315 Ardelao 2016-10-19 14:53:09 [Válasz erre: 314 Ardelao 2016-10-19 14:51:54]
[url] http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/72516/default/doc_url/Bl_a_Savoyban_msorfzet.pdf; Részlet Palásti Lászlónak a Film Színház Muzsika 1965. IV. 23-i számában megjelent cikkéből [/url]
[url] http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/72516/default/doc_url/Bl_a_Savoyban_msorfzet.pdf; Részlet Palásti Lászlónak a Film Színház Muzsika 1965. IV. 23-i számában megjelent cikkéből [/url]
314 Ardelao 2016-10-19 14:51:54 [Válasz erre: 293 smaragd 2016-10-15 07:09:12]
[url] http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/72516/default/doc_url/Bl_a_Savoyban_msorfzet.pdf; Részlet Palásti Lászlónak a Film Színház Muzsika 1965. IV. 23-i számában megjelent cikkéből „Igaz-e, hogy Ábrahám csak amolyan „füttyös komponista” volt, operettjei és filmzenéje, valamint más művei előkészítésénél segéderőket vett igénybe, műveit nem maga hangszerelte, mert nem is tudott hangszerelni! Ezt a Berlinben 1931 után általánosan elterjedt hiedelmet az a tény támasztotta alá, hogy Ábrahám berlini műveinek egy részét Kemény Egon zeneszerző hangszerelte. Ennek a feltevésnek azt a részét, hogy „hiszen nem is tudott hangszerelni” – feltétlenül meg kell cáfolnunk. Ábrahám a Zeneakadémián Siklós Alberttől tanult hangszerelést, olyan eredményesen, hogy a húszas évek végén – saját bevallása szerint – túlnyomó részt csak hangszerelt, „idegen” slágereket írt át az új összetételű (legalábbis nálunk újdonságszámba menő jazz-zenekarokra. Inkább arról lehet szó: Ábrahámnak annyi volt a megrendelése Berlinben, hogy egymaga nem győzte a tömegtermelést, slágereit hangszórók zúgták, kintornák játszották, és színházak, filmesek ostromolták a komponistát újdonságokért. A hangszereléshez már nem volt se türelme, se ideje! Lehár kijelentette: - Én ezt nem tenném. vagy szívügyem valami és akkor időt szakítok rá, vagy nem vállalom a megbízást. 1933-ban a librettisták és komponisták elmenekültek Berlinből Kemény Egon maradhatott volna, de nem volt hozzá kedve (mind maga mondta: gyomra sem!), visszatért Budapestre. …..”. A magam részéről messzemenően Lehárral értek egyet!
[url] http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/72516/default/doc_url/Bl_a_Savoyban_msorfzet.pdf; Részlet Palásti Lászlónak a Film Színház Muzsika 1965. IV. 23-i számában megjelent cikkéből „Igaz-e, hogy Ábrahám csak amolyan „füttyös komponista” volt, operettjei és filmzenéje, valamint más művei előkészítésénél segéderőket vett igénybe, műveit nem maga hangszerelte, mert nem is tudott hangszerelni! Ezt a Berlinben 1931 után általánosan elterjedt hiedelmet az a tény támasztotta alá, hogy Ábrahám berlini műveinek egy részét Kemény Egon zeneszerző hangszerelte. Ennek a feltevésnek azt a részét, hogy „hiszen nem is tudott hangszerelni” – feltétlenül meg kell cáfolnunk. Ábrahám a Zeneakadémián Siklós Alberttől tanult hangszerelést, olyan eredményesen, hogy a húszas évek végén – saját bevallása szerint – túlnyomó részt csak hangszerelt, „idegen” slágereket írt át az új összetételű (legalábbis nálunk újdonságszámba menő jazz-zenekarokra. Inkább arról lehet szó: Ábrahámnak annyi volt a megrendelése Berlinben, hogy egymaga nem győzte a tömegtermelést, slágereit hangszórók zúgták, kintornák játszották, és színházak, filmesek ostromolták a komponistát újdonságokért. A hangszereléshez már nem volt se türelme, se ideje! Lehár kijelentette: - Én ezt nem tenném. vagy szívügyem valami és akkor időt szakítok rá, vagy nem vállalom a megbízást. 1933-ban a librettisták és komponisták elmenekültek Berlinből Kemény Egon maradhatott volna, de nem volt hozzá kedve (mind maga mondta: gyomra sem!), visszatért Budapestre. …..”. A magam részéről messzemenően Lehárral értek egyet!
313 Ardelao 2016-10-19 10:49:50 [Válasz erre: 312 smaragd 2016-10-19 09:42:46]
[url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDA5Il19LCAicXVlcnkiOiAiS2VtXHUwMGU5bnkgRWdvbiJ9&page=1&per_page=100; Kemény Egon művei a rádió műsorán1960 és 1979 között [/url] Ha végigböngésszük ezt a három internetes oldalt, megdöbbenünk, hányszor mutatták be a Rádióban Kemény Egon műveit. Valóban elképesztő sokoldalúság jellemezte alkotói tevékenységét.
[url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJFViI6IFsiUEFSVDA5Il19LCAicXVlcnkiOiAiS2VtXHUwMGU5bnkgRWdvbiJ9&page=1&per_page=100; Kemény Egon művei a rádió műsorán1960 és 1979 között [/url] Ha végigböngésszük ezt a három internetes oldalt, megdöbbenünk, hányszor mutatták be a Rádióban Kemény Egon műveit. Valóban elképesztő sokoldalúság jellemezte alkotói tevékenységét.
312 smaragd 2016-10-19 09:42:46
Még egy pár gondolat erejéig visszatérek rá és kiegészítem - méltatlan stílusa (nekem úgy tűnik) és felületes tartalma miatt - a 304. fórumtársi bejegyzésnek ezt a részét: "... és az 50-es években írt pár rádióoperettet, amit szokott játszani a Dankó rádió". Kemény Egon rádióoperettjei között van a "Hatvani diákjai" c. daljátéka(1955) is, amely Erkel-díjas lett. KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965), ez volt utolsó daljátéka, amely a Magyar Rádio megrendelésére készült, mint oly sok más szerző rádióoperettjei is. Itt a fórumon a 2. bejegyzéstől a Kemény Egon életmű részletekben, több módon jelenik meg, pl. a napi műsorelőzetesből beírom, amikor hallható lesz egy darab, operettfórumokból idemásolt korábbi bejegyzésekeink és az itteni újak segítenek a művek megismerésében valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető 2013 januárja óta műsoron tartja KEMÉNY EGON zeneszerző rádiófelvételeit, ez a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló program. A napi adásokban az operett dominál, ám emellett helyet kaptak benne már Kemény Egon különböző műfajú kompozíciói is, pl. szimfonikus könnyűzenei-, fúvós- és vonószenekari művei, dalai, sanszonjai. Itt jegyzem meg azt a szintén fontos, rádiótörténeti jelentőségű tényt, hogy Kemény Egon művei rádiófelvételeinél énekeltek először nagynevű operaénekesnőink és operaénekeseink a Magyar Rádióban könnyűzenei hangfelvételeken. Így van rá mód, hogy minden érdeklődő hallgató megismerhesse, hallhassa Kemény Egon műveinek zenei és műfaji sokszínűségét, a Dankó Rádióban. A első idők rádióoperettjei (1949-től ) majd később a Rádió Dalszínházában bemutatott rádióoperettek ismétlése sajnos továbbra is szünetel - ismeretlen ok miatt -, a hallgatóknak továbbra is, évtizedek óta, nélkülözniük kell ezeket a népszerű darabokat. Igy Kemény Egon rádióoperettjeinek, daljátékainak - amelyeket annak idején bemutatásuk előtt mindig nagy várakozás előzött meg úgy a szakma mind a rádióhallgató széles nagyközönség részéről - sem örülhetünk újra, mert nem hallhatók, nem sugározzák őket. Azóta generációk nőttek fel, akik a fenti helyzet miatt nem ismerhették meg az ő műveit sem, úgy a szakma, mind a széles nagyközönség körében... A napi műsor a Dankó Rádió oldalán olvasható, napi adás 9:04 -10.00 és ismétlése aznap 18:04 - 19:00. Dankó Rádió: Budapesten 100.8, országszerte különböző frekvenciákon hallgatható illetve interneten is fogható.
Még egy pár gondolat erejéig visszatérek rá és kiegészítem - méltatlan stílusa (nekem úgy tűnik) és felületes tartalma miatt - a 304. fórumtársi bejegyzésnek ezt a részét: "... és az 50-es években írt pár rádióoperettet, amit szokott játszani a Dankó rádió". Kemény Egon rádióoperettjei között van a "Hatvani diákjai" c. daljátéka(1955) is, amely Erkel-díjas lett. KEMÉNY EGON: "A messzetűnt kedves" (1965), ez volt utolsó daljátéka, amely a Magyar Rádio megrendelésére készült, mint oly sok más szerző rádióoperettjei is. Itt a fórumon a 2. bejegyzéstől a Kemény Egon életmű részletekben, több módon jelenik meg, pl. a napi műsorelőzetesből beírom, amikor hallható lesz egy darab, operettfórumokból idemásolt korábbi bejegyzésekeink és az itteni újak segítenek a művek megismerésében valamint Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető 2013 januárja óta műsoron tartja KEMÉNY EGON zeneszerző rádiófelvételeit, ez a "Túl az Óperencián" című operettkedvelőknek szóló program. A napi adásokban az operett dominál, ám emellett helyet kaptak benne már Kemény Egon különböző műfajú kompozíciói is, pl. szimfonikus könnyűzenei-, fúvós- és vonószenekari művei, dalai, sanszonjai. Itt jegyzem meg azt a szintén fontos, rádiótörténeti jelentőségű tényt, hogy Kemény Egon művei rádiófelvételeinél énekeltek először nagynevű operaénekesnőink és operaénekeseink a Magyar Rádióban könnyűzenei hangfelvételeken. Így van rá mód, hogy minden érdeklődő hallgató megismerhesse, hallhassa Kemény Egon műveinek zenei és műfaji sokszínűségét, a Dankó Rádióban. A első idők rádióoperettjei (1949-től ) majd később a Rádió Dalszínházában bemutatott rádióoperettek ismétlése sajnos továbbra is szünetel - ismeretlen ok miatt -, a hallgatóknak továbbra is, évtizedek óta, nélkülözniük kell ezeket a népszerű darabokat. Igy Kemény Egon rádióoperettjeinek, daljátékainak - amelyeket annak idején bemutatásuk előtt mindig nagy várakozás előzött meg úgy a szakma mind a rádióhallgató széles nagyközönség részéről - sem örülhetünk újra, mert nem hallhatók, nem sugározzák őket. Azóta generációk nőttek fel, akik a fenti helyzet miatt nem ismerhették meg az ő műveit sem, úgy a szakma, mind a széles nagyközönség körében... A napi műsor a Dankó Rádió oldalán olvasható, napi adás 9:04 -10.00 és ismétlése aznap 18:04 - 19:00. Dankó Rádió: Budapesten 100.8, országszerte különböző frekvenciákon hallgatható illetve interneten is fogható.
311 smaragd 2016-10-19 09:31:36 [Válasz erre: 310 Ardelao 2016-10-19 09:21:39]
Ez nagyon kedves Tőled, jó nagy asztalra tedd, hogy minden darab ráférjen! Az "Őszi séta"-t is jó lenne ma meghallgatni...
Ez nagyon kedves Tőled, jó nagy asztalra tedd, hogy minden darab ráférjen! Az "Őszi séta"-t is jó lenne ma meghallgatni...
310 Ardelao 2016-10-19 09:21:39
Gyűjtögetem a puzzle darabjait: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1960_01/?pg=41&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Petőfi Népe, 1960. 01. 09., 7. szám [/url] Rádióműsor: 1960.09.13., szerda KOSSUTH-RÁDIÓ 14.00 h Kemény Egon: Őszi séta
Gyűjtögetem a puzzle darabjait: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1960_01/?pg=41&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Petőfi Népe, 1960. 01. 09., 7. szám [/url] Rádióműsor: 1960.09.13., szerda KOSSUTH-RÁDIÓ 14.00 h Kemény Egon: Őszi séta
309 Ardelao 2016-10-16 20:44:34 [Válasz erre: 308 Ardelao 2016-10-16 20:41:57]
[url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLZW1cdTAwZTlueSBFZ29uOiBFcmRcdTAxNTEgbVx1MDBlOWx5ZSJ9; Kemény Egon: Erdő mélye c. szvitje a rádióban [/url]
[url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLZW1cdTAwZTlueSBFZ29uOiBFcmRcdTAxNTEgbVx1MDBlOWx5ZSJ9; Kemény Egon: Erdő mélye c. szvitje a rádióban [/url]
308 Ardelao 2016-10-16 20:41:57 [Válasz erre: 229 smaragd 2016-09-29 07:28:11]
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1966_08/?pg=131&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Szolnok Megyei Néplap, 1966. aug. 24-i, 199. szám, 6. old.: [/url] Újságcikk: „ A magyar zeneszerzők új termése …A könnyűzene műfajában újszerű alkotás Kemény Egon az „Erdő mélye” című szvitje, amelyet még ebben az évben műsorra tűz a rádió. …..” Ezt követően a rádióban e fúvós zenekarra írt szerzemény számos alkalommal elhangzott. Ezen adások dátuma és időpontja az alábbi link alapján nyomon követhető: [url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLZW1cdTAwZTlueSBFZ29uOiBFcmRcdTAxNTEgbVx1MDBlOWx5ZSJ9 : Kemény Egon: Erdő mélye c. szvitje a rádióban [/url]
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/SzolnokMegyeiNeplap_1966_08/?pg=131&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Szolnok Megyei Néplap, 1966. aug. 24-i, 199. szám, 6. old.: [/url] Újságcikk: „ A magyar zeneszerzők új termése …A könnyűzene műfajában újszerű alkotás Kemény Egon az „Erdő mélye” című szvitje, amelyet még ebben az évben műsorra tűz a rádió. …..” Ezt követően a rádióban e fúvós zenekarra írt szerzemény számos alkalommal elhangzott. Ezen adások dátuma és időpontja az alábbi link alapján nyomon követhető: [url] https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLZW1cdTAwZTlueSBFZ29uOiBFcmRcdTAxNTEgbVx1MDBlOWx5ZSJ9 : Kemény Egon: Erdő mélye c. szvitje a rádióban [/url]
307 Ardelao 2016-10-16 20:28:22
Érdemes végigböngészni az „Új Szó”-ban (a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjában) közzétett rádióműsorokat, a lap 1949-ban megjelent számaitól kezdve. Ha másból nem, az ott feltüntetett adásokból láthatjuk, hogy Kemény Egon szerzeményeit milyen gyakorisággal mutatták be korábban, és itt a zeneszerző számos olyan művét is megtaláljuk, amelyekről a Dankó Rádióban időnként elhangzó emlékműsorokban sem, vagy alig esett szó. [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1951_07/?pg=7&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Új Szó – 1951. július 2. [/url] „Kossuth Rádió: ……… 21.OO h Tizenkilencen. Alexander Fagyéjev regényét rádióra írta E. Mjetyelyszka. Zenéjét szerezte Kemény Egon. …”
Érdemes végigböngészni az „Új Szó”-ban (a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjában) közzétett rádióműsorokat, a lap 1949-ban megjelent számaitól kezdve. Ha másból nem, az ott feltüntetett adásokból láthatjuk, hogy Kemény Egon szerzeményeit milyen gyakorisággal mutatták be korábban, és itt a zeneszerző számos olyan művét is megtaláljuk, amelyekről a Dankó Rádióban időnként elhangzó emlékműsorokban sem, vagy alig esett szó. [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/UjSzo_1951_07/?pg=7&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Új Szó – 1951. július 2. [/url] „Kossuth Rádió: ……… 21.OO h Tizenkilencen. Alexander Fagyéjev regényét rádióra írta E. Mjetyelyszka. Zenéjét szerezte Kemény Egon. …”
306 Ardelao 2016-10-16 19:48:32
Az online elérhető Orosz Állami Könyvtárban szerepel Kemény Egon egyik, a Színház és Filmművészeti Egyetem online könyvtárában nem regisztrált művének a kottája az alábbi címmel: [url] http://new.search.rsl.ru/en/record/01002070717; Boldog új élet: Énekre zongorakísérettel 2. (4 oldal) [/url] Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1952. Vajon hol található meg itthon ez a mű? (Egyébként, ha valaki rá akarna keresni a cirill betűs oldalakon a Kemény Egonról szóló információkra, tudni kell, hogy nevét kétféleképpen tüntetik fel: Эгон Кемени vagy Эгон Кемень.)
Az online elérhető Orosz Állami Könyvtárban szerepel Kemény Egon egyik, a Színház és Filmművészeti Egyetem online könyvtárában nem regisztrált művének a kottája az alábbi címmel: [url] http://new.search.rsl.ru/en/record/01002070717; Boldog új élet: Énekre zongorakísérettel 2. (4 oldal) [/url] Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1952. Vajon hol található meg itthon ez a mű? (Egyébként, ha valaki rá akarna keresni a cirill betűs oldalakon a Kemény Egonról szóló információkra, tudni kell, hogy nevét kétféleképpen tüntetik fel: Эгон Кемени vagy Эгон Кемень.)
305 smaragd 2016-10-16 15:04:01 [Válasz erre: 304 zenebaratmonika 2016-10-16 12:51:30]
Fórumnyitás ügyben az "Olvasói levelekbe" írhatsz elképzelésedről vagy szándékodról. Szerintem jó gondolat, ha szerteágazó érdeklődésedet ott kibontakoztatod. Az, hogy mennyire ismered ennek a fórumnak a névadóját, az egyéni érdeklődés kérdése is. Az operettfórumokon már eddig is, ezen a fórumon pedig az ő zenei munkásságát középpontba állítva, különösen részletesen és lehetőleg pontosan írunk Kemény Egon zeneszerzőről, a fórumon a 304.bejegyzésedre válaszolva.
Fórumnyitás ügyben az "Olvasói levelekbe" írhatsz elképzelésedről vagy szándékodról. Szerintem jó gondolat, ha szerteágazó érdeklődésedet ott kibontakoztatod. Az, hogy mennyire ismered ennek a fórumnak a névadóját, az egyéni érdeklődés kérdése is. Az operettfórumokon már eddig is, ezen a fórumon pedig az ő zenei munkásságát középpontba állítva, különösen részletesen és lehetőleg pontosan írunk Kemény Egon zeneszerzőről, a fórumon a 304.bejegyzésedre válaszolva.
304 zenebaratmonika 2016-10-16 12:51:30 [Válasz erre: 303 smaragd 2016-10-16 01:37:35]
Ebben igazad van, talán kéne nyitni egy olyan topikot, hogy a jazzoperett korszaka, és ebbe sokan beleférnének. De nem igazán tudom hogy kell nyitni, talán nincs is erre jogosultságom. Kemény Egonról sajnos nem tudok szinte semmi, azonkívül hogy Berlinben volt egy ideig, és az 50-es években írt pár rádióoperettet, amit szokott játszani a Dankó rádió.
Ebben igazad van, talán kéne nyitni egy olyan topikot, hogy a jazzoperett korszaka, és ebbe sokan beleférnének. De nem igazán tudom hogy kell nyitni, talán nincs is erre jogosultságom. Kemény Egonról sajnos nem tudok szinte semmi, azonkívül hogy Berlinben volt egy ideig, és az 50-es években írt pár rádióoperettet, amit szokott játszani a Dankó rádió.
303 smaragd 2016-10-16 01:37:35 [Válasz erre: 302 zenebaratmonika 2016-10-16 00:28:14]
301(302) bejegyzésedre válaszolva jelzem, hogy Ábrahám Pál zeneszerző életművének kutatása nem témája - nem is lehet az - ennek a fórumnak. A 299 bejegyzésben egyértelműen szerepel "...személyes ügyeiben...támogatta".
301(302) bejegyzésedre válaszolva jelzem, hogy Ábrahám Pál zeneszerző életművének kutatása nem témája - nem is lehet az - ennek a fórumnak. A 299 bejegyzésben egyértelműen szerepel "...személyes ügyeiben...támogatta".
302 zenebaratmonika 2016-10-16 00:28:14 [Válasz erre: 299 smaragd 2016-10-15 15:42:37]
Hogyan támogatta? Ez érdekes téma. Ebben az időben rengeteg "nem ária" zeneszerző művét semmisítették meg, ez Kemény Egonra nem vonatkozott, Ábrahámra viszont igen. Úgy tudom volt olyan műve ami megsemmisült. Morbid példa, de Buttkay Ákos népszerű zeneszerző volt, de egy operettje se maradt fenn az utókornak.
Hogyan támogatta? Ez érdekes téma. Ebben az időben rengeteg "nem ária" zeneszerző művét semmisítették meg, ez Kemény Egonra nem vonatkozott, Ábrahámra viszont igen. Úgy tudom volt olyan műve ami megsemmisült. Morbid példa, de Buttkay Ákos népszerű zeneszerző volt, de egy operettje se maradt fenn az utókornak.
301 zenebaratmonika 2016-10-16 00:28:06 [Válasz erre: 299 smaragd 2016-10-15 15:42:37]
Hogyan támogatta? Ez érdekes téma. Ebben az időben rengeteg "nem ária" zeneszerző művét semmisítették meg, ez Kemény Egonra nem vonatkozott, Ábrahámra viszont igen. Úgy tudom volt olyan műve ami megsemmisült. Morbid példa, de Buttkay Ákos népszerű zeneszerző volt, de egy operettje se maradt fenn az utókornak.
Hogyan támogatta? Ez érdekes téma. Ebben az időben rengeteg "nem ária" zeneszerző művét semmisítették meg, ez Kemény Egonra nem vonatkozott, Ábrahámra viszont igen. Úgy tudom volt olyan műve ami megsemmisült. Morbid példa, de Buttkay Ákos népszerű zeneszerző volt, de egy operettje se maradt fenn az utókornak.
300 smaragd 2016-10-15 15:48:47 [Válasz erre: 262 smaragd 2016-10-12 13:40:47]
Visszatérve KEMÉNY EGON zenekari kapcsolataira, a 260. bejegyzésnél, elmondhatjuk, hogy néhány rádióműsorban saját kompozícióiban zongorázott vagy zongorakísérőként szerepelt, ezek még élő adások voltak, vagy viaszlemezre felvett művek. Talán lesz még fórumtársunk, aki az egykori Rádiózenekarról másoktól hallott, távoli emlékeit bejegyzi ehhez a témához... KEMÉNY EGON zeneszerzőként figyelemmel kísérte a felvételeket, itthon és külföldön egyaránt, amikor csak lehetőség nyílt erre. Közte és a zenekarok között mindig bensőséges, egymás zenei tudását és képességeit nagyra becsülő, tiszteletteli légkörben zajlott a munka.
Visszatérve KEMÉNY EGON zenekari kapcsolataira, a 260. bejegyzésnél, elmondhatjuk, hogy néhány rádióműsorban saját kompozícióiban zongorázott vagy zongorakísérőként szerepelt, ezek még élő adások voltak, vagy viaszlemezre felvett művek. Talán lesz még fórumtársunk, aki az egykori Rádiózenekarról másoktól hallott, távoli emlékeit bejegyzi ehhez a témához... KEMÉNY EGON zeneszerzőként figyelemmel kísérte a felvételeket, itthon és külföldön egyaránt, amikor csak lehetőség nyílt erre. Közte és a zenekarok között mindig bensőséges, egymás zenei tudását és képességeit nagyra becsülő, tiszteletteli légkörben zajlott a munka.
299 smaragd 2016-10-15 15:42:37 [Válasz erre: 266 Ardelao 2016-10-14 04:28:33]
Érdekes és tárgyilagos fejtegetésedhez néhány dolgot kapcsolok: - "kiegészítő tanulmányok" Hajlamosak vagyunk mindent mai szemünkkel, fülünkkel érzékelni, mai tudásunk szerint feldolgozni. 1928 környékén a gazdasági válság és a két zeneszerző operettszínházi elfoglaltsága, lekötöttsége miatt elképzelhetetlen lett volna bármiféle további tanulmány, amire nem is volt szükségük. Kemény Egon zeneszerző esetében: a bécsi Akadémián mindent megtanult, ami további fejlődéséhez alapot adott. Az biztos, hogy később mindent megtett, hogy az új zenei irányzatokhoz és főleg saját zenei elképzeléseihez, pl. a "Hatvani diákjai" (1955) daljátéka és a tőle teljes mértékben eltérő zenéjű "Valahol Délen"(1956) nagyoperett tudását szorgalmasan gyarapítsa, így tanulmányozhatott eredeti zenei emlékeket Debrecenben a Hatvani'-hoz. - A hibás mondat esetében csak arról lehet szó, hogy írója nem tájékozódott, holott pl.a 255. bejegyzésben megjelölt, nagy tekintély övezte szakkönyvben - a Magyar Muzsika Könyve - már 1936-ban mindkét zeneszerző szerepel, Ábrahám Pál a 377. oldalon. - bölcsődalokat - ha tényleg volt ilyen - nemigen lehet jól értékesíteni, a németországi zenei és anyagi sikerekkel összehasonlíthatatlan sorsfordulat Ábrahám Pál életében. - az Ábrahám-Kemény zenei munkakapcsolat pontosan behatárolható, hat és fél év. Ezalatt és ezután Kemény Egon zeneszerző barátját Ábrahám Pál zeneszerzőt személyes ügyeiben szükség esetén nehéz időkben is támogatta. Erről írásos anyagok vannak.
Érdekes és tárgyilagos fejtegetésedhez néhány dolgot kapcsolok: - "kiegészítő tanulmányok" Hajlamosak vagyunk mindent mai szemünkkel, fülünkkel érzékelni, mai tudásunk szerint feldolgozni. 1928 környékén a gazdasági válság és a két zeneszerző operettszínházi elfoglaltsága, lekötöttsége miatt elképzelhetetlen lett volna bármiféle további tanulmány, amire nem is volt szükségük. Kemény Egon zeneszerző esetében: a bécsi Akadémián mindent megtanult, ami további fejlődéséhez alapot adott. Az biztos, hogy később mindent megtett, hogy az új zenei irányzatokhoz és főleg saját zenei elképzeléseihez, pl. a "Hatvani diákjai" (1955) daljátéka és a tőle teljes mértékben eltérő zenéjű "Valahol Délen"(1956) nagyoperett tudását szorgalmasan gyarapítsa, így tanulmányozhatott eredeti zenei emlékeket Debrecenben a Hatvani'-hoz. - A hibás mondat esetében csak arról lehet szó, hogy írója nem tájékozódott, holott pl.a 255. bejegyzésben megjelölt, nagy tekintély övezte szakkönyvben - a Magyar Muzsika Könyve - már 1936-ban mindkét zeneszerző szerepel, Ábrahám Pál a 377. oldalon. - bölcsődalokat - ha tényleg volt ilyen - nemigen lehet jól értékesíteni, a németországi zenei és anyagi sikerekkel összehasonlíthatatlan sorsfordulat Ábrahám Pál életében. - az Ábrahám-Kemény zenei munkakapcsolat pontosan behatárolható, hat és fél év. Ezalatt és ezután Kemény Egon zeneszerző barátját Ábrahám Pál zeneszerzőt személyes ügyeiben szükség esetén nehéz időkben is támogatta. Erről írásos anyagok vannak.
298 smaragd 2016-10-15 15:40:23
292, 289, 287 bejegyzésekhez hozzáfűzöm, hogy értem a tréfát, de a szerzői jog nem az. Kemény Egon zeneszerző jogutódjai mások után nem kaphatnak szerző jogdíjat. Éppen ő volt az, aki Huszka Jenő mellett a múlt században a szerzői jogvédelem érdekében fellépett.
292, 289, 287 bejegyzésekhez hozzáfűzöm, hogy értem a tréfát, de a szerzői jog nem az. Kemény Egon zeneszerző jogutódjai mások után nem kaphatnak szerző jogdíjat. Éppen ő volt az, aki Huszka Jenő mellett a múlt században a szerzői jogvédelem érdekében fellépett.
297 smaragd 2016-10-15 15:37:30 [Válasz erre: 290 Ardelao 2016-10-15 02:06:04]
A 290. bejegyzésben idézett szerzőpáros is javításra szorul, nem tudom mi oka lehetett, hogy akkor ezt így írtak, de hibás. Így helyes: KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Kikelet ucca 3"
A 290. bejegyzésben idézett szerzőpáros is javításra szorul, nem tudom mi oka lehetett, hogy akkor ezt így írtak, de hibás. Így helyes: KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Kikelet ucca 3"
296 smaragd 2016-10-15 15:34:50 [Válasz erre: 295 zenebaratmonika 2016-10-15 14:09:37]
Ezzel egyetértek, jó lenne, ha a "Kikelet ucca 3." egykori felvételei felbukkannának pl. a YT-on.
Ezzel egyetértek, jó lenne, ha a "Kikelet ucca 3." egykori felvételei felbukkannának pl. a YT-on.
295 zenebaratmonika 2016-10-15 14:09:37 [Válasz erre: 294 Ardelao 2016-10-15 07:55:29]
Végül is nincs Ábrahám Pálnak külön topikja, talán érdemes lenne az ő dalait is gyűjtögetni, pl. Történnek még csodák, Fehér hattyú, Mese a Grandhotelben... hát ezekből a darabokból nem igen vannak meg dalok, gondolom ezek egy részét is Kemény Egonnal hangszereltette. De Kemény Egon első operettjéből vannak meg dalok? Kiváncsi lennék rá, ide lehetne linkelni.
Végül is nincs Ábrahám Pálnak külön topikja, talán érdemes lenne az ő dalait is gyűjtögetni, pl. Történnek még csodák, Fehér hattyú, Mese a Grandhotelben... hát ezekből a darabokból nem igen vannak meg dalok, gondolom ezek egy részét is Kemény Egonnal hangszereltette. De Kemény Egon első operettjéből vannak meg dalok? Kiváncsi lennék rá, ide lehetne linkelni.
294 Ardelao 2016-10-15 07:55:29 [Válasz erre: 291 zenebaratmonika 2016-10-15 02:11:45]
Ettől még szép számú sprintelő maradt a mezőnyben. :) Ellenben figyelemre méltó az a körülmény, hogy a 23 éves Kemény Egon rögtön a pályája kezdetén képes volt előrukkolni egy önálló nagyoperettel, a következő, nagyobb művek megírására azonban csak az 1940-es évek derekán került sor, az Ábrahám Pállal folytatott, közel 7 (?) évig tartó együttműködés lezárása után. E 7 év alatt ugyanakkor Ábrahám Pál sorra aratta a sikereket. Természetesen, Ábrahám Pál zseni voltát senki sem tagadja, de ha történetesen ő találja ki a „Boci, boci, tarka” alapdallamát, a két zeneszerző közötti szerződés alapján szimfónia ebből az alapvetően bámulatos dallamfutamból csak Kemény Egon közreműködésével kerekedik ki. Senki sem tagadja, hogy Ábrahám Pál is birtokában volt a legmagasabb zenei ismereteknek és a zenei tehetségnek. Hiszen 1938 után önállóan komponál „bölcsődalokat” (!?), „részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade" (1940) című film forgatásán”, „filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét komponálja meg” (ld.: 266. sz. bejegyzés). De mintha elmaradna a frenetikus siker ….. Azután nem tudom mire vélni a korabeli kritikus, Haits Géza véleményét sem (ld.: 254. sz. bejegyzés), amely szerint „…(Ábrahám Pál) egész tehetségét az idegizgatás szolgálatába állítja. Kitűnően megtanulta mesterségét, a dzsessz-zenekar bravúrosan sistergő fékevesztettséggel szól. …. máris megszületett egy-egy sláger, egy-egy zenei bomba, de van ezekben a sikerekben valami tragikus is; a féltehetség megsanyargatása, mákonnyal telítődése, valamilyen haláltáncszerű őrült hajsza, hogy elaltassa lelkiismeretét, és elfelejtse, hogy nem tud igazi nagyot, eredetit, maradandót alkotni". Már megint Ábrahám Pál került szóba, holott Kemény Egonról kell beszélnünk. De eretnek „gondolatkísérleteim” (úgy-e, milyen ügyes, semmit mondó megfogalmazás?) mégis csak összefonódnak az adott témával. Bátorkodom e bejegyzésemben ismételten hivatkozni a 266. szám alatt leírtak utolsó bekezdésére.
Ettől még szép számú sprintelő maradt a mezőnyben. :) Ellenben figyelemre méltó az a körülmény, hogy a 23 éves Kemény Egon rögtön a pályája kezdetén képes volt előrukkolni egy önálló nagyoperettel, a következő, nagyobb művek megírására azonban csak az 1940-es évek derekán került sor, az Ábrahám Pállal folytatott, közel 7 (?) évig tartó együttműködés lezárása után. E 7 év alatt ugyanakkor Ábrahám Pál sorra aratta a sikereket. Természetesen, Ábrahám Pál zseni voltát senki sem tagadja, de ha történetesen ő találja ki a „Boci, boci, tarka” alapdallamát, a két zeneszerző közötti szerződés alapján szimfónia ebből az alapvetően bámulatos dallamfutamból csak Kemény Egon közreműködésével kerekedik ki. Senki sem tagadja, hogy Ábrahám Pál is birtokában volt a legmagasabb zenei ismereteknek és a zenei tehetségnek. Hiszen 1938 után önállóan komponál „bölcsődalokat” (!?), „részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade" (1940) című film forgatásán”, „filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét komponálja meg” (ld.: 266. sz. bejegyzés). De mintha elmaradna a frenetikus siker ….. Azután nem tudom mire vélni a korabeli kritikus, Haits Géza véleményét sem (ld.: 254. sz. bejegyzés), amely szerint „…(Ábrahám Pál) egész tehetségét az idegizgatás szolgálatába állítja. Kitűnően megtanulta mesterségét, a dzsessz-zenekar bravúrosan sistergő fékevesztettséggel szól. …. máris megszületett egy-egy sláger, egy-egy zenei bomba, de van ezekben a sikerekben valami tragikus is; a féltehetség megsanyargatása, mákonnyal telítődése, valamilyen haláltáncszerű őrült hajsza, hogy elaltassa lelkiismeretét, és elfelejtse, hogy nem tud igazi nagyot, eredetit, maradandót alkotni". Már megint Ábrahám Pál került szóba, holott Kemény Egonról kell beszélnünk. De eretnek „gondolatkísérleteim” (úgy-e, milyen ügyes, semmit mondó megfogalmazás?) mégis csak összefonódnak az adott témával. Bátorkodom e bejegyzésemben ismételten hivatkozni a 266. szám alatt leírtak utolsó bekezdésére.
293 smaragd 2016-10-15 07:09:12 [Válasz erre: 269 Ardelao 2016-10-14 10:51:06]
Kemény Egon első megrendelésre készített hangszerelése volt a "32-es baka vagyok én" c. zenedarab, amely az 1927-ben indult Ábrahám Pál és Kemény Egon közötti zenei munkatársi kapcsolat kezdete volt. Így indult a hat és fél évig tartó alkotói sikerszéria. Kemény Egon zeneszerzővel kevés beszélgetés készült, ismert, finom szerénysége miatt erre nem volt hajlandó. Az egyikben megemlíti,1967 körül. Tehát a zeneszerző: Ábrahám Pál: "32-es baka vagyok én ". [url]https://youtu.be/8Hz6P3ybQdQ;feltételezhetően az eredeti hangszerelés[/url] [url]https://youtu.be/MKRGCkfanMo;Dobbri Orchester, Sebő Miklós[/url] [url]https://youtu.be/GUBEzTDuAak;őseink emlékére[/url] [url]https://youtu.be/dMKb-y1T6d4;Sebő Miklós énekel[/url] [url]https://youtu.be/-AOWkSK28rQ;mindmáig...[/url] [url]http://jozsefvaros.hu/hir/1829/melto_emlekhely_32es_gyalogezrednek/ ; megemlékezés a Józsefvárosban[/url] Gratulálok Ardelaonak, hogy ezt fontos és érdekes zenei témát megtalálta.
Kemény Egon első megrendelésre készített hangszerelése volt a "32-es baka vagyok én" c. zenedarab, amely az 1927-ben indult Ábrahám Pál és Kemény Egon közötti zenei munkatársi kapcsolat kezdete volt. Így indult a hat és fél évig tartó alkotói sikerszéria. Kemény Egon zeneszerzővel kevés beszélgetés készült, ismert, finom szerénysége miatt erre nem volt hajlandó. Az egyikben megemlíti,1967 körül. Tehát a zeneszerző: Ábrahám Pál: "32-es baka vagyok én ". [url]https://youtu.be/8Hz6P3ybQdQ;feltételezhetően az eredeti hangszerelés[/url] [url]https://youtu.be/MKRGCkfanMo;Dobbri Orchester, Sebő Miklós[/url] [url]https://youtu.be/GUBEzTDuAak;őseink emlékére[/url] [url]https://youtu.be/dMKb-y1T6d4;Sebő Miklós énekel[/url] [url]https://youtu.be/-AOWkSK28rQ;mindmáig...[/url] [url]http://jozsefvaros.hu/hir/1829/melto_emlekhely_32es_gyalogezrednek/ ; megemlékezés a Józsefvárosban[/url] Gratulálok Ardelaonak, hogy ezt fontos és érdekes zenei témát megtalálta.
292 Ardelao 2016-10-15 07:04:11 [Válasz erre: 287 zenebaratmonika 2016-10-15 01:58:37]
Az értetlenség elkerülése végett: Véletlenül nem a megfelelő előzményre kattintottam. A 289. sz. alatti válaszom a 287. szám alatt feltett kérdésre vonatkozik.
Az értetlenség elkerülése végett: Véletlenül nem a megfelelő előzményre kattintottam. A 289. sz. alatti válaszom a 287. szám alatt feltett kérdésre vonatkozik.
291 zenebaratmonika 2016-10-15 02:11:45 [Válasz erre: 290 Ardelao 2016-10-15 02:06:04]
Ebből sok nem készült el pl. A három mákvirág, Éjjeli zene, Tilosban...talán a dolgok másképp alakultak mert Eisemann és Ábrahám is Berlinbe ment ki és filmzenére koncentrált.
Ebből sok nem készült el pl. A három mákvirág, Éjjeli zene, Tilosban...talán a dolgok másképp alakultak mert Eisemann és Ábrahám is Berlinbe ment ki és filmzenére koncentrált.
290 Ardelao 2016-10-15 02:06:04
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00730/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1928_32.pdf; Színházi Élet, 1928., 32. szám, 16. oldal: [/url] „Termésjelentés Míg az egész ország izgatottan és reménykedve lesi a mezőgazdasági termésről érkező híreket és jelentéseket, addig mi utána néztünk, hogy állunk tulajdonképpen a színpadi termés dolgában? Egyelőre természetesen csak a vetésről számolhatunk be, mert a színházak szántóföldjén az aratás csak szeptemberben kezdődik meg. Az előjelek szerint valószínű, hogy — sikert fognak aratni. Tessék, itt a termésjelentés : Az operett-termésben örvendetes javulás tapasztalható. Tavaly az úgynevezett revü-filoxera nagyon nagy kárt okozott az operett-vetésben, de idén úgy látszik, maximális termés várható. A jó pesti talajból eddig a következő operettek virágzottak ki: Szirmay Albert és Martos Ferenc: „Kalóz". Márkus Alfréd és Martos Ferenc: „Diana házasodik." Drégely Gábor, Harmath Imre és Ábrahám Pál: „A kisasszony férje." Lakatos László, Harmath Imre és Kemény Egon: „Kikelet-utca 3.'' Vincze Zsigmond, Marthon Géza és Vadnay László új operettje. (Címe még nincs.) Zerkovitz Béla és Szilágyi László: „Eltörött a hegedűm." Dekobra, Harsányi Zsolt, Stella Adorján és Bérczy Henrik operettje. Eisemann Mihály és Szilágyi László: „A három mákvirág." Márkus Alfréd és Stella Adorján operettje. Farkas Imre: Szuppécsárdás. Marton Géza és Drégely Gábor: „A naplopó." Emőd Tamás, Egyed Zoltán és Szirmay Albert: ,.A szoknyagenerális." Lajthay—Békeffi: Párizsi divat. Uray Dezső és Nagypál Béla: „Palatínus Jóska." Stella Adorján és Radó Béla: „Az olasz asszony." (Szenes Béla színművének operettre való átírása.) Szilágyi László és egy német zeneszerző operettje. Bródy István, Faragó Jenő és Ábrahám Pál: „Éjjeli zene." Drégely, Molnár Jenő és Ábrahám: „Tilosban.'' ....................................... A kisgazdák esőért imádkoznak. A színpadi termésnek nem kell eső. Publikum kell. Ha lesz publikum, akkor jó lesz az aratás.” Látható, hogy az ekkor még csak 23 éves Kemény Egon nem könnyű mezőnyben indult első operettjével.
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00730/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1928_32.pdf; Színházi Élet, 1928., 32. szám, 16. oldal: [/url] „Termésjelentés Míg az egész ország izgatottan és reménykedve lesi a mezőgazdasági termésről érkező híreket és jelentéseket, addig mi utána néztünk, hogy állunk tulajdonképpen a színpadi termés dolgában? Egyelőre természetesen csak a vetésről számolhatunk be, mert a színházak szántóföldjén az aratás csak szeptemberben kezdődik meg. Az előjelek szerint valószínű, hogy — sikert fognak aratni. Tessék, itt a termésjelentés : Az operett-termésben örvendetes javulás tapasztalható. Tavaly az úgynevezett revü-filoxera nagyon nagy kárt okozott az operett-vetésben, de idén úgy látszik, maximális termés várható. A jó pesti talajból eddig a következő operettek virágzottak ki: Szirmay Albert és Martos Ferenc: „Kalóz". Márkus Alfréd és Martos Ferenc: „Diana házasodik." Drégely Gábor, Harmath Imre és Ábrahám Pál: „A kisasszony férje." Lakatos László, Harmath Imre és Kemény Egon: „Kikelet-utca 3.'' Vincze Zsigmond, Marthon Géza és Vadnay László új operettje. (Címe még nincs.) Zerkovitz Béla és Szilágyi László: „Eltörött a hegedűm." Dekobra, Harsányi Zsolt, Stella Adorján és Bérczy Henrik operettje. Eisemann Mihály és Szilágyi László: „A három mákvirág." Márkus Alfréd és Stella Adorján operettje. Farkas Imre: Szuppécsárdás. Marton Géza és Drégely Gábor: „A naplopó." Emőd Tamás, Egyed Zoltán és Szirmay Albert: ,.A szoknyagenerális." Lajthay—Békeffi: Párizsi divat. Uray Dezső és Nagypál Béla: „Palatínus Jóska." Stella Adorján és Radó Béla: „Az olasz asszony." (Szenes Béla színművének operettre való átírása.) Szilágyi László és egy német zeneszerző operettje. Bródy István, Faragó Jenő és Ábrahám Pál: „Éjjeli zene." Drégely, Molnár Jenő és Ábrahám: „Tilosban.'' ....................................... A kisgazdák esőért imádkoznak. A színpadi termésnek nem kell eső. Publikum kell. Ha lesz publikum, akkor jó lesz az aratás.” Látható, hogy az ekkor még csak 23 éves Kemény Egon nem könnyű mezőnyben indult első operettjével.
289 Ardelao 2016-10-15 02:02:39 [Válasz erre: 288 Ardelao 2016-10-15 01:59:55]
Kemény Egon leszármazottai, és joggal! :)
Kemény Egon leszármazottai, és joggal! :)
288 Ardelao 2016-10-15 01:59:55 [Válasz erre: 280 zenebaratmonika 2016-10-15 00:36:27]
Remek! Az egyik kérdésre megtaláltad a választ!Köszönöm.
Remek! Az egyik kérdésre megtaláltad a választ!Köszönöm.
287 zenebaratmonika 2016-10-15 01:58:37 [Válasz erre: 286 Ardelao 2016-10-15 01:52:28]
Kemény Egonnak gondolom van unokája. Bár ez nem derül ki a cikkből. Ha jól tudom Ábrahám Pálnak nem volt gyermeke, legalábbis a feleségétől Feszely Saroltától biztosan nem. Ilyenkor ki az örökös?
Kemény Egonnak gondolom van unokája. Bár ez nem derül ki a cikkből. Ha jól tudom Ábrahám Pálnak nem volt gyermeke, legalábbis a feleségétől Feszely Saroltától biztosan nem. Ilyenkor ki az örökös?
286 Ardelao 2016-10-15 01:52:28 [Válasz erre: 284 zenebaratmonika 2016-10-15 01:05:59]
A szerzői jog tudomásom szerint mindennemű művészi hagyatékra, így az általad említettekre is kiterjed, és egy művész elhunyta után minimum 70 évig érvényben van. Így csak azok az információk, írott, ill. hanganyagok és fotók érhetők el legálisan, amelyek közzétételét a még élő hozzátartozók engedélyezik. Ezért e vonatkozásban nem érdemes lépéseket kezdeményezni. Örülnünk kell a legálisan fellelhető anyagoknak.
A szerzői jog tudomásom szerint mindennemű művészi hagyatékra, így az általad említettekre is kiterjed, és egy művész elhunyta után minimum 70 évig érvényben van. Így csak azok az információk, írott, ill. hanganyagok és fotók érhetők el legálisan, amelyek közzétételét a még élő hozzátartozók engedélyezik. Ezért e vonatkozásban nem érdemes lépéseket kezdeményezni. Örülnünk kell a legálisan fellelhető anyagoknak.
285 Ardelao 2016-10-15 01:16:57 [Válasz erre: 282 zenebaratmonika 2016-10-15 00:51:59]
Nagy örömömre szolgál, hogy az idétlenség nemcsak korunk terméke, de tiszteljük meg e fórum megnyitóját és főként Kemény Egon emlékét azzal, hogy e topikba csak témába vágó bejegyzéseket illesztünk be. Ha Te nyitsz fórumot, én is törekedni fogok erre. A szépséget egyébként a belső kisugárzás és az értelem adja, az pedig nem fotózható, leírt szavakban, mondatokban azonban "tetten érhető".
Nagy örömömre szolgál, hogy az idétlenség nemcsak korunk terméke, de tiszteljük meg e fórum megnyitóját és főként Kemény Egon emlékét azzal, hogy e topikba csak témába vágó bejegyzéseket illesztünk be. Ha Te nyitsz fórumot, én is törekedni fogok erre. A szépséget egyébként a belső kisugárzás és az értelem adja, az pedig nem fotózható, leírt szavakban, mondatokban azonban "tetten érhető".
284 zenebaratmonika 2016-10-15 01:05:59 [Válasz erre: 283 Ardelao 2016-10-15 01:01:26]
Köszi. Vajon maradhatott a család birtokában fotóarchívum? Érdekes lenne természetesen. Vagy akár kották régi felvételek....
Köszi. Vajon maradhatott a család birtokában fotóarchívum? Érdekes lenne természetesen. Vagy akár kották régi felvételek....
283 Ardelao 2016-10-15 01:01:26 [Válasz erre: 281 zenebaratmonika 2016-10-15 00:50:03]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; Túl az Óperencián: Kemény Egonra emlékezünk (Dankó Rádió, 2014. 07. 22.) [/url]
[url] http://www.mediaklikk.hu/2014/07/22/kemeny-egonra-emlekezunk/; Túl az Óperencián: Kemény Egonra emlékezünk (Dankó Rádió, 2014. 07. 22.) [/url]
282 zenebaratmonika 2016-10-15 00:51:59
Ez nem idevágó téma, de muszáj elmondanom, 1929/36 színházi élet 17. oldalán lefényképezték a férfiszépségverseny győztesét.... na hát ilyen is volt már akkoriban...
Ez nem idevágó téma, de muszáj elmondanom, 1929/36 színházi élet 17. oldalán lefényképezték a férfiszépségverseny győztesét.... na hát ilyen is volt már akkoriban...
281 zenebaratmonika 2016-10-15 00:50:03 [Válasz erre: 279 Ardelao 2016-10-15 00:35:41]
Nekem még eddig nem sikerült archívumot visszakeresni.
Nekem még eddig nem sikerült archívumot visszakeresni.
280 zenebaratmonika 2016-10-15 00:36:27 [Válasz erre: 275 Ardelao 2016-10-14 23:19:59]
Azért jobban utána néztem, mert érdekes volt a felvetésed, mindenesetre, talán találtm választ a kérdésedre: [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00786/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_36.pdf; 32baka [/url] a zeneszerzők között itt Ábrahám és Kemény neve is szerepel, tehát Kemény egy másik dalt írhatott bele, amit még ki kéne deríteni mi lehet:
Azért jobban utána néztem, mert érdekes volt a felvetésed, mindenesetre, talán találtm választ a kérdésedre: [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00786/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_36.pdf; 32baka [/url] a zeneszerzők között itt Ábrahám és Kemény neve is szerepel, tehát Kemény egy másik dalt írhatott bele, amit még ki kéne deríteni mi lehet:
279 Ardelao 2016-10-15 00:35:41 [Válasz erre: 277 zenebaratmonika 2016-10-14 23:30:00]
Válasz a 277. és 278. sz. bejegyzésre: A név helytelen írása nem igazán logikus, mert mind a Paul, mind az Abraham bibliai (kereszt)név, de lehet, hogy leírója a Bibliában nem jutott el Paulig. :) Ha elolvasod a Dankó Rádió archívumában rögzített, Kemény Egonról szóló, 2014. július 22-i megemlékezést, 277. sz. bejegyzésed utolsó kérdésére választ kapsz.
Válasz a 277. és 278. sz. bejegyzésre: A név helytelen írása nem igazán logikus, mert mind a Paul, mind az Abraham bibliai (kereszt)név, de lehet, hogy leírója a Bibliában nem jutott el Paulig. :) Ha elolvasod a Dankó Rádió archívumában rögzített, Kemény Egonról szóló, 2014. július 22-i megemlékezést, 277. sz. bejegyzésed utolsó kérdésére választ kapsz.
278 zenebaratmonika 2016-10-14 23:39:57 [Válasz erre: 275 Ardelao 2016-10-14 23:19:59]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=m1iPMFm6QhM; 32baka [/url] Ez is vicces itt a zeneszerző A. Pal , vagyis ugye mivel nálunk fordítottan írják a nevet, azt hitték a szerző keresztneve az Ábrahám.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=m1iPMFm6QhM; 32baka [/url] Ez is vicces itt a zeneszerző A. Pal , vagyis ugye mivel nálunk fordítottan írják a nevet, azt hitték a szerző keresztneve az Ábrahám.
277 zenebaratmonika 2016-10-14 23:30:00 [Válasz erre: 275 Ardelao 2016-10-14 23:19:59]
Hát érdekes, de nem tudom meg van e a revü valahol, talán valamelyik könyvtárban. A 32-es baka vagyok én viszont mindenképpen Ábrahám Pál német filmbe írt dala. Kemény Egon dal mi lehetett ez sajnos passz. Igazából érdekes lenne feltárni, kérdés mennyi van meg ezekből a régi dalokból. Pl. Ábrahám az első filmdalát a Napkelet asszonya c. némafilmhez írta, akkoriban nagy sláger volt, de hát mára feledésbe merült. Kemény Egon mikor kezdett el dalokat írni, ez szintén passz. Állítólag volt két gyermeke, talán vannak még élő leszármazottai. Erről tudsz valamit?
Hát érdekes, de nem tudom meg van e a revü valahol, talán valamelyik könyvtárban. A 32-es baka vagyok én viszont mindenképpen Ábrahám Pál német filmbe írt dala. Kemény Egon dal mi lehetett ez sajnos passz. Igazából érdekes lenne feltárni, kérdés mennyi van meg ezekből a régi dalokból. Pl. Ábrahám az első filmdalát a Napkelet asszonya c. némafilmhez írta, akkoriban nagy sláger volt, de hát mára feledésbe merült. Kemény Egon mikor kezdett el dalokat írni, ez szintén passz. Állítólag volt két gyermeke, talán vannak még élő leszármazottai. Erről tudsz valamit?
276 Ardelao 2016-10-14 23:24:03 [Válasz erre: 249 Ardelao 2016-10-06 21:02:46]
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HAJB_DERI_2004/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=324&layout=s; A debreceni Déri Múzeum Évkönyve – 2004 – Részlet: [/url] 322.-323. oldal: „……. Oláh Gábor 1915-ben írt, 1919-ben kiadott fantasztikus játékát a debreceni Csokonai Színház 1924. november 16-án mutatta be. A szerepeket maga Oláh Gábor osztotta ki, ragaszkodva hozzá, hogy Csokonait az igazgató, Kardoss Géza játssza. A Csokonai Kör november 16-án tartotta A Csokonai Kör november 16-án tartotta megemlékező ünnepségét a költő születésének évfordulója alkalmából, s azon egy novellájával vendégszerepelt az egykori debreceni diák, Csathó Kálmán, akinek ….. 1924-ben jelent meg nagysikerű Csokonai-regénye. Erre az alkalomra Csokonai és Lilla képzelt utolsó találkozását dolgozta fel egy novellában. Akár látta a Csokonai Színházban Oláh Gábor darabját, akár nem, az bizonyára motiválta abban, hogy regényét dramatizálja. Így született meg a Lilla c. színjáték, amelyet 1928. február 10-én mutatott be a Nemzeti Színház a legelőkelőbb szereposztásban. (Bajor Gizi, Pethő Attila, Csortos Gyula stb). A novellát, illetve annak dramatizált változatát beledolgozta színjátékába. (CSATHÓ, 1928) Csathó darabjának első, elnyújtott felvonása 1797-ben Komáromban játszódik Bédi János csizmadiamester házában, ahová Csokonai is befut. Vajda Julianna nagy érdeklődést mutat a költő és versei iránt, a dinamikus és elszánt Csokonai pedig máris dönt: „Vagy Lillám, vagy senki sem." A második felvonás egy évvel később játszódik ugyanott. A visszatért, s még mindig képzelgések után futó Csokonait a szerelmes Lilla, mivel Lévai uram lánykérése várható, színre akarja bírni, s ráveszi, hogy fogadja el a csurgói professzorságot. Csokonai azonban váratlanul pénzhez jut, s lapalapításon töri a fejét, Lillától egy hónap haladékot kér. Juli Lévai uramnak bizalmasan megvallja, hogy Csokonait szereti. Lévai megértően fogadja az őszinte bejelentést, s szinte cinkosa lesz Julinak a szülőkkel szemben, s még egy rubinköves arany karkötőt is ajándékoz neki. Most Csokonai váratlanul meggondolja magát, s mégis a csurgói professzorság mellett dönt, Lilla azonban már hallani sem akar róla, nem bízik Csokonai kitartásában, s egy lélektanilag kellően meg nem okolt fordulattal elhatározza, hogy Lévai felesége lesz. 1802-ben még egyszer találkozik a költővel, de annak forró vallomása, szerelmi ostroma sem tántorítja el férje mellől. A darabot a napilap és a folyóirat kritikák egyaránt vegyes fogadtatásban részesítették. Schöpflin Aladár véleménye egyensúlyozó: Csathó „Csokonaiban két fő lelki motívumot mutat fel: a nemzete közömbössége miatt némává tett, az éltető nyilvánosságtól elzárt költő keserűségét és javíthatatlanul reménykedő optimizmusát... (...) Csokonai alakja nem tud határozott reliefet kapni. Jóval több annál a tenorista figuránál, amilyennek Csokonait elképzelni szeretik, de kevesebb egy egységes emberi karakternél." (SCHÖPFLIN, 1928) Vajthó László Csathó Lilláját határozott vonásokkal megrajzolt alaknak vélte, Csokonaiját viszont teljesen elhibázottnak. „Lilla legalább következetes, elevenebb alak, bár agyonmagyarázott jelenség, s úgy tűnik fel néha, mintha mindenáron kézzel-lábbal korrigálni szeretné a róla való pársornyi, nem egészen kedvező életrajzi adatot. Mellette szinte szándékosan könnyelmű ember Csokonai; nem hasztalan lótó-futó, boldogulást kereső zseni, hanem inkább boldogtalan, lusta, vidéki tervkovács versfaragó, kinek színtelen egyénisége sehogy sem igazolja Lilla szenvedélyét s a jelzett válságot." Vajthó joggal érezte, hogy Csokonai házasságra való alkalmatlansága jut kifejezésre a darabban, (tegyük hozzá: eredetileg Csathó regényében is!) melynek következtében elveszti csöndes szerelmi tragikumát. (VAJTHÓ, 1928) Ezzel a súlytalan fantázia-alakkal Csathó voltaképpen visszatért Szigligeti és Rákosi Jenő koncepciójához. Galamb Sándor is méltán emel több kifogást, többek között nem tartja hitelesnek Lilla elfordulását Csokonaitól, sokallja a cselekmény mellékes elágazásait, s legfőképpen Csokonai színtelen alakjával elégedetlen. (GALAMB, 1928) Noha a Csokonai-kutatás mind elmélyültebb tudományos alapokon folytatódott, s 1945 után a költő értékelése félig-meddig ideológiai kérdéssé vált, a könnyű műfaj művelői továbbra is alkalmas vígjáték-hősnek képzelték. 1957-ben Komáromi farsang címen rádiójáték készült, egy prózai és egy énekes szereposztásban, amelynek Csokonai és Lilla fiktív alakja áll a középpontjában. A darabot Gál György Sándor és Erdődy János írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A László Endre rendezte rádiójátékot 1957 március 9-én mutatta be a Magyar Rádió parádés szereposztásban. Csokonai prózában Zenthe Ferenc, Lilla Korompay Vali, énekes változatban Ilosfalvy Róbert, Lilla Házy Erzsébet). (ERDŐDY-GÁL GYÖRGY, 1957) ” [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang; Házy Erzsébet-Ilosfalvy Róbert: Az első reggel – Kettős Kemény Egon: Komáromi farsang c. daljátékából [/url]
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HAJB_DERI_2004/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=324&layout=s; A debreceni Déri Múzeum Évkönyve – 2004 – Részlet: [/url] 322.-323. oldal: „……. Oláh Gábor 1915-ben írt, 1919-ben kiadott fantasztikus játékát a debreceni Csokonai Színház 1924. november 16-án mutatta be. A szerepeket maga Oláh Gábor osztotta ki, ragaszkodva hozzá, hogy Csokonait az igazgató, Kardoss Géza játssza. A Csokonai Kör november 16-án tartotta A Csokonai Kör november 16-án tartotta megemlékező ünnepségét a költő születésének évfordulója alkalmából, s azon egy novellájával vendégszerepelt az egykori debreceni diák, Csathó Kálmán, akinek ….. 1924-ben jelent meg nagysikerű Csokonai-regénye. Erre az alkalomra Csokonai és Lilla képzelt utolsó találkozását dolgozta fel egy novellában. Akár látta a Csokonai Színházban Oláh Gábor darabját, akár nem, az bizonyára motiválta abban, hogy regényét dramatizálja. Így született meg a Lilla c. színjáték, amelyet 1928. február 10-én mutatott be a Nemzeti Színház a legelőkelőbb szereposztásban. (Bajor Gizi, Pethő Attila, Csortos Gyula stb). A novellát, illetve annak dramatizált változatát beledolgozta színjátékába. (CSATHÓ, 1928) Csathó darabjának első, elnyújtott felvonása 1797-ben Komáromban játszódik Bédi János csizmadiamester házában, ahová Csokonai is befut. Vajda Julianna nagy érdeklődést mutat a költő és versei iránt, a dinamikus és elszánt Csokonai pedig máris dönt: „Vagy Lillám, vagy senki sem." A második felvonás egy évvel később játszódik ugyanott. A visszatért, s még mindig képzelgések után futó Csokonait a szerelmes Lilla, mivel Lévai uram lánykérése várható, színre akarja bírni, s ráveszi, hogy fogadja el a csurgói professzorságot. Csokonai azonban váratlanul pénzhez jut, s lapalapításon töri a fejét, Lillától egy hónap haladékot kér. Juli Lévai uramnak bizalmasan megvallja, hogy Csokonait szereti. Lévai megértően fogadja az őszinte bejelentést, s szinte cinkosa lesz Julinak a szülőkkel szemben, s még egy rubinköves arany karkötőt is ajándékoz neki. Most Csokonai váratlanul meggondolja magát, s mégis a csurgói professzorság mellett dönt, Lilla azonban már hallani sem akar róla, nem bízik Csokonai kitartásában, s egy lélektanilag kellően meg nem okolt fordulattal elhatározza, hogy Lévai felesége lesz. 1802-ben még egyszer találkozik a költővel, de annak forró vallomása, szerelmi ostroma sem tántorítja el férje mellől. A darabot a napilap és a folyóirat kritikák egyaránt vegyes fogadtatásban részesítették. Schöpflin Aladár véleménye egyensúlyozó: Csathó „Csokonaiban két fő lelki motívumot mutat fel: a nemzete közömbössége miatt némává tett, az éltető nyilvánosságtól elzárt költő keserűségét és javíthatatlanul reménykedő optimizmusát... (...) Csokonai alakja nem tud határozott reliefet kapni. Jóval több annál a tenorista figuránál, amilyennek Csokonait elképzelni szeretik, de kevesebb egy egységes emberi karakternél." (SCHÖPFLIN, 1928) Vajthó László Csathó Lilláját határozott vonásokkal megrajzolt alaknak vélte, Csokonaiját viszont teljesen elhibázottnak. „Lilla legalább következetes, elevenebb alak, bár agyonmagyarázott jelenség, s úgy tűnik fel néha, mintha mindenáron kézzel-lábbal korrigálni szeretné a róla való pársornyi, nem egészen kedvező életrajzi adatot. Mellette szinte szándékosan könnyelmű ember Csokonai; nem hasztalan lótó-futó, boldogulást kereső zseni, hanem inkább boldogtalan, lusta, vidéki tervkovács versfaragó, kinek színtelen egyénisége sehogy sem igazolja Lilla szenvedélyét s a jelzett válságot." Vajthó joggal érezte, hogy Csokonai házasságra való alkalmatlansága jut kifejezésre a darabban, (tegyük hozzá: eredetileg Csathó regényében is!) melynek következtében elveszti csöndes szerelmi tragikumát. (VAJTHÓ, 1928) Ezzel a súlytalan fantázia-alakkal Csathó voltaképpen visszatért Szigligeti és Rákosi Jenő koncepciójához. Galamb Sándor is méltán emel több kifogást, többek között nem tartja hitelesnek Lilla elfordulását Csokonaitól, sokallja a cselekmény mellékes elágazásait, s legfőképpen Csokonai színtelen alakjával elégedetlen. (GALAMB, 1928) Noha a Csokonai-kutatás mind elmélyültebb tudományos alapokon folytatódott, s 1945 után a költő értékelése félig-meddig ideológiai kérdéssé vált, a könnyű műfaj művelői továbbra is alkalmas vígjáték-hősnek képzelték. 1957-ben Komáromi farsang címen rádiójáték készült, egy prózai és egy énekes szereposztásban, amelynek Csokonai és Lilla fiktív alakja áll a középpontjában. A darabot Gál György Sándor és Erdődy János írta, zenéjét Kemény Egon szerezte. A László Endre rendezte rádiójátékot 1957 március 9-én mutatta be a Magyar Rádió parádés szereposztásban. Csokonai prózában Zenthe Ferenc, Lilla Korompay Vali, énekes változatban Ilosfalvy Róbert, Lilla Házy Erzsébet). (ERDŐDY-GÁL GYÖRGY, 1957) ” [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang; Házy Erzsébet-Ilosfalvy Róbert: Az első reggel – Kettős Kemény Egon: Komáromi farsang c. daljátékából [/url]
275 Ardelao 2016-10-14 23:19:59 [Válasz erre: 274 zenebaratmonika 2016-10-14 22:55:26]
Nem vonom kétségbe az általad leírtakat. Csupán az foglalkoztat, hogy miért a „32-es baka vagyok én” címet adták a revünek, amikor Ábrahám Pál neve nem szerepel a zeneszerzők között. Nem hiszem, hogy tévedésből hagyták ki, hiszen a Színházi Életben szereplő hír utolsó mondata a cikk bevezetőjében említett 10 zeneszerző helyett 11 szerzőt említ, azaz 10 zeneszerzőt és 1 szövegírót. Matematikából tehát jeles! :) Ha a cikk írója ilyen gondosan ügyelt a számokra, nem feltételezhető részéről a pontatlanság. Mint ahogyan Kemény Egonról sem a plágium vétsége. Következésképpen továbbra is megválaszolatlan a kérdés: Milyen dalt írt Kemény Egon erre az alkalomra, és miért adták a revünek éppen a fenti címet?
Nem vonom kétségbe az általad leírtakat. Csupán az foglalkoztat, hogy miért a „32-es baka vagyok én” címet adták a revünek, amikor Ábrahám Pál neve nem szerepel a zeneszerzők között. Nem hiszem, hogy tévedésből hagyták ki, hiszen a Színházi Életben szereplő hír utolsó mondata a cikk bevezetőjében említett 10 zeneszerző helyett 11 szerzőt említ, azaz 10 zeneszerzőt és 1 szövegírót. Matematikából tehát jeles! :) Ha a cikk írója ilyen gondosan ügyelt a számokra, nem feltételezhető részéről a pontatlanság. Mint ahogyan Kemény Egonról sem a plágium vétsége. Következésképpen továbbra is megválaszolatlan a kérdés: Milyen dalt írt Kemény Egon erre az alkalomra, és miért adták a revünek éppen a fenti címet?
274 zenebaratmonika 2016-10-14 22:55:26 [Válasz erre: 269 Ardelao 2016-10-14 10:51:06]
1929/19 szám Színházi élet 60. oldal Az első nagy európai hangosfilm főmotívuma "32-es baka vagyok én" Itt is Ábrahám Pál slágerének írják a dalt.
1929/19 szám Színházi élet 60. oldal Az első nagy európai hangosfilm főmotívuma "32-es baka vagyok én" Itt is Ábrahám Pál slágerének írják a dalt.
273 zenebaratmonika 2016-10-14 22:46:22 [Válasz erre: 269 Ardelao 2016-10-14 10:51:06]
Kicsit rákerestem a Színházi Életben, szóval nézd meg az 1929/15. szám 22. oldalát ( a lap alján 20. oldal szerepel, de a lap jobb oldalán egy két szerepel egy fáról lent pedig egy férfi és egy nő van) szóval it írják: Harmath Imre és Ábrahám Pál operettet írtak ezzel a címmel: "Harminckettes baka vagyok én". Minthogy a darabra két színház is igényt tart, a szerzők úgy határoztak, hogy nyárra kibérelnek egy színházat és saját rezsimben játszák el legfrisebb terméküket.
Kicsit rákerestem a Színházi Életben, szóval nézd meg az 1929/15. szám 22. oldalát ( a lap alján 20. oldal szerepel, de a lap jobb oldalán egy két szerepel egy fáról lent pedig egy férfi és egy nő van) szóval it írják: Harmath Imre és Ábrahám Pál operettet írtak ezzel a címmel: "Harminckettes baka vagyok én". Minthogy a darabra két színház is igényt tart, a szerzők úgy határoztak, hogy nyárra kibérelnek egy színházat és saját rezsimben játszák el legfrisebb terméküket.
272 zenebaratmonika 2016-10-14 22:14:35 [Válasz erre: 269 Ardelao 2016-10-14 10:51:06]
[url] https://www.youtube.com/watch?v=stnNBpItb3k; 32-es baka [/url] A 32-es baka vagyok én eredetileg egy német filmbe íródott, amit Budapesten forgattak és eredetileg némafilmnek készült, de Berlinből telefonáltak, hogy hangosfilmre váltanak, és ekkor kellett egy zeneszerző és valaki megtalálta Ábrahám Pált. Állítólag 1-2 nap alatt elkészült a dal, gondolom a hangszerelésben segített itt is Egon, de a dalt Ábrahám írta, a dal alatt is az ő neve van feltüntetve, de lehet Kemény Egon is írt a revübe dalt, Ábrahám nevét talán lefelejtette az újságíró. A dal ritmusa alapján nem tünik Kemény Egon dalnak, ez jellegzetesen Ábrahám ritmusú dal lásd Honvéd Banda, Kis Komárom, nagy Komárom.
[url] https://www.youtube.com/watch?v=stnNBpItb3k; 32-es baka [/url] A 32-es baka vagyok én eredetileg egy német filmbe íródott, amit Budapesten forgattak és eredetileg némafilmnek készült, de Berlinből telefonáltak, hogy hangosfilmre váltanak, és ekkor kellett egy zeneszerző és valaki megtalálta Ábrahám Pált. Állítólag 1-2 nap alatt elkészült a dal, gondolom a hangszerelésben segített itt is Egon, de a dalt Ábrahám írta, a dal alatt is az ő neve van feltüntetve, de lehet Kemény Egon is írt a revübe dalt, Ábrahám nevét talán lefelejtette az újságíró. A dal ritmusa alapján nem tünik Kemény Egon dalnak, ez jellegzetesen Ábrahám ritmusú dal lásd Honvéd Banda, Kis Komárom, nagy Komárom.
271 Ardelao 2016-10-14 18:28:32 [Válasz erre: 270 Ardelao 2016-10-14 18:23:52]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/ratonyi_robert__ha_az_este_leszall_valahol_delen; Ha az este leszáll (Valahol délen) – Énekel: Rátonyi Róbert [/url]
[url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__valahol_delen/ratonyi_robert__ha_az_este_leszall_valahol_delen; Ha az este leszáll (Valahol délen) – Énekel: Rátonyi Róbert [/url]
270 Ardelao 2016-10-14 18:23:52
[url] http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/; Kemény Egon Valahol délen c. operettjének a bemutatója a szentpétervári Zenés Komédia Színházban: [/url] A premierre 1958. március 26-án került sor. „ГДЕ-ТО НА ЮГЕ Оперетта в трех действиях Э. Кеменя Либретто (венгр.) Л. Таби, русский текст Ю. Шишмонина и Г. Вардзиели Постановка – А. Винер Дирижер – В. Гроссер Художник – Н. Мей Балетмейстеры – Н. Анисимова и Л. Бейзельман Премьера – 26 марта 1958 года”
[url] http://www.muzcomedy.ru/about/history/letopis/gdeto_na_yuge/; Kemény Egon Valahol délen c. operettjének a bemutatója a szentpétervári Zenés Komédia Színházban: [/url] A premierre 1958. március 26-án került sor. „ГДЕ-ТО НА ЮГЕ Оперетта в трех действиях Э. Кеменя Либретто (венгр.) Л. Таби, русский текст Ю. Шишмонина и Г. Вардзиели Постановка – А. Винер Дирижер – В. Гроссер Художник – Н. Мей Балетмейстеры – Н. Анисимова и Л. Бейзельман Премьера – 26 марта 1958 года”
269 Ardelao 2016-10-14 10:51:06
Újabb talány .... [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00784/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_34.pdf; Színházi Élet, 1929., XIX. évf., 34. szám (1929. augusztus 18-24.) [/url] 32-es baka vagyok én „10 zeneszerző 20 kép 30 görl – A Nyári Operettszínház uj revüjének, melynek Harmath Imre irta a szövegét, tiz zeneszerzője van. Névszerinti Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Kemény Egon, Bochmann Károly, Garai Ilmre, Erdősi László, Kondor Lipót, Bekéssy Lajos, Fényes Szabolcs és Szekeres Ferenc. A főszerepeket Szokolay Olly, Szilágyi Marcsa, Kabos Gyula, Sarkadi Aladár, Peti Sándor, Rott Ferenc, Ujváry, Vendrey és Bubinyi játsszák. Külön érdekességnek szánják a szinház kitűnően betanított 30 görljét is. A revü váza: egy amerikai pénzember és egy pesti ripacs elhatározzák, hogy beszélőfilmet csinálnak. Husz képen keresztül bonyolódik a cselekmény, Kairótól Bethlen miniszterelnök előszobájáig, sőt a Színházi Élet szerkesztőségéig, ahol megtartják a Mister Európa választást. Többet igazán nem lehet kivánni egy revütől és — tizenegy szerzőtől.” Jó lenne tudni, hogy e revü keretében Kemény Egonnak mely dala hangzott el. A revü címe ugyanis megegyezik Ábrahám Pálnak az 1928. október 13-án bemutatott, „Az utolsó Verebély lány” c. operettjében szereplő egyik dal címével. ([url] http://emlekezzbudapest.blog.hu/2015/06/16/ki_irta_a_32-es_bakak_dalat; Ki írta a 32-es bakák dalát [/url]). Ábrahám Pál neve ugyanis nem szerepel a fenti 10 zeneszerzőé között. Ki kölcsönzött kitől és mit?
Újabb talány .... [url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00784/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_34.pdf; Színházi Élet, 1929., XIX. évf., 34. szám (1929. augusztus 18-24.) [/url] 32-es baka vagyok én „10 zeneszerző 20 kép 30 görl – A Nyári Operettszínház uj revüjének, melynek Harmath Imre irta a szövegét, tiz zeneszerzője van. Névszerinti Eisemann Mihály, Brodszky Miklós, Kemény Egon, Bochmann Károly, Garai Ilmre, Erdősi László, Kondor Lipót, Bekéssy Lajos, Fényes Szabolcs és Szekeres Ferenc. A főszerepeket Szokolay Olly, Szilágyi Marcsa, Kabos Gyula, Sarkadi Aladár, Peti Sándor, Rott Ferenc, Ujváry, Vendrey és Bubinyi játsszák. Külön érdekességnek szánják a szinház kitűnően betanított 30 görljét is. A revü váza: egy amerikai pénzember és egy pesti ripacs elhatározzák, hogy beszélőfilmet csinálnak. Husz képen keresztül bonyolódik a cselekmény, Kairótól Bethlen miniszterelnök előszobájáig, sőt a Színházi Élet szerkesztőségéig, ahol megtartják a Mister Európa választást. Többet igazán nem lehet kivánni egy revütől és — tizenegy szerzőtől.” Jó lenne tudni, hogy e revü keretében Kemény Egonnak mely dala hangzott el. A revü címe ugyanis megegyezik Ábrahám Pálnak az 1928. október 13-án bemutatott, „Az utolsó Verebély lány” c. operettjében szereplő egyik dal címével. ([url] http://emlekezzbudapest.blog.hu/2015/06/16/ki_irta_a_32-es_bakak_dalat; Ki írta a 32-es bakák dalát [/url]). Ábrahám Pál neve ugyanis nem szerepel a fenti 10 zeneszerzőé között. Ki kölcsönzött kitől és mit?
268 Ardelao 2016-10-14 10:49:48 [Válasz erre: 267 smaragd 2016-10-14 08:10:45]
Vajon miért nem tüntetik fel immár sokadszor! a yt-n zenéje mellett Kemény Egon nevét?
Vajon miért nem tüntetik fel immár sokadszor! a yt-n zenéje mellett Kemény Egon nevét?
267 smaragd 2016-10-14 08:10:45
KEMÉNY EGON:" Egy szó elég" Dalkeringő, 6' 30" időtartam, 1953 Vers: Dalos László Megjelent az 1954-es Újévi Albumban, a Zeneműkiadónál. Kemény Egon Gencsy Sári koloratur-sopran szólóját a Magyar Rádió 56 tagú Szimfonikus Zenekarára és 50 tagú Énekkarára komponálta és hangszerelte. A rádiófelvétel 1953-ban készült, Lehel György vezényelt. Kemény Egon a dalkeringőhöz könnyített letétet is készített. A YT-on találtam a felvételt, a szerzők megnevezése nélkül... [url]https://youtu.be/KIkdwd-_Y24;Kemény Egon:"Egy szó elég"[/url]
KEMÉNY EGON:" Egy szó elég" Dalkeringő, 6' 30" időtartam, 1953 Vers: Dalos László Megjelent az 1954-es Újévi Albumban, a Zeneműkiadónál. Kemény Egon Gencsy Sári koloratur-sopran szólóját a Magyar Rádió 56 tagú Szimfonikus Zenekarára és 50 tagú Énekkarára komponálta és hangszerelte. A rádiófelvétel 1953-ban készült, Lehel György vezényelt. Kemény Egon a dalkeringőhöz könnyített letétet is készített. A YT-on találtam a felvételt, a szerzők megnevezése nélkül... [url]https://youtu.be/KIkdwd-_Y24;Kemény Egon:"Egy szó elég"[/url]
266 Ardelao 2016-10-14 04:28:33 [Válasz erre: 259 smaragd 2016-10-11 08:22:25]
Az interneten elérhető adatok helyessége sokszor nehezen kontrollálható. Különösen akkor, ha egyes témákról a „papír alapú” irodalomban sem lehet kellő részletességű leírást találni. Adott esetben például, függetlenül attól, hogy Kemény Egon Bécsben, Ábrahám Pál pedig Budapesten szerzett zenei diplomát, ők ketten elvileg a 13 év korkülönbség ellenére is lehettek volna „zeneakadémista társak”. Kiegészítő tanulmányokat ugyanis a diploma megszerzése után is lehet folytatni. Mindenesetre érdemes lenne kideríteni, hogy a Színészkönyvtárban szereplő adatokat a szerkesztő kitől vette át. Természetesen egy kis időráfordítással meg lehet tudni, hiszen Ábrahám Pál életének az ismertetője alatt a forrásjegyzék is szerepel: „Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, 1984. Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979. Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967. Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve - Bp., 1960. Földes Imre: A lipcsei premier - Színházi Élet, 1931. 33. sz. L.L.: Aki négyéves kora óta zeneszerző - Délibáb, 1928. szept. 8.” Amennyiben a Színészkönyvtárban rögzített információ téves, úgy e tényre – e-mailben - mindenképpen fel kellene hívni a szerkesztő figyelmét. [u] A 254. sz. bejegyzéshez: [/u] Ugyanezen ismertetőben, Ábrahám Pál emigrációjával kapcsolatban a következő olvasható: „ Ábrahám Pál emigrál 1938 elején Franciaországba vándorol ki. Majd másfél éven át Párizsban keres megélhetést. Egy alkalommal Básti Lajos meglátogatja párizsi otthonában, de az eredmény lehangoló. "...Ábrahám Pali pár száz frankért bölcsődalokat komponál..." Részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade" (1940) című film forgatásán, amely anyagilag felszabadítja, sőt függetleníteni tudja magát az otthoni kalmár siserehadtól, és keresménye segítségével a közelgő háború kapcsán Amerikába tud jegyet váltani. Amerikában, majd újra Európában A pesti zavaros pénzügyek, az állandósuló szorongások, izraelita hitvallása révén, családjának féltése nem szűnik meg amerikai tartózkodása idején sem. Kiadója módot talál, hogy adósságaival Amerikában is megtalálja, egy New York-i részlege révén (amely irodát egyebek mellett Ábrahámból nyert extrajövedelméből tud fenntartani). A félelem Ábrahámnál depresszióvá válik, állandósul, s lassan víziók gyötrik, majd pánikbetegség jelei mutatkoznak rajta. Kezelés alá kerül egy amerikai intézetben. Átmeneti javulások során filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét komponálja meg. New Yorkban él, de időről-időre pszichiátriai kezelésre szorul. Amikor jobban van, visszavágyik Európába, s Németországba. A vágy olyan erősen él benne, hogy családi összefogással Hamburgban telepedik le az 1950-es évek elején. Állapotának rosszabbodása miatt állandósul a szanatóriumi kezelése.” Azt, hogy Ábrahám Pál és Kemény Egon együttműködése meddig tartott, ma már nehéz kideríteni. Hiszen posta és telefon akkor is létezett. Tarthatott ez a kooperáció akár az 1940-es évek végéig is, akkor, amikor Ábrahám Pál már külföldön élt. Erre a kérdésre csak ők ketten tudnának választ adni, ha egyáltalán kívánnának válaszolni rá. A jelen topik azonban Kemény Egonról szól. Az Ábrahám Pálhoz fűződő baráti és szakmai kapcsolat csupán egyetlen szempontból releváns: Ábrahám Pál igen termékeny zeneszerző volt. Ha barátjának a műveit Kemény Egon „csupán” hét éven át hangszerelte, és emellett ellátta Ábrahám Pál mellett a titkári feladatokat is, az mindenképpen Kemény Egon alkotói tevékenységét hátráltatta. Nem kell sok logika ahhoz, hogy megállapítsuk: Egy olyan tehetség részéről, mint amilyen Kemény Egon volt, ez mindenképpen egyfajta önfeláldozás volt, még akkor is, ha ő – szerénysége és jóhiszeműsége folytán – ezt nem tekintette annak, és tevékenységét közös, üzleti megállapodás alapján végezte.
Az interneten elérhető adatok helyessége sokszor nehezen kontrollálható. Különösen akkor, ha egyes témákról a „papír alapú” irodalomban sem lehet kellő részletességű leírást találni. Adott esetben például, függetlenül attól, hogy Kemény Egon Bécsben, Ábrahám Pál pedig Budapesten szerzett zenei diplomát, ők ketten elvileg a 13 év korkülönbség ellenére is lehettek volna „zeneakadémista társak”. Kiegészítő tanulmányokat ugyanis a diploma megszerzése után is lehet folytatni. Mindenesetre érdemes lenne kideríteni, hogy a Színészkönyvtárban szereplő adatokat a szerkesztő kitől vette át. Természetesen egy kis időráfordítással meg lehet tudni, hiszen Ábrahám Pál életének az ismertetője alatt a forrásjegyzék is szerepel: „Rátonyi Róbert: Operett I.-II. Zeneműkiadó, 1984. Magyar Bálint: A Vígszínház története - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1979. Rátonyi Róbert: Az operett csillagai I.-II. - Színháztudományi Intézet, Bp., 1967. Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve - Bp., 1960. Földes Imre: A lipcsei premier - Színházi Élet, 1931. 33. sz. L.L.: Aki négyéves kora óta zeneszerző - Délibáb, 1928. szept. 8.” Amennyiben a Színészkönyvtárban rögzített információ téves, úgy e tényre – e-mailben - mindenképpen fel kellene hívni a szerkesztő figyelmét. [u] A 254. sz. bejegyzéshez: [/u] Ugyanezen ismertetőben, Ábrahám Pál emigrációjával kapcsolatban a következő olvasható: „ Ábrahám Pál emigrál 1938 elején Franciaországba vándorol ki. Majd másfél éven át Párizsban keres megélhetést. Egy alkalommal Básti Lajos meglátogatja párizsi otthonában, de az eredmény lehangoló. "...Ábrahám Pali pár száz frankért bölcsődalokat komponál..." Részt vesz a zenéjéből készülő "Sérénade" (1940) című film forgatásán, amely anyagilag felszabadítja, sőt függetleníteni tudja magát az otthoni kalmár siserehadtól, és keresménye segítségével a közelgő háború kapcsán Amerikába tud jegyet váltani. Amerikában, majd újra Európában A pesti zavaros pénzügyek, az állandósuló szorongások, izraelita hitvallása révén, családjának féltése nem szűnik meg amerikai tartózkodása idején sem. Kiadója módot talál, hogy adósságaival Amerikában is megtalálja, egy New York-i részlege révén (amely irodát egyebek mellett Ábrahámból nyert extrajövedelméből tud fenntartani). A félelem Ábrahámnál depresszióvá válik, állandósul, s lassan víziók gyötrik, majd pánikbetegség jelei mutatkoznak rajta. Kezelés alá kerül egy amerikai intézetben. Átmeneti javulások során filmzenéket szerez, utoljára a "Holiday in Mexico" (1946) című, amerikai film kísérőzenéjét komponálja meg. New Yorkban él, de időről-időre pszichiátriai kezelésre szorul. Amikor jobban van, visszavágyik Európába, s Németországba. A vágy olyan erősen él benne, hogy családi összefogással Hamburgban telepedik le az 1950-es évek elején. Állapotának rosszabbodása miatt állandósul a szanatóriumi kezelése.” Azt, hogy Ábrahám Pál és Kemény Egon együttműködése meddig tartott, ma már nehéz kideríteni. Hiszen posta és telefon akkor is létezett. Tarthatott ez a kooperáció akár az 1940-es évek végéig is, akkor, amikor Ábrahám Pál már külföldön élt. Erre a kérdésre csak ők ketten tudnának választ adni, ha egyáltalán kívánnának válaszolni rá. A jelen topik azonban Kemény Egonról szól. Az Ábrahám Pálhoz fűződő baráti és szakmai kapcsolat csupán egyetlen szempontból releváns: Ábrahám Pál igen termékeny zeneszerző volt. Ha barátjának a műveit Kemény Egon „csupán” hét éven át hangszerelte, és emellett ellátta Ábrahám Pál mellett a titkári feladatokat is, az mindenképpen Kemény Egon alkotói tevékenységét hátráltatta. Nem kell sok logika ahhoz, hogy megállapítsuk: Egy olyan tehetség részéről, mint amilyen Kemény Egon volt, ez mindenképpen egyfajta önfeláldozás volt, még akkor is, ha ő – szerénysége és jóhiszeműsége folytán – ezt nem tekintette annak, és tevékenységét közös, üzleti megállapodás alapján végezte.
