12569 Fabricius 2006-11-14 08:53:30 [Válasz erre: 12565 Ködlámpa 2006-11-13 17:42:32]
Tegyük fel igazad van, én meg hülye vagyok. De akkor mond meg nekem te okostojás, hogy miért akarnak minket megfosztani e két szuperprodukció élvezetétől. Mindkét opera remekmű, Vidnyánszky Attila fantasztikus rendezései. A szereposztások telitalálatok, (nem tudom kit érint ez ügyben a dícséret) Bátori Éva a Jenufában, Lukács Gyöngyi Katyerinaként - nyugodtan ki lehet jelenteni -, bevonultak a magyar operatörténetbe. Ha megnézzük, annyi silány produkció fut évről évre, még silányabb szereposztással, oda nem illő hangokkal, egyéniségekkel, unalmas, nevetséges rendezésekben... Summa summárum, én nem találok egyetlen, árva kifogást sem, amiért le kellene venni őket a műsorról.
Tegyük fel igazad van, én meg hülye vagyok. De akkor mond meg nekem te okostojás, hogy miért akarnak minket megfosztani e két szuperprodukció élvezetétől. Mindkét opera remekmű, Vidnyánszky Attila fantasztikus rendezései. A szereposztások telitalálatok, (nem tudom kit érint ez ügyben a dícséret) Bátori Éva a Jenufában, Lukács Gyöngyi Katyerinaként - nyugodtan ki lehet jelenteni -, bevonultak a magyar operatörténetbe. Ha megnézzük, annyi silány produkció fut évről évre, még silányabb szereposztással, oda nem illő hangokkal, egyéniségekkel, unalmas, nevetséges rendezésekben... Summa summárum, én nem találok egyetlen, árva kifogást sem, amiért le kellene venni őket a műsorról.
12568 WiseGentleman 2006-11-14 08:45:42 [Válasz erre: 12567 egy kívülálló 2006-11-14 01:33:50]
Mellesleg, lehet, hogy ronda vagyok, de az anyagi nehézségekre hivatkozva akkor már inkább a \"kortárs magyar operát\" hagynám el, mint a Jenufát vagy a Kisvárosit. A T. Igazgatóság még nem jöhetett rá a megfelelő marketing-tevékenységre. Sajnos, Bajorországban is vannak problémák a klasszikus zene elérhetőségével kapcsolatban, jelenleg például a Bayerische Staatsoper előcsarnokában aláírási kampány folyik a klasszikus rádióállomás megmentéséért (lehet, hogy hamarosan nekünk is harcba kell szállnunk a Bartók Rádióért).
Mellesleg, lehet, hogy ronda vagyok, de az anyagi nehézségekre hivatkozva akkor már inkább a \"kortárs magyar operát\" hagynám el, mint a Jenufát vagy a Kisvárosit. A T. Igazgatóság még nem jöhetett rá a megfelelő marketing-tevékenységre. Sajnos, Bajorországban is vannak problémák a klasszikus zene elérhetőségével kapcsolatban, jelenleg például a Bayerische Staatsoper előcsarnokában aláírási kampány folyik a klasszikus rádióállomás megmentéséért (lehet, hogy hamarosan nekünk is harcba kell szállnunk a Bartók Rádióért).
12567 egy kívülálló 2006-11-14 01:33:50 [Válasz erre: 12563 Fabricius 2006-11-13 13:05:54]
Csak tudnám, mennyiben helyettesíti egy kortárs magyar opera (amúgy nagyon fontos) bemutatója két modern klasszikus műsoron tartását. Ez a két darab mindenhol a világon alapmű, több-kevesebb rendszerességgtel műsoron van, nálunk meg úgy csinálnak, mintha különlegesség lenne. Pedig nem. Sosztakovicstól Az orr, Janáčektől mondjuk a Brouček úr lenne különlegesség... A Karnyóné bemutatója max. a Mario hiányát fogja pótolni (ami szintén remek darab volt igen jó előadásban, naná, hogy levették, fő, hogy legyen Rigoletto meg Tosca évenként húsz).
Csak tudnám, mennyiben helyettesíti egy kortárs magyar opera (amúgy nagyon fontos) bemutatója két modern klasszikus műsoron tartását. Ez a két darab mindenhol a világon alapmű, több-kevesebb rendszerességgtel műsoron van, nálunk meg úgy csinálnak, mintha különlegesség lenne. Pedig nem. Sosztakovicstól Az orr, Janáčektől mondjuk a Brouček úr lenne különlegesség... A Karnyóné bemutatója max. a Mario hiányát fogja pótolni (ami szintén remek darab volt igen jó előadásban, naná, hogy levették, fő, hogy legyen Rigoletto meg Tosca évenként húsz).
12566 szitakötő 2006-11-13 18:23:12 [Válasz erre: 12564 szitakötő 2006-11-13 15:58:30]
Természetesen, OPERÁNK.
Természetesen, OPERÁNK.
12565 Ködlámpa 2006-11-13 17:42:32 [Válasz erre: 12563 Fabricius 2006-11-13 13:05:54]
\"Vidnyánszky ellen folyik a harc.\" Te se mész a szomszédba, ha hülyeséget kell kitalálni...
\"Vidnyánszky ellen folyik a harc.\" Te se mész a szomszédba, ha hülyeséget kell kitalálni...
12564 szitakötő 2006-11-13 15:58:30
Öröm és boldogság ilyet olvasni a mi leszólt , eltemetett Operák produkciójáról!!! Egyéniség, hang, eltalált szereposztás, jó rendezés ennyi! (Isten bizony NEM ÉN találtam fel a ribizliszószt!)
Öröm és boldogság ilyet olvasni a mi leszólt , eltemetett Operák produkciójáról!!! Egyéniség, hang, eltalált szereposztás, jó rendezés ennyi! (Isten bizony NEM ÉN találtam fel a ribizliszószt!)
12563 Fabricius 2006-11-13 13:05:54
Jövőre a Jenufa és a Kisvárosi is ki lesz iktatva a repertoárból. Helyettük játszák a Kanyónét. Az az érzésem, hogy nem a szereplőket építik le ezzel a döntéssel, Marton, Bátori, Lukács -(majd énekelnek mást) inkább Vidnyánszky ellen folyik a harc.
Jövőre a Jenufa és a Kisvárosi is ki lesz iktatva a repertoárból. Helyettük játszák a Kanyónét. Az az érzésem, hogy nem a szereplőket építik le ezzel a döntéssel, Marton, Bátori, Lukács -(majd énekelnek mást) inkább Vidnyánszky ellen folyik a harc.
12562 csigabiga 2006-11-13 12:11:50 [Válasz erre: 12557 Orfeusz 2006-11-13 08:35:03]
Szerencsére ott voltam sokadszorra is ezen a tegnapi, hihetetlenül csodálatos Jenufa előadáson! Egyetértek veled, és tanusíthatom én is a leírtakat. A szomorú az, hogy jövőre úgy hírlik leveszik műsorról! Innen is kérem az Operaház vezetőit, ne Jenufa nélkül tervezzék a jövő évet!! Nem tehetik meg, hogy megfosztanak bennünket ettől az élményről!! Ez az előadás a magyar operatörténet mérföldköve. A Bátori-Marton Jenufa párosa miért nem ismert külföldön?? Miért nem lehet ezt az előadást így ahogyan van vendégszerepelni vinni Európába?? Nem hiszem el, hogy megfelelő reklám mellett ez nem sikerülne!! Szerdán is ott a helyem!! BRAVÓ minden résztvevőnek és köszönet érte
Szerencsére ott voltam sokadszorra is ezen a tegnapi, hihetetlenül csodálatos Jenufa előadáson! Egyetértek veled, és tanusíthatom én is a leírtakat. A szomorú az, hogy jövőre úgy hírlik leveszik műsorról! Innen is kérem az Operaház vezetőit, ne Jenufa nélkül tervezzék a jövő évet!! Nem tehetik meg, hogy megfosztanak bennünket ettől az élményről!! Ez az előadás a magyar operatörténet mérföldköve. A Bátori-Marton Jenufa párosa miért nem ismert külföldön?? Miért nem lehet ezt az előadást így ahogyan van vendégszerepelni vinni Európába?? Nem hiszem el, hogy megfelelő reklám mellett ez nem sikerülne!! Szerdán is ott a helyem!! BRAVÓ minden résztvevőnek és köszönet érte
12561 Orfeusz 2006-11-13 12:11:16 [Válasz erre: 12560 sas 2006-11-13 11:34:53]
minden szavaddal egyetértek, jó volt olvasni soraidat!
minden szavaddal egyetértek, jó volt olvasni soraidat!
12560 sas 2006-11-13 11:34:53
A tegnapi előadás fantasztikus volt. Nem szoktam ilyenről írni. Nem szoktam olyanról írni, ami önmagában véve annyira tökéletes, hogy a róla való elmélkedés, már nem tesz hozzá semmit. És most egy kicsit zavarban is vagyok. Mit lehet mondani a Csodáról? A felfoghatatlan, utánozhatatlan, mégis minden alkalommal hihetetlen módon megismételhető csodáról? Mindenestere KELL írni róla, mert talán valóban nem sok alkalmunk lesz már erre. Janacek eme remekműve önmagában hatalmas erővel bír, és Vidnyánszky Attila realista-szimbolista-stilizáló rendezése telitalálat. Hozzátartozik, hogy nagy szerencséje volt, hogy első operarendezésében ezzel a \"két nagyasszonnyal\" adatott meg neki együttdolgozni. A két nagyaszonnyal. Hát igen. Bátori Éva A Jenufa, Marton Éva A Kostelnicka. A színpadon csak ennyi: valódi érzelmek, valódi, feszültség, valódi indulat, valódi szeretet és valódi fájdalom. Marton Sekrestyésnéje. Ijesztő és esendő, félelmetes szeretetre és gyűlöletre képes egyszerre. Megformált, végiggondolt, fejlődéstörténeten átvitt karaktert hoz a művésznő, helyenként olyan érzelmi kitörésekkel, hogy a levegő megáll, s a néző nem érti miért ver gyorsabban a szíve, s miért tört rá hirtelen légszomj. Bátori Évára már kevésbé találok szavakat. Hiszek abban, hogy mikor Janacek megalkotta ezt a darabot az Ő \"almaarcát\" látta maga előtt. Alakítása kevésbé megfontolt: zsigerből jön. Minden (könny)cseppje őszínte, fájdalmasan igazi. Második felvonásbeli monológjában benne van minden: tiszta szeretet, elfogadás, anyai féltés és a mérhetetlen fájdalom. Mind mind benne! És valóban könnyedén mozog őrültség és józanság határán. Az ima, \"Sdravas Kralovno\" pedig egyszerű. Egyszerű, esendő, könyörgő. És mellette éteri. A harmadik felvonásban pedig összetörik. A szemünk előtt roppan össze a fájdalom súlya alatt. A szemünk előtt. Minden előadáson. Felfoghatatlan. Mindenki jöjjön el Jenufára, aki Csodát akar látni, hallani, érezni a Magyar Állami Operaház színpadán.
A tegnapi előadás fantasztikus volt. Nem szoktam ilyenről írni. Nem szoktam olyanról írni, ami önmagában véve annyira tökéletes, hogy a róla való elmélkedés, már nem tesz hozzá semmit. És most egy kicsit zavarban is vagyok. Mit lehet mondani a Csodáról? A felfoghatatlan, utánozhatatlan, mégis minden alkalommal hihetetlen módon megismételhető csodáról? Mindenestere KELL írni róla, mert talán valóban nem sok alkalmunk lesz már erre. Janacek eme remekműve önmagában hatalmas erővel bír, és Vidnyánszky Attila realista-szimbolista-stilizáló rendezése telitalálat. Hozzátartozik, hogy nagy szerencséje volt, hogy első operarendezésében ezzel a \"két nagyasszonnyal\" adatott meg neki együttdolgozni. A két nagyaszonnyal. Hát igen. Bátori Éva A Jenufa, Marton Éva A Kostelnicka. A színpadon csak ennyi: valódi érzelmek, valódi, feszültség, valódi indulat, valódi szeretet és valódi fájdalom. Marton Sekrestyésnéje. Ijesztő és esendő, félelmetes szeretetre és gyűlöletre képes egyszerre. Megformált, végiggondolt, fejlődéstörténeten átvitt karaktert hoz a művésznő, helyenként olyan érzelmi kitörésekkel, hogy a levegő megáll, s a néző nem érti miért ver gyorsabban a szíve, s miért tört rá hirtelen légszomj. Bátori Évára már kevésbé találok szavakat. Hiszek abban, hogy mikor Janacek megalkotta ezt a darabot az Ő \"almaarcát\" látta maga előtt. Alakítása kevésbé megfontolt: zsigerből jön. Minden (könny)cseppje őszínte, fájdalmasan igazi. Második felvonásbeli monológjában benne van minden: tiszta szeretet, elfogadás, anyai féltés és a mérhetetlen fájdalom. Mind mind benne! És valóban könnyedén mozog őrültség és józanság határán. Az ima, \"Sdravas Kralovno\" pedig egyszerű. Egyszerű, esendő, könyörgő. És mellette éteri. A harmadik felvonásban pedig összetörik. A szemünk előtt roppan össze a fájdalom súlya alatt. A szemünk előtt. Minden előadáson. Felfoghatatlan. Mindenki jöjjön el Jenufára, aki Csodát akar látni, hallani, érezni a Magyar Állami Operaház színpadán.
12559 Orfeusz 2006-11-13 09:04:28
javítva: nov.12
javítva: nov.12
12558 frushena 2006-11-13 08:56:27 [Válasz erre: 12557 Orfeusz 2006-11-13 08:35:03]
Élmény volt olvasni Orfeusz!
Élmény volt olvasni Orfeusz!
12557 Orfeusz 2006-11-13 08:35:03
Nov.13 aranybetűkkel vonul be az életembe, mikor majd lepereg életem filmje, ez ott lesz, hogy igen ekkor láttam a Jenufát, azt az előadást, amely fontos állomása és pontja a magyar operatörténelemnek. Tegnap minden egyes művész a legjavát nyújtotta, a két főszereplő pedig -egészen hihetetlen,de- saját eddigi teljesítményüket is túlszárnyalva véleményem szeritni legjobb Jenufa előadást adták elő. És hogy miben is rejlik a siker, miért van minden előadás után sok boldog ember és miért van ekkora ováció (félháznál)? ezen gondolkodtam hazafelemenet,egyedül az Andrássy úton, mikor éreztem ez egy olyan este volt ami az én rövid életemben is egy lényeges esemény volt. Minden egyes művész élvezi, amit csinál, mindenki örömmel van a színpadon és szerepel ebben a darabban..talán ez a legnagyobb erőssége a darabnak, hogy mindenki van mindekiért, összeadódik az a sok energia és szeretet, és mind átjön a nézőtérre. A főszereplőtől az utolsó mellékszereplőig fontos feladat jut és ez mindenkiben tudatosul. A művet láthatóan mindenki szereti..jómagam is egy remekműnek tartom, amely egyszerűségével nagyszerűvé válik, a zene ereje és az anyanyelv egysége pedig valami megfoghatatlan csodát szül, egy görög sorstragédia mely hatalmas katarzissal zárul. Nagyon össze van szokva a darab, a rendezés maradt ugyanolyan..a rendezés, ami fantasztikus, csodálatos..és végtelenül naturalista eszközökben..pont milyen az egész mű is..Vidnyánszky az énekesek belső gondolataira, a kifejezésmódra tette a hangsúlyt, minden szereplő pontosan kidolgozott, megjelennek visszatérő motívumok, a kórus nagy szerepet kap, mozgatása tökéletes..és a 3.felvonás díszlete és főleg jelmeze pedig elementáris erejű..és itt nagy szerepe van Jenufa eskűvői ruhájának, ami nélkül vlszeg kevesebb lenne a darab, mert ebben a ruhában összesűrűsödik Jenufa egész személyisége. Kiss. B Attila tökéletesített Steva szerepét, alakformálása találó és éneklése is magas színvonalú; Wendler Attila, akti meg mondok őszintén nem kedveltem ebben korábban, beletanult a szerepbe, vokális teljesítménye jó és alakítása pedig igen átszellemült, nagyon jól játszik, teljes mértékben azonosult Laca figurájával. Kiemelném még a kissé mellőzőtt Markovics Erikát, aki még ebben a kis szerepben is nagyon szépen énekelt, szívesen megnézném nagy főszerepekben, igen izgalmas hangja van. DE minden mellékszereplőről elmondható, hogy jól játszanak, mert ez az előadás, amikor mindenkiben tudatosul jelenlétének fontossága. A zenekar jól játszott, sokszor elementáris erővel, Török Gézának sikerült összetartania a zenekart..azért Kovács Jánosnak lenne igazán csak helye a karmesteri pulpituson. És a végére maradt a két főszereplőhölgy. A két Éva..nem is tudom melyikkel kezdjem, mert Bátori és Marton játéka annyira tökéletesen összefort, oly mértékben kiegészítik egymást, ami csak egy hosszú alkotómunka eredménye lehet, annyira összeszoktak, hogy egymás minden mozdulatát érzik, egymás teljesítményét fokozzák a színpadon. Minden egyes előadáson más az alakításuk, mindig van egy úk, addig nem látott elem..minden előadás más, de sohasem rossz. Mégis -számomra- a tegnapi előadás volt a legjobb eddig. A nagy Marton Éva, a legenda, visszafogta játékát, sokkal drámaibb volt, sokkal elementárisabb erejű Kostelnicka, valóban rettegett az ember..ugyanakkor szánta és együttérzett vele. Alakítása tökéletes, csodálatos, olyan emberi!, nagyformátumú, Marton eddigi pályájához méltó..sőt ez számára is az egyik legfontosabb állomás énekesi útján, összeadódik benne minden tapasztalat és bölcsesség..és olyan megrendető látni, amikor ennek a kivételes művésznek omlanak a könnyei, minden előadáson megtörténik ez, mindig máshol. És a tegnapi vokális teljesítménye mindent felülmúlt, odaszögezett a székhez..egészen hihetetlen, hogy ennyi idősen még mindig így énekel valaki. Bátori Éva tökélyre fejlesztette Jenufa alakítását, nevhéhez fűződik ez a szerep, évek alatt sokat ért játéka és főleg éneklése, ami sokat fejlődött, mára sokkal drámaibb lett a hangja, magasságokkal nincs annyi problémája..és persze ami a legfontosabb: hangszíne, hang matériája a Jenufára született, csodálatosan énekel! A valóban almaarcú Bátori színészi játéka pedig annyira emberi, annyira szánnivaló, annyira egyszerű és tegnap a lehető legdrámaibb volt, sírt, kiabált, együtt élt a szereppel. Folytathatnám a dicséretek sorát, de erre már nem elég a szókincsem..ezt az előadást látni kell, mert még egy ilyen nem lesz.. Bátori-Marton kettőse csodaszám, ha ez külföldön is ismert lenne világszám lenne.. Kettőjük elválaszhatatlan Jenufa párosa tegnap mennybe ment..de visszatérnek még két alkalommal hozzánk, hogy megörvendeztethessék a közönséget. Csak kiáltozni tudom, hogy éljen MARTON, éljen Bátori, éljen a [url]http://www.evamarton.com/pics/roles/g_Jenufa_04.jpg;JENUFA[/url]
Nov.13 aranybetűkkel vonul be az életembe, mikor majd lepereg életem filmje, ez ott lesz, hogy igen ekkor láttam a Jenufát, azt az előadást, amely fontos állomása és pontja a magyar operatörténelemnek. Tegnap minden egyes művész a legjavát nyújtotta, a két főszereplő pedig -egészen hihetetlen,de- saját eddigi teljesítményüket is túlszárnyalva véleményem szeritni legjobb Jenufa előadást adták elő. És hogy miben is rejlik a siker, miért van minden előadás után sok boldog ember és miért van ekkora ováció (félháznál)? ezen gondolkodtam hazafelemenet,egyedül az Andrássy úton, mikor éreztem ez egy olyan este volt ami az én rövid életemben is egy lényeges esemény volt. Minden egyes művész élvezi, amit csinál, mindenki örömmel van a színpadon és szerepel ebben a darabban..talán ez a legnagyobb erőssége a darabnak, hogy mindenki van mindekiért, összeadódik az a sok energia és szeretet, és mind átjön a nézőtérre. A főszereplőtől az utolsó mellékszereplőig fontos feladat jut és ez mindenkiben tudatosul. A művet láthatóan mindenki szereti..jómagam is egy remekműnek tartom, amely egyszerűségével nagyszerűvé válik, a zene ereje és az anyanyelv egysége pedig valami megfoghatatlan csodát szül, egy görög sorstragédia mely hatalmas katarzissal zárul. Nagyon össze van szokva a darab, a rendezés maradt ugyanolyan..a rendezés, ami fantasztikus, csodálatos..és végtelenül naturalista eszközökben..pont milyen az egész mű is..Vidnyánszky az énekesek belső gondolataira, a kifejezésmódra tette a hangsúlyt, minden szereplő pontosan kidolgozott, megjelennek visszatérő motívumok, a kórus nagy szerepet kap, mozgatása tökéletes..és a 3.felvonás díszlete és főleg jelmeze pedig elementáris erejű..és itt nagy szerepe van Jenufa eskűvői ruhájának, ami nélkül vlszeg kevesebb lenne a darab, mert ebben a ruhában összesűrűsödik Jenufa egész személyisége. Kiss. B Attila tökéletesített Steva szerepét, alakformálása találó és éneklése is magas színvonalú; Wendler Attila, akti meg mondok őszintén nem kedveltem ebben korábban, beletanult a szerepbe, vokális teljesítménye jó és alakítása pedig igen átszellemült, nagyon jól játszik, teljes mértékben azonosult Laca figurájával. Kiemelném még a kissé mellőzőtt Markovics Erikát, aki még ebben a kis szerepben is nagyon szépen énekelt, szívesen megnézném nagy főszerepekben, igen izgalmas hangja van. DE minden mellékszereplőről elmondható, hogy jól játszanak, mert ez az előadás, amikor mindenkiben tudatosul jelenlétének fontossága. A zenekar jól játszott, sokszor elementáris erővel, Török Gézának sikerült összetartania a zenekart..azért Kovács Jánosnak lenne igazán csak helye a karmesteri pulpituson. És a végére maradt a két főszereplőhölgy. A két Éva..nem is tudom melyikkel kezdjem, mert Bátori és Marton játéka annyira tökéletesen összefort, oly mértékben kiegészítik egymást, ami csak egy hosszú alkotómunka eredménye lehet, annyira összeszoktak, hogy egymás minden mozdulatát érzik, egymás teljesítményét fokozzák a színpadon. Minden egyes előadáson más az alakításuk, mindig van egy úk, addig nem látott elem..minden előadás más, de sohasem rossz. Mégis -számomra- a tegnapi előadás volt a legjobb eddig. A nagy Marton Éva, a legenda, visszafogta játékát, sokkal drámaibb volt, sokkal elementárisabb erejű Kostelnicka, valóban rettegett az ember..ugyanakkor szánta és együttérzett vele. Alakítása tökéletes, csodálatos, olyan emberi!, nagyformátumú, Marton eddigi pályájához méltó..sőt ez számára is az egyik legfontosabb állomás énekesi útján, összeadódik benne minden tapasztalat és bölcsesség..és olyan megrendető látni, amikor ennek a kivételes művésznek omlanak a könnyei, minden előadáson megtörténik ez, mindig máshol. És a tegnapi vokális teljesítménye mindent felülmúlt, odaszögezett a székhez..egészen hihetetlen, hogy ennyi idősen még mindig így énekel valaki. Bátori Éva tökélyre fejlesztette Jenufa alakítását, nevhéhez fűződik ez a szerep, évek alatt sokat ért játéka és főleg éneklése, ami sokat fejlődött, mára sokkal drámaibb lett a hangja, magasságokkal nincs annyi problémája..és persze ami a legfontosabb: hangszíne, hang matériája a Jenufára született, csodálatosan énekel! A valóban almaarcú Bátori színészi játéka pedig annyira emberi, annyira szánnivaló, annyira egyszerű és tegnap a lehető legdrámaibb volt, sírt, kiabált, együtt élt a szereppel. Folytathatnám a dicséretek sorát, de erre már nem elég a szókincsem..ezt az előadást látni kell, mert még egy ilyen nem lesz.. Bátori-Marton kettőse csodaszám, ha ez külföldön is ismert lenne világszám lenne.. Kettőjük elválaszhatatlan Jenufa párosa tegnap mennybe ment..de visszatérnek még két alkalommal hozzánk, hogy megörvendeztethessék a közönséget. Csak kiáltozni tudom, hogy éljen MARTON, éljen Bátori, éljen a [url]http://www.evamarton.com/pics/roles/g_Jenufa_04.jpg;JENUFA[/url]
12556 frushena 2006-11-10 14:48:07 [Válasz erre: 12555 Búbánat 2006-11-10 09:07:49]
Nincs mit Búbánat. Akkor át is teszem oda is, egy kis kiegészítéssel.
Nincs mit Búbánat. Akkor át is teszem oda is, egy kis kiegészítéssel.
12555 Búbánat 2006-11-10 09:07:49 [Válasz erre: 12554 frushena 2006-11-10 08:27:45]
Frushi, örömmel olvastam beszámolód! (Zárójelben kérdezem, miért nem a G.F. Händel Operák, Zeneművek topicba írtad? Ott lenne igazán a helye. )
Frushi, örömmel olvastam beszámolód! (Zárójelben kérdezem, miért nem a G.F. Händel Operák, Zeneművek topicba írtad? Ott lenne igazán a helye. )
12554 frushena 2006-11-10 08:27:45
És itt idézném egy általam igen nagyra tartott zeneszerző Saint-Saëns leveléből egy részletet : \"Arra a meggyőződésre jutottam, hogy Händel művészetének festői és ábrázoló erejével nyerte el azt a bámulatos népszerűséget, melynek örvendett, hiszen mindez akkor új és nem tapasztalt volt. Más is tudott az övéhez hasonló mesteri módon kórust írni és fúgát szerkeszteni. Amit azonban mindehhez hozzátett, az a szín, az az újfajta elem, amelyet ma már nem nagyon tudunk benne meglátni ... Nem beszélhetünk Händelnél egzotikumról;de nézzük csak meg egyszer a Sándor-ünnep, az Izrael egyiptomban, vagy különösen az L\'Allegro, il Pensieroso ed il Moderato partitúráját és próbáljuk meg mindazt elfelejteni, amit azóta írtak. Meg fogjuk találni így is a festőiséget és az ábárzoló hatásra való törekvést.\"
És itt idézném egy általam igen nagyra tartott zeneszerző Saint-Saëns leveléből egy részletet : \"Arra a meggyőződésre jutottam, hogy Händel művészetének festői és ábrázoló erejével nyerte el azt a bámulatos népszerűséget, melynek örvendett, hiszen mindez akkor új és nem tapasztalt volt. Más is tudott az övéhez hasonló mesteri módon kórust írni és fúgát szerkeszteni. Amit azonban mindehhez hozzátett, az a szín, az az újfajta elem, amelyet ma már nem nagyon tudunk benne meglátni ... Nem beszélhetünk Händelnél egzotikumról;de nézzük csak meg egyszer a Sándor-ünnep, az Izrael egyiptomban, vagy különösen az L\'Allegro, il Pensieroso ed il Moderato partitúráját és próbáljuk meg mindazt elfelejteni, amit azóta írtak. Meg fogjuk találni így is a festőiséget és az ábárzoló hatásra való törekvést.\"
12553 frushena 2006-11-10 08:15:45
Kicsit késve ugyan, de én is \"hazaértem\" az előadásról. Már-már közhelynek tűnhet, de Händel az akinél az oratórium mint műfaj betetőzött. Bár, hogy valaki igazán \"felfogja\" a mester oratóriumait, nem árt ha egy kicsit megvizsgálja operáit és érdekes dolgokra fog rájönni. Händel igen jól ismerte Carissimi műveit és ezekre, mint \"i\"-re a pont .... És nem elvetendő a francia opera sem, mint alap egy händeli oratóriumhoz. Hermann Ambert írja, hogy Händel oratóriumai a mester operareformjának betetőzése. Operáiban próbálgatta a képszerűséget, melyek oratórikus műveiben alakult ki véglegesen. És, hogy mi is a véleményem? Händel számomra minden egyes alkalommal az. És az mégnagyobb ünnep ha Magyarországon hallhatjuk. Ritka, mint a fehér holló. (Ami amúgy nagyon okos kis jószág.) :) A szerdai Saul nem ér ugyan a nyomába a tavaly bemutatott Sándor Ünnepnek, de, igazán élvezetes előadás volt, kisebb-nagyobb hibákkal. Itt most gondolok a vonóskarra, ami néha-néha igen csak lemaradt. A rezesektől tartottam leginkább, de meglepetésemre a két csöpp fiú nagyszerűen fújta a hangszerét. Itt mondjuk elidőznék egy picit. Nem volt túlságosan \"kidíszítve\" a trombiták szólama? Nagyon furcsa volt, nem megszokott. Az orgonista fiú is szépen játszott, egy nagy elütéssel a második részben. Ami a szólístákat illeti. A szopránszólamok nem tetszettek, koloratúrák, techanika kevés volt az én fülemnek. Nevet sajnos nem tudok mondani, de az egyik hölgy igen csak megkínlódott az egyik áriával. Személynek is leginkább a Sault éneklő basszus és Hegyi Barnabás tetszett. Utóbbi, már-már valódi női hanggal, utóbbi remek kifejező erejű hangjával varázsolta el a közönséget. Sőt! Ha lett volna színpad Saul\" még el is játszotta volna az adott figurát. Rilling nagyon szépen dolgoztatta a \"népet.\" Megérdemelte a \"tisztelebeli tanár\" Oklevelet. Nem ártan ha gyakrabban jönne és kezébe venné mondjuk az itthoni régizenét. Az ilyen jellegű megmozdulásokat pedig igenis havi szintűre kellene emelni, mert mondogatják, hogy \"nem szeretem a barokkot.\" Mitől is szeretné, ha nem is ismeri?! Szóval ez egy nagyszerű kezdeményezés, akárcsak az előző évi \"Opera Antiqua Feszt.\" Remélem ez is lesz tavasszal megint. Amikor ismertették a második és harmadik rész történetét, itt megakadt a fülem. Azt mondják, hogy a király saját kezével vet véget életének. Ez nem így van. Csak próbálja megölni magát, de nem önkezével megy a pusztulásba. Amúgy a Saul Händel életművében az első nagyszabású kompozíció. Hamilton írta a szöveget, nagy valószínűség szerint Apostol Zeno David-drámája nyomán. A bibliai történethez igazán jól alakalmazkodik a szöveg és szinte teljes mértékben követi azt. Természetesen ezt kiegészíti a korabeli oratóriumköltészet. Kicsit kiszinezik, feldúsítják. Amúgy a történet megértése nem egy könnyű dolog ennél a darabnál. Igazán kevés benne a \"beszélgetős\" rész, ami ugye elmondaná, hogy merre is járunk épp. A nyitó kórus fantasztikus \"How excellent Thy name, O Lord,In all the world is known! Above all Heav\'ns, O King ador\'d, How hast Thou set Thy glorious throne!\" A ragyogás felsőfoka!!! A Saulban már megvan minden : feszültség, drámaiság, képszerűség, mely megmutatja Händel nagyságát! És még a \"gyászkórust\" is megemlíteném. Szintén igen híres kórustétel a händeli életműből. Egyszóval összegezve : köszönet az estéért! És nem ártana havi rendszerességgel ilyen jellegű oratórikus megmozdulásokat tartnai. Élmény volt!!!
Kicsit késve ugyan, de én is \"hazaértem\" az előadásról. Már-már közhelynek tűnhet, de Händel az akinél az oratórium mint műfaj betetőzött. Bár, hogy valaki igazán \"felfogja\" a mester oratóriumait, nem árt ha egy kicsit megvizsgálja operáit és érdekes dolgokra fog rájönni. Händel igen jól ismerte Carissimi műveit és ezekre, mint \"i\"-re a pont .... És nem elvetendő a francia opera sem, mint alap egy händeli oratóriumhoz. Hermann Ambert írja, hogy Händel oratóriumai a mester operareformjának betetőzése. Operáiban próbálgatta a képszerűséget, melyek oratórikus műveiben alakult ki véglegesen. És, hogy mi is a véleményem? Händel számomra minden egyes alkalommal az. És az mégnagyobb ünnep ha Magyarországon hallhatjuk. Ritka, mint a fehér holló. (Ami amúgy nagyon okos kis jószág.) :) A szerdai Saul nem ér ugyan a nyomába a tavaly bemutatott Sándor Ünnepnek, de, igazán élvezetes előadás volt, kisebb-nagyobb hibákkal. Itt most gondolok a vonóskarra, ami néha-néha igen csak lemaradt. A rezesektől tartottam leginkább, de meglepetésemre a két csöpp fiú nagyszerűen fújta a hangszerét. Itt mondjuk elidőznék egy picit. Nem volt túlságosan \"kidíszítve\" a trombiták szólama? Nagyon furcsa volt, nem megszokott. Az orgonista fiú is szépen játszott, egy nagy elütéssel a második részben. Ami a szólístákat illeti. A szopránszólamok nem tetszettek, koloratúrák, techanika kevés volt az én fülemnek. Nevet sajnos nem tudok mondani, de az egyik hölgy igen csak megkínlódott az egyik áriával. Személynek is leginkább a Sault éneklő basszus és Hegyi Barnabás tetszett. Utóbbi, már-már valódi női hanggal, utóbbi remek kifejező erejű hangjával varázsolta el a közönséget. Sőt! Ha lett volna színpad Saul\" még el is játszotta volna az adott figurát. Rilling nagyon szépen dolgoztatta a \"népet.\" Megérdemelte a \"tisztelebeli tanár\" Oklevelet. Nem ártan ha gyakrabban jönne és kezébe venné mondjuk az itthoni régizenét. Az ilyen jellegű megmozdulásokat pedig igenis havi szintűre kellene emelni, mert mondogatják, hogy \"nem szeretem a barokkot.\" Mitől is szeretné, ha nem is ismeri?! Szóval ez egy nagyszerű kezdeményezés, akárcsak az előző évi \"Opera Antiqua Feszt.\" Remélem ez is lesz tavasszal megint. Amikor ismertették a második és harmadik rész történetét, itt megakadt a fülem. Azt mondják, hogy a király saját kezével vet véget életének. Ez nem így van. Csak próbálja megölni magát, de nem önkezével megy a pusztulásba. Amúgy a Saul Händel életművében az első nagyszabású kompozíció. Hamilton írta a szöveget, nagy valószínűség szerint Apostol Zeno David-drámája nyomán. A bibliai történethez igazán jól alakalmazkodik a szöveg és szinte teljes mértékben követi azt. Természetesen ezt kiegészíti a korabeli oratóriumköltészet. Kicsit kiszinezik, feldúsítják. Amúgy a történet megértése nem egy könnyű dolog ennél a darabnál. Igazán kevés benne a \"beszélgetős\" rész, ami ugye elmondaná, hogy merre is járunk épp. A nyitó kórus fantasztikus \"How excellent Thy name, O Lord,In all the world is known! Above all Heav\'ns, O King ador\'d, How hast Thou set Thy glorious throne!\" A ragyogás felsőfoka!!! A Saulban már megvan minden : feszültség, drámaiság, képszerűség, mely megmutatja Händel nagyságát! És még a \"gyászkórust\" is megemlíteném. Szintén igen híres kórustétel a händeli életműből. Egyszóval összegezve : köszönet az estéért! És nem ártana havi rendszerességgel ilyen jellegű oratórikus megmozdulásokat tartnai. Élmény volt!!!
12552 Orfeusz 2006-11-09 10:44:19
és milyen volt a Saul? Valóban, Marton az előadás után rohant, hogy odaérjen a Zak-ra
és milyen volt a Saul? Valóban, Marton az előadás után rohant, hogy odaérjen a Zak-ra
12551 Búbánat 2006-11-09 10:35:22
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ünnepi gálakoncerttel zárja az évet. Az eseménynek a miskolci Művészetek Háza ad otthont november 25-én, szombaton 19 órakor. A hagyományossá vált téli rendezvényen részletek hangzanak el George Gershwin: Porgy és Bess, Leonard Bernstein: West Side Story című művéből, továbbá afro-amerikai spirituálék. Az est főszereplői Tichina Vaughn (mezzoszoprán) és Derrick Lawrence (bariton), partnereik Megyesi Zoltán (tenor), Wierdl Eszter (szoprán), Homonnay Zsolt (tenor). A Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényli. TichinaVaughn-t mint tökéletes hangú, sokoldalú művészt ünneplik az egész világon. Pályája a Metropolitanban a Porgy és Bess című jazzoperában indult. 1988 óta a Stuttgarti Állami Színház tagja, a sok-sok suttgarti sikerén túl a világ rangos operaszínpadain is nagy elismerést aratott. Az operafesztivál közönsége előtt sem ismeretlen, 2005-ben a karácsonyi koncerten szűnni nem akaró taps köszöntötte a művésznőt. Derrik Lawrence karrierje kezdetén leginkább basszus szerepeket énekelt, de hamarosan világossá vált, hogy hangja a drámai bariton jellemzőit mutatja. Amerikai és európai kritikusok friss és izgalmas egyéniségnek tartják a klasszikus zenében, alakításairól pedig nagy elismeréssel szólnak. Magyarországon először lép színpadra. A koncert program-összeállítása egyfajta „hiánypótlás”, hiszen ezek a darabok – ráadásul ilyen válogatásban – nagyon ritkán szerepelnek a palettán. A repertoár és a két amerikai fekete énekes fellépése izgalmas és szép zenei estét ígér az operarajongó közönségnek a Művészetek Házában. (A Miskolci Operafesztivál Kht. „Operafesztivál Utalvány”-t bocsát ki, mely 2007. február 1-től folyamatosan beváltható bérletek és jegyek vásárlásakor a „Bartók + Párizs 2007” Miskolci Operafesztivál rendezvényeire. Az utalványokat a Fesztivál Jegyirodában - Miskolci Nemzeti Színház - lehet megvásárolni 1000 és 5000 forintos címletekben 2006. november 15-től.)
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ünnepi gálakoncerttel zárja az évet. Az eseménynek a miskolci Művészetek Háza ad otthont november 25-én, szombaton 19 órakor. A hagyományossá vált téli rendezvényen részletek hangzanak el George Gershwin: Porgy és Bess, Leonard Bernstein: West Side Story című művéből, továbbá afro-amerikai spirituálék. Az est főszereplői Tichina Vaughn (mezzoszoprán) és Derrick Lawrence (bariton), partnereik Megyesi Zoltán (tenor), Wierdl Eszter (szoprán), Homonnay Zsolt (tenor). A Miskolci Szimfonikus Zenekart Kovács László vezényli. TichinaVaughn-t mint tökéletes hangú, sokoldalú művészt ünneplik az egész világon. Pályája a Metropolitanban a Porgy és Bess című jazzoperában indult. 1988 óta a Stuttgarti Állami Színház tagja, a sok-sok suttgarti sikerén túl a világ rangos operaszínpadain is nagy elismerést aratott. Az operafesztivál közönsége előtt sem ismeretlen, 2005-ben a karácsonyi koncerten szűnni nem akaró taps köszöntötte a művésznőt. Derrik Lawrence karrierje kezdetén leginkább basszus szerepeket énekelt, de hamarosan világossá vált, hogy hangja a drámai bariton jellemzőit mutatja. Amerikai és európai kritikusok friss és izgalmas egyéniségnek tartják a klasszikus zenében, alakításairól pedig nagy elismeréssel szólnak. Magyarországon először lép színpadra. A koncert program-összeállítása egyfajta „hiánypótlás”, hiszen ezek a darabok – ráadásul ilyen válogatásban – nagyon ritkán szerepelnek a palettán. A repertoár és a két amerikai fekete énekes fellépése izgalmas és szép zenei estét ígér az operarajongó közönségnek a Művészetek Házában. (A Miskolci Operafesztivál Kht. „Operafesztivál Utalvány”-t bocsát ki, mely 2007. február 1-től folyamatosan beváltható bérletek és jegyek vásárlásakor a „Bartók + Párizs 2007” Miskolci Operafesztivál rendezvényeire. Az utalványokat a Fesztivál Jegyirodában - Miskolci Nemzeti Színház - lehet megvásárolni 1000 és 5000 forintos címletekben 2006. november 15-től.)
12550 Búbánat 2006-11-09 10:23:59
A karmester dolga: figyelem és segítés Beszélgetés Fabio Luisival Az olasz születésű, temperamentumos, de meggondolt, ritka rendszerező képességű, világos koncepcióval rendelkező karmester üstökösként robbant be a közép-európai operaházak egére. Grazban korrepetitorként tűnt fel, ´89-ben a bécsi Toscában Peter Dvorskytól elkápráztatva próba nélkül ugrott be, a Traviatával abszolút ismertségre tett szert 2003-ban, majd 2006-ban A kegyencnővel Bécsben \"otthonra talált\". Bregenzben megújította a fesztivált, Salzburgban elővette Mozart Idomeneójának Richard Strauss-i hangszerelését, a Theater an der Wienben a Bécsi Szimfonikusokat operai zenekarrá nemesítette, a Staatsoperben A szicíliai vecsernyében ünnepelték, de már teljes bevetéssel dolgozik a közelgő Varázsfuvola-premieren. Közben átvette a drezdai Semperoper művészeti vezetését és már Bayreuth-tal is kokettál, ahol Katharina Wagner rendezésében a Mesterdalnokok felújításának várományosa... Olasz születése ellenére mégis úgy beszél németül, mint egy osztrák. Mi Önben az olasz, hiszen próbáin precíz és akkurátus, szigorú, mint egy német... - Igyekszem összekapcsolni a szigort a könnyedséggel és a muzsikálást komolyan venni, vagyis a káoszt kreativitással rendszerbe kényszeríteni! Megfigyeltem próbáin a Bécsi Szimfonikusokkal: zenekarvezetése koncentrált, kevés szóval magyaráz. Miközben zenészeit játszani hagyja, a nézőtér különböző pontjaira szalad, hogy ellenőrizze a hangzást; az énekeseknek szabad kibontakozást enged, és inkább \"kézen fogja\", semmint irányítja őket. - A szimfonikusok számára óriási lehetőség, hogy Bécs harmadik operaházában, Schikaneder történelmi épületében operai zenekarrá profilírozhatja magát. Magam is zenész vagyok, tehát megértem a muzsikus lelkét. Bár nem vagyok operaénekes, de elfogadom az énekművészt, aki tanulmányai végeztével súlyos kottaanyaggal konfrontálódik. Érti is, meg nem is. Szabadságot kell kapnia a kibontakozáshoz, hogy szuverén lehessen, de segítséget is abban, merre vegye útját. Arturo Toscanini szerint: \"Az igazság a kottában van megírva!\" Igaz ez, de arra is oda kell figyelnünk, ami az írás mögött van. Bele kell élni magunkat a történelmi korba, szokásokba, zeneirodalomba! A karmesternek dolga a figyelem és a segítés. Néha persze minden megértés mellett finoman kényszeríteni is kell, ha az énekes abszolút más utat kíván járni (például Neil Shicoffra gondolok, aki szereti az önállóságot, és mindig mást akar). Egyébként éppen e mélyre tekintés miatt vezényelek csak olyan operákat, melyeknek értem a nyelvét. Emocionális, mint az olaszok! Melyek életének legboldogabb pillanatai? - Amikor otthon a feleségemmel kettesben muzsikálunk! Ennyi szereplés mellett? Az ember nem is gondolná! - Persze élvezem a mozgalmasságot is! Szeretem a Theater an der Wien akusztikáját, de számtalan \"hallásélményt\" kellett gyűjtenem. Itt más hangerővel kell Mozartot játszani. Fontos, hogy a zenekar ne nyomja el az énekest. Apropó Mozart! Az idei rumli ellenére továbbra is jó zeneszerző! Személy szerint most legalább egy évig nem foglalkoznék Mozarttal, hogy utána gyermekként újra örüljek a felfedezésének. Másrészt pedig minden héten Mozart-hetet kellene tartani, és rá kellene hagyni az emberekre, miként készülnek fel reá, hogyan közelednek zseniális zenéjének megértéséhez. Hogy sommázza bécsi zenei élményeit összehasonlítva jelen és jövő hivatalos \"otthonaival\"? - A Staatsoper nagyszerű operaház kiváló muzsikus-anyaggal, remek technikai felkészültséggel, óriási kreativitással, de vigyázni kell, hogy mint a repertoárszínházak általában, ne szenvedje meg a félrecsúszott rendezéseket. Bregenzben kihoztam a zenekart a mélyből a napvilágra az \"etikett\" és a hangzásminőség érdekében. A szabadtéri előadást elvből nem kedvelem. Csak arra jó, hogy a nem rendszeres operalátogatót is megszólítsa. A zenekar nem mindig kísérő, néha a muzsikus is főszerepet játszik, e funkciójában kívánom erősíteni. A Metropolitant szeretem, mert ott kellő időt hagynak a zenekari próbákra: érzelemmentes, de világos. Bayreuthot már ismerem, nem igazán vagyok elragadtatva a wagneri módszertől, mely szerint a zenekar és vezetője nem látható a zenekari árokban, de izgalommal várom, mit hoz ki Katharina rendezése a Mesterdalnokokból. Állítólag hosszúnak tartja! Mint tudja, Drezdába kineveztek zenei főigazgatónak: anyagi megszorításoknak, de jó és kritikus zenekarnak, szigorú publikumnak nézek elébe. A Semperoper felújítva, teljes történelmi pompájában ragyog, így a feladat megtiszteltetés. Annál is inkább, mert - ahogy a Bécsi Filharmonikusoknál - a zenekar maga választja ki karmesterét és karakterisztikus hangzással rendelkezik, mint a hagyományápoló házak zenekarai általában. Egyébként harmincöt drezdai zenész játszik nyaranta Bayreuth-ban is. A drezdai Ringem eddig jól sikerült... Nem keveset utazik, költözik. Használja is híres koffergyűjteményét? - Tíz év alatt tizenkétszer költöztem, de a kofferek, akár francia porcelánbaba- vagy töltőtollgyűjteményünk szent és sérthetetlen. Múzeumi kiállítás a lakásban. Gyermekként került közel a zenéhez. Három-négy éves volt és asztmától szenvedett, szülei ezért nyugodt elfoglaltságként a zenélést választották az Ön számára. - Pontosabban a zongorát, mert tanárom mindig csokoládéval, később matchbox ajándékkal kezdte az órákat. Mit jelent ma Önnek a zene? - A kottához való hűséget és a mű mondanivalójának megtalálását. Ezek szolgálatában interpretálom a zeneművet. Ez minden muzsikus feladata! Reviczky Katalin,Bécs /Új Ember, 2006.november 05./
A karmester dolga: figyelem és segítés Beszélgetés Fabio Luisival Az olasz születésű, temperamentumos, de meggondolt, ritka rendszerező képességű, világos koncepcióval rendelkező karmester üstökösként robbant be a közép-európai operaházak egére. Grazban korrepetitorként tűnt fel, ´89-ben a bécsi Toscában Peter Dvorskytól elkápráztatva próba nélkül ugrott be, a Traviatával abszolút ismertségre tett szert 2003-ban, majd 2006-ban A kegyencnővel Bécsben \"otthonra talált\". Bregenzben megújította a fesztivált, Salzburgban elővette Mozart Idomeneójának Richard Strauss-i hangszerelését, a Theater an der Wienben a Bécsi Szimfonikusokat operai zenekarrá nemesítette, a Staatsoperben A szicíliai vecsernyében ünnepelték, de már teljes bevetéssel dolgozik a közelgő Varázsfuvola-premieren. Közben átvette a drezdai Semperoper művészeti vezetését és már Bayreuth-tal is kokettál, ahol Katharina Wagner rendezésében a Mesterdalnokok felújításának várományosa... Olasz születése ellenére mégis úgy beszél németül, mint egy osztrák. Mi Önben az olasz, hiszen próbáin precíz és akkurátus, szigorú, mint egy német... - Igyekszem összekapcsolni a szigort a könnyedséggel és a muzsikálást komolyan venni, vagyis a káoszt kreativitással rendszerbe kényszeríteni! Megfigyeltem próbáin a Bécsi Szimfonikusokkal: zenekarvezetése koncentrált, kevés szóval magyaráz. Miközben zenészeit játszani hagyja, a nézőtér különböző pontjaira szalad, hogy ellenőrizze a hangzást; az énekeseknek szabad kibontakozást enged, és inkább \"kézen fogja\", semmint irányítja őket. - A szimfonikusok számára óriási lehetőség, hogy Bécs harmadik operaházában, Schikaneder történelmi épületében operai zenekarrá profilírozhatja magát. Magam is zenész vagyok, tehát megértem a muzsikus lelkét. Bár nem vagyok operaénekes, de elfogadom az énekművészt, aki tanulmányai végeztével súlyos kottaanyaggal konfrontálódik. Érti is, meg nem is. Szabadságot kell kapnia a kibontakozáshoz, hogy szuverén lehessen, de segítséget is abban, merre vegye útját. Arturo Toscanini szerint: \"Az igazság a kottában van megírva!\" Igaz ez, de arra is oda kell figyelnünk, ami az írás mögött van. Bele kell élni magunkat a történelmi korba, szokásokba, zeneirodalomba! A karmesternek dolga a figyelem és a segítés. Néha persze minden megértés mellett finoman kényszeríteni is kell, ha az énekes abszolút más utat kíván járni (például Neil Shicoffra gondolok, aki szereti az önállóságot, és mindig mást akar). Egyébként éppen e mélyre tekintés miatt vezényelek csak olyan operákat, melyeknek értem a nyelvét. Emocionális, mint az olaszok! Melyek életének legboldogabb pillanatai? - Amikor otthon a feleségemmel kettesben muzsikálunk! Ennyi szereplés mellett? Az ember nem is gondolná! - Persze élvezem a mozgalmasságot is! Szeretem a Theater an der Wien akusztikáját, de számtalan \"hallásélményt\" kellett gyűjtenem. Itt más hangerővel kell Mozartot játszani. Fontos, hogy a zenekar ne nyomja el az énekest. Apropó Mozart! Az idei rumli ellenére továbbra is jó zeneszerző! Személy szerint most legalább egy évig nem foglalkoznék Mozarttal, hogy utána gyermekként újra örüljek a felfedezésének. Másrészt pedig minden héten Mozart-hetet kellene tartani, és rá kellene hagyni az emberekre, miként készülnek fel reá, hogyan közelednek zseniális zenéjének megértéséhez. Hogy sommázza bécsi zenei élményeit összehasonlítva jelen és jövő hivatalos \"otthonaival\"? - A Staatsoper nagyszerű operaház kiváló muzsikus-anyaggal, remek technikai felkészültséggel, óriási kreativitással, de vigyázni kell, hogy mint a repertoárszínházak általában, ne szenvedje meg a félrecsúszott rendezéseket. Bregenzben kihoztam a zenekart a mélyből a napvilágra az \"etikett\" és a hangzásminőség érdekében. A szabadtéri előadást elvből nem kedvelem. Csak arra jó, hogy a nem rendszeres operalátogatót is megszólítsa. A zenekar nem mindig kísérő, néha a muzsikus is főszerepet játszik, e funkciójában kívánom erősíteni. A Metropolitant szeretem, mert ott kellő időt hagynak a zenekari próbákra: érzelemmentes, de világos. Bayreuthot már ismerem, nem igazán vagyok elragadtatva a wagneri módszertől, mely szerint a zenekar és vezetője nem látható a zenekari árokban, de izgalommal várom, mit hoz ki Katharina rendezése a Mesterdalnokokból. Állítólag hosszúnak tartja! Mint tudja, Drezdába kineveztek zenei főigazgatónak: anyagi megszorításoknak, de jó és kritikus zenekarnak, szigorú publikumnak nézek elébe. A Semperoper felújítva, teljes történelmi pompájában ragyog, így a feladat megtiszteltetés. Annál is inkább, mert - ahogy a Bécsi Filharmonikusoknál - a zenekar maga választja ki karmesterét és karakterisztikus hangzással rendelkezik, mint a hagyományápoló házak zenekarai általában. Egyébként harmincöt drezdai zenész játszik nyaranta Bayreuth-ban is. A drezdai Ringem eddig jól sikerült... Nem keveset utazik, költözik. Használja is híres koffergyűjteményét? - Tíz év alatt tizenkétszer költöztem, de a kofferek, akár francia porcelánbaba- vagy töltőtollgyűjteményünk szent és sérthetetlen. Múzeumi kiállítás a lakásban. Gyermekként került közel a zenéhez. Három-négy éves volt és asztmától szenvedett, szülei ezért nyugodt elfoglaltságként a zenélést választották az Ön számára. - Pontosabban a zongorát, mert tanárom mindig csokoládéval, később matchbox ajándékkal kezdte az órákat. Mit jelent ma Önnek a zene? - A kottához való hűséget és a mű mondanivalójának megtalálását. Ezek szolgálatában interpretálom a zeneművet. Ez minden muzsikus feladata! Reviczky Katalin,Bécs /Új Ember, 2006.november 05./
12549 martuni 2006-11-09 08:25:50
Hatalmas előadás volt a Jenufa, nagy szerencse, hogy Marton \"volt\". Ilyen estéket kívánok magamnak és mindenkinek. Bátori Éva a JENUFA. Viszont nem tudom megállni, hogy ne tegyem fel a kérdést: más szerepekben miért nem tudja hozni ezt a nívót?
Hatalmas előadás volt a Jenufa, nagy szerencse, hogy Marton \"volt\". Ilyen estéket kívánok magamnak és mindenkinek. Bátori Éva a JENUFA. Viszont nem tudom megállni, hogy ne tegyem fel a kérdést: más szerepekben miért nem tudja hozni ezt a nívót?
12548 frushena 2006-11-09 08:06:54
És még Martonban maradt annyi erő, hogy átérjen az utolsó kórustételre a ZAK-ra Händel : Sauljára. Az előadásról majd kicsit később gondolkozok el. :)
És még Martonban maradt annyi erő, hogy átérjen az utolsó kórustételre a ZAK-ra Händel : Sauljára. Az előadásról majd kicsit később gondolkozok el. :)
12547 Búbánat 2006-11-09 08:00:04
Én csak azt nem értem, mire volt jó korábban híresztelni, hogy Marton \"megsértődött\", és nem vállalja el... Szuper volt a tegnap este, mint mindig, ha Marton és Bátori fellépnek a Jenufában!
Én csak azt nem értem, mire volt jó korábban híresztelni, hogy Marton \"megsértődött\", és nem vállalja el... Szuper volt a tegnap este, mint mindig, ha Marton és Bátori fellépnek a Jenufában!
12546 WiseGentleman 2006-11-09 03:05:26
Ami a mai Jenufát illeti, én is csatlakozhatom az ujjongó kórushoz, tök jó előadás volt (sajnos, én holnap utazom, úgyhogy nem láthatom a többit), úgy érzem, korai lenne levenni a műsorról, főleg, ha az Operaház vezetősége hallotta a bravózó kórust az előadást végén. Számomra egyértelmű nyerő volt Kiss B. Atilla, fantasztikus hangi (hőstenori) állapotban abszolválta Steva szólamát. Bátori Évának talán Jenufa a legjobb szerepe, Marton Éva, mint világszínvonalú drámai kifejezőkészséggel rendelkező művésznő, abszolút hiteles alakítást (néha túlalakítást is) nyújtott, s egyre elhatalmasodó hangi hiányosságait (ld. középregiszter) jól feledtette (azért Gwyneth Jones-nál még kedvezőbb eset), megérdemelte a nagy tapsot. Wendler Attilától az énekbeszédes részeket hiányoltam, a kantilénákat jól megoldotta. A zenekar is adekvát teljesítményt nyújtott (nem tűnt fel - annyira - Kovács János hiánya), mondjuk a Herr Konzertmeister helyében expresszívebben játszottam volna a hegedűszólókat, dehát, nem én vagyok a Herr Konzertmeister... Mindent összevéve, szerintem mozgalmat kellene indítani a Jenufa előadás megmentése érdekében, és persze jobban odafigyelni a MÁO előadásainak nemzetközi marketingelésére.
Ami a mai Jenufát illeti, én is csatlakozhatom az ujjongó kórushoz, tök jó előadás volt (sajnos, én holnap utazom, úgyhogy nem láthatom a többit), úgy érzem, korai lenne levenni a műsorról, főleg, ha az Operaház vezetősége hallotta a bravózó kórust az előadást végén. Számomra egyértelmű nyerő volt Kiss B. Atilla, fantasztikus hangi (hőstenori) állapotban abszolválta Steva szólamát. Bátori Évának talán Jenufa a legjobb szerepe, Marton Éva, mint világszínvonalú drámai kifejezőkészséggel rendelkező művésznő, abszolút hiteles alakítást (néha túlalakítást is) nyújtott, s egyre elhatalmasodó hangi hiányosságait (ld. középregiszter) jól feledtette (azért Gwyneth Jones-nál még kedvezőbb eset), megérdemelte a nagy tapsot. Wendler Attilától az énekbeszédes részeket hiányoltam, a kantilénákat jól megoldotta. A zenekar is adekvát teljesítményt nyújtott (nem tűnt fel - annyira - Kovács János hiánya), mondjuk a Herr Konzertmeister helyében expresszívebben játszottam volna a hegedűszólókat, dehát, nem én vagyok a Herr Konzertmeister... Mindent összevéve, szerintem mozgalmat kellene indítani a Jenufa előadás megmentése érdekében, és persze jobban odafigyelni a MÁO előadásainak nemzetközi marketingelésére.
12545 Orfeusz 2006-11-08 22:53:40
és igen..Fantasztikus volt az első Jenufa!! Nemhiába a Máó legjobb előadása, és nem véletlenül Bátori és Marton a szerepeik etalonjai.. Marton fantasztikusan énekelt és csodálatosan, megrendítően, hatalmas átéléssel játszott(végigkönnyezte a 2.felvonást). Nagyon kevesen voltak, annyira, hogy a 3.emeletről lehívták az embereket a földszintre..viszont nagyon nagy siker volt. Aki csodát szeretne látni, operatörténelmet az menjen el és nézze meg. Nov.12,15,19
és igen..Fantasztikus volt az első Jenufa!! Nemhiába a Máó legjobb előadása, és nem véletlenül Bátori és Marton a szerepeik etalonjai.. Marton fantasztikusan énekelt és csodálatosan, megrendítően, hatalmas átéléssel játszott(végigkönnyezte a 2.felvonást). Nagyon kevesen voltak, annyira, hogy a 3.emeletről lehívták az embereket a földszintre..viszont nagyon nagy siker volt. Aki csodát szeretne látni, operatörténelmet az menjen el és nézze meg. Nov.12,15,19
12544 Orfeusz 2006-11-08 07:01:25
[url]http://www.martoneva.hu/pics/roles/g_Jenufa_06.jpg;Marton[/url]
[url]http://www.martoneva.hu/pics/roles/g_Jenufa_06.jpg;Marton[/url]
12543 Orfeusz 2006-11-08 07:00:33
..és újra eljött a nap: [url]http://staratel.com/pictures/surreal/Olbinski/pic9.jpg;JENUFA[/url]
..és újra eljött a nap: [url]http://staratel.com/pictures/surreal/Olbinski/pic9.jpg;JENUFA[/url]
12542 bemaria 2006-11-07 19:59:37 [Válasz erre: 12541 frushena 2006-11-07 19:56:45]
Hát gondoltam, de azért nem hagyhattam ki. :) Aztán úgyis kíméletlenül megmondja. Lehet jobb is, hogy majd csak utána! :)
Hát gondoltam, de azért nem hagyhattam ki. :) Aztán úgyis kíméletlenül megmondja. Lehet jobb is, hogy majd csak utána! :)
12541 frushena 2006-11-07 19:56:45 [Válasz erre: 12539 bemaria 2006-11-07 19:55:26]
Reménytelen! Hallgatni fog mint a sír! Nem árulja el az Ő Vitelliáját! :))
Reménytelen! Hallgatni fog mint a sír! Nem árulja el az Ő Vitelliáját! :))
12539 bemaria 2006-11-07 19:55:26 [Válasz erre: 12536 frushena 2006-11-07 19:51:42]
Úgyhogy segíthentél megtudni valamit Sesto-tól!!! :)
Úgyhogy segíthentél megtudni valamit Sesto-tól!!! :)
12538 frushena 2006-11-07 19:55:20 [Válasz erre: 12537 bemaria 2006-11-07 19:54:23]
Na akkor szombatig egy szót se tovább. :)))
Na akkor szombatig egy szót se tovább. :)))
12537 bemaria 2006-11-07 19:54:23 [Válasz erre: 12536 frushena 2006-11-07 19:51:42]
Pont ez az!!!!!!!!! Én csak pénteken fogom látni!!!!
Pont ez az!!!!!!!!! Én csak pénteken fogom látni!!!!
12536 frushena 2006-11-07 19:51:42
Na akkor most itt a kölcsönös egymásra várás után hajlandó lesz valaki beszámolni? :) Epedek, hogy milyen lehet egy kortárs operabuffa. :)
Na akkor most itt a kölcsönös egymásra várás után hajlandó lesz valaki beszámolni? :) Epedek, hogy milyen lehet egy kortárs operabuffa. :)
12535 bemaria 2006-11-07 19:42:26 [Válasz erre: 12533 Sesto 2006-11-07 12:37:58]
Engem meg itt megöl a kíváncsiság!!!!!!!!!
Engem meg itt megöl a kíváncsiság!!!!!!!!!
12534 frushena 2006-11-07 19:20:21 [Válasz erre: 12533 Sesto 2006-11-07 12:37:58]
\"kortárs \"opera buffa ~ dramma giocoso-t\" Bizarul hangzik! :)
\"kortárs \"opera buffa ~ dramma giocoso-t\" Bizarul hangzik! :)
12533 Sesto 2006-11-07 12:37:58 [Válasz erre: 12532 Búbánat 2006-11-07 12:32:26]
...egyelöre(=szándékosan!) nincs vélemény, hiszen \"Bemaria\" is jön-kiváncsi vagyok az ö véleményére,...akkor majd leirhatjuk, hogy ki miként értékeli a látottakat. Annyit elárulnék elöre: egy kortárs \"opera buffa ~ dramma giocoso-t\" látott tegnap a \"közönség\"... :-)
...egyelöre(=szándékosan!) nincs vélemény, hiszen \"Bemaria\" is jön-kiváncsi vagyok az ö véleményére,...akkor majd leirhatjuk, hogy ki miként értékeli a látottakat. Annyit elárulnék elöre: egy kortárs \"opera buffa ~ dramma giocoso-t\" látott tegnap a \"közönség\"... :-)
12531 Sesto 2006-11-07 12:13:58
Theater an der Wien,...tegnap este: Generalprobe- \" I hate Mozart\" Zeneszerzö: Bernhard Lang Libretto: Michael Sturminger Dirigens: Johannes Kalitzke Rendezö: Michael Sturminger Diszlet-, és jelmeztervezö: Renate Martin & Andreas Dornhauser KLANGFORUM WIEN Szólisták: Florian Boesch Dagmar Schellenberger Andrea Lauren Brown Salome Kammer Mathias Zachariassen David Pittman-Jennings Rupert Bergmann Vokalensemble NOVA ;-)))
Theater an der Wien,...tegnap este: Generalprobe- \" I hate Mozart\" Zeneszerzö: Bernhard Lang Libretto: Michael Sturminger Dirigens: Johannes Kalitzke Rendezö: Michael Sturminger Diszlet-, és jelmeztervezö: Renate Martin & Andreas Dornhauser KLANGFORUM WIEN Szólisták: Florian Boesch Dagmar Schellenberger Andrea Lauren Brown Salome Kammer Mathias Zachariassen David Pittman-Jennings Rupert Bergmann Vokalensemble NOVA ;-)))
12530 Orfeusz 2006-11-05 07:18:07 [Válasz erre: 12529 WiseGentleman 2006-11-05 03:05:49]
Vogit csak a Siegfried és Isteneke Brünnhildéjét énekli majd az új bécsi Ringben. (Siegfried: 2008 április 27., Istenek: 2008. december 8. a premier) A walkürben Brünnhildét Eva Johansson énekli, Sieglinde Nina Stemme. (Walkür premier: 2007.december 2.)
Vogit csak a Siegfried és Isteneke Brünnhildéjét énekli majd az új bécsi Ringben. (Siegfried: 2008 április 27., Istenek: 2008. december 8. a premier) A walkürben Brünnhildét Eva Johansson énekli, Sieglinde Nina Stemme. (Walkür premier: 2007.december 2.)
12529 WiseGentleman 2006-11-05 03:05:49 [Válasz erre: 12528 Sesto 2006-11-05 01:05:49]
Debbie Voigt lesz állítólag az új STOP-Ringen Brünnhilde (eddig szerintem csak Sieglindét énekelt, mint Nina Stemme). Polaskinak eddig kizárólag a magas hangok képzésénél tapasztaltam \"anomáliákat\", mindenesetre Izolda és Brünnhilde szerepében eddig példaértékű alakításokat láttam/hallottam tőle (számomra egyébként mindkét szerepben Birgit Nilsson az ász). :)
Debbie Voigt lesz állítólag az új STOP-Ringen Brünnhilde (eddig szerintem csak Sieglindét énekelt, mint Nina Stemme). Polaskinak eddig kizárólag a magas hangok képzésénél tapasztaltam \"anomáliákat\", mindenesetre Izolda és Brünnhilde szerepében eddig példaértékű alakításokat láttam/hallottam tőle (számomra egyébként mindkét szerepben Birgit Nilsson az ász). :)
12528 Sesto 2006-11-05 01:05:49 [Válasz erre: 12526 WiseGentleman 2006-11-04 19:50:53]
...na itt vagyok, pontosabban most jöttem és ezért csak most válaszolok-tehát elöször is: Polaski még ha nem is a \"favoritom\"-mert Astrid Varnay, Ingrid Bjoner, Debbie Voigt és Nina Stemme a kedvencek sora, ha már Wagner-szopránokról beszélünk-mégis Polaski-t mindig szerettem és nagyon tiszteltem, de a STOP-es gálán és azután nagyon ramaty volt: isznyúan lebegett/tremolos, fáradt hangon szólt, és mivel intelligens, tapasztalt müvésszel állunk szemben: látszott rajta is, hogy hallja-\"itt vmi. nem stimmel!\"-kellemetlen volt!... Remélem azóta újra minden Ok.?!
...na itt vagyok, pontosabban most jöttem és ezért csak most válaszolok-tehát elöször is: Polaski még ha nem is a \"favoritom\"-mert Astrid Varnay, Ingrid Bjoner, Debbie Voigt és Nina Stemme a kedvencek sora, ha már Wagner-szopránokról beszélünk-mégis Polaski-t mindig szerettem és nagyon tiszteltem, de a STOP-es gálán és azután nagyon ramaty volt: isznyúan lebegett/tremolos, fáradt hangon szólt, és mivel intelligens, tapasztalt müvésszel állunk szemben: látszott rajta is, hogy hallja-\"itt vmi. nem stimmel!\"-kellemetlen volt!... Remélem azóta újra minden Ok.?!
12527 Orfeusz 2006-11-04 21:13:21 [Válasz erre: 12526 WiseGentleman 2006-11-04 19:50:53]
2008-ban Marton Barcelonában a tervek szerint Klytemnestrat énekel..addig is utolsó Elektrája 2007.májusában Düsseldorfban.
2008-ban Marton Barcelonában a tervek szerint Klytemnestrat énekel..addig is utolsó Elektrája 2007.májusában Düsseldorfban.
12526 WiseGentleman 2006-11-04 19:50:53 [Válasz erre: 12525 Orfeusz 2006-11-04 18:00:13]
Arra érdemes menni, Kupfer rendezése zseniális. Igazság szerint, én Marton Évát is megnézném Klytemnestra (sic!) szerepében, tekintve, hogy a mezzo hangfaj felé orientálódik (bár kérdés, hogy milyenek lennének a mélységei). Odakint a MET-ben Leonie Rysaneket csíptem el még, mint Klytemnestrát. Martonnal egy Frau ohne Schatten/Ammét is megnéznék, igazság szerint. Sesto, ha itt vagy, mi is van Polaskival?? Tavasszal még tök jó Izoldákat énekelt Bécsben (igaz, amikor Heppnerrel volt, valamelyik barom búúzott, nem tudom, miért??).
Arra érdemes menni, Kupfer rendezése zseniális. Igazság szerint, én Marton Évát is megnézném Klytemnestra (sic!) szerepében, tekintve, hogy a mezzo hangfaj felé orientálódik (bár kérdés, hogy milyenek lennének a mélységei). Odakint a MET-ben Leonie Rysaneket csíptem el még, mint Klytemnestrát. Martonnal egy Frau ohne Schatten/Ammét is megnéznék, igazság szerint. Sesto, ha itt vagy, mi is van Polaskival?? Tavasszal még tök jó Izoldákat énekelt Bécsben (igaz, amikor Heppnerrel volt, valamelyik barom búúzott, nem tudom, miért??).
12525 Orfeusz 2006-11-04 18:00:13
Tavasszal Polaski Elektrát énekel Bécsben, ahol Klymtanestra Agnes Baltsa lesz..
Tavasszal Polaski Elektrát énekel Bécsben, ahol Klymtanestra Agnes Baltsa lesz..
12524 WiseGentleman 2006-11-04 16:58:44 [Válasz erre: 12523 Sesto 2006-11-04 10:09:13]
Igen??? Ezt milyen előadások alapján mondod? Láttad valamiben? Ha jól tudom, Elektrát is énekel az idén... Ha már Debbie-kről van szó, Voigt Marschallinját sem akarom kihagyni.
Igen??? Ezt milyen előadások alapján mondod? Láttad valamiben? Ha jól tudom, Elektrát is énekel az idén... Ha már Debbie-kről van szó, Voigt Marschallinját sem akarom kihagyni.
12523 Sesto 2006-11-04 10:09:13 [Válasz erre: 12521 WiseGentleman 2006-11-04 04:21:47]
...nem tudom, mennyire lesz szerencséd Polaski-val,...mert a jelenben igen rossz diszpozicióban van! :-(
...nem tudom, mennyire lesz szerencséd Polaski-val,...mert a jelenben igen rossz diszpozicióban van! :-(
12522 Orfeusz 2006-11-04 07:48:23 [Válasz erre: 12521 WiseGentleman 2006-11-04 04:21:47]
2007.júniusban lesz.
2007.júniusban lesz.
12521 WiseGentleman 2006-11-04 04:21:47 [Válasz erre: 12509 Orfeusz 2006-11-03 12:36:01]
Én már megvettem az enyémet, de ugyanakkor lehet, hogy jövő tavasszal Hamburgban is megnézem, főleg, hogy ugyanakkor Deborah Polaski énekli Izoldát :).
Én már megvettem az enyémet, de ugyanakkor lehet, hogy jövő tavasszal Hamburgban is megnézem, főleg, hogy ugyanakkor Deborah Polaski énekli Izoldát :).
12520 egy kívülálló 2006-11-04 01:16:55 [Válasz erre: 12515 frushena 2006-11-03 17:31:41]
Vidnyánszky önként távozott Jutocsáék kinevezésekor emlékeim szerint. Ezzel párhuzamosan művészeti vezető vagy főrendező (nem tudom pontosan) lett Debrecenben. Azért remélem, Pesten is fog még rendezni, persze ha lesz mit.
Vidnyánszky önként távozott Jutocsáék kinevezésekor emlékeim szerint. Ezzel párhuzamosan művészeti vezető vagy főrendező (nem tudom pontosan) lett Debrecenben. Azért remélem, Pesten is fog még rendezni, persze ha lesz mit.
