Kovács János, Ókovács Szilveszter, Szinetár Miklós, Szirtes Tamás nyilatkozott az Indexnek a január elsejétől létrejövő új zenés-táncos színház kapcsán felvetődött szakmai kérdésekről.  Lásd itt.

Lapunk megkereste a Madách Színházat is, hogy mi a véleményük az új zenés-táncos színház megnyitásáról, van-e elég tér Budapesten egy újabb, musicaleket előadó intézménynek. Kérdéseinkre Szirtes Tamás igazgató válaszolt, aki elmondta, hogy szerinte van hely még több zenés színháznak. Úgy véli, ez nem fog a többi teátrum látogatottságának rovására menni.

– fogalmazott kérdéseinkre Szirtes Tamás.

Megkérdeztük az intézmény vezetőjét a többmilliárdos támogatásról is, amit megítéltek az új színháznak. Szirtes Tamás elmondása szerint a Madách Színház 2024-ben 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott. Úgy véli, az új intézmény anyagi hátterét szakszerűen állapította meg a kormány, az összeg a fenntartói gondosságról tanúskodik.

Milyen kapcsolat kerekedhet egy fogadásból? - Lenn délen édes éjen…

/Demokrata.hu- Kultúra -  2024.10.27. – Regényi Huba/

"Elizabeth Doolittle és Henry Higgins a musicalirodalom legfurcsább párjainak egyike: hiszen mi köthet össze egy rémes kiejtéssel beszélő, rossz modorú virágáruslányt és egy cinikus, a szakmai teljesítményére viszont kimondottan hiú nyelvészprofesszort? Melyikük mit nyerhet és mit veszíthet a közös munkával? Csak a professzor változtathatja meg a lányt, vagy a lány is átalakíthat ezt-azt a professzorban? A My Fair Lady legújabb interpretációja októbertől Szegeden várja a nagyérdeműt."

[...]

 „De ami a cselekményt illeti: a ’64-es film kedvelői némi meglepetéssel veszik majd tudomásul, hogy a szegedi a musical azon magyar változatainak sorát gyarapítja, amelyekből egy az egyben kimaradt egy rendkívül ellenszenvesnek tűnő, ám fontos mellékkarakter, Kárpáthy Zoltán. Ez a figura a professzor egykori tanítványa, és – mivel azóta maga is fonetikus lett – jelenlegi riválisa, így Higgins egyetlen jó szót sem mond róla. A „kárpáthytlanított” verzió készítői talán attól tartottak: a nézők úgy fogják érezni, hogy darab a magyarokat pocskondiázza általában – holott erről szó sincs –, ezért a hazai közönség komfortérzetének biztosítása végett kiírták a műből ezt az alakot. Aki amúgy a Pygmalion című színműben sem szerepel, de a belőle készült, már említett ’38-as filmváltozatban már igen…”

NAGYÍVŰ TÖRTÉNETEK HELYETT A FRAGMENTÁLTSÁG ÉS A POPDALOK HÓDÍTANAK

Átalakulóban a musical műfaj?

/Magyar Nemzet - 2024.01.25. 19:00/

„- A jól ismert, klasszikus történeteket feldolgozó, nagyívű musicalek helyét egyre inkább átveszik azok a produkciók, amelyek egy új stílust képviselve, az eddigiektől merőben eltérő témákat dolgoznak fel. Immár nemcsak a vidéki, illetve a kevésbé felkapott angol színházakat, de a londoni West Endet is meghódította ez az új hullám. Az utóbbi idők egyik legnépszerűbb angol musicalje, a Six hazánkban is elvarázsolta a közönséget. De merre tart ma a musicaljátszás? Erre keressük a választ.

A jól megfigyelhető tendenciák alapján a Macskák, az Evita, a Jézus Krisztus szupersztár vagy Az Operaház fantomja stílusú klasszikusokat egyre inkább kiszorítják a Két idegen (Two Strangers) vagy a Kathy és Stella megoldanak egy gyilkosságot! (Kathy and Stella Solve a Murder!) című produkciók. Ezeknek az előadásoknak kezdetben csupán a kisebb teátrumok adtak otthont, az egyre nagyobb népszerűségüknek köszönhetően azonban lassan, de biztosan a West End színházait is meghódították. Amint arra a The Guardian cikkében Francesca Moody producer rávilágított, 

ez a kockázatos szórakoztatópar még kockázatosabb oldala, de van egy olyan producercsoport, amely hajlandó felvenni a kesztyűt az eddig ismeretlen alkotók műveit színpadra állítva."

Sok szerző írt folytatást a Monte Cristo grófjához (1845-46).  Közülük három regény a legismertebb – ezeket  Dumas nevéhez kapcsolják, és magyar nyelven is kiadták:

A világ ura (hét kötet); A milliomos menyasszony (hat kötet); A holt kéz (hat kötet).

A regények legteljesebb fordítása a Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalatnál az 1920-as években megjelentetett  id. Alexandre Dumas-könyvek kékszínű sorozata részeként olvasható.    

id. Dumas társszerzőjével, a történelmi regényeket is író német Adolf Mützelburggal (1831. január 3., Frankfurt/Odera – 1882. január 17., Berlin) közös műve:

- A világ ura (1856) és ennek folytatása

- A milliomos menyasszony (1868)

A világ ura története

„A színhely ezúttal az Újvilág, a polgárháború sújtotta Amerikai Egyesült Államok, valamint a szabadságért küzdő Mexikó. A regény igazi főhőse egy szerelmespár. Skalpra éhes indiánok, alattomos orgyilkosok, gátlástalan bűnözők keresztezik minduntalan útjukat, szakítják el újra és újra egymástól őket…
És a háttérben mindenütt föltűnik a misszionáriussá lett gróf, Edmond Dantes alakja, aki úgyszólván mindenről tud, s a kellő időben, néha már-már az utolsó pillanatban – közbeavatkozik…”

A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat kiadásában megjelent Monte Cristo grófja-regényciklus befejező negyedik részét - A holt kéz - a források szerint már nem Dumas, hanem a portugál Alfredo Possolo Hogan (1829 -1865) írta F. Le Prince álnév alatt („Mão do Finado”), eredeti megjelenés éve: 1854. A szerző közvetlenül ott folytatja a történetet, ahol a Monte Cristo grófja cselekménye véget ér.

A holt kéz története - vázlatosan:

A cselekmény Párizsban kezdődik, ahol Monte-Cristo grófjának különböző szereplőit találjuk. Lucien Debray lett a belügyminiszter, az újságíró Beauchamp furcsa módon Villefortot váltotta a király ügyészeként. Danglars bárónő egyedül él a fővárosban, férje eltűnt, lánya pedig Louise d'Armillyvel távozott. Beauchampon keresztül pénzügyi segítséget küld fiának, Benedettónak, aki börtönben van. Szökésre használja, és apja sírjához megy. Bár ez meg akarta ölni születésekor, megesküszik, hogy megbosszulja azt, aki a vesztét okozta, és az egész családját: Monte-Cristo grófján. Levágja a holttest kezét, és az eljövendő bosszú szimbólumaként elviszi. 

A történet Rómában folytatódik, ahol az egész Danglars család magára talál. A báró tönkrement, egy színház a portája. Eugénie és Louise operaénekesként debütál. A bárónő a városban telepszik le. Benedetto cselszövények sorát gondolja ki a család személyei között; a bárónőt, akit megbotránkoztat éneklő lánya láttán, el akarja távolítani, hogy majd feladja. A báró igyekszik kibékülni feleségével, akinek még mindig van vagyona. 

Benedetto Monte-Cristo grófja titkárának adja ki magát, és összegyűjti hozzá Luigi Vampa embereit. Őrülten beleszeret Eugénie Danglarsba, aki beleesik a kelepcébe, amelyet Benedetto állított neki, aki ellopja a pénzét, és átadja a rendőrségnek. Benedetto hajóval távozik, miután Danglars-t felvette tanítványnak. De a csónakot elkapja a vihar. Benedetto misztikus kinyilatkoztatásban részesül. Isten emberévé válik, a jó szót és a jótékonyságot terjeszti maga körül – kivéve Monte-Cristo grófját, akit Isten megbüntetésére bízta büszkesége miatt.

A vihar során, amely során Danglars megfullad, Benedetto egy embert is megment, akiről kiderül, hogy Albert de Morcerf. Éppen időben érkeznek Marseille-be, hogy megmentsék Mercédèst, aki teljesen tönkrement, és éhen fog halni. Benedetto 1,5 milliót adományoz nekik.

Velence: Maximilien és Valentine Morrel ott marad. Valentine-t gyötrelmek gyötrik -  a gondolat, hogy a Monte-Cristo gróftól rájuk hagyott vagyont jogtalanul szerezték: a szegényeknek akarja adományozni. Benedetto kémkedik utánuk, akinek ugyanez az ötlete. Benedetto felkutatja Monte Cristo szigetét, odamegy, kiüríti vagyonából és elpusztítja éppen akkor, amikor a Morrelek odaérnek.

Ismét Velencében: Monte Cristo grófját látjuk odaérkezni (aki a regény kétharmadáig nem jelenik meg személyesen), feleségét Haydée-t és kisfiukat. Benedetto cigánynak álcázva vagyonokat mond nekik, és ráveszi őket, hogy vigyék el a gyereket a "szegények ebédjére". Ott elrabolják a gyereket. Üzenet figyelmezteti Monte-Cristót, hogy menjen az azonos nevű szigetre. Észak-Olaszországon való átkelése során minden ház, ahol megáll, leég. Monte-Cristo így a gyújtogató hírnevére tesz szert, már senki sem akarja magához venni, mindenki rémülten menekül előle.

Amikor megérkeznek a szigetre, Benedetto elfogja Haydée-t, és csak az egész vagyonáért cserébe viszi vissza Monte Cristóba. A fiát soha nem adják vissza neki – figyelmezteti. Haydée öngyilkos lesz, Monte-Cristo kudarcot vall. Benedetto névtelenül a Morrel házaspárra bízza a babát, akik Eugénie Danglars és Vampa rejtett fiát is befogadták.

Benedetto Monte Cristo egész vagyonát a szegényeknek adja, és kötelességét teljesítve visszatér Franciaországba, hogy apja kezét a holttestére helyezze. Letartóztatják korábbi bűnei miatt. Monte-Cristo koldussá válik, és a keresztény alázat erényeihez térve rendekbe lép.

A könyv vége katasztrófa. Vampát kivégzik. Benedetto is, és édesanyja, Danglars bárónő is meghalt a gyászban. Mercédès Marseille-ben hal meg, gyóntatója Monte-Cristo. Mercédès temetésekor Monte Cristo holtan esik a sírba.

Utolsó csokor: valamivel később Albert de Morcerf, Morrelék és két fogadott fiuk véletlenül ugyanazon a hajón találják magukat, akik Algériába indulnak. A csónak elsüllyed: mind meghalnak. A történet végén csak Eugénie Danglars és barátnője, Louise maradtak életben.

Nekem csaknem az összes Dumas-regény megvan, antikvár kiadásokban, ebből az  említett „kék”-sorozat is teljes (62 db könyv) 

Ajándékba kapott jeggyel tegnap este az Erkel Színházban megnéztem a Puskás, a musical című darabot. Rábeszéltek, én pedig hagytam magam megfűzni - de csak illendőségből...

Elöljáróban: nem szeretem a musicaleket – igaz, a műfaj néhány „klasszikusa” azért megérintett, azok is inkább a filmről: My Fair Lady, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, A muzsika hangja, továbbá a Hair, az  Evita, a Macskák, Az operaház fantomja...  A magyar színházi produkciók közül ismerem: Egy szerelem három éjszakája, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, István, a király, A padlás ...  

Erről a  zenés-színházi produkcióról előzetesen semmilyen cikket, beszámolót, kritikát nem olvastam, és előzetesen úgy mentem el a színházba, hogy kapok majd egy unalmas, érdektelen darabot, ami felöleli Puskás „Öcsi”  életének főbb eseményeit énekben, zenében, prózában, táncban elbeszélve – egyet az itthon gombamód elszaporodott musical-bemutatók  közül, amely műfajnak megvan a maga rajongó tábora és köztük  nem fogom jól érezni magam, amúgy pedig hidegen hagy az egész és talán nem alszom el az előadás alatt.

Bevallom, kellemesen csalódtam.   Nehéz elmondani, hogy mi az, ami megkapott.  Először a zsúfolásig megtelt nézőtér fönt és lent; már a színház előtt tömött sorokban bebocsátásra araszolókat elnézve következtettem, hogy „híre” van a produkciónak és bizonyára igen sikeres ha ekkora érdeklődés nyilvánul meg iránta.  Lassacskán bejutva a házba és helyet foglalva az erkélyen, emelkedett, vurstlihangulat fogadott: a nyitott színpadon fiatalok labdáztak, pingpongoztak, hangszórókon zene szólt, harsogott, betöltve a hatalmas térséget. Színpadi forgatag. Színes, villódzó, pásztázó fények. És a tömeg zajától a saját hangunkat nem hallottuk.

Nehéz elmesélni azt a hatalmas élményt, amit ez a háromórás, egy percig sem lankadó produkció számomra nyújtott. A sok kitűnő színművész közül kiemelem Veréb Tamás (Puskás Ferenc), Kovács Gyopár (Hunyadvári Erzsébet), Gubik Petra (Klára), Szabó P. Szilveszter (Vörös elvtárs) nevét.  

Megjegyzem, hogy a hangosítás kitűnő volt: a szólókra, együttesekre, énekkarra írt zeneszámokat a művészek élőben énekelték nagyzenekari alapra vagy színpadi kis bárzenekar kíséretével. 

Utóbb elolvastam, mit írtak a honlapon erről az alkotásról: „Puskás musical a legismertebb magyar ember - és minden idők egyik legnagyszerűbb futballcsapata, az Aranycsapat - történetét dolgozza fel és állít nekik méltó emléket! A színdarab teljes egészében valós eseményeken nyugszik és hűen mutatja be a kort, amelyben játszódik. A musical szereplői egykor létező emberek, minden, amit a színdarabban tesznek, a valóságban is úgy történt.

21 színész, 60 táncos, 30 gyerekszínész, 20 dal, tűzijáték, artisták, 300 négyzetméter ledfal: minden idők leggrandiózusabb hazai musical-előadása!

Tartson velünk egy látványos, felemelő és megható, néha vicces, néha drámai utazáson: ismerje meg Puskás Ferenc életének különleges történetét! Ha jegyet vált, ne egy ’focimusicalre’ számítson: egy valódi, megindító hőstörténet szemtanúja lesz!”

Ami leírva olvasható, az tényleg igaz, ezt kaptuk s ehhez nincs mit hozzátennem.

Érdemes megnézni  a darabot, várhatóan további teltházas előadások lesznek az országban és itt az Erkel Színházban is.

Más kérdés, hogy az elhangzott ének-zenékből semmi – egyetlen taktus, betétszám és dalszöveg sem – nem maradt meg a fülemben. Ezt feledteti a grandiózus színpadi látvány, a kitűnő, tehetséges, profi gyermek- és felnőtt szereplők által megformált „hősök” és „zsonglőrök”, „mutatványosok”, meg   színész- és táncoscsapatok profizmusa, az alkalmazott parádés tánckoreográfiákkal; a Puskás, a musical-produkció jól sikerült, elgondolkodtató és könnyen befogadó darab, ami mindannyiunkra valamiért kellett hogy hasson. Tehát, inkább színháznak fogtam fel az egész darabot, amire "rásegített" vagy hozzátett valami odavalót a zene, az ének, az énekbeszéd és a tánc.

A hatalmas tetszésnyilvánítást kiváltott előadás után megfogalmazódott bennem, hogy nem szabad elhamarkodottan „lefitymálnom” a műfajt, hiszen – mint a friss élmény is bizonyság rá - még ma is születhetnek érdekes, jó, izgalmas megzenésített történetek, amelyek megihletik és inspirálják az alkotókat és előadóművészeket, megmozgatják fantáziájukat, hogy a határainkon belül/kívül élőknek olyasmit alkossanak színpadra, ami nekünk és rólunk szólnak, ami lekötheti figyelmünket és valami értéket is nyújthat: megértjük, esetleg megvitatjuk az előadáson látottakat,  elgondolkozhatunk a mit- és miérteken, és aki szereti, befogadja a műfaj elemeit, ráérez az adaptáció, a dramaturgia, a dalszöveg mondanivalóira, tetszenek a megírt énekbetétek, a hangszerelés, a zenei harmóniák, a színpadra álmodott látványos jelenetek sora, az előbb-utóbb az eddig szerzett benyomásain túl is képes nyitottan megint valami szépet, újat befogadni – de azokra is hathat, akik először találkoznak ezzel a műfajjal, akik eddig idegenkedtek és távol tartották magukat ettől a fajta színházi világtól.

Utólag nem bántam meg, hogy meggyőztek: látni és hallani kellett ezt a magyar sport vonatkozású – egyben történeti és történelmi szálakat dramatizálva bemutatott - musical-előadást, hogy fogalmam legyen róla, mit lehetett ebben  a műfajból és témakörből kihozni és amit szemmel láthatóan ünnepelt a publikum. Amiből én sem maradtam ki. Nem bántam meg, hogy engedtem a csábíttatásnak...

A közelmúltban az Ír-szigetet jártam körbe: Írország mellett Észak-Írországba is eljutottam, így a fővárosában, Belfastban is megfordultam; persze e kis ország egyetlen operaházára kíváncsian betértem a  Grand Opera House-ba.  A patinás épület 1895-ben nyitotta meg kapuit, de a történelmi viszontagságok közepette sokszor évekre bezárt. A neve ellenére benne nem igen játszanak operát. Főleg könnyed zenés és prózai darabokat fogad be: az idők során tartottak benne varietékat, koncerteket, gálaműsorokat, pantomim-előadásokat, a repertoáron színdarabok, zenés játékok egyaránt találhatók - volt időszak (a hatvanas évektől), amikor a sok viszontagságot látott épület csupán moziként funkcionált, és nem tett jót  a korábbi, polgárháborús időszak miatti sokévi leállása sem; legutóbb a 2006-os újranyitást követően, két éve is átesett egy  belső restauráláson. Manapság musical-, dráma-, balett- és vígjáték-előadásoknak, valamint oktatási rendezvényeknek és túráknak ad otthont. Amikor most oda betértem, az évad végén, éppen egy matiné műsor ment: az újonnan felújított nézőtéren egy  zenés darabra tódult be éppen a közönség. Sajnos a kötött szabad időm, nem tette lehetővé, hogy jegyet váltsak az előadásra, csak az előcsarnokig jutottam.

Összegyűjtöttem szórólapokat, amik előzetes ajánlatokat tartalmaznak a következő hónapok műsorait reklámozva – ahogy látom júniustól jövő év áprilisáig főleg musicaleket játszik a Grand Opera House, köztük „némileg” meglepetéssel látok egy operát is (Verdi: Traviata), egy balettet (Northern Ballet - The Little Mermaid) és egy klasszikus operettet (Sullivan: The Pirates of Penzance). 

Ezek a címek:

• Chicago – The Musical
• Jersey Boys - Ez a slágeres musical Frankie Valli történetébe, valamint az 1960-as évek rock 'n' roll csapatának, a The Four Seasons megalakulásának, sikerének és végső felbomlásának történetébe vezet be.
• Shane Todd  - vígjáték  stand up-show
• Tan - Ez a derryi indie-folk-pop zenekar egyestés koncertje
• Július 22-24 Sullivan – Gilbert: The Pirates of Penzance  - 2022 Summer Youth Production. (Nálunk, a magyar rádiófelvételen A cornwalli kalóz avagy a becsület rabjai címmel ismert ez az operett.)
• In The Name of the Son - A Fiú nevében egy izgalmas darab, amely a The Guildford 4-ben szereplő Gerry Conlon rendkívüli életét mutatja be, miután 1989-ben szabadult a börtönből. A történet arról szól, hogy milyen ember lett a legenda tárgya.
• Willy Russell’s Blood Brothers - Willy Russell szülővárosában, Liverpoolban játszódó nemzetközi nagy sikerű musical az ikerfiúk magával ragadó történetét meséli el, akik születésükkor válnak el egymástól, hogy aztán a sors egy fordulata és az anya kísérteties titka egyesítse őket.
• SIX The Musical - A Tudor királynőktől a pophercegnőkig - VIII. Henrik hat felesége a mikrofonhoz ül, hogy elmesélje meséit, ötszáz év történelmi szívfájdalmát újra keverve a 21. századi lányok hatalmának 80 perces ünnepévé.

• Verdi: Traviata - Northern Ireland Opera produkciója az Ulster Orchestra közreműködésében – július 10. és 17. között négy előadás
• Bat Out of Hell - A Jim Steinman és a Meat Loaf legendás dalszámaitt életre keltő produkció egyedülállóan ötvözi a musical varázsát és izgalmát a rock 'n' roll hatalmas energiájával. Csatlakozz Strathoz, a „The Lost” lázadó banda örökké fiatal vezetőjéhez, aki beleszeret Ravenbe, a zsarnoki uralkodó gyönyörű lányába.
• Beautiful - The Carole King Musical - Carole King, a listavezető zenei legenda hétköznapi lány volt, rendkívüli tehetséggel. Tinédzserként beverekedte magát a lemeziparba, és tizenhét évesen eladta első slágerét, a „Will You Love Me Tomorrow”-t. Húszéves korában a rock 'n' roll legnagyobb szereplőinek, köztük a Driftersnek is elsőszámú számokat írt.
• A Joseph And The Amazing Technicolor Dreamcoat – a musical József, tizenegy testvére és a sokszínű kabát bibliai történetét meséli el újra. Sir Andrew Lloyd Webber és Tim Rice eredeti szövegével és szerzeményével.
• Northern Ballet - The Little Mermaid - Amikor egy fiatal sellő végre megengedi az első pillantást az óceánon túli életre, lenyűgözi, amit lát. Amikor beleszeret egy halandó hercegbe, maga mögött hagyja varázslatos víz alatti világát, elveszti a hangját, és hatalmas fájdalmat szenved el, hogy a végső áldozatot hozza meg a szerelemért. A lélegzetelállító víz alatti jelenetektől a pezsgő szárazföldi életig, fedezze fel újra Hans Christian Andersen eredeti tündérmeséjét, amelyet a Northern Ballet világszínvonalú táncosai adnak elő, a Northern Ballet Sinfonia által élőben játszott kelta ihletésű zenével.
• Bridesmaids of Northern Ireland – vígjáték  - Boldog véget érő esküvői történet, vagy a legjobb barátok széttépik egymást?
• The Trocks - A Les Ballets Trockadero de Monte Carlo (baráti nevén "The Trocks") csaknem 50 éve teltházas előadásokon örvendezteti meg a közönség minden korosztályát, amelyekben mesés szórakozás és hibátlan tánc is szerepel.
• Mamma Mia - The Musical
• Cinderella - A May McFettridge főszereplésével készült Grand Opera House pantomim tele lesz minden olyan hagyományos pantomim összetevővel. A Hamupipőke -történet feldolgozása.
• Sister Act – A musical - Az ikonikus filmre épülő, sziporkázó tisztelgés a barátság, a testvériség és a zene egyetemes ereje előtt,  a diszkódíva vidám történetét meséli el, akinek élete meglepő fordulatot vesz, amikor szemtanúja egy gyilkosságnak.
• Dreamgirls - The Musical - Ismerje meg a The Dreams-t – Effie, Lorrell és Deena – három tehetséges fiatal énekes a viharos 1960-as években, az amerikai zenetörténet forradalmi időszakában. Csatlakozz a három baráthoz, akik zenés hullámvasútra indulnak a hírnév, vagyon és a show-biznisz kíméletlen valóságában, és a végsőkig próbára teszik barátságukat.
• A Commitments (Kötelezettségvállalások) egy fantasztikusan jó érzésű lélekünnep. Közvetlenül egy fenomenálisan sikeres, rekordot döntõ, kétéves londoni West End-i sorozatból, a The Commitments a BAFTA-díjas filmklasszikuson alapul
• The Ocean At The End Of The Lane - Neil Gaiman művének ez a színpadi adaptációja a fantázia, a mítosz és a barátság izgalmas kalandja, amely a varázslatot az emlékezéssel ötvözi a történetmesélés körútja során, amely egy epikus utazásra viszi a közönséget az egykor elfeledett gyermekkorba és a rá leselkedő sötétségbe.
• Titanic – A musical

Belfast másik népszerű szórakozóhelye, a Waterfront Hall, évente számos koncertet, operát, musicalt, színdarabot és pantomimet mutat be. Oda nem jutottam el.

Írországban  (Ír Köztársaság)  viszont három város egy-egy operaházát néztem meg közelebbről (kívülről): The Everyman Palace Theatre, Cork; The National Opera House, Wexford; Irish National Opera, Dublin.

Pénteken lesz a Jókai regény ősbemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

KŐSZÍVŰ - A Baradlay-legenda
szerelem, történelem, musical | Jókai Mór regénye nyomán
(esőnap: június 19.)

Jókai Mór talán leghíresebb történelmi műve a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A műben a hazaszeretet, a szerelem, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és a történelmet egyaránt. A mű politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

Jókai Mór klasszikus regényét 1965-ben, Várkonyi Zoltán vitte filmre nívós szereplőgárdával, főszerepben olyan remek színészekkel, mint Tordy Géza és Béres Ilona.

A Baradlay testvérek lenyűgöző, kalandos és romantikus történetén itthon eddig még sosem látott látványvilág és különlegesen szép dallamok vezetik végig nézőinket.

A darab szerzői Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente, rendezője Szente Vajk, producere Szabó László.

Baradlay Kazimirné: Polyák Lilla

Baradlay Ödön: Ember Márk
Baradlay Richárd: Fehér Tibor
Baradlay Jenő: Veréb Tamás
Lánghy Aranka: Katona Kinga
Liedenwall Edit: Kovács Gyopár
Plankenhorst Antoinette: Náray Erika
Plankenhorst Alfonsine: Gubik Petra
Rideghváry Bence: Feke Pál
Tallérossy Zebulon: Szerednyey Béla
Pál úr: Barabás Kiss Zoltán
Palvicz Ottó: Berettyán Sándor
Ramiroff Leonin: Serbán Attila
Haynau tábornok: Nagy Sándor
Erzsébet királyné: Miklósa Erika

Ensemble és tánckar:Adler Judit, Albert Lilla Réka, Bánki Renáta, Bereczki Anna Karina, Eőry Mónika, Glonczi Marcella, Horváth Renáta, Lámfalusy Zoé Szafira, Misik Renáta, Nagy Lili, Rimár Izabella, Szabados Tímea, Takács Odett, Tokai Rita, Tonhaizer Tünde, Veres Dóra, Vincze Kitti, Bodó Zsombor, Bóna Gábor, Budai Márton, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Hernitz Albert, Horváth Ádám, Illés Zoltán, Katona Imre, Katona Zoltán,

Kator Bálint, Kazarján Deniel, Kenyeres Bendegúz, Kovács Richárd, Köpösdi Ádám, Lakatos Zsolt, Mocsár Patrik, Nagy Csaba, Ónódi Tibor, Pál Péter, Pénzes Renátó, Rácz Frank, Solner Dániel, Szabó András, Száraz Dávid, Szénási Roland, Szűcs Csombor, Tóth-Székely Zoltán

Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Szövegíró: Galambos Attila
Zeneszerző: Juhász Levente
Zenei vezető: Károly Katalin
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Koreográfus asszisztens: Németh Eszter
Rendezőasszisztens: Hűbér Tünde
Színpadmester: Rákos Máté
Művészeti titkár: Aradi Regina Anna
Produkciós asszisztensek: Bánki Beatrix, Fodor Lili
Kreatív tanácsadó: Radnai Péter

Produkciós vezető: Huszár Márta
Producer: Szabó László
Rendező:Szente Vajk

Én is egy magyar musical ősbemutatót említek. Nem is akármilyen, mivel klezmer muzikal, tehát jiddis zene. Én még nem láttam Fegya másik darabját, a Menyasszonytáncot se, így hát nem tudok véleményt mondani a műfajról. 

LÉVI STORY - A Farmerkirály - klezmer musical

Siófok - Kálmán Imre Szabadtéri Színpad
8600 Siófok, Jókai park 5.

Klezmer musical a világ legismertebb nadrágjának megszületéséről

A világsiker musicalje / Jávor-Sziámi-Kállai Ősbemutató
Lévi Story klezmer musical - PBA és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója
(esőnap: 2022. július 18. hétfő 21:00)

Klezmer musical a világ legismertebb nadrágjának megszületéséről. Gyönyörű, fájdalmas és vidám dallamokban, vérpezsdítő ritmusokban gazdag történet Lévi Strauss, a Levi’s farmerek névadójának ifjúságáról, rengeteg kalandról és nehézségről, no meg egy nagy szerelemről. Arról, hogy egy kis német falutól New Yorkon keresztül az aranyásók városkájáig vezető úton hogyan született meg a farmernadrág ötlete.

Az előadás rendezője Kerényi Miklós Gábor, a szereplők között pedig ott találjuk Szulák Andrea, Szabó P. Szilveszter és Kerényi Miklós Máté nevét. Közreműködik Jávori Fegya vezetésével a Budapest Klezmer Band Vidám, és egyben fájdalmas játék a kivándorlás kényszeréről, valamint az új világba való beilleszkedés gyötrelmeiről, az „állva maradási” képesség örök szükségességéről. Drámai összecsapásokkal és humoros pillanatokkal fűszerezett történet a tehetségről, a kitartásról, és a képzelőerő diadaláról.

Szereplők:
Davidovics rabbi............................................ Szabó P. Szilveszter
Lőb/Levi......................................................... Kerényi Miklós Máté
Rebeka, Levi édesanyja................................ Szulák Andrea/Módri Györgyi
Maila, Levi húga............................................ Haraszti Elvira
Hanna/Haim, Davidovics lánya...................... Kardffy Aisha
Georg............................................................. Horváth Dániel
Seriff............................................................... Cservenák Vilmos
Jonas.............................................................. Keresztes Gábor
Louis............................................................... Gaál Attila Csaba
Nyemirovszkij................................................. Máté P. Gábor
Slomó, Nyemirovszkij fia................................ Keller Márton
Jacob.............................................................. Budai Márton
Salvatore........................................................ Gyurcsok Buda

Világítástervező: Bodor Ákos
Média designer: Bori Tamás
Produkciós asszisztens: Sulyok Máté
Rendezőasszisztens: Kálmán Péter
Díszlettervező: Rákay Tamás
Koreográfus: Király Béla
Jelmeztervező: Horváth Kata
Rendező: Kerényi Miklós Gábor - KERO

A Július 15.-én megtartandó előadásra a jegyek az alábbi linken vásárolhatóak meg:
https://www.jegy.hu/program/levi-story-klezmer-musical-pba-es-a-veszpremi-petofi-szinhaz-koprodukcioja-135066

Megjegyzésem:

Úgy nézem, hogy Kero próbálja a saját útját megtalálni, és egy újabb rendezése hozhat sikert neki a Sissy c. Huszka operett után. (Még nem láttam azt se, de úgy látom a jegyeladásokból, hogy népszerű előadás lett az Erzsébet operett átírása.)

Másrészt az sem lep meg egyáltalán, hogy a férfi főszerepet a saját fia alakítja, aki nem mellesleg szerintem tehetséges musical és operett színész.

A tizenötödik

"Lehetséges-e valódi érzelmekkel szeretni hazánkat? – Musicalt mutattak be a ’48-as forradalomról"

/Magyarkurir.hu – KULTÚRA 2022. április 25., hétfő | 20:57  Kuzmányi István/

„A Madách Színházban április 22-én volt a premierje Derzsi György és Meskó Zsolt A tizenötödik című művének, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc korát idézi meg. A darab a színház által tavaly harmadik alkalommal meghirdetett musicalpályázaton első díjat nyert, a szakmai zsűri ötvenkét pályamű közül választotta ki.”

„A Meskó Zsolt által írt szöveg mintha az emberi lélek orgonáján játszana, az emlékezés élményét adó regiszterben. Izgalmasan szővi egymásba a sokszor párhuzamosan, de különböző idősíkokban futó, hiteles történelmi valóságot tükröző szálakat.”

„Megismerhetjük Kazinczy Lajost, aki a híres apa súlyos örökségének terhe alatt szegény és céltalan, bohém ifjúból idővel a szabadságharc hőse lesz. Ennek ábrázolása sem amolyan szappanoperaszerű és banális. Sorsa nem az »ide lőjetek!« ars poeticai felkiáltással teljesül be a vérpadon. Még a börtönben is vívódó, először a túlélést akaró ember, aki végül eljut odáig, hogy ki tudja mondani az őt elítélőknek: »Ami önöknek bűn, az nekem haza. Ami önöknek lázadás, az az Isten szava.«”

"A Kazinczy Lajos és Majthényi Zsófia között szövődő szerelmi szál, habár a valóságra épülő fikció, beteljesületlen volta miatt alkalmas arra, hogy segítse a darab befogadását, magával ragadja és vonzza a nézőt.”

„A Derzsi György által szerzett zene sem hétköznapi. Habár minden elemében kielégíti a musical műfaj kedvelőinek igényeit, mégis egyedi. A rapet, az R & B-t, a hiphopot, a magyar népzenét és a klasszikus zenét olyan változatosan hozza, hogy az egyes dalok gyorsan a fülünkbe másznak, slágergyanúsak, és hamar keresési rekordokat érhetnek el a Spotify-on.”

„Szirtes Tamás rendezése a műfaj legjobb elemeit felvonultató alkotásban válik kézzelfoghatóvá. Az egyes jelenetek önálló színészi teljesítmény és összhatás tekintetében is figyelemre méltóak. A kiváló színészi alakítások sorát felsorolni is nehéz lenne.”

„A musical amellett, hogy műfajának megfelelően élményt ad, kimondatlanul arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson a nemzeti emlékezetvesztés gyógyításához. Eredményesen teszi ezt. Már a premier szünetében is úgy állt fel a néző a székéből, hogy valami nem várt jó érzés töltötte el, azonosult a darabbal és a főhőssel.”

Egy új musical Fegyától. A Menyasszonytánc után végre színpadra kerül a Farmerkirály c. musical, ami a világhírű farmergyáros Levi Strauss életét dolgozza fel. Pár évvel ezelőtt már tervezte bemutatni a Budapesti Operettszínház, azonban akkor elmaradt. 

Farmerkirály

Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., Barlangszínház
9421 Fertőrákos, Fő utca 1.

A Pesti Broadway Alapítvány bemutatja:
Jávori Ferenc- Müller Péter Sziámi – Kállai István és Kállai Gábor
A Farmerkirály
Gyönyörű, fájdalmas és vidám dallamokban, vérpezsdítő ritmusokban gazdag történet Lévi Strauss, a Levi’s farmerek névadójának ifjúságáról.

A Pesti Broadway Alapítvány bemutatja:
Jávori Ferenc- Müller Péter Sziámi – Kállai István és Kállai Gábor
A Farmerkirály
Klezmer musical a világ legismertebb nadrágjának megszületéséről
Gyönyörű, fájdalmas és vidám dallamokban, vérpezsdítő ritmusokban gazdag történet Lévi Strauss, a Levi’s farmerek névadójának ifjúságáról, rengeteg kalandról és nehézségről, no meg egy nagy szerelemről. Arról, hogy egy kis német falutól New Yorkon keresztül az aranyásók városkájáig vezető úton hogyan született meg a farmernadrág ötlete.
Az előadás rendezője Kerényi Miklós Gábor, a szereplők között pedig ott találjuk Szulák Andrea, Szabó P. Szilveszter és Kerényi Miklós Máté nevét.
Közreműködik Jávori Fegya vezetésével a Budapest Klezmer Band
Vidám, és egyben fájdalmas játék a kivándorlás kényszeréről, valamint az új világba való beilleszkedés gyötrelmeiről, az „állva maradási” képesség örök szükségességéről. Drámai összecsapásokkal és humoros pillanatokkal fűszerezett történet a tehetségről, a kitartásról, és a képzelőerő diadaláról.

https://www.jegy.hu/program/farmerkiraly-129117

Jekyll és Hyde - Vastaps kísérte a klasszikus rémtörténetet a Budapesti Operettszínházban

ORIGO - 2022.04.05. 00:42

„Ma este is egy olyan csoda jött létre itt a Budapesti Operettszínházban, amit nem érdemes szavakra lefordítani, mert annál sokkal emeltebb szintű. Olyan büszke vagyok erre a társulatra, hogy azt nem tudom elmondani! Ha megkérdeznék tőlem ebben a pillanatban, miért mutatta be a Budapesti Operettszínház a Jekyll és Hyde-ot akkor azt mondanám, azért, mert egy olyan társulata van, amelyre bárki büszke lenne a földön, ráadásul három szereposztásban is be tudjuk mutatni az előadásainkat a legmagasabb művészi színvonalon.”

– fejezte ki örömét Kiss-B. Atilla főigazgató a premiert követő fogadáson.

222

A jegy.hu 50%-os akciójával vettem jegyet még szerdán az aznapi Nine-ra az Operettszínházban. Dolhai Attila, Széles Flóra, Gubik Petra, Füredi Nikolett és Szulák Andrea szereposztással remek előadást láttam, színvonalas díszletetel és mély tartalommal. A dalok tényleg változatosak volta, volt benne pár kifejezetten jó dal is meg néhány közepes. Korábban a neten megnéztem a musical filmváltozatát, amit ajánlok mindenkinek, csodálatos. Azt természetesen a színházi előadás nem tudta felülmúlni, de ajánlom, hogy aki ha teheti még ma 2022. 02. 13-án vasárnap nézze meg az utolsó előadást, mert szerintem leveszik.

Elkezdődtek a Jekyll és Hyde olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban

ORIGO - 2022.02.09. 11:10

A musicalt 2022. április elsején mutatják be a Budapesti Operettszínházban.

„Örülök, hogy ilyen sok ragyogó tekintet néz velem szembe." Ezekkel a szavakkal indította a Budapesti Operettszínház új bemutatója, a Jekyll és Hyde olvasópróbáját Kiss-B. Atilla főigazgató.

„Amikor én nagyon átgondolt, jó szándékkal bevezettem a hármas szereposztást az Operettszínházba, akkor egyrészt az a szándék vezérelt, hogy minél több embert juttassak fellépési lehetőséghez, másrészt pedig a foglalkoztatási szempontok, illetve, hogy ne kelljen elmaradnia előadásnak. Sajnos az idő engem igazolt, mert talán mi vagyunk az egyetlen olyan intézmény, amely minden előadását meg tudja tartani, nem maradtak el betegség miatt előadásaink, pedig ugyancsak megtizedelte sorainkat a covid, és nem kellett olyan kompromisszumos megoldásokat vállalnunk, amelyek a professzionalitás ellen szólnának. Örülök, hogy szépen haladunk, szépen zajlanak a dolgaink, úgyhogy újabb ünnepre készülődünk, ennek az ünnepnek fogunk megágyazni, illetve a bemutatónak."

A Szent Erzsébet musical (Lezsák Sándor-Szikora Róbert: Ég tartja a Földet– Erzsébet, a szerelem szentje) teljes, kettős szereposztása egy bevezető cikk után megtekinthető a Magyar Fórum netes oldalán.

Az Ég tartja a Földet – Igazi sztárparádénak ígérkezik a készülő Szent Erzsébet-musical

Magyar Kurír - KULTÚRA – 2022. január 11., kedd | 17:02  - Pallós Tamás

Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová sajtónyilvános olvasópróbát hirdettek. A sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert, Zsuffa Tünde és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljének előkészületei.

A darab leendő kulisszái mögé tekintő hangolódás bevezetéseként a rendező, Cseke Péter osztotta meg gondolatait a sajtó munkatársaival és a széles körben népszerű műfaj iránt érdeklődőkkel. Amikor tavaly márciusban felhívta Lezsák Sándor, hogy elvállalná-e egy Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó musical színpadra állítását, jóllehet mindent alaposan átgondoló típus, igazgatóként felelős döntéseket hozó, régi színházi ember, ezúttal azonnal igent mondott a felkérésre. Annak ellenére, hogy nem volt még szövegkönyv, dalok sem, csak zenei ötletek, alapok, dalkezdemények, amelyeket évekkel korában Szikora Róbert vázlatolt.

Elolvasta Zsuffa Tünde történelmi regényét, majd az alkotók csapatához csatlakozva egy hat hónapon át tartó „kölcsönös tiszteleten, szereteten alapuló, egymást építő kritikával serkentő, harmóniában és jókedvvel megélt” közös munka vette kezdetét. Ennek eredménye a tizennyolc színészt, nyolc gyerekszereplőt, nyolc énekesből álló ensemble-t, harminc táncost, kaszkadőröket, artistákat, összesen mintegy hetven főt felvonultató darab, amelynek – kettős szereposztású – ősbemutatójára április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban kerül sor.

A musical negyvenhét jelenetét kiszolgáló látványos, korhű díszletet Szendrényi Éva, a pazar kivitelű jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A zenei alap hangszerelője Kiss Gábor, a világítástervező Madarász Zsolt, a koreográfiát Benkő Dávid és Morvai Veronika készíti.

A címszerepre két nagyszerű orgánumú, beszédtechnikai modorosságok nélkül, szépen artikuláló, rendkívül muzikális, „éterien” éneklő fiatal művészt választottak: Györfi Annát és Békefi Viktóriát. Minden szempontból ideális Erzsébetek.

A sajtóeseményen részletek hangzottak el a műből: rövid jelenetek és persze néhány dal ízelítőként. A musical cselekménye „kerettel”, Erzsébet szenttéavatási szertartásával indul; az őt méltató prózai monológot – IX. Gergely pápa szerepében – Varga Miklós tolmácsolta. A szülők, II. András és Gertrúd királyné vitáját – amely a gyermek Erzsébet elengedéséről, Türingiába küldéséről szól – Szekeres Adrien és Horányi László „hangjátéka” idézte.

Ez a párbeszéd készíti elő az aggódó anya, Gertrúd érzelmes búcsúját, Szekeres énekszólóját, amelyhez végül a király is csatlakozik. Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa szigorú, zord karakter. Kemény, feszes, zúzós dalát (Gyűlölöm Erzsébetet) Vasvári Mónika hitelesítette

Erzsébet és Lajos kölcsönös vallomását, a musical „szerelmi kettősét” (Szívemből énekelek) Györfi Anna és Vastag Tamás szólaltatta meg. A következő prózai részletben Walter lovag (Buch Tibor) és II. András (Dóczi Péter) az Aranybulláról, a pénzszóró magyar urakról, a keresztes hadjáratról és az Európát is fenyegető iszlám veszélyről dialogizált. Erzsébet és fivére, Béla – gyermekkorukra emlékező – duettjét, a musical címadó számát (Az Ég tartja a Földet) Békefi Viktória és Dánielfy Gergő énekelte először a média képviselői, ha tetszik, közönség előtt.

A darab végén az ifjan özvegyen maradt, elűzött Erzsébet az ispotályban megálmodja közelgő halálát. Gyermekei sorsát, jövőjét addigi örök védelmezőjére, Walterre bízza. Az alkotók által Dolhai Attila lelkére szabott ima, a lovag Erzsébettől való búcsúja (Menj, csak pár lépés a Menny!) olyan „zenei jutalomjáték”, amely minden bizonnyal a musical egyik nagy slágere lesz. Merthogy a sajtó munkatársainak szánt előzetes legfőbb hozadéka talán éppen az volt, hogy a kétkedőket meggyőzze: egy olyan nemzetközi mércével is mérhető, egyszerre felemelő és izgalmas alkotás születik, amely – ha továbbra is minden jól megy – valóban sikeres lehet.

A producer, Pataki András is ezt a reményt erősítette. Az áprilisi premiereket követően a musicalnek május elején is lesz még két előadása az Erkel Színházban, majd vidéki turnéra viszik a darabot. Nyáron többek között Szent Erzsébet szülőhelyén, Sárospatakon és a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban is bemutatják.

Már készül a német fordítása is, 2023-ban nemcsak a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és Délvidékre szeretnék elvinni a leghíresebb magyar szentről szóló musicalt, hanem Ausztriába és Németországba is.

A musical kiemelt médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió és Televízió.

A Facebook oldalán hirdetés, a Puskás-musical további előadásairól:

„Január 25., 26., 27. - egyaránt 19.00 - Erkel Színház

Megnyitottunk új ülőhelyeket

Várunk mindenkit szeretettel

Aki január 25-ig jegyet vásárol, egy ajándékjegyet kap a Kőszívű - A Baradlay-legenda március 15-i bemutató showjára: A Nagy Olvasópróba - Zene és Szöveg

Oszd meg a bejegyzést és kétszemélyes belépőt nyerhetsz az egyik Puskás előadásra ”

Azért gondoljuk el: 4 előadás lesz a fenti időszakban. Mit tesznek a szervezők, ha minden előadáson legalább 1.000-1.000 ember lesz? A március 15-i új Kőszívű-musical bemutatója szintén az Erkel Színházban lesz, 1.500 fő körüli befogadóképességgel. Hol helyezik el a többi ajándékjegyes nézőt?

Szikora nyálas slágereinek és Lezsák hazaffyas klapanciáinak és az általa ültetett giccses szoborkertnek ismeretében valóban rendkívüli mű születik. Ami a szöveget illeti, Otto Roquette versikéit bárgyúságban nehéz, ám nem lehetetlen feladat alulmúlni. A Szent Erzsébet alakját VALÓBAN megdicsőítő remekművű ZENE teremtőjére nézve pedig sértés lenne dicsőséges nevét szikorarobiéval egy mondatban leírni.

A másik fórum az Erkel Színház topik, 10985-től kezdve nagyjából erről szól.

Ezeket az előzményeket találtam meg most hirtelen, de mintha írt volna még más is a témához, másik fórumon.

Fórum - Bánk bán (Sándor cár, 2003-03-28 14:16:41)
3016   Kati • előzmény3015        2021-11-09 13:40:04
Sírok és röhögök egyszerre. -))))))(((((((

3015   joska141        2021-11-08 23:19:34
Lazán kapcsolódik a Bánk bán fórum témájához:

Mai hír a Telex és más internetes honlapok oldaláról:
https://telex.hu/kult/2021/11/08/szikora-lezsak-szent-erzsebet-musical
A cikk ismerteti, hogy Szikora Róbert Lezsák Sándorral közösen írt musicalt Árpád-házi Szent Erzsébetről, Zsuffa Tünde Az ég tartja a földet című regénye alapján.
Idézet a cikkből:
„Zsuffa Tünde író szerint a készülő darab a hazaszeretetre fog tanítani, és rehabilitálja majd Szent Erzsébet anyját, II. András meggyilkolt feleségét, a bajor származású Gertrúd királynét.”
Izgalmas lesz egyik este a Bánk bánt hallgatni, majd másik este, más nézőpontból a fenti Szent Erzsébet musicalt.

Még a végén Saigon-pillanathoz érkezünk itt. A könnyűzene megvetésének Saigon-pillanatához? A nem operai zenés színház lenézésének Saigon-pillanatához? A szerzők előzetes kigúnyolásának Saigon-pillanatához? Lehet, hogy amikor időm engedi, rövid pontokban összeírom a még kiderülhetőket is ebben a témában.

A cikkben rejlő gondolatok és új információk átfordították a bennem is felmerült előítéletet... 
Nagy lehetőség, hogy az ifjúsághoz közel kerüljön a magyar történelem egyik legszebb legendája.
Drukkolok a darabnak, remélem, hogy szép és méltó alkotás lesz!

Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje

Musical készül a világ legismertebb magyar szentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről.

Cservenka Judit - Felvidek.ma - 2021.11.09

"Valóban a legismertebb szentek közé tartozik a képzőművészetben többnyire rózsákkal (amelyek a szegényeknek vitt kenyérré változtak) ábrázolt királylány, csak sajnos Magyarországon kívül nem Árpád-házi előnévvel tartják számon, hanem türingiaiként. Kivételt csak azok jelentenek, akik ismerik Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című híres oratóriumát. Talán, ha az új musical eljut majd külföldre – minden esély megvan rá – nemcsak egy új magyar siker születik, de Erzsébet származása is jobban tudatosul."

"Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója rendezi a musicalt, amelyben 19 szereplő, 20 pár táncos, gyerekszereplők, artisták irányítása vár rá, de mindenekelőtt a szereplők kiválasztása. ( „Újmagyarul”: casting a szerk.) Egyetlen szereplő már biztos: Dolhai Attila, aki Walter lovagként végig jelen van a darabban, ő történelmi személy: II. András udvarában élt a királyi gyermekek mellett, ő kísérte Erzsébetet Türingiába, és végig mellette maradt."

Valószínűleg erre a betétszámra utal a cikk szerzője: 

"Róma"

Tényleg csak az apróság apróságának aprósága, hogy miközben "Róma éjjel-nappal nyitva áll" Monte Cristo történetének nagy része Párizsban játszódik.

Nem, nem... Nem kedves fórumtársunk lelki életével foglalkozik az alábbi cikk!

Edmond Dantes lelkének viharai

A MONTE CRISTO GRÓFJA ARTISTAMUTATVÁNYOKKAL NYŰGÖZTE LE A NÉZŐKET

(Csejk Miklós - Magyar Nemzet, 2021.10.05.)

„A könyvben Edmond Dantes kifinomult és elegáns úriember, aki kellően titokzatos, stílusos és sármos. A feldolgozások általában törekednek ezt visszaadni. Érdekes, hogy a magával ragadó stílushoz mennyire sokat hozzáadott a cirkuszi látvány. Elképesztő artistamutatványokat csodálhattak meg a nézők, de a szerelem szépségét és fájdalmát is visszaadták a cirkuszi produkciókkal a levegőben szinte táncoló artisták.”

„Edmond Dantes története nemcsak arra tanított több generációt, hogy stílusosan kell élni, hanem arra is, hogy a becsületnél nincsen fontosabb. Bár az is igaz, hogy Monte Cristo személyében megszületett a bosszú angyala, viszont egy olyan világban, ahol „őrült karnevál” van folyamatosan, ahol „Róma éjjel-nappal nyitva áll”, és ahol „szabad a csók, szabad a tánc, szabad az egy éjszakás románc”, ott egészen különös új értelmezési rétegeket is be tud hozni a darab manapság, amikor felveszi ezzel az őrült és züllött karnevállal a harcot egy becsületes ember. Edmond Dantes ráadásul azokban az években teszi mindezt, amikor a mai, varázstalanított világunk problémái elkezdődtek.”