217 Kanteletar 2009-08-15 06:51:44 [Válasz erre: 215 IVA 2009-08-15 00:39:43]
Természetesen nem képileg és költőileg, csak nyelvileg, szemantikailag nincs a kettőnek köze egymáshoz. Szótárakban pedig gyakran nem szerepelnek az említett (a leírt és a le nem írt) szavakhoz hasonló, ún. játszi szóképzéssel alakult formák, amelyek sokszor csak szűk körben használatosak, pl. gyermek- és dajkanyelvi szavak, szlengszavak, rétegnyelvi szavak, szaknyelvi szavak, családon belül használatos szavak. Pár példa: "lol, sütelék, tojomány, staubolás, béla" stb. Más szavaknak meg csak a speciális jelentése hiányzik a szótárból, ilyen mondjuk gyermekeink szóhasználatában a "sirály" és társai.
Természetesen nem képileg és költőileg, csak nyelvileg, szemantikailag nincs a kettőnek köze egymáshoz. Szótárakban pedig gyakran nem szerepelnek az említett (a leírt és a le nem írt) szavakhoz hasonló, ún. játszi szóképzéssel alakult formák, amelyek sokszor csak szűk körben használatosak, pl. gyermek- és dajkanyelvi szavak, szlengszavak, rétegnyelvi szavak, szaknyelvi szavak, családon belül használatos szavak. Pár példa: "lol, sütelék, tojomány, staubolás, béla" stb. Más szavaknak meg csak a speciális jelentése hiányzik a szótárból, ilyen mondjuk gyermekeink szóhasználatában a "sirály" és társai.
216 virius 2009-08-15 00:55:20
Létezik, hogy senki sem jön rá a 202-esben leírt szavak jelentésére? Íme: belőrmész, zuhajda, szomszutolsó, imálna, magándok. :)
Létezik, hogy senki sem jön rá a 202-esben leírt szavak jelentésére? Íme: belőrmész, zuhajda, szomszutolsó, imálna, magándok. :)
215 IVA 2009-08-15 00:39:43 [Válasz erre: 211 Kanteletar 2009-08-14 17:54:15]
„Mi köze a kettőnek egymáshoz???” „Ah! Mily nagy tenger, mily nagy ég...” („Ah! Quanto cielo! Quanto mar!”) A munkahely kisgyerekek által használt dolgozó elnevezésének is van egy játékos szinonimája: dolgozda. A bizalmas nyelvhasználatban pedig még a múlt század ötvenes éveiben is élt ilyen szerkezetű szinonimája a nyilvánosháznak (szótárakban nem szerepel).
„Mi köze a kettőnek egymáshoz???” „Ah! Mily nagy tenger, mily nagy ég...” („Ah! Quanto cielo! Quanto mar!”) A munkahely kisgyerekek által használt dolgozó elnevezésének is van egy játékos szinonimája: dolgozda. A bizalmas nyelvhasználatban pedig még a múlt század ötvenes éveiben is élt ilyen szerkezetű szinonimája a nyilvánosháznak (szótárakban nem szerepel).
214 virius 2009-08-15 00:15:15 [Válasz erre: 211 Kanteletar 2009-08-14 17:54:15]
A legborzasztóbb pélDA a Bartók Béla úti fagylaltozó és cukrászDA, amelynek a neve GOMBÓCDA...
A legborzasztóbb pélDA a Bartók Béla úti fagylaltozó és cukrászDA, amelynek a neve GOMBÓCDA...
213 Kanteletar 2009-08-14 21:02:32 [Válasz erre: 212 tiramisu 2009-08-14 19:15:50]
Az utolsó mondatomat is olvastad??? Az ex- és implicit fenyegetés a zenésztársadalomra!
Az utolsó mondatomat is olvastad??? Az ex- és implicit fenyegetés a zenésztársadalomra!
212 tiramisu 2009-08-14 19:15:50 [Válasz erre: 211 Kanteletar 2009-08-14 17:54:15]
Köszönöm, élvezettel olvasom beírásaidat !
Köszönöm, élvezettel olvasom beírásaidat !
211 Kanteletar 2009-08-14 17:54:15 [Válasz erre: 210 virius 2009-08-14 11:21:02]
Még jóval a nyelvújítás előttről: a "banya" szó a "jobb anya" szerkezetből alakult a szóhatárok eltolódásával, amikor a középfok jele még csak egy (azaz rövid) b volt, tehát "jób anya > (jó) banya". No és mit szóljunk "tenger" szavunk török és mongol megfelelőihez, melyek jelentése egyes helyeken szintén 'tenger', máshol meg 'ég(bolt)'? Mi köze a kettőnek egymáshoz??? Megfejtés: a nagy, kék izé. Mivel a szárazföld beljesébe vándorolva a török és mongol népek már nem találkoztak tengerrel, e nevét átvitték valami másra, ami hasonlított hozzá. És külön krimi a -da/-de képző története: ezt a nyelvújítók a "csárda" szó végéről vonták el. Csakhogy a szó török eredetű, jelentése 'útmenti fogadó'; hozzánk délszláv közvetítéssel jutott el, és a törökben "csárdák" alakja volt. A szóvégi k-t a magyar nyelvérzék többesjelként értékelte, és elvonta a "csárda" formát. Ennek a szónak az álvégződését tették meg aztán képzőnek a XVIII--XIX. században, kialakítva mellé a magas hangrendű alakot is, és hozták létre az "uszoda, kötöde, óvoda, bölcsöde, sütöde" stb. szavakat. Őrültségnek tűnik, de fel se figyelünk rá, még ma is valamelyest produktív a képző, vö. "másolda". Javaslom egyébként -- nem Karthago elpusztítását --, hagyjuk a szófejtéseket, mert klaviatúramenést kapok, és nem fogjátok győzni olvasni!!!
Még jóval a nyelvújítás előttről: a "banya" szó a "jobb anya" szerkezetből alakult a szóhatárok eltolódásával, amikor a középfok jele még csak egy (azaz rövid) b volt, tehát "jób anya > (jó) banya". No és mit szóljunk "tenger" szavunk török és mongol megfelelőihez, melyek jelentése egyes helyeken szintén 'tenger', máshol meg 'ég(bolt)'? Mi köze a kettőnek egymáshoz??? Megfejtés: a nagy, kék izé. Mivel a szárazföld beljesébe vándorolva a török és mongol népek már nem találkoztak tengerrel, e nevét átvitték valami másra, ami hasonlított hozzá. És külön krimi a -da/-de képző története: ezt a nyelvújítók a "csárda" szó végéről vonták el. Csakhogy a szó török eredetű, jelentése 'útmenti fogadó'; hozzánk délszláv közvetítéssel jutott el, és a törökben "csárdák" alakja volt. A szóvégi k-t a magyar nyelvérzék többesjelként értékelte, és elvonta a "csárda" formát. Ennek a szónak az álvégződését tették meg aztán képzőnek a XVIII--XIX. században, kialakítva mellé a magas hangrendű alakot is, és hozták létre az "uszoda, kötöde, óvoda, bölcsöde, sütöde" stb. szavakat. Őrültségnek tűnik, de fel se figyelünk rá, még ma is valamelyest produktív a képző, vö. "másolda". Javaslom egyébként -- nem Karthago elpusztítását --, hagyjuk a szófejtéseket, mert klaviatúramenést kapok, és nem fogjátok győzni olvasni!!!
210 virius 2009-08-14 11:21:02 [Válasz erre: 204 Kanteletar 2009-08-13 19:56:27]
Igen, a rovar a rovátkolt barom rövidítése, s mint ilyen, eredetileg "robar" lett volna... :) Ugyanilyen rövidítés a könnyelmű, ami a könnyű elméjűből ered. Vagy a jámbor: eredete a jó ember, sőt egybeírhatóan is: jóember, ebben a formában eredetileg is jó szándékú, együgyű, megvezethető embert jelent (vö. francia "bonhomme").
Igen, a rovar a rovátkolt barom rövidítése, s mint ilyen, eredetileg "robar" lett volna... :) Ugyanilyen rövidítés a könnyelmű, ami a könnyű elméjűből ered. Vagy a jámbor: eredete a jó ember, sőt egybeírhatóan is: jóember, ebben a formában eredetileg is jó szándékú, együgyű, megvezethető embert jelent (vö. francia "bonhomme").
209 virius 2009-08-14 11:18:20
Na, senki sem találja ki a 202-esben leírt szavak jelentését? Szabad a gazda?
Na, senki sem találja ki a 202-esben leírt szavak jelentését? Szabad a gazda?
208 Kanteletar 2009-08-13 21:44:39 [Válasz erre: 207 macskás 2009-08-13 20:54:40]
Nme is volt más szándékom, mint nyelv(észet)ileg kielégítő választ adni. Hú, ez is félreérthető lett... Tudod mit? Inkább értsd meg! :)
Nme is volt más szándékom, mint nyelv(észet)ileg kielégítő választ adni. Hú, ez is félreérthető lett... Tudod mit? Inkább értsd meg! :)
207 macskás 2009-08-13 20:54:40 [Válasz erre: 206 Kanteletar 2009-08-13 20:49:47]
Tulajdonképpen csak nyelvészetileg vagyok megmozgatva és kielégítve Na, ez is félreérthető Tudod, mit? Megértettem:)
Tulajdonképpen csak nyelvészetileg vagyok megmozgatva és kielégítve Na, ez is félreérthető Tudod, mit? Megértettem:)
206 Kanteletar 2009-08-13 20:49:47 [Válasz erre: 205 macskás 2009-08-13 20:20:28]
A "szeretőnő" lenne a nőnemű szerető, a "szeretőné" pedig a hímnemű szerető felesége... A finnben persze csak "szerető" (= férfi szerető) és "szeretőnő" (= női szerető) típusú szavak vannak, az általam említett magyar kifejezések csak a fantázia szüleményei -- nesze neked megmozgatás! :) Kielégítő volt a válasz?
A "szeretőnő" lenne a nőnemű szerető, a "szeretőné" pedig a hímnemű szerető felesége... A finnben persze csak "szerető" (= férfi szerető) és "szeretőnő" (= női szerető) típusú szavak vannak, az általam említett magyar kifejezések csak a fantázia szüleményei -- nesze neked megmozgatás! :) Kielégítő volt a válasz?
205 macskás 2009-08-13 20:20:28 [Válasz erre: 200 Kanteletar 2009-08-13 13:29:30]
Ezt a szeretőnő-szeretőné párosítást egy kicsit bőségesebben, szivumplé!:) Fantázia-megmozgató!
Ezt a szeretőnő-szeretőné párosítást egy kicsit bőségesebben, szivumplé!:) Fantázia-megmozgató!
204 Kanteletar 2009-08-13 19:56:27 [Válasz erre: 203 Kanteletar 2009-08-13 19:51:29]
Hoppá, lemaradt a szöveg nagyja, megpróbálom rekonstruálni: "rovar > rovátkolt barom"? Csak annyiban, hogy ezeket befogadta a nyelvhasználói közösség, használjuk őket, és nem is gondolunk az eredetükre. Ami pedig Ráth-Véghet illeti, remek, izgalmas, érdekes olvasmány minden műve; nekem személyes kedvencem A köny komédiája.
Hoppá, lemaradt a szöveg nagyja, megpróbálom rekonstruálni: "rovar > rovátkolt barom"? Csak annyiban, hogy ezeket befogadta a nyelvhasználói közösség, használjuk őket, és nem is gondolunk az eredetükre. Ami pedig Ráth-Véghet illeti, remek, izgalmas, érdekes olvasmány minden műve; nekem személyes kedvencem A köny komédiája.
203 Kanteletar 2009-08-13 19:51:29 [Válasz erre: 202 virius 2009-08-13 13:47:29]
Ha belegondolunk, mennyivel jobb a "zongora < zengő tambura" vagy éppen a "rovar
Ha belegondolunk, mennyivel jobb a "zongora < zengő tambura" vagy éppen a "rovar
202 virius 2009-08-13 13:47:29
Na még egy nyelvújítási remekmú, szintén Ráth-Végh idézi: a BELŐRMÉSZ a ZUHAJDA során SZOMSZUTOLSÓ maradt és az IMÁLNA előtt találkozott egy MAGÁNDOKkal. :)))
Na még egy nyelvújítási remekmú, szintén Ráth-Végh idézi: a BELŐRMÉSZ a ZUHAJDA során SZOMSZUTOLSÓ maradt és az IMÁLNA előtt találkozott egy MAGÁNDOKkal. :)))
201 virius 2009-08-13 13:45:44 [Válasz erre: 200 Kanteletar 2009-08-13 13:29:30]
Folnesics azt hiányolta, hogy szemben a nyugat-európai nyelvekkel, a magyarban a szavaknak nincs nemük. Ezt akarta orvosolni saját találmányával, a nőstényítéssel, amit néhány más költő is átvett azokban az években, de ez a kezdeményezés kihalt. Az Alvina c. regényből Ráth-Végh István idéz rengeteget, érdemes elolvasni a "Magyar kuriózumok" című könyv "Szócsintani példatár" fejezetét. :)
Folnesics azt hiányolta, hogy szemben a nyugat-európai nyelvekkel, a magyarban a szavaknak nincs nemük. Ezt akarta orvosolni saját találmányával, a nőstényítéssel, amit néhány más költő is átvett azokban az években, de ez a kezdeményezés kihalt. Az Alvina c. regényből Ráth-Végh István idéz rengeteget, érdemes elolvasni a "Magyar kuriózumok" című könyv "Szócsintani példatár" fejezetét. :)
200 Kanteletar 2009-08-13 13:29:30 [Válasz erre: 198 virius 2009-08-13 11:02:54]
Hát, ez a bizonyos "nőstényítés" nem vált be. Bár bizonyos foglalkozásnevekben igen: a királynő és a királyné, a szakácső és a szakácsné ugyebár nem azonos. Hasonló kísérlet történt egyébként a finneknél is, de szintén csak egyes foglalkozásnevekben maradt meg (pl. énekesnő, táncosnő), de ott is csak infromális használatban, másokban viszont (pl. tanárnő) ma már kifejezetten nevetségesnek hat. Az egyetlen szó, amiben kötelező használni a nőnévképzőt (a finnben ez -tar formájú), a 'szerető' jelentésű szó: ha a képző nincs rajta, akkor férfiról van szó. Milyen érdekes lenne nálunk is egy "szeretőnő -- szeretőné" szópár! :)))
Hát, ez a bizonyos "nőstényítés" nem vált be. Bár bizonyos foglalkozásnevekben igen: a királynő és a királyné, a szakácső és a szakácsné ugyebár nem azonos. Hasonló kísérlet történt egyébként a finneknél is, de szintén csak egyes foglalkozásnevekben maradt meg (pl. énekesnő, táncosnő), de ott is csak infromális használatban, másokban viszont (pl. tanárnő) ma már kifejezetten nevetségesnek hat. Az egyetlen szó, amiben kötelező használni a nőnévképzőt (a finnben ez -tar formájú), a 'szerető' jelentésű szó: ha a képző nincs rajta, akkor férfiról van szó. Milyen érdekes lenne nálunk is egy "szeretőnő -- szeretőné" szópár! :)))
199 virius 2009-08-13 11:31:04 [Válasz erre: 195 IVA 2009-08-13 04:26:08]
Érdemes megfigyelni pl. az Anyeginben, hogy a szereplők mikor váltanak tegezésről önözésre és vissza... :)
Érdemes megfigyelni pl. az Anyeginben, hogy a szereplők mikor váltanak tegezésről önözésre és vissza... :)
198 virius 2009-08-13 11:02:54 [Válasz erre: 197 Kanteletar 2009-08-13 09:29:42]
Nem az őnre gondoltam. Nézd meg Folnesics: Alvina című, egyébként német eredetiből magyarított regényét... :)
Nem az őnre gondoltam. Nézd meg Folnesics: Alvina című, egyébként német eredetiből magyarított regényét... :)
197 Kanteletar 2009-08-13 09:29:42 [Válasz erre: 193 virius 2009-08-12 21:21:41]
Ha az őn nevű hal birtokjeles alakjára gondolsz, akkor talán sokan. :)
Ha az őn nevű hal birtokjeles alakjára gondolsz, akkor talán sokan. :)
196 IVA 2009-08-13 04:29:14 [Válasz erre: 193 virius 2009-08-12 21:21:41]
Én találkoztam, de bevallom, csak pár perccel ezelőtt, amikor rákerestem a Google-ban. Ezért nem is akarom lelőni a körkérdés többi címzettjének témáit.
Én találkoztam, de bevallom, csak pár perccel ezelőtt, amikor rákerestem a Google-ban. Ezért nem is akarom lelőni a körkérdés többi címzettjének témáit.
195 IVA 2009-08-13 04:26:08 [Válasz erre: 191 virius 2009-08-12 21:18:32]
Ilyen beszélgetés során vizsgálja az ember: a Don Carlos után komponált Aidában, Otellóban viszont rang- és korkülönbségre, nemre való tekintet nélkül tegeződnek a személyek, mint a népmesékben. Persze a többi, korábbi Verdi-operában is, és valószínűleg a legtöbb operában. Puccini polgári miliőjű darabjaiban már nem. Tosca és Scarpia is „önöződnek”, eleinte, ám Scarpia, amikor magáévá tenné a dívát, már tegezi. És Tosca, miután Scarpia „szívébe mártotta, döfte azt a kést”, szerencsére nem azt kiáltja a rendőrfőnöknek, hogy tessék szíves lenni meghalni.
Ilyen beszélgetés során vizsgálja az ember: a Don Carlos után komponált Aidában, Otellóban viszont rang- és korkülönbségre, nemre való tekintet nélkül tegeződnek a személyek, mint a népmesékben. Persze a többi, korábbi Verdi-operában is, és valószínűleg a legtöbb operában. Puccini polgári miliőjű darabjaiban már nem. Tosca és Scarpia is „önöződnek”, eleinte, ám Scarpia, amikor magáévá tenné a dívát, már tegezi. És Tosca, miután Scarpia „szívébe mártotta, döfte azt a kést”, szerencsére nem azt kiáltja a rendőrfőnöknek, hogy tessék szíves lenni meghalni.
194 virius 2009-08-12 21:25:04 [Válasz erre: 188 WiseGentleman 2009-08-10 05:52:44]
A Magyar Tudományos Akadémioa régebben előre nyomtatott borítékokban küldte el küldeményeit tagjainak, ott is néha át kellett ragasztani a megszólítást, amikor a címzett időközben magasabbra lépett a létrán, egyébként ebben a rangsorban valóban a "tekintetes" volt a legalacsonyabb, utána jött a nagyságos és így tovább.
A Magyar Tudományos Akadémioa régebben előre nyomtatott borítékokban küldte el küldeményeit tagjainak, ott is néha át kellett ragasztani a megszólítást, amikor a címzett időközben magasabbra lépett a létrán, egyébként ebben a rangsorban valóban a "tekintetes" volt a legalacsonyabb, utána jött a nagyságos és így tovább.
193 virius 2009-08-12 21:21:41
Az "Ön"-ről elébb szólottunk vala... most pedig egy körkérdés: ki taláálkozott már az "őné" szóval? :)
Az "Ön"-ről elébb szólottunk vala... most pedig egy körkérdés: ki taláálkozott már az "őné" szóval? :)
192 virius 2009-08-12 21:19:50 [Válasz erre: 190 macskás 2009-08-12 08:44:59]
Nem, hanem a kormányzót, aki a király nélküli királyságban az államfői jogokat gyakorolta.
Nem, hanem a kormányzót, aki a király nélküli királyságban az államfői jogokat gyakorolta.
191 virius 2009-08-12 21:18:32 [Válasz erre: 189 IVA 2009-08-12 04:58:53]
A spanyolon kívül legfeljebb franciául... hiszen az eredeti libretto francia volt.
A spanyolon kívül legfeljebb franciául... hiszen az eredeti libretto francia volt.
189 IVA 2009-08-12 04:58:53 [Válasz erre: 132 virius 2009-08-08 23:14:12]
Viszont kénytelenek vagyunk egy fekete pontot adni a kevésbé körültekintő Lányi Viktornak, amiért a Széchenyi idejénél csaknem háromszáz évvel korábban játszódó Don Carlosban Erzsébet, Carlos, Posa, II. Fülöp is többször használják az „ön”-t. Bár arra gondolva, hogy milyen furcsán hangzana, ha a spanyol királyi udvar első emberei kendnek szólítgatnák egymást, soroljuk e "hiteltelenséget" azon, toleranciát kívánó, ellentmondások közé, hogy a Carlos hősei egyáltalán nem beszéltek magyarul. Valószínűleg olaszul sem...
Viszont kénytelenek vagyunk egy fekete pontot adni a kevésbé körültekintő Lányi Viktornak, amiért a Széchenyi idejénél csaknem háromszáz évvel korábban játszódó Don Carlosban Erzsébet, Carlos, Posa, II. Fülöp is többször használják az „ön”-t. Bár arra gondolva, hogy milyen furcsán hangzana, ha a spanyol királyi udvar első emberei kendnek szólítgatnák egymást, soroljuk e "hiteltelenséget" azon, toleranciát kívánó, ellentmondások közé, hogy a Carlos hősei egyáltalán nem beszéltek magyarul. Valószínűleg olaszul sem...
188 WiseGentleman 2009-08-10 05:52:44 [Válasz erre: 186 sphynx 2009-08-10 00:33:27]
Szerintem a tekintetes alacsonyabb, mint a nagyságos... (s persze a legalacsonyabb a "kend", "maga" volt, legalábbis a Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállításának tanúsága szerint...)
Szerintem a tekintetes alacsonyabb, mint a nagyságos... (s persze a legalacsonyabb a "kend", "maga" volt, legalábbis a Munkásmozgalmi Múzeum állandó kiállításának tanúsága szerint...)
187 WiseGentleman 2009-08-10 05:49:09 [Válasz erre: 182 virius 2009-08-09 23:33:12]
No igen, ezek az iskolai végzettség és a közhivatalnoki fizetési osztályok szerint is változtak, tudtommal. S persze ott volt a "főméltóságú" is, ami ugyebár egyetlen személyt illetett csak...
No igen, ezek az iskolai végzettség és a közhivatalnoki fizetési osztályok szerint is változtak, tudtommal. S persze ott volt a "főméltóságú" is, ami ugyebár egyetlen személyt illetett csak...
186 sphynx 2009-08-10 00:33:27 [Válasz erre: 182 virius 2009-08-09 23:33:12]
Nem ugy van-e, hogy nagyságos, tekintetes, kegyelmes, méltóságos? Kegyelmes, pl. a miniszter: Kegyelmes Uram! Méltóságos gróf úr, főnemesi rangnak tekintetes - köznemeseknek, vidéki arisztokráciának nagyságos mindenki lehet, nagycsásasszony
Nem ugy van-e, hogy nagyságos, tekintetes, kegyelmes, méltóságos? Kegyelmes, pl. a miniszter: Kegyelmes Uram! Méltóságos gróf úr, főnemesi rangnak tekintetes - köznemeseknek, vidéki arisztokráciának nagyságos mindenki lehet, nagycsásasszony
185 IVA 2009-08-10 00:27:28 [Válasz erre: 183 virius 2009-08-09 23:35:17]
Hol van? (Valóban furcsa a nyelvünk.)
Hol van? (Valóban furcsa a nyelvünk.)
184 Kanteletar 2009-08-09 23:42:23 [Válasz erre: 183 virius 2009-08-09 23:35:17]
Csakhogy míg a "tántoríthatatlanul" szót használjuk is, az idézetted szó mondvacsinált. A leghosszabb magyar szó pedig nem ez, hanem a "gumi", mert az addig nyúlik, ameddig húzod. :)))
Csakhogy míg a "tántoríthatatlanul" szót használjuk is, az idézetted szó mondvacsinált. A leghosszabb magyar szó pedig nem ez, hanem a "gumi", mert az addig nyúlik, ameddig húzod. :)))
183 virius 2009-08-09 23:35:17 [Válasz erre: 144 IVA 2009-08-09 20:10:31]
Pedig hol van ez a leghosszabb magyar szótól: "megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért"... :-)))
Pedig hol van ez a leghosszabb magyar szótól: "megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért"... :-)))
182 virius 2009-08-09 23:33:12 [Válasz erre: 134 sphynx 2009-08-09 00:04:04]
A rangoknál elég érdekes különbségek vannak: uralkodónak a "felséged", hercegnek a "fenséged" megszólítás jár. A magyarban csak egy betű a különbség. "Excellenciád" minden államférfi és a "sima", tehát lilaruhás püspökök. A bíborosoknak viszont az "eminenciád" megszölítás dukál. Magyarországon 1945 előtt a társadalmi személyiségek hivatalos jelzői a következők voltak, a létrán alulról felfelé: tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes. Ez utóbbi az excellenciás magyar megfelelője, a "kegyelmességed" rövidült "kegyelmef"-dé, ebből lett a népiesebb "kigyelmed" és a "kend".
A rangoknál elég érdekes különbségek vannak: uralkodónak a "felséged", hercegnek a "fenséged" megszólítás jár. A magyarban csak egy betű a különbség. "Excellenciád" minden államférfi és a "sima", tehát lilaruhás püspökök. A bíborosoknak viszont az "eminenciád" megszölítás dukál. Magyarországon 1945 előtt a társadalmi személyiségek hivatalos jelzői a következők voltak, a létrán alulról felfelé: tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes. Ez utóbbi az excellenciás magyar megfelelője, a "kegyelmességed" rövidült "kegyelmef"-dé, ebből lett a népiesebb "kigyelmed" és a "kend".
181 virius 2009-08-09 23:27:31 [Válasz erre: 139 sphynx 2009-08-09 08:58:44]
Hát, hogyha Evelynnek hívják, a 3. és a 4. válasz a hihetőbb. Tessék megnézni, hol fordulnak elő nálunk a leggyakrabban idegen utónevek. Na de ez már a homokozó témája lehetne...
Hát, hogyha Evelynnek hívják, a 3. és a 4. válasz a hihetőbb. Tessék megnézni, hol fordulnak elő nálunk a leggyakrabban idegen utónevek. Na de ez már a homokozó témája lehetne...
180 virius 2009-08-09 23:25:02 [Válasz erre: 179 macskás 2009-08-09 22:35:28]
Pontosan. Látom, megértetted a lényeget. Még néhány példa: állandólakcím-változás, vágottbaromfi-kereskedő, pincér-ügyességiverseny...
Pontosan. Látom, megértetted a lényeget. Még néhány példa: állandólakcím-változás, vágottbaromfi-kereskedő, pincér-ügyességiverseny...
179 macskás 2009-08-09 22:35:28 [Válasz erre: 176 virius 2009-08-09 22:24:12]
:) mozgószabály-alkalmazó:)
:) mozgószabály-alkalmazó:)
178 macskás 2009-08-09 22:33:53 [Válasz erre: 175 tiramisu 2009-08-09 22:22:36]
:) Már megint naiv voltam:)
:) Már megint naiv voltam:)
177 Kanteletar 2009-08-09 22:30:56 [Válasz erre: 176 virius 2009-08-09 22:24:12]
Sőt akár idegennyelvtanár is lehetek, mivel hat szótagon belül van. Különben inkább magyart tanítok külföldieknek meg magyar szakos magyaroknak, olykor-olykor idegen nyelveket is (finnt, angolt, oroszt). Első minőségemben aztán vagyok magyarnyelv-tanár, magyarnyelvtanár, de mindkét minőségben vagyok magyar nyelvtanár is. :)
Sőt akár idegennyelvtanár is lehetek, mivel hat szótagon belül van. Különben inkább magyart tanítok külföldieknek meg magyar szakos magyaroknak, olykor-olykor idegen nyelveket is (finnt, angolt, oroszt). Első minőségemben aztán vagyok magyarnyelv-tanár, magyarnyelvtanár, de mindkét minőségben vagyok magyar nyelvtanár is. :)
176 virius 2009-08-09 22:24:12 [Válasz erre: 142 Kanteletar 2009-08-09 11:20:06]
Te ugye nem idegen nyelvtanár vagy, hanem idegennyelv-tanár. Bizony, bizony, mekkora különbség! Ha valamelyik fórumtárs esetleg nem hallott volna erről: ezt úgy hívják, hogy mozgó szabály.
Te ugye nem idegen nyelvtanár vagy, hanem idegennyelv-tanár. Bizony, bizony, mekkora különbség! Ha valamelyik fórumtárs esetleg nem hallott volna erről: ezt úgy hívják, hogy mozgó szabály.
175 tiramisu 2009-08-09 22:22:36 [Válasz erre: 173 macskás 2009-08-09 22:15:15]
No-No ! Azt ELissza, vagy más hölgyekre RÁkölti, ELkölti! Persze csak a legrosszabb esetben! :-)))
No-No ! Azt ELissza, vagy más hölgyekre RÁkölti, ELkölti! Persze csak a legrosszabb esetben! :-)))
174 Kanteletar 2009-08-09 22:17:37 [Válasz erre: 173 macskás 2009-08-09 22:15:15]
Az általában tiszta, nem kell mosni...
Az általában tiszta, nem kell mosni...
173 macskás 2009-08-09 22:15:15 [Válasz erre: 167 tiramisu 2009-08-09 22:03:57]
Amit a nő megkeresett!:)
Amit a nő megkeresett!:)
172 Kanteletar 2009-08-09 22:13:10 [Válasz erre: 166 Kanteletar 2009-08-09 22:03:19]
Természetesen LEbonyolít. Bocs!
Természetesen LEbonyolít. Bocs!
171 tiramisu 2009-08-09 22:09:55 [Válasz erre: 168 tiramisu 2009-08-09 22:05:54]
Ezeket tényleg nem lehet megtanulni egy idegennyelvűnek! Még a magyarok sem tudják!
Ezeket tényleg nem lehet megtanulni egy idegennyelvűnek! Még a magyarok sem tudják!
170 Kanteletar 2009-08-09 22:08:44 [Válasz erre: 167 tiramisu 2009-08-09 22:03:57]
A lassú víz meg a partot... És akkor máris ott "a kis patakban a leányka". Tényleg, milyen aktuálisak lettünk: ez volt ma a nap képe is!
A lassú víz meg a partot... És akkor máris ott "a kis patakban a leányka". Tényleg, milyen aktuálisak lettünk: ez volt ma a nap képe is!
169 Kanteletar 2009-08-09 22:07:09 [Válasz erre: 168 tiramisu 2009-08-09 22:05:54]
Addig örülök, míg nem hallom azt, hogy "lekonferál". :)
Addig örülök, míg nem hallom azt, hogy "lekonferál". :)
168 tiramisu 2009-08-09 22:05:54 [Válasz erre: 166 Kanteletar 2009-08-09 22:03:19]
És a BEkonferál, vagy FELkonferál? De miért az utóbbi van jó ideje divatban ?
És a BEkonferál, vagy FELkonferál? De miért az utóbbi van jó ideje divatban ?
Portál fejlesztés és arculat:Luna Lux Design