Jaj, de jó, hogy látom, Professzor úr! Lenne egy szakmai kérdésem, amely nagyon kikivánkozik belőlem. Fordítgatok egy librettót, és az egyik szereplő felkiált szopránhangon: "Hallod a kanalakon a szólót?" Próbáltam utánanézni, de csak annyit találtam, hogy a kanál, ritmushangszer, és találtam egy képet, amelyen egy U alakban összehegesztett kanál látható. De semmi egyebet nem találtam. Pedig nagyon érdekelne, hogy a kanalat, mint ritmushangszert mióta használják, előfordult-e már a prehistorikus korban, népi hangszer-e, vagy inkább a modern szimfonikusok használják, és fellelhető-e Vivaldi zenéjében. Bár kérdésem periferikusnak tűnik, nagyon kérem, hogy válaszoljon, mert számomra ez - úgymond - élet-halál kérdése.
Ha letöltöd a zenét és megnyitod mondjuk Winamp-pal, akkor kiírja a szerzőt, címet stb. Évente kb 1-2 alkalommal ezeket az adatokat elfelejti Daunerni kitörölni a zenei fájlból. Ilyenkor lehet potya pontokat szerezni. :)
Mik azok a "fájlon rajtfelejtett metaadatok"? A fagottot tényleg könnyű volt felismerni.
Ha már mindenki ilyen őszintén és bűnbánóan kiteregeti a lapjait, akkor elárulom, hogy én a MET oboa szólamvezetői posztja mellett a Juilliard School főállású tanára is vagyok, én irányítom a fafúvós tanszéken a doktori képzést immár 20 éve. Ja. Chord meg a Schola Cantorum Basiliensis rektora, mellékállásban lant- és csembalóművész.
Elnézést kérek az oldal játékosaitól, sajnos egyes témák idekeveredtek. Bármelyik itteni bejegyzésem törölhető.
Más esetben én is megtettem. Amikor ezen múlt, hogy az adott hónapban valamennyi kérdésre vagy csak 1 híján valamennyire van helyes válaszom. Egyébként tévedtem abban, hogy törölve lett a válaszom. Nagyon álmos voltam, amikor ezt írtam tegnap késő este.
"Az orvos válaszol" :-)
(Könyvcím, ha jól emlékszem.)
Kedves Macskás!
Én érzem magamat az egyik "érintett"-nek, és le szeretném írni azt, hogy együttérzek veled, sőt talán azt is mondhatom, hogy megértelek. Te vagy az a fórumos, aki "jelen vagy" és ez a jelenlét a tevékenységed, és ezzel a jelenléttel tiszteled meg a közösséget. Az általad beírt számok ennyit jelentenek: jelen vagyok, itt vagyok, figyelek, figyellek, olvasok, olvaslak. Passzivitás ez? Nem, a figyelem, a jelenlét sohasem passzivitás. A beírt számokból tudunk rólad, tudjuk, hogy itt vagy, és ez a "rólad tudás" egy kis reménység arra, hogy talán nem te vagy az egyedüli, talán mások is vannak, akik olvasnak minket, akik számára, ha nem is vagyunk fontosak, de legalább vagyunk. Én ezt köszönöm neked, és arra kérlek, hogy csak írogasd a számokat, mert akkor tudom, hogy itt vagy, velünk vagy...
Kedves macskás!
Védekezésedet elolvastam. Szerintem nyugodtan abbahagyhatod a számok figyelését, és értelmetlen bejegyzését, persze valószínűleg sajnos nem fogod tudni megállni.
Amikor az ember szereksztőségi engedéllyel fórumot nyit, azzal a céllal teszi, hogy - az én esetemben - két zeneszerző életművét bemutassa. Ehhez korábban elsősorban Ardelao csodálatra méltó, odaadó munkáját kaptam magam mellé. Jelzem, hogy a fórum indulásakor Franz Schmidtnek nem volt még magyar Wikipédia-oldala sem, Kemény Egon életművének bemutatása azóta a Wikipédián kívül saját weboldallal is bővült.
Így tehát kettőnk itteni fórumtársi jelenléte nem hasonlítható össze, mert sem indítékában sem céljában nem egyezik.
Szeretettel:
smaragd
Kedves smaragd, és akit érint,
nem vadászom, és különösen mániásan nem vadászom a számokat. Inkább csak jelzem, hogy itt vagyok, és olvasom a topikokat.
Nem bántom a zeneszerzőket, az előadókat, a zenetörténészeket, nem használok trágár szavakat, nem gondolom, hogy mindenki ostoba, és senki nem ért a (régi- vagy más) zenéhez. A fórumozókat sem ócsárlom. Kizárólag olyat írok, amikor valakinek a hozzászólása zeneileg nem helyes. Én is írhatnám, hogy mániákusan töltögeted a Schmidt-fórumot, holott nem erről van szó. Hanem te is olvasod a lapot, stb., stb.
Az, hogy csak néha írok valamit a számokon kívül, azt jelzi, hogy nem akarok belefolyni a vitába.
macskás
Nyugodtan beküldheted a válaszodat! Hiszen privátban is elküldhetted volna! Én is voltam már hasonló helyzetben.
Daunerni olyan rendes volt, törölte a téves válaszomat. Nem gondoltam volna, hogy ezt Amsterdamból meg tudja csinálni. Mégse küldök be már választ, hogy ne csináljak csatornát a számból. Tényleg mindegy nekem most, hogy egy ponttal több vagy kevesebb.
Ha beküldöd a megfejtést Daunerninek privát levélben, szerintem el fogja fogadni :-)
Véletlenül a válasz mezőbe írtam, amit a fórumba akartam, de nem érdekes, mert teljesen mindegy, hogy 13 vagy 14 ponttal fejezem be ezt a hónapot. Dörzsöltebbek számára a válasz a fájlon rajtfelejtett metaadatokból kiolvasható, de anélkül is roppant könnyű.
Ha majd takarítasz, akkor nagyon kérlek, hogy először azt a sok politikai fröcsögést takarítsad ki, amelyet ED és barátai már évek óta művelnek a fórumon.
Egy egészen kis türelmet kérek...
Fogok takarítani, de pillanatnyilag egy szál telefonnal bóklászok Amszterdamban...
Abban biztos vagyok, hogy azokat a fórumokat, ahová én rendszeresen írok olvassák, adataikat szükség esetén felhasználják. Természetesen a többiről fórumtársaink tudhatnak. Egyszer egyik szerkesztőnk is elmesélt nekem egy párizsi történetet...
Kedves -dni-, ne restelljük (én nem restellem) kimondani: már nem csak zeneszerzők valamint egymás ócsárlása megy itt, hanem a Kimernya? / Játék és a komplett Momus ócsárlása fórumostól, mindenestől. Illik-ez? Becsület ez? Mehet-e ez? Pláne itt, ebben a topikban?!
Kedves -dni-, ne restelljük (én nem restellem) kimondani: már nem csak zeneszerzők valamint egymas ócsárlása megy itt, hanem a Kimernya?/Játék es a komplett Momus ócsárlása fórumostól, mindenestől. Illik-ez? Szabad-e ez?
Olybá tűnik? Én másként látom. Leírtam hogyan.
Egy kérdést még, ha megengedsz: neked vannak adataid azzal kapcsolatban, hogy egy nap hányan keresnek rá a momusra? Esetleg azt is tudod, hogy melyik topikra keresnek rá a legtöbben? Tudod, én nem vagyok meggyőződve arról, hogy rajtunk kívül bárki is tudna a momusról. Ezt komolyan mondom. Én max csak abból következtetek, hogy a Youtube linkek megtekintettsége egy hét alatt mennyit változik. Nagyjából semmennyit. Akár statisztikai hibának is értékelhetnénk azt a számot. Szóval attól tartok, hogy csak magunk vagyunk, és ennek tudatában nem beszélgetni egymással és rombolásnak ítélni a másik közeledését... Bárhogy is legyen, egy kicsit előrébb tartunk, mint egy hete.
Mindenből lehet tanulni, így tegnap gyorsan megköszöntem (4223) véleményedet (4222). Most ráérek, elolvastam és valóban a kommunikáció terén az alábbi újdonság nekem, idézet a webről:
WEB EVOLÚCIÓ SZAKASZAI:
Honlapok világa (web 1)
Blogok világa
Online közösségek világa (web 2)
Szerintem a Szerkesztőség dolga, hogy a komolyzenei magazin stílusát meghatározza. Ez a stílus, amit te itt bevezettél, idézem: "egy sajátos szeretetnyelvvel nyakonöntve" nekem nem tetszik.
Olybá tűnik, hogy szándékosan sorra veszitek a fórumokat és leromboljátok az eddigieket. Ez nem sikerül, mert évek alatt értékes bejegyzések láttak napvilágot, amiket olvasóink keresnek, megtalálnak, felhasználnak vagy tudásukat gyarapítják. Talán pont én voltam az első, aki örült és gratulált a Régizene fórum felélénkítéséhez. Azóta négyen ott olyan stílust alakítottak ki, amit el sem olvasok. Mondhatsz a fogalmazásomra bármit, nyilván nem a te világod és körödnek sem érdeke a szabatos stílus és jellemzői, vagy a tényszerűség.
Magánügy, hogy ki melyik fórumba kapcsolódik bele. Korábbi fórumtársaimmal lelki inzultusnak vettük, amikor zeneszerzők fórumain (akkor már szerkesztőségi engedéllyel lehetett fórumot nyitni) nyegle tartalmú vagy -formájú bejegyzések jelentek meg, teljesen értelmetlenül. A fenti céllal belépő alkalmi fórumtársak voltak, vagy új nick néven valószínűleg régiek. Hol van ez már? Most már mindent le szabad írni. Mindent szabad? A stílusáról ismerni meg az embert: téged is, engem is, másokat is. Szerencsére.
Elmondom, hogy milyennek látom a momust. Van egy csomó topik tök hülye témákkal, többségük évek óta tetszhalott, a maradékot pedig úgy őrizgetitek, mintha megvásároltátok volna a fórum üzemeltetőjétől. Mindenki kitalált magának egy íratlan szabályt a sajátjának vélt territóriumára, és isten óvja, aki kéretlenül bemerészkedik a kertjébe. A nagy momusban lett pár öntörvényű kis momus. Nem is tudom mi lett volna, ha én a régizene topikból kitessékeltelek volna benneteket mondván, hogy én lehelltem abba a topikba életet, ott én vagyok a moderátor és a kreatív igazgató, és most is csak az én varázsütésemre vár, hogy felébredjen csipkerózsika álmából. Mondjuk ez tényleg így van, de ettől még mindenkinek szabad oda a bejárás. Neked is. Nálunk - szerénytelenség nélkül fogalmazhatok így, hogy nálunk -, szóval nálunk mindenki egyenlő. Nincs naccsáda, nincs cselédség, csak szenvedélyes zeneszeretet és játékosság, egy sajátos szeretetnyelvvel nyakonöntve. Nézd meg a "topikjaidat". A qtya nem beszélget veled. Nem ismerlek téged? Hát így nem is foglak. Egy láthatatlan ember vagy, aki web 1-es kommunikációt folytat. De ha neked ez így megfelel..
Kedves Korvett, hiszed, vagy nem,
a kalózkodás pápai vizeken,
valóban megtörtént velem,
jóval hamarabb, mint ahogyan azt,
a gróf, megírta a könyvében.
Az a papbácsi volt a leghumorosabb ember,
akit életemben valaha ismertem.
Falusi pap volt ő, akit ide-oda helyeztek
és megjárta többször a magyar börtönöket.
A szószékről magyarul, horvátul, és németül
- kinek-kinek az anyanyelvén -
intette a bugris parasztokat,
szerették is őt, akár az apjukat.
Könyvespolcán a biblia mellett,
ott sorakozott a Rejtő összes.
Egyszer együtt szálltunk a vonatra,
majd megérkeztünk egy bányász-városba.
Mivel nem misézett még aznap,
betért a legelső templomba.
Kitárt karokkal a sekrestyébe rontott,
majd felborította a misére készülő papot.
Így szólt: - Atyám, de jó, hogy látom,
cerebráljunk kohn, ez minden vágyom.
Meghőkölt a kolléga, és remegő hangon mondta:
- Én inkább gyóntatok, a mise legyen a maga dolga.
Ravelre majd máskor rátérek,
mára legyen elég ez.
Neked még válaszolok: tévedsz, ugyanis nem ismersz, nem tudod megítélni a humorérzékemet. Ami itt folyik néhány fórumtárs közreműködésével az nem humoros!
Kedves Marco, én időben szóltam ... és most is időben szólok, hogy a Soundhoundos projektet vagy akár az ötletét még tréfából se vesd be, mert egyrészt azokat = játékostársaidat bosszantanád, akik ezt nem érdemlik meg és mellesleg nem is kérik, sőt. Másrészt ezzel éppen olyasvalaki(k)nek járnál a kedvében, aki(k) pont ilyesmiben utazhat(nak): szétverni ezt a két fejtörőt, ami sokunknak kedves alkalmi időtöltése, néhányunknak inkább napi szórakozása, hobbija + zenei ismereteinek gyarapítása. Aug. 1-31. között bevetheted, de csak akkor :-)
Egyébként pedig: https://www.youtube.com/watch?v=9odX2H7KqfY
Tudod,akad, aki Soundhound nélkül is felismeri ezeket a bejátszásokat. Sőt, eszébe jut róluk valami zenei vonatkozás, elkalandozik a gondolata, és hirtelen 10 másik, látszólag egymással össze nem függő dologgal hozza kapcsolatba őket. Ezt hívják úgy, hogy műveltség. Ne keverjük az olvasottsággal! Az más. A mi tévészerelőnk nagyon művelt pali, folyton lóugrásban halad, nehéz követni, neked meg annyi a humorézéked, mint ennek az egérpadnak itt, mellettem. Amivel persze nincs gond, mert Smaragd naccsádának sincs humorérzéke, csak bálnacsontból készült, jó szoros fűzője. Sőt, a nejemnek sincs humorérzéke, oszt mégis elvettem. Kár bevágni ilyen gyerekesen a durcát, mert egy kicsit másként muzsikál a topik.
Az a kalózos vizeken dolog megvan? Én konkrétan hülyére röhögtem magam rajta, mert tudom, hogy miről van szó. Vagy az őrült Ravel? Nyugtass meg, hogy ő legalább nem fehér folt a zenei térképeden.
Kedves barátaim! Most, már én is Monte Christo grófjának a véleményét osztom. Ennyi szeméttel tényleg nem kellene teleszórni a fórumot. Nem olvasom többé, ha ez a káosz folytatódik tovább. És minden nap gyorsan "Soundhound"-dal megkeresem és közzéteszem itt a megfejtést, hogy más se olvassa az így eltrollkodott fórumot, aki élvezni akarja a játékot.
Na, de hol vannak ezek a feladványok? A sok hülye beírásom között nem találom. Szati vagy Döbüsszi? Klód, vagy Erik? De mi van akkor, ha én Moriszt szeretem? A tébolyult Ravel az kell nekem.
Tudtam, hogy Debussy hangszerelte zenekarra, de ezt nem írtam bele a megfejtésembe. Azt pedig nem tudtam, hogy a számozás körül ekkora katyvasz van. Akkor ez olyan bonyolult, mint Liszt Magyar Rapszódiái esetén. Remélem, hogy Daunerni megszán, és megkapom a pontot.
Inkább hallgasd meg azt a szép tegnapi feladványt! Satie. Vagy Debussy. Vagy Debussy-Satie. Az első gymnopedia. Vagy a harmadik. Estére talán a szerkesztő is megfejti a feladványát.
Ez egy csavaros, komplikált dolog. A Satie-zg. darab valóban a harmadik = utolsó a ciklusban, de Debussy a háromból csak kettőt hangszerelt meg zenekarra és nála a Satie/3 lett az első. A bejátszás tényleg a kéttételes Debussy-változat első darabja. Én így küldtem be a megfejtést:
1) Satie: Trois Gymnopédies - 3. Lent et grave ---->amiből:
2) Debussy-Satie: Orchestration of Erik Satie's Gymnopédies
1. Lent et grave
Ne vagdalkozz már. Én szépen és békésen kértem tőled, tanulási szándékkal, és ezért most újra megismétlem a tiszteletteli kérdésemet. Kérlek, sorolj fel néhány topikot, amelyben magas a színvonal, szeretném azokat tanulmányozni, és az okos, bölcs gondolatokat magamévá tenni. Én nyitott vagyok, és szeretek újat- és újat tanulni, segíts engem ebben a törekvésemben. Amúgy én örülök a Dankó rádió műsorai közlésének, meg kell vallanom, ezelőtt azt sem tudtam, hogy létezik Dankó rádió. Igaz, hogy még sohasem hallgattam bele, de ha jobb állapotban leszek, akkor egyszer, bizonnyal megteszem.
Kedves Daunerni!
Szerintem a 3. Gymnopedie volt a helyes megfejtés!
Nem vagyunk egy hullámhosszon, főleg azért nem, mert csúsztatásokat alkalmazol.
A viccelődés nálam mást jelent. Ami itt megy, az az én szememben gyakran ízléstelenség és mint említettem tiszteletlenség.
Nézd meg a fórumok listáját, ezt javaslom, és találsz még olyan fórumot az említetteken kívül, amely komoly bejegyzéseket tartalmaz, komoly szándékkal indították el. Nincs meghatározva sehol, hogy műsorokat nem lehet ide bejegyezni, ez ugyanúgy érvényes operaelőadásokra, élő közvetítésekre, mint másokra.
Nagyon jellemző egy emberre, hogy min viccelődik és hogyan. Vannak itt viccelődésre alkalmas fórumok is. Megjegyzem az én felvetésem nem a viccelődés volt, hanem az, hogy mit írtál le általánosítva.
Fentiekkel azaz alábbi bejegyzésemmel a magam részéről megírtam, amit a jelenlegi helyzetről gondolok és befejeztem ezt a témát.
Kedves Smaragd!
Én tiszteletben tartom a véleményedet, és úgy gondolom, hogy igazad van, hiszen azt már régóta tudom, hogy nemcsak egy igazság - az én igazságom - létezik, hanem sok igazság van, ahány ember, annyi igazság, hiszen
tízmilliárd igazság feszül már egymásnak,
ez a fő oka a klímaváltozásnak.
Itt van pl. egy igazságod, a "Cafe momus" magas színvonala, amit meg kellene tartani. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mire gondolsz. Nézegettem a topikokat, vajon melyikre gondolhatsz a magas színvonal kapcsán, mert amelyik topikokba én írogatok, ott már - magam miatt is - nem lehet magas a színvonal. Viszont találtam néhány topikot, amelyiket még sohasem nyitottam meg, biztosan ezekre gondolsz: Operett a magyar rádióban, Operett mint színpadi műfaj, Kemény Egon zeneszerző, hogy csak azokat soroljam, amelyek most is a főtáblán találhatók. (A Prof. Dr. Franz Schmidt topikot nem sorolnám ebbe, mert abba már - töredelmesen beismerem - belepiszkítottam. ) Nyissunk ki ezekből egy topikot, találomra. Mit látunk? Dankó rádió mai műsora, Dankó rádió tegnapi műsora, Dankó rádió tegnapelőtti műsora, Dankó rádió tegnapelőtt, mégazelőtt, csütörtökön ebéd előtti műsora és így tovább. Ez lenne a magas színvonal? Lehetséges, igazat adok, azzal a kis megjegyzéssel, hogy még sok teendőm van: fel kellene nőnöm ehhez a színvonalhoz.
Egy dologban viszont kénytelen vagyok veled vitatkozni. Azt írod, hogy nem lehet mindenen viccelődni. Már miért ne lehetne? Nemcsak, hogy lehet mindenen viccelődni, hanem kell, muszáj, kötelező. Hiszen a humor Isten legnagyobb adománya, ettől válik a világ derüssé, és könnyen elviselhetővé. Én erre a nagy igazságra már gyermekkoromban rádöbbentem:
9 évesen a gyóntatószékben térdelve,
- szent dolgokkal viccelődtem,
- rebegtem könnyeimet nyelve.
Az öreg pap közbevágott erre:
- fiam, pápai vizeken kalózkodtál-e?
És amíg a bűnbánati imámat hadartam,
a viccelődésre feloldozást kaptam.
Én nagyon örülök a szerkesztőség nagyvonalúságának, hogy hagyja élni a topikokat, az eszmefuttatásokat és az időnként kibontakozó vitákat. Úgy gondolom, hogy passzivitásuk nem lustaságból, hanem elvi meggyőződésükből fakad.
Nem csodálom, hogy túlcsordult a pohár és kifolyik a felesleg... vannak a fórumokon olyan jelenségek, amiket érdemes megbeszélni.
A csapos közbeszól rovat korábban figyelmeztette a fórumtársakat, hogy túllépték a megengedett határt, gondolkodási időt kaptak, hogy visszatérjenek az elfogadott normák közé... Elfogadott norma... ez már a múlté? Ma káosz van és mindent szabad, szinte eltűnt az úriember és az úriasszony fogalma, azok az emberek, akik uralkodni tudtak magukon! Az önuralom gondolataikban, szavaikban, viselkedésükben és megjelenésükben mutatkozott meg. Sokan mégis máig megtartották méltóságukat és magyar létükre tiszteletben tartják a magyar nyelv szabályait, belső nyugalomra törekedve erkölcsi normáik szerint élnek. Életfeladatuk nem a másik ember kritizálása, hanem saját személyiségük emelése.
Semmi esetre sem szabad egy kalap alá venni valamennyi fórumtársat és azt állítani, hogy itt mindenki elmebeteg. Különösen orvos megállapítasáként tartom az általánosítást helytelennek, ezzel nem szabad viccelni. Viselkedési zavarok valóban tapasztalhatók, például: tiszteletlen megnyilatkozások zeneszerzőkkel és énekesekkel kapcsolatban, trágár szavak megjelentetése, a bejegyzési számok mániás depressziót súroló vadászata majd ész nélküli, a fórumok témájához nem illő bejegyzése, a meggyőzés szándékával megfogalmazott politikai, társadalmi jellegű írások.
Az a véleményem, hogy a Szerkesztőség olvasóira is gondolva nagyobb figyelmet szentelhetne a café momus komolyzenei magazin magas színvonalának megtartására. Ennek megfelelően kötelessége lenne törölni a kávézóhoz nem illő, odavetett, vagy szándékosan romboló gondolatokat azaz bejegyzéseket.
Kényszeres, kényszeres. Számlálja a hozzászólásokat, lajstromozza. Ezzel nem árt senkinek. Hogy a szívverésedet számolná? Ez lehet, hogy a te kényszerképzeted. Képzeld csak el, hogyan történne: 1 10 100 1000 10000 100000 1000000 10000000 100000000 0 0 0 Bingó!! Valahogyan így? Á, nem így van ez, hanem egészen másképpen. Vedd már észre, hogy itt a fórumon - minket is beleértve - ki így, ki úgy, de mindenki elmebeteg. De ez egyáltalán nem baj, elmúlt este 11 óra, mindjárt jön a nővér és beadja a gyógyszert. Nekem kék tablettát, neked pedig zöldet. Szép álmokat. :)
Nem a körfűrészen van a hangsúly, hanem a kórképen. Azzal kellene kezdeni valamit. Felismerni, hogy van egy létező és aggasztó probléma. Nekem amúgy semmi bajom azzal, ha valaki kényszeres. Mindaddig nem, amíg bele nem csöppen az életembe és neki nem áll arcátlanul zabálni a szívverésemet. Olyankor befeszülök és kellemetlen leszek.
Persze, hogy meglepett, hogy nem szereted Bartókot és Bachot, vagy ha szereted is, akkor egészen másképp szereted őket, mint ahogyan én. De nekem egyáltalán nem meglepetés, ha meglepődök, sőt, úgy is írhatnám, hogy az egész életem meglepődések sorozata. De mit is kezdenénk meglepetések nélkül, csak beleszürkülnénk önmagunkba. Záró mondatként azért hozzátenném, hogy a meglepetésekkel is vigyázni kell, én legalábbis maradnék a kellemes, az ártalmatlan, az elgondolkoztató, a tanulságos vagy vicces meglepetéseknél, de pl. a körfűrész már a meglepetések más kategóriájába tartozik.
Ennyire félreérteni a szavamat... Soha nem volt szó arról, hogy Bartók szar, vagy J.S. Bach epigon. Aki a hozzászólásaimból ezt levezeti, vendégem egy sörre. Nem is. Kettőre! És volt már példa arra Magyarországon, hogy egy fórumtagot csak azért tiltottak ki egy fórumról, mert ugyanazt a véleményt fogalmazta meg Bach kapcsán, mint én. A régizene topikban rengetegszer megmutattuk már, hogy milyen a valódi francia és az olasz barokk, és azt is, hogy Bachnál van sokkal, de sokkal izgalmasabb és dallamosabb zene is. A régizenész azt mondta, hogy Bach jó zenéket írt, csak nem tudják őket jól előadni. Válasz ez? Bartók gyermekeknek szánt zongoraművei kapcsán pedig a tévészerelő úr elmondta a saját véleményét. Ő mást tapasztalt a saját és gyermekei bőrén, és nem tettük egymás nyakára a kést. Bizonyára meglepte, hogy valaki nem rajong Bartók ezirányú műveiért, de képes volt magát túltenni rajta.
Tudom, nálunk nem illik mást hangoztatni, mint amit a zenesuliban belevertek a buksikba. De ez csak hipnotizálás. Fel lehet belőle ébredni. Pár évre az ötödik X-től már rossz érzéssel ülnék be újból a hazai zeneoktatási intézetekbe. Annyi mindennel nem értek egyet az egykori dogmákból, hogy az agyára mennék az előadóknak.
Viszont nem buzizok, nem megyek paradicsommal megrakodva az operába, és nem inzultálom öncélúan a többieket a nyelvtani szabályok helytelen használata miatt. Sajnálatos, hogy a momuson már ezek is értéknek számítanak.
Amúgy meg nyugodtan ki lehet tiltani az ellenvéleményeimért. Chordot is és Diósjenőt is. Akkor sem fogunk beállni a mainstreambe! És ne gondold, hogy hálát érzek azért, mert most kegyet gyakoroltál rajtam, és cserébe gyorsan összehúzom magam kicsire, mert pár tag szerint már nagyon rezgett nálam a léc.
Annak viszont örülök, hogy a vélemény szabad. Ez tiszteletet ébreszt bennem az egyet nem értéseink ellenére is.
Jövő héten/augusztusban a Kimernya? és a Játék sajnos szabadságra megy, így nem áll módjában közölnie az egyébként ismert számokat ;-)
Méltányolom a toleranciádat. Én sovány vagyok, de a többiben igazad van:)
Nagyon nem szívesen tiltok ki embereket a fórumainkból, most sem teszem. Corvette szerint Bartók sz@r, Bach pedig közepes tehetségű epigon. Ok, ez a véleménye, a vélemény pedig - ha meglehetősen sajátos is - szabad.
Ajánlanék viszont a figyelmetekbe egy példabeszédet:
Kicsit elhízott amerikai turisták a kötelezően megtekintett Musée d´Orsay vendégeként hangos megjegyzéseket tesznek a posztimpresszionistákra, és még sarkosabb jelzőkkel illetik a moderneket.
A teremőr egy ideig hallgatja, majd odalép hozzájuk és annyit mond: Kedves uraim, tévednek, ha azt hiszik, hogy most Önök itt ítélkezhetnek, pont fordítva van, itt Önöket ítélik meg.
Nem, a jövő heti kellene, mert most nincsen pénzem szelvényre. De azért köszönöm, hogy segíteni akartál.
Én csak az ehetit tudom. Jó lesz az is?
Kedves Kimernya! Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy az ötöslottó jövő heti nyerőszámait nem tudja-e véletlenül valamelyiktek. Nagy szükségem lenne rájuk. Előre is köszönöm a segítségeteket.
Seprű? Kiváncsi vagyok, hogy ki az, aki felnőtt fejjel mindössze egy jó minőségű seprűnek tartja magát, és mondatod olvasván nekifekszik ennek a cseppet sem egyszerű és hálátlan feladatnak. Én, moderátorként, egy ilyen igénytelenül megfogalmazott, három felkiáltójeles mondatra biztos, hogy még az ujjamat sem mozdítanám meg.
