber zsenialitását újszerű hangszínhatások interpretálásával elénk tárja - tényleg igen figyelemreméltó. A fiatal énekeseink, akik egy részével most találkoztam először, láthatóan és hallhatóan sziporkáztak szerepeikben. A tépelődő, a bűnös csábításra könnyen hajló, a szerelméért becsületét kockáztató, de alapjában véve derék Max alakját hihetően építette fel Kóbor Tamás. Őt most láttam harmadszor az Alzira és A végzet hatalma után színpadon, és határozottan egyre jobb benyomásokat szerzek róla. Igaz, itt, ebben a szerepében eltudtam volna képzelni, ha erőteljesebb, hősiesebb hangon énekelte volna az első felvonásbeli, a tenoristák számára egyébként is igen nagy technikai követelményeket támasztó áriát, a hangját a magasságokban kissé erőtlennek éreztem, de így is rokonszenves, megnyerő alakítást kaptunk tőle. Ott van az ördögi rontásnak mintát adó, a mindenre elszánt gonosz kísértő alakjában Gáspár figurája. Kovács Istvánt, akit még nem láttam romantikus operában énekelni, és inkább a barokk darabok basszus szólamai által, vagy éppen Mozart-művekből és főleg oratóriumokból ismertem eddig, ebben az operában t újszerű oldaláról ismerhettem meg. Amellett, hogy remekült énekelt – nagyon tetszett az első felvonásban a bordala és a zárójelenetben, valamint a további duettekben is jól helytállt – az átkötő prózai dialógusokat is jól abszolválta (és ez igaz, a többi énekes kollégára is). Ugyancsak tetszett az ábrándozó Agáta második felvonásbeli nagy áriája Wittinger Gertrud tolmácsolásában, igen szépen sikerült. A III. felvonásban van egy nagyon szép kavatina is, amelyet a rádióban Moldován Stefániától hallottam egyszer elbűvölően, Wittingert hallva, felidéződtek ezek az emlékezetes pillanatok. Korábban őt sohasem hallottam, nem ismertem őt. Mostantól megjegyzem nevét, énekhangjával levett a lábamról. Még sokra viheti… Az összes énekes szereplő közül rám a legnagyobb hatást Csereklyei Andrea tette, aki fiatal rokon lány, Annuskaként napsugárból sző vigaszt a sötét aggodalmaktól levert Agáta számára. Mára II. felvonás kettősében Agátával, de különösen az azt követő önálló áriájával és nem beszélve az utolsó felvonás vidám népdalszerű énekével, teljesen elbűvölt. Hangja friss, csengő, a magasságokkal, koloratúrákkal fölényesen megbirkózott, e mellett, kitűnő színészi játékot produkált, szerintem a férfikórus mellett az est legnagyobb és megérdemelt sikerét aratta a fiatal művésznő. Rá is oda kell figyelnem a jövőben! A kisebb szerepek egyikében, Gábor Gézát, a nemrégen itt járt szegedi társulat hozta A végzet hatalma gvárdiánja után (Kóbor Tamással együtt), örömmel láttam viszont, ezúttal Kuno hercegi fővadász megszemélyesítőjeként. Rövid jeleneteivel (az I. és a III. felvonásokban) hitelesen hozta a lánya, az esküvőjére készülő szerelmes és izgatott Agáta iránt érzett apai szeretetét és a leendő veje, Max iránt táplált – a kötelességeire is figyelmeztető - érzés-és gondolatvilágát, a - még az opera végén bekövetkező tragédia feloldása után - kifejezett megbecsülését. Robusztus egyénisége és nagyszerű basszusa szerencsésen ötvöződött e szerepében. S legvégül meg kell még említenem a pici szerepeiben a remetét éneklő Gábor Gézát, akit a rendező az opera fináléjában olyan módon állít elénk, mint a már említett Végzet hatalmában a Gvárdiánnál látunk. De hasonlíthatnám akár Sarastró vagy Lőrinc barát figurákhoz is. Mély, olyan szlávos basszusa van, de ahhoz, hogy magvasabb véleményt tudjak alkotni hangjáról, hangszínéről még többször meg kellene hallgatnom őt más nagyobb szerepekben is. Molnár Erik, Böröcz László alakításai tettek még hozzá színeket, hangulatokat, jellemeket A bűvös vadász romantikájához. Samiel, a fekete vadász egy néma szerep. Itt a rendező ügyes ötlettel úgy vette a figurát, mint aki folyton a színen van, aki árnyékkén kíséri Gáspárt, Maxot, s csak akkor válik láthatóvá számukra, amikor a dramaturgia szerint egyébként is az ő dialógusa következne. Végig pantomimot játszik, művel. Érdekes ötlete volt ez a rendezőnek Silló Sándornak. Nagyon szép opera A bűvös vadész, jó volt látni és hallani. Jó lenne, ha valamely operaházban is gyökeret verne. Ferencsik János vágyálma volt, hogy a Parsifal mellett ezt az operát is felújítsa, betanítsa a Magyar Állami Operaházban. Az első terve sikerült, de a másik már sajnos nem adatott meg neki. Az utána következő vezetések koncepciójába úgy látszik azóta sem fér bele ez a mű. Kár. Lehet, hogy kedden újra megnézem. Én nem tudtam betelni vele. Auris társulattal pedig viszontlátásra június 22-én, a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon , ahol a bel canto jegyében Rossini Ory grófját mutatják be.
8344 Búbánat 2005-05-07 14:04:31
Délelőtt tízórára elkészültem A bűvös vadász előadásról szóló \"értekezésemmel\", de az otthoni internet-elérés váratlanul - a karbantartó szokásosan hétvégére időzítő tevékenysége miatt- megszűnt. Mi tehettem, átmásoltam floppyra és vittem a legközelebbi internetezőbe. S ilyenkor jön Murphy törvénye, ha valami rossz jön elő, szinte bizonyos, hogy annál csak még rosszabb jöhet: berakom itt a floppyt s a szöveg fele nem olvasható, mert sérült volt a floppym. Most mehetek vissza, kereshetek egy másik üres floppyt, és kezdődik minden elölről...
Délelőtt tízórára elkészültem A bűvös vadász előadásról szóló \"értekezésemmel\", de az otthoni internet-elérés váratlanul - a karbantartó szokásosan hétvégére időzítő tevékenysége miatt- megszűnt. Mi tehettem, átmásoltam floppyra és vittem a legközelebbi internetezőbe. S ilyenkor jön Murphy törvénye, ha valami rossz jön elő, szinte bizonyos, hogy annál csak még rosszabb jöhet: berakom itt a floppyt s a szöveg fele nem olvasható, mert sérült volt a floppym. Most mehetek vissza, kereshetek egy másik üres floppyt, és kezdődik minden elölről...
8343 Cilike 2005-05-07 09:22:47
Meg kell mondanom, annak idején egész közelről láttam Zempléni Samoléját -statisztáltam a darabban-, és rendkívüli idegfeszültségben volt, a Hétfátyoltánc alatt kissé káromkodott mindig... Viszont a Schlussgesangra mindig kifújt, nem is csodálom, vokálisan nem neki való szerep volt. Személyiség szempontjából jól megoldotta.
Meg kell mondanom, annak idején egész közelről láttam Zempléni Samoléját -statisztáltam a darabban-, és rendkívüli idegfeszültségben volt, a Hétfátyoltánc alatt kissé káromkodott mindig... Viszont a Schlussgesangra mindig kifújt, nem is csodálom, vokálisan nem neki való szerep volt. Személyiség szempontjából jól megoldotta.
8342 parampampuli 2005-05-06 23:31:21 [Válasz erre: 8337 Lencsi 2005-05-06 12:10:20]
Zempléni még pár éve is szuggesztív és felkavaró Salome volt, de aki nem látta 1989-es beállása és mondjuk 1998. között, az nem tudja érdemben megítélni. Rálik hangja azért nem alkalmas a szerepre, szerintem, mert a telt mély regisztere nincs meg, a zárójelenetben az operairodalom szopránnak kiírt legmélyebb hangjaival kell(ene) megbírkóznia; és a hangszíne is túl világos a megszokotthoz képest. Ha meghallgatod a nagy Salomék felvételeit, érteni fogod mire gondolok. Egy ekkora zenekarhoz vastagabb és drámaibb hangszín kell, majdnem Wagner-szoprán. Rálik kétségtelenül nem az!
Zempléni még pár éve is szuggesztív és felkavaró Salome volt, de aki nem látta 1989-es beállása és mondjuk 1998. között, az nem tudja érdemben megítélni. Rálik hangja azért nem alkalmas a szerepre, szerintem, mert a telt mély regisztere nincs meg, a zárójelenetben az operairodalom szopránnak kiírt legmélyebb hangjaival kell(ene) megbírkóznia; és a hangszíne is túl világos a megszokotthoz képest. Ha meghallgatod a nagy Salomék felvételeit, érteni fogod mire gondolok. Egy ekkora zenekarhoz vastagabb és drámaibb hangszín kell, majdnem Wagner-szoprán. Rálik kétségtelenül nem az!
8341 WiseGentleman 2005-05-06 22:04:16
Rálik Szilviát a tavalyi évadban láttam Salomeként, és bevallom, igen tetszett. A hangképzésnek valójában én sem vagyok szakértője, ugyanakkor kérdezem, hogy miért ne lehetne alkalmas a hangja Richard Strauss operáira (a tavalyi teljesítménye alapján nekem ugyanis az volt a benyomásom, hogy ideális Kaiserin lenne például). Zempléni Mária Saloméjét néhány éve láttam, igazából nehezen tudtam hová sorolni...
Rálik Szilviát a tavalyi évadban láttam Salomeként, és bevallom, igen tetszett. A hangképzésnek valójában én sem vagyok szakértője, ugyanakkor kérdezem, hogy miért ne lehetne alkalmas a hangja Richard Strauss operáira (a tavalyi teljesítménye alapján nekem ugyanis az volt a benyomásom, hogy ideális Kaiserin lenne például). Zempléni Mária Saloméjét néhány éve láttam, igazából nehezen tudtam hová sorolni...
8340 Cilike 2005-05-06 18:22:05
Teljesen egyértelmű volt, hogy csakis hangfelvételre és filmre énekelhette a Salomét. Viszont szeintem megérte, mert a film szenzációs volt a maga nemében. Ez egyfajta Salome-felfogás volt, nagyon szuggesztív. Különben Stratas hangját én se szerettem sose, van vele egy Bohéméletem a Metből, meg a Zeffirelli-féle Bajazzók.
Teljesen egyértelmű volt, hogy csakis hangfelvételre és filmre énekelhette a Salomét. Viszont szeintem megérte, mert a film szenzációs volt a maga nemében. Ez egyfajta Salome-felfogás volt, nagyon szuggesztív. Különben Stratas hangját én se szerettem sose, van vele egy Bohéméletem a Metből, meg a Zeffirelli-féle Bajazzók.
8339 parampampuli 2005-05-06 17:13:11 [Válasz erre: 8331 egy kívülálló 2005-05-06 00:47:10]
A törékeny test stimmel -- a hatalmas hang egyáltalán nem. Kifejezetten kis volumenü, tremolós és vibrátós hang volt. A Götz Friedrich rendezte filmben is inkább egy tébolyultan visító hisztérikának tünt, mint a Strauss-partitura elvárta vivöerQs drámai szoprán. Nekem, akinek Salome-ideálja Nilsson, Jones, Behrens, de ha már líraibb hangok közt keresünk, akkor Caballé, környékén található, egyáltalán nem tetszett, de tudom, hogy sokan imádják. Di gustibus..... Lulu esete egészen más, abban nagyon is a helyén volt Stratas asszony.
A törékeny test stimmel -- a hatalmas hang egyáltalán nem. Kifejezetten kis volumenü, tremolós és vibrátós hang volt. A Götz Friedrich rendezte filmben is inkább egy tébolyultan visító hisztérikának tünt, mint a Strauss-partitura elvárta vivöerQs drámai szoprán. Nekem, akinek Salome-ideálja Nilsson, Jones, Behrens, de ha már líraibb hangok közt keresünk, akkor Caballé, környékén található, egyáltalán nem tetszett, de tudom, hogy sokan imádják. Di gustibus..... Lulu esete egészen más, abban nagyon is a helyén volt Stratas asszony.
8338 Orfeusz 2005-05-06 14:52:33 [Válasz erre: 8332 telramund 2005-05-06 07:33:55]
Én is ott leszek, én egyáltalán nem ismerem az operát.
Én is ott leszek, én egyáltalán nem ismerem az operát.
8337 Lencsi 2005-05-06 12:10:20 [Válasz erre: 8332 telramund 2005-05-06 07:33:55]
A régi szegedi ea-ról jelent meg pár éve egy CD is. Azt hiszem élő felvétel olyan művészekkel, mint Vaszy Viktor, Moldován Stefánia, Szalma Ferenc.
A régi szegedi ea-ról jelent meg pár éve egy CD is. Azt hiszem élő felvétel olyan művészekkel, mint Vaszy Viktor, Moldován Stefánia, Szalma Ferenc.
8336 Búbánat 2005-05-06 11:42:11
Ma este és még két további napon a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban színre kerül Weber operája A bűvös vadász. Ez az opera utoljára az 1975/76-os szezonban került bemutatásra az Operában egy német társulat jóvoltából. Azt megelőzően pedig még messzebb kell visszamenni az időben, úgy a harmincas évek elejére, akkor láthatta a pesti publikum ezt a német romantikus operát. (Vidéken is adták, ha jól tudom, Szegeden) A mai bemutató előadásra vettem jegyet, remélhetőleg „izgalmas” operaélményben lesz részem, hiszen személyesen még sohasem találkoztam „A bűvös vadás”-szal; a rádióból és videofelvételekről van némi fogalmam magáról az operáról, a zenéről. Az aktualitás jegyében most utánaeredtem a „mesének” is, amit az alábbiakban megosztok az idelátogató érdeklődővel, olvasóval. Este pedig megpróbálom feldolgozni a hallható zenei és a látható színpadi élményt, amelyekről majd hírt adok. Carl Maria von Weber (1786 – 1826) a német romantikus opera megteremtője. Tizenegy színpadi művet írt, ezek közül a leghíresebb A bűvös vadász, amelyet a legnémetebb német operaként emlegetnek. Alkotói tevékenysége a XIX. század elejére esik, ekkor jelennek meg az irodalomban a kísértethistóriák, a boszorkánytörténetek, így a Kísértetek könyve is, amelynek egyik elbeszélése a bűvös vadászról, a jó és a rossz között vívódó lélekről a zeneszerző fantáziáját is megragadta. A történet Csehországban, valahol a Sumava erdőségeiben játszódik. Egy tisztáson vagyunk, ahol éppen lövészverseny zajlik. A nép lelkesen ünnepli a győztes Kiliánt, a gazdag parasztlegényt, aki ugratja a sikertelen fiatal vadászt, Maxot. Pedig Max jó lövő, és sikertelenségére Kuno hercegi fővadász is figyelmezteti, mondván, ha másnap is ilyen rosszul szerepel, nem adja neki lánya, Agáta kezét. Ekkor feltűnik Gáspár, ez a furcsa, démoni figura, aki rég eladta lelkét az ördögnek, és elkötelezettje Samielnek, a fekete vadásznak. Gáspár is pályázik Agáta kezére, de a lány őt kikosarazza, ezért minden célja, hogy Maxot tönkretegye. Felajánl a fiúnak egy bűvös vadászgolyót, amelyet rögtön be is mutat, erre beleegyezik, hogy elmegy Gáspárral az ördögszakadékba, és részt vesz Samiel segítségével hét biztosan célba találó bűvös golyó öntésében. A második felvonásban a főerdész otthonában vagyunk, ahol az ábrándozó Agáta unokahúga, Annuska társaságában várja vőlegénye, Max jöttét. A lányt rossz előérzetek gyötrik, amit még csak fokoz, hogy a falról, minden ok nélkül leesik egy kép. Közben megérkezik Max és elmondja, hogy az ördögárokba kell mennie egy ottfelejtett nemes vadért, amelyet félt a tolvajoktól. A két lány kérleli őt, ne menjen, de a legény hajthatatlan. Majd az ördögárokban vagyunk, ebben a félelmetes és titokzatos környezetben. Gáspár a varázslást készíti elő, megidézi Samielt, akivel hamarosan lejár a szerződése, és követnie kell őt a pokolba. Haladékért könyörög, és maga helyett felajánlja Maxot. Hát varázsgolyót kér, de úgy, hogy a hetedik Agáta szívét járja át. Ez utóbbi teljesítését Samiel nem ígéri, mert az ártatlan lány felett nincs hatalma. Mikor megérkezik Max, Gáspár elkezdi a varázslatát, elkészíti a hét golyót. A hetedik után maga Samiel is megjelenik, diadalittas, mert a pokol számára megkaparintott két lelket az Isten elől. A harmadik felvonás első jelenetében Agáta balsejtelmektől gyötörten bár, de az esküvőjére készül. Megjelennek a nyoszolyólányok is, de a dobozban menyasszonyi koszorú helyett gyászkoszorút találnak. Annuska a lányok virágaiból készít fejdíszt a menyasszonynak. Változás után a lövészverseny színhelyén vagyunk. Ottokár főherceg kijelöli Max célpontját, egy fán ülő fehér galambot. A fiú elsüti fegyverét, ekkor Agáta a szívéhez kap, felsikolt, a földre bukik, és ugyanakkor Gáspár is holtan esik össze. Agáta azonban nem sérült meg, és Max töredelmesen bevallja, hogy Gáspár csábítására a sátánnal szövetkezett. A főherceg száműzetésre ítéli az ifjú vadászt, de ekkor előlép az erdő bölcs remetéje, és övé az utolsó szó: „Az vessen rá követ, ki szent, az kit sosem kísértett bűn.” Mivel az emberek között büntetlen nem találtatik, a remete szavai ellen nincs fellebbezés. A büntetés azonban kijár, a jegyeseknek egy évig várniuk kell, és ha Max valóban az erkölcs útjára lépett, oltár elé vezetheti jegyesét.
Ma este és még két további napon a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban színre kerül Weber operája A bűvös vadász. Ez az opera utoljára az 1975/76-os szezonban került bemutatásra az Operában egy német társulat jóvoltából. Azt megelőzően pedig még messzebb kell visszamenni az időben, úgy a harmincas évek elejére, akkor láthatta a pesti publikum ezt a német romantikus operát. (Vidéken is adták, ha jól tudom, Szegeden) A mai bemutató előadásra vettem jegyet, remélhetőleg „izgalmas” operaélményben lesz részem, hiszen személyesen még sohasem találkoztam „A bűvös vadás”-szal; a rádióból és videofelvételekről van némi fogalmam magáról az operáról, a zenéről. Az aktualitás jegyében most utánaeredtem a „mesének” is, amit az alábbiakban megosztok az idelátogató érdeklődővel, olvasóval. Este pedig megpróbálom feldolgozni a hallható zenei és a látható színpadi élményt, amelyekről majd hírt adok. Carl Maria von Weber (1786 – 1826) a német romantikus opera megteremtője. Tizenegy színpadi művet írt, ezek közül a leghíresebb A bűvös vadász, amelyet a legnémetebb német operaként emlegetnek. Alkotói tevékenysége a XIX. század elejére esik, ekkor jelennek meg az irodalomban a kísértethistóriák, a boszorkánytörténetek, így a Kísértetek könyve is, amelynek egyik elbeszélése a bűvös vadászról, a jó és a rossz között vívódó lélekről a zeneszerző fantáziáját is megragadta. A történet Csehországban, valahol a Sumava erdőségeiben játszódik. Egy tisztáson vagyunk, ahol éppen lövészverseny zajlik. A nép lelkesen ünnepli a győztes Kiliánt, a gazdag parasztlegényt, aki ugratja a sikertelen fiatal vadászt, Maxot. Pedig Max jó lövő, és sikertelenségére Kuno hercegi fővadász is figyelmezteti, mondván, ha másnap is ilyen rosszul szerepel, nem adja neki lánya, Agáta kezét. Ekkor feltűnik Gáspár, ez a furcsa, démoni figura, aki rég eladta lelkét az ördögnek, és elkötelezettje Samielnek, a fekete vadásznak. Gáspár is pályázik Agáta kezére, de a lány őt kikosarazza, ezért minden célja, hogy Maxot tönkretegye. Felajánl a fiúnak egy bűvös vadászgolyót, amelyet rögtön be is mutat, erre beleegyezik, hogy elmegy Gáspárral az ördögszakadékba, és részt vesz Samiel segítségével hét biztosan célba találó bűvös golyó öntésében. A második felvonásban a főerdész otthonában vagyunk, ahol az ábrándozó Agáta unokahúga, Annuska társaságában várja vőlegénye, Max jöttét. A lányt rossz előérzetek gyötrik, amit még csak fokoz, hogy a falról, minden ok nélkül leesik egy kép. Közben megérkezik Max és elmondja, hogy az ördögárokba kell mennie egy ottfelejtett nemes vadért, amelyet félt a tolvajoktól. A két lány kérleli őt, ne menjen, de a legény hajthatatlan. Majd az ördögárokban vagyunk, ebben a félelmetes és titokzatos környezetben. Gáspár a varázslást készíti elő, megidézi Samielt, akivel hamarosan lejár a szerződése, és követnie kell őt a pokolba. Haladékért könyörög, és maga helyett felajánlja Maxot. Hát varázsgolyót kér, de úgy, hogy a hetedik Agáta szívét járja át. Ez utóbbi teljesítését Samiel nem ígéri, mert az ártatlan lány felett nincs hatalma. Mikor megérkezik Max, Gáspár elkezdi a varázslatát, elkészíti a hét golyót. A hetedik után maga Samiel is megjelenik, diadalittas, mert a pokol számára megkaparintott két lelket az Isten elől. A harmadik felvonás első jelenetében Agáta balsejtelmektől gyötörten bár, de az esküvőjére készül. Megjelennek a nyoszolyólányok is, de a dobozban menyasszonyi koszorú helyett gyászkoszorút találnak. Annuska a lányok virágaiból készít fejdíszt a menyasszonynak. Változás után a lövészverseny színhelyén vagyunk. Ottokár főherceg kijelöli Max célpontját, egy fán ülő fehér galambot. A fiú elsüti fegyverét, ekkor Agáta a szívéhez kap, felsikolt, a földre bukik, és ugyanakkor Gáspár is holtan esik össze. Agáta azonban nem sérült meg, és Max töredelmesen bevallja, hogy Gáspár csábítására a sátánnal szövetkezett. A főherceg száműzetésre ítéli az ifjú vadászt, de ekkor előlép az erdő bölcs remetéje, és övé az utolsó szó: „Az vessen rá követ, ki szent, az kit sosem kísértett bűn.” Mivel az emberek között büntetlen nem találtatik, a remete szavai ellen nincs fellebbezés. A büntetés azonban kijár, a jegyeseknek egy évig várniuk kell, és ha Max valóban az erkölcs útjára lépett, oltár elé vezetheti jegyesét.
8335 Sieglinde 2005-05-06 11:18:03 [Válasz erre: 8324 Sieglinde 2005-05-04 16:08:23]
/Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! Bocsánat, de ez olyan édes, hogy nem bírtam kihagyni/ Valóban, bár én nagyobb szerencsének vélem, hogy hallhatom még a maiakat! Silja nagyon nagy művész és fantasztikus sztár is volt, de szerencsére ma is zseniális szinésznő/!/ és énekes, a Várakozásban láttam. Viszont akkor tartanám magam még szerencsésebbnek, ha láthattam volna Teresa Stratast Salomeévá vagy Luluvá átlényegülve! Az ő komplex személyisége mágnesként vonz: törékeny testben hatalmas hang és még nagyobb lélek!
/Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! Bocsánat, de ez olyan édes, hogy nem bírtam kihagyni/ Valóban, bár én nagyobb szerencsének vélem, hogy hallhatom még a maiakat! Silja nagyon nagy művész és fantasztikus sztár is volt, de szerencsére ma is zseniális szinésznő/!/ és énekes, a Várakozásban láttam. Viszont akkor tartanám magam még szerencsésebbnek, ha láthattam volna Teresa Stratast Salomeévá vagy Luluvá átlényegülve! Az ő komplex személyisége mágnesként vonz: törékeny testben hatalmas hang és még nagyobb lélek!
8334 Lencsi 2005-05-06 09:15:58
Tegnap óta megtekinthetők a [url]http://www.polinst.hu/;Lengyel Intézet[/url]ben a Top Talent Award 2004 (Európai Multimédia Nagydíj) első helyezettjei. Az on-line kategória győztese a [url]http://www.mistyisland.tv/;Someday On The Misty Island[/url] c. alkotás, ami a klasszikus operaműfajból kiindulva szeretne vmi új formát és stílust alkotni. Még nekem se sikerült alaposabban megnéznem a művet, de belekukkantani biztosan érdemes :-) A sziget lakói közt feltűnik Carmen, Eboli, Ulrica et al. :-)
Tegnap óta megtekinthetők a [url]http://www.polinst.hu/;Lengyel Intézet[/url]ben a Top Talent Award 2004 (Európai Multimédia Nagydíj) első helyezettjei. Az on-line kategória győztese a [url]http://www.mistyisland.tv/;Someday On The Misty Island[/url] c. alkotás, ami a klasszikus operaműfajból kiindulva szeretne vmi új formát és stílust alkotni. Még nekem se sikerült alaposabban megnéznem a művet, de belekukkantani biztosan érdemes :-) A sziget lakói közt feltűnik Carmen, Eboli, Ulrica et al. :-)
8333 Megén 2005-05-06 09:09:50 [Válasz erre: 8328 Orfeusz 2005-05-04 22:15:01]
Nem vagyok nagy szakértő, de az Óbudai Társaskörben rendezett Operamesék alkalmával jöttem rá például, hogy ugyanannak az énekesnek, egy Mozart operarészlet nehezebben ment, mint egy Verdi operarészlet előadása. Más persze az, ha egy egész estét kell végigénekelni, és más, ha rövidebb a szerepe. De belegondolva - lehet ilyen.
Nem vagyok nagy szakértő, de az Óbudai Társaskörben rendezett Operamesék alkalmával jöttem rá például, hogy ugyanannak az énekesnek, egy Mozart operarészlet nehezebben ment, mint egy Verdi operarészlet előadása. Más persze az, ha egy egész estét kell végigénekelni, és más, ha rövidebb a szerepe. De belegondolva - lehet ilyen.
8332 telramund 2005-05-06 07:33:55 [Válasz erre: 8327 Sieglinde 2005-05-04 19:22:03]
azért az elgondolkoztat hogy egy Carmen elléneklése super egy Maddalen a Rigolettoben problémát okoz.... Nem volt szerencsém Gál Erikához csupán a Kisvárosi Szonyetkájaként.Ott egy felüdülés volt Szolnoki Apollóniához képest,de ennek ellenére nem gondolom hogy a matéria Carmen után kiállt..de lehet egyszer meghallgatom és akkor változik a véleményem-értek már csodák?!
azért az elgondolkoztat hogy egy Carmen elléneklése super egy Maddalen a Rigolettoben problémát okoz.... Nem volt szerencsém Gál Erikához csupán a Kisvárosi Szonyetkájaként.Ott egy felüdülés volt Szolnoki Apollóniához képest,de ennek ellenére nem gondolom hogy a matéria Carmen után kiállt..de lehet egyszer meghallgatom és akkor változik a véleményem-értek már csodák?!
8331 egy kívülálló 2005-05-06 00:47:10
A mai Carmen tényleg nagyon szépen sikerült előadás volt. Ami a rendezést illeti, egy kicsit vitatkoznék Normával: noha ez sem valami jó, de ennek vannak értékei - a figurák be vannak állítva, fejlődésük végig van gondolva (különösen Don Joséé), és egyáltalán: az egésznek van koncepciója - még ha nem is pontosan az, amit én ideális Carmen-produkció címén elképzelek (no de hát van ilyen, vö. Lohengrin). Ami az énekeseket illeti, csatlakozom a dicséretekhez. Gál Erika már mpst óriási - milyen lesz, ha beérik a szerepformálása? Kiss B. főleg a második részben óriási, Fokanovnak ez az egyik legjobb szerepe, itt kedvére kiripacskodhatja magát - és hát ehhez marha jól énekel. Lóry Andrea értékeléséhez hozzátenném, hogy ő beugrással énekelt, eredetileg Frankó Tünde lett volna. Ami a zenekart illeti: az idei egyik Verdi-felújításon sem játszottak ilyen szép tónussal, ilyen összeszedetten, mint ma. Egyáltalán: a Carmen zenekari anyagát élőben még sosem hallottam ilyen jó előadásban - korábbi élményeim Kovács Jánoshoz, Humburhoz és a ma este is vezénylő Török Gézához kötődnek; mivel tehát ez utóbbi most önmagára licitált rá, hajlamos vagyok neki tulajdonítani a kidolgozottságot. Összességében nagyszerű ensemble-munka volt ez az előadás - nekem személy szerint jobban tetszett, mint a múltkori sztáros Rigoletto. Maradhatna ez a gárda, hogy összeszokjanak.
A mai Carmen tényleg nagyon szépen sikerült előadás volt. Ami a rendezést illeti, egy kicsit vitatkoznék Normával: noha ez sem valami jó, de ennek vannak értékei - a figurák be vannak állítva, fejlődésük végig van gondolva (különösen Don Joséé), és egyáltalán: az egésznek van koncepciója - még ha nem is pontosan az, amit én ideális Carmen-produkció címén elképzelek (no de hát van ilyen, vö. Lohengrin). Ami az énekeseket illeti, csatlakozom a dicséretekhez. Gál Erika már mpst óriási - milyen lesz, ha beérik a szerepformálása? Kiss B. főleg a második részben óriási, Fokanovnak ez az egyik legjobb szerepe, itt kedvére kiripacskodhatja magát - és hát ehhez marha jól énekel. Lóry Andrea értékeléséhez hozzátenném, hogy ő beugrással énekelt, eredetileg Frankó Tünde lett volna. Ami a zenekart illeti: az idei egyik Verdi-felújításon sem játszottak ilyen szép tónussal, ilyen összeszedetten, mint ma. Egyáltalán: a Carmen zenekari anyagát élőben még sosem hallottam ilyen jó előadásban - korábbi élményeim Kovács Jánoshoz, Humburhoz és a ma este is vezénylő Török Gézához kötődnek; mivel tehát ez utóbbi most önmagára licitált rá, hajlamos vagyok neki tulajdonítani a kidolgozottságot. Összességében nagyszerű ensemble-munka volt ez az előadás - nekem személy szerint jobban tetszett, mint a múltkori sztáros Rigoletto. Maradhatna ez a gárda, hogy összeszokjanak.
8330 Norma 2005-05-05 23:56:35
Akkor néhány szót a mai Carmenról... Igen szép siker volt az előadás, köszönhetően elsősorban Gál Erika dekoratív megjelenésének, szuggesztív színpadi alakításának - kár, hogy a rendezés szerint sokszor a nézők felé kell alakítania, ez a drámai szituációk rovására megy - és hangi produkciójának. Maddalénájáról a múltkor keményen nyilatkoztam, fenn is tartom: az nem az ő szerepe volt. Carmen szerepe viszont lehetőséget adott az énekesnőnek, hogy valóban szép hangját legelőnyösebb oldaláról mutathassa meg. Pár év, és tökéletes Carmen lesz, elsősorban a mély részeknél (Kártya-monológ) éreztem, hogy hiányosságok vannak, de a többi tartományban igen szépen és erőteljesen szól a hang. Megérdemelten aratott zajos sikert, meg is hatódott, közelről láttuk, hogy megkönnyezte az ünneplést. Szép pillanatok voltak. Kiss B. Atilla Don Joséja szintén remek alakítás, óriási erő sugárzik személyiségéből, az előadás legjobb része tőle a 3. felvonás vége volt, döbbenetes dolgokat csinált. Sajnos a Virágária nem szólt igazán szépen, a hangot végig ércesebbnek éreztem a kelleténél. Viszont azok a csodálatos magasságok! Meg is bocsátottam minden egyéb hibát. Fokanov fürdik a sztár szerepében - színpadon és azon kívül. Torreádor-dala jó volt, de nem rázott ki a hideg tőle. Nyilván nagy a közönség elvárása a slágerektől, nehéz is lehet megfelelni mindenki etalonjának. Fokanov tisztességgel helyt állt. Lóry Andreát - nem tehetek róla - nem nagyon szeretem. Mármint hallgatni. Pedig tüneményes, alkati hátránya ellenére is elhittem neki, hogy Micaela, sőt gyönyörűek a magasságai, biztosan is szólnak, de amit középregiszterben és lejjebb csinál, az szörnyű. Mintha a nagymama énekelne. Öblös, sötét tónusú a hang, nem szép, nem kislányos. a közönség - jómagam is- értékelte a teljesítményt, az igyekezetet és a szerepformálást. Péter Cecília nem elég intelligens énekes, azt hiszi, a hangerő minden - bele is ad apait-anyait, úgy rzi, mindig övé az utolsó hang, a trióból kvartettből, kvintettből stb. csak őt kell hallani. Viszont színészileg rendben. Nyilván Gilda után már nehéz visszaállni kisebb szerepbe. De tanuljon: egy Miller Lajos alázattal megteszi. Megyesi Schwartz Lúcia is kidolgozott alakítással emelte a színvonalat. Király Miklós torkán kijött valami, amit igen nehéz hangnak nevezni. Néhány évtizedet azért elvegetál a pályán. Viszont a figurát kidolgozta, remek részeg hadnagy volt. Nyilván elitta a hangját.:-) A kórusok tetszettek, a zenekar is szépen teljesített. hogy ez mennyire Török Géza érdeme, nem tudom. Nyilván karmester nélkül is eljátsszák az agyonjátszott darabot. Mindegy, ma jól szólt, köszönet mindenkinek. A rendezés a Rigolettó méltó párja: vastraverz, játékmaci, füvescigisodrás sőt még öltözőtükör is van. Nem tudom megbocsátani, hogy a hegyvidéket kiírták a műből, így a 3. felvonás elég esetlen lett. Érdemes lenne felüvizsgálni a színpadi lövések hangerejét, amíg valaki infarktust nem kap a nézőtéren. a frász tör ám valamennyi Carlos, Tosca, Carmen és újabban Rigoletto-előadáson. A közönség ma megütközve ill. hangosan morajló röhögéssel jutalmazta. Kell ez egy drámai tetőponton?
Akkor néhány szót a mai Carmenról... Igen szép siker volt az előadás, köszönhetően elsősorban Gál Erika dekoratív megjelenésének, szuggesztív színpadi alakításának - kár, hogy a rendezés szerint sokszor a nézők felé kell alakítania, ez a drámai szituációk rovására megy - és hangi produkciójának. Maddalénájáról a múltkor keményen nyilatkoztam, fenn is tartom: az nem az ő szerepe volt. Carmen szerepe viszont lehetőséget adott az énekesnőnek, hogy valóban szép hangját legelőnyösebb oldaláról mutathassa meg. Pár év, és tökéletes Carmen lesz, elsősorban a mély részeknél (Kártya-monológ) éreztem, hogy hiányosságok vannak, de a többi tartományban igen szépen és erőteljesen szól a hang. Megérdemelten aratott zajos sikert, meg is hatódott, közelről láttuk, hogy megkönnyezte az ünneplést. Szép pillanatok voltak. Kiss B. Atilla Don Joséja szintén remek alakítás, óriási erő sugárzik személyiségéből, az előadás legjobb része tőle a 3. felvonás vége volt, döbbenetes dolgokat csinált. Sajnos a Virágária nem szólt igazán szépen, a hangot végig ércesebbnek éreztem a kelleténél. Viszont azok a csodálatos magasságok! Meg is bocsátottam minden egyéb hibát. Fokanov fürdik a sztár szerepében - színpadon és azon kívül. Torreádor-dala jó volt, de nem rázott ki a hideg tőle. Nyilván nagy a közönség elvárása a slágerektől, nehéz is lehet megfelelni mindenki etalonjának. Fokanov tisztességgel helyt állt. Lóry Andreát - nem tehetek róla - nem nagyon szeretem. Mármint hallgatni. Pedig tüneményes, alkati hátránya ellenére is elhittem neki, hogy Micaela, sőt gyönyörűek a magasságai, biztosan is szólnak, de amit középregiszterben és lejjebb csinál, az szörnyű. Mintha a nagymama énekelne. Öblös, sötét tónusú a hang, nem szép, nem kislányos. a közönség - jómagam is- értékelte a teljesítményt, az igyekezetet és a szerepformálást. Péter Cecília nem elég intelligens énekes, azt hiszi, a hangerő minden - bele is ad apait-anyait, úgy rzi, mindig övé az utolsó hang, a trióból kvartettből, kvintettből stb. csak őt kell hallani. Viszont színészileg rendben. Nyilván Gilda után már nehéz visszaállni kisebb szerepbe. De tanuljon: egy Miller Lajos alázattal megteszi. Megyesi Schwartz Lúcia is kidolgozott alakítással emelte a színvonalat. Király Miklós torkán kijött valami, amit igen nehéz hangnak nevezni. Néhány évtizedet azért elvegetál a pályán. Viszont a figurát kidolgozta, remek részeg hadnagy volt. Nyilván elitta a hangját.:-) A kórusok tetszettek, a zenekar is szépen teljesített. hogy ez mennyire Török Géza érdeme, nem tudom. Nyilván karmester nélkül is eljátsszák az agyonjátszott darabot. Mindegy, ma jól szólt, köszönet mindenkinek. A rendezés a Rigolettó méltó párja: vastraverz, játékmaci, füvescigisodrás sőt még öltözőtükör is van. Nem tudom megbocsátani, hogy a hegyvidéket kiírták a műből, így a 3. felvonás elég esetlen lett. Érdemes lenne felüvizsgálni a színpadi lövések hangerejét, amíg valaki infarktust nem kap a nézőtéren. a frász tör ám valamennyi Carlos, Tosca, Carmen és újabban Rigoletto-előadáson. A közönség ma megütközve ill. hangosan morajló röhögéssel jutalmazta. Kell ez egy drámai tetőponton?
8329 frushena 2005-05-05 08:15:18
Végigolvastam kalahari Rigoletto beszámolóját. Igaz a reggeli kávézás így hosszúra sikerült, de igazán kellemesre. ;) Ennyiszer biztos nem lettem volna képes megnézni a darabot. És megmondom őszintén, ha Rost Andrea nem énekel Gilda-t valószínű, hogy a következő évadra maradt volna. Köszönet az írásért!
Végigolvastam kalahari Rigoletto beszámolóját. Igaz a reggeli kávézás így hosszúra sikerült, de igazán kellemesre. ;) Ennyiszer biztos nem lettem volna képes megnézni a darabot. És megmondom őszintén, ha Rost Andrea nem énekel Gilda-t valószínű, hogy a következő évadra maradt volna. Köszönet az írásért!
8328 Orfeusz 2005-05-04 22:15:01 [Válasz erre: 8323 Orfeusz 2005-05-04 13:38:57]
Milyen szerencsés vagy, még láttad Silját mint Salome!!:)
Milyen szerencsés vagy, még láttad Silját mint Salome!!:)
8327 Sieglinde 2005-05-04 19:22:03 [Válasz erre: 8321 Orfeusz 2005-05-04 13:12:27]
Igy megvilágitva tényleg jobban értem, mit láttam és hallottam...Azzal nagyon egyetértek, amit Kovács Jánosról mondasz, a bombasztikus felhajtás ellére, ami Szimonovot olykor körülvette a Ring előadások kapcsán, én mindg sokkal jobban élveztem Kovács irányitása alatt a műveket. Tényleg, mostanában volt itt Anja Silja Heródiást énekelni, hallottam is, sokszor láttam Salome-ként nagyon régen/ igy múlik el a világ dicsősége,,/ De azért nekem nagyon tetszett Rálik Szilvia, és most már aggódom és drukkolok neki!
Igy megvilágitva tényleg jobban értem, mit láttam és hallottam...Azzal nagyon egyetértek, amit Kovács Jánosról mondasz, a bombasztikus felhajtás ellére, ami Szimonovot olykor körülvette a Ring előadások kapcsán, én mindg sokkal jobban élveztem Kovács irányitása alatt a műveket. Tényleg, mostanában volt itt Anja Silja Heródiást énekelni, hallottam is, sokszor láttam Salome-ként nagyon régen/ igy múlik el a világ dicsősége,,/ De azért nekem nagyon tetszett Rálik Szilvia, és most már aggódom és drukkolok neki!
8326 Orfeusz 2005-05-04 18:23:40 [Válasz erre: 8321 Orfeusz 2005-05-04 13:12:27]
Zempléni még mindig énekli ezt a szerepet. Én is láttam vele sokszor, a színészi alakítása szerintem is lenyűgőző, az éneklésében engem a hangos levegővétel zavar.
Zempléni még mindig énekli ezt a szerepet. Én is láttam vele sokszor, a színészi alakítása szerintem is lenyűgőző, az éneklésében engem a hangos levegővétel zavar.
8325 parampampuli 2005-05-04 18:10:02 [Válasz erre: 8320 y01 2005-05-04 12:59:00]
Rálik Szilviát most hallottam elöször Salome szerepében, eddig csak Normáját ismertem. A tegnapi valóban óriási siker után nem hálás dolog ilyet leírni, de sajnos azt kell mondjam, hogy a színvonalasan megoldott alakítás ellenére is súlyos fenntartásaim vannak hanganyagát illetöen. Nem tehet róla, de nagyon csúnya hang. Éles, szinte visitó, világosan operettes hangszín, amelytöl az elöadások közepe táján már fejfájást kaptam a Normában is, és most ,a Saloméban is. Semmiképp nem Salome-hang, többek közt, mert a mély regisztere teljesen hiányzik. Sorozatban énekeltetik vele a túlságosan nehéz és drámai szerepeket, és bár nem tetszik a hangja, kívánom neki, hogy ne menjen bele tönkre. A zenekar impozánsan szólt, és tetszett volna is, ha nem operáról lenne szó, hanem Strauss valamelyik szimfónikus költeményéröl. Az opera azonban a hangok müvészete; Maestro Homburg úgy ordíttatta a zenekart, hogy az énekesek sokszor alig hallatszottak. (Kovács János sokkal jobban figyel a hangok és a zenekar összhangjára!)Rozsos Herodese még mindig nagyszerü, és engem kellemesen meglepett Szilfay Márta Herodiása! Ezt a szerepet általában a valamikori, de már hangjukat vesztett Salomék szokták énekelni (Varnay, Rysanek, Silja) hozzájuk képest Szilfay intaktabb, bár tagadhatatlanul kicsit megkeményedett hanggal adott súlyt a gyakran hálatlannak tünö szerepnek. Pedig nem az -- csak úgy kell énekelni és játszani, ahogy Szilfay tette. Végezetül: micsoda esték voltak 1989-töl jó 10 évig, mikor Zempléni Mária énekelte Salomét !!! Kevesen tudják, de az ö alakítása a magyar operajátszás történetének egyik legnagyobbika volt. És ez nem csak az én véleményem, nagyon boldog voltam, mikor Fodor Géza, a magyar kritikusok legszigorúbbika és legnagyobbja ugyanezt a véleményt fogalmazta meg. Ebben a szerepben Budapesten Zempléni az etalon -- és vele szemben Rálik, szerintem, jelentösen alulmaradt.
Rálik Szilviát most hallottam elöször Salome szerepében, eddig csak Normáját ismertem. A tegnapi valóban óriási siker után nem hálás dolog ilyet leírni, de sajnos azt kell mondjam, hogy a színvonalasan megoldott alakítás ellenére is súlyos fenntartásaim vannak hanganyagát illetöen. Nem tehet róla, de nagyon csúnya hang. Éles, szinte visitó, világosan operettes hangszín, amelytöl az elöadások közepe táján már fejfájást kaptam a Normában is, és most ,a Saloméban is. Semmiképp nem Salome-hang, többek közt, mert a mély regisztere teljesen hiányzik. Sorozatban énekeltetik vele a túlságosan nehéz és drámai szerepeket, és bár nem tetszik a hangja, kívánom neki, hogy ne menjen bele tönkre. A zenekar impozánsan szólt, és tetszett volna is, ha nem operáról lenne szó, hanem Strauss valamelyik szimfónikus költeményéröl. Az opera azonban a hangok müvészete; Maestro Homburg úgy ordíttatta a zenekart, hogy az énekesek sokszor alig hallatszottak. (Kovács János sokkal jobban figyel a hangok és a zenekar összhangjára!)Rozsos Herodese még mindig nagyszerü, és engem kellemesen meglepett Szilfay Márta Herodiása! Ezt a szerepet általában a valamikori, de már hangjukat vesztett Salomék szokták énekelni (Varnay, Rysanek, Silja) hozzájuk képest Szilfay intaktabb, bár tagadhatatlanul kicsit megkeményedett hanggal adott súlyt a gyakran hálatlannak tünö szerepnek. Pedig nem az -- csak úgy kell énekelni és játszani, ahogy Szilfay tette. Végezetül: micsoda esték voltak 1989-töl jó 10 évig, mikor Zempléni Mária énekelte Salomét !!! Kevesen tudják, de az ö alakítása a magyar operajátszás történetének egyik legnagyobbika volt. És ez nem csak az én véleményem, nagyon boldog voltam, mikor Fodor Géza, a magyar kritikusok legszigorúbbika és legnagyobbja ugyanezt a véleményt fogalmazta meg. Ebben a szerepben Budapesten Zempléni az etalon -- és vele szemben Rálik, szerintem, jelentösen alulmaradt.
8324 Sieglinde 2005-05-04 16:08:23 [Válasz erre: 8303 frushena 2005-05-03 23:06:05]
Igen, én is voltam,most láttam először Rálik Szilviát ebben a szeepben,lenyűgöző volt! Persze én egyáltalán nem értek az énekléshez, se a vezényléshez...akár kritikus is lehetnék ilyen képzettséggel?!A zenekar tényleg extatikus hatásu volt, de ez a túlfűtöttség illik a darabhoz, és talán nem ők voltak hangosak, ha Heródes és Salome minden szavát, sőt suttogását is értettük??? Gurbán János tényleg szép férfi a szinpadon. Salome elkényeztetett gyermek, megszokta, mindent megkap, hát hisztérikusan követeli, amit akar.Ha a játék nem akar engedelmeskedni, elrontja. Hátborzongatóan véres játék, remek szinészi eszköztárral megjelenitve: hipnotikusan bűvöli a ciszternánál Jochanaánt,neki táncol: a földön hemperegve széttárva meztelen lábait a felfokozott vágytól... Hát persze le is vetkőzhetne, mint Malfitano, van olyan szép nő! Valaki itt irja, hogy pörgősebb is lehetne, hát édes Istenem: még előttem van Sass Sylvia utolsó fellépése ebben a szerepben a MÁO-ban, nem beszélve a 60-as évek örökös Saloméja-Birkás Lilian-ról. De erre már csak magamfajta múmiák emlékeznek. Soha rosszabbat. Mindenkinek ajánlom!
Igen, én is voltam,most láttam először Rálik Szilviát ebben a szeepben,lenyűgöző volt! Persze én egyáltalán nem értek az énekléshez, se a vezényléshez...akár kritikus is lehetnék ilyen képzettséggel?!A zenekar tényleg extatikus hatásu volt, de ez a túlfűtöttség illik a darabhoz, és talán nem ők voltak hangosak, ha Heródes és Salome minden szavát, sőt suttogását is értettük??? Gurbán János tényleg szép férfi a szinpadon. Salome elkényeztetett gyermek, megszokta, mindent megkap, hát hisztérikusan követeli, amit akar.Ha a játék nem akar engedelmeskedni, elrontja. Hátborzongatóan véres játék, remek szinészi eszköztárral megjelenitve: hipnotikusan bűvöli a ciszternánál Jochanaánt,neki táncol: a földön hemperegve széttárva meztelen lábait a felfokozott vágytól... Hát persze le is vetkőzhetne, mint Malfitano, van olyan szép nő! Valaki itt irja, hogy pörgősebb is lehetne, hát édes Istenem: még előttem van Sass Sylvia utolsó fellépése ebben a szerepben a MÁO-ban, nem beszélve a 60-as évek örökös Saloméja-Birkás Lilian-ról. De erre már csak magamfajta múmiák emlékeznek. Soha rosszabbat. Mindenkinek ajánlom!
8323 Orfeusz 2005-05-04 13:38:57 [Válasz erre: 8318 Megén 2005-05-04 12:15:53]
Nem néztem meg figyelmesen a szereposztást ezért történt, hogy azt hittem más énekel, és nem jöttem rá mikor néztem. Tényleg sajnálom. Először fordult elő velem.
Nem néztem meg figyelmesen a szereposztást ezért történt, hogy azt hittem más énekel, és nem jöttem rá mikor néztem. Tényleg sajnálom. Először fordult elő velem.
8322 Momo 2005-05-04 13:31:27 [Válasz erre: 8317 Teri néni 2005-05-04 11:30:25]
Az rendben van, hogy elnézed a szereposztást, emberi dolog... De - ne haragudj, nem akarlak bántani - mennyire vehető komolyan a beszámolód, ha azt se tudod, kit láttál a színpadon...?
Az rendben van, hogy elnézed a szereposztást, emberi dolog... De - ne haragudj, nem akarlak bántani - mennyire vehető komolyan a beszámolód, ha azt se tudod, kit láttál a színpadon...?
8321 Orfeusz 2005-05-04 13:12:27
Elnézést elnéztem a szereposztást. Bocsánat Kálmándytól!
Elnézést elnéztem a szereposztást. Bocsánat Kálmándytól!
8320 y01 2005-05-04 12:59:00 [Válasz erre: 8315 kalahari 2005-05-04 10:38:04]
Ha a harmadiki előadásról írsz, akkor nem Kálmándy, hanem Gurbán énekelt. Szerintem erre jobban oda kéne figyelni, mert így elégé megalázó a vétlen művésznek.
Ha a harmadiki előadásról írsz, akkor nem Kálmándy, hanem Gurbán énekelt. Szerintem erre jobban oda kéne figyelni, mert így elégé megalázó a vétlen művésznek.
