Kedves Zéta!
Miért álltál le „Az én operaigazgatóim”-sorozat
írásával?
„Rendhagyó direktori
pályaképek nagyon szubjektíven megfogalmazva: ahogyan én láttam őket, a
nézőtérről. Rendhagyó abban az értelemben is, hogy időben visszafelé haladunk.
Egyfajta időutazás, aminek a végére érve az Olvasó egy folyamaton tekinthet
végig. Egy folyamaton, ami nemcsak a rendszerváltás előre kiszámíthatatlan
operai útvesztőin vezeti végig, hanem a műfaj strukturális és művészeti
változásain is. Látni fogjuk, mi változott meg visszavonhatatlanul és mi csak
átmenetileg...”
Az időben visszafelé haladva legutóbb
a VIII. Szinetár Miklós, az egyensúlyozóművész másodszor (2023-08-02 22:37:28 - zéta -) című
írásodat olvashattuk a sorozatból a fórumon. Ennek immár nyolc hónapja múlt.
Várom-várjuk-várnánk a folytatást! - a VII. résszel...
Hiányzik a Momuson a Mai nap „Született” rovatából:
Ma ünnepli kerek születésnapját Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekesnő, Érdemes és Kiváló művész,
az Operaház örökös tagja és Mesterművésze!
Isten éltesse sokáig a Művésznőt!
Kedves Zéta, köszönöm a visszajelzésed!
Én január elején privát leveleztem vele, azt gondolom, hogy nemsokára felbukkan újra körünkben...
Hiányolom „lujza” fórumtársunkat a fórumról, aki tavaly
december 21-i jelentkezését (beírását) követően mintha „eltűnt” volna innen... Remélem,
jó egészségnek örvend!
Kedves Mindnyájan!
Hiányolom "joska141" fórumtársat a fórumról... Az év kezdetén még olvashattuk hozzászólásait, de amióta "átszabták" a Momus oldalát, nem írt ide. (legalábbis ezen login név alatt)
Jó egészséget, egy békésebb, vidámabb, gondoktól mentes, szeretetben dúskáló, áldásos 2023-as esztendőt kívánok a Café Momus (fő)szerkesztőinek, a komolyzenei magazin munkatársainak, a T. Fórumtársaknak, valamint az ide látogató - potenciális - olvasóknak egyaránt!
Búbánat
Megint találtam egy gyöngyszemet, a Facebookon.
VeszprémFest
"Tekintse meg az egyik legkeresettebb operaművész, Anna Netrebko és férje, Yusif Eyvazov operagáláját a jubileumi VeszprémFesten! Az előadáson elhangzanak az Aida, a Nabucco, a Rigoletto, a Trubadúr és A végzet hatalma egyes tételei." (Kiemelés tőlem.)
Azt hiszem, nem kell magyaráznom...
És tetejébe még hegedűversenyt is zongorázik... Javítottam...:-)
nhát, viktoria mullova zongorázik is!
Köszönöm! - utólag...
A T. Szerkesztőség figyelmébe hozom és kérem ha lehetséges "A mai nap" rovatába pótlólag felvenni Ábrahám Pál nevét és adatait, aki a mai napon született - pontosan 130 esztendeje:
.
Ábrahám Pál magyar zeneszerző, karmester.
Született: 1892. november 2., Apatin, Szerbia
Meghalt: 1960. május 6., Hamburg, Németország
Tárgytalan, megoldódott.
A magyar zenekarok helyzetéről topicba akartam írni, de nem jelent meg.
Előzmény 11890
Tegnap a balatoni csobbanás előtt egy másodpercre belepillantottam takatsa (esetleg még a háttérből barátai és üzletfelei) eszmefuttatásába. Ezúton köszönöm neki, hogy nem kevés szabadidővel ajándékoztott meg, mert egy ideig biztosan távol tartom magam ettől a színvonaltól.
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) művei szerzői jogvédelem alatt állnak, ennek megfelelően már nem én olvasom az itt megjelenteket.
Jó nyaralást kívánok!
Bocs, hogy csak most válaszolok, kedves Eszbe, de momentán Brassóban bolyongok és ritkán jutok internethez. Kurtág Sztálin kantája? Hát, ha ez igaz, akkor Kemény és Kurtág két dologban is hasonló, először is a "benyalásban" (bocs, most nem jut eszembe irodalmi kifejezés), másodszor pedig abban, hogy mindkettőjük neve "K" betűvel kezdődik. De itt aztán véget is ér a hasonlóság, mert példának kedvéért Kurtág egy zeneszerző. Persze ennek a a "Sztálin kantáta"-nak a története Kocsis Zoltán narrativájában másképpen hangzik, neki Kurtág azt mondta erről, hogy rendeltek tőle egy dalocskát, aztán nagy meglepetésére, hetekkel később, egy brossúrában, egészen más szöveggel találta meg az általa szerzett dalt. Mindenesetre Kemény Egontól nem "rendelték" az inkriminált dalt, hanem pályázatra írta, amely pályázatot aztán megnyervén, "művére" Erkel díjat kapott, és erre az Erkel díjra Smaragd minden bejegyzésében szívesen - és jogosan - hivatkozik. Hát ennyit ért az Erkel díj abban az időben, hogy most mennyit ér, azt csak a jóég tudja.
Balázs Árpádot én nemigen ismerem, bár hazudnék, ha azt írnám, hogy nevét sem hallottam. Könnyű kis kórusművecskék, úttörődalocskák, nagyjából ennyi, amit tudok róla, de honnan is tudhatnék róla én többet, topikja sincsen a Momuson, és én a komolyzenei tudásom javát a Momusból merítem. Páldául képzeld el, Kemény Egon nevével még életemben nem találkoztam (pedig éltem már eleget), mígnem a Café Momus komolyzenei magazin neki szentelt topikjára rá nem akadtam, és el nem olvastam mind a 2396 bejegyzést. Hát én innen, és így szereztem tudomást, a komolyzenei magazinból, Kemény Egonról. Ez akár még vicc is lehetne, de nem, ez a keserű igazság.
De most már (szinte) mindent tudok, hallgassatok Kemény Egont.
Érdekelne, mit gondolsz Balázs Árpádról.
Aki vitathatatlanul az előző rendszer szerzője volt, kétségtelenül tehetséges is, a rendszerváltás után viszont új fejezetet nyitott, és ma Balatonfüred díszpolgára. A jelenség nem egyedi, még a zenészek közt sem.
De visszatérve az ötvenes évekre, a "szent tehénnek" tekintett Kodályt leszámítva mindenkinek kellett írnia olyan művet, ha zeneszerzőként érvényesülni vágyott, Kurtágnak is van Sztálin kantátája, ettől még nem tekintjük leprásnak.
Előzmény 11887 takatsa
Mondom, látható, hogy elakadtál ennél a műnél, és mivel szerepel benne a műcím is, jelzem, hogy Kemény Egonra alábbi soraid nem vonatkoznak, hiába sejteted:
"Egy jó lakás, zsíros állás, Kossuth- vagy Erkel díj, stb. És igen, különbség van a között, hogy énekeled a "Köszönjük néked Rákosi elvtárs"-at..."
Továbbá azt a bizonyos pouvoirt kifelejtetted, ami a műveket általában életben tartja... ezt mindenki tudja zenei körökben!
(Remélem, hogy most már lefut ez a téma, Kemény Egonon és Franz Schmidten kívül találsz más zeneszerzőt. Egy ideig most majd nem foglalkozom a bejegyzéseiddel és remélem, hogy ez sokáig fog tartani.)
Kedves Kétked és ED, a hasonlóság miatt együtt válaszolok a bejegyzésetekre. Úgy gondolom, hogy relativizáljátok ezt a kérdést. Nem tudom, hogy akkoriban Tatabányán hogyan hívták a gimnáziumot, Pécsett voltam én illetékes, ott volt Uránváros és Komarov gimnázium (tudjátok, ő egy űrhajós volt), de miért lenne probléma, ha valaki Rákosi Mártyás nevű gimnáziumba járt? Igen, akkor is kellett élni, dolgozni, iskolába járni, mint ahogyan most is. De más dolog egy rendszerben élni, és más dolog azt lelkesen kiszolgálni, dicsőíteni. Ezt lehet tenni elvből, azért mert egyetért vele az ember, lehet valaki hívő fasiszta vagy kommunista, objektíve persze kártékony a tevékenységük, de szubjektíve megérthetők és felmenthetők. Aztán van egy másik embercsoport, aki nem elvből éljenzi a hatalmat, hanem azért áll lelkesen mellé, és azért tolja a szekerét, mert ebből neki előnye származik. Egy jó lakás, zsíros állás, Kossuth- vagy Erkel díj, stb. És igen, különbség van a között, hogy énekeled a "Köszönjük néked Rákosi elvtárs"-at, vagy írod a dalt. És ED, igazad van, undorító ez a hozzáállás ma is, tegnap is, és holnap is, de azért óriási különbség van, a fasiszta-kommunista diktatúra és az 1989 óta regnáló bármelyik hatalom között.
Persze a művészetben az alkotó és a mű elválik egymástól, különösen az alkotó halála után. A mű elkezd saját életet élni, ami teljesen független az alkotó emberi gyarlóságaitól. A műveket nem kell félteni, ha megfelelő minőségűek, akkor fennmaradnak, ha pedig "nem állják ki az idő próbáját", akkor elmerülnek a süllyesztőben, bármit is próbálnak ez ellen tenni egyesek.
"Maradjunk pontosak és korrektek, ha lehet, kánikulában is!" pontosan idézve ezt az óhajtó mondatot írtam le, általános alanyt használva. Tehát az eddigi hozzászólókat és a továbbiakat, azaz mindenkit, beleértve magamat is ebbe az irányba igyekeztem vezetni.
Örültem bejegyzésednek, hatásának és a mostani tartalmának is.
Itt tabu témának tekintett, de mai szóval kultikussá vált zenedarabról van szó, aminek a boncolgatása nem is a Café Momus-be való, különösen nem úgy, ahogyan takatsa fórumtárs az Operett a magyar rádióban fórumban 2022. július 23-án nekiesett.
Ahogy írtam, alapos kortörténeti háttérrel és magas színvonalú zenei ismeretekkel lehet majd a Kemény Egon-Dalos László: Köszöntjük néked Rákos elvtárs című tömegdal gyermekkarra nagyzenekari kísérettel, zenetudományi feldolgozását elvégezni. Természetesen a partitura ismeretében. A bemutató 1952-ben a Magyar Rádióban volt, Andor Ilona Gyermekkara és a Rádiózenekar adta elő, Vaszy Viktor vezényelt.
"Elégtételül szolgálhat számodra"
Elégtételt nem igénylek, de korrekt szóhasználatot, csúsztatások nélküli tényszerűséget, a tények ismeretét és zenei tudást igen, és ezen a téren takatsa fórumtárs bejegyzései Kemény Egon munkásságával (Franz Schmidttével szintén) kapcsolatban sajnos erősen kifogásolhatók voltak eddig.
Nem fogok mindenre szóra válaszolni, azért sem, mert olyan sok csúsztatás van és volt takatsa Kemény Egon (és Franz Schmidt) munkásságával kapcsolatos bejegyzéseiben, hogy az ott megjelent tiszteletlen megnyilvánulásait nem ismétlem meg.
Kedves Smaragd, én egyáltalán nem akadok el, hiszen mindig csak akkor írok Kemény Egonról, ha a fórumban megjelenik egy új bejegyzés róla, most is ez történt. Ilyenkor mindig eszembe jut valami róla, amit gyorsan leírok. Így történt ez a "Köszönjük néked Rákosi elvtárs"-sal is, amiről te előzőleg nem írtál,
• A mű szerepelt a Kemény Egon fórumban, ezt 2022. július 23-án is, amikor elkezdted akciódat, bejegyeztem az Operett a magyar rádióban fórumba, ahol most a művel megjelentél.
pedig - mint Búbánattól megtudtuk - kifejezetten ezért a műért kapta 1953-ban Kemény Egon az Erkel díjat, amit - mint írtad - nem Rákosi elvárs adományozott neki, hanem egy független és befolyásmentes művészi grémium.
• Nem írtam le Rákosi elvtárs nevét, hanem azt, hogy az Erkel Ferenc-díjat annak idején zeneszerzőkből álló bizottság adományozta zeneszerzőknek, azaz akkor nagyon magas rangú zenei és nem politikai kitűntetés volt.
És persze, abban is igazad van, nekem valóban az a célom, hogy felkeltsem az érdeklődést "Kemény Egon zeneszerzői munkássága iránt." Pl. most egy nagyon népszerű kis dallal leplek meg téged és a többi fórumtársaimat is, az a címe, hogy Valahol Oroszországban. És igen, ha jól megfigyelitek, a kíséretet Steinway zongorán játsszák, ami ennek a kis dalocskának a minőségét bizonyítja.
• Ennek a műnek nem Kemény Egon a zeneszerzője.
Szóval láthatod, én mindent megteszek Kemény Egon népszerűsítésére. Ez az igyekezetem neked köszönhető, mert amikor kultúrsznobnak neveztél (11750), akkor én nagyon magamba szálltam, mert rájöttem, hoyg a diagnózisod helyes.
• Ez nem diagnózis volt, hanem hasonlatként említettem egy iskolai esettel kapcsolatban gimnáziumi éveimből (Egyébként Heiner Lajossal is egyetértettem.)
Írtam én azonnal egy nagyon terjedelmes választ erről, elmesélve, hogy nekem gyerekfejjel mindig Bachot, Mozartot, Beethovent kellett otthon hallgatnom, lefekvés után ez a zene ringatott álomba, és képzeld, a 60-as évek elején apám lemezszekrényében ott kuksolt Beethoven mind a 9 szimfóniája bakeliten, ami ekkoriban Magyarországon biztosan ritkaságnak számított, pláne, ha a birtoklója egy triciklis kifutófiú volt, mint az apukám. És azt is leírtam részletesen, hogyan kapott ő triciklit azokban az ötvenes években, de aztán rekord gyorsasággal a bejegyzésemet a moderátor letörölte, így biztosan nem tudtad elolvasni. De igaza volt a moderátornak is abban, hogy az én írásom nem volt a topik témája, tényleg nincsen egyetlen triciklis topik sem, amibe ez az írás illően elhelyezhető lett volna. Nos, éppen ezért ijedtem meg attól, hogy mi lesz most Kemény Egonnal, mert bezártad a topikját, hová lehet majd őt betuszakolni.
• Betuszakolni majd valami mást fogsz, ez a szóhasználat tiszteletlen! Hasonlóképpen a fenti sorokhoz. Szerencsés lenne, ha stílust váltanál és nem nyilatkoznál gunyorosan.
De hála Istennek, látom, hogy ez nem okoz gondot, hiszen egy ekkora zenei óriásnak, akinek ráadásul ennyire szerteágazó tevékenysége volt (amit a 11874-es bejegyzés is érintőlegesen említ), a Momus bármelyik topikjában megérdemelt helye van.
• Mindenki írhat mindent, mindenhova, amint ezt az írásaid is mutatják.
Én ennek nagyon örülök, és további jó munkát kívánok "Neked, barátaidnak és üzletfeleidnek" (ld. Micimackó) egyaránt.
• Azt hiszem valóban békésebb hangulatban lehetsz, ha a Micimackót olvasod. Talán segít.
Sajnálom, hogy ez a mondat elkerülte a figyelmedet/11869, mert erről érdemes lett volna és lenne írni, azaz hogy milyen kettősség mellett dolgoztak akkor a zeneszerzők gyakran politikai életveszélyben zenei szakmai kérdéseket megvitatva:
Hírünk a világban – I. évf. 12. szám – 1951. december
„ZENEI HÉT/XI.17-24/ zajlott le Budapesten. Az új magyar zeneművek bemutatása mellett a programm az "intonáció" és "a zene programmszerűsége" feletti vita volt. A vita alapgondolata: "A zenetörténet nagyjainak példái megmutatják,hogyan kell az osztályharcban az elnyomottak eszme- és érzelemvilágát, programmját zenében kifejezni, hogyan kell harcaikat zenével elősegíteni."
Kedves Smaragd! Gondolom, azon kitételed, hogy "pontosak és korrektek, ha lehet, kánikulában is!" nem nekem szól, legalábbis én nem veszem magamra. De ez ne legyen probléma köztünk, hiszen mindig értékeltem és értékelem megalapozott hozzászólásaidat, itt is.
A tisztán látásért: "takatsa" fórumtársamnak "besegítettem" azzal, hogy felhívtam a figyelmét a korábban belinkelt írásodban szereplő dalcímre. Azzal segítettem neki, hogy belinkeltem ezt a megtalált bejegyzésed a Kemény Egon topikból, amiben ott van a YouTube-ról leszedett dal linkje is. Ezt a visszajelzésében „takatsa” nyugtázta. Azt, hogy e mellé nem írtam le neki (nem másoltam ki) még azt a mondatodat is, hogy a „hangszerelése valószínűleg Kemény Egon munkája, a dal nem az övé: "Valahol Oroszországban" , utóbb ő ezt a nyugtázása mellett még külön hozzá írta a linkelt bejegyzésemből. Különben nem a klimatikus viszonyok okozta feledékenységemről van szó. Abban a hozzászólásomban szándékosan nem másoltam át onnan ezt a plusz mondatot, mivel nem ez volt a felmerült téma, hanem a linken belül a dal szerzőjének kiléte; aki pedig megnyitja a linket, úgyis elolvassa bejegyzésed minden egyes sorát, azt is, amit most hiányolsz, de amit feleslegesnek tartottam átemelni. Kánikula ide vagy oda, azért megértelek - legyen nyoma mindennek - itt is, hiszen az ismétlés a tudás anyja - teszem hozzá ezt a közhelyet.
Örülök, hogy alkalmat adtál nekem, hogy kiigazítsam a "pontosság" és a "'korrektség" fogalmak mögött meghúzódó, nyilván nem szándékolt és csak félreértésből származó címkéket. Elégtételül szolgálhat számodra, hogy "takatsa" fórumtárs a bejegyzésem nyomán "visszatáncolt", sőt: megismételte azt a mondatot, amit tőlem vártál (volna), de mint említettem, feleslegesnek éreztem bővíteni a mondandót.
(Úgy érzen, ez a téma általam túl van ragozva, de legalább most „tisztázhattam” magam, Te pedig remélhetőleg el fogsz/tudsz igazodni ebben a „takatsa” fórumtárs által újra tematizált diskurzusban.)
A történelmet nem lehet utólag kitörölni. Te tudod legjobban, hogy Tatabányán volt Tatabányai Állami Rákosi Mátyás Gimnázium és volt Rákosi Mátyás Akna is. Most akkor mindenki pusztuljon, aki oda belépett?
Itt szeretném megjegyezni, hogy az
Ádám Jenő-Kodály Zoltán témához írt bejegyzésem/11869 után
takatsa fórumtárs terelte el /11871 Kemény Egon felé a témát.
11877 olyan kaotikusnak tűnik, hogy egyelőre nem rabolom vele az időmet.
A magam részéről megvárom, amig összegyűlnek a bejegyzések, és ahogyan időm és kedvem engedi, majd hozzászólok, ha szükséges.
Előzmény 11 878
Ebben a bejegyzésemben az is olvasható, hogy a hangszerelése valószínűleg Kemény Egon munkája, a dal nem az övé: "Valahol Oroszországban"!
Maradjunk pontosak és korrektek, ha lehet, kánikulában is!
Milyen igazad van: "pontos képét mutatja annak a kornak, a mai- és a mostani embereknek, .." vagy inkább így: "pontos képét mutatja annak a kornak és a mai kornak, a mai- és a mostani embereknek, .." Egy névváltoztatással és az elvtárs helyett "úr" megszólítással a hasonlóság szinte kisérteties, nemde? Legfeljebb más írja a (talp)alávalót..
Köszönöm, Búbánat. Sőt, smaragd ebben a linkjében kifejtette, hogy az idézett dalt nem is Kemény Egon írta. Hát, elnézést kérek, pedig nagyon keményegonosnak tűnt nekem az a dal. De itt van egy másik, ez biztosan Kemény Egon, sok-sok dal van tőle a youtube-on, akár Dunát is lehet rekeszteni velük. :)
E dal ("Valahol Oroszországban") linkjét a Kemény Egon topikba a 2091. sorszám alatt, korábban már betette maga "smaragd" fórumtárs is. ( YouTube-ról). Lásd: itt
Kedves Smaragd, én egyáltalán nem akadok el, hiszen mindig csak akkor írok Kemény Egonról, ha a fórumban megjelenik egy új bejegyzés róla, most is ez történt. Ilyenkor mindig eszembe jut valami róla, amit gyorsan leírok. Így történt ez a "Köszönjük néked Rákosi elvtárs"-sal is, amiről te előzőleg nem írtál, pedig - mint Búbánattól megtudtuk - kifejezetten ezért a műért kapta 1953-ban Kemény Egon az Erkel díjat, amit - mint írtad - nem Rákosi elvárs adományozott neki, hanem egy független és befolyásmentes művészi grémium. És persze, abban is igazad van, nekem valóban az a célom, hogy felkeltsem az érdeklődést "Kemény Egon zeneszerzői munkássága iránt." Pl. most egy nagyon népszerű kis dallal leplek meg téged és a többi fórumtársaimat is, az a címe, hogy Valahol Oroszországban. És igen, ha jól megfigyelitek, a kíséretet Steinway zongorán játsszák, ami ennek a kis dalocskának a minőségét bizonyítja. Szóval láthatod, én mindent megteszek Kemény Egon népszerűsítésére. Ez az igyekezetem neked köszönhető, mert amikor kultúrsznobnak neveztél (11750), akkor én nagyon magamba szálltam, mert rájöttem, hoyg a diagnózisod helyes. Írtam én azonnal egy nagyon terjedelmes választ erről, elmesélve, hogy nekem gyerekfejjel mindig Bachot, Mozartot, Beethovent kellett otthon hallgatnom, lefekvés után ez a zene ringatott álomba, és képzeld, a 60-as évek elején apám lemezszekrényében ott kuksolt Beethoven mind a 9 szimfóniája bakeliten, ami ekkoriban Magyarországon biztosan ritkaságnak számított, pláne, ha a birtoklója egy triciklis kifutófiú volt, mint az apukám. És azt is leírtam részletesen, hogyan kapott ő triciklit azokban az ötvenes években, de aztán rekord gyorsasággal a bejegyzésemet a moderátor letörölte, így biztosan nem tudtad elolvasni. De igaza volt a moderátornak is abban, hogy az én írásom nem volt a topik témája, tényleg nincsen egyetlen triciklis topik sem, amibe ez az írás illően elhelyezhető lett volna. Nos, éppen ezért ijedtem meg attól, hogy mi lesz most Kemémy Egonnal, mert bezártad a topikját, hová lehet majd őt betuszakolni. De hála Istennek, látom, hogy ez nem okoz gondot, hiszen egy ekkora zenei óriásnak, akinek ráadásul ennyire szerteágazó tevékenysége volt (amit a 11874-es bejegyzés is érintőlegesen említ), a Momus bármelyik topikjában megérdemelt helye van. Én ennek nagyon örülök, és további jó munkát kívánok "Neked, barátaidnak és üzletfeleidnek" (ld. Micimackó) egyaránt.
Kapcsolódva az előző bejegyzéshez
és az Előzmény 11873-ra válaszolva: sajnos vannak dolgok, amin nem lehet segíteni. Itt a jelek szerint elakadtál. Ideírhatnád a CD 2 zeneszerzőit, ha ennyire ráérsz. Bejegyzéseid előnye, hogy felkelted az érdeklődést Kemény Egon zeneszerző munkássága iránt.
Valóban jól mutatja a mai kort- és embereket jellemző felszínességgel való ellentétét. Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző munkásságát a felszínesség ellentéte jellemzi. Munkássága nem idézőjeles, rengeteg kisebb-nagyobb mű gazdagítja, a kis dalocskától az egész estés nagyoperettig.
"A Kemény Egon – Dalos László szerzőpár ezt a művet Köszönjük néked...1953-ban alkotta, politikai háttere ellenére máig nagy siker, a letöltések ezt mutatják."
A teljes cím: Köszönjük néked Rákosi elvtárs. És teljesen igazad van, máig nagy siker ez a mű, és olyan, mint egyetlen vízcseppben a tenger: pontos képét mutatja annak a kornak, a mai- és a mostani embereknek, és Kemény Egon zeneszerző egész "munkásságának."
Nem nyitottam meg a linkeket, feltételezem, hogy miről van szó. YouTube https://www.youtube.com/watch?v=oAiKoFZvUcY
A VIII. kerületi Központi Úttörőkórust és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Tóth Lajos vezényelte.
Best of.... válogatás CD 1 albumán jelent meg, a magyar zeneszerzők:
Eisler-Hidas, Kemény Egon, Juhász Frigyes, Grabócz Miklós, Balázs Árpád, Lóránd István, Rossa Ernő, Kadosa Pál.
https://www.amazon.com/Best-Communism-Revolutionary-Communist-Songs/dp/B0000278F5
A CD 2 nincs meg nekem, a zeneszerzők listáját valaki itt pótolhatja.
A Kemény Egon – Dalos László szerzőpár ezt a művet Köszönjük néked...1953-ban alkotta, politikai háttere ellenére máig nagy siker, a letöltések ezt mutatják. Váratlanul mindkettőjük életművének egyik kiemelkedő alkotása lett. Kiírásra készült pályamű, a maga történelmi helyén, a politikai viszonyokat ismerve és korrekt zenei kutatómunkával szabad csak közelíteni ehhez a kórusműhöz.
- Kemény Egon – Dalos László dalciklusait ezt megelőzően szintén nagy érdeklődés, majd emlékezetes siker kiséretében 1952-ben a Magyar Rádió mutatta be:
Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben”. Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara és a Forrai kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta”. Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre Andor Ilona Gyermekkórusa. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
https://kemenyegon.hu/
Kedves Smaragd, most egy kis zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy melyik "Az 1950-es évek magyarországi zenei életének egyik jelentős, eredeti hangfelvételen is megmaradt kórusművé"-re gondolsz, amit én hoztam elő az általad jelzett topikban. Erre a felvételre, vagy talán erre?
„A szolmizálástól a klasszikusokig”
„Nagy sikerrel mutatta be Rómában B. Horváth Andrea karnagy, zenepedagógus az olaszországi magyar kulturális évad keretében olasz nyelven megjelent Kodály-módszertani könyvet. A Dal so-mi fino ai classici (A szolmizálástól a klasszikusokig) című könyvnek nemcsak a tartalmát ismerhette meg a közönség, de láthatta és hallhatta is a világhírű zenetanítási módszer alkalmazását.” (MTI - 2003)
A linkelt cikkben - http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/b-horvath-andrea-romatol-romaig-38-ev-tortenete-2022 - utalás van erre a fenti című, olasz nyelven kiadott előzmény-könyvre.
Erről találtam egy írást a Parlando.hu oldalán B. Horváth Andreától. (2003)
SZÉKELY MIKLÓS: Ádám és Kodály
nagyon érdekes, tényfeltáró magánkiadás.
Az 1950-es évek magyarországi zenei életének egyik jelentős, eredeti hangfelvételen is megmaradt kórusművét a napokban takatsa fórumtárs hozta elő a Fórum – Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47) egyik bejegyzésében. Majd Búbánat fórumtárs írta be az Erkel Ferenc-díjban részesített zeneszerzők nevét és alkotásaikat, akik az alábbi kor-dokumentumban – Ádám Jenő és Kodály Zoltán mellett – szintén szerepelnek:
Hírünk a világban – I. évf. 12. szám – 1951. december
„ZENEI HÉT/XI.17-24/ zajlott le Budapesten. Az új magyar zeneművek bemutatása mellett a programm az "intonáció" és "a zene programmszerűsége"
feletti vita volt. A vita alapgondolata: "A zenetörténet nagyjainak példái megmutatják,hogyan kell az osztályharcban az elnyomottak eszme- és érzelemvilágát, programmját zenében kifejezni, hogyan kell harcaikat zenével elősegíteni."
A KÖVETKEZŐ SZERZŐK darabjait adták elő a Zenei Hét során: Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Behár György, Bródy Tamás, Dávid Gyula, Farkas Ferenc, Gaál Jenő, Gulyás László, Gyöngy Pál, Halász Kálmán, Halmos László, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Kemény Egon, Kerekes János, Kodály Zoltán, Kókai Rezső, Komjáti Károly, Lajtha László, Lányi Viktor, Ligeti György, Maros Rudolf, Polgár Tibor, Ránki György, Romhányi József, Sárközi István, Sugár Rezső, Szabó Ferenc, Székely Endre, Szervánszky Endre, Szőllősy András,Tardos Béla, Vass Lajos, Vásárhelyi Zoltán, Vetési György, Vincze Imre, Vincze Ottó, Viski János.”
(Forrás: Ardelao bejegyzése Fórum – Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08 - smaragd, 2022))
Nekem a középiskolában két, a Kodály-módszeren nevelkedett, kiváló énektanárnőm, illetve énekkari karvezetőm volt, mindkettő Kodály tanítvány. Hogy utólag a "módszer" elnevezés miért lett vitatott, ezt nem tudom. Egy biztos: megtanultunk énekelni, szolmizálni, horriblile dictu, még kottát olvasni is! Nem mellesleg, csepp önfegyelmet és odafigyelést is. Mikor Kodály Tanár úr meglátogatta a kóruspróbát, és meg volt velünk elégedve, nem csak a tanárnőkkel, de a kórustagokkal is madarat lehetett volna fogatni.
Ha más nem számomra nem volt hiábavaló a bejegyzése. Én például a mai napig szilárdan meg voltam győződve a módszer létezéséről (amit persze nem ismertem a gyakorlatban, de ez nem vetett fel bennem semmilyen kérdést, hiszen soha nem tanultam semmilyen pedagógiát.)
A könyvre visszatérve: a szerző talán azért használta a Kodály-módszer elnevezést, mert a nem zenepedagógusok ill. zenészek körében nem ismertek ezek az aspektusok.Szerintem Kodály népnevelői koncepciója és egy esetleges módszer között a kívülállók számára nem nyilvánvaló a különbség, külföldön pedig még annyira sem. Számunkra Kodály nagysága a kánon része, de tartok attól, hogy a világon ez azért nem evidencia. Még annak is örülni kell, hogy Kodály neve mondott annyit, hogy a meghirdetett tanfolyamokra volt érdeklődés.
A könyv amúgy meg kellett, hogy jelenjen már, a linkelt oldalon van róla kép.
Az lehetséges viszont, hogy esetleg kinti kiadásban, pl. a római magyar képviselet, kultúrintézet segítségével.
http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/b-horvath-andrea-romatol-romaig-38-ev-tortenete-2022
Apró, de fontos kiegészítés, és bevallom, kicsit értetlenül állok, hogy miért kell még 2022-ben is elismételni, ráadásul egy vastagon szakmabeli által írt könyv okán, nincs olyan a tanításban, hogy Kodály-módszer!
Kodály nem volt pedagógus abban az értelemben, hogy nem tanított napi szinten elemi/általános iskolában. Ebből következően módszere sem lehetett, nem is volt. Neki nemzetnevelő koncepciója volt, amely koncepció módszertani részének kidolgozását őmaga bízta Ádám Jenőre, mint az általa legjobbnak tartott szakemberre.
A Kecskeméti Kodály Intézet például soha nem is ejti ki ezt a kifejezést, mindig kodályi koncepcióról beszélnek.
Ezt B. Horváth Andreának is tudnia kéne.
Kedves Fórumtársak!
Egy rádióműsorban hallottam az alábbi könyvről:
B. Horváth Andrea: Rómától Rómáig – 38 év története a Kodály módszer jegyében
Szeretném megszerezni, de az internetből még azt sem tudtam kivarázsolni, hogy egyáltalán megjelent-e már vagy még csak kiadás alatt van. Szeptember elején Pesten leszek, el tudnék menni könyvesboltba is. Nagyon hálás lennék bármilyen információért.
Köszönettel és fórumtársi üdvözlettel: Nagy Katalin
MAJOMHIMLŐ
Nagyon ide tartozik a WHO (Egészségügyi Világszervezet) friss tanácsa.
A férfiakkal szexuális kapcsolatot folytató férfiak – a mai helyzetet tekintve – csökkentsék szexuális partnereik számát, fontolják meg, hogy létesítenek-e kapcsolatot új partnerekkel, és kölcsönösen jegyezzék fel új partnereikkel az egymás eléréséhez kellő adatokat, ha később vizsgálatra lenne szükség.
Talán ez a WHO-tanács nem káros a büszkeségre...
Van, akinek mindenről, a HALÁL-ról is "az" jut eszébe, noha nem a hivatalos oldal szivárványos, csak a facebook-változat. Igaz, lehetne akár az is.
MÜNCHEN:
Barrie Kosky meleg-értelmezésében Janáček: Příhody lišky Bystroušky című operája 9 Drag Queen (= hím nőimitátor) és 2 Drag King (= nőstény férfimímelő) vendégszereplésével került színre. BRAVO !
A Stefan Soltész szomorú halálhírét közlő fidelio.hu-ban látható fotó bal felső sarkában van egy logó ld. itt. A kőkonzervatív Bajorország állami operaházának hivatalos fotója. Logóval együtt. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe. A MET kórusának "helytelen" (??) Pride-megnyilvánulását kritizálók figyelmébe különösen. A maestro nyugodjék békében.
Kedves Olvasók!
„smaragd” nicknéven először Franz Schmidt zeneszerzőről, művész-pedagógusról majd Kemény Egon zeneszerzőről nyitottam fórumot a Szerkesztőség hozzájárulásával:
- Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)
- Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)
Most eljött az ideje, hogy lezárjam a bejegyzéseket, kérésemnek a Szerkesztőség 2022. július 12-én eleget tett, ugyanis teljesült a célom: sikerült legalább megközelítően átfogó képet nyújtani életművükről, amely Franz Schmidt esetében a fórum előtt magyar nyelven nem volt elérhető, Kemény Egon negyven esztendőn átívelő, töretlen alkotómunkájának zenei műfaji sokszínűségét is a fóruma tárta először elénk.
Az elmúlt évek alatt magyar nyelvű Wikipédia oldaluk is nyílt, továbbá Kemény Egon weboldala https://kemenyegon.hu/ széleskörűen, tematikusan mutatja be zeneszerzői munkásságát, aktualitásokat már Facebook emlékoldala is tartalmaz: https://www.facebook.com/Kem%C3%A9ny-Egon-zeneszerz%C5%91-eml%C3%A9koldala-100997261957240 és a 2018-ban létrehozott „A zeneszerző: KEMÉNY EGON” címmel YouTube csatorna is.
Köszönöm a Szerkesztőség támogatását.
Hálás vagyok Ardelao, Radegundis és Búbánat fórumtársaimnak, akik bejegyzéseikkel általam nem is remélt mértékben és magas színvonalon, lelkesen támogatták a két fórum zenei célját.
(Békés szívvel gondolok azokra a fórumtársaimra, akik itt-ott gáncsoskodó bejegyzésekkel ismertettek meg a fórumozás internet mobing oldalával és élettapasztalatomat ezen a téren bővítették.)
- A „Fórumok teljes listája” címszónál továbbra is elérhetőek:
Fórum - Franz Schmidt https://momus.hu/forum.php?forumcat=479
Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) https://momus.hu/forum.php?forumcat=483
Szeretettel:
Kemény Anna Mária
