5552 Fabricius 2015-04-16 15:13:06 [Válasz erre: 5551 parampampoli 2015-04-16 15:06:50]
Nehogy érezze magát valakinek az énekes! A tisztelet teljes hiánya.
Nehogy érezze magát valakinek az énekes! A tisztelet teljes hiánya.
5551 parampampoli 2015-04-16 15:06:50 [Válasz erre: 5550 magrit 2015-04-16 13:36:18]
Ez így volt, de ma már nincs így. Ókovács Szilveszter pl. képtelen végigülni egy előadást. A 10-i Aida szünetében a főbejáraton, valakivel beszélgetve távozott, majd még jó sokáig álldogált a főbejárat előtt cseverészve, hadd lássa mindenki, hogy a direktor a saját színházának előadásáról távozik a szünetben. Mint azok a nézők, akik elégedetlenek, vagy csak a csillárt jöttek megszemlélni, nem az előadást. Petrovics Emil szinte minden este benn volt a Házban, a szünetben és előadás után meglátogatta az énekeseket, ha megjegyzése volt, megtette, de ha elégedett volt, lelkesen gratulált. Többször találkoztam vele vendégszereplők öltözőjében is, magyar énekes öltözőjében is. Ma már ez se szokás. Ahogy az se, hogy a vendégszereplőt minimum az utolsó előadásán virágcsokorral köszöntik. Botha pl. nem kapott semmit. Annyi sok pénzszórás közepette nem telik erre a csöpp figyelmességre?
Ez így volt, de ma már nincs így. Ókovács Szilveszter pl. képtelen végigülni egy előadást. A 10-i Aida szünetében a főbejáraton, valakivel beszélgetve távozott, majd még jó sokáig álldogált a főbejárat előtt cseverészve, hadd lássa mindenki, hogy a direktor a saját színházának előadásáról távozik a szünetben. Mint azok a nézők, akik elégedetlenek, vagy csak a csillárt jöttek megszemlélni, nem az előadást. Petrovics Emil szinte minden este benn volt a Házban, a szünetben és előadás után meglátogatta az énekeseket, ha megjegyzése volt, megtette, de ha elégedett volt, lelkesen gratulált. Többször találkoztam vele vendégszereplők öltözőjében is, magyar énekes öltözőjében is. Ma már ez se szokás. Ahogy az se, hogy a vendégszereplőt minimum az utolsó előadásán virágcsokorral köszöntik. Botha pl. nem kapott semmit. Annyi sok pénzszórás közepette nem telik erre a csöpp figyelmességre?
5550 magrit 2015-04-16 13:36:18
Az lenne a lényeg, amiért érdemes tárgyalni ezt az ügyet, hogy az Opera vezetői figyeljenek oda még a feliratozásra is! Ne hagyják, hogy ilyesmi megtörténjen! Legendás idők: úgy tudom, valamikor minden előadáson megjelent a Ház igazgatóságából valaki! Ennek értelme pontosan az volt, hogy nem várt eseménynél legyen, aki intézkedjék!
Az lenne a lényeg, amiért érdemes tárgyalni ezt az ügyet, hogy az Opera vezetői figyeljenek oda még a feliratozásra is! Ne hagyják, hogy ilyesmi megtörténjen! Legendás idők: úgy tudom, valamikor minden előadáson megjelent a Ház igazgatóságából valaki! Ennek értelme pontosan az volt, hogy nem várt eseménynél legyen, aki intézkedjék!
5549 Pristaldus 2015-04-16 11:52:32 [Válasz erre: 5546 lárifári 2015-04-16 10:48:13]
Hát nagy a rendszerhiba az operában, ha Anger Ferenc lehet a művészeti igazgató! Mondhatnám, hogy szégyen! Ez a náci szöveg ilyen formában egyáltalán nem szerepel a Nabuccóban! Még akkor sem szabadna így leírni, ha szó szerint így szerepelne, és nem lehetne máshogyan lefordítani! Ezt a nácik által használt formulát lehet, hogy a fasizmus előtt régebben máshol és mások is alkalmazták, (erről nem tudok) de a 2. világháború után tudomásom szerint büntetendő lett ez a kifejezés. Sok más fasiszta szlogennel, jelvénnyel stb együtt.
Hát nagy a rendszerhiba az operában, ha Anger Ferenc lehet a művészeti igazgató! Mondhatnám, hogy szégyen! Ez a náci szöveg ilyen formában egyáltalán nem szerepel a Nabuccóban! Még akkor sem szabadna így leírni, ha szó szerint így szerepelne, és nem lehetne máshogyan lefordítani! Ezt a nácik által használt formulát lehet, hogy a fasizmus előtt régebben máshol és mások is alkalmazták, (erről nem tudok) de a 2. világháború után tudomásom szerint büntetendő lett ez a kifejezés. Sok más fasiszta szlogennel, jelvénnyel stb együtt.
5548 parampampoli 2015-04-16 11:31:04 [Válasz erre: 5546 lárifári 2015-04-16 10:48:13]
Beletöltődött Anger pocsék, vállalhatatlan, amatőr és ostoba fordításának egy passzusa? (Kérdezem, nem mondom, mert a Nabucco előadások alatt csak néhányszor pillantottam fel a fordításra, de Anger "remekművéből" elborzasztásnak annyi is is elég volt.) Véletlenül, úgy, hogy egyébként végig ment az Aida szövegének magyar fordítása?
Beletöltődött Anger pocsék, vállalhatatlan, amatőr és ostoba fordításának egy passzusa? (Kérdezem, nem mondom, mert a Nabucco előadások alatt csak néhányszor pillantottam fel a fordításra, de Anger "remekművéből" elborzasztásnak annyi is is elég volt.) Véletlenül, úgy, hogy egyébként végig ment az Aida szövegének magyar fordítása?
5547 Pristaldus 2015-04-16 10:51:51 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Ez a mondat nem kerülhetett be véletlenül. Nincs a szövegben olyan rész, sem az Aidában, sem a Nabuccóban, amit így kellene lefordítani. Ez tényleg egy náci szöveg, amit csak a 2. világháború idején használtak, és ki kellene vizsgáltatni, hogy hogyan kerülhetett oda! (De úgy sem fogják.)
Ez a mondat nem kerülhetett be véletlenül. Nincs a szövegben olyan rész, sem az Aidában, sem a Nabuccóban, amit így kellene lefordítani. Ez tényleg egy náci szöveg, amit csak a 2. világháború idején használtak, és ki kellene vizsgáltatni, hogy hogyan kerülhetett oda! (De úgy sem fogják.)
5546 lárifári 2015-04-16 10:48:13
A 14-i Aidán rendszerhiba miatt a Nabucco felirata töltődött be.
A 14-i Aidán rendszerhiba miatt a Nabucco felirata töltődött be.
5545 telramund 2015-04-16 09:47:53
Ez a Fekete Attila sem tudja már mit csinál .Egyik nap Radames, másik nap Edgar.Ha így csinálja jön a "fekete leves"(nem török értelemben gondolom)
Ez a Fekete Attila sem tudja már mit csinál .Egyik nap Radames, másik nap Edgar.Ha így csinálja jön a "fekete leves"(nem török értelemben gondolom)
5544 Búbánat 2015-04-16 09:29:31
Ma este az Erkel Színházban: [url] http://opera.hu/musor/megtekint/a-hang-vilagnapja-world-voice-day-2014/eloadas-201504161930/; A hang világnapja - World Voice Day [/url] OperaGála a nagyszínpadon – komoly és könnyűzene együtt Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Kovács János Műsort összeállította: Bátori Éva Rendező: Aczél András MŰSOR: - Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája „Dalla sua pace”- Tarjányi Tamás - Mozart: Cosi fan tutte – Fiordiligi áriája „Come scoglio”- Celeng Mária - Mozart: Figaro házassága – Figaro áriája „Se voul ballare „- Cser Krisztián - Rossini: Sevillai borbély – Rosina áriája „ Una voce poco fa” - Balga Gabriella Rossini: Sevillai borbély – Figaro áriája „Largo al factotum”- Szegedi Csaba - Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia áriája „Regnava nel silenzio”- Kolonits Klára - Donizetti: Lammermoori Lucia – Edgar áriája „Fra poco a me ricovero”- Fekete Attila - Verdi: Falstaff – Ford áriája - „E’ sogno? o realtá” - Molnár Levente - Verdi Don Carlos – Eboli áriája „O don fatale”- Vörös Szilvia - Verdi: Az álarcosbál – Renato áriája „Eri tu…”- Kálmándi Mihály - Verdi: Traviata – Violetta áriája „E strano”- Miklósa Erika - Verdi: Rigoletto – Quartet - Miklósa Erika, Balga Gabriella, Fekete Attila, Kálmándi Mihály
Ma este az Erkel Színházban: [url] http://opera.hu/musor/megtekint/a-hang-vilagnapja-world-voice-day-2014/eloadas-201504161930/; A hang világnapja - World Voice Day [/url] OperaGála a nagyszínpadon – komoly és könnyűzene együtt Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Kovács János Műsort összeállította: Bátori Éva Rendező: Aczél András MŰSOR: - Mozart: Don Giovanni – Don Ottavio áriája „Dalla sua pace”- Tarjányi Tamás - Mozart: Cosi fan tutte – Fiordiligi áriája „Come scoglio”- Celeng Mária - Mozart: Figaro házassága – Figaro áriája „Se voul ballare „- Cser Krisztián - Rossini: Sevillai borbély – Rosina áriája „ Una voce poco fa” - Balga Gabriella Rossini: Sevillai borbély – Figaro áriája „Largo al factotum”- Szegedi Csaba - Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia áriája „Regnava nel silenzio”- Kolonits Klára - Donizetti: Lammermoori Lucia – Edgar áriája „Fra poco a me ricovero”- Fekete Attila - Verdi: Falstaff – Ford áriája - „E’ sogno? o realtá” - Molnár Levente - Verdi Don Carlos – Eboli áriája „O don fatale”- Vörös Szilvia - Verdi: Az álarcosbál – Renato áriája „Eri tu…”- Kálmándi Mihály - Verdi: Traviata – Violetta áriája „E strano”- Miklósa Erika - Verdi: Rigoletto – Quartet - Miklósa Erika, Balga Gabriella, Fekete Attila, Kálmándi Mihály
5543 detto 2015-04-16 08:46:57 [Válasz erre: 5541 IVA 2015-04-16 04:30:45]
Volt már többszö is, főleg az Operaházban, amikor a feliratzót láthatólag ujra kellet inditani, mert egy másik ea. forditását láthattuk.
Volt már többszö is, főleg az Operaházban, amikor a feliratzót láthatólag ujra kellet inditani, mert egy másik ea. forditását láthattuk.
5542 smaragd 2015-04-16 05:03:22 [Válasz erre: 5535 Heiner Lajos 2015-04-15 22:35:35]
Az érzések....Ez nagyon rossz érzés lehet. Nekem a "Szózat" első két sora jutott eszembe utolsó mondatodról.
Az érzések....Ez nagyon rossz érzés lehet. Nekem a "Szózat" első két sora jutott eszembe utolsó mondatodról.
5541 IVA 2015-04-16 04:30:45 [Válasz erre: 5539 Búbánat 2015-04-16 00:23:27]
És nem lehet, hogy a villanyújságon is megjelent valamilyen szöveg, amely korabeli szónoklatból idézett? Arra próbálok kilyukadni, hogy annak előkészített anyaga belekeveredhetett a 14-i Aida szövegfeliratába. (Bár fogalmam sincs, milyen technikával készülnek a feliratok.)
És nem lehet, hogy a villanyújságon is megjelent valamilyen szöveg, amely korabeli szónoklatból idézett? Arra próbálok kilyukadni, hogy annak előkészített anyaga belekeveredhetett a 14-i Aida szövegfeliratába. (Bár fogalmam sincs, milyen technikával készülnek a feliratok.)
5540 lujza 2015-04-16 02:43:06 [Válasz erre: 5538 IVA 2015-04-16 00:01:30]
Az a mondat biztos nem a fordítás része volt, nem is illett oda. Ki is maradt a fordításból valami, és én is csak döbbenten olvastam, nem értettem, hogy kerül ide ez a szöveg. Másik előadáson senki se látott hasonlót?
Az a mondat biztos nem a fordítás része volt, nem is illett oda. Ki is maradt a fordításból valami, és én is csak döbbenten olvastam, nem értettem, hogy kerül ide ez a szöveg. Másik előadáson senki se látott hasonlót?
5539 Búbánat 2015-04-16 00:23:27
A szerda esti Aida- előadást megelőzte egy rövid megemlékezés: tisztelgés a holokauszt áldozatainak emléke előtt. (A holokauszt magyarországi emléknapja holnap, április 16-án van). Amikor felment a függöny, a hatalmas vetítővászonra kékszín alapon vetített képeket láthattunk (pl, Auschwitz; szögesdrót és a holnapi emléknapra utaló megnevezés). A pár perces filmhez az Erkel Színház zenekara játszott egy zenedarab részletét. Kesselyák Gergely vezényelt.
A szerda esti Aida- előadást megelőzte egy rövid megemlékezés: tisztelgés a holokauszt áldozatainak emléke előtt. (A holokauszt magyarországi emléknapja holnap, április 16-án van). Amikor felment a függöny, a hatalmas vetítővászonra kékszín alapon vetített képeket láthattunk (pl, Auschwitz; szögesdrót és a holnapi emléknapra utaló megnevezés). A pár perces filmhez az Erkel Színház zenekara játszott egy zenedarab részletét. Kesselyák Gergely vezényelt.
5538 IVA 2015-04-16 00:01:30 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Az április 4-i és 10-i előadásokon rá sem pillantottam a feliratokra. Tegnap, 15-én is volt egy Aida, és 19-én lesz meg egy. Tudnunk kellene, hogy ezek a szavak Kenesey Judit fordításában szerepelnek-e (a Závodszky Zoltánéban természetesen hasonlóak sem), vagy egy őrült technikus (nem tudom, ki kezeli, irányítja a feliratok gépezetét) provokációja, vagy játéka. Az elektronika csalafinta olykor, de nem hiszem, hogy valami fatális szövegkeveredés folytán került ez a villanyújságra. A zsidókérdés szóösszetételt csak XX. századi náci szövegekben, illetve azokból idéző anyagokban olvastam. Az ember képzeletét felülmúló dolgok tudnak megtörénni. Ez döbbenetes!
Az április 4-i és 10-i előadásokon rá sem pillantottam a feliratokra. Tegnap, 15-én is volt egy Aida, és 19-én lesz meg egy. Tudnunk kellene, hogy ezek a szavak Kenesey Judit fordításában szerepelnek-e (a Závodszky Zoltánéban természetesen hasonlóak sem), vagy egy őrült technikus (nem tudom, ki kezeli, irányítja a feliratok gépezetét) provokációja, vagy játéka. Az elektronika csalafinta olykor, de nem hiszem, hogy valami fatális szövegkeveredés folytán került ez a villanyújságra. A zsidókérdés szóösszetételt csak XX. századi náci szövegekben, illetve azokból idéző anyagokban olvastam. Az ember képzeletét felülmúló dolgok tudnak megtörénni. Ez döbbenetes!
5537 parampampoli 2015-04-15 22:45:32 [Válasz erre: 5535 Heiner Lajos 2015-04-15 22:35:35]
Úgy értettem, hogy nekem is ez az érzésem, már rég.
Úgy értettem, hogy nekem is ez az érzésem, már rég.
5536 parampampoli 2015-04-15 22:40:05 [Válasz erre: 5535 Heiner Lajos 2015-04-15 22:35:35]
Én is. Már rég.
Én is. Már rég.
5535 Heiner Lajos 2015-04-15 22:35:35 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Ez elfogadhatatlan. Kendőzetlenül meg szoktam mondani, írni a véleményemet, sokszor ironikusan, szarkasztikusan, sőt, gúnyosan, de tőlem bárki felekezeti hozzátartozását, szexuális orientációját, stb. illető megjegyzést soha, senki nem olvashatott, és NEM IS FOG. Sajnos, a Melopsittacus által leírtak miatt (is) hagyom el Magyarországot. Az az érzésem, hogy ez az ország, politikai rendszertől, kapcsolataitól, "menedzselésétől", stb. stb. függetlenül elveszett.
Ez elfogadhatatlan. Kendőzetlenül meg szoktam mondani, írni a véleményemet, sokszor ironikusan, szarkasztikusan, sőt, gúnyosan, de tőlem bárki felekezeti hozzátartozását, szexuális orientációját, stb. illető megjegyzést soha, senki nem olvashatott, és NEM IS FOG. Sajnos, a Melopsittacus által leírtak miatt (is) hagyom el Magyarországot. Az az érzésem, hogy ez az ország, politikai rendszertől, kapcsolataitól, "menedzselésétől", stb. stb. függetlenül elveszett.
5534 magrit 2015-04-15 20:48:01
5530-hoz: Döbbenten néztem én is a tegnapi előadáson ezt a feliratot, mert valóban "Asszíria császára" és a "Zsidókérdés végleges megoldása" szavakat láttam. Egyszerűen megállt az eszem. Nincs és nem is lehet semmiféle indokolás erre az aljas hamisításra!
5530-hoz: Döbbenten néztem én is a tegnapi előadáson ezt a feliratot, mert valóban "Asszíria császára" és a "Zsidókérdés végleges megoldása" szavakat láttam. Egyszerűen megállt az eszem. Nincs és nem is lehet semmiféle indokolás erre az aljas hamisításra!
5533 -zéta- 2015-04-15 20:14:33 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Vagy provokáció vagy (optimista olvasat) a Nabucco vonatkozó része egy szimpla (?) szövegkeveredés részeként... Mire felfogtam, már tovább is lépett...
Vagy provokáció vagy (optimista olvasat) a Nabucco vonatkozó része egy szimpla (?) szövegkeveredés részeként... Mire felfogtam, már tovább is lépett...
5532 tollnok 2015-04-15 19:29:47 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Szó szerint? Mert 12-én mi semmi ilyesmit nem vettünk észre - pedig olvastuk a szöveget. Lehet valami hiba történt - bár elég furcsa hiba lenne, de semmin se lepődöm meg.
Szó szerint? Mert 12-én mi semmi ilyesmit nem vettünk észre - pedig olvastuk a szöveget. Lehet valami hiba történt - bár elég furcsa hiba lenne, de semmin se lepődöm meg.
5531 parampampoli 2015-04-15 19:22:09 [Válasz erre: 5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44]
Micsoda???????? Ez döbbenet. Nem vettem észre, mert nem néztem egyáltalán a fényszöveget.
Micsoda???????? Ez döbbenet. Nem vettem észre, mert nem néztem egyáltalán a fényszöveget.
5530 Melopsittacus 2015-04-15 19:01:44
A tegnapi(ápr.14) Aida előadás Nílus parti jelenetében a papi kórus szövegét Kenesey Judit úgy félrefordította,azaz ferdítette, hogy bő egy percig virított a színpad fölött "zsidókérdés végleges megoldása" fényszöveg. Nem hittünk a szemünknek! Sem a librettista Ghislanzoninál, sem az egyiptológus Mariette eredeti vázlatában a leghalványabb utalás sincs ilyesmire.(A Dreyfus ügy bő húsz évvel később volt). Miképp lehet az Erkelben egy ilyen rasszista, sőt náci szöveget simán betolni egy remekmű imaszövegébe?! Kinek jó ez? Szégyen!
A tegnapi(ápr.14) Aida előadás Nílus parti jelenetében a papi kórus szövegét Kenesey Judit úgy félrefordította,azaz ferdítette, hogy bő egy percig virított a színpad fölött "zsidókérdés végleges megoldása" fényszöveg. Nem hittünk a szemünknek! Sem a librettista Ghislanzoninál, sem az egyiptológus Mariette eredeti vázlatában a leghalványabb utalás sincs ilyesmire.(A Dreyfus ügy bő húsz évvel később volt). Miképp lehet az Erkelben egy ilyen rasszista, sőt náci szöveget simán betolni egy remekmű imaszövegébe?! Kinek jó ez? Szégyen!
5529 Ardelao 2015-04-15 17:39:36 [Válasz erre: 5528 Livingstone 2015-04-15 15:25:39]
Nagyon örülök Leo Nucci sikerének. Régóta a kedvenc énekeseim között van. Sok felvételt is örzök tőle. A link bejátszásokat nagyon élveztem. Sok ilyent !
Nagyon örülök Leo Nucci sikerének. Régóta a kedvenc énekeseim között van. Sok felvételt is örzök tőle. A link bejátszásokat nagyon élveztem. Sok ilyent !
5528 Livingstone 2015-04-15 15:25:39
Lelkesen tapsoltunk Leo Nucci nagyszerű koncertjének, valóban az olasz bariton kitett magáért. Hogy 73 évesen is lehet így énekelni, tanulság lehet azoknak, akik sokkal fiatalabb énekeseket is le akarnak írni, csak azért, mert középkorúak. Nucci számomra nem tartozott soha a legszebb bariton hangok közé, de kibillenthetetlen énektechnikája, hangjának sokszínűsége mindig lenyűgözött. Koncertjén a legnehezebb áriákat hozta, a fáradság legapróbb jele nélkül. Példaértékű, ahogy magában" egy szál zenekarral" is kiváló szerepábrázolásokat teremtett, és bár Nucci fiatalabb korában sem volt daliás alkat, még most is hiteles jellemrajzokat varázsolt elénk.
Lelkesen tapsoltunk Leo Nucci nagyszerű koncertjének, valóban az olasz bariton kitett magáért. Hogy 73 évesen is lehet így énekelni, tanulság lehet azoknak, akik sokkal fiatalabb énekeseket is le akarnak írni, csak azért, mert középkorúak. Nucci számomra nem tartozott soha a legszebb bariton hangok közé, de kibillenthetetlen énektechnikája, hangjának sokszínűsége mindig lenyűgözött. Koncertjén a legnehezebb áriákat hozta, a fáradság legapróbb jele nélkül. Példaértékű, ahogy magában" egy szál zenekarral" is kiváló szerepábrázolásokat teremtett, és bár Nucci fiatalabb korában sem volt daliás alkat, még most is hiteles jellemrajzokat varázsolt elénk.
5527 Búbánat 2015-04-15 12:54:40 [Válasz erre: 5525 atti 2015-04-15 10:31:46]
Kedves „atti! Köszönöm Leo Nucci Verdi-áriaestjéről közreadott beszámolódat. Valóban, amit a kitűnő bariton közönségre tett hangi varázsáról leírtál, pontosan fedi a lényeget. Kivételes hangi adottsága és kifejezésben teli előadókészsége, az egyik karakterből és lelkiállapotból a másikba való rugalmas, könnyed átmenet, valamint az átlényegülő- és jellemábrázoló képessége is kivételes művészi nagyságra utal. Nucci egymaga a hátán elviszi az egész estet - különösen, ha ilyen jól összeválogatott, népszerű Verdi-áriákból (és a ráadásban „nem Verdi”: Gérard monológját) énekelhetett egy csokorra valót, mint amiket hallhattunk tőle. Nemcsoda, hogy a publikum rajong érte - és ez köszönhető a gyönyörű énekhang mellett az énekes közvetlen, megnyerő modorú, elbűvölő egyéniségének is. Említetted Nuccinak két évvel ezelőtti, ugyancsak az Erkel Színházban, a Rigoletto-előadásában nyújtott, szintén feledhetetlen művészi alakítását, Miklósa Erika Gildája oldalán. Én emlékszem még korábban abszolvált - talán legelső - pesti vendégszereplésére is, mely ugyancsak egy operagála volt, ahol ő volt a meghívott fellépő külföldi „díszvendég”: már 2006. március 4-én a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében tomboló sikert aratott Nucci, aki Miklósa Erika - Tizenöt év a zenében – gálaesten énekelt fenomenálisan. (Km. még a koncerten Wiedemann Bernadett , valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Harazdy Miklós. Az operaest rendezője Káel Csaba volt. Ez a gála DVD-n is meg lett örökítve.) Ideírom azokat a műsorszámokat, amikben Nucci énekelt: Rossini: A sevillai borbély - Figaro belépője (Nucci) Verdi: Rigoletto - Rigoletto áriája, II. felv. „Cortigiani, vil razza…” (Nucci) - Jelenet és Bosszú-kettős, II. felv (Nucci, Miklósa) Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia és Enrico (Ashton) kettőse, II. felv. (Miklósa, Nucci) Giordano: André Chénier – Gérard monológja (Nucci) Rossini: A sevillai borbély - Rosina és Figaro kettőse, I. felv. (Miklósa, Nucci) Hozzáteszem, Nucci 2006-ban, ugye, kilenc évvel ezelőtt, hangja teljében volt, ezért is nagy örömömre szolgál, hogy még ma is, ilyen remek hangi kondícióban van, és a gyönyörű, nemes „voce” szinte mit sem vesztett szépségéből. Nem csodálom, hogy a közönség most is ünnepelte az éppen holnap 73 éves nagy olasz baritonistát. Köszönöm a Verdi-operaestről betett két videó-részletet is.
Kedves „atti! Köszönöm Leo Nucci Verdi-áriaestjéről közreadott beszámolódat. Valóban, amit a kitűnő bariton közönségre tett hangi varázsáról leírtál, pontosan fedi a lényeget. Kivételes hangi adottsága és kifejezésben teli előadókészsége, az egyik karakterből és lelkiállapotból a másikba való rugalmas, könnyed átmenet, valamint az átlényegülő- és jellemábrázoló képessége is kivételes művészi nagyságra utal. Nucci egymaga a hátán elviszi az egész estet - különösen, ha ilyen jól összeválogatott, népszerű Verdi-áriákból (és a ráadásban „nem Verdi”: Gérard monológját) énekelhetett egy csokorra valót, mint amiket hallhattunk tőle. Nemcsoda, hogy a publikum rajong érte - és ez köszönhető a gyönyörű énekhang mellett az énekes közvetlen, megnyerő modorú, elbűvölő egyéniségének is. Említetted Nuccinak két évvel ezelőtti, ugyancsak az Erkel Színházban, a Rigoletto-előadásában nyújtott, szintén feledhetetlen művészi alakítását, Miklósa Erika Gildája oldalán. Én emlékszem még korábban abszolvált - talán legelső - pesti vendégszereplésére is, mely ugyancsak egy operagála volt, ahol ő volt a meghívott fellépő külföldi „díszvendég”: már 2006. március 4-én a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében tomboló sikert aratott Nucci, aki Miklósa Erika - Tizenöt év a zenében – gálaesten énekelt fenomenálisan. (Km. még a koncerten Wiedemann Bernadett , valamint a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényelt Harazdy Miklós. Az operaest rendezője Káel Csaba volt. Ez a gála DVD-n is meg lett örökítve.) Ideírom azokat a műsorszámokat, amikben Nucci énekelt: Rossini: A sevillai borbély - Figaro belépője (Nucci) Verdi: Rigoletto - Rigoletto áriája, II. felv. „Cortigiani, vil razza…” (Nucci) - Jelenet és Bosszú-kettős, II. felv (Nucci, Miklósa) Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia és Enrico (Ashton) kettőse, II. felv. (Miklósa, Nucci) Giordano: André Chénier – Gérard monológja (Nucci) Rossini: A sevillai borbély - Rosina és Figaro kettőse, I. felv. (Miklósa, Nucci) Hozzáteszem, Nucci 2006-ban, ugye, kilenc évvel ezelőtt, hangja teljében volt, ezért is nagy örömömre szolgál, hogy még ma is, ilyen remek hangi kondícióban van, és a gyönyörű, nemes „voce” szinte mit sem vesztett szépségéből. Nem csodálom, hogy a közönség most is ünnepelte az éppen holnap 73 éves nagy olasz baritonistát. Köszönöm a Verdi-operaestről betett két videó-részletet is.
5526 Beatrice 2015-04-15 12:07:14
A magyar TV felvette a Nucci-koncertet. Nucci számomra felvételekről mindig kicsit "furi" hangnak tűnt. Nem az a klasszikus andalító olasz baritonhang. Mégis figyelemreméltó. Az élő élmény is ezt a benyomást erősítette meg bennem. A hang a felső felében igen jelentős vivőerővel rendelkezik. Az elején kicsit száraznak tűnt, és egy picit "húzott", de később már nem éreztem ezt. Érzékelhető, hogy jelentős szerepe neki a Rigoletto. Erre a szerepre különösen igaz, hogy nemcsak a hangszépséggel, hanem a kifejezéssel is nagy hatást lehet elérni. Nyilván ezért tette a Cortigiani-t a hivatalos program legvégére, majd második ráadásként is ezt énekelte. (Az első ráadás a Nemico della patria volt.) Csillagos ötöst érdemelt a zenekar Kovács János vezénylete alatt. A mai ifjú levegőkavaró egóbajnokok mind beiratkozhatnának Kovácshoz tanulni.
A magyar TV felvette a Nucci-koncertet. Nucci számomra felvételekről mindig kicsit "furi" hangnak tűnt. Nem az a klasszikus andalító olasz baritonhang. Mégis figyelemreméltó. Az élő élmény is ezt a benyomást erősítette meg bennem. A hang a felső felében igen jelentős vivőerővel rendelkezik. Az elején kicsit száraznak tűnt, és egy picit "húzott", de később már nem éreztem ezt. Érzékelhető, hogy jelentős szerepe neki a Rigoletto. Erre a szerepre különösen igaz, hogy nemcsak a hangszépséggel, hanem a kifejezéssel is nagy hatást lehet elérni. Nyilván ezért tette a Cortigiani-t a hivatalos program legvégére, majd második ráadásként is ezt énekelte. (Az első ráadás a Nemico della patria volt.) Csillagos ötöst érdemelt a zenekar Kovács János vezénylete alatt. A mai ifjú levegőkavaró egóbajnokok mind beiratkozhatnának Kovácshoz tanulni.
5525 atti 2015-04-15 10:31:46
Leo Nucci Verdi-áriakoncertje, ahogyan én láttam… :) Számomra azt nyújtotta, amire számítottam: Magas színvonalú előadás, jól összeállított műsor egy rendkívül szimpatikus énekes. Meglepődtem –persze erre is számíthattam volna-, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mennyire fantasztikusan felkészült volt. Tudtam persze, hogy a zenekar játéka is nívós lesz, de az mindig nagyszerű érzés, amikor élőben is szembesülhetek a nagy betűs egységgel. Kovács János amúgy is az egyik kedvenc karmesterem, de remek volt látni és hallani, mennyire érzi egymást a zenekar és a dirigens. :) Leo Nucci nem sokat énekelt –talán hét áriája lehetett- , de érdekes módon ez nem volt egyáltalán zavaró. Egyrészt lehetett rá számítani a műsor alapján; másrészt a magam részéről inkább kevesebb, de jól összeválogatott áriákat hallgatok szívesen, mint többet, de azt takarékon előadva. Az már rögtön az első hangok megszólaltatásánál kiderült számomra, hogy Leo Nucci nem vette fél vállról az estét. Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen egészséges volt, (néha köhécselt), de úgy éreztem ennek ellenére „levette a kezét a kézifékről” és kiengedte a hangját. Mély elemzésekbe nem tudok belemenni az énektechnikájával kapcsolatban (csupán műkedvelő vagyok), de a benyomásaim mindenképpen pozitívak voltak: hangja gyönyörűen betöltötte a teret, érezhető magabiztossággal, szép hangszínen szólaltak meg az áriák. Ami nagyon tetszett még, hogy annak ellenére, hogy egy áriakoncerten sem díszlet, sem jelmez és partnerek nem „segítik” az átélést, sikerült a karaktereket is elém varázsolnia. Természetesen ennek csúcsa Rigoletto áriája volt (erre számítottam is). A lányáért könyörgő, összetört Rigoletto púpok és jelmez nélkül ugyan, de megjelent a színpadon. Szerencsére ezt a korábban is linkelt [url]https://www.youtube.com/watch?v=8eEgXeH-MXs;felvétel[url], talán valamelyest vissza is adja (és persze itt jelzem utólag is mindenkinek, hogy nagyon szívesen: jó olyan közösséggel megosztani, akikkel közös az érdeklődésünk :) ). Engem hétfőn este Leo Nucci, nem elsősorban a hangjával varázsolt el (valljuk meg őszintén, azért mi azon szerencsések közé tartozunk, akik az utolérhetetlen Alexandru Agache hangjában évente többször is gyönyörködhetünk), hanem a személyiségével. Fantasztikus volt egy olyan művészt látni és hallani, akiben a színpadi, zenei alázat, átélés és a magabiztosság egyszerre van jelen. Mindehhez még szimpatikus személyiség is párosul. Noha nem volt telt ház, (de miért is nem?!), úgy éreztem ez nem szegi kedvét, végig nagyon kedves, mosolygós volt a zenekarral, Kovács Jánossal és a közönséggel is. Volt szerencsém néhány éve az Operaházban Miklósa Erika partnereként látni, hallani a Rigolettoban, már ott, akkor is „zsebre vágta” a közönséget és ez most is így volt :D Apropó közönség. Az áriakoncert magas színvonalához, bizony a közönség is nagyban hozzájárult. Az Erkelben sajnos máskor gyakran tapasztalt, folyamatos köhécselések –az egy hangra eső krákogások száma sokszor kettő :D- most elmaradtak, legalábbis számuk erősen lecsökkent. :) Érezhetően olyanok jöttek el, akik valóban kíváncsiak a művészre, nem társadalmi eseménynek, hanem zenei ünnepnek élték meg az estét. Külön köszönet Kovács Jánosnak és a zenekarnak, akik végig nagyon odafigyeltek a főhősre, annak minden rezdülésére. A Traviata nyitány érzéki visszafogott megszólaltatásával és pontosságával pedig, Leo Nucci nélkül is emlékezetes pillanatokat élhettünk át. Mindent összegezve nagyszerű este volt, a hangjegyek csak úgy cikáztak a fejemben hazafelé menet :)
Leo Nucci Verdi-áriakoncertje, ahogyan én láttam… :) Számomra azt nyújtotta, amire számítottam: Magas színvonalú előadás, jól összeállított műsor egy rendkívül szimpatikus énekes. Meglepődtem –persze erre is számíthattam volna-, hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara mennyire fantasztikusan felkészült volt. Tudtam persze, hogy a zenekar játéka is nívós lesz, de az mindig nagyszerű érzés, amikor élőben is szembesülhetek a nagy betűs egységgel. Kovács János amúgy is az egyik kedvenc karmesterem, de remek volt látni és hallani, mennyire érzi egymást a zenekar és a dirigens. :) Leo Nucci nem sokat énekelt –talán hét áriája lehetett- , de érdekes módon ez nem volt egyáltalán zavaró. Egyrészt lehetett rá számítani a műsor alapján; másrészt a magam részéről inkább kevesebb, de jól összeválogatott áriákat hallgatok szívesen, mint többet, de azt takarékon előadva. Az már rögtön az első hangok megszólaltatásánál kiderült számomra, hogy Leo Nucci nem vette fél vállról az estét. Nem vagyok benne biztos, hogy teljesen egészséges volt, (néha köhécselt), de úgy éreztem ennek ellenére „levette a kezét a kézifékről” és kiengedte a hangját. Mély elemzésekbe nem tudok belemenni az énektechnikájával kapcsolatban (csupán műkedvelő vagyok), de a benyomásaim mindenképpen pozitívak voltak: hangja gyönyörűen betöltötte a teret, érezhető magabiztossággal, szép hangszínen szólaltak meg az áriák. Ami nagyon tetszett még, hogy annak ellenére, hogy egy áriakoncerten sem díszlet, sem jelmez és partnerek nem „segítik” az átélést, sikerült a karaktereket is elém varázsolnia. Természetesen ennek csúcsa Rigoletto áriája volt (erre számítottam is). A lányáért könyörgő, összetört Rigoletto púpok és jelmez nélkül ugyan, de megjelent a színpadon. Szerencsére ezt a korábban is linkelt [url]https://www.youtube.com/watch?v=8eEgXeH-MXs;felvétel[url], talán valamelyest vissza is adja (és persze itt jelzem utólag is mindenkinek, hogy nagyon szívesen: jó olyan közösséggel megosztani, akikkel közös az érdeklődésünk :) ). Engem hétfőn este Leo Nucci, nem elsősorban a hangjával varázsolt el (valljuk meg őszintén, azért mi azon szerencsések közé tartozunk, akik az utolérhetetlen Alexandru Agache hangjában évente többször is gyönyörködhetünk), hanem a személyiségével. Fantasztikus volt egy olyan művészt látni és hallani, akiben a színpadi, zenei alázat, átélés és a magabiztosság egyszerre van jelen. Mindehhez még szimpatikus személyiség is párosul. Noha nem volt telt ház, (de miért is nem?!), úgy éreztem ez nem szegi kedvét, végig nagyon kedves, mosolygós volt a zenekarral, Kovács Jánossal és a közönséggel is. Volt szerencsém néhány éve az Operaházban Miklósa Erika partnereként látni, hallani a Rigolettoban, már ott, akkor is „zsebre vágta” a közönséget és ez most is így volt :D Apropó közönség. Az áriakoncert magas színvonalához, bizony a közönség is nagyban hozzájárult. Az Erkelben sajnos máskor gyakran tapasztalt, folyamatos köhécselések –az egy hangra eső krákogások száma sokszor kettő :D- most elmaradtak, legalábbis számuk erősen lecsökkent. :) Érezhetően olyanok jöttek el, akik valóban kíváncsiak a művészre, nem társadalmi eseménynek, hanem zenei ünnepnek élték meg az estét. Külön köszönet Kovács Jánosnak és a zenekarnak, akik végig nagyon odafigyeltek a főhősre, annak minden rezdülésére. A Traviata nyitány érzéki visszafogott megszólaltatásával és pontosságával pedig, Leo Nucci nélkül is emlékezetes pillanatokat élhettünk át. Mindent összegezve nagyszerű este volt, a hangjegyek csak úgy cikáztak a fejemben hazafelé menet :)
5524 violentino 2015-04-15 06:14:57 [Válasz erre: 5522 perempe 2015-04-14 22:48:42]
:-))) Óriási élmény volt, s le a kalappal hogy ennyi évesen is micsoda intakt hangja van Nucci-nak. Ilyet nagyon kevesen tudnak mint Ő. Örüljünk hogy eljöttegy ilyen kaliberű Művész kis hazánkba. (S legalább őt meghívták énekelni, de hány olyan énekes van, akit még simán meg lehetne hívni de nem teszik!)
:-))) Óriási élmény volt, s le a kalappal hogy ennyi évesen is micsoda intakt hangja van Nucci-nak. Ilyet nagyon kevesen tudnak mint Ő. Örüljünk hogy eljöttegy ilyen kaliberű Művész kis hazánkba. (S legalább őt meghívták énekelni, de hány olyan énekes van, akit még simán meg lehetne hívni de nem teszik!)
5523 smaragd 2015-04-15 02:08:40 [Válasz erre: 5517 atti 2015-04-14 14:44:35]
Köszönöm a linkeket, szép zenebaráti gesztus volt részedről! Azonnal megnéztem, csodálatos! Csodálni való, hogyan vált külön az előrehaladott életkor és az énekhang vitalitása az ő esetében. Hasonlót Simándynál hallottam.Csatlakozom violentino bejegyzéséhez.
Köszönöm a linkeket, szép zenebaráti gesztus volt részedről! Azonnal megnéztem, csodálatos! Csodálni való, hogyan vált külön az előrehaladott életkor és az énekhang vitalitása az ő esetében. Hasonlót Simándynál hallottam.Csatlakozom violentino bejegyzéséhez.
5522 perempe 2015-04-14 22:48:42 [Válasz erre: 5521 violentino 2015-04-14 22:33:10]
végre írt is rólka vki!
végre írt is rólka vki!
5521 violentino 2015-04-14 22:33:10 [Válasz erre: 5517 atti 2015-04-14 14:44:35]
Micsoda este volt! Aki kihagyta, sajnálhatja, szegényebb lett egy csodálatos élménnyel, óriási sikere volt Leo Nuccinak, micsoda csodálatos hang, csupa muzikalitás, gyönyörű bársonyos meleg szinezetű intakt hang, bombabiztos magasság, átélés...nagyítóval kell ma ilyen énekest keresni. Elképesztő technika, egy született művész. :)
Micsoda este volt! Aki kihagyta, sajnálhatja, szegényebb lett egy csodálatos élménnyel, óriási sikere volt Leo Nuccinak, micsoda csodálatos hang, csupa muzikalitás, gyönyörű bársonyos meleg szinezetű intakt hang, bombabiztos magasság, átélés...nagyítóval kell ma ilyen énekest keresni. Elképesztő technika, egy született művész. :)
5517 atti 2015-04-14 14:44:35
Egy kis meglepetés azoknak, akik szerettek volna eljutni a tegnapi Leo Nucci Verdi-áriakoncertjére, de végül nem sikerült :) Rigoletto áriájához magyar felirat is bekapcsolható ;-) [url]https://www.youtube.com/watch?v=8eEgXeH-MXs;Leo Nucci Sings Verdi Arias - Rigoletto - Cortigiani, vil razza dannata[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=VKwFVlLWyBg;Leo Nucci Sings Verdi Arias [HD] - La Traviata - Germont's aria[/url]
Egy kis meglepetés azoknak, akik szerettek volna eljutni a tegnapi Leo Nucci Verdi-áriakoncertjére, de végül nem sikerült :) Rigoletto áriájához magyar felirat is bekapcsolható ;-) [url]https://www.youtube.com/watch?v=8eEgXeH-MXs;Leo Nucci Sings Verdi Arias - Rigoletto - Cortigiani, vil razza dannata[/url] [url]https://www.youtube.com/watch?v=VKwFVlLWyBg;Leo Nucci Sings Verdi Arias [HD] - La Traviata - Germont's aria[/url]
5516 márta 2015-04-14 08:58:40
"Alapvetően szerethető, hallgatható, nézhető, unalmas előadás" - nagyjából ezt írja a szerző.
"Alapvetően szerethető, hallgatható, nézhető, unalmas előadás" - nagyjából ezt írja a szerző.
5515 rotor 2015-04-14 07:39:01
Bartók Rádió:Új ZENEI ÚJSÁG//AIDA-ERKEL SZINHÁZ/ /Péteri Lóránt(Ápr.11): "Egy új produkció bemutatójáról beszélhetünk...Mindazok, akik Mohácsi felforgató rendezésére ,“ellenrendezésére" számítottak, azoknak csalódniuk kellett. Két rétegét különíthetjük el az opera színrevitelének. Az egyik, ahol a cselekmémy majd 90 %-ban zajlik, konvencionális módon. A másik: Mohácsi az Egyiptom-Ethiop háborúhoz köthető, a nagy bevonuást és a tömegjeleneteket kihasználva próbálta megvalósítani, elhelyeznii üzeneteit. Khell Zsolt látványos díszletét láthatjuk az előadásban az egyiptomi elemek bőkezű alkalmazásával. Direkt anakronizmus is megjelent az I. világháborús tárgy és dizájn elemek és az ó-egyptomi jelképekkel keveredésével.Mohácsi hangsúlyozta a katonák valóságos tépettségéva, vérességével a diadalmemetek esetlegességével és sutaságával, hogy a háború nemcsak diadalmenetekből áll, és a diadalmeneteken is átüt a brutalitás, és a terror. A kritikus úgy gondolja, hogy hosszabb időre szerethető előadás született. Alapvetően igényes az énekesek teljesítménye. Jól megoldott szereposztást állított ki az Operaház. Komlósi Ildikót jó formájában találta meg újra Amneris szerepe, hangjának gazdag színezetét tudta megmutatni a szerep széles érzelmi skáláján. Sümegi Eszter a címszerepben nagyon tiszta , nagyon csillogó, nagyon fényes, és egyúttal teltséget melegséget sugárzó hangon énekelt, Fekete Attilának Radamesként a korábbiakhoz képest kiegyensúlyozottab, biztonságosabbnak tűnt az éneklése, a csúcshangjai nem volak minidig szépek, de a korábbi forszírozottság kevésbé volt rá jellemző. Amonasrot alalkító Kálmándy Mihályról mindig kiderül, hogy Verdi szerepeiben mennyire autentikusan tud megszólalni, és egyébként hasomlóan jó benyomásaim voltak a főpapot alakító Fried Péterről. A karmester Kesselyák Gergely vezényelt jól összefogottan, jól szíházi ézékkel, ha részleteket nem is éreztem mindig kidolgozottnak, alapvatően jól megteremtette az a atmoszférát, amire alapvetően volt."
Bartók Rádió:Új ZENEI ÚJSÁG//AIDA-ERKEL SZINHÁZ/ /Péteri Lóránt(Ápr.11): "Egy új produkció bemutatójáról beszélhetünk...Mindazok, akik Mohácsi felforgató rendezésére ,“ellenrendezésére" számítottak, azoknak csalódniuk kellett. Két rétegét különíthetjük el az opera színrevitelének. Az egyik, ahol a cselekmémy majd 90 %-ban zajlik, konvencionális módon. A másik: Mohácsi az Egyiptom-Ethiop háborúhoz köthető, a nagy bevonuást és a tömegjeleneteket kihasználva próbálta megvalósítani, elhelyeznii üzeneteit. Khell Zsolt látványos díszletét láthatjuk az előadásban az egyiptomi elemek bőkezű alkalmazásával. Direkt anakronizmus is megjelent az I. világháborús tárgy és dizájn elemek és az ó-egyptomi jelképekkel keveredésével.Mohácsi hangsúlyozta a katonák valóságos tépettségéva, vérességével a diadalmemetek esetlegességével és sutaságával, hogy a háború nemcsak diadalmenetekből áll, és a diadalmeneteken is átüt a brutalitás, és a terror. A kritikus úgy gondolja, hogy hosszabb időre szerethető előadás született. Alapvetően igényes az énekesek teljesítménye. Jól megoldott szereposztást állított ki az Operaház. Komlósi Ildikót jó formájában találta meg újra Amneris szerepe, hangjának gazdag színezetét tudta megmutatni a szerep széles érzelmi skáláján. Sümegi Eszter a címszerepben nagyon tiszta , nagyon csillogó, nagyon fényes, és egyúttal teltséget melegséget sugárzó hangon énekelt, Fekete Attilának Radamesként a korábbiakhoz képest kiegyensúlyozottab, biztonságosabbnak tűnt az éneklése, a csúcshangjai nem volak minidig szépek, de a korábbi forszírozottság kevésbé volt rá jellemző. Amonasrot alalkító Kálmándy Mihályról mindig kiderül, hogy Verdi szerepeiben mennyire autentikusan tud megszólalni, és egyébként hasomlóan jó benyomásaim voltak a főpapot alakító Fried Péterről. A karmester Kesselyák Gergely vezényelt jól összefogottan, jól szíházi ézékkel, ha részleteket nem is éreztem mindig kidolgozottnak, alapvatően jól megteremtette az a atmoszférát, amire alapvetően volt."
5514 tollnok 2015-04-13 08:51:40
Mohácsi nem igazán törekedett az Aida újraértelmezésére, a díszleteket egyértelműen utaltak az ókori Egyiptomra, a ruhák eklektikusak voltak (a fekete-arany párosítás a Don Carlosra emlékeztetett, csakhogy ott ez a megoldás a történet korát idézi fel, itt meg nyilván a cselekmény, a darab komor hangulatát hívatott jelezni), ahogy a fegyverek és a hadigépek is éles kontrasztot alkottak. A katapult és a másik (ha jól emlékszem és helyesen különböztettem meg őket) kettő hadigépezet inkább a kora újkort idézte számomra vagy a késő középkort, míg a gépfegyverek, a rohamosztagosok egyértelműen a mára, vagy az huszadik század első felének nagy világ égéseire utaltak. A fotósok az elején szintén a mát idézték. Ha a gépeik nem nyakba akasztható vakus fényképező gépek lettek volna, az kevésbé lett volna zavaró. Az is vicces volt, hogy Radames karddal támad Aida apjára, de a szökevények üldözésére gépfegyveres rohamosztagosok indultak. Tudtommal a kard vagy a szablya már az első világháború idején se volt valami elterjedt fegyver. A szuronyos puska inkább. Nem az volt a bajom, hogy a történet nem az ókorban játszódik, hanem az, hogy össze-vissza megoldások kavalkádjával hiteltelenítette számomra az előadást, mert nem keltette az átgondoltság látszatát. Lehetett volna kortalanná tenni a történet idejét, egy stilizált térbe helyezni az előadást, de szerintem nem ez történt. Kovalik a Fideliót így oldotta meg, de Mohácsiék a díszlettel, a jelmezek egyes elemeivel az ókort, a rézékszerekkel meg a kései rézkort idézték számomra, a gépfegyveresek, meg a rohamosztagosok, a kattintgató fotósok azonban a huszadik századra utaltak. Nekem ez az eklektikus kavalkád sohasem tetszett egy rendezésben, mert szerintem a rendezői koncepció következetlenségeiről tanúskodik, arról, hogy a rendező nem igazán tud mit kezdeni a darabbal, a történettel. Az énekkarral egyértelműen nem sok mindent tudott kezdeni Mohácsi hiszen az egész előadás statikus volt. És akkor itt megjegyezném, hogy sok régebbi rendezésnél is ez volt a bajom, a túlzott statikusság és lám: fikázta a hagyományt, de nem tudott felül emelkedni az operarendezések tipikus "hibáin". Az énekesek hitelesebb színészi játékát se oldotta meg a rendező úr, de azért jól leszólta már azelőtt a hagyományos operajátszást, hogy munkához látott, a régi rendezéseket. Hát no komment. Szerinte az Aida a háborúról szól, szerintem meg a háború csak háttér! A lényeg a szerelmi háromszög, a féltékenység, bizonyos értelemben az emberi önzés. Hiszen Amneris féltékenységében nem törődik semmivel és senkivel: vagy az övé lesz Radamas, vagy inkább elpusztítja. Mohácsi rendezése nem modern, hanem modernkedő volt - a kettő meg nem ugyanaz. A rendezői színházhoz sok köze nem volt, tele volt hagyományos megoldásokkal. Annyiban nem volt hagyományos, amennyiben tojt a librettó és a zene utasításaira, hogy mit is kellene megjeleníteni a színpadon. Ezenkívül azonban semmi nagy modernség nem volt benne - és ezt csak azért jegyzem meg, mert a kedves rendező fikázta a hagyományt. Hát úgy látszik csak a nyelve járt könnyen, de igazi modern rendezést nem tudott le tenni az asztalra. Ezzel nem azt mondom, hogy annak jobban örültem volna, de a nyilatkozta után ezt vártam. De hát már megszoktam, hogy a rendezők többsége tücsköt-bogarat összehord az aktuálisan színpadra állítandó darabról és abból túl sok minden nem köszön vissza a színpadon. Az énekesek szerencsére rutinosan mozogtak szerepeikben és a zenei megvalósítással nem voltak gondok. Színvonalas előadás volt. Heiter Melinda eddig a főpapnő szerepében tetszett a legjobban. Sümegi Eszter a Don Carlosban számomra sokkal meggyőzőbb volt, mint Aidaként, de ezt a szerepet is érzelemgazdagon, kifejezően énekelte. Hogy Ivától lopjak néhány jelzőt szép, csillogó hangszíne van. Fekete Attila hangja nem volt mentes a forszírozástól, ami az esetek többségében felesleges volt, ugyanakkor a zárójelenetben szép pianókat énekelt és a románc végén is hirtelen visszavette a forte hangadást. Megérdemelten kapott nagy tapsot. Kálmándi jobb formában volt, mint a Nabuccóban. Baritonja is erőteljesebb volt, kifejezőbben énekelt. Örültem Fried Péternek Ramfis szerepében. Színpadi megjelenése, hangja egyaránt súlyt adott a figurának. Komlósi Ildikó színpadi játéka sokkal természetesebb volt, a mint a májusi Árnyék nélküli asszonyban. Ott túljátszotta szerepét, itt - bár szintén van igazság abban, amit Iva írt, hogy kevésbé találta meg a számára megfelelő játék lehetőségeket ebben a rendezésben - sokkal természetesebbnek hatott a játéka. Hangja már régen vesztett régi fényéből, de így se volt rossz. Egy színvonalas repertoár előadásban még mindig állja a sarat - bár nekem sohasem volt a kedvence az énekesnő. A legkevésbé Sebestyén Miklós tetszett a fáraó szerepében. Nem éreztem, hogy súlyt és jelentőséget tud adni a figurának: se vokálisan, se színpadi megjelenésével. Boncsér Gergely a hírnököt tisztességesen elénekelte. Kesselyák jól összefogta a zenekari hangzást szép hangzásvilágot teremtve. Nekem a tempóival se voltak gondjaim. Zenei megvalósítás terén nincs gond a produkcióval, de erről az előző rendezés keretei között is meggyőződhettünk volna. A színpadkép nyomasztó, szürke, dísztelen. A háború, mint központi téma meg csak az első két felvonásban jeleníthető meg - utána meg Mohácsi eléggé kifogyott az ötletekből.
Mohácsi nem igazán törekedett az Aida újraértelmezésére, a díszleteket egyértelműen utaltak az ókori Egyiptomra, a ruhák eklektikusak voltak (a fekete-arany párosítás a Don Carlosra emlékeztetett, csakhogy ott ez a megoldás a történet korát idézi fel, itt meg nyilván a cselekmény, a darab komor hangulatát hívatott jelezni), ahogy a fegyverek és a hadigépek is éles kontrasztot alkottak. A katapult és a másik (ha jól emlékszem és helyesen különböztettem meg őket) kettő hadigépezet inkább a kora újkort idézte számomra vagy a késő középkort, míg a gépfegyverek, a rohamosztagosok egyértelműen a mára, vagy az huszadik század első felének nagy világ égéseire utaltak. A fotósok az elején szintén a mát idézték. Ha a gépeik nem nyakba akasztható vakus fényképező gépek lettek volna, az kevésbé lett volna zavaró. Az is vicces volt, hogy Radames karddal támad Aida apjára, de a szökevények üldözésére gépfegyveres rohamosztagosok indultak. Tudtommal a kard vagy a szablya már az első világháború idején se volt valami elterjedt fegyver. A szuronyos puska inkább. Nem az volt a bajom, hogy a történet nem az ókorban játszódik, hanem az, hogy össze-vissza megoldások kavalkádjával hiteltelenítette számomra az előadást, mert nem keltette az átgondoltság látszatát. Lehetett volna kortalanná tenni a történet idejét, egy stilizált térbe helyezni az előadást, de szerintem nem ez történt. Kovalik a Fideliót így oldotta meg, de Mohácsiék a díszlettel, a jelmezek egyes elemeivel az ókort, a rézékszerekkel meg a kései rézkort idézték számomra, a gépfegyveresek, meg a rohamosztagosok, a kattintgató fotósok azonban a huszadik századra utaltak. Nekem ez az eklektikus kavalkád sohasem tetszett egy rendezésben, mert szerintem a rendezői koncepció következetlenségeiről tanúskodik, arról, hogy a rendező nem igazán tud mit kezdeni a darabbal, a történettel. Az énekkarral egyértelműen nem sok mindent tudott kezdeni Mohácsi hiszen az egész előadás statikus volt. És akkor itt megjegyezném, hogy sok régebbi rendezésnél is ez volt a bajom, a túlzott statikusság és lám: fikázta a hagyományt, de nem tudott felül emelkedni az operarendezések tipikus "hibáin". Az énekesek hitelesebb színészi játékát se oldotta meg a rendező úr, de azért jól leszólta már azelőtt a hagyományos operajátszást, hogy munkához látott, a régi rendezéseket. Hát no komment. Szerinte az Aida a háborúról szól, szerintem meg a háború csak háttér! A lényeg a szerelmi háromszög, a féltékenység, bizonyos értelemben az emberi önzés. Hiszen Amneris féltékenységében nem törődik semmivel és senkivel: vagy az övé lesz Radamas, vagy inkább elpusztítja. Mohácsi rendezése nem modern, hanem modernkedő volt - a kettő meg nem ugyanaz. A rendezői színházhoz sok köze nem volt, tele volt hagyományos megoldásokkal. Annyiban nem volt hagyományos, amennyiben tojt a librettó és a zene utasításaira, hogy mit is kellene megjeleníteni a színpadon. Ezenkívül azonban semmi nagy modernség nem volt benne - és ezt csak azért jegyzem meg, mert a kedves rendező fikázta a hagyományt. Hát úgy látszik csak a nyelve járt könnyen, de igazi modern rendezést nem tudott le tenni az asztalra. Ezzel nem azt mondom, hogy annak jobban örültem volna, de a nyilatkozta után ezt vártam. De hát már megszoktam, hogy a rendezők többsége tücsköt-bogarat összehord az aktuálisan színpadra állítandó darabról és abból túl sok minden nem köszön vissza a színpadon. Az énekesek szerencsére rutinosan mozogtak szerepeikben és a zenei megvalósítással nem voltak gondok. Színvonalas előadás volt. Heiter Melinda eddig a főpapnő szerepében tetszett a legjobban. Sümegi Eszter a Don Carlosban számomra sokkal meggyőzőbb volt, mint Aidaként, de ezt a szerepet is érzelemgazdagon, kifejezően énekelte. Hogy Ivától lopjak néhány jelzőt szép, csillogó hangszíne van. Fekete Attila hangja nem volt mentes a forszírozástól, ami az esetek többségében felesleges volt, ugyanakkor a zárójelenetben szép pianókat énekelt és a románc végén is hirtelen visszavette a forte hangadást. Megérdemelten kapott nagy tapsot. Kálmándi jobb formában volt, mint a Nabuccóban. Baritonja is erőteljesebb volt, kifejezőbben énekelt. Örültem Fried Péternek Ramfis szerepében. Színpadi megjelenése, hangja egyaránt súlyt adott a figurának. Komlósi Ildikó színpadi játéka sokkal természetesebb volt, a mint a májusi Árnyék nélküli asszonyban. Ott túljátszotta szerepét, itt - bár szintén van igazság abban, amit Iva írt, hogy kevésbé találta meg a számára megfelelő játék lehetőségeket ebben a rendezésben - sokkal természetesebbnek hatott a játéka. Hangja már régen vesztett régi fényéből, de így se volt rossz. Egy színvonalas repertoár előadásban még mindig állja a sarat - bár nekem sohasem volt a kedvence az énekesnő. A legkevésbé Sebestyén Miklós tetszett a fáraó szerepében. Nem éreztem, hogy súlyt és jelentőséget tud adni a figurának: se vokálisan, se színpadi megjelenésével. Boncsér Gergely a hírnököt tisztességesen elénekelte. Kesselyák jól összefogta a zenekari hangzást szép hangzásvilágot teremtve. Nekem a tempóival se voltak gondjaim. Zenei megvalósítás terén nincs gond a produkcióval, de erről az előző rendezés keretei között is meggyőződhettünk volna. A színpadkép nyomasztó, szürke, dísztelen. A háború, mint központi téma meg csak az első két felvonásban jeleníthető meg - utána meg Mohácsi eléggé kifogyott az ötletekből.
5513 IVA 2015-04-13 04:36:59
„Bevonulási indulóra vánszorgó nyomorult etiópokat, a balettzene alatt mészárlásba torkoló orgiát látott.” (Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?) Nem örvendek a horvátok kárának, de örülök, hogy [url]http://caruso.blog.hu/2013/01/30/etiopok_vagyunk;ez nem[/url] nálunk történt.
„Bevonulási indulóra vánszorgó nyomorult etiópokat, a balettzene alatt mészárlásba torkoló orgiát látott.” (Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?) Nem örvendek a horvátok kárának, de örülök, hogy [url]http://caruso.blog.hu/2013/01/30/etiopok_vagyunk;ez nem[/url] nálunk történt.
5512 IVA 2015-04-13 04:10:19 [Válasz erre: 5496 telramund 2015-04-12 08:03:33]
Eszembe jutott a Rigoletto 1976-os, Mikó András rendezte felújítása az Erkel Színházban, szcenírozott előjátékával, amelyben talán 5–6 „Rigoletto-másolat” próbált rárakni a zene félelmetes akkordjaira valami játékot, s mintha a felvonások végén is előkerültek volna, valamit jelképezendő. Még korábban, A hattyúk tava 1969-ben (szintén az Erkelben) bemutatott változatában a Varázslónak – Odília csábító erején kívül – hat fekete hattyú is segédkezett a fehér hattyúk feletti uralkodásban. Sőt, ment A hattyúk tavának olyan verziója is, amelyben az Udvari bolond alakját többszörözték meg. Szóval, a rendezők kifogyhatatlanok a nem eredeti ötletekből.
Eszembe jutott a Rigoletto 1976-os, Mikó András rendezte felújítása az Erkel Színházban, szcenírozott előjátékával, amelyben talán 5–6 „Rigoletto-másolat” próbált rárakni a zene félelmetes akkordjaira valami játékot, s mintha a felvonások végén is előkerültek volna, valamit jelképezendő. Még korábban, A hattyúk tava 1969-ben (szintén az Erkelben) bemutatott változatában a Varázslónak – Odília csábító erején kívül – hat fekete hattyú is segédkezett a fehér hattyúk feletti uralkodásban. Sőt, ment A hattyúk tavának olyan verziója is, amelyben az Udvari bolond alakját többszörözték meg. Szóval, a rendezők kifogyhatatlanok a nem eredeti ötletekből.
5511 IVA 2015-04-13 04:07:20 [Válasz erre: 5495 smaragd 2015-04-12 07:41:03]
A rendezői színházhoz kiváló környezetet nyújt az általános igénytelenség és műveletlenség. Gondoljunk csak bele, micsoda könnyebbséget, kényelmet jelent a rendező munkájában, hogy nem kell beleásnia magát a színpadra állítandó műbe, tanulmányozni a történelmi kort, amelyben a szerző élt, mit akart elmondani akkor egy másik konkrét, vagy csak körvonalazott korban játszódó történettel, az abban szereplő hősökkel, hanem mind e babrálás helyett közli a maga valódi vagy ál-koncepcióját, azt következetesen vagy nem következetesen, csak divatosan végiggondolva. Micsoda könnyebbség és kényelem a látványtervezőknek, hogy nem kell alaposan ismerniük, vagy egy-egy bemutató kedvéért tanulmányozniuk a rég- vagy közelmúlt művészettörténetét, építészeti, öltözködési stílusait, érteni azok színpadra alkalmazásához, elmélyedniük a drámai személyek jellemében, életkorában, egymáshoz, környezetükhöz való viszonyulásukban, évszakokkal és napszakokkal törődni, mert nem divat a korhűség, sem bármihez való hűség, sőt, az esztéták, ítészek segédletével kialakított divatban avítt, lényegtől elrugaszkodó, művészietlen az effajta gondosság. Könnyebbség és kényelem a kritikusok és a nézők számára is, hogy ilyen tudásháttérrel, felkészültséggel még felületesen sem kell rendelkezniük, elfogadják, hogy amit látnak, modern, korszerű, biztosan úgy jó, ahogy van. Miután a kaland-, akció- stb. filmeken, tévéműsorokban illogikus és megdöbbentő jelenségeket, viselkedésformákat látnak, miért utasítanák el éppen a színpadon (operaszínpadon) tapasztalt következetlen és érthetetlen dolgokat. Éppen olyan előadásban, amelyben még a szöveg sem lehet túl fontos, ha a felét sem érteni, még ha ismerős is a nyelv, amelyen elhangzik? 2002 nyarán a Zsámbéki Nyári Színház akkori kiváló (azóta sajnos elhunyt) vezetője, Mátyás Irén Háború most! címmel határozta meg azoknak az előadásoknak a tematikáját, amelyeket a község különböző szabadtéri és fedett játszóhelyein mutattak be határon túli és anyaországi társulatok. Remek, megrázó előadásokat sikerült kifognom az egész nyáron át tartó sorozatból. Sajnos, válogatásra alkalmas mennyiségű irodalma volt (van) a témának. (Ha történetesen egy operajátszásra alkalmas tere is lett volna Zsámbéknak, erőltetett ötletnek tűnt volna az Aida választása. A lombardoké szerintem nem.)
A rendezői színházhoz kiváló környezetet nyújt az általános igénytelenség és műveletlenség. Gondoljunk csak bele, micsoda könnyebbséget, kényelmet jelent a rendező munkájában, hogy nem kell beleásnia magát a színpadra állítandó műbe, tanulmányozni a történelmi kort, amelyben a szerző élt, mit akart elmondani akkor egy másik konkrét, vagy csak körvonalazott korban játszódó történettel, az abban szereplő hősökkel, hanem mind e babrálás helyett közli a maga valódi vagy ál-koncepcióját, azt következetesen vagy nem következetesen, csak divatosan végiggondolva. Micsoda könnyebbség és kényelem a látványtervezőknek, hogy nem kell alaposan ismerniük, vagy egy-egy bemutató kedvéért tanulmányozniuk a rég- vagy közelmúlt művészettörténetét, építészeti, öltözködési stílusait, érteni azok színpadra alkalmazásához, elmélyedniük a drámai személyek jellemében, életkorában, egymáshoz, környezetükhöz való viszonyulásukban, évszakokkal és napszakokkal törődni, mert nem divat a korhűség, sem bármihez való hűség, sőt, az esztéták, ítészek segédletével kialakított divatban avítt, lényegtől elrugaszkodó, művészietlen az effajta gondosság. Könnyebbség és kényelem a kritikusok és a nézők számára is, hogy ilyen tudásháttérrel, felkészültséggel még felületesen sem kell rendelkezniük, elfogadják, hogy amit látnak, modern, korszerű, biztosan úgy jó, ahogy van. Miután a kaland-, akció- stb. filmeken, tévéműsorokban illogikus és megdöbbentő jelenségeket, viselkedésformákat látnak, miért utasítanák el éppen a színpadon (operaszínpadon) tapasztalt következetlen és érthetetlen dolgokat. Éppen olyan előadásban, amelyben még a szöveg sem lehet túl fontos, ha a felét sem érteni, még ha ismerős is a nyelv, amelyen elhangzik? 2002 nyarán a Zsámbéki Nyári Színház akkori kiváló (azóta sajnos elhunyt) vezetője, Mátyás Irén Háború most! címmel határozta meg azoknak az előadásoknak a tematikáját, amelyeket a község különböző szabadtéri és fedett játszóhelyein mutattak be határon túli és anyaországi társulatok. Remek, megrázó előadásokat sikerült kifognom az egész nyáron át tartó sorozatból. Sajnos, válogatásra alkalmas mennyiségű irodalma volt (van) a témának. (Ha történetesen egy operajátszásra alkalmas tere is lett volna Zsámbéknak, erőltetett ötletnek tűnt volna az Aida választása. A lombardoké szerintem nem.)
5509 estallo 2015-04-13 01:14:18 [Válasz erre: 5503 macskás 2015-04-12 18:09:51]
Ma-Tegnap este voltam Aidán, azt hiszem nem szabad megfejteni a megfejthetetlen rendezést, amely következetlen, öncélú.Verdiért érs az énekesekért érdemes volt ott lenni.Sümegi E.hangja szárnyalt , Fekete A. kimagasló formában volt, a Radames ária vége b" decrescendoja tökéletesre sikerült, mindvègig olaszos kerek hangokat énekelt.Komlósi I. Amnerise talán küzdelmesebb volt mint eddig, de müvészete atsegitette a nehéz iveken.Fried P. mint Ramfis kormos , de fényes basszushangon volt az itélkezés ellentmondást nem türő föpapja.Az első felv. nagyképe már óriási siker volt.Az opera végén pedig nem akart csitulni a taps, 4x5x kellett meghajolniuk a szolistaknak, a fszt--i közönség állva unnepelt.bravio Aida, Amneris,Bravo Radames,bravo Ramfiss es Amonsro., szóval ezek után elmegyek nuccirs
Ma-Tegnap este voltam Aidán, azt hiszem nem szabad megfejteni a megfejthetetlen rendezést, amely következetlen, öncélú.Verdiért érs az énekesekért érdemes volt ott lenni.Sümegi E.hangja szárnyalt , Fekete A. kimagasló formában volt, a Radames ária vége b" decrescendoja tökéletesre sikerült, mindvègig olaszos kerek hangokat énekelt.Komlósi I. Amnerise talán küzdelmesebb volt mint eddig, de müvészete atsegitette a nehéz iveken.Fried P. mint Ramfis kormos , de fényes basszushangon volt az itélkezés ellentmondást nem türő föpapja.Az első felv. nagyképe már óriási siker volt.Az opera végén pedig nem akart csitulni a taps, 4x5x kellett meghajolniuk a szolistaknak, a fszt--i közönség állva unnepelt.bravio Aida, Amneris,Bravo Radames,bravo Ramfiss es Amonsro., szóval ezek után elmegyek nuccirs
5507 Petyus 2015-04-12 18:56:44 [Válasz erre: 5506 Petyus 2015-04-12 18:56:11]
Lajos a topic Sasszem elvtársa.
Lajos a topic Sasszem elvtársa.
5506 Petyus 2015-04-12 18:56:11 [Válasz erre: 5501 macskás 2015-04-12 18:08:27]
Lajos a topic Sasstem elvtársa.
Lajos a topic Sasstem elvtársa.
5504 macskás 2015-04-12 18:10:06
Holnapután Aidára?
Holnapután Aidára?
5503 macskás 2015-04-12 18:09:51
Holnap valaki Nuccira jön?
Holnap valaki Nuccira jön?
