Világért sem a Ramey-reklamálás esélyeit akarom csökkenteni, de az általam legutóbb fölvetett (csütörtök, Paisiello, stb.) kérdésre legalább annyira járna a pont.
Rendben, Mikulast elfogadom, Ramey-n még kicsit hadd gondolkozzam... ;-)
Én is reklamálni szeretnék, Peter Mikulas-t írtam budapesti Kékszakállúnak, ezen a koncerten ott voltam:
https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/a-pannon-filharmonikusok-pecs-hangversenye-2010-02-19_19-30-bbnh
Én is reklamálni szeretnék, Peter Mikulas-t írtam budapesti Kékszakállúnak, ezen a koncerten ott voltam:
https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/a-pannon-filharmonikusok-pecs-hangversenye-2010-02-19_19-30-bbnh
Persze, hogy Pesten vették föl, az Olasz Intézetben
A pénteki kérdésre Samuel Ramey nevét írtam. Kiadott a Hungaroton vele, Marton Évával, az ÁHZ-vel és Fischer Ádámmal egy lemezt, amit feltételezhetően Budapesten vettek lemezre. A kérdésben nem volt benne, hogy élő koncertről lenne szó.
A csütörtöki kérdés kicsit ravasz volt, ill. többféleképpen értelmezhető (miként a ravaszság és a többféle értelmezhetőség is nem egyszer előfordult már), ezért szerintem -nem vitatva persze a hivatalos válasz támadhatatlanságát (s a jelek szerint mások által is írt másféle válaszokra is tekintettel)- az általam írt Paisiello A sevillai borbélya- is elfogadható.(Mozartot ösztönző hatása egyértelmű tény, s a Rossini-művel való összefüggése, közvetett hatása is közismert.)
Herodes a következőket énekli az idézett szövegrészlet előtt: "
Jaj, milyen hideg van itt. Jeges szél fúj, és hallom… miért hallom a levegõben szárnyak csattogását? Ah! Úgy rémlik, mintha egy hatalmas fekete madár lebegne a terasz fölött. Mért nem láthatom ezt a madarat? Szárnycsattogása rettenetes. Metszõ hideg szél fúj…"
Egyébként a forróság még elképzelhető (elvileg nem az északi sarkkör környékén játszódik a darab), de a tűző napnak semmi nyomát nem találtam.
Herodes:
"De nem, nincs is hideg,
forróság van.
Öntsetek vizet a kezemre,
adjatok havat harapni,
oldjátok ki a köpenyem.
Gyorsan, gyorsan,
vigyétek innen ezt a köpenyt! "...
A kerdesben szinten olvashato kanikula biztosan van, kulonben Salome tudogyulladast kapna, miutan megszabadult osszes fatylaitol ;-)
Bocsánat, de hol van tűző nap a Saloméban? A mű második mondata: Sieh, die Mondscheibe, wie sie seltsam aussieht.", azaz éjszaka van.
Két helyen is szerepel, mindkettőben elég részletesen:
- Siegfried Borris: A világ nagy zenekarai (Zeneműkiadó 1973. - 220-221.old., az eredeti német kiadás 1969-es)
- Herbert Haffner: Orchester der Welt (Parthas Verlag GmbH., Berlin, 2008. - 353.old.)
Mint del elott irtam, atfutottam t.k. az USA "big five" azaz ot nagy zenekaranak history-jat is, egyikuk termeszetesen a new yorki. Sajat honlapjuk es mas forrasok szerint 1842-ben volt elso koncertjuk es szo sem esik annal a hgv.-nel sem jotekonykodasrol. Volt egy "nulladik" hgv.tehat 1839-ben, aminek nyomat nem leltem. Vajon hol irnak rola?
Egy fotó, ami -és csak az- segített a megfejtésben, a képen René Staar hegedül (Karintiai Nyár, 1975):
Az egyik forrás szerint harmadik darabként előadták Mozart Les petits riens c. táncjátékát is.
Kedves Játékostársak, íme a májusi végeredmény:
|
Edmond Dantes - 22 A számítógépes sorsolás nyertese Vatatava Játékostársunk, gratulálok! |
5678
László Boldizsár
Dr. Vukán György klasszikus zenei munkásságáról nem is tudtam, a dzsesszen kívül fogorvosi munkásságáról annál inkább. Fogorvosom sokáig egy szobában dolgozott vele a Szentkirályi utcai SOTE-Stomatológiai Klinikán, úgyhogy amikor beléptem a "kínzókamrába" :-) mindig láttam a névtábláját az ajtón. Őt nem, mert eltérő műszakban dolgoztak..
Kedves Játékostársak,
az a helyzet, hogy elfogadtam Pege, Vukán, Szakcsi Lakatos nevét is, s még Szirmay Mártát is.
Deseő Csabát meglepetésemre senki sem írta, de talán tényleg nem ez volt a legegzaktabban megfogalmazott kérdés.... ;-)
Magam is Pege Aladárt írtam első helyen, de írtam másokat is, mivel nem gondoltam, hogy "elég" egy zenekari tagság is. Deseő Csabát olvasva jutott eszembe - tehát csak utólag- hogy ilyen alapon megemlékezhetünk a nem olyan régen elhunyt Mucsi Árpád kiváló harsonaművészről is, aki a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja is volt, de mellette - évtizedekig - a Benkóék után a dixieben itthon legkiválóbb Molnár Dixielandnek is.
Én Pege Aladár nevét írtam be a válaszomba.
Jó szívvel, a siker reményében nevezem meg Cziffra Györgyöt és Szirmay Mártát: "szinte egész pályájuk során párhuzamosan működtek mind klasszikus, mind jazz műfajban".
Sajnos a világháló ismét becsapott (miként a Scala-beli magyar éneklésnél): a Wikipédián, a Kékszakállú címszavánál egyértelműen az szerepel, hogy az első külföldi előadáson, ami 1922-ben Frankfurtban volt, ott is Székely Mihály és Némethy Ella énekelt, akárcsak 1936-ban Bp-en.
Lényegesebb azonban ennél az, hogy amit tegnap elmulasztottam, azt most utólag ellenőriztem, s ifj. Bartók B. Apám életének krónikája c. könyvében (1922.május 13-nál, 202.old.) az van, hogy a frankfurti előadáson valóban Else Gentner-Fischer volt Judit, ellenben a címszereplő Robert von Scheidt. (Mellesleg állítólag igen gyönge volt az egész.) Ha ez igaz, akkor zeta sem érdemel pontot...
Az 1922-es frankfurti Kékszakállú-előadás színpadképe.
Kiegészítés a témához:
"A confrater címet számos világi hívő kapta meg abban az időben. Ennek feltétele csak annyi volt, hogy elfogadják Szent Ferenc elveit és eszerint éljék mindennapjaikat. Liszt 1863-ban Rómába költözött. A Madonna del Rosario-kolostorban élt, ahol a két Szent Ferenc-legendát is befejezte. 1865. április 25-én, Rómában tonzurál- ták, azaz klerikussá szentelték. A szertartást a zenekedvelő IX. Pius pápa jóváhagyásával Gustav von Hohenlohe kardinális vezette. A zeneszerző július 30-án felvette a kisebb papi rendeket: ajtónálló, lektor, ördögűző és akolitus lett. Liszt abbé tehát nem misézhetett, nem gyóntathatott, ugyanakkor szabadon házasodhatott, és bármikor meggondolhatta magát. A kisebb rendek felvétele nem jelentett akkora elköteleződést, mint a nagyobb rendek: a szubdiakonátus, a diakonátus (szerpapság) és az áldozópapság. Azt, hogy nem kívánt ennél szorosabb kötelékbe lépni a klérussal, maga írja le Constantin von Hohenzollern-Hechingen hercegnek tett beszámolójában:
"Meggyőződvén, hogy ez a tett megerősít a jó úton, erőlködés nélkül cselekedtem meg, egészen egyszerű és egyenes szándékkal. Egyébiránt ez felel meg fiatalkori előéletemnek, csakúgy, mint a fejlődésnek, melyen zenei alkotómunkám keresztülment az elmúlt négy esztendő során, s e munkát kívánom megújult lelkesedéssel tovább folytatni, mivel természetem legkevésbé fogyatékos formájának tartom. Hétköznapi nyelven szólva: még ha igaz is, hogy „nem a ruha teszi a szerzetest”, akkor sem hátráltatja őt; és bizonyos esetekben, amikor belül már egészen kialakult a szerzetes, miért ne öltsük magunkra külső ruházatát? De hiszen egyáltalán nem is kívánok szerzetes lenni, a szó legszigorúbb értelmében. Erre nincs hivatásom, és megelégszem azzal, hogy oly mértékben tartozzam az egyházi hierarchiához, amennyire a kisebb rendek engedik. Ezért is nem a csuhát, hanem a reverendát öltöttem magamra."
Forrás: Liszt és a pesti ferences templom A XIX. század egyházi zenéje a pesti ferences templomban /Kecskés Mónika/
Erős a gyanúm, hogy magyarul az apát és az abbé nem felcserélhető, bár a szó eredete nyilván közös. Az mindenesetre biztos, hogy Liszt nem gyóntathatott és nem áldoztathatott. Reverendát hordott, de abban azért volt egy adag szerepjáték is.
Szerpap, az szerintem annyit jelent, hogy nem pap, csak majd lehet belőle.
Másutt: "1865. április 25-én fölvette a szerpapi rendet és ettől fogva „Liszt abbé” megszólítás járt neki." És ez.
Abbé az nem apát. Az apát egy szerzetesközösség vezetője. Lisztet abbénak hívták, ami világi papot jelet, de épp ellenkezőleg, nem pap volt, hanem laikus ferences.
Abbé volt, ha jól olvastam azaz kb. apát. Az apát nem számít papi szolgálatnak?
Liszt pap biztosan nem volt. Harmadik rendi ferences
Ernster Dezsőhöz: vitathatatlan ez a megfejtés, bár megjegyzendő, hogy -igaz, nem az Operaházban- 1940-44 között rendszeresen föllépett Bp-en. Amúgy magam is először Kelemen Zoltánra gondoltam, csak én sem tudtam bp-i föllépésének (s nem lévén itthon, nem tudtam utánanézni), s végül azért írtam Kónya S-t, mert igaz, hogy közelebb volt a 40-höz mint az 50-höz, amikor Bp-en az Operában föllépett először, de minden más abszolút stimmel nála. (Szóval, a Hindemith-Glass-féle esettel együtt ez talán ér pontot...)
Tegnap óta -rosszul aludtam ma éjjel :-) - eszembe jutott, hogy anno én is láttam a kölniek pesti Trisztánját. Túl korán, túl fiatalon kaptam, nem fogott meg igazán, pedig jó produkció kellett, hogy legyen, ahogyan pár nap múlva a Titus is az volt, t.k. Hamari Júliával és a sajnálatosan fiatalon eltávozott Lucia Popppal. Örömmel osztom meg a ma reggel megtalált korabeli szereposztás(oka)t, ahol Hollweg, Dernesch és a fiatal Matti Salminen (!) alatt valóban ott olvasható Kelemen Zoltán neve is. Pestiesen szólva meg "amúgy" is: önnél a pont!
Köszönöm. Ez aztán az elismerés!
Már fel is tettem a kezem... :-)
https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/713718/default/doc_url/A_Klni_Opera_vendgjtka.pdf
A Kölni Opera vendégjátékán 1974. október 12-én és 16-án Kurwenal szerepében lépett fel.
Kedves Katalin, én nem találtam Kelemen Zoltán (Karajan kedvenc Alberiche) itthoni fellépésére forrást.... Ha tud ilyet, kérem, ossza meg velünk...
Első gondolatom Kónya Sándor volt, akinek ma van elhalálozásának évfordulója, de ő már 40 évesen hazajött. Ernster Dezsőtől viszont autogramom van, egy régi Astoriás Ki nyer ma?-adás (dísz)vendége volt: akkor kértem-kaptam tőle. Hófehér hajú, nemes arcélű idős úr jelenik meg előttem, ha visszaidézem azt az emléket.
Kedves zéta! Az általam talált adatok szerint Kelemen Zoltán 48 éves korában lépett fel Pesten. Szerintem őrá is illik a feltett kérdés.
...és milyen kevés jó válasz érkezett volna rá :-)
Milyen isteni kérdés lehetett volna...;-)
köszi. mondjuk Kálmán Péter azért is érdekes, mert ő Bartolót is énekekelt.
Már ott is a pont Tysonnak...
Ezt találtam az interneten:
2009. szeptember 10., Magyar Állami Operaház
Wolfgang Amadeus Mozart:
FIGARO HÁZASSÁGA
Vígopera négy felvonásban, két részben
Szövegíró: Lorenzo da Ponte
Almaviva gróf - Busa Tamás
A grófné - Rost Andrea
Susanna - Keszei Bori
Figaro - Kálmán Péter
Marcellina - Sánta Jolán
Bartolo - Rácz István
Basilio - Rozsos István
Cherubino - Schöck Atala
Antonio - Ambrus Ákos
Barbarina - Rácz Rita
Don Curzio - Beöthy-Kiss László
Magyar nyelvű feliratok: Nádasdy Ádám
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Koreográfus: Keveházi Gábor
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Karigazgató: Szabó Sipos Máté
Karmester: Peskó Zoltán
Rendező: Galgóczy Judit
