Köszönöm, biztos voltam benne, hogy jó helyen kopogtatok :-) A tévésugárzás már csak hab lenne a tortán ... na de hol van a torta? Hol vannak a nagy-neves operaelőadások? Mint pl. Schrott Don Giovannija, nagy szerencsémre bejutottam, de azt hiszem, az egy beugrás volt, másvalakit hirdettek ... soha rosszabb cserét. MüPa még csak-csak rendez félig szcenírozott előadásokat 1-1 nagy névvel. Arra nem emlékszem már, mekkora sajtóesemény volt a két tenor anno, de az egy másik világ volt, egy (másfél) tévécsatornával, internet nélkül, vasfüggönnyel, hírszegényebb, pontosabban "hírmegszűrt" közegben. Kaufmann (vagy Netrebko) neve is szerintem ismerős az ínyencek szűkebb körén kívül, de mivel szétkapkodák a jegyeket, nyilván nem szükséges hónapokkal korábban beharangozni az előadást.
Az az este "operai életem" -kijelentem- legmeghatározóbb eseménye volt, a két évvel korábbi Gedda-Alfredoval együtt. Még éppen tinédzser voltam és azilyen fiatalkori élmények erősen bevésődnek az emlékezetbe. Én csak nem túl erős félházra emlékszem, az olcsónak mondható erkély oldalpáholyból jól látható (volt) az egész nézőtér -igaz, bérletszüneti előadás volt- és azt sem felejtem el, hogy a Vittoria! után a közönség viharos közbetapsolása miatt rövid időre félbeszakadt az előadás. Sajnos a másik két főszereplőre és teljesítményűkre is jól emlékszem...s mindez pár nappal Rysanek pesti Toscája előtt: választanom kellett, melyikre költöm meglévő zsebpénzemet.
Ha felidézem azt az "aranykor"-t, amikor Domingo 1973-as Tosca-beli fellépésére úgy vettem a 2 jegyet, hogy előtte valamelyik nap besétáltam a tiszta üres jegypénztárba és válogattam a jegyek között. Jó háromnegyed ház volt, semmi előztes beharangozás, még a nevét is egyes helyeken "Domingue"-nak írták. A többi már történelem.
Ha felidézem azt az 1987. februári vagy márciusi napot, amikor a 11 órai pénztárnyitás előestéjén 17–18 óra körül kezdtünk álldogálni, hozott kerti székeken üldögélni az Erkel Színház bejáratánál (amely akkor még a lépcső fölött volt), télies hidegben, élelemmel, termoszba töltött teával felszerelkezve, viták közt tartva a helyét annak, aki elment a dolgát végezni valahol… Reggelre teljesen ellepte a 2000-nél is több ember nyüzsgő tömege a színház előtti térséget, elterelték a gépjárműforgalmat, ugyanakkor egy ember 2, esetleg 3 jegyet vehetett, többet nem, erre a pénztáros mögött álló rendész ügyelt. Nekem szabadságot is kellett áldoznom rá, hiszen egész éjszakai ácsorgás után fél napot sem tudtam volna dolgozni… Szóval nem lett volna éppen demokratikus, ha ugyanakkor a rászorulóknak futárral küldenek jegyet. (Nyilván akadt ilyen is, hiszen a fontos emberek nem ácsorogtak a tömegben.)
Az egyenlő esélyeket az internetes jegyvásárlás sem biztosítja teljesen: nem mindenki ülhet bizonyos nap bizonyos délelőtti órájában a számítógép előtt.
Ama Aida időpontjaira egyfelől azért emlékszem jobban, mert van feljegyzésem, amely szerint az előadás 1987. április 20-án, húsvét hétfőjén volt, a tv-felvételt 25-én, szombaton adták le a TV2-n, amely akkor a köztelevízió 2-es csatornájának (később lenyúlt) neve volt. Másfelől az előadást és a közvetítést is láttam, ami egyidőbn nem történhetett volna. (Harmadik „érvem”, hogy ezeket az alkalmakat életem legfontosabb személyes eseményéhez kötötte a sors.)
Biztos, hogy ma egy vendégfellépéssel fémjelzett teljes operaelőadás felvételét csak éjszakába hajló időpontban adnák le egy kulturális csatornán, míg a Müpa-beli operettgálának talán olyan kedvező sávot biztosítanának, mint a Budavári Palotakoncertnek.
Ugyanakkor, tapasztalatom szerint, Pavarotti és Domingo látogatásának eseménye azt megelőzően, hetekig általános téma volt különböző lapokban, rádióban, tévében, míg manapság, Kaufmann estjéről mintha csak ilyen helyeken esnék szó, mint pl. a Café Momus.
1. Hogy üzleti szempontból mérlegelhető ennek az estnek a közvetítése, felvétele, azt nem vitattam.
2. A Mein Wien jelentőségét nem a manapság sugárzott „nem egy és nem kettő” műsoréval vetettem össze, hanem a két 1980-as évekbeli előadással.
https://www.youtube.com/watch?v=Fa4P73-939A&list=OLAK5uy_nqoL9d0zxgNtVOabxgcE2gdOVnQI_vvTU&index=1
A felesleges ábrándozások elkerülése érdekében jelezném, hogy az október 14-i bécsi Mein Wien koncertet az osztrák tv teljes egészében rögzítette, és decemberben az ORF3 és az Arte is le fogja játszani. Ezek után nem valószínű, hogy még egy tv felvételt engedélyeznének.
A CD-n egyébként Fischer Ádám a Bécsi Filharmonikusokat vezényelte. Micsoda különbség!
Egyébként nekem a 80-as években se pénzem, se tv-m se volt, így lemaradtam Pavarotti és Domingo fellépéseiről. (Még igazibb demokrácia lett volna, ha küldenek jegyet vagy tv-t a rászorultaknak. :-) :-))
Ezt az "affinitásT" igazolja, hogy a MET 2013/2014-es évadjában 14 (!!!) Denevér előadást vezényet, beleértve a december 31-i szilveszterit is.
Fischer Ádám valóban "nem ebben a műfajban szokokott mozogni", de van affinitása hozzá. Igazolja ezt egy több mint negyven éves operettfelvétele a rádióban:
,Jacques Offenbach – magyar szöveg Fischer Sándor: A férj kopogtat (1977. április 9, Kossuth Rádió 20.45 – 21.34)
Fischer Ádám – Csengery Adrienn, Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekara.
Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Varga Géza
1. Nem tudtam, hogy ez a lemez létezik. Turnéhoz időzítve és Fischer Ádám a karmester, ő nem ebben a műfajban szokott mozogni. 1/1 énekes-produkció, a turné műsora zenekari számokkal "kevert". Lemezhallgatás/letöltés nem azonos élmény egy élő adással még tévén át sem, pláne a helyszínen.
2. A világon -és talán azon túl is- minden áru, beleértve magát az embert, az emberi munkaerőt és mindennek, ami áru, annak ára van, bár a létező szocializmus idején mást vertek a vétlen áldozatok -értsd: tanulók, hallgatók- fejébe.A kultúra ráadásul meglehetősen szubjektív -ismét közgazdasági kifejezéssel élve- termék, következésképp nehéz (lehetetlen?) esetről-esetre objektív mércével eldönteni, mi "érdemel" támogatást, mi tartsa el magát. Ebből szinte egyenes út vezet -nálunk legalábbis- a kultúra erős átpolitizáltságához, ami mindig is megvolt, meglesz. Ékes példa erre, teszem azt, a nemrég elhunyt egykori színigazgató, rendező elhíresült mondása: "Eddig ti voltatok, most mi jövünk!" Visszatérve Kaufmannra: ha szavazni lehetne arról, mit támogasson inkább az állam: egy Aréna- netán Népstadion Puskás Ferenc-stadionbeli Kaufmann-operettgálát vagy egy akárhol előadandó Parsifalt, nagy tétben fogadok, hogy a döntő többség az operettgálára szavazna. Más kérdés, hogy MÁO-nak eszébe sem jut igazán rangos operaénekest szerepre fölkérni, mondjuk Kaufmannt a Parsifalra ... de MüPa sem a saját -és éppen Fischer Ádám- európai színvonalú Parsifaljára kérte fel a művészt, hanem a "Mein Wien" hakni-turné többi helyszínéhez csatlakozott. Biztosra mentek.
- Kaufmann „könnyűzenei” felvételeit a Sony különféle hordozókon folyamatosan megjelentette. Így a 2014-es „You mean the World to Me” című Richard Tauber emlékének szánt lemezét, a 2016-os „Dolce Vita” olasz dalok lemezét, majd most a 2019-es „Wien” című lemezét is. A „Wien” lemez nagyjából megegyezik a majd előadandó programjával. Egyébként bármelyiket le lehet tölteni, csekély regisztrálási díjért. A „Wien” letöltési helye:
https://www.isrbx.net/3137746087-jonas-kaufmann-wien-2019-hi-res.html
- Anélkül, hogy bármilyen oktatás-egészségügy finanszírozási témákban elmerülnénk, le kell szögezni, hogy a kultúra igenis áru. Egyik fórumtársunk a nagyon találó „méricskélés” szót használta. Igenis kell „méricskélés”, hogy melyik az a produkció, amelyik eltartja magát és még hasznot is hajt, és melyik az amelyiket támogatni kell, relatív kedvezményes jegyárakkal. Csak a mostani kínálatból: A Celtic Woman, Lindsay Stirling, Andrea Bocelli, Il Divo produkciók el kell, hogy tartsák magukat, ezekhez állami támogatás egy fillér sem kell, sem nálunk, sem máshol Európában. Bármennyire is különös, de ide kellene, hogy tartozzon Jonas Kaufmann mostani előadása. Azt már komoly összeggel szükséges lenne támogatni, ha vállalna egy jövő húsvéti Parsifal-t, Kovácsházi Istvánnal felváltva. (naptára szerint a 2020.04.13-a szabad!!!)
2425-höz: szerintem -engedéllyel- rögzítik több helyen, ha másért nem, "archiválási céllal", ahogyan teszi azt szokásosan MüPa is. Nem tudom, ebben az esetben kaptak-e ilyen címen engedélyt rögzítésre. A fotók közt nyilván azért kívánnak szemezgetni, hogy a nekik tetszők lehessenek publikálhatók. Az említett kereskedelmi tényezőn túl hasonló oka lehet a felvételi-előadói jogok korlátozásának, elkerülendő, hogy kevésbé sikerült számokat is felvegyenek, le- ill.kiadjanak. A saját gyártásban kiadott DVD-ket szerkesztik és csak a kifogástalanul sikerült számok kerülhetnek be a válogatásba.
Arra a Bohéméletre sikerült jegyet vennem, arra az Aidára meg nem sikerült, tévében néztem meg, de mintha az utóbbi élő közvetítés lett volna, nem? Te biztosan jobban emlékszel vagy talán feljegyzésed is van róla, nekem sajnos nincs. Amiben nem értek egyet, az az, hogy szerintem egy Mein Wien-szerű produkcióra, az egyszerűség kedvéért nevezzük operettgálának, tehát ilyesmire sokkal, de sokkal szélesebb tévés közönségérdeklődés van/lenne mint egy komplett operaelőadásra, lett légyen akár az Aida vagy a Bohémélet. Amiben meg messzemenően egyetértek: vendégművészek teljes operaelőadásokra történő szerződtetését, meghallgatásukat "szerepben" magam is sokkal többre becsülök mint egy operett- sőt operagálát, ezt már többször leírtam bejegyzéseimben. Pontosabban becsülnék: nálunk szinte már csak A fehér holló című operára :-) szerződtetnek rangos külföldi énekest...
off A hasonlat talán nem szerencsés. Az egészségügy és (bizonyos életkorig) az oktatás nálunk ingyenes -kellene, hogy legyen- ezzel szemben gombamód szaporodnak a fizetős oktatási és egészségügyi intézmények és az államnak szemmelláthatólag ez nincs ellenére, ellenkezőleg. A kultúra ellenben sosem volt ingyenes, még elvben és a szocializmusban sem. Az USA bonyolult egészségbiztosítási rendszerébe ne menjünk bele, mert nem értünk hozzá. Annyit azért tudunk, hogy az előző elnök idején kidolgozott és bevezetett, a neve után Obamacare-nek nevezett törvény(csomag) minden eddiginél demokratikusabb és szélesebb módon-körben igyekszik szabályozni e nehéz kérdést, értsd: eü. ernyőt biztosítani minden rászorulónak, részletek itt ... az az Obamacare, aminek a jelenlegi vezetés a megsemmisítésén, szétverésén gőzerővel dolgozik. Lehet, hogy a "demokrácia hazájában emberek haltak meg a kórház küszöbén", de az Obamacare éppen eme állapot erőteljes javítását célozta meg, a mostani pedig a "régi szép idők" ("kórház küszöbén...") visszaállítását.
on Nagy tétben fogadok, hogy a Kaufmann-Mein Wien koncertről készül(nek) felvétel(ek) és DVD-n és/vagy más módon ki és le is fogják adni. Következésképpen az élő adás egyelőre nem áll(hatot)t Kaufmann és a stáb érdekében.
Nem akarom megakasztani a vitát, de szerintem ez szimplán előadói jog kérdése és borítékolom, hogy Kaufmann menedzsmentje - ahogy máskor is - az egész turné során csak kivételes esetekben engedélyezi a rögzítést.
Analóg példa: amikor pár éve Damrauval járták Európát, a koncertről szóló tudósításban is csak az általuk jóváhagyott fotókat lehetett publikálni. (Persze voltak, akik már akkor is nyakaskodtak...)
1.Lehet, hogy a Mein Wien c. est "nem egy színháztörténeti esemény", de egy olyan művész koncertje, aki joggal kelti fel a közönség egy elég nagy részének érdeklődést, tehát megérné leadni, - függetlenül a demokrácia iránti érzékenységtől.
2. Nem kívánok példákat felsorakoztatni, de nem egy sőt nem két olyan műsor (?) adás fut különféle csatornákon, ami szintén nem színháztörténetu esemény, és a TV nyilván nem ingyen jutott hozzá, mégis fut. Egyébként akár a közszolgálati, akár az M5 programjába beleférhetne.
A tv-felvételről és a demokráciáról jut eszembe.
1986. február 24-én (Erkel Színház, Bohémélet, Pavarotti) és 1987. április 20-án (Erkel Színház, Aida, Domingo) az egyetlen Magyar Televízió felvette az előadásokat. Ha jól emlékszem, a Bohémélet I. felvonását, némi spéttel, még aznap este sugározta, később az egészet; az Aidát egy héttel az előadás után. Kicsit azért is, hogy azok a zeneszeretők is részesülhessenek az élményből, akik nem tudták megfizetni az 5-6-szoros helyárakat, azok is, akik nem jutnak el könnyen a fővárosba, és főleg azért, hogy az a kétezren túli tábor, akinek nem jutott hely az Erkelben, ugyancsak ne maradjon ki egészen az eseményekből. Bárkik döntöttek is erről, bármennyivel többet áldozott is ezért a kulturális költségvetés, szavak nélkül is tudtuk, hogy ez demokratikus intézkedés, a demokrácia gesztusa. Ma ezt tagadni illenék, noha az akkori demokráciának még nyomatékosító jelzője is volt: népi. Feltétlen megkülönböztetésül az ókori görög demokráciától abban, hogy áldásai nemcsak a szabadokra (ma értsd: gazdagok) terjedtek ki, hanem a rabszolgákra is.
Eszmefuttatásom mellett megjegyzem (és nem azért, mert Pavarotti és Domingo inkább voltak az eseteim, mint Kaufmann; mert egy teljes operaelőadást többre becsülök, mint egy operettegyveleget), hogy szerintem a Müpa Mein Wien című estje nem olyan színháztörténeti esemény, amelynek ürügyén egy televíziónak latba kellene vetnie a demokrácia iránti érzékenységét.
Nagyon megértem Jónást, hogy nem akart az emberek közé menni! :-))
De hiszen ez a kölcsönös érdekközösség! Lehet, hogy ha ott leszek a koncerten, engem támogatnak, cserébe ezer más helyen, ahol nem leszek ott, az én adómból támogatnak másokat.
Szerintem abba kellene hagyni ezt a méricskélést, mely szerint valaki mindig a rövidebbet húzza és más helyett fizet. Azt is észre kéne venni, amikor mi kapunk a másokéból.
Viszont egy tv felvétel - ha egyáltalán hozzájárulnának - horribilis összegbe kerülne, nem hinném, hogy ez beleférne a büdzsébe.
''Monda az Úr Jónásnak: „Kelj fel és menj Ninivébe, kiálts a Város ellen!
...
Mi közöm nékem a világ bünéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez.''
(;-)
" Nálunk meg egyrészt fizetnek a nézők, amennyit fizetnek, a hiányzó többi EUR-t meg pótolja az állam, az Ön és az én adómból. Paradox módon tehát azok is fizetnek, akik el sem mennek a koncertre." Ezért is tartom sajnálatosnak, hogy nem készül felvétel és a TV sem közvetíti, éppen azok miatt, akik nem jutnak el a koncertre.
Egyébként bizonyos szegmenseket, mint kultúra, egyészségügy, oktatás, stb. nem lehet teljesen piaci alapra helyezni. Bár a hálapénz, és az egyes oktatási intézményekben bevezetett tandíj erősen er re hajaz. Hála Istennek még nem értük el aztaz állapotot, ami az USÁ-ban, a demokrácia hezájéban már megjelent, hogy ember ek halnak meg a kórház küszöbén, mert nincs, vagy nem mindenre kiterjedő az eészségbiztosításuk!
Szerintem - szerencsére - nem funkcionál a kultúra árucikként, mert akkor kevesen tudnák megfizetni. De ugyanez vonatkozik az egészségügyre, oktatásra, sportra, stb. Amióta feltalálták az államot, mint az emberi közösségek képviselőjét, valamint az adózást, mely az állam financiális hátterét biztosítja, az emberek gyakran azt gondolják, hogy ami nekik nem fontos, azt felesleges támogatni, bezzeg ami nekik fontos, az részesüljön előnyben.
Turnéhelyszíneket tegnap még beírás előtt átfutottam, ottani jegyárakat nem. Szerintem nincs egységes gázsi, Kaufmannál sem, másnál sem. Kaufmann pesti gázsiját nem/sem ismerem, de azt pl. tudjuk, hogy Japán általánosságban jobban fizet, MET általánosságban kevese(bbe)t fizet, utóbbinál a gázsin kívül sok művésznek az is "hoz", hogy beírhatják CV-jükbe, hogy felléptek a MET-ben stbstb.A jegyárak valószínűleg sehol sem fedezik a gázsik és egyéb költségek teljes összegét. Mindenhol van/nak szponzor/ok, akik ilyen-olyan felületeken megjelenítik logójukat stb. A szponzor is a profitjából áldoz kulturális szponzorációra, esetenként és sok országban (mindenhol?) a kultúrára fordított szponzorköltséget leírhatja az adójából. Azaz valójában a nem-állami ill. nem-közpénzből történő szponzorálás sem pusztán jótékonykodó mecenatúra, csak ott közvetve = a mecénás cég termékeinek árába beépítve kapja vissza a befektetett reklámköltséget, hiszen azért hirdet. Régi igazság: nincs ingyen ebéd. Az eltérés annyi, hogy a rendező cég vagy intézmény az államnál (állami intézménynél, önkormányzatnál stb.) vagy (magán)cégnél netán mindkettőnél "kalapoz". Biztos vagyok benne, hogy Bocelli koncertjén is volt szponzorálás. Bizonyos eseményeknél pedig elengedhetetlen. Innentől válik a dolog kuszává és szubjektívvé: milyen eseményeket, intézményeket támogasson (akar/nem akar támogatni) közpénzből az állam ... de ez már túlmutat Kaufmannon és koncertjén.
A kérdés összetettebb, mint hogy leszűkítsük a jegyvásárlás témájára. Nálunk a kultúra egyes szegmensei sajnos még mindig nem teljes egészében árucikként funkcionálnak.
Jonas Kaufmann ezzel a Wien produkcióval most és a következő hónapokban végig haknizza gyakorlatilag egész Európát Bécstől Hamburgon és Budapesten át Brüsszelig. Budapest kivételével valamennyi városban 250 EUR a jegyek felső határa (sok helyen már el is kelt). Nincs semmi okunk feltételezni, hogy a stáb fellépti díja nálunk alacsonyabb legyen, mint a környező városokban. Ott valószínűleg azért állapítottak meg ilyen összegű jegyárakat, hogy kifizessék a fellépőket és valami haszon legyen a rendező cégnek.
Nálunk meg egyrészt fizetnek a nézők, amennyit fizetnek, a hiányzó többi EUR-t meg pótolja az állam, az Ön és az én adómból. Paradox módon tehát azok is fizetnek, akik el sem mennek a koncertre.
Ezért írom, hogy a kultúra egyes részei még mindig nem árucikkek, hanem valamilyen mesterségesen kialakított áron kelnek el.
Pedig bátran lehetne ilyen produkcióknál a valós piaci árakat alkalmazni. Lásd Andrea Bocelli Aréna-beli koncertjeit, ahol a befogadóképesség sokszorosa a Müpának, de a jegyárak még magasabbak, 40 e Ft-ot is elérnek. A viszonylag magas jegyár ellenére is minden jegy elkelt.
Szubjektív megjegyzés: Domingo 2002-ben adta ki Wien my Dream című CD-jét, megközelítőleg azonos tartalommal, mint a mostani Kaufmann Wien CD. (Nem is lehetett volna más számokat, ha a téma azonos). Kaufmann felvétele fényévekre van lefelé Domingótól mind stílusában, mind előadásmódjában.
Kaufmann koncertjét -persze nem a MüPa- bátran szervezhették volna az Arénába, feltéve, hogy vállalja az ottani fellépést. Ha operaénekesre megtelik megtelt volna az Aréna, az éppen ő (és Netrebko). És a műsor -mondjuk így: könnyed- karaktere is bőven "belefért" volna a közegbe. Talán legközelebb.
A Müpa is olvassa a fórumunkat: átírták Alfrédot Eisensteinre. Az Óra-duttet viszont egybeírták, ami arra látszik utalni, hogy két óra énekli (Macskaduett). Ha a Lagúna-keringő és a Vilja-dal kötőjeles, az Óra-duett is.
A napokban jelent meg a Müpa műsorhoz hasonló, nem teljesen azonos, tartalommal Kaufmann "Wien" című albuma a Sony kiadásában. A felvételen a szoprán azonos a Müpa előadásra kiírt hölggyel, a zenekar azonban a Wiener Philharmoniker. Magyar vonatkozása is van a felvételnek, mert a karmester: Fischer Ádám!
Ez a bejegyzés legalább annyit ér nekem. Köszönöm!
Kár h itt nem lehet "lájkolni".
A legvégéről is lespóroltak egy n betűt
Mivel a bál ideje alatt Alfréd a börtönben dalolászik, Rosalinda az Óra-duettet Eisensteinnel kénytelen énekelni. Kötőjellel.
Kaufmann bécsi operettestje a Müpaban januárban
2020. január 10. péntek19:30 — 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
- Strauss: Egy éj Velencében - Nyitány
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Komm in die Gondel” (Gondola-dal)
- J. Strauss: Egy éj Velencében - „Ach wie so herrlich zu schau'n” (Lagúna-keringő)
- J. Strauss: Déli rózsák - keringő, op. 388
- J. Strauss: A denevér - Rosalinda és Alfréd duettje (Óra duett)
- J. Strauss: Tik-Tak Polka, op. 365
- J. Strauss: Fanny Elssler táncosnő - „Draußen in Sievering”
- J. Strauss: Könnyű vér - gyorspolka, op. 319
- J. Strauss: Bécsi vér (operett) - „Wiener Blut, Wiener Blut!” (duett)
- Stolz: Üdvözlet Bécsből - induló, op. 898
- Kálmán: Cirkuszhercegnő - „Zwei Märchenaugen”
- Stolz: Wiener Café - keringő
- Stolz: Im Prater blüh'n wieder die Bäume
- Stolz: Wien wird schön erst bei Nacht
- Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal
- Lehár: A víg özvegy - Ajk az ajkon
- Komzák: Bad'ner Mad'ln - koncertkeringő, op. 257
- Sieczyński: Wien, Wien nur du allein
Az operaénekes nemzetközi rangú partnerekkel érkezik: duettekben és szólószámokban egyaránt színpadra lép az est során a hozzá hasonlóan széles repertoárral rendelkező, fiatal amerikai szoprán, Rachel Willis-Sørensen, a Prágai Kamarafilharmonikusok kiváló zenekarát pedig Kaufmann honfitársa és gyakori partnere, a vele egy generációba tartozó Jochen Rieder vezényli.
Köszönet a lehetőségért, egyébként az eredeti változat a zenei betétekkel valóban szenzációs!
Az abc.net.au 2019.augusztus 27-i nagy interjúja Jonas Kaufmann-nal - magyarul
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=489894738465096&id=283767802411125&__tn__=K-R
...min längtans mål, min sol mitt allt :-)
SVT2, ma 21,55 - 23: Jonas Kaufmann - Du ár min hela várld. Km. a Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin, vez. Jochen Rieder.
A mai ausztrál Limelight magazinban megjelent kritika a tegnapi Andréa Chénier előadásról - magyarul (és az angol linkkel).
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=477652869689283&id=283767802411125&__tn__=K-R
Az Austral Opera weblapján megjelent Kaufmann interjú teljes szövege magyarul.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=472476110206959&id=283767802411125&__tn__=K-R
Készült egy angol nyelvű interjú Jonas Kaufmann-nal abból az alkalomból, hogy augusztusban Melbourne-ben énekli az Andréa Chénier-t. A cikk teljes (angol) szövege megtalálható a vasmacs FB-oldalon https://www.facebook.com/Vasmacs-283767802411125 (holnap remélhetőleg már ott lesz a magyar változat is).
Bartók Rádió operaküzvetítése, ma 19:00 - 22.0
London, Royal Opera House, 2019. április 5.
Giuseppe Verdi: A végzet hatalma
Négyfelvonásos opera
Szövegét Francesco Maria Piave írta
Vez: Antonio Pappano
Km: a Londoni Covent Garden Operaház Ének- és Zenekara
(Karig: William Spaulding)
Szereposztás:
Calatrava márki - Robert Lloyd (basszus),
Leonora, a leánya - Anna Nyetrebko (szoprán),
Carlos, a fia - Ludovic Tézier (bariton),
Don Alvaro - Jonas Kaufmann (tenor),
Preziosilla, cigánylány - Veronica Simeoni (mezzoszoprán),
Gvárdián - Ferruccio Furlanetto (basszus),
Melitone - Alessandro Corbelli (bariton),
Trabuco - Carlo Bosi (tenor),
Községi bíró - Michael Mofidian, bass-baritone (basszus),
Curra, Leonora szolgálója - Roberta Alexander (szoprán),
Felcser - Jonathan Fisher (basszus)
Születésnapi köszöntő és az osztrák TV-s interjú.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=459650331489537&id=283767802411125&__tn__=K-R
https://www.youtube.com/watch?v=fKOV9HRpE98
Talált, süllyedt! Bejött tegnap este a PC-n az ORF3 adása, de a Kaufmann - műsor "zur Verfügung in Österreich" lábjegyzettel jelent - pontosabban szólva nem jelent meg. Kár!
Köszönet az ötletért, de ez a csatorna, amit én nem tudok fogni. Illetve a csatorna a számítógépen bejön, de egyes műsorok csak Ausztria, Némerország és Svájc területén foghatóak. Irígy banda!
Jonas Kaufmann: Ein Jahrhundert-Tenor
7.7.2019 | 9.07 | ORF2 / ORF TVTHEK
Die 'matinee' gratuliert dem Jahrhundert-Tenor Jonas Kaufmann zum 50. Geburtstag mit einem Porträt.
Das neue Album des Startenors Jonas Kaufmann mit dem Titel "Wien" erscheint am 11. Oktober und ist eine ganz persönliche Hommage an die weltbekannten Melodien der Hauptstadt von Walzer und Operette.
Kein anderes Orchester käme für diese ausgewählte Aufnahme in Frage als die Wiener Philharmoniker, Ádám Fischer dirigiert das abwechslungsreiche Programm. Als Duett-Partnerin konnte Rachel Willis-Sørensen gewonnen werden.
