365 Ardelao 2016-10-25 15:00:49 [Válasz erre: 364 smaragd 2016-10-24 19:55:29]
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00768/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_18.pdf;Színházi Élet, 1929. 18. szám (1929. április 28-május 4.), 54.-55. oldal [/url] SZÍNHÁZI HETIVÁSÁR (Részlet) „………………. Kikelet-utca 3. A Fővárosi Operettszínház jövő héten mutatja be Harmath Imre és Kemény Egon háromfelvonásos operettjét, amelynek főszerepeit Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Halmay Tibor. Kertész Dezső, Kabos Gyula, Felhő Rózsi és Szirmay Imre játsszák. A fiatal Szentirmai László gróf és barátja, Duci gróf a vurstliban Helfgot bácsi műterme előli megismerkedik két kislánnyal, Annuskával és Micivel. Szentirmay gróf megtartja inkognitóját s mint bárzongorista mutatkozik be Annuskának, akinek rövidesen megkéri a kezét Az eljegyzést is megtartják s jókedvükben elhatározzák, hogy elmennek abba a mulatóba, ahol a gróf állítólag zongorista. Duci gróf erre gyorsan átalakítja a Szentirmay-kastély szalonját bárhelyiségnek. Minden a legjobban menne, de megérkezik a gróf édesapja, Szentirmay huszár-tábornok, aki a mulatozókat kiutasítja a kastélyból. A fiatal gróf megmondja apjának, hogy Annuska a menyasszonya és nagy könyörgéssel sikerül annyit elérnie, hogy az apa elmegy Annuskáékhoz kimagyarázni a történteket. Itt ismeri fel a huszártábornok Annuska anyjában, Málcsiban hajdani szerelmét, aki után annyira bolondult kadét korában. A régi emlékek hatása alatt az öreg úr elérzé-kenyedik és beleegyezik fia házasságába. Mici pedig Duci gróf felesége lesz. ....." Fotó: " Uzsonna a ,,Kikelet-utca 3" próbáján A Főváros Operettszínházban Harmath Imre és Kemény Egon operettjét próbálják. Felhő Rózsi, Somogyi Erzsi, Kertész Dezső, Fejes Teri és Halmay Tibor."
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00768/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1929_18.pdf;Színházi Élet, 1929. 18. szám (1929. április 28-május 4.), 54.-55. oldal [/url] SZÍNHÁZI HETIVÁSÁR (Részlet) „………………. Kikelet-utca 3. A Fővárosi Operettszínház jövő héten mutatja be Harmath Imre és Kemény Egon háromfelvonásos operettjét, amelynek főszerepeit Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Halmay Tibor. Kertész Dezső, Kabos Gyula, Felhő Rózsi és Szirmay Imre játsszák. A fiatal Szentirmai László gróf és barátja, Duci gróf a vurstliban Helfgot bácsi műterme előli megismerkedik két kislánnyal, Annuskával és Micivel. Szentirmay gróf megtartja inkognitóját s mint bárzongorista mutatkozik be Annuskának, akinek rövidesen megkéri a kezét Az eljegyzést is megtartják s jókedvükben elhatározzák, hogy elmennek abba a mulatóba, ahol a gróf állítólag zongorista. Duci gróf erre gyorsan átalakítja a Szentirmay-kastély szalonját bárhelyiségnek. Minden a legjobban menne, de megérkezik a gróf édesapja, Szentirmay huszár-tábornok, aki a mulatozókat kiutasítja a kastélyból. A fiatal gróf megmondja apjának, hogy Annuska a menyasszonya és nagy könyörgéssel sikerül annyit elérnie, hogy az apa elmegy Annuskáékhoz kimagyarázni a történteket. Itt ismeri fel a huszártábornok Annuska anyjában, Málcsiban hajdani szerelmét, aki után annyira bolondult kadét korában. A régi emlékek hatása alatt az öreg úr elérzé-kenyedik és beleegyezik fia házasságába. Mici pedig Duci gróf felesége lesz. ....." Fotó: " Uzsonna a ,,Kikelet-utca 3" próbáján A Főváros Operettszínházban Harmath Imre és Kemény Egon operettjét próbálják. Felhő Rózsi, Somogyi Erzsi, Kertész Dezső, Fejes Teri és Halmay Tibor."
364 smaragd 2016-10-24 19:55:29 [Válasz erre: 361 Ardelao 2016-10-24 11:44:40]
Kemény Egon első táncslágereit Rott Kiskomédiájában Érczkövy László énekelte, azaz ott kerültek színre. A "Kikelet ucca 3" (1927) verseit Harmath Imre írta, a szövegszcenáriumot szintén, amit Bródy István dolgozott színdarabbá.A megzenésítésre Kemény Egont kérték fel.
Kemény Egon első táncslágereit Rott Kiskomédiájában Érczkövy László énekelte, azaz ott kerültek színre. A "Kikelet ucca 3" (1927) verseit Harmath Imre írta, a szövegszcenáriumot szintén, amit Bródy István dolgozott színdarabbá.A megzenésítésre Kemény Egont kérték fel.
363 zenebaratmonika 2016-10-24 17:03:55 [Válasz erre: 361 Ardelao 2016-10-24 11:44:40]
Miért volt kemény legény Egon? Különben tudtok valamit Búbánatról? Már vagy 2 hete nem írt.
Miért volt kemény legény Egon? Különben tudtok valamit Búbánatról? Már vagy 2 hete nem írt.
362 zenebaratmonika 2016-10-24 17:03:46 [Válasz erre: 361 Ardelao 2016-10-24 11:44:40]
Miért volt kemény legény Egon? Különben tudtok valamit Búbánatról? Már vagy 2 hete nem írt.
Miért volt kemény legény Egon? Különben tudtok valamit Búbánatról? Már vagy 2 hete nem írt.
361 Ardelao 2016-10-24 11:44:40
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00729/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1928_31.pdf; Színházi Élet, 1928., 31. szám, 35.-36. oldal [/url] „Maga csak tudja …. INTIM PISTA, hogy ……” (Részlet) „— Mik lesznek a színházak első újdonságai? — A Magyarban a Danton, a Belvárosiban a Volpone, a Királyban a Görlfreund, a Vígben, mint már jelentettem, a Mary Dougan. A Nemzetiben és a Városiban még nem tudnak biztosat. Ellenben a Fővárosi Operett-színházban egy új zeneszerző fog bemutatkozni, bizonyos Kemény Egon, akinek „Kikelet utca 3" című operettjét fogadták el előadásra. Ezt a Keményt, aki még a zeneszerzők szerint is kemény legény, a Színházi Élet fedezte fel, ott jelent meg első kottája, a Honolulu, amely egy-kettőre népszerű sláger lett. Az új magyar operettnek librettóját öt magyar író készítette. ….”
[url] http://epa.oszk.hu/02300/02343/00729/pdf/EPA02343_szinhazi_elet_1928_31.pdf; Színházi Élet, 1928., 31. szám, 35.-36. oldal [/url] „Maga csak tudja …. INTIM PISTA, hogy ……” (Részlet) „— Mik lesznek a színházak első újdonságai? — A Magyarban a Danton, a Belvárosiban a Volpone, a Királyban a Görlfreund, a Vígben, mint már jelentettem, a Mary Dougan. A Nemzetiben és a Városiban még nem tudnak biztosat. Ellenben a Fővárosi Operett-színházban egy új zeneszerző fog bemutatkozni, bizonyos Kemény Egon, akinek „Kikelet utca 3" című operettjét fogadták el előadásra. Ezt a Keményt, aki még a zeneszerzők szerint is kemény legény, a Színházi Élet fedezte fel, ott jelent meg első kottája, a Honolulu, amely egy-kettőre népszerű sláger lett. Az új magyar operettnek librettóját öt magyar író készítette. ….”
360 smaragd 2016-10-24 10:35:53 [Válasz erre: 359 Ardelao 2016-10-24 10:24:29]
Örülök, hogy megtaláltad és beírtad ide a fórumba. Nem tudom mi lehet a belső jelzésük tartalma az évszámmal,de ez nem is tartozik a művekhez, kicsit megtévesztő is lehet felületes tanulmányozáskor. A művek a múlt században születtek. Majd még alaposan átnézem. Bárcsak inkább hallani lehetne őket...!
Örülök, hogy megtaláltad és beírtad ide a fórumba. Nem tudom mi lehet a belső jelzésük tartalma az évszámmal,de ez nem is tartozik a művekhez, kicsit megtévesztő is lehet felületes tanulmányozáskor. A művek a múlt században születtek. Majd még alaposan átnézem. Bárcsak inkább hallani lehetne őket...!
359 Ardelao 2016-10-24 10:24:29 [Válasz erre: 357 smaragd 2016-10-24 05:17:15]
További zenés játékok a Rádióban Kemény Egon szerzeményeivel vagy szerkesztésében. (A teljes körű kimutatást a [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AKeres%C3%A9s&search=Kem%C3%A9ny+Egon&fulltext=1;Rádió Lexikon [/url] tartalmazza.) • Ványa, az ezred fia Katajev regényének rádióváltozata. Zenéjét szerezte Kemény Egon. Közreműködik a Földényi-kórus, valamint Hlaszy Béla (harmonika). 1 KB (200 szó) - 2013. június 23., 07:42 • Bem tábornok Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil. Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György. 1 KB (226 szó) - 2010. május 23., 02:02 • “Tavasz ég a szemekben” Zenéjét Képes Géza verseire szerezte Kemény Egon. Szász Péter írta a keretjátékot, amelyben Kemény Egonnak Képes Géza tavaszi verseire írott dallamai zengenek fel. 1 KB (221 szó) - 2010. május 23., 02:17 • Zója Kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon és Losonczy Dezső. 787 B (135 szó) - 2014. június 27., 20:38 • Tiszta szívvel Kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. 1 KB (231 szó) - 2010. május 28., 18:47 • Ivan Iljics halála Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon. 894 B (148 szó) - 2013. június 6., 04:19 • A folyó varázsa (1948) Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 879 B (149 szó) - 2014. október 5., 10:26 • Megállt az idő Zenéjét Amádé László verseire szerzette Kemény Egon. 1 KB (248 szó) - 2011. június 24., 02:35 • A próféta szakálla Zenéjét szerzette Kemény Egon. 578 B (98 szó) - 2011. június 24., 00:41 • Egy nap az üdülőben Zenéjét szerzette Kemény Egon. 720 B (114 szó) - 2014. június 29., 16:32 • Az elrabolt asszony Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. 813 B (135 szó) - 2014. június 18., 17:19 • Vízimalom (1947) Zene: Kemény Egon. 876 B (164 szó) - 2011. június 26., 11:22 • Bocskorosok Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 1 KB (233 szó) - 2013. június 17., 20:28 • Szabad szívek zenéjét Kemény Egon szerezte 738 B (134 szó) - 2013. május 15., 01:20 • Vasárnapéji Rádiószínház '''Zenéjét szerezte:''' Kemény Egon. 547 B (98 szó) - 2013. június 20., 01:11 • A hóditás iskolája '''Zenéjét szerezte:''' Kemény Egon. 969 B (162 szó) - 2014. szeptember 28., 18:25 • Amerika Hangja Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 1 KB (176 szó) - 2014. június 30., 16:54 • Bolond Istók (1948) …Fries Károly, Gyöngyi László, Harsányi Béla, Juhász Gyula, Kemény Egon, Lányi Viktor. 4 KB (729 szó) - 2013. június 22., 23:15 • Budapesti látomás (1948) Sőtér István rádiódrámája, Kemény Egon zenéjével. 2 KB (286 szó) - 2014. június 8., 18:44 • Minden jó, ha a vége jó. '''Zeneszerkesztő:''' Kemény Egon. 755 B (120 szó) - 2013. július 4., 18:50 • Egy menyecske két ura Zenéjét Romhányi József verseire '''Kemény Egon''' szerzette. 666 B (107 szó) - 2014. július 1., 19:11 • Békebeli primadonna '''Zenét szerezte:''' Kemény Egon 1 KB (181 szó) - 2014. június 21., 14:28 • A sátán kedvese Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 894 B (165 szó) - 2014. július 1., 11:19
További zenés játékok a Rádióban Kemény Egon szerzeményeivel vagy szerkesztésében. (A teljes körű kimutatást a [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis%3AKeres%C3%A9s&search=Kem%C3%A9ny+Egon&fulltext=1;Rádió Lexikon [/url] tartalmazza.) • Ványa, az ezred fia Katajev regényének rádióváltozata. Zenéjét szerezte Kemény Egon. Közreműködik a Földényi-kórus, valamint Hlaszy Béla (harmonika). 1 KB (200 szó) - 2013. június 23., 07:42 • Bem tábornok Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil. Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György. 1 KB (226 szó) - 2010. május 23., 02:02 • “Tavasz ég a szemekben” Zenéjét Képes Géza verseire szerezte Kemény Egon. Szász Péter írta a keretjátékot, amelyben Kemény Egonnak Képes Géza tavaszi verseire írott dallamai zengenek fel. 1 KB (221 szó) - 2010. május 23., 02:17 • Zója Kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon és Losonczy Dezső. 787 B (135 szó) - 2014. június 27., 20:38 • Tiszta szívvel Kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. 1 KB (231 szó) - 2010. május 28., 18:47 • Ivan Iljics halála Zenéjét összeállította és részben szerezte: Kemény Egon. 894 B (148 szó) - 2013. június 6., 04:19 • A folyó varázsa (1948) Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 879 B (149 szó) - 2014. október 5., 10:26 • Megállt az idő Zenéjét Amádé László verseire szerzette Kemény Egon. 1 KB (248 szó) - 2011. június 24., 02:35 • A próféta szakálla Zenéjét szerzette Kemény Egon. 578 B (98 szó) - 2011. június 24., 00:41 • Egy nap az üdülőben Zenéjét szerzette Kemény Egon. 720 B (114 szó) - 2014. június 29., 16:32 • Az elrabolt asszony Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. 813 B (135 szó) - 2014. június 18., 17:19 • Vízimalom (1947) Zene: Kemény Egon. 876 B (164 szó) - 2011. június 26., 11:22 • Bocskorosok Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 1 KB (233 szó) - 2013. június 17., 20:28 • Szabad szívek zenéjét Kemény Egon szerezte 738 B (134 szó) - 2013. május 15., 01:20 • Vasárnapéji Rádiószínház '''Zenéjét szerezte:''' Kemény Egon. 547 B (98 szó) - 2013. június 20., 01:11 • A hóditás iskolája '''Zenéjét szerezte:''' Kemény Egon. 969 B (162 szó) - 2014. szeptember 28., 18:25 • Amerika Hangja Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 1 KB (176 szó) - 2014. június 30., 16:54 • Bolond Istók (1948) …Fries Károly, Gyöngyi László, Harsányi Béla, Juhász Gyula, Kemény Egon, Lányi Viktor. 4 KB (729 szó) - 2013. június 22., 23:15 • Budapesti látomás (1948) Sőtér István rádiódrámája, Kemény Egon zenéjével. 2 KB (286 szó) - 2014. június 8., 18:44 • Minden jó, ha a vége jó. '''Zeneszerkesztő:''' Kemény Egon. 755 B (120 szó) - 2013. július 4., 18:50 • Egy menyecske két ura Zenéjét Romhányi József verseire '''Kemény Egon''' szerzette. 666 B (107 szó) - 2014. július 1., 19:11 • Békebeli primadonna '''Zenét szerezte:''' Kemény Egon 1 KB (181 szó) - 2014. június 21., 14:28 • A sátán kedvese Zenéjét szerezte: Kemény Egon. 894 B (165 szó) - 2014. július 1., 11:19
358 Ardelao 2016-10-24 09:34:41 [Válasz erre: 357 smaragd 2016-10-24 05:17:15]
Fájdalmas tény, hogy a történelem során egyes korok ideológiai vezetői mindig is nagy buzgalommal semmisíttették meg a számukra nem elfogadható tartalmú műveket. Óriási értékek mentek így veszendőbe. De az ostobaság, hozzá nem értés, szűklátókörűség mindig is győzedelmeskedett a józan ész felett. Köszönöm az Állatkerti séta és az Álomkerti séta témájában írt közlésem helyesbítését. Devecseri Gábor hasonló címmel írt könyvei alapján (Állatkerti útmutató, Tréfás állatkerti útmutató), és mert az író neve mellett másutt nem találtam "Álomkerti séta" c. írást, szöveget, úgy gondoltam, a rádióújságban megjelent cím hibás szedés eredménye. Időközben azonban megtaláltam a Rádió Lexikonban is az említett mesejátékról szóló bejegyzést. Íme: [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=%C3%81lomkerti_s%C3%A9ta; Álomkerti séta [/url]
Fájdalmas tény, hogy a történelem során egyes korok ideológiai vezetői mindig is nagy buzgalommal semmisíttették meg a számukra nem elfogadható tartalmú műveket. Óriási értékek mentek így veszendőbe. De az ostobaság, hozzá nem értés, szűklátókörűség mindig is győzedelmeskedett a józan ész felett. Köszönöm az Állatkerti séta és az Álomkerti séta témájában írt közlésem helyesbítését. Devecseri Gábor hasonló címmel írt könyvei alapján (Állatkerti útmutató, Tréfás állatkerti útmutató), és mert az író neve mellett másutt nem találtam "Álomkerti séta" c. írást, szöveget, úgy gondoltam, a rádióújságban megjelent cím hibás szedés eredménye. Időközben azonban megtaláltam a Rádió Lexikonban is az említett mesejátékról szóló bejegyzést. Íme: [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=%C3%81lomkerti_s%C3%A9ta; Álomkerti séta [/url]
357 smaragd 2016-10-24 05:17:15 [Válasz erre: 355 smaragd 2016-10-23 06:08:35]
Érdekes ez is, hogy egyes adattárak jegyzéke nemcsak hiányos, hanem ugyanakkor látszólag saját profiljába nem illő darabokat is tartalmaz, szerencsére! Itt valószínűleg nem a zeneszerző zenés rádiójátékait listázták és digitalizálták, hanem valamennyiben a kiváló színésznők és színészek rádiós szereplése volt a fő szempont és ez esett egybe Kemény Egon műveivel. Ezeket a felvételeket, más szerzőkével együtt, egy korábbi rádióvezetés ideje alatt már évtizedekkel ezelőtt megsemmisítették..., azaz nem lehet őket ismételni, műsorra tűzni. Az Előzmény 354-ben kiemelt darabokhoz néhány további adatot szeretnék ismertetni: A két mű címe esetében nem elírásról van szó, hanem némi hasonlóságról, a szerzőpáros - és egykori barát - két különböző műve, pontosan: KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Állatkerti séta" (1948) Rádiójáték, 40' ezt követte a zenei rész feldolgozása önálló művé: KEMÉNY EGON: "Állatkerti séta" (1949) Szvit nagyzenekarra és 4 énekhangra, 30' KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Álomkerti séta" (1950) Zenés mesejáték, 75' KEMÉNY EGON-Rozal Tazsibajev-Végh György:"Dzsomárt szőnyege" (1949) Mesejáték KEMÉNY EGON-Goldoni-Romhányi József: "A hazug"(1949 ) Vígjáték, 60' KEMÉNY EGON-Fagyajev-Rácz György: "Krasznodoni hősök" ("Ifjú Gárda" I-II.) Rádiójáték, 25' Más forrásból idézek: "A kísérőzenének, de a darabnak is átütő sikere volt" Zenéje önálló műként feldolgozva: KEMÉNY EGON: "Krasznodoni hősök" Zenekari fantázia, 23' A felsoroltakról rádiófelvételeket készítettek. Feltételezhető az is, hogy a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán alkotott zenés rádiójátékok sikere volt az az indító ok, amely Kemény Egon zeneszerző - számos korábbi, szintén irodalmi szövegen nyugvó kompozíciója alapján is - felkéréséhez majd megbízásához vezetett, az első rádióoperett - a "Májusfa" , mint önálló és egyedi rádiós műfaj létrehozásánál, bemutató: 1949. május 1. A sokasodó rádiós zenés művek nyomán a Magyar Rádió Zenei Osztálya 1956-ban alakult meg. Írógépről eddig nem ejtettünk szót...fontos,amit leírtak vele. A központi híradás már előre felhívta a figyelmet Kemény Egon új rádióoperettjére, amely szám szerint a második volt, ezzel elindult a sorozat és évtizedeken át virágzott ez a műfaj!
Érdekes ez is, hogy egyes adattárak jegyzéke nemcsak hiányos, hanem ugyanakkor látszólag saját profiljába nem illő darabokat is tartalmaz, szerencsére! Itt valószínűleg nem a zeneszerző zenés rádiójátékait listázták és digitalizálták, hanem valamennyiben a kiváló színésznők és színészek rádiós szereplése volt a fő szempont és ez esett egybe Kemény Egon műveivel. Ezeket a felvételeket, más szerzőkével együtt, egy korábbi rádióvezetés ideje alatt már évtizedekkel ezelőtt megsemmisítették..., azaz nem lehet őket ismételni, műsorra tűzni. Az Előzmény 354-ben kiemelt darabokhoz néhány további adatot szeretnék ismertetni: A két mű címe esetében nem elírásról van szó, hanem némi hasonlóságról, a szerzőpáros - és egykori barát - két különböző műve, pontosan: KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Állatkerti séta" (1948) Rádiójáték, 40' ezt követte a zenei rész feldolgozása önálló művé: KEMÉNY EGON: "Állatkerti séta" (1949) Szvit nagyzenekarra és 4 énekhangra, 30' KEMÉNY EGON-Devecseri Gábor: "Álomkerti séta" (1950) Zenés mesejáték, 75' KEMÉNY EGON-Rozal Tazsibajev-Végh György:"Dzsomárt szőnyege" (1949) Mesejáték KEMÉNY EGON-Goldoni-Romhányi József: "A hazug"(1949 ) Vígjáték, 60' KEMÉNY EGON-Fagyajev-Rácz György: "Krasznodoni hősök" ("Ifjú Gárda" I-II.) Rádiójáték, 25' Más forrásból idézek: "A kísérőzenének, de a darabnak is átütő sikere volt" Zenéje önálló műként feldolgozva: KEMÉNY EGON: "Krasznodoni hősök" Zenekari fantázia, 23' A felsoroltakról rádiófelvételeket készítettek. Feltételezhető az is, hogy a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán alkotott zenés rádiójátékok sikere volt az az indító ok, amely Kemény Egon zeneszerző - számos korábbi, szintén irodalmi szövegen nyugvó kompozíciója alapján is - felkéréséhez majd megbízásához vezetett, az első rádióoperett - a "Májusfa" , mint önálló és egyedi rádiós műfaj létrehozásánál, bemutató: 1949. május 1. A sokasodó rádiós zenés művek nyomán a Magyar Rádió Zenei Osztálya 1956-ban alakult meg. Írógépről eddig nem ejtettünk szót...fontos,amit leírtak vele. A központi híradás már előre felhívta a figyelmet Kemény Egon új rádióoperettjére, amely szám szerint a második volt, ezzel elindult a sorozat és évtizedeken át virágzott ez a műfaj!
356 Ardelao 2016-10-23 12:11:52
Mintha az alábbi részlet még nem szerepelt volna e topikban: [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/mezei_maria__hatvani_diakjai__sanzon;Kemény Egon: Hatvani diákjai - sanzon. Énekel: Mezei Mária [/url]
Mintha az alábbi részlet még nem szerepelt volna e topikban: [url] http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/mezei_maria__hatvani_diakjai__sanzon;Kemény Egon: Hatvani diákjai - sanzon. Énekel: Mezei Mária [/url]
355 smaragd 2016-10-23 06:08:35 [Válasz erre: 354 Ardelao 2016-10-23 03:19:35]
Nagy örömmel olvastam gondolatébresztő írásodat, a bejegyzett műveket és egyúttal köszönöm fáradozásodat, mert nem is olyan egyszerű, könnyű mindez sok évtized távlatából: visszatekinteni Kemény Egon zeneszerző életművére, amely már csak sokszínűsége miatt is, feltételezhetően éppen ezért a hallgatóságnak, közönségnek mindig egy bizonyos rétégét célozta meg, azt viszont "telibe találta"! Kemény Egon műveit siker kísérte, ami a zenét illeti. Erről nemcsak a jelenleg az interneten még digitális feldolgozás alatt levő, de elérhető adattárak, újságcikkek tudósítottak, hanem a zenei szaklapok kritikái is. Korábban már leírtam, de meg lehet ismételni, mert igaz, hogy műveinek bemutatóit úgy a zenei szakma mind a közönség felfokozott várakozással, nagy érdeklődéssel várta, mert mindig valamilyen meglepően új zenei megoldás szépsége bontakozott ki műveiben. Ezek nem az én szavaim, korabeli rádióműsorokban hangzott el írásaim tartalmának nagy része. Előfordult, éppen a most bejegyzett "Talán a csillagok" esetében, hogy a "Májusfa" sikerkeringője, a "Májusfa-keringő" miatt folytatást írtak, ebből lett a "Hópehely-keringő" - mindkettőt Gyurkovics Mária énekelte - ugyanis a rádió zenei vezetése a közönséggel egyetemben "kikövetelte" azt. Ezekből a művekből mára már csak a zenei betétek maradtak meg, ezeket néha még hallhatjuk. Érthető módon, az adott történelmi korhoz igazodott némely rádiós megrendelés, érdekes lenne "mai ésszel" újra meghallgatni, ha még meglennének, mert a zene úgy követte az irodalmi művek tartalmát, hogy az méltó módon épülhessen be Kemény Egon életművébe. A Magyar Rádió annak idején, hosszú évtizedeken át folyamatosan sugározta Kemény Egon műveit, mindegyik zenei műfajt, amelyben alkotott. Ezzel lehetővé tette, hogy az akkori rádióhallgató generációk megismerjék, hallják operettjeit, daljátékait, sanzonjait, dalait, gyermekeknek valamint felnőtteknek írt dalciklusait, ugyancsak a rádiójátékokhoz komponált zenéit, tömegdalait, szimfonikus könnyűzenéjének többféle zenekari művét, szvitjeit és nem utolsó sorban különlegesen szép keringőit.
Nagy örömmel olvastam gondolatébresztő írásodat, a bejegyzett műveket és egyúttal köszönöm fáradozásodat, mert nem is olyan egyszerű, könnyű mindez sok évtized távlatából: visszatekinteni Kemény Egon zeneszerző életművére, amely már csak sokszínűsége miatt is, feltételezhetően éppen ezért a hallgatóságnak, közönségnek mindig egy bizonyos rétégét célozta meg, azt viszont "telibe találta"! Kemény Egon műveit siker kísérte, ami a zenét illeti. Erről nemcsak a jelenleg az interneten még digitális feldolgozás alatt levő, de elérhető adattárak, újságcikkek tudósítottak, hanem a zenei szaklapok kritikái is. Korábban már leírtam, de meg lehet ismételni, mert igaz, hogy műveinek bemutatóit úgy a zenei szakma mind a közönség felfokozott várakozással, nagy érdeklődéssel várta, mert mindig valamilyen meglepően új zenei megoldás szépsége bontakozott ki műveiben. Ezek nem az én szavaim, korabeli rádióműsorokban hangzott el írásaim tartalmának nagy része. Előfordult, éppen a most bejegyzett "Talán a csillagok" esetében, hogy a "Májusfa" sikerkeringője, a "Májusfa-keringő" miatt folytatást írtak, ebből lett a "Hópehely-keringő" - mindkettőt Gyurkovics Mária énekelte - ugyanis a rádió zenei vezetése a közönséggel egyetemben "kikövetelte" azt. Ezekből a művekből mára már csak a zenei betétek maradtak meg, ezeket néha még hallhatjuk. Érthető módon, az adott történelmi korhoz igazodott némely rádiós megrendelés, érdekes lenne "mai ésszel" újra meghallgatni, ha még meglennének, mert a zene úgy követte az irodalmi művek tartalmát, hogy az méltó módon épülhessen be Kemény Egon életművébe. A Magyar Rádió annak idején, hosszú évtizedeken át folyamatosan sugározta Kemény Egon műveit, mindegyik zenei műfajt, amelyben alkotott. Ezzel lehetővé tette, hogy az akkori rádióhallgató generációk megismerjék, hallják operettjeit, daljátékait, sanzonjait, dalait, gyermekeknek valamint felnőtteknek írt dalciklusait, ugyancsak a rádiójátékokhoz komponált zenéit, tömegdalait, szimfonikus könnyűzenéjének többféle zenekari művét, szvitjeit és nem utolsó sorban különlegesen szép keringőit.
354 Ardelao 2016-10-23 03:19:35 [Válasz erre: 350 smaragd 2016-10-22 15:23:36]
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékében 40 Kemény Egon szerzemény szerepel (operett, dal, táncdal, stb.). E jegyzék azonban igencsak hiányos. Ha végignézzük a korabeli rádióműsorokat, Kemény Egon nevével gyakran találkozunk, mivel – egyebek között – számos felnőttekhez vagy gyermekekhez szóló rádióadáshoz írt kísérő zenét. A régi szép időkben, amikor a legtöbb magyar családban még nem volt televízió, a rádió igen nagy szerepet játszott. A negyvenes évek végén és az ötvenes években, de még később is, a rádiójátékok igazi „fényt” hoztak sok család életébe. Természetesen e rádiójátékok témáinak többnyire igazodniuk kellett az adott kor ideológiai követelményeihez, ám naiv feltételezés az, hogy e téren azóta bárhol, bármi is változott volna. A „kultúra” alakítása (építése és rombolása!) minden korban irányított volt, és lesz. De ez a téma nem tartozik ide. Csupán azért teszek említést erről, mert Kemény Egon zenéje több olyan darabhoz kapcsolódik, amely témáját tekintve aktualitását vesztette. Ezért hallhatjuk viszonylag ritkán a szerzeményeit, és talán ezért hiányzik tekintélyes részük a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékéből. Ám azok a dalok, zenei részletek, amelyeket módunkban áll meghallgatni, bizonyságot tesznek Kemény Egon nem mindennapi és sokoldalú tehetségéről. Az általa írt melódiákból rengeteg érzelem, finomság, kedvesség, játékosság árad, de egyes dalaiból nem lehet nem „meghallani” a méltósággal viselt fájdalmat, szomorúságot sem, amelynek a zene nyelvén történő, hiteles kifejezéséhez a szerző éppoly tehetséggel bírt. Íme, néhány szemelvény a korabeli rádióműsorokból: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_04/?pg=35&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Dunántúli Napló, 1949. április 9., 83. szám [/url] 1949. 04. 13.: PETŐFI RÁDIÓ 21.35; „ Állatkerti séta. “ Írta Devecseri Gábor. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. (Megj.: Más lapokban „Álomkerti séta” szerepel. Az „Állatkerti séta” a helyes.) [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_04/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=123&layout=s; Dunántúli Napló, 1949. április 23., 93. szám [/url] 1949. április 29.: PETŐFI RÁDIÓ 19.00: Dzsomárt szőnyege. Mesejáték. Írta G. Rosa és A. Tazsibajev. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. (A darab szereplői neves színészek voltak, mint pl. Szabó Sándor, Szörényi Éva, Berky Lili, Ferrari Violetta, Tőkés Anna, stb.) [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_11/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=57&layout=s; Dunántúli Napló, 1949. november 12., 263. szám [/url] 1949. november 20.: KOSSUTH RÁDIÓ 20:55: Vidám Rádiószínház: A hazug. Goldoni vígjátékát Radó Antal fordítása nyomán rádióra alkalmazta Nádor Tamás. Zenéjét: Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette. [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1949_12_3__001-123/?pg=284&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Részlet az MTI külföldi és belföldi híreiből [/url] Az ócska, mechanikus írógéppel lejegyzett, feltehetően diktált szöveg a következő: „MTI Belföldi hírek B. 3. kiadás 1949. december 30. 6 óra 10 perc /A Magyar Rádió hírei ….. folyt./ Jk/So/So Ks A Rádió Szilvesztere December 31-én a vidám szórakozás és a könnyű zene jegyében közvetíti műsorát mind a Kossuth, mind a Petőfi rádió. A kiemelkedőbb szilveszteri műsorszámok: Dzsomárt szőnyege. A Petőfi rádió 16 órakor közvetíti az Ifjúsági Színházból a nagysikerű szovjet mesejátékot. Szilveszter a szövetkezetben. A Falurádió szombati műsora 18.05-kor a Kossuth adón a falusi hallgatók számára egy szövetkezet vidám, nótás Szilveszteréről ad közvetítést. Talán a csillagok. Vidám szilveszteri játékot mutat be a Petőfi rádió 19 órakor. Az operett a rádió és egy nagyüzem dolgozóinak vidám szilveszteri kalandjairól szól és több mint 100 szereplője lesz. Kemény Egon zenéje számos új táncszámmal ismerteti meg a hallgatókat.” [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1950_09/?pg=51&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Dunántúli Napló, 1950. 09. 09-i, 210. szám [/url] 1950. szeptember 12.: KOSSUTH RÁDIÓ 20:40: Krasznodoni hősök. Részlet Fagyéjev: Ifjú gárda c. regényéből, kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. Vezényel: Török Emil.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékében 40 Kemény Egon szerzemény szerepel (operett, dal, táncdal, stb.). E jegyzék azonban igencsak hiányos. Ha végignézzük a korabeli rádióműsorokat, Kemény Egon nevével gyakran találkozunk, mivel – egyebek között – számos felnőttekhez vagy gyermekekhez szóló rádióadáshoz írt kísérő zenét. A régi szép időkben, amikor a legtöbb magyar családban még nem volt televízió, a rádió igen nagy szerepet játszott. A negyvenes évek végén és az ötvenes években, de még később is, a rádiójátékok igazi „fényt” hoztak sok család életébe. Természetesen e rádiójátékok témáinak többnyire igazodniuk kellett az adott kor ideológiai követelményeihez, ám naiv feltételezés az, hogy e téren azóta bárhol, bármi is változott volna. A „kultúra” alakítása (építése és rombolása!) minden korban irányított volt, és lesz. De ez a téma nem tartozik ide. Csupán azért teszek említést erről, mert Kemény Egon zenéje több olyan darabhoz kapcsolódik, amely témáját tekintve aktualitását vesztette. Ezért hallhatjuk viszonylag ritkán a szerzeményeit, és talán ezért hiányzik tekintélyes részük a Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának a jegyzékéből. Ám azok a dalok, zenei részletek, amelyeket módunkban áll meghallgatni, bizonyságot tesznek Kemény Egon nem mindennapi és sokoldalú tehetségéről. Az általa írt melódiákból rengeteg érzelem, finomság, kedvesség, játékosság árad, de egyes dalaiból nem lehet nem „meghallani” a méltósággal viselt fájdalmat, szomorúságot sem, amelynek a zene nyelvén történő, hiteles kifejezéséhez a szerző éppoly tehetséggel bírt. Íme, néhány szemelvény a korabeli rádióműsorokból: [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_04/?pg=35&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Dunántúli Napló, 1949. április 9., 83. szám [/url] 1949. 04. 13.: PETŐFI RÁDIÓ 21.35; „ Állatkerti séta. “ Írta Devecseri Gábor. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. (Megj.: Más lapokban „Álomkerti séta” szerepel. Az „Állatkerti séta” a helyes.) [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_04/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=123&layout=s; Dunántúli Napló, 1949. április 23., 93. szám [/url] 1949. április 29.: PETŐFI RÁDIÓ 19.00: Dzsomárt szőnyege. Mesejáték. Írta G. Rosa és A. Tazsibajev. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. (A darab szereplői neves színészek voltak, mint pl. Szabó Sándor, Szörényi Éva, Berky Lili, Ferrari Violetta, Tőkés Anna, stb.) [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1949_11/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=57&layout=s; Dunántúli Napló, 1949. november 12., 263. szám [/url] 1949. november 20.: KOSSUTH RÁDIÓ 20:55: Vidám Rádiószínház: A hazug. Goldoni vígjátékát Radó Antal fordítása nyomán rádióra alkalmazta Nádor Tamás. Zenéjét: Romhányi József verseire Kemény Egon szerzette. [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1949_12_3__001-123/?pg=284&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Részlet az MTI külföldi és belföldi híreiből [/url] Az ócska, mechanikus írógéppel lejegyzett, feltehetően diktált szöveg a következő: „MTI Belföldi hírek B. 3. kiadás 1949. december 30. 6 óra 10 perc /A Magyar Rádió hírei ….. folyt./ Jk/So/So Ks A Rádió Szilvesztere December 31-én a vidám szórakozás és a könnyű zene jegyében közvetíti műsorát mind a Kossuth, mind a Petőfi rádió. A kiemelkedőbb szilveszteri műsorszámok: Dzsomárt szőnyege. A Petőfi rádió 16 órakor közvetíti az Ifjúsági Színházból a nagysikerű szovjet mesejátékot. Szilveszter a szövetkezetben. A Falurádió szombati műsora 18.05-kor a Kossuth adón a falusi hallgatók számára egy szövetkezet vidám, nótás Szilveszteréről ad közvetítést. Talán a csillagok. Vidám szilveszteri játékot mutat be a Petőfi rádió 19 órakor. Az operett a rádió és egy nagyüzem dolgozóinak vidám szilveszteri kalandjairól szól és több mint 100 szereplője lesz. Kemény Egon zenéje számos új táncszámmal ismerteti meg a hallgatókat.” [url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/DunantuliNaplo_1950_09/?pg=51&layout=s&query=Kem%C3%A9ny%20Egon; Dunántúli Napló, 1950. 09. 09-i, 210. szám [/url] 1950. szeptember 12.: KOSSUTH RÁDIÓ 20:40: Krasznodoni hősök. Részlet Fagyéjev: Ifjú gárda c. regényéből, kísérőzenéjét szerzette: Kemény Egon. Vezényel: Török Emil.
353 smaragd 2016-10-22 16:59:04
351-re (ua 352.) válaszolva: Kemény Egon zeneszerző soha nem helyezte magát előtérbe. Ez a helyes kifejezés és erkölcsi tartalom. 350. bejegyzésemben egyértelműen az életművet említettem, ami zenei munkásságát jelenti. Ez a fórum témája.
351-re (ua 352.) válaszolva: Kemény Egon zeneszerző soha nem helyezte magát előtérbe. Ez a helyes kifejezés és erkölcsi tartalom. 350. bejegyzésemben egyértelműen az életművet említettem, ami zenei munkásságát jelenti. Ez a fórum témája.
352 zenebaratmonika 2016-10-22 15:35:07 [Válasz erre: 350 smaragd 2016-10-22 15:23:36]
Nem volt egy médiasztár típus soha sem, kevés írás van róla.
Nem volt egy médiasztár típus soha sem, kevés írás van róla.
351 zenebaratmonika 2016-10-22 15:35:01 [Válasz erre: 350 smaragd 2016-10-22 15:23:36]
Nem volt egy médiasztár típus soha sem, kevés írás van róla.
Nem volt egy médiasztár típus soha sem, kevés írás van róla.
350 smaragd 2016-10-22 15:23:36 [Válasz erre: 310 Ardelao 2016-10-19 09:21:39]
Az hiszem, hogy az Előzmény 310-ben használt "puzzle rakosgatás " elég találó szóhasználat Kemény Egon zeneszerző életművének internetes fórumbeli gyűjtőmunkánk jellemzésére, talán sikerül majd átfogó képet adnunk a magyar zene egyik jelentős és fontos szerzőjéről, aki sok tekintetben új megoldásokkal gazdagította a klasszikus zenei műfajok némelyikét is.
Az hiszem, hogy az Előzmény 310-ben használt "puzzle rakosgatás " elég találó szóhasználat Kemény Egon zeneszerző életművének internetes fórumbeli gyűjtőmunkánk jellemzésére, talán sikerül majd átfogó képet adnunk a magyar zene egyik jelentős és fontos szerzőjéről, aki sok tekintetben új megoldásokkal gazdagította a klasszikus zenei műfajok némelyikét is.
349 smaragd 2016-10-22 15:22:45
Ezen a szép őszi napon újra meghallgathatjuk azon kevés Kemény Egon felvétel egyikét, amely az interneten elérhető: KEMÉNY EGON: "Sárga falevél" (1951) Vers: Raics István Dalkeringő Lantos Olivér énekelte először és Karády Katalin [url]https://youtu.be/IDn7JUSG2zw;Sárga falevél[/url]
Ezen a szép őszi napon újra meghallgathatjuk azon kevés Kemény Egon felvétel egyikét, amely az interneten elérhető: KEMÉNY EGON: "Sárga falevél" (1951) Vers: Raics István Dalkeringő Lantos Olivér énekelte először és Karády Katalin [url]https://youtu.be/IDn7JUSG2zw;Sárga falevél[/url]
348 zenebaratmonika 2016-10-22 12:41:40 [Válasz erre: 342 Ardelao 2016-10-21 18:48:15]
Közsi. Megkerestem a teljes cikket, megpróbálom linkelni az operett mint szinpadi műfaj oldalra. Sajna most az elég kihalt.
Közsi. Megkerestem a teljes cikket, megpróbálom linkelni az operett mint szinpadi műfaj oldalra. Sajna most az elég kihalt.
347 smaragd 2016-10-22 11:16:30 [Válasz erre: 346 zenebaratmonika 2016-10-22 10:38:40]
346. bejegyzéshez: Ismételten javaslom, hogy Ábrahám Pál ide nem tartozó életrajzi adatait más fórumba írd be, a stílusodon is lehetne finomítani. Azokat a témákat, amelyekről nincs információd értelemszerűen nem is érdemes felvetni, felesleges sugallatokat küldve különösen nem, Kemény Egon zeneszerző életét illetően.
346. bejegyzéshez: Ismételten javaslom, hogy Ábrahám Pál ide nem tartozó életrajzi adatait más fórumba írd be, a stílusodon is lehetne finomítani. Azokat a témákat, amelyekről nincs információd értelemszerűen nem is érdemes felvetni, felesleges sugallatokat küldve különösen nem, Kemény Egon zeneszerző életét illetően.
346 zenebaratmonika 2016-10-22 10:38:40 [Válasz erre: 344 smaragd 2016-10-22 07:47:07]
Akkor ő jófiú volt szemben haverjával, Ábrahám viszont napi 3 doboz cigit szívott, rengeteget kártyázott, más szerencsejátékokat is kedvelt pl. lóverseny, sőt esténként még a lányokhoz is eljárt. Társas összejöveteleket is szervezett, amelyeken Kemény Egon is vendég volt, de ő róla nincs infóm hogy milyen szenvedélyei voltak...
Akkor ő jófiú volt szemben haverjával, Ábrahám viszont napi 3 doboz cigit szívott, rengeteget kártyázott, más szerencsejátékokat is kedvelt pl. lóverseny, sőt esténként még a lányokhoz is eljárt. Társas összejöveteleket is szervezett, amelyeken Kemény Egon is vendég volt, de ő róla nincs infóm hogy milyen szenvedélyei voltak...
345 smaragd 2016-10-22 07:55:34 [Válasz erre: 342 Ardelao 2016-10-21 18:48:15]
Intim Pista humoros tudósításai minden olvasóját jó kedvre derítették. Szellemes fordulatai még ma is nagyon szórakoztatóak. Ebben a konkrét esetben célzásai, kifigurázott elemei, jelzői az idő eltelte miatt, érthető módon, sajnos már nem minden esetben találkoznak az olvasó mai ismereteivel... Fórumunk főszereplőjénél maradva, a szövegben Kemény Egont említi: "...egy éles hang bekiabált..." ez csak humor lehet. Talán vannak olvasóink között olyan kortársak, akik még fiatal korukban ismerték őt, aki finom, úri viselkedéséről volt nevezetes, a szó régi értelmében is, azaz ura volt önmagának. Elképzelhetetlen tehát az a jelenet, "Halljuk, halljuk - kiáltotta egy éles hang " , és pont ez a nonszensz adta akkor a helyzet komikumát, amin mosolyogni lehetett. A "....hortobágyi kiejtéssel olvasta fel..." részlet, szintén kuncogást váltott ki belőlem, ugyanis a Bécsben - magyar szülők gyermekeként - született, ott nevelkedett, német és magyar tudása tökéletességére pedánsan ügyelő Egon - ahogyan a hozzá közelálló művészek, rendezők, rádiós szaktekintélyek Berlinben és itthon szólíthatták -, tökéletesen beszélte mindkét nyelvet. Viselkedése barátságos, de erősen távolságtartó volt. Azokban az időkben még szakmai berkekben sem volt elterjedve a tegeződés. Kifogástalan német nyelvismerete a bécsi egyetem orvosi szakának hallgatójaként, majd ezt félbeszakítva és a továbbiakban a bécsi Akadémián Dr. Franz Schmidt igazgatósága alatt zenei tanulmányait folytatva, elengedhetetlen követelmény volt. Ezt a közös munka során igénybe is vette Ábrahám Pál, mert - ahogyan nekem elmondta egyszer valaki -, a titkári feladatkör fontos része volt, pótolandó Ábrahám német nyelvi hiányosságait. Valós elem a humoros írásban az említett pletyka keringése... "Olvasd fel Egonkám" - ez életszerű, a két barát egymás közötti hangvétele szerint is, Kemény Egon férfias ugyanakkor mindig diszkrét fellépése tükröződik benne, komoly ügyekben ő intézkedett. Itt természetesen megint a helyzet humora domborodik ki, ahogy Intim Pista a maga stílusában leírta az estet. Ami a "Pusspang"-ot illeti, egy feltételezés suhant át a fejemben: ez a szó kiejtve feltűnően hasonlít a magyar pitypang szóra. Még az sincs kizárva, hogy a pitypang, ami Kemény Egon híres és közkedvelt dalában került elő, és lett szinte önálló fogalom... a zeneszerző spontán emléke, asszociációja volt volt ezekre az időkre, ugyanis Dalos László más növénykét írt a dalocska eredeti címébe, ezt tőle tudom, a pitypang Kemény Egon tréfás javaslata volt, amit meg is tartottak: KEMÉNY EGON: "Kinyílott a pitypang" (1952) tömegdal [url]https://youtu.be/RAsWpznExRU;Kinyílott a pitypang[/url] Az olvasók által nagyon kedvelt Intim Pista rovat bepillantást adott a művészek magánéletébe, a színházakban folyó próbafolyamatokba, kedvesen, humorral, néha a helyzetet kifigurázva szórakoztatott és minden bizonnyal növelte a példányszámot. Írója Mikes György volt, róla itt olvashatunk: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Mikes_Gy%C3%B6rgy_(humorista,_1912%E2%80%931987);Mikes György[/url]
Intim Pista humoros tudósításai minden olvasóját jó kedvre derítették. Szellemes fordulatai még ma is nagyon szórakoztatóak. Ebben a konkrét esetben célzásai, kifigurázott elemei, jelzői az idő eltelte miatt, érthető módon, sajnos már nem minden esetben találkoznak az olvasó mai ismereteivel... Fórumunk főszereplőjénél maradva, a szövegben Kemény Egont említi: "...egy éles hang bekiabált..." ez csak humor lehet. Talán vannak olvasóink között olyan kortársak, akik még fiatal korukban ismerték őt, aki finom, úri viselkedéséről volt nevezetes, a szó régi értelmében is, azaz ura volt önmagának. Elképzelhetetlen tehát az a jelenet, "Halljuk, halljuk - kiáltotta egy éles hang " , és pont ez a nonszensz adta akkor a helyzet komikumát, amin mosolyogni lehetett. A "....hortobágyi kiejtéssel olvasta fel..." részlet, szintén kuncogást váltott ki belőlem, ugyanis a Bécsben - magyar szülők gyermekeként - született, ott nevelkedett, német és magyar tudása tökéletességére pedánsan ügyelő Egon - ahogyan a hozzá közelálló művészek, rendezők, rádiós szaktekintélyek Berlinben és itthon szólíthatták -, tökéletesen beszélte mindkét nyelvet. Viselkedése barátságos, de erősen távolságtartó volt. Azokban az időkben még szakmai berkekben sem volt elterjedve a tegeződés. Kifogástalan német nyelvismerete a bécsi egyetem orvosi szakának hallgatójaként, majd ezt félbeszakítva és a továbbiakban a bécsi Akadémián Dr. Franz Schmidt igazgatósága alatt zenei tanulmányait folytatva, elengedhetetlen követelmény volt. Ezt a közös munka során igénybe is vette Ábrahám Pál, mert - ahogyan nekem elmondta egyszer valaki -, a titkári feladatkör fontos része volt, pótolandó Ábrahám német nyelvi hiányosságait. Valós elem a humoros írásban az említett pletyka keringése... "Olvasd fel Egonkám" - ez életszerű, a két barát egymás közötti hangvétele szerint is, Kemény Egon férfias ugyanakkor mindig diszkrét fellépése tükröződik benne, komoly ügyekben ő intézkedett. Itt természetesen megint a helyzet humora domborodik ki, ahogy Intim Pista a maga stílusában leírta az estet. Ami a "Pusspang"-ot illeti, egy feltételezés suhant át a fejemben: ez a szó kiejtve feltűnően hasonlít a magyar pitypang szóra. Még az sincs kizárva, hogy a pitypang, ami Kemény Egon híres és közkedvelt dalában került elő, és lett szinte önálló fogalom... a zeneszerző spontán emléke, asszociációja volt volt ezekre az időkre, ugyanis Dalos László más növénykét írt a dalocska eredeti címébe, ezt tőle tudom, a pitypang Kemény Egon tréfás javaslata volt, amit meg is tartottak: KEMÉNY EGON: "Kinyílott a pitypang" (1952) tömegdal [url]https://youtu.be/RAsWpznExRU;Kinyílott a pitypang[/url] Az olvasók által nagyon kedvelt Intim Pista rovat bepillantást adott a művészek magánéletébe, a színházakban folyó próbafolyamatokba, kedvesen, humorral, néha a helyzetet kifigurázva szórakoztatott és minden bizonnyal növelte a példányszámot. Írója Mikes György volt, róla itt olvashatunk: [url]https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Mikes_Gy%C3%B6rgy_(humorista,_1912%E2%80%931987);Mikes György[/url]
344 smaragd 2016-10-22 07:47:07 [Válasz erre: 343 zenebaratmonika 2016-10-21 23:24:03]
343. bejegyzéshez: Ezek szerint igyekszel, a kártyajátékot már pontosan meg tudtad adni. A villa viszont nem kastély, ismét egy pontatlanság a bejegyzésedben, ami a cikkben a 7. bekezdésben helyesen szerepel, korábbi pontos bejegyzésemből is hibásan írtad ide át. Nem lenne szabad téves adatot, pl. kastély ide bejegyezned. Hozzáteszem, hogy Kemény Egon klasszikus műveltségével a szellemes és derűs társalkodást kedvelte. Nem kártyázott, nem volt a bohém művész típusába sorolható alkotó.
343. bejegyzéshez: Ezek szerint igyekszel, a kártyajátékot már pontosan meg tudtad adni. A villa viszont nem kastély, ismét egy pontatlanság a bejegyzésedben, ami a cikkben a 7. bekezdésben helyesen szerepel, korábbi pontos bejegyzésemből is hibásan írtad ide át. Nem lenne szabad téves adatot, pl. kastély ide bejegyezned. Hozzáteszem, hogy Kemény Egon klasszikus műveltségével a szellemes és derűs társalkodást kedvelte. Nem kártyázott, nem volt a bohém művész típusába sorolható alkotó.
343 zenebaratmonika 2016-10-21 23:24:03 [Válasz erre: 342 Ardelao 2016-10-21 18:48:15]
Köszi a részletet. A társaság különben alsózott, más néven kaláberezett, akkoriban ez volt a divat. Kemény Egon különben úgy hallottam itt a fórumon, hogy nem lakott a kastélyban.
Köszi a részletet. A társaság különben alsózott, más néven kaláberezett, akkoriban ez volt a divat. Kemény Egon különben úgy hallottam itt a fórumon, hogy nem lakott a kastélyban.
342 Ardelao 2016-10-21 18:48:15 [Válasz erre: 341 smaragd 2016-10-21 17:27:16]
Az alábbi részlet – csak hogy zenebaratmonika is megnyugodjon – jól ábrázolja a Kemény Egon és Ábrahám Pál közti kapcsolatot. Ám hangsúlyozom: Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy tiszteletben kell tartanunk az egyes témák megnyitóinak a szándékát. A humornak van helye a beszélgetésekben, de a tiszteletlenségnek és a szándékos zavarkeltésnek nincs. Ennek szem előtt tartását a magam számára is kötelezővé teszem. Színházi Élet, 1932., 41. szám, 87.-94. oldal A PRIMADONNA KEDVENCE Regény (Részlet) Írta: Intim Pista I. Vacsora Ábrahám Páléknál „A tányércsörömpölést túlszárnyalta egy ijedt női hang: — Jesszus! Pont tizenhárman vagyunk! Minden vacsorázó társaságnál kis pánik tör ki az ilyen megállapításra, hát még művésztársaságban, ahol a babonát éppen úgy tisztelik, mint a sikert vagy a pénzt. Az ebédlőasztal körül mindenki izgatottan számolgatni kezdte a jelenlevőket. Nincs nehezebb dolog, mint számbavenni egy tucatnyi embert, pláne, ha a statisztikusnak önmagát is számolni kell. Ha saját magánál kezdi az olvasást, a végén is feltétlenül újra számítja magát, ha pedig udvariasan a szomszédjánál fog hozzá a nagy művelethez, sajátmagáról a finisben is megfeledkezik. Így járhatott az ijedt női hang tulajdonosa is, mert egy rekedt bariton erélyesen leintette: — Ugyan, Rózsikám, megbuktál számtanból, kérd vissza a tandijat! Pont tizennégyen vagyunk! Mindenki Bársony Rózsi felé tekintett, aki még mindig kipirulva számolgatta a fejeket. Szenes Ernő, a rekedt hanghoz tartozó terjedelmes ember, vagy amint népszerűen nevezték, a „kövér Szenes", a berlini magyar művésztársaság (kedvelt tagja máris keresni akart az üzleten. — Fogadjunk egy matyiban, hogy tizennégyen vagyunk. Számolásban még sohasem tévedtem! -— Nana! — vonta kétségbe a szomszédja és a ház gazdája, Ábrahám Pál. — Tegnap is azt mondtad, hogy pont meg van az abszolút, utána olvastam és csak nyolcvanad volt. — Az másl Akkor pénzbe ment a játék! Itt nem tévedek. Figyelj ide Rózsikám, Paliék ketten, Zsoldos Randi és a felesége, te édes gyöngyvirágom, Dénes Oszi, Alberti, Nóti Károly és becses neje, Petrovdch Szveti, Pasternák, Kemény Egon, Marton Sándor az ünnepelt és végül jómagam, akinek az egészségére emelem ezt a csekélységet ... Ez pont tizennégy ... Mindenki még egyszer csendben utána olvasott. Stimmelt. A rossz kabala árnyát, mint betolakodott szürke denevért kihessegették a szobából. Újra mindenki nagyszerűen érezte magát. A divatos komponista Fasanengasse-i villájában gyakran gyűltek össze a berlini magyar művésztársaság tagjai. Exkluzív kört alkottak, mint a Tájfun suttogó japánjai és ha néha hoztak is idegent maguk közé, az nem érezte jól magát és örült, ha gyorsan elmehetett. Senkit sem respektáltak, maguk között csak magyarul beszéltek olyan pesti dolgokról, amelyek minden idegen számára érthetetlen fogalmaikat jelentettek. — Hallottátok a legújabb Báttaszéki történetet? — kérdezte Halmay Tibor és már mesélte is. Itt nem kellett külön megmagyarázni, hogy kicsoda Báttaszéki Lajos, Tarján Vili kebelbarátja, a Newyork törzsvendége, a kilencszázas évek divatfejedelme. — Báttaszéki szerelmes volt egy nőbe, de Tarján megtiltotta. Miután azonban a virágnak megtiltani nem lehet, egy éjszaka Báttaszéki szűkebb baráti körének éppen előadást tartott a hölgy kecses tulajdonságairól. Extázisban jegyezte meg: „Jaj de szerelmes va … Ebben a pillanatban lépett Tarján az asztalhoz, mire Bátta egyet fordított a dolgon és hetyke hangon igy fejezte be a mondatot: „... voltam!" A társaság minden egyes tagja ismerte a történetet, de a jó hangulatban még így is volt némi hatása. A háziasszony, aki udvariasan megvárta a történet poénját, most már asztalt bontott: — Egészségükre! Hazai szokás szerint mindenki mindenkinek egészségére kívánta a vacsorát, udvariasan megdicsérte a háziasszonynak az egyes fogásokat és megkérdezte Szenes Ernőtől: — Na kövérkém, jólaktál? — Eddig még minden rendben van. Sajnos, ezután jön a zene! Mondd, Palikám, te már sohasem fogod elengedni a vendégeidnek a zongorázást!? A csúfolódó hangon keresztül is kiérzett, hogy ő várja a legjobban a muzsikát. Külön desszert várt a vendégekre: Ábrahám Pál új művének, a „Bál a Savoy"-ban című operett zenéjének legelső házi bemutatója. Marton Sándor, a házigazda pesti kiadója kizárólag azért jött a német fővárosba, hogy meghallgassa az új muzsikát és elmondja arról a véleményét. Zsoldos Bandi, a komponista legjobb barátja izgatottan mérte a tágas szalónt. — Úgy dobog a szívem, mint egy premieren! — mondotta Petrovich Szvetinek, elválaszthatatlan barátjának. Valamikor ő volt Szveti titkárja és a moziszínész támogatásának köszönhette karrierjét. Most ő a vállalkozó, a „tutista", ahogy Pesten mondják, ő pártfogolja a filmbonvivánt. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta egy éles hang. Kemény Egon volt, a fiatal zeneszerző. Ábrahám Pál titkárja, munkatársa, barátja ……... A rossz nyelvek szerint ő komponálja Ábrahám összes műveit. Ezen a buta pletykán valamikor sokat nevettek ebben a társaságban. — Legalább a rosszul sikerült számokat elvállalhatnád! — mondotta egyszer mosolyogva Ábrahám. — Halljuk, halljuk! — ismételte Kemény Egon és a házigazda leült a zongora mellé. Félkörben foglaltak helyet a vendégek. Mindenki Marton Sándort tolta előre. A kiadó megtörölte a szemüvegét, lábát keresztberakta és nagy érdeklődéssel várta az új melódiákat. -— Gyerünk, gyerünk! — kiáltotta Szenes. — Miért olyan sürgős neked egyszerre? — Essünk át rajta! Nem fogjuk az egész éjszakát muzsikával elfecsérelni. Elvégre kártya is van a világon ... A komponista karcsú ujjai végigszaladtak a billentyűkön. A művész magyarázólag fordult a hallgatósághoz: — Duett az elsőben ... Majd mosolyogva tette hozzá: — Bocsánatot kérek, hogy hátat fordítok a társaságnak ... Nála ez nem vicc volt, hanem komoly mentegetőzés. Ábrahám Pál a világ legudvariasabb embere. A jómodornak semmi sem árt úgy, mint a siker és a pénz. Neki bőven jutott mind a kettőből, de azért még ma is suttogva és földighajolva beszél kétes egzisztenciájú berlini magyar ügynökökkel, akik ötmárkás kölcsönért keresik fel. Nagy diadalai után is elbájolóan udvarias, csaknem alázatos hangon érintkezik mindenkivel. Ilyen csoda még nem esett a színházi világban. Most is szinte bocsánatkérően csempészte a vendégei szívébe a megkapó melódiákat. Minden szám után felcsendült az elismerés tapsa. Marton Sándor némán bólogatott a fejével. Nála ez többet jelentett, mintha más ezer előadást jósol. A valcernél megjegyezte: — Palikám, a második sor nem tetszik nekem! — Kijavítjuk Sándorkám, kijavítjuk, de ha még egy szót szólsz az érdekében, már ki is dobom. Alberti a berlini kiadó tiltakozott : — Isten ments! Nagy gramofonüzlet lesz. A szobalány táviratot nyújtott át a házigazdának. Ábrahám a kezébe vette: — Pardon, megengedik ... Komor arccal olvasta, aztán átnyújtotta Keménynek: —- Olvasd fel Egonkám. A titkár ünnepélyesen és hortobágyi kiejtéssel ropogtatta a német szöveget : — Gratuliere und warte aufgeregt die Aufführung von Chemnitz, herzliche Grüsse Pusspang, Hofrat. Általános derültség viharzott végig a teremben. Ha véletlenül idegen tartózkodott volna a szobában, nem tudta volna kitalálni miért hangolta jókedvre ez a pár szó az egész társaságot. Ki az a rejtélyes Pusspang, akinek igy örülnek? Mihez gratulál? Hadd mutassuk be Pusspang urat, aki Chemnitzben lakik, udvari tanácsos, kedves zömök ember, Ábrahám Pálék legintimebb barátja és... költött alak. A komponista találta ki egyszer véletlenül. Odavetette egy kellemetlen embernek, akitől szabadulni akart: — Át kell mennem az Édenbe. Találkám van valakivel. — Kivel? — Chemnitzi barátom. Pusspang. Nemsokára legendakör fonódott Pusspang homloka köré. Színházban Ábrahám Pál magához intette a portást, átnyújtott neki két márkát és a fülébe súgta: — Ha Pusspang tanácsos úr keres Chemnizből, nem vagyok itt! A társaság hahotázott, a portás boldogan vágta zsebre a pénzt; mindenki meg volt elégedve. Pusspang később zajos életet folytatott. Minden nagyobb eseménynél telefonált, táviratozott, a nőknek virágot küldött, sőt egyszer verekedett is. Nóti Károly felkötött karral jelent meg a Weisz-csárdában. — Mi bajod? — kérdezte Székely János. — Párbaj. — Ugyan! Kivel párbajoztál? — Pusspang tanácsossal, Chemnitzből. Ha berlini magyarok közül valaki Chemnitzen átutazik, okvetlenül küld egy táviratot a komponistának. Egyszer komoly bonyodalmat is okozott a derék ember. Reggel kilenc órakor a komponista éppen dolgozott, amikor a szobalány bejelentette a ohemnitzi polgármestert. — Dobja ki! — adta ki az utasítást a zeneszerző. — De magyarul beszéljen hozzá. A lány kiment és csakhamar visszajött: — Nem akar elmenni. Nem tud ez kérem magyarul. Ábrahám röhögve ment az előszobába: — Na te marba, ki küldött? Zsoldos? Ott talált egy komoly német urat. Miután néhányszor jól hátbavágta, az illető előszedte az okmányait és beigazolta, hogy ő valóban a chemnitzi polgármester, aki a városi színház számára akar a komponistától valamit kérni. ……”
Az alábbi részlet – csak hogy zenebaratmonika is megnyugodjon – jól ábrázolja a Kemény Egon és Ábrahám Pál közti kapcsolatot. Ám hangsúlyozom: Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy tiszteletben kell tartanunk az egyes témák megnyitóinak a szándékát. A humornak van helye a beszélgetésekben, de a tiszteletlenségnek és a szándékos zavarkeltésnek nincs. Ennek szem előtt tartását a magam számára is kötelezővé teszem. Színházi Élet, 1932., 41. szám, 87.-94. oldal A PRIMADONNA KEDVENCE Regény (Részlet) Írta: Intim Pista I. Vacsora Ábrahám Páléknál „A tányércsörömpölést túlszárnyalta egy ijedt női hang: — Jesszus! Pont tizenhárman vagyunk! Minden vacsorázó társaságnál kis pánik tör ki az ilyen megállapításra, hát még művésztársaságban, ahol a babonát éppen úgy tisztelik, mint a sikert vagy a pénzt. Az ebédlőasztal körül mindenki izgatottan számolgatni kezdte a jelenlevőket. Nincs nehezebb dolog, mint számbavenni egy tucatnyi embert, pláne, ha a statisztikusnak önmagát is számolni kell. Ha saját magánál kezdi az olvasást, a végén is feltétlenül újra számítja magát, ha pedig udvariasan a szomszédjánál fog hozzá a nagy művelethez, sajátmagáról a finisben is megfeledkezik. Így járhatott az ijedt női hang tulajdonosa is, mert egy rekedt bariton erélyesen leintette: — Ugyan, Rózsikám, megbuktál számtanból, kérd vissza a tandijat! Pont tizennégyen vagyunk! Mindenki Bársony Rózsi felé tekintett, aki még mindig kipirulva számolgatta a fejeket. Szenes Ernő, a rekedt hanghoz tartozó terjedelmes ember, vagy amint népszerűen nevezték, a „kövér Szenes", a berlini magyar művésztársaság (kedvelt tagja máris keresni akart az üzleten. — Fogadjunk egy matyiban, hogy tizennégyen vagyunk. Számolásban még sohasem tévedtem! -— Nana! — vonta kétségbe a szomszédja és a ház gazdája, Ábrahám Pál. — Tegnap is azt mondtad, hogy pont meg van az abszolút, utána olvastam és csak nyolcvanad volt. — Az másl Akkor pénzbe ment a játék! Itt nem tévedek. Figyelj ide Rózsikám, Paliék ketten, Zsoldos Randi és a felesége, te édes gyöngyvirágom, Dénes Oszi, Alberti, Nóti Károly és becses neje, Petrovdch Szveti, Pasternák, Kemény Egon, Marton Sándor az ünnepelt és végül jómagam, akinek az egészségére emelem ezt a csekélységet ... Ez pont tizennégy ... Mindenki még egyszer csendben utána olvasott. Stimmelt. A rossz kabala árnyát, mint betolakodott szürke denevért kihessegették a szobából. Újra mindenki nagyszerűen érezte magát. A divatos komponista Fasanengasse-i villájában gyakran gyűltek össze a berlini magyar művésztársaság tagjai. Exkluzív kört alkottak, mint a Tájfun suttogó japánjai és ha néha hoztak is idegent maguk közé, az nem érezte jól magát és örült, ha gyorsan elmehetett. Senkit sem respektáltak, maguk között csak magyarul beszéltek olyan pesti dolgokról, amelyek minden idegen számára érthetetlen fogalmaikat jelentettek. — Hallottátok a legújabb Báttaszéki történetet? — kérdezte Halmay Tibor és már mesélte is. Itt nem kellett külön megmagyarázni, hogy kicsoda Báttaszéki Lajos, Tarján Vili kebelbarátja, a Newyork törzsvendége, a kilencszázas évek divatfejedelme. — Báttaszéki szerelmes volt egy nőbe, de Tarján megtiltotta. Miután azonban a virágnak megtiltani nem lehet, egy éjszaka Báttaszéki szűkebb baráti körének éppen előadást tartott a hölgy kecses tulajdonságairól. Extázisban jegyezte meg: „Jaj de szerelmes va … Ebben a pillanatban lépett Tarján az asztalhoz, mire Bátta egyet fordított a dolgon és hetyke hangon igy fejezte be a mondatot: „... voltam!" A társaság minden egyes tagja ismerte a történetet, de a jó hangulatban még így is volt némi hatása. A háziasszony, aki udvariasan megvárta a történet poénját, most már asztalt bontott: — Egészségükre! Hazai szokás szerint mindenki mindenkinek egészségére kívánta a vacsorát, udvariasan megdicsérte a háziasszonynak az egyes fogásokat és megkérdezte Szenes Ernőtől: — Na kövérkém, jólaktál? — Eddig még minden rendben van. Sajnos, ezután jön a zene! Mondd, Palikám, te már sohasem fogod elengedni a vendégeidnek a zongorázást!? A csúfolódó hangon keresztül is kiérzett, hogy ő várja a legjobban a muzsikát. Külön desszert várt a vendégekre: Ábrahám Pál új művének, a „Bál a Savoy"-ban című operett zenéjének legelső házi bemutatója. Marton Sándor, a házigazda pesti kiadója kizárólag azért jött a német fővárosba, hogy meghallgassa az új muzsikát és elmondja arról a véleményét. Zsoldos Bandi, a komponista legjobb barátja izgatottan mérte a tágas szalónt. — Úgy dobog a szívem, mint egy premieren! — mondotta Petrovich Szvetinek, elválaszthatatlan barátjának. Valamikor ő volt Szveti titkárja és a moziszínész támogatásának köszönhette karrierjét. Most ő a vállalkozó, a „tutista", ahogy Pesten mondják, ő pártfogolja a filmbonvivánt. — Halljuk! Halljuk! — kiáltotta egy éles hang. Kemény Egon volt, a fiatal zeneszerző. Ábrahám Pál titkárja, munkatársa, barátja ……... A rossz nyelvek szerint ő komponálja Ábrahám összes műveit. Ezen a buta pletykán valamikor sokat nevettek ebben a társaságban. — Legalább a rosszul sikerült számokat elvállalhatnád! — mondotta egyszer mosolyogva Ábrahám. — Halljuk, halljuk! — ismételte Kemény Egon és a házigazda leült a zongora mellé. Félkörben foglaltak helyet a vendégek. Mindenki Marton Sándort tolta előre. A kiadó megtörölte a szemüvegét, lábát keresztberakta és nagy érdeklődéssel várta az új melódiákat. -— Gyerünk, gyerünk! — kiáltotta Szenes. — Miért olyan sürgős neked egyszerre? — Essünk át rajta! Nem fogjuk az egész éjszakát muzsikával elfecsérelni. Elvégre kártya is van a világon ... A komponista karcsú ujjai végigszaladtak a billentyűkön. A művész magyarázólag fordult a hallgatósághoz: — Duett az elsőben ... Majd mosolyogva tette hozzá: — Bocsánatot kérek, hogy hátat fordítok a társaságnak ... Nála ez nem vicc volt, hanem komoly mentegetőzés. Ábrahám Pál a világ legudvariasabb embere. A jómodornak semmi sem árt úgy, mint a siker és a pénz. Neki bőven jutott mind a kettőből, de azért még ma is suttogva és földighajolva beszél kétes egzisztenciájú berlini magyar ügynökökkel, akik ötmárkás kölcsönért keresik fel. Nagy diadalai után is elbájolóan udvarias, csaknem alázatos hangon érintkezik mindenkivel. Ilyen csoda még nem esett a színházi világban. Most is szinte bocsánatkérően csempészte a vendégei szívébe a megkapó melódiákat. Minden szám után felcsendült az elismerés tapsa. Marton Sándor némán bólogatott a fejével. Nála ez többet jelentett, mintha más ezer előadást jósol. A valcernél megjegyezte: — Palikám, a második sor nem tetszik nekem! — Kijavítjuk Sándorkám, kijavítjuk, de ha még egy szót szólsz az érdekében, már ki is dobom. Alberti a berlini kiadó tiltakozott : — Isten ments! Nagy gramofonüzlet lesz. A szobalány táviratot nyújtott át a házigazdának. Ábrahám a kezébe vette: — Pardon, megengedik ... Komor arccal olvasta, aztán átnyújtotta Keménynek: —- Olvasd fel Egonkám. A titkár ünnepélyesen és hortobágyi kiejtéssel ropogtatta a német szöveget : — Gratuliere und warte aufgeregt die Aufführung von Chemnitz, herzliche Grüsse Pusspang, Hofrat. Általános derültség viharzott végig a teremben. Ha véletlenül idegen tartózkodott volna a szobában, nem tudta volna kitalálni miért hangolta jókedvre ez a pár szó az egész társaságot. Ki az a rejtélyes Pusspang, akinek igy örülnek? Mihez gratulál? Hadd mutassuk be Pusspang urat, aki Chemnitzben lakik, udvari tanácsos, kedves zömök ember, Ábrahám Pálék legintimebb barátja és... költött alak. A komponista találta ki egyszer véletlenül. Odavetette egy kellemetlen embernek, akitől szabadulni akart: — Át kell mennem az Édenbe. Találkám van valakivel. — Kivel? — Chemnitzi barátom. Pusspang. Nemsokára legendakör fonódott Pusspang homloka köré. Színházban Ábrahám Pál magához intette a portást, átnyújtott neki két márkát és a fülébe súgta: — Ha Pusspang tanácsos úr keres Chemnizből, nem vagyok itt! A társaság hahotázott, a portás boldogan vágta zsebre a pénzt; mindenki meg volt elégedve. Pusspang később zajos életet folytatott. Minden nagyobb eseménynél telefonált, táviratozott, a nőknek virágot küldött, sőt egyszer verekedett is. Nóti Károly felkötött karral jelent meg a Weisz-csárdában. — Mi bajod? — kérdezte Székely János. — Párbaj. — Ugyan! Kivel párbajoztál? — Pusspang tanácsossal, Chemnitzből. Ha berlini magyarok közül valaki Chemnitzen átutazik, okvetlenül küld egy táviratot a komponistának. Egyszer komoly bonyodalmat is okozott a derék ember. Reggel kilenc órakor a komponista éppen dolgozott, amikor a szobalány bejelentette a ohemnitzi polgármestert. — Dobja ki! — adta ki az utasítást a zeneszerző. — De magyarul beszéljen hozzá. A lány kiment és csakhamar visszajött: — Nem akar elmenni. Nem tud ez kérem magyarul. Ábrahám röhögve ment az előszobába: — Na te marba, ki küldött? Zsoldos? Ott talált egy komoly német urat. Miután néhányszor jól hátbavágta, az illető előszedte az okmányait és beigazolta, hogy ő valóban a chemnitzi polgármester, aki a városi színház számára akar a komponistától valamit kérni. ……”
341 smaragd 2016-10-21 17:27:16
337 és 339 bejegyzésekkel kapcsolatosan azt javaslom, hogy a "gondolom" szó használata helyett tényeket, zeneműveket a fórum névadója műveivel kapcsolatos konkrét dolgokat jegyezz be ide. Amennyiben nincs ilyen, nem baj, még lehet. Zavaró az is, hogy nem követed vagy csak úgy csinálsz... az előzményeket, ezáltal gyakran felesleges ismétlésekre van szükség, amikor bejegyzésedre válaszolunk. Gyakran írsz le olyan mondatokat, amelyek magyartalanok, vagy udvariatlanok. A másik dolog Ábrahám Pál életműve, amelyet igyekszel ebben a fórumban túlhangsúlyozni. Az ő műveiről az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba kedved és tudásod szerint írhatsz, mert oda tartozik. Eddig bejegyzéseid alapján az az érzetem támadt, hogy szándékos zavarkeltéssel próbálod magad iránt az érdeklődést felkelteni és a fórum tényszerű menetét megosztani. Igaz, néhány mondatod értékelhető volt, de azok sem a fórum névadójához kapcsolódnak. Ha csak beszélgetni szeretnél, akkor valamelyik olvasó fórumba írj, biztosan lesznek társalgó partnereid.
337 és 339 bejegyzésekkel kapcsolatosan azt javaslom, hogy a "gondolom" szó használata helyett tényeket, zeneműveket a fórum névadója műveivel kapcsolatos konkrét dolgokat jegyezz be ide. Amennyiben nincs ilyen, nem baj, még lehet. Zavaró az is, hogy nem követed vagy csak úgy csinálsz... az előzményeket, ezáltal gyakran felesleges ismétlésekre van szükség, amikor bejegyzésedre válaszolunk. Gyakran írsz le olyan mondatokat, amelyek magyartalanok, vagy udvariatlanok. A másik dolog Ábrahám Pál életműve, amelyet igyekszel ebben a fórumban túlhangsúlyozni. Az ő műveiről az "Operett, mint színpadi műfaj" fórumba kedved és tudásod szerint írhatsz, mert oda tartozik. Eddig bejegyzéseid alapján az az érzetem támadt, hogy szándékos zavarkeltéssel próbálod magad iránt az érdeklődést felkelteni és a fórum tényszerű menetét megosztani. Igaz, néhány mondatod értékelhető volt, de azok sem a fórum névadójához kapcsolódnak. Ha csak beszélgetni szeretnél, akkor valamelyik olvasó fórumba írj, biztosan lesznek társalgó partnereid.
340 zenebaratmonika 2016-10-21 17:07:53 [Válasz erre: 338 smaragd 2016-10-21 16:56:36]
Egyetértek, olyan 3 operett született: Viktória, Hawaii rózsája és legfőképp a Bál a Savoyban, amik napjainkban is műsoron vannak Európa számos országában, köztük jövőre a Hawaii rózsája a Dortmundi Operában, a Viktória idén Mörbisch-ben a világ legnagyobb operettfesztiválján.
Egyetértek, olyan 3 operett született: Viktória, Hawaii rózsája és legfőképp a Bál a Savoyban, amik napjainkban is műsoron vannak Európa számos országában, köztük jövőre a Hawaii rózsája a Dortmundi Operában, a Viktória idén Mörbisch-ben a világ legnagyobb operettfesztiválján.
339 zenebaratmonika 2016-10-21 17:04:58 [Válasz erre: 331 Ardelao 2016-10-21 11:14:49]
[url] http://operett.network.hu/kepek/abraham_pal/abraham_pal; Fenykep [/url] Erre a képre gondoltál?
[url] http://operett.network.hu/kepek/abraham_pal/abraham_pal; Fenykep [/url] Erre a képre gondoltál?
338 smaragd 2016-10-21 16:56:36 [Válasz erre: 337 zenebaratmonika 2016-10-21 16:50:37]
Mindennek van határa, ebből kitérőből ennyi elég, sőt! A magam részéről tiszteletben tartom a két jeles zeneszerző közös zenei éveit, együtt elért sikereiket, amely összességében példa nélküli, barátságuk közismert volt, és zenei, színpadi munkájuk rendkívül nehéz történelmi időkhöz kötődik.
Mindennek van határa, ebből kitérőből ennyi elég, sőt! A magam részéről tiszteletben tartom a két jeles zeneszerző közös zenei éveit, együtt elért sikereiket, amely összességében példa nélküli, barátságuk közismert volt, és zenei, színpadi munkájuk rendkívül nehéz történelmi időkhöz kötődik.
337 zenebaratmonika 2016-10-21 16:50:37 [Válasz erre: 336 zenebaratmonika 2016-10-21 16:48:17]
Kemény Egon gondolom pici betűkkel írhatott és nem túl határozottan.
Kemény Egon gondolom pici betűkkel írhatott és nem túl határozottan.
336 zenebaratmonika 2016-10-21 16:48:17 [Válasz erre: 335 Ardelao 2016-10-21 15:52:07]
Azért szerintem nem járt vele rosszul. Miért milyen eredmény jött volna ki a grafológián?
Azért szerintem nem járt vele rosszul. Miért milyen eredmény jött volna ki a grafológián?
335 Ardelao 2016-10-21 15:52:07 [Válasz erre: 334 smaragd 2016-10-21 14:33:24]
Nagy kár, mert lehet, hogy akkor rögtön felbontotta volna a szerződését Ábrahám Pállal. Mindenesetre, a saját ötletemet és annak továbbfejlesztett változatait (332., 333.)mérlegre téve, arra a végkövetkeztetésre jutottam, mégiscsak maradnunk kellene Kemény Egon témájánál.
Nagy kár, mert lehet, hogy akkor rögtön felbontotta volna a szerződését Ábrahám Pállal. Mindenesetre, a saját ötletemet és annak továbbfejlesztett változatait (332., 333.)mérlegre téve, arra a végkövetkeztetésre jutottam, mégiscsak maradnunk kellene Kemény Egon témájánál.
334 smaragd 2016-10-21 14:33:24
Tréfás ez a dolog, valaki egyszer mesélte nekem, hogy a fiatal Kemény Egon Berlinben érdeklődött a grafológia iránt,de nem foglalkozott vele.
Tréfás ez a dolog, valaki egyszer mesélte nekem, hogy a fiatal Kemény Egon Berlinben érdeklődött a grafológia iránt,de nem foglalkozott vele.
333 zenebaratmonika 2016-10-21 12:53:35 [Válasz erre: 331 Ardelao 2016-10-21 11:14:49]
Persze úgy kéne csinálni, hogy felette az arcképük, alatta az aláírás, és az is hogy mettől meddig éltek, melyik műfajban alkottak.
Persze úgy kéne csinálni, hogy felette az arcképük, alatta az aláírás, és az is hogy mettől meddig éltek, melyik műfajban alkottak.
332 zenebaratmonika 2016-10-21 12:00:54 [Válasz erre: 331 Ardelao 2016-10-21 11:14:49]
Egy óriásplakátra lehetne tenni a klasszikus, az opera és operettszerzők aláírását, és akkor jöhetnének a grafológusok. Különben már van arcképelemzés is a neten, kérdés mennyire jó, hát ez alapján is érdekes dolgok derülhetnének ki a zeneszerzőkről.
Egy óriásplakátra lehetne tenni a klasszikus, az opera és operettszerzők aláírását, és akkor jöhetnének a grafológusok. Különben már van arcképelemzés is a neten, kérdés mennyire jó, hát ez alapján is érdekes dolgok derülhetnének ki a zeneszerzőkről.
331 Ardelao 2016-10-21 11:14:49 [Válasz erre: 326 zenebaratmonika 2016-10-20 19:47:22]
Kedves Moncsi! Minthogy ennyire érdekel Egon és Pali kézírása, talán segíthetek. Olvasd el a 74. sz. bejegyzésemet. Sajnos, már gyakori szövegírójukat, Imit nem kérdezhetjük meg, maradt-e nála kézírásos levél e két zeneszerzőtől. Emlékezetem szerint valahol a neten szerepel Pali aláírása, hatalmas, lendületes, egzaltált betűkkel. Ha megtalálom, mindenképpen elküldöm Neked a linket. Milyen nagyszerű lenne egy gyűjtemény, ahol szerepel az összes nagy művész, Liszt Franci, Bartók Béci, Kodály Zotya, Mosonyi Misi, Erkel Feri stb. kézírása, összegyűjtve……
Kedves Moncsi! Minthogy ennyire érdekel Egon és Pali kézírása, talán segíthetek. Olvasd el a 74. sz. bejegyzésemet. Sajnos, már gyakori szövegírójukat, Imit nem kérdezhetjük meg, maradt-e nála kézírásos levél e két zeneszerzőtől. Emlékezetem szerint valahol a neten szerepel Pali aláírása, hatalmas, lendületes, egzaltált betűkkel. Ha megtalálom, mindenképpen elküldöm Neked a linket. Milyen nagyszerű lenne egy gyűjtemény, ahol szerepel az összes nagy művész, Liszt Franci, Bartók Béci, Kodály Zotya, Mosonyi Misi, Erkel Feri stb. kézírása, összegyűjtve……
330 smaragd 2016-10-21 05:37:54 [Válasz erre: 327 Ardelao 2016-10-20 20:27:25]
További adatok: DÉRYNÉ SZÍNHÁZ VI., Nagymező u. 11. Minden este Kezdet 7, vége 10 óra után (Kedden szünnap) MANDRAGORA avagy a maszlagról való játék Komédia 3 felvonásban Írta: Machiavelli Vidor Miklós átköltése Rendezte: Várady György Zenéjét szerezte: Kemény Egon Díszlettervező: Rajky György Jelmeztervező: Rimanóczy Ivonne Nicia, öreg uzsorás - F. Nagy Imre Lucrezia, a felesége - Faragó Vera Callimaco - Bodó György Ligurio - Garay József Sostrata - Csala Zsuzsa Timotheus - Gonda György Duenna - Varga Ilona Szolga - Patay József (Pesti Műsor) MANDRAGORA Zene: KEMÉNY EGON Bemutató a Magyar Rádióban - a "Nagy Világszínház" sorozatban, 1949
További adatok: DÉRYNÉ SZÍNHÁZ VI., Nagymező u. 11. Minden este Kezdet 7, vége 10 óra után (Kedden szünnap) MANDRAGORA avagy a maszlagról való játék Komédia 3 felvonásban Írta: Machiavelli Vidor Miklós átköltése Rendezte: Várady György Zenéjét szerezte: Kemény Egon Díszlettervező: Rajky György Jelmeztervező: Rimanóczy Ivonne Nicia, öreg uzsorás - F. Nagy Imre Lucrezia, a felesége - Faragó Vera Callimaco - Bodó György Ligurio - Garay József Sostrata - Csala Zsuzsa Timotheus - Gonda György Duenna - Varga Ilona Szolga - Patay József (Pesti Műsor) MANDRAGORA Zene: KEMÉNY EGON Bemutató a Magyar Rádióban - a "Nagy Világszínház" sorozatban, 1949
329 smaragd 2016-10-21 05:35:45 [Válasz erre: 326 zenebaratmonika 2016-10-20 19:47:22]
326-hoz: Erről van szó (325) - "gondolom, azért fel lehet ismerni a kézírását"(326)-,látni kellene a vörös ironos bejegyzést. Tudomásom szerint nem maradt fenn Ábrahám Pál-kottakézirat, bár most itt nem erről volt szó. Kemény Egon zeneszerző karmesteri munkájáról már korábbi bejegyzésekben említést tettem, visszakereshető. Berlinben azaz a németországi évek alatt "Kapellmeister"-ként is tevékenykedett. Ezt megelőzően a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester volt (22 évesen Ábrahám Pál mellett). Így tehát pontosan lehet tudni, mikor és mit vezényelt, csak meg kell keresni.
326-hoz: Erről van szó (325) - "gondolom, azért fel lehet ismerni a kézírását"(326)-,látni kellene a vörös ironos bejegyzést. Tudomásom szerint nem maradt fenn Ábrahám Pál-kottakézirat, bár most itt nem erről volt szó. Kemény Egon zeneszerző karmesteri munkájáról már korábbi bejegyzésekben említést tettem, visszakereshető. Berlinben azaz a németországi évek alatt "Kapellmeister"-ként is tevékenykedett. Ezt megelőzően a Fővárosi Operettszínházban másodkarmester volt (22 évesen Ábrahám Pál mellett). Így tehát pontosan lehet tudni, mikor és mit vezényelt, csak meg kell keresni.
328 Ardelao 2016-10-20 20:29:53 [Válasz erre: 310 Ardelao 2016-10-19 09:21:39]
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/DunantuliNaplo_1950_01/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=153&layout=s; 1950. február 4., szombat, Kossuth Rádió, 21:00 h [/url] Álomkerti séta – Devecseri Gábor és Kemény Egon zenés-verses mesejátéka. Közreműködik: Farkas Ilonka, _ Lukács Margit, Mészáros. Ági, Miklós Kata, Madaras Gizella. Rácz Vali, Bencze Miklós, Fekete Pál, Gáti József és a Rádiózenekar.
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/DunantuliNaplo_1950_01/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=153&layout=s; 1950. február 4., szombat, Kossuth Rádió, 21:00 h [/url] Álomkerti séta – Devecseri Gábor és Kemény Egon zenés-verses mesejátéka. Közreműködik: Farkas Ilonka, _ Lukács Margit, Mészáros. Ági, Miklós Kata, Madaras Gizella. Rácz Vali, Bencze Miklós, Fekete Pál, Gáti József és a Rádiózenekar.
327 Ardelao 2016-10-20 20:27:25 [Válasz erre: 310 Ardelao 2016-10-19 09:21:39]
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_SZIN_Szf_12/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=19&layout=s; Színháztörténeti füzetek, 12. szám – Az Állami Faluszínház műsora 1951-1958 [/url]: A 75-ös sorszám alatt ez olvasható: „MACHIAVELLI, NICOLO: Mandragóra. Kom. 3 fv. Ford.: Vidor Miklós. Zene: Kemény Egon. Rend.: Várady György. Díszlet: Rajkai György. Jelmez: Rimanóczy Yvonne. Bem.: 1957. III. 24. Vereb, Fejér m. U.e.: 1957. VI. 30. Budapest. összesen: 73 előadás.” [url] https://stefan2001.blogspot.hu/2014/10/mandragora-1957_8.html; Csala Zsuzsa (Sostrata) színművész jelenete Niccolo Machiavelli Mandragóra című színművének főpróbáján a Déryné Színházban. Rendezte Várady György. [/url] (Fotó: Tormai Andor/MTI) [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Mandragora_(1949); A Rádió Lexikonban [/url] ugyanerről az alábbi bejegyzés szerepel: „Mandragora (1949) (Rádiójáték) 1949. március 5. Machiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós Rádióra alkalmazta: Székely Júlia Zenéjét szerezte: Kemény Egon Rendező: Körmöczi László dr. Személyek: Callimaco – Szakáts Miklós; Ligurio, szolga – Ujlaki László; Nicia – Lengyel Vilmos; Lucrezia – Feleki Sári; Sosrára, komorna – Szabó Margit; Timotheus, barát – Gáti József; 1. szolga – Szemethy Endre; 2. szolga – Pető Endre; 80 perc”
[url] https://library.hungaricana.hu/en/view/SZAK_SZIN_Szf_12/?query=Kem%C3%A9ny%20Egon&pg=19&layout=s; Színháztörténeti füzetek, 12. szám – Az Állami Faluszínház műsora 1951-1958 [/url]: A 75-ös sorszám alatt ez olvasható: „MACHIAVELLI, NICOLO: Mandragóra. Kom. 3 fv. Ford.: Vidor Miklós. Zene: Kemény Egon. Rend.: Várady György. Díszlet: Rajkai György. Jelmez: Rimanóczy Yvonne. Bem.: 1957. III. 24. Vereb, Fejér m. U.e.: 1957. VI. 30. Budapest. összesen: 73 előadás.” [url] https://stefan2001.blogspot.hu/2014/10/mandragora-1957_8.html; Csala Zsuzsa (Sostrata) színművész jelenete Niccolo Machiavelli Mandragóra című színművének főpróbáján a Déryné Színházban. Rendezte Várady György. [/url] (Fotó: Tormai Andor/MTI) [url] http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Mandragora_(1949); A Rádió Lexikonban [/url] ugyanerről az alábbi bejegyzés szerepel: „Mandragora (1949) (Rádiójáték) 1949. március 5. Machiavelli színműve Fordította: Vidor Miklós Rádióra alkalmazta: Székely Júlia Zenéjét szerezte: Kemény Egon Rendező: Körmöczi László dr. Személyek: Callimaco – Szakáts Miklós; Ligurio, szolga – Ujlaki László; Nicia – Lengyel Vilmos; Lucrezia – Feleki Sári; Sosrára, komorna – Szabó Margit; Timotheus, barát – Gáti József; 1. szolga – Szemethy Endre; 2. szolga – Pető Endre; 80 perc”
326 zenebaratmonika 2016-10-20 19:47:22 [Válasz erre: 325 smaragd 2016-10-20 19:36:14]
Gondolom azért fel lehet ismerni a kézírását. Különben Egontól maradt fenn kézírás? Ő is karmester volt, ha jól tudom, de nem tudni mit vezényelt.
Gondolom azért fel lehet ismerni a kézírását. Különben Egontól maradt fenn kézírás? Ő is karmester volt, ha jól tudom, de nem tudni mit vezényelt.
325 smaragd 2016-10-20 19:36:14 [Válasz erre: 324 zenebaratmonika 2016-10-20 19:19:44]
Hogy ki írt be piros ceruzával...azt látni kéne, egyébként igaz.
Hogy ki írt be piros ceruzával...azt látni kéne, egyébként igaz.
324 zenebaratmonika 2016-10-20 19:19:44 [Válasz erre: 314 Ardelao 2016-10-19 14:51:54]
Végül is azért nem annyira nagy probléma, hogy Ábrahám segítséget vett igénybe a hangszereléskor, gondolom azért közösen végezték a hangszerelést Egonnal, vagy legalábbis utólag hozzájárulását adta, esetleg átnézte. Saját zenekara is volt és hát időre kellett dolgozni. Különben a 3:1 a szerelem javára c. operett német verziója a Roxy sokáig elveszett, de végül rábukkantak egy könyvtárban egy régi kottájára, bár a legeleje hiányzott, de azért ennek és a német filmváltozatnak segítségével sikerült restaurálni a darabot. Szóval ebbe a kottába is piros tollal írt bele Ábrahám, tehát az előadások alatt (ezt az operettet kizárzólag ő vezényelte) is folyamatosan változtatott a művön és hát improvizált. Persze Ábrahám túlvállalta magát mindig, de hát talán nem tudott ellenállni egy két csábító ajánlatnak. Egon ha jól tudom a színházi munkában is segítségére volt, folyamatosan jelen volt a próbák alatt, segítette a színészeket.
Végül is azért nem annyira nagy probléma, hogy Ábrahám segítséget vett igénybe a hangszereléskor, gondolom azért közösen végezték a hangszerelést Egonnal, vagy legalábbis utólag hozzájárulását adta, esetleg átnézte. Saját zenekara is volt és hát időre kellett dolgozni. Különben a 3:1 a szerelem javára c. operett német verziója a Roxy sokáig elveszett, de végül rábukkantak egy könyvtárban egy régi kottájára, bár a legeleje hiányzott, de azért ennek és a német filmváltozatnak segítségével sikerült restaurálni a darabot. Szóval ebbe a kottába is piros tollal írt bele Ábrahám, tehát az előadások alatt (ezt az operettet kizárzólag ő vezényelte) is folyamatosan változtatott a művön és hát improvizált. Persze Ábrahám túlvállalta magát mindig, de hát talán nem tudott ellenállni egy két csábító ajánlatnak. Egon ha jól tudom a színházi munkában is segítségére volt, folyamatosan jelen volt a próbák alatt, segítette a színészeket.
323 Ardelao 2016-10-20 08:59:06 [Válasz erre: 322 smaragd 2016-10-20 06:00:22]
Amennyire örülhetünk ennek a felvételnek, annyira el is szomorodhatunk azon, hogy magyarul ezt a kettőst nem találjuk meg sehol. Újabb példa arra, mennyire nem becsüljük meg a saját értékeinket. Kemény Egon operettjének e részletét az orosz nyelvű felvételen Kálmán Imrének a Marica grófnőjéből vett részlet mellett találjuk meg. Ez is jelzi Kemény Egon elismertségét tőlünk keletre. Mellesleg az sem hagyható figyelmen kívül, hogy e dalt operaénekesi kvalitásokkal rendelkező művészek adják elő.
Amennyire örülhetünk ennek a felvételnek, annyira el is szomorodhatunk azon, hogy magyarul ezt a kettőst nem találjuk meg sehol. Újabb példa arra, mennyire nem becsüljük meg a saját értékeinket. Kemény Egon operettjének e részletét az orosz nyelvű felvételen Kálmán Imrének a Marica grófnőjéből vett részlet mellett találjuk meg. Ez is jelzi Kemény Egon elismertségét tőlünk keletre. Mellesleg az sem hagyható figyelmen kívül, hogy e dalt operaénekesi kvalitásokkal rendelkező művészek adják elő.
322 smaragd 2016-10-20 06:00:22 [Válasz erre: 321 Ardelao 2016-10-20 05:44:04]
Óriási! Ritkaság... KEMÉNY EGON: "Valahol Délen " nagyoperettjének ezt a duettjét nem vette fel a Magyar Rádió. Filmfelvételen sem láttam még eddig részletet a "Valahol Délen"-ből, magyar felvétel tudomásom szerint eddig még nem készült. Ami szintén fontos: itt olvasható Kemény Egon nevének eredeti, életében is használt, helyes cirill írása. Köszönöm, hogy korábbi bejegyzésedben az i végű átírásra is felhívtad a figyelmet, az hibás.
Óriási! Ritkaság... KEMÉNY EGON: "Valahol Délen " nagyoperettjének ezt a duettjét nem vette fel a Magyar Rádió. Filmfelvételen sem láttam még eddig részletet a "Valahol Délen"-ből, magyar felvétel tudomásom szerint eddig még nem készült. Ami szintén fontos: itt olvasható Kemény Egon nevének eredeti, életében is használt, helyes cirill írása. Köszönöm, hogy korábbi bejegyzésedben az i végű átírásra is felhívtad a figyelmet, az hibás.
321 Ardelao 2016-10-20 05:44:04 [Válasz erre: 320 smaragd 2016-10-20 05:37:48]
Álljon itt még egy „melódia” idegen nyelven. :) [url] https://www.youtube.com/watch?v=J4zDxoBVgGc; Részlet Kemény Egon: Valahol délen c. operettjéből a szverdlovszki Zenés Komédia Színház előadásában [/url] Ebben az 1962-ben készült operett-válogatásban a 6. szám, amely a 20. perc 12. másodpercnél kezdődik. Énekli: [url] http://www.kino-teatr.ru/teatr/acter/w/sov/329001/bio/;Polina Naumovna Janovickaja [/url] (lírai-drámai szoprán, érdemes művész, sz.: Vitebszkben, 1928.08.09-én) és [url] http://www.kino-teatr.ru/teatr/acter/m/sov/340006/bio/;Szemjon Fjodorovics Duhovnüj [/url] (a „hősi, drámai szerepek mestere”, érdemes művész, sz.: Floreştiben /Szászfenes, Román Királyság/, 1934.05.28-án, meghalt Izraelben, 2006. január 24-én). „СВЕРДЛОВСКИЙ ТЕАТР МУЗКОМЕДИИ Киноконцерт, 1962 Киноконцерт артистов Свердловского театра музыкальной комедии. Свердловская студия телевидения, 1962 год. Сканирование и восстановление - автор канала. СОДЕРЖАНИЕ: 1. К.Листов "Севастопольский вальс". Исполняет - Семён Духовный 2. В.Казенин, "Танец спутников", исп. В.Коровякоа и танцевальная группа театра 3. И.Кальман, выходная ария Марицы из оперетты "Марица". Исп. засл.арт.РСФСР Нина Энгель-Утина 4. О.Фельцман, "Дочь фельдмаршала". Исп. П.Емельянова, засл.арт.РСФСР и нар.арт.РСФСР А.Маренич 5. Ф.Легар "Фраскита" (бразильский танец). Исп. Р.Алексеева и А.Сёмин 6. Э.Кемень "Где-то на юге". Исп. П.Яновицкая и С.Духовный 7. Ю.Милютин "Цирк зажигает огни", солистка Т.Ланько 8. Е.Жарковский "Морской узел". Квартет тельняшки. Исп. А.Маренич, С.Духовный, О.Шаповалов, М.Мазаев 9. К.Кацман "Любовь бывает разная". Исп. В.Фыгин 10. Б.Александров "Свальба в Малиновке". Играют и поют Н.Шейкина, засл.арт.РСФСР А.Матковский и артист театра В.Шадрин.”
Álljon itt még egy „melódia” idegen nyelven. :) [url] https://www.youtube.com/watch?v=J4zDxoBVgGc; Részlet Kemény Egon: Valahol délen c. operettjéből a szverdlovszki Zenés Komédia Színház előadásában [/url] Ebben az 1962-ben készült operett-válogatásban a 6. szám, amely a 20. perc 12. másodpercnél kezdődik. Énekli: [url] http://www.kino-teatr.ru/teatr/acter/w/sov/329001/bio/;Polina Naumovna Janovickaja [/url] (lírai-drámai szoprán, érdemes művész, sz.: Vitebszkben, 1928.08.09-én) és [url] http://www.kino-teatr.ru/teatr/acter/m/sov/340006/bio/;Szemjon Fjodorovics Duhovnüj [/url] (a „hősi, drámai szerepek mestere”, érdemes művész, sz.: Floreştiben /Szászfenes, Román Királyság/, 1934.05.28-án, meghalt Izraelben, 2006. január 24-én). „СВЕРДЛОВСКИЙ ТЕАТР МУЗКОМЕДИИ Киноконцерт, 1962 Киноконцерт артистов Свердловского театра музыкальной комедии. Свердловская студия телевидения, 1962 год. Сканирование и восстановление - автор канала. СОДЕРЖАНИЕ: 1. К.Листов "Севастопольский вальс". Исполняет - Семён Духовный 2. В.Казенин, "Танец спутников", исп. В.Коровякоа и танцевальная группа театра 3. И.Кальман, выходная ария Марицы из оперетты "Марица". Исп. засл.арт.РСФСР Нина Энгель-Утина 4. О.Фельцман, "Дочь фельдмаршала". Исп. П.Емельянова, засл.арт.РСФСР и нар.арт.РСФСР А.Маренич 5. Ф.Легар "Фраскита" (бразильский танец). Исп. Р.Алексеева и А.Сёмин 6. Э.Кемень "Где-то на юге". Исп. П.Яновицкая и С.Духовный 7. Ю.Милютин "Цирк зажигает огни", солистка Т.Ланько 8. Е.Жарковский "Морской узел". Квартет тельняшки. Исп. А.Маренич, С.Духовный, О.Шаповалов, М.Мазаев 9. К.Кацман "Любовь бывает разная". Исп. В.Фыгин 10. Б.Александров "Свальба в Малиновке". Играют и поют Н.Шейкина, засл.арт.РСФСР А.Матковский и артист театра В.Шадрин.”
320 smaragd 2016-10-20 05:37:48 [Válasz erre: 319 smaragd 2016-10-20 05:34:38]
Kottakiadvány, a "32-es baka vagyok én" németül: Tonfilm-Schlager-Serie des Alrobi-Musikverlages Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier! Lied und Foxtrot Aus dem Ufaton-Film der Erich Pommer-Produktion "Melodie des Herzens" Deutscher Text von Hans Székely Musik von Paul Abraham Dia Parlo Willy Fritsch Copyright 1928 by Rózsavölgyi & Co., Budapest Copyright 1930 by Alrobi Musikveflag G.m.b.H., Berlin Nachdruck verboten. Aufführungs-, Arrangements-, Vervielfältigungs- und Übersetzungsrechte für alle Länder vorbehalten. Videón: [url]https://youtu.be/I3qB-nQ2Ojw;"Bin kein Hauptmann..."[/url]
Kottakiadvány, a "32-es baka vagyok én" németül: Tonfilm-Schlager-Serie des Alrobi-Musikverlages Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier! Lied und Foxtrot Aus dem Ufaton-Film der Erich Pommer-Produktion "Melodie des Herzens" Deutscher Text von Hans Székely Musik von Paul Abraham Dia Parlo Willy Fritsch Copyright 1928 by Rózsavölgyi & Co., Budapest Copyright 1930 by Alrobi Musikveflag G.m.b.H., Berlin Nachdruck verboten. Aufführungs-, Arrangements-, Vervielfältigungs- und Übersetzungsrechte für alle Länder vorbehalten. Videón: [url]https://youtu.be/I3qB-nQ2Ojw;"Bin kein Hauptmann..."[/url]
319 smaragd 2016-10-20 05:34:38 [Válasz erre: 315 Ardelao 2016-10-19 14:53:09]
Palásti László újságíró a Délibáb majd a Színházi Élet berlini tudósítója volt. Az akkori, óriási sikereket elért "magyar művészkolóniáról" nagyszerű könyvet is írt. Ennek a része tartalmilag a korábban megjelent Film-Színház-Muzsika cikk is, amelyet most olvastam először.
Palásti László újságíró a Délibáb majd a Színházi Élet berlini tudósítója volt. Az akkori, óriási sikereket elért "magyar művészkolóniáról" nagyszerű könyvet is írt. Ennek a része tartalmilag a korábban megjelent Film-Színház-Muzsika cikk is, amelyet most olvastam először.
318 smaragd 2016-10-20 05:27:46
316 (ua.317) bejegyzéshez: érthetetlen, hogy miért pont ebbe a fórumba került a szubjektiv megjegyzés, ami a megjelölt előzményhez sem tartozik. Nem árt a tényeknél maradni, ezért - a rend kedvéért jelzem - a fórum nem "ürült" (316) ki, említett fórumtársunk eddig ide 4 rövid bejegyzést írt, ezt megelőzően másolatban áthozta más fórumokból korábbi ide is vonatkozó bejegyzéseit, az én írásaimat szintén.
316 (ua.317) bejegyzéshez: érthetetlen, hogy miért pont ebbe a fórumba került a szubjektiv megjegyzés, ami a megjelölt előzményhez sem tartozik. Nem árt a tényeknél maradni, ezért - a rend kedvéért jelzem - a fórum nem "ürült" (316) ki, említett fórumtársunk eddig ide 4 rövid bejegyzést írt, ezt megelőzően másolatban áthozta más fórumokból korábbi ide is vonatkozó bejegyzéseit, az én írásaimat szintén.
317 zenebaratmonika 2016-10-19 15:35:31 [Válasz erre: 315 Ardelao 2016-10-19 14:53:09]
Nagyon megürült a fórum. Búbánat már vagy 10 napja nem írt, talán elutazhatott valahova, de a többieket is hiányolom-
Nagyon megürült a fórum. Búbánat már vagy 10 napja nem írt, talán elutazhatott valahova, de a többieket is hiányolom-
316 zenebaratmonika 2016-10-19 15:35:25 [Válasz erre: 315 Ardelao 2016-10-19 14:53:09]
Nagyon megürült a fórum. Búbánat már vagy 10 napja nem írt, talán elutazhatott valahova, de a többieket is hiányolom-
Nagyon megürült a fórum. Búbánat már vagy 10 napja nem írt, talán elutazhatott valahova, de a többieket is hiányolom-