1637 martuni 2013-04-22 15:28:48
Némileg hiányérzetem támadt a szegedi Rigoletto kritikájának átböngészése után. Mi ez már megint? Csak a hős Pál karnagy úr fejére szögeszték oda a koronát leverhetetlenül. Hát ha mindenki olyan elviselhetetlen volt, hogy Heiner Úr még a nevükre sem szívesen emlékszik, nem lehet, hogy a karmester sem tett meg mindent a mű minél hitelesebb tolmácsolásáért? Vagy a kritikus már az előadás előtt olyan állapotba került, hogy árgus figyelme csak az őzike szeműig tudott terjedni? Summa summárum, ebből nem sokat tudtunk meg!
Némileg hiányérzetem támadt a szegedi Rigoletto kritikájának átböngészése után. Mi ez már megint? Csak a hős Pál karnagy úr fejére szögeszték oda a koronát leverhetetlenül. Hát ha mindenki olyan elviselhetetlen volt, hogy Heiner Úr még a nevükre sem szívesen emlékszik, nem lehet, hogy a karmester sem tett meg mindent a mű minél hitelesebb tolmácsolásáért? Vagy a kritikus már az előadás előtt olyan állapotba került, hogy árgus figyelme csak az őzike szeműig tudott terjedni? Summa summárum, ebből nem sokat tudtunk meg!
1636 márta 2013-04-22 14:24:55
A kritikusra minta nagyobb hatással lettek volna a hölgyek, mint Verdi.
A kritikusra minta nagyobb hatással lettek volna a hölgyek, mint Verdi.
1635 miketyson 2013-04-22 08:41:31
Kemény és bátor írás ez a Rigoletto. Főleg az tetszik, hogy volt húsz éve egy karmester, aki rosszul vezényelte, de nem mondom, meg ki volt.
Kemény és bátor írás ez a Rigoletto. Főleg az tetszik, hogy volt húsz éve egy karmester, aki rosszul vezényelte, de nem mondom, meg ki volt.
1634 Búbánat 2013-04-20 17:21:48 [Válasz erre: 1632 IVA 2013-04-20 04:28:59]
Az 1970-es bemutató után új betanulásban került ismét az Erkel Színház színpadára a Porgy és Bess. Az 1981. december 2-án színre vitt opera főbb szerepeit Sólyom Nagy Sándor, Kukely Júlia, Maria Teresa Uribe, Farkas Éva, Németh Gábor, Maros Gábor énekelte. Dénes István vezényelt.
Az 1970-es bemutató után új betanulásban került ismét az Erkel Színház színpadára a Porgy és Bess. Az 1981. december 2-án színre vitt opera főbb szerepeit Sólyom Nagy Sándor, Kukely Júlia, Maria Teresa Uribe, Farkas Éva, Németh Gábor, Maros Gábor énekelte. Dénes István vezényelt.
1633 Búbánat 2013-04-20 17:10:25 [Válasz erre: 1632 IVA 2013-04-20 04:28:59]
Kedves IVA! Mivel az 1970 februárjában bemutatott Porgy és Bess mindkét szereposztásából megnevezted a főbb szereplők „párját”, kiegészítésül ideírom, ahol kihagytad a másik bemutatón szerepelt művész nevét: Svéd Nóra Mariát énekelte az első szereposztásban, míg a második bemutatón Eszenyi Irmáé volt a szerep. Crownt Csányi János alakította, a második szereposztásban Varga András neve szerepelt a színlapon.
Kedves IVA! Mivel az 1970 februárjában bemutatott Porgy és Bess mindkét szereposztásából megnevezted a főbb szereplők „párját”, kiegészítésül ideírom, ahol kihagytad a másik bemutatón szerepelt művész nevét: Svéd Nóra Mariát énekelte az első szereposztásban, míg a második bemutatón Eszenyi Irmáé volt a szerep. Crownt Csányi János alakította, a második szereposztásban Varga András neve szerepelt a színlapon.
1632 IVA 2013-04-20 04:28:59 [Válasz erre: 1630 Bambu 2013-04-18 20:39:59]
„Unikum ez a produkció Magyarországon, hiszen a jogtulajdonosok szigorú kikötése miatt már csak fekete művészek főszereplésével lehet színre vinni a Porgy és Bess-t, emiatt Európában ritkán játsszák. A Dóm téren 40 évvel ezelőtt, 1973 augusztusában Mikó András rendezésében, Begányi Ferenc és Házy Erzsébet címszereplésével, Pál Tamás dirigálásával adták elő a Gershwin-operát.” (ifj. Harangozó Gyula) Ez a jogi kikötés már az 1970-es Erkel Színházi bemutató idején is létezett, de mit tett Isten, egy kis európai országban, a keleti blokkból, el tudták intézni, meg tudták oldani, hogy fehér énekesekkel adhassák elő a darabot. És milyen üdvösnek bizonyult ez: kiváló produkció volt, briliáns alakításokkal, csodálatos díszletben, és a közönség annyira szerette, amennyire eredeti nyelven sohasem tudta volna megszeretni. Valójában sosem értettem meg a szerzőknek ezt a zene, a művészet nemzetköziségével ellenkező, diszkriminatív rendelkezését. Tiszta szerencse, hogy más szerzőknek nem jutott eszébe ilyesmi. Mi lenne, ha az Aidát is csak etióp és egyiptomi énekesekkel lehetne előadni, vagy a Sámson és Delilát csak zsidó és filiszteus operaénekesekkel, az utóbbiakat különösen nehéz lenne összegyűjteni. Azt hiszem, a szegedi vezető reklámszagú megjegyzésével ellentétben ma is ki lehetne járni az előadhatóságot, akár egy magyar társulatnak is. Mikóékat nyilván inspirálta ebben a korabeli operatársulat, amelyből két szereposztásban is óriási kedvvel játszó kiválóságokkal lehetett kiállítani az előadást: Házy Erzsébet, Andor Éva, Sudlik Mária, Szirmay Márta, Svéd Nóra, Radnai György, Begányi Ferenc, Csányi János, Rozsos István, Palcsó Sándor és mások alakítása máig felejthetetlen.
„Unikum ez a produkció Magyarországon, hiszen a jogtulajdonosok szigorú kikötése miatt már csak fekete művészek főszereplésével lehet színre vinni a Porgy és Bess-t, emiatt Európában ritkán játsszák. A Dóm téren 40 évvel ezelőtt, 1973 augusztusában Mikó András rendezésében, Begányi Ferenc és Házy Erzsébet címszereplésével, Pál Tamás dirigálásával adták elő a Gershwin-operát.” (ifj. Harangozó Gyula) Ez a jogi kikötés már az 1970-es Erkel Színházi bemutató idején is létezett, de mit tett Isten, egy kis európai országban, a keleti blokkból, el tudták intézni, meg tudták oldani, hogy fehér énekesekkel adhassák elő a darabot. És milyen üdvösnek bizonyult ez: kiváló produkció volt, briliáns alakításokkal, csodálatos díszletben, és a közönség annyira szerette, amennyire eredeti nyelven sohasem tudta volna megszeretni. Valójában sosem értettem meg a szerzőknek ezt a zene, a művészet nemzetköziségével ellenkező, diszkriminatív rendelkezését. Tiszta szerencse, hogy más szerzőknek nem jutott eszébe ilyesmi. Mi lenne, ha az Aidát is csak etióp és egyiptomi énekesekkel lehetne előadni, vagy a Sámson és Delilát csak zsidó és filiszteus operaénekesekkel, az utóbbiakat különösen nehéz lenne összegyűjteni. Azt hiszem, a szegedi vezető reklámszagú megjegyzésével ellentétben ma is ki lehetne járni az előadhatóságot, akár egy magyar társulatnak is. Mikóékat nyilván inspirálta ebben a korabeli operatársulat, amelyből két szereposztásban is óriási kedvvel játszó kiválóságokkal lehetett kiállítani az előadást: Házy Erzsébet, Andor Éva, Sudlik Mária, Szirmay Márta, Svéd Nóra, Radnai György, Begányi Ferenc, Csányi János, Rozsos István, Palcsó Sándor és mások alakítása máig felejthetetlen.
1631 IVA 2013-04-20 03:55:24 [Válasz erre: 1629 márta 2013-03-26 09:56:09]
Kedves Márta! Nem kétlem, hogy Te - és sokan mások - túlteszed magad a zavaró elemeken, ha erényekre találsz. Nem is állítom, hogy velem még nem fordult elő ilyen élmény. De eredetileg nem azért (azért nem) megyek el egy előadásra, hogy hibák halmazát lássam, és percről percre megbocsássak. Megbocsájtom én, ha a lábamra lépnek, még ha fellöknek is, de legalább nem fizetek érte, sem pénzzel, sem az időmmel.
Kedves Márta! Nem kétlem, hogy Te - és sokan mások - túlteszed magad a zavaró elemeken, ha erényekre találsz. Nem is állítom, hogy velem még nem fordult elő ilyen élmény. De eredetileg nem azért (azért nem) megyek el egy előadásra, hogy hibák halmazát lássam, és percről percre megbocsássak. Megbocsájtom én, ha a lábamra lépnek, még ha fellöknek is, de legalább nem fizetek érte, sem pénzzel, sem az időmmel.
1630 Bambu 2013-04-18 20:39:59
Nem a Szegedi Nemzeti Színházhoz, hanem a szabadtérihez kapcsolódó hír: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/valtozik_a_szabadteri_programja_a_jegyek_atcserelhetok/2329389/
Nem a Szegedi Nemzeti Színházhoz, hanem a szabadtérihez kapcsolódó hír: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/valtozik_a_szabadteri_programja_a_jegyek_atcserelhetok/2329389/
1629 márta 2013-03-26 09:56:09
Kedves IVA! Tiszteletben tartom azok véleményét, akik egy modern vagy szokatlan rendezésben nem tudnak élvezni egy operaelőadást Bár ezt szerintem pár fényképből nehéz megítélni. Viszont egy operaelőadást számtalan okból lehet élvezni, s a műfaj érdekes sajátossága, hogy ez erények sokszor milyen könnyedén győzik le a hibákat. Én legalábbis sok mindent meg tudok bocsátani, vagy el tudok nézni, ha valamilyen tekintetben élményt kapok. EZ a Rigoletto érdekes, és számtalan tekintetben fölvillanyzó.
Kedves IVA! Tiszteletben tartom azok véleményét, akik egy modern vagy szokatlan rendezésben nem tudnak élvezni egy operaelőadást Bár ezt szerintem pár fényképből nehéz megítélni. Viszont egy operaelőadást számtalan okból lehet élvezni, s a műfaj érdekes sajátossága, hogy ez erények sokszor milyen könnyedén győzik le a hibákat. Én legalábbis sok mindent meg tudok bocsátani, vagy el tudok nézni, ha valamilyen tekintetben élményt kapok. EZ a Rigoletto érdekes, és számtalan tekintetben fölvillanyzó.
1628 IVA 2013-03-26 02:39:52 [Válasz erre: 1623 márta 2013-03-25 10:12:49]
Kedves Márta! Lámpaoltogató leírása és a képek szerint ez az előadás a tárháza azoknak a közhelyeknek, amiket utálok az operarendezésekben. Rosszindulatú én sem vagyok, de ha hazudnak nekem, nem tudok szeretni. Szegény énekesekre kíváncsi lennék, de tapasztalatom szerint az ő élvezetüknek és megítélésüknek nem szokott használni, ha dühít a rendezés. (A probléma ez esetben csak elméleti, miután nem tudtam elmenni, és az esemény már le is zajlott.)
Kedves Márta! Lámpaoltogató leírása és a képek szerint ez az előadás a tárháza azoknak a közhelyeknek, amiket utálok az operarendezésekben. Rosszindulatú én sem vagyok, de ha hazudnak nekem, nem tudok szeretni. Szegény énekesekre kíváncsi lennék, de tapasztalatom szerint az ő élvezetüknek és megítélésüknek nem szokott használni, ha dühít a rendezés. (A probléma ez esetben csak elméleti, miután nem tudtam elmenni, és az esemény már le is zajlott.)
1627 Cilike 2013-03-25 14:54:26 [Válasz erre: 1626 serse 2013-03-25 11:37:46]
Bizony, remek írás és nagyon kiváncsi lettem, de sajna nem tudok elmenni. Pedig nagyon érdekelne.
Bizony, remek írás és nagyon kiváncsi lettem, de sajna nem tudok elmenni. Pedig nagyon érdekelne.
1626 serse 2013-03-25 11:37:46 [Válasz erre: 1620 lámpaoltogató 2013-03-24 20:32:30]
Én is köszönöm a beszámolót! Eddig is vártam a mai előadást, most már még jobban várom a ma estét.
Én is köszönöm a beszámolót! Eddig is vártam a mai előadást, most már még jobban várom a ma estét.
1625 Búbánat 2013-03-25 11:25:44 [Válasz erre: 1624 Búbánat 2013-03-25 11:12:39]
Persze, az Otelló Jagójára gondoltam...
Persze, az Otelló Jagójára gondoltam...
1624 Búbánat 2013-03-25 11:12:39 [Válasz erre: 1620 lámpaoltogató 2013-03-24 20:32:30]
Kedves Lámpaoltogató! Örömmel olvastam a szegedi Rigolettóról szóló beszámolódat. Utaltál Kelemen Zoltán budapesti karrierjének ígéretes lehetőségére is. Ennek már tanúja voltam, mikor pár héttel ezelőtt az Operában minden szempontból kifogástalan Otellóval örvendeztetett meg bennünket. Én is remélem, hogy egyre gyakrabban élvezhetjük Pesten is művészetét!
Kedves Lámpaoltogató! Örömmel olvastam a szegedi Rigolettóról szóló beszámolódat. Utaltál Kelemen Zoltán budapesti karrierjének ígéretes lehetőségére is. Ennek már tanúja voltam, mikor pár héttel ezelőtt az Operában minden szempontból kifogástalan Otellóval örvendeztetett meg bennünket. Én is remélem, hogy egyre gyakrabban élvezhetjük Pesten is művészetét!
1623 márta 2013-03-25 10:12:49
Kedves IVA! Az énekesről írottak miatt se vagy frusztrált? Megsúghatom: legyél!Lámpaoltogató olyan élesen, pontosan és tömören fogalmaz, hogy a hivatásos kritikusok sárgulhatnak az irigységtől. Különösen élveztem, hogy akit keményen megbírál, annál és érzem a szeretetét. És soha nem rosszindulatú. Az Erkel Színház topicon pár napja arra biztattam a pesti operabarátokat, hogy induljanak a pénztárba jegyet venni, mert jó produkció készülődik. De hogy ilyen jó lesz, azt azért nem gondoltam volna.
Kedves IVA! Az énekesről írottak miatt se vagy frusztrált? Megsúghatom: legyél!Lámpaoltogató olyan élesen, pontosan és tömören fogalmaz, hogy a hivatásos kritikusok sárgulhatnak az irigységtől. Különösen élveztem, hogy akit keményen megbírál, annál és érzem a szeretetét. És soha nem rosszindulatú. Az Erkel Színház topicon pár napja arra biztattam a pesti operabarátokat, hogy induljanak a pénztárba jegyet venni, mert jó produkció készülődik. De hogy ilyen jó lesz, azt azért nem gondoltam volna.
1622 IVA 2013-03-25 05:13:38 [Válasz erre: 1620 lámpaoltogató 2013-03-24 20:32:30]
Kedves Lámpaoltogató! Élvezettel olvastam beszámolódat, és ugyancsak hálásan köszönöm. A díszletről és a rendezésről írtakat hozzáadva a képgalériában látott jelmezekhez, már végképp nem vagyok frusztrált, amiért ma este nem láthatom a produkciót az Erkel Színházban.
Kedves Lámpaoltogató! Élvezettel olvastam beszámolódat, és ugyancsak hálásan köszönöm. A díszletről és a rendezésről írtakat hozzáadva a képgalériában látott jelmezekhez, már végképp nem vagyok frusztrált, amiért ma este nem láthatom a produkciót az Erkel Színházban.
1621 daunerni 2013-03-24 22:10:59 [Válasz erre: 1620 lámpaoltogató 2013-03-24 20:32:30]
Kedves Lámpaoltogató! Gondolom tudjátok, hogy mennyire szeretem és tisztelem a szegedi társulatot. Sajnálom, hogy ezen a Rigoletto bemutatón nem tudtam ott lenni, de annál inkább örültem ennek a "láttató" beszámolónak. Hálásan köszönöm.
Kedves Lámpaoltogató! Gondolom tudjátok, hogy mennyire szeretem és tisztelem a szegedi társulatot. Sajnálom, hogy ezen a Rigoletto bemutatón nem tudtam ott lenni, de annál inkább örültem ennek a "láttató" beszámolónak. Hálásan köszönöm.
1620 lámpaoltogató 2013-03-24 20:32:30
Rigolettók Szegeden. Már jó régen nem történt semmi figyelemreméltó a tiszaparti társulatban, most aztán ránk zúdult ez az előadás. Zúdult, írom, mert a dinoszaurusz-jellegű hercegi trónszék (Kentaur alkotása), amely a függöny felmenetelekor tornyosul elénk, s felvonásról-felvonásra félelmetesebbé válik annak ellenére, hogy folyamatosan pusztul, pusztítják, csupaszítják, a végén - sebesült (rendezői) ballábát felrántva - zuhanni kezd felénk, szerencsére az összecsapódó függöny (na meg a tréger, amely tartja) megfékezi. Nem úgy a tapsvihart, amely véleményem szerint mindkét este többé-kevésbé jogosan ünnepelte az előadókat. Mert hát van itt sok minden, ami operai szem szájnak ingere. Maga a monstrum-trónus, amely hajaz az immár több évtizede divatos nemzetközi zenedrámai díszletvilághoz, s a hatáskeltésen kívül még azt a kellemesen bizsergető érzést is felkelti a nézőben, hogy ezek itt mennyi pénzt, munkát voltak képesek bevetni az előadásért. Ez jó, az opera gazdag műfaj, a látvány grandiozitása felpuhítja a lelkeket a befogadáshoz. Juronics ez irányú adottságai jelen esetben hasznosan működtek, ám rögtön hozzáteszem, rendezésének vannak egyéb erényei is. Mindenekelőtt, hogy színpadilag szinte az egész est folyamán helyzetbe hozza énekeseit, nem állít elibük koncepcióból fakadó feladatokat, amelyek akadályozzák őket az éneklésben. Ne feledjük, Juronics Violettájának számtalanszor kellet megjárnia a Traviata grádicsait, a jelenlegi rövid lépcsőn Gilda csak egyszer megy fel fölöslegesen a bosszú-duett lassú részében, hogy hatásosabban tudjon beszámolni atyjának a történtekről. Van más jó is a rendezésben, az utolsó felvonás nagyon hatásos, a vihar káosza borzongatóan jelen van, a világítás remek, a végső összeomlás képe, a trón maradékába kapaszkodó herceggel, a fejedelmi bíborba burkolt halott Gildával, s a végzete ellen rugdalózó Rigolettóval félelmetes. Olyannyira, hogy el is felejtjük, ami az előadás folyamán végig ott motoszkált a fejünkben, hogy itt valami nagyon nem stimmel, mintha Verdi szerint úgy lenne, hogy nem a trón pusztul, hanem az ártatlan Gilda, a vétkes-szánalmas Rigoletto, s a herceg, megégve ugyan – ezt amúgy nagyon szépen ábrázolja az előadás – mégiscsak sértetlenül sétál ki a történetből. Meg van még számtalan hiba. Kisebbek, hogy pár ügyesen megmozgatott kórus-jelenet mellett az udvaroncok a Gilda-szöktetésre csak úgy besétálnak, hogy egy hosszú-hosszú létrát hoznak magukkal, mintha tényleg a Ceprano-palota megmászásához készülnének, hogy az az átkozott szem-bekötés csak nem akar hihetően sikerülni, stb. Nagyobbak, hogy a páros jelenetek mozgásvilága bántóan felületes, s bár a koreográfia mindig jó, a mélyebb alakítást nem szolgálja (tisztelet a kivételnek, erről majd később). Ordító hiba, hogy egy olyan rendezésben, amely az operát komolyan elfogadja operának – mert hogy ez a színreállítás olyan – becsúszhatnak diletttáns, prózában lefolytatott beszélgetést imitáló jelenetecskék (Ceprano és neje, az udvaroncok egymás közt, stb). Mindent összevéve, a szegedi Rigoletto nem lenne ilyen nagy és megérdemelt siker, ha a rendezésnek – a színháznak – nem sikerült volna ilyen nagyszerű gárdát állítani az előadás szolgálatába. Az énekesek majd mindegyike rendkívül tehetséges, s ami ennél is figyelemreméltóbb, értik és élik a művet. Ebben saját adottságaikon kívül nyílván óriási szerepe volt a rendezőnek, s valószínűleg a zenei vezetésnek is. Ezt mindenképpen le kellet írnom, mielőtt – nagy örömmel – az alakításokra térnék rá. Kelemen Zoltán hangilag nagyszerű, alakításának egészében pedig egy szuverén énekművész megrendítő teljesítményét csodálhatjuk. A szerep minden szavát érti, minden szituációt közel tud hozni hozzánk, miközben egy pillanatra sem válik magamutogatóvá. Az a hír járja, hogy budapesti karrierje is indulófélben van, tartsa itt nálunk a Jóisten sokáig. Réti Attila éneklése alig elviselhető, pontatlansága, bizonytalanságai néha a karambol szélére sodorják az előadást. Hogy mégis hatni tud ránk, annak bizonyára az az oka, hogy gyötrelmeit kendőzetlenül vállalja, s ez valahogy összecseng a címszereplő tragédiájával. Vastapsát a premieren semmiképpen nem éreztem érdemtelennek. Szemere Zita belép a színpadra, s mindenki úgy érzi, érdemes operába járni, alakítását fölösleges elemezni. Jó pár pici hiba, de ezeket is egy rendkívüli tehetség követi el, a partner javít, a közönség megbocsát. Kovács Éva is nagyon jó, hangja gyönyörűen erősödik, színpadi mozgása esztétikus, biztos vagyok benne, hogy őt is szép karrier várja. László Boldizsár rendkívül szép utolsó felvonást énekelelt, a kvartett piánóit egy nála szabályosabb karriert futó tenorista talán föl se merné vállalni. Balczó Péter sikeresen megcáfolta a tehetségében kételkedőket. Kiss András Sparafucile-ként remek, Monteronénak túl fiatal, nem úgy Cseh Antal, aki főszerepet csinál a megalázott főúrból. Elegáns, úri bérgyilkos Altorjay Tamás, akinek hangja egyre makulátlanabb. Nehéz elviselni Laczák Boglárka közönséges Maddalénáját, miközben egész jól énekel. Kálnay Zsófia meggyőzőbb, de talán nem ez az ő igaz szerepköre. Kitűnőek a Borsák (Herczeg, Börcsök), Marullók (Szélpál, Tarnay), Cepránók (Andrejcsik, Koczor), jó szereplésük, pontosságuk a zenei vezetés munkáját dícséri. Mint ahogy az is, hogy minden színpadi zene magas színten szólal meg, s leginkább talán az, hogy emlékezetem szerint itt és most Szegeden hangzott el először Verdi Rigolettója úgy, ahogy a szerző megírta, azaz egy hang húzás nélkül. Jó a kórus, a zenekar. Brávó Juronics, brávó Pál, brávó Gyüdi, brávó Szegedi Opera!
Rigolettók Szegeden. Már jó régen nem történt semmi figyelemreméltó a tiszaparti társulatban, most aztán ránk zúdult ez az előadás. Zúdult, írom, mert a dinoszaurusz-jellegű hercegi trónszék (Kentaur alkotása), amely a függöny felmenetelekor tornyosul elénk, s felvonásról-felvonásra félelmetesebbé válik annak ellenére, hogy folyamatosan pusztul, pusztítják, csupaszítják, a végén - sebesült (rendezői) ballábát felrántva - zuhanni kezd felénk, szerencsére az összecsapódó függöny (na meg a tréger, amely tartja) megfékezi. Nem úgy a tapsvihart, amely véleményem szerint mindkét este többé-kevésbé jogosan ünnepelte az előadókat. Mert hát van itt sok minden, ami operai szem szájnak ingere. Maga a monstrum-trónus, amely hajaz az immár több évtizede divatos nemzetközi zenedrámai díszletvilághoz, s a hatáskeltésen kívül még azt a kellemesen bizsergető érzést is felkelti a nézőben, hogy ezek itt mennyi pénzt, munkát voltak képesek bevetni az előadásért. Ez jó, az opera gazdag műfaj, a látvány grandiozitása felpuhítja a lelkeket a befogadáshoz. Juronics ez irányú adottságai jelen esetben hasznosan működtek, ám rögtön hozzáteszem, rendezésének vannak egyéb erényei is. Mindenekelőtt, hogy színpadilag szinte az egész est folyamán helyzetbe hozza énekeseit, nem állít elibük koncepcióból fakadó feladatokat, amelyek akadályozzák őket az éneklésben. Ne feledjük, Juronics Violettájának számtalanszor kellet megjárnia a Traviata grádicsait, a jelenlegi rövid lépcsőn Gilda csak egyszer megy fel fölöslegesen a bosszú-duett lassú részében, hogy hatásosabban tudjon beszámolni atyjának a történtekről. Van más jó is a rendezésben, az utolsó felvonás nagyon hatásos, a vihar káosza borzongatóan jelen van, a világítás remek, a végső összeomlás képe, a trón maradékába kapaszkodó herceggel, a fejedelmi bíborba burkolt halott Gildával, s a végzete ellen rugdalózó Rigolettóval félelmetes. Olyannyira, hogy el is felejtjük, ami az előadás folyamán végig ott motoszkált a fejünkben, hogy itt valami nagyon nem stimmel, mintha Verdi szerint úgy lenne, hogy nem a trón pusztul, hanem az ártatlan Gilda, a vétkes-szánalmas Rigoletto, s a herceg, megégve ugyan – ezt amúgy nagyon szépen ábrázolja az előadás – mégiscsak sértetlenül sétál ki a történetből. Meg van még számtalan hiba. Kisebbek, hogy pár ügyesen megmozgatott kórus-jelenet mellett az udvaroncok a Gilda-szöktetésre csak úgy besétálnak, hogy egy hosszú-hosszú létrát hoznak magukkal, mintha tényleg a Ceprano-palota megmászásához készülnének, hogy az az átkozott szem-bekötés csak nem akar hihetően sikerülni, stb. Nagyobbak, hogy a páros jelenetek mozgásvilága bántóan felületes, s bár a koreográfia mindig jó, a mélyebb alakítást nem szolgálja (tisztelet a kivételnek, erről majd később). Ordító hiba, hogy egy olyan rendezésben, amely az operát komolyan elfogadja operának – mert hogy ez a színreállítás olyan – becsúszhatnak diletttáns, prózában lefolytatott beszélgetést imitáló jelenetecskék (Ceprano és neje, az udvaroncok egymás közt, stb). Mindent összevéve, a szegedi Rigoletto nem lenne ilyen nagy és megérdemelt siker, ha a rendezésnek – a színháznak – nem sikerült volna ilyen nagyszerű gárdát állítani az előadás szolgálatába. Az énekesek majd mindegyike rendkívül tehetséges, s ami ennél is figyelemreméltóbb, értik és élik a művet. Ebben saját adottságaikon kívül nyílván óriási szerepe volt a rendezőnek, s valószínűleg a zenei vezetésnek is. Ezt mindenképpen le kellet írnom, mielőtt – nagy örömmel – az alakításokra térnék rá. Kelemen Zoltán hangilag nagyszerű, alakításának egészében pedig egy szuverén énekművész megrendítő teljesítményét csodálhatjuk. A szerep minden szavát érti, minden szituációt közel tud hozni hozzánk, miközben egy pillanatra sem válik magamutogatóvá. Az a hír járja, hogy budapesti karrierje is indulófélben van, tartsa itt nálunk a Jóisten sokáig. Réti Attila éneklése alig elviselhető, pontatlansága, bizonytalanságai néha a karambol szélére sodorják az előadást. Hogy mégis hatni tud ránk, annak bizonyára az az oka, hogy gyötrelmeit kendőzetlenül vállalja, s ez valahogy összecseng a címszereplő tragédiájával. Vastapsát a premieren semmiképpen nem éreztem érdemtelennek. Szemere Zita belép a színpadra, s mindenki úgy érzi, érdemes operába járni, alakítását fölösleges elemezni. Jó pár pici hiba, de ezeket is egy rendkívüli tehetség követi el, a partner javít, a közönség megbocsát. Kovács Éva is nagyon jó, hangja gyönyörűen erősödik, színpadi mozgása esztétikus, biztos vagyok benne, hogy őt is szép karrier várja. László Boldizsár rendkívül szép utolsó felvonást énekelelt, a kvartett piánóit egy nála szabályosabb karriert futó tenorista talán föl se merné vállalni. Balczó Péter sikeresen megcáfolta a tehetségében kételkedőket. Kiss András Sparafucile-ként remek, Monteronénak túl fiatal, nem úgy Cseh Antal, aki főszerepet csinál a megalázott főúrból. Elegáns, úri bérgyilkos Altorjay Tamás, akinek hangja egyre makulátlanabb. Nehéz elviselni Laczák Boglárka közönséges Maddalénáját, miközben egész jól énekel. Kálnay Zsófia meggyőzőbb, de talán nem ez az ő igaz szerepköre. Kitűnőek a Borsák (Herczeg, Börcsök), Marullók (Szélpál, Tarnay), Cepránók (Andrejcsik, Koczor), jó szereplésük, pontosságuk a zenei vezetés munkáját dícséri. Mint ahogy az is, hogy minden színpadi zene magas színten szólal meg, s leginkább talán az, hogy emlékezetem szerint itt és most Szegeden hangzott el először Verdi Rigolettója úgy, ahogy a szerző megírta, azaz egy hang húzás nélkül. Jó a kórus, a zenekar. Brávó Juronics, brávó Pál, brávó Gyüdi, brávó Szegedi Opera!
1619 Búbánat 2013-02-24 20:58:53
Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtéri Játékok új igazgatója, Gyüdi Sándor marad a színház élén Grund Forrás: MTI/MNO 2013. február 22., péntek 16:40 Herczeg Tamást választotta a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójává a Csongrád megyeszékhely közgyűlése pénteki ülésén. A kulturális szakember korábban a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese is volt, kinevezését huszonnyolcan támogatták, egy képviselő tartózkodott. Herczeg Tamás kinevezése öt évre szól. Herczeg Tamás korábban kifejtette, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok hét éve vált önálló intézménnyé, s immár meg van a lehetőség a továbblépésre is. A kulturális menedzser úgy látja, meg lehet teremteni a játékok régen vágyott nemzetköziségét, ebben nyújthat segítséget Harangozó Gyula. A Kossuth-díjas táncművész közreműködik majd a darabjogok megszerzésében, a nemzetközi sztárok megnyerésében Oroszországtól az Egyesült Államokig. A magyar kulturális élet szereplői közül támogatja elképzeléseiket többek között az operaház és az operettszínház, valamint számos múzeum is – tette hozzá a szakember. A fesztiváligazgatói posztra összesen négyen pályáztak: Herczeg Tamás mellett Kelemen Csaba egri színész – akinek neve lehetséges igazgatóként már korábban is felmerült –, őt Sasvári Sándor segítette volna művészeti vezetőként, Orbán Zoltán szegedi születésű újságíró, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színi igazgató, aki időközben visszavonta pályázatát. A szegedi közgyűlés kulturális bizottsága első helyen Herczeg Tamás, második helyen pedig Kelemen Csaba pályázatát támogatta. A fesztiváligazgatói posztra azért kellett pályázatot kiírni, mert 2012. december 13-án a szegedi közgyűlés – a Fidesz–KDNP-frakció tagjai és a Jobbik képviselőjének szavazatával – döntött az ügyvezető, Bátyai Edina menesztéséről. A pénteki közgyűlésen döntöttek a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói posztjáról is: újabb öt évre Gyüdi Sándort választották meg. A karnagy kinevezését 28 képviselő támogatta, a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba nem vett részt a voksoláson. Gyüdi Sándor 2018. június 30-ig irányíthatja a Tisza-parti város teátrumát. Az igazgatói posztra Gyüdi Sándor mellett Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész, a teátrum jelenlegi művészeti vezetője, Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi direktora, Szolnoki Tibor színművész, énekes, valamint Vasvári Csaba, a székesfehérvári színház egykori vezetője, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke is benyújtott pályázatot. Gyüdi Sándor korábban kifejtette, hogy nem tervez drámai változásokat az ország harmadik legnagyobb színházánál. A művész a stiláris sokféleséget, kínálati bőséget szeretné megtartani a teátrumnál. A szakember a döntési helyzeteket szeretné egyértelműbbé tenni azzal, hogy megszüntetné a művészeti vezetői posztot, amelyet jelenleg Juronics Tamás tölt be, ugyanakkor a balett tagozat vezetőjeként számítana a munkájára. Gyüdi Sándor a színház regionális szerepét erősítené a kapcsolatok szorosabbra fűzésével Szabadkával és Temesvárral.
Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtéri Játékok új igazgatója, Gyüdi Sándor marad a színház élén Grund Forrás: MTI/MNO 2013. február 22., péntek 16:40 Herczeg Tamást választotta a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójává a Csongrád megyeszékhely közgyűlése pénteki ülésén. A kulturális szakember korábban a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese is volt, kinevezését huszonnyolcan támogatták, egy képviselő tartózkodott. Herczeg Tamás kinevezése öt évre szól. Herczeg Tamás korábban kifejtette, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok hét éve vált önálló intézménnyé, s immár meg van a lehetőség a továbblépésre is. A kulturális menedzser úgy látja, meg lehet teremteni a játékok régen vágyott nemzetköziségét, ebben nyújthat segítséget Harangozó Gyula. A Kossuth-díjas táncművész közreműködik majd a darabjogok megszerzésében, a nemzetközi sztárok megnyerésében Oroszországtól az Egyesült Államokig. A magyar kulturális élet szereplői közül támogatja elképzeléseiket többek között az operaház és az operettszínház, valamint számos múzeum is – tette hozzá a szakember. A fesztiváligazgatói posztra összesen négyen pályáztak: Herczeg Tamás mellett Kelemen Csaba egri színész – akinek neve lehetséges igazgatóként már korábban is felmerült –, őt Sasvári Sándor segítette volna művészeti vezetőként, Orbán Zoltán szegedi születésű újságíró, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színi igazgató, aki időközben visszavonta pályázatát. A szegedi közgyűlés kulturális bizottsága első helyen Herczeg Tamás, második helyen pedig Kelemen Csaba pályázatát támogatta. A fesztiváligazgatói posztra azért kellett pályázatot kiírni, mert 2012. december 13-án a szegedi közgyűlés – a Fidesz–KDNP-frakció tagjai és a Jobbik képviselőjének szavazatával – döntött az ügyvezető, Bátyai Edina menesztéséről. A pénteki közgyűlésen döntöttek a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói posztjáról is: újabb öt évre Gyüdi Sándort választották meg. A karnagy kinevezését 28 képviselő támogatta, a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba nem vett részt a voksoláson. Gyüdi Sándor 2018. június 30-ig irányíthatja a Tisza-parti város teátrumát. Az igazgatói posztra Gyüdi Sándor mellett Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész, a teátrum jelenlegi művészeti vezetője, Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi direktora, Szolnoki Tibor színművész, énekes, valamint Vasvári Csaba, a székesfehérvári színház egykori vezetője, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke is benyújtott pályázatot. Gyüdi Sándor korábban kifejtette, hogy nem tervez drámai változásokat az ország harmadik legnagyobb színházánál. A művész a stiláris sokféleséget, kínálati bőséget szeretné megtartani a teátrumnál. A szakember a döntési helyzeteket szeretné egyértelműbbé tenni azzal, hogy megszüntetné a művészeti vezetői posztot, amelyet jelenleg Juronics Tamás tölt be, ugyanakkor a balett tagozat vezetőjeként számítana a munkájára. Gyüdi Sándor a színház regionális szerepét erősítené a kapcsolatok szorosabbra fűzésével Szabadkával és Temesvárral.
1618 Búbánat 2013-01-28 20:26:27 [Válasz erre: 1617 virius 2013-01-28 16:14:11]
Csak a főszerepeket írtam ki, van további9 tizenöt szerep, az is részben kettőzve van. A színház honlapján megtekinthető.
Csak a főszerepeket írtam ki, van további9 tizenöt szerep, az is részben kettőzve van. A színház honlapján megtekinthető.
1617 virius 2013-01-28 16:14:11 [Válasz erre: 1616 Búbánat 2013-01-27 18:22:04]
Az általad említetteket figyelembe véve: ez másfeles szereposztás... :-)
Az általad említetteket figyelembe véve: ez másfeles szereposztás... :-)
1616 Búbánat 2013-01-27 18:22:04
Rövidesen új bemutató lesz a Szegedi Nemzeti Színházban: Huszka Jenő: Mária főhadnagy Február 8-án és 9-én két szereposztásban kerül színre Huszka nagyoperettje: A főszerepekben: Lebstück Mária: Balog Tímea/Nánási Helga Jancsó Bálint: László Boldizsár/Nyári Zoltán Farkasházy Antónia: Vajda Júlia Draskóczy Ádám: Andrejcsik István Vezényel: Kardos Gábor/Koczka Ferenc Rendező: Tasnádi Csaba
Rövidesen új bemutató lesz a Szegedi Nemzeti Színházban: Huszka Jenő: Mária főhadnagy Február 8-án és 9-én két szereposztásban kerül színre Huszka nagyoperettje: A főszerepekben: Lebstück Mária: Balog Tímea/Nánási Helga Jancsó Bálint: László Boldizsár/Nyári Zoltán Farkasházy Antónia: Vajda Júlia Draskóczy Ádám: Andrejcsik István Vezényel: Kardos Gábor/Koczka Ferenc Rendező: Tasnádi Csaba
1615 pio 2013-01-24 17:58:51 [Válasz erre: 1613 kothner 2013-01-22 17:29:15]
Akárhogy is van, Pál Tamás korunk egyik nagy karmestere. Ezt Tallián Tibor megírta a Muzsikában a Chénier kapcsán, s ez a koncert azt bizonyította, hogy nem csak az opera területén. Alig várom az újabb közvetítéseket 28án és február 4-én. (A Sacre!)
Akárhogy is van, Pál Tamás korunk egyik nagy karmestere. Ezt Tallián Tibor megírta a Muzsikában a Chénier kapcsán, s ez a koncert azt bizonyította, hogy nem csak az opera területén. Alig várom az újabb közvetítéseket 28án és február 4-én. (A Sacre!)
1614 pio 2013-01-24 17:58:49 [Válasz erre: 1613 kothner 2013-01-22 17:29:15]
Akárhogy is van, Pál Tamás korunk egyik nagy karmestere. Ezt Tallián Tibor megírta a Muzsikában a Chénier kapcsán, s ez a koncert azt bizonyította, hogy nem csak az opera területén. Alig várom az újabb közvetítéseket 28án és február 4-én. (A Sacre!)
Akárhogy is van, Pál Tamás korunk egyik nagy karmestere. Ezt Tallián Tibor megírta a Muzsikában a Chénier kapcsán, s ez a koncert azt bizonyította, hogy nem csak az opera területén. Alig várom az újabb közvetítéseket 28án és február 4-én. (A Sacre!)
1613 kothner 2013-01-22 17:29:15 [Válasz erre: 1612 pio 2013-01-20 17:09:36]
Hát ami azt illeti, tényleg elég őrült volt, különösen a tempók. De azért szerintem sokkal "beethovenesebb" volt, mint a szokott unalmasan klasszikus előadások. Lehet, hogy az én készülékem rossz, lehet, hogy a hangmérnök teljesített alul, de a hangzástól nem voltam elragadtatva.
Hát ami azt illeti, tényleg elég őrült volt, különösen a tempók. De azért szerintem sokkal "beethovenesebb" volt, mint a szokott unalmasan klasszikus előadások. Lehet, hogy az én készülékem rossz, lehet, hogy a hangmérnök teljesített alul, de a hangzástól nem voltam elragadtatva.
1612 pio 2013-01-20 17:09:36
Holnap, 21-én, hétfőn 23.05-kor a Duna TV-én Beethoven 7. a Szegedi Szimfonikusokkal, Pál Tamással. Ott voltam a koncerten, őrült jó, tessék megnézni!
Holnap, 21-én, hétfőn 23.05-kor a Duna TV-én Beethoven 7. a Szegedi Szimfonikusokkal, Pál Tamással. Ott voltam a koncerten, őrült jó, tessék megnézni!
1611 virius 2013-01-20 14:10:42 [Válasz erre: 1610 lámpaoltogató 2013-01-20 09:52:12]
Tehát Toronykőy most hazai közegben is megrendezte azt, amit Pesten az Operában és Veszprémben is színre vitt... :-)
Tehát Toronykőy most hazai közegben is megrendezte azt, amit Pesten az Operában és Veszprémben is színre vitt... :-)
1610 lámpaoltogató 2013-01-20 09:52:12
Szegedi Nemzeti Színház, Pomádé bemutató. Ugyan ki hitte volna, hogy Kelemen Zoltánnak ilyen humora van? Meg Altorjaynak. És ugyan ki hitte volna, hogy ez a különös kis darab ennyire időtálló. Végignevettem a másfél órát, és együtt brávóztam a közönséggel, különösen az első, pénteki bemutató után. Úgy tudom, hogy a mű első, rádiós verziója körülbelül ilyen lehetett, a szerelmi szál (Rozi-Jani) csak az operai előadásba került be, azt hiszem – velem együtt – senki sem bánja, hogy most kimaradt. Mintha a darab végén is változtattak volna, a táncos finálé helyett a két svihák a belépőjük dallamára angolosan távozik, a póruljárt Pomádé szomorúan néz utánuk. Nekem ez is tetszett. Amúgy talán éppen Pomádé alakja a legelnagyoltabb a főszereplők közül, két remek áriáján kívül jelenlétével szinte csak az alkalmat teremti meg a többi figurának, hogy kedvükre ragyogjanak. Azok aztán meg is teszik. A két ruhamester közül a már említett Kelemen Zoltán a változatosabb, kedvesebb, hát ha még a szövegét is értenénk. Nyársatnyelt Tóbiásként Altorjay mint egy angol úr, kabinet-alakításától el voltam ragadtatva. Jók a takácsok, különösen a Herczeg-Szélpál felállásban. Dzsufi szerepéből alig maradt valami, Somogyvári Tímea jelenléte azonban még e csipetnyi időben is elragadó, Szélpállal való kokettálásuk az előadás bájos színfoltja. Lőrincz Zoltán őrtisztként – és egyáltalán – ellenállhatatlan, ha a színpadon van felröppen az előadás. Remek a kórus, remek a csöppnyi kamarazenekar, Kardos Gábor gondosan és kedvesen dirigál, kézben tartja és megformálja az előadást, Koczka Ferenc premierje fáradtabbra sikerült. Ez a bemutató – Ránki szerzői kvalitásain túl – mindenekelőtt azonban Toronykőy Attila tehetségének és hozzáértésének bizonyítéka. Toronykőy nem terheli privát koncepciókkal az előadást, csak éppen észreveszi és kibontja a műben, a zenében és a figurákban rejlő lehetőségeket. Ez egyáltalán nem kevés, ha azt nézzük, hogy a mesealakokat mindenestül a rendezőnek, az előadóknak kell megformálni. A habkönnyű történetet, a könnyű kézzel megrajzolt személyiségeket ilyen jól formált hatásos előadásban, ilyen színesen, korszerűen és sokatmondóan csak egy nagyon komoly tehetség tudja színreállítani. Szívből gratulálok Toronykőynek és az egész stábnak
Szegedi Nemzeti Színház, Pomádé bemutató. Ugyan ki hitte volna, hogy Kelemen Zoltánnak ilyen humora van? Meg Altorjaynak. És ugyan ki hitte volna, hogy ez a különös kis darab ennyire időtálló. Végignevettem a másfél órát, és együtt brávóztam a közönséggel, különösen az első, pénteki bemutató után. Úgy tudom, hogy a mű első, rádiós verziója körülbelül ilyen lehetett, a szerelmi szál (Rozi-Jani) csak az operai előadásba került be, azt hiszem – velem együtt – senki sem bánja, hogy most kimaradt. Mintha a darab végén is változtattak volna, a táncos finálé helyett a két svihák a belépőjük dallamára angolosan távozik, a póruljárt Pomádé szomorúan néz utánuk. Nekem ez is tetszett. Amúgy talán éppen Pomádé alakja a legelnagyoltabb a főszereplők közül, két remek áriáján kívül jelenlétével szinte csak az alkalmat teremti meg a többi figurának, hogy kedvükre ragyogjanak. Azok aztán meg is teszik. A két ruhamester közül a már említett Kelemen Zoltán a változatosabb, kedvesebb, hát ha még a szövegét is értenénk. Nyársatnyelt Tóbiásként Altorjay mint egy angol úr, kabinet-alakításától el voltam ragadtatva. Jók a takácsok, különösen a Herczeg-Szélpál felállásban. Dzsufi szerepéből alig maradt valami, Somogyvári Tímea jelenléte azonban még e csipetnyi időben is elragadó, Szélpállal való kokettálásuk az előadás bájos színfoltja. Lőrincz Zoltán őrtisztként – és egyáltalán – ellenállhatatlan, ha a színpadon van felröppen az előadás. Remek a kórus, remek a csöppnyi kamarazenekar, Kardos Gábor gondosan és kedvesen dirigál, kézben tartja és megformálja az előadást, Koczka Ferenc premierje fáradtabbra sikerült. Ez a bemutató – Ránki szerzői kvalitásain túl – mindenekelőtt azonban Toronykőy Attila tehetségének és hozzáértésének bizonyítéka. Toronykőy nem terheli privát koncepciókkal az előadást, csak éppen észreveszi és kibontja a műben, a zenében és a figurákban rejlő lehetőségeket. Ez egyáltalán nem kevés, ha azt nézzük, hogy a mesealakokat mindenestül a rendezőnek, az előadóknak kell megformálni. A habkönnyű történetet, a könnyű kézzel megrajzolt személyiségeket ilyen jól formált hatásos előadásban, ilyen színesen, korszerűen és sokatmondóan csak egy nagyon komoly tehetség tudja színreállítani. Szívből gratulálok Toronykőynek és az egész stábnak
1609 Búbánat 2013-01-03 23:10:48 [Válasz erre: 1608 Heiner Lajos 2013-01-03 21:05:26]
Köszönöm híredet a könyv közeli megjelenéséről. Érdekelni fog...
Köszönöm híredet a könyv közeli megjelenéséről. Érdekelni fog...
1608 Heiner Lajos 2013-01-03 21:05:26
Ha minden terv szerint alakul, kb. febr. végére megjelenik Dr. Kiss Ernő életrajzi könyve: Réti Csaba - tenor fidélissimus. Réti évtizedeken át volt a szegedi operaélet egyik "húzóalakja", rendkívül kulturált, muzikális énekes - én pl. "élőben" az ő Edgardojához foghatót csak Geddatól és Kraustól hallottam.
Ha minden terv szerint alakul, kb. febr. végére megjelenik Dr. Kiss Ernő életrajzi könyve: Réti Csaba - tenor fidélissimus. Réti évtizedeken át volt a szegedi operaélet egyik "húzóalakja", rendkívül kulturált, muzikális énekes - én pl. "élőben" az ő Edgardojához foghatót csak Geddatól és Kraustól hallottam.
1607 márta 2012-10-25 09:10:11
Akkor most Pál Tamás Bornemissza? Talán igen, hisz Egerben ő volt a "védelem esze". Nemsokára igazgatói pályázat. Úgy hallom, már több török sereg is készülődik a vár elfoglalására. Nem tudom szegei Dobóék főzik-e már a finom levest. Mindenesetre óvatosan kellene kezelni a küzdelmet, ebben a várban tényleg komoly értékek halmozódtak föl, tragédia lenne, ha elpusztulnának. A kritikához csatolt képen egyébként úgy nézem (a még be nem mutatkozó) Tarnai Dávid, a másik szereposztás Géraldja, Réti Attila és Cseh Antal látható.
Akkor most Pál Tamás Bornemissza? Talán igen, hisz Egerben ő volt a "védelem esze". Nemsokára igazgatói pályázat. Úgy hallom, már több török sereg is készülődik a vár elfoglalására. Nem tudom szegei Dobóék főzik-e már a finom levest. Mindenesetre óvatosan kellene kezelni a küzdelmet, ebben a várban tényleg komoly értékek halmozódtak föl, tragédia lenne, ha elpusztulnának. A kritikához csatolt képen egyébként úgy nézem (a még be nem mutatkozó) Tarnai Dávid, a másik szereposztás Géraldja, Réti Attila és Cseh Antal látható.
1606 waldvogel 2012-10-16 20:46:41 [Válasz erre: 1602 lámpaoltogató 2012-10-16 17:38:07]
Én a gálát csak a közvetítésen láttam, és az alapján tényleg nem volt jó a nyertes hölgy, ami meglepő, mert májusban a második fordulóban egészen ragyogóan énekelt. Valaki látta a Milevában, ott milyen volt?
Én a gálát csak a közvetítésen láttam, és az alapján tényleg nem volt jó a nyertes hölgy, ami meglepő, mert májusban a második fordulóban egészen ragyogóan énekelt. Valaki látta a Milevában, ott milyen volt?
1605 Vladiszlav 2012-10-16 19:37:42 [Válasz erre: 1602 lámpaoltogató 2012-10-16 17:38:07]
A zsüri véleménye a versenyzőkről megerősítette bennem, hogy nincsen igazságos énekverseny. A mezőny is igen gyatra volt, de hogy a gyengék között is a leggyengébbek kaptak díjat, ezt nem gondoltam volna! Mi értelme így az egésznek?
A zsüri véleménye a versenyzőkről megerősítette bennem, hogy nincsen igazságos énekverseny. A mezőny is igen gyatra volt, de hogy a gyengék között is a leggyengébbek kaptak díjat, ezt nem gondoltam volna! Mi értelme így az egésznek?
1604 Marzimino 2012-10-16 18:45:08 [Válasz erre: 1603 Bambu 2012-10-16 18:21:30]
-Itt volt megint ez az armel, vidd el gyorsan, mardd el! -Minek marjam, kell a fenének, pofont adtak megint a zenének!
-Itt volt megint ez az armel, vidd el gyorsan, mardd el! -Minek marjam, kell a fenének, pofont adtak megint a zenének!
1603 Bambu 2012-10-16 18:21:30 [Válasz erre: 1602 lámpaoltogató 2012-10-16 17:38:07]
Tökéletesen igazad van. Néhány ember zsebe gyarapszik, ennyi az egész.
Tökéletesen igazad van. Néhány ember zsebe gyarapszik, ennyi az egész.
1602 lámpaoltogató 2012-10-16 17:38:07
A tegnapi gála és különösen az eredményhirdetés világossá tette, hogy az egyébként sem problémátlan Armel operaverseny hanyatlik. A Mezzo és a Duna tv kiszállt, a pénzdíjak megszüntek, s a díjazott énekesek harmadosztályú zenés színházban sem állnák meg a helyüket. A zsűrit minősíti, hogy a három énekes hölgy közül a leggyengébbet választotta, hogy a spanyol tenor, aki vitathatatlanul a mezőny egyetlen igazi profi énekese volt, nem kapott díjat, s végül, hogy az értéktelen, nézthetetlen, kibírhatatlan amerikai darabot hozták ki legjobb produkciónak. A közönségdíjról csak annyit, nem hiszem, hogy az ugyanerre a darabra szavazók száma elérte volna a Chénier után húsz percig tomboló nézők számát. Kár...
A tegnapi gála és különösen az eredményhirdetés világossá tette, hogy az egyébként sem problémátlan Armel operaverseny hanyatlik. A Mezzo és a Duna tv kiszállt, a pénzdíjak megszüntek, s a díjazott énekesek harmadosztályú zenés színházban sem állnák meg a helyüket. A zsűrit minősíti, hogy a három énekes hölgy közül a leggyengébbet választotta, hogy a spanyol tenor, aki vitathatatlanul a mezőny egyetlen igazi profi énekese volt, nem kapott díjat, s végül, hogy az értéktelen, nézthetetlen, kibírhatatlan amerikai darabot hozták ki legjobb produkciónak. A közönségdíjról csak annyit, nem hiszem, hogy az ugyanerre a darabra szavazók száma elérte volna a Chénier után húsz percig tomboló nézők számát. Kár...
1601 lámpaoltogató 2012-10-09 21:34:31
Végignéztem az előadást az Arte Web felvételén is. Elismerésem és jóérzésem az előadók iránt csak fokozódott. A felvétel-közvetítés szerencsésen hangsúlyozta a produkció értékeit, így például a közelképek cáfolják a pszichológiai kidolgozatlanság vádját. Rétit mimikáját, de a két versenyszereplő átélt alakítását sem lehet megrendülés nélkül nézni. Ugyanakkor jótékonyan keveset látunk a buta, ismétlődő székreállásokból, amelyek talán az egyébként nem sikerületlen rendezés leginkább vitatható ostobaságai. A zenéről csak annyit, hogy ezt a "vidéki" produkciót mind hangzásában, mind vonalvezetésében oda lehet állítani a neten található felvételek mellé. Ihletettségét illetően pedig felülmúlja azokat.
Végignéztem az előadást az Arte Web felvételén is. Elismerésem és jóérzésem az előadók iránt csak fokozódott. A felvétel-közvetítés szerencsésen hangsúlyozta a produkció értékeit, így például a közelképek cáfolják a pszichológiai kidolgozatlanság vádját. Rétit mimikáját, de a két versenyszereplő átélt alakítását sem lehet megrendülés nélkül nézni. Ugyanakkor jótékonyan keveset látunk a buta, ismétlődő székreállásokból, amelyek talán az egyébként nem sikerületlen rendezés leginkább vitatható ostobaságai. A zenéről csak annyit, hogy ezt a "vidéki" produkciót mind hangzásában, mind vonalvezetésében oda lehet állítani a neten található felvételek mellé. Ihletettségét illetően pedig felülmúlja azokat.
1600 Marzimino 2012-10-08 10:30:33 [Válasz erre: 1599 Bambu 2012-10-07 19:45:09]
Elemző rendezői segítség...Igaza van, de ez egyelőre vágyálom.Sajnos.
Elemző rendezői segítség...Igaza van, de ez egyelőre vágyálom.Sajnos.
1599 Bambu 2012-10-07 19:45:09 [Válasz erre: 1597 Heiner Lajos 2012-10-07 16:51:02]
Hiányoltam a szereplők közötti kapcsolatok kidolgozottságát. Érzelmekre jobban ható eredmény született volna, ha a padokra és kisszékekre való fel-és lelépkedés helyett erre jobban figyelt volna a rendező. Ez az oka az énekesi alakítások hiányosságainak is. A fiatal versenyzőknek szüksége lett volna egy elemzőbb rendezői segítségre. Aladrén szerintem sem rossz énekes, de az előbb részletezett rendezői hiányosság miatt nem éreztem nála azt a tüzet és izzást ami ehhez a szerephez szükséges. Nem gondolom, hogy nálam a bölcsek köve, de ez a véleményem, bár lehet, hogy én voltam rossz passzban.
Hiányoltam a szereplők közötti kapcsolatok kidolgozottságát. Érzelmekre jobban ható eredmény született volna, ha a padokra és kisszékekre való fel-és lelépkedés helyett erre jobban figyelt volna a rendező. Ez az oka az énekesi alakítások hiányosságainak is. A fiatal versenyzőknek szüksége lett volna egy elemzőbb rendezői segítségre. Aladrén szerintem sem rossz énekes, de az előbb részletezett rendezői hiányosság miatt nem éreztem nála azt a tüzet és izzást ami ehhez a szerephez szükséges. Nem gondolom, hogy nálam a bölcsek köve, de ez a véleményem, bár lehet, hogy én voltam rossz passzban.
1598 Bambu 2012-10-07 19:35:13 [Válasz erre: 1597 Heiner Lajos 2012-10-07 16:51:02]
Két részletben írok, mert amikor egyben próbáltam elküldeni kidobott a rendszer. Én is tudom, hogy több rettenet kikerült. Köszönet érte! Vitathatónak tartom a vak asszony jelenetet. Számomra sokkal megrázóbb, ha egy valódi feláldozott gyermeket is látok a színpadon, és a gyermek nem kizárólag a vak asszony képzeletében él. Szintén jobban szíven üt, ha a bírósági jelenet végén a szerelmesek egymás karjaiba borulnak. Az, hogy a frissen halálraítélt hős szerelmét meglátva hátrálni kezd azért, hogy a nyaktilót be tudják közéjük tolni hatásvadász megoldás.
Két részletben írok, mert amikor egyben próbáltam elküldeni kidobott a rendszer. Én is tudom, hogy több rettenet kikerült. Köszönet érte! Vitathatónak tartom a vak asszony jelenetet. Számomra sokkal megrázóbb, ha egy valódi feláldozott gyermeket is látok a színpadon, és a gyermek nem kizárólag a vak asszony képzeletében él. Szintén jobban szíven üt, ha a bírósági jelenet végén a szerelmesek egymás karjaiba borulnak. Az, hogy a frissen halálraítélt hős szerelmét meglátva hátrálni kezd azért, hogy a nyaktilót be tudják közéjük tolni hatásvadász megoldás.
1597 Heiner Lajos 2012-10-07 16:51:02 [Válasz erre: 1596 Bambu 2012-10-07 15:32:10]
Most nem értek egyet Veled. Aladrén sztem nagyon jó volt, Miksch-t én is várom, klasszissal jobb szoprán, mint Zlassi. Bodolay számos szörnyűségét még idejében korrigálták, Pál zseniális volt.
Most nem értek egyet Veled. Aladrén sztem nagyon jó volt, Miksch-t én is várom, klasszissal jobb szoprán, mint Zlassi. Bodolay számos szörnyűségét még idejében korrigálták, Pál zseniális volt.
1596 Bambu 2012-10-07 15:32:10
Engem nem érintett meg az előadás. Bodolay Géza rendezése nem olyan borzalmas, mint volt az Álarcosbál esetében, de így is van benne egy-két bosszantó megoldás. Sajnos az énekesek sem viszik el az előadást. A két versenyző ( Leila Zlassi, Eduardo Aladrén )nem rossz énekes, de egyik sem az a kaliber ( hang és személyiség ) aki azt váltaná ki az emberből, hogy feltétlenül követni akarja további pályafutásukat. Szép teljesítményt nyújtott a zene-és énekkar. Dícséretet érdemel a jelmeztervező is. Miksch Adrienn beállását nagyon várom!
Engem nem érintett meg az előadás. Bodolay Géza rendezése nem olyan borzalmas, mint volt az Álarcosbál esetében, de így is van benne egy-két bosszantó megoldás. Sajnos az énekesek sem viszik el az előadást. A két versenyző ( Leila Zlassi, Eduardo Aladrén )nem rossz énekes, de egyik sem az a kaliber ( hang és személyiség ) aki azt váltaná ki az emberből, hogy feltétlenül követni akarja további pályafutásukat. Szép teljesítményt nyújtott a zene-és énekkar. Dícséretet érdemel a jelmeztervező is. Miksch Adrienn beállását nagyon várom!
1595 lámpaoltogató 2012-10-07 10:26:03
Jó kis szerző ez a Giordano, különösen, ahogy a szegediek adták tegnap. Fantasztikus volt a Chénier!
Jó kis szerző ez a Giordano, különösen, ahogy a szegediek adták tegnap. Fantasztikus volt a Chénier!
1594 márta 2012-08-28 13:45:22
Ma (135 éve) született Umberto Giordano. Ha minden jól megy, október-novemberben Szegeden megünnepeljük!
Ma (135 éve) született Umberto Giordano. Ha minden jól megy, október-novemberben Szegeden megünnepeljük!
1593 zalbarna 2012-05-03 18:59:22 [Válasz erre: 1592 zalbarna 2012-05-03 18:58:53]
bocs, a régizenébe céloztam...
bocs, a régizenébe céloztam...
1592 zalbarna 2012-05-03 18:58:53
[url]http://www.youtube.com/watch?v=PnFnkhHPBbk&feature=relmfu; negyvenhat éve...[/url]
[url]http://www.youtube.com/watch?v=PnFnkhHPBbk&feature=relmfu; negyvenhat éve...[/url]
1591 telramund 2012-05-03 10:28:21 [Válasz erre: 1589 márta 2012-04-29 14:34:21]
Hát az pedig elég nagy baj.
Hát az pedig elég nagy baj.
1590 Gabor11 2012-05-02 23:00:26
Kedves zeneszeretők, opera rajongók! Szavazzatok a szegedi Dömötör-díj jelöltjeire! http://domotordij.designer.hu/szavazas.php
Kedves zeneszeretők, opera rajongók! Szavazzatok a szegedi Dömötör-díj jelöltjeire! http://domotordij.designer.hu/szavazas.php
1589 márta 2012-04-29 14:34:21
Létay Kiss Gabriellának minden képesége megvan, hogy kitűnő Pillangó legyen. Kivéve a Pillangóvá válás képeségét.
Létay Kiss Gabriellának minden képesége megvan, hogy kitűnő Pillangó legyen. Kivéve a Pillangóvá válás képeségét.
1588 Bambu 2012-04-27 22:27:13 [Válasz erre: 1535 Norma Jean 2012-03-20 22:21:47]
Tökéletesen igazad van. Kovács Éva egy ígéret, de most még nem Pillangókisasszony, sem hangilag, sem színészi játékban. Létay Kiss Gabriella viszont minden szempontból tökéletes, igazi katarzis volt a tegnapi előadás vele.
Tökéletesen igazad van. Kovács Éva egy ígéret, de most még nem Pillangókisasszony, sem hangilag, sem színészi játékban. Létay Kiss Gabriella viszont minden szempontból tökéletes, igazi katarzis volt a tegnapi előadás vele.
