Bejelentkezés Regisztráció

Giuseppe Verdi


218 Búbánat 2005-08-27 10:37:51
A nyáron a zólyomi vár téglalap alakú udvarán bemutatták az Attilát és a Legnanói csatát. Volt ott valaki ez utóbbin? Nagyon érdekelne a véleménye a látottakról.

217 Búbánat 2005-08-10 10:17:08
Hát, igen. Lehet irigyelni Bécset. Már a honlapja miatt is. És a repertoárja is nagyszerűen van felépítve. Ámulok mindig, hogy ott beleférnek pl. a nálunk hiánycikknek számító bel canto operák is... Mellesleg a szúrópróbaszerű kattintgatásaimra örvendetes látnom Keszei Bori nevét Werther Sophiaként és az Álarcosbál Oscar szerepében is kiírva!

216 Orfeusz 2005-08-09 18:16:57
[url]http://www.wiener-staatsoper.at/Content.Node2/home/spielplan/repertoire_datum_stop.php;videó[/url] kisvideó letölthető az előadásról a Don Carlosra kattintva.

215 Búbánat 2005-08-09 16:49:04 [Válasz erre: 213 Orfeusz 2005-08-09 16:17:02]
Igen, erről már volt szó közöttünk, ezért is nem bocsátkoztam ismétlésekbe. Akkor analóg példának hoztam fel, mert írtam róla, a hasonló módszerekel élő Reimsi utazás című Rossini-opera \"élő\" megvalósítását a nyolcvanas évek végéről, amikor és amit Abbado dirigált az együttesei és szólistái élén. Videón is hozzáférhető. A Don Carlos francia verziójára ezekután nagyon fáj a fogam. Lehet, hogy valamit kitalálok majd, hogy a következő szezonban a helyszínen láthassam és hallhassam.

214 Orfeusz 2005-08-09 16:19:43
ez a francia verzió újra lesz szeptemberben. Egyébként anno leadta az Orf. az olasz változat 2006. márciusában lesz Bécsben Furlanetto és Dolora Zajick szereplésével.

213 Orfeusz 2005-08-09 16:17:02
Ezt a bécsi Don Carlost, a francia verziót nekem volt szerencsém élőben látni, a bemutatója, 2004. novemberében volt, a premier hatalmas botrány volt, azonban azon az előadáson, ahol én voltam egy-két búút leszámítva óriási sikert aratott a rendezés. Ez az előadás elsősorban a rendezésről szólt és egy csapatmunka volt, igazán kiemelekedő énekesi teljesítmény nem is volt(egyet leszámítva: Eboli: Nadja Michael), de nem is \"bírt\" volna el ez a produkció egy nagy egyéniséget. A karmester kiválóan alkalmazkodott a puritán díszletekhez, nagy zenei frázisok nélkül vezényelt, kissé visszafogottan. Csak a fekete és fehér szín dominált, az említett Eboli álmát leszámítva, ami pontosan úgy történt, ahogy azt Búbánat leírta, még annyi volt, hogy a jelenet végére Carlos megőrült és a babaketrecben fetrengett. Ennek a jelenetnek semmi értelme nem volt, csak egy vicces ötlet volt és az énekesek kiválóan játszottak. A rendezés ezen kívűl még számtalan meglepetést tartogatott, pl. Eboli kiszúrja a szemét, V.Károly nagyon sokszor megjelenik a színpadon..de persze a nagy dobás mindenképp az autodaffé volt a szünetben. Ekkor már mai estélyi ruhákban jelentek meg a szereplők(egyébként korabeli ruhákban voltak, mind fekete), és így adták elő a palotában játszódó jelenetet, aminek a végén a mennyei hang van. Elkezdődött a szünet és egyszer csak az opera több pontján és a színpadon elhelyezett képernyőn megjelent egy hölgy, mintegy élő közvetítésben, kamerákkal körülvéve. Bejelentette, hogy közeledik Fülöp és kísérete. És valóban az utcáról jött a király, Erzsébet és kísérete, a nézők pedig testközelből néztek mindent. Őket rengeteg \"paparazzi\" fotós követte. Mindeki a királyi udvarban érezhette magát, megjelentek a foglyok is. Közben a színpadon elkezdődött a híres kórus jelenet, a király bevonult a nézőtéren keresztül a színpadra. A nézők rohantak be a nézőtérre, vki állt,vki ült. Közben Carlos már a színpadon volt, és hozta a foglyokat. Egyszer csak megjelentek a \"lázadók\" és a galériáról röpiratokat dobáltak a foglyok felszabadításáért. A végén pedig megjelent a mennyei hang M. Monroe kinézetben és egy mikrofonba és egy kottával énekelt. A jelenet, autodaffé döbbenetes hatású és erejű és egész más színben tünteti fel az operát, végülis politikai, történelmi jellegét erősíti fel ezzel. Az általam látott előadáson ezután tomboló siker volt.

212 Megén 2005-08-09 14:44:09 [Válasz erre: 209 Búbánat 2005-08-09 13:31:20]
Szó szerint tátott szájjal olvastam, köszönet a szomszédnak is!!!

211 Búbánat 2005-08-09 14:02:27 [Válasz erre: 210 Szilgyo 2005-08-09 13:54:18]
Mondjam azt, hogy diktafonra rögzítettem a beszélgetést?

210 Szilgyo 2005-08-09 13:54:18 [Válasz erre: 209 Búbánat 2005-08-09 13:31:20]
Elképesztő vagy, Búbánat! Hogy tudsz ennyit írni egy olyan előadásról, amit nem is láttál???

209 Búbánat 2005-08-09 13:31:20
Milyen szerencsések ezek a bécsiek! A júniusban zárult évadban a STOP felváltva játszotta a Don Carlos francia és olasz változatát. Nemrégiben a házban lakó szomszédom, azzal állított be, hogy ezt a - francia balett-tablóval kapcsolatos élményét muszáj megosztania velem, ismervén ez irányú érdeklődésem, ezt feltétlenül hallanom kell, és írjam le a Momusban. Megpróbálom visszaadni szavait, de magam is hozzá teszek és színesítem a beszámolót. De előbb egy kis irodalom. Ismert, hogy Verdi fantáziáját Schiller drámája termékenyítette meg, amikor a Párizsi Nagyopera számára készülő művének témáját kereste. Az opera szövegkönyve többszöri nyelvi és tartalmi változáson esett át. Az eredeti francia nyelvű ötfelvonásos mű az 1867-es párizsi világkiállítás alkalmával került bemutatásra, de már akkor is sok-sok húzással rövidítve. Ennek eredménye, hogy Verdi sosem látta művét a maga teljes egészében. Az eredeti verzió első felvonása francia földön, Fontenebleauban játszódik, ahol Carlos jegyesével, Erzsébettel először találkozik. Ez a frigy azonban nem jött létre, mert politikai megfontolásból a francia Erzsébetet maga II. Fülöp veszi feleségül. Eme első felvonás témája és anyaga nem származik Schillertől, de a továbbiakban a cselekmény menetének megértéséhez jelentősen hozzájárul. Ezt az ötfelvonásos változatot olaszra fordítva Bolognában adták elő, míg a Verdi által átdolgozott olasz „eredetit” csak 1884-ben mutatta be a Scala. Ez csak négyfelvonásos, mert maga Verdi hagyta el a francia felvonást és számtalan változtatást hajtott végre a zenében és a jelenetezésben is. Hogy aztán manapság az egyes házakban melyik változat szerepel, az a rendezők elképzelésének, fantáziájának a függvénye. Úgy általában azonban ama 1884-es milánói változat a menő, s a bécsi Staatsoperben is hosszú évek óta az van műsoron. Most, pontosabban 2004 őszén azonban színpadra került az említett teljes őseredeti francia változat a német Peter Konwitschny rendezésében, aki nem más, mint az egykori NDK kitűnő karmesterének Franznak a „polgárpukkasztó” fia. A bécsi igazgatóság azonban a régi produkcióját nem semmisítette meg, hanem felváltva tűzi műsorára, sőt az évad kimondott csemegéjeként egyetlen alkalommal két egymás utáni estén szólaltatta meg Carlost és Carlot, ínyenceknek valódi csemegeként. Egyébként az olasz változat, az eddigi 66 ismétlés következtében, bizony már kimondottan lerobbant állapotban van, és most a vokális színvonal sem volt élvonalbeli, kivéve az új címszereplőt (Johan Botha) és az ifjú karmestertitánt, Philippe Jordant. A francia változat viszont ezen a 12-ik reprízen kitűnő volt a teljes bemutató garnitúrával. A rendező koncepciójáról tanulmányt illenék írni, mellyel vitába lehet szállni, de mindenképpen lenyűgözi a nézőt a lélektani elemzés, a jellemek és a karakterek pontos kidolgozása és a kórusjelenetek eszményi megoldása, ami mifelénk szinte ismeretlen jelenség (bár már vannak azért kezdeti örvendetes lépések e téren…). Párizs közönsége, főleg ama híres jockey club, igényelte a látványos balett-jelenetet, s ezt Verdinek is tiszteletben kellett tartania, ezért balettzenét is komponált, amely bizony nem egyenértékű Verdi operai géniuszával. Különben nem okozott ez számára nehézséget, hiszen olasz és francia színpadi bemutatókra, eredetileg vagy annak későbbi átdolgozott verziójához, több alkalommal is komponált önálló balett betétet, így például. a Jerusalemhez, a Trubadúrhoz s főleg a Szicíliai vecsernyéhez és az Aidához. A Macbeth vagy az Otello szintén tartalmaz balettzenét, amit az Aida kivételével ma már elhagynak az élő előadásokból. (Hozzáteszem, dramaturgiailag fontos jelenetekben táncok esetleg kórussal vegyített táncok pompás zenékkel más operáiban is helyet kaptak, legyen elég csak a Rigolettóra, a Traviatára, az Álarcosbálra, A végzet hatalmára vagy éppen a Don Carlosra – Fátyol-tánc hivatkoznom.) Visszatérve a bécsi Don Carlos francia original változatához, most erre a zenére nem táncolnak tütübe bújtatott „balettpatkányok”, hanem egy marionettszerű néma jelenet elevenedik meg, melynek címe:”Eboli álma”. Hát, ez - talán Sesto meg tudja erősíteni - egy pimaszul szemtelen, de sziporkázóan szellemes karikatúrája az öt főszereplőnek. A színre egy átlag kispolgári szoba úszik be, a falon egy kép – Carlos ama híres cobolyprémes portréjának gyatra másolata. A nej, Eboli, szinte a szülés előestéjén várja férjét, az unott irodamolyt, miközben megérkeznek a szülők is, természetesen Fülöp és Erzsébet, hozván ajándékukat, az összerakható gyerekágyacskát. Közben a vacsora odaég. Gyors telefon hát a szomszédos pizzeriába, ahonnan a tulaj – persze, nem más, mint Posa márki – hozza is frissen sült ennivalót… Nem részletezem tovább, mert az utolsó hang és mozdulat után kitör a botrány, illetve a lelkesen tapsolók és a vadul BÚUUU-zók közötti döntetlen véleménynyilvánítás. A zenekar, élén a francia Bertrand de Billyvel, most is csodálatos, de a szomszédom legjobban az énekkart csodálta, egyik este olaszul, másnap franciául tolmácsolni szinte egyazon szöveget – nagyszerű teljesítmény!

208 frushena 2005-07-11 08:35:20
[url]http://www.momus.hu/images/intro/opera/fop2005_013a.jpg;Stiffelio[/url] CD ajánló igen jóra sikerült. BaCi! Köszönet érte. Már a címe is nagyon tetszik. Olyan \"meg kéne szerezni\" érzésem lett. Még egyszer köszi az írást, tényleg jó.

207 Búbánat 2005-07-01 13:14:43
Reggel a rádióban Kesselyák nagyon megdicsérte önmagát Gavanelli kapcsán. Hogy a kiváló olasz bariton tavaly a Budafesten a Rigolettó abszolválása után odament hozzá (ő volt akkor a karmester) azzal, hogy annyira jó volt vele dolgozni, s tudván, hogy ő volt abban az évben a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Nabucco rendezője is, hogy a szívesen jönne a következő évben Szegedre elénekelni az ismét kitűzött darabban a címszerepet. Kesselyák elmesélte még, hogy ennek a kérésnek természetesen nem lehetett ellenállnia, és örömmel fogadta a felajánlkozást. Azonnal kapcsolatba lépett a szervezőkkel, akik nemsokára már el is küldték a szerződést Gavanellinek. Sajnálom, hogy a szabadságom miatt nem lehetek ott Szegeden, mert tavaly is lemaradtam a Nabuccóról. A Toscát sem látom emiatt a Bakáts téren. De viszont már ott leszek a Margitszigeten az Attilán, Veszprémben a Rigolettón (Bruson, Rost, Vargas) és a Budafest Trubadúr, Traviata produkcióin.

206 telramund 2005-06-30 20:46:19 [Válasz erre: 202 Ametiszt 2005-06-30 19:24:07]
3 különböző időpontban hallottam vele Cheniert-sajna mindig dobta-pedig zürichi ismerősőm azt mondta,hogy amikor ott énekelte olyan fantasztikus volt,hogy a közönség nem engedte le a szinpadról

205 telramund 2005-06-30 20:44:00 [Válasz erre: 203 Sesto 2005-06-30 19:44:29]
persze Alfréd nem Cura szerepe...Érdekes,hogy nekem Enzoként sem tetszett pedig nagyon vágytam rá. Viszont május 8-án Berlinben egy nagyszerü Caniot énekelt Nuccia Focile oldalán.Ő csak krém volt azon a tortán amit a berlini cavalleria okozott Lukács Gyöngyivel.

204 bermuda 2005-06-30 20:42:28
Kedves Ametiszt. Szívemből szóltál! :-))))))))))))))))))))))

203 Sesto 2005-06-30 19:44:29
...na erre kiváncsi vagyok,...Cura Kalaf-ját 2006-ban egy jó pár hétig élvezhetem majd... Pl. Alfredo-ként nagy csalódás volt számomra legutóbb,...emberként viszont nagyon szimpatikus volt mindig!

202 Ametiszt 2005-06-30 19:24:07 [Válasz erre: 201 telramund 2005-06-29 12:04:42]
Cura: és szuper Otello, Sámson, Calaf, Don José és micsoda Dick Johnson volt (tavaly Zurichben). De megjegyzem val. ua.-kat az előadásokat láttuk Bécsben amit többen valamiféle rejtélyes \"fáradt és dobott\" Chenier-ként emlegetnek állandóan, pedig egyik legnagyobb élményt ez az opera jelentette vele, lealábbis nekem. Összel Bécsben a ritkán játszott Le Villi/Puccini látható-hallható. Szombaton meglátjuk mit tud Otellóként újra, Münchenben.

201 telramund 2005-06-29 12:04:42 [Válasz erre: 198 Orfeusz 2005-06-29 11:25:42]
Cura fantasztikus szerep még Kalaf Veronában olyan sikere volt,hogy a szokásos-tól eltérően a publikum megismételtette a Kalaf áriát..... Nagyon jó volt még a scalabeli Végzetben is íLukács Göngyi partnereként..és nekem nagyon tetszett a Manon Lescautban Guleghinával.

200 telramund 2005-06-29 12:02:15 [Válasz erre: 198 Orfeusz 2005-06-29 11:25:42]
Berlinben is most májusban klassz volt bár azt mondták az előző előadást dobta.. Nekem nagyon tetszett...de megemlitendo N.Focile mint Nedda istenien énekelte a szerepet és nagyon csinos/ez utóbbiban Netrebko,Rost, Mosuc vonal/

199 telramund 2005-06-29 11:59:25 [Válasz erre: 193 Szilgyo 2005-06-29 10:50:51]
HOL LEHET ELÉRNI A FELVÉTELT?

198 Orfeusz 2005-06-29 11:25:42
Én Curát Canioként láttam ősszel, sztem az egyik legnagyobb szerepe, lenyűgőző volt!

197 Búbánat 2005-06-29 11:21:09 [Válasz erre: 196 Búbánat 2005-06-29 11:19:10]
Furlanettót itt Pesten Verdi Requiemjében Chailly vezényelte előadáson hallottam.

196 Búbánat 2005-06-29 11:19:10 [Válasz erre: 195 Búbánat 2005-06-29 11:16:55]
Dehogy Furlanettót vezényelte! Hiába, meleg van...

195 Búbánat 2005-06-29 11:16:55 [Válasz erre: 194 Szilgyo 2005-06-29 10:54:50]
Élőben Curát még nem hallottam, viszont most láthattam vezényelni őt Miskolcon a Stabat Matert és a Budavári Te Deumot. Mit mondjak. Ez is élmény volt. Ráadásul Furlanettót dirigálta! Ez sem volt semmi. (De most látom, hogy ez Verdi-topic.)

194 Szilgyo 2005-06-29 10:54:50
Cura: élõben csak kétszer hallottam, a Margitszigeten, amit nem neveznék operás élménynek, és Bécsben a Herodiade-ban, akkor viszont nagyon jó volt. Itt tûnt fel Barbara Haveman is, nekem õ is bejött, meg Furlanetto is persze. Haveman mostanság Shicoff oldalán Manon Lescaut énekelt Bécsben, állítólag nem volt olyan jó...

193 Szilgyo 2005-06-29 10:50:51 [Válasz erre: 192 telramund 2005-06-29 08:57:52]
Hallgasd meg ezt a Don Carlo-t, a hangminőség nem egy Universal, de élvezhető.

192 telramund 2005-06-29 08:57:52 [Válasz erre: 191 Szilgyo 2005-06-29 08:45:33]
Szilgyo Természetesen ismerem az olaszok jelenlegi number one-ját. Pár éve hallottam Cso-Cso Szan-ként és valóban gyönyörü hangu kiváló teljesitmény volt.Aztán később Tosca legutóbb Norma -ezekben meg kehetett hallgatni de semmi több...igy nálam nem nagyon megy.....

191 Szilgyo 2005-06-29 08:45:33
Ismeri vki Cedolins (asszem így írják) (kis)asszonyt? Hallgattam vele egy kalóz Don Carlo-t Japánból, és nagyon tetszik a néni.

190 frushena 2005-06-28 23:23:16 [Válasz erre: 189 engé 2005-06-28 21:24:46]
Szívemből szóltál. Vagy Vivaldi, vagy bármi \"keménybarokk\"! :)) Mondjuk elég idétlenül néz ki leírva (és kimondva is), hogy Bartók + Händel! ;)

189 engé 2005-06-28 21:24:46 [Válasz erre: 183 frushena 2005-06-28 19:24:26]
\"Akkor megint nem az én fesztiválom lesz.\" Jöhetne már egy jó kis Bartók+Handel... ;-)

188 Orfeusz 2005-06-28 20:21:21
a tenor hát nem is tudom..nincs ma formában..

187 Orfeusz 2005-06-28 20:20:43
[url]http://opera.medianotes.com/images/2002/portrait/rmana.jpg;urmana[/url]

186 Orfeusz 2005-06-28 20:01:36
A Giocondát akkor Bátor Tamás a Tv-ben említette, azt mondta, hogy lesz.

185 Orfeusz 2005-06-28 20:00:58
ez szuper lemaradtam az első két felvonásról..(

184 telramund 2005-06-28 19:46:33 [Válasz erre: 182 Búbánat 2005-06-28 19:23:04]
Sajna az újságban rosszul irták azadás kezdetét.Mivel nekem gyanus volt,hogy Münchenben egy hosszú operát 2o órakor kezdenek megnéztem a weblapot és igy nem maradtam le az első felvonásról-bár sok örömöm nem volt benne.....Eddig,de ne húzzam rá a vizes lepedőt.....

183 frushena 2005-06-28 19:24:26 [Válasz erre: 181 Búbánat 2005-06-28 18:21:26]
La Wallay! Ez igen, a többi annyira nem érdekel. Bajazzók & Parasztbecsület pl. minek? André Chénier jó, bátr nekem nagyon hangos és túlontúl zajos. Akkor megint nem az én fesztiválom lesz. A Catalani-operát természetesen megnézem ha tehetem. A tenorra elképzeléseim is vannak. :)

182 Búbánat 2005-06-28 19:23:04
Bakapcsoltam a rádiót és éppen a Végzet hatalmából szól a zene...Műsoridő változás lenne?

181 Búbánat 2005-06-28 18:21:26 [Válasz erre: 179 frushena 2005-06-28 17:16:44]
Kedves Frushena! Az \"opernglass...\"-ból másolom ide: Bátor Tamás nyilatkozta a www. operafesztival.hu oldalon a Fesztiválnapló újságírójának: \"Az elmúlt évvel ellentétben az idén még nem hirdettük meg a fesztivál kezdetén a következő év programját. Ennek oka az volt, hogy meg kellett várnom, elkötelezi-e magát a kulturális kormányzat a fesztivál további támogatására. Ez megtörtént. Már azon dolgozunk, hogy a Parasztbecsület, a Bajazzók, az André Chénier, a Bohémek, a La Wally című verista operák láthatók legyenek majd Miskolcon. És nagy öröm, hogy Giordano Fedora című operájának címszerepét Marton Éva énekli majd. Terveink szerint az idén télen már részletes programot hirdetünk.\"

180 frushena 2005-06-28 17:16:58 [Válasz erre: 179 frushena 2005-06-28 17:16:44]
e

179 frushena 2005-06-28 17:16:44
Valaki tegy már be legyen oly drága, hogy mégis mi lesz jövőre! ;))

178 telramund 2005-06-28 17:13:30 [Válasz erre: 176 Orfeusz 2005-06-28 16:27:02]
Sajna a Gioconda nem szerepel Bátor felsorolásában....

177 frushena 2005-06-28 16:51:19 [Válasz erre: 176 Orfeusz 2005-06-28 16:27:02]
Milyen jó lenne megtalálni! :)

176 Orfeusz 2005-06-28 16:27:02 [Válasz erre: 175 frushena 2005-06-28 16:23:04]
a honlapon a fesztiválnapló utolsó bejegyzésében Bátor Tamás interjúban olvasható a jövõ évi program.. [url]http://www.operafesztival.hu;honlap[/url]

175 frushena 2005-06-28 16:23:04 [Válasz erre: 170 Orfeusz 2005-06-28 15:43:24]
Már tudni mi lesz Miskolc jövőre? André Chénier nagyon jó! Épp a minap füleltem.

174 telramund 2005-06-28 16:16:01 [Válasz erre: 173 Orfeusz 2005-06-28 15:52:41]
Nem és láttam 3 különböző felhozatalban mindig ugyanaz az unalom lengte sajna körül l.Cura Norma Fantini/méltó pertner az unalomban/ Bruson/Ő volt a legjobb szép mi:) 2. Cura-Lukács Atanelli 3.Cura Guleghina Atanelli

173 Orfeusz 2005-06-28 15:52:41
Azt hiszem én is a 3.előadást láttam. Cura valóban nagyon fáradt volt, de hatalmas sikere volt, mert épp szülinapja volt. Lukács Gy. sztem is most éli a (sokadik:) virágkorát, mostani Toscája,Normája,Macbethje sokkal jobbak voltak mint pár évvel ezelőtt..és még ott volt a Katyerina. Maddalenaként L.Gy. jó volt, bár sztem nem ez a legjobb szerepe, nem igazán tudja megmutatni mit tud.. Egyébként azon az előadáson amit láttam, Lukácsnak méltatlanul langya sikere volt, pedig simán leénekelte a színpadról Curát és Atanelit..dehát a sztárság

172 Orfeusz 2005-06-28 15:48:14
én nekem még nem volt szerencsém Urmanahoz, de láttam Azuncenaként a Tv-ben és nekem nagyon tetszett, elsősorban kiváló színészi alakítása véget..az tény, hogy a hangja, azáltal hogy mezzo és szoprán között mozog kissé unalmas..de kiváncsi vagyok, ma hogy énekel a rádióban. Németh Juditnak Urmana az egyik példaképe a Kundry alakítást tekintve..

171 telramund 2005-06-28 15:48:05 [Válasz erre: 170 Orfeusz 2005-06-28 15:43:24]
Ha választhatok akkor Gioconda de boldog leszek ha az Andre Chenier ben Maddalenát fogja énekelni.De lehet sajna egyiket sem. Maddalenája Bécsben rollen debüt volt és valami elképesztő csodásan énekelt.Sajna Cura dobta az előadást és bizony a II felvonás kettőse végén Gyöngyi lenagyobb meglepetésére nem éneklete a magas hangot. Curat valamikor nagyon kedveltem és ideális Cheniernek képzeltem el.Sajna 3 előadásban amiben hallottam mindig dobta a szerepet...Azt hittem kész de most május 8án Berlinben egy fantasztikus jó Caniot hallottam Tőle-igy reménykedhetünk Miskolcban??

170 Orfeusz 2005-06-28 15:43:24
Még összejöhet, hogy Lukács Gyöngyi Giocondát énekel, hisz jövőre lesz Miskolcon..sőt lesz André Chénier, amiben szintén énekelhetne, és lehet hogy erre felkérik Curát is..

169 telramund 2005-06-28 15:15:17 [Válasz erre: 165 Sesto 2005-06-28 14:53:44]
Igazad van hogy Sass Callas modorában énekelt sok szerepet de nagyszerüen.. gy tuti,hogy olyan Giseldát a földön sem előtte, sem után senki nem énekelt mint Ő Bp-en és Londonban,valamint Toscája is csodás volt.Az Ő karrierjének tragikus alakulása persze a sajátos művi hangképzés következménye..de volt 10 jó éve igy is.. callasnak sem volt több pedig Ő nem utánzott senkit csak korszakot alkotott előadásmódjával......





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.