Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
2813 Livingstone 2015-05-05 13:15:46 [Válasz erre: 2811 Fabricius 2015-05-05 10:13:46]
Hányan voltak az operatanszakosok?
Hányan voltak az operatanszakosok?
2812 perempe 2015-05-05 10:46:28 [Válasz erre: 2811 Fabricius 2015-05-05 10:13:46]
köszönöm a beszámolót. a vietnámi Bánk bán nem énekelt?
köszönöm a beszámolót. a vietnámi Bánk bán nem énekelt?
2811 Fabricius 2015-05-05 10:13:46
Tegnap este 7 órai kezdettel az operatanszakosok ária vizsgájának a Zeneakadémia nagyterme adott helyet. A Concerto Budapest zenekarát Medveczky Ádám dirigálta. Mindenek előtt azt lehetett megállapítani, hogy nagy általánosságba, úgy 98 százalékban kétségbeejtően kicsike hangokat hallottunk. Operatanszak? Pár hang még az oratóriumhoz is kevés! Az éneklés sokaknál gyerekes, vékonyka, és így, nagy zenekari kísérettel siralmasan elvesző. A részletes felsorolástól eltekintenék, a jövőt illetően talán 3 hallgatónak jósolok énekesi jövőt. Volt aki sokat rontott a félévi teljesítményéhez képest. Ihring Anna volt ilyen, határozott visszaesést mutatott sajnos. Hamisan énekelt, minden hangja más helyen szólalt meg kiséé torzan és erőltetetten. Csóka Anita a Figaróból énekelte a grófné nagy áriáját, az operától kissé idegen hangon, korlátozott magasságokkal és egyetlen forte hang nélkül. Ruszó Alexandra mezzóként való képzése fatális tévedés! Nem tudják a tanárok, hogy valójában tiszta lírai szoprán, amit folytonos erős vibrátó csúfít el? A férfimezőny összesen 2 tenorból áll. Az egyik olyan iciri hang, hogy nem tudom milyen alapon szavaztak neki bizalmat az operatanszakon! A másik jobb hanganyag, teljes technikai tudás nélkül. Rajtuk kívül kisegítőként közreműködtek még baritonok? alsóbb osztályokból, de sok reményre ők sem adnak okot. A 11 növendék közül összesen 3 igéretes növendéket emelnék ki. Ketten Marton Éva növendékei: a szép hangú Sahakyan Lusine, ki Tatjana levéljelenetét énekelte az Anyeginből illúziókeltően, és Zuo You tenor Rodolpho áriájával a Bohéméletből. Ők a Bohémélet kvartettjében is nagyon szépen énekeltek. Rajtuk kívül Sárközi Xénia Júlia áriája volt kedvező benyomású, Gounod: Rómeo és Júlia című operájából. Körülbelül ennyi, és ez kevés! Valahol nagy gubanc van, vagy a hozzáállásban, vagy szakmai szinten, de ez a soványka eredmény mindenképpen ezt mutatja!
Tegnap este 7 órai kezdettel az operatanszakosok ária vizsgájának a Zeneakadémia nagyterme adott helyet. A Concerto Budapest zenekarát Medveczky Ádám dirigálta. Mindenek előtt azt lehetett megállapítani, hogy nagy általánosságba, úgy 98 százalékban kétségbeejtően kicsike hangokat hallottunk. Operatanszak? Pár hang még az oratóriumhoz is kevés! Az éneklés sokaknál gyerekes, vékonyka, és így, nagy zenekari kísérettel siralmasan elvesző. A részletes felsorolástól eltekintenék, a jövőt illetően talán 3 hallgatónak jósolok énekesi jövőt. Volt aki sokat rontott a félévi teljesítményéhez képest. Ihring Anna volt ilyen, határozott visszaesést mutatott sajnos. Hamisan énekelt, minden hangja más helyen szólalt meg kiséé torzan és erőltetetten. Csóka Anita a Figaróból énekelte a grófné nagy áriáját, az operától kissé idegen hangon, korlátozott magasságokkal és egyetlen forte hang nélkül. Ruszó Alexandra mezzóként való képzése fatális tévedés! Nem tudják a tanárok, hogy valójában tiszta lírai szoprán, amit folytonos erős vibrátó csúfít el? A férfimezőny összesen 2 tenorból áll. Az egyik olyan iciri hang, hogy nem tudom milyen alapon szavaztak neki bizalmat az operatanszakon! A másik jobb hanganyag, teljes technikai tudás nélkül. Rajtuk kívül kisegítőként közreműködtek még baritonok? alsóbb osztályokból, de sok reményre ők sem adnak okot. A 11 növendék közül összesen 3 igéretes növendéket emelnék ki. Ketten Marton Éva növendékei: a szép hangú Sahakyan Lusine, ki Tatjana levéljelenetét énekelte az Anyeginből illúziókeltően, és Zuo You tenor Rodolpho áriájával a Bohéméletből. Ők a Bohémélet kvartettjében is nagyon szépen énekeltek. Rajtuk kívül Sárközi Xénia Júlia áriája volt kedvező benyomású, Gounod: Rómeo és Júlia című operájából. Körülbelül ennyi, és ez kevés! Valahol nagy gubanc van, vagy a hozzáállásban, vagy szakmai szinten, de ez a soványka eredmény mindenképpen ezt mutatja!
2810 perempe 2015-05-01 10:54:41
a tegnapi Csajkovszkij koncert Miskolcon nagyon jó volt. (volt-e esetleg rajtam kívül vki?) a hegedűverseny szólistája vitte a prímet, de a koncert többi része is nagyon jó volt. Vásárynak meg kellett volna köszönnöm a januári Beethoven VII. utáni hosszú ráadást, de már nem volt időm. Rómeó és Júlia – nyitányfantázia D-dúr hegedűverseny V. szimfónia Miskolci Szimfonikus Zenekar Hegedű: Tamsin Waley-Cohen Vezényel: Vásáry Tamás
a tegnapi Csajkovszkij koncert Miskolcon nagyon jó volt. (volt-e esetleg rajtam kívül vki?) a hegedűverseny szólistája vitte a prímet, de a koncert többi része is nagyon jó volt. Vásárynak meg kellett volna köszönnöm a januári Beethoven VII. utáni hosszú ráadást, de már nem volt időm. Rómeó és Júlia – nyitányfantázia D-dúr hegedűverseny V. szimfónia Miskolci Szimfonikus Zenekar Hegedű: Tamsin Waley-Cohen Vezényel: Vásáry Tamás
2808 Búbánat 2015-04-28 23:08:49 [Válasz erre: 2807 Hangyász 2015-04-27 13:19:16]
Nem kell „félni” Varnus Xavértől! Ha már a neve szóba került itt, hadd melegítsek fel egy vele kapcsolatos régi históriát és elevenítsem fel egy személyes emléket. Első találkozásom Varnus Xavérral, a televíziónak köszönhetem, mikoris Vitray Tamással „ötszemközt” csevegett. Ez a beszélgetés keltette fel érdeklődésemet az ifjú művész iránt, aztán amint mód adódott rá, megvettem kétfüzetnyi irományát; olvastam azokat a beszélgetéseket is, melyeket Szabó G. László adott közre – már nem emlékszem, melyik lapban. Ezen olvasmányokból megismertem nézeteit, melyek egyes meglátásai, mi tagadás, a polgárpukkasztás kategóriájába tartoznak. Szabadelvű elképzelései az ember szerelmi életéről, meg a katolikus egyházzal kapcsolatos megnyilvánulásai annyira felbőszítették a „klérust”, hogy „apage Stanaa!” felkiáltással kiűzték őt a templomból, mint egykoron Krisztusurunk a kufárokat. Sőt az „ördög orgonistája” jelzővel is illették, ami népszerűségének csak hasznára volt, de magáról a zene terén való minősítésről mélyen hallgatott a krónika. Mindez nem most történt, hanem a kilencvenes évek második felében. Eleinte én is szabódtam őt illetően… De aztán belegondoltam: márpedig engem kizárólagosan csak az kell hogy érdekeljen, milyen a viszonya az orgonával, a hangszerek királynőjével! Abban az időben V.X. neve hallatán a „gyűlölöm”, az „utálom”, ilyen…, olyan…amolyan véleményekkel kerültem szembe, melyek megint csak a „fenegyerekségének” a vetülete. De aztán később megtört a jég s találkoztam az orgonista V.X-ral Kassán, mikor Miskolcról átrándultam a felvidéki gyönyörű városba – akkor éppen Márai Sándor nyomdokában… Történt ugyanis, hogy épp aznap zajlott a XXIX. Nemzetközi orgonafesztivál, amikor a városba érkeztem, és az egyik köztéri plakáton V.X. nevét olvastam, aki a Szent Erzsébet dóm orgonáján fog este játszani. Kíváncsi voltam, időm is volt rá, sikerült bejutnom a koncertjére. Hogy rövidre fogjam, amit hallottam, az lenyűgözött s nemesen tiszta művészi élményben részesített. A regiszterek váltása-készségnek, a hangszínek keverésének, az egyéniség kisugárzásának ilyen özönével orgonahangversenyen még alig találkoztam. Ragyogó műsorának változatosságából csupán két momentumot ragadok ki. (Eltettem a műsorfüzetet, és jól vissza tudok emlékezni arra, milyen benyomásokat keltett bennem orgonajátéka). Az első: Mozart d-moll fantáziája. Meglepett, hogy ez a zongorára írott miniatűr remekmű, melyet egykoron magam is játszottam, szintén szerepel műsorán. Amit hallottam, az a fantáziájának szűrőjén átfiltrált transzformálás magasiskolája - melyet ha W.A.M. is hallhatta volna, az első rácsodálkozás után, tudunk humorérzékéről, jóízűen felkacagott volna. A második momentum pedig az a, szintén mindenki által ismert d-moll toccata és fúga, mellyel negyedik ráadásként műsorát lezárta. Sokszor hallottam J.S.B. csodálatos művét, ismert hazai és külföldi kiváló előadók tolmácsolásában is, de sokszor üresnek, unalmasnak hatott általuk. Ám ott a kassai dómban V.X. ujjai alatt lángolt, izzott és szárnyalva hódolt Johann Sebastian Bach szellemének. E koncert végén a Dóm közönsége – nem tini! – egy emberként állva és a karzat felé fordulva ünnepelte a művészt. Ezek után kezdtem azt érezni - és az azóta eltelt másfél évtizedben a már teljesen „beérett” orgonistaművésszel való „találkozásaim” egy-egy ritka hazai koncertjén ebben engem megerősített: nem kell „félni” Varnus Xavértól!
Nem kell „félni” Varnus Xavértől! Ha már a neve szóba került itt, hadd melegítsek fel egy vele kapcsolatos régi históriát és elevenítsem fel egy személyes emléket. Első találkozásom Varnus Xavérral, a televíziónak köszönhetem, mikoris Vitray Tamással „ötszemközt” csevegett. Ez a beszélgetés keltette fel érdeklődésemet az ifjú művész iránt, aztán amint mód adódott rá, megvettem kétfüzetnyi irományát; olvastam azokat a beszélgetéseket is, melyeket Szabó G. László adott közre – már nem emlékszem, melyik lapban. Ezen olvasmányokból megismertem nézeteit, melyek egyes meglátásai, mi tagadás, a polgárpukkasztás kategóriájába tartoznak. Szabadelvű elképzelései az ember szerelmi életéről, meg a katolikus egyházzal kapcsolatos megnyilvánulásai annyira felbőszítették a „klérust”, hogy „apage Stanaa!” felkiáltással kiűzték őt a templomból, mint egykoron Krisztusurunk a kufárokat. Sőt az „ördög orgonistája” jelzővel is illették, ami népszerűségének csak hasznára volt, de magáról a zene terén való minősítésről mélyen hallgatott a krónika. Mindez nem most történt, hanem a kilencvenes évek második felében. Eleinte én is szabódtam őt illetően… De aztán belegondoltam: márpedig engem kizárólagosan csak az kell hogy érdekeljen, milyen a viszonya az orgonával, a hangszerek királynőjével! Abban az időben V.X. neve hallatán a „gyűlölöm”, az „utálom”, ilyen…, olyan…amolyan véleményekkel kerültem szembe, melyek megint csak a „fenegyerekségének” a vetülete. De aztán később megtört a jég s találkoztam az orgonista V.X-ral Kassán, mikor Miskolcról átrándultam a felvidéki gyönyörű városba – akkor éppen Márai Sándor nyomdokában… Történt ugyanis, hogy épp aznap zajlott a XXIX. Nemzetközi orgonafesztivál, amikor a városba érkeztem, és az egyik köztéri plakáton V.X. nevét olvastam, aki a Szent Erzsébet dóm orgonáján fog este játszani. Kíváncsi voltam, időm is volt rá, sikerült bejutnom a koncertjére. Hogy rövidre fogjam, amit hallottam, az lenyűgözött s nemesen tiszta művészi élményben részesített. A regiszterek váltása-készségnek, a hangszínek keverésének, az egyéniség kisugárzásának ilyen özönével orgonahangversenyen még alig találkoztam. Ragyogó műsorának változatosságából csupán két momentumot ragadok ki. (Eltettem a műsorfüzetet, és jól vissza tudok emlékezni arra, milyen benyomásokat keltett bennem orgonajátéka). Az első: Mozart d-moll fantáziája. Meglepett, hogy ez a zongorára írott miniatűr remekmű, melyet egykoron magam is játszottam, szintén szerepel műsorán. Amit hallottam, az a fantáziájának szűrőjén átfiltrált transzformálás magasiskolája - melyet ha W.A.M. is hallhatta volna, az első rácsodálkozás után, tudunk humorérzékéről, jóízűen felkacagott volna. A második momentum pedig az a, szintén mindenki által ismert d-moll toccata és fúga, mellyel negyedik ráadásként műsorát lezárta. Sokszor hallottam J.S.B. csodálatos művét, ismert hazai és külföldi kiváló előadók tolmácsolásában is, de sokszor üresnek, unalmasnak hatott általuk. Ám ott a kassai dómban V.X. ujjai alatt lángolt, izzott és szárnyalva hódolt Johann Sebastian Bach szellemének. E koncert végén a Dóm közönsége – nem tini! – egy emberként állva és a karzat felé fordulva ünnepelte a művészt. Ezek után kezdtem azt érezni - és az azóta eltelt másfél évtizedben a már teljesen „beérett” orgonistaművésszel való „találkozásaim” egy-egy ritka hazai koncertjén ebben engem megerősített: nem kell „félni” Varnus Xavértól!
2807 Hangyász 2015-04-27 13:19:16 [Válasz erre: 2802 macskás 2015-04-24 18:02:49]
Akkor ezek szerint nem fog éjjeli/hajnali 3 órakor orgonálni a Kerepesi temetőben? NB: A zeneszalonját meg a "kastélyt" ugyanolyan komolyan kell venni, mint VX-t úgy általában.
Akkor ezek szerint nem fog éjjeli/hajnali 3 órakor orgonálni a Kerepesi temetőben? NB: A zeneszalonját meg a "kastélyt" ugyanolyan komolyan kell venni, mint VX-t úgy általában.
2806 markus.peter1954 2015-04-26 12:29:22
Keresi gazdáját 2db jegy a MET közvetítésre az Uránia moziba. 2015.04.26. (vasárnap) 18:30 Parasztbecsület, Bajazzók. Áron alul a két db 5000 Ft érdeklődni: 0630/6277872
Keresi gazdáját 2db jegy a MET közvetítésre az Uránia moziba. 2015.04.26. (vasárnap) 18:30 Parasztbecsület, Bajazzók. Áron alul a két db 5000 Ft érdeklődni: 0630/6277872
2805 társalgó 2015-04-25 19:02:34 [Válasz erre: 2801 Héterő 2015-04-24 14:10:05]
Azért itt megemlítésre került néhány barokkos túlzás: A Tapolca melletti Csigó műemlék - kastély soha nem volt kastély, ez egy gabona tároló és malom volt, egyébként Gyulakeszin van. Rendkívül lepusztult állapotban, a korábbi tárolókat most használt bútor kereskedésre használják. A tulaj egy pár évig hajlandó volt Varnus orgonáját is tárolni, és az egyik szobát az ő kedvéért koncert teremnek berendezni.Amúgy a terem megfogalmazás is túlzó, max. száz ember tudna leülni. Tudomásom szerint Varnus más elvitte onnan az orgonáját, és nincsenek koncertjei. Ha jól tudom, mostanában a köveskáli református templomban szokott orgonálni.
Azért itt megemlítésre került néhány barokkos túlzás: A Tapolca melletti Csigó műemlék - kastély soha nem volt kastély, ez egy gabona tároló és malom volt, egyébként Gyulakeszin van. Rendkívül lepusztult állapotban, a korábbi tárolókat most használt bútor kereskedésre használják. A tulaj egy pár évig hajlandó volt Varnus orgonáját is tárolni, és az egyik szobát az ő kedvéért koncert teremnek berendezni.Amúgy a terem megfogalmazás is túlzó, max. száz ember tudna leülni. Tudomásom szerint Varnus más elvitte onnan az orgonáját, és nincsenek koncertjei. Ha jól tudom, mostanában a köveskáli református templomban szokott orgonálni.
2804 Ardelao 2015-04-25 18:44:11
Kiállításlátogatással egybekötött hangversenyek és egyéb zenei események az MTA BTK Zenetudományi Intézet - Bartók terem és Zenetörténeti Múzeum (Budapest, I. ker. Táncsics M. u. 7., a Budai Várban, a Hiltontól 70 m) 2015. április 26. vasárnap 16.00 Kiállításvezetés 15, hangverseny 16 órakor A Bacchus Consort mediterrán barokk hangversenye Mediterranean Baroque - music from Italy, Spain and Catalunya Km. Andrejszki Judit (szoprán), Daragó Zoltán (kontratenor), Orgován Csenge (barokk hegedű), Kéringer Dávid (furulya), Kallai Nóra, Lachegyi Anna, Szabó Zsolt és Adorjáni Réka (viola da gamba), Schallinger-Foidl Artúr (continuo, viola da gamba) Claudio Monteverdi, Diego Ortiz, Andrea Falconieri, Giulio Caccini, Pandolfi Mealli és mások művei A 600 (felnőtt) és 300 forintos (diák/nyugdíjas) belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek __________________________ 2015. április 26. vasárnap 19.00 Kiállításvezetés 18, hangverseny 19 órakor A Kodály Vonósnégyes hangversenye Mozart: B-dúr vonósnégyes K589, Kodály: Triószerenád op.12, Smetana: e-moll vonósnégyes Egységes jegyek: 1500 Ft! A belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek __________________________ 2015. április 29. szerda 18.00 A Liszt Ferenc Társaság hangversenye Lajkó István zongoraestje SZKRJABIN: f-moll szonáta op. 6, Két poéma op. 32, Két poéma op. 63 SOLER: d-moll szonáta R. 15, G-dúr szonáta R.45, ALBÉNIZ: Evocacion; El puerto LISZT: Rondeau fantastique egy spanyol témára A 600 (felnőtt) és 300 forintos (diák/nyugdíjas) belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek
Kiállításlátogatással egybekötött hangversenyek és egyéb zenei események az MTA BTK Zenetudományi Intézet - Bartók terem és Zenetörténeti Múzeum (Budapest, I. ker. Táncsics M. u. 7., a Budai Várban, a Hiltontól 70 m) 2015. április 26. vasárnap 16.00 Kiállításvezetés 15, hangverseny 16 órakor A Bacchus Consort mediterrán barokk hangversenye Mediterranean Baroque - music from Italy, Spain and Catalunya Km. Andrejszki Judit (szoprán), Daragó Zoltán (kontratenor), Orgován Csenge (barokk hegedű), Kéringer Dávid (furulya), Kallai Nóra, Lachegyi Anna, Szabó Zsolt és Adorjáni Réka (viola da gamba), Schallinger-Foidl Artúr (continuo, viola da gamba) Claudio Monteverdi, Diego Ortiz, Andrea Falconieri, Giulio Caccini, Pandolfi Mealli és mások művei A 600 (felnőtt) és 300 forintos (diák/nyugdíjas) belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek __________________________ 2015. április 26. vasárnap 19.00 Kiállításvezetés 18, hangverseny 19 órakor A Kodály Vonósnégyes hangversenye Mozart: B-dúr vonósnégyes K589, Kodály: Triószerenád op.12, Smetana: e-moll vonósnégyes Egységes jegyek: 1500 Ft! A belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek __________________________ 2015. április 29. szerda 18.00 A Liszt Ferenc Társaság hangversenye Lajkó István zongoraestje SZKRJABIN: f-moll szonáta op. 6, Két poéma op. 32, Két poéma op. 63 SOLER: d-moll szonáta R. 15, G-dúr szonáta R.45, ALBÉNIZ: Evocacion; El puerto LISZT: Rondeau fantastique egy spanyol témára A 600 (felnőtt) és 300 forintos (diák/nyugdíjas) belépőjegyek a múzeumba és a hangversenyre is érvényesek
2803 Franca 2015-04-24 21:55:57 [Válasz erre: 2797 parampampoli 2015-04-24 09:21:33]
Kösz, még nem hallottam róla.
Kösz, még nem hallottam róla.
2802 macskás 2015-04-24 18:02:49 [Válasz erre: 2801 Héterő 2015-04-24 14:10:05]
Mindig tudtam, hiogy begyöpösödött vagyok, de nem gondoltam, hogy ennyire:)
Mindig tudtam, hiogy begyöpösödött vagyok, de nem gondoltam, hogy ennyire:)
2801 Héterő 2015-04-24 14:10:05 [Válasz erre: 2798 macskás 2015-04-24 12:13:00]
[url]http://www.kultura.hu/kultur-pr/letrejott-varnus-xaver;Pont a kultúra[/url] nagy eseményei nem érdekelnek? :-) Zenetörténeti pillanatnak nevezhető Magyarország első magán-hangversenytermének, a „Varnus Xaver koncertterem” létrejötte a Tapolca melletti Csigó műemlék-kastélyban. A világhírű orgonavirtuózról... stb. Hosszúsági koordináta: 17.472510 - Szélességi koordináta: 46.871909 Név: Varnus Xaver Koncertterem Helyszíne a Csigó Malom. Cím: 8286 Gyulakeszi, Kossuth Lajos utca 109 Sőt: [url]http://www.jegy.hu/venue/varnus-xaver-zeneszalon;Zeneszalon[/url] is van...
[url]http://www.kultura.hu/kultur-pr/letrejott-varnus-xaver;Pont a kultúra[/url] nagy eseményei nem érdekelnek? :-) Zenetörténeti pillanatnak nevezhető Magyarország első magán-hangversenytermének, a „Varnus Xaver koncertterem” létrejötte a Tapolca melletti Csigó műemlék-kastélyban. A világhírű orgonavirtuózról... stb. Hosszúsági koordináta: 17.472510 - Szélességi koordináta: 46.871909 Név: Varnus Xaver Koncertterem Helyszíne a Csigó Malom. Cím: 8286 Gyulakeszi, Kossuth Lajos utca 109 Sőt: [url]http://www.jegy.hu/venue/varnus-xaver-zeneszalon;Zeneszalon[/url] is van...
2799 smaragd 2015-04-24 13:01:37 [Válasz erre: 2798 macskás 2015-04-24 12:13:00]
Azt hittem, hogy ez csak nekem új!
Azt hittem, hogy ez csak nekem új!
2798 macskás 2015-04-24 12:13:00
Rosszul látom, vagy április elseje van megint? Varnus Xavér Koncertterem (a műsorajánlóban)
Rosszul látom, vagy április elseje van megint? Varnus Xavér Koncertterem (a műsorajánlóban)
2797 parampampoli 2015-04-24 09:21:33 [Válasz erre: 2796 Franca 2015-04-24 08:48:55]
Természetesen nem ő. Ez az a baritenor fiatalember, aki első díjat nyert a tavalyi Marton-énekversenyen.
Természetesen nem ő. Ez az a baritenor fiatalember, aki első díjat nyert a tavalyi Marton-énekversenyen.
2796 Franca 2015-04-24 08:48:55 [Válasz erre: 2795 Héterő 2015-04-23 22:29:54]
Vajon az Alexandru Aghenie Agache lenne? Vagy egy másik énekes? A Trubadúr szereposztásában.
Vajon az Alexandru Aghenie Agache lenne? Vagy egy másik énekes? A Trubadúr szereposztásában.
2795 Héterő 2015-04-23 22:29:54
[url]http://www.operafesztival.hu/#;Bartók Plusz OPERAFESZTIVÁL - 2015. Június 12-21.[/url] [url]http://operafesztival.hu/programok;Bartók Plusz 2015 programja[/url]
[url]http://www.operafesztival.hu/#;Bartók Plusz OPERAFESZTIVÁL - 2015. Június 12-21.[/url] [url]http://operafesztival.hu/programok;Bartók Plusz 2015 programja[/url]
2794 lujza 2015-04-23 01:37:47 [Válasz erre: 2792 macskás 2015-04-22 10:48:25]
Hát ez se volt túl bőbeszédű, de egyetértek.
Hát ez se volt túl bőbeszédű, de egyetértek.
2793 macskás 2015-04-22 11:00:04 [Válasz erre: 2780 miketyson 2015-04-19 13:19:33]
Csak annyi, hogy mindenki rájött arra, hogy nem zenekari tagként fog játszani. És nem is vezényel.
Csak annyi, hogy mindenki rájött arra, hogy nem zenekari tagként fog játszani. És nem is vezényel.
2791 parampampoli 2015-04-22 10:00:19 [Válasz erre: 2789 macskás 2015-04-21 19:39:41]
Hát ez elemzésnek elég rövid volt... -:))
Hát ez elemzésnek elég rövid volt... -:))
2790 lujza 2015-04-22 02:08:39
De az se baj, ha valaki a Bayerische Staatsorchester koncerjéről írna!
De az se baj, ha valaki a Bayerische Staatsorchester koncerjéről írna!
2789 macskás 2015-04-21 19:39:41 [Válasz erre: 2788 parampampoli 2015-04-21 16:46:47]
Vegyes volt a dolog.
Vegyes volt a dolog.
2788 parampampoli 2015-04-21 16:46:47
Nagy érdeklődéssel olvasnék egy hozzáértő elemzést, véleményt a Philharmonia Orchestra tegnapi koncertjéről Ashkenazyval. Ugyanis én eléggé tanácstalan vagyok vele kapcsolatban...
Nagy érdeklődéssel olvasnék egy hozzáértő elemzést, véleményt a Philharmonia Orchestra tegnapi koncertjéről Ashkenazyval. Ugyanis én eléggé tanácstalan vagyok vele kapcsolatban...
2787 Búbánat 2015-04-21 12:46:35
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 20.05 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Mátyás-templomot A Westminster Katedrális Kórusának hangversenye Vezényel: Martin Baker Km. Peter Stevens - orgona 1. Byrd: Ötszólamú mise – részletek 2. Bassano: Dic nobis Maria 3. Bach: G-dúr fúga BWV. 541. (ea. Stevens) 4. Stanford: Magnificat - kettős kórusra 5. Holst: Nunc Dimittis 6. Widor: II. szimfónia - Finálé (ea. Stevens) 7. Williams: g-moll mise – részletek 8. Howells: Salve Regina 9. Elgar: Give unto the Lord
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 20.05 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Mátyás-templomot A Westminster Katedrális Kórusának hangversenye Vezényel: Martin Baker Km. Peter Stevens - orgona 1. Byrd: Ötszólamú mise – részletek 2. Bassano: Dic nobis Maria 3. Bach: G-dúr fúga BWV. 541. (ea. Stevens) 4. Stanford: Magnificat - kettős kórusra 5. Holst: Nunc Dimittis 6. Widor: II. szimfónia - Finálé (ea. Stevens) 7. Williams: g-moll mise – részletek 8. Howells: Salve Regina 9. Elgar: Give unto the Lord
2783 parampampoli 2015-04-19 17:47:11 [Válasz erre: 2781 Bambu 2015-04-19 15:21:52]
Azonos iskolához tartoznak mindhárman, tőlem mindhárman abszolút távoli iskolához. De gustibus...
Azonos iskolához tartoznak mindhárman, tőlem mindhárman abszolút távoli iskolához. De gustibus...
2782 Heiner Lajos 2015-04-19 15:27:30 [Válasz erre: 2778 Búbánat 2015-04-19 12:43:46]
Mindenesetre a kereszteződésen akkor hajts át, ha a jelzőlámpán az alsó piros világít...-:)
Mindenesetre a kereszteződésen akkor hajts át, ha a jelzőlámpán az alsó piros világít...-:)
2781 Bambu 2015-04-19 15:21:52 [Válasz erre: 2775 Búbánat 2015-04-19 10:10:41]
Azt hiszem, hogy az április 15-én szerdán Bécsben tartott koncerten lépett fel ebben a ruhában. A pénteki koncert nekem is hatalmas élmény volt. Negyedszerre (Anna Bolena, Werther, Carmen )hallottam-láttam élőben a művésznőt. Gyönyörű és kifejező éneklés, sugárzó személyiség. Teljesen magával ragadott, egyáltalán nem éreztem hidegnek. Egy bizonyos szint fölött álló énekesnél már nagyon szubjektív a megítélés. Biztosan idiótának tartotok, de nálam Fleming, DiDonato és Garanca az első három.
Azt hiszem, hogy az április 15-én szerdán Bécsben tartott koncerten lépett fel ebben a ruhában. A pénteki koncert nekem is hatalmas élmény volt. Negyedszerre (Anna Bolena, Werther, Carmen )hallottam-láttam élőben a művésznőt. Gyönyörű és kifejező éneklés, sugárzó személyiség. Teljesen magával ragadott, egyáltalán nem éreztem hidegnek. Egy bizonyos szint fölött álló énekesnél már nagyon szubjektív a megítélés. Biztosan idiótának tartotok, de nálam Fleming, DiDonato és Garanca az első három.
2780 miketyson 2015-04-19 13:19:33 [Válasz erre: 2779 macskás 2015-04-19 13:14:37]
De most ezzel mi a baj?
De most ezzel mi a baj?
2779 macskás 2015-04-19 13:14:37
Találtam:) A Müpa-ajánlóban: "Julia Fischer a nemzetközi zenei élet egyedülálló jelensége, akinek nem okoz nehézséget egy koncert egyik felében hegedűversenyt, a másikban pedig zongoraversenyt játszani - szólistaként." :)
Találtam:) A Müpa-ajánlóban: "Julia Fischer a nemzetközi zenei élet egyedülálló jelensége, akinek nem okoz nehézséget egy koncert egyik felében hegedűversenyt, a másikban pedig zongoraversenyt játszani - szólistaként." :)
2778 Búbánat 2015-04-19 12:43:46 [Válasz erre: 2777 telramund 2015-04-19 11:18:13]
Nekem nagyon hasonlónak tűnt a fotón, lehet, hogy kezdődő színvakságban szenvedek?...Talán közzétesznek majd idővel olyan képeket is, amiken azt a két ruhát látjuk Garancán, amiket a koncert első és második részében viselt. (Már, akit ez érdekli.)
Nekem nagyon hasonlónak tűnt a fotón, lehet, hogy kezdődő színvakságban szenvedek?...Talán közzétesznek majd idővel olyan képeket is, amiken azt a két ruhát látjuk Garancán, amiket a koncert első és második részében viselt. (Már, akit ez érdekli.)
2777 telramund 2015-04-19 11:18:13 [Válasz erre: 2775 Búbánat 2015-04-19 10:10:41]
Próbánm nem énekelnek ilyen ruhában.Ezt a koncertet már korábban is énekelte.Ott készülhetett a foto
Próbánm nem énekelnek ilyen ruhában.Ezt a koncertet már korábban is énekelte.Ott készülhetett a foto
2776 macskás 2015-04-19 10:20:26 [Válasz erre: 2775 Búbánat 2015-04-19 10:10:41]
Hát... Más színű volt a ruha.
Hát... Más színű volt a ruha.
2775 Búbánat 2015-04-19 10:10:41
Garanca a koncertje első részében ebben a [url] https://www.facebook.com/elinagaranca/photos/a.244769596126.135796.73643031126/10152779812316127/?type=1&theater; „ruhakölteményben” [/url] lépett fel Budapesten. (A fotó nem ezen az előadáson készült, mert kotta nélkül énekelt. Vagy még a próbaidőszak alatt készült róla ez a kép…)
Garanca a koncertje első részében ebben a [url] https://www.facebook.com/elinagaranca/photos/a.244769596126.135796.73643031126/10152779812316127/?type=1&theater; „ruhakölteményben” [/url] lépett fel Budapesten. (A fotó nem ezen az előadáson készült, mert kotta nélkül énekelt. Vagy még a próbaidőszak alatt készült róla ez a kép…)
2774 telramund 2015-04-19 01:23:46
A külsejével semmi bajom ,mint többször is leírtam,de a kisugázása számomra immáron sokadszorra nem (sem) jó.Kedvessége mesterkélt,kissé unott és ,ha ezt valaki nem észleli annak szerencséje van-lehet!De,hogy emberismerőnek nem ok az biztos!
A külsejével semmi bajom ,mint többször is leírtam,de a kisugázása számomra immáron sokadszorra nem (sem) jó.Kedvessége mesterkélt,kissé unott és ,ha ezt valaki nem észleli annak szerencséje van-lehet!De,hogy emberismerőnek nem ok az biztos!
2773 takatsa 2015-04-19 00:49:48
Hasse: Siroe, Perzsia királya a Vígszinházban. Opera szempontjából nem a barokk a kedvenc korszakom, Hasse nem a legjobb barokk zeneszerző, Siroe nem Hasse legjobb operája. És csaknem 4 órán keresztül recitativo - ária (persze szabályos a-b-a szerkezettel), recitativo - ária - recitativo ária, stb. És a szereplők sem változatosak, szinte egy hangfekvésűek, 1 tenor, 1 kontratenor, 1 mezzoszoprán és 3 szoprán, sehol egy bariton, vagy basszus és kórus sem színesíti a képet. Istenem, de unalmas... De unalmas lehetne, és mégsem az. Ülök odaszegezve a székhez és a zene lassan betölti ezt a szépséges kis színházat. Hogy mi ennek a titka, nem tudom, csak sejtem: a nagyszerű előadók. Mert egy ilyen opera nagyon kényes szerzet, itt nem elég 2-3 jó énekes, itt a minden vagy semmi törvénye uralkodik, vagy minden a helyén van, vagy az egész mehet a kukába. De itt minden a helyén van. Kezdve a két világsztárral (Max Emanuel Cencic és Julia Lezsnyeva), folytatva a nagyszerű Armonia Atenea kamarazenekarral, élén egy fiatal, agilis és igen jó kezű karmesterrel, George Petrouval, és persze a többi énekessel, akik mindnyájan fantasztikus teljesítményt nyújtottak. Az előadás előtt bemondják, hogy Roxana Constantinescu betegen érkezett, de így is vállalta az előadást. Aztán ahogyan énekel: Úristen, milyen lehet akkor, ha nem beteg?? Valakitől egyszer azt hallottam, hogy a barokk a legromantikusabb zene. Ez így talán túlzás, de igazi vérbő, vérpezsdítő zenét hallottunk, hihetetlenül jó tempókkal, magávalragadó fortékkal, szépséges pianókkal. A legnagyobb vastapsot Julia Lezsnyeva kapta, szinte hihetetlen, hogy egy emberi hang milyen bravúrokra képes. A hangulat is kiváló volt, A vége felé Cencic az egyik ária közben elnevette magát, néhány taktusnyi ének kimaradt, aztán nagy derültség közepette ment tovább minden gördülékenyen. Telt ház, tomboló közönség, csodás este. És semmi zavaró körítés. Félig szcenirozott előadás, ami esetünkben azt jelenti, hogy vetített háttér, két szék a színpadon, viszont szép ruhák. És a lényeg, az egyedüli ami számít: a zene. "Támaszkodjatok bátran a levegőre", írta Pilinszky, támaszkodjatok bátran a zenére, mondanám én. Eladható és emészthető a barokk opera lufi, húsvétinyúl, tankok nélkül is és a recept végtelenül egyszerű: énekesek, zenekar, karmester. Ha ezek az összetevők első osztályúak, akkor más nem is szükséges. Ez a recept most - a Tavaszi Fesztiválon, vendég-produkcióként - kiválóan sikerült, majd meglátjuk, hogy júniusban a mi kis Vivaldi operánkban hogyan fog működni. Kíváncsian várom.
Hasse: Siroe, Perzsia királya a Vígszinházban. Opera szempontjából nem a barokk a kedvenc korszakom, Hasse nem a legjobb barokk zeneszerző, Siroe nem Hasse legjobb operája. És csaknem 4 órán keresztül recitativo - ária (persze szabályos a-b-a szerkezettel), recitativo - ária - recitativo ária, stb. És a szereplők sem változatosak, szinte egy hangfekvésűek, 1 tenor, 1 kontratenor, 1 mezzoszoprán és 3 szoprán, sehol egy bariton, vagy basszus és kórus sem színesíti a képet. Istenem, de unalmas... De unalmas lehetne, és mégsem az. Ülök odaszegezve a székhez és a zene lassan betölti ezt a szépséges kis színházat. Hogy mi ennek a titka, nem tudom, csak sejtem: a nagyszerű előadók. Mert egy ilyen opera nagyon kényes szerzet, itt nem elég 2-3 jó énekes, itt a minden vagy semmi törvénye uralkodik, vagy minden a helyén van, vagy az egész mehet a kukába. De itt minden a helyén van. Kezdve a két világsztárral (Max Emanuel Cencic és Julia Lezsnyeva), folytatva a nagyszerű Armonia Atenea kamarazenekarral, élén egy fiatal, agilis és igen jó kezű karmesterrel, George Petrouval, és persze a többi énekessel, akik mindnyájan fantasztikus teljesítményt nyújtottak. Az előadás előtt bemondják, hogy Roxana Constantinescu betegen érkezett, de így is vállalta az előadást. Aztán ahogyan énekel: Úristen, milyen lehet akkor, ha nem beteg?? Valakitől egyszer azt hallottam, hogy a barokk a legromantikusabb zene. Ez így talán túlzás, de igazi vérbő, vérpezsdítő zenét hallottunk, hihetetlenül jó tempókkal, magávalragadó fortékkal, szépséges pianókkal. A legnagyobb vastapsot Julia Lezsnyeva kapta, szinte hihetetlen, hogy egy emberi hang milyen bravúrokra képes. A hangulat is kiváló volt, A vége felé Cencic az egyik ária közben elnevette magát, néhány taktusnyi ének kimaradt, aztán nagy derültség közepette ment tovább minden gördülékenyen. Telt ház, tomboló közönség, csodás este. És semmi zavaró körítés. Félig szcenirozott előadás, ami esetünkben azt jelenti, hogy vetített háttér, két szék a színpadon, viszont szép ruhák. És a lényeg, az egyedüli ami számít: a zene. "Támaszkodjatok bátran a levegőre", írta Pilinszky, támaszkodjatok bátran a zenére, mondanám én. Eladható és emészthető a barokk opera lufi, húsvétinyúl, tankok nélkül is és a recept végtelenül egyszerű: énekesek, zenekar, karmester. Ha ezek az összetevők első osztályúak, akkor más nem is szükséges. Ez a recept most - a Tavaszi Fesztiválon, vendég-produkcióként - kiválóan sikerült, majd meglátjuk, hogy júniusban a mi kis Vivaldi operánkban hogyan fog működni. Kíváncsian várom.
2772 Sipi 2015-04-18 22:59:50
Én az első emeleti középerkélyről láttam az előadást, úgyhogy nem voltam olyan "testközelben". Nyilván így más az élmény. Az első félidőben elhangzott áriák nekem tetszettek, valahogy olyan finomsággal és ízléssel hangzottak el, hogy végig élvezettel hallgattam. (Bár igaz, hogy nekem sokkal kisebb a tapasztalatom az opera terén, mint az ide írogatók többségének.) A második részben valóban némileg szenvedélyesebb volt de teljesen egyetértek ebben Búbánattal: "Egy áriaesten nem lehet elérni ugyanazt a színházi hatást, mint mikor színpadon, jelmezben, díszletek között és szereplőtársaitól meg az énekkar tagjaitól körülvéve, szemben a karmesterrel, éli bele magát a szituációba" A zenekar szerintem is megfelelő teljesítményt nyújtott, többnyire pontos, árnyalt, mégis feszes játékot produkáltak, bár a Carmen-nyitány szerintem túl gyors volt. Nekem videókról és így élőben is nagyon "bejön" Garanca (az első félidőbeli ruha tényleg nem állt rajta valami jól). Lehet, hogy másnak jégcsap, engem mégis nagyon megfog. Még jó, hogy nem mindenkinek ugyanaz a nő tetszik. :-)
Én az első emeleti középerkélyről láttam az előadást, úgyhogy nem voltam olyan "testközelben". Nyilván így más az élmény. Az első félidőben elhangzott áriák nekem tetszettek, valahogy olyan finomsággal és ízléssel hangzottak el, hogy végig élvezettel hallgattam. (Bár igaz, hogy nekem sokkal kisebb a tapasztalatom az opera terén, mint az ide írogatók többségének.) A második részben valóban némileg szenvedélyesebb volt de teljesen egyetértek ebben Búbánattal: "Egy áriaesten nem lehet elérni ugyanazt a színházi hatást, mint mikor színpadon, jelmezben, díszletek között és szereplőtársaitól meg az énekkar tagjaitól körülvéve, szemben a karmesterrel, éli bele magát a szituációba" A zenekar szerintem is megfelelő teljesítményt nyújtott, többnyire pontos, árnyalt, mégis feszes játékot produkáltak, bár a Carmen-nyitány szerintem túl gyors volt. Nekem videókról és így élőben is nagyon "bejön" Garanca (az első félidőbeli ruha tényleg nem állt rajta valami jól). Lehet, hogy másnak jégcsap, engem mégis nagyon megfog. Még jó, hogy nem mindenkinek ugyanaz a nő tetszik. :-)
2771 Diva Plavalaguna 2015-04-18 21:55:38
Szinte tökéletes müpás estét varázsolt nekünk tegnap Elina Garanca (kivetnivalóként csak a borzasztóan előnytelen elsőrészbeli fellépőruhát tudnám említeni, amit szerencsére egy gyönyörű pirosra cserélt le a későbbiekben). Jól felépített, gondosan összeválogatott áriákat hallhattunk, fenségesen előadva, fényes mélységekkel és magasságokkal. Közel ültem, a „szőke hidegség” dolog eszembe sem jutott, viszont mi úgy láttuk, hogy a szerethető, kedves és nagyon is emberi világhíresség mutatkozott be nekünk. Engem legjobban Johanna áriája bűvölt el. Jók voltak a ráadás számok, különösen szívhezszóló volt Laurettaként, bár én szívesen hallottam volna még az ismertebb, nagy belcanto szerepeiből is.
Szinte tökéletes müpás estét varázsolt nekünk tegnap Elina Garanca (kivetnivalóként csak a borzasztóan előnytelen elsőrészbeli fellépőruhát tudnám említeni, amit szerencsére egy gyönyörű pirosra cserélt le a későbbiekben). Jól felépített, gondosan összeválogatott áriákat hallhattunk, fenségesen előadva, fényes mélységekkel és magasságokkal. Közel ültem, a „szőke hidegség” dolog eszembe sem jutott, viszont mi úgy láttuk, hogy a szerethető, kedves és nagyon is emberi világhíresség mutatkozott be nekünk. Engem legjobban Johanna áriája bűvölt el. Jók voltak a ráadás számok, különösen szívhezszóló volt Laurettaként, bár én szívesen hallottam volna még az ismertebb, nagy belcanto szerepeiből is.
2770 telramund 2015-04-18 17:00:30 [Válasz erre: 2769 telramund 2015-04-18 16:19:16]
https://www.youtube.com/watch?v=Kzk5qCRpxY4 Nem a szőkeség a probléma itt sem.,Kedves férjével egyben a tegnapi koncert karmesterével készült riport pár evvel ezelőtt!
https://www.youtube.com/watch?v=Kzk5qCRpxY4 Nem a szőkeség a probléma itt sem.,Kedves férjével egyben a tegnapi koncert karmesterével készült riport pár evvel ezelőtt!
2769 telramund 2015-04-18 16:19:16
Speciel számomra a szőkeség nem egyenlő a hidegséggel.Ha csak rég elhunyt nagy kedvencemre Házy Erzsébetre gondolok,akire még hasonlít is főként profilból nézve.A személyisége hideg és ezt sugározza. Aztán zavaró tényezőre pláne tenorra nem volt szükség ezen az estén,hiszen szólóestként hírdették. A művésznő adottságait senki nem vonta kétségbe. Lehetne figyelmesebben olvasni,mint sajna nem teszik sokan!
Speciel számomra a szőkeség nem egyenlő a hidegséggel.Ha csak rég elhunyt nagy kedvencemre Házy Erzsébetre gondolok,akire még hasonlít is főként profilból nézve.A személyisége hideg és ezt sugározza. Aztán zavaró tényezőre pláne tenorra nem volt szükség ezen az estén,hiszen szólóestként hírdették. A művésznő adottságait senki nem vonta kétségbe. Lehetne figyelmesebben olvasni,mint sajna nem teszik sokan!
2768 Ametiszt 2015-04-18 15:15:59
Szerintem Garanca "hidegsége" vizuális előítélet, szőkesége okán. Technikailag zseniális énekes. Hangja tud nagyon is érzéki lenni, nekem semmi bajom nem volt a Delila áriával, mégis mit kellett volna a színpadon tennie egy szóló koncerten, hogy "érzékibb" legyen? Én nagyon jól éreztem magam és a közönség vastapsa, a 3x ráadás kikövetelése is azt mutatta, hogy teljesen megnyerte magának a közönséget. Szép műsor volt ritka és népszerű számok vegyesen, a zenekar kiválóan teljesített ebben a nehéz műsorban rutinos és jó kezű karmester (Chikon) alatt. A Bacchanalia pl. fergeteges volt. Végig az volt az érzésem, hogy szerencsésebb lenne szóló számok helyett mellett duettekkel is operálni egy mezzo koncerten. Egy Sámson és egy Don José oda-oda kívánkozott a színpadra. Meg is volna rá a jelöltem. Én láttam Garancát Carmenként idén márciusban a Scalában, nagyon jó volt benne, itt alakítását meghatározta egy egyedi, sokaknak nem tetsző, szerintem nagyon izgalmas rendezés. Ott is a fanyalgók több "sexiséget" követeltek volna. Nem igazán értem, miért kéne egy Carmennek sexbombának lennie, azon túl, amilyen adottságai amúgy is megvannak, ezt énekben és színpadi játékban is át tudja adni kellő hőfokon.
Szerintem Garanca "hidegsége" vizuális előítélet, szőkesége okán. Technikailag zseniális énekes. Hangja tud nagyon is érzéki lenni, nekem semmi bajom nem volt a Delila áriával, mégis mit kellett volna a színpadon tennie egy szóló koncerten, hogy "érzékibb" legyen? Én nagyon jól éreztem magam és a közönség vastapsa, a 3x ráadás kikövetelése is azt mutatta, hogy teljesen megnyerte magának a közönséget. Szép műsor volt ritka és népszerű számok vegyesen, a zenekar kiválóan teljesített ebben a nehéz műsorban rutinos és jó kezű karmester (Chikon) alatt. A Bacchanalia pl. fergeteges volt. Végig az volt az érzésem, hogy szerencsésebb lenne szóló számok helyett mellett duettekkel is operálni egy mezzo koncerten. Egy Sámson és egy Don José oda-oda kívánkozott a színpadra. Meg is volna rá a jelöltem. Én láttam Garancát Carmenként idén márciusban a Scalában, nagyon jó volt benne, itt alakítását meghatározta egy egyedi, sokaknak nem tetsző, szerintem nagyon izgalmas rendezés. Ott is a fanyalgók több "sexiséget" követeltek volna. Nem igazán értem, miért kéne egy Carmennek sexbombának lennie, azon túl, amilyen adottságai amúgy is megvannak, ezt énekben és színpadi játékban is át tudja adni kellő hőfokon.
2767 Búbánat 2015-04-18 13:52:45 [Válasz erre: 2765 Búbánat 2015-04-18 12:58:11]
A másodikként adott ráadás volt a mexikói komponista, Agustin Lara 1932-ben szerzett híres dala: "Granada" - Garanca "profi" éneklése után nem maradhatott el az ováció, ezúttal sem...
A másodikként adott ráadás volt a mexikói komponista, Agustin Lara 1932-ben szerzett híres dala: "Granada" - Garanca "profi" éneklése után nem maradhatott el az ováció, ezúttal sem...
2766 Orfeusz 2015-04-18 13:10:55
En nem lattam a tegnap esti koncertet, de az teny eleg hideg jelenseg viszont kaprazatosan szep hangmateriaval es magassagokkal. A barcelonai boleyn annaban (gruberovaval) amiben volt szerencsem latni lenyugozo volt, igaz abban szerepben nem baj ha hideg; de azt sose felejtem amikor a 2 felv eleji boleyn anna jane seymour kettosben megvallotta hogy o a rivalis...az frenetikus volt es katartikus. Sztem sem eleg a hangja nagy dramai mezzo szerepekhez, de egy megfelelo rendezesben fantasztikus Carmen lehet biztosan.
En nem lattam a tegnap esti koncertet, de az teny eleg hideg jelenseg viszont kaprazatosan szep hangmateriaval es magassagokkal. A barcelonai boleyn annaban (gruberovaval) amiben volt szerencsem latni lenyugozo volt, igaz abban szerepben nem baj ha hideg; de azt sose felejtem amikor a 2 felv eleji boleyn anna jane seymour kettosben megvallotta hogy o a rivalis...az frenetikus volt es katartikus. Sztem sem eleg a hangja nagy dramai mezzo szerepekhez, de egy megfelelo rendezesben fantasztikus Carmen lehet biztosan.
2765 Búbánat 2015-04-18 12:58:11 [Válasz erre: 2764 telramund 2015-04-18 10:21:55]
Tökéletesen egyetértek a tegnap esti áriaestről megfogalmazott írásoddal és végső konklúzióddal: Elina Garanca „egy jó technikájú, széphangú ,jéghideg énekesnő a teltházas Müpat meghódította!” Hozzáteszem: az álló ováció azért elmaradt. Volt ugyan próbálkozás erre: a fsz.7. sorban egy pár felállt és lelkesen tapsolt, de mikor látták, senki nem követi példájukat, visszaültek. Az énekesnőt most először láttam élőben, eddig csak DVD-ről meg televíziós közvetítések révén csodáltam énekművészetét. (Bécs – Werther; ez volt a legelső produkció, melyben megismertem ragyogó alakítását, énekesi kvalitásait, kitűnő jellemábrázoló képességét is. Azóta követem nyomon és keresem felvételeit a YouTube-on is, de DVD-ről megismerhettem egy másik kedvemre való, szépséges szerepében is: Jane Seymour-alakítását a Boleyn Annában szintén élveztem, csakúgy, mint Normáját, A Rózsalovag Octavianját vagy a Hamupipőkéjét Rossini operájában. És persze az emblematikus Carmenjét is megcsodálhattam a New York-i MET-ből élőben közvetített „moziadásból”. Úgyhogy nagy várakozással mentem el én is a Garanca koncertjére, de elmaradt az illúzió: az áriák alatt nem éreztem igazán, hogy általa most valami katarzisban részesülök, hogy most valami csodájára járó, káprázatos élményben részesülök. Nem „taglózott le” Garancának sem hangja, sem megjelenése, sem fellépő ruhái, sem „szőke” szépsége – az áriaestje alatt igyekeztem tudatosan „hideg” fejjel ráhagyatkozni a zenére és várni azt a pillanatot, amikor „a” Garancából, művészetéből átsugárzik felém majd valami „szépséges” , de ez csak részben vált be. Nekem is a koncert első részében énekelt Gounod-ária „jött be” igazán: Garanca Sába királynőjéből Balkis királynő III. felvonásbeli kavatinájával váltott ki először hatalmas tapsokat a közönségből, és kezdtem érezni hogy „felforrósodik” körülöttem a levegő… (Valóban, ez a szerep drámai szoprán hangra íródott, de itt ez semmit nem von le az interpretálás nagyszerűségéből.) A bevezető Csajkovszkij-áriát Az orleans-i szűzből és a „Csókáriát” a Sámson és Delilából számomra „érzelemmentesen” adta elő, nem hagytak nyomot bennem sem. Garanca igazán az est második részében nyújtotta azt az élményt, amit elvárhattunk tőle. Bár a Carmen-keresztmetszet is hagyott számomra kívánnivalót, mind az öt „szólóját” elénekelte Bizet operájából, és itt érezhettük meg igazán, mire képes - és mitől, miért elismert - „világsztár” Garanca, ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy azt a hatást mégsem várhattuk el áriáit sorban megallgatva, mintha egy teljes Carmen előadást élvezhettünk volna vele. Egy áriaesten nem lehet elérni ugyanazt a színházi hatást, mint mikor színpadon, jelmezben, díszletek között és szereplőtársaitól meg az énekkar tagjaitól körülvéve, szemben a karmesterrel, éli bele magát a szituációba és a körülmények összejátszása folytán, szerencsés esetben, a produkció adott jeleneteiben mintegy egységbe foglalva szemünk előtt zajlik a dráma, bontakozik ki a jól ismert történet, kapjuk hozzá a teljes operai apparátust, együtt élünk-lélegzünk mi is a színpadon szereplő művészekkel, benne az ábrázolt történetben, és végül maradéktalanul létrejön – mert érezzük - a katarzis is, ami a drámai végben kulminál. Hát ezt egy Carmen-keresztmetszet nem pótolhatja, de arra mégis elegendő, hogy valós képet kapjunk, mit is tud – most itt nálunk – a lett szoprán. És az nem volt kevés, amit elárult önmagáról!... Jobban megismerhettük, a személyes benyomások által pontosabban láthatta a Müpa-közönsége is, hogy tényleg, megalapozottan nagy hírű, személyében felkészült, kiváló technikájú, szép hangú és kisugárzó operaénekes jött el hozzánk, hogy megajándékozzon bennünket a főleg francia operairodalomból választott néhány emlékezetes áriáival. Azt hiszem, ez végül is megadatott nekünk, noha le kell szögezni azt is: egy északi országból származó énekművésztől általában nem lehet elvárni ugyanazt az érzékiséget árassza, vagy „vérbő”-kifejezésmódot tanúsítson, amit mondjuk egy délszaki, mediterrán tájakon élő művésztől megkaphatunk. Így is, aki kíváncsi volt, mit értsünk a „Garanca-kultuszon”, az most választ kaphatott erre a tegnap esti áriaestje alatt. Három ráadást adott: közöttük egy spanyol nyelven előadott zarzuela-áriát, amely alkalmat nyújtott neki, hogy bemutassa virtuóz koloratúrtechnikáját is. Az utolsóként felhangzott szelíd-szolid ária a Gianni Schicchi-ből a ráadások ráadása: Lauretta kedves, megható dala tényleg mindenkit levett a lábáról. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara remekelt, az önnálló zenekari részletekben is. Massenet Meditációja mindig hatásos darab (Kár, hogy Garana nem énekelt a francia komponista műveiből – igen neki való, hálás áriák lettek volna! ), de igazán szépen sikerült a Bacchanália is Saint-Saëns –operájából, és tetszett a ritkán hallható „három pasodoble” is a zenekar tolmácsolásában. Az angol karmester mindent kotta nélkül vezényelt: Karel Mark Chichon remekül összedolgozott a zenészekkel is; Garancával évek óta együttműködik. Chichon a Metropolitan Opera következő évadjában a Pillangókisasszonyt fogja vezényelni (2016. április 2.), amit az élő HD-közvetítések jóvoltából, mi is láthatunk majd. Amint láttam, a tegnap esti operagálát öt kamerával felvették, és idővel a köztévé sugározni fogja.
Tökéletesen egyetértek a tegnap esti áriaestről megfogalmazott írásoddal és végső konklúzióddal: Elina Garanca „egy jó technikájú, széphangú ,jéghideg énekesnő a teltházas Müpat meghódította!” Hozzáteszem: az álló ováció azért elmaradt. Volt ugyan próbálkozás erre: a fsz.7. sorban egy pár felállt és lelkesen tapsolt, de mikor látták, senki nem követi példájukat, visszaültek. Az énekesnőt most először láttam élőben, eddig csak DVD-ről meg televíziós közvetítések révén csodáltam énekművészetét. (Bécs – Werther; ez volt a legelső produkció, melyben megismertem ragyogó alakítását, énekesi kvalitásait, kitűnő jellemábrázoló képességét is. Azóta követem nyomon és keresem felvételeit a YouTube-on is, de DVD-ről megismerhettem egy másik kedvemre való, szépséges szerepében is: Jane Seymour-alakítását a Boleyn Annában szintén élveztem, csakúgy, mint Normáját, A Rózsalovag Octavianját vagy a Hamupipőkéjét Rossini operájában. És persze az emblematikus Carmenjét is megcsodálhattam a New York-i MET-ből élőben közvetített „moziadásból”. Úgyhogy nagy várakozással mentem el én is a Garanca koncertjére, de elmaradt az illúzió: az áriák alatt nem éreztem igazán, hogy általa most valami katarzisban részesülök, hogy most valami csodájára járó, káprázatos élményben részesülök. Nem „taglózott le” Garancának sem hangja, sem megjelenése, sem fellépő ruhái, sem „szőke” szépsége – az áriaestje alatt igyekeztem tudatosan „hideg” fejjel ráhagyatkozni a zenére és várni azt a pillanatot, amikor „a” Garancából, művészetéből átsugárzik felém majd valami „szépséges” , de ez csak részben vált be. Nekem is a koncert első részében énekelt Gounod-ária „jött be” igazán: Garanca Sába királynőjéből Balkis királynő III. felvonásbeli kavatinájával váltott ki először hatalmas tapsokat a közönségből, és kezdtem érezni hogy „felforrósodik” körülöttem a levegő… (Valóban, ez a szerep drámai szoprán hangra íródott, de itt ez semmit nem von le az interpretálás nagyszerűségéből.) A bevezető Csajkovszkij-áriát Az orleans-i szűzből és a „Csókáriát” a Sámson és Delilából számomra „érzelemmentesen” adta elő, nem hagytak nyomot bennem sem. Garanca igazán az est második részében nyújtotta azt az élményt, amit elvárhattunk tőle. Bár a Carmen-keresztmetszet is hagyott számomra kívánnivalót, mind az öt „szólóját” elénekelte Bizet operájából, és itt érezhettük meg igazán, mire képes - és mitől, miért elismert - „világsztár” Garanca, ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy azt a hatást mégsem várhattuk el áriáit sorban megallgatva, mintha egy teljes Carmen előadást élvezhettünk volna vele. Egy áriaesten nem lehet elérni ugyanazt a színházi hatást, mint mikor színpadon, jelmezben, díszletek között és szereplőtársaitól meg az énekkar tagjaitól körülvéve, szemben a karmesterrel, éli bele magát a szituációba és a körülmények összejátszása folytán, szerencsés esetben, a produkció adott jeleneteiben mintegy egységbe foglalva szemünk előtt zajlik a dráma, bontakozik ki a jól ismert történet, kapjuk hozzá a teljes operai apparátust, együtt élünk-lélegzünk mi is a színpadon szereplő művészekkel, benne az ábrázolt történetben, és végül maradéktalanul létrejön – mert érezzük - a katarzis is, ami a drámai végben kulminál. Hát ezt egy Carmen-keresztmetszet nem pótolhatja, de arra mégis elegendő, hogy valós képet kapjunk, mit is tud – most itt nálunk – a lett szoprán. És az nem volt kevés, amit elárult önmagáról!... Jobban megismerhettük, a személyes benyomások által pontosabban láthatta a Müpa-közönsége is, hogy tényleg, megalapozottan nagy hírű, személyében felkészült, kiváló technikájú, szép hangú és kisugárzó operaénekes jött el hozzánk, hogy megajándékozzon bennünket a főleg francia operairodalomból választott néhány emlékezetes áriáival. Azt hiszem, ez végül is megadatott nekünk, noha le kell szögezni azt is: egy északi országból származó énekművésztől általában nem lehet elvárni ugyanazt az érzékiséget árassza, vagy „vérbő”-kifejezésmódot tanúsítson, amit mondjuk egy délszaki, mediterrán tájakon élő művésztől megkaphatunk. Így is, aki kíváncsi volt, mit értsünk a „Garanca-kultuszon”, az most választ kaphatott erre a tegnap esti áriaestje alatt. Három ráadást adott: közöttük egy spanyol nyelven előadott zarzuela-áriát, amely alkalmat nyújtott neki, hogy bemutassa virtuóz koloratúrtechnikáját is. Az utolsóként felhangzott szelíd-szolid ária a Gianni Schicchi-ből a ráadások ráadása: Lauretta kedves, megható dala tényleg mindenkit levett a lábáról. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara remekelt, az önnálló zenekari részletekben is. Massenet Meditációja mindig hatásos darab (Kár, hogy Garana nem énekelt a francia komponista műveiből – igen neki való, hálás áriák lettek volna! ), de igazán szépen sikerült a Bacchanália is Saint-Saëns –operájából, és tetszett a ritkán hallható „három pasodoble” is a zenekar tolmácsolásában. Az angol karmester mindent kotta nélkül vezényelt: Karel Mark Chichon remekül összedolgozott a zenészekkel is; Garancával évek óta együttműködik. Chichon a Metropolitan Opera következő évadjában a Pillangókisasszonyt fogja vezényelni (2016. április 2.), amit az élő HD-közvetítések jóvoltából, mi is láthatunk majd. Amint láttam, a tegnap esti operagálát öt kamerával felvették, és idővel a köztévé sugározni fogja.
2764 telramund 2015-04-18 10:21:55
Szubjectiv vélemény” objectíven?” jelenlévő hallgatók és rádióhallgatók részére Elina Garanca tegnap esti mübabeli koncertje ürügyén. A művészmőhöz sokadszorra volt szerencsém” in life”!Elöször Baden Badenben (2004?) a lemondott Kazarova helyett Adalgisa szerepében,aztán Bécsben az Andre Chenierben Bersiként,majd Netrebko mellett az I Capuletti et I Montecchi című Bellini opusban(Bécs),majd ismét sorozat Norma Bécsben.Ezek mellett természetesen tv közvetítések, koncertek!Tehát nem a tegnap esti produkció határozza meg jelen véleményemet.Persze ez összességében nagyon jól.A Művésznő nem is fukarkodott bemutatni mit is tud,sőt egy órán keresztül szépségét is csodálhattuk a második részben,amikor a zenekari részeket a színpadon ülve várta mikor énekelhet megint. Ez idő alatt bár ajkai mosolyra nyíltak szemében egy lecsapó párduc tekintete volt.És volt szerencsém ezt 3 méterről pont vele szemben élvezni és kezdett egyre hidegebb lenni körülöttem a levegő.Az első részben ,olyan na legyünk túl rajta módon konstatálta,hogy sikere van és nyomta is a rendesen a műsort..Az csak mellékes,hogy ,a nagy tapsra csak mindig egy „hello-t” mondott szokásos „danke, thank, jobbaknál köszönöm helyett. Gyönyörű nő két gyerek után is remek alak,szép (de jéghideg) arc,ami amikor mosolyog szinte rideggé válik.Első részben viselt gyönyörű halványlila-pasztel költemény,bár illett zeneszámokhoz egy szőke ,fehér bőrhöz semmiképpen és az egyébként is hideg jelenséget még hidegebbé tette.A második rész piros estélyije viszont jó választása volt.Sokat javított a kisugárzásán.Ne ennyit a külsőségekről! A voce:magas mezzo, káprázatos technikával,jó koloratúr- kézséggel (még mindig) ,de bizony mezzo létére nagyon munkás ,még hallható alsó regiszterrel.Ez egyébként a nagyon beénekelt Carmen részletekben kevésbé volt megfogható,igaz rendesen” mellezett”is.De technika csillagos ötös,Az ,hogy a hang csak a felső tartományban nagy szerencsés,de lehetetlenné teszi drámai mezzot kívánó szerepek éneklését.Így számomra ezért a „nadrág-mezzók” „ kategóriájában marad,igaz jelenleg ott az első helyen. Legjobban a ráadások tetszettek és az első részből Gounod Sába királynője című operájából énekelt ária.(,ami egyébként nem mezzo fachot igényel szerintem).A „Csókáriából viszont minden erotica ,érzékiség hiányzott,ezért a Deliláért szerintem Sámson a hajából egy cm-t sem vágat le. A zenekar jól teljesített! Szép volt az örökké nyerő Massanet Meditation. A karmester Karel Mark Chichon ledirigálta az este zeneszámait nem is rosszul! Végszó:Egy jó technikájú, széphangú ,jéghideg énekesnő a telházas Müpat meghódította! Sajnos az én fülemnek több kell!Van ilyen!
Szubjectiv vélemény” objectíven?” jelenlévő hallgatók és rádióhallgatók részére Elina Garanca tegnap esti mübabeli koncertje ürügyén. A művészmőhöz sokadszorra volt szerencsém” in life”!Elöször Baden Badenben (2004?) a lemondott Kazarova helyett Adalgisa szerepében,aztán Bécsben az Andre Chenierben Bersiként,majd Netrebko mellett az I Capuletti et I Montecchi című Bellini opusban(Bécs),majd ismét sorozat Norma Bécsben.Ezek mellett természetesen tv közvetítések, koncertek!Tehát nem a tegnap esti produkció határozza meg jelen véleményemet.Persze ez összességében nagyon jól.A Művésznő nem is fukarkodott bemutatni mit is tud,sőt egy órán keresztül szépségét is csodálhattuk a második részben,amikor a zenekari részeket a színpadon ülve várta mikor énekelhet megint. Ez idő alatt bár ajkai mosolyra nyíltak szemében egy lecsapó párduc tekintete volt.És volt szerencsém ezt 3 méterről pont vele szemben élvezni és kezdett egyre hidegebb lenni körülöttem a levegő.Az első részben ,olyan na legyünk túl rajta módon konstatálta,hogy sikere van és nyomta is a rendesen a műsort..Az csak mellékes,hogy ,a nagy tapsra csak mindig egy „hello-t” mondott szokásos „danke, thank, jobbaknál köszönöm helyett. Gyönyörű nő két gyerek után is remek alak,szép (de jéghideg) arc,ami amikor mosolyog szinte rideggé válik.Első részben viselt gyönyörű halványlila-pasztel költemény,bár illett zeneszámokhoz egy szőke ,fehér bőrhöz semmiképpen és az egyébként is hideg jelenséget még hidegebbé tette.A második rész piros estélyije viszont jó választása volt.Sokat javított a kisugárzásán.Ne ennyit a külsőségekről! A voce:magas mezzo, káprázatos technikával,jó koloratúr- kézséggel (még mindig) ,de bizony mezzo létére nagyon munkás ,még hallható alsó regiszterrel.Ez egyébként a nagyon beénekelt Carmen részletekben kevésbé volt megfogható,igaz rendesen” mellezett”is.De technika csillagos ötös,Az ,hogy a hang csak a felső tartományban nagy szerencsés,de lehetetlenné teszi drámai mezzot kívánó szerepek éneklését.Így számomra ezért a „nadrág-mezzók” „ kategóriájában marad,igaz jelenleg ott az első helyen. Legjobban a ráadások tetszettek és az első részből Gounod Sába királynője című operájából énekelt ária.(,ami egyébként nem mezzo fachot igényel szerintem).A „Csókáriából viszont minden erotica ,érzékiség hiányzott,ezért a Deliláért szerintem Sámson a hajából egy cm-t sem vágat le. A zenekar jól teljesített! Szép volt az örökké nyerő Massanet Meditation. A karmester Karel Mark Chichon ledirigálta az este zeneszámait nem is rosszul! Végszó:Egy jó technikájú, széphangú ,jéghideg énekesnő a telházas Müpat meghódította! Sajnos az én fülemnek több kell!Van ilyen!
2763 macskás 2015-04-18 09:36:47
A mai Vígszínházbeli Hasse-operára (a kiváló Cenciccel) van egy jegyem, 1200 Ft-os. Keressetek privátban.
A mai Vígszínházbeli Hasse-operára (a kiváló Cenciccel) van egy jegyem, 1200 Ft-os. Keressetek privátban.
2762 Ardelao 2015-04-18 00:25:24
Pannon Filharmonikusok, vez.: Christian Schumann, km.: Bogányi Gergely (zongora) Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart: A-dúr rondó, K 386 Dubrovay: III. zongoraverseny R. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra, op. 30 Ha feltesszük az utca emberének a kérdést, vajon mi Wolfgang Amadeus Mozart művészetének titka, a válaszok között szinte biztosan szerepelni fog a dallamosság szó. A dallamosság, amely - látszólag - a 20. és 21. század műzenéjéből kiveszni látszik. Ezen tendencia ellen sokan igyekeznek fellépni, például Dubrovay László is, aki legutóbbi műveiben igyekezett visszafordítani a dallam, a harmónia, a ritmus, a dinamika és a hangszín folyamatos marginalizálódását. Érdekes párhuzam továbbá, hogy az osztrák mester korában a mai hangversenyek elődjét akadémiának hívták - ilyen esemény keretében került bemutatásra az A-dúr rondó is -, a III. zongoraverseny szerzője pedig egy hasonló nevű, de más jellegű intézmény, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának elnöke. Richard Strausstól ellenben távol állt mindenféle akadémizmus, különösen szimfonikus költeményeiben, mint a Nietzsche nyomán írt Imígyen szóla Zarathustrában. A bemutató óta eltelt majd' 120 évben a darab mit sem veszített frissességéből és ezzel együtt népszerűségéből. Pannon-bérlet - MÜPA 2014/2015 IV. Jegyár:1000, 3990, 4990, 5990 Ft 2015. április 18. 19:30
Pannon Filharmonikusok, vez.: Christian Schumann, km.: Bogányi Gergely (zongora) Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Mozart: A-dúr rondó, K 386 Dubrovay: III. zongoraverseny R. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra, op. 30 Ha feltesszük az utca emberének a kérdést, vajon mi Wolfgang Amadeus Mozart művészetének titka, a válaszok között szinte biztosan szerepelni fog a dallamosság szó. A dallamosság, amely - látszólag - a 20. és 21. század műzenéjéből kiveszni látszik. Ezen tendencia ellen sokan igyekeznek fellépni, például Dubrovay László is, aki legutóbbi műveiben igyekezett visszafordítani a dallam, a harmónia, a ritmus, a dinamika és a hangszín folyamatos marginalizálódását. Érdekes párhuzam továbbá, hogy az osztrák mester korában a mai hangversenyek elődjét akadémiának hívták - ilyen esemény keretében került bemutatásra az A-dúr rondó is -, a III. zongoraverseny szerzője pedig egy hasonló nevű, de más jellegű intézmény, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának elnöke. Richard Strausstól ellenben távol állt mindenféle akadémizmus, különösen szimfonikus költeményeiben, mint a Nietzsche nyomán írt Imígyen szóla Zarathustrában. A bemutató óta eltelt majd' 120 évben a darab mit sem veszített frissességéből és ezzel együtt népszerűségéből. Pannon-bérlet - MÜPA 2014/2015 IV. Jegyár:1000, 3990, 4990, 5990 Ft 2015. április 18. 19:30
2761 Ardelao 2015-04-17 00:20:57
Teatro di San Carlo Vonósnégyese Olasz Kultúrintézet, 2015. április 25. 19:30 Cecilia Laca, Luigi Buonomo (hegedű), Antonio Bossone (brácsa), Luca Signorini (cselló) Puccini: Krizantémok W. A. Mozart: D-dúr vonósnégyes (Porosz kvartett), K 575 Verdi: e-moll vonósnégyes A nápolyi opera zenekarának művészeiből álló kvartett napjaink egyik legkeresettebb olasz vonósnégyese. A Haydn-, Mozart-, Schumann-, Smetana-kompozíciók mellett Debussy, Ravel, Bartók és Sosztakovics műveket is gyakran műsorra tűző együttes rangos fesztiválok és koncerttermek visszatérő vendége, a közelmúltban nagyszabású, Hong Kongtól San Franciscón át Párizst, Hamburgot és Sao Paulót is érintő, nagysikerű turnén vett részt. Programjaikon gyakran szerepelnek operaszerzőként népszerű olasz komponisták (Verdi, Puccini, Alfano) kamaradarabjai. Neves zongoristákkal - mint például Enrica Ciccarelli, Stefania Mormon, Orazio Maione, Milana Strezeva - együtműködésben a legnépszerűbb zongoraötösök mellett olyan ritkaságokkal is megismertetik a közönséget, mint Franco Alfano egyik kései kompozíciója.
Teatro di San Carlo Vonósnégyese Olasz Kultúrintézet, 2015. április 25. 19:30 Cecilia Laca, Luigi Buonomo (hegedű), Antonio Bossone (brácsa), Luca Signorini (cselló) Puccini: Krizantémok W. A. Mozart: D-dúr vonósnégyes (Porosz kvartett), K 575 Verdi: e-moll vonósnégyes A nápolyi opera zenekarának művészeiből álló kvartett napjaink egyik legkeresettebb olasz vonósnégyese. A Haydn-, Mozart-, Schumann-, Smetana-kompozíciók mellett Debussy, Ravel, Bartók és Sosztakovics műveket is gyakran műsorra tűző együttes rangos fesztiválok és koncerttermek visszatérő vendége, a közelmúltban nagyszabású, Hong Kongtól San Franciscón át Párizst, Hamburgot és Sao Paulót is érintő, nagysikerű turnén vett részt. Programjaikon gyakran szerepelnek operaszerzőként népszerű olasz komponisták (Verdi, Puccini, Alfano) kamaradarabjai. Neves zongoristákkal - mint például Enrica Ciccarelli, Stefania Mormon, Orazio Maione, Milana Strezeva - együtműködésben a legnépszerűbb zongoraötösök mellett olyan ritkaságokkal is megismertetik a közönséget, mint Franco Alfano egyik kései kompozíciója.
