5719 karnagy 2005-01-10 08:36:37 [Válasz erre: 5718 kalahari 2005-01-10 08:32:48]
Noha tegnap nem hallottam Csernát, de azt, hogy technikailag súlyos problémái vannak, már jó néhányszor leírtam. Pár éve hallottam egy vizsgaelőadáson Santuzzaként - akkor és ott lenyűgözött. Azóta nem érzem, hogy fejlődne.
Noha tegnap nem hallottam Csernát, de azt, hogy technikailag súlyos problémái vannak, már jó néhányszor leírtam. Pár éve hallottam egy vizsgaelőadáson Santuzzaként - akkor és ott lenyűgözött. Azóta nem érzem, hogy fejlődne.
5717 karnagy 2005-01-10 08:26:48 [Válasz erre: 5710 A Bölcsek Köve 2005-01-10 00:23:03]
Kedves Bölcsek Köve, jómagam is hasonlóképpen vélekedem a teganpi Walkürről, mint Norma. Bándi világszínvonalú Siegmund. Végre, az elmúlt egy-két évben megtanulta kezelni is a lenyűgöző erejű hangot, úgyhogy végig magabiztosan uralta a szerepet. Szvétek sokat fejlődött, tisztességesen elénekli Wotan szerepét - és ez szerintem nem kevés. Kár, hogy nem karizmatikus színpadi jelenség. Ugyanez a véleményem Valter Ferenc Hundig-alakításáról is. A hölgyek nagyon nem tetszettek. Temesit pár éve nagyon bírtam ebben a szerepben. Hát, vokálisan még elfogadható, de engem idegesít a túlzott teatralitása. Velem volt egy drámapedagógus barátnőm, rosszul volt tőle. Pánczél Éva erővel bírja és valóban illúziókeltő színpadi jelenség, de nekem soha nem tetszett a hangja. Nem tudom megmondani, miért nem, úgyhogy lehet, h. ez csupán ízlés kérdése. Norma finoman fogalmazott a női főszereplőt illetően. Lukin Márta Brünnhildaként való fellépése - szerintem - a közönség sértegetése. Nem tudom, hogy akik kiírják a szereposztásokat, észreveszik, meghallják-e pl., ha valakinek nincs hangja. Nevezett művésznőt 1995 februárjában hallottam először ebben a szerepben, hát, akkor sem nyűgözött le, de a tegnap este már fájt. Nevetséges, hogy minden szereplőnek, akivel Br. kontaktusba került, kb. 3x akkora hangja van, mint a női főszereplőnek. (Mentségére legyen mondva, h. Balatoni Éva volt a szerepre kiírva).
Kedves Bölcsek Köve, jómagam is hasonlóképpen vélekedem a teganpi Walkürről, mint Norma. Bándi világszínvonalú Siegmund. Végre, az elmúlt egy-két évben megtanulta kezelni is a lenyűgöző erejű hangot, úgyhogy végig magabiztosan uralta a szerepet. Szvétek sokat fejlődött, tisztességesen elénekli Wotan szerepét - és ez szerintem nem kevés. Kár, hogy nem karizmatikus színpadi jelenség. Ugyanez a véleményem Valter Ferenc Hundig-alakításáról is. A hölgyek nagyon nem tetszettek. Temesit pár éve nagyon bírtam ebben a szerepben. Hát, vokálisan még elfogadható, de engem idegesít a túlzott teatralitása. Velem volt egy drámapedagógus barátnőm, rosszul volt tőle. Pánczél Éva erővel bírja és valóban illúziókeltő színpadi jelenség, de nekem soha nem tetszett a hangja. Nem tudom megmondani, miért nem, úgyhogy lehet, h. ez csupán ízlés kérdése. Norma finoman fogalmazott a női főszereplőt illetően. Lukin Márta Brünnhildaként való fellépése - szerintem - a közönség sértegetése. Nem tudom, hogy akik kiírják a szereposztásokat, észreveszik, meghallják-e pl., ha valakinek nincs hangja. Nevezett művésznőt 1995 februárjában hallottam először ebben a szerepben, hát, akkor sem nyűgözött le, de a tegnap este már fájt. Nevetséges, hogy minden szereplőnek, akivel Br. kontaktusba került, kb. 3x akkora hangja van, mint a női főszereplőnek. (Mentségére legyen mondva, h. Balatoni Éva volt a szerepre kiírva).
5716 frushena 2005-01-10 07:37:58
23.-án Tokody-val van kiírva! Ez vajon így lesz?
23.-án Tokody-val van kiírva! Ez vajon így lesz?
5715 HM? 2005-01-10 01:11:21
Cserna mint Aida nagyon rossz volt. Technikailag nulla. Menjen L. Gy._hez, biztos segiteni fog neki.
Cserna mint Aida nagyon rossz volt. Technikailag nulla. Menjen L. Gy._hez, biztos segiteni fog neki.
5714 HM? 2005-01-10 01:03:38 [Válasz erre: 5708 parampampuli 2005-01-09 23:04:09]
Nagyon vartam az Aidat L. Gy. miatt. Sajnalom, hogy mas lesz.
Nagyon vartam az Aidat L. Gy. miatt. Sajnalom, hogy mas lesz.
5713 Norma 2005-01-10 00:37:51 [Válasz erre: 5712 A Bölcsek Köve 2005-01-10 00:29:21]
Hozzászoktam, eszem ágában sincs dühöngeni. 1. kicsit sznob - lehet, hogy igazad van 2. megmondóember/leány - itt mindenki megmondja a véleményét, én is örömmel teszem 3. bennfenteskedő - melyik részéből szűrted le? Szívesen megmagyarázom. 4. tudálékos - miért? Sajnálom, ha így tűnt. Mások is vannak a fórumon hasonlók.
Hozzászoktam, eszem ágában sincs dühöngeni. 1. kicsit sznob - lehet, hogy igazad van 2. megmondóember/leány - itt mindenki megmondja a véleményét, én is örömmel teszem 3. bennfenteskedő - melyik részéből szűrted le? Szívesen megmagyarázom. 4. tudálékos - miért? Sajnálom, ha így tűnt. Mások is vannak a fórumon hasonlók.
5712 A Bölcsek Köve 2005-01-10 00:29:21 [Válasz erre: 5711 Norma 2005-01-10 00:25:24]
Örülök, hogy leszögezed ezt, mert a szövegből egyébként egy bennfenteskedő, tudálékos, kicsit sznob, megmondóember (leány) köszön ránk. (És ne dühöngj, mert aki itt közzétesz valamit, az ne csak pozitív véleményekre számítson.)
Örülök, hogy leszögezed ezt, mert a szövegből egyébként egy bennfenteskedő, tudálékos, kicsit sznob, megmondóember (leány) köszön ránk. (És ne dühöngj, mert aki itt közzétesz valamit, az ne csak pozitív véleményekre számítson.)
5711 Norma 2005-01-10 00:25:24 [Válasz erre: 5710 A Bölcsek Köve 2005-01-10 00:23:03]
Amit én a nick nevem alatt leírok, az SZERINTEM van.
Amit én a nick nevem alatt leírok, az SZERINTEM van.
5710 A Bölcsek Köve 2005-01-10 00:23:03 [Válasz erre: 5709 Norma 2005-01-09 23:23:25]
Nagyon szép, és sokmindenben talán helytálló is, amit írtál, Norma, de mindez ugye szerinted...?
Nagyon szép, és sokmindenben talán helytálló is, amit írtál, Norma, de mindez ugye szerinted...?
5709 Norma 2005-01-09 23:23:25
Én meg A Walkürön jártam, ott is abszolút teltház volt. Bándi János frenetikus volt Siegmund szerepében, már az első felvonás végén akkora tapsot kapott, hogy ő maga sem hitte el. Nagyon kedvesen fogadta, mosolygott, láthatóan nagyon jólesett neki. Az est másik hőse Temesi Mária, aki igen jól győzte Sieglinde szólamát, leszámítva az első felvonásbeli vérfagyasztó sikkantást, produciója hibátlan volt. Ez az ő igazi szerepköre, nem kell a Toscákat erőltetni, vannak arra épp elegen.:-) Pánczél Éva (Fricka) volt a harmadik, aki vokális produkciójával maximálisan meggyőzött, mindezek mellett vonzó színpadi jelenség, minden mozdulata fenséges - valódi istennő! Wotanként Szvétek László igyekezett, hangja erősödött is az utóbbi időben, ehhez a szerephez egyelőre még nem elég markáns jelenség. Mondhatnám, hogy 7-8 év múlva, addigra begyakorolja a szerepet, de sajnos a Ring a jövő szezonban már nem adatik. Lukán Márta az összes jelenetet tönkretette, amiben énekelt. Hangja kb. úgy szólt, mint Desdemonának, miután Otello megszorongatta a torkát, de még énekelget egy kicsit. Lukin tovább bírta. Meg a közönség. Hősiesen. A Fekete Vera, Somogyi Eszter, Ardó Mária, Sudár Gyöngyvér, Tas Ildikó, Jász Klári, Gál Erika, Bokor Jutta alkotta kórus igen hamisan és élesen visítozott. De hát mit is várunk...? Kovács János ihletetten vezényelte a zenekart, ami néhol azért nem engdelmeskedett neki.
Én meg A Walkürön jártam, ott is abszolút teltház volt. Bándi János frenetikus volt Siegmund szerepében, már az első felvonás végén akkora tapsot kapott, hogy ő maga sem hitte el. Nagyon kedvesen fogadta, mosolygott, láthatóan nagyon jólesett neki. Az est másik hőse Temesi Mária, aki igen jól győzte Sieglinde szólamát, leszámítva az első felvonásbeli vérfagyasztó sikkantást, produciója hibátlan volt. Ez az ő igazi szerepköre, nem kell a Toscákat erőltetni, vannak arra épp elegen.:-) Pánczél Éva (Fricka) volt a harmadik, aki vokális produkciójával maximálisan meggyőzött, mindezek mellett vonzó színpadi jelenség, minden mozdulata fenséges - valódi istennő! Wotanként Szvétek László igyekezett, hangja erősödött is az utóbbi időben, ehhez a szerephez egyelőre még nem elég markáns jelenség. Mondhatnám, hogy 7-8 év múlva, addigra begyakorolja a szerepet, de sajnos a Ring a jövő szezonban már nem adatik. Lukán Márta az összes jelenetet tönkretette, amiben énekelt. Hangja kb. úgy szólt, mint Desdemonának, miután Otello megszorongatta a torkát, de még énekelget egy kicsit. Lukin tovább bírta. Meg a közönség. Hősiesen. A Fekete Vera, Somogyi Eszter, Ardó Mária, Sudár Gyöngyvér, Tas Ildikó, Jász Klári, Gál Erika, Bokor Jutta alkotta kórus igen hamisan és élesen visítozott. De hát mit is várunk...? Kovács János ihletetten vezényelte a zenekart, ami néhol azért nem engdelmeskedett neki.
5708 parampampuli 2005-01-09 23:04:09
Volt még valaki ma este az Aidán? Abszolút teltház, még az erkélyen is. Nagyon régen nem láttam ennyire teli széksorokat. Kár, hogy az előadás messze nem volt az igazi. Soha ennyire nem éreztem, hogy mennyire ártalmas tud lenni egy rossz karmester. Mert amit ma este Dénes István előadott, az gyalázat volt. Vagy olyan döglesztő lassú tempót vett, hogy azt követni nem lehetett, vagy szétverte az egész együttest. Az első hangtól az utolsóig lötyögött az egész, a kórus a győzelmi jelenteben úgy lépett be, mintha kánont énekelne. A zenekar se tudta követni, egyszerre befejezni egy akkordot ilyen össze-vissza kalimpálás mellett nem is lehetett. A férfikórus gyönyörűen énekelt az ítélkezés piano részeiben, de ők is eléggé szenvedni látszottak a diekrtor lehetetlen önkényeskedéseiért. Egyik ilyen, nem új, de már-már vicces szokása, hogy a közönséget vezényli, mikor tapsoljon, mikor ne. Ez neki nem dolga, elég baja van, megoldani se tudja, az operai apparátus összetartásával.A 80 feletti Varga Pálra emlékeztetett, aki akkorra már elvesztette az időérzékét, és egy Traviatában hol elaludt a pulton, hol pedig hirtelen felébredve olyan vehemenciával kezdett ugyanazon zenei egységen belül dirigálni, hogy senki se tudta hol jár. Szenvedtek az énekesek is: a kitűnő Wiedemann a IV. felvonásban már meg se kísérelte átüvölteni a bömbölő zenekart; Kiss B. legjobb szerepében ezúttal is jó volt, sokkal de sokkal jobb, mint Bellini belcantójában. Cserna Ildikó tavaly nekem nagyon, most nemnagyon tetszett. Fátyolosan, sokszor mellékzörejjel énekelt. A magas pianói pedig rengetegszer alacsonyak. Rossz útra tévedt, attól félek, de jó lenne, ha visszatalálna tavalyi útra. (Keresnie kéne énektechnikai segítséget!)Vagy csak beteg lett volna...??)
Volt még valaki ma este az Aidán? Abszolút teltház, még az erkélyen is. Nagyon régen nem láttam ennyire teli széksorokat. Kár, hogy az előadás messze nem volt az igazi. Soha ennyire nem éreztem, hogy mennyire ártalmas tud lenni egy rossz karmester. Mert amit ma este Dénes István előadott, az gyalázat volt. Vagy olyan döglesztő lassú tempót vett, hogy azt követni nem lehetett, vagy szétverte az egész együttest. Az első hangtól az utolsóig lötyögött az egész, a kórus a győzelmi jelenteben úgy lépett be, mintha kánont énekelne. A zenekar se tudta követni, egyszerre befejezni egy akkordot ilyen össze-vissza kalimpálás mellett nem is lehetett. A férfikórus gyönyörűen énekelt az ítélkezés piano részeiben, de ők is eléggé szenvedni látszottak a diekrtor lehetetlen önkényeskedéseiért. Egyik ilyen, nem új, de már-már vicces szokása, hogy a közönséget vezényli, mikor tapsoljon, mikor ne. Ez neki nem dolga, elég baja van, megoldani se tudja, az operai apparátus összetartásával.A 80 feletti Varga Pálra emlékeztetett, aki akkorra már elvesztette az időérzékét, és egy Traviatában hol elaludt a pulton, hol pedig hirtelen felébredve olyan vehemenciával kezdett ugyanazon zenei egységen belül dirigálni, hogy senki se tudta hol jár. Szenvedtek az énekesek is: a kitűnő Wiedemann a IV. felvonásban már meg se kísérelte átüvölteni a bömbölő zenekart; Kiss B. legjobb szerepében ezúttal is jó volt, sokkal de sokkal jobb, mint Bellini belcantójában. Cserna Ildikó tavaly nekem nagyon, most nemnagyon tetszett. Fátyolosan, sokszor mellékzörejjel énekelt. A magas pianói pedig rengetegszer alacsonyak. Rossz útra tévedt, attól félek, de jó lenne, ha visszatalálna tavalyi útra. (Keresnie kéne énektechnikai segítséget!)Vagy csak beteg lett volna...??)
5707 Gertrud 2005-01-09 22:17:13
Ja és kedves Búbánat! Köszönet érte, hogy felidézted a levéláriára vonatkozó részletet a Bohémek és pillangókból!!! Nagyon szeretem azt a részt, mert Puccini személyiségéről, hitvallásáról, szenvedélyes lényéről tanúskodik. Arról, hogy az ÉLET-et akarta mindig megmutatni, nem fennkölt és megfoghatatlan dolgokat, hanem az élet kérdéseit: az emberi lelket, a szerelmet, az önfeláldozást, a féltést, a féltékenységet, a félelmet és a bátorságot, magát a gyarló embert.
Ja és kedves Búbánat! Köszönet érte, hogy felidézted a levéláriára vonatkozó részletet a Bohémek és pillangókból!!! Nagyon szeretem azt a részt, mert Puccini személyiségéről, hitvallásáról, szenvedélyes lényéről tanúskodik. Arról, hogy az ÉLET-et akarta mindig megmutatni, nem fennkölt és megfoghatatlan dolgokat, hanem az élet kérdéseit: az emberi lelket, a szerelmet, az önfeláldozást, a féltést, a féltékenységet, a félelmet és a bátorságot, magát a gyarló embert.
5706 Gertrud 2005-01-09 22:09:20 [Válasz erre: 5700 cilike 2005-01-09 16:40:24]
Nekem \"a\" kedvenc operai könyvem, szerintem a legélvezetesebb, legolvasmányosabb Puccini életrajz. No és még jobban megszeretteti a Maestro-t (bár nem hiszem hogy lehet annál jobban, miután már ismeri az ember az életművet...)
Nekem \"a\" kedvenc operai könyvem, szerintem a legélvezetesebb, legolvasmányosabb Puccini életrajz. No és még jobban megszeretteti a Maestro-t (bár nem hiszem hogy lehet annál jobban, miután már ismeri az ember az életművet...)
5704 Búbánat 2005-01-09 19:58:36 [Válasz erre: 5703 cilike 2005-01-09 19:46:22]
Barát Endre: Boszorkánytánc - Paganíni életregénye Oberfrank könyvét olvastam, nagyon hasznos olvasmány.
Barát Endre: Boszorkánytánc - Paganíni életregénye Oberfrank könyvét olvastam, nagyon hasznos olvasmány.
5703 cilike 2005-01-09 19:46:22 [Válasz erre: 5702 Búbánat 2005-01-09 18:49:16]
Igen, azt is szerettem, meg Paganini életéről is volt egy regény, sajnos nem vagyok biztos a címében. Szeretem ezeket az életrajzi vonatkozású, de szépirodalmi műveket. Az olyan, mint pl. a Callasról szóló, érdekes ugyan, de nem ad művészi élményt. Persze azokat is elolvastam, pl. most a férjem kapta meg Oberfrank Géza könyvét és meglepően jó a stílusa. Igaz, nem is olyan meglepő, hiszen Oberfrankot magam részéről mindig is intelligens embernek ismertem, és remek betanító, de vezényelnie sajnos már rég nem kellene. /elkalandoztam./
Igen, azt is szerettem, meg Paganini életéről is volt egy regény, sajnos nem vagyok biztos a címében. Szeretem ezeket az életrajzi vonatkozású, de szépirodalmi műveket. Az olyan, mint pl. a Callasról szóló, érdekes ugyan, de nem ad művészi élményt. Persze azokat is elolvastam, pl. most a férjem kapta meg Oberfrank Géza könyvét és meglepően jó a stílusa. Igaz, nem is olyan meglepő, hiszen Oberfrankot magam részéről mindig is intelligens embernek ismertem, és remek betanító, de vezényelnie sajnos már rég nem kellene. /elkalandoztam./
5702 Búbánat 2005-01-09 18:49:16 [Válasz erre: 5700 cilike 2005-01-09 16:40:24]
Nekem is. A másik, Baráth Endre Bergamói ballada (Donizetti életregénye). Szerencsénk van, nekünk magyaroknak, hogy annyi olvasmányos - a zene - és más művészet jeles képviselőiről írt - könyv, életrajzi regény jelent meg nálunk, hazai szerzők tollából. Erre nagyon büszke vagyok.
Nekem is. A másik, Baráth Endre Bergamói ballada (Donizetti életregénye). Szerencsénk van, nekünk magyaroknak, hogy annyi olvasmányos - a zene - és más művészet jeles képviselőiről írt - könyv, életrajzi regény jelent meg nálunk, hazai szerzők tollából. Erre nagyon büszke vagyok.
5701 Búbánat 2005-01-09 18:40:51 [Válasz erre: 5699 Norma 2005-01-09 14:17:14]
Örülök,hogy megerősítesz, és az emlékek is egyre jobban előtörnek a mútból...
Örülök,hogy megerősítesz, és az emlékek is egyre jobban előtörnek a mútból...
5700 cilike 2005-01-09 16:40:24 [Válasz erre: 5698 Búbánat 2005-01-09 11:59:14]
Egyik kedvenc könyvem, legalábbis opera témakörben.
Egyik kedvenc könyvem, legalábbis opera témakörben.
5699 Norma 2005-01-09 14:17:14 [Válasz erre: 5696 Búbánat 2005-01-09 01:36:36]
És Miller betegen énekelt a szigeti előadáson, de ennek semmi nyoma nem volt, csupán annyi, hogy bemondták előtte. Nagy előadás volt, a siker is óriási. Ők is élvezhették a játékot, mert Miller meg Mészöly még össze is kacsintottak az elfogási jelenetben. Lukács Gyöngyi már akkor is professzionálisan énekelt, mondjuk a figura elég statikus maradt színészileg - bár ez nyilván a jelmeznek is \"köszönhető\". Ja, és teltház volt.
És Miller betegen énekelt a szigeti előadáson, de ennek semmi nyoma nem volt, csupán annyi, hogy bemondták előtte. Nagy előadás volt, a siker is óriási. Ők is élvezhették a játékot, mert Miller meg Mészöly még össze is kacsintottak az elfogási jelenetben. Lukács Gyöngyi már akkor is professzionálisan énekelt, mondjuk a figura elég statikus maradt színészileg - bár ez nyilván a jelmeznek is \"köszönhető\". Ja, és teltház volt.
5698 Búbánat 2005-01-09 11:59:14
Levélária \"Távirat érkezik Párizsból: Kérem, jöjjön azonnal - partitúrát hozza magával - Sardou. Mit akarhat tőle a vén mágus? De nem kérdez semmit, csomagol és vonatra ül. - Itt vagyok. Miért hívott, mester? - kérdezi Sardou-tól. - Mert szeretném, ha eljátszaná a Tosca-t egyik kitűnő öreg barátomnak - feleli finom, irónikus mosolyával Sardou. - Kinek? Ki az? - Majd megtudja holnap. Nagyon érdekli őt a Tosca és szeretné önt megismerni. Tehát holnap hat órakor! Kicsit furcsa ez a Sardou, gondolja magában Puccini. Csak úgy iderendeli az embert, mintha itt laknék a szomszédban, hogy elszórakoztassam egyik barátját. Mi vagyok én: az udvari bolondja? És mit titkolózik? Ki lehet az az ember? Puccini rosszkedvű, ahogy kihajtat Marlyba. Fárasztó is ez a folytonos játék és éneklés. Szórakozottan lép be Sardou dolgozószobájába. Kezet fog az eléje siető házigazdájával és csak most látja meg, nem hisz a szemének: Giuseppe Verdi! Ott ül az öregúr szelíden, fehéren egy öblös karosszékben, egészen elvész benne, olyan kicsi lett már! Puccini igazán úgy áll Verdi előtt, mint egy megszeppent kisdiák a tanára előtt. Bosszantja Sardou szellemeskedése, ahogy azt mondja neki sunyi mosollyal: - Azt hiszem, az urak hírből ismerik már egymást. - Nem tudtam, maestro, hogy ön Párizsban van. - Az Otello-t jöttem meghallgatni. De a Bohémélet-et is hallottam, szívből gratulálok: őszinte, megható és érdekes munka. Milyen friss még mindig Verdi, pedig már nyolcvanhat éves. - Örülök, Puccini, hogy ön zenésítette meg a Tosca-t, nem pedig Franchetti. Én magam is gondoltam rá - Tudom. - De ehhez az izzó témához az ön szenvedélyessége és fiatalsága kell. Most történt meg először Puccinival, hogy lámpalázzal ült le a zongorához: rettenetes kicsinek érezte magát. De azért ledobta a nyakkendőjét, felgombolta az ingét. Verdi feszült figyelemmel hallgatja. Bólogat, tapsol is. Puccini boldog. Már a harmadik felvonást játssza, az utolsó tenoráriát, azt a kétséges \"latin himnuszt\". Verdi felugrik, odamegy a zongorához, eltolja Puccinit, leül a helyére és reszkető kézzel maga elé húzza a partitúrát. - Ez gyönyörű! - kiáltja. - Ez a legszebb, amit ön eddig írt. Én játszom, maga énekelje. Még egyszer elhangzik a tenorária, aztán továbbjátszik Puccini, befejezi a Tosca-t. Lelkesen mondja Verdi: - Biztos vagyok a sikerben. És azt a latin himnuszt a művészet nagyságáról az egész világon énekelni fogják. Megrendítő! Kitűnő! Puccini idegesen járkál, mélyen lehorgasztja fejét, megáll Verdi előtt és halkan, szinte bocsánatkérően mondja: - Az a himnusz nem kitűnő, hanem éktelen szamárság. Megdöbbenve néznek rá. Most már szenvedélyesen mondja Puccini: - Tessék elképzelni, maestro ha ön tudja, hogy pár perc múlva kivégzik, akkor nem fogja a latin művészetet dicsőíteni választékos szavakkal, hanem, mint az életéért reszkető hitvány kis ember, fel fog jajdulni: meg kell halnom, nekem nyomorultnak, pedig úgy vágyom élni! - Ez az élet, ez az ember! Igen, ez az végre megvan, megtaláltam, egy év óta keresem! Ragyogott az örömtől. A két nagyszerű aggastyán megrendülve nézte. Tudták, igaza van. Alig ért haza Puccini Torre del Lagóba, ledobta a kabátját, leült a Förster-pianino mellé, mindenkit kikergetett a szobából és kapásból, ott rögtön, néhány óra alatt, megteremtette legnépszerűbb áriáját, Cavaradossi levéláriáját: \"E lucean le stelle\".. A szöveget, a verset is ő maga írta hozzá. Másnap Mugnone majdnem széttépte őt elragadtatásában.\" /Bókay János: Bohémek és pillangók/
Levélária \"Távirat érkezik Párizsból: Kérem, jöjjön azonnal - partitúrát hozza magával - Sardou. Mit akarhat tőle a vén mágus? De nem kérdez semmit, csomagol és vonatra ül. - Itt vagyok. Miért hívott, mester? - kérdezi Sardou-tól. - Mert szeretném, ha eljátszaná a Tosca-t egyik kitűnő öreg barátomnak - feleli finom, irónikus mosolyával Sardou. - Kinek? Ki az? - Majd megtudja holnap. Nagyon érdekli őt a Tosca és szeretné önt megismerni. Tehát holnap hat órakor! Kicsit furcsa ez a Sardou, gondolja magában Puccini. Csak úgy iderendeli az embert, mintha itt laknék a szomszédban, hogy elszórakoztassam egyik barátját. Mi vagyok én: az udvari bolondja? És mit titkolózik? Ki lehet az az ember? Puccini rosszkedvű, ahogy kihajtat Marlyba. Fárasztó is ez a folytonos játék és éneklés. Szórakozottan lép be Sardou dolgozószobájába. Kezet fog az eléje siető házigazdájával és csak most látja meg, nem hisz a szemének: Giuseppe Verdi! Ott ül az öregúr szelíden, fehéren egy öblös karosszékben, egészen elvész benne, olyan kicsi lett már! Puccini igazán úgy áll Verdi előtt, mint egy megszeppent kisdiák a tanára előtt. Bosszantja Sardou szellemeskedése, ahogy azt mondja neki sunyi mosollyal: - Azt hiszem, az urak hírből ismerik már egymást. - Nem tudtam, maestro, hogy ön Párizsban van. - Az Otello-t jöttem meghallgatni. De a Bohémélet-et is hallottam, szívből gratulálok: őszinte, megható és érdekes munka. Milyen friss még mindig Verdi, pedig már nyolcvanhat éves. - Örülök, Puccini, hogy ön zenésítette meg a Tosca-t, nem pedig Franchetti. Én magam is gondoltam rá - Tudom. - De ehhez az izzó témához az ön szenvedélyessége és fiatalsága kell. Most történt meg először Puccinival, hogy lámpalázzal ült le a zongorához: rettenetes kicsinek érezte magát. De azért ledobta a nyakkendőjét, felgombolta az ingét. Verdi feszült figyelemmel hallgatja. Bólogat, tapsol is. Puccini boldog. Már a harmadik felvonást játssza, az utolsó tenoráriát, azt a kétséges \"latin himnuszt\". Verdi felugrik, odamegy a zongorához, eltolja Puccinit, leül a helyére és reszkető kézzel maga elé húzza a partitúrát. - Ez gyönyörű! - kiáltja. - Ez a legszebb, amit ön eddig írt. Én játszom, maga énekelje. Még egyszer elhangzik a tenorária, aztán továbbjátszik Puccini, befejezi a Tosca-t. Lelkesen mondja Verdi: - Biztos vagyok a sikerben. És azt a latin himnuszt a művészet nagyságáról az egész világon énekelni fogják. Megrendítő! Kitűnő! Puccini idegesen járkál, mélyen lehorgasztja fejét, megáll Verdi előtt és halkan, szinte bocsánatkérően mondja: - Az a himnusz nem kitűnő, hanem éktelen szamárság. Megdöbbenve néznek rá. Most már szenvedélyesen mondja Puccini: - Tessék elképzelni, maestro ha ön tudja, hogy pár perc múlva kivégzik, akkor nem fogja a latin művészetet dicsőíteni választékos szavakkal, hanem, mint az életéért reszkető hitvány kis ember, fel fog jajdulni: meg kell halnom, nekem nyomorultnak, pedig úgy vágyom élni! - Ez az élet, ez az ember! Igen, ez az végre megvan, megtaláltam, egy év óta keresem! Ragyogott az örömtől. A két nagyszerű aggastyán megrendülve nézte. Tudták, igaza van. Alig ért haza Puccini Torre del Lagóba, ledobta a kabátját, leült a Förster-pianino mellé, mindenkit kikergetett a szobából és kapásból, ott rögtön, néhány óra alatt, megteremtette legnépszerűbb áriáját, Cavaradossi levéláriáját: \"E lucean le stelle\".. A szöveget, a verset is ő maga írta hozzá. Másnap Mugnone majdnem széttépte őt elragadtatásában.\" /Bókay János: Bohémek és pillangók/
5697 janomano 2005-01-09 10:20:59 [Válasz erre: 5694 Tosca 2005-01-09 01:16:39]
Köszi a hátteret! Nagyon érdekes.
Köszi a hátteret! Nagyon érdekes.
5696 Búbánat 2005-01-09 01:36:36
Na, most senki nem húzhatja rám a vizes lepedőt, elővettem a biztosat, a regiszteres füzetemet. Életem legelső találkozása Lukács Gyöngyivel Verdi Trubadúrjában történt: 1988. február 14. Erkel Színház Lukács Gyöngyi debütálása Leonóra szerepében, 20 éves korában, amikor a moszkvai Konzervatórium 2. éves hallgatója még. Luna grófot az akkor még a hangja teljében lévő Kovács Pál énekelte. Nagyon szerettem őt. Kicsit olyan Palócz Lászlós szép erős öblös hang, amit annyira szerettem a Végzet... Carlosában vagy a Lammermoori Lucijában Ashton megszemélyesítőjeként. Manricót a felejthetetlen Karizs Béla énekelte. Isten nyugosztalja őt. Akkor még bírta és nagyon jól csinálta, Simándys módra. Igazi olaszos hévvel, szenvedéllyel énekelt. Mészöly Katalin abban az időben még remek hangi diszpozícióban volt, csak nosztalgiával tudok visszagondolni a remek Azucena alakítására. A Karmester a mindig nagyszerű Medveczky Ádám volt, akinek máig a Verdi-repertoár előadások partitúrái fekszenek a legjobban, akire bízvást rá lehetett bízni az akkor feltűnt, nagyon tehetségesnek látszó és a már akkor is nagy vivőerejű meg technikás hangjával, ügyes színpadi mozgásával és nem utolsó sorban szépséges megjelenésével hódító, de a plakátokon és a műsorfüzetekben a neve mellett egyelőre mv. jelzéssel feltüntetett üdvöskét: Lukács Gyöngyit. A második találkozásom vele ugyancsak a Trubadúr Leonórája szerepében volt, két évvel később, 1990. július 29-én,a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Akkor is Medveczky vezényelt, és Mészöly is maradt a korábbi partnerek közül. Manricót ezúttal a kitűnő, kedvenc tenorom, B. Nagy János énekelte. Lunát pedig a csodálatos orgánummal megáldott Miller Lajos alakította, aki akkor még pályája zenitjén állt, az egyik legjobb és legtöbbet játszott szerepe volt ez. A negatív figura ellenére ellenállhatatlanul hódító jelenség volt a színpadon. Azt nem jegyeztem fel, hogy mekkora volt a siker, milyen volt a két produkció fogadtatása. Annyi azért rémlik, hogy Lukács Gyöngyi nevét az idő tájt kezdtük emlegetni, és szerettük volna őt többször látni, visszavárni, de erre még jó pár évet még várnunk kellett. Csak a külföldi fellépteiről, a világ vezető nagy operaházaiban aratott fergeteges sikereiről olvastunk az újságokban. Közben egyre bíztunk benne, hogy elérkezik majd az idő, amikor az itthoni fanyalgók végleg elhallgatnak és azoknak lesz igazuk, akik már a kezdetekkor, 1988-ban, a debütálást követően - megelőlegezve a később tényleg bekövetkezett fordulatot - azt hajtogatták, hogy személyében itt van, megérkezett az új Verdi ( Puccini ) -heroina, lesz, aki majd átveszi a stafétabotot Tokodytól és társaitól. Lukács Gyöngyiről most utólag tényleg nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy jött, látott, győzött, ma már elmondhatjuk, hogy beérett hangjával, kiművelt technikájával, színpadi jelenségével, megnyerő egyéniségével és impulzív kisugárzásával végleg meghódította a hazai publikumot. És hol van még a vége?
Na, most senki nem húzhatja rám a vizes lepedőt, elővettem a biztosat, a regiszteres füzetemet. Életem legelső találkozása Lukács Gyöngyivel Verdi Trubadúrjában történt: 1988. február 14. Erkel Színház Lukács Gyöngyi debütálása Leonóra szerepében, 20 éves korában, amikor a moszkvai Konzervatórium 2. éves hallgatója még. Luna grófot az akkor még a hangja teljében lévő Kovács Pál énekelte. Nagyon szerettem őt. Kicsit olyan Palócz Lászlós szép erős öblös hang, amit annyira szerettem a Végzet... Carlosában vagy a Lammermoori Lucijában Ashton megszemélyesítőjeként. Manricót a felejthetetlen Karizs Béla énekelte. Isten nyugosztalja őt. Akkor még bírta és nagyon jól csinálta, Simándys módra. Igazi olaszos hévvel, szenvedéllyel énekelt. Mészöly Katalin abban az időben még remek hangi diszpozícióban volt, csak nosztalgiával tudok visszagondolni a remek Azucena alakítására. A Karmester a mindig nagyszerű Medveczky Ádám volt, akinek máig a Verdi-repertoár előadások partitúrái fekszenek a legjobban, akire bízvást rá lehetett bízni az akkor feltűnt, nagyon tehetségesnek látszó és a már akkor is nagy vivőerejű meg technikás hangjával, ügyes színpadi mozgásával és nem utolsó sorban szépséges megjelenésével hódító, de a plakátokon és a műsorfüzetekben a neve mellett egyelőre mv. jelzéssel feltüntetett üdvöskét: Lukács Gyöngyit. A második találkozásom vele ugyancsak a Trubadúr Leonórája szerepében volt, két évvel később, 1990. július 29-én,a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Akkor is Medveczky vezényelt, és Mészöly is maradt a korábbi partnerek közül. Manricót ezúttal a kitűnő, kedvenc tenorom, B. Nagy János énekelte. Lunát pedig a csodálatos orgánummal megáldott Miller Lajos alakította, aki akkor még pályája zenitjén állt, az egyik legjobb és legtöbbet játszott szerepe volt ez. A negatív figura ellenére ellenállhatatlanul hódító jelenség volt a színpadon. Azt nem jegyeztem fel, hogy mekkora volt a siker, milyen volt a két produkció fogadtatása. Annyi azért rémlik, hogy Lukács Gyöngyi nevét az idő tájt kezdtük emlegetni, és szerettük volna őt többször látni, visszavárni, de erre még jó pár évet még várnunk kellett. Csak a külföldi fellépteiről, a világ vezető nagy operaházaiban aratott fergeteges sikereiről olvastunk az újságokban. Közben egyre bíztunk benne, hogy elérkezik majd az idő, amikor az itthoni fanyalgók végleg elhallgatnak és azoknak lesz igazuk, akik már a kezdetekkor, 1988-ban, a debütálást követően - megelőlegezve a később tényleg bekövetkezett fordulatot - azt hajtogatták, hogy személyében itt van, megérkezett az új Verdi ( Puccini ) -heroina, lesz, aki majd átveszi a stafétabotot Tokodytól és társaitól. Lukács Gyöngyiről most utólag tényleg nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy jött, látott, győzött, ma már elmondhatjuk, hogy beérett hangjával, kiművelt technikájával, színpadi jelenségével, megnyerő egyéniségével és impulzív kisugárzásával végleg meghódította a hazai publikumot. És hol van még a vége?
5695 frushena 2005-01-09 01:23:20
Tosca története egy tragikus mese! Szerintem! Ilyen nincs a valóságban.
Tosca története egy tragikus mese! Szerintem! Ilyen nincs a valóságban.
5694 Tosca 2005-01-09 01:16:39
Janomanó ne bántsd szép Mariómart, mert kéznél van a tőröm. ;-))) Komolyra fordítva a szót: szerintem Cavaradossi és Tosca kb. egykorúak. Egy olasz nyelvű Puccini-monográfiában olvastam (sajnos, magyarul nem jelent meg), hogy mind a hárman élő személyek voltak, csak az operában történtek a valóságban nem estek meg. Tosca egy árva pásztorlány volt, aki kolostorban nevelekedtek, és ott figyeltek fel a hangjára, majd Cimarosa tanítványa lett. Cavaradossi viszont egy régi patrícius család leszármazottja volt, aki Párizsban Davidnál tanult, és a Teatro Argentina jelmeztervezőjeként ismerkedett meg Toscával. A valóságban idejében Velencébe tudtak menekülni Scarpia elől, aki amúgy a királynp, hm, szeretője volt. Mindenesetre szerintem Tosca féltékenysége abból adódik, hogy szemben a jó körülmények között felnőtt Cavaradossival tudja, mi az a veszteség. Ti hogy gondoljátok? Egyáltalán, mit tudtok a történet valós alapjairól?
Janomanó ne bántsd szép Mariómart, mert kéznél van a tőröm. ;-))) Komolyra fordítva a szót: szerintem Cavaradossi és Tosca kb. egykorúak. Egy olasz nyelvű Puccini-monográfiában olvastam (sajnos, magyarul nem jelent meg), hogy mind a hárman élő személyek voltak, csak az operában történtek a valóságban nem estek meg. Tosca egy árva pásztorlány volt, aki kolostorban nevelekedtek, és ott figyeltek fel a hangjára, majd Cimarosa tanítványa lett. Cavaradossi viszont egy régi patrícius család leszármazottja volt, aki Párizsban Davidnál tanult, és a Teatro Argentina jelmeztervezőjeként ismerkedett meg Toscával. A valóságban idejében Velencébe tudtak menekülni Scarpia elől, aki amúgy a királynp, hm, szeretője volt. Mindenesetre szerintem Tosca féltékenysége abból adódik, hogy szemben a jó körülmények között felnőtt Cavaradossival tudja, mi az a veszteség. Ti hogy gondoljátok? Egyáltalán, mit tudtok a történet valós alapjairól?
5692 cilike 2005-01-08 23:45:02 [Válasz erre: 5687 janomano 2005-01-08 22:14:44]
A történet -Sardou- szerint 18-19 éves Tosca.
A történet -Sardou- szerint 18-19 éves Tosca.
5691 Norma 2005-01-08 23:38:27 [Válasz erre: 5690 kalahari 2005-01-08 23:14:58]
Vagy ha Scarpia egy kedves, jóravaló úriember...
Vagy ha Scarpia egy kedves, jóravaló úriember...
5690 kalahari 2005-01-08 23:14:58 [Válasz erre: 5687 janomano 2005-01-08 22:14:44]
És mi van akkor, ha az egész Tosca miatt történik? Ha nem ilyen féltékeny, talán nem hal meg senki. Vagy mégis? Mit gondoltok?
És mi van akkor, ha az egész Tosca miatt történik? Ha nem ilyen féltékeny, talán nem hal meg senki. Vagy mégis? Mit gondoltok?
5689 Gertrud 2005-01-08 22:37:39 [Válasz erre: 5632 Orfeusz 2005-01-07 07:22:58]
én is álmodtam a Toscával Orfeusz..., érdekes... a Scarpia-Floria dulakodós részt, úgy hajnal felé, félálom határán.
én is álmodtam a Toscával Orfeusz..., érdekes... a Scarpia-Floria dulakodós részt, úgy hajnal felé, félálom határán.
5688 Gertrud 2005-01-08 22:34:23 [Válasz erre: 5687 janomano 2005-01-08 22:14:44]
Arra gondolsz, hogy felelőtlenül csak eszméit hajkurássza egy reménytelen helyzetben, hogy csapot-papot (szerelmet)veszélyben hagyva elrohan? Ebben lehet valami... De nem ez a romantikus alkatú hősök örök jellemzője? Meghalni egy eszméért?
Arra gondolsz, hogy felelőtlenül csak eszméit hajkurássza egy reménytelen helyzetben, hogy csapot-papot (szerelmet)veszélyben hagyva elrohan? Ebben lehet valami... De nem ez a romantikus alkatú hősök örök jellemzője? Meghalni egy eszméért?
5687 janomano 2005-01-08 22:14:44 [Válasz erre: 5686 Gertrud 2005-01-08 21:12:59]
Igazad is van. De hogy ellentet is mondjak: szerintem Mario egy hülyegyerek, Floria meg érettebb és idősebb, de féltékeny nő. Ő talán többet tesz a szerelméért.
Igazad is van. De hogy ellentet is mondjak: szerintem Mario egy hülyegyerek, Floria meg érettebb és idősebb, de féltékeny nő. Ő talán többet tesz a szerelméért.
5686 Gertrud 2005-01-08 21:12:59
Fantasztikus hangulatú, szenvedélyes, és hangilag is csodás Tosca volt ez!!! Én még ilyen szenvedélyes Tosca-előadást nem láttam. Azt hiszem, ezzel jellemezném, ha csak egy szóval jellemezhetném. Szenvedély a Kelennel közös jelenetekben, egy szeszélyes, féltékeny, komoly, naiv, eltökélt és egyben bátor nő és az elementális erővel Vittoria-t kiáltó, eszméihez és értékeihez hű férfiú között! No meg a II. felvonásbeli jelenet, ahol Tosca nem csupán eltorzult arcal sétál egyet jobbra, egyet balra, és sopánkodik szegény Máriója sorsán (ilyen Toscat is láttam már sokszor), nem , Lukács Gyöngyi vadul, szemnvedéllyel rohan az őröknek, csakúgy,mint később Scarpiának... és az a végzetes tett valóban döbbnetesre sikerül, ahogy mintegy szítja saját szenvedélyét, majd megteszi, hirtelen de mégis világosan, és vonaglik lábai előtt a gaz...és aztán igen, átlép rajta... Rettentően tetszik Kesselyák azon felfogása, miként a megszokottól eltérően e tett után pianót dirigál. Hisz ezután már nem dübörög a bosszú, csak üresség van, és a később mégis beteljesedő végzet ijesztő csendje... Lukács Gyöngyi-Kelen Péter- Fokanov triásza nagyot énekelt és alakított ez alkalommal (is)!!! Örülök, hogy ott lehettem én is ezen az estén, s nem véletlenül dúdolgattuk még a villamosmegállóig folyamatosan a \"dolci mani-t\"...
Fantasztikus hangulatú, szenvedélyes, és hangilag is csodás Tosca volt ez!!! Én még ilyen szenvedélyes Tosca-előadást nem láttam. Azt hiszem, ezzel jellemezném, ha csak egy szóval jellemezhetném. Szenvedély a Kelennel közös jelenetekben, egy szeszélyes, féltékeny, komoly, naiv, eltökélt és egyben bátor nő és az elementális erővel Vittoria-t kiáltó, eszméihez és értékeihez hű férfiú között! No meg a II. felvonásbeli jelenet, ahol Tosca nem csupán eltorzult arcal sétál egyet jobbra, egyet balra, és sopánkodik szegény Máriója sorsán (ilyen Toscat is láttam már sokszor), nem , Lukács Gyöngyi vadul, szemnvedéllyel rohan az őröknek, csakúgy,mint később Scarpiának... és az a végzetes tett valóban döbbnetesre sikerül, ahogy mintegy szítja saját szenvedélyét, majd megteszi, hirtelen de mégis világosan, és vonaglik lábai előtt a gaz...és aztán igen, átlép rajta... Rettentően tetszik Kesselyák azon felfogása, miként a megszokottól eltérően e tett után pianót dirigál. Hisz ezután már nem dübörög a bosszú, csak üresség van, és a később mégis beteljesedő végzet ijesztő csendje... Lukács Gyöngyi-Kelen Péter- Fokanov triásza nagyot énekelt és alakított ez alkalommal (is)!!! Örülök, hogy ott lehettem én is ezen az estén, s nem véletlenül dúdolgattuk még a villamosmegállóig folyamatosan a \"dolci mani-t\"...
5685 Gertrud 2005-01-08 20:56:12
Azért örülök ám azoknak amit írtatok!...nagyon!!! Gondolom sejtitek: egyezik a véleményem!
Azért örülök ám azoknak amit írtatok!...nagyon!!! Gondolom sejtitek: egyezik a véleményem!
5684 Gertrud 2005-01-08 20:55:11
Kedves Mindenki! Mint mindig, persze most is én értem haza legutoljára... 2 nap késésssel...és a Tosca-s purparléból megint kimaradtam :-(((
Kedves Mindenki! Mint mindig, persze most is én értem haza legutoljára... 2 nap késésssel...és a Tosca-s purparléból megint kimaradtam :-(((
5683 telramund 2005-01-08 15:30:15 [Válasz erre: 5527 Sesto 2005-01-05 11:09:56]
Kedves SESTO.Bár itt a cheten nem vagyunk valami egy véleményen sőt a hengnem kissé ingerlékeny azért mint operabarátnak szeretnék segiteni a külföldi radióadásokkal kapcsolatban.Valamelyik fórumon olvastam,hogy Zürichben nem tudtad fogni a Bartók rádiót.Nos van egy weblap www.operacast.com ezen a Bartk rádió is fenn van és a Listára rákattintva megtalálod a magyar rádiót is.Innen már csak real player kérdése és tudod hallgatni. Üdv
Kedves SESTO.Bár itt a cheten nem vagyunk valami egy véleményen sőt a hengnem kissé ingerlékeny azért mint operabarátnak szeretnék segiteni a külföldi radióadásokkal kapcsolatban.Valamelyik fórumon olvastam,hogy Zürichben nem tudtad fogni a Bartók rádiót.Nos van egy weblap www.operacast.com ezen a Bartk rádió is fenn van és a Listára rákattintva megtalálod a magyar rádiót is.Innen már csak real player kérdése és tudod hallgatni. Üdv
5680 Orfeusz 2005-01-08 07:21:19
Az első éveiben itthon Lukács Gy. Trubadúr Leonórát, Toscát, Tatjanat, főszerepet a Láng c. operában énekelt. most ennyi jut eszembe
Az első éveiben itthon Lukács Gy. Trubadúr Leonórát, Toscát, Tatjanat, főszerepet a Láng c. operában énekelt. most ennyi jut eszembe
5679 Búbánat 2005-01-07 23:35:51 [Válasz erre: 5678 janomano 2005-01-07 23:28:36]
Igaz, de nekem már egy ember is néha sok...
Igaz, de nekem már egy ember is néha sok...
5678 janomano 2005-01-07 23:28:36 [Válasz erre: 5676 Búbánat 2005-01-07 23:03:03]
Igen. Opera ügyben mindig van 16 ember, aki helyesbít, ha tévedsz. Ezért is szeretem ezt a helyet! :-)
Igen. Opera ügyben mindig van 16 ember, aki helyesbít, ha tévedsz. Ezért is szeretem ezt a helyet! :-)
5677 Búbánat 2005-01-07 23:05:36 [Válasz erre: 5675 Zaza 2005-01-07 23:01:15]
Szívesen. A kiadó, ha ez az: DYNAMIC Srl Italy
Szívesen. A kiadó, ha ez az: DYNAMIC Srl Italy
5676 Búbánat 2005-01-07 23:03:03 [Válasz erre: 5673 bossi 2005-01-07 22:55:50]
Azt hiszem, a memóriám most alaposan cserbenhagyott, mert ha nem Melinda, akkor csak Manon lehetett...Pedig milyen szép álom volt...Ti viszont most alaposan megráztatok, hogy magamhoz térjek...
Azt hiszem, a memóriám most alaposan cserbenhagyott, mert ha nem Melinda, akkor csak Manon lehetett...Pedig milyen szép álom volt...Ti viszont most alaposan megráztatok, hogy magamhoz térjek...
5675 Zaza 2005-01-07 23:01:15 [Válasz erre: 5654 Búbánat 2005-01-07 11:46:09]
Kösz, Búbánat! Már csak az érdekelne, melyik kiadónál jelent meg. Zaza
Kösz, Búbánat! Már csak az érdekelne, melyik kiadónál jelent meg. Zaza
5674 Búbánat 2005-01-07 22:57:17 [Válasz erre: 5672 cilike 2005-01-07 22:52:03]
Akkor, lehet hogy csak vízionáltam az egészet, és én kérek bocs-ot.
Akkor, lehet hogy csak vízionáltam az egészet, és én kérek bocs-ot.
5673 bossi 2005-01-07 22:55:50 [Válasz erre: 5672 cilike 2005-01-07 22:52:03]
Itt szerintem is valami tévedés van. Vagy z énekesnőt, vagy a szerepet tévesztetted el, mert L.Gy. sose énekelte Melindát.
Itt szerintem is valami tévedés van. Vagy z énekesnőt, vagy a szerepet tévesztetted el, mert L.Gy. sose énekelte Melindát.
5672 cilike 2005-01-07 22:52:03 [Válasz erre: 5671 Búbánat 2005-01-07 22:35:10]
Na mostan ezt nem értem. LUKÁCS GYÖNGYI énekelte Melindát?! Kizárt dolog. Vagy nem jól kerestem vissza az előzményt? Akkor bocs.
Na mostan ezt nem értem. LUKÁCS GYÖNGYI énekelte Melindát?! Kizárt dolog. Vagy nem jól kerestem vissza az előzményt? Akkor bocs.
5671 Búbánat 2005-01-07 22:35:10 [Válasz erre: 5659 Orfeusz 2005-01-07 15:08:57]
Nem tudom,ki emlékszik rá, de én láttam őt a Bánk bánban Melinda szerepében is, akkor még nem volt annyira felkapott. Hátul, a művészbejáróban vártam rá, hogy autogrammot kérjek tőle, de nem jött össze a dolog. Miért? Mert nem ismertem fel a civil ruhájában, amikor az orrom előtt - mint utóbb rájöttem - egy bevásárló szatyorral a kezében, egy egyszerű, nem feltűnő kosztűmben kisétált a HÁZ-ból. Igaz, elég gyenge volt a világítás a portás fülke előtt...Azóta is bánom, mert Melindát akkor énekelte utoljára.
Nem tudom,ki emlékszik rá, de én láttam őt a Bánk bánban Melinda szerepében is, akkor még nem volt annyira felkapott. Hátul, a művészbejáróban vártam rá, hogy autogrammot kérjek tőle, de nem jött össze a dolog. Miért? Mert nem ismertem fel a civil ruhájában, amikor az orrom előtt - mint utóbb rájöttem - egy bevásárló szatyorral a kezében, egy egyszerű, nem feltűnő kosztűmben kisétált a HÁZ-ból. Igaz, elég gyenge volt a világítás a portás fülke előtt...Azóta is bánom, mert Melindát akkor énekelte utoljára.
5670 elek 2005-01-07 22:07:32
Na most már aztán álljatok le a zenétekkel, mert nyomorék! Az énekesek igazán jól sikítoznak, de a FÉMZENE azért jobb!!!
Na most már aztán álljatok le a zenétekkel, mert nyomorék! Az énekesek igazán jól sikítoznak, de a FÉMZENE azért jobb!!!
