442 Búbánat 2006-07-04 16:09:08 [Válasz erre: 441 Búbánat 2006-07-04 16:08:44]
„Nem dicsekvéssel, inkább céllal mondom el, hogy két főiskolára felvételiztem egyszerre. Zene- és képzőművészetre, méghozzá mindkét helyre sikerrel. Hallom kollégáim gunyoros hangját, amint e sorok olvasásakor mondják: ’Milyen jó festő lehetett volna’. Maszkot mégsem tudtam festeni magamnak, de csak azért mert olyan ’drukkos’ voltam, különösen előadás előtt, hogy a szememet sem tudtam volna aláhúzni.. Sőt, az Operától, mint épülettől is annyira féltem, vagy inkább tiszteltem, hogy hosszú időn keresztül a Lázár utca felől közelítettem meg. Maszkjaimat két kiváló maszkmester barátom, Dömsödi Mihály és Kalmár Antal látták és látják el még ma is, mind kevesebb festékkel, és munkával (ráncot már nem kell festeniük), mert ma már az idő is nekik dolgozik. Gazdag pályámon találkoztam ’jó’, „ráénekelt’ és ’leénekelt’ maszkkal, sőt, civil maszkkal is, melyet nem a színpadon, hanem az életben használtak a legnagyobb sikerrel. Az operaszínpadon mint végzős főiskolai hallgató a ’Bajasszók’-kal és a ’Bánk bán’-nal vizsgáztam. Mind a két maszk ’jó maszk’ volt. A bajazzót őszülten, fehérre meszelt arccal, a Bánk bánt vállig érő hajjal és szakállal alakítottam. Az élő haj és a paróka között áthidalhatatlan a különbség. Az élő haj ’átél’, játszik, sőt, meghal a szereppel és órák kellenek, míg újra magához tér. Az említett szerepeimben parókát viseltem; és nem sajnálták a szőrt. A bajazzó zárójelenete után a Bánk bán következett, majd amikor a bán tapsait is megköszöntem, az akkori színpadmester, Pill István a következőképpen gratulált: ’kitűnő volt, de attól, aki a bajazzót énekelte, félnie kell.’ A sok szőr alatt nem tudta, hogy a bajazzo is én voltam. Viszont, ha akkor ennek a kedves embernek a szavára jobban odafigyelek, sok mindentől óvhattam volna meg magamat… Ezen az estén tanultam meg, hogy a darab és a művész sikere először hátul a színpadon, a műszaknál dől el. Ha színház műszaki dolgozói a színpadon közömbösek, a nézőtéren a közönség is alszik.”
„Nem dicsekvéssel, inkább céllal mondom el, hogy két főiskolára felvételiztem egyszerre. Zene- és képzőművészetre, méghozzá mindkét helyre sikerrel. Hallom kollégáim gunyoros hangját, amint e sorok olvasásakor mondják: ’Milyen jó festő lehetett volna’. Maszkot mégsem tudtam festeni magamnak, de csak azért mert olyan ’drukkos’ voltam, különösen előadás előtt, hogy a szememet sem tudtam volna aláhúzni.. Sőt, az Operától, mint épülettől is annyira féltem, vagy inkább tiszteltem, hogy hosszú időn keresztül a Lázár utca felől közelítettem meg. Maszkjaimat két kiváló maszkmester barátom, Dömsödi Mihály és Kalmár Antal látták és látják el még ma is, mind kevesebb festékkel, és munkával (ráncot már nem kell festeniük), mert ma már az idő is nekik dolgozik. Gazdag pályámon találkoztam ’jó’, „ráénekelt’ és ’leénekelt’ maszkkal, sőt, civil maszkkal is, melyet nem a színpadon, hanem az életben használtak a legnagyobb sikerrel. Az operaszínpadon mint végzős főiskolai hallgató a ’Bajasszók’-kal és a ’Bánk bán’-nal vizsgáztam. Mind a két maszk ’jó maszk’ volt. A bajazzót őszülten, fehérre meszelt arccal, a Bánk bánt vállig érő hajjal és szakállal alakítottam. Az élő haj és a paróka között áthidalhatatlan a különbség. Az élő haj ’átél’, játszik, sőt, meghal a szereppel és órák kellenek, míg újra magához tér. Az említett szerepeimben parókát viseltem; és nem sajnálták a szőrt. A bajazzó zárójelenete után a Bánk bán következett, majd amikor a bán tapsait is megköszöntem, az akkori színpadmester, Pill István a következőképpen gratulált: ’kitűnő volt, de attól, aki a bajazzót énekelte, félnie kell.’ A sok szőr alatt nem tudta, hogy a bajazzo is én voltam. Viszont, ha akkor ennek a kedves embernek a szavára jobban odafigyelek, sok mindentől óvhattam volna meg magamat… Ezen az estén tanultam meg, hogy a darab és a művész sikere először hátul a színpadon, a műszaknál dől el. Ha színház műszaki dolgozói a színpadon közömbösek, a nézőtéren a közönség is alszik.”
441 Búbánat 2006-07-04 16:08:44
Udvardy Tibor (Bp., 1914. szept. 4. – Balatonboglár, 1981. júl. 16.): operaénekes (tenor), Liszt-díjas (1952), érdemes (1955) és kiváló művész (1973). Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt.. 1939-ben a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n szerzett oklevelet Molnár Imrénél. Azonnal rendes tagjaként szerződtette az Operaház. Hunyadi Lászlót énekelte először Erkel Ferenc operájában 1939. okt. 6-án. Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt. 1945. márc. 15-én az Operaház megnyitásán énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját. Oratóriuménekesként is elismerték. Rendkívül sokoldalú énekes volt. A lírai tenorszerepektől egészen a drámai karakter hőstenoralakokig terjedt szerepköre. Mind opera-, mind operettszerepeit rádió- és hanglemezfelvételek örökítik meg. Külföldön fellépett Bécsben, Moszkvában, Prágában, Szófiában és az USA-ban. – F. sz. Lohengrin (Wagner: címszerep); Siegmund (Wagner: A walkür); Siegfried (Wagner: címszerep); Faust (Gounod: címszerep); Don José (Bizet: Carmen); Cavaradossi (Puccini: Tosca); Henri (Puccini: A köpeny); Bajazzó (Leoncavallo: A bajazzók); Peter Grimes (B. Britten: címszerep); Anyegin (Csajkovszkij: címszerep); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Alfred (Verdi: Traviata), Tamino (Mozart: Varázsfuvola); Erkel: Hunyadi László, Bánk bán (címszerepek); Kálmán diák (Poldini: Farsangi Lakodalom), Legény (Kodály: Székelyfonó); Kodály: Budavári Te Deum, Psalmus Hungaricus, Missa Brevis - tenor szólók stb. Operett és daljáték (rádiófelvételek: teljes és részletek): Lehár: A víg özvegy, A mosoly országa, Frasquita, A kék mazúr, A Luxemburg grófja, Éva, Friderika, A cárevics, Vándordiák (Garabonciás), Giuditta; Kálmán: Cirkuszhercegnő, A bajadér; Montmartre-i ibolya, Ördöglovas, Jacobi: Leányvásár; Nádor: Babavásár; Kacsóh: Rákóczi; Offenbach: Egy éj Velencében, Denevér; Zerkovits: Csókos asszony; Csajkovszkij- Klein: A diadalmas asszony stb Udvardy Tibor amellett, hogy kiváló énekese volt az Operaháznak, civilben festett és irogatott is. Egyik írása a Film Színház Muzsikában is megjelent (1965-ben), a Maszk és Toll rovatban volt olvasható, címe: Szakáll és huszonegyes. Három fejezet, visszatekintés a pályára. Olyan önéletrajzféle. Amint következik:
Udvardy Tibor (Bp., 1914. szept. 4. – Balatonboglár, 1981. júl. 16.): operaénekes (tenor), Liszt-díjas (1952), érdemes (1955) és kiváló művész (1973). Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt.. 1939-ben a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n szerzett oklevelet Molnár Imrénél. Azonnal rendes tagjaként szerződtette az Operaház. Hunyadi Lászlót énekelte először Erkel Ferenc operájában 1939. okt. 6-án. Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt. 1945. márc. 15-én az Operaház megnyitásán énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját. Oratóriuménekesként is elismerték. Rendkívül sokoldalú énekes volt. A lírai tenorszerepektől egészen a drámai karakter hőstenoralakokig terjedt szerepköre. Mind opera-, mind operettszerepeit rádió- és hanglemezfelvételek örökítik meg. Külföldön fellépett Bécsben, Moszkvában, Prágában, Szófiában és az USA-ban. – F. sz. Lohengrin (Wagner: címszerep); Siegmund (Wagner: A walkür); Siegfried (Wagner: címszerep); Faust (Gounod: címszerep); Don José (Bizet: Carmen); Cavaradossi (Puccini: Tosca); Henri (Puccini: A köpeny); Bajazzó (Leoncavallo: A bajazzók); Peter Grimes (B. Britten: címszerep); Anyegin (Csajkovszkij: címszerep); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Alfred (Verdi: Traviata), Tamino (Mozart: Varázsfuvola); Erkel: Hunyadi László, Bánk bán (címszerepek); Kálmán diák (Poldini: Farsangi Lakodalom), Legény (Kodály: Székelyfonó); Kodály: Budavári Te Deum, Psalmus Hungaricus, Missa Brevis - tenor szólók stb. Operett és daljáték (rádiófelvételek: teljes és részletek): Lehár: A víg özvegy, A mosoly országa, Frasquita, A kék mazúr, A Luxemburg grófja, Éva, Friderika, A cárevics, Vándordiák (Garabonciás), Giuditta; Kálmán: Cirkuszhercegnő, A bajadér; Montmartre-i ibolya, Ördöglovas, Jacobi: Leányvásár; Nádor: Babavásár; Kacsóh: Rákóczi; Offenbach: Egy éj Velencében, Denevér; Zerkovits: Csókos asszony; Csajkovszkij- Klein: A diadalmas asszony stb Udvardy Tibor amellett, hogy kiváló énekese volt az Operaháznak, civilben festett és irogatott is. Egyik írása a Film Színház Muzsikában is megjelent (1965-ben), a Maszk és Toll rovatban volt olvasható, címe: Szakáll és huszonegyes. Három fejezet, visszatekintés a pályára. Olyan önéletrajzféle. Amint következik:
440 Búbánat 2006-07-04 12:41:29
Tovább böngészgetve a régi emlékek között, felidéződik 1965 júliusának egyik csillagfényes nyári éjszakája, mikor szinte még gyerekfejjel egyik legelső opera-operett-koncert kedvéért váltottam jegyet, és mentem ki a Margitszigetre, hogy a Szabadtéri Színpadon olyan gyerekkori és máig tartó kedvenceket láthassak, hallhassak, csodálhassak a színpadról - akkor még nem tudhattam, hogy részemről az első és egyben utolsó személyes találkozás, élmény lesz velük -, mint Svéd Sándor, Réthy Eszter, Carelli Gábor. De felléptek még a kor olyan nagy sztárjai is, mint Eszenyi Irma, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Honthy Hanna, Szabó Miklós vagy a nemzetközi operaéletbeől ismert kiváló baritonista, a Milánói Scala tagja, Paolo Silveri, és ott volt Zsolnay Hédi sanzon-énekesnő is, valamint olyan népszerű balettművészek, mint Orosz Adél és Róna Viktor. A műsornak azt a „hivatalos” címet adták a szervezők: „Garden Party”. Sajnos, már nagyon halványak az emlékeim, akkor még nem jegyzeteltem, s abból az időből nem őriztem meg programfüzeteket. Arra emlékszem, hogy népszerű opera-, operett-, sanzon-, és balettrészletek követték egymást. Leginkább Házy, Udvardy és Ilosfalvy számaira koncentráltam: Traviata, A víg özvegy, A cigánybáró részletei maradtak meg igazán az emlékeimben. Most a kezembe került a gáláról egy fotó-összeállítás, melynek megragadó képei egy csapásra előhívták a fenti emlékeket. Az egyik felvételen Ilosfalvy Róbert látható szmokingban, az akkori feleségével a büfé asztalnál beszélgetnek egymással két palack bor társaságában; egy másik képen Carelli Gábor, a Metropolitan művésze éppen autogramokat osztogat öltözőjében lányok gyűrűjében. A következő képen Udvardy Tibor hódol Honthy Hanna operettprimadonna előtt, két kezébe fogva az „örökifjú” hölgy hófehér kesztyűs kezét. Paolo Silveri Vasady-Balogh Lajossal, a Szabadtéri Színpad akkori igazgatójával beszélget a parkban. Egy kép még Zsolnai Hédiről és a kísérő Stúdió együttesről is. Szép volt, rég volt! De igaz volt!
Tovább böngészgetve a régi emlékek között, felidéződik 1965 júliusának egyik csillagfényes nyári éjszakája, mikor szinte még gyerekfejjel egyik legelső opera-operett-koncert kedvéért váltottam jegyet, és mentem ki a Margitszigetre, hogy a Szabadtéri Színpadon olyan gyerekkori és máig tartó kedvenceket láthassak, hallhassak, csodálhassak a színpadról - akkor még nem tudhattam, hogy részemről az első és egyben utolsó személyes találkozás, élmény lesz velük -, mint Svéd Sándor, Réthy Eszter, Carelli Gábor. De felléptek még a kor olyan nagy sztárjai is, mint Eszenyi Irma, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Honthy Hanna, Szabó Miklós vagy a nemzetközi operaéletbeől ismert kiváló baritonista, a Milánói Scala tagja, Paolo Silveri, és ott volt Zsolnay Hédi sanzon-énekesnő is, valamint olyan népszerű balettművészek, mint Orosz Adél és Róna Viktor. A műsornak azt a „hivatalos” címet adták a szervezők: „Garden Party”. Sajnos, már nagyon halványak az emlékeim, akkor még nem jegyzeteltem, s abból az időből nem őriztem meg programfüzeteket. Arra emlékszem, hogy népszerű opera-, operett-, sanzon-, és balettrészletek követték egymást. Leginkább Házy, Udvardy és Ilosfalvy számaira koncentráltam: Traviata, A víg özvegy, A cigánybáró részletei maradtak meg igazán az emlékeimben. Most a kezembe került a gáláról egy fotó-összeállítás, melynek megragadó képei egy csapásra előhívták a fenti emlékeket. Az egyik felvételen Ilosfalvy Róbert látható szmokingban, az akkori feleségével a büfé asztalnál beszélgetnek egymással két palack bor társaságában; egy másik képen Carelli Gábor, a Metropolitan művésze éppen autogramokat osztogat öltözőjében lányok gyűrűjében. A következő képen Udvardy Tibor hódol Honthy Hanna operettprimadonna előtt, két kezébe fogva az „örökifjú” hölgy hófehér kesztyűs kezét. Paolo Silveri Vasady-Balogh Lajossal, a Szabadtéri Színpad akkori igazgatójával beszélget a parkban. Egy kép még Zsolnai Hédiről és a kísérő Stúdió együttesről is. Szép volt, rég volt! De igaz volt!
439 Búbánat 2006-07-03 13:58:04
Keresgélés közben sok régi félre(el)tett újságcikk-kivágás került elő, bennük böngészve töméntelen érdekességre bukkantam. Ezeket újraolvasva - több évtizeddel később - még mindig tudnak értékes információkkal szolgálni a kedvencekről. Az egyik nagyra becsült – mára fogalommá nemesedett - tenoristámmal készült interjúból idézek részleteket: Ilosfalvy Róbert 1964-ben a San Franciscoi Operában énekelte a Traviata Alfrédját. Kurt Herbert Adler szerződtette őt erre a szerepre. Közvetlenül azután beszélt amerikai élményeiről a Film Színház Muzsikának adott interjúban, hogy az Álarcosbál Erkel Színház- beli felújításának utolsó próbáira hazaérkezett vendégszerepléséről: - Az út odafelé – meséli – igen érdekes, izgalmas volt. Koppenhágába repültem, majd Grönlandon át egyenesen Los Angelesbe, onnét tovább San Franciscoba. Grönlandban leszálltunk. Ott, a repülőtéren láttam a legérdekesebb útjelző táblacsoportot. Egy oszlopon nyolc tábla mutatott nyolc irányba, ilyen feliratokkal: Tokyo 10 óra 0! perc, Los Angeles 6 óra 45 perc, Északi-sark 3 óra 15 perc… A táblák megtekintése egy kis megfázást „eredményezett”, ám az örökös tavasz tengerpartján hamarosan rendbejött Ilosfalvy, s próbálni már úgy kezdett. - Első kedves amerikai élményem: a repülőtéren a vámtisztviselő, amikor meglátta az útlevelem, kissé tört magyarsággal üdvözölt! Édesanyja magyar, ő már kint született. A szállodában Adler főigazgató ajándéka: hatalmas tál déligyümölcs fogadott. Néhány nap múlva elkezdődött a munka. Közben részt vett a Turandot főpróbáján: Birgit Nilsson énekelte a címszerepet. Nilsson egyébként a Fidélióban is szerepelt. A San Francisco-i operaháznak ez az évadja szeptember 11.-től november 5-ig tartott San Franciscoban, és folytatódott november 6.-tól november 29-ig Los Angelesben. - November 1-jén volt az első Traviata-előadásom – folytatja Ilosfalvy Róbert. A címszerepet Joan Sutherland, a Metropolitan ünnepelt művésznője énekelte, Germont Györgyöt pedig Eberhardt Waechter. Az én nevem két csillag kíséretében jelent meg a plakáton; azt jelenti, hogy első amerikai fellépésem. A nevét nem valami könnyen ejtették ki, valahogyan így: „Ájloszfalvy”… - Sutherland egyébként csak a zenekari főpróbákra érkezett meg, előzőleg Luciát énekelt a Metropolitanban. Ő olyan népszerű, annyira szeretik, hogy az első előadás napján száz dollárt kínáltak egy jegyért, pedig tizenkét dollárba került a legdrágább. Háromszor énekelte Alfrédot San Franciscoban, kétszer Los Angelesben. Richard Bonynge vezényelte az előadásokat, Sutherland férje. A perzsa Lofti Mansouri rendezte a Traviáta-t. - Először énekeltem Alfrédot olaszul – mondja Ilosfalvy Róbert. – Csodálkoztak is, amikor elmondtam, hogy Budapesten minden operát magyar nyelven adunk elő. A lapok fenntartással fogadták a magyar tenorista felléptetésének hírét, a lezajlott előadások elismerő kritikáiban viszont már ilyesmiket olvashatni: „Nemes hang”, „ezüstös belcantóval énekel”, „örvendetes meglepetés”, „hangja megragadóan friss”, „hangjának olyan kvalitásai vannak, amelyek Björlingére emlékeztetnek”. - Ennek a megjegyzésnek örültem a legjobban, hiszen mindig Jussi Björling volt az énekes-példaképem. (Film Színház Muzsika, 1964. november 27. D.L.) A cikkbe tördelve két fénykép: az egyiken Ilosfalvy Róbert a San Francisco-i Aranykapu-híd előtt mosolyogva integet a kamerába (háttérben a fenséges öblöt átívelő híd és a túlparti dombok láthatók), a másikon az amerikai Violetta: Joan Sutherland Ilosfalvynak dedikált fotója látható.
Keresgélés közben sok régi félre(el)tett újságcikk-kivágás került elő, bennük böngészve töméntelen érdekességre bukkantam. Ezeket újraolvasva - több évtizeddel később - még mindig tudnak értékes információkkal szolgálni a kedvencekről. Az egyik nagyra becsült – mára fogalommá nemesedett - tenoristámmal készült interjúból idézek részleteket: Ilosfalvy Róbert 1964-ben a San Franciscoi Operában énekelte a Traviata Alfrédját. Kurt Herbert Adler szerződtette őt erre a szerepre. Közvetlenül azután beszélt amerikai élményeiről a Film Színház Muzsikának adott interjúban, hogy az Álarcosbál Erkel Színház- beli felújításának utolsó próbáira hazaérkezett vendégszerepléséről: - Az út odafelé – meséli – igen érdekes, izgalmas volt. Koppenhágába repültem, majd Grönlandon át egyenesen Los Angelesbe, onnét tovább San Franciscoba. Grönlandban leszálltunk. Ott, a repülőtéren láttam a legérdekesebb útjelző táblacsoportot. Egy oszlopon nyolc tábla mutatott nyolc irányba, ilyen feliratokkal: Tokyo 10 óra 0! perc, Los Angeles 6 óra 45 perc, Északi-sark 3 óra 15 perc… A táblák megtekintése egy kis megfázást „eredményezett”, ám az örökös tavasz tengerpartján hamarosan rendbejött Ilosfalvy, s próbálni már úgy kezdett. - Első kedves amerikai élményem: a repülőtéren a vámtisztviselő, amikor meglátta az útlevelem, kissé tört magyarsággal üdvözölt! Édesanyja magyar, ő már kint született. A szállodában Adler főigazgató ajándéka: hatalmas tál déligyümölcs fogadott. Néhány nap múlva elkezdődött a munka. Közben részt vett a Turandot főpróbáján: Birgit Nilsson énekelte a címszerepet. Nilsson egyébként a Fidélióban is szerepelt. A San Francisco-i operaháznak ez az évadja szeptember 11.-től november 5-ig tartott San Franciscoban, és folytatódott november 6.-tól november 29-ig Los Angelesben. - November 1-jén volt az első Traviata-előadásom – folytatja Ilosfalvy Róbert. A címszerepet Joan Sutherland, a Metropolitan ünnepelt művésznője énekelte, Germont Györgyöt pedig Eberhardt Waechter. Az én nevem két csillag kíséretében jelent meg a plakáton; azt jelenti, hogy első amerikai fellépésem. A nevét nem valami könnyen ejtették ki, valahogyan így: „Ájloszfalvy”… - Sutherland egyébként csak a zenekari főpróbákra érkezett meg, előzőleg Luciát énekelt a Metropolitanban. Ő olyan népszerű, annyira szeretik, hogy az első előadás napján száz dollárt kínáltak egy jegyért, pedig tizenkét dollárba került a legdrágább. Háromszor énekelte Alfrédot San Franciscoban, kétszer Los Angelesben. Richard Bonynge vezényelte az előadásokat, Sutherland férje. A perzsa Lofti Mansouri rendezte a Traviáta-t. - Először énekeltem Alfrédot olaszul – mondja Ilosfalvy Róbert. – Csodálkoztak is, amikor elmondtam, hogy Budapesten minden operát magyar nyelven adunk elő. A lapok fenntartással fogadták a magyar tenorista felléptetésének hírét, a lezajlott előadások elismerő kritikáiban viszont már ilyesmiket olvashatni: „Nemes hang”, „ezüstös belcantóval énekel”, „örvendetes meglepetés”, „hangja megragadóan friss”, „hangjának olyan kvalitásai vannak, amelyek Björlingére emlékeztetnek”. - Ennek a megjegyzésnek örültem a legjobban, hiszen mindig Jussi Björling volt az énekes-példaképem. (Film Színház Muzsika, 1964. november 27. D.L.) A cikkbe tördelve két fénykép: az egyiken Ilosfalvy Róbert a San Francisco-i Aranykapu-híd előtt mosolyogva integet a kamerába (háttérben a fenséges öblöt átívelő híd és a túlparti dombok láthatók), a másikon az amerikai Violetta: Joan Sutherland Ilosfalvynak dedikált fotója látható.
438 Orfeusz 2006-07-03 11:19:03 [Válasz erre: 436 Heiner Lajos 2006-07-03 09:51:54]
Ez csak azt jelenti, hogy nagy főszerepet nem énekel, mert a részletes szereposztásokat mindig csak a hónapot megelőzően teszik közzé..így a Papagena, mennyei hang(Don Carlo) ami félig azért főszerep még nem szerepel a műsorban, ahogy a kisebb szerepek sem(viráglány stb.) Egyébként jövőre énekel itthon Szerelmi bájitalban és Don Pasquale-ban is.
Ez csak azt jelenti, hogy nagy főszerepet nem énekel, mert a részletes szereposztásokat mindig csak a hónapot megelőzően teszik közzé..így a Papagena, mennyei hang(Don Carlo) ami félig azért főszerep még nem szerepel a műsorban, ahogy a kisebb szerepek sem(viráglány stb.) Egyébként jövőre énekel itthon Szerelmi bájitalban és Don Pasquale-ban is.
437 Búbánat 2006-07-03 10:56:29 [Válasz erre: 436 Heiner Lajos 2006-07-03 09:51:54]
Kedves Lajos! Én sem találtam ilyen kiírást. Ez még nem jelentené, hogy kikerült a házból. Sesto biztosan több információval rendelkezik. Szegedre még bizonytalan az elmenetelem. Ami biztos, hogy a hétvégén már Angliában leszek...
Kedves Lajos! Én sem találtam ilyen kiírást. Ez még nem jelentené, hogy kikerült a házból. Sesto biztosan több információval rendelkezik. Szegedre még bizonytalan az elmenetelem. Ami biztos, hogy a hétvégén már Angliában leszek...
436 Heiner Lajos 2006-07-03 09:51:54 [Válasz erre: 435 Búbánat 2006-07-01 09:08:05]
Kedves Búbánat! Nem találtam Keszei Borit kiírva a Bécsi Opera egyik jövő évadbeli előadására sem. Te mit tudsz erről? Viszont énekli Melindát augusztusban a Szegedi Szabadtérin. Ha erre jársz, talán egy sört is meg tudunk inni...
Kedves Búbánat! Nem találtam Keszei Borit kiírva a Bécsi Opera egyik jövő évadbeli előadására sem. Te mit tudsz erről? Viszont énekli Melindát augusztusban a Szegedi Szabadtérin. Ha erre jársz, talán egy sört is meg tudunk inni...
435 Búbánat 2006-07-01 09:08:05
Tegnap este Gödöllőn, a Királyi Kastély Dísztermében a Mozart-kamara-est keretében fellépett Keszei Bori, egy-egy áriát énekelt a Figaró házasságából, a Don Giovanniból és a Színigazgatóból. A Bécsi Állami Operaház fiatal művésznője mégsem ezek eléneklésével tett rám mély benyomást, hanem a második részben előadott technikailag igen nehéz, rendkívüli virtuózitást is igénylő nagyszabású hangversenydarab szoprán szólamával. Az énekesnőből sugárzik a szépség. És ezt a hangjával teszi. Öröm és áradó ujjongás érzülete volt az, ami levett a lábamról.A közönség lelkesedése, szűnni nem akaró tapsvihara azt bizonyította, hogy Keszei Bori egyre népszerűbb idehaza is, és örömünkre szolgál, hogy nem kell Bécsig elzarándokolnunk azért, hogy művészetében, hangja varázsában,teljében és bájos lényében egyaránt elgyönyörködjünk.
Tegnap este Gödöllőn, a Királyi Kastély Dísztermében a Mozart-kamara-est keretében fellépett Keszei Bori, egy-egy áriát énekelt a Figaró házasságából, a Don Giovanniból és a Színigazgatóból. A Bécsi Állami Operaház fiatal művésznője mégsem ezek eléneklésével tett rám mély benyomást, hanem a második részben előadott technikailag igen nehéz, rendkívüli virtuózitást is igénylő nagyszabású hangversenydarab szoprán szólamával. Az énekesnőből sugárzik a szépség. És ezt a hangjával teszi. Öröm és áradó ujjongás érzülete volt az, ami levett a lábamról.A közönség lelkesedése, szűnni nem akaró tapsvihara azt bizonyította, hogy Keszei Bori egyre népszerűbb idehaza is, és örömünkre szolgál, hogy nem kell Bécsig elzarándokolnunk azért, hogy művészetében, hangja varázsában,teljében és bájos lényében egyaránt elgyönyörködjünk.
434 nyáridő 2006-06-30 10:41:19
4-3-4
4-3-4
433 Búbánat 2006-06-29 13:19:09
Ma este a Kossuth Rádióban: 23.04: Önarckép – hangokkal A mikrofon elôtt: Bazsinka Zsuzsanna, a Magyar Állami Operaház magánénekese Szerkesztô: Fittler Katalin
Ma este a Kossuth Rádióban: 23.04: Önarckép – hangokkal A mikrofon elôtt: Bazsinka Zsuzsanna, a Magyar Állami Operaház magánénekese Szerkesztô: Fittler Katalin
432 Búbánat 2006-06-14 00:55:54
László Margitot 75. születésnapja alkalmából az Operaház főigazgatói szobájában bensőséges ünnepség keretében köszöntötték. Ott volt Melis György, Ágay Karola, Barlay Zsuzsa, Huszár Klára, Boschán Daisy és sokan mások. Néhány nappal később interjút adott az Operaéletnek. Hadd idézzem a művésznőt,ki így vall volt partnereiről,a mai operaházi viszonyokról és életéről: ...Igen jólesett, hogy az operaházi köszöntésemen ők is jelen voltak... Nekem mindenki a példaképem volt, aki előttem járt a pályán. Az ő produkciójukon nevelkedtem, de nem utánoztam senkit. Viszont láttam, hogy miként viszonyulnak a \"szakmánkhoz\"; azt a tisztességet, azt a pontosságot ma is példaként kellene állítani minden kolléga elé. Meg is volt az eredménye. Borzadva látom, hogy napjainkban egyre jobban devalválódnak ezek az értékek. Mérhetetlenül idegesít a lezserség, a pontatlanság, az, hogy sok minden olcsóvá vált... És idegesít például a sok öncélú mezteleneség. Úgy érzem, a legkevésbé sem vagyok prűd, de a test szépsége elvész nezzel a köldökmutogatással, fenékrázással; hogy mindenkin lecsúszó rongyok lötyögnek, kinn a válluk, a keblük... Az érdekessége tűnik el egy nőnek attól, hogy állandóan le van vetkőzve. Az erotika nem az, hogy mindennek kint kell lennie, ezzel a sejtetés művészete felkejtődik el... A Rádióban rengeteget foglalkoztattak. És szívesen énekeltem klasszikus operettet is, mert az ugyonolyan énekesi feladat, mint az opera -, ha az ember jól csinálja. Bende Zsolt, Szabó Miklós volt leggyakrabban a partnerem, ők operát épp oly kiválóan szólaltattak meg, mint a legigényesebb operetteket. Velük sok koncerten is énekeltem... A sors nagy ajándéka volt számomra az énekesi pálya. Az emberek jelentős hányada ugyanis olyan kenéykereső tevékenységből él, amit nem szívesen művel; várja a munkaszünetet, várja a napi munka végét, én azonban mindig éneklés közben voltam a legboldogabb. Ajándék volt számomra az élettől az is, hogy a munkatársaium művészek-emberek voltak. Akik most hirtelen eszembe jutnak: Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Ágay Karola, Barlay Zsuzsa..., a karmesterek közül: Ferencsik János, Lukács Ervin, Medveczky Ádám... Kitüntetéseimet elsősorban a Mozart-szerepeim alakításáért kaptam, s talán valóban ezek álltak legközelebb hozzám. Ám amit énekeltem, azt mind szerettem. Amit nem szerettem, kikerültem. Az igazság az, hogy a Mozart-szerepek mellett voltak más ledvenceim is, például Gilda a Rigolettóban vagy Rosina A sevillai borbélyban. ...Három helyen is tanítottam: a Szent István Gimnázium zenei tagozatán, majd a Zeneakadémián docensként, az Operában pedig tanácsadó énekmester voltam. De mára befejeztem a tanítást. Befejeztem az éneklést is. 1953-tól 1986-ig voltam az Operában. ...Csobánkán élünk férjemmel, Bajor-Nagy Ernővel... nekem ő olyan társam, aki segített elfogadni, hogy megy az idő, hogy már nem az első sorban van az ember... De ott a család, a fiam és a három unokám is.... Hatalmas, 13-14 ezer kötetes könyvtárunk van, és ott a kert, ahol szívesen tevékenykedem, szeretek főzni is, ma már erre is van időm. A Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának 1997 óta az egyik vezetője vagyok, kezdetben háromhetente, ma már csak hathetente számítanak rám, de úgy gondolom, ennyi elég is nekem. ... Úgy gondolom, talán már túl vagyok azon, hogy számvetést készítsek. Minek is? Az életemet mindig úgy éltem, hogy azt teljességgel betöltötte hivatásom.
László Margitot 75. születésnapja alkalmából az Operaház főigazgatói szobájában bensőséges ünnepség keretében köszöntötték. Ott volt Melis György, Ágay Karola, Barlay Zsuzsa, Huszár Klára, Boschán Daisy és sokan mások. Néhány nappal később interjút adott az Operaéletnek. Hadd idézzem a művésznőt,ki így vall volt partnereiről,a mai operaházi viszonyokról és életéről: ...Igen jólesett, hogy az operaházi köszöntésemen ők is jelen voltak... Nekem mindenki a példaképem volt, aki előttem járt a pályán. Az ő produkciójukon nevelkedtem, de nem utánoztam senkit. Viszont láttam, hogy miként viszonyulnak a \"szakmánkhoz\"; azt a tisztességet, azt a pontosságot ma is példaként kellene állítani minden kolléga elé. Meg is volt az eredménye. Borzadva látom, hogy napjainkban egyre jobban devalválódnak ezek az értékek. Mérhetetlenül idegesít a lezserség, a pontatlanság, az, hogy sok minden olcsóvá vált... És idegesít például a sok öncélú mezteleneség. Úgy érzem, a legkevésbé sem vagyok prűd, de a test szépsége elvész nezzel a köldökmutogatással, fenékrázással; hogy mindenkin lecsúszó rongyok lötyögnek, kinn a válluk, a keblük... Az érdekessége tűnik el egy nőnek attól, hogy állandóan le van vetkőzve. Az erotika nem az, hogy mindennek kint kell lennie, ezzel a sejtetés művészete felkejtődik el... A Rádióban rengeteget foglalkoztattak. És szívesen énekeltem klasszikus operettet is, mert az ugyonolyan énekesi feladat, mint az opera -, ha az ember jól csinálja. Bende Zsolt, Szabó Miklós volt leggyakrabban a partnerem, ők operát épp oly kiválóan szólaltattak meg, mint a legigényesebb operetteket. Velük sok koncerten is énekeltem... A sors nagy ajándéka volt számomra az énekesi pálya. Az emberek jelentős hányada ugyanis olyan kenéykereső tevékenységből él, amit nem szívesen művel; várja a munkaszünetet, várja a napi munka végét, én azonban mindig éneklés közben voltam a legboldogabb. Ajándék volt számomra az élettől az is, hogy a munkatársaium művészek-emberek voltak. Akik most hirtelen eszembe jutnak: Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József, Ágay Karola, Barlay Zsuzsa..., a karmesterek közül: Ferencsik János, Lukács Ervin, Medveczky Ádám... Kitüntetéseimet elsősorban a Mozart-szerepeim alakításáért kaptam, s talán valóban ezek álltak legközelebb hozzám. Ám amit énekeltem, azt mind szerettem. Amit nem szerettem, kikerültem. Az igazság az, hogy a Mozart-szerepek mellett voltak más ledvenceim is, például Gilda a Rigolettóban vagy Rosina A sevillai borbélyban. ...Három helyen is tanítottam: a Szent István Gimnázium zenei tagozatán, majd a Zeneakadémián docensként, az Operában pedig tanácsadó énekmester voltam. De mára befejeztem a tanítást. Befejeztem az éneklést is. 1953-tól 1986-ig voltam az Operában. ...Csobánkán élünk férjemmel, Bajor-Nagy Ernővel... nekem ő olyan társam, aki segített elfogadni, hogy megy az idő, hogy már nem az első sorban van az ember... De ott a család, a fiam és a három unokám is.... Hatalmas, 13-14 ezer kötetes könyvtárunk van, és ott a kert, ahol szívesen tevékenykedem, szeretek főzni is, ma már erre is van időm. A Bartók Rádió Muzsikáló délután című műsorának 1997 óta az egyik vezetője vagyok, kezdetben háromhetente, ma már csak hathetente számítanak rám, de úgy gondolom, ennyi elég is nekem. ... Úgy gondolom, talán már túl vagyok azon, hogy számvetést készítsek. Minek is? Az életemet mindig úgy éltem, hogy azt teljességgel betöltötte hivatásom.
431 Seymour 2006-06-07 12:36:06 [Válasz erre: 425 Búbánat 2006-06-06 08:16:33]
Vasárnap volt egy összeállítás a Magyar operaénekesek sorozatban. (Álarcos, Boris, Dózsa Gy., stb.)
Vasárnap volt egy összeállítás a Magyar operaénekesek sorozatban. (Álarcos, Boris, Dózsa Gy., stb.)
430 Búbánat 2006-06-07 10:19:38 [Válasz erre: 429 -zéta- 2006-06-06 22:11:55]
Egyre inkább kezdek leszokni a MUZSIKA olvasásáról...
Egyre inkább kezdek leszokni a MUZSIKA olvasásáról...
429 -zéta- 2006-06-06 22:11:55 [Válasz erre: 428 Heiner Lajos 2006-06-06 17:12:33]
Eszerint a MUZSIKA hasalt három évet...
Eszerint a MUZSIKA hasalt három évet...
427 Búbánat 2006-06-06 15:42:01 [Válasz erre: 426 -zéta- 2006-06-06 11:57:26]
Brockhaus- Riemann zenei lexikon és a Várnai Péter operalexikonja egyaránt 1924-et jelöl meg születési dátumnak.
Brockhaus- Riemann zenei lexikon és a Várnai Péter operalexikonja egyaránt 1924-et jelöl meg születési dátumnak.
426 -zéta- 2006-06-06 11:57:26 [Válasz erre: 425 Búbánat 2006-06-06 08:16:33]
A Muzsika szerint 85 éves. (Perzse nem állítom, hogy jól tudják.)
A Muzsika szerint 85 éves. (Perzse nem állítom, hogy jól tudják.)
425 Búbánat 2006-06-06 08:16:33
Kissé elsikkadt, hogy a napokban (június 3.) ünnepelte Palánkay Klára a születésnapját. Nem kerek évforduló, de mégis: magam részéről szerettel gratulálok a 82. születésnapjához és kívánok neki további erőt és egészséget!
Kissé elsikkadt, hogy a napokban (június 3.) ünnepelte Palánkay Klára a születésnapját. Nem kerek évforduló, de mégis: magam részéről szerettel gratulálok a 82. születésnapjához és kívánok neki további erőt és egészséget!
424 virius 2006-06-02 18:38:57 [Válasz erre: 421 pacal 2006-05-24 15:18:53]
Igen, bár ebben a szezonban még nem áll be Beckmesser szerepébe, egyelőre csak zeneileg énekelte a színpadi próbákon, ekkor Sárkány tátogott (mint egykor egy Gioconda-előadáson, amikor Bárány tátogott, Kováts Kolos énekelt...). Kissé későn szóltak neki, de a nyár folyamán talán megtanulja fejből a szólamot. Valóban mindent tud, ennek éppen ez is bizonyítéka, hogy elvállalta Beckmessert, miután Gárday kiesett...
Igen, bár ebben a szezonban még nem áll be Beckmesser szerepébe, egyelőre csak zeneileg énekelte a színpadi próbákon, ekkor Sárkány tátogott (mint egykor egy Gioconda-előadáson, amikor Bárány tátogott, Kováts Kolos énekelt...). Kissé későn szóltak neki, de a nyár folyamán talán megtanulja fejből a szólamot. Valóban mindent tud, ennek éppen ez is bizonyítéka, hogy elvállalta Beckmessert, miután Gárday kiesett...
423 Búbánat 2006-06-01 11:49:41
Varga Magda operaénekesnőről írt egy szép cikket a tegnapi Magyar Nemzetbe Dombi Margit. Az apropót az szolgáltatta, hogy a 84 éves művésznőt, aki több évtizedet szolgált a Debreceni Csokonai Színházban, évtizedes szünet után nemrégiben újra színpadon láthatta a debreceni operabarát közönség. Családi tragédia után, barátai unszolására szánta rá magát, hogy Carmen és Azucena alakját újra magára öltse, és a csodával határos módon megőrzött, telten zengő hangjával régi tisztelőit újra megörvendeztesse. Kiderült, hogy koncertjén nemcsak énekelni tud elragadóan, hanem elemi erővel ad elő verseket is, kitűnő dramaturgiai érzékkel maga szerkeszti műsorát, amelyből e rejtekező képességéből is felvillantott. Minderről így vall az örökifjú – a berakott fénykép tanúsága szerint akár húsz évet is letagadhatna korából – Varga Magda (kinek három gyermeke van, a legkisebbik az ismert színművész, Cserhalmi György) a koncertet követő beszélgetés során: „Nagyon komolyan vettem a próbákat és a felkészülést. Két hónapig gyakoroltam egyfolytában, egyik próbáról a másikra alakult, változott a műsor. Sokat tipródtam azon, mit válasszak Bizet-től, Schuberttől vagy éppen Verditől. Amikor sikerült kiizzadni magamból azt a műsortervet, amit jónak éreztem, sikerült olyan szinten formába hozni magam, amit elfogadhatónak ítéltem, megnyugodtam: minden tőlem telhetőt megtettem, a többi Isten dolga….” Izgalomnak a koncert napján valóban nyoma sem volt – írja Dombi Margit -, a színpadon újra az operakirálynő volt jelen, képes volt felidézni a művésznő hatvanas-hetvenes évekbeli fénykorát, benne legnagyobb alakítását, a Carment. A pálya kezdeteiről is igen érdekesen és meghatóan beszél: „A háborúnak komoly szerepe volt abban, hogy operaénekes lettem. Akkor még csak két kislányom volt, akik nagyon féltek az óvóhelyen, s úgy nyugtattam meg őket, hogy mindig énekeltem nekik. Az ének másokra is hatott, erőt adott nekik a szenvedések elviseléséhez. Ekkor döbbentem rá: ha Isten tehetséggel ajándékozott meg, akkor nekem dolgom, hogy ezzel éljek…” Az indulás, az indíttatás Mogyoródhoz kötik, de a falusi környezet, majd Pest (Állami Népi Együttesben vállalt énekesi státusz, rádiós feladatok) után végleg Debrecenben telepedett le a családjával. Az élete munkássága elismeréseként Érdemes Művész kitüntető címmel is büszkélkedhető énekművésznek Debrecen - amint mondja – évről évre kedvesebb otthona lett és maradt, s bár évekig énekelt Olaszországban is, hívták sokfelé, ő hűségesen kitartott szeretett városa és színháza mellett, ott, ahol sok év után most megadatott neki újra színpadra lépni. Varga Magda számára ez a kései fellépés nemcsak jutalomjáték, de egyenesen ajándék – fejeződik be a cikk, amelyből még sok mindent megtudhatunk, amiről a művésznő vallott: családjáról, a pálya további állomásairól, művészetének titkairól.
Varga Magda operaénekesnőről írt egy szép cikket a tegnapi Magyar Nemzetbe Dombi Margit. Az apropót az szolgáltatta, hogy a 84 éves művésznőt, aki több évtizedet szolgált a Debreceni Csokonai Színházban, évtizedes szünet után nemrégiben újra színpadon láthatta a debreceni operabarát közönség. Családi tragédia után, barátai unszolására szánta rá magát, hogy Carmen és Azucena alakját újra magára öltse, és a csodával határos módon megőrzött, telten zengő hangjával régi tisztelőit újra megörvendeztesse. Kiderült, hogy koncertjén nemcsak énekelni tud elragadóan, hanem elemi erővel ad elő verseket is, kitűnő dramaturgiai érzékkel maga szerkeszti műsorát, amelyből e rejtekező képességéből is felvillantott. Minderről így vall az örökifjú – a berakott fénykép tanúsága szerint akár húsz évet is letagadhatna korából – Varga Magda (kinek három gyermeke van, a legkisebbik az ismert színművész, Cserhalmi György) a koncertet követő beszélgetés során: „Nagyon komolyan vettem a próbákat és a felkészülést. Két hónapig gyakoroltam egyfolytában, egyik próbáról a másikra alakult, változott a műsor. Sokat tipródtam azon, mit válasszak Bizet-től, Schuberttől vagy éppen Verditől. Amikor sikerült kiizzadni magamból azt a műsortervet, amit jónak éreztem, sikerült olyan szinten formába hozni magam, amit elfogadhatónak ítéltem, megnyugodtam: minden tőlem telhetőt megtettem, a többi Isten dolga….” Izgalomnak a koncert napján valóban nyoma sem volt – írja Dombi Margit -, a színpadon újra az operakirálynő volt jelen, képes volt felidézni a művésznő hatvanas-hetvenes évekbeli fénykorát, benne legnagyobb alakítását, a Carment. A pálya kezdeteiről is igen érdekesen és meghatóan beszél: „A háborúnak komoly szerepe volt abban, hogy operaénekes lettem. Akkor még csak két kislányom volt, akik nagyon féltek az óvóhelyen, s úgy nyugtattam meg őket, hogy mindig énekeltem nekik. Az ének másokra is hatott, erőt adott nekik a szenvedések elviseléséhez. Ekkor döbbentem rá: ha Isten tehetséggel ajándékozott meg, akkor nekem dolgom, hogy ezzel éljek…” Az indulás, az indíttatás Mogyoródhoz kötik, de a falusi környezet, majd Pest (Állami Népi Együttesben vállalt énekesi státusz, rádiós feladatok) után végleg Debrecenben telepedett le a családjával. Az élete munkássága elismeréseként Érdemes Művész kitüntető címmel is büszkélkedhető énekművésznek Debrecen - amint mondja – évről évre kedvesebb otthona lett és maradt, s bár évekig énekelt Olaszországban is, hívták sokfelé, ő hűségesen kitartott szeretett városa és színháza mellett, ott, ahol sok év után most megadatott neki újra színpadra lépni. Varga Magda számára ez a kései fellépés nemcsak jutalomjáték, de egyenesen ajándék – fejeződik be a cikk, amelyből még sok mindent megtudhatunk, amiről a művésznő vallott: családjáról, a pálya további állomásairól, művészetének titkairól.
422 Búbánat 2006-05-28 16:16:49
Miklósa Erika áriaestjét - Tizenöt év a zenében - felvételről láthatjuk a Duna TV-ben, június 4-én, 19 órától. Erről a jubíleumi operagáláról, melyen km. Wiedemann Bernadett is, korábban beszámoltam, de mások is kifejtették mondandójukat. Tehát az \"élveboncolás\" után vagyunk, így vasárnap este azok is szembesülhetnek a leírtak igazságtartalmával, akik akkor nem lehettek jelen a Nemzeti Hangversenyteremben, s mások beszámolóíra alapozták véleményüket illetve meglévő előitéletükre támaszkodtak.
Miklósa Erika áriaestjét - Tizenöt év a zenében - felvételről láthatjuk a Duna TV-ben, június 4-én, 19 órától. Erről a jubíleumi operagáláról, melyen km. Wiedemann Bernadett is, korábban beszámoltam, de mások is kifejtették mondandójukat. Tehát az \"élveboncolás\" után vagyunk, így vasárnap este azok is szembesülhetnek a leírtak igazságtartalmával, akik akkor nem lehettek jelen a Nemzeti Hangversenyteremben, s mások beszámolóíra alapozták véleményüket illetve meglévő előitéletükre támaszkodtak.
421 pacal 2006-05-24 15:18:53
AMBRUS ÁKOS ! A legnaccerűbb oprafontos hanganyag! Vegyék vigyék,mindent tud !
AMBRUS ÁKOS ! A legnaccerűbb oprafontos hanganyag! Vegyék vigyék,mindent tud !
420 bermuda 2006-05-24 14:32:14
Bocs, a \"Milyen zenét..\"topikba akartam ezt bevésni.
Bocs, a \"Milyen zenét..\"topikba akartam ezt bevésni.
419 bermuda 2006-05-24 14:30:10 [Válasz erre: 418 virius 2006-05-23 23:20:13]
Nekem AZ a Végzet azóta is az etalon:Ilosfalvy, Melis,Bende (elbűvölő)minden előadást megnéztem miattuk akkoriban:-)
Nekem AZ a Végzet azóta is az etalon:Ilosfalvy, Melis,Bende (elbűvölő)minden előadást megnéztem miattuk akkoriban:-)
418 virius 2006-05-23 23:20:13
Nyolcvan éve született Bende Zsolt, a kitűnő baritonista, a Kossuthon most éppen áriáiból megy válogatás, e percben éppen Papageno áriáját énekli.
Nyolcvan éve született Bende Zsolt, a kitűnő baritonista, a Kossuthon most éppen áriáiból megy válogatás, e percben éppen Papageno áriáját énekli.
417 janomano 2006-05-21 01:19:04 [Válasz erre: 416 virius 2006-05-21 00:36:28]
Ez a Klemperer-féle nekem is megvan. Szép felvétel, bár nem korszerű. A fiatal Simándy jól esik mindig.
Ez a Klemperer-féle nekem is megvan. Szép felvétel, bár nem korszerű. A fiatal Simándy jól esik mindig.
416 virius 2006-05-21 00:36:28
Lezajlott a Mesterdalnokok premierje, ennek apropóján régi \"kedvenceket\" idézek fel, akik szerepük kongeniális megformálói voltak: Losonczy György (Hans Sachs), Simándy József, később Molnár András (Stolzingi Walther), Maleczky Oszkár és később nagyon sokáig Bordás György (Beckmesser), Székely Mihály (Pogner)!
Lezajlott a Mesterdalnokok premierje, ennek apropóján régi \"kedvenceket\" idézek fel, akik szerepük kongeniális megformálói voltak: Losonczy György (Hans Sachs), Simándy József, később Molnár András (Stolzingi Walther), Maleczky Oszkár és később nagyon sokáig Bordás György (Beckmesser), Székely Mihály (Pogner)!
415 Búbánat 2006-05-20 14:48:31
AZ Új Emberben felfigyeltem egy képre, mely egy emléktábláról készített fényképet mutat be. Az emléktáblán felül Székely Mihály operaénekes és dr. Tomori János káplán mellképét látjuk egymás mellett, alattuk a következő felirattal: \"Ebben a plébánia épületben rejtegette dr. Tomori János káplán a világhírű izraelita operaénekest, Székely Mihályt 1944. október 25-től 1945. január 10-ig. Bátor emberbaráti cselekedetéért az utókor tisztelete övezze őt!\" Az utókor feladata, hogy a nemes cselekedetek, a hősies helytállás példái ne merüljenek feledésbe. Ennek a gondolatnak a jegyében helyezték el a cikkben szereplő emléktáblát május 8-án a kispesti Nagyboldogasszony-plébánia falán. Az emléktáblát Székely Mihály 105. születésnapján kis ünnepség keretében Pálos Frigyes prépost kanonok áldotta meg. \"igaz férfi emlékének adózunk, aki pap volt és komolyan vette a jó pásztorról mondott szavakat... Ő vezette a krisztusi hitre és részesítette a keresztség szentségében Székely Mihályt, aki amikor életveszélybe került, menedéket talált papjánál. Tomori minden ehetőséget vállalva megosztotta vele szűk káplánszobáját, átadta fekhelyét. Hónapokon át gondoskodott róla, míg a veszedelem el nem vonult... Figyelmeztessen ez a tábla arra, hogy igaz embernek lenni milyen nagy dolog minden időben, de különösen egy olyan világban, amikor az őrült erőszak és embertelenség uralkodik...\" - mondotta Pálos Frigyes.
AZ Új Emberben felfigyeltem egy képre, mely egy emléktábláról készített fényképet mutat be. Az emléktáblán felül Székely Mihály operaénekes és dr. Tomori János káplán mellképét látjuk egymás mellett, alattuk a következő felirattal: \"Ebben a plébánia épületben rejtegette dr. Tomori János káplán a világhírű izraelita operaénekest, Székely Mihályt 1944. október 25-től 1945. január 10-ig. Bátor emberbaráti cselekedetéért az utókor tisztelete övezze őt!\" Az utókor feladata, hogy a nemes cselekedetek, a hősies helytállás példái ne merüljenek feledésbe. Ennek a gondolatnak a jegyében helyezték el a cikkben szereplő emléktáblát május 8-án a kispesti Nagyboldogasszony-plébánia falán. Az emléktáblát Székely Mihály 105. születésnapján kis ünnepség keretében Pálos Frigyes prépost kanonok áldotta meg. \"igaz férfi emlékének adózunk, aki pap volt és komolyan vette a jó pásztorról mondott szavakat... Ő vezette a krisztusi hitre és részesítette a keresztség szentségében Székely Mihályt, aki amikor életveszélybe került, menedéket talált papjánál. Tomori minden ehetőséget vállalva megosztotta vele szűk káplánszobáját, átadta fekhelyét. Hónapokon át gondoskodott róla, míg a veszedelem el nem vonult... Figyelmeztessen ez a tábla arra, hogy igaz embernek lenni milyen nagy dolog minden időben, de különösen egy olyan világban, amikor az őrült erőszak és embertelenség uralkodik...\" - mondotta Pálos Frigyes.
414 Búbánat 2006-04-12 08:51:34
A Kossuth rádióban ma 14.10 órai kezdettel „Zene-szóval – Találkozás a stúdióban” műsor vendége: Szűcs Márta operaénekes. A szerkesztő műsorvezető: Boros Attila.
A Kossuth rádióban ma 14.10 órai kezdettel „Zene-szóval – Találkozás a stúdióban” műsor vendége: Szűcs Márta operaénekes. A szerkesztő műsorvezető: Boros Attila.
413 WiseGentleman 2006-03-17 10:18:59 [Válasz erre: 397 Momo 2005-12-05 01:52:55]
Szerintem, ügyeletes Wagner-karmesterként cseréljük le Szimonovot Bychkovra, mindenképpen jól járnánk vele (Jutocsa személyes ráható erejével és kapcsolatrendszerével elintézhetné).
Szerintem, ügyeletes Wagner-karmesterként cseréljük le Szimonovot Bychkovra, mindenképpen jól járnánk vele (Jutocsa személyes ráható erejével és kapcsolatrendszerével elintézhetné).
412 WiseGentleman 2006-03-17 10:17:53 [Válasz erre: 402 telramund 2005-12-05 08:52:59]
Amikor én láttam őket, Házy E. már jóval túl lehetett a harmincon, ez az operaház bezárása előtti utolsó évadban volt, kis gimnazista, vasárnap délelőtti bérletes voltam...
Amikor én láttam őket, Házy E. már jóval túl lehetett a harmincon, ez az operaház bezárása előtti utolsó évadban volt, kis gimnazista, vasárnap délelőtti bérletes voltam...
411 mimi59 2006-03-17 09:26:19
Isten éltesse!
Isten éltesse!
409 Búbánat 2006-03-17 09:08:22
László Margit ma 75 éves. A Bartók Rádió 19.05-kor legszebb operafelvételeiből sugároz részleteket, ezzel köszönti a neves művésznőt születése napján. A magam részéről nagy szeretettel gratulálok László Margitnak. Este nyolc órától - az operarészletek meghallgatása után - saját kedvtelésemre, saját gyűjteményemből válogatva, néhány opererett-felvételébe is belehallgatok: Pacsirta, Mária főhadnagy, Három a kislány, Az elizondói lány, Orfeusz az alvilágban, Varázshegedű, Szép Galathea, Denevér, Csavargók, Boccaccio, Sztambul rózsája...
László Margit ma 75 éves. A Bartók Rádió 19.05-kor legszebb operafelvételeiből sugároz részleteket, ezzel köszönti a neves művésznőt születése napján. A magam részéről nagy szeretettel gratulálok László Margitnak. Este nyolc órától - az operarészletek meghallgatása után - saját kedvtelésemre, saját gyűjteményemből válogatva, néhány opererett-felvételébe is belehallgatok: Pacsirta, Mária főhadnagy, Három a kislány, Az elizondói lány, Orfeusz az alvilágban, Varázshegedű, Szép Galathea, Denevér, Csavargók, Boccaccio, Sztambul rózsája...
408 hópehely 2005-12-09 16:20:53 [Válasz erre: 407 Búbánat 2005-12-09 14:14:43]
Ez nagyszerű, biztos sok érdekességet kínál a könyv az opera és a művész rajongóinak. Köszi a hírért,Búbánat! Sajtófigyeléseddel lepipálod az Observer-t. ;)
Ez nagyszerű, biztos sok érdekességet kínál a könyv az opera és a művész rajongóinak. Köszi a hírért,Búbánat! Sajtófigyeléseddel lepipálod az Observer-t. ;)
407 Búbánat 2005-12-09 14:14:43
A trubadúr-előadás szünetében megvettem Simándy Józsefről szóló most megjelent könyvet, amit fia, Simándi Péter írt. Pontosabban szerkesztett azokból az újság-magazin- cikkekből, riportokból, interjúkból, visszaemlékezésekből (Pl. Film Színház Muzsika, Muzsika, Új Magyarország, Pesti Műsor, Új Ember, Nők lapja) és egyéb kiadványokból, amik életében több évtizedes pályája során róla megjelentek. Ezekből válogatott a szerző, bőséges választékát egybegyűjtve és közrebocsátva, amit kiegészített a hozzá (a fiúhoz) írt magánlevelekkel, amelyekben az apát, a legendás énekművészt méltató sorok olvashatók. Illusztrációként rengeteg fekete és színes fénykép bővíti a könyvet, melyeken a szerepeiben, jelmezben (előadások, próbák, öltöző), partnerek sokaságával együtt látható, továbbá a civilben, a családi élet mindennapjait megörökítő képeket is közzétett apjáról Simándi Péter. A kötet végén regiszteres névmutató található, mely az oldalszám feltüntetésével a könyvben olvasható hivatkozott névre, címre a gyors visszalapozást, visszakeresést segíti. Ha jól emlékszem, 2800 Ft-ba kerül ez a karácsony tájára időzített szép kivitelű könyvújdonság.
A trubadúr-előadás szünetében megvettem Simándy Józsefről szóló most megjelent könyvet, amit fia, Simándi Péter írt. Pontosabban szerkesztett azokból az újság-magazin- cikkekből, riportokból, interjúkból, visszaemlékezésekből (Pl. Film Színház Muzsika, Muzsika, Új Magyarország, Pesti Műsor, Új Ember, Nők lapja) és egyéb kiadványokból, amik életében több évtizedes pályája során róla megjelentek. Ezekből válogatott a szerző, bőséges választékát egybegyűjtve és közrebocsátva, amit kiegészített a hozzá (a fiúhoz) írt magánlevelekkel, amelyekben az apát, a legendás énekművészt méltató sorok olvashatók. Illusztrációként rengeteg fekete és színes fénykép bővíti a könyvet, melyeken a szerepeiben, jelmezben (előadások, próbák, öltöző), partnerek sokaságával együtt látható, továbbá a civilben, a családi élet mindennapjait megörökítő képeket is közzétett apjáról Simándi Péter. A kötet végén regiszteres névmutató található, mely az oldalszám feltüntetésével a könyvben olvasható hivatkozott névre, címre a gyors visszalapozást, visszakeresést segíti. Ha jól emlékszem, 2800 Ft-ba kerül ez a karácsony tájára időzített szép kivitelű könyvújdonság.
406 Búbánat 2005-12-05 14:19:50 [Válasz erre: 402 telramund 2005-12-05 08:52:59]
Nyitok egy fórumot Böbének.
Nyitok egy fórumot Böbének.
405 hópehely 2005-12-05 13:24:35 [Válasz erre: 404 telramund 2005-12-05 10:28:53]
Köszi:) Neked meg ezért: >Egyébként ettől is opera az opera.Bende ,Simándy, Tiszay Székely Mihály a pulpituson Ferencsik és Házy 3o évesen.Nincsenek illetev nem voltak szavak>
Köszi:) Neked meg ezért: >Egyébként ettől is opera az opera.Bende ,Simándy, Tiszay Székely Mihály a pulpituson Ferencsik és Házy 3o évesen.Nincsenek illetev nem voltak szavak>
403 hópehely 2005-12-05 09:31:42 [Válasz erre: 402 telramund 2005-12-05 08:52:59]
telramund, olvasd el ezt mégeccer; ***Egyetértek, nem lehetett semmi Csajkovszkijt Tatjanaként látni Bende Zsolt oldalán erre Momo: És persze Szimonov vezényelt... :-)*** én jót derültem rajta... ;)
telramund, olvasd el ezt mégeccer; ***Egyetértek, nem lehetett semmi Csajkovszkijt Tatjanaként látni Bende Zsolt oldalán erre Momo: És persze Szimonov vezényelt... :-)*** én jót derültem rajta... ;)
402 telramund 2005-12-05 08:52:59 [Válasz erre: 397 Momo 2005-12-05 01:52:55]
Bocs de Szimonov akkor még nem vendégeskedett Bp-en. Csodás Anyegin volt még a klasszikus diszletekkel-amit lehet vagy nem lehet szeretni-nekem tetszett.Egyébként ettől is opera az opera.Bende ,Simándy, Tiszay Székely Mihály a pulpituson Ferencsik és Házy 3o évesen.Nincsenek illetev nem voltak szavak
Bocs de Szimonov akkor még nem vendégeskedett Bp-en. Csodás Anyegin volt még a klasszikus diszletekkel-amit lehet vagy nem lehet szeretni-nekem tetszett.Egyébként ettől is opera az opera.Bende ,Simándy, Tiszay Székely Mihály a pulpituson Ferencsik és Házy 3o évesen.Nincsenek illetev nem voltak szavak
399 Momo 2005-12-05 01:55:47 [Válasz erre: 397 Momo 2005-12-05 01:52:55]
igazi gesamtkunst élmény lehetett... :-)
igazi gesamtkunst élmény lehetett... :-)
397 Momo 2005-12-05 01:52:55 [Válasz erre: 396 kalahari 2005-12-05 01:51:22]
És persze Szimonov vezényelt... :-)
És persze Szimonov vezényelt... :-)
396 kalahari 2005-12-05 01:51:22 [Válasz erre: 395 WiseGentleman 2005-12-04 20:31:43]
Egyetértek, nem lehetett semmi Csajkovszkijt Tatjanaként látni Bende Zsolt oldalán... :-)))
Egyetértek, nem lehetett semmi Csajkovszkijt Tatjanaként látni Bende Zsolt oldalán... :-)))
395 WiseGentleman 2005-12-04 20:31:43 [Válasz erre: 392 Búbánat 2005-12-04 08:59:03]
Ami Csajkovszkijt illeti, én Tatjanaként láttam Bende Zsolt oldalán, az sem volt semmi :).
Ami Csajkovszkijt illeti, én Tatjanaként láttam Bende Zsolt oldalán, az sem volt semmi :).
393 telramund 2005-12-04 14:38:04 [Válasz erre: 392 Búbánat 2005-12-04 08:59:03]
Házy még 1977-ben is csoda volt.Lehet hogy egy-két hangja már nem szólt makuláltlanul de az összép zseniális,mind kifejezés, mind dráma mind stilus vonatkozásában.Egyszer adhatna egy sor komplett Házy előadást a rádió hiszen megvan a Manon lescault és Nyugat Lánya Ilosfalvyval,A Bajazzók Simándyval,a Pique dáma stb. A mai fiatal énekesek nagy része nem is tudja ki is volt az az énekesnő aki végigénekelte a reperoárt Donizettitől, Verdin át egy tucat modern-hanggyilkoló művőn keresztül.akkor még az egyéb szerepeiről nem is beszéltünk.
Házy még 1977-ben is csoda volt.Lehet hogy egy-két hangja már nem szólt makuláltlanul de az összép zseniális,mind kifejezés, mind dráma mind stilus vonatkozásában.Egyszer adhatna egy sor komplett Házy előadást a rádió hiszen megvan a Manon lescault és Nyugat Lánya Ilosfalvyval,A Bajazzók Simándyval,a Pique dáma stb. A mai fiatal énekesek nagy része nem is tudja ki is volt az az énekesnő aki végigénekelte a reperoárt Donizettitől, Verdin át egy tucat modern-hanggyilkoló művőn keresztül.akkor még az egyéb szerepeiről nem is beszéltünk.
