583 attilio 2007-04-17 12:59:36
Valójában a \"L\'equivoco stravagante\" című vígoperáját, ahogyan azt játékostársam is jelzi - több forrás szerint - Bolognában mutatták be, azonban mégis van egy kakukktojás közöttük, ez pedig az Il Signor Brushino. A többi operájának bemutatója ugyanis sikeres volt (még az \"A selyemlétra\" c. is mérsékelt sikert aratott), míg a Bruschino urat - talán a túl sok beszéd-dialógus miatt - a közönség nem fogadta nagy lelkesedéssel, azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag megbukott.
Valójában a \"L\'equivoco stravagante\" című vígoperáját, ahogyan azt játékostársam is jelzi - több forrás szerint - Bolognában mutatták be, azonban mégis van egy kakukktojás közöttük, ez pedig az Il Signor Brushino. A többi operájának bemutatója ugyanis sikeres volt (még az \"A selyemlétra\" c. is mérsékelt sikert aratott), míg a Bruschino urat - talán a túl sok beszéd-dialógus miatt - a közönség nem fogadta nagy lelkesedéssel, azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag megbukott.
582 Megén 2007-04-17 12:06:24
L\'equivoco stravagante 1811.10.26 Teatro del Corso, Bologna (Ezért nem válaszoltam a kakukktojás kérdésre, ugyanis kettő volt.)
L\'equivoco stravagante 1811.10.26 Teatro del Corso, Bologna (Ezért nem válaszoltam a kakukktojás kérdésre, ugyanis kettő volt.)
581 Petya 2007-04-16 13:15:15
Az egy az kettő, ami eltér két szempontból is, de a játékot ne rontsuk el, térjünk vissza rá, amikor a megfejtést közlik. üdvözlettel és tényleg nem akadékoskodásból Petya, az amúgy is szenvedélyes kvízjátékos
Az egy az kettő, ami eltér két szempontból is, de a játékot ne rontsuk el, térjünk vissza rá, amikor a megfejtést közlik. üdvözlettel és tényleg nem akadékoskodásból Petya, az amúgy is szenvedélyes kvízjátékos
580 -zéta- 2007-04-15 16:21:50
Kedves Játékostársak! Én egy szűk hétig nem leszek itten. Játék persze lesz, de akinek valami gondja támad, az DNI-nél jelezzen. Köszönettel és hajrá! -z-
Kedves Játékostársak! Én egy szűk hétig nem leszek itten. Játék persze lesz, de akinek valami gondja támad, az DNI-nél jelezzen. Köszönettel és hajrá! -z-
578 tarnhelm2 2007-04-11 19:24:49 [Válasz erre: 577 Bruderlein und Schwesterlein 2007-04-11 16:55:50]
Köszönöm, és köszönöm, hogy felhívta az operaclass.com website-ra a figyelmem, amit nem ismertem. Nagyon hasznos oldal, bár közel sem teljes. Most nem végeztem ugyan teljes körű kutatást, de például a De Fabritiis vezényelte Trubadur-felvételt (1961) nem említi, amelyen pedig szintén Barbieri énekli Azucenat. Nem is beszélve a töredékekről. De készséggel elfogadom, hogy Cossoto ezúttal mellbedobással nyert.
Köszönöm, és köszönöm, hogy felhívta az operaclass.com website-ra a figyelmem, amit nem ismertem. Nagyon hasznos oldal, bár közel sem teljes. Most nem végeztem ugyan teljes körű kutatást, de például a De Fabritiis vezényelte Trubadur-felvételt (1961) nem említi, amelyen pedig szintén Barbieri énekli Azucenat. Nem is beszélve a töredékekről. De készséggel elfogadom, hogy Cossoto ezúttal mellbedobással nyert.
577 Bruderlein und Schwesterlein 2007-04-11 16:55:50 [Válasz erre: 576 tarnhelm2 2007-04-11 16:53:35]
Gratulálok a verejtékes munkával megszerzett ponthoz. Azt azonban megemlíteném, hogy az operaclass.com oldal szerint Cossotto 11 felvételen énekli Azucenát, Barbieri mindössze 6-on.
Gratulálok a verejtékes munkával megszerzett ponthoz. Azt azonban megemlíteném, hogy az operaclass.com oldal szerint Cossotto 11 felvételen énekli Azucenát, Barbieri mindössze 6-on.
575 -zéta- 2007-04-11 16:00:42 [Válasz erre: 574 tarnhelm2 2007-04-11 12:42:00]
Bizony ez így van, én is elég sok felvételét ismerem, ezért elfogadom a választ...:-)
Bizony ez így van, én is elég sok felvételét ismerem, ezért elfogadom a választ...:-)
574 tarnhelm2 2007-04-11 12:42:00
Bocs, az állandó akadékoskodásért, de a tegnapi kérdés (amelyre a Cossotto lett az elfogadott válasz) ráillik Fedora Barbierire is, aki szintén 22 évesen debütált a Scalában, Azucena volt az egyik legnagyobb szerepe, és legalább 10 lemezen, dvdn, videon stb. hallható/látható...
Bocs, az állandó akadékoskodásért, de a tegnapi kérdés (amelyre a Cossotto lett az elfogadott válasz) ráillik Fedora Barbierire is, aki szintén 22 évesen debütált a Scalában, Azucena volt az egyik legnagyobb szerepe, és legalább 10 lemezen, dvdn, videon stb. hallható/látható...
573 -zéta- 2007-04-09 16:50:01 [Válasz erre: 572 tarnhelm2 2007-04-09 13:20:57]
Kedves Tarnhelm2! Így van pontosan ahogy mondod, a mai házszámozás szerint a Teréz krt.7. a jó válasz, ami korábban a 3. számnak felelt meg...:-)
Kedves Tarnhelm2! Így van pontosan ahogy mondod, a mai házszámozás szerint a Teréz krt.7. a jó válasz, ami korábban a 3. számnak felelt meg...:-)
572 tarnhelm2 2007-04-09 13:20:57 [Válasz erre: 570 -zéta- 2007-04-07 08:17:16]
Kedves Zéta! Mondtam én, hogy lesz itt egy kis vita, és, azt hiszem, azért, mert a kérdés volt pontatlan. Nem azt kérdezték, ugyanis, hogy hol van ma az az emléktábla, amely Mahler budapesti lakását jelzi (Teréz krt. 7), hanem hol lakott Mahler Budapesten. Két könyv egybe hangzó állítása szerint márpedig ez Teréz krt. 3. (!) (ld. Németh Amádé: Gustav Mahler életének krónikája. Bp.: Zeneműkiadó, 1984. 108. l.; Gedeon Tibor - Máthé Miklós: Gustav Mahler, Bp.: Zeneműkiadó, 1965. 136. l.) A 4 házszámnyi különbség oka valószínűleg az, hogy mára a számozás mmegváltozott a Teréz krt-on. Erre próbáltam utalni a lenti levelemben. De kiegészítésül még annyit, hogy Mahler egy darabig a Tigris szállóban lakott, a mai Nádor u. 5. sz. bérház helyén lévő egykori épületben (ld. a második hiv. irodalom 112. l.)
Kedves Zéta! Mondtam én, hogy lesz itt egy kis vita, és, azt hiszem, azért, mert a kérdés volt pontatlan. Nem azt kérdezték, ugyanis, hogy hol van ma az az emléktábla, amely Mahler budapesti lakását jelzi (Teréz krt. 7), hanem hol lakott Mahler Budapesten. Két könyv egybe hangzó állítása szerint márpedig ez Teréz krt. 3. (!) (ld. Németh Amádé: Gustav Mahler életének krónikája. Bp.: Zeneműkiadó, 1984. 108. l.; Gedeon Tibor - Máthé Miklós: Gustav Mahler, Bp.: Zeneműkiadó, 1965. 136. l.) A 4 házszámnyi különbség oka valószínűleg az, hogy mára a számozás mmegváltozott a Teréz krt-on. Erre próbáltam utalni a lenti levelemben. De kiegészítésül még annyit, hogy Mahler egy darabig a Tigris szállóban lakott, a mai Nádor u. 5. sz. bérház helyén lévő egykori épületben (ld. a második hiv. irodalom 112. l.)
571 tarnhelm2 2007-04-07 13:54:20 [Válasz erre: 570 -zéta- 2007-04-07 08:17:16]
Rendben, két locsolóvers közben. Hasonlóan, én is szép Ünnepeket kivánok mindenkinek!
Rendben, két locsolóvers közben. Hasonlóan, én is szép Ünnepeket kivánok mindenkinek!
570 -zéta- 2007-04-07 08:17:16 [Válasz erre: 569 tarnhelm2 2007-04-06 22:19:32]
Térjünk vissza rá hétfőn :-), addig is Kellemes Ünnepeket minden Játékosunknak!
Térjünk vissza rá hétfőn :-), addig is Kellemes Ünnepeket minden Játékosunknak!
569 tarnhelm2 2007-04-06 22:19:32 [Válasz erre: 567 -zéta- 2007-04-06 17:57:04]
Anélkül, hogy le akarnám lőni a poént: egy könyvben megadott házszám, azt hiszem nem fedi pontosan a mai emléktábla helyét.(Azaz 4-gyel kisebb, ha minden igaz, de nem zarándokoltam el most oda). Két eset lehetséges: a) a könyv szerzője pontatlan volt. b) a házak számozása száz év alatt megváltozott. A kérdés pedig nem tisztázta pontosan, hogy a száz évvel ezelőtti vagy a mai cím a mérvadó.
Anélkül, hogy le akarnám lőni a poént: egy könyvben megadott házszám, azt hiszem nem fedi pontosan a mai emléktábla helyét.(Azaz 4-gyel kisebb, ha minden igaz, de nem zarándokoltam el most oda). Két eset lehetséges: a) a könyv szerzője pontatlan volt. b) a házak számozása száz év alatt megváltozott. A kérdés pedig nem tisztázta pontosan, hogy a száz évvel ezelőtti vagy a mai cím a mérvadó.
568 frushena 2007-04-06 18:01:35
Ez aMozartos kérdés ,,, hmmmm ... Teljesen azt hittem, hogy mozarti korról beszélünk! :S
Ez aMozartos kérdés ,,, hmmmm ... Teljesen azt hittem, hogy mozarti korról beszélünk! :S
567 -zéta- 2007-04-06 17:57:04 [Válasz erre: 566 tarnhelm2 2007-04-06 15:05:07]
Na ezt legalább személyesen ellenőrizni tudjuk :-)...
Na ezt legalább személyesen ellenőrizni tudjuk :-)...
566 tarnhelm2 2007-04-06 15:05:07
Úgy tűnik nekem, a házszámon lesz majd egy kis vita...
Úgy tűnik nekem, a házszámon lesz majd egy kis vita...
565 -zéta- 2007-04-06 12:56:14
Erzsike egészen pontos válaszát idemásolnám: \"A Bastien und Bastienne c. operáját állítólag 1768-ban dr. Anton Mesmer otthonában amatőrök közreműködésével zárt körben előadták, azonban a nyilvános bemutatóra csak 122 évvel később, 1890. október 2-án, Berlinben került sor.\"
Erzsike egészen pontos válaszát idemásolnám: \"A Bastien und Bastienne c. operáját állítólag 1768-ban dr. Anton Mesmer otthonában amatőrök közreműködésével zárt körben előadták, azonban a nyilvános bemutatóra csak 122 évvel később, 1890. október 2-án, Berlinben került sor.\"
564 unicornis 2007-04-05 18:40:34 [Válasz erre: 560 -zéta- 2007-04-05 16:47:40]
\"\"a jóisten se tudja azt pontosan\". Így van engem szokott megkérdezni. Nem ajánlom neki hogy máshoz forduljon, mert megmagyarázzák neki, hogy nem is úgy van.
\"\"a jóisten se tudja azt pontosan\". Így van engem szokott megkérdezni. Nem ajánlom neki hogy máshoz forduljon, mert megmagyarázzák neki, hogy nem is úgy van.
563 zsoly 2007-04-05 18:12:42 [Válasz erre: 559 -zéta- 2007-04-05 16:41:19]
Talán sikerült rábukkani. Mégegyszer kösz a pontosítást.
Talán sikerült rábukkani. Mégegyszer kösz a pontosítást.
562 zsoly 2007-04-05 17:12:52 [Válasz erre: 559 -zéta- 2007-04-05 16:41:19]
Köszi! Ez egyre izgalmasabb, most már értem a kérdést, de a választ még mindig nem tudom :))
Köszi! Ez egyre izgalmasabb, most már értem a kérdést, de a választ még mindig nem tudom :))
561 Pan Broucek 2007-04-05 17:07:20 [Válasz erre: 560 -zéta- 2007-04-05 16:47:40]
Hát a jóisten nem is! Na de unicornis!
Hát a jóisten nem is! Na de unicornis!
560 -zéta- 2007-04-05 16:47:40 [Válasz erre: 558 unicornis 2007-04-05 15:47:52]
Korábban brácsáról volt szó :-).. lám. Továbbra is állítom, hogy semmi sincsen kőbe vésve, de \"egy szakdolgozat\", így nem hivatkozási alap. (Nem is értem, mi az ízetlenkedés itt.) Amúgy ma összefutottam egy országosan ismert és elismert rezessel, aki az említett szólamot már játszotta és kérdésemre a kornettet illetően csak annyit mondott, hogy \"a jóisten se tudja azt pontosan\".
Korábban brácsáról volt szó :-).. lám. Továbbra is állítom, hogy semmi sincsen kőbe vésve, de \"egy szakdolgozat\", így nem hivatkozási alap. (Nem is értem, mi az ízetlenkedés itt.) Amúgy ma összefutottam egy országosan ismert és elismert rezessel, aki az említett szólamot már játszotta és kérdésemre a kornettet illetően csak annyit mondott, hogy \"a jóisten se tudja azt pontosan\".
559 -zéta- 2007-04-05 16:41:19 [Válasz erre: 557 zsoly 2007-04-05 13:27:51]
Annyit segítek, hogy bár előadták korábban az illető Mozart-operát máshol, de az nem tekinthető hivatalosnak, mert nem hagyományos színházi körülmények között történt.
Annyit segítek, hogy bár előadták korábban az illető Mozart-operát máshol, de az nem tekinthető hivatalosnak, mert nem hagyományos színházi körülmények között történt.
558 unicornis 2007-04-05 15:47:52 [Válasz erre: 555 -zéta- 2007-04-05 09:37:46]
Zéta, bágyadt a mosakodás. Régóta másról van Nálad szó: Először egy koncert kapcsán megemlítettem a Fideliot (Hozzászólások 872) -erre féltékenykedni kezdtetek és minden alap nélkül megjegyzéseket tettetek a másik portálra. Johanna egynémely kritikája kapcsán még jobban összekaptunk, amiért ő most belekotnyeeskedett a párbeszédbe (szerintem már megbánta- az előzmény egy része az Olvasói levelek 4006-ban található), majd a 4198-ban megküldött más portálokon már megjelent info (Fischer Annie ösztöndíj) után tovább pikírtkedtél, - bizony elég ízetlenül. Én 40 évet töltöttem a rézfúvós zene világában és kicsit átfogóbb tudással rendelkezem ebben a tárgykörben, mint mások, biztosan állítom akár még Nálad is. Az idézetek magukért beszélnek, a hivatkozás a buta lexikon-szócikkre ez esetben öngól. De hát ragaszkodjál e kőbe vésett butasághoz, ez méltó egy zenei portál egyik szerkesztőjéhez és felkent ítészéshez. A \"noname forrás\" ízetlenkedésre pedig egyszerűen nem kívánok reagálni. Tényleg nem ártana kicsit magadba nézni. Húsvét erre különösen alkalmas lehet. Én megyek próbára.
Zéta, bágyadt a mosakodás. Régóta másról van Nálad szó: Először egy koncert kapcsán megemlítettem a Fideliot (Hozzászólások 872) -erre féltékenykedni kezdtetek és minden alap nélkül megjegyzéseket tettetek a másik portálra. Johanna egynémely kritikája kapcsán még jobban összekaptunk, amiért ő most belekotnyeeskedett a párbeszédbe (szerintem már megbánta- az előzmény egy része az Olvasói levelek 4006-ban található), majd a 4198-ban megküldött más portálokon már megjelent info (Fischer Annie ösztöndíj) után tovább pikírtkedtél, - bizony elég ízetlenül. Én 40 évet töltöttem a rézfúvós zene világában és kicsit átfogóbb tudással rendelkezem ebben a tárgykörben, mint mások, biztosan állítom akár még Nálad is. Az idézetek magukért beszélnek, a hivatkozás a buta lexikon-szócikkre ez esetben öngól. De hát ragaszkodjál e kőbe vésett butasághoz, ez méltó egy zenei portál egyik szerkesztőjéhez és felkent ítészéshez. A \"noname forrás\" ízetlenkedésre pedig egyszerűen nem kívánok reagálni. Tényleg nem ártana kicsit magadba nézni. Húsvét erre különösen alkalmas lehet. Én megyek próbára.
557 zsoly 2007-04-05 13:27:51 [Válasz erre: 556 zsoly 2007-04-05 13:22:36]
Azért kérdezem, mert Mozart berlini tartózkodása során két operáját is játszották, de egyikek sem volt az ősbemutatója. Nyilván nagyon rosszfelé tévelygek...
Azért kérdezem, mert Mozart berlini tartózkodása során két operáját is játszották, de egyikek sem volt az ősbemutatója. Nyilván nagyon rosszfelé tévelygek...
556 zsoly 2007-04-05 13:22:36
Mit kell hivatalos bemutató alatt érteni? Ősbemutatót?
Mit kell hivatalos bemutató alatt érteni? Ősbemutatót?
555 -zéta- 2007-04-05 09:37:46 [Válasz erre: 552 unicornis 2007-04-05 07:19:57]
Döntésednek nem örülök, de továbbra sem értem, hogy miért kéne egy noname forrást előnyben részesíteni egy elfogadott lexikonnal szemben. (A Tell-bemutatón egyéb elfoglaltságom miatt sajnos nem voltam jelen, így kénytelen vagyok forrásokra hagyatkozni.) Üdv
Döntésednek nem örülök, de továbbra sem értem, hogy miért kéne egy noname forrást előnyben részesíteni egy elfogadott lexikonnal szemben. (A Tell-bemutatón egyéb elfoglaltságom miatt sajnos nem voltam jelen, így kénytelen vagyok forrásokra hagyatkozni.) Üdv
554 sphynx 2007-04-05 08:58:55 [Válasz erre: 552 unicornis 2007-04-05 07:19:57]
Emlékezetedbe idézném: a hazafiság a helyesírás elsajátításával kezdődik - \"kiszáll\"
Emlékezetedbe idézném: a hazafiság a helyesírás elsajátításával kezdődik - \"kiszáll\"
553 johanna 2007-04-05 08:49:03 [Válasz erre: 549 unicornis 2007-04-04 22:06:23]
Azt hiszem, lassan kezdelek érteni...
Azt hiszem, lassan kezdelek érteni...
552 unicornis 2007-04-05 07:19:57 [Válasz erre: 551 -zéta- 2007-04-04 22:25:37]
kedves Zéta; ezekután akar Téged meggyőzni a fene. A \"két XIX. századi szaktekintély\" ugyanolyan hülyeséget írt, mint a lexikonod szócikkének a szerzője- nem szorul bizonyításra. A \"hibásan összeollózott\" szakdolgozat kitételt meg nem is kívánom minősíteni. Gyors egymásutánban három rossz kérdésfeltevés is volt a játékban (Dies Irae, Isaura és ez). Azt hiszem kiszálok, a pontjaimat felajánlom a Köznek, vagy tedd ahova akarod. Eggyel kevesebb ok, hogy látogassam a momust.
kedves Zéta; ezekután akar Téged meggyőzni a fene. A \"két XIX. századi szaktekintély\" ugyanolyan hülyeséget írt, mint a lexikonod szócikkének a szerzője- nem szorul bizonyításra. A \"hibásan összeollózott\" szakdolgozat kitételt meg nem is kívánom minősíteni. Gyors egymásutánban három rossz kérdésfeltevés is volt a játékban (Dies Irae, Isaura és ez). Azt hiszem kiszálok, a pontjaimat felajánlom a Köznek, vagy tedd ahova akarod. Eggyel kevesebb ok, hogy látogassam a momust.
551 -zéta- 2007-04-04 22:25:37 [Válasz erre: 550 unicornis 2007-04-04 22:15:18]
Kedves Unicornis, az 536-os üzenetedben idézel egy (számunkra) ismeretlen alkotó hozzáértőnek tűnő szakdolgozatából, az 537-esben némiképp ledorongoló éllel megnevezel két XIX. századbeli szaktekintélyt, aki szintén mást mond, ez utóbbi üzenetedben pedig kivégzed Brockhausékat. Lehet, hogy van benne valami, de így még nem győztél meg. Annyi hibásan összeollózott szakdolgozattal találkoztam már...
Kedves Unicornis, az 536-os üzenetedben idézel egy (számunkra) ismeretlen alkotó hozzáértőnek tűnő szakdolgozatából, az 537-esben némiképp ledorongoló éllel megnevezel két XIX. századbeli szaktekintélyt, aki szintén mást mond, ez utóbbi üzenetedben pedig kivégzed Brockhausékat. Lehet, hogy van benne valami, de így még nem győztél meg. Annyi hibásan összeollózott szakdolgozattal találkoztam már...
550 unicornis 2007-04-04 22:15:18 [Válasz erre: 545 -zéta- 2007-04-04 17:11:23]
kedves Zéta; elfogadom hogy ebben a tárgykörben az idézett szerzők tudása megfelel az általad idézett soroknak . Azaz felületesnek sem nevezhető. Ennek bevallásához részedről kéne némi emelkedettség. Vagy dobd ki a Riemannt. Szart sem ér (pl. ebben az esetben). És hogy az erre alapozott vélemény édeskevés, azt nem kell bizonygatnom. Bocs....
kedves Zéta; elfogadom hogy ebben a tárgykörben az idézett szerzők tudása megfelel az általad idézett soroknak . Azaz felületesnek sem nevezhető. Ennek bevallásához részedről kéne némi emelkedettség. Vagy dobd ki a Riemannt. Szart sem ér (pl. ebben az esetben). És hogy az erre alapozott vélemény édeskevés, azt nem kell bizonygatnom. Bocs....
549 unicornis 2007-04-04 22:06:23 [Válasz erre: 547 johanna 2007-04-04 18:49:42]
kedves Johanna; igen, tényleg nehéz felfogású vagy, és tényleg nem érted.Mindenesetre most már ezt is tudjuk. Zétának külön.
kedves Johanna; igen, tényleg nehéz felfogású vagy, és tényleg nem érted.Mindenesetre most már ezt is tudjuk. Zétának külön.
548 tukán 2007-04-04 19:15:19 [Válasz erre: 542 daunerni 2007-04-04 15:15:17]
Ez inkább a hormonális elváltozásokra mutat!
Ez inkább a hormonális elváltozásokra mutat!
547 johanna 2007-04-04 18:49:42 [Válasz erre: 537 unicornis 2007-04-04 12:25:19]
Hát lehet, hogy én nagyon nehéz felfogású vagyok, de nem értem, hogy ez - az egyébként rendkívül alapos és kimerítő - előadás a rezekről, hogyan jön a tegnapi játék problémaköréhez...szerintem nem is ez volt a kérdés... Mindenesetre, jó, hogy most már ezt is tudjuk...:-) Köszönjük, kedves unicornis!
Hát lehet, hogy én nagyon nehéz felfogású vagyok, de nem értem, hogy ez - az egyébként rendkívül alapos és kimerítő - előadás a rezekről, hogyan jön a tegnapi játék problémaköréhez...szerintem nem is ez volt a kérdés... Mindenesetre, jó, hogy most már ezt is tudjuk...:-) Köszönjük, kedves unicornis!
546 -zéta- 2007-04-04 17:14:50 [Válasz erre: 545 -zéta- 2007-04-04 17:11:23]
S ne feledjük, a kérdés így szólt: \"Melyik hangszer az, amelyet Rossini a Tell Vilmos kapcsán kisérelt meg honosítani - sikertelenül - az operaműfajban?\"
S ne feledjük, a kérdés így szólt: \"Melyik hangszer az, amelyet Rossini a Tell Vilmos kapcsán kisérelt meg honosítani - sikertelenül - az operaműfajban?\"
545 -zéta- 2007-04-04 17:11:23 [Válasz erre: 544 unicornis 2007-04-04 15:19:12]
Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon 2. kötete (Zeneműkiadó Budapest): kornett: 1830 előtt Franciao-ban a postakürtből szelepek beépítésével keletkezett rézfúvós hangszer. [...] A zenekarba a kornett Rossini révén került be (Tell Vilmos, 1829), a trombitával szemben azonban nem tudta megállni a helyét. Szerzők neve? Carl Dahlhaus & Hans Heinrich Eggebrecht :-)))
Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon 2. kötete (Zeneműkiadó Budapest): kornett: 1830 előtt Franciao-ban a postakürtből szelepek beépítésével keletkezett rézfúvós hangszer. [...] A zenekarba a kornett Rossini révén került be (Tell Vilmos, 1829), a trombitával szemben azonban nem tudta megállni a helyét. Szerzők neve? Carl Dahlhaus & Hans Heinrich Eggebrecht :-)))
544 unicornis 2007-04-04 15:19:12 [Válasz erre: 542 daunerni 2007-04-04 15:15:17]
ez volt a helyes válasz. Most már csak a megfejtést kéne ebbe a hangnembe transzponálni. Érdeklődve várom a Zéta-féle forrást a szerző(k) nevével...
ez volt a helyes válasz. Most már csak a megfejtést kéne ebbe a hangnembe transzponálni. Érdeklődve várom a Zéta-féle forrást a szerző(k) nevével...
542 daunerni 2007-04-04 15:15:17
angolkürt - Általában oboáknál jelentkező, vitaminhiány miatt fellépő kóros elváltozás, melynek során a hangszer tölcsére megduzzad, hangja pedig egy kvintet mélyül.
angolkürt - Általában oboáknál jelentkező, vitaminhiány miatt fellépő kóros elváltozás, melynek során a hangszer tölcsére megduzzad, hangja pedig egy kvintet mélyül.
539 unicornis 2007-04-04 15:01:06 [Válasz erre: 538 -zéta- 2007-04-04 14:22:11]
-nem kizárt hogy ugyanonnan vette, ahonnan Ti is...
-nem kizárt hogy ugyanonnan vette, ahonnan Ti is...
538 -zéta- 2007-04-04 14:22:11 [Válasz erre: 537 unicornis 2007-04-04 12:25:19]
:-) bár volt, aki ugyanarra a megoldásra jutott, mint mi... Majd délután én is idézek otthonról, jó?
:-) bár volt, aki ugyanarra a megoldásra jutott, mint mi... Majd délután én is idézek otthonról, jó?
537 unicornis 2007-04-04 12:25:19
azaz: tipikus páldája a dolog annak, mikor bizonyos területen finoman szólva félművelt emberek írnak könyveket, amiből a szerk. kiemel egy marhaságot kritika nélkül. ... Nagyon fontos és jellemző adalék az e téren ekkoriban -és később is- tapasztalható tanácstalanság bizonyításához hogy 1864-ban írt művében a francia Gevaert, a korszak gyakran használt hangszereléstanának írója úgy tartja, hogy a „klapnis trombita, a klapnis bugle és a klapnis kürt ugyanaz a hangszer” és a mű más részeiben is keveri a trombita és a szárnykürt neveket. Később 1883-ban C. V. Mahillon belga hangszerész, múzeumi kurátor és teoretikus ugyanebbe a súlyos tévedésbe esik, pedig neki tudnia kellett az egyes hangszerek kónikus-cilindrikus proporcióinak és menzúrabeli eltérésének lényegéről, hiszen rendszeresen javítja is a korábbi hangszereket, és a kilencvenes években még jó minőségű invenciós és klapnis hangszermásolatokat is készít! Mivel maguk a zeneszerzők és a zenetudósok is összetévesztik a korabeli egymás mellett élő hangszerfajtákat, az eligazodásban főként az egyes előírt hangolások illetve a hangszer hangterjedelme lehet segítségünkre. Összefoglalva: a trombita általában G- és F-, bógnikkal lehangolva Es-, D-, C- hangnemben volt használatos; a bugle A- vagy B-, ritkán G- hangolású, ám a hangterjedelme fent korlátozott, míg az A- vagy B- hangolású kornett gyakran játszik az írott kétvonalas oktávban -kivéve a korai alkalmazásokat, amikor G-ig „lemalacfarkazva” /ang.: croked down/ is használták. Ennyit a kornett virágzásáról a francia nagyoperában...
azaz: tipikus páldája a dolog annak, mikor bizonyos területen finoman szólva félművelt emberek írnak könyveket, amiből a szerk. kiemel egy marhaságot kritika nélkül. ... Nagyon fontos és jellemző adalék az e téren ekkoriban -és később is- tapasztalható tanácstalanság bizonyításához hogy 1864-ban írt művében a francia Gevaert, a korszak gyakran használt hangszereléstanának írója úgy tartja, hogy a „klapnis trombita, a klapnis bugle és a klapnis kürt ugyanaz a hangszer” és a mű más részeiben is keveri a trombita és a szárnykürt neveket. Később 1883-ban C. V. Mahillon belga hangszerész, múzeumi kurátor és teoretikus ugyanebbe a súlyos tévedésbe esik, pedig neki tudnia kellett az egyes hangszerek kónikus-cilindrikus proporcióinak és menzúrabeli eltérésének lényegéről, hiszen rendszeresen javítja is a korábbi hangszereket, és a kilencvenes években még jó minőségű invenciós és klapnis hangszermásolatokat is készít! Mivel maguk a zeneszerzők és a zenetudósok is összetévesztik a korabeli egymás mellett élő hangszerfajtákat, az eligazodásban főként az egyes előírt hangolások illetve a hangszer hangterjedelme lehet segítségünkre. Összefoglalva: a trombita általában G- és F-, bógnikkal lehangolva Es-, D-, C- hangnemben volt használatos; a bugle A- vagy B-, ritkán G- hangolású, ám a hangterjedelme fent korlátozott, míg az A- vagy B- hangolású kornett gyakran játszik az írott kétvonalas oktávban -kivéve a korai alkalmazásokat, amikor G-ig „lemalacfarkazva” /ang.: croked down/ is használták. Ennyit a kornett virágzásáról a francia nagyoperában...
536 unicornis 2007-04-04 12:19:23
\"A kornett, azaz a postakürt módosított változata\" Na ez egy nagy marhaság volt, kedves kérdező! Idézet egy szakdolgozatból: ...Berlioz nagy hatással volt korának komponistáira, újítását rögtön átvette Gounod (Faust, Szt. Cecília- mise) Halévy, Thomas (Mignon, Hamlet), Adam és Meyerbeer (Próféta) is. Az utóbbinak az újdonság annyira megtetszett, hogy az Afrikai nő c. operájában egyes egzotikus részekben (pl: indiai iduló) négyre növeli a számukat két natúrtrombita mellett, a lírai betéteket pedig piano dolce e espressivo kornett-szólókkal gazdagítja. Cesar Franck d-moll szimfóniájában szintén két-két trombitát és kornettet szerepeltet, ám ebben a műben az előzőkkel ellentétben már a trombita szólama a melodikusabb - kivéve a mű negyedik tételét, ahol a kornettek két virtuóz szólisztikus futamot kapnak. Később ugyancsak - rendszerint párosan szerepelteti a kornettet A-ban és B-ben Saint-Saëns, Chabrier, Bizet, Massenet, d’Indy és Dukas. ...az igazi áttörést azonban a kor legnépszerűbb operakomponistája, az olasz Rossini (1792-1868) hozza meg. Ő maga is játszott rézfúvós hangszereken; családi indíttatásból: apja „trombetta del commune” és „professore del corno da caccia” volt Pesaroban. Rossini alakítja ki az ún „banda”-stílust -az opera tömegjeleneteit kívülről, a szinfalak mögül kisérő fúvósegyüttes alkalmazását- mely az olasz opera XIX. századi történetére végig jellemző volt (Ponchielli, Verdi, Puccini -mindhárman a városi fúvószenekarokban is működtek illetve szoros kapcsolatokat ápoltak azokkal, Puccininak nagyapja és apja is vezetett városi fúvósegyüttest). Rossini a Tolvaj szarkában (1817) még stopfolt kürtöket és natúrtrombitát, a Semiramis-ban (1823) már klapnis szárnykürtöt használ. Utolsó operája, a Tell Vilmos 1829-ben rögtön zajos sikert aratott. Ebben a művében az A- natúrtrombiták ismert nyitánybeli alkalmazása mellett a partitúra már valódi kromatikus trombita-szólamot is tartalmaz „trompettes en Fa de Clé” (sic!) jelöléssel . A szerző virtuóz szólamokat komponált a harsonások és a natúrkürtösök számára is; ám az igazi újdonság a Nr 14-es „Marsch und Chor”-ban megjelenő ventiltrombita- solo obbligato. Az olasz opera-komponisták a negyvenes évek végéig kromatikus menetekben a klapnis trombitát használják, Donizetti (Szerelmi bájital (1832), Lucrezia Borgia, Don Pasquale (1832) és Verdi (Nabucco, Lombardok) dallamai is ezen a hangszeren szólaltak meg először. ...A romantika korának első nagyhatású „francia” operái, amelyek később a kiváló hangszerelők -Wagner, Berlioz, Weber, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss- számára mintául szolgáltak, a már korábban említett Rossini mellett Halévy és Meyerbeer művei voltak. Hogy ezekben mikor váltotta fel a ventiltrombita a régebbi megoldást, szinte lehetetlen megmondani, mert például az olaszok a „tromba con chiavi” megnevezést egyaránt használták mindkét hangszerre. Megjegyzendő, hogy a korszak francia komponistái mikor a „trompette-à-piston” kifejezést használják, ezalatt gyakran kornettet kell érteni, míg a „trompette-a-clef” vagy „-clé” általában valóban a kalpnis- és csak néha a ventiles trombita elnevezést rejti. szóval?????
\"A kornett, azaz a postakürt módosított változata\" Na ez egy nagy marhaság volt, kedves kérdező! Idézet egy szakdolgozatból: ...Berlioz nagy hatással volt korának komponistáira, újítását rögtön átvette Gounod (Faust, Szt. Cecília- mise) Halévy, Thomas (Mignon, Hamlet), Adam és Meyerbeer (Próféta) is. Az utóbbinak az újdonság annyira megtetszett, hogy az Afrikai nő c. operájában egyes egzotikus részekben (pl: indiai iduló) négyre növeli a számukat két natúrtrombita mellett, a lírai betéteket pedig piano dolce e espressivo kornett-szólókkal gazdagítja. Cesar Franck d-moll szimfóniájában szintén két-két trombitát és kornettet szerepeltet, ám ebben a műben az előzőkkel ellentétben már a trombita szólama a melodikusabb - kivéve a mű negyedik tételét, ahol a kornettek két virtuóz szólisztikus futamot kapnak. Később ugyancsak - rendszerint párosan szerepelteti a kornettet A-ban és B-ben Saint-Saëns, Chabrier, Bizet, Massenet, d’Indy és Dukas. ...az igazi áttörést azonban a kor legnépszerűbb operakomponistája, az olasz Rossini (1792-1868) hozza meg. Ő maga is játszott rézfúvós hangszereken; családi indíttatásból: apja „trombetta del commune” és „professore del corno da caccia” volt Pesaroban. Rossini alakítja ki az ún „banda”-stílust -az opera tömegjeleneteit kívülről, a szinfalak mögül kisérő fúvósegyüttes alkalmazását- mely az olasz opera XIX. századi történetére végig jellemző volt (Ponchielli, Verdi, Puccini -mindhárman a városi fúvószenekarokban is működtek illetve szoros kapcsolatokat ápoltak azokkal, Puccininak nagyapja és apja is vezetett városi fúvósegyüttest). Rossini a Tolvaj szarkában (1817) még stopfolt kürtöket és natúrtrombitát, a Semiramis-ban (1823) már klapnis szárnykürtöt használ. Utolsó operája, a Tell Vilmos 1829-ben rögtön zajos sikert aratott. Ebben a művében az A- natúrtrombiták ismert nyitánybeli alkalmazása mellett a partitúra már valódi kromatikus trombita-szólamot is tartalmaz „trompettes en Fa de Clé” (sic!) jelöléssel . A szerző virtuóz szólamokat komponált a harsonások és a natúrkürtösök számára is; ám az igazi újdonság a Nr 14-es „Marsch und Chor”-ban megjelenő ventiltrombita- solo obbligato. Az olasz opera-komponisták a negyvenes évek végéig kromatikus menetekben a klapnis trombitát használják, Donizetti (Szerelmi bájital (1832), Lucrezia Borgia, Don Pasquale (1832) és Verdi (Nabucco, Lombardok) dallamai is ezen a hangszeren szólaltak meg először. ...A romantika korának első nagyhatású „francia” operái, amelyek később a kiváló hangszerelők -Wagner, Berlioz, Weber, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss- számára mintául szolgáltak, a már korábban említett Rossini mellett Halévy és Meyerbeer művei voltak. Hogy ezekben mikor váltotta fel a ventiltrombita a régebbi megoldást, szinte lehetetlen megmondani, mert például az olaszok a „tromba con chiavi” megnevezést egyaránt használták mindkét hangszerre. Megjegyzendő, hogy a korszak francia komponistái mikor a „trompette-à-piston” kifejezést használják, ezalatt gyakran kornettet kell érteni, míg a „trompette-a-clef” vagy „-clé” általában valóban a kalpnis- és csak néha a ventiles trombita elnevezést rejti. szóval?????
535 unicornis 2007-04-04 11:02:01 [Válasz erre: 534 -zéta- 2007-04-04 10:58:39]
én meg a Vágási körösztanyja vagyok, kedveseim. Polgári nevem Matuska Szilveszter.
én meg a Vágási körösztanyja vagyok, kedveseim. Polgári nevem Matuska Szilveszter.
534 -zéta- 2007-04-04 10:58:39 [Válasz erre: 533 daunerni 2007-04-04 09:22:55]
Na, pont ez volt az április 1-i csőbehúzás :-)...
Na, pont ez volt az április 1-i csőbehúzás :-)...
