2435 IVA 2011-01-07 17:49:58
[url]http://nol.hu/kult/horvath_adam__februar_vegere_befejezodhet_az_operahazi_vizsgalat;Horváth Ádám: február végére befejeződhet az operaházi vizsgálat[/url] (...) „és egyeztetések folynak az Erkel Színház esetleges újra megnyitásáról - mondta az operaház miniszteri biztosa az MTI-nek.” „Az Erkel Színház kapcsán - mint mondta, magánemberként - bízik abban, hogy november elején a százéves épület újra megnyílik. [u]"Már +tegnapelőtt+ is nagy szükség volt rá. Nincs a közönségnek olyan színháza, ahol magas színvonalú magyar nyelvű előadásokat nézhet megfizethető áron, ahová vidékről busszal az ifjúság felutazhat. Emellett a középkorúak és az idősebb generáció számára is szükséges egy olyan dalszínház, amelynek rendszeres látogatása nem okoz anyagi gondot. Mindezen igényeket kielégíti az Erkel Színház"[/u] - vélekedett Horváth Ádám, aki szerint reális esély van arra, hogy az Erkel Színház még 2011-ben megnyissa kapuit. A miniszteri biztos az operaházzal közös intendatúrát képzel el, de az Erkel Színházban önálló ügyvezető igazgatóval és főzeneigazgatóval, valamint egy rezidens zenekarral, mert a jelenlegi operaházi zenekari létszám már nem elég a két ház kiszolgálásához. Úgy vélte, az első évadban legfeljebb száz előadást tarthatnak, a második évben azonban ez felmehet 130-ra is. Mint mondta, ekkor még mindig marad szabad kapacitása a háznak, tehát befogadhat külsős előadásokat, illetve teret adhat vidéki és határon túli magyar operatársulatok bemutatkozásának. A színház újranyitásához szükség van annak alapszintű rekonstrukciójára, amelynek keretében helyet kell találni egy zenekari és egy kórus próbateremnek. Megfelelő és kellő mennyiségű öltözőre van szükség, amelyek kialakításához a Magyar Állami Operaházat akár példának is lehet tekinteni. Horváth Ádám szerint egy olyan helyiségre is szükség van, ahová bármikor beköltözhet egy hangstúdió, amely nemcsak a rádiós és televíziós közvetítéseket tenné lehetővé, hanem amelyben operákat, baletteket, sőt szimfonikus koncerteket is rögzíthetnének. Ezek a felvételek a közoktatást segíthetik.”
[url]http://nol.hu/kult/horvath_adam__februar_vegere_befejezodhet_az_operahazi_vizsgalat;Horváth Ádám: február végére befejeződhet az operaházi vizsgálat[/url] (...) „és egyeztetések folynak az Erkel Színház esetleges újra megnyitásáról - mondta az operaház miniszteri biztosa az MTI-nek.” „Az Erkel Színház kapcsán - mint mondta, magánemberként - bízik abban, hogy november elején a százéves épület újra megnyílik. [u]"Már +tegnapelőtt+ is nagy szükség volt rá. Nincs a közönségnek olyan színháza, ahol magas színvonalú magyar nyelvű előadásokat nézhet megfizethető áron, ahová vidékről busszal az ifjúság felutazhat. Emellett a középkorúak és az idősebb generáció számára is szükséges egy olyan dalszínház, amelynek rendszeres látogatása nem okoz anyagi gondot. Mindezen igényeket kielégíti az Erkel Színház"[/u] - vélekedett Horváth Ádám, aki szerint reális esély van arra, hogy az Erkel Színház még 2011-ben megnyissa kapuit. A miniszteri biztos az operaházzal közös intendatúrát képzel el, de az Erkel Színházban önálló ügyvezető igazgatóval és főzeneigazgatóval, valamint egy rezidens zenekarral, mert a jelenlegi operaházi zenekari létszám már nem elég a két ház kiszolgálásához. Úgy vélte, az első évadban legfeljebb száz előadást tarthatnak, a második évben azonban ez felmehet 130-ra is. Mint mondta, ekkor még mindig marad szabad kapacitása a háznak, tehát befogadhat külsős előadásokat, illetve teret adhat vidéki és határon túli magyar operatársulatok bemutatkozásának. A színház újranyitásához szükség van annak alapszintű rekonstrukciójára, amelynek keretében helyet kell találni egy zenekari és egy kórus próbateremnek. Megfelelő és kellő mennyiségű öltözőre van szükség, amelyek kialakításához a Magyar Állami Operaházat akár példának is lehet tekinteni. Horváth Ádám szerint egy olyan helyiségre is szükség van, ahová bármikor beköltözhet egy hangstúdió, amely nemcsak a rádiós és televíziós közvetítéseket tenné lehetővé, hanem amelyben operákat, baletteket, sőt szimfonikus koncerteket is rögzíthetnének. Ezek a felvételek a közoktatást segíthetik.”
2434 IVA 2011-01-07 00:30:45
Fáy Miklós: [url]http://www.168ora.hu/velemeny/fay-miklos-opera-erkel-szinhaz-metropolitan-mupa-netrebko-66980.html?print=1;Eggyel több operaház[/url] „A vita többnyire azon folyik, mihez kezdjünk az Erkel Színházzal”... Régóta nem hallok ennek a vitának a „többnyire folyásáról”. Az Operaház vezetésének tervei vannak az Erkel Színházzal, amiket eddig vázlatosan közöltek. Ha az újságíró tud ilyen vitáról, miért nem tudósítja róla az elsősorban érdekelt és érintett nagyérdeműt? A cikk további gondolataihoz nehéz hozzászólni. A kép fölötti bekezdések tartalma nyilván az utóbbi két évtized operapolitikai „eredményeit” összegzi. De nem hiszem, hogy az összkép ennyire kilátástalan. Az élő színház jövőjét sokszor, több lépésben elsiratták már: a hangosfilm, a színes film, a televízió, a színes televízió, a video, a dvd, a youtube megjelenésekor. Valamennyi gyászmisét túlélték a színházak, az Opera is, még Pesten is. A legújabb veszély az lenne, hogy az operai pompájú Uránia moziban és a szerelőcsarnok-homlokzatú MŰPA-ban megjelent a Metropolitan Opera, mindazzal a gazdagsággal, amit bő fél évezrede magába szív Amerika a világból, az Afrikából behurcolt rabszolgák vérétől-verejtékétől az európai-ázsiai történelem viszontagságai, borzalmai elől menekülők szellemi állományáig, és azzal a gazdagsággal, amellyel ma is magához vonzza a világ legjobbjait? Ezzel valóban nem lehet versenyezni; lehet, hogy az erőviszonyok ilyen arányára még további fél évezreden belül számítani kell. A Magyar Állami Operaházban valószínűleg belátható időn belül nem lesznek jobb és pompásabb előadások, sőt megközelítően gazdagok sem, az Erkel Színházban mégannyira sem. A Met előadásaihoz hasonlóra nem számíthatunk – másmilyenekre viszont igen. Bár Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán és a jó formájában levő Kentaur minőségi hagyományait ma is érdemes lenne ápolni, folytatni, olyan hagyományban kellene keresni az üdvösséget, amely Magyarországon egyedülálló, amelyben feltétlenül mást, sőt többet lehet nyújtani a magyar közönségnek: a magyar nyelvű operajátszásban, villanyfeliratok mellőzésével. Könnyelmű affektálások nyomán persze már majdnem elpusztították ezt a kultúrát, amely különben olyan evidencia lenne, mint ahogy minden színházunk műfordításban adja elő a külföldi dráma-, operett- és musicalirodalom remekeit, közepes és gyenge műveit, s amint ahogy a legkommerszebb tengerentúli filmeknek és televíziós sorozatoknak (akár gyenge színvonalon) szinkronizált változattal tudnak ütőképes nézettséget biztosítani. Tudom, vannak, akiknek „fáj a fülük” a magyar nyelvű énekléstől (megjegyzem: az enyém is fáj, ha Tisza-parti akcentussal hallok olaszul és németül énekelni), ám ennél a viszolygásnál nagyobb nyereség volt, amikor a budapesti és vidéki operatársulatok, a Magyar Rádió és a Qualiton jóvoltából az anyanyelv közvetlenségével (vagy inkább közvetítésével) ismerkedhettek meg generációk a nálunk mindig is arisztokratikusnak számító műfaj darabjaival. Még nem késő feltámasztani ezt a természetesen fejlődött, s mára erőszakosan eltiport kultúrát. (Kívánatos lenne továbbá nem megragadni minden alkalmat arra, hogy Erkel Ferencnek lekeverjünk egy pofont, a zeneértés nem itt kezdődik...)
Fáy Miklós: [url]http://www.168ora.hu/velemeny/fay-miklos-opera-erkel-szinhaz-metropolitan-mupa-netrebko-66980.html?print=1;Eggyel több operaház[/url] „A vita többnyire azon folyik, mihez kezdjünk az Erkel Színházzal”... Régóta nem hallok ennek a vitának a „többnyire folyásáról”. Az Operaház vezetésének tervei vannak az Erkel Színházzal, amiket eddig vázlatosan közöltek. Ha az újságíró tud ilyen vitáról, miért nem tudósítja róla az elsősorban érdekelt és érintett nagyérdeműt? A cikk további gondolataihoz nehéz hozzászólni. A kép fölötti bekezdések tartalma nyilván az utóbbi két évtized operapolitikai „eredményeit” összegzi. De nem hiszem, hogy az összkép ennyire kilátástalan. Az élő színház jövőjét sokszor, több lépésben elsiratták már: a hangosfilm, a színes film, a televízió, a színes televízió, a video, a dvd, a youtube megjelenésekor. Valamennyi gyászmisét túlélték a színházak, az Opera is, még Pesten is. A legújabb veszély az lenne, hogy az operai pompájú Uránia moziban és a szerelőcsarnok-homlokzatú MŰPA-ban megjelent a Metropolitan Opera, mindazzal a gazdagsággal, amit bő fél évezrede magába szív Amerika a világból, az Afrikából behurcolt rabszolgák vérétől-verejtékétől az európai-ázsiai történelem viszontagságai, borzalmai elől menekülők szellemi állományáig, és azzal a gazdagsággal, amellyel ma is magához vonzza a világ legjobbjait? Ezzel valóban nem lehet versenyezni; lehet, hogy az erőviszonyok ilyen arányára még további fél évezreden belül számítani kell. A Magyar Állami Operaházban valószínűleg belátható időn belül nem lesznek jobb és pompásabb előadások, sőt megközelítően gazdagok sem, az Erkel Színházban mégannyira sem. A Met előadásaihoz hasonlóra nem számíthatunk – másmilyenekre viszont igen. Bár Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán és a jó formájában levő Kentaur minőségi hagyományait ma is érdemes lenne ápolni, folytatni, olyan hagyományban kellene keresni az üdvösséget, amely Magyarországon egyedülálló, amelyben feltétlenül mást, sőt többet lehet nyújtani a magyar közönségnek: a magyar nyelvű operajátszásban, villanyfeliratok mellőzésével. Könnyelmű affektálások nyomán persze már majdnem elpusztították ezt a kultúrát, amely különben olyan evidencia lenne, mint ahogy minden színházunk műfordításban adja elő a külföldi dráma-, operett- és musicalirodalom remekeit, közepes és gyenge műveit, s amint ahogy a legkommerszebb tengerentúli filmeknek és televíziós sorozatoknak (akár gyenge színvonalon) szinkronizált változattal tudnak ütőképes nézettséget biztosítani. Tudom, vannak, akiknek „fáj a fülük” a magyar nyelvű énekléstől (megjegyzem: az enyém is fáj, ha Tisza-parti akcentussal hallok olaszul és németül énekelni), ám ennél a viszolygásnál nagyobb nyereség volt, amikor a budapesti és vidéki operatársulatok, a Magyar Rádió és a Qualiton jóvoltából az anyanyelv közvetlenségével (vagy inkább közvetítésével) ismerkedhettek meg generációk a nálunk mindig is arisztokratikusnak számító műfaj darabjaival. Még nem késő feltámasztani ezt a természetesen fejlődött, s mára erőszakosan eltiport kultúrát. (Kívánatos lenne továbbá nem megragadni minden alkalmat arra, hogy Erkel Ferencnek lekeverjünk egy pofont, a zeneértés nem itt kezdődik...)
2433 IVA 2010-12-28 22:31:58
Ma délután a zemeregy Kossuthon Fodor Gabriella volt az [url]http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/fodor-gabriella-operaenekes.html;Arcvonások[/url] című műsor vendége. Két ízben is szóba került az Erkel Színház mint bemutatkozási, fellépési lehetőségek immár reális reménysége.
Ma délután a zemeregy Kossuthon Fodor Gabriella volt az [url]http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/fodor-gabriella-operaenekes.html;Arcvonások[/url] című műsor vendége. Két ízben is szóba került az Erkel Színház mint bemutatkozási, fellépési lehetőségek immár reális reménysége.
2432 IVA 2010-12-20 04:21:15 [Válasz erre: 2427 Búbánat 2010-12-17 22:29:44]
Nagyon-nagyon jó olvasni a Virius kérdésére küldött választ!
Nagyon-nagyon jó olvasni a Virius kérdésére küldött választ!
2431 IVA 2010-12-19 02:18:26 [Válasz erre: 2429 Budapest 2010-12-18 16:55:31]
Köszönöm a választ. És nem azért, hogy mindenáron ellenkezzem Önnel, de én értékelem az információ kevés hasznát is: nem ismertem ezt a folyóiratot. Ugyanakkor a forrás és a szerző ismerete nélkül nem szívesen vonatkoztattam volna Önre vagy ismeretlen informátorra, hogy a cikk – meglehet a számomra pontatlan és zavaros fogalmazás miatt – mintha ellentmondana a falképek védettségének és a védettség kezdeményezésének körülményeit illetően a korábbi információknak, amelyek többek közt az alábbi, e topicban már tárgyalt írásokból származnak. [url]http://www.nol.hu/lap/kult/lap-20081008-20081008-1;Több ember tragédiája[/url] [url]http://hetivalasz.hu/itthon/csak-a-diszlet-31480/;Csak a díszlet[/url] [url]http://www.mno.hu/portal/668202;Buldózerekkel ünnepelnének[/url] Nem kívánok részletesebb kutatásba és vitába merülni arról, hogy ki, hogyan értelmezte eddig a műalkotásoknak a kulturális örökség ingó elemeihez sorolását, illetve annak előnyét vagy hátrányát. Most, hogy az Erkel Színház lerombolásának terve már nincs napirenden, ezt a kérdést csak akkor tartanám izgalmasnak, ha az „ingó” örökséget azért akarnák eltávolítani és máshová helyezni, mert vissza akarnák állítani a színház eredeti homlokzatát, arculatát, ami a büfécsarnok visszabontásával járna. Erről a feltehetően roppant költséges és kétesen célszerű verzióról azonban nincs szó. Én már különben is régen megbékéltem a jelenlegi homlokzattal, értékelni is tudom, sőt szeretni is, ennek megőrzésének is örülök, különösen ha mögötte a színház is működni fog. Az alapos információból csak az maradt ki, hogy a [url]http://www.koh.hu/download/orokseg_10_12_webre.pdf;Falképek kálváriája[/url] című írás szerzője Tomanicz Anikó.
Köszönöm a választ. És nem azért, hogy mindenáron ellenkezzem Önnel, de én értékelem az információ kevés hasznát is: nem ismertem ezt a folyóiratot. Ugyanakkor a forrás és a szerző ismerete nélkül nem szívesen vonatkoztattam volna Önre vagy ismeretlen informátorra, hogy a cikk – meglehet a számomra pontatlan és zavaros fogalmazás miatt – mintha ellentmondana a falképek védettségének és a védettség kezdeményezésének körülményeit illetően a korábbi információknak, amelyek többek közt az alábbi, e topicban már tárgyalt írásokból származnak. [url]http://www.nol.hu/lap/kult/lap-20081008-20081008-1;Több ember tragédiája[/url] [url]http://hetivalasz.hu/itthon/csak-a-diszlet-31480/;Csak a díszlet[/url] [url]http://www.mno.hu/portal/668202;Buldózerekkel ünnepelnének[/url] Nem kívánok részletesebb kutatásba és vitába merülni arról, hogy ki, hogyan értelmezte eddig a műalkotásoknak a kulturális örökség ingó elemeihez sorolását, illetve annak előnyét vagy hátrányát. Most, hogy az Erkel Színház lerombolásának terve már nincs napirenden, ezt a kérdést csak akkor tartanám izgalmasnak, ha az „ingó” örökséget azért akarnák eltávolítani és máshová helyezni, mert vissza akarnák állítani a színház eredeti homlokzatát, arculatát, ami a büfécsarnok visszabontásával járna. Erről a feltehetően roppant költséges és kétesen célszerű verzióról azonban nincs szó. Én már különben is régen megbékéltem a jelenlegi homlokzattal, értékelni is tudom, sőt szeretni is, ennek megőrzésének is örülök, különösen ha mögötte a színház is működni fog. Az alapos információból csak az maradt ki, hogy a [url]http://www.koh.hu/download/orokseg_10_12_webre.pdf;Falképek kálváriája[/url] című írás szerzője Tomanicz Anikó.
2430 Budapest 2010-12-18 16:59:09 [Válasz erre: 2426 IVA 2010-12-16 04:07:35]
"melyik esztendőre vonatkozik az "ez év őszén": a 2010 évre vonatkozik. Az idézet az Örökség 2010. decemberi számából való.
"melyik esztendőre vonatkozik az "ez év őszén": a 2010 évre vonatkozik. Az idézet az Örökség 2010. decemberi számából való.
2429 Budapest 2010-12-18 16:55:31 [Válasz erre: 2426 IVA 2010-12-16 04:07:35]
Őszintén szólva kevés hasznát látom az információnak, de közlöm: Forrás: ÖRÖKSÉG A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata Felelõs kiadó: dr. Tamási Judit, elnök Szerkesztõbizottság: Bálint Mariann, Bognár Gábor, Bugár-Mészáros Károly, dr. Deme Péter (elnök), Farbakyné Deklava Lilla, Lázár Gabriella, Nagy Gábor, dr. Nagy Levente, Özvegy Györgyi, Szűcs József, Turok Margit. Fõszerkesztõ: Róna Katalin A szerkesztõség címe: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Telefon: 225-4837
Őszintén szólva kevés hasznát látom az információnak, de közlöm: Forrás: ÖRÖKSÉG A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata Felelõs kiadó: dr. Tamási Judit, elnök Szerkesztõbizottság: Bálint Mariann, Bognár Gábor, Bugár-Mészáros Károly, dr. Deme Péter (elnök), Farbakyné Deklava Lilla, Lázár Gabriella, Nagy Gábor, dr. Nagy Levente, Özvegy Györgyi, Szűcs József, Turok Margit. Fõszerkesztõ: Róna Katalin A szerkesztõség címe: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Telefon: 225-4837
2428 nizajemon 2010-12-17 22:44:30 [Válasz erre: 2427 Búbánat 2010-12-17 22:29:44]
Győriványi Úr gondolhatja,hogy mi (remélem sokan)milyen türelmetlenek vagyunk:-))
Győriványi Úr gondolhatja,hogy mi (remélem sokan)milyen türelmetlenek vagyunk:-))
2427 Búbánat 2010-12-17 22:29:44
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidelióról: "Az Erkel Színházról: igen, a 2011/2012-es műsortervben szerepel a játszóhely, terveink szerint december 7-ére rendeznénk meg a nyitóelőadást. A megvalósulást a közbeszerzések és a politikai döntések határozzák majd meg, bízzunk a legjobbakban. Lelkesen, boldogan és türelmetlenül várjuk, hogy újra megnyíljon ez a nagyszerű színház."
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidelióról: "Az Erkel Színházról: igen, a 2011/2012-es műsortervben szerepel a játszóhely, terveink szerint december 7-ére rendeznénk meg a nyitóelőadást. A megvalósulást a közbeszerzések és a politikai döntések határozzák majd meg, bízzunk a legjobbakban. Lelkesen, boldogan és türelmetlenül várjuk, hogy újra megnyíljon ez a nagyszerű színház."
2426 IVA 2010-12-16 04:07:35 [Válasz erre: 2425 Budapest 2010-12-15 10:01:24]
Hasznos lenne tudni, mikori és honnan való a hír, ki közölte ezt a szöveget, melyik esztendőre vonatkozik az "ez év őszén", és kinek a véleményét olvashattuk: a hozzászólóét avagy más szerzőét.
Hasznos lenne tudni, mikori és honnan való a hír, ki közölte ezt a szöveget, melyik esztendőre vonatkozik az "ez év őszén", és kinek a véleményét olvashattuk: a hozzászólóét avagy más szerzőét.
2425 Budapest 2010-12-15 10:01:24
PRECEDENS ÉRTÉKŰ ÍTÉLET SZÜLETETT A FŐVÁROSI BÍRÓSÁGON EZ ÉV ŐSZÉN. A DÖNTÉS ÉRTELMÉBEN BERNÁTH AURÉL ERKEL SZÍNHÁZI NAGYMÉRETŰ FALKÉPEI A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG INGÓ ELEMEI, AMELYEK, AHOGY AZT A KULTURÁLIS JAVAK BIZOTTSÁGA JAVASOLTA, TÁRGYEGYÜTTESKÉNT VÉDETTEK.A történet 2008-ban kezdődött, amikor a művész leánya, Bernáth Mária javaslatot tett a murális alkotások védelmére. Az al fresco, illetve al secco technikával 1971–1973 kö zött született két falkép, a Szent - ivánéji álom és Az ember tragédiája a Magyar Nemzeti Galéria szakértői állásfoglalása szerint „A két falkép […] a színház örök értékeit kapta tárgyául. […] Bernáth Aurél jó ízlésére és kultúrájára vall, hogy egyik sem illusztráció. A festett figurák nem a művek egyik, vagy másik jelenetében alakoskodnak, hanem mint ’santa conversatione’ szereplői figurálnak. Azaz azonosíthatók, sőt, csoportjaik is a darabbeli viszonyuk törvényei szerint állnak össze, de nem a mű valamelyik részletét elevenítik meg, hanem az egészet.” (Horváth György művészet - történész, a Magyar Nemzeti Ga lé - ria nyugalmazott főigazgató-helyettese). A Kulturális Javak Bizott sága 2008 decemberében egyhangúan támogatta a kvalitásos műalkotások védetté nyilvánítását. S a KÖH Mű - tárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú határozatában 2009 februárjában ki mond - ta a védelmet tárgy együttes ként, egyben a megelőző festő-restaurátori vélemény alapján a részletes feltételeket meghatározva kötelezte a tulajdonost a javak épségben tartására, őrzésére, megóvására. A magyar államot, mint tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyon - ke zelő Zrt., valamint a Magyar Állami Operaház, mint kezelő megkérdőjelezte és megfellebbezte a döntést, amelyet ezután a másodfokú határozat e tekintetben helybenhagyott. A határozat ellen az MNV Zrt. a bírósághoz fordult. Keresetében kétségbe vonta, hogy a műalkotások a kulturális örökség ingó elemeihez tartoznak. Értelmezése szerint azok az ingatlanhoz, azaz az Erkel Színház épületéhez szervesen kötődő elemek, ezért műemléki értéknek tekintendők, és eszerint kell eljárni. Ezzel ellentétes volt a KÖH álláspontja, mely szerint a művészeti alkotások annak idején a már kész épület falfelületére, de nem főfalra.kerültek. Így az építménnyel rendeltetésszerűen nem tartoznak össze, s alkotórésznek sem minősülnek. A díszített falrészek szaksze rű restaurátori munkával leválaszthatók. Így döntött a bíróság is. Precedens értékű állásfoglalása, amely egyértelműen művészeti alkotásnak te kin ti a falfestményeket, alátámasztja és megkérdőjelezhetetlenné teszi a Mű tárgyfelügyeleti Iroda hatáskörét és illetékességét, s példát ad a jövő ben esetleges hasonló kérdésekben.
PRECEDENS ÉRTÉKŰ ÍTÉLET SZÜLETETT A FŐVÁROSI BÍRÓSÁGON EZ ÉV ŐSZÉN. A DÖNTÉS ÉRTELMÉBEN BERNÁTH AURÉL ERKEL SZÍNHÁZI NAGYMÉRETŰ FALKÉPEI A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG INGÓ ELEMEI, AMELYEK, AHOGY AZT A KULTURÁLIS JAVAK BIZOTTSÁGA JAVASOLTA, TÁRGYEGYÜTTESKÉNT VÉDETTEK.A történet 2008-ban kezdődött, amikor a művész leánya, Bernáth Mária javaslatot tett a murális alkotások védelmére. Az al fresco, illetve al secco technikával 1971–1973 kö zött született két falkép, a Szent - ivánéji álom és Az ember tragédiája a Magyar Nemzeti Galéria szakértői állásfoglalása szerint „A két falkép […] a színház örök értékeit kapta tárgyául. […] Bernáth Aurél jó ízlésére és kultúrájára vall, hogy egyik sem illusztráció. A festett figurák nem a művek egyik, vagy másik jelenetében alakoskodnak, hanem mint ’santa conversatione’ szereplői figurálnak. Azaz azonosíthatók, sőt, csoportjaik is a darabbeli viszonyuk törvényei szerint állnak össze, de nem a mű valamelyik részletét elevenítik meg, hanem az egészet.” (Horváth György művészet - történész, a Magyar Nemzeti Ga lé - ria nyugalmazott főigazgató-helyettese). A Kulturális Javak Bizott sága 2008 decemberében egyhangúan támogatta a kvalitásos műalkotások védetté nyilvánítását. S a KÖH Mű - tárgyfelügyeleti Iroda elsőfokú határozatában 2009 februárjában ki mond - ta a védelmet tárgy együttes ként, egyben a megelőző festő-restaurátori vélemény alapján a részletes feltételeket meghatározva kötelezte a tulajdonost a javak épségben tartására, őrzésére, megóvására. A magyar államot, mint tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyon - ke zelő Zrt., valamint a Magyar Állami Operaház, mint kezelő megkérdőjelezte és megfellebbezte a döntést, amelyet ezután a másodfokú határozat e tekintetben helybenhagyott. A határozat ellen az MNV Zrt. a bírósághoz fordult. Keresetében kétségbe vonta, hogy a műalkotások a kulturális örökség ingó elemeihez tartoznak. Értelmezése szerint azok az ingatlanhoz, azaz az Erkel Színház épületéhez szervesen kötődő elemek, ezért műemléki értéknek tekintendők, és eszerint kell eljárni. Ezzel ellentétes volt a KÖH álláspontja, mely szerint a művészeti alkotások annak idején a már kész épület falfelületére, de nem főfalra.kerültek. Így az építménnyel rendeltetésszerűen nem tartoznak össze, s alkotórésznek sem minősülnek. A díszített falrészek szaksze rű restaurátori munkával leválaszthatók. Így döntött a bíróság is. Precedens értékű állásfoglalása, amely egyértelműen művészeti alkotásnak te kin ti a falfestményeket, alátámasztja és megkérdőjelezhetetlenné teszi a Mű tárgyfelügyeleti Iroda hatáskörét és illetékességét, s példát ad a jövő ben esetleges hasonló kérdésekben.
2424 Momo 2010-12-12 16:57:29
24/24
24/24
2423 IVA 2010-12-12 05:14:02 [Válasz erre: 2422 rotor 2010-12-10 11:50:56]
Az ugyancsak drága idénygyümölcsök fogytával a kereskedelem ezen az őszön is megkísérelte 570 körüli áron indítani a nem extra a minőségű narancsot. De a vásárlók idén is türelmesek voltak. Most 250-280 körüli, akciós áron szabadulnak a készlettől, a megpuhult-megcsúnyult áruból ki lehet válogatni a bizalomkeltőbb darabokat. Közben arra gondolok, mennyivel okosabb és tisztességesebb lett volna ezt a gyümölcsöt 370-390 Ft-os áron adni: már nem lenne ott. Ugyanez vonatkozik a szép, drága könyvekre, amelyek majd a diszkontok halmain végzik méltatlan áron. Emlékszem az Erkel Színháznak arra az akciós időszakára. Azért nem az 500-600 Ft-os árak jellemezték. De ha úgy lett volna is, én már alig tudtam válogatni azokból az előadásokból, annyira lezüllesztették addigra a repertoárt (nem a darabokra gondolok, hanem a nézhetetlen rendezésekre) - ez a koncepció része volt. Nehezen választottam akkor is, amikor már csak azért mentem el, hogy elbúcsúzzam a színháztól. A last minit akció működhet egy belvárosi vagy Nagymező utcai kisszínházban, ahová az emberek jártukban-keltükben beugranak egy rövidke darabra, ha kinn a tábla. Opera-előadásra azonban nem ad hoc megy az ember, és nem a bizonytalanra – ez az Erkel Színház esetében nem működhetett, legalábbis nem számottevően.
Az ugyancsak drága idénygyümölcsök fogytával a kereskedelem ezen az őszön is megkísérelte 570 körüli áron indítani a nem extra a minőségű narancsot. De a vásárlók idén is türelmesek voltak. Most 250-280 körüli, akciós áron szabadulnak a készlettől, a megpuhult-megcsúnyult áruból ki lehet válogatni a bizalomkeltőbb darabokat. Közben arra gondolok, mennyivel okosabb és tisztességesebb lett volna ezt a gyümölcsöt 370-390 Ft-os áron adni: már nem lenne ott. Ugyanez vonatkozik a szép, drága könyvekre, amelyek majd a diszkontok halmain végzik méltatlan áron. Emlékszem az Erkel Színháznak arra az akciós időszakára. Azért nem az 500-600 Ft-os árak jellemezték. De ha úgy lett volna is, én már alig tudtam válogatni azokból az előadásokból, annyira lezüllesztették addigra a repertoárt (nem a darabokra gondolok, hanem a nézhetetlen rendezésekre) - ez a koncepció része volt. Nehezen választottam akkor is, amikor már csak azért mentem el, hogy elbúcsúzzam a színháztól. A last minit akció működhet egy belvárosi vagy Nagymező utcai kisszínházban, ahová az emberek jártukban-keltükben beugranak egy rövidke darabra, ha kinn a tábla. Opera-előadásra azonban nem ad hoc megy az ember, és nem a bizonytalanra – ez az Erkel Színház esetében nem működhetett, legalábbis nem számottevően.
2422 rotor 2010-12-10 11:50:56 [Válasz erre: 2420 IVA 2010-12-10 01:28:41]
Talán arra gondolt az ex-ig,hogy voltak akciós előadások hónapokig olcsó jegyekkel,és este 6-tól akciósan adták a jegyeket is.
Talán arra gondolt az ex-ig,hogy voltak akciós előadások hónapokig olcsó jegyekkel,és este 6-tól akciósan adták a jegyeket is.
2421 tiramisu 2010-12-10 10:23:29 [Válasz erre: 2419 IVA 2010-12-10 00:57:47]
Jelmezmegsemmisítés. Daráltak.
Jelmezmegsemmisítés. Daráltak.
2420 IVA 2010-12-10 01:28:41
A fidelio.hu-ról: [url]http://www.fidelio.hu/opera/hirek/vass_lajos_hianyossagok_vannak_hiany_nincs;Vass Lajos: "Hiányosságok vannak, hiány nincs"[/url] „Az Erkel Színház kapcsán 2005-tel kezdődően vázolta az építés, az átépítés és a felújítás lehetséges forgatókönyveit és kitért az épület bezárásának körülményeire. Indoklása szerint az Erkel a jelenlegi formájában és méretében gazdaságosan nem működtethető - a bezárás előtt kétszáz-ötszáz forintos jegyárral is ötven-hatvan százalékos házakat produkáltak az ottani előadások”... Álmodtam volna, hogy a bezárás előtt a földszinten 2300 Ft körül voltak a helyárak, és az emeleti oldalpáholyban is 600 Ft fölött? Kétszáz-ötszáz forintos jegyárak – ebből a nyilvánvaló hazugságból érdemes következtetni az egész sajtótájékoztató tartalmának hitelességére.
A fidelio.hu-ról: [url]http://www.fidelio.hu/opera/hirek/vass_lajos_hianyossagok_vannak_hiany_nincs;Vass Lajos: "Hiányosságok vannak, hiány nincs"[/url] „Az Erkel Színház kapcsán 2005-tel kezdődően vázolta az építés, az átépítés és a felújítás lehetséges forgatókönyveit és kitért az épület bezárásának körülményeire. Indoklása szerint az Erkel a jelenlegi formájában és méretében gazdaságosan nem működtethető - a bezárás előtt kétszáz-ötszáz forintos jegyárral is ötven-hatvan százalékos házakat produkáltak az ottani előadások”... Álmodtam volna, hogy a bezárás előtt a földszinten 2300 Ft körül voltak a helyárak, és az emeleti oldalpáholyban is 600 Ft fölött? Kétszáz-ötszáz forintos jegyárak – ebből a nyilvánvaló hazugságból érdemes következtetni az egész sajtótájékoztató tartalmának hitelességére.
2419 IVA 2010-12-10 00:57:47
Tegnap este égett a villany a jelmeztárban. Történik is ott valami, vagy csak elfelejtették lekapcsolni a világítást?
Tegnap este égett a villany a jelmeztárban. Történik is ott valami, vagy csak elfelejtették lekapcsolni a világítást?
2418 IVA 2010-12-08 04:46:55 [Válasz erre: 2417 tiramisu 2010-12-08 00:05:11]
Az interjú keltének reggelén (5 nappal ezelőtt) írtam be: annak, aki nem olvasta el előbb... Járnak ide pár százan, akiket nem az érdekel, hogy ki olvasta el a cikket a beírásom előtt, hanem az Erkel Színház.
Az interjú keltének reggelén (5 nappal ezelőtt) írtam be: annak, aki nem olvasta el előbb... Járnak ide pár százan, akiket nem az érdekel, hogy ki olvasta el a cikket a beírásom előtt, hanem az Erkel Színház.
2417 tiramisu 2010-12-08 00:05:11 [Válasz erre: 2413 IVA 2010-12-03 09:37:15]
Előbb elolvastuk, mint a mostani beírásodat!
Előbb elolvastuk, mint a mostani beírásodat!
2416 nizajemon 2010-12-07 19:53:50 [Válasz erre: 2414 virius 2010-12-07 08:35:08]
Jó írás,és köszönet a folyamatos kiállásodért!!!
Jó írás,és köszönet a folyamatos kiállásodért!!!
2415 virius 2010-12-07 08:45:57
Még valami: vajon mához egy évre, 2011. december 7-én, Szent Ambrus napján lesz-e nyitóelőadás az Erkelben? Győriványi részéről a szándék legalábbis megvan, meg is kérdezem tőle odaát.
Még valami: vajon mához egy évre, 2011. december 7-én, Szent Ambrus napján lesz-e nyitóelőadás az Erkelben? Győriványi részéről a szándék legalábbis megvan, meg is kérdezem tőle odaát.
2414 virius 2010-12-07 08:35:08
Köszönet Zétának az évfordulós cikkért! :-) Bizony, ma 99 éve volt a Népoperában, a későbbi Városi, a mai Erkel Színházban az első előadás. Mához egy évre lesz tehát a centenárium! A dátum azért is jelzésértékű, mert ma van Szent Ambrusnak, Milánó védőszentjének az ünnepe és a Scala emiatt mindig a mai napon kezdi el évadját. De a cikkben említett évszámokat muszáj pontosítanom. 1951-ben lett a színház az Opera telephelye még Városi Színház néven (a Csinom Palkót ekkor mutatták be), az Erkel nevet 1953-ban vette fel, az a bizonyos felújítás, illetve átépítés (a nézőtéri nagybüfé kialakítása az új és a régi homlokzat között) 1961-ben, a színház 50. évfordulóján készült el, Bernáth Aurél két nagy festménye pedig csak 1973-ban készült el teljesen!!! (Ekkortól került rá bő évtizedig az erkeles bemutatók ismertetőfüzeteinek borítójára is, előbb a Szentivánéji álom, később már a Tragédia, ugyanakkor az operás darabok füzetei a Lotz-körképet kapták borítódísznek. Egészen 1987-ig.)
Köszönet Zétának az évfordulós cikkért! :-) Bizony, ma 99 éve volt a Népoperában, a későbbi Városi, a mai Erkel Színházban az első előadás. Mához egy évre lesz tehát a centenárium! A dátum azért is jelzésértékű, mert ma van Szent Ambrusnak, Milánó védőszentjének az ünnepe és a Scala emiatt mindig a mai napon kezdi el évadját. De a cikkben említett évszámokat muszáj pontosítanom. 1951-ben lett a színház az Opera telephelye még Városi Színház néven (a Csinom Palkót ekkor mutatták be), az Erkel nevet 1953-ban vette fel, az a bizonyos felújítás, illetve átépítés (a nézőtéri nagybüfé kialakítása az új és a régi homlokzat között) 1961-ben, a színház 50. évfordulóján készült el, Bernáth Aurél két nagy festménye pedig csak 1973-ban készült el teljesen!!! (Ekkortól került rá bő évtizedig az erkeles bemutatók ismertetőfüzeteinek borítójára is, előbb a Szentivánéji álom, később már a Tragédia, ugyanakkor az operás darabok füzetei a Lotz-körképet kapták borítódísznek. Egészen 1987-ig.)
2413 IVA 2010-12-03 09:37:15
Advent második hétvégéjére szép ajándékot kaptunk -Zétá-tól: [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=5801;interjú[/url] Győriványi Ráth Györggyel. Köszönet érte, kedves -Zéta-, köszönet a biztató válaszokért, tisztelt Fő-zeneigazgató Úr! - Mi most az Erkel Színház raktárnak használt előterében, díszletek között beszélgetünk. Mikor lehet ide majd közönségként bejönni? - Most nagyon komoly politikai szándék van kialakulóban az Erkel Színház újraélesztéséről. Ez olyan irányba indult el, amit én annak idején is megálmodtam: hogy az Erkel Színház valóban a magyar közönségé legyen. Itt nem hipermodern, új színházra van szükség, főleg nem egy bevásárlóközpontban. Ennek a színháznak az a nagy előnye, hogy jó akusztikája, nagyon nagy befogadóképessége van, és aránylag egyszerű az üzemeltetése. Ezek az ismérvek együttesen megteremthetik, hogy a fiatal közönség, az iskolás korosztályok, de akár a nyugdíjasok is kedvező áron hozzájussanak az operához. Ezt sajnos a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületében a jegyárak miatt nem tudják megtenni. "- Mikorra várható mindez? - Vannak pozitív és még pozitívabb tervek. Én nagyon boldog lennék, ha 2011. december 7-én kezdhetnénk, hiszen akkor lesz kerek 100 esztendeje, hogy a színház megnyílt, akkor még Népopera néven. - Ha az Erkel Színház újranyit, akkor bővíteni kell a zenekart és az énekkart is. - Jelenlegi terveink szerint az Erkel Színház az Operaház szervezetén belül fog működni, de semmiképpen nem az Operaház társulatával. Nagy valószínűség szerint befogadó színházként üzemelne. Produkciókra kellene meghívni zenekarokat, énekkarokat és együtteseket. Stagione rendszerben kellene létrehozni egy-egy darabból 15-20 előadásból álló sorozatokat. Nagy szériákat gondolok ide, de nem a mi együtteseinkkel. - Ha például az Aida nagy kórusaira gondolunk, azt elég bajos lesz emberenként összetoborozni. - Hát azt nagyszerűen meg tudná tanulni az egyébként is gondokkal küszködő Rádióénekkar vagy a kiváló Honvéd Férfikar. A magyar zenei együtteseknek komoly egzisztenciális nehézségeik vannak, gondolok itt a MÁV Zenekarra, a BM Zenekarra, a Concerto Budapestre és még sorolhatnám. Nekik nagyon jó megoldást, évi egy-két hónapra biztos bázist jelenthetne az Erkel Színház. Itt kvázi állami támogatáshoz juthatnának bizonyos feltételekkel. Az embereknek meg lenne egy alternatív opera-játszóhelyük. Ezt a szisztémát egyébként nem mi találtuk ki, Amszterdamban is így működik. Ott a különböző holland zenekarok bizonyos számú színházi előadás teljesítése után kapják az állami támogatásukat."
Advent második hétvégéjére szép ajándékot kaptunk -Zétá-tól: [url]http://www.momus.hu/article.php?artid=5801;interjú[/url] Győriványi Ráth Györggyel. Köszönet érte, kedves -Zéta-, köszönet a biztató válaszokért, tisztelt Fő-zeneigazgató Úr! - Mi most az Erkel Színház raktárnak használt előterében, díszletek között beszélgetünk. Mikor lehet ide majd közönségként bejönni? - Most nagyon komoly politikai szándék van kialakulóban az Erkel Színház újraélesztéséről. Ez olyan irányba indult el, amit én annak idején is megálmodtam: hogy az Erkel Színház valóban a magyar közönségé legyen. Itt nem hipermodern, új színházra van szükség, főleg nem egy bevásárlóközpontban. Ennek a színháznak az a nagy előnye, hogy jó akusztikája, nagyon nagy befogadóképessége van, és aránylag egyszerű az üzemeltetése. Ezek az ismérvek együttesen megteremthetik, hogy a fiatal közönség, az iskolás korosztályok, de akár a nyugdíjasok is kedvező áron hozzájussanak az operához. Ezt sajnos a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületében a jegyárak miatt nem tudják megtenni. "- Mikorra várható mindez? - Vannak pozitív és még pozitívabb tervek. Én nagyon boldog lennék, ha 2011. december 7-én kezdhetnénk, hiszen akkor lesz kerek 100 esztendeje, hogy a színház megnyílt, akkor még Népopera néven. - Ha az Erkel Színház újranyit, akkor bővíteni kell a zenekart és az énekkart is. - Jelenlegi terveink szerint az Erkel Színház az Operaház szervezetén belül fog működni, de semmiképpen nem az Operaház társulatával. Nagy valószínűség szerint befogadó színházként üzemelne. Produkciókra kellene meghívni zenekarokat, énekkarokat és együtteseket. Stagione rendszerben kellene létrehozni egy-egy darabból 15-20 előadásból álló sorozatokat. Nagy szériákat gondolok ide, de nem a mi együtteseinkkel. - Ha például az Aida nagy kórusaira gondolunk, azt elég bajos lesz emberenként összetoborozni. - Hát azt nagyszerűen meg tudná tanulni az egyébként is gondokkal küszködő Rádióénekkar vagy a kiváló Honvéd Férfikar. A magyar zenei együtteseknek komoly egzisztenciális nehézségeik vannak, gondolok itt a MÁV Zenekarra, a BM Zenekarra, a Concerto Budapestre és még sorolhatnám. Nekik nagyon jó megoldást, évi egy-két hónapra biztos bázist jelenthetne az Erkel Színház. Itt kvázi állami támogatáshoz juthatnának bizonyos feltételekkel. Az embereknek meg lenne egy alternatív opera-játszóhelyük. Ezt a szisztémát egyébként nem mi találtuk ki, Amszterdamban is így működik. Ott a különböző holland zenekarok bizonyos számú színházi előadás teljesítése után kapják az állami támogatásukat."
2412 IVA 2010-11-30 00:25:08 [Válasz erre: 2411 virius 2010-11-29 10:11:46]
Ld. 806. sz. bejegyzésem ebben a topicban, 2008-10-03 03:11:43 időpontban. Lehet, hogy a lakosság jobban járt, amikor a cukrászdát államosították, és több évtizeden át működött Erkel cukrászda néven. És jobban járt vele a gazdaság is, amely a '60-as, '70-es években hangosabban dübörgött, mint jelenünkben. Lehet, hogy akik a kapitalizmust rothadónak jellemezték és „a rothadó”-nak titulálták, tudtak valamit...
Ld. 806. sz. bejegyzésem ebben a topicban, 2008-10-03 03:11:43 időpontban. Lehet, hogy a lakosság jobban járt, amikor a cukrászdát államosították, és több évtizeden át működött Erkel cukrászda néven. És jobban járt vele a gazdaság is, amely a '60-as, '70-es években hangosabban dübörgött, mint jelenünkben. Lehet, hogy akik a kapitalizmust rothadónak jellemezték és „a rothadó”-nak titulálták, tudtak valamit...
2411 virius 2010-11-29 10:11:46
Az Erkel sorsával némiképpen összefügg a Hauer cukrászdáé is... Először 1992-ben zárt be, tíz évig zárva volt, közben az örökösök között jogviták is voltak, 2002-ben újra kinyitott, de 2007-ben újra bezárt... Pont akkor, amikor az Erkelt is bezárták..
Az Erkel sorsával némiképpen összefügg a Hauer cukrászdáé is... Először 1992-ben zárt be, tíz évig zárva volt, közben az örökösök között jogviták is voltak, 2002-ben újra kinyitott, de 2007-ben újra bezárt... Pont akkor, amikor az Erkelt is bezárták..
2410 IVA 2010-11-29 04:56:49 [Válasz erre: 2409 IVA 2010-11-29 03:11:41]
... fejlesztését másképp, mint ...
... fejlesztését másképp, mint ...
2409 IVA 2010-11-29 03:11:41 [Válasz erre: 2407 Myway 2010-11-28 15:26:44]
Ennek a topicnak a 728. sz. hozzászólásában írtam 2008-09-20 07:47:11 időpontban, amikor még egy üzletsorok közé ékelt új „Erkel Ferenc Színház” tervével hülyítettek bennünket: „Üzletek sorára a Köztársaság téren nincs szükség. Üzletsorok ott állnak lépésnyire, a Rákóczi úton: kihaltan! A Blaha Lujza tértől a Keleti pályaudvarig üresen állnak az áruházak, 8 üzlethelyiség közül 5 bezárt, a meglévőkben kínai bóvlikócerájok működnek. Míg az utóbbi két évtizedben a Champs Élysées-t, az Oxford Streetet és a Maria Hilfer Strassét a legelegánsabb belvárosi szintre építették át, a pesti bevásárló-sugárút szellemvárossá marginalizálódott, rongyos plakátokkal leragasztott fantomüzletek sorává pusztult: megölték a közeli plázák, amelyekből már éppen elég van!” A Rákóczi út képe azóta sem javult. Noha az 1945 előtt kibombázott házak telkei közül az utolsó foghíjat is betömték, az épület másfél éve befejezetlenül áll: vagy csődbe ment a vállalkozó, vagy nem tudják értékesíteni a lakásokat. Az a lepusztítás, ami az egykor közönségességében is otthonos hangulatú Rákóczi utat és a valamivel elegánsabb Kossuth Lajos utcát érte az utóbbi két évtizedben, sajnos azoknak az orgánumoknak a szóhasználatát igazolja, akik szerint Magyarországot gyarmati sorba taszították. A Rákóczi út, a Nagykörút és a Belváros aligha kaphatná vissza régi arculatának és üzleti életének színvonalát, s hozzá még az utóbbi 22 évben elmulasztott fejlesztését, mint a belterületeken kívüli plázák felszámolásával. Továbbá azt is ideje lenne már kitalálniuk a városképekért felelős építészeknek és főépítészeknek, hogy mit lehet kezdeni a hagyományos, kirakatokkal épült üzletekbe települt élelmiszer- és illatszer-üzletláncok raktárboltjainak kirakataival, amelyekben csupán a készlettel megrakott hajók látványa éktelenkedik, hacsak nem tapétázzák le üvegüket az üzlet szedett-vedett plakátjaival. Jó lenne, ha az Erkel Színház átalakítására vonatkozó tanácsot megfontolnák a tervezők, de az az érzésem, hogy ehhez az igényhez szükséges pénzt nem fognak (tudni) elkülöníteni a felújításra.
Ennek a topicnak a 728. sz. hozzászólásában írtam 2008-09-20 07:47:11 időpontban, amikor még egy üzletsorok közé ékelt új „Erkel Ferenc Színház” tervével hülyítettek bennünket: „Üzletek sorára a Köztársaság téren nincs szükség. Üzletsorok ott állnak lépésnyire, a Rákóczi úton: kihaltan! A Blaha Lujza tértől a Keleti pályaudvarig üresen állnak az áruházak, 8 üzlethelyiség közül 5 bezárt, a meglévőkben kínai bóvlikócerájok működnek. Míg az utóbbi két évtizedben a Champs Élysées-t, az Oxford Streetet és a Maria Hilfer Strassét a legelegánsabb belvárosi szintre építették át, a pesti bevásárló-sugárút szellemvárossá marginalizálódott, rongyos plakátokkal leragasztott fantomüzletek sorává pusztult: megölték a közeli plázák, amelyekből már éppen elég van!” A Rákóczi út képe azóta sem javult. Noha az 1945 előtt kibombázott házak telkei közül az utolsó foghíjat is betömték, az épület másfél éve befejezetlenül áll: vagy csődbe ment a vállalkozó, vagy nem tudják értékesíteni a lakásokat. Az a lepusztítás, ami az egykor közönségességében is otthonos hangulatú Rákóczi utat és a valamivel elegánsabb Kossuth Lajos utcát érte az utóbbi két évtizedben, sajnos azoknak az orgánumoknak a szóhasználatát igazolja, akik szerint Magyarországot gyarmati sorba taszították. A Rákóczi út, a Nagykörút és a Belváros aligha kaphatná vissza régi arculatának és üzleti életének színvonalát, s hozzá még az utóbbi 22 évben elmulasztott fejlesztését, mint a belterületeken kívüli plázák felszámolásával. Továbbá azt is ideje lenne már kitalálniuk a városképekért felelős építészeknek és főépítészeknek, hogy mit lehet kezdeni a hagyományos, kirakatokkal épült üzletekbe települt élelmiszer- és illatszer-üzletláncok raktárboltjainak kirakataival, amelyekben csupán a készlettel megrakott hajók látványa éktelenkedik, hacsak nem tapétázzák le üvegüket az üzlet szedett-vedett plakátjaival. Jó lenne, ha az Erkel Színház átalakítására vonatkozó tanácsot megfontolnák a tervezők, de az az érzésem, hogy ehhez az igényhez szükséges pénzt nem fognak (tudni) elkülöníteni a felújításra.
2408 virius 2010-11-28 20:38:43 [Válasz erre: 2407 Myway 2010-11-28 15:26:44]
Vagy esténként kivetíteni azt a csillagos eget, mint a Mártában... :-)
Vagy esténként kivetíteni azt a csillagos eget, mint a Mártában... :-)
2407 Myway 2010-11-28 15:26:44 [Válasz erre: 2405 Momo 2010-11-28 14:31:06]
Kedves Momo! Tökéletes a meglátásod és igazán bőséges autóbusz választék áll rendelkezésre a Rákóczi úton, de a buszok korábban is jártak, csak most még több okádja magából a bűzt és a füstöt. Nincs az az ember aki egy AUTÓSZTRÁDÁN sétálgatni akarna. Te mikor sétálgattál kirakatokat nézegetve, esetleg egy kávéra beülve az Astóriába? Ma már alig van valami a Rákóczi úton (beleértve a Kossuth Lajos utcát is!) és ez a város szégyene. Lehet, hogy nosztalgikus alkat vagyok, de a villamos emberbarátibb volt sokkal. Fákat, életet akarok látni, érezni a város közepében. Egyébként le a bevásárlóközpontokkal, amik tönkre tették a normális életet, a kis üzleteket, az egész Budapestet. Az ERKEL Színházhoz meg annyit, hogy a vasfüggönytől hátrafelé bontsák le az egész kócerájt és a helyére (meg a művész parkoló helyére) épitsenek egy normális mélységű, jól felszerelt színpadot, tisztességes öltözőkkel, próbahelyíségekkel, díszletraktárral, kelléktárral stb. A nézőtérre meg fessenek egy kék csillagos égboltot és máris nem lesz akkora hodály érzete a zembereknek, akik remélhetőleg még majd évtizedekeig élvezhetik a jobbnál jobb (?) produkciókat, netán koncerteket a kíváló akusztikával. Na történjen már végre valami!!!
Kedves Momo! Tökéletes a meglátásod és igazán bőséges autóbusz választék áll rendelkezésre a Rákóczi úton, de a buszok korábban is jártak, csak most még több okádja magából a bűzt és a füstöt. Nincs az az ember aki egy AUTÓSZTRÁDÁN sétálgatni akarna. Te mikor sétálgattál kirakatokat nézegetve, esetleg egy kávéra beülve az Astóriába? Ma már alig van valami a Rákóczi úton (beleértve a Kossuth Lajos utcát is!) és ez a város szégyene. Lehet, hogy nosztalgikus alkat vagyok, de a villamos emberbarátibb volt sokkal. Fákat, életet akarok látni, érezni a város közepében. Egyébként le a bevásárlóközpontokkal, amik tönkre tették a normális életet, a kis üzleteket, az egész Budapestet. Az ERKEL Színházhoz meg annyit, hogy a vasfüggönytől hátrafelé bontsák le az egész kócerájt és a helyére (meg a művész parkoló helyére) épitsenek egy normális mélységű, jól felszerelt színpadot, tisztességes öltözőkkel, próbahelyíségekkel, díszletraktárral, kelléktárral stb. A nézőtérre meg fessenek egy kék csillagos égboltot és máris nem lesz akkora hodály érzete a zembereknek, akik remélhetőleg még majd évtizedekeig élvezhetik a jobbnál jobb (?) produkciókat, netán koncerteket a kíváló akusztikával. Na történjen már végre valami!!!
2406 tiramisu 2010-11-28 15:03:04 [Válasz erre: 2403 musicus2 2010-11-28 01:07:50]
Kedves Musicus2! sajnos én nem foglalkoztam ilyen behatóan a METRO-építéssel. (Nem is fogok...) A Legfőbb Haszonélvezőkön kívül gondolom az utazóközönség is nyer valamit azért...?! Egyébként zenésznek gondoltalak. most melyik a hobbid?
Kedves Musicus2! sajnos én nem foglalkoztam ilyen behatóan a METRO-építéssel. (Nem is fogok...) A Legfőbb Haszonélvezőkön kívül gondolom az utazóközönség is nyer valamit azért...?! Egyébként zenésznek gondoltalak. most melyik a hobbid?
2405 Momo 2010-11-28 14:31:06
Hogy a Rákóczi úton megszűnt volna a felszíni tömegközlekedés, az valami félreértés, ugyanis sűrűn járnak a buszok: Az 5-ös, a 7-es, a 7E, a 173-as, a 173E, a 178-as, és a 178A végigmegy a Rákóczi úton. Ez 7 járat. a 8-as, a 112-es, a 233-as, és a 239-es pedig az Urániáig közlekedik. Ez meg 4 járat. A buszok a Luther utca kivételével – nagyjából – ugyanott állnak meg, ahol korábban a megszüntetett villamos. Az, hogy emiatt kiürült volna a Rákóczi út, egy gyakran használt toposz, de 1. Mint látható felszíni tömegközlekedés van, sőt valószínűleg sűrűbb, mint a villamosok idején. 2. A kis- és a nagykörút sem forgalmasabb, mint a Rákóczi út. Ott meg van villamos. 3. Az egy másik kérdés, hogy autópályát csináltak a Rákóczi útból, és a két oldalán nem lehet parkolni, de ettől még a tömegközlekedés, és a gyalogos forgalom megmaradt. 4. Ahonnan a metróval párhuzamosan valóban eltűnt a felszíni tömegközlekedés, az a Bajcsy-Zsilinszky út.
Hogy a Rákóczi úton megszűnt volna a felszíni tömegközlekedés, az valami félreértés, ugyanis sűrűn járnak a buszok: Az 5-ös, a 7-es, a 7E, a 173-as, a 173E, a 178-as, és a 178A végigmegy a Rákóczi úton. Ez 7 járat. a 8-as, a 112-es, a 233-as, és a 239-es pedig az Urániáig közlekedik. Ez meg 4 járat. A buszok a Luther utca kivételével – nagyjából – ugyanott állnak meg, ahol korábban a megszüntetett villamos. Az, hogy emiatt kiürült volna a Rákóczi út, egy gyakran használt toposz, de 1. Mint látható felszíni tömegközlekedés van, sőt valószínűleg sűrűbb, mint a villamosok idején. 2. A kis- és a nagykörút sem forgalmasabb, mint a Rákóczi út. Ott meg van villamos. 3. Az egy másik kérdés, hogy autópályát csináltak a Rákóczi útból, és a két oldalán nem lehet parkolni, de ettől még a tömegközlekedés, és a gyalogos forgalom megmaradt. 4. Ahonnan a metróval párhuzamosan valóban eltűnt a felszíni tömegközlekedés, az a Bajcsy-Zsilinszky út.
2404 Myway 2010-11-28 09:59:58 [Válasz erre: 2403 musicus2 2010-11-28 01:07:50]
Kedves musicus2! Bocs, én sem beleugatni akarok, csak: miért van az, hogy más országokban egy autópálya a miénk töredékéért készül el? Miért kekeckedünk a METRO üggyel, más normális nagyobb (nem NAGY)városban egyharmadáért épülhet az ilyen tömegközlekedés és megépülte után nem szüntetnek meg minden azonos vonalon található felszíni közlekedést? Lásd milyen halott a Rákóczi út a villamos hiánya miatt! Egyébként Budapesten már nem a 4., hanem a 7. metrovonalnak is kész kéne lenni!!!
Kedves musicus2! Bocs, én sem beleugatni akarok, csak: miért van az, hogy más országokban egy autópálya a miénk töredékéért készül el? Miért kekeckedünk a METRO üggyel, más normális nagyobb (nem NAGY)városban egyharmadáért épülhet az ilyen tömegközlekedés és megépülte után nem szüntetnek meg minden azonos vonalon található felszíni közlekedést? Lásd milyen halott a Rákóczi út a villamos hiánya miatt! Egyébként Budapesten már nem a 4., hanem a 7. metrovonalnak is kész kéne lenni!!!
2403 musicus2 2010-11-28 01:07:50 [Válasz erre: 2390 tiramisu 2010-11-24 09:01:42]
Kedves Tiramisu, bocs, hogy beleugatok, de a metró valóban felesleges beruházás. A létesítés költsége hússzorosába kerül egy vadonatúj villamosvonal létesítésének, egy régi vonal felújításának pedig a százszorosába. Ebbe már az áramátalakítók és az új kocsipark is beleértendő. A tömegközlekedést csak akkor szabad a föld alá vinni, ha a felszíni közlekedés lehetőségei kimerültek, ez Budapesten korántsem áll fenn. A 4. metróvonal viszonylatvezetése nem előnyös, a forgalomnak mindössze kb 3%-át váltaná ki, viszont a fenntartás rendkívüli költségei miatt a felszíni közlekedés lehetőségeit lehetetlenítené el. Annak idején maga az EBRD minősítette felesleges luxusberuházásnak a projektet. Sajnos, azóta a beruházó lobby zsebre tett minden politikai erőt, és persze a médiát is. Ennek a metróvonalnak a legfőbb haszonévezői a korrupt főtisztviselők, és persze, maga a beruházó. Foglalkoztam vele eleget, elhiheted. Egy milliméter metróvonal költsége több mint egy havi átlagnyugdíj... Munkahelyteremtő képessége fajlagosan egy százaléka a Horn kormány közmunka programjának... Folytassam?
Kedves Tiramisu, bocs, hogy beleugatok, de a metró valóban felesleges beruházás. A létesítés költsége hússzorosába kerül egy vadonatúj villamosvonal létesítésének, egy régi vonal felújításának pedig a százszorosába. Ebbe már az áramátalakítók és az új kocsipark is beleértendő. A tömegközlekedést csak akkor szabad a föld alá vinni, ha a felszíni közlekedés lehetőségei kimerültek, ez Budapesten korántsem áll fenn. A 4. metróvonal viszonylatvezetése nem előnyös, a forgalomnak mindössze kb 3%-át váltaná ki, viszont a fenntartás rendkívüli költségei miatt a felszíni közlekedés lehetőségeit lehetetlenítené el. Annak idején maga az EBRD minősítette felesleges luxusberuházásnak a projektet. Sajnos, azóta a beruházó lobby zsebre tett minden politikai erőt, és persze a médiát is. Ennek a metróvonalnak a legfőbb haszonévezői a korrupt főtisztviselők, és persze, maga a beruházó. Foglalkoztam vele eleget, elhiheted. Egy milliméter metróvonal költsége több mint egy havi átlagnyugdíj... Munkahelyteremtő képessége fajlagosan egy százaléka a Horn kormány közmunka programjának... Folytassam?
2402 Piktyő 2010-11-27 15:53:03
Pálffyról jut eszembe,tegnap mellettünk ült a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén. Élőben szimpatik.usabb
Pálffyról jut eszembe,tegnap mellettünk ült a Müpában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén. Élőben szimpatik.usabb
2399 tiramisu 2010-11-26 02:04:46 [Válasz erre: 2397 IVA 2010-11-24 17:12:04]
De egyértelmű! Igen, azért vagyok itt, hogy önnel/veled kötözködjek,havi fizetésért persze.Apropos, mennyia NAGY MEGMONDÓK havi járadéka? Kötözködés öntől/tőled jön, és vérigsértődés, ha nem ütemesen szól önnek/neked a taps! Nem tetszik és kész.
De egyértelmű! Igen, azért vagyok itt, hogy önnel/veled kötözködjek,havi fizetésért persze.Apropos, mennyia NAGY MEGMONDÓK havi járadéka? Kötözködés öntől/tőled jön, és vérigsértődés, ha nem ütemesen szól önnek/neked a taps! Nem tetszik és kész.
2398 tiramisu 2010-11-26 01:51:52 [Válasz erre: 2396 IVA 2010-11-24 17:09:29]
Valóban tapasztalatlan és tájékozatlan vagyok. De van aki élő lexikon és mindent tud, főleg állandóan megsértődni és összehordani hetet-havat. Mikor indítasz okostojás-kurzust? Hány hallgató fér el a fülkédben? Indoklásaid nem győznek meg! A szép dolgozatok sormintával nem megygyőző érvek,csak eszmefuttatások. Nos, elég volt .
Valóban tapasztalatlan és tájékozatlan vagyok. De van aki élő lexikon és mindent tud, főleg állandóan megsértődni és összehordani hetet-havat. Mikor indítasz okostojás-kurzust? Hány hallgató fér el a fülkédben? Indoklásaid nem győznek meg! A szép dolgozatok sormintával nem megygyőző érvek,csak eszmefuttatások. Nos, elég volt .
2397 IVA 2010-11-24 17:12:04 [Válasz erre: 2391 tiramisu 2010-11-24 09:07:25]
OFF: A Pálffynak szóló kérdéseket Pálffy Istvánnak kellene feltenni, aki talán nem olvassa a Momust. Szerintem nem egyértelmű, hogy az én párhuzamlátásom a meglehetős butaság. Van, aki csak azért köt bele a hozzászólásaimba mindenáron, hogy azt higgyük, nem hiába van itt.
OFF: A Pálffynak szóló kérdéseket Pálffy Istvánnak kellene feltenni, aki talán nem olvassa a Momust. Szerintem nem egyértelmű, hogy az én párhuzamlátásom a meglehetős butaság. Van, aki csak azért köt bele a hozzászólásaimba mindenáron, hogy azt higgyük, nem hiába van itt.
2396 IVA 2010-11-24 17:09:29 [Válasz erre: 2390 tiramisu 2010-11-24 09:01:42]
A metró nem fölösleges tömegközlekedési eszköz. Az épülő (?) 4-es vonalat tartom fölöslegesnek, amit legalább két hozzászólásban indokoltam már ebben a topicban, mert az Erkel Színház témájához kapcsolódott. Budapest lakossága már csak 1 millió 700 ezer körül van. Bármelyik metróvonaltól független közlekedési járatokat is megszüntettek és ritkítottak, trolikat is, amelyek nem bocsátanak ki kipufogógázt. A vagdalkozás tapasztalatlanságról és tájékozatlanságról árulkodik. „Az elmúlt héten szólította fel az Unió hazánkat , hogy sürgősen tegyen lépéseket a levegő-tisztaság ügyében”. - Na, hát akkor a 4-es metróval ennek 6-8 év múlva eleget is tehetünk. Az asztmás gyerekek addig fel is nőnek. „Mellesleg, az énekesek is megszenvedik a rossz, büdös, piszkos levegőt, mindkét színház környékén....” – Sikerült megfognunk az okát, miért nem tartozunk ama „élbolyba”.
A metró nem fölösleges tömegközlekedési eszköz. Az épülő (?) 4-es vonalat tartom fölöslegesnek, amit legalább két hozzászólásban indokoltam már ebben a topicban, mert az Erkel Színház témájához kapcsolódott. Budapest lakossága már csak 1 millió 700 ezer körül van. Bármelyik metróvonaltól független közlekedési járatokat is megszüntettek és ritkítottak, trolikat is, amelyek nem bocsátanak ki kipufogógázt. A vagdalkozás tapasztalatlanságról és tájékozatlanságról árulkodik. „Az elmúlt héten szólította fel az Unió hazánkat , hogy sürgősen tegyen lépéseket a levegő-tisztaság ügyében”. - Na, hát akkor a 4-es metróval ennek 6-8 év múlva eleget is tehetünk. Az asztmás gyerekek addig fel is nőnek. „Mellesleg, az énekesek is megszenvedik a rossz, büdös, piszkos levegőt, mindkét színház környékén....” – Sikerült megfognunk az okát, miért nem tartozunk ama „élbolyba”.
2395 Momo 2010-11-24 12:37:05 [Válasz erre: 2394 zalbarna 2010-11-24 09:42:31]
Nehogymár bántsad a Pálfyt. Hogy képzeled...
Nehogymár bántsad a Pálfyt. Hogy képzeled...
2394 zalbarna 2010-11-24 09:42:31 [Válasz erre: 2393 tiramisu 2010-11-24 09:17:42]
Lehet, hogy Pálfy valamikor ellenőr volt? ( vizsgálat, meg jegyek, bérletek... ) :))) ( nehogy má rámszóljatok mostan, hogy ne báncsam, mer nem bántom, csak elménckedek itten súlytalanul, mint tollpihe..)
Lehet, hogy Pálfy valamikor ellenőr volt? ( vizsgálat, meg jegyek, bérletek... ) :))) ( nehogy má rámszóljatok mostan, hogy ne báncsam, mer nem bántom, csak elménckedek itten súlytalanul, mint tollpihe..)
2393 tiramisu 2010-11-24 09:17:42 [Válasz erre: 2392 Momo 2010-11-24 09:09:33]
Akkor tehát valós az összefüggés. :-)
Akkor tehát valós az összefüggés. :-)
2392 Momo 2010-11-24 09:09:33 [Válasz erre: 2391 tiramisu 2010-11-24 09:07:25]
dehogy... itt is vannak jegyek, bérletek...
dehogy... itt is vannak jegyek, bérletek...
2391 tiramisu 2010-11-24 09:07:25 [Válasz erre: 2388 IVA 2010-11-24 04:25:44]
Pálfy ugyan milyen vizsgálatra hivatkozik, amiről a köznép nem tudhat? Konkrétan hivatkozott valamely vizsgálati eredményre, vagy csak puffogtat? Szerintem felszólalt, hogy azt higgyük nem hiába van ott! Párhuzam az Opera és a BKV közt meglehetős butaság, ez egyértelmű.
Pálfy ugyan milyen vizsgálatra hivatkozik, amiről a köznép nem tudhat? Konkrétan hivatkozott valamely vizsgálati eredményre, vagy csak puffogtat? Szerintem felszólalt, hogy azt higgyük nem hiába van ott! Párhuzam az Opera és a BKV közt meglehetős butaság, ez egyértelmű.
2390 tiramisu 2010-11-24 09:01:42
A Metro egyáltalán nem fölösleges, mivel tömegeket segít a kényelmesebb és gyorsabb és tisztább közlekedésben! 2 milliós város Budapest! A megszüntetett járatokat, amelyek kb. 90 %-ban autóbusz -az ő finom, kipuffogógázaikkal, széndioxid, stb.- kiváltja a Metro. Tisztább tőle a főváros levegője és , kevesebb az allergiás asztmás gyermekeke és felnőttek száma! Ha jól tudom , tán az elmúlt héten szólította fel az Unió hazánkat , hogy sürgősen tegyen lépéseket a levegő -tisztaság ügyében, mert olyan rosszak a Magyarországon a levegő vegyi értékei! Mellesleg, az énekesek is megszenvedik a rossz , büdös, piszkos levegőt, mindkét színház környékén....
A Metro egyáltalán nem fölösleges, mivel tömegeket segít a kényelmesebb és gyorsabb és tisztább közlekedésben! 2 milliós város Budapest! A megszüntetett járatokat, amelyek kb. 90 %-ban autóbusz -az ő finom, kipuffogógázaikkal, széndioxid, stb.- kiváltja a Metro. Tisztább tőle a főváros levegője és , kevesebb az allergiás asztmás gyermekeke és felnőttek száma! Ha jól tudom , tán az elmúlt héten szólította fel az Unió hazánkat , hogy sürgősen tegyen lépéseket a levegő -tisztaság ügyében, mert olyan rosszak a Magyarországon a levegő vegyi értékei! Mellesleg, az énekesek is megszenvedik a rossz , büdös, piszkos levegőt, mindkét színház környékén....
2389 Lionel 2010-11-24 07:42:32 [Válasz erre: 2388 IVA 2010-11-24 04:25:44]
Kedves IVA! A kereszténydemokrata képvislő megnyilvánulása nekem sem tetszett, de azért gyorsan szögezzük le, (te is megtetted a hozzászólásodban)nem minden alap nélkül mondott ilyet! Sajnos.
Kedves IVA! A kereszténydemokrata képvislő megnyilvánulása nekem sem tetszett, de azért gyorsan szögezzük le, (te is megtetted a hozzászólásodban)nem minden alap nélkül mondott ilyet! Sajnos.
2388 IVA 2010-11-24 04:25:44
November 22-én a Parlamentben Pálffy István, napirend előtti felszólalásában, „a kultúra BKV-jának” titulálta a Magyar Állami Operaházat, egy pénzügyi vizsgálatra hivatkozva. Úgy gondolom, amíg az Operaházban folyó vizsgálatokról nem készül hivatalos, számokat is nyilvánosságra hozó jelentés, merész és elhamarkodott ez a jellemzés. De bármennyire nem rajongok is a kereszténydemokrata képviselő jámborságot mellőző megnyilvánulásaiért, más tekintetben óhatatlanul párhuzamot érzek a BKV és az Operaház „csődmegoldási” módszerei közt, és ez az összehasonlítás éppen az Operaházra nézve nem hízelgő. A BKV járatok ritkításával, sőt járatok megszüntetésével rövidítette meg a lakosságot és szüntetett meg munkahelyeket állományában. A Magyar Állami Operaház előző vezetése (illetve az azt irányító politikai hatalom) az Erkel Színház bezárásával rövidítette meg a színházjárók lehetőségeit, választékát, a magyar kulturális életet, és csökkentette személyi állományát. Szerencsére a BKV járatmegszüntetései esetében nem gondolkodtak egyúttal a vonalak mentén levő utcák és terek lerombolásában is, ám az Erkel Színház sorsát nemegyszer megpecsételték, az előadásra nem használt épület állagát hagyták továbbromlani, és meglehetősen aggodalmas, boldogtalan két esztendőt okoztak a színházhoz ragaszkodóknak. Jobb időkben a budapestiek közlekedését ért kár egyszerűen „visszafordítható” lesz, a járatokat újraindítani, -sűríteni, megállókat visszaállítani felmérhető feladat. Immár az Erkel Színház is megmenekülni látszik a visszafordíthatatlan intézkedéstől, de egy operaüzem (röviden) újjáépítése és a közönség visszaszoktatása szinte felmérhetetlen, gigászi feladat lesz. Bízom benne, hogy akadnak rátermett és elhivatott emberek, művészek, akik kedvvel és sikerrel meg fogják oldani.
November 22-én a Parlamentben Pálffy István, napirend előtti felszólalásában, „a kultúra BKV-jának” titulálta a Magyar Állami Operaházat, egy pénzügyi vizsgálatra hivatkozva. Úgy gondolom, amíg az Operaházban folyó vizsgálatokról nem készül hivatalos, számokat is nyilvánosságra hozó jelentés, merész és elhamarkodott ez a jellemzés. De bármennyire nem rajongok is a kereszténydemokrata képviselő jámborságot mellőző megnyilvánulásaiért, más tekintetben óhatatlanul párhuzamot érzek a BKV és az Operaház „csődmegoldási” módszerei közt, és ez az összehasonlítás éppen az Operaházra nézve nem hízelgő. A BKV járatok ritkításával, sőt járatok megszüntetésével rövidítette meg a lakosságot és szüntetett meg munkahelyeket állományában. A Magyar Állami Operaház előző vezetése (illetve az azt irányító politikai hatalom) az Erkel Színház bezárásával rövidítette meg a színházjárók lehetőségeit, választékát, a magyar kulturális életet, és csökkentette személyi állományát. Szerencsére a BKV járatmegszüntetései esetében nem gondolkodtak egyúttal a vonalak mentén levő utcák és terek lerombolásában is, ám az Erkel Színház sorsát nemegyszer megpecsételték, az előadásra nem használt épület állagát hagyták továbbromlani, és meglehetősen aggodalmas, boldogtalan két esztendőt okoztak a színházhoz ragaszkodóknak. Jobb időkben a budapestiek közlekedését ért kár egyszerűen „visszafordítható” lesz, a járatokat újraindítani, -sűríteni, megállókat visszaállítani felmérhető feladat. Immár az Erkel Színház is megmenekülni látszik a visszafordíthatatlan intézkedéstől, de egy operaüzem (röviden) újjáépítése és a közönség visszaszoktatása szinte felmérhetetlen, gigászi feladat lesz. Bízom benne, hogy akadnak rátermett és elhivatott emberek, művészek, akik kedvvel és sikerrel meg fogják oldani.
2387 IVA 2010-11-24 04:20:04 [Válasz erre: 2385 virius 2010-11-23 12:30:42]
Bőven ráér az a fölösleges metró – csak ne lenne az állomások építése miatt oly förtelmes állapotban a főváros néhány tere, hosszú évek óta, és talán még évekig, kellemetlenséget okozva gyalogosoknak, autósoknak, kereskedőknek, a környéken lakóknak, szemlélődőknek!
Bőven ráér az a fölösleges metró – csak ne lenne az állomások építése miatt oly förtelmes állapotban a főváros néhány tere, hosszú évek óta, és talán még évekig, kellemetlenséget okozva gyalogosoknak, autósoknak, kereskedőknek, a környéken lakóknak, szemlélődőknek!
2386 IVA 2010-11-24 04:18:21 [Válasz erre: 2384 virius 2010-11-23 12:24:26]
Remélem, hogy az Erkel Színházban ismét előfordul majd Wagner is. Bár Győriványi Ráth György – blogválasza szerint - az Operaházba tervezett új Ringet pazar látványvilágban képzeli el (s ez igen vonzó elképzelés), üdvös lenne, ha a dalművek színpada az Erkel Színházba is adaptálható lenne: az Opera rekonstrukciójának idejére. A Ringet bizonyára szívesen követné a Wagner-rajongó közönség a Józsefvárosba is.
Remélem, hogy az Erkel Színházban ismét előfordul majd Wagner is. Bár Győriványi Ráth György – blogválasza szerint - az Operaházba tervezett új Ringet pazar látványvilágban képzeli el (s ez igen vonzó elképzelés), üdvös lenne, ha a dalművek színpada az Erkel Színházba is adaptálható lenne: az Opera rekonstrukciójának idejére. A Ringet bizonyára szívesen követné a Wagner-rajongó közönség a Józsefvárosba is.
