:-) ...
...de ma este más programom van, remélem, 1-2 napon belül be is számolhatok róla.
Különösen Edmond Dantes fórumtársunk figyelmébe ajánlom a ma esti musicalelőadást
2018.10.26 Kultúra.hu
Visszatér Monte Cristo grófja!
Alexandre Dumas klasszikus műve, a Monte Cristo grófja ezúttal musical formájában, csodálatos dalok és remek tánckoreográfiák kíséretében kel életre november 11-én a BOK Csarnokban, december 14-én Pécsett és december 28-án Veszprémben. Pozsgai Zsolt és Szomor György alkotása Gubik Petra, Vastag Tamás és Gulyás Attila főszereplésével, a címszerepben Szomor Györggyel látható.
A fiatal Edmond Dantèst a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napoleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantès már nem tudja bizonyítani igazát. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy ismeretlen börtöntárs halála révén megszökhet – és egyben birtokosa lehet egy csodálatos vagyonnak is. Elindul hát, mint Monte Cristo grófja, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Köztük egykori menyasszonya, és annak fia.
A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de vajon meddig tud elmenni bosszúvágyában? Mikor jön el az idő, amikor már érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást? Edmond Dantèst megfosztották a szerelmétől, hosszú éveken át nyomorúságos körülmények között élt bezárva. Miről álmodozik az idő fogságában? Vajon mit tesz egy mesébe illő szabadulás után?
Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – Dumas örökérvényű regénye 2011-ben új formában kelt életre a Békéscsabai Jókai Színház színpadán. Azóta meghódította a hazai és a határon túli színházak közönségét, sikermusicallé vált, és már túl van a 100. előadáson.
Most visszatér és november 11-én a BOK Csarnokban, december 14-én Pécsett, a Lauber Dezső Csarnokban, december 28-án pedig Veszprémben, a Veszprém Arénában láthatja a közönség. „Maguk az emberi sorsok a legérdekesebbek a történetben. Én mit tennék ebben a helyzetben? Nagyon könnyű azt mondani, hogy természetesen megbocsátanék. Akinek így tönkreteszik az életét, az az igazi próbatétel!”
A jegyek már kaphatóak a budapesti, pécsi és veszprémi előadásra.
Szereplők:
Dumas, a szerző – Vastag Tamás
Fiatal Edmond Dantes – Gulyás Attila
Monte Cristo grófja – Szomor György
Mercedes – Gubik Petra
Danglars – Bartus Gyula Jászai-díjas
Fernand – Csomós Lajos
Villefort – Presits Tamás/Balázs Csongor
Faria Abbé – Szőke Pál
Jacopo – Katkó Ferenc
Bonifacio – Gerner Csaba
Pacalio – Liszi Melinda
Haydée – Gábor Anita/Békefi Viktória
Napóleon – Czitor Attila
Börtönőr – Nagy Róbert
Albert – Biró Gyula
Díszlet: Fekete Péter
Jelmeztervező: Papp Janó
Zenei vezető: Gulyás Levente
Hangszerelés: Lippényi Gábor
Koreográfus: Fejes Kitty
Rendező: Szomor György
TRIANON - ROCKOPERA ŐSBEMUTATÓ
BUDAPEST, HŐSÖK TERE, 2018. JÚNIUS 22-23.
Az ország legszebb szabadtéri színpadán, a Hősök tere övezteszoborcsoport előtt felépített díszletrendszerben jeles, népszerű színészek és énekesek, valamint több száz közreműködő segítségével, a két évvel ezelőtt ezen a helyszínen bemutatott Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék alkotógárdája Trianon címmel új, nagyszabású történelmi zenemű létrehozására vállalkozott.
A közelgő századik évforduló előtt a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a jóakaratú, a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat. A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. A szövegkönyvet emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével a produkció rendezője, Koltay Gábor állította össze.
A zeneműben közreműködő színészek, énekesek: Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Rudán Joe, Sipos Imre, Benkő Péter, Laklóth Aladár, Ruttkay Laura, Palcsó Tamás, Fehér Nóra, Bodnár Vivien, Kuczmann Ágnes, Varga Vivien, Varga Szabolcs és Szentgyörgyváry Laura. A produkcióban több száz táncos, statiszta, lovas, artista működik közre.
/Jegy.hu/
Nem igazán musical, nem operett, de nem is "rendes" opera; jobb híján ide teszem be a linket:
István, a király - sajtótájékoztató
Operettszínhaz.hu, 2018-04-20
Baján mutatja be a Budapesti Operettszínház az István, a király című rockopera Székely Kriszta rendezésében készülő legújabb változatát. Augusztus 24-26. között három alkalommal lesz látható Szörényi Levente és Bródy János korszakos műve a Petőfi-szigeten.
Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be a darab szereposztását, és elárulta azt is, miért tartja fontosnak és aktuálisnak az alkotás színrevitelét a színház.
Hegedűs a háztetőn (eredeti cím: Fiddler on the Roof)
A musicalt Magyarországon a Fővárosi Operettszínház mutatta be.
Az alábbi adatok a Színházi adattárból:
|
Bemutató dátuma : |
1973.02.09 |
|
Szerző : |
Stein, Joseph |
|
Alapszöveg írója : |
Sólem Aléchem |
|
Fordító : |
Reményi Gyenes István |
|
Zeneszerző : |
Bock, Jerry |
|
Dalszövegíró : |
Harnick, Sheldon |
|
|
Szereposztás: Tevje: Bessenyei Ferenc m.v. |
|
Rendező : |
Vámos László |
|
Karmester : |
Lendvay Kamilló |
Az Operettszínház előadásának sikere nyomán még ugyanabban az évben elkészítette a Magyar Rádió a musical keresztmetszetét – felvette és bemutatta a darab zenei anyagának legismertebb részleteit; az énekszámok előadói javarészt azok, akik a színházban is alakították-énekelték szerepüket; hozzájuk csatlakozott: Domonkos Zsuzsa, Lipcsei Edit, Kishegyi Árpád és Langer Ede, a közreműködő zenekar és énekkar pedig a Rádió saját együttesei.
1973. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.57 – 20.31
„Bemutatjuk új felvételünket”
Hegedűs a háztetőn
Részletek Jerry Bock és Sheldon Harnick darabjából.
Magyar szöveg: Reményi Gyenes Iván.
A dalszövegeket fordította: G. Dénes György
Km. Domonkos Zsuzsa, Fónay Márta, Halász Aranka, Lipcsei Edit, Oszvald Marika, Petress Zsuzsa, Benkóczy Zoltán, Bessenyei Ferenc, Horváth Dezső, Kishegyi Árpád, Kiszely Lajos, Langer Ede, Levente Péter, Mucsi Sándor, Siklós György, Polónyi Gábor valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Lendvay Kamilló
Részletek:
- Prológ (Bessenyei, Fónay, Horváth, Benkóczy, Siklós, Levente, Mucsi, Kiszely)
- Dal a házasságszerzőhöz (Halász, Domonkos, Lipcsei, Oszvald)
- Tevje dala: „Ha én gazdag lennék…” (Bessenyei)
- Bordal és tánc (Bessenyei, Benkóczy, Mucsi, Levente, Polónyi, Langer)
- Csoda lett (Kishegyi)
- Szeretsz engem (Petress, Bessenyei)
- Anatevka (Petress, Bessenyei, Fónay, Mucsi, Levente, Kiszely, Benkóczy)
Interjú a Dorian Gray rendezőjével és koreográfusával
2018-01-18. - Operettszínhaz.hu
Január 19-én mutatjuk be Várkonyi Mátyás musicaljét, a Dorian Grayt a Kálmán Imre Teátrumban. Az előadás rendezője és koreográfusa, Réthly Attila és Bodor Johanna szoros szálakkal kötődik az ősbemutató két alkotójához, előbbinek a szövegíró és rendező Ács János, míg utóbbinak a koreográfus Imre Zoltán volt a mestere. A közelgő premier kapcsán tabukról, energiákról, művészi szabadságról és persze a régiekről is beszélgettünk a két művésszel.
Bár csak 28 év telt el az ősbemutató óta, mégis az előadás mára már fogalom lett a hazai zenés színjátszás történetében. És érdekes módon, műsorra sem került azóta a hazai színházakban. Nem nyomasztott ez titeket?
"Réthly Attila: Bevallom ez egyszer sem jutott eszembe. Nem láttam annak idején az előadást, de tudom, hogy fontos bemutató volt, mindenki úgy emlékszik vissza rá, mint a zenés művészszínház egy olyan mérföldkövére, ami beégett a magyar színháztörténetbe. Ha volt rajtam valami teher, akkor inkább az, hogy Ács János a mesterségtanárom volt Székely Gábor mellett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ráadásul az egyetem után ez a mester-tanítvány viszony egyfajta barátsággá alakult. Ezen kívül közös találkozási pont még a kaposvári múlt is. Ilyenformán tehát erős viszonyt őrzök az emlékével. A próbafolyamat alatt gyakran felerősödött bennem a párbeszéd közte és köztem. Sokszor mondtam volna neki, hogy pongyola az anyag, mivel sem a partitúra, sem a librettó nem rögzítette a szerzői instrukciókat és elképzeléseket a színpadi történésekről. Újra ki kellett találni, meg kellett fejteni, ez is vitt minket erősen egy saját formanyelv megalkotása felé. Szinte úgy kellett hozzányúlni, ahogy Büchner Woyzeck töredékeit pakolták össze annak idején a drámatörténészek. Ez természetesen nem vonatkozik a zenére, mert azt Várkonyi Mátyás őrzi és a kedvünkért most újrahangszerelte."
Januártól Dorian Gray a Kálmán Imre Teátrumban!
2017-11-28, Operettszínhaz.hu
Várkonyi Mátyás nagy hatású musicaljét, az Oscar Wilde kultikus regényéből készült Dorian Grayt 2018. január 19-én mutatja be a Budapesti Operettszínház. A '90-es években itthon és Európa szerte zajos sikert aratott alkotást most Réthly Attila állítja színpadra a Kálmán Imre Teátrumban, a címszerepben Kocsis Dénessel. Mellette ott lesznek a korábbi nagy elődök Csengeri Attila, ezúttal a festő és Homonnay Zsolt Lord Henry szerepében.
Sajnos elképzelhető, hogy a Hawaii rózsája operettből nem készült a többi dalról felvétel, mert egyszer kívánságműsorban kértem a Van egy díványbabámat, és azt mondták nincs meg. Különben a Bál a Savoybant is hiányosan vették fel. Nem tudom miért volt ez. Archív 30-as évekbeli felvételeken esetleg meg lehetnek még a dalok, gramofonlemezeken, csak kérdés előkerül e az anyag valamelyik gyüjtőnél. Ez persze más operettekre és szerzőkre is vonatkozik.
Az Ábrahám Pál operettjeiből a rádió felvett részleteket - ezek megjelentek audiókazettán, melynek hanganyaga CD-re is rákerült. A Dankó Rádió - feltételezem - most már vagy a rádiófelvétel digitális hordozóra átírt zenéit vagy a kereskedelmi forgalomba került CD-ről játssza be ezeket az Ábrahám-dalokat a műsoraiban.
Amiket hiányolsz, azokat én is. Nincs tudomásom, hogy itthon rádiófelvétel vagy más stúdiófelvétel készült volna belőlük.
De a 3:1 a szerelem javára operettből 2 dalt adnak csak, és ezeket Zentai Anna és Németh Marika énekli, Álmaimban már láttalak és Beleszerettem magába, ez van az Ábrahám válogatás lemezen. A Hawaii rózsájából pedig kb. 7 dal van meg csak és kb. 16 van benne. Ezek a 60-as évekből vannak, Petress Zsuzsa, Melis György - kivéve a Johnny vagyok és a My golden baby, mert ezeket sokszor felvették.
A Júlia c. operettből meg a Ma este Burgban, Sing Sing - Paudits, Dénes Oszkár előadásában ezek mentek
Amiket hiányolok, mert jók:
3:1 a szerelem javára: Black walk, New Yorkben hej (vagy Londonban hej...) ez nem azonos a Huszka nótával
Hawaii rózsája: My litte boy, Jól szól ez a jazzbant, Van egy díványbabám, Dzsungel dal
Lajtai Lajostól a Mesék az írógépről és a Három tavasz operett ment 1945 után, összeen 17 bemutatója volt, ami nem sok, a legutóbbi meg ugye a Régi nyár, még nem láttam, de gondolom válogatás a dalaiból.
A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában szoktak részleteket bejátszani a rádiófelvételből; néhány részlet CD- kiadványra is rákerült. (Ábrahám-operettek)
Köszi, a Luna asszony az ugyanaz a darab, tehát ment, de már 116 éve.
Úgy néztem, hogy Benatzky darabjai közül egyedül az Esernyős királyt játszották a II. világháború után. Illetve a Fehér ló ment Pécsett és Kaposváron. Az esernyős király 7-szer ment, 1973-ban utóljára, szerintem az valami gyerekdarab lehet.
Oscar Straus egy operettje se ment a II. világháború után, (Színházi Adattárt nézem)
Lincke-től a Luna asszony 1959-ben ment Kaposváron
Az 1936-os 3:1 a szerelem javáráról és a Hawaii rózsájáról van rádiófelvétel, ez jó, de kérdés meg van e most is. Arról film is készült, azt szokták játszani.
Hol nézed ezeket? Lehet be tudok lépni a munkahelyemen...
A Színházi Adattár az elég hiányos, csak a II. világháború utáni része jó.
Ralph Benatzky Magyarországon előadott darabjai:
Hóvirág - 1918
Ju-Shi – 1920
Pipszi – 1924
A három muskétás – 1930
Fehér ló – 1931
Exhercegnő (Granichstädten és Stolz társszerzőségével) - 1932
Az esernyős király – 1935
Egy leány, aki mindenkié – 1936
Párisi nők – 1937
Oscar Straus Magyarországon előadott darabjai:
Varázskeringő – 1907 - rádiófelvétel magyar nyelven (1967)
A víg nibelungok – 1907
Vénusz az erdőben – 1911
A kis barátnő – 1912
A bájos ismeretlen – 1915
Legénybúcsú – 1915 - rádiófelvétel magyar nyelven (1968)
A csodacsók – 1916
A csokoládékatona – 1916 - rádiófelvétel - részletek - magyar nyelven (1950-es évek)
A márványmenyasszony – 1917
Búcsúkeringő – 1920 - rádiófelvétel magyar nyelven (1950; a 60-as és 70-es években egy-egy részlete)
A bálkirálynő – 1921
A balga szűz – 1924
Rikett – 1925
Terezina – 1925
Egy asszony, aki tudja, mit akar – 1932
Ábrahám Pál:
Hawaii rózsája – 1932. január 22., Budapest, Király Színház - magyarországi bemutató - rádiófelvétel - részletek - magyar nyelven
3:1 a szerelem javára – 1936. december 18., Budapest, Royal Színház - magyarországi bemutató - rádiófelvétel - részletek - magyar nyelven
Nico Dostal
- Magyar menyegző – 2000. március 20., Madách Színház – Magyarországi bemutató
- Clivia darabját tudomásom szerint nálunk nem játszották
Paul Lincke
Nakiri - 1901
Vénusz a földön – 1903
Luna asszony – 1902. március 17., Budapest, Fővárosi Orfeum
Makrancos hölgyek (Lysistrata) – 1903
Grigri – 1914
Casanova – 1918
A szerelem királya - 1920
A Csókolj megy Katámat, a Hawaii rózsáját, 3:1 a szerelem javárát többször is játszották, és 1931-ben a Fehér ló is ment a Király Színházban, a többi nem szerintem. Arra, hogy készült-e rádiószínházas felvétel ezekről a darabokból, vagy az előadásokról, amiben meghallhatnánk magyarul is a dalokat magyar színészektől. És ha készült részben vagy egészében vettéké fel a darabokat. Tévészínház ezek szerint nincs belőlük, vagy még nem bukkantál rá.
Megnéztem a Frua Luna és a Clívia soha se ment Magyarországon, de néhány dalát játszotta a rádió.
3:1 a szerelem javára 8-szor ment összesen, utóljára 2014-ben a Vörösmarty Színházban Székesfehérváron, (Gyulán Várszínházban premierként) -én is láttam Fehérvárott - és ment a József Attila Színházban is 2001-ben, meg Egerben is 2005-ben, 1936-ban a Kamarszínházban.
Hawaii rózsája is ment, 1932, 1935 Budapest Király Színház és 1945. után vidéki színházakban és 1987-ben az Ódry Színpadon.
Ezt hogy érted? Hogy nálunk színházakban játszották-e ezeket a darabokat?
Meg kéne próbálni kívánságműsorban kérni pl. a Csókolj meg Katám dalát stb.... csak én nem birom végighallgatni a műsort, mert tele van nótával, amit nem igen kedvelek és egy hét múlva szokták leadni a kért dalt, mert hosszú a lista.
Így van, egyetétünk, ez nagyon sajnálatos.
Azt nem tudod, hogy Ábrahám Hawaii rózsája operettet vagy a 3:1 a szerelem javárát, vagy Nico Dostál Clíviáját, vagy Lincke Frau Lunáját játszották-e és egészében e vagy Benatzky darabot vagy Oscar Strauss mely darabját?
A hangsúly azon van, hogy az eredeti angol nyelvű, sok-sok zenés játék részletei, a stúdiófelvételekről egykor gyakorta játszott énekszámok ma már a magyar rádió zenei műsoraiban egyáltalán nem hangzanak fel.
Jó hogy írod, ami rémlik a Hello Dolly főszáma, és a Show hajó Missisipi dala, ezeket hallottam a Túl az Óperenciánban, de ez édeskevés, érthetetlen az egész nekem, még Cole Porter dalai se mennek vagy a Sweet Charity. Talán az Irma te édes fődala ment Psotával, azt nemrég láttam a Turay Ida Színházban.
A felsorolt zenés játékoknak a lemezfelvételén szereplő előadók nevét is kiírtam az egykori RTV Újságból - amit nem írtam át ide idő híján...
A Rádió Zenei Főosztálya egykor – főleg a rendszerváltás előtt, de még utána évekig - a sok-sok operett, daljáték hazai felvétel műsorra tűzése mellett rengeteg külföldről származó operettfelvételt , zenés játékot, musicalt is adásba szerkesztett - ezek a rádió különböző könnyűzenei összeállításaiban, eredeti nyelvű lemez- és hangfelvételekről hangoztak el.
Ezekből szemezgetek:
Gould: A vidám vitorlás
Jule Styne – Betty Comden – Adolph Green: Do-re-mi
Stevens: Öt penny
Coleman: Charity, te édes
Styne:Merrill: Furcsa egy lány
Wilson: Az elpusztíthatatlan Molly Brown
Loewe: Camelot
Franz Allers Lane: Szivárványvölgy
Herman: Hello, Dolly!
Charles Strouse: Bye, Bye Birdie
David Heneker: Egy hatpennys fele
Charles Strouse: Az aranyfiú
Bricuss: Az élet játéka
Rodgers: A király és én
Rodgers: A virágdob dala
Porter: Csókolj meg, Katám!
Charles Strouse: A taps
Leigh Darion: La Mancha lovagja
Leonard Bernstein: Botrány Tahitiben
Coleman: Irma, te édes
Natschinski: Barátom, Bunbury
Streisan, Williams, Weiss - Loggins: Sztár született
Loewe: Gigi
Günther Leopold: Riverside 7/9
Furey: Éjszakai varázs
Irvlng Berlin: Annie, a puskás amazon
Styne—Arthur Laurents—Stephan Sondheim: A színházi mama
Leslie Bricusse: Pickwick
Kern: Show hajó
Albert Arlen - C .J. Dennis : Szentimentális történet
Carol Hall: A legvidámabb örömtanya Texasban
Cole Porter-Abe Burows: Cancan
Bart: Oliver
Ma már ebből a zenés műfajból - e darabokból és még sok zenés játékból - az itthoni rádiócsatornákon egyáltalán semmi nem hangzik fel; sem „original” sem magyar nyelven… mintha nem is létezett volna …
Staatsoperette Dresden | Aufzeichnung vom Dezember 2016
Leonard Bernstein: "Wonderful Town"
13.01.2018 | 19:05 | Deutschlandfunk Kultur
Sarah Schütz - Ruth Sherwood, Schriftstellerin
Olivia Delauré - Eileen, ihre Schwester
Bryan Rothfuss - Robert Baker
Marcus Günzel - "The Wreck" Loomis, Footballspieler
Gerd Wiemer - Chick Clark, Journalist
Jannik Harneit - Frank Lippencott, Fremdenführer, 1. Redakteur
Dietrich Seydlitz - Fletcher, 2. Redakteur, Danny
Hauke Möller - Lonigan, Wachtmeister, Randolph Rexford
Chor der Staatsoperette Dresden
Orchester der Staatsoperette Dresden
Leitung: Peter Christian Feigel
Nem operett, nem is musical - de legyen itt a link:
Villanófényben - Csengeri Attila
Operettszinhaz.hu, 2018-01-03
Zenésszínházi történelmet ír a Budapesti Operettszínház. 28 évvel az ősbemutatót követően műsorára tűzi Várkonyi Mátyás elementáris erejű, rövid idő alatt kultikussá vált rock operáját a Dorian Grayt. Az előadás igazi különlegessége, hogy színpadra lépnek benne az egykori legendás Dorianek, Csengeri Attila és Homonnay Zsolt is, akik az örökifjúságra vágyó fiatalember - akit a mostani produkcióban Kocsis Dénes formál meg - életét alapvetően meghatározó két idősebb férfi szerepét öltik magukra. Csengeri Attila a végzetes arcképet készítő festőművészt, míg Homonnay Zsolt a fiút a bűnbe csábító Lord Henryt alakítja. A Kálmán Imre Teátrum január 19-i premierje kapcsán Csengeri Attilával beszélgettünk csodákról, libabőrről, szabadságról, Ács Jánosról és persze a Rock Színházról.
Watch
Broadway
Your Way
Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel
19.00 – 19.35 Prológ
Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita
A mikrofonnál: László Ferenc
Vendég: Gyöngyösi Levente
Szerk.: Katona Márta
19.35 – 22.09 Bartók Plusz Operafesztivál 2017
Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita
Musical két felvonásban - koncertszerű előadás
Szövegét - Mihail Bulgakov azonos c. regénye nyomán - Várady Szabolcs írta
Vezényel: Hollerung Gábor
Km. a Nyíregyházi Cantemus Kórus (karig.: Szabó Soma) és a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Szereposztás:
Margarita - Sáfár Orsolya (szoprán)
Mester, Jesua - Balczó Péter (tenor)
Woland - Cser Krisztián (basszus)
Poncius Pilátus - Kovács István (basszus)
Hontalan Iván és Levi Máté - Varga Donát (tenor),
Fagót - Kiss Tivadar (tenor),
Hella - Szakács Ildikó (szoprán),
Behemót - Gavodi Zoltán (tenor),
Berlioz és Kajafás - Hábetler András (basszbariton),
Latunszkij kritikus és Júdás - Kálmán László
Nővér az elmeklinikán - Bakos Kornélia (alt)
(Miskolci Nemzeti Színház - Nagyszínház , június 24.)
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/08/08/ez_a_szakma_igenybe_veszi_a_hangot_es_a_lelket/; Ez a szakma igénybe veszi a hangot és a lelket [/url] FIDELIO.HU, 2017.08.08. 09:39 „ Gubik Petra, a Budapesti Operettszínház ifjú művésznője sűrű évadot tudhat maga mögött. Öt bemutatón van túl, és még kettő várja a szeptemberi évadkezdés előtt. Közben sikeresen elvégezte az első évét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.” „Jelenleg Szegeden próbál, augusztus 11-én tartják A Notre Dame-i toronyőr musical változatának magyarországi ősbemutatóját Kerényi Miklós Gábor KERO rendezésében. A Dóm téren nem először lép közönség elé, 2013-ban a Margaret Mitchell bestselleréből készült Elfújta a szél Scarlettjeként mutatkozott be, és most izgatottan készül egy másik klasszikus regényhősnő, Victor Hugo Esmeraldájának megformálására.”
Jó, hogy küldöd, mert az első 15 perc lemaradt a felvételemről; későn vettem észre friss csemegédet.
:) [url]http://klasika.lsm.lv/lv/lr/arhivs/?__uri=lv/lr/arhivs/&channel=3&d=1&m=6&y=2017&page=1;Arhīvs[/url] (→ 21:15)
A My fair Lady lettül !!! Hogy mit találtál megint...
Latvijas koncertzālēs Starptautiskajā bērnu aizsardzības dienā - mūzikls [url]http://lnso.lv/koncerts/muzikls-mana-skaista-ledija/;"Mana skaistā lēdija"[/url] Lielajā ģildē 1.6.2017 | 20:15 | [url]http://www.latvijasradio.lsm.lv/lv/tiesraide/?channel=3&sub=;Latvijas Radio 3[/url] "Klasikas" vilnī - F. Lova un A. Dž. Lērnera mūzikls "Mana skaistā lēdija", kas Lielajā ģildē bija skatāms un klausāms 22. aprīlī. Iestudējumā piedalās: Katrīna Paula Felsberga, Niks Freimanis, Patriks Kārlis Stepe, Daniels Pelnēns, Gustavs Melbārdis, Jēkabs Ludvigs Kalmanis, Artūrs Biķernieks, Vanda Siliņa, Leonards Vīksne, Rīgas Doma kora skolas koris, PIKC "Liepājas Mūzikas, mākslas un dizaina vidusskola" simfoniskais orķestris un diriģents Reinis Lapa
[url] http://www.operett.hu/cikkek/mar-zajlanak-a-notre-dame-i-toronyor-probai/1295; Már zajlanak A Notre Dame-i toronyőr próbái[/url] Operettszínhaz.hu, 2017-05-22 A világsikerű musical végre Magyarországra érkezik, az alkotócsapat pedig már teljes gőzzel próbálja a produkciót. Vágyakról, hősiességről és legfőképpen egymás elfogadásáról szól a gyönyörű történet. A Notre Dame-i toronyőrt KERO® rendezi, a csúf, ám csupaszív Quasimodot Veréb Tamás és Cseh Dávid Péter alakítja.
„Musical Ünnep 2017” BUDAPEST Kongresszusi Központ 1124 Budapest, Jagelló út 1-3. A Budapesti Showszínház bemutatója. ________________________________________ MÁRC 15. SZERDA, 15:00 és 19:00 ________________________________________ „A musical világ ünnepel! 2017. március 15. -én egy nagyszabású gálaműsorral lepi meg közönségét Budapesti Showszínház. A Budapesti Kongresszusi Központba meghirdetett két órás szuperkoncerten a hazai musical szakma jeles képviselői lépnek színpadra, összesen tizenhat kiváló művész, felvonultatva az elmúlt húsz év legsikeresebb itthon bemutatott musical darabjainak sláger betétdalait, negyven tagú kórussal és szintén negyven tagú filharmonikus zenekarral kiegészítve. Az eseményen fellép többek között Mahó Andrea, Miller Zoltán, Sári Évi, Zöld Csaba vagy Bot Gábor, de meghívást kapott Brad Vee Johnson, amerikai énekes is, aki az igazi broadway-i hangulatot kívánja elhozni az előadásra látogatóknak. Az apropót egy új díj kiosztása is biztosította, ugyanis ezen a koncerten kerülnek átadásra az I. Magyar Musicalvilág Díjak is, a legjobb előadóknak és a musical szakma dolgozóinak. A díjakat neves szakújságírók és ismert közszereplők adják át a nyerteseknek.” Rendező: Tóth Ádám Produkciós vezető: Turoczi Izabell Koreográfus: Sallak Petra Hangmérnök: Hlaszny Ádám Fénytechnika: Szilágyi Yvett Szereplők: MAHÓ ANDREA POLYÁK RITA DEBREI ZSUZSANNA SÁRI ÉVI GERE ORSOLYA BARANYAI ANNA BODNÁR VIVIEN RÉTHY ZSAZSA NÉDÓ OLGA BRAD VEE JOHNSON EGYHÁZI GÉZA MILLER ZOLTÁN BOT GÁBOR KÓSA ZSOLT JENEI GÁBOR ZÖLD CSABA BÉKEFI LÁSZLÓ BUDAPESTI SHOWSZÍNHÁZ PRODUKCIÓ www.showszinhaz.hu
„Csim Csimini Csim Csim Cserí Csim Cserú” - énekelte a musicalből Berti slágerdalát önfeledten, már az előadás végén, a többi művésszel együtt a lelkes közönség! Vasárnap este végre eljutottam a Madách Színházba a „Mary Poppins” musical-előadásra! Nem bántam meg! Ellentétben az év végén látott Billy Elliot musical színpadra állításáról szerzett vegyes benyomásaimmal [url] http://momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=7299#340244; (lásd 7.299. számú beszámolómat az Erkel Színház topicjában is), [/url] itt ez a művészi megvalósítás sokkal közelebb áll hozzám, és az ízlésvilágomhoz is. A cselekményt, a „mesét”, a szereplőket mindenki ismerheti P.L. Travers történeteiből, a zenét a Walt Disney idők során klasszikussá nemesedett 1964-es musicalfilmje nyomán is - a tüneményes Julye Andrews játszotta-énekelte benne a címszerepet. Akkori, régi filmemlékeim mindmáig elevenen élnek bennem, így nem is volt kérdés, hogy ez a színházi zenés-táncos produkció bizonyára alkalmas lesz az összehasonlításra, de mindenképp a mai szemmel és füllel való befogadás révén visszarepít engem egy sohasem volt, mesebeli boszorkány-tündér-papa-mama-két gyermekük történetének csodás és mesés, elandalító világába. És ezt nem is a megszépítő idő távolsága mondatja velem. A várakozásomban nem is kellett csalódnom. Szirtes Tamás rendező alkotása nem tette idézőjelbe sem a kort, sem a sztorit, örömömre, maradt a „hagyományosnál” kiállításnál: a díszletek, jelmezek, a megvilágítás, a fények, vetítéssel kombinálva is, a táncok és legfőképp a jól ismert dalok, a zene mind-mind a nosztalgiát, a romantikát, a bűbájos, kedves, színes mesebeli hangulatot, varázst célozta meg. A kitűnő színészválogatást, a remek szereplőgárda alakítását megérdemelt, hatalmas ovációval fogadta a vegyes korösszetételű publikum. Érdekes volt látni, hogy nemcsak az ifjúság „zajongott” belefeledkezve abba, ami a színpadról átjőve megérintette lelkületüket, hanem a velem egyidősek vagy még idősebbek is hatalmas tetszésnyilvánításban részesítették a produkciót és az alkotókat; olykor-olykor azon kapva magunkat, hogy időben visszafiatalodunk és épp olyan lelkesen adjuk át magunkat a színpadon történteknek, mint amikor és ahogyan valamikor régen a saját gyermekkorunkban is ugyanez megtörténhetett velünk az említett világhírű színes-zenés amerikai musicalfilm megtekintésekor. Persze más a film és más a színpad, ám itt és most a két műfaj ügyesen "ötvöződött" egymással, hiszen mondjuk a forgószínpad alkalmazásával elért gyors színhelyváltozásokkal együtt a háttérben színpompás vetítési elemek is szolgálták a hatást, melyek kombinációja jól illeszkedett a többi díszlet- és látványelem közé, ugyanakkor a táncjelenetekhez is alkalmas, illúziót keltő látványvilágot biztosított- keltett. Hadd nevesítsem a művészeket, akik a színpadról ezt a mostani zenés-táncos-énekes művészi élményt ránk átsugarazták. A főbb szerepekben láthattuk: Mary Poppins – Mahó Andrea (korábban a Dankó Rádió operettműsorában nagyon szépen mesélt erről a színpadi szerepéről Nagy Ibolyának…) Berti – Sándor Dávid George Banks, az apa – Szerednyei Béla Winifred Banks, az anya – Ladinek Judit (Ő is szólt erről a kedves feladatáról a Dankó Rádió egyik korábbi adásában.) Jane Banks, lányuk – Bánsági Petronella Michael Banks, fiuk – Szirtes Marcell Andrew kisasszony – Sáfár Mónika Bumm tengernagy/Bankigazgató – Koltai János Madaras asszony – Détár Enikő Corry néni – Bencze Ilona Brill néni – Bajza Viktória Katie dada/Smythe kisasszony/Baba – Wégner Judit És még sok kitűnő művészt láthattunk kisebb-nagyobb szerepeikben! Valamint közreműködött a Madách Színház zenekara, tánckara és kórusa Vezényelt: Zádori László. Az alkotók nevét is érdemes megjegyezni, számon tartanunk: Díszlettervező: Rózsa István Jelmeztervező: Rományi Nóra Koreográfus: Tihanyi Ákos Zenei vezető: Kocsák Tibor Animáció: Vízvárdi András Trükkök: Szemerey László bűvész Korrepetitor: Axmann Péter, Erős Csaba, Szegeczky Ágnes Szcenikus: Szűcsborus János Világítástervező: Kiss Zsolt Reptetés: AirWalking Kft / Mihály Gábor vezetésével Kórus betanító: Lovas Gabriella Játékmester:Bencze Ilona Rendező: Szirtes Tamás Elég sokáig kellett várnom rá, míg jegyhez jutottam, de a türelem „rózsát” termett. Azután "újra megfiatalodtam", és ahogy Bertivel és a többiekkel együtt dúdoltuk a fent idézett „Csim Csimini Csim Csim Cseri Csim Cserú” szám dallamát a színházban, úgy Mary Poppins szavai és dala is még a fülemben csengenek: Megtörténhet bármi, Hogyha hagyod. Néha nem megy könnyedén, Hát álmodj nagyot!
Tegnap este csak megnéztem a Billi Elliot musicalt - bár ne tettem volna! Az egész darab egy hatalmas katyvasz - és burkolt reklám is: a valamiféle "másság"-nak a sejtetésével, ábrázolásával; ez még nem is zavarna, mára ez is elfogadottá vált, úgymond „PC” – csak ne lenne ennyire harsány és didaktikus, amit a színpadon látunk – első sorban Michael karakterének felruházásában. A zene igen heterogén (sőt az élő zenekar kombinálva van stúdiófelvételről megszólaló szimfonikus hangzással), a színészeken, a táncosokon semmi nem múlik, teszik a dolgukat, még leginkább a címszerepet játszó, igen tehetséges Kökény-Hámori Kamill az, aki a legtermészetesebb alakítást nyújt ebben a "fejlődés-történetű" darabban. Auksz Éva balettos tanárnőként, Németh Kristóf apaként mutatott elfogadhatót, Csákányi Eszter hozta a szokásos kliséit, de még ők vittek bele némi érzelmi többletet a produkcióba – az elhunyt anya szellemének időnként megjelenése (Krassy Renáta édes-bús alakítása) párbeszéde Billyvel, dalra fakadása és gyermekével együtt énekük a könnyzacskónkat irritálja. Silló István karmester keze alatt a zenekari hangzás - erősítőkkel megtámogatva - jól muzsikált. A látványeffektusok (fény, vetítés, színhatások) a jelmez és díszlet együtt harmonizált, de a tobzódásuk egy idő után már kissé egyhangú, unalmas - amit minden musicalben láthatok, egy kaptafára húznak fel... A táncok koreográfiája (Tihanyi Ákos és munkatársai) helyenként ötletes, bár olykor kissé zavar a lépéskombinációk alatt való éneklésekkel és=vagy prózamondással együtt. Egy észak-angliai bányásztelepülés problémái - a sztrájk, tiltakozások - a zeneszerző, Sir Elton John identitásának felrajzolása a másik pajtás, a szemüveges csetlő-botló Michael alakjára; a darab végére érve már boldog-boldogtalan - nemétől függetlenül - szoknyácskákban ropják - túl erőltetett. Aránytalan a két rész dramaturgiája: az első részben megismert tanárnő és a nagymama alig tűnik fel, nem kap önálló énekelni valót sem; a cselekmény "leül", időben is kevesebb, mint volt az első rész. A musical végén - már a tapsrend alatt - újból mindenki énekel-táncol, s többször előadják ugyanazt a koreográfiát, amit már láttunk tőlük korábban... A keret: a bányabezárások elleni tiltakozás. A sztrájktörők végül leveretnek, ennek politikai vetülete, amivel az első rész indít (kivetítik a miniszterelnök, Margaret Thatcher harcias szólamait mintha dokumentumfilmet látnánk), a darab végére eltűnik, hogy helyébe kerüljön egy "operettes", cukormázas, "rózsaszínű" finálé, ami beletorkollik egy általános "boldog életérzésbe" - mintha az egy csonka bányászcsalád minden napjai, a bányabezárások meg sem történnének, a munkanélküliség réme dacára a kis Billy Elliot karrierjének felívelésével egyetemben az egész kolóniának valami nagy jóvá téteményben lesz/lenne részük. Véleményem szerint mindezek bemutatása, kiötletelése egy musicalben bár lehet, hogy eredeti, de bennem sok kételyt vet fel, hogy mi értelme volt az egésznek: mármint musical-ben feldolgozni a témát és éppen így. Ennek felvállalása és úgy mint a szerzők, úgy mint az alkotók részéről beleölt sok-sok munkaóra bizonyára gyarapította és gyarapíthatja tovább a kasszát, és akár szórakoztathatja is az előadásra jegyet váltó, erre hajazó közönséget, annak bizonyos részét, de mint "musical" az összedobott fércelnivalókkal, csapnivaló szövegével, eklektikus zenéjével, erőltetett, olykor kusza, többféle stílusirányzatot képviselő táncaival együtt számomra az egész olyannak tűnt, mintha addig „üsd a vasat, amíg forró” mottó jegyében arra csábíttattunk: "egyet fizet, kettőt kap...". Nekem ez sok(k) volt a jóból.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/08/11/a_fiu_akinek_jobban_tetszett_a_piruett_mint_a_balegyenes/; A fiú, akinek jobban tetszett a piruett, mint a balegyenes [/url] CSABAI MÁTÉ, FIDELIO.HU, 2016.08.11. 08:26 „Ha valaki elmegy a Billy Elliotra az Operaházba, készüljön rá: sírni fog és nevetni, és nagyon jó estéje lesz.”
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/07/26/de_ha_elkezd_tancolni/; De ha elkezd táncolni [/url] UR MÁTÉ FIDELIO.HU, 2016.07.26. 08:13 Az Operaház, a Madách Musical Tánciskola és a Nemzeti Balett együttműködésében július 29-től kerül színpadra a Billy Elliot című előadás. A musical előkészületeiről és a szokatlan helyszínválasztásról Köteles Géza karmesterrel és Tihanyi Ákos koreográfussal beszélgettünk. „Bár musicalről van szó, mégis fajsúlyos és precízen kitalált zenés színházról beszélhetünk. Megállja majd a helyét az előadás az Opera színpadán? KG: Ókovács Szilveszter nem titkolt szándéka, hogy a musical, amelyben egy tizenegy éves fiú egy angol bányászfaluból indulva valósítja meg az álmát, és balett-táncos lesz, formabontó módon hívja fel a figyelmet a házban működő csodálatos balett-társulatra. A musical az első hangtól az utolsóig vezeti a nézőt, nincsenek üresjáratok. Ez valahol természetes, hiszen az eredeti darab egy film alapján készült, a dalokat Elton John írta. Ízig-vérig zenés színpadi előadásról van szó erős képekkel és fantasztikus zenei időzítésekkel. A darab dramaturgiai színvonalát az operavilágban Pucciniéhez tudnám hasonlítani, aki remekül értett a – sok esetben párhuzamos – jelenetek megkomponálásához. Pontosan tudta, hogy mit, miért és meddig kell csinálni.” „A tervek szerint repertoárdarabbá válik majd az előadás? KG: Százötven előadásra írtuk alá a szerződést hároméves intervallumra. A most következő időszakban hetvenöt előadást fogunk játszani, ami egy rendkívüli szám, tekintve, hogy van olyan repertoárdarab is, ami legfeljebb tízszer megy egy évadban. Az augusztusi előadások után átmegyünk az Erkelbe, mindazonáltal a műfajok közti átjárás létezik, és ha ez a musical jó, akkor megérdemli, hogy az Andrássy úton is elhangozzon.”
Evita a Margitszigeten Andrew Lloyd Webber és Tim Rice legendás Evita című musicaljének új rendezése július 8-án és 10-én mutatkozik be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Szegedi Nemzeti Színház és a Szabad Tér Színház közös produkciójában Eva Perónt Radnay Csilla, Che Guevarát Sándor Péter, Juan Perónt Egyházi Géza, Magaldit Bot Gábor, az elhagyott szeretőt pedig Török Anna alakítja. Juronics Tamás, az előadás rendező-koreográfusa július 7-én az MTI-nek elmondta: a műsorban közreműködik a Szegedi Kortárs Balett, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, tánckara és a Szegedi Szimfonikus Zenekar is. Juronics Tamás felidézte, hogy a musicalek legnagyobb klasszikusai közé tartozó darab Eva Perón rövid, de egészen különleges életútját meséli el: egy argentin kis faluból, a nyomorból érkező lány 15 évesen a fővárosba, Buenos Airesbe kerül és tíz évvel később már nagyon komoly ismertségre tesz szert mint színésznő, rádiós, filmes személyiség; Juan Perón párjaként pedig már 26 évesen first lady lesz. A rendező szerint 1952-ben, 33 éves korában bekövetkezett haláláig Perón élete csodálatos ívet járt be. Mint fogalmazott: „Rendkívül megosztó, karizmatikus személyiség és remek szónok volt. Nagyon nagy hatással volt az argentin népre, amely istenítette, csodálta őt.” Juronics Tamás szerint alkotótársaival nagyon komolyan vették a szerzők eredeti szándékát, ezért a musical – a zeneileg könnyedebb ívek mellé társuló drámai, disszonáns hangok révén – néhol operaelőadást idéz. A darab Fodor Viola tervezte díszletei az argentin elnöki palota homlokzatát, a híres erkélyjelenet helyszínét elevenítik meg. A koreográfus nagy táncképekkel tette még színesebbé a produkciót. Az előadást Koczka Ferenc vezényli, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte. A zseniális szerzőpáros, Andrew Lloyd Webber és Tim Rice musicalje 1978-ban debütált a londoni West Enden. Az 1980-as első magyarországi bemutatót követően, amely a Margitszigeten volt, a darabot minden évtizedben színpadra állították a Szabadtéri Színpadon. Az új rendezés ősszel a Szegedi Nemzeti Színházban lesz látható. Forrás: MTI
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/06/13/tortenelmi_osszefuggesek_-_musicalszinpadon/; Történelmi összefüggések – musicalszínpadon [/url] - interjú Kerényi Miklós Gábor rendezővel CSICSELY ZOLTÁN, FIDELIO.HU, 2016.06.13. 08:15 „Határhelyzetekben derülnek ki az igazi emberi értékek. Minden jó zenés színházi produkció gondolati kaland, feltesz erkölcsi kérdéseket is” – vallja Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője, akit a zenés színház újabb és újabb történelmi témájú bemutatóiról és a Marie Antoinette-tel elindított rendhagyó órákról kérdeztünk. - Eddig háromszor tartottak rendhagyó történelemórát a diákoknak a Marie Antoinette -hez kapcsolódva: a Szent István Gimnázium után a Raktárszínházban, majd a színháztermükben. Felidézné ezeket az alkalmakat? - Magam kezdeményeztem ezeket az órákat, amikor mesélhetek a diákoknak az előadás koráról. Kevesen tudják, hogy Marie Antoinette kortársa volt Georges Washington és Wolfgang Amadeus Mozart. Akkortájt végezték ki az inkvizíció utolsó áldozatait, indult világhódító útjára a szabad kőművesség. És ekkor tört ki – a nyomor és elkeseredés miatt – a francia forradalom, amiből mindenki hasznot akart húzni. Számosan vetélkedtek is azon, kik legyenek a vezetői. Manipulálták a tömeget, ami egyre inkább csőcselékké változott, negyvenezer embert végeztek ki guillotine-nal. Sárba tiporták a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméit. Azt gondolom, érdemes beszélgetni a fiatalokkal arról, miként alakult ki ez politikai káosz, miként manipulálták az embereket, hogyan alkalmazta szinte a világon először a karaktergyilkosságot a bulvársajtó.
[url] http://www.kultura.hu/kulisszatitkok; Kulisszatitkok a musicalről [/url] 2016.05.26, Kultúra.hu Két hónappal a magyarországi premier előtt bemutatták Lee Hall és Elton John Billy Elliot – a Musical című világhírű darabjának díszletmakettjeit és jelmezeit. London sikerdarabja július 29-étől az Operaházban látható, a hármas szereposztásban többek közt Stohl András, Gallusz Nikolett és Csákányi Eszter is színpadra lép. [url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/05/26/ujabb_izgalmas_reszletek_a_keszulo_elton_john-musicalrol/; Újabb izgalmas részletek a készülő Elton John-musicalről [/url]
Megnyugtató kaland kulturális oldalakon böngészni az interneten. Hírlevelet kapok a port.hu-tól, a Szegedi Szabadtéri Játékok idei műsorát hirdetik. Végignézem a szereposztásokat, csak kíváncsiságból. Rákattintok a zenés Victor Hugo-adaptáció (a Madách Színház produkciója) színlapjára. Megjelenik az előadás címe hiányosan: „Nyomorultak”. Gyanúsan idősek a szereplők: a port.hu-n az 1999. évi bemutató kettős szereposztása olvasható. El, innen el: a Szegedi Szabadtéri Játékok weblapjára. A képmellékleten a musical címe végre névelővel, de sajnos „angol módra”: „A Nyomorultak”. Innen úgy tűnik, a produkció két estéjén ugyanaz a szereposztás lesz látható, az idei felújítás gárdájából. Ám az előadásokról készült számtalan fotó közül sikerült kiválasztaniuk azt, amelyen két olyan színész is fellelhető, aki a színlapon nem...
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/02/09/marie_antoinette_urugyen_is_2016-rol_fogunk_szinhazat_jatszani/; "Marie Antoinette ürügyén is 2016-ról fogunk színházat játszani" – video [/url] FIDELIO, 2016.02.09. 13:22 "Az Operettszínház idei évadjának nagy dobása a Marie Antoinette, ami nemcsak fergeteges színházi kavalkáddal, hanem történelmi háttérrel, szerelemmel és ármánykodással is szolgál. A D1 TV és a Fidelio közös, Kultúrpercek című műsorában a musical rendezőjével, Kerényi Miklós Gáborral beszélgettünk." [url] https://www.youtube.com/watch?v=S7Eqdo3nAg8&feature=youtu.be; Rendhagyó történelemóra Kero tanár úrral – video [/url] Budapesti Operettszínház „A Francia Forradalom Európa történetének meghatározó eseménye volt, mely alapjaiban rengette meg az európai gondolkodást és világrendet. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség zászlaja alatt zajló véres harcokról és kegyetlen terrorról számos műalkotás született az évszázadok során. A legutóbbiak egyike Lévay Szilveszter és Michael Kunze 2006-os Marie Antoinette című musicalje, melynek magyarországi bemutatóját március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Ennek apropóján Kerényi Miklós Gábor, a Nagymező utcai teátrum művészeti vezetője, az előadás rendezője rendhagyó történelem órát tartott a budapesti Szent István Gimnáziumban.”
...azaz, a kérdésekre a válaszokat.
Nos, ezeket a feltett kérdéseket ebből a darabból bizonyára nem fogjuk "hitelesen" megtudni...
Azt szeretném tudni, hogy a fiktív féltestvér apai, vagy anyai ágon van Marie Antoinettnek? És hogy került Franciaországba Ausztriából? Ha Franciaországban él, mivel igazolja a Királynénak, hogy féltestvérek? - Margrid..., Margrid, ez nem te vagy...- Szóval KERO magyarázta szerint a forradalmakat a csőcselék csinálják? Nahát, ejnye-bejnye! És mit szóltak a rendhagyó órához a helyi történelemtanárok? :-)
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/02/05/rendhagyo_tortenelemorat_tartott_kerenyi_miklos_gabor/; Rendhagyó történelemórát tartott Kerényi Miklós Gábor [/url] FIDELIO, 2016.02.05. 13:47 Lévay Szilveszter és Michael Kunze 2006-os Marie Antoinette című musicaljének, magyarországi bemutatóját március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Ennek apropóján Kerényi Miklós Gábor, a Nagymező utcai teátrum művészeti vezetője, az előadás rendezője rendhagyó történelem órát tartott a budapesti Szent István Gimnáziumban. „- A darab érdekessége, hogy bár a történelmet komolyan gondolja, hozzátesz némi fikciót is. A musical egy japán könyv alapján született, mely abból az ötletből indul ki, hogy Marie Antoinette-nek van egy féltestvére – akiről senki sem tud –, Margrid Arnaud, egy nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll. „Az egyik forradalmat akar és változást, a másik értetlenül és csodálkozva nézi a körülötte zajló eseményeket, és nem érti, miért nem jó mindenki számára a fennálló rend. Kettejük sorsa és találkozása áll a mű fókuszában, aminek végén Marie megérti, hogyan kellett volna cselekednie, Margrid pedig ráébred, hogy rossz döntést hozott, amikor a csőcselék közé állt, mert az az út az őrülethez és az értelmetlen halálhoz vezet” – magyarázta a rendező.”
[url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-marie-antoinette-probai/1178; Elkezdődtek a Marie Antoinette próbái [/url] Operettszinhaz.hu, 2016-01-11 Az idei évad legnagyobb vállalkozására készül a Budapesti Operettszínház. Január 11-én megkezdődtek a Marie Antoinette próbái. Lévay Szilveszter látványos musicaljének magyarországi bemutatója, mely a tragikus sorsú francia királyné életét dolgozza fel egészen eredeti megközelítésben, két nő párharcát és drámáját állítva a középpontba, március 4-én lesz a nagyszínpadon. Az előadásokra január 12-től válthatók jegyek. Kerényi Miklós Gábor a színház művészeti vezetője, a Marie Antoinette rendezője szólt arról, hogy az előadásnak igen komoly a tétje, egyrészt mert Lévay bemutató régen volt, másrészt mert a Marie Antoinette egy egészen különleges és izgalmas mű. "A musicaljátszásban létezik olyan út, amely a zenésszínházat értékes színházi formának tartja és a szórakoztatáson belül fajsúlyosabb dolgok közlésére is vállalkozik és bizonyos témákról komolyabban szeretne beszélni. Ennek a tétje is erősen benne van a mostani vállalkozásunkban." - hangsúlyozta KERO. Úgy látja, ez a mű igazán alkalmas arra, hogy a mai világunkról beszéljen. "Ebben a történetben nem a történelmi igazságok a lényegesek, hanem a viszonyok, amiket meg tudunk benne fogalmazni" -hívta fel a figyelmet Kerényi Miklós Gábor. A Marie Antoinette ősbemutatóját Japánban tartották 2006-ban, ezt követte két kisebb európai premier Brémában és Tecklenburgban, jelenleg Koreában játsszák. "De nyugodtan mondhatjuk - tette hozzá Kerényi Miklós Gábor -, hogy a budapesti előadás, ami az összes eddigi színpadi feldolgozást alapul véve született meg, önálló változatnak tekinthető, ilyen értelemben tehát európai premier, ami reményeink szerint igazi nagy áttörést jelent majd a mű életében." [url] http://www.operett.hu/cikkek/elkezdodtek-a-marie-antoinette-probai/1178; Marie Antoinette – olvasópróba – Operettszínház [/url]
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/10/27/musical_keszult_luther_marton_eletebol/; Musical készült Luther Márton életéből [/url] FIDELIO.hu 2015.10.27. 09:10 Több mint háromezren énekelnek a produkcióban, amelyet a reformáció napján, október 31-én mutatnak be Dortmundban.
[url] http://ujember.hu/a-huszonnyolc-ev-utan-kicsordulo-konnyek/; Interjú Vikidál Gyulával [/url] - A huszonnyolc év után kicsorduló könnyek Szerző: Marton Árpád Új Ember hetilap, 2015. szeptember 13. Beszélgetés Vikidál Gyulával - A csodákra nincs magyarázat. Ha lenne, nem volnának csodák. Akik ott lehettek 1987-ben a musical-irodalom legnagyszerűbb remeke, A nyomorultak szabadtéri világpremierjén, azok lelkében mindmáig elevenen él e Szinetár Miklós rendezte monumentális, mérhetetlenül tiszta és erőteljes előadás emléke, amelyet egyetlen azóta látott változat sem volt képes fölülírni. A titok alighanem a színlapon sorjázó kivételes színészóriások személyiségében rejlett. Kútvölgyi Erzsébet, Nagy Anikó, Kaszás Attila, Sasvári Sándor, Szombathy Gyula, Hámori Ildikó és Makrai Pál alakítása agyonmozgatott színpadi gépezetek nélkül is betöltötte a hatalmas szegedi Dóm teret. Az akkori főszereplő, Vikidál Gyula az idei előadásban is föltűnik. És a legnagyobb lelkesedést söpri be.
[url] http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/kritika/jezus_krisztus_szupersztar_jol_csengo_judaspenz; Jól csengő júdáspénz [/url] • 2015. július 23. - • Csabai Máté - • Fidelio - Egészen másból építkezik a Jézus Krisztus szupersztár 2015-ben, mint az 1970-es években, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé hatásos és átélhető produkciót állított színpadra a Győri Nemzeti Színház társulata a Margitszigeten. KRITIKA
BBC Proms 2015 - Live from the Royal Albert Hall, London [url]http://www.bbc.co.uk/programmes/b063d5hx;Jerry Bock: Fiddler on the Roof[/url] 25 July 2015 | 20:00 | [url]http://www.bbc.co.uk/radio/player/bbc_radio_three;BBC Radio 3[/url] Tevye ..... Bryn Terfel Golde ..... Janet Fullerlove Tzeitel ..... Charlotte Harwood Hodel ..... Katie Hall Chava ..... Molly Lynch Yente ..... Rebecca Wheatley Lazar Wolf ..... Cameron Blakely Motel Kamzoil ..... Anthony Flaum Perchik ..... Jordan Pollard Fyedka ..... Craig Fletcher Constable ..... Mark Heenehan Shprintze ..... Maisie Tween Bielke ..... Bella Donald Rabbi ..... Richard Reaville Grandma Tzeitel ..... Helen Ogden Fruma-Sarah ..... Gemma Morsley Nachum ..... David Booth Shaindel ..... Sidonie Winter Mendel ..... Seumas Begg Mordcha ..... Richard Woodall Avram ..... Ryan Ross Fiddler ..... Houcheng Kian Grange Park Opera BBC Concert Orchestra David Charles Abell (conductor).
