117 kalahari 2005-03-19 01:13:30 [Válasz erre: 116 frushena 2005-03-19 01:08:56]
Azért Norma lesz. És énekel Juditot is majd. Jó éjt!
Azért Norma lesz. És énekel Juditot is majd. Jó éjt!
116 frushena 2005-03-19 01:08:56 [Válasz erre: 115 kalahari 2005-03-19 01:06:11]
A ................... -be bele abba!!! Komolyan mondom ilyenekkel húzzák fel az embert éjjszakára!!!! Miért nem lehetett meghosszabítani azt a szerződést?! Ááááááá, no comment. Faust sem úgy néz ki, hogy lesz még valaha is. Most pipa vagyok. Lukács gyöngyit meg akkor nézzük, hallgassuk Tosca és Jekatyerinaként? Remélem akkor is fog Verdi-t énekelni. Egyébként szép estét (éjjelt) Kalahari!
A ................... -be bele abba!!! Komolyan mondom ilyenekkel húzzák fel az embert éjjszakára!!!! Miért nem lehetett meghosszabítani azt a szerződést?! Ááááááá, no comment. Faust sem úgy néz ki, hogy lesz még valaha is. Most pipa vagyok. Lukács gyöngyit meg akkor nézzük, hallgassuk Tosca és Jekatyerinaként? Remélem akkor is fog Verdi-t énekelni. Egyébként szép estét (éjjelt) Kalahari!
115 kalahari 2005-03-19 01:06:11 [Válasz erre: 114 frushena 2005-03-19 00:52:30]
Pedig nem lesz. :-(((
Pedig nem lesz. :-(((
114 frushena 2005-03-19 00:52:30
Most nem mondja ugye a \"pacsirta\" komolyan, hogy következő évadban NEM LESZ MACBETH?[/u]
Most nem mondja ugye a \"pacsirta\" komolyan, hogy következő évadban NEM LESZ MACBETH?[/u]
113 kalahari 2005-02-02 21:20:29 [Válasz erre: 112 janomano 2005-02-02 21:03:07]
Alagnával 2x, Domingóval, Bergonzival, Lauri-Volpival és most már Di Stefanóval is.
Alagnával 2x, Domingóval, Bergonzival, Lauri-Volpival és most már Di Stefanóval is.
112 janomano 2005-02-02 21:03:07 [Válasz erre: 110 kalahari 2005-02-02 21:00:42]
Nekem az Alagna házaspárral, meg Hampsonnal van meg. (Pappano)
Nekem az Alagna házaspárral, meg Hampsonnal van meg. (Pappano)
111 frushena 2005-02-02 21:03:00 [Válasz erre: 110 kalahari 2005-02-02 21:00:42]
Tudom :DD! Én is nagyon kedvelem. Ha már így kedvencezünk! Én nagyon szeretem a Govanna D\'Arco-t, Jérusalem-et, Oberto-t, Alzira-t! Hopppá ... Alzira! Még nem vettem át a jegyem !!!!
Tudom :DD! Én is nagyon kedvelem. Ha már így kedvencezünk! Én nagyon szeretem a Govanna D\'Arco-t, Jérusalem-et, Oberto-t, Alzira-t! Hopppá ... Alzira! Még nem vettem át a jegyem !!!!
110 kalahari 2005-02-02 21:00:42 [Válasz erre: 109 frushena 2005-02-02 20:48:40]
Köszönöm. Egyik legkedvencebb operám.
Köszönöm. Egyik legkedvencebb operám.
108 kalahari 2005-02-02 20:42:28
Na, most hallgatom a tegnapi Trubadúrt.
Na, most hallgatom a tegnapi Trubadúrt.
107 janomano 2005-02-02 20:34:36 [Válasz erre: 105 Búbánat 2005-02-02 20:09:36]
Hallgattad tegnap a Trubadúrt? Bár neked (is) biztosan megvan.
Hallgattad tegnap a Trubadúrt? Bár neked (is) biztosan megvan.
105 Búbánat 2005-02-02 20:09:36 [Válasz erre: 104 frushena 2005-02-02 19:15:12]
Egy női sportolónk is Aida.
Egy női sportolónk is Aida.
104 frushena 2005-02-02 19:15:12
Aida névnap van! :)
Aida névnap van! :)
103 frushena 2005-01-23 14:58:17
A végzet ereje VERDI : A végzet hatalma Márok Tamás La forza del destino - a végzet \"ereje \" , szó szerint ezt jelenti Verdi operájának címe. Ez a szó talán pontosabban fejezi ki a mű lényegét: mekkora erővel alakítják életünket tőlünk független erők. Ha a véletlen két szükségszerű esemény nem szükségszerű találkozása, akkor a végzet két nem szükségszerű dolog szükségszerű találkozása. Így indul ez a képtelen sztori, így találkozik Calatrava gróf és a puskagolyó. De ugyanez az erő vezeti az álruhás Don Carloshoz halálos ellenségét, Alvarót, aki persze szintén álnéven mutatkozik be. S ugyanez a szükségszerűség helyezi a végső párbajt a húg/szerelmes remetebarlangja elé. Nem, nem bugyuta véletlenek, nem dramaturgiai ügyetlenségek ezek, hanem ahogy a darab legnagyobb hazai dirigense, Pál Tamás mondja: maga az élet ilyen rendkívül bonyolult és sorsszerű. Leonóra Calatrava és a mulatt Alvaro szerelme élhetetlen, s erőltetése tragédiához, az egész Calatrava család kiirtásához vezet. Verdinek minden művében fontos szerepet játszik a sors, az, hogy a hős eleve meghatározott életpályán mozog. Nem véletlenül kapnak jelentőséget a jóslatok és átkok. De az eleve elrendelés itt jelenik meg a legfrappánsabban. Verdi érett operái közül a Traviata és Az álarcosbál mellett a Végzet az, amelyhez önálló nyitányt írt. Ám Az álarcosbál előjátéka csak exponálja a leendő konfliktusokat, és rejtvénnyel zárul, a Traviata pedig a Dumas-regényt idézi: a kaméliás hölgy temetésén emlékezünk vissza a történetre. A Végzet -nyitányban viszont már előre lejátszódik a tragédia. A dramatikus előjátékokban a szerzők a darab fontosabb motívumait szokták variálni. A motívumparádé ezúttal sem marad el, van azonban egy hangsor, amely nem kapcsolódik konkrétan egyik szereplőhöz sem, hanem magát a végzetszerűséget jeleníti meg, s elő is kerül majd\' minden sorsfordulónál. Szegeden koncertszerű előadást terveztek, ám a fiatal alkotógárda gondolt egy merészet és nagyot. \"Ha csak a pénz az akadály, az nem akadály!\" - mondták. Majd föltúrták a jelmeztárat meg a díszletraktárt, s a rendelkezésre álló rövid próbaidőszak alatt egy komplett színpadi előadást kerekítettek. Toronykői Attilának volt már tapasztalata a szcenírozott hangversenyekben, pár évvel ezelőtt egy Simon Boccanegra -koncerthez rajzolt látványkeretet. Úgy tűnik, ez rossz emlékűnek bizonyult, mert ezúttal merőben mást csinált. Igazi színházat. Kóbor Tamás (Alvaro) A színpad jobb oldalán nagy világosszürke fal, közepén hatalmas kereszt rajzolódik ki, ajtók nyílnak belőle, aljából ágy vagy egy kocsma padjai húzhatók elő. A bal oldalon amfiteátrumszerű emelvénysorok, rajtuk feketében ül a kórus. Előttük hárompolcos üvegállvány, a végzettartó. Ezen pihen a nevezetes pisztoly, középen a ládika Leonóra medáljával, alul pedig a két kard, amellyel a végső párbajt vívják. A nyitány dramatizálása a mai rendezők kedvenc hobbija. Ám ritkán tűnik olyan indokoltnak ez a fogás, mint most. A szertartást kis csapat stúdiós végzi, akik mindvégig a kórus szerepét alakítják. Most körben állnak, van köztük Leonóra-előkép, imitálják az Alvaro-Carlos összecsapást, végül pedig egy rohanó kisfiú képében megjelenik maga a végzet is, ő illeszti a pisztolyt a megfelelő polcra. A végzet hatalma annyi dramaturgiai buktatóval van tele, hogy ép ésszel lehetetlen eljátszani. Toronykői legnagyobb érdeme, ahogy ezeket a nehézségeket kezeli. Egy részüket józan ésszel megoldja, a többit a zenedráma hatáskörébe utalja, megint másokról egyszerűen nem vesz tudomást. Mégis az egész pompásan működik. A Carmen kiszolgált kosztümjében hódító Simon Krisztina (Preziosilla) egy kicsi emelvényen (lírai mezzójának végső megfeszítésével) énekli el a Rataplan t, majd a harcra buzdító nóta végén a körülötte állók sorban elesnek. A háború illúziótlan műfaj. Milyen egyszerű kiemelni a kocsma fehér ruhás tömegéből a három egyéni szereplőt, ha a cigánylány pirosban, Don Carlos feketében, a kocsmáros pedig drappban áll közöttük! A sebesült Alvaro kicipelését nem játsszák el, hanem egy sziklatömböt eresztenek eléje. Amikor pedig áriája alatt Carlos megleli a Leonóra-medált, a miniatúrát kivetítik a falra is. A párbajkettősben bármennyire tiltakozik is Alvaro az összecsapás ellen, a kardokat mégis ő érinti először , s ettől fogva fogva van. A duett végén a két eszelős férfi nem csap össze, csak támadóállásban, árnyékszerűen megdermed - közöttük Leonóra alakja emelkedik ki a föld alól, aki váratlanul a konfliktus gyújtópontjába kerül. Ez a pofonegyszerű színpadtechnikai fogás megold egy kínos színváltási problémát, ugyanakkor szuggesztíven állítja elénk a darab lényegét: Don Carlos bosszúszomja és Alvaro menekülése Leonórát semmisíti meg. Már kezdődik is a \"Pace, pace!\" kezdetű sláger, amely egy csapásra értelmezett térben szólal meg, és groteszk felhangot is kap. \"Békét, békét!\" - olvashatjuk ugyanis a a kardok kereszttüzében a szürke falon. (Merthogy szövegvetítés is van. De nem a teljes textus jelenik meg, és nem a színpad fölötti kivetítőn, hanem csak a cselekmény fontosabb mondatai és a díszletfalon. Nem kell kapkodni a fejünket, és silabizálni sem kell, de a történteket jól lehet követni. Az olasz opera amúgy sem Csehov-szöveg, pusztán az egyes jelenetek lényege, hangulata a fontos.) Az áriát záró \"Maledizione\" szóra Alvaro leszúrja Carlost, s már vissza is tértünk az előző jelenetbe. A fináléban a nagy kereszt előreereszkedik, s a ködös ellenfényben Calatrava gróf és Don Carlos kezüket nyújtják Leonórának. A mennyben megtörténik a családegyesítés, a família végzetét okozó Alvaro tragédiája és magánya pedig még elviselhetetlenebbül nehezedik ránk, ámuló hallgatókra. Jelenet A végzet hatalmából - Veréb Simon felvételei Persze van mit hallgatni is: az izgalmas, fiatal operaénekes-gárdát. Elsősorban világhírű énekesnőnk, Lukács Gyöngyi \"kis húgát\" Lukács Évát, aki csekély színpadi rutinnal is szuverén művésznek bizonyul. Az operaiskolából épp a legfontosabb leckét tudja a legjobban: már az első áriában komplex, plasztikus képet rajzol erről a bonyolult nőalakról. Nem a kottát énekli, hanem a figurát. A hang a nővér hangjának mása: vérbeli drámai szoprán, amely arra született, hogy végtelen zenekari tuttik fölött szárnyaljon, bár a biztosan megszólaló magasságokban még nem találta meg önnön formáját. De legalább ilyen fontos az a színésznő, akinek szent hivatása, hogy a sors által sújtott nőalakokat jelenítsen meg a színpadon. Az énektechnika nyugodt fölénye adja meg vállalkozásának komolyságát. Kelemen Zoltán tartalmas orgánuma még soha nem kapott ilyen testhezálló feladatot, s nem emlékszem, kapott-e valaha első szereposztást. Mintha a bizalom megsokszorozta volna a voce erejét és szépségét: Carlos eszelős bosszúvágyának ez adott hitelt. Rég hallottam ilyen sötéten ragyogó hősbaritont, aki nagyáriájában pontos dallamrajzzal készít plasztikus jellemrajzot. A bravúros szólót magától értődőn koronázza meg egy kirobbanó magas asszal, amely nem a hangmutogatás, hanem a \"szenvedélymutogatás\" eszköze. Az ifjú Kóbor Tamás veszélyes vidékre téved, amikor Alvaróként bolyong. Ám jó ízlésre vall, hogy nem a Monaco-Corelli-Carreras-féle drámai tenorokat próbálja majmolni, hanem saját, világosabb színéhez és huszonöt évéhez keres fölfogást. Amit talál, az nem egy nagy, tragikus férfialak, hanem egy szerencsétlen szerelmes fiú, aki álmodozás közben fölgyújtja a pajtát, csakhogy tüzet fog a szomszéd ház, és bennég az egész család. Az ifjonti őszinteség teszi megrendítővé áriája lassú, lírai szakaszát és a nagy kettős könyörgő részét (\"Le minaccie, i fieri accenti\"), amikor nemcsak a hang, hanem a lélek is fölszárnyal. Egyelőre nehéz eldönteni, hogy néhány gikszere fáradtság, túlzott megterhelés vagy technikai probléma következménye. Altorjai Tamás szép tónussal, lelki nemességgel énekli Páter Gvárdiánt, de a kellő súly hiányzik a személyiségéből és a hangjából. A Leonóra-duettben és a záróhármasban csak zenei értelemben van jelen, nem képes önálló entitássá emelkedni. A szerző által is átírt darabot a nemes hagyományok szellemében ezúttal is össze-vissza húzták. Például az olló martaléka lett az Alvaro-ária fájdalmas klarinétbevezetője. Kihagyták az első párbajkettőst is, pedig ha egyszer végre elhangzana, esetleg kiderülne, hogy dramaturgiatag nem is olyan suta ez a darab. Nagy disznóság, hogy a t. publikum nem méltóztatott szétverni a házat! Pedig Molnár László (egyébként operatagozat-vezető, lelkesen gratulálunk!) pálcája nyomán lelkesítő előadás kerekedett. Viva Verdi! Éljenek a fiatalok! S írjuk föl az égre örök tanulságul: egy fölvillanyozó opera-elődáshoz nem az anyagi, hanem a művészi erők fölhalmozása szükséges! Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Szegedi Nemzeti Színház) Vezényel: Molnár László. Karigazgató: Koczka Ferenc. Látványtervező-rendező: Toronykői Attila. Éneklik-játsszák: Lukács Éva, Simon Krisztina, Tóth Judit, Kóbor Tamás, Kelemen Zoltán, Altorjai Tamás, Vághelyi Gábor, Andrejcsik István, Piskolti László, Cseh Antal.
A végzet ereje VERDI : A végzet hatalma Márok Tamás La forza del destino - a végzet \"ereje \" , szó szerint ezt jelenti Verdi operájának címe. Ez a szó talán pontosabban fejezi ki a mű lényegét: mekkora erővel alakítják életünket tőlünk független erők. Ha a véletlen két szükségszerű esemény nem szükségszerű találkozása, akkor a végzet két nem szükségszerű dolog szükségszerű találkozása. Így indul ez a képtelen sztori, így találkozik Calatrava gróf és a puskagolyó. De ugyanez az erő vezeti az álruhás Don Carloshoz halálos ellenségét, Alvarót, aki persze szintén álnéven mutatkozik be. S ugyanez a szükségszerűség helyezi a végső párbajt a húg/szerelmes remetebarlangja elé. Nem, nem bugyuta véletlenek, nem dramaturgiai ügyetlenségek ezek, hanem ahogy a darab legnagyobb hazai dirigense, Pál Tamás mondja: maga az élet ilyen rendkívül bonyolult és sorsszerű. Leonóra Calatrava és a mulatt Alvaro szerelme élhetetlen, s erőltetése tragédiához, az egész Calatrava család kiirtásához vezet. Verdinek minden művében fontos szerepet játszik a sors, az, hogy a hős eleve meghatározott életpályán mozog. Nem véletlenül kapnak jelentőséget a jóslatok és átkok. De az eleve elrendelés itt jelenik meg a legfrappánsabban. Verdi érett operái közül a Traviata és Az álarcosbál mellett a Végzet az, amelyhez önálló nyitányt írt. Ám Az álarcosbál előjátéka csak exponálja a leendő konfliktusokat, és rejtvénnyel zárul, a Traviata pedig a Dumas-regényt idézi: a kaméliás hölgy temetésén emlékezünk vissza a történetre. A Végzet -nyitányban viszont már előre lejátszódik a tragédia. A dramatikus előjátékokban a szerzők a darab fontosabb motívumait szokták variálni. A motívumparádé ezúttal sem marad el, van azonban egy hangsor, amely nem kapcsolódik konkrétan egyik szereplőhöz sem, hanem magát a végzetszerűséget jeleníti meg, s elő is kerül majd\' minden sorsfordulónál. Szegeden koncertszerű előadást terveztek, ám a fiatal alkotógárda gondolt egy merészet és nagyot. \"Ha csak a pénz az akadály, az nem akadály!\" - mondták. Majd föltúrták a jelmeztárat meg a díszletraktárt, s a rendelkezésre álló rövid próbaidőszak alatt egy komplett színpadi előadást kerekítettek. Toronykői Attilának volt már tapasztalata a szcenírozott hangversenyekben, pár évvel ezelőtt egy Simon Boccanegra -koncerthez rajzolt látványkeretet. Úgy tűnik, ez rossz emlékűnek bizonyult, mert ezúttal merőben mást csinált. Igazi színházat. Kóbor Tamás (Alvaro) A színpad jobb oldalán nagy világosszürke fal, közepén hatalmas kereszt rajzolódik ki, ajtók nyílnak belőle, aljából ágy vagy egy kocsma padjai húzhatók elő. A bal oldalon amfiteátrumszerű emelvénysorok, rajtuk feketében ül a kórus. Előttük hárompolcos üvegállvány, a végzettartó. Ezen pihen a nevezetes pisztoly, középen a ládika Leonóra medáljával, alul pedig a két kard, amellyel a végső párbajt vívják. A nyitány dramatizálása a mai rendezők kedvenc hobbija. Ám ritkán tűnik olyan indokoltnak ez a fogás, mint most. A szertartást kis csapat stúdiós végzi, akik mindvégig a kórus szerepét alakítják. Most körben állnak, van köztük Leonóra-előkép, imitálják az Alvaro-Carlos összecsapást, végül pedig egy rohanó kisfiú képében megjelenik maga a végzet is, ő illeszti a pisztolyt a megfelelő polcra. A végzet hatalma annyi dramaturgiai buktatóval van tele, hogy ép ésszel lehetetlen eljátszani. Toronykői legnagyobb érdeme, ahogy ezeket a nehézségeket kezeli. Egy részüket józan ésszel megoldja, a többit a zenedráma hatáskörébe utalja, megint másokról egyszerűen nem vesz tudomást. Mégis az egész pompásan működik. A Carmen kiszolgált kosztümjében hódító Simon Krisztina (Preziosilla) egy kicsi emelvényen (lírai mezzójának végső megfeszítésével) énekli el a Rataplan t, majd a harcra buzdító nóta végén a körülötte állók sorban elesnek. A háború illúziótlan műfaj. Milyen egyszerű kiemelni a kocsma fehér ruhás tömegéből a három egyéni szereplőt, ha a cigánylány pirosban, Don Carlos feketében, a kocsmáros pedig drappban áll közöttük! A sebesült Alvaro kicipelését nem játsszák el, hanem egy sziklatömböt eresztenek eléje. Amikor pedig áriája alatt Carlos megleli a Leonóra-medált, a miniatúrát kivetítik a falra is. A párbajkettősben bármennyire tiltakozik is Alvaro az összecsapás ellen, a kardokat mégis ő érinti először , s ettől fogva fogva van. A duett végén a két eszelős férfi nem csap össze, csak támadóállásban, árnyékszerűen megdermed - közöttük Leonóra alakja emelkedik ki a föld alól, aki váratlanul a konfliktus gyújtópontjába kerül. Ez a pofonegyszerű színpadtechnikai fogás megold egy kínos színváltási problémát, ugyanakkor szuggesztíven állítja elénk a darab lényegét: Don Carlos bosszúszomja és Alvaro menekülése Leonórát semmisíti meg. Már kezdődik is a \"Pace, pace!\" kezdetű sláger, amely egy csapásra értelmezett térben szólal meg, és groteszk felhangot is kap. \"Békét, békét!\" - olvashatjuk ugyanis a a kardok kereszttüzében a szürke falon. (Merthogy szövegvetítés is van. De nem a teljes textus jelenik meg, és nem a színpad fölötti kivetítőn, hanem csak a cselekmény fontosabb mondatai és a díszletfalon. Nem kell kapkodni a fejünket, és silabizálni sem kell, de a történteket jól lehet követni. Az olasz opera amúgy sem Csehov-szöveg, pusztán az egyes jelenetek lényege, hangulata a fontos.) Az áriát záró \"Maledizione\" szóra Alvaro leszúrja Carlost, s már vissza is tértünk az előző jelenetbe. A fináléban a nagy kereszt előreereszkedik, s a ködös ellenfényben Calatrava gróf és Don Carlos kezüket nyújtják Leonórának. A mennyben megtörténik a családegyesítés, a família végzetét okozó Alvaro tragédiája és magánya pedig még elviselhetetlenebbül nehezedik ránk, ámuló hallgatókra. Jelenet A végzet hatalmából - Veréb Simon felvételei Persze van mit hallgatni is: az izgalmas, fiatal operaénekes-gárdát. Elsősorban világhírű énekesnőnk, Lukács Gyöngyi \"kis húgát\" Lukács Évát, aki csekély színpadi rutinnal is szuverén művésznek bizonyul. Az operaiskolából épp a legfontosabb leckét tudja a legjobban: már az első áriában komplex, plasztikus képet rajzol erről a bonyolult nőalakról. Nem a kottát énekli, hanem a figurát. A hang a nővér hangjának mása: vérbeli drámai szoprán, amely arra született, hogy végtelen zenekari tuttik fölött szárnyaljon, bár a biztosan megszólaló magasságokban még nem találta meg önnön formáját. De legalább ilyen fontos az a színésznő, akinek szent hivatása, hogy a sors által sújtott nőalakokat jelenítsen meg a színpadon. Az énektechnika nyugodt fölénye adja meg vállalkozásának komolyságát. Kelemen Zoltán tartalmas orgánuma még soha nem kapott ilyen testhezálló feladatot, s nem emlékszem, kapott-e valaha első szereposztást. Mintha a bizalom megsokszorozta volna a voce erejét és szépségét: Carlos eszelős bosszúvágyának ez adott hitelt. Rég hallottam ilyen sötéten ragyogó hősbaritont, aki nagyáriájában pontos dallamrajzzal készít plasztikus jellemrajzot. A bravúros szólót magától értődőn koronázza meg egy kirobbanó magas asszal, amely nem a hangmutogatás, hanem a \"szenvedélymutogatás\" eszköze. Az ifjú Kóbor Tamás veszélyes vidékre téved, amikor Alvaróként bolyong. Ám jó ízlésre vall, hogy nem a Monaco-Corelli-Carreras-féle drámai tenorokat próbálja majmolni, hanem saját, világosabb színéhez és huszonöt évéhez keres fölfogást. Amit talál, az nem egy nagy, tragikus férfialak, hanem egy szerencsétlen szerelmes fiú, aki álmodozás közben fölgyújtja a pajtát, csakhogy tüzet fog a szomszéd ház, és bennég az egész család. Az ifjonti őszinteség teszi megrendítővé áriája lassú, lírai szakaszát és a nagy kettős könyörgő részét (\"Le minaccie, i fieri accenti\"), amikor nemcsak a hang, hanem a lélek is fölszárnyal. Egyelőre nehéz eldönteni, hogy néhány gikszere fáradtság, túlzott megterhelés vagy technikai probléma következménye. Altorjai Tamás szép tónussal, lelki nemességgel énekli Páter Gvárdiánt, de a kellő súly hiányzik a személyiségéből és a hangjából. A Leonóra-duettben és a záróhármasban csak zenei értelemben van jelen, nem képes önálló entitássá emelkedni. A szerző által is átírt darabot a nemes hagyományok szellemében ezúttal is össze-vissza húzták. Például az olló martaléka lett az Alvaro-ária fájdalmas klarinétbevezetője. Kihagyták az első párbajkettőst is, pedig ha egyszer végre elhangzana, esetleg kiderülne, hogy dramaturgiatag nem is olyan suta ez a darab. Nagy disznóság, hogy a t. publikum nem méltóztatott szétverni a házat! Pedig Molnár László (egyébként operatagozat-vezető, lelkesen gratulálunk!) pálcája nyomán lelkesítő előadás kerekedett. Viva Verdi! Éljenek a fiatalok! S írjuk föl az égre örök tanulságul: egy fölvillanyozó opera-elődáshoz nem az anyagi, hanem a művészi erők fölhalmozása szükséges! Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Szegedi Nemzeti Színház) Vezényel: Molnár László. Karigazgató: Koczka Ferenc. Látványtervező-rendező: Toronykői Attila. Éneklik-játsszák: Lukács Éva, Simon Krisztina, Tóth Judit, Kóbor Tamás, Kelemen Zoltán, Altorjai Tamás, Vághelyi Gábor, Andrejcsik István, Piskolti László, Cseh Antal.
102 frushena 2005-01-12 22:24:29 [Válasz erre: 101 Búbánat 2005-01-12 10:01:48]
Akkor legyek én a 102. Olyan is van kutyákból, igaz? :)
Akkor legyek én a 102. Olyan is van kutyákból, igaz? :)
101 Búbánat 2005-01-12 10:01:48 [Válasz erre: 100 Szilgyo 2005-01-12 09:46:38]
Jó, akkor hadd legyek én a 101. kiskutya.
Jó, akkor hadd legyek én a 101. kiskutya.
100 Szilgyo 2005-01-12 09:46:38
100., a héten már a második!-:))) Unatkozom, nincs mit tenni.
100., a héten már a második!-:))) Unatkozom, nincs mit tenni.
99 Búbánat 2005-01-12 09:24:21 [Válasz erre: 98 frushena 2005-01-12 08:36:21]
Akkor ott már ketten biztosan leszünk, akik jól kieresztik majd a hangjukat. (Persze nem az énekesek helyett.)
Akkor ott már ketten biztosan leszünk, akik jól kieresztik majd a hangjukat. (Persze nem az énekesek helyett.)
98 frushena 2005-01-12 08:36:21 [Válasz erre: 97 Búbánat 2005-01-12 08:31:57]
Már én is! Igaz nem futotta húdejóhelyre, de ottan leszek! :)
Már én is! Igaz nem futotta húdejóhelyre, de ottan leszek! :)
97 Búbánat 2005-01-12 08:31:57 [Válasz erre: 96 frushena 2005-01-12 08:15:18]
Már boldog jegytulajdonos vagyok!
Már boldog jegytulajdonos vagyok!
96 frushena 2005-01-12 08:15:18
Ne feljtsétek : Március 20. Zeneakadémia, 19:30 Verdi: Alzira - magyarországi bemutató
Ne feljtsétek : Március 20. Zeneakadémia, 19:30 Verdi: Alzira - magyarországi bemutató
95 Búbánat 2005-01-09 20:52:43
Verdi, de kicsit távolabbról, más megközelítésben: Strausz Kálmánról, a Magyar Rádió Énekkarának immár 13. éve kinevezett vezető karnagyáról ír, és az ő gondolatait fűzi csokorba Máry Szabó Eszter, az RTV Részletes jövő heti számának „Névjegy” rovatában (az újság címlapját ezúttal az ő képe „jegyzi”). E gondolatokból merítkezem: „ - …ami nagyon fontos, arra adatik elegendő idő, és energia is. Az a lényeg, hogy jól sáfárkodjunk tehetségünkkel, lehetőségeinkkel, energiánkkal és az időnkkel. Mert a végén minden elbíráltatik, és akkor kiderül, vajon megérdemeltük-e azt a felbecsülhetetlen ajándékot, amit életnek neveznek. Ezek a gondolatok és mélyről fakadó életérzések kavarognak Verdi Requiemjének elementáris erejű zenéjében… Strausz Kálmánt mindig mélyen érinti Verdi életművének e jelentős alkotása. Gyakran elgondolkoztatja ez a remekmű, és ugyanaz a kérdés merül fel benne, mint Verdiben, hogy vajon hagy-e maga után valami nyomot, valami értéket ezen a földön? Természetesen nem tárgyi emlékre gondol, hanem csakis szellemi, lelki kincsekre. A művön végi vonuló Diaes irae a végítéletre figyelmeztet, amire egész életünkben készülni kell. Az élet nem ér véget a halállal, és így minden magasztosabb értelmet nyer, nagyobb súlya lesz a dolgoknak. - Ma még csak tükörben, homolyosan látunk, akkor majd színről színre… - mondja Szent Pál a Szeretet himnuszában. Ehhez kell tartani magunkat, a többi nem fontos – mondja Strausz Kálmán.”
Verdi, de kicsit távolabbról, más megközelítésben: Strausz Kálmánról, a Magyar Rádió Énekkarának immár 13. éve kinevezett vezető karnagyáról ír, és az ő gondolatait fűzi csokorba Máry Szabó Eszter, az RTV Részletes jövő heti számának „Névjegy” rovatában (az újság címlapját ezúttal az ő képe „jegyzi”). E gondolatokból merítkezem: „ - …ami nagyon fontos, arra adatik elegendő idő, és energia is. Az a lényeg, hogy jól sáfárkodjunk tehetségünkkel, lehetőségeinkkel, energiánkkal és az időnkkel. Mert a végén minden elbíráltatik, és akkor kiderül, vajon megérdemeltük-e azt a felbecsülhetetlen ajándékot, amit életnek neveznek. Ezek a gondolatok és mélyről fakadó életérzések kavarognak Verdi Requiemjének elementáris erejű zenéjében… Strausz Kálmánt mindig mélyen érinti Verdi életművének e jelentős alkotása. Gyakran elgondolkoztatja ez a remekmű, és ugyanaz a kérdés merül fel benne, mint Verdiben, hogy vajon hagy-e maga után valami nyomot, valami értéket ezen a földön? Természetesen nem tárgyi emlékre gondol, hanem csakis szellemi, lelki kincsekre. A művön végi vonuló Diaes irae a végítéletre figyelmeztet, amire egész életünkben készülni kell. Az élet nem ér véget a halállal, és így minden magasztosabb értelmet nyer, nagyobb súlya lesz a dolgoknak. - Ma még csak tükörben, homolyosan látunk, akkor majd színről színre… - mondja Szent Pál a Szeretet himnuszában. Ehhez kell tartani magunkat, a többi nem fontos – mondja Strausz Kálmán.”
94 frushena 2004-12-11 01:53:39
Azt a zseni mindenit! :O)
Azt a zseni mindenit! :O)
92 frushena 2004-12-08 18:00:12 [Válasz erre: 91 Búbánat 2004-12-08 14:56:14]
\"Luisa Miller\"! ....szus, nem találom itthon! Pedig most még kedvem is lenne hozzá!
\"Luisa Miller\"! ....szus, nem találom itthon! Pedig most még kedvem is lenne hozzá!
91 Búbánat 2004-12-08 14:56:14 [Válasz erre: 89 janomano 2004-11-16 19:23:00]
A recenzens méltatta a DVD-n kijött Ernanit (Scala - Muti –Domingo, Freni, Bruson, Gjaurov, 1982), amit korábbról, videóról már jól ismertem, mert amikor megjelent kazettán a boltokban, azonnal lecsaptam rá. És örültem annak is, hogy a cikkben közöltek tükrözik az én meglátásaimat is a felvett produkcióról. Ezt most csak azért hozom szóba, mert időközben megvettem DVD-n a nemrég óta kapható másik Ernanit is, ami szerintem vetekszik a milánói előadás értékeivel. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom ezt az opera DVD-t, amely az Ernani 1983-as Metropolitanbeli bemutató előadásáról készült, hasonlóan nagy nevekkel: James Levine - Luciano Pavarotti, Leona Mitchell, Sherrill Milnes, Ruggiero Raimondi.. Megkockáztatom, a művészi-zenei színvonal, a látványvilág semmivel sem marad el az egy évvel korábbi Scala-beli Ernani előadásétól. Gyönyörű, varázsos produkció csupa szépséggel, élvezettel, a végén a megrendítő katarzissal. S ha már Verdi, akkor egy évforduló: ma van 155 éve annak, hogy 1849. december 8-án Nápolyban bemutatták a Luisa Millert a Teatro San Carlo-ban.
A recenzens méltatta a DVD-n kijött Ernanit (Scala - Muti –Domingo, Freni, Bruson, Gjaurov, 1982), amit korábbról, videóról már jól ismertem, mert amikor megjelent kazettán a boltokban, azonnal lecsaptam rá. És örültem annak is, hogy a cikkben közöltek tükrözik az én meglátásaimat is a felvett produkcióról. Ezt most csak azért hozom szóba, mert időközben megvettem DVD-n a nemrég óta kapható másik Ernanit is, ami szerintem vetekszik a milánói előadás értékeivel. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom ezt az opera DVD-t, amely az Ernani 1983-as Metropolitanbeli bemutató előadásáról készült, hasonlóan nagy nevekkel: James Levine - Luciano Pavarotti, Leona Mitchell, Sherrill Milnes, Ruggiero Raimondi.. Megkockáztatom, a művészi-zenei színvonal, a látványvilág semmivel sem marad el az egy évvel korábbi Scala-beli Ernani előadásétól. Gyönyörű, varázsos produkció csupa szépséggel, élvezettel, a végén a megrendítő katarzissal. S ha már Verdi, akkor egy évforduló: ma van 155 éve annak, hogy 1849. december 8-án Nápolyban bemutatták a Luisa Millert a Teatro San Carlo-ban.
90 Búbánat 2004-11-16 21:21:40 [Válasz erre: 89 janomano 2004-11-16 19:23:00]
Köszönöm, akkor irány a Polus center...
Köszönöm, akkor irány a Polus center...
89 janomano 2004-11-16 19:23:00 [Válasz erre: 86 Búbánat 2004-11-15 22:45:23]
Bocsi! Igen a Media Markt-ról van szó. Ez történetesen a Pólus center beli. A következőket szereztem itt be hasonló áron: Verdi: Ernani (volt kritika a momuson) Weber: A bűvös vadász (volt kritika a momuson Mozart: Idomeneo (volt kritika a momuson Wagner: A bolygó hollandi (nem volt kritika a momuson)
Bocsi! Igen a Media Markt-ról van szó. Ez történetesen a Pólus center beli. A következőket szereztem itt be hasonló áron: Verdi: Ernani (volt kritika a momuson) Weber: A bűvös vadász (volt kritika a momuson Mozart: Idomeneo (volt kritika a momuson Wagner: A bolygó hollandi (nem volt kritika a momuson)
88 frushena 2004-11-16 08:05:18
Szerintem is a Media Markt-ra gomdolt! Néha valóban lehet jó kis dolgokat találni! \"Engem a MM erősített meg komolyzeneileg!\" :)
Szerintem is a Media Markt-ra gomdolt! Néha valóban lehet jó kis dolgokat találni! \"Engem a MM erősített meg komolyzeneileg!\" :)
87 Megén 2004-11-16 07:40:05 [Válasz erre: 86 Búbánat 2004-11-15 22:45:23]
Talán a Media Markt-ra gondoltak.......
Talán a Media Markt-ra gondoltak.......
86 Búbánat 2004-11-15 22:45:23 [Válasz erre: 85 janomano 2004-11-15 22:24:45]
Valahol lemaradtam, az MM minek a rövidítése és hol találom?
Valahol lemaradtam, az MM minek a rövidítése és hol találom?
85 janomano 2004-11-15 22:24:45 [Válasz erre: 83 Búbánat 2004-11-15 20:10:10]
A DVD kerül ennyibe! Érdekes módon a cd-t olyan 7000 körül vettem, igaz, hogy nem ott.
A DVD kerül ennyibe! Érdekes módon a cd-t olyan 7000 körül vettem, igaz, hogy nem ott.
84 Búbánat 2004-11-15 21:18:16
Az RTV Részletesben olvasom, hogy az Magyar Rádió Énekkara Strausz Kálmán karnagy vezetésével Erdélyben járt, ahol az 1956-os forradalom halottainak is emléket állítva három városban énekelték - a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának közreműködésével - Verdi Requiemjét. A mindenhol óriási sikert aratott oratórium szólistái Bátori Éva, Németh Judit, Marius Vlad Budoiu és Kováts Kolos voltak. Az első előadást október 21-én Kolozsvárott, a Magyar Operában tartották, amelynek a zenekara még sosem játszotta a Requiemet, erre az alkalomra tanulták meg. Amint Strausz Kálmán elmondta, csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni művészi teljesítményükről. Október 22-én a sepsziszentgyörgyi kultúrházban is előadták a remekművet, lehetetlen körülmények közepette. A koncertteremben ugyanis nem tudták bekapcsolni a fűtést, így hidegebb volt bent, mint a szabadban. A karnagy úron kívül előadók és hallgatók egyaránt meleg kabátokba, pulóverekbe burkolózva élték át az előadás élményét. Mindkét női énekes bravúros teljesítményt nyújtott; történt, hogy Bátori Éva hangja a megerőltetéstől elment, mégis végigénekelte a művet. Kolléganője, Németh Judit pedig minden lehető helyen átvette szólamát, hogy a szoprán szólista énekhangját tehermentesítse. Mint a karnagy úr elmondta, a két férfi szólista is hozzájárult gyönyörű énekével az est meghitt, emelkedett légköréhez. Október 23-án Székelyudvarhely következett, ahol a szép barokk épületben, a Szent Miklós-templomban került sor a koncertkörút harmadik befejező előadására. Strausz Kálmán karnagyot idézem: a halál pillanatait megéneklő férfihang mellé a templom harangjának kongása társult, felejthetetlen élményt és még nagyobb hangsúlyt adva a mű mondanivalójának, arra késztetve a hallgatóságot, hogy életét végiggondolva, az igaz értékeket megfogalmazva térhessen haza otthonába a magyar együttesek együttműködéséből megszülető felemelő produkció elhangzása után.
Az RTV Részletesben olvasom, hogy az Magyar Rádió Énekkara Strausz Kálmán karnagy vezetésével Erdélyben járt, ahol az 1956-os forradalom halottainak is emléket állítva három városban énekelték - a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának közreműködésével - Verdi Requiemjét. A mindenhol óriási sikert aratott oratórium szólistái Bátori Éva, Németh Judit, Marius Vlad Budoiu és Kováts Kolos voltak. Az első előadást október 21-én Kolozsvárott, a Magyar Operában tartották, amelynek a zenekara még sosem játszotta a Requiemet, erre az alkalomra tanulták meg. Amint Strausz Kálmán elmondta, csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni művészi teljesítményükről. Október 22-én a sepsziszentgyörgyi kultúrházban is előadták a remekművet, lehetetlen körülmények közepette. A koncertteremben ugyanis nem tudták bekapcsolni a fűtést, így hidegebb volt bent, mint a szabadban. A karnagy úron kívül előadók és hallgatók egyaránt meleg kabátokba, pulóverekbe burkolózva élték át az előadás élményét. Mindkét női énekes bravúros teljesítményt nyújtott; történt, hogy Bátori Éva hangja a megerőltetéstől elment, mégis végigénekelte a művet. Kolléganője, Németh Judit pedig minden lehető helyen átvette szólamát, hogy a szoprán szólista énekhangját tehermentesítse. Mint a karnagy úr elmondta, a két férfi szólista is hozzájárult gyönyörű énekével az est meghitt, emelkedett légköréhez. Október 23-án Székelyudvarhely következett, ahol a szép barokk épületben, a Szent Miklós-templomban került sor a koncertkörút harmadik befejező előadására. Strausz Kálmán karnagyot idézem: a halál pillanatait megéneklő férfihang mellé a templom harangjának kongása társult, felejthetetlen élményt és még nagyobb hangsúlyt adva a mű mondanivalójának, arra késztetve a hallgatóságot, hogy életét végiggondolva, az igaz értékeket megfogalmazva térhessen haza otthonába a magyar együttesek együttműködéséből megszülető felemelő produkció elhangzása után.
83 Búbánat 2004-11-15 20:10:10 [Válasz erre: 82 janomano 2004-10-30 15:16:53]
Általában a rádióból veszem fel a műsorokat (élőket és stúdiófelvételeket egyaránt - igaz, mostanában inkább az élő közvetítéseket részesítem előnyben). De ha meg lesz az MP3-asom, akkor már a számítógép segítségét veszem majd igénybe a letöltéshez. CD-ket nem gyűjtök, a kazettáim mindig kéznél vannak, de azok számát már nem kívánom jelentősen szaporítani. Ami számomra az érdeklődési körömbe tartozó alapmű vagy kuriózum, az szinte már mind meg van. Valahol határt kell húznom. Valószinűleg a DVD-kre térek át...Az egyidejű kép- és a hangfelvételek (videó) mindig jobban vonzottak az audiófelvételeknél...Ez a Trubadúrra is igaz. Hiába, nekem kell a látvány is...
Általában a rádióból veszem fel a műsorokat (élőket és stúdiófelvételeket egyaránt - igaz, mostanában inkább az élő közvetítéseket részesítem előnyben). De ha meg lesz az MP3-asom, akkor már a számítógép segítségét veszem majd igénybe a letöltéshez. CD-ket nem gyűjtök, a kazettáim mindig kéznél vannak, de azok számát már nem kívánom jelentősen szaporítani. Ami számomra az érdeklődési körömbe tartozó alapmű vagy kuriózum, az szinte már mind meg van. Valahol határt kell húznom. Valószinűleg a DVD-kre térek át...Az egyidejű kép- és a hangfelvételek (videó) mindig jobban vonzottak az audiófelvételeknél...Ez a Trubadúrra is igaz. Hiába, nekem kell a látvány is...
82 janomano 2004-10-30 15:16:53 [Válasz erre: 81 Búbánat 2004-10-30 08:36:43]
Akkor a francia verzió lesz? Szintén kapható 2990Ft-ért a MM-ban.
Akkor a francia verzió lesz? Szintén kapható 2990Ft-ért a MM-ban.
81 Búbánat 2004-10-30 08:36:43
Ma este, a pesti bemutató 150. évfordulóján, A trubadúr-t sugározza a Bartók Rádió. A 19.19-kor kezdődő opera felvételén hallhatjuk Angela Gheerghiu-t, Roberto Alagna-t, Thomas Hampsont, Larissza Gyadkovát, Ildebrando D\'Arcangelo-t. A Londoni Szimfonikus Zenekart és a London Voices-t Antonio Pappano vezényli.
Ma este, a pesti bemutató 150. évfordulóján, A trubadúr-t sugározza a Bartók Rádió. A 19.19-kor kezdődő opera felvételén hallhatjuk Angela Gheerghiu-t, Roberto Alagna-t, Thomas Hampsont, Larissza Gyadkovát, Ildebrando D\'Arcangelo-t. A Londoni Szimfonikus Zenekart és a London Voices-t Antonio Pappano vezényli.
80 kalahari 2004-10-29 22:49:59 [Válasz erre: 78 frushena 2004-10-29 15:48:34]
Remek. Én már melegítek is, most éppen Karajannal. Aztán Toscaninivel...
Remek. Én már melegítek is, most éppen Karajannal. Aztán Toscaninivel...
79 janomano 2004-10-29 17:35:19 [Válasz erre: 77 Heiner Lajos 2004-10-29 01:59:59]
Azt hiszem, rögtön azután, hogy elhunyt beszélgettünk róla - már nem emlékszem, hogy kivel... Írtam is, hogy van két bakelitem, amin Björlinggel együtt énekel.
Azt hiszem, rögtön azután, hogy elhunyt beszélgettünk róla - már nem emlékszem, hogy kivel... Írtam is, hogy van két bakelitem, amin Björlinggel együtt énekel.
78 frushena 2004-10-29 15:48:34
Kedves Kalahari! Most már biztos, hogy ott leszek 7főn a Requiem-en! ;)
Kedves Kalahari! Most már biztos, hogy ott leszek 7főn a Requiem-en! ;)
77 Heiner Lajos 2004-10-29 01:59:59 [Válasz erre: 76 janomano 2004-10-28 21:23:22]
Janomano, persze, hogy tudom! Utálok kaját kidobni, úgyhogy mindig félreteszem a kutyájának (bocsi, a típust nem tudtam megjegyezni, minden szempontból macskás vagyok) a maradékot. Dobermann? Doberdo? D-dúr? És úgy emlékszem, c-vel írcsa. De nagyon szereti a Hajdin-ópuszokat. Janomano, olvastad, hogy elhunyt Robert Merrill?
Janomano, persze, hogy tudom! Utálok kaját kidobni, úgyhogy mindig félreteszem a kutyájának (bocsi, a típust nem tudtam megjegyezni, minden szempontból macskás vagyok) a maradékot. Dobermann? Doberdo? D-dúr? És úgy emlékszem, c-vel írcsa. De nagyon szereti a Hajdin-ópuszokat. Janomano, olvastad, hogy elhunyt Robert Merrill?
76 janomano 2004-10-28 21:23:22 [Válasz erre: 73 Heiner Lajos 2004-10-28 01:44:42]
Akkor tán tudod te is, Lajos bá\', hogy ki volt Radetzky... (Haynau-induló nincs?)
Akkor tán tudod te is, Lajos bá\', hogy ki volt Radetzky... (Haynau-induló nincs?)
75 (A csapos közbeszól!) 2004-10-28 11:59:11
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
(Nincs ilyen sorszámú üzenet.)
74 frushena 2004-10-28 05:15:29 [Válasz erre: 73 Heiner Lajos 2004-10-28 01:44:42]
Nem-nem!!! Posta nem tartotta meg magának a CD-t! Már megfüleltem tegnap a munkahelyemen! És két \"nótára\" még a kollégák is felfigyeltek! Gondolom nem kell mondanom melyikre?! :)
Nem-nem!!! Posta nem tartotta meg magának a CD-t! Már megfüleltem tegnap a munkahelyemen! És két \"nótára\" még a kollégák is felfigyeltek! Gondolom nem kell mondanom melyikre?! :)
73 Heiner Lajos 2004-10-28 01:44:42 [Válasz erre: 60 frushena 2004-10-26 22:17:37]
Szia, Akkor mégse nyúlták le a postások! De Radetzkyt 1979, Boskovsky, bitte schön!!
Szia, Akkor mégse nyúlták le a postások! De Radetzkyt 1979, Boskovsky, bitte schön!!
72 Sipi 2004-10-27 18:32:30
Most 25.-n Miskolcon volt Verdi Requiemjének az előadása. Nekem nagyon tetszett, bár voltak (az előadókon kívül álló) okok, amik kissé lelombozták a jókedvemet, de egyre jobban tetszik nekem az MSO, Kovács László munkájával az élen (kivétel: a rézfúvósok).
Most 25.-n Miskolcon volt Verdi Requiemjének az előadása. Nekem nagyon tetszett, bár voltak (az előadókon kívül álló) okok, amik kissé lelombozták a jókedvemet, de egyre jobban tetszik nekem az MSO, Kovács László munkájával az élen (kivétel: a rézfúvósok).
71 frushena 2004-10-27 00:14:38 [Válasz erre: 70 kalahari 2004-10-26 23:48:37]
Remek alkalom volt ez! Köszönöm, hogy szóltál! Ezentúl jobban kinyitom szemem!!!
Remek alkalom volt ez! Köszönöm, hogy szóltál! Ezentúl jobban kinyitom szemem!!!
70 kalahari 2004-10-26 23:48:37 [Válasz erre: 69 frushena 2004-10-26 23:44:00]
Na azért! Már azt hittem, sosem játszol velünk! :-)
Na azért! Már azt hittem, sosem játszol velünk! :-)
69 frushena 2004-10-26 23:44:00 [Válasz erre: 67 kalahari 2004-10-26 23:37:06]
Odataláltam, bár nem ott volt! :O) Perszehogy tudom mijaz! :)))
Odataláltam, bár nem ott volt! :O) Perszehogy tudom mijaz! :)))
