3936 IVA 2013-11-10 06:59:22
Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára – 2013. november 9. Sajnos, az előzetes nyilatkozatok után sem sikerült megfejtenem az előadásból, mi indokolja, igazolja Vajda János és Bartók Béla operájának párosítását. Bretz Gábor úgy véli, hogy mindkettő kudarctörténet volta (Opera-Világ blog). Ez elfogadható lenne, ha a Mario és a varázsló rendezéséből (az eredeti történet átírásából) végül nem Cipolla sikertörténetét látnánk. Mindenesetre Bretz el tudja énekelni és játszani mindkét főszerepet, és érthető, ha nem tiltakozott az ellen, hanem a mellett nyilatkozott, hogy egy estén abszolválja a kettőt. Magam inkább csak a nehézség, valamint a rossz értelmezés lehetőségének közösségét látom a két darabban. A Mario és a varázslónak eleve problematikus a színre vitele, operazene és operaénekesek nélkül is. Hiszen az alapanyag nem drámai alkotás, ráadásul egy egészen különleges novella, Thomas Mann személyes élménye alapján. Meghatározó értéke: annak a keserű, leírhatatlan légkörnek a mégis eredményes leírása, amelyben az olaszországi fasizmus kialakult. Amint a színpad kivilágosodott, örültem a több funkciós fátyolfüggönynek, amely érzékeltetheti a nyaralóhely fizikailag párás, fülledt, lelkileg nyomasztó és undort keltő levegőjét. A továbbiakban azonban fárasztó és zavaró lett ez az effektus. A játéktér előtt látható kamera és kameraman, és a mögötte megjelenő kivetítés nem csak egy prózai művészrendező munkájából ismert és unalmas ötlet, számomra legfeljebb az eredeti helyszín és korszak idegesítő mivoltát érzékeltette. Csapdája, hogy míg a kivetítés eredeti funkciója az lenne, hogy a játék apró részleteit jobban – a hátsó sorokból is jól – lehessen látni, a fátyolfüggöny miatt a kivetített kép még homályosabb, olykor émelyítő. Zavaró a rendezés másik közhelye, az eredeti cselekmény más időbe helyezése is. Ez hagyományosan megfosztja a nézőt attól az élménytől, intellektuális kalandtól, hogy a meghatározott korban játszódó és látszó történetből maga asszociálhasson a korukban fellelhető párhuzamra. Ennél azonban sokkal hatásrombolóbb eszközökhöz is folyamodott a rendező. Nem sikerült pontosan látnom, értenem, milyen eszköz van Cipollánál. Használata, a „koreográfia” szerint hol mikrofonként, hogy távirányítóként működött Bretz Gábor kezében, de lehet, hogy nem is mindig ugyanazt a tárgyat láttam. Mindenesetre úgy tűnt, hogy Cipolla valamiféle modern segédeszközt használ a varázslataihoz, nem pedig szuggeráló erejét, és ez azért is nagy hiba, mert ezáltal a rendező felmentette az énekest a szuggesztív játék alól. Amint a jelmeztervezőt is felmentette az alól, hogy visszataszító jelenségként ábrázolja Bretz Gábort. Ahogy aztán a végkifejlet felé haladunk, mind zavaróbb lesz, hogy milyen jelentéktelenné válik a varázsló és bűvereje. Hiszen ennek az undorító hősnek éppen az a nagy trouvaille-a, és a színésznek is annak kellene lennie, hogy rút, visszataszító lényét egy pillanatra ellenállhatatlanul vonzóvá teszi, szuggesztióval, mindössze azzal a „földi” segítséggel, hogy verbálisan Mario szerelmesének, Silvestrának vallja magát. Nomármost, ahhoz, hogy ez egy festett álarc segítségével történjék meg, nem kell varázslónak lenni. A trükk így hatástalan, pontosabban kutyafüle, nem is trükk. Nem segít rajta az sem, hogy csók helyett az álarcon Mario hosszadalmas nyalakodását látjuk az ajak mellett (ez megfosztja Cipolla bonyolult, kétértelmű figuráját attól az értelmezéstől, hogy nemcsak Mario megalázását, a mutatványt, hanem a csókot is akarta), és mégannyira sem segít Mario kínos nadrágkigombolása és vonaglása, ami fényévekre van Thomas Mann csattanójától, stílusától, írói alkatától. Ehhez már más sem hiányzik, mint hogy Cipolla, agyonlövése után, felálljon, miközben követni sem lehet, hogy lefogása után mi történik Marióval, aki a színpad előterében mintha fantasztikus álmából ébredt volna, és máris A diótörő fináléjában találhatjuk magunkat, ami után kellemes lesz hazamenni, pulykasültet és bejglit enni. Súlytalan, amit látunk a színpadon, a halmozott, fölösleges effektusok kioltják egymás hatását. Ezt azért sajnálom nagyon, mert a zene, amely addig sem volt zavaró, ám nem hatott rám, alkalmasint fölöslegesnek tűnt, a drámai csúcsponton lett nagy és élvezetes. Ilyenkor szokott megtörténni velem, hogy egy részlet miatt, amely megfogott, megyek újranézni, és akkor következik a többi részlet, amely behálóz – és az ember megszeret egy operát. Ám ehhez jobban el kell fogadni a színpadi produkciót. Ha azzal a gyanúsítással kezdtem, hogy Bretz Gábor a két szerep lehetősége miatt ért egyet az est szerkesztésével, végzem azzal, hogy ugyanígy nem értek egyet Nagy Ervin egyetértésével abban, hogy a rendező őt választotta a pincérfiú szerepére, jóképű, ám megemberesedett színész létére. Ezáltal ugyanis kevésbé súlyos a drámai cselekedet és annak áldozati következménye (Mario feltehetően egész életét elszúrta egy pillanat alatt), kevésbé tragikus, mint ha egy zsenge teremtés lázadását és hőstettét látnánk. Kétségtelen, hogy A kékszakállú herceg várának színpadra állítása sem egyszerű dolog. Hiszen ha a herceget, a várat és a hét ajtó titkát a szöveg minden szavának megfelelően, a lehető legkonkrétabban jelenítik meg a színpadon, Bartók operája akkor is szimbolikusan értelmezhető, szimbolikus mű marad. Érthető, ha a rendező nem törekszik ilyen ábrázolásra a XXI. században, hiszen már a múlt század utóbbi évtizedeiben is kerülték. Érthető, ha a rendező szimbolikus látványvilágot és játéklehetőséget keres. Olyan megoldásban nem hiszek, amely Balázs Béla szimbolikáját tovább erősíthetné, olyanban sajnos igen, amely gyengíti vagy kioltja azt. Az ember beéri a „nem zavaró” kategóriával, ha már nem koncertszerű az előadás, ami talán a legszerencsésebb. Érdemes elgondolkodni azon, hogy Balázs Béla miért herceget választott hősének, miért nem komponistát, és ezen nem változtatott az opera komponistája sem, aki így esetleg konkrétabban tudta volna közvetíteni személyes életélményét. Bartók nyilván nem akarta, kerülte ezt a kézzelfoghatóságot. Kár, hogy a rendező nem kerülte, és ezzel az egyik konkrét színpadi ábrázolástól menekülve egy másiknak a csapdájába esett. A kékszakállú nem egy művész lelkéről és tragédiájáról szól, hanem a férfiéról. Judit nem egy muzsikuslány egy zenész bűvkörében, hanem egy asszony a férfi bűvkörében. Ám lehet, hogy jobban elfogadnám ezt a koncepciót, ha hatásosabban és pontosabban lenne megvalósítva, kidolgozva, nagyobb figyelemmel a zenére. Ha a látványeffektus nem késlekedne a zenei történéshez képest, néha kínosan, és nem oszlana el olykor idejekorán. Ha a konkrét új miliő nem keveredne az évtizedekkel ezelőtti ábrázolásmóddal, mint pl. a virágoskert vetített felidézésével egy derűs tájban. Ha a zenészlánynak nem csak ötlete támadna, hogy hegedűszóval reagáljon a leírhatatlan szépségre, hanem hegedülne is (persze imitálva), pontosan ott, ahol hegedű szól. Van A kékszakállúnak egy olyan csúcspontja, a hatalmas crescendo, amely színpadilag megjeleníthetetlen. A zene óriási távlatot és vakító fényt fest, amelyre Judit gyönyörű sikollyal reagál (ha reagál...), ám a színpadon nincs az a tér, amely ezt a nagy birodalmat (lelki birodalmat) érzékeltethetné. Az Erkel színházi előadásban most megkísértették az érzékeltetést. Hiszen adott egy, ha nem is végtelen, de színházi léptékben rendkívül nagy, impozáns tér, tágas is, és mély is. És ezen a ponton kapcsolódhatna a látványhoz a koncepció, hogy ti. a Kékszakállú zeneszerző. Olyan zeneszerző, akinek az a legigazibb, gazdag világa, ahol a zenéje megszólal. Az ötletnek az a buktatója, hogy a zene sokkal monumentálisabb világot sugall, mint a színház általam tisztelt és titokzatos csodája, ezenkívül az Erkel Színház nézőterének konkrétsága még a zenészmiliő konkrétságán is túltesz. A kivitelezés buktatója pedig az, hogy a zene egyúttal gazdagabb és szebb - végtelenül gazdag és fenséges - világot sugall, aminek illusztrálásához az Erkel Színház nézőtere nem adekvát látvány, függetlenül attól, hogy két napja újranyitott állapotában szebbnek tartjuk-e, mint korábban volt, vagy sem. Mindenesetre sokkal sötétebb, és ezen végképp kibicsaklik a monumentalitást, gazdagságot, szépséget és fényt sugalló zene képi kísérete. Gyanítom, hogy ez az ötlet, effektus Operaházunk terében sem működne, sőt annál pazarabb zenés színházakéban sem. Bevallom, mindeközben nem tudtam százszázalékosan koncentrálni az énekesek teljesítményére. Bretz Gábor vokális és színpadi alakítása szinte makulátlannak tűnt. Hangja nagyon szép, de nem jövök rá, mitől tekintik másnak, mint baritonnak. Mester Viktóriának a játéka fogott meg. Ahol teljesen eltért a hosszú hajú, merev (bár általam kedvelt) Juditoktól, mai lányt ábrázolt, olykor megejtően természetes és szép volt a játéka. Hogy a mindkét szerepben nagyon jelentős hangokhoz szokott fülemnek azért volt-e mindkettőjük hangereje valamivel gyengébb a kívánatosnál, mert nem süvöltő hangok, vagy mert Héja Domonkos zenekara nem engedte érvényesülni őket kellő mértékben, nem tudom megállapítani. Kíváncsi vagyok a szakértők véleményére.
Mario és a varázsló; A kékszakállú herceg vára – 2013. november 9. Sajnos, az előzetes nyilatkozatok után sem sikerült megfejtenem az előadásból, mi indokolja, igazolja Vajda János és Bartók Béla operájának párosítását. Bretz Gábor úgy véli, hogy mindkettő kudarctörténet volta (Opera-Világ blog). Ez elfogadható lenne, ha a Mario és a varázsló rendezéséből (az eredeti történet átírásából) végül nem Cipolla sikertörténetét látnánk. Mindenesetre Bretz el tudja énekelni és játszani mindkét főszerepet, és érthető, ha nem tiltakozott az ellen, hanem a mellett nyilatkozott, hogy egy estén abszolválja a kettőt. Magam inkább csak a nehézség, valamint a rossz értelmezés lehetőségének közösségét látom a két darabban. A Mario és a varázslónak eleve problematikus a színre vitele, operazene és operaénekesek nélkül is. Hiszen az alapanyag nem drámai alkotás, ráadásul egy egészen különleges novella, Thomas Mann személyes élménye alapján. Meghatározó értéke: annak a keserű, leírhatatlan légkörnek a mégis eredményes leírása, amelyben az olaszországi fasizmus kialakult. Amint a színpad kivilágosodott, örültem a több funkciós fátyolfüggönynek, amely érzékeltetheti a nyaralóhely fizikailag párás, fülledt, lelkileg nyomasztó és undort keltő levegőjét. A továbbiakban azonban fárasztó és zavaró lett ez az effektus. A játéktér előtt látható kamera és kameraman, és a mögötte megjelenő kivetítés nem csak egy prózai művészrendező munkájából ismert és unalmas ötlet, számomra legfeljebb az eredeti helyszín és korszak idegesítő mivoltát érzékeltette. Csapdája, hogy míg a kivetítés eredeti funkciója az lenne, hogy a játék apró részleteit jobban – a hátsó sorokból is jól – lehessen látni, a fátyolfüggöny miatt a kivetített kép még homályosabb, olykor émelyítő. Zavaró a rendezés másik közhelye, az eredeti cselekmény más időbe helyezése is. Ez hagyományosan megfosztja a nézőt attól az élménytől, intellektuális kalandtól, hogy a meghatározott korban játszódó és látszó történetből maga asszociálhasson a korukban fellelhető párhuzamra. Ennél azonban sokkal hatásrombolóbb eszközökhöz is folyamodott a rendező. Nem sikerült pontosan látnom, értenem, milyen eszköz van Cipollánál. Használata, a „koreográfia” szerint hol mikrofonként, hogy távirányítóként működött Bretz Gábor kezében, de lehet, hogy nem is mindig ugyanazt a tárgyat láttam. Mindenesetre úgy tűnt, hogy Cipolla valamiféle modern segédeszközt használ a varázslataihoz, nem pedig szuggeráló erejét, és ez azért is nagy hiba, mert ezáltal a rendező felmentette az énekest a szuggesztív játék alól. Amint a jelmeztervezőt is felmentette az alól, hogy visszataszító jelenségként ábrázolja Bretz Gábort. Ahogy aztán a végkifejlet felé haladunk, mind zavaróbb lesz, hogy milyen jelentéktelenné válik a varázsló és bűvereje. Hiszen ennek az undorító hősnek éppen az a nagy trouvaille-a, és a színésznek is annak kellene lennie, hogy rút, visszataszító lényét egy pillanatra ellenállhatatlanul vonzóvá teszi, szuggesztióval, mindössze azzal a „földi” segítséggel, hogy verbálisan Mario szerelmesének, Silvestrának vallja magát. Nomármost, ahhoz, hogy ez egy festett álarc segítségével történjék meg, nem kell varázslónak lenni. A trükk így hatástalan, pontosabban kutyafüle, nem is trükk. Nem segít rajta az sem, hogy csók helyett az álarcon Mario hosszadalmas nyalakodását látjuk az ajak mellett (ez megfosztja Cipolla bonyolult, kétértelmű figuráját attól az értelmezéstől, hogy nemcsak Mario megalázását, a mutatványt, hanem a csókot is akarta), és mégannyira sem segít Mario kínos nadrágkigombolása és vonaglása, ami fényévekre van Thomas Mann csattanójától, stílusától, írói alkatától. Ehhez már más sem hiányzik, mint hogy Cipolla, agyonlövése után, felálljon, miközben követni sem lehet, hogy lefogása után mi történik Marióval, aki a színpad előterében mintha fantasztikus álmából ébredt volna, és máris A diótörő fináléjában találhatjuk magunkat, ami után kellemes lesz hazamenni, pulykasültet és bejglit enni. Súlytalan, amit látunk a színpadon, a halmozott, fölösleges effektusok kioltják egymás hatását. Ezt azért sajnálom nagyon, mert a zene, amely addig sem volt zavaró, ám nem hatott rám, alkalmasint fölöslegesnek tűnt, a drámai csúcsponton lett nagy és élvezetes. Ilyenkor szokott megtörténni velem, hogy egy részlet miatt, amely megfogott, megyek újranézni, és akkor következik a többi részlet, amely behálóz – és az ember megszeret egy operát. Ám ehhez jobban el kell fogadni a színpadi produkciót. Ha azzal a gyanúsítással kezdtem, hogy Bretz Gábor a két szerep lehetősége miatt ért egyet az est szerkesztésével, végzem azzal, hogy ugyanígy nem értek egyet Nagy Ervin egyetértésével abban, hogy a rendező őt választotta a pincérfiú szerepére, jóképű, ám megemberesedett színész létére. Ezáltal ugyanis kevésbé súlyos a drámai cselekedet és annak áldozati következménye (Mario feltehetően egész életét elszúrta egy pillanat alatt), kevésbé tragikus, mint ha egy zsenge teremtés lázadását és hőstettét látnánk. Kétségtelen, hogy A kékszakállú herceg várának színpadra állítása sem egyszerű dolog. Hiszen ha a herceget, a várat és a hét ajtó titkát a szöveg minden szavának megfelelően, a lehető legkonkrétabban jelenítik meg a színpadon, Bartók operája akkor is szimbolikusan értelmezhető, szimbolikus mű marad. Érthető, ha a rendező nem törekszik ilyen ábrázolásra a XXI. században, hiszen már a múlt század utóbbi évtizedeiben is kerülték. Érthető, ha a rendező szimbolikus látványvilágot és játéklehetőséget keres. Olyan megoldásban nem hiszek, amely Balázs Béla szimbolikáját tovább erősíthetné, olyanban sajnos igen, amely gyengíti vagy kioltja azt. Az ember beéri a „nem zavaró” kategóriával, ha már nem koncertszerű az előadás, ami talán a legszerencsésebb. Érdemes elgondolkodni azon, hogy Balázs Béla miért herceget választott hősének, miért nem komponistát, és ezen nem változtatott az opera komponistája sem, aki így esetleg konkrétabban tudta volna közvetíteni személyes életélményét. Bartók nyilván nem akarta, kerülte ezt a kézzelfoghatóságot. Kár, hogy a rendező nem kerülte, és ezzel az egyik konkrét színpadi ábrázolástól menekülve egy másiknak a csapdájába esett. A kékszakállú nem egy művész lelkéről és tragédiájáról szól, hanem a férfiéról. Judit nem egy muzsikuslány egy zenész bűvkörében, hanem egy asszony a férfi bűvkörében. Ám lehet, hogy jobban elfogadnám ezt a koncepciót, ha hatásosabban és pontosabban lenne megvalósítva, kidolgozva, nagyobb figyelemmel a zenére. Ha a látványeffektus nem késlekedne a zenei történéshez képest, néha kínosan, és nem oszlana el olykor idejekorán. Ha a konkrét új miliő nem keveredne az évtizedekkel ezelőtti ábrázolásmóddal, mint pl. a virágoskert vetített felidézésével egy derűs tájban. Ha a zenészlánynak nem csak ötlete támadna, hogy hegedűszóval reagáljon a leírhatatlan szépségre, hanem hegedülne is (persze imitálva), pontosan ott, ahol hegedű szól. Van A kékszakállúnak egy olyan csúcspontja, a hatalmas crescendo, amely színpadilag megjeleníthetetlen. A zene óriási távlatot és vakító fényt fest, amelyre Judit gyönyörű sikollyal reagál (ha reagál...), ám a színpadon nincs az a tér, amely ezt a nagy birodalmat (lelki birodalmat) érzékeltethetné. Az Erkel színházi előadásban most megkísértették az érzékeltetést. Hiszen adott egy, ha nem is végtelen, de színházi léptékben rendkívül nagy, impozáns tér, tágas is, és mély is. És ezen a ponton kapcsolódhatna a látványhoz a koncepció, hogy ti. a Kékszakállú zeneszerző. Olyan zeneszerző, akinek az a legigazibb, gazdag világa, ahol a zenéje megszólal. Az ötletnek az a buktatója, hogy a zene sokkal monumentálisabb világot sugall, mint a színház általam tisztelt és titokzatos csodája, ezenkívül az Erkel Színház nézőterének konkrétsága még a zenészmiliő konkrétságán is túltesz. A kivitelezés buktatója pedig az, hogy a zene egyúttal gazdagabb és szebb - végtelenül gazdag és fenséges - világot sugall, aminek illusztrálásához az Erkel Színház nézőtere nem adekvát látvány, függetlenül attól, hogy két napja újranyitott állapotában szebbnek tartjuk-e, mint korábban volt, vagy sem. Mindenesetre sokkal sötétebb, és ezen végképp kibicsaklik a monumentalitást, gazdagságot, szépséget és fényt sugalló zene képi kísérete. Gyanítom, hogy ez az ötlet, effektus Operaházunk terében sem működne, sőt annál pazarabb zenés színházakéban sem. Bevallom, mindeközben nem tudtam százszázalékosan koncentrálni az énekesek teljesítményére. Bretz Gábor vokális és színpadi alakítása szinte makulátlannak tűnt. Hangja nagyon szép, de nem jövök rá, mitől tekintik másnak, mint baritonnak. Mester Viktóriának a játéka fogott meg. Ahol teljesen eltért a hosszú hajú, merev (bár általam kedvelt) Juditoktól, mai lányt ábrázolt, olykor megejtően természetes és szép volt a játéka. Hogy a mindkét szerepben nagyon jelentős hangokhoz szokott fülemnek azért volt-e mindkettőjük hangereje valamivel gyengébb a kívánatosnál, mert nem süvöltő hangok, vagy mert Héja Domonkos zenekara nem engedte érvényesülni őket kellő mértékben, nem tudom megállapítani. Kíváncsi vagyok a szakértők véleményére.
3935 Búbánat 2013-11-09 10:50:09
Ma este a Bartók Rádióban 19.00 – kb. 21.20 Kapcsoljuk az Erkel Színházat 1. Bartók: A Kékszakállú herceg vára Egyfelvonásos opera Szövegét Balázs Béla írta Szereposztás: Judit - Mester Viktória (szoprán) Kékszakállú - Bretz Gábor (basszus) 2. Vajda János: Mario és a varázsló Szövegét Bókkon Gábor írta Szereposztás: Cipolla - Bretz Gábor (basszus) Mario - Nagy Ervin Angiolieri asszon - Mester Viktória (szoprán) Angiolieri úr - Hábetler András (basszbariton) Gyapjúinges – Beöthy Kiss Lászó (tenor) Római úr - Bátki Fazekas Zoltán (bariton) Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Héja Domonkos Rendező: Galambos Péter
Ma este a Bartók Rádióban 19.00 – kb. 21.20 Kapcsoljuk az Erkel Színházat 1. Bartók: A Kékszakállú herceg vára Egyfelvonásos opera Szövegét Balázs Béla írta Szereposztás: Judit - Mester Viktória (szoprán) Kékszakállú - Bretz Gábor (basszus) 2. Vajda János: Mario és a varázsló Szövegét Bókkon Gábor írta Szereposztás: Cipolla - Bretz Gábor (basszus) Mario - Nagy Ervin Angiolieri asszon - Mester Viktória (szoprán) Angiolieri úr - Hábetler András (basszbariton) Gyapjúinges – Beöthy Kiss Lászó (tenor) Római úr - Bátki Fazekas Zoltán (bariton) Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Héja Domonkos Rendező: Galambos Péter
3934 Búbánat 2013-11-09 10:38:35
Ugyancsak az ünnepi gála-koncert kísérőrendezvényei voltak: 18.15 - Az Erkel Színház előcsarnokában a néhai Fodor Géza Mi szól a lemezen? című könyvének bemutatóján a laudációkat Ókovács Szilveszter és Várady Szabolcs mondta. 18.30 - Az Erkel Színház előcsarnokában a Népoperától az Erkel Színházig című kiállítást Ókovács Szilveszter nyitotta meg. 16 órától, az I, emeleti büfében La Grange - zenés felolvasószínház produkcióján vehettek részt az érdeklődők. Erről itt a topicban már korábban szóltam: belinkeltem, amit tudni kell a darabról,a közreműködő-felolvasó színészekről. (Rőser Orsolya énekelte az áriákat, Erkel-részleteket. Zongorán Harazdy Miklós működött közre.)
Ugyancsak az ünnepi gála-koncert kísérőrendezvényei voltak: 18.15 - Az Erkel Színház előcsarnokában a néhai Fodor Géza Mi szól a lemezen? című könyvének bemutatóján a laudációkat Ókovács Szilveszter és Várady Szabolcs mondta. 18.30 - Az Erkel Színház előcsarnokában a Népoperától az Erkel Színházig című kiállítást Ókovács Szilveszter nyitotta meg. 16 órától, az I, emeleti büfében La Grange - zenés felolvasószínház produkcióján vehettek részt az érdeklődők. Erről itt a topicban már korábban szóltam: belinkeltem, amit tudni kell a darabról,a közreműködő-felolvasó színészekről. (Rőser Orsolya énekelte az áriákat, Erkel-részleteket. Zongorán Harazdy Miklós működött közre.)
3933 Búbánat 2013-11-09 10:21:24
A november 7-i Erkel-ünnep gálakoncertjét megelőzően, 18 órától mintegy negyven percben a Classic Club Singers játszott. A szabadtéri színpadon (a színház baloldali sarkában) fellépett László Boldizsár operaénekes, aki művésztársaival közösen a 2013-as Verdi-évre új koncertműsort állított össze. A zenei anyag eddig nem hallott formában, swing-jazz hangszerelésekben mutatja be Verdi leghíresebb operaáriáit, duettjeit, quartettjeit, A jazz-swing - latin-lounge stílusban megszólalt dalokat, áriákat a televízióban látható Fábry Show zenészeiből is álló héttagú zenekar kísérte. Az est zenei vezetője a Showder Band szólistája, Kuzbelt Péter. A műsorban elhangzott átiratok eredeti hangnemben, sok humorral, és a swing lendületével fűszerezve hangulatos műsort produkált. Szólisták voltak: Mester Viktória, Nánási Helga, László Boldizsár, Geiger Lajos A mintegy negyvenperces zenei blokkban 12 szám hangzott el. A Verdi-részletek (Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Nabucco, Aida, Az álarcosbál, A végzet hatalma) feldolgozásai mellett volt "Carmen-boogi", A sevillai borbély- Figaro-belépője, meg egy Erkel-egyveleg-duett is. Az Erkel Színház előtt összegyűlt érdeklődő-sereg hangos tetszésnyilvánítással fogadta a nem mindennapi koncert-különlegességet!
A november 7-i Erkel-ünnep gálakoncertjét megelőzően, 18 órától mintegy negyven percben a Classic Club Singers játszott. A szabadtéri színpadon (a színház baloldali sarkában) fellépett László Boldizsár operaénekes, aki művésztársaival közösen a 2013-as Verdi-évre új koncertműsort állított össze. A zenei anyag eddig nem hallott formában, swing-jazz hangszerelésekben mutatja be Verdi leghíresebb operaáriáit, duettjeit, quartettjeit, A jazz-swing - latin-lounge stílusban megszólalt dalokat, áriákat a televízióban látható Fábry Show zenészeiből is álló héttagú zenekar kísérte. Az est zenei vezetője a Showder Band szólistája, Kuzbelt Péter. A műsorban elhangzott átiratok eredeti hangnemben, sok humorral, és a swing lendületével fűszerezve hangulatos műsort produkált. Szólisták voltak: Mester Viktória, Nánási Helga, László Boldizsár, Geiger Lajos A mintegy negyvenperces zenei blokkban 12 szám hangzott el. A Verdi-részletek (Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Nabucco, Aida, Az álarcosbál, A végzet hatalma) feldolgozásai mellett volt "Carmen-boogi", A sevillai borbély- Figaro-belépője, meg egy Erkel-egyveleg-duett is. Az Erkel Színház előtt összegyűlt érdeklődő-sereg hangos tetszésnyilvánítással fogadta a nem mindennapi koncert-különlegességet!
3932 Búbánat 2013-11-09 09:47:23
[url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151725869229117&set=a.10151725868444117.1073741852.181796144116&type=3&theater; képek az ünnepi gálakoncert megnyitásáról [/url]
[url] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10151725869229117&set=a.10151725868444117.1073741852.181796144116&type=3&theater; képek az ünnepi gálakoncert megnyitásáról [/url]
3931 Búbánat 2013-11-09 09:47:05
[url] http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1311/Erkel2013117164655/gallery.xml&rovat=kultura#; képek az ünnepi gálakoncert próbaidőszakából [/url]
[url] http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1311/Erkel2013117164655/gallery.xml&rovat=kultura#; képek az ünnepi gálakoncert próbaidőszakából [/url]
3930 IVA 2013-11-09 01:21:39 [Válasz erre: 3926 Búbánat 2013-11-08 12:01:20]
Köszönöm, kedves Búbánat. Tetszik ez a figyelmesség, és az is, ahogy megadták a módját az örvendetes eseménynek. (Azóta láttam fényképeken a tasakokat, az est nézőinek kezében.)
Köszönöm, kedves Búbánat. Tetszik ez a figyelmesség, és az is, ahogy megadták a módját az örvendetes eseménynek. (Azóta láttam fényképeken a tasakokat, az est nézőinek kezében.)
3929 álmodó 2013-11-08 20:59:27 [Válasz erre: 3925 szálkák 2013-11-08 09:34:30]
Az a ritka helyzet állt elő, hogy igaza volt.
Az a ritka helyzet állt elő, hogy igaza volt.
3928 Búbánat 2013-11-08 14:16:22
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból.
Az Erkel Színházban 2013. november 7-én, a névadó Erkel Ferenc születése napján, a felújított színház hivatalos megnyitása napján, e naptól kezdve a Magyar Opera Napján kiállítást nyílt a „Népoperától az Erkel Színházig” címmel a földszinten a foyer-ban. A tablókon láthatjuk a színházépítészeti előzmények, tervrajzok, az első operaesték, a megnyitó előadás dokumentumait; eredeti fotók, plakátok vezetnek át a színházépület építészeti változásainak korszakaiba. Ehhez kapcsolódóan kiállítottak eredeti színlapokat, archív képes anyagokat korabeli operabemutatókról, megnézhetünk fotókról opera és más produkciók jeleneiben, szerepeiben fellépett hazai és külföldi világnagyságokat, vendégművészeket. Videókat is nézhetünk: részletek láthatók az Erkel Színházban műsoron levő dalművek, balettek produkcióiból.
3927 Búbánat 2013-11-08 13:25:17
A tegnap esti ünnepség és gála részletes programját leírom, hiszen előzetesen erről bő részleteket a nagy nyilvánosság nem kapott. Így nekünk, akik ott voltunk az Erkel Színházban, először az összes látogató számára kiosztott műsorlapról nyertünk első tájékoztatást az est műsoráról, a közreműködőkről (a kísérő rendezvényeket is felsorolva). Tehát, akik sem a Bartók Rádió, sem a Duna Televízió élő közvetítését nem követték, azoknak (is) itt van a teljes, részletes műsor: ERKEL SZÍNHÁZ THEATRE A Magyar Opera Napja Az Erkel Színház ünnepélyes megnyitója 2013. november 7. 19.00 Kedves vendégünk! A gálaest első szünetében az Erkel Színház nézőforgalmi tereiben – támogatóink jóvoltából – szeretettel várjuk egy pohár italra, valamint egy különleges Erkel-csemegére. Ezen kívül egy kis személyre szóló meglepetéssel is készültünk partnereinknek köszönhetően, amelyet a gála után vehet át szervező kollégáinktól. 1. rész - HIMNUSZ: Somogyvári Ákos – eredeti Erkel Himnusz - M. Tóth Géza: A magyar operajátszás története (kisfilm) – 30 perc (a múlt felidézésén túl a jelenből a „megkomponált” vizuális jelenetekben, az operarészletekben többek között látjuk-halljuk: Balczó Pétert és Kolonits Klárát a Traviatában, Szvétek Lászlót és Szegedi Csabát a Don Pasqualéban, Létay Kiss Gabriellát a Pillangókisasszonyban, és másokat is, többek közt Megyesi Zoltánt…) - Erkel: Magyar Cantate – Kertesi Ingrid, Dobi-Kiss Veronika, Horváth István, Jekl László, Erkel Énekkar, István Király Operakórus –Medveczky Ádám (Megjegyzem, a Himnusz és a kisfilm vetítése között hangzottak el az ünnepi köszöntő-beszédek – ebben a sorrendben: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere. A polgármester bemutatta a közönségnek Józsefváros 50 szeletes születésnapi tortáját. Az önkormányzat a kerület cukrászai között hirdetett versenyt, hogy alkossák meg Józsefváros Tortáját. A győztes a Népszínház utcai Jezsek cukrászda kivitortája lett, amely a kerület címerének színeit idézi. A VIII. kerület polgármestere jelezte, hogy a süteményt a kerület óvodásai fogják elfogyasztani Tarlós István, Budapest főpolgármestere (egyedül ő beszélt papír nélkül). Ő a főváros zászlaját ajándékozta a teátrumnak Orbán Viktor miniszterelnök; beszéde végén a kormány nevében Magyarország koszorúkkkal díszített címerét adta át az Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek, amely az Erkel Színház előadótermét díszíti majd.) 2. rész - Erkel: Hunyadi László – Palotás .- Medveczy Ádám (nyolc balett-táncos párt számoltam meg a színpadon) - Erkel: Hunyadi László - Garam Mária cabalettája – Szakács Ildikó – Medveczky Ádám - Erkel: Hunyadi László – Gara nádor áriája – Bretz Gábor - Medveczky Ádám - Erkel: Hunyadi László – V. László jelenete és kórus: „Meghalt a cselszövő…” – Horváth István – Medveczky Ádám - Erkel: Brankovics György – Brankovics Áriája a II. felvonásból – Kováts Kolos – Dénes István. (Megjegyzem, hogy a gálaest e részében a legnagyobb ovációt az ő éneke kapta a közönségtől. ) - Erkel: Bánk bán – Bánk áriája (Hazám, hazám…) – Kiss B. Atilla – Dénes István - Erkel: Bánk bán – Bánk és Gertrúd kettőse a II. felvonásból – Fekete Attila, Wiedemann Bernadett, Horváth István - Dénes István - Erkel: Bánk bán – Petúr bordala – Kálmándi Mihály – Dénes István - Erkel: Bánk bán – Bánk és Petúr kettőse – Bándi János, Berczelly István – Dénes István 3. rész - Kodály: Háry János – Bécsi Harangjáték – Medveczky Ádám - Kodály: Háry János – ABCD – Gyermekkórus – Medveczky Ádám - Ránki: Pomádé király új ruhája – „Készülj népem…” – Palerdi András - Medveczky Ádám - Goldmark – Seregi: A makrancos Kata – Pas de deux – Apáti Bence, Jessica Carulla Leon – Kocsár Balázs - Hubay: A cremonai hegedűs – Hegedűszóló – Puskás Rodrigo – Kocsár Balázs - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát. - Kacsóh: János vitéz – Bagó dala „Egy rózsaszál…” – Szegedi Csaba – Dénes István - Kodály: Háry János – Intermezzo – Dénes István - Kodály: Székelyfonó – „A csitári hegyek alatt…” – Rőser Orsolya Hajnalka, László Boldizsár – Medveczky Ádám - Kodály: Székelyfonó – Zárójelenet – Frankó Tünde, Sánta Jolán, Berkes János, Gurbán János, kórus – Medveczky Ádám A gálaesten közreműködött: - Magyar Állami Opera Zenekara, Énekkara (karigazgató: Szabó Sipos Máté) - Gyermekkórus (karigazgató? Gupcsó Gyöngyvér) - Magyar Nemzeti Balett (balettigazgató: Solymosi Tamás) - István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos) Látványtervező: Csikós Attila Jelmez: Lakatos Márk A rendező munkatársa: Karczag Márton Koreográfus: Nádasdy András, Seregi László Rendező: Aczél András A színlap feltünteti még a stratégiai, a kiemelt, és nem kiemelt médiapartnerek nevét, valamint az egyéb együttműködő partnereket is.
A tegnap esti ünnepség és gála részletes programját leírom, hiszen előzetesen erről bő részleteket a nagy nyilvánosság nem kapott. Így nekünk, akik ott voltunk az Erkel Színházban, először az összes látogató számára kiosztott műsorlapról nyertünk első tájékoztatást az est műsoráról, a közreműködőkről (a kísérő rendezvényeket is felsorolva). Tehát, akik sem a Bartók Rádió, sem a Duna Televízió élő közvetítését nem követték, azoknak (is) itt van a teljes, részletes műsor: ERKEL SZÍNHÁZ THEATRE A Magyar Opera Napja Az Erkel Színház ünnepélyes megnyitója 2013. november 7. 19.00 Kedves vendégünk! A gálaest első szünetében az Erkel Színház nézőforgalmi tereiben – támogatóink jóvoltából – szeretettel várjuk egy pohár italra, valamint egy különleges Erkel-csemegére. Ezen kívül egy kis személyre szóló meglepetéssel is készültünk partnereinknek köszönhetően, amelyet a gála után vehet át szervező kollégáinktól. 1. rész - HIMNUSZ: Somogyvári Ákos – eredeti Erkel Himnusz - M. Tóth Géza: A magyar operajátszás története (kisfilm) – 30 perc (a múlt felidézésén túl a jelenből a „megkomponált” vizuális jelenetekben, az operarészletekben többek között látjuk-halljuk: Balczó Pétert és Kolonits Klárát a Traviatában, Szvétek Lászlót és Szegedi Csabát a Don Pasqualéban, Létay Kiss Gabriellát a Pillangókisasszonyban, és másokat is, többek közt Megyesi Zoltánt…) - Erkel: Magyar Cantate – Kertesi Ingrid, Dobi-Kiss Veronika, Horváth István, Jekl László, Erkel Énekkar, István Király Operakórus –Medveczky Ádám (Megjegyzem, a Himnusz és a kisfilm vetítése között hangzottak el az ünnepi köszöntő-beszédek – ebben a sorrendben: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere. A polgármester bemutatta a közönségnek Józsefváros 50 szeletes születésnapi tortáját. Az önkormányzat a kerület cukrászai között hirdetett versenyt, hogy alkossák meg Józsefváros Tortáját. A győztes a Népszínház utcai Jezsek cukrászda kivitortája lett, amely a kerület címerének színeit idézi. A VIII. kerület polgármestere jelezte, hogy a süteményt a kerület óvodásai fogják elfogyasztani Tarlós István, Budapest főpolgármestere (egyedül ő beszélt papír nélkül). Ő a főváros zászlaját ajándékozta a teátrumnak Orbán Viktor miniszterelnök; beszéde végén a kormány nevében Magyarország koszorúkkkal díszített címerét adta át az Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek, amely az Erkel Színház előadótermét díszíti majd.) 2. rész - Erkel: Hunyadi László – Palotás .- Medveczy Ádám (nyolc balett-táncos párt számoltam meg a színpadon) - Erkel: Hunyadi László - Garam Mária cabalettája – Szakács Ildikó – Medveczky Ádám - Erkel: Hunyadi László – Gara nádor áriája – Bretz Gábor - Medveczky Ádám - Erkel: Hunyadi László – V. László jelenete és kórus: „Meghalt a cselszövő…” – Horváth István – Medveczky Ádám - Erkel: Brankovics György – Brankovics Áriája a II. felvonásból – Kováts Kolos – Dénes István. (Megjegyzem, hogy a gálaest e részében a legnagyobb ovációt az ő éneke kapta a közönségtől. ) - Erkel: Bánk bán – Bánk áriája (Hazám, hazám…) – Kiss B. Atilla – Dénes István - Erkel: Bánk bán – Bánk és Gertrúd kettőse a II. felvonásból – Fekete Attila, Wiedemann Bernadett, Horváth István - Dénes István - Erkel: Bánk bán – Petúr bordala – Kálmándi Mihály – Dénes István - Erkel: Bánk bán – Bánk és Petúr kettőse – Bándi János, Berczelly István – Dénes István 3. rész - Kodály: Háry János – Bécsi Harangjáték – Medveczky Ádám - Kodály: Háry János – ABCD – Gyermekkórus – Medveczky Ádám - Ránki: Pomádé király új ruhája – „Készülj népem…” – Palerdi András - Medveczky Ádám - Goldmark – Seregi: A makrancos Kata – Pas de deux – Apáti Bence, Jessica Carulla Leon – Kocsár Balázs - Hubay: A cremonai hegedűs – Hegedűszóló – Puskás Rodrigo – Kocsár Balázs - Lehár: Garabonciás – Ilona áriája – Fodor Beatrix (Km. Puskás Rodrigo - hegedű, valamint a Magyar Nemzeti Balett kara). A műsorszám egy archív film bejátszásával kezdődött: Lehár Ferenc vezényli az Operaházban, az 1943. február 20-i ősbemutatón az előjátékot, majd ahogy beinti a következő jelenetet, vége is a filmnek, ami egyből átvált az élő produkcióba: az átmenet alatt már az Operaház zenekara koncertmesterének hegedűszólója szól baloldalt, a színpad feletti páholyból – hova díszlépcső vezet fel (és le) - , majd a színpadon már énekli Fodor Beatrix a „Messze a nagy erdő…” kezdetű, eredetileg a Cigányszerelem híres betétdalát. - Kacsóh: János vitéz – Bagó dala „Egy rózsaszál…” – Szegedi Csaba – Dénes István - Kodály: Háry János – Intermezzo – Dénes István - Kodály: Székelyfonó – „A csitári hegyek alatt…” – Rőser Orsolya Hajnalka, László Boldizsár – Medveczky Ádám - Kodály: Székelyfonó – Zárójelenet – Frankó Tünde, Sánta Jolán, Berkes János, Gurbán János, kórus – Medveczky Ádám A gálaesten közreműködött: - Magyar Állami Opera Zenekara, Énekkara (karigazgató: Szabó Sipos Máté) - Gyermekkórus (karigazgató? Gupcsó Gyöngyvér) - Magyar Nemzeti Balett (balettigazgató: Solymosi Tamás) - István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos) Látványtervező: Csikós Attila Jelmez: Lakatos Márk A rendező munkatársa: Karczag Márton Koreográfus: Nádasdy András, Seregi László Rendező: Aczél András A színlap feltünteti még a stratégiai, a kiemelt, és nem kiemelt médiapartnerek nevét, valamint az egyéb együttműködő partnereket is.
3926 Búbánat 2013-11-08 12:01:20 [Válasz erre: 3919 IVA 2013-11-08 04:31:21]
A fehér papír szatyorban (mindkét oldalán zöld-fekete színben rányomtatva: ERKEL SZINHÁZ THEATRE ) egyebek közt találtam négy kiadványt: - [url] http://www.opera.hu/UserFiles/ErkelMagazin.pdf; Erkel 102 – Az Erkel évszázada [/url] - Opera Magazin – 2013. november – december - Opera Műsorkalendárium 2013- 14 - Erkel Színház programja – műsorfüzet (október, november, december, január hónapok összes előadása szereposztással Továbbá még a következőket tartalmazta a szatyor: - Egy feltekercselt plakát: egyik oldalán az Erkel-Feszt – A Nagy Nyitány 2013. november 11 07-10 (A négy napra terített programok megnevezése); a másik oldalán a NÉPOPERA (rajzával) korabeli színlapjának nyomtatott reprodukciója („Csütörtökön, 1911 december 7-én első bemutató előadás, I. Hunyadi László nyitány, II. Quo Vadis? Jean Nougués operája. Fordította és rendezte Mérei Adolf. Teljes szereposztás feltüntetésével) Masnival átkötve. - Egy tábla Erkel csokoládé (dobozban) - Egy Erkel naptár: egy kis állványba behelyezhető (névjegykártya méretű, Erkel-emlék feliratú, és egyéb logók, kitöltendő rovatok a darab címével, dátumával) lapocskákból hat darab. Kis tasakban, szalaggal átkötve.
A fehér papír szatyorban (mindkét oldalán zöld-fekete színben rányomtatva: ERKEL SZINHÁZ THEATRE ) egyebek közt találtam négy kiadványt: - [url] http://www.opera.hu/UserFiles/ErkelMagazin.pdf; Erkel 102 – Az Erkel évszázada [/url] - Opera Magazin – 2013. november – december - Opera Műsorkalendárium 2013- 14 - Erkel Színház programja – műsorfüzet (október, november, december, január hónapok összes előadása szereposztással Továbbá még a következőket tartalmazta a szatyor: - Egy feltekercselt plakát: egyik oldalán az Erkel-Feszt – A Nagy Nyitány 2013. november 11 07-10 (A négy napra terített programok megnevezése); a másik oldalán a NÉPOPERA (rajzával) korabeli színlapjának nyomtatott reprodukciója („Csütörtökön, 1911 december 7-én első bemutató előadás, I. Hunyadi László nyitány, II. Quo Vadis? Jean Nougués operája. Fordította és rendezte Mérei Adolf. Teljes szereposztás feltüntetésével) Masnival átkötve. - Egy tábla Erkel csokoládé (dobozban) - Egy Erkel naptár: egy kis állványba behelyezhető (névjegykártya méretű, Erkel-emlék feliratú, és egyéb logók, kitöltendő rovatok a darab címével, dátumával) lapocskákból hat darab. Kis tasakban, szalaggal átkötve.
3925 szálkák 2013-11-08 09:34:30
Szerintem ebben a topikban most az ünnepnek van ideje!
Szerintem ebben a topikban most az ünnepnek van ideje!
3924 szálkák 2013-11-08 09:32:22 [Válasz erre: 3913 joska141 2013-11-07 22:31:22]
Bizonyára a miniszterelnök is, a főpolgármester is álmatlanul hánykolódott éjjel, hogy hova is tetessék ajándékaikat. Bizonyára egyiküknek sincs titkársága, aminek a protokoll szervezés is feladata. Bizonyára ez az oka, hogy a szokásoktól eltérően nem egyeztettek az opera vezetőségével, a műsorról, ajándékokról, s azok elhelyezéséről. Bizonyára... Tudom, hogy vannak olyanok, akik órákat töltenek azzal, hogy rosszul érezzék magukat, csak megérteni nem tudom.
Bizonyára a miniszterelnök is, a főpolgármester is álmatlanul hánykolódott éjjel, hogy hova is tetessék ajándékaikat. Bizonyára egyiküknek sincs titkársága, aminek a protokoll szervezés is feladata. Bizonyára ez az oka, hogy a szokásoktól eltérően nem egyeztettek az opera vezetőségével, a műsorról, ajándékokról, s azok elhelyezéséről. Bizonyára... Tudom, hogy vannak olyanok, akik órákat töltenek azzal, hogy rosszul érezzék magukat, csak megérteni nem tudom.
3923 IVA 2013-11-08 08:57:45
[url]http://jozsefvaros.hu/hir/1453/mindenkit_var_a_felujitott_erkel_szinhaz/;Mindenkit vár a felújított Erkel Színház[/url]
[url]http://jozsefvaros.hu/hir/1453/mindenkit_var_a_felujitott_erkel_szinhaz/;Mindenkit vár a felújított Erkel Színház[/url]
3922 nizajemon 2013-11-08 07:59:09 [Válasz erre: 3920 Janus 2013-11-08 07:14:34]
Szerintem ez a két darab nem oda való.
Szerintem ez a két darab nem oda való.
3921 Janus 2013-11-08 07:15:04 [Válasz erre: 3920 Janus 2013-11-08 07:14:34]
A város több részét úgy kell érteni, hogy a felszín felett, az utcán.
A város több részét úgy kell érteni, hogy a felszín felett, az utcán.
3920 Janus 2013-11-08 07:14:34
Időközben találkoztam a Kékszakállú és a Márió plakátjaival a metró megállóhelyeken és a város több részében is. Ha ezek nem ezen a héten jelentek meg, akkor bocsánat: mindent visszavonok. Viszont még mindig elég sok a szabadjegy a holnapi előadásra. A földszint agyrésze betelt, de az emelet eléggé pang az ürességtől. A emeleti jegyek fele sem kelt el, de tán még a negyede se.
Időközben találkoztam a Kékszakállú és a Márió plakátjaival a metró megállóhelyeken és a város több részében is. Ha ezek nem ezen a héten jelentek meg, akkor bocsánat: mindent visszavonok. Viszont még mindig elég sok a szabadjegy a holnapi előadásra. A földszint agyrésze betelt, de az emelet eléggé pang az ürességtől. A emeleti jegyek fele sem kelt el, de tán még a negyede se.
3919 IVA 2013-11-08 04:31:21 [Válasz erre: 3914 Búbánat 2013-11-08 00:48:12]
Tolakodó kérdés, hogy milyen jellegű ajándék volt a csomagokban? Nem tudtam megnézni az egyenes közvetítést. Vajon fellelhető lesz-e az est a Duna TV videotárában, és mikor remélhető?
Tolakodó kérdés, hogy milyen jellegű ajándék volt a csomagokban? Nem tudtam megnézni az egyenes közvetítést. Vajon fellelhető lesz-e az est a Duna TV videotárában, és mikor remélhető?
3918 IVA 2013-11-08 04:20:21 [Válasz erre: 3913 joska141 2013-11-07 22:31:22]
Bocsánat, kedves Joska141, T. I. főpolgármester. Nem emlékszem arra, hogy volt-e azelőtt címer az Erkel Színház színpada felett. Tudtok segíteni?
Bocsánat, kedves Joska141, T. I. főpolgármester. Nem emlékszem arra, hogy volt-e azelőtt címer az Erkel Színház színpada felett. Tudtok segíteni?
3917 IVA 2013-11-08 04:14:34 [Válasz erre: 3916 Héterő 2013-11-08 02:02:30]
Köszönök minden helyesbítő információt. Fontosnak tartom az alaposságot, a pontosságot, amely egyre inkább kiveszőben van, és csak az odafigyelő, emlékező és kételkedő emberektől remélhető, hogy a tévedések, hamis információk ne fészkeljék be magukat végérvényesen a köztudatba.
Köszönök minden helyesbítő információt. Fontosnak tartom az alaposságot, a pontosságot, amely egyre inkább kiveszőben van, és csak az odafigyelő, emlékező és kételkedő emberektől remélhető, hogy a tévedések, hamis információk ne fészkeljék be magukat végérvényesen a köztudatba.
3916 Héterő 2013-11-08 02:02:30 [Válasz erre: 3911 pinocchio 2013-11-07 13:32:52]
[url]http://www.operafesztival.hu/index.php?view=details&id=330%3Abarto-est--vajda-janos-mario-es-a-varazslo-bartok-bela-a-kekszakallu-herceg-vara&option=com_eventlist&Itemid=62&lang=hu;Meg itt van még ez is...[/url]
[url]http://www.operafesztival.hu/index.php?view=details&id=330%3Abarto-est--vajda-janos-mario-es-a-varazslo-bartok-bela-a-kekszakallu-herceg-vara&option=com_eventlist&Itemid=62&lang=hu;Meg itt van még ez is...[/url]
3915 detto 2013-11-08 01:07:56 [Válasz erre: 3914 Búbánat 2013-11-08 00:48:12]
Sajnáltam is, hogy a jegyen nem szerepelt ezen pezsgős meglepi, mert akkor inkább BKV(K)-ztam volna.:-))
Sajnáltam is, hogy a jegyen nem szerepelt ezen pezsgős meglepi, mert akkor inkább BKV(K)-ztam volna.:-))
3914 Búbánat 2013-11-08 00:48:12 [Válasz erre: 3913 joska141 2013-11-07 22:31:22]
Az előadás végén a kijáratnál (még a földszinti előcsarnokban) mi is kaptunk ajándékot: közel kétezer embert lepett meg az Opera vezetése - nevezetes alkalomból - ajándékcsomaggal. Az első szünetben meg kétezer ember fogyaszthatott ingyen szendvicset és desszertet, valamint pezsgőt - svédasztal jelleggel; van, aki duplázott, triplázott... mert még jutott belőle. Szóval ez ünnepi napon, ilyen vonatkozásban is kitett magáért az Opera-Erkel!
Az előadás végén a kijáratnál (még a földszinti előcsarnokban) mi is kaptunk ajándékot: közel kétezer embert lepett meg az Opera vezetése - nevezetes alkalomból - ajándékcsomaggal. Az első szünetben meg kétezer ember fogyaszthatott ingyen szendvicset és desszertet, valamint pezsgőt - svédasztal jelleggel; van, aki duplázott, triplázott... mert még jutott belőle. Szóval ez ünnepi napon, ilyen vonatkozásban is kitett magáért az Opera-Erkel!
3913 joska141 2013-11-07 22:31:22 [Válasz erre: 3912 nizajemon 2013-11-07 22:15:48]
Tetszett a közvetítésben, hogy Tarlós István polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök ajándékot hozott/adott az Erkel Színháznak (zászlót és címert) és azonnal meg is határozták mind a ketten, hogy az ajándékaikat hol kell majd elhelyezni, illetőleg tartani. (zászlót a homlokzaton, címert a színpad felett)
Tetszett a közvetítésben, hogy Tarlós István polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök ajándékot hozott/adott az Erkel Színháznak (zászlót és címert) és azonnal meg is határozták mind a ketten, hogy az ajándékaikat hol kell majd elhelyezni, illetőleg tartani. (zászlót a homlokzaton, címert a színpad felett)
3912 nizajemon 2013-11-07 22:15:48
Ááááá... De jó volt látni a színházat,egyelőre csak a közvetítés által,de akkor is :) Éljen sokáig!!
Ááááá... De jó volt látni a színházat,egyelőre csak a közvetítés által,de akkor is :) Éljen sokáig!!
3911 pinocchio 2013-11-07 13:32:52 [Válasz erre: 3905 IVA 2013-11-06 16:07:25]
Csak a pontosság kedvéért: Ókovács főigazgató úr említi, hogy a " Kékszakállú" és a "Mário és a Varázsló" először megy együtt-- Valójában a 90-es évek elején Békés András "Mario" rendezését már az ugyancsak Békés által renedezett "Kékszakállúval" játszotta az MÁO.Igaz, akkor a fodított volt az előadási sorrend.
Csak a pontosság kedvéért: Ókovács főigazgató úr említi, hogy a " Kékszakállú" és a "Mário és a Varázsló" először megy együtt-- Valójában a 90-es évek elején Békés András "Mario" rendezését már az ugyancsak Békés által renedezett "Kékszakállúval" játszotta az MÁO.Igaz, akkor a fodított volt az előadási sorrend.
3910 Búbánat 2013-11-07 11:47:07
Kiss József: La Grange Helyszín: Erkel Színház Foyer 2013. november 7. csütörtök, 16 óra Előadás hossza 80 perc Belépés díjtalan. Szerző, rendező: Kiss József, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője Erkel Ferenc születésnapján, november 7-én, csütörtökön, délután 16 órakor, az Erkel-Feszt első rendezvényeként, az Erkel Színházban kerül felolvasásra Kiss József La Grange c. darabja, mely Erkel Ferenc és Anne de La Grange francia énekesnő kapcsolatáról szól. A mű 1850-ben játszódik, a Nemzeti Színházban, akkor, amikor Haynau elhagyja az országot, és először adhatják elő a Himnuszt. Amikor Erkel a Nemzeti Színház első karnagya és még nincs se Zeneakadémia, se Opera. Amikor Egressy Béni elkészül a Bánk bán szövegkönyvével, és Erkel nekifog a komponálásnak. Amikor a nagy zeneszerzőnek már hat gyermeke van és a szép francia énekesnőnek megírja a La Grange áriát… A darabot kiváló színészek olvassák fel, az áriákat Röser Orsolya énekli. Zongorán kísér: Harazdy Miklós. Szereposztás: Anne de La Grange, énekesnő - Szabó Emília Erkel Ferenc, zeneszerző - ifj. Jászai László Adler Adél, felesége - Tallián Mariann Szigligeti Ede, drámaíró, titkár - Schnell Ádám Simontsits János, a színház igazgatója - Dózsa László Egressy Béni, költő, zeneszerző - Szente Vajk Julius Jacob von Haynau - Lázár Balázs Komlóssy Ferenc, kottatáros - Tóth Tamás Jubál Károly, ipartanodai tanár - Kiss László
Kiss József: La Grange Helyszín: Erkel Színház Foyer 2013. november 7. csütörtök, 16 óra Előadás hossza 80 perc Belépés díjtalan. Szerző, rendező: Kiss József, a Szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője Erkel Ferenc születésnapján, november 7-én, csütörtökön, délután 16 órakor, az Erkel-Feszt első rendezvényeként, az Erkel Színházban kerül felolvasásra Kiss József La Grange c. darabja, mely Erkel Ferenc és Anne de La Grange francia énekesnő kapcsolatáról szól. A mű 1850-ben játszódik, a Nemzeti Színházban, akkor, amikor Haynau elhagyja az országot, és először adhatják elő a Himnuszt. Amikor Erkel a Nemzeti Színház első karnagya és még nincs se Zeneakadémia, se Opera. Amikor Egressy Béni elkészül a Bánk bán szövegkönyvével, és Erkel nekifog a komponálásnak. Amikor a nagy zeneszerzőnek már hat gyermeke van és a szép francia énekesnőnek megírja a La Grange áriát… A darabot kiváló színészek olvassák fel, az áriákat Röser Orsolya énekli. Zongorán kísér: Harazdy Miklós. Szereposztás: Anne de La Grange, énekesnő - Szabó Emília Erkel Ferenc, zeneszerző - ifj. Jászai László Adler Adél, felesége - Tallián Mariann Szigligeti Ede, drámaíró, titkár - Schnell Ádám Simontsits János, a színház igazgatója - Dózsa László Egressy Béni, költő, zeneszerző - Szente Vajk Julius Jacob von Haynau - Lázár Balázs Komlóssy Ferenc, kottatáros - Tóth Tamás Jubál Károly, ipartanodai tanár - Kiss László
3909 Búbánat 2013-11-07 10:05:08 [Válasz erre: 3908 IVA 2013-11-07 01:33:30]
[url] http://mno.hu/magyarorszageloben/erkel-feszt-az-ujra-megnyilo-szinhazban-1193989; Erkel-Feszt az újra megnyíló színházban – Hír TV-video [/url] MNO/Hír TV 2013. november 06., szerda 22:20 „Négynapos ünnepi programsorozattal nyílik meg hivatalosan november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. A Magyarország élőben vendége volt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.”
[url] http://mno.hu/magyarorszageloben/erkel-feszt-az-ujra-megnyilo-szinhazban-1193989; Erkel-Feszt az újra megnyíló színházban – Hír TV-video [/url] MNO/Hír TV 2013. november 06., szerda 22:20 „Négynapos ünnepi programsorozattal nyílik meg hivatalosan november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. A Magyarország élőben vendége volt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.”
3908 IVA 2013-11-07 01:33:30
Az utolsó napok finisében valaki megállt a külső előcsarnokban, és feltette a kérdést: „Nos, milyen szín nem szerepelt még?” – És levének a falak világoskékek. Tegnap kifeszítették a műsordarabok (Nabucco – Carmen – Mario és a varázsló / A kékszakállú herceg vára – Aida – Turandot - Rigoletto) óriásplakát molinóit a főhomlokzat ablakai közé. A bal oldali sarkon kis szabadtéri színpad áll. A többi újdonságot érdemes a Hír TV-n figyelni, miután az ő stábjuk gépkocsija vesztegelt a színház előtt.
Az utolsó napok finisében valaki megállt a külső előcsarnokban, és feltette a kérdést: „Nos, milyen szín nem szerepelt még?” – És levének a falak világoskékek. Tegnap kifeszítették a műsordarabok (Nabucco – Carmen – Mario és a varázsló / A kékszakállú herceg vára – Aida – Turandot - Rigoletto) óriásplakát molinóit a főhomlokzat ablakai közé. A bal oldali sarkon kis szabadtéri színpad áll. A többi újdonságot érdemes a Hír TV-n figyelni, miután az ő stábjuk gépkocsija vesztegelt a színház előtt.
3907 IVA 2013-11-07 01:31:11 [Válasz erre: 3906 aeroccino 2013-11-07 00:15:49]
Viszont – ha lehet hinni a Jegymesternek - telt ház lesz! Ez az est felemelt helyáras értékesítéssel indult. Két nappal ezelőtt vettem észre, hogy már csak egy szabad hely van, szimpla helyárral. A foglalt helyeknél is az alaphelyárak mutatkoztak. Tegnapra: „elfogyott”.
Viszont – ha lehet hinni a Jegymesternek - telt ház lesz! Ez az est felemelt helyáras értékesítéssel indult. Két nappal ezelőtt vettem észre, hogy már csak egy szabad hely van, szimpla helyárral. A foglalt helyeknél is az alaphelyárak mutatkoztak. Tegnapra: „elfogyott”.
3906 aeroccino 2013-11-07 00:15:49
Végülis üres maradt az Erkel-gála műsorlapja az opera.hu-n.Csupa meglepetés várhat...
Végülis üres maradt az Erkel-gála műsorlapja az opera.hu-n.Csupa meglepetés várhat...
3905 IVA 2013-11-06 16:07:25 [Válasz erre: 3894 IVA 2013-11-04 17:33:46]
[url]http://www.opera.hu/hu/news/ERKEL_NYITAS_HOLNAP_video;Erkel-nyitás holnap[/url]
[url]http://www.opera.hu/hu/news/ERKEL_NYITAS_HOLNAP_video;Erkel-nyitás holnap[/url]
3904 IVA 2013-11-05 20:24:42 [Válasz erre: 3901 parampampoli 2013-11-05 20:12:15]
Köszönöm. Akkor mi megegyeztünk...
Köszönöm. Akkor mi megegyeztünk...
3903 IVA 2013-11-05 20:23:27 [Válasz erre: 3900 Janus 2013-11-05 19:29:29]
Pénz, pénz és pénz – de pl. a Don Carlos megvan, a tavaszi próbaüzem keretében színpadra is állították eredeti játszóhelyén, az Erkelben, méghozzá nagy sikerrel. Még a hullámzónak értékelhető szereposztásokban is örömmel fogadta a közönség. Érthetetlen, hogy ebben az évadban már nem tűzték műsorra.
Pénz, pénz és pénz – de pl. a Don Carlos megvan, a tavaszi próbaüzem keretében színpadra is állították eredeti játszóhelyén, az Erkelben, méghozzá nagy sikerrel. Még a hullámzónak értékelhető szereposztásokban is örömmel fogadta a közönség. Érthetetlen, hogy ebben az évadban már nem tűzték műsorra.
3902 IVA 2013-11-05 20:21:44 [Válasz erre: 3899 Janus 2013-11-05 19:28:30]
Pontosan ezekre a balettekre gondoltam. A mindig nagy hatású Aszafjev-opusok feltámasztásáról álmodni sem merek, azoknak nem kedvez a politikai hangulat. A Spartacusnak sem nagyon. Marhaság.
Pontosan ezekre a balettekre gondoltam. A mindig nagy hatású Aszafjev-opusok feltámasztásáról álmodni sem merek, azoknak nem kedvez a politikai hangulat. A Spartacusnak sem nagyon. Marhaság.
3901 parampampoli 2013-11-05 20:12:15 [Válasz erre: 3897 IVA 2013-11-05 03:47:42]
Egyetértek. Az Erkelnek elsősorban megfelelő műsorpolitikára lenne szüksége, olyanra, amilyen az általad leírtakból is kirajzolódik.
Egyetértek. Az Erkelnek elsősorban megfelelő műsorpolitikára lenne szüksége, olyanra, amilyen az általad leírtakból is kirajzolódik.
3900 Janus 2013-11-05 19:29:29 [Válasz erre: 3899 Janus 2013-11-05 19:28:30]
Persze ez mind pénz, pénz és pénz. De nem hiszem, hogyha ezekre ülnek be az emberek, akkor mindenáron erőltetni kellene a repertoár teljes megújítását. Nem értem, hogy miért kell Nyugathoz idomulnunk????
Persze ez mind pénz, pénz és pénz. De nem hiszem, hogyha ezekre ülnek be az emberek, akkor mindenáron erőltetni kellene a repertoár teljes megújítását. Nem értem, hogy miért kell Nyugathoz idomulnunk????
3899 Janus 2013-11-05 19:28:30 [Válasz erre: 3897 IVA 2013-11-05 03:47:42]
Mondjuk a Csipkerózsikát és a a Hattyúk tavát a Diótörő mellé, de a Delibes-ballettokat is vissza lehetne emelni a repertoárba. Mert ha már pénzt öltek bele, felújították, akkor muszáj lesz kezdeni vele valamit! Játszhatnának nagy operetteket is, nekem azok ellen sincs kifogásom.
Mondjuk a Csipkerózsikát és a a Hattyúk tavát a Diótörő mellé, de a Delibes-ballettokat is vissza lehetne emelni a repertoárba. Mert ha már pénzt öltek bele, felújították, akkor muszáj lesz kezdeni vele valamit! Játszhatnának nagy operetteket is, nekem azok ellen sincs kifogásom.
3898 IVA 2013-11-05 03:54:50 [Válasz erre: 3895 -zéta- 2013-11-04 21:44:49]
Köszönöm, éppen a brigádvezető apa személyét tévesztettem el! Bár... ha Barbarinát átpasszoljuk a bírónak, az [url]http://www.opera.hu/hu/Figaro_hazassaga/20132014/info;Operaház honlapjáról[/url] még megmarad Antonio számára Fanchette...
Köszönöm, éppen a brigádvezető apa személyét tévesztettem el! Bár... ha Barbarinát átpasszoljuk a bírónak, az [url]http://www.opera.hu/hu/Figaro_hazassaga/20132014/info;Operaház honlapjáról[/url] még megmarad Antonio számára Fanchette...
3897 IVA 2013-11-05 03:47:42 [Válasz erre: 3893 parampampoli 2013-11-04 17:32:34]
Márpedig a mostaninál is olcsóbban megszámítani az Erkel Színház helyárait nem lehet. A Víg, a Magyar Színház, de még a Radnóti és a József Attila is drágább, hát még az Operett és a Madách. Én változatlanul bízom az Erkel működtetési lehetőségében, sikerében, de a közönségszervezésben egyelőre meglepő hanyagságot és számos ügyetlenséget látok. Lehet, hogy a nyitás pontos lebonyolítása, a protokoll stb. pillanatnyilag elvonja az energiákat a további hónapok megfelelő előkészítésétől. Lehet, hogy a megkapott pénz kényelmessé tette, nem ösztönzi a gazdasági irányítást a bevétel forszírozására. Pedig most lenne fontos, nemcsak az, hogy estéről estére megteljék a színház, hanem az is, hogy ne keljen híre a kudarcnak, mert az lavinaszerű bukáshoz vezethet. A program szerintem sem elég népszerű, nem elég vonzó. Meggyőződésem, hogy az Operaháznak legkésőbb a következő évadban vissza kell adnia az Erkel Színházba a Traviatát, a Toscát, a Pillangókiasszonyt, sőt a Bohéméletek egy részét is, ha megvan még az Erkel-beli díszlet, valamint a Parsifal évi 2-3 előadását is az Erkelben kellene megtartani, hiszen aki szereti, oda is elmegy érte, sőt, ha olcsóbb, még többen, az akusztika is ott jobb. Továbbá legalább két közkedvelt balettet is fel kell újítani az Erkelben, a Modern balett-esttel nem fog megtelni. Csak a józan lehetőségekben gondolkodtam, vissza-visszatérő vágyálmaink ismételgetését mellőzöm.
Márpedig a mostaninál is olcsóbban megszámítani az Erkel Színház helyárait nem lehet. A Víg, a Magyar Színház, de még a Radnóti és a József Attila is drágább, hát még az Operett és a Madách. Én változatlanul bízom az Erkel működtetési lehetőségében, sikerében, de a közönségszervezésben egyelőre meglepő hanyagságot és számos ügyetlenséget látok. Lehet, hogy a nyitás pontos lebonyolítása, a protokoll stb. pillanatnyilag elvonja az energiákat a további hónapok megfelelő előkészítésétől. Lehet, hogy a megkapott pénz kényelmessé tette, nem ösztönzi a gazdasági irányítást a bevétel forszírozására. Pedig most lenne fontos, nemcsak az, hogy estéről estére megteljék a színház, hanem az is, hogy ne keljen híre a kudarcnak, mert az lavinaszerű bukáshoz vezethet. A program szerintem sem elég népszerű, nem elég vonzó. Meggyőződésem, hogy az Operaháznak legkésőbb a következő évadban vissza kell adnia az Erkel Színházba a Traviatát, a Toscát, a Pillangókiasszonyt, sőt a Bohéméletek egy részét is, ha megvan még az Erkel-beli díszlet, valamint a Parsifal évi 2-3 előadását is az Erkelben kellene megtartani, hiszen aki szereti, oda is elmegy érte, sőt, ha olcsóbb, még többen, az akusztika is ott jobb. Továbbá legalább két közkedvelt balettet is fel kell újítani az Erkelben, a Modern balett-esttel nem fog megtelni. Csak a józan lehetőségekben gondolkodtam, vissza-visszatérő vágyálmaink ismételgetését mellőzöm.
3894 IVA 2013-11-04 17:33:46 [Válasz erre: 3885 IVA 2013-11-01 21:56:30]
Don Curzio és gyermekei (Barbarinát sikerült felismernem), és velük volt álruhában Cherubino is (megizmosodott a katonaság óta), valamint egy álruhás kertészlány – összesen tízen – ma ellepték a színház előtti ágyást, és elkezdték a beültetését. Én viszont már megtanultam az Erkel Színház többszakaszos felújítása óta, hogy bármelyik akció lehet ideiglenes csupán. Különösen ilyenkor: 3 nappal a hivatalos megnyitás előtt.
Don Curzio és gyermekei (Barbarinát sikerült felismernem), és velük volt álruhában Cherubino is (megizmosodott a katonaság óta), valamint egy álruhás kertészlány – összesen tízen – ma ellepték a színház előtti ágyást, és elkezdték a beültetését. Én viszont már megtanultam az Erkel Színház többszakaszos felújítása óta, hogy bármelyik akció lehet ideiglenes csupán. Különösen ilyenkor: 3 nappal a hivatalos megnyitás előtt.
3893 parampampoli 2013-11-04 17:32:34 [Válasz erre: 3889 Janus 2013-11-03 09:46:43]
Bár nagyon örültem, hogy az Erkelt ismélt megnyitották, de arra számítani lehetett -- és én ezen kétségeimnek hangot is adtam jóelőre, bár ne lett volna igazam -- hogy nem lesz megfelelő létszámban közönsége. Nem eléggé népszerű az új program, nincsenek már olyan énekesek, vagy csak kevesen, akik miatt két ház is megtelne Budapesten, az életszínvonal általános csökkenése, a kulturális költési lehetőségek beszűkülése, és egyebek...
Bár nagyon örültem, hogy az Erkelt ismélt megnyitották, de arra számítani lehetett -- és én ezen kétségeimnek hangot is adtam jóelőre, bár ne lett volna igazam -- hogy nem lesz megfelelő létszámban közönsége. Nem eléggé népszerű az új program, nincsenek már olyan énekesek, vagy csak kevesen, akik miatt két ház is megtelne Budapesten, az életszínvonal általános csökkenése, a kulturális költési lehetőségek beszűkülése, és egyebek...
3892 IVA 2013-11-04 17:20:31 [Válasz erre: 3891 Janus 2013-11-04 14:05:38]
Azt sem értem, hogy ha a bérletezési akció nem volt sikeres, miért kellett lezárni? Hiszen hátra van még az egész éved, s egy bérlet manapság nem 10 előadásra szól, hanem csak háromra. Kivételesen én is vettem volna bérletet, de csak a vásár lezárása után derült ki, hogy bizonyos napokon mégis szabad leszek. Most már tárgytalan, mert jegyeket vettem azokra az előadásokra, ugyancsak nem voltak drágák. De nem mindenki megy utána a lehetőségeknek, a reklámokat sem rendelik meg az emberek, hanem eléjük kell tolni.
Azt sem értem, hogy ha a bérletezési akció nem volt sikeres, miért kellett lezárni? Hiszen hátra van még az egész éved, s egy bérlet manapság nem 10 előadásra szól, hanem csak háromra. Kivételesen én is vettem volna bérletet, de csak a vásár lezárása után derült ki, hogy bizonyos napokon mégis szabad leszek. Most már tárgytalan, mert jegyeket vettem azokra az előadásokra, ugyancsak nem voltak drágák. De nem mindenki megy utána a lehetőségeknek, a reklámokat sem rendelik meg az emberek, hanem eléjük kell tolni.
3891 Janus 2013-11-04 14:05:38 [Válasz erre: 3890 IVA 2013-11-04 05:17:32]
Az Operaház honlapjára és facebook oldalára kikerült egy "plakát"-féle az előadásról. De az Operaházban tartott premier esetében a plakát kampány az utcán is zajlik. Ezzel a premierrel kapcsolatban ezt nem vettem észre. És nem értem azt se, hogy miért nem sikerült eladni a bérleteket? Azért az nem megszokott, hogy bérletes előadásokon ennyi szabad jegy legyen. Az előadást egyébként a Bartók rádió közvetíteni fogja. És nincs bajom a Márióval (nagyon szeretem azt is), de én is szívesen néztem volna a Kékszakállút a két Bartók balettel egy estén. Remélem, hogy a következő évadban azok is visszakerülnek a repertoárba.
Az Operaház honlapjára és facebook oldalára kikerült egy "plakát"-féle az előadásról. De az Operaházban tartott premier esetében a plakát kampány az utcán is zajlik. Ezzel a premierrel kapcsolatban ezt nem vettem észre. És nem értem azt se, hogy miért nem sikerült eladni a bérleteket? Azért az nem megszokott, hogy bérletes előadásokon ennyi szabad jegy legyen. Az előadást egyébként a Bartók rádió közvetíteni fogja. És nincs bajom a Márióval (nagyon szeretem azt is), de én is szívesen néztem volna a Kékszakállút a két Bartók balettel egy estén. Remélem, hogy a következő évadban azok is visszakerülnek a repertoárba.
3890 IVA 2013-11-04 05:17:32 [Válasz erre: 3889 Janus 2013-11-03 09:46:43]
Szerintem is fontos, hogy A kékszakállú mindig műsoron legyen Magyarországon, ha megvan hozzá a két megfelelő formátumú énekes. A reklám elhanyagolása érthetetlen. Továbbá A kékszakállú herceg vára hagyományosan operaházi darab volt, a 2 Bartók-balettel együtt. A „3 Bartókot” csak 1981 tavaszán tűzték műsorra az Erkelben, felújításukkal tisztelegve a zeneszerző emléke előtt, születésének 100 évfordulója alkalmából – oda kényszerülve az Operaház rekonstrukciója idején. Ókovács Szilveszter jelezte, hogy meghatározott műsorpolitikai szándékkal mutatják be most A kékszakállút az Erkel Színházban, valamint azt is, hogy szerkesztési szándék rejlik a Mario és a varázslóval való párosításában. Hagyom, hogy mindkét szándék meggyőzzön az előadáson, s majd aztán mondok véleményt erről. Sajnálom, hogy a jegyeladás egyelőre nem igazolja a szándékokat.
Szerintem is fontos, hogy A kékszakállú mindig műsoron legyen Magyarországon, ha megvan hozzá a két megfelelő formátumú énekes. A reklám elhanyagolása érthetetlen. Továbbá A kékszakállú herceg vára hagyományosan operaházi darab volt, a 2 Bartók-balettel együtt. A „3 Bartókot” csak 1981 tavaszán tűzték műsorra az Erkelben, felújításukkal tisztelegve a zeneszerző emléke előtt, születésének 100 évfordulója alkalmából – oda kényszerülve az Operaház rekonstrukciója idején. Ókovács Szilveszter jelezte, hogy meghatározott műsorpolitikai szándékkal mutatják be most A kékszakállút az Erkel Színházban, valamint azt is, hogy szerkesztési szándék rejlik a Mario és a varázslóval való párosításában. Hagyom, hogy mindkét szándék meggyőzzön az előadáson, s majd aztán mondok véleményt erről. Sajnálom, hogy a jegyeladás egyelőre nem igazolja a szándékokat.
3889 Janus 2013-11-03 09:46:43
Jövő héten Kékszakállú és Mário premier az Erkelben, a jegymester szerint pedig nem lesz telt ház, sőt! Annak ellenére, hogy bérletes előadás elég sok a zöld hely. Azért ezt sajnálom, sőt: lesújtó látvány, hogy egy premier iránt ennyire alacsony az érdeklődés és akkor a bérletekből se adhattak el sokat! Szép dolog, hogy újra megnyílt a színház, de kellene közönség is! Én azt se értem, hogy az Erkeles premiereknek miért nem jár plakátkampány és kisfilm az Opera oldalán??? Mintha ezek az előadások kevésbé lennének fontosak, holott egy igen fontos darab, az egyetlenegy világszerte több helyen, még Amerikában, Kínában és Egyiptomban is előadott magyar opera tér vissza a repertoárba! Megjegyzem: szégyen és gyalázat, hogy nincs állandó műsoron!
Jövő héten Kékszakállú és Mário premier az Erkelben, a jegymester szerint pedig nem lesz telt ház, sőt! Annak ellenére, hogy bérletes előadás elég sok a zöld hely. Azért ezt sajnálom, sőt: lesújtó látvány, hogy egy premier iránt ennyire alacsony az érdeklődés és akkor a bérletekből se adhattak el sokat! Szép dolog, hogy újra megnyílt a színház, de kellene közönség is! Én azt se értem, hogy az Erkeles premiereknek miért nem jár plakátkampány és kisfilm az Opera oldalán??? Mintha ezek az előadások kevésbé lennének fontosak, holott egy igen fontos darab, az egyetlenegy világszerte több helyen, még Amerikában, Kínában és Egyiptomban is előadott magyar opera tér vissza a repertoárba! Megjegyzem: szégyen és gyalázat, hogy nincs állandó műsoron!
3888 IVA 2013-11-03 00:16:57 [Válasz erre: 3887 Búbánat 2013-11-02 13:26:16]
Kedves Búbánat, köszönöm ezt a bejegyzést! Bár a délutáni adásról nem tudtam, és lemaradtam róla, most meg tudtam nézni: [url]http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/11/02/18/Erkel_mert_kell_2013_.aspx/VideoClick;itt[/url].
Kedves Búbánat, köszönöm ezt a bejegyzést! Bár a délutáni adásról nem tudtam, és lemaradtam róla, most meg tudtam nézni: [url]http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/11/02/18/Erkel_mert_kell_2013_.aspx/VideoClick;itt[/url].
3887 Búbánat 2013-11-02 13:26:16
Ma délután az M1 csatornán 15:50 - 16.20 Erkel, mert kell! A Népszínháztól a közösségi operáig - (26 perc ) "Az Erkel Színház 1911-es megnyitása óta nemcsak hatalmas nézőtere és befogadóképessége miatt fontos színházi épület, hanem az üzenete okán is, hogy minél többekhez juttassa el, megfizethető áron a kultúrát. Több átépítés után, most ismét megújult és november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján hivatalosan is megmutatja új ruháját a közönségnek. Ebből adunk ízelítőt az építészek, a tervezőcsapat kalauzolásával, miközben felidézzük a színház múltját is. Mert a zene ott van a falakban!"
Ma délután az M1 csatornán 15:50 - 16.20 Erkel, mert kell! A Népszínháztól a közösségi operáig - (26 perc ) "Az Erkel Színház 1911-es megnyitása óta nemcsak hatalmas nézőtere és befogadóképessége miatt fontos színházi épület, hanem az üzenete okán is, hogy minél többekhez juttassa el, megfizethető áron a kultúrát. Több átépítés után, most ismét megújult és november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján hivatalosan is megmutatja új ruháját a közönségnek. Ebből adunk ízelítőt az építészek, a tervezőcsapat kalauzolásával, miközben felidézzük a színház múltját is. Mert a zene ott van a falakban!"
