A Notre Damei Toronyőr musical főbb szereplői:
"Brasch Bence az új Erkel csapatához igazolt... barátai - és mostantól kollégái - Ember Márk, Veréb Tamás és Feke Pál köszöntöttek a csapatban. ,Azt érzem, valami nagy dolog kapujában vagyok' – mesélte Bence, aki mostantól az Erkel Színház csapatának a tagja." Teljes cikk i t t. (Gondolom, a nagy dolog maga az Erkel Színház, hiszen annak van nagy kapuja ... és persze "kiskapui" is vannak - ED)
Ha érzem, valami nem jó, akkor jönnek a stoptáblák — mondja Gubik Petra,
Hazánk
egyik legfoglalkoztatottabb fiatal művésze, Junior Prima díjas magyar színésznő
és énekesnő, aki szenvedéllyel, fáradhatatlanul, múlhatatlan kíváncsisággal űzi
szakmáját. Gubik Petrával egyebek mellett hitelességről, időtállóságról, lelki
terhelésről és az értékalapú művészetről beszélgettünk.
Mno.hu – Ménes Márta, 2025. 05. 25. 6:10
Annyira nem hoz izgalomba ez a verzió.
Ez fura, nem tudom miért ezt adta ki
Itt a Hamupipőkét linkelted, és nem a Notre Dame-i toronyőrt.
Itt van belőle pár részlet, szerintem gyönyörű darab lesz.
Kár. Úgy rémlik nem tetszett a Broadway fesztiválon a részlet, amit hallottam belőle, a francia verzió viszont remek.
Nem, ez a Disney féle változat, amit annak idején Kero rendezett 2017-ben
Ez a francia musical, ami Budapestre érkezik eredetiben?
Dancs Annamari bejelentette hogy a Notre Damei Toronyőr musical változatának premierje Október 10-11-12 lesz, ő pedig Esmeralda szerepét fogja játszani. Ez lesz az Operettszínház nagy musical bemutatója a következő évadban.
Egye, akinek ez kell. Jó étvágyat az érintetteknek!
A Jégvarázsra a Madáchban 10000 jegyet adtak el 1 nap alatt, a többségét aranyáron. Egyrészt ennyit a mélyszegénységről, másrészt az Erkel felkötheti a gatyát.
Szente Vajk: Elfelejthetnénk végre, hogy a színházzal állást kell foglalni politikailag
Index.hu – Sümegi Noémi – 2025.05.04.
„A színház többé nem egyszerű önkifejezés. Nem az, hogy valamit gondolok a világról, azt impulzusból fölrakom a színpadra, és aztán vagy jönnek a nézők, vagy nem, vagy értik, vagy nem. Ez többé nincs” – mondta az Indexnek adott nagyinterjúban Szente Vajk.
Lesz a Hogyan tudnék élni nélküled színpadi változata is. A film zseniális lett, szóval biztos hogy színpadon is nagyszerű lesz. Én ott voltam pénteken és hatalmas élmény volt valami újnak a részévé válni. A fellépők egytől egyik a musicalek kiválóságai és a bemutatásra kerülő darabokkal maximálisan elégedett vagyok.
Úgy nézem, hogy nem Broadway vagy West End világsikereket fognak játszani...
Rakonczai Viktor - Orbán Tamás - Vinnai András - Hegedűs Bálint:
ÁLOMUTAZÓ
mesemusical
Az Álomutazó egy olyan világban játszódik, ahol már senki sem alszik, ezért senki nem is álmodik. Az emberek napi 24 órát dolgoznak, a gyerekek szinte az egész napjukat a suliban töltik, és csak azért mennek haza, hogy megcsinálják a házi feladatot. Az élet minden területét a mesterséges intelligencia irányítja, és még a pislogás is a hatékonyság elleni bűntettnek számít. A történet főhőse Tomi a tízéves kissrác azonban egy álombárány segítségével harcba indul az álomvilág megmentéséért.
Alkotók:
díszlettervező Rajcsány Balázs
jelmeztervező Bujdosó Nóra
Juhász Levente – Szente Vajk – Galambos Attila:
A TRÓN
musical
A trón című musical nem pusztán a Hunyadiakról szól. Természetesen látjuk, hogyan kerül Hunyadi Mátyás a trónra, de ennél sokkal több rejlik benne: emberi sorsok, döntések, útkeresések. Vajon előre megírt a sorsunk vagy képesek vagyunk változtatni rajta? Sodródunk az eseményekkel vagy kezünkbe vesszük az irányítást? Ezek a kérdések ma is ugyanolyan érvényesek, mint évszázadokkal ezelőtt. És épp ettől lesz ez a történet korszerű, mert nemcsak a múltról szól, hanem rólunk is.
No, legalább nem vagyok egyedül!
Azért beteszem ezt a linket az "idejétmúlt" Erkel Színház topicba, hadd szomorkodjunk, mivé vált az egykori "jónevű" zenei kultúrintézmény.
"Megtartotta évadbejelentő koncertjét az Erkel Színház, felvillantották, milyen előadások várhatók az első évadban. Szente Vajk ügyvezető igazgató és Cseke Péter művészeti igazgató vezetésével ugyanis Magyarország legnagyobb kőszínháza ezentúl musicalekre szakosodott zenés színházként működik: kereslet a közönség részéről biztosan lesz az előadásokra, mert már a 2025. május 2-i bemutatkozás is tomboló sikert aratott, 1800 néző tapsolt felállva a gálaest végén."
Beteszem ide, bár ódzkodom ettől a fórumtól a műfajjal iránt érzett méla undorom miatt: https://index.hu/kultur/2025/05/03/erkel-szinhaz-evadbejelento-koncert-musicalek-szente-vajk-cseke-peter/ Halkan kérdezem, mi lett a nagy csinnadrattával beharangozott "tehetségválogatással"? Az is feltűnő, hogy az évadhirdetésre tudtommal még nem készült el az új bretli zenés színház honlapja, bár nyilvánvaló, hogy ez nem készül el 3 nap alatt, de mégis...!
Sándor Péter az Origónak: Fájdalommal élem a mindennapjaimat
Sándor Pétert leginkább a Budapesti Operettszínház művészeként
ismerik, azonban a nézők a 200 első randi című sorozatban is láthatták, ahol
Rolandot alakította. 2025 nyarán ő alakítja Rudolf koronaherceget Frank
Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicaljében, a Rudolfban, ami a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz
látható.
A Macskák 1600. jubileumi előadását láthatta a közönség vasárnap este a Madách Színházban. Az ikonikus musical eredeti rendezésben és koreográfiával változatlan formában, töretlen sikerrel fut negyvenkét éve a színház műsorán, amire még nem volt példa a magyar színháztörténelemben.
Kovács János, Ókovács Szilveszter, Szinetár Miklós, Szirtes Tamás nyilatkozott az Indexnek a január elsejétől létrejövő új zenés-táncos színház kapcsán felvetődött szakmai kérdésekről. Lásd itt.
Lapunk megkereste a Madách Színházat is, hogy mi a véleményük az új zenés-táncos színház megnyitásáról, van-e elég tér Budapesten egy újabb, musicaleket előadó intézménynek. Kérdéseinkre Szirtes Tamás igazgató válaszolt, aki elmondta, hogy szerinte van hely még több zenés színháznak. Úgy véli, ez nem fog a többi teátrum látogatottságának rovására menni.
A zenés műfaj világszerte rendkívül népszerű. Londonban, a világ egyik színházi fővárosában zenés színházak tucatjai működnek egymás szomszédságában […] Mindig is nagy híve voltam a versenynek. Meggyőződésem, hogy a sikeres zenés színházak fokozzák a közönség színházba járó kedvét. Egy új színház budapesti indulásával jól jár a szakma is és a közönség is
– fogalmazott kérdéseinkre Szirtes Tamás.
Megkérdeztük az intézmény vezetőjét a többmilliárdos támogatásról is, amit megítéltek az új színháznak. Szirtes Tamás elmondása szerint a Madách Színház 2024-ben 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott. Úgy véli, az új intézmény anyagi hátterét szakszerűen állapította meg a kormány, az összeg a fenntartói gondosságról tanúskodik.
Milyen kapcsolat kerekedhet egy fogadásból? - Lenn délen édes éjen…
/Demokrata.hu- Kultúra - – Regényi Huba/
"Elizabeth
Doolittle és Henry Higgins a musicalirodalom legfurcsább párjainak egyike:
hiszen mi köthet össze egy rémes kiejtéssel beszélő, rossz modorú
virágáruslányt és egy cinikus, a szakmai teljesítményére viszont kimondottan
hiú nyelvészprofesszort? Melyikük mit nyerhet és mit veszíthet a közös
munkával? Csak a professzor változtathatja meg a lányt, vagy a lány is
átalakíthat ezt-azt a professzorban? A My Fair Lady legújabb interpretációja
októbertől Szegeden várja a nagyérdeműt."
[...]
„De ami a cselekményt illeti: a ’64-es film kedvelői némi meglepetéssel veszik majd tudomásul, hogy a szegedi a musical azon magyar változatainak sorát gyarapítja, amelyekből egy az egyben kimaradt egy rendkívül ellenszenvesnek tűnő, ám fontos mellékkarakter, Kárpáthy Zoltán. Ez a figura a professzor egykori tanítványa, és – mivel azóta maga is fonetikus lett – jelenlegi riválisa, így Higgins egyetlen jó szót sem mond róla. A „kárpáthytlanított” verzió készítői talán attól tartottak: a nézők úgy fogják érezni, hogy darab a magyarokat pocskondiázza általában – holott erről szó sincs –, ezért a hazai közönség komfortérzetének biztosítása végett kiírták a műből ezt az alakot. Aki amúgy a Pygmalion című színműben sem szerepel, de a belőle készült, már említett ’38-as filmváltozatban már igen…”
Hollósi Zsolt írása a Szegedi Nemzeti Színház My Fair Lady-produkciójáról a szeged.hu oldalon.
Múlt hétvégén, három alkalommal is volt szerencsém látni, a nagy visszatérő Nyomorultak musicalt a Madách színházban, egy új színészgenerációval a főszerepben. Azt hiszem nyugodt szívvel mondhatom, hogy az egyik legnagyszerűbb színházi élményem volt. Ugyan a történetet már ismertem, de a darabot ezelőft még sosem láttam. Kicsit tartottam én is a szereposztástól, de kár volt, mert fantasztikus alakításokat láthattam.
Kicsit hosszú írás fog következni.
Véleményem, a Carmen musical 3.szereposztásáról, amit főpróba keretében láttam :)
A szenvedélyes és titokzatos nő
Április 19-én, 20-án és 21-én hármas szereposztásban
mutatja be a Budapesti Operettszínház a világhírű Frank Wildhorn Carmen című
musicaljét. A szenvedélyes, csábító, örök nő halhatatlan karakterét Dancs
Annamari és Lipics Franciska mellett Nádasi Veronika kelti majd életre. Az
énekes színművésszel a próbafolyamatról és a darab sokoldalú zenei világáról is
beszélgettünk.
MNO.hu - 2024. 04. 03. 5:42 – Tukács Orsolya
Március 26-án tartotta a Budapesti Operettszínház, legújabb ősbemutatójának, Frank Wildhorn Carmen musicaljének sajtótájékoztatóját, mely egyben közönségtalálkozó is volt. Felcsendült néhány dal, többek között José dala, a Kivé lettem én, melyet Kocsis Dénes, Nemes Tibor és Tassonyi Balázs adtak elő, valamint a Viva áthangszerelt változata Dancs Annamari előadásában, mely azóta videóklippet is kapott. Rajtuk kívül színpadra lépett még Nádasi Veronika, Lipics Franciska, Auksz Éva és Szulák Andrea, valamint Dolhai Attila és György Rózsa Sándor is.
Madách Színház – A tizenötödik bemutatója (2022)
Magyar
Kurír – Kultúra - 2024. március 9., szombat | 8:00
Március közepén a Madách
Színházban újra látható lesz Derzsi György és Meskó Zsolt A tizenötödik című
nagyszabású zenés darabja Kazinczy Lajosról, a tizenötödik aradi vértanúról.
Majthényi Zsófiát, Kazinczy Ferenc legkisebb, vértanú fiának szerelmét a
musicalben Gubik Petra színművész játssza az egyik szereposztásban. Vele
beszélgettünk telefonon arról, mit jelent neki az előadás.
Ha esetleg valakit érdekelne, Májustól új beállót köszönthet az István a Király az Operettszínházban. István szerepében Nemes Tibor mutatkozik be, aki az SZFE negyedéves hallgatója zenés-színész szakon. Április 21-től a Carmen musicalben is látható lesz José Rivera szerepében.
Jegyek rendelése BEST OF FRENCH MUSICALS, Budapest ~ Erkel Színház (eventim.hu)
Miután nincs jazz fórum, ezért ide írom.
Én még nem láttam, de ha jól tudom Szomor György irta a zenéjét.
NAGYÍVŰ TÖRTÉNETEK HELYETT A FRAGMENTÁLTSÁG ÉS A
POPDALOK HÓDÍTANAK
/Magyar Nemzet - 2024.01.25. 19:00/
„- A jól ismert, klasszikus történeteket feldolgozó, nagyívű musicalek helyét egyre inkább átveszik azok a produkciók, amelyek egy új stílust képviselve, az eddigiektől merőben eltérő témákat dolgoznak fel. Immár nemcsak a vidéki, illetve a kevésbé felkapott angol színházakat, de a londoni West Endet is meghódította ez az új hullám. Az utóbbi idők egyik legnépszerűbb angol musicalje, a Six hazánkban is elvarázsolta a közönséget. De merre tart ma a musicaljátszás? Erre keressük a választ.
A jól megfigyelhető tendenciák alapján a Macskák, az Evita, a Jézus Krisztus szupersztár vagy Az Operaház fantomja stílusú klasszikusokat egyre inkább kiszorítják a Két idegen (Two Strangers) vagy a Kathy és Stella megoldanak egy gyilkosságot! (Kathy and Stella Solve a Murder!) című produkciók. Ezeknek az előadásoknak kezdetben csupán a kisebb teátrumok adtak otthont, az egyre nagyobb népszerűségüknek köszönhetően azonban lassan, de biztosan a West End színházait is meghódították. Amint arra a The Guardian cikkében Francesca Moody producer rávilágított,
ez a kockázatos szórakoztatópar még kockázatosabb oldala, de van egy olyan producercsoport, amely hajlandó felvenni a kesztyűt az eddig ismeretlen alkotók műveit színpadra állítva."
Monte Cristo az Operettben - számomra:
/PETROVICS
GABRIELLA - MNO.HU, 2023.05.24/
„Katartikus jelenetekben sem volt hiány a Monte Cristo grófja musicalben, amelynek végén szűnni nem akaró állótapssal jutalmazta a közönség a Budapesti Operettszínház művészeit. A XIX. századi miliőt megidéző látványvilág és a könnyen megjegyezhető dallamok mellett a színészek teljesítménye nyűgözte le a közönséget, így feledhető, hogy a darab vége kissé súlytalan lett.”
Azt hiszem a holt kéz nálam ki fog maradni, az ilyen jellegű befejezéseket nem kedvelem. Köszönöm hogy elküldted az ismertetőket :)
Sok szerző írt folytatást a Monte Cristo grófjához (1845-46). Közülük három regény a legismertebb – ezeket Dumas nevéhez kapcsolják, és magyar nyelven is kiadták:
A világ ura
(hét kötet); A milliomos menyasszony (hat kötet); A holt kéz (hat kötet).
A regények legteljesebb fordítása a Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó
Vállalatnál az 1920-as években megjelentetett id. Alexandre Dumas-könyvek kékszínű sorozata
részeként olvasható.
id. Dumas társszerzőjével, a történelmi regényeket is író német Adolf Mützelburggal (1831. január 3., Frankfurt/Odera – 1882. január 17., Berlin) közös műve:
- A világ
ura (1856) és ennek
folytatása
- A milliomos
menyasszony (1868)
A világ ura története
„A színhely ezúttal az Újvilág, a polgárháború sújtotta Amerikai Egyesült Államok, valamint a szabadságért küzdő Mexikó. A regény igazi főhőse egy szerelmespár. Skalpra éhes indiánok, alattomos orgyilkosok, gátlástalan bűnözők keresztezik minduntalan útjukat, szakítják el újra és újra egymástól őket…
És a háttérben mindenütt föltűnik a misszionáriussá lett gróf, Edmond Dantes alakja, aki úgyszólván mindenről tud, s a kellő időben, néha már-már az utolsó pillanatban – közbeavatkozik…”
A Gutenberg
Könyvkiadó Vállalat kiadásában megjelent Monte Cristo grófja-regényciklus befejező negyedik részét - A holt kéz - a források szerint már nem Dumas, hanem a portugál Alfredo Possolo Hogan (1829 -1865) írta
F. Le Prince álnév alatt („Mão do Finado”), eredeti megjelenés éve: 1854. A szerző közvetlenül ott folytatja a történetet, ahol a Monte Cristo
grófja cselekménye véget ér.
A holt
kéz története - vázlatosan:
A cselekmény Párizsban kezdődik, ahol Monte-Cristo grófjának különböző szereplőit találjuk. Lucien Debray lett a belügyminiszter, az újságíró Beauchamp furcsa módon Villefortot váltotta a király ügyészeként. Danglars bárónő egyedül él a fővárosban, férje eltűnt, lánya pedig Louise d'Armillyvel távozott. Beauchampon keresztül pénzügyi segítséget küld fiának, Benedettónak, aki börtönben van. Szökésre használja, és apja sírjához megy. Bár ez meg akarta ölni születésekor, megesküszik, hogy megbosszulja azt, aki a vesztét okozta, és az egész családját: Monte-Cristo grófján. Levágja a holttest kezét, és az eljövendő bosszú szimbólumaként elviszi.
A történet Rómában folytatódik, ahol az egész Danglars család magára talál. A báró tönkrement, egy színház a portája. Eugénie és Louise operaénekesként debütál. A bárónő a városban telepszik le. Benedetto cselszövények sorát gondolja ki a család személyei között; a bárónőt, akit megbotránkoztat éneklő lánya láttán, el akarja távolítani, hogy majd feladja. A báró igyekszik kibékülni feleségével, akinek még mindig van vagyona.
Benedetto Monte-Cristo grófja titkárának adja ki magát, és összegyűjti hozzá
Luigi Vampa embereit. Őrülten beleszeret Eugénie Danglarsba, aki beleesik
a kelepcébe, amelyet Benedetto állított neki, aki ellopja a pénzét, és átadja a
rendőrségnek. Benedetto hajóval távozik, miután Danglars-t felvette
tanítványnak. De a csónakot elkapja a vihar. Benedetto misztikus
kinyilatkoztatásban részesül. Isten emberévé válik, a jó szót és a
jótékonyságot terjeszti maga körül – kivéve Monte-Cristo grófját, akit Isten
megbüntetésére bízta büszkesége miatt.
A
vihar során, amely során Danglars megfullad, Benedetto egy embert is
megment, akiről kiderül, hogy Albert de Morcerf. Éppen időben érkeznek
Marseille-be, hogy megmentsék Mercédèst, aki teljesen tönkrement, és éhen fog
halni. Benedetto 1,5 milliót adományoz nekik.
Velence:
Maximilien és Valentine Morrel ott marad. Valentine-t gyötrelmek gyötrik - a
gondolat, hogy a Monte-Cristo gróftól rájuk hagyott vagyont jogtalanul
szerezték: a szegényeknek akarja adományozni. Benedetto kémkedik utánuk,
akinek ugyanez az ötlete. Benedetto felkutatja Monte Cristo szigetét,
odamegy, kiüríti vagyonából és elpusztítja éppen akkor, amikor a Morrelek
odaérnek.
Ismét Velencében: Monte Cristo grófját látjuk odaérkezni (aki a regény kétharmadáig nem jelenik meg személyesen), feleségét Haydée-t és kisfiukat. Benedetto cigánynak álcázva vagyonokat mond nekik, és ráveszi őket, hogy vigyék el a gyereket a "szegények ebédjére". Ott elrabolják a gyereket. Üzenet figyelmezteti Monte-Cristót, hogy menjen az azonos nevű szigetre. Észak-Olaszországon való átkelése során minden ház, ahol megáll, leég. Monte-Cristo így a gyújtogató hírnevére tesz szert, már senki sem akarja magához venni, mindenki rémülten menekül előle.
Amikor megérkeznek a szigetre, Benedetto elfogja Haydée-t, és csak az egész vagyonáért cserébe viszi vissza Monte Cristóba. A fiát soha nem adják vissza neki – figyelmezteti. Haydée öngyilkos lesz, Monte-Cristo kudarcot vall. Benedetto névtelenül a Morrel házaspárra bízza a babát, akik Eugénie Danglars és Vampa rejtett fiát is befogadták.
Benedetto
Monte Cristo egész vagyonát a szegényeknek adja, és kötelességét teljesítve
visszatér Franciaországba, hogy apja kezét a holttestére
helyezze. Letartóztatják korábbi bűnei miatt. Monte-Cristo koldussá
válik, és a keresztény alázat erényeihez térve rendekbe lép.
A könyv vége katasztrófa. Vampát kivégzik. Benedetto is, és
édesanyja, Danglars bárónő is meghalt a gyászban. Mercédès Marseille-ben
hal meg, gyóntatója Monte-Cristo. Mercédès temetésekor Monte Cristo holtan
esik a sírba.
Utolsó csokor: valamivel később Albert de Morcerf, Morrelék és két fogadott
fiuk véletlenül ugyanazon a hajón találják magukat, akik Algériába
indulnak. A csónak elsüllyed: mind meghalnak. A történet végén csak
Eugénie Danglars és barátnője, Louise maradtak életben.
Nekem csaknem az összes Dumas-regény megvan, antikvár kiadásokban, ebből az említett „kék”-sorozat is teljes (62 db könyv)
Nem is tudtam hogy a regénynek van folytatása, de sort kerítek rá. Júniusban,Júliusban és Szeptember-Októberben is lesznek előadások :)
A Puskás, a musical után - ezúttal önszántamból - tervezem megnézni a Monte Cristo grófja c. musicalt. Amúgy a regényt és folytatásait kedvenc olvasmányaim között tartom számon, ahogyan a regény nyomán készült különféle filmfeldolgozásokra is sźívesen emlékszem vissza. A musical alkotóitól is olvastam gondolatokat a készülő, majd a már bemutatott musicalújdonságról, úgyhogy kíváncsian az egyik előadásra, igyekszem mihamarabb jegyhez jutni.
Én ezt azoknak is tudom ajánlani, akik nem annyira vannak benne a musicalek világában, szerintem ezt még ők is élveznék
Edmond Dantes fórumtárs szíves figyelmébe külön is ajánlható
Örülök hogy ilyen pozitív élményekkel gazdagodtál. Én tavaly szeptemberben láttam az előadást és nekem is nagyon tetszett, elvarázsolt és beszippantott a darab :)
Ajándékba kapott jeggyel tegnap este az Erkel Színházban
megnéztem a Puskás, a musical című
darabot. Rábeszéltek, én pedig hagytam magam megfűzni - de csak illendőségből...
Elöljáróban: nem szeretem a musicaleket – igaz,
a műfaj néhány „klasszikusa” azért megérintett, azok is inkább a filmről: My Fair
Lady, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, A muzsika hangja, továbbá a Hair, az
Evita, a Macskák, Az operaház fantomja...
A magyar színházi produkciók közül ismerem:
Egy szerelem három éjszakája, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról,
István, a király, A padlás ...
Erről a zenés-színházi
produkcióról előzetesen semmilyen cikket, beszámolót, kritikát nem olvastam, és
előzetesen úgy mentem el a színházba, hogy kapok majd egy unalmas, érdektelen darabot,
ami felöleli Puskás „Öcsi” életének főbb
eseményeit énekben, zenében, prózában, táncban elbeszélve – egyet az itthon gombamód
elszaporodott musical-bemutatók közül,
amely műfajnak megvan a maga rajongó tábora és köztük nem fogom jól érezni magam, amúgy pedig hidegen
hagy az egész és talán nem alszom el az előadás alatt.
Bevallom, kellemesen csalódtam. Nehéz elmondani, hogy mi az, ami megkapott. Először a zsúfolásig megtelt nézőtér fönt és lent;
már a színház előtt tömött sorokban bebocsátásra araszolókat elnézve
következtettem, hogy „híre” van a produkciónak és bizonyára igen sikeres ha ekkora
érdeklődés nyilvánul meg iránta. Lassacskán
bejutva a házba és helyet foglalva az erkélyen, emelkedett, vurstlihangulat fogadott:
a nyitott színpadon fiatalok labdáztak, pingpongoztak, hangszórókon zene szólt,
harsogott, betöltve a hatalmas térséget. Színpadi forgatag. Színes, villódzó, pásztázó fények. És a tömeg zajától a saját hangunkat
nem hallottuk.
Nehéz elmesélni azt a hatalmas élményt, amit ez a háromórás, egy percig sem lankadó produkció számomra nyújtott. A sok kitűnő színművész közül kiemelem Veréb Tamás (Puskás Ferenc), Kovács Gyopár (Hunyadvári Erzsébet), Gubik Petra (Klára), Szabó P. Szilveszter (Vörös elvtárs) nevét.
Megjegyzem, hogy a hangosítás kitűnő volt: a szólókra, együttesekre, énekkarra írt zeneszámokat a művészek élőben énekelték nagyzenekari alapra vagy színpadi kis bárzenekar kíséretével.
Utóbb elolvastam, mit írtak a honlapon erről az alkotásról: „Puskás
musical a legismertebb magyar ember - és minden idők egyik legnagyszerűbb
futballcsapata, az Aranycsapat - történetét dolgozza fel és állít nekik méltó
emléket! A színdarab teljes egészében valós eseményeken nyugszik és hűen
mutatja be a kort, amelyben játszódik. A musical szereplői egykor létező
emberek, minden, amit a színdarabban tesznek, a valóságban is úgy történt.
21
színész, 60 táncos, 30 gyerekszínész, 20 dal, tűzijáték, artisták, 300
négyzetméter ledfal: minden idők leggrandiózusabb hazai musical-előadása!
Tartson velünk egy látványos,
felemelő és megható, néha vicces, néha drámai utazáson: ismerje meg Puskás
Ferenc életének különleges történetét! Ha jegyet vált, ne egy ’focimusicalre’
számítson: egy valódi, megindító hőstörténet szemtanúja lesz!”
Ami
leírva olvasható, az tényleg igaz, ezt kaptuk s ehhez nincs mit hozzátennem.
Érdemes
megnézni a darabot, várhatóan további
teltházas előadások lesznek az országban és itt az Erkel Színházban is.
Más
kérdés, hogy az elhangzott ének-zenékből semmi – egyetlen taktus, betétszám és
dalszöveg sem – nem maradt meg a fülemben. Ezt feledteti a grandiózus színpadi
látvány, a kitűnő, tehetséges, profi gyermek- és felnőtt szereplők által megformált
„hősök” és „zsonglőrök”, „mutatványosok”, meg színész- és táncoscsapatok profizmusa, az
alkalmazott parádés tánckoreográfiákkal; a Puskás, a musical-produkció jól sikerült,
elgondolkodtató és könnyen befogadó darab, ami mindannyiunkra valamiért kellett hogy hasson. Tehát, inkább színháznak fogtam fel az egész darabot, amire "rásegített" vagy hozzátett valami odavalót a zene, az ének, az énekbeszéd és a tánc.
A
hatalmas tetszésnyilvánítást kiváltott előadás után megfogalmazódott bennem,
hogy nem szabad elhamarkodottan „lefitymálnom” a műfajt, hiszen – mint a friss élmény
is bizonyság rá - még ma is születhetnek érdekes, jó, izgalmas megzenésített
történetek, amelyek megihletik és inspirálják az alkotókat és előadóművészeket,
megmozgatják fantáziájukat, hogy a határainkon belül/kívül élőknek olyasmit
alkossanak színpadra, ami nekünk és rólunk szólnak, ami lekötheti figyelmünket
és valami értéket is nyújthat: megértjük, esetleg megvitatjuk az előadáson
látottakat, elgondolkozhatunk a mit- és
miérteken, és aki szereti, befogadja a műfaj elemeit, ráérez az adaptáció, a dramaturgia,
a dalszöveg mondanivalóira, tetszenek a megírt énekbetétek, a hangszerelés, a zenei
harmóniák, a színpadra álmodott látványos jelenetek sora, az előbb-utóbb az eddig
szerzett benyomásain túl is képes nyitottan megint valami szépet, újat befogadni
– de azokra is hathat, akik először találkoznak ezzel a műfajjal, akik eddig idegenkedtek
és távol tartották magukat ettől a fajta színházi világtól.
Utólag
nem bántam meg, hogy meggyőztek: látni és hallani kellett ezt a magyar sport vonatkozású
– egyben történeti és történelmi szálakat dramatizálva bemutatott - musical-előadást,
hogy fogalmam legyen róla, mit lehetett ebben
a műfajból és témakörből kihozni és amit szemmel láthatóan ünnepelt a
publikum. Amiből én sem maradtam ki. Nem bántam meg, hogy engedtem a csábíttatásnak...
SZIMFONIKUS OPERAVÁLTOZATBAN ÜNNEPELI AZ OPERAHÁZ AZ ISTVÁN, A KIRÁLY 40. SZÜLETÉSNAPJÁT
Színház-online.hu
- 2023. április 25., kedd 14:35
Szörényi
Levente és Bródy János István, a király című műve az 1983-as, királydombi
bemutató óta a magyar kultúra klasszikusává érett. A mű a kulturális nemzeti
minimum részeként azon magyar zeneművek közé tartozik, amelyeket életkortól és
zenei képzettségtől függetlenül a legtöbb magyar ember ismer szerte a világon.
Az István, a király idén
ünnepli 40. születésnapját, amely előtt a Magyar Állami Operaház a szerzők részvételével
április 22-én díszbemutatóval tisztelgett. Az előadás szimfonikus
operaváltozatához Gyöngyösi Levente zeneszerző készített tisztán szimfonikus
partitúrát, a darab rendezője a magyar operaélet nagy mestere, Szinetár Miklós.
– Ennek a darabnak a műfaja
sem nem rock, sem nem opera, a műfaja az, hogy remekmű – mondta Szinetár Miklós a bemutatón – Olyan remekmű ez, ami ma már
elfoglalja a helyét a nagy magyar zeneművek sorában, mint a Hunyadi László, A
kékszakállú herceg vára vagy a Székely fonó. A miénk, kitörölhetetlenül és
ennek két oka van. Az egyik az elementáris zene, ami megszállja az embert, amit
dúdolunk még az utcán is. A másik pedig a témája, ami arról szól, hogy bennünk,
magyarokban mindig él egy István és él egy Koppány. Szeretnénk a Nyugathoz
tartozni, de szeretnénk magunkból is megőrizni valamit. Mind a kettő igaz és mind
a kettőnek van igazsága, ettől olyan nagyszerű ez a darab.
Az előadás ebben a megújult verzióban az
Erkel Színházban debütált a Covid-idején, de 2023-ban visszatért Operaházban és
a szereposztás is megújult.
István
szerepében Nyári Zoltán, Saroltként Komlósi Ildikó látható.
Gizellát Rácz Rita és Kriszta Kinga alakítja.
Koppányként Cseh Antal, míg Tordaként László Boldizsár és Balczó Péter lép színpadra.
